ISZB-16/2007.
ISZB-34/2006-2010.
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. június 11-én, hétfőn, 9 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent:*
Helyettesítési megbízást adott:*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók:*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) napirend előtti felszólalása*
A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)*
Tájékoztató a szociális szolgáltatások befogadási tapasztalatairól*
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) szóbeli tájékoztatója*
Kérdések, vélemények*
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) reflexiója*
A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló határozati javaslat (H/2920. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
1. A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat (T/2913. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről szóló határozati javaslat (H/2920. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. Tájékoztató a szociális szolgáltatások befogadási tapasztalatairól
4. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) megérkezéséig Szabados Ákosnak (MSZP)
Filló Pál (MSZP) megérkezéséig Érsek Zsoltnak (MSZP)
Hajdu László (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) megérkezéséig Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) Soltész Miklósnak (KDNP)
Hirt Ferenc (Fidesz) megérkezéséig Borsos Józsefnek (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) megérkezéséig Ágh Péternek (Fidesz)
László Tamás (Fidesz) megérkezéséig Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz) Dr. Zombor Gábornak (Fidesz)
Dr. Juhász Ferenc főigazgató (Országos Orvosi Szakértői Intézet)
Dr. Koncz István főosztályvezető (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
Dr. Ürmös Andor főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülésen megjelenteket.
A helyettesítéseket a napirendi pont elfogadása után, sőt már most be tudom mondani. Tisztelettel köszöntöm a bizottság minden egyes résztvevőjét. A 2007. június 11-én, hétfőn 9 órára összehívott bizottsági ülést ezennel megnyitom.
A bizottsági ülés határozatképes. Farkas Imre képviselő urat Szabados Ákos képviselő úr helyettesíti, Nyúl Istvánt Tóth István helyettesíti, Tóbiás Józsefet Juhászné Lévai Katalin, Aszódi Pált Soltész Miklós képviselő úr helyettesíti. A további helyettesítéseket legyetek kedvesek leadminisztrálni.
Javaslatot teszek a napirendi pontok elfogadására.
Az első napirendi pontnak javaslom megtárgyalni a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat, melyet T/2913. számon kaptatok kézhez - itt a kapcsolódó módosító javaslatokat kell megvitatnunk, mint első helyen kijelölt bizottságnak.
A második napirendi pontnak javaslom a roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló határozati javaslat, H/2920. számon kaptunk kézhez. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat kell megvitatnunk és döntenünk.
Harmadik napirendi pontként javaslom: tájékoztató a szociális szolgáltatások befogadási tapasztalatairól, valamint egyebek napirendi pontot javaslok.
Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan? (Szavazás.) (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi: Egy napirend előttit kérek, egy mondatot.) Napirendre nem történt javaslat.
Aki egyetért a napirendi pontok elfogadásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) Egy.
Megállapítom, hogy a bizottság egy tartózkodással a napirendi pontokat elfogadta.
Képviselőtársaim napirend előtt Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony kért szót. Megadom a szót képviselő asszony!
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) napirend előtti felszólalása
DR. VIDORNÉ dr. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azért kértem szót, mert mikor elkezdünk egy bizottsági ülést, annyiszor találunk az asztalunkon mindenféle irományt, előterjesztést, módosító javaslatot, s a többi. És most itt találtam ezt a "Legyen jobb a gyermekeknek" feliratú, belépő a szeretetláncukba című kis papirkát.
Nem tudom kitől volt - most mondja elnök úr, hogy ő osztotta szét -, de egyrészt nagyon szépen köszönöm mindannyiunk nevében; másrészt tegyétek meg, hogy elolvassátok, megnézitek, mert ez olyan szokatlan és olyan szép, hogy gondoltam, ezt külön megköszönöm, nagyon jól esett mindannyiunknak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Az alapítvány hozzám juttatta el még a múlt hét folyamán ezt a köszönőlevelet és én fontosnak tartottam, hogy kiosztásra kerüljön.
Képviselőcsoportonként egy főnek van lehetősége arra, hogy reagáljon képviselő asszony napirend előtti hozzászólásához. (Nincs jelzés.) Nem kíván senki szólni.
Rátérünk a napirendi pontok tárgyalására. Első napirendi pont a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat. Első helyen kijelölt bizottságként a kapcsolódó módosító javaslatokat kell megtárgyalni.
Tisztelettel köszöntöm Dr. Juhász Ferenc főigazgató urat, Koncz István főosztályvezető urat, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól és Dr. Mattenheim Gréta szakmai tanácsadó asszonyt a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
Mindenki kézhez kapta az ajánlást, az alapján megyünk végig.
Képviselőtársaim kapcsolódó módosítói közül az 1. pontban Farkas Imre és képviselőtársai kapcsolódó indítványa.
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Egyetértünk.
ELNÖK: Főigazgató úr, az előterjesztő képviseletében támogatja.
DR. KONCZ ISTVÁN (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Igen.
ELNÖK: Mindketten támogatják. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
Tehát az előterjesztő támogatja. Aki támogatja a kapcsolódó módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 14 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 2. pontjában Farkas Imre és képviselőtársai indítványa.
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Egyetértünk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 3. pontjában dr. Csáky András képviselő úr indítványa.
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Nem értünk egyet.
ELNÖK: Nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja Csáky képviselő úr kapcsolódó indítványát! (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 15 nem. A bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 4. pontjában Farkas Imre és képviselőtársai indítványa.
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Egyetértünk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 9. pontjában Béki Gabriella és Vidorné Szabó Györgyi indítványa.
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Nem értünk egyet.
ELNÖK: Nem értenek egyet. Van-e valakinek kérdése, véleménye?
Béki Gabriella képviselő asszony, tessék parancsolni!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Indoklást szeretnék kérni, mert azt gondolom, hogy igazából ilyen logikájú szövegezés oldaná meg korrekten ezt a problémát. Lehet, hogy a szöveg jogi szempontból nem fontos, de amit el akartunk érni, hogy egy ilyen kiegészítős rendszerben szűnjön meg a rokkantsági nyugdíj, és ne egy határozat átlépésétől függően veszítse el az egészet; azt gondolom, hogy ez egy logikus és képviselhető álláspont, képviselhető cél, hogy ilyen értelemben kellene jogszabályt korrigálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Főigazgató úr, öné a szó, tessék parancsoljon!
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Lehet, hogy logikailag ez így érthetőbb lenne, illetve célszerű lenne, azonban technikailag megvalósítani rendkívül nehéz, illetve a 80 és a 100 százalék között nincs olyan nagy különbség, hogy ez számottevő változást eredményezne; illetve az ellátottak száma sem lesz olyan jelentős, hogy erre egy mechanizmust kellene külön kiépíteni.
ELNÖK: Köszönöm. Szavaznunk kell. Aki támogatja Béki Gabriella képviselő asszony indítványát, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 5 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodással a bizottság nem támogatta és egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 11. pontjában Vidorné Szabó Györgyi és Béki Gabriella indítványa, a változatosság kedvéért.
Főigazgató úr!
DR. JUHÁSZ FERENC (Országos Orvosi Szakértői Intézet): Egyetértünk.
ELNÖK: Támogatja az előterjesztő. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 13 nemmel a bizottság támogatta.
Nincs tudomásom arról, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó kapcsolódó módosító indítvány érkezett volna, amiről esetleg nem döntöttünk. Önöknek van-e tudomása erről? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, a napirendi pontot lezárom. Nagyon szépen köszönöm a részvételüket, szép hetet, jó munkát kívánok önöknek a hétre.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására.
Képviselőtársaim, kérem a hozzájárulásukat, mivel a 2. napirendi ponthoz a kormány képviselője itt van a közelben és dugóba került, de azért, hogy ne rendeljünk el szünetet, a 3. napirendi pontot előrevesszük, hogy azzal haladjunk és utána a 2. napirendi ponttal folytatjuk. Erről szavaznunk kell. Aki támogatja az indítványomat, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Gyakorlatilag csak megcseréljük a két napirendi pontot. Köszönöm szépen. A bizottság támogatta.
Tájékoztató a szociális szolgáltatások befogadási tapasztalatairól
Felkérem Dr. Dávidné Hidvégi Juliát, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjét, hogy az előterjesztését szakszerűen röviden összefoglalva legyen szíves tárja a bizottság elé.
Parancsoljon főosztályvezető asszony!
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) szóbeli tájékoztatója
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy rövid tájékoztatót készítettünk el az irányított területi befogadási rendszer tapasztalatairól, ami miről is szól? 2006-ig nem volt semmiféle kapacitásszabályozás a szociális és gyermekvédelmi gyermekjóléti szolgáltatások területén. Ebben az évben két lépést tudtunk megtenni. Az első lépés az volt, hogy egy kormányrendelet meghatározta a 2007. január 1.-jétől állami finanszírozásra jogosultak körét, ami azt jelentette, hogy a civil szolgáltatások esetében a működési engedély megléte nem biztosított automatikus állami normatív finanszírozást.
Miért is pont a civil szolgáltatások kerültek ebbe a körbe? Az önkormányzatokat a kötelező feladatellátásukban korlátozni nem lehet. Az egyházakat ugyanazok a jogosítványok illetik meg úgy financiális, mint szakmai szempontból, mint az önkormányzatokat. Tehát az egyedüli szolgáltatói kör, szektor a civil szolgáltatói kör volt, ahol törvény nem írja elő kötelezően a szociális szolgáltatások biztosítását, ezért ők lettek a célcsoport.
Ez mit jelentett? Azt jelentette, hogy 2007. január 1.-jétől az a civil szolgáltató jogosult állami normatív hozzájárulásra, aki előző év szeptember 30-ig a területileg illetékes Magyar Államkincstárnál bejelentette azt, hogy hol, mikortól, hány fő számára szeretne szolgáltatni. 2006. december 31.-ig rendelkezett érvényes működési engedéllyel az új szolgáltatásra és január 20-ig benyújtotta befogadási kérelmét a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba, ami nem egy pályázat, ez egy közigazgatási eljárás keretében történő ügyintézés.
Amikor ezt a kérelmet benyújtotta, akkor egy döntés-előkészítő bizottság nézte meg a benyújtott kérelmeket, amelynek melléklete kellett legyen a valós szükségletek bemutatása; a szociális szolgáltatásnak már az ellátási térkép azon a területen, ahol ő szolgáltatni kíván. A bizottság tagjai voltak a PM által delegált szakemberek, akik többnyire a területileg illetékes Magyar Államkincstár munkatársai voltak; az Országos Szociálpolitikai Tanács által delegált szakember és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által delegált szakember.
Bejelentéskor 16 milliárd forint összegű szolgáltatásfejlesztésre jött igény szeptemberben; ezzel szemben, amit benyújtottak kérelmeket - 287 kérelmet nyújtottak be - a civil szolgáltatók; a 287 kérelemből 180 lett befogadva és ez 1,6 milliárd forintos normatív támogatási igényt jelent.
Bizonyos szolgáltatási körökben 7 szolgáltatásnál 2007. január 1.-től a kapacitásszabályozásnak a második lépése is megvalósult, ami már nemcsak a civil szolgáltatókra vonatkozott, hanem valamennyi fenntartóra; ez az a bizonyos sokat vitatott 50 százalékos normatíva. Ez minden egyes fenntartóra vonatkozóan érvényes volt, ami azt jelentette, hogy további kapacitásszabályozási eszközként volt használva és a másik 50 százalékra pályázati úton lehetett, illetve lehet még, mert ebben az évben ez folyamatos.
Az önök előtt álló anyagnak van egy szöveges része a 11. oldalig. A 12. oldalon van bemutatva a beérkezett, a befogadásra javasolt kérelmek száma, az elutasításra javasoltaké, illetve, hogy ki az, aki visszavonta időközben a kérelmét. A 13. oldalon ki van mutatva mutatószámokkal; ahol szolgálat van, ott nem szoroztuk föl a 30-40 fő ellátottal, mert nem volt pontosan kiolvasható a befogadási kérelemben, hogy hány embert kívánnak ellátni, az egy szolgálat férőhely normatíva igénye és a befogadott szolgáltatás normatíva igénye van.
A 14. oldalon két grafikont láthatnak, és nem tudom, hogy az önök nyomtatásában hogy jelent meg, ugyanis néha szétesik a rendszer, és ott van a befogadott szolgáltatások normatíva igénye 2007-ben. Az én nyomtatásomban felcserélődtek a számok, nem tudom, ha esetleg önöknél is, akkor azt úgy kell érteni, hogy ha például leteszteljük a legfölső gyermekjóléti szolgáltatásokat, az 127 millió forint, és van, ahol szétesett és nulla, nulla, nullával kezdődik. Esetleg, csak hogy ha az önöké is nem jól van kinyomtatva, akkor.
ELNÖK: Javítva utána küldtük a képviselőknek.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó. Nagyon röviden ennyit kívántam elmondani a befogadás előzményeiről.
A tapasztalatainál még annyit fontos lenne megjegyezni, hogy nagyon különböző volt a befogadási kérelmeknek a minősége, nagyon különböző volt például a működési engedélyeknek a formája. Ezzel kapcsolatban már tettünk intézkedést és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal segíti a hivatalokat abban, hogy egy nagyon-nagyon egységes formátuma legyen a működési engedélynek; sok helyen nem nagyon lehetett belőle kiolvasni mindazt, amit ennek tartalmaznia kell.
A másik jellemző fejlesztendő terület a szükségleteknek a bemutatása, amivel nem nagyon rendelkeztek a szolgáltatók.
Meg kívánom jegyezni, hogy a bentlakásos intézményeknél, a nappali intézményeknél, ahol már egy beruházást kellett megvalósítani, ott az elutasításra csak abban az esetben került sor, ha nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek az adott létrehozásra kerülő intézmény.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hogy ha nincs több, akkor a képviselőtársaimé a szó.
Iván László tessék parancsolj, utána Béki Gabriella következik.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csoportosítanánk: egy általános észrevétel csoportba és egy részletes észrevételezést is tennénk.
Azt mindannyian tudjuk, hogy a szociális ellátórendszereknek gyakorlatilag jelenleg is és hosszú távra visszanézve is elégtelen volt az ellátási eredményessége, de volt valamiféle átláthatóság. Főleg az irányított területi kiegyenlítési rendszerről szólnék, amely több szempontból is átgondolatlannak tűnik, elhibázottnak, melyre szakmai szervezetek a kormányzat figyelmét ennek megalkotását megelőzően már felhívták.
A legfontosabb kifogás az irányított területi kiegyenlítésről szóló 239/2006. XI. 30.-i kormányrendelettel kapcsolatban az, hogy a szociális szolgáltatások iránti tényleges társadalmi igényről sem a kormányzatnak, de legtöbb esetben még a helyi önkormányzatnak sincs pontos információja. Ezért minden kapacitást korlátozó intézkedés szükségszerűen nem megfelelő, nem adekvát.
További problémaként merült fel, hogy a rendelet szerint új férőhelynek minősül minden olyan szolgáltatás és férőhely, amely után nem állami fenntartó 2006. december 31.-ig normatív állami hozzájárulásban nem részesült. A rendelet ezért méltánytalanul hátrányosan érinti azokat a szolgáltatókat, akik érvényes működési engedély birtokában tevékenységüket a 2006-os év folyamán annak tudatában kezdték meg, hogy a Magyar Köztársaság a 2006-os évi költségvetésről szóló 2005-ös évi 153. törvény 30. § (7) bekezdése alapján számukra a működési engedélyben meghatározott teljes ellátotti létszám után járni fog a normatív finanszírozás. Mindenki ebben bízott függetlenül attól, hogy december 31.-ig az intézményi férőhelyek hány százaléka kerül feltöltésre. Ez ismételten a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és a tervezhetőség teljes hiányát eredményezte a szociális ágazatban; rengeteg panasz, rengeteg probléma került felszínre és bárhol bármilyen konferencián találkozik az ember fenntartókkal, ezek előtérbe kerültek.
Az is kérdéses, hogy a szektorsemlegesség elvével mennyiben egyeztethető össze bármilyen olyan szabályozás, amelyik kifejezetten csak a civil fenntartókra vonatkozik. Nyilvánvaló volt, hogy egy szociális intézmény számára olyan meghatározó bevételi forrás, mint a bevételek közel felét kitevő normatív támogatás bizonytalansága a szolgáltatók nagy részét el fogja riasztani a feladat vállalásától, ami a minisztérium adatai fényesen igazolnak is, nagyon jól tudjuk. Ugyanakkor az is teljesen nyilvánvaló, hogy ebben az esetben nem lehet tudni, hogy a szolgáltatások indítására vállalkozni szándékozók, de a bizonytalanság miatt ettől visszalépő lehetséges szolgáltatók tevékenységére milyen társadalmi igény és szükség lett volna, de azt senki nem vizsgálta igazából - sem helyileg, sem általánosan.
A fentiekből adódóan ez a bizonyos területi kiegyenlítési rendszer: ITKR olyan hibás jogi alapon nyugszik, amelyek miatt előre várható volt, hogy súlyos hátrányos következményei lesznek a hazai szociális ellátórendszer működésére, amire valamikor azt mondtuk - pedig akkor még ezek a problémák nem így merültek föl -, hogy megszőtték és máris lyukas.
A részletekben pár gondolatot ugyancsak közvetítenék. A 4. oldalon a várt eredmények alatt lenne megjegyzésünk. A finanszírozott férőhelyek növelésére, a költségvetési szerinti határok hoztak lehetőséget, ahol az adott szolgáltatás lehetőségére leginkább szükség van, ez így rendben is lenne, de az csak fikció. Valiv adatok hiányában sem a Szociálpolitikai Tanács, sem a minisztérium nem tud erről megalapozott véleményt mondani.
A szolgáltatások szakmai minősége emelkedik, írja a program. Kérdésként merül fel, mitől emelkedik? A csökkenő normatívától, mely sok esetben még bizonytalanná is vált? Az emelkedő gázáram, elektromos áramdíjak, közüzemi költségek, gyógyszerárak, stb. között?
Aztán megállapítja, hogy a gazdaságosan működő szolgáltatások erősödnek majd. Érdemes megvizsgálni hogyan értelmezhető a szociális szolgáltatások esetében a gazdaságosság. Az a jobban gazdálkodó intézmény, amely kevesebb pénzt fordít az ellátásokra? - ez a nonszensz.
A következő megállapítás a 4. pontban: a területi szolgáltatási hiányok kiegyenlítődnek, a hozzáférési esélyegyenlőség megvalósul hosszú távon. Egy hosszú táv mit jelent? Persze ezt nem tudjuk, de attól, hogy korlátozza az állam az új szolgáltatások megindítását, attól még a hiányzó szolgáltatások nem fognak automatikusan kialakulni sajnos, bár úgy lenne, hogy megvalósul. Attól, hogy korlátozza az új szolgáltatásokat, tehát ez egy nagyon fontos tétel.
Az irányított területi kiegyenlítési rendszer szükségességéről pedig a következők hangzanak el: a szociális szolgáltatások jelenlegi rendszerének főbb problémái szerint szerintünk a meglévő szolgáltatások lefedettsége területileg teljesen egyenlő, mint ahogy a lakosságé is - ez persze önmagában még nem lenne baj. De nem biztosított, mondja a szolgáltatáshoz való egyenlő esély hozzáférés: lakosságszámhoz van kötve, hogy mit kell biztosítani, ez számunkra meghatározó alapkiindulási pont kellene, hogy legyen. Ezt a helyzetet a szaktárca idén elkészített és tárcaegyeztetésre bocsátott szociális törvénymódosítási tervezettel továbbrontaná, mert sokkal nagyobb létszámnál lennének kötelezőek bizonyos szolgáltatások.
Az 5. oldalon az irányított területi kiegyenlítési rendszer céljáról van szó. A fenti problémák miatt eleve reménytelen - amit eddig is említettem -, hogy a kitűzött célok elérését hozza és valósítsa meg ez a bizonyos irányított területi kiegyenlítési rendszer.
A 6. oldalon a 2006-ban megvalósított, valamint a 2007-ben elindított és folyamatban lévő lépésekről szól. Véleményünk szerint a 2007. január 1.-től elindult kapacitás szabályozása - civil szolgáltatások esetében működési engedély megléte - nem elegendő az állami normatív hozzájárulás igénybevételéhez, a minisztérium is kénytelen beismerni, hogy ez a rendelet súlyosan sérti a szektorsemlegesség alkotmányos alapelvét.
Elkészültek a szociális szolgáltatások mennyiségi és minőségi minimumstandardjai; tesztelésüket követően 2008-tól kerülnek majd bevezetésre. A standardok egyelőre nem készültek el; a tervezetek szakmai egyeztetése még zajlik. Bennem mindig felmerül két, eddig még érdemben meg nem válaszolt probléma, hogy a standardok megalkotása érdekében elkészített szakmai anyagok minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt olyan heterogén színvonalat képviselnek, hogy azok így még alkalmatlanok a kodifikációra is vagy a bevezetésre különösen.
Mindezek alapján sem a szakmai, sem a gazdasági, sem a társadalmi hatások nem váltak reálissá, nem voltak reálisak és nem is teljesültek, így ezért ezeket a kifogásainkat azért is emeljük ki, mert ezt mindenképpen át kellene dolgozni és teljesen más szempontok szerint kellene fölsorakoztatni a megfelelő érveket is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Béki Gabriella képviselő asszony, parancsoljon!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Én szándékosan nem kérdésként fogalmazom meg, amit gondolok, hanem észrevételként és elnézést kérek, de egy másik bizottsági ülésre kell sietnem.
Az irányított területi kiegyenlítés hallatlanul fontos. Tapasztalatunk van benne, hogy ha kapacitásszabályozásról esik szó, akkor az valójában kapacitásszűkítés vagy egészen pontosan a növekedés elé korlátállítás: nemcsak a szociális ellátórendszerben, ugyanígy van az egészségügyben is. Most nekem is két problémám van ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
Az egyik: a szükségletfelmérés. Az előbb főosztályvezető asszony egy kicsit kritikus észrevételként úgy fogalmazott, hogy a szolgáltatások nem igazán tudnak pontos adatokat nyújtani; én pedig azt gondolom, hogy valójában a szükségletfelmérés nem feltétlenül a szolgáltatók feladata, ők szolgáltatnak és ellátják azokat, akik hozzájuk fordulnak. Azt gondolom, hogy ez a fenntartó kötelessége, tehát annak, akire a feladat bízva van, vagyis az önkormányzatoknak kellene egy alapos széles körű szükségletfelmérést végezni különösen akkor, ha az ő kezükbe van letéve a kapacitásról való döntés, mert praktikusan ott van.
A másik szempont, amit én is észrevételezni akarok, Iván professzor úr is szóba hozta, ez a szektorsemleges finanszírozás; engem is bánt, hogy ennek az egész folyamatnak a logikája az lesz, hogy a civil szolgáltatókon csappan az ostor. Eredetileg egy olyan kapacitásszabályozásban gondolkoztunk, hogy azok kerülnek finanszírozásra, akiknek a szükségéről az önkormányzat meg van győződve és érintette ez nem csak a civil, hanem az egyházi szolgáltatókat is. Most pedig azt látjuk, hogy az egyházi szolgáltatók nem kötelesek az önkormányzathoz fordulni ilyen típusú szerződéskötéssel, hanem az ő kapacitásuk finanszírozva van és lehet takarékoskodni a maradékból - azt gondolom, hogy ez így helytelen. Tehát én a dolog alapvető problémáját a szükségletfelmérés hiányában tudom megjelölni, és még egyszer elnézést kérek, de fontos átmennem egy másik bizottságba.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Ha nincs több jelentkező, a hozzászólások körét lezárom.
Főosztályvezető asszonynak adok szót, hogy reflektáljon az elhangzottakra.
Tessék parancsoljon!
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) reflexiója
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdéseket és a hozzászólásokat. Én nem fogalmaznék - még akkor is, hogy ha önkritikát gyakorlok - az ebben a munkában részt vevő kollegák munkájáról úgy, hogy átgondolatlan meg elhibázott; mert nem lehet jobban átgondolni, és nem lehet pontosabban csinálni valamit, ami egy olyan közegben születik, ahol szinte a saját magunk által megalkotott jogszabályok börtönében vagyunk. Beszélhetünk szektorsemlegességről, de addig, amíg ezt a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé, nem lehet szektorsemlegességről beszélni. Illetve mondhatom azt, hogy diszkriminálás van a civil szolgáltatók vonatkozásában, de ez nem igaz, mert diszkriminálni akkor lehetne, ha a civil szolgáltatók számára ugyanúgy előírná a törvény a szociális szolgáltatások ellátási kötelezettségét, mint az önkormányzatoknak; vagy lenne egy vatikáni megállapodáshoz hasonló kormánnyal kötött megállapodások a civil szolgáltatóknak, amelyek fölruházzák őket azokkal a jogosítványokkal, amelyek az önkormányzatokat érintik. Tehát egy olyan ex lex helyzetbe kellett jobban fókuszálni a forrásokat azokra a fehérfoltokra, ahol nincs semmi, amit bevallom nem lehetett jobban megcsinálni és ezt tényleg nagyon sok kritika érte és magunk is a tehetetlenségünktől szenvedtünk, mert nem lehet az önkormányzati törvényhez hozzányúlni, nem lehet felbontani az egyházakkal a kormányzattal kötött megállapodást, senki más nem maradt csak a civil szolgáltató.
A szociális szolgáltatások iránti tényleges szükséglet. Azért az nem nagyon igaz, hogy nincs; van egy ilyen információ, de nem igazán az, aminek lenni kellene. Minden egyes településnek 2000 fő fölött már szolgáltatástervezési koncepciót kell készíteni, működnek a szociális kerekasztalok, tehát egy önkormányzatnak tudatosan kell tudni tervezni az ő szolgáltatásait. De itt van a másik oldal. Hiába tervezi tudatosan, addig, amíg a területén például ő nem tud megoldani egy feladatot, mondjuk nincs egy nappali intézmény, amit neki a szociális törvény szerint kellene biztosítani, de akár egy civil szolgáltató, akár egy egyházi szolgáltató létrehoz egy ilyen intézményt, ő nem pipálhatja ki, mint kötelező feladatellátást. És hogy az Alkotmánybíróság elvetette azt a kérést is, amivel annak idején a kollegák azt szerették volna elérni, hogy az egyházi fenntartók kössenek az önkormányzatokkal ellátási szerződést, hogy lehessen beleszámítani a kötelező feladatellátásba, hogy ott van egy egyházi fenntartó szolgáltat.
Tehát ezt fontosnak tartottam professzor úr felvetéseire elmondani, hogy rettentő nehéz helyzet van, amelyben szükséges volt a meglévő forrásokkal jobban gazdálkodni. És kérdezem én, hogy ha 2005-ről 2006-ra 21 milliárdnyi volt az igény a civil és az egyházi szolgáltatók részéről; ugyanaz az igény nőtt 2006-ról 2007-re, akkor hogy a csodába lehet úgy felelősen gazdálkodni a költségvetéssel, hogy ráadásul odakerüljenek ezek a fejlesztések, ahol tényleg semmi nincsen. Ez volt az egyedüli lehetőség és az a bizonyos 50 százalékos normatíva, aminél megjegyzem, hogy a 7 szolgáltatás volt, az a 7 szolgáltatás volt, amelynél 2005-ről 2006-ra a legdinamikusabb mennyiségi növekedések voltak, de ez nem volt összhangban a területi lefedettség hiányaival. Tehát ott jöttek létre szolgáltatások, például nagyvárosokban, ahol már volt 20 támogató szolgálat és még szeretették volna, hogy 17 létrejöjjön; azok a kistérségek, ahol semmiféle szolgáltatás nem volt, még falugondnoki szolgálat sem, ott senki nem akart ilyet létrehozni.
A szektorsemlegességre már válaszoltam. Az önkormányzat ezeket szeretné erősíteni, ami ezeket a falakat le tudná dönteni, hiszen az egyenlő esély hozzáférés; tessék megmondani nekem: egyenlő esély az a hozzáférés, ahol lélekszámmal határozom meg, hogy ki milyen szolgáltatáshoz férhet hozzá? Ha én egy 500 fős kistelepülésen élek, akkor mi az, hogy én nem juthatok olyan szolgáltatásokhoz, nem juthatok támogató szolgáltatáshoz, csak ha a kistérségi társulás megszervezi nekem. Tehát egyáltalán nincs egyenlő esély hozzáférés, és nagyon kiépül ezen a szolgáltatások rendszere sajnos, és nagyon fontos lenne a dereguláció ezeknek a törvényeknek.
Mitől emelkedik a szolgáltatások minősége? Feltétele volt ennek a bizonyos befogadási kérelemnek a 232-es kormányrendelet szerint, hogy mutassa be a szolgáltató, hogy hogyan képes fenntartani ezt a szolgáltatást akkor, ha megkapja az állami normatív hozzájárulást. Nagy valószínűséggel, ha valaki tudatosan végignézi, végigtervezi és nem csak ad hoc jelleggel hoz létre szolgáltatást, mert a normatíva úgy tűnik biztosítja annak a finanszírozását, akkor nagyobb a valószínűsége annak is, hogy a szolgáltatások minősége is nő és az együttműködések is; az előnyben részesültek, azok a kérelmezők, akik szerződést kötöttek az önkormányzattal, és igenis komolyan vették, hogy van egy kötelező feladatellátás és abban kívántak részt venni.
A korlátozásból nem fog a hiányzó kialakulni, ez így van, de a korlátozásból nagyobb valószínűséggel a fehérfoltra kerül a szolgáltatásból egy-egy csöpp, mintha semmiféle korlátozás nem születik.
A standardok. Nem tudom professzor úr mire alapozza, hogy alkalmatlanok ezek a standardok bármire is. Ezek a standardok tükrözik a szociális szolgáltatások minőségirányítási rendszer fejlesztésének a jelenlegi helyzetét. A szakma saját maga alakította ki ezeket a standardokat; ezt lehet kritizálni természetesen és lehet fejleszteni - ez egy állapot. Most ezek a standardok állnak rendelkezésre, aminek a tesztelése után történik meg a fejlesztésük, és nyilván csak az kerül bevezetésre, amelyik alkalmas arra, hogy ezt már alkalmazni lehessen.
Béki képviselő asszonynak a szükségletfelmérésről. Igen, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szükségletfelmérést minden település másként végzi és országosan nincs egy olyan hiánytérkép, ahova oda tudunk bökni, és azt tudjuk mondani, hogy itt pedig még 50 ember ellátatlan és neki házi segítségnyújtás kell. De elindultak azok a munkálatok, amelyek egyrészt megnézik azt, hogy az egyes önkormányzatok hogyan csinálják a szükségletfeltárást, mi ma a szükségfeltárás gyakorlata; másrészt megnézik ezt települési, kistérségi, megyei szinten és az egyén szintjén is. Ehhez viszont ismét egy olyan szemléletváltásra van szükség, amelyben újra van fogalmazva a szolgáltatási felelősség, hogy meddig felelős az egyén, meddig az ő családja, hozzátartozója, mikor jön az önkormányzat és mikor az állami felelősség. Ezt az egészet kell újragondolni és erre született meg - ismételten jelzem - ez a bizonyos paradigmaváltásról szóló anyag, amit közösen együtt felelősséggel tudunk eldönteni: szolgáltató, szolgáltatásra kötelezett, maga a felhasználó, a teljes partneri kör, aki érintett ebben a rendszerben.
A szektorsemleges finanszírozásról már beszéltem, még egyszer mondom: a civil szolgáltatókat semmiféle törvényi kötelezettség nem köti arra, hogy szociális szolgáltatásokat végezzenek, ma ez az önkormányzatok feladata. És nagyon sajnáljuk, hogy nem lehetett azt végigvinni, hogy aki feladat-ellátási kötelezett, azzal ellátási szerződést kelljen kötni, akár a civil, akár az egyházi szolgáltatónak, és ez számíthasson bele a kötelező feladatellátásba, mert így nehéz ezt biztosítani.
Nem tudom, hogy elegendő volt-e ez a válasz, de állok elébe.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tanár úr, kíván még a reflexióra reflektálni, majd utána a főosztályvezető asszony reflektál a reflexióra.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Nagyon köszönöm a válaszokat. Igyekezett tényleg korrekt válaszokat adni, azonban változatlanul néhány tételre visszatérnék nagyon röviden.
Az egyik az, hogy a főosztályvezető asszony is azt mondta, ahogy hallottam most a kifejezéseiből, hogy nagy valószínűséggel nő a minőség. A nagy valószínűség egy nagyon tág valami, tehát ez így kevéssé fogadható el. Ez azért van így, hogy nagy valószínűséggel nő csupán a minőség, mert nyilvánvalóan hiányoznak a felmérések, hiányoznak a szükségletek; arról nem is szóltam, hogy az igényfelmérések milyenek, mert az egy másik kategória lesz nyilvánvalóan, arra majd külön kell visszatérnünk.
Másik megjegyzése a standardok kérdésében, hogy ezek a standardok megvannak. Igen ám, csak hogy a standardok, amelyek jelenleg megvannak, azok ehhez a tervezethez nem passzolnak. Tehát itt úgy tűnik, hogy mielőtt a tervezet kivitelezéséhez fognánk, a standardokat módosítani kell; mondta egyébként, hogy a standardokat majd valamiképpen át kell alakítani.
A harmadik megjegyzésem, hogy szemléletváltozásra van szükség. Milyen módon lesz ez a szemléletváltozás és miben fog ez megnyilatkozni; hol kezdjük és milyen módon. Ha szemléletváltozásra van szükség, akkor az azt is jelenti, hogy ez az egész tervezet pillanatnyilag addig, míg a szemléletváltozáshoz nem kezdünk hozzá, és nem tudjuk megmondani, hogy miért és hogyan csináljuk, akkor ez már önmagában is egy kizáró tényező. Ezeket a gondolatokat mindenképpen szerettem volna hozzáfűzni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lezárhatjuk a napirendi pont tárgyalását? Mert a standardok jelenlegi tartalmáról és leendőbeli kihirdetéséről két külön napirendi pontot kellene egyébként tartani, ehhez nekem is lenne néhány keresetlen hozzáfűznivalóm annál is inkább, mert én pedig úgy látom, hogy az elmúlt egy-másfél évben nagyon alapos munkát végzett a szakma, többek között régen az NCSSZI, most pedig a Munkaügyi és Szociális Szolgáltató Központ és azt hiszem az elvégzett munkát most a héten véglegesítik.
Főosztályvezető asszony nagyon szépen köszönöm a részvételét, jó hetet, viszontlátásra, sok sikert kívánunk a munkájához.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására: a roma integráció évtizede program stratégiai tervéről szóló határozati javaslat, amelyet H/2920. számon kaptak kézhez képviselőtársaim; itt a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatásáról kell döntenünk.
Tisztelettel köszöntöm dr. Ürmös Andor főosztályvezető urat, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjét.
Az ajánlási pontokat mindenki kézhez kapta, e szerint nekünk döntenünk kell arról, hogy az ajánlás 4. pontjában Borsos József, Soltész Miklós, Mátrai Márta és Hirt Ferenc képviselő úr módosító indítványáról az előterjesztőnek mi az álláspontja.
Főosztályvezető úr, parancsoljon!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Előjáróban elnézésüket kérem, hogy elkéstem, csak a helyzet az, hogy a mai részletes vitát készítettük éppen elő a minisztériumban.
Az előterjesztő nem támogatja ezt a módosítót.
ELNÖK: Képviselői kérdés.
Borsos úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Indoklást, ha lehetne.
ELNÖK: Egy rövid indoklást kérünk szépen főosztályvezető úr!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azt javasoljuk, hogy a célcsoport meghatározás kapcsán, amely az országgyűlési határozatban szerepel, ne szerepeljen az anyagban még egyszer egy célcsoport meghatározás, mert az csak félreértésekre adhat okot. Az országgyűlési határozattervezet pontosan megmondja, hogy melyik az a célcsoport, amelyikre fókuszálja az intézkedéseket, itt egy újabb megfogalmazást találunk: a roma népesség helyett egy viszonylag bonyolultabb, talán a helyzetből adódóan nem is nagyon érthető megfogalmazást; azt javasolnánk, hogy ez inkább maradjon a célcsoport meghatározás keretein belül, és itt ne fogalmazzunk ilyen részletekben.
ELNÖK: Köszönöm. Ki az, aki támogatja Borsos József és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 5. pontjában Balogh Zoltán és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető úr!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Egy rövid indokolást legyen kedves mondani, megelőzzük a képviselői kérdéseket.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azt a vitát már nagyon hosszú ideje megéljük, hogy milyen gyakran lehet jelenteni az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak. A tapasztalatunk az elmúlt években az, hogy sajnos az egyéves időtartam nem elég hosszú. Két indokunk van erre. Egyrészt az államigazgatási egyeztetések bonyolultsága és időtartama miatt ez gyakorlatilag sokszor kivihetetlen; a másik pedig, hogy magukról a programokról szóló beszámolók egyéves időtartamra nyúlnak vissza. Tehát mi időnként nem fogunk tudni igazán hiteles képet adni, mert mikor lezárulnak a programok, nekünk már be kellett volna nyújtanunk a jelentésünket a kormány, illetve az Országgyűlés felé, ezért javasoltunk egy kétéves jelentési periódust.
Annyit hadd jegyezzék még meg, hogy az a része a módosítónak, amikor is a költségvetésről van szó, ezzel kapcsolatosan a tartalmával egyetértünk és ezért javasoltunk egy kapcsolódó módosító indítvány benyújtását, de így összességében a módosítót nem tudjuk elfogadni.
ELNÖK: Előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
Az ajánlás 6. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványa.
Előterjesztő!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Előterjesztő nem támogatja. Aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja az indítványt? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 8. pontjában Balogh Zoltán és képviselőtársai indítványáról mi az előterjesztő véleménye?
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Képviselőtársaim? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
Az ajánlás 11. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványa.
Előterjesztő!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 12. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványa.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja, lényegében egyetértünk és javasoltunk egy kapcsoló módosítót.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 13. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványát!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 14. pontjában Borsos képviselő úr és társai.
Előterjesztő!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja. (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 15. pontjában Balogh Zoltán és képviselőtársai indítványa.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 16. pontjában Balogh Zoltán és képviselőtársai indítványa.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 17. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványa.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodott. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a 17. ajánlási pontot.
Van-e valakinek tudomása, vagy van olyan előterjesztés, amiről nem szavaztunk.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): az 1-es, 2-es és a 3-as pontokról nem szavaztunk.
ELNÖK: A titkárság úgy értelmezte, hogy ezekről nem kell döntenünk, de ha a képviselő úr kívánja, akkor szavazhatunk róla. Kívánja? (Borsos József: Igen.)
Az ajánlás 1. pontjában Borsos József és képviselőtársai indítványát!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Előterjesztő nem támogatja.
Képviselő úr, tessék parancsoljon, kérjen indoklást képviselő úr, mert erre lehetőségünk van természetesen. Röviden legyen kedves.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Azt javasoltuk, hogy a roma és a cigány szó váltakozva szerepeljen az anyagban - ez a roma/cigány kifejezés csak bonyolultabbá tenné az előterjesztést. A javaslatunk az lenne, hogy hasonlóan a köznyelvhez váltakozva használjuk ezeket a szavakat.
ELNÖK: Szavazzunk. Aki támogatja Borsos képviselő úr indítványát? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 2. pontjában Borsos képviselő úr és képviselőtársai indítványa.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az előterjesztő nem támogatja.
ELNÖK: Az előterjesztő nem támogatja. Egy rövid indoklást legyen kedves főosztályvezető úr!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ha jól értettük, akkor itt van egy nyelvtani probléma.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Nyilván rossz helyre került a zárójel, de miért nem tartják fontosnak, hogy a célcsoportot aktívan bevonják a tervezésbe.
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egyetértünk vele. Mi úgy gondoltuk az eredeti előterjesztés elkészítésekor, hogy a "civil szerveződések együttműködésére" ebben a kifejezésben ez szerepel, de hogy ha ezt pontosítani kívánják, ennek nincs akadálya, csak tényleg nyelvtanilag nem volt értelmes a mondat.
ELNÖK: Két dolog van. Az egyik az, hogy nekünk szavaznunk kell arról, hogy az előterjesztő nem támogatta; viszont a holnapi napig van lehetőségünk kapcsolódó módosító indítványt beadni és lehet pontosítani.
Aki támogatja Borsos képviselő úr javaslatát? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Kívánja képviselő úr, hogy az ajánlás 3. pontjában lévőről szavazzunk? (Borsos József: Igen.) Kérte a képviselő úr.
Főosztályvezető úr!
DR. ÜRMÖS ANDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja az előterjesztő.
ELNÖK: Előterjesztő nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Képviselőtársaim, felhívom a figyelmüket, hogy ma azt hiszem, éjfélig van lehetőség, hogy kapcsolódó módosító indítványokat nyújtsunk be. Kérem, tegyék meg annak függvényében is, ahogy főosztályvezető úr célzott rá.
Egyebekben van-e valakinek javaslata. (Nincs jelzés.) Nincs.
A bizottság ülést lezárom, jó hetet kívánok mindenkinek. Viszontlátásra.
Holnap reggel bizottsági ülés és terveink szerint már a jövő héten nem tartanánk bizottsági ülést, holnap befejezzük az első féléves munkánkat.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 57 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné