ISZB-20/2006.
ISZB-38/2006-2010.
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. szeptember 19-én, szerdán, 9 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
Soltész Miklós ügyrendi javaslata a napirend módosítására *
A napirend ismertetése és elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: *
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3464. szám) Pettkó András és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa) *
Pettkó András (MDF) szóbeli kiegészítése *
Halák Zsuzsa (SZMM) véleményezése *
Szavazás *
b) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3684. szám) (Dr. Iván László (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa *
Soltész Miklós (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Halák Zsuzsa (SZMM) véleményezése *
Kérdések, vélemények *
Szavazás *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A "Kábítószerügyi eseti bizottság" létrehozásáról szóló 14/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/3721. szám, új/átdolgozott változat a H/3717. szám helyett) (Winkfein Csaba (MSZP), Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), Gusztos Péter (SZDSZ), Pettkó András (MDF) és Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) képviselők önálló indítványa) *
Winkfein Csaba (MSZP) szóbeli kiegészítése *
Portörő Péter (SZMM) véleményezése *
Szavazás *
a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita) *
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (T/3578/1. szám) *
Nyenyestánné Endrész Katalin (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Csépán Mária Magdolna (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Nyenyestánné Endrész Katalin (PM) reflexiója az elhangzottakhoz *
Szavazás *
Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám) (Módosító javaslatok megvitatása (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Ügyrendi javaslat *
Szavazás az ügyrendi javaslatról *
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A bizottság 2007. II. félévi munkaterve *
Szavazás *
Egyebek *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3464. szám) (Pettkó András és Herényi Károly (MDF) képviselők önálló indítványa)
b) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi CVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3684. szám) (Dr. Iván László (Fidesz) és Soltész Miklós (KDNP) képviselők önálló indítványa)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: A "Kábítószerügyi eseti bizottság" létrehozásáról szóló 14/2007. (III.7.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/3721. szám, új/átdolgozott változat a H/3717. szám helyett) (Winkfein Csaba (MSZP), Dr. Spiák Ibolya (Fidesz), Gusztos Péter (SZDSZ), Pettkó András (MDF) és Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) képviselők önálló indítványa)
3. a) A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (3578/1. szám)
4. Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3449. szám)
(Módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat (T/3245. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
6. A bizottság 2007. II. félévi munkaterve
7. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Érsek Zsolt (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP
Filló Pál (MSZP) megérkezéséig Hajdu Lászlónak (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) megérkezéséig Béki Gabriellának (SZDSZ)
Dr. Nyul István (MSZP) megérkezéséig Farkas Imrének (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) megérkezéséig Lombos Istvánnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) megérkezéséig Török Zsoltnak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) megérkezéséig Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz) Soltész Miklósnak (KDNP)
Dr. Iván László (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Aszódi Pálnak (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz) Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ) megérkezéséig Winkfein Csabának (MSZP)
Pettkó András országgyűlési képviselő (MDF)
Hulák Zsuzsanna vezető tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Portörő Péter főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Barát Gábor főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Csépán Mária Magdolna igazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Tóth Melinda tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Horváth András tanácsos (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 12 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság 2007. szeptember 19-én, 9 órára összehívott bizottsági ülését megnyitom.
Bejelentem, hogy a bizottsági ülés határozatképes. Az eddig hozzám eljuttatott helyettesítések a következők: Érsek Zsolt képviselő urat helyettesíti Dér Zsuzsa képviselő asszony, Tóth István képviselő urat dr. Nyul István képviselő úr, Ágh Péter képviselő urat Koszorús László képviselő úr, Hirt Ferencet Soltész Miklós képviselő úr, Iván Lászlót László Tamás képviselő úr, Béki Gabriellát Winkfein Csaba képviselő úr, Aszódi képviselő urat pedig Cseresnyés Péter képviselő úr helyettesíti. A további helyettesítéseket, kérem, a későbbiekben juttassák el hozzám, hogy a jegyzőkönyv számára be tudjuk diktálni.
Soltész Miklós ügyrendi javaslata a napirend módosítására
Képviselőtársaim! Soltész Miklós képviselő úr azzal a javaslattal élt, hogy az írásban megküldött napirendi pontok közül a 4. napirendi pontot, az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szólót vegyük le napirendről. Erről természetesen döntenünk kell. Képviselő út, parancsoljon, öné a szó, merthogy ez egy ügyrendi indítvány.
SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Azért kérem a bizottságot és kértem a bizottság elnökét is, hogy erre sor kerüljön, hiszen az általános vita tegnap késő délután, majdnem kora este zárult le. Másrészt pedig a kormány belső ellenzékének is mondható szociális bizottság (Derültség.) kormánypárti képviselő tagjai is tucatszámra adtak be olyan javaslatokat, amelyeket valójában nem tudtunk átnézni. Ráadásul most belelapozva, itt van, mondjuk, a 32. módosító indítvány, aminek én örülök, hogy szociális bizottsági tagok közösen adták be, de én például nem tudok róla, hogy Béki Gabival vagy szocialista képviselőkkel mi közösen adtunk volna be módosító indítványt; ilyenek is megjelentek ebben az anyagban. (Farkas Imre: Ez nem együtt van. Külön-külön, de ugyanaz az indítvány.) Jó, az lehet, de nem így ment be.
A lényeg az, hogy én azt kérem önöktől, vegyük le, hiszen a jövő héten a részletes vita nem fog folytatódni, hanem, ha minden igaz, október 1-jén vagy 2-án, hétfőn vagy kedden folytatódik a törvény részletes vitája.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Képviselőcsoportonként egy-egy hozzászólásra van lehetőség a Házszabály szerint. Elsőként az ellenzéki képviselőket kérdezem. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak szólni. A kormánypárti képviselőket kérdezem. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak szólni.
Szavaznunk kell a napirendről való levétel tárgyában. Aki azt támogatja, hogy vegyük le napirendről, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 9 igen. Aki nem ért ezzel egyet? (10) 10 nem. Aki tartózkodott? (5) 5 tartózkodás mellett a bizottság nem vette le napirendről.
A napirend ismertetése és elfogadása
Javaslatot szeretnék tenni a napirendi pontok tárgyalására:
1. napirendi pontként javaslom megtárgyalni: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, ennek a) és b) pontja van, az a) pontja: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény. Ezt az indítványt T/3464. számon kapták kézhez képviselőtársaim, Pettkó András és Herényi Károly képviselőtársunk önálló indítványáról van szó. A b) pontjában szintén a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, amelyet T/3684. számon kaptak kézhez képviselőtársaim, dr. Iván László és Soltész Miklós képviselőtársaink önálló indítványa.
2. napirendi pontként javaslom megtárgyalni: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről és általános vitára való bocsátásról, a Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló határozat módosításáról. Ezt a határozati javaslatot új, átdolgozott változatban H/3721. számon kapták kézhez képviselőtársaim a H/3717. számú helyett. Ez egy ötpárti indítvány, Winkfein Csaba, Spiák Ibolya, Gusztos Péter, Pettkó András és Hoffmann Rózsa indítványa.
3. napirendi pontként javaslom megtárgyalni: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet T/3578. számon kaptak kézhez képviselőtársaim; az általános vitára való bocsátásról döntünk, valamint megvitatjuk az Állami Számvevőszék jelentését is. Itt azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy együttesen tárgyaljuk az a) és b) pontot.
4. napirendi pontként javaslom megtárgyalni: az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló, T/3449. számon kézhez kapott törvényjavaslat módosító javaslatairól kell döntenünk.
5. napirendi pontként javaslom megtárgyalni: a foglalkoztatási nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslat kapcsán a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról kell döntenünk.
6. napirendi pontként javaslom a bizottság 2007. második félévi munkatervének megvitatását és elfogadását, valamint az "egyebek" napirendi pontot.
Van-e valakinek a napirendi pontokra vonatkozóan más javaslata? (Nincs ilyen jelzés.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzunk! Aki egyetért a napirendi pontok tárgyalásával, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez 15 igen. Aki nem ért egyet? (10) 10 nem. 15 igen és 10 nem szavazattal a bizottság a napirendi pontok tárgyalását elfogadta.
Képviselőtársaim! Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről. Külön-külön kell döntenünk az a) és b) pontról.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
Először az a) pontról tárgyalunk: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat, Pettkó András és Herényi Károly képviselő urak önálló indítványa. Legelőször az indítványtevőnek adom meg a szót.
Pettkó képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.
Pettkó András (MDF) szóbeli kiegészítése
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Magyar Demokrata Fórum a kis- és középvállalkozások, a munkavállalók érdekében arra törekszik, hogy az állam minél kevesebb bürokratikus teherrel nehezítse meg az adófizetők életét. Ennek érdekében Herényi Károly képviselőtársammal nyújtottam be július 10-én egy törvénymódosítási javaslatot.
Mint képviselőtársaim jól tudják, a vállalkozások 2006-tól kezdve kötelesek elküldeni havi elektronikus bevallásukat és a munkavállalóik adatait az APEH számára. Ezen kívül a társadalombiztosítás részére minden év április 30-ig az alkalmazottak nyugdíj-biztosítási egyéni nyilvántartólapját - az úgynevezett NYENYI-t - is be kell adni. Az utóbbi kötelezettség következő év április 30-án szűnne meg a jelenlegi törvények alapján.
A Magyar Országgyűlésben a pénzügyminiszter úrnak néhány hónappal ezelőtt, májusban tettem föl egy azonnali kérdést, hogy hogyan is áll Magyarországon az elektronikus adatszolgáltatás, hogyan sikerült az APEH-nak végrehajtania a különbözőfajta szoftverfejlesztéseket. A pénzügyminiszter úr azt mondta, hogy száz százalékig sikerült, minden nagyon jól működik, minden nagyon szép, minden nagyon jó. Ennek következtében, hogy én, mint képviselő ezt a tájékoztatást kaptam a pénzügyminiszter úrtól az azonnali kérdések órájában, ezért gondoltam azt, hogy ezt az egy bevallást egy törvénymódosítással meg lehetne szüntetni. Azt gondolom, ez az APEH-nak egy rutinfeladat, hiszen minden hónapban I-XII. hónapig minden egyes adatot beszolgáltatunk elektronikus formában, egy egyszerű kis szoftver segítségével, amit ha szüksége van rá az APEH-nak, akár én magam is át tudok nekik adni, ezeket a számokat össze tudnák adni és átadni a nyugdíjbiztosító intézetnek.
Amióta benyújtottam ezt a törvénymódosítási javaslatot, különböző médiáktól és különböző helyekről megkerestek, elhangzottak pro és kontra érvek ebben a témában. A magam részéről rendpárti vagyok, és azt szeretem, hogy ha beadunk az államnak egy információt, akkor az állam azt adja át a másik szerve részére.
Kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak - ha jól értettem, most csak a tárgysorozatba-vételéről van szó - a tárgysorozatba-vételét.
Köszönöm szépen. És ha van kérdés, természetesen szívesen válaszolok rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselőtársaim! Először a tárca képviselőinek adnék szót, hogy mi a vélemény az önálló képviselői indítványról, és ezt követően természetesen képviselőtársaimnak hozzászólásra, illetve kérdések feltételére.
Tisztelettel köszöntöm Halák Zsuzsa vezető tanácsos asszonyt, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében. Tessék, parancsoljon, tanácsos asszony, öné a szó.
Halák Zsuzsa (SZMM) véleményezése
HALÁK ZSUZSA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Magunk is azt szeretnénk elérni, hogy amilyen gyorsan csak lehet, szűnjön meg a kettős adatszolgáltatás. Ennek a célnak az érdekében dolgozunk, illetve dolgozik az a szakembergárda, amelyik pillanatnyilag az adatok feldolgozását egyezteti.
Meg kell értenünk mindannyiunknak azt, hogy a nyugdíjbiztosítás egy aktív életpályának a lezárását jelenti, és egy olyan élethosszig tartó ellátást állapít meg, amelynek az adatai nem lehetnek bizonytalanok. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy az adóhatóságtól a 2006. évre szóló adatokat konszolidált formában megkapta a társadalombiztosítás, hogy azt a 2006. évről szóló, 2007 áprilisáig beadott NYENYI-lapok tartalmával egyeztesse. Ez a munka még nem ért véget, és a kezdeti bizonytalanságok alapján nem tudjuk pillanatnyilag még megítélni, hogy mi lesz ennek az eredménye.
A másik fontos dolog, amire fel kell hívnom a figyelmüket, hogy az adatvédelmi biztos úr már felhívta a figyelmet korábban, hogy az adóhatóságnak nincs lehetősége a taj-számot kezelni, gyűjteni, továbbítani. A NYENYI-lapoknak viszont tartalmi részét képezi a taj-szám közlése és a taj-számra való adatgyűjtés. Éppen ezért, miután 2008-tól nem lesz már lehetősége az adóhatóságnak a taj-számot kezelni, ez egy újabb feladat, amivel szembe kell nézni, és amit meg kell oldani.
Mindaddig, amíg ezek a kérdések nyugvópontra nem jutnak, nem tudjuk javasolni, hogy megszűnjön a dupla adatszolgáltatás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tanácsos asszony. Képviselőtársaim! Arra szeretném önöket kérni, járuljanak hozzá, hogy dr. Barát Gábor, az ONYF főigazgatójának néhány perc erejéig szót adjak az érintettség okán, hiszen szeretnénk tisztán látni. Ha bólintanak, képviselőtársaim... (Nincs ellenvetés.) Köszönöm szépen.
Akkor dr. Barát Gábor főigazgató úr, tessék parancsolni!
DR. BARÁT GÁBOR főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Köszönöm szépen, igyekszem nagyon rövid lenni. Utalt a képviselő úr arra, hogy az indítványát követően többen megkeresték. Mi is folytattunk egy, azt hiszem, korrekt szakmai megbeszélést. Én tiszteletben tartottam az ő véleményét, de mélységesen idő előttinek tartom, és nem értek vele egyet, a következők miatt.
Teljesen világos ma már, hogy az APEH feldolgozási rendszere nem tudja azt produkálni, amit a nyugdíj-biztosítási nyilvántartási rendszer programja produkál. Az a feldolgozás, amire a kolléganő utalt, már azt mutatja, hogy itt lehetetlen és idő előtti lenne az átállás; több milliárd biztosítási nap nem stimmel. És szeretném hangsúlyozni, hogy nem az APEH ellen beszélek, mert az APEH rendszerének a sajátosságai eltérnek a mienktől, hiszen az egy megengedő rendszer, a mi befogadó rendszerünk pedig a foglalkoztatónál már nem engedi be a hibás rendszert. Én tehát nem a mundér becsületét védem, hanem a jövőbeni nyugdíjasok nyugdíjvárományának az épsége érdekében - tiszteletben tartva a kezdeményezést, és mindenképpen jó dolog, hogy a téma napirendre kerül, és a részleteiről, ha esetleg megtisztelnek minket, a kihelyezett ülésen tudnánk részletesen is beszélni - határozottan az a szakmai véleményünk, hogy ez idő előtti lenne, nem szabad ezt meglépni. Nem lehet olyan helyzetbe hozni a nyugdíjbiztosítás központi nyilvántartását, ahol egyéni adatok vannak, hogy később a nyugdíj-biztosítási megállapítás, a nyugdíj-megállapítás probléma legyen.
Még két megjegyzést engedjenek meg. Az APEH nem konszolidált adatot adott át. Nem mindegy, hogy tizenkétszer egy adatot kapok vagy tizenkét havi adatot, vagy egyszer tizenkettőt. Ugye, nem konszolidált az az adat, amit átküldött. A vizsgálatok ezt mutatják.
A másik: szeretném meggyőzni önöket, hogy az az évi egyszeri adatszolgáltatás, ami évi egyszeri, nem hiszem, hogy a kis- és középvállalkozásokat ez teszi tönkre a többletmunkát illetően. Tárgyaltunk a képviselőikkel, megértették a helyzetet. Annál is inkább, mert merőben más a helyzet, hiszen az elektronikus ügyfélkapun most már a nyugdíjbiztosításhoz küldhetik a NYENYI-lapot.
Tehát meggyőződésünk, hogy a jó szándékot és az egyszerűsítést nem vitatva, ez a módosító javaslat idő előtti. Szakmai szempontból, biztosítási érdekből nagy tisztelettel azt javaslom, hogy ne támogassa a bizottság. Ugyanakkor célszerű és ésszerű, hogy erről a kérdéskörről, amelyet a képviselő úr fölvetett, ami egy más dimenzió, mert más a bevallás és más az adatszolgáltatás, egy korrekt szakmai vita folyjon le, elsősorban a nyugdíjasok és a leendő nyugdíjasok érdekében.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főigazgató úr. Képviselőtársaim! Önöké a szó, tessék parancsolni! (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs hozzászólás, az előterjesztő reflektálhat az elhangzottakra.
PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Nem fogok visszaélni a képviselőtársaim idejével, csak két gondolatot szeretnék hozzátenni.
Minden képviselőtársam láthatja, hogy itt valami probléma van, hiszen az is elképzelhető, hogy azzal szemben, amit mi alapvetően gondoltunk, lehet, hogy még egy évig ki kell tolni ezt az időszakot. Ha viszont ez így működik, akkor a kormányzati kommunikációban nem lehet azt mondani, hogy százszázalékosan jól működik az ügyfélkapu, százszázalékosan jól működik az adóbevallás, amikor a másik serpenyőben azt látjuk, hogy semmi nem működik, iszonyú káosz, iszonyú rendetlenség van.
Ezért is kérem tehát a képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak a tárgysorozatba-vételét, hiszen az még nem napirendrevételt jelent. Ez azt jelenti, hogy a témával különböző szinteken a különböző szakemberek és a képviselők foglalkozzanak.
A másik észrevételem pedig az, hogy ezek a bevallások - én szoftverkészítőkkel beszéltem - 30-50 ezer forintot jelentenek a vállalkozások számára. Egy kisvállalkozás számára egy 30-50 ezer forintos nyereség, amelyet nem kell neki kifizetni, ez is pluszpénzt jelent. (Dr. Barát Gábor: Ez ingyenes, bocsánat!)
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Döntenünk kell. Képviselőtársaim, aki az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 22 igen. Aki nemmel szavaz? (0) Aki tartózkodik? (4) 4 tartózkodás. A bizottság tárgysorozatba vette.
Képviselő úr, köszönöm a részvételét. A viszontlátásra, további szép napot kívánok önnek.
Szintén képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről kell döntenünk: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat, amelyet T/3684. számon kaptak kézhez képviselőtársaim; dr. Iván László és Soltész Miklós képviselők önálló indítványa.
Megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak.
Soltész Miklós (Fidesz) szóbeli kiegészítése
SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Mindannyian bizonyára jól ismerik az önálló indítványt. Én arra kérem önöket, hogy szüntessük meg azt a diszkriminációt, amelyet tavaly megteremtett a nyugdíjtörvény, miszerint a 2008. január 1-jétől nyugdíjba lépők jóval kevesebb nyugdíjat, minimálisan 8 százalékkal, de más számítások szerint 10-12 százalékkal is kevesebbet kapnak, az ő érdekükben változtassuk meg ezt a jogszabályt. Erre tér ki a mi képviselői önálló indítványunk, ehhez kérem az önök támogatását.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Halák Zsuzsa tanácsos asszonyé a szó.
Halák Zsuzsa (SZMM) véleményezése
HALÁK ZSUZSA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Engedjék meg, hogy bemutassam röviden, mi volt az indoka e jogszabály megalkotásának tavaly, és miért kellett ezt egy alapos előkészítő és nagyon sok számítást tartalmazó munka után javaslatban önök elé hozni.
Amikor a nyugdíjreform lezajlott 1997-ben, a megcélzott nyugdíjszínvonal 60 százalék körüli volt. Ehhez képest a nyugdíjak átlagos színvonala jelenleg 64 százalék körül mozog, ami megközelíti a 60 százalékot, tehát egy jó aránynak mondható. Ugyanakkor el kell mondani, nem mindegy, hogy ki mikor, melyik évben ment nyugdíjba. A friss nyugdíjasok nyugdíjának színvonala 83 százalék körül mozog, és értelemszerűen, ha 64 százalék az átlag, akkor bizony ettől jóval elmaradnak a régen nyugdíjazottak. Azért, hogy ez a színvonal kissé kiegyenlítésre kerüljön, történtek már lépések, hiszen megalkották képviselő urak a nyugdíjak korrekciójáról szóló törvényt, amely fokozatosan végrehajtásra kerül. De nem lehet folyamatosan utólagos korrekcióval biztosítani a nyugdíjszínvonal kiegyenlítettségét, hanem biztosítani kell azt, hogy a nyugdíj-megállapítás szabályai úgy alakuljanak, hogy az ne engedjen meg hektikus kiugrásokat, zuhanásokat, hanem nagyjából általános, egyenlő színvonalon tudjon produkálni nyugdíjmértéket.
Éppen ezért két nagyon fontos lépést tartalmaz ez a jogszabály a nyugdíj alapjának kiszámításánál. Az egyik az úgynevezett teljes valorizáció. A valorizáció azt jelenti, hogy miután '88-tól napjainkig minden keresetet figyelembe veszünk a nyugdíjba vonulóknál, az időközi nettó keresetnövekedéssel növelni kell a nyugdíj alapját képező nettó kereseteket. Viszont, miután ez nem teljes nettósítás volt, tehát nem a nyugdíjazást megelőző évinek megfelelően szoroztuk fel valorizációs szorzókkal ezeket a kereseteket, hanem csak a harmadik évet a második év kereseti szintjére, ez azt jelentette, hogy akinél olyan szerencsésen alakult a magas kereset, hogy éppen egy magas szorzóval bíró évben ment nyugdíjba, amikor beleesett magas szorzóval a magas kereset a nyugdíjalapba, annak magasabb lett a nyugdíjszínvonala. Aki olyan peches volt, hogy olyan évben ment nyugdíjba, amikor egy alacsonyabb valorizációval történt a számítás, mert kisebb volt a nettó keresetnövekedés, annak alacsonyabb lett a nyugdíjszínvonala. Abban az esetben, ha minden évet valorizálunk, ezek a kiugrások kiegyenlíthetők, legalábbis jelentősen mérsékelhetők. Ezzel a lépéssel azonban nemhogy csökkentettük volna a nyugdíjszínvonalat, hanem tovább növeltük volna, tehát nem azt értük volna el, hogy a 83 százalékból visszalépjünk, hanem a 83 százalékot fölvittük volna 90 százalék fölé.
Ezért kellett keresni egy olyan megoldást, amely ezt a nyugdíjszínvonal-növekedést visszafogja. Ez a következő szabályunk a teljes nettósítás, ami tulajdonképpen nem lehet idegen a gondolkodásunktól, hiszen a fizetésünket is úgy kapjuk, hogy abból levonják az adót is meg a járulékot is. S miután a nyugdíjból sem adót, sem járulékot nem fizetünk, a teljes nettósítás nem lehet egy annyira elvetendő gondolat. Ezzel a számítási szabállyal, valamint azzal, hogy nem ugyanabból a bruttóból vonjuk le az adót és a járulékot, hanem először járulékkal csökkentjük a bruttó keresetet, és ebből számítjuk a számított adót és ezt vonjuk le belőle, lehetett elérni azt, hogy mintegy 7-8 százalékos visszafogása történjen meg a nyugdíjszínvonalnak.
Szeretném előrebocsátani, hogy ez hosszú távú makroparaméterek alapján történt számítás. Végeztünk próbaszámítást arra vonatkozóan, hogy aki 2008. január 1-jétől megy nyugdíjba, ha a 2008-as számítási szabály szerint kalkuláljuk a nyugdíját vagy a 2007-es számítási szabály szerint, akkor vajon milyen differenciát kapunk: ez nem közelíti meg még a 7 százalékot sem. Természetesen egyéni életpályától függ, de 3-4 százalék körüli differenciát találtunk csak. De hát a makroparaméterek alapján, hosszú távú paraméterek alapján készült tervezés nem bontható le és nem vetíthető az egyéni életpályákra.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, tanácsos asszony. Tisztelettel köszöntöm dr. Aszódi Pál képviselő urat; nagy megtiszteltetés a bizottságnak, hogy részt vesz a munkájában, ezzel megszűnik a helyettesítése.
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Elnézést a késésért, hosszú betegség után először vagyok itt.
ELNÖK: Jó egészséget kívánunk képviselő úrnak. (Dr. Aszódi Pál: Köszönöm szépen.)
Képviselőtársaim! Úgy látom, Barát Gábor főigazgató úr nem kíván kiegészítést tenni. (Dr. Barát Gábor jelzi, hogy nem.)
Képviselőtársaim, önöké a szó. Tessék parancsolni, Vidorné dr. Szabó Györgyi képviselő asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Csak egy nagyon csekély kis kiegészítést szeretnék tenni, hiszen a tartalmi és érdemi részét tanácsos asszony úgy összefoglalta, hogy ehhez egy mondatot sem kell hozzátenni. De miután a benyújtott javaslat indokolása konkrét számokat tartalmaz, amelyeket azért mégiscsak meg fog őrizni az utókor, úgy gondolom, a jegyzőkönyv őrizze meg ezeknek a számoknak a kis módosítását is.
Az indokolásban szerepel, hogy az induló nyugdíjszínvonal 10-12 százalékkal lesz alacsonyabb. Szeretném mondani, hogy a számítások 7-8 százalékos színvonalcsökkenést igazolnak; természetesen némi szórás lehet benne, de átlagosan ilyen számokról beszélhetünk.
A nyugdíjba vonulók létszámát leírta képviselőtársunk, 140 ezer főben konkrétan. De nem számolt azzal, hogy az ilyen életkorúaknak a jelentős része már nyugdíjba vonult, tehát körülbelül 40 ezerrel kevesebb ez a szám, mint ami szerepel az indokolásban.
A másik pontosítást az infláció mértékében szeretném tenni. Nagyra becsült képviselőtársunk azt írja, hogy "ennél a társadalmi rétegnél a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már most 12-13 százalékos az infláció". Szeretném jelezni, hogy a nyugdíjas fogyasztói árindex a KSH legfrissebb adatai szerint 2007. január-augusztus hónapban 11,6 százalék. S ehhez csak azt szeretném kiegészíteni, hogy azért alappal feltételezhetjük, hogy ez az infláció a következő évben már nem fog elérni ilyen szintet sem.
Összességében szeretném elmondani, hogy ami az indokolás végén szerepel, ez a 20-25 százalékos csökkenési lehetőség nem állja meg a helyét.
Köszönöm szépen a türelmüket.
ELNÖK: Képviselőtársaim, tessék, parancsoljanak! (Nincs jelentkező.) Amennyiben más nem kíván szót kérni, a reflexió lehetőségét Soltész képviselő úrnak adom meg. Tessék parancsolni, alelnök úr, öné a szó.
SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem vitatva azt, hogy a relatív nyugdíjszint a kilencvenes évek és a kétezres évek elejének 59-62 százalékos szintjéről fölment 64 százalékra, nem vitatom ezt el, de arra kérem önöket, hogy önök se vitassák el, hogy azok, akik jövőre nyugdíjba fognak menni, minimálisan 8 százalékkal kevesebbet fognak hazavinni.
A 10-12 százalék vagy amit írtunk, alelnök asszony, való igaz, és én ezt a kiegészítésemben hozzátettem, hogy bizonyos számítások szerint és bizonyos embereknél még ennyit is el fog érni ez a veszteség.
Amit külön szeretnék kiemelni, hogy azok az emberek, akik így járnak jövőre, azok nemcsak jövőre fognak ennyivel kevesebbet hazavinni, hanem mindaddig, amíg nyugdíjat fognak kapni, tehát életük végéig. Úgyhogy azért nem olyan egyszerű ez a helyzet. S amikor önök bizonyos szempontból joggal méltatják a nyugdíjkorrekciós törvényt, akkor azt gondolom, hogy ha ez a helyzet be fog állni 2008. január 1-jével, az előbb-utóbb ugyanúgy nyugdíjkorrekciót fog kikényszeríteni ezeknél az embereknél vagy pedig az őket képviselő társadalmi csoportok részéről, hiszen sok százezer ember fog az elkövetkezendő években nyugdíjba menni, még egyszer ismétlem: jóval alacsonyabb nyugdíjjal.
S még egy gondolatot engedjenek meg: ez pedig az, hogy nem véletlen, hogy nagyon sokan kérték a nyugdíjazásukat idén, és nem véletlen egyébként, hogy kormánytisztviselők vagy kormány közeli emberek is azt mondták, hogy menjenek el inkább nyugdíjba, nem tudnak mást javasolni, aki teheti, most menjen el nyugdíjba.
Tehát lehet szépíteni a dolgokat, lehet fényezni a dolgokat, de a valóság az, hogy ezzel a szabályváltozással bizony jóval rosszabbul járnak az emberek. S még egyszer hangsúlyozom: nem csak egy éven keresztül, hanem az egész nyugdíjas időszakukon keresztül.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselőtársaim, szavaznunk kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről. Aki támogatja dr. Iván László és Soltész Miklós képviselő urak indítványát, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) 10 igen. Aki nemmel szavaz? (15) 15 nem szavazattal a bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Tanácsos asszonynak köszönöm a részvételt. A viszontlátásra, szép napot kívánok önnek.
Rátérünk a 2. napirendi pont tárgyalására: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, illetve és általános vitára bocsátásáról. A Kábítószerügyi eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslatot új, átdolgozott változatban H/3721. számon kapták kézhez képviselőtársaim a H/3717. számú helyett.
Tudomásom szerint ez egy ötpárti indítvány, és az öt parlamenti párt képviseletében Winkfein Csaba képviselő urat illeti a szó. Tessék, parancsoljon, képviselő úr!
Winkfein Csaba (MSZP) szóbeli kiegészítése
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Mivel nagyon sok feladatunk van mára, ezért nagyon röviden szeretném összefoglalni azt, hogy miért is kezdeményezte az öt parlamenti párt egy-egy szakpolitikusa azt, hogy a Kábítószerügyi eseti bizottság mandátumát hosszabbítsuk meg a ciklus végéig.
Azt láttuk az elmúlt fél évben, amikor is hét ülésen közel tizenhárom órában foglalkoztunk ezzel a kérdéskörrel, hogy nagyon sok terület, részterület van, amelynek megvizsgálásakor újabb és újabb kérdések merültek fel képviselőtársaim részéről, és azt kérték, hogy nagyon fontos lenne ezekkel a kérdésekkel mélyebben foglalkozni. Másrészt pedig kiemelten foglalkoztunk az elmúlt időszakban a jelenlegi drogstratégiával, illetve fontosnak tartjuk, hogy a 2009 utáni időszakra vonatkozó hazai drogstratégiának a kialakításában is részt tudjanak venni mind az öt parlamenti párt képviselői, illetve szakértői. Ezért kezdeményeztük közösen azt, hogy a mandátumunkat hosszabbítsuk meg a ciklus végéig, másrészt pedig természetesen vállaljuk azt, hogy évente elkészítjük jelentésünket, és beszámolunk az Országgyűlésnek az elvégzett munkánkról. Az első ilyen jelentés október 15-éig el fog készülni, ez a munka jelenleg is folyik. Remélhetőleg a parlament ezt is tudja majd támogatni, és bízunk benne, hogy közösen el fogunk készíteni egy olyan szakmai jelentést, amely ezt a területet előbbre tudja vinni.
Azt szeretnénk jelezni ezzel az előterjesztéssel, hogy a parlament továbbra is kiemelten kíván foglalkozni ezzel a területtel, és ezzel jelezni kívánja a társadalom felé, hogy ez fontos terület. Ezért is kérem a tisztelt bizottságot, hogy segítsék és támogassák a munkánkat a későbbiekben is, és támogassák ezt az indítványunkat.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen Winkfein Csaba képviselő úrnak az öt párt által támogatott indítvány képviseletét.
Megadom a szót a tárca képviseletében jelen lévő Portörő Péternek. Tessék parancsolni!
Portörő Péter (SZMM) véleményezése
PORTÖRŐ PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok, tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Azt hiszem, nem kell külön kiemelnem azt, hogy a kábítószer-probléma maga is összetettsége folytán, illetve a probléma kezelésére szolgáló intézményrendszer is megkívánja, hogy minél több szereplő jusson a jövőben is szerephez, feladathoz, nemcsak a tevékenysége folyamán, hanem a bizottsági munka segítésében is. Másrészt, amit képviselő úr mondott, valóban, 2009-ben lejár a drogstratégia. Hogy milyen drogstratégiánk lesz, azt a mai napon még nem látjuk, hogy milyen módon kivitelezzük, viszont stratégiával rendelkeznie kell az országnak, és nagyon fontos lenne, ha az előkészítését egy konszenzusos légkörben és szakértői közegben tudnánk megtenni. Ezért a bizottság munkájára és a kormány észrevételeire is számítunk.
Mindezekért a kormány támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány támogatja a javaslatot. Képviselőtársaim, tessék parancsolni, önöké a szó. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nem kívánnak a szólás lehetőségével élni, döntenünk kell, először a tárgysorozatba-vételről, utána pedig az általános vitára való bocsátásról, amennyiben tárgysorozatba veszi a bizottság.
Kérdezem a bizottságot, hogy tárgysorozatba veszi-e a képviselői önálló indítványt. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag tárgysorozatba vette.
Amennyiben a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzanak. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag általános vitára bocsátotta a képviselői önálló indítványt.
Előadót nem kötelező állítani, de ha a bizottság kíván, akkor megteheti természetesen. (Nincs ilyen jelzés.) A bizottság nem kíván előadót állítani.
A napirendi pont tárgyalását lezárom. Nagyon szépen köszönöm a részvételét.
Rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, melyet T/3578. számon kaptak kézhez képviselőtársaim; itt az általános vitára bocsátásról kell döntenünk. Ugyanakkor a napirend b) pontjában az Állami Számvevőszék jelentését is meg kell tárgyalnunk a 2006. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről, ezt pedig T/3578/1. számon kaptuk kézhez képviselőtársaim. Javaslom, hogy az a) és a b) pontot együttesen tárgyaljuk meg.
Megadom a szót a Pénzügyminisztérium képviseletében Endrész Katalinnak. Tessék parancsolni!
Nyenyestánné Endrész Katalin (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Újra elérkeztünk a zárszámadási törvény tárgyalásához. A kormány az államháztartási törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve, a költségvetési év lezárását követő nyolc hónapon belül benyújtotta a 2006. évi zárszámadásról szóló törvényjavaslatot. Az ezt megelőző két hónappal az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsátottuk a zárszámadási törvény tervezetét, biztosítottuk a helyszíni ellenőrzés feltételeit. Ezúttal is megköszönöm az Állami Számvevőszék munkáját, amely javaslataival segítette, hogy a zárszámadási törvényjavaslat ebben a formában véglegeződjön, és így kerüljön a parlament elé.
Tisztelt Bizottság! Az önök elé bocsátott törvényjavaslat és az azt kísérő mellékletek rendkívül nagy terjedelemben foglalkoznak a gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai folyamatok alakulásával. Úgy gondolom, tekintettel a bizottság elég sűrű programjára és nézve a napirendi pontokat, hogy a gazdaságpolitikai és költségvetés-politikai folyamatok alakulását nem ismertetném. De természetesen, ha önök igénylik, akkor ezt megteszem.
A mondandómban néhány szóban a Nyugdíjbiztosítási Alap helyzetére, valamint a szociálpolitika területén 2006-ban végbement néhány olyan változásra hívnám fel a figyelmet, illetve emelném ki, amelyről úgy gondolom, hogy esetleg a bizottság érdeklődésére jobban számot tarthat.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Köszönöm szépen. Csépány Magdolna következik az Állami Számvevőszék képviseletében. Tessék parancsolni!
Csépán Mária Magdolna (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése
CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Szeretnék rövid kiegészítést tenni a jelentésünkhöz, amely két kötetben az önök rendelkezésére áll. Ha bárkinek ezzel kapcsolatosan kérdése merül fel, akkor készséggel megválaszoljuk.
Elvégeztük az állami költségvetés zárszámadásának ellenőrzését. A központi költségvetés előirányzatainak teljesülését az Állami Számvevőszéknél kidolgozott, több éve alkalmazott, audit típusú ellenőrzési módszerrel vizsgáltuk meg. A kiadási előirányzatok több mint 80 százalékáról azt állapítottuk meg, hogy megbízható, valós képet nyújt. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetnél, amely az önök ügykörébe tartozik, szintén ezt állapítottuk meg az igazgatási cím és a fejezeti kezelésű előirányzatok vizsgálatát illetően.
Az elkülönített állami pénzalapoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál ilyen ellenőrzési módszereket nem alkalmazunk, mert ott az államháztartási törvény kötelező könyvvizsgálatot ír elő. Azt azonban szeretném megemlíteni, mert picit kapcsolódik az előző napirendi pontoknál itt elhangzottakhoz, hogy a Munkaerő-piaci Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap könyvvizsgálata olyan záradékot kapott, amelyek mindegyike utal arra az adatszolgáltatási problémára, ami az adóhivatal és ezek között az alapok között zajlik, konkrétan a járulék- és hozzájárulás-bevételek adatainak pontosságát illetően, illetve az ezekkel kapcsolatos mérlegadatok pontosságát illetően. Ez a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében elutasító záradékot jelent egyébként.
Súlyosnak ítéltük meg azt, hogy az államháztartás hiánya jelentősen meghaladta a tervezettet. Ennek a mintegy 2200 milliárd forintnak durván a felét a két társadalombiztosítási alap okozza valamilyen módon, vagy úgy, hogy saját hiánya keletkezett, és az része az államháztartási hiánynak, vagy pedig olyan módon, hogy a központi költségvetés egyes kiadási tételei a biztosítási alapokkal kapcsolatban merülnek fel. Ez lényegében a nagy ellátórendszerek alapvető problémáira utal, hogy saját bevételeikből nem képesek fenntartani magukat.
Ennyit szeretnék most elmondani, és a továbbiakban várom a kérdéseiket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a jelentéshez fűzött szóbeli kiegészítését.
Képviselőtársaim! Tessék parancsolni, önöké a szó. László Tamás képviselő úr, utána Török Zsolt következik.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Először csak egy kérdésem lenne: ilyen elutasító záradék előfordult-e már, vagy ez egy kuriózum? Majd utána hozzászólnék.
ELNÖK: További kérdés? (Nincs.) Akkor legyen kedves László Tamás képviselő úr kérdésére válaszolni!
CSÉPÁNY MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Ezt nagyon egyszerű megválaszolni: még soha nem fordult ilyen elő.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hozzászólások következnek. László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. A Pénzügyminisztérium képviseletében jelen lévő kolléganő nagyon szerényen és kedvesen mondta, hogy ha érdekelnek bennünket az adatok, akkor ő szívesen rendelkezésre áll. Én azt hiszem, az ÁSZ képviselője által elmondott gondolatok, és az a válasz, hogy ilyen még nem fordult elő, némi magyarázatra szorult volna, és örültünk volna annak, ha a Pénzügyminisztérium képviselője is valamit mond erre a tényre.
Magyarországon már szlogenné vált, hogy ez egy következmények nélküli ország. Azt hiszem, ebben ennek a hozzáállásnak a folytatása látható. Úgy hiszem, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál észlelt problémák, hiányosságok nagyon fontos és érdekes kérdések, és nagyon szorosan összefüggött volna azzal például, amit tárgysorozatba sem vett a tisztelt bizottság, amit Iván László és Soltész Miklós képviselőtársaim javasoltak.
A Nyugdíjbiztosítási Alapnál jól látható, hogy a bevételek a már módosított tervnél is 14,8 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek, a kiadások pedig 4,7 milliárd forinttal magasabb mértékben teljesültek. S az is látható, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya az előző évi hiánynál lényegesen kisebb lett, a bevételeknél a járulékbevételek elmaradtak a tervezettől. A Nyugdíjbiztosítási Alappal szembeni járuléktartozás 2006-ban bruttó majdnem 214 milliárd forint volt, ami az előző évi kintlévőséget majdnem 103 milliárd forinttal haladta meg, ami önmagában is képtelenség, hiszen a 214 milliárd forintos járuléktartozásból év végén közel 101 milliárd forint értékvesztést számoltak el. Hogy erre a valótlanságra nem lehet közgazdasági értékelést adni, mert az adóhatóság a bevallások feldolgozását óriási lemaradással végzi, ez utalás arra, amit itt Pettkó képviselőtársam indítványával kapcsolatban szintén elutasított a bizottság; az idei állapotok ismeretében közel féléves csúszás tapasztalható. Tovább rontja a képet, hogy a költségvetési szerveknél, valamint az egyéni vállalkozásoknál irreális tartozásnövekedés mutatkozik.
Ugyanígy irreális és a valóságban lehetetlen képet mutat a túlfizetésre vonatkozó adatszolgáltatás. A 105 milliárd forintos túlfizetésből közel 69 milliárd forintot a költségvetési szervek túlfizetéseként mutat be az APEH adatszolgáltatása. Ezek a hibák az ÁSZ véleménye szerint az adóhatóságnál alkalmazott feldolgozási rendszer változásaira és az adózók elektronikus bevallási gyakorlatlanságára vezethetők vissza. Az ÁSZ a fenti probléma megoldását, nevezetesen a teljes körű éves feldolgozás követelményét akkor tartja megvalósíthatónak és áttekinthetőnek, ha a munkáltatói és a biztosítotti járulékok külön számlára kerülnek befizetésre, amit már korábban az ONYF főigazgatója is javasolt. Ugyanakkor a PM egyetértésével az adóhatóság nem tartotta indokoltnak a külön számlára történő teljesítést.
Lehetne tovább folytatni ezt az egész elemzést; óriási szakadék tátong Veres János pénzügyminiszter úrnak az abszolút optimista és százszázalékos biztonsággal működő rendszerelemzése és az ÁSZ zárszámadással kapcsolatos véleménye között, és még súlyosabb a vélemény az elutasító záradékkal kapcsolatban.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Török Zsolt képviselő úr kért szót.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Érdekes fejtegetés hangzott el képviselőtársam részéről, én azonban amit fontosnak tartok megjegyezni a zárszámadás kapcsán, az az, hogy a 2006. évi költségvetés végrehajtása során a tervezett hiányhoz képest is többlethiányt sikerült elérnie a költségvetésnek, és ezt be is mutatja a zárszámadási törvény. De nézzük meg, hogy mire költöttük el ezt a többletpénzt!
Ha csak a mi bizottságunk feladatkörébe tartozó területeket figyeljük meg, azt lehet mondani, hogy a családi támogatásokra 2006-ban összesen 471 milliárd forintot költöttünk, 145 milliárd forinttal többet, mint az előző évben. Azt gondolom, valószínűleg jó helyre ment, ha a családokhoz ment ez a pénz. Csak a családi pótlék előirányzata 2006-ban 318 milliárd forintra nőtt, ami a 2006-ban jelentős mértékben emelkedett családi pótlékok átlagos és tényleges családipótlék-tömeg összegének az emelkedésével is együtt járt. 2006-ban jelent meg a gyermek születéséhez kötődő új támogatási forma, a babakötvény, amely mintegy 3,6 milliárd forintot tett ki a költségvetésben.
De ha nemcsak a gyermekeseket, nemcsak a fiatal családokat nézzük, hanem az idősebb korosztályt is, akkor fontos megállapítások a jelentésben, hogy például 2006-ban a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjából finanszírozott nyugellátási kiadások a bruttó hazai termék 10 százalékát tették ki. Tehát amit egész évben megtermeltünk ebben az országban, annak 10 százalékát idős honfitársainkra, nyugdíjasokra költöttük; hála a Jóistennek, hogy megtehetjük. 2006-ban befejeződött például a nyugdíjasok esetében a 13. havi nyugellátás fokozatos bevezetése, hiszen ekkorra, 2006-ra már kiépült az a rendszer, amikor év elején és az év végén két-két heti plusznyugdíjat kapnak az időskorúak, akik nyugdíjasok. És 2006-ban kezdődött meg az időskorúakkal kapcsolatban a nyugdíjak korrekciós célú emelése is, ami, azt gondolom, egy fokozatos, évenkénti rendszerben próbálja meg korrigálni a már előző napirendi pontoknál is emlegetett nyugdíj mértékét.
Az önkormányzati fenntartású szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményrendszer keretei között 2006-ban több mint 291 ezer fő részesült ellátásban. Ez csaknem 40 ezer fővel több, mint az előző évben. Ez egyfelől jó, másfelől nem jó. Jó, mert ennyivel több emberről, ennyivel több gyermekről tudtunk gondoskodni; ugyanakkor nem jó, mert ennyivel többen szorulnak rá különböző támogatásokra. Mitől szorulnak rá többen támogatásokra? Ha politikai szemüveget veszünk fel, akkor azt mondjuk, hogy hú, annyira növekedett az elszegényedés, hogy emiatt kellett többlettámogatás. Ha kormánypárti szemüveget veszünk fel, akkor azt mondjuk, hogy azért, mert olyan rendes a magyar kormány, hogy csökkentette a rászorultsági alapot, és milyen jó, hogy mi ilyen rendesek vagyunk, és ennyire támogatjuk a már kevésbé rászorultakat is. Szerintem reálisan kell szemlélni: mindkét elemnek van igazságtartalma. De az feltétlenül fontos, hogy azoknál a rászorultaknál, akik a gyermekvédelmi-gyermekjóléti intézményrendszert igénybe veszik, többlettámogatásokat tudtunk biztosítani. Ugyanígy végig lehet menni a jövedelempótló támogatásokon vagy több egyéb területen is, az Egészségbiztosítási Alapnak a szociálpolitikai részét érintő területein is.
Egyetlen elemet hadd emeljek még ki, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt bizottság, ez pedig a terhességi-gyermekágyi segélyre fordított kiadásoknak a növekménye: ez 6,8 százalékkal magasabb az előirányzatnál. Beterveztük - már bocsánat a szóért -, hogy mennyi gyerek fog születni 2006-ban, és hála a Jóistennek, több gyermek született, mint amennyit prognosztizált mindenki, hál' istennek több támogatást, több pénzt tudtunk erre biztosítani. Sajnálatos tény, hogy mondjuk, a 2004-2005-2006-ban minden évben növekvő élveszületésszám ebben az évben sajnos nem mutat egyelőre folytatódó tendenciát, de mondjuk, ez most nem a zárszámadási törvény tárgya, egyszerűen csak egyfajta demográfiai mutatónak a hullámzását jelzi.
Tehát a gyes növekedése, a gyed növekedése tömegében is jelentős mértékű, ami a gyed esetében nemcsak azért érdekes, merthogy többen vették igénybe, hanem azért, mert a korábbi 83 ezer forintról 87 500 forintra emelkedett a kifizetések maximált összegének a mértéke.
Azt gondolom, ezek alapján, minden egyes, az Állami Számvevőszék által tett megjegyzést tudomásul véve és azt figyelembe véve, a zárszámadást, a 2006. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvénytervezetet a parlamentnek elfogadásra ajánlhatjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További felszólalások következnek. Cseresnyés Péter, tessék, parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért szólok, mert Török képviselőtársamnak ez a dicshimnuszt zengő hozzászólása szólásra késztetett. Nagyon halkan mondom képviselőtársamnak, hogy kicsit szerényebben! Remélem, jövőre ugyanígy fel fog szólalni, és el fogja mondani azt, hogy amit ön elmondott, amiatt van 2007-ben ez a megszorítássorozat, ami történt.
Az adókedvezmény-elvonásról nem beszélt, ami megtörtént. Igaz, az egyik oldalon adtak, de a másik oldalon keményen elvettek. És emellett jön még az, amit itt az Állami Számvevőszék részéről elmondtak, hogy pluszban 1000 milliárd forint hiány keletkezett a társadalombiztosítás hiánya miatt.
10
Tné 11-20. Cseresnyés Péter folyt.
Tehát azért mondom, kicsit szerényebben megfelelő gazdálkodással, jobban átgondolt intézkedésekkel talán a kormány jobban tudna gazdálkodni a közös pénzünkkel. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Filló Pál képviselő úr!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Igen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ellenzéki képviselőtársaimnak sok tekintetben igazuk van, valóban lehetne jobban gazdálkodni, de ugyanakkor viszont szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy azért itt ellentmondásokról beszélünk. Hiszen egyik oldalról többek között önálló képviselői indítványban is megfogalmazódik az, hogy lényegesen többet adjunk a nyugdíjasoknak, na most, aki egy ilyen javaslatot megfogalmaz, annak tisztában kell lenni azzal, hogy ez a javaslat továbbrontja a tb-kassza egyensúlyát, és akkor a következő évben megint lehet azt mondani, hogy kérem szépen, rosszul gazdálkodtak, miért adtak. De akkor konkrétan kell fogalmazni, azt kell mondani, hogy miért adtak a gyerekeseknek családi pótlék emelést, akkor azt kell mondani tisztelt képviselőtársaim, hogy mi azt képviseltük, hogy ne adjanak, mert akkor egyensúlyban maradt volna - de önök ilyet nem mondtak. Mondhatták volna azt is, hogy nem támogatják a 13. havi nyugdíj kifizetését, mert ezzel akkor a tb költségvetése majd egyensúlyba fog jutni, ez egy korrekt felvetés lett volna - de önök ilyet akkor nem mondtak.
Tehát azt hiszem, hogy a felelős, önök is megszavazták ezeket a szociális intézkedéseket, tehát ebben az ügyben felesleges itt csak a kormány felelősségéről beszélni, mert az ellenzék legalább annyira felelős ezekben a dolgokban. És ha már a választási ígéreteket mondom, a 14. havi nyugdíj, meg egyebek, akkor úgy gondolom, hogy még rátettek erre egy lapáttal, nagyon súlyos a helyzet, mert a mai napig nem hajlandóak tudomásul venni, hogy milyen az ország helyzete, és a mai napig hülyítik azzal az embereket, hogy itt valami csodával ezt helyre lehetne tenni.
Nagyon kőkemény munkával lehet ezt csak helyretenni igen tisztelt képviselőtársaim, és fájdalmas intézkedések sorozatával, aminek senki nem örül, úgy gondolom - én sem örülök, a kormánypárti képviselők sem örülnek -, de el kellett indulnunk ezen az úton és rendbe kell raknunk a dolgainkat közösen és ebben sajnos közös felelősségünknek is kéne lenni. Tehát az úgy nem működik, hogy az egyik oldalon azt mondjuk, hogy adjunk magasabb nyugdíjat, magasabb családi pótlékot, hatalmas adókedvezményt a gyermeket nevelő családoknak, a másik oldalon pedig azt mondjuk, hogy hát micsoda borzasztó dolog nincs egyensúlyban a költségvetés; így soha nem lesz természetesen egyensúlyban: az egyik oldalon osztogatunk, a másik oldalon pedig ostorozunk. Ennek sok értelme persze nincsen, lehet rövid távú politikai sikereket ebből lekaszálni, de hosszú távon az országnak ez a fajta gondolkodás nem jó.
Jó lenne, ha egy kicsit felelősebben gondolkodnánk mind a két oldalon, ezt hangsúlyozom, mert mi is sok hibát elkövettünk, én ezt nem vitatom el. Sok kritika jogos is volt, meg jogos a mai napig is, de ettől függetlenül, ha alapjában nézzük, akkor úgy gondolom, hogy éppen el kellene gondolkodnunk azon, hogy ezeken a területeken hogyan lehetne ezeket a fájdalmas ügyeket úgy menedzselni, hogy közös véleményre tudjunk jutni. Hiszen gondolják végig, jönnek majd a választások, nem mindig a Magyar Szocialista Párt, meg a Szabad Demokraták Szövetsége fogja vezetni az országot, és akkor ezekkel a szakmai ügyekkel bizony szembe kell nézni majd, ha önök kerülnek kormányra, akkor önöknek is és akkor egészen más lesz a véleményük, mint amit most itt hallhattunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Soltész Miklós alelnök úr, tessék parancsolni!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Nagyon szépen köszönöm Filló Pálnak a szavait, amellyel kimondta egyik oldalról, hogy nagyon súlyos a helyzet, illetve fájdalmas intézkedések sorára került, illetve kerül sor; ezzel sajnos egyetértek, bár nem örömmel, viszont azt azért szeretném visszautasítani kedves képviselőtársam, hogy közös a felelősség, ne haragudjon, nem közös a felelősség, most már öt és fél éve kormányoznak önök. Amikor Medgyessy Péter vezetésével önök átvették annak idején a kormányt, akkor olyan osztogatásba tudtak kezdeni, mert volt honnan - lehet ezen, kedves Dér Zsuzsanna képviselő asszony mosolyogni, akkor talán ön nem volt képviselő asszony, nem kellett megszavaznia, de a tény az tény. Olyan osztogatásba tudtak önök kezdeni, ami mellett senki nem jelezte azt, senki nem mondta - se az akkori pénzügyminiszter, se a gazdasági miniszter -, hogy hoppá itt meg kell állni, mert nagy baj van. Kérem szépen, ezt a közös felelősséget felejtsék már el, öt és fél éve kormányoznak. Ez az egyik.
Úgy tudom kedves Pali, hogy te budapesti képviselő vagy - ki kell menni a budapesti utcákra. Mondjuk, nem kell megvenni egymilliárdért olyan villamost, ahol nyáron megfulladnak az emberek, mert elfelejtkeztek a rendes felszerelésről, miért kell ilyenekre költeni és sorolhatnám tovább. Nem akarok most ebbe belemenni, hogy hol vannak azok a pénzek egyébként, amit nagyobb odafigyeléssel, nagyobb hozzáértéssel, adott esetben pedig egy normális közbeszerzéssel igenis meg lehetett volna spórolni és adott esetben a szociális ágazatba lehetett volna áttenni - hadd ne folytassam most ezt a sort, ha szükséges, akkor nagyon szívesen segítek, hogy miket lehet, hol lehetne megfogni ezeket a pénzeket.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátásáról tárgyalunk és folytatjuk.
Aszódi Pál képviselő úrnak adom meg a szót!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Bizottság! Szeretném többször nem föltenni a kérdést a parlamentben, hogy mennyi volt 2006-ban a nyugdíjak reálértéke. Katona Tamás zengte el először, hogy 30 százalék. Utána megkérdeztem Katona Tamás államtitkár urat, akkor még ott volt, megkérdeztem Veres János pénzügyminiszter urat, most is ott van, megkérdeztem - bocsánat nem jut eszembe a neve - miniszter urat és még képviselő urakat is. Kérem szépen, könyörgöm, vezessék le, hogy jön ki a 30 százalék reálérték, vezessék le. Elmondják a parlamentben, elmondják a TV-ben, elmondják a sajtóban, de senki le nem vezeti, hogy hogy jött ki a 30 százalék reálérték - ez az egyik.
A másik. Azt mondja most a Filló úr, hogy osztogatunk és ostorozunk. Hát a miniszterelnök úr bezengi, hogy a novemberi korrekció 2 százalék, mi ez, ez a levegőbe beszélés. Őneki nagyon jól kellene tudnia - legalább a tanácsadók révén, ha már ő nem tudja személy szerint -, hogy a novemberi korrekció nem azon múlik, hogy ő, mint miniszterelnök mit akar, azt a törvény ki fogja kényszeríteni, és 2 százalékkal semmiféle korrekció nem lesz - márpedig ez is odatartozik, minden odatartozik.
Még egy gondolat volt. Nem veszik tudomásul, hogy milyen az ország helyzete - hát ki juttatta ide? Bocsánatot kérek, erről most már nem kell regéket mondani, mindenki tudja. Mindenki tudja, az őszödi beszéd megmondta, hogy milyen volt az ország helyzete. Kérem szépen, a költségvetési vitánál el kell mondani, el fogjuk mondani és a nyugdíjasok érdekében - még befejezésül - azt kell tudomásul vegye a kormányoldal, tizenegy és fél százalék a nyugdíjasokat terhelő fogyasztói árindex: tizenegy! Kaptunk négy százalék nyugdíjemelést. Most ha ideveszem a 13. havi nyugdíjat, ami hál' istennek megmaradt - mi is döngettük az asztalt, hogy maradjon meg -, akkor is a felénél vagyunk az infláció és a nyugdíjasok javára való juttatás mértékénél. Hol van itt az értékszintű nyugdíj, hol van? Visszamentünk oda, ahol Horn Gyulánál voltunk utoljára, akkor nem volt csak értékszint alatti nyugdíj, több volt, mint Antallnál - ugyanoda jutottunk vissza, értékszint alatti nyugdíjak lesznek. Hát ebből éljen meg az az 50 ezer forintos nyugdíjas, az a közel egymillió ember; meg fog élni belőle, hogy hogyan, azt a jó' isten tudja, meg önök. Köszönöm szépen.
Elnézést kérek, de a nyugdíjasokkal kapcsolatban nagyon-nagyon tarthatatlan az az álláspont, hogy a nyugdíjasok összegszerűségi jövedelmi viszonyait faragni kell, hát ezt nem értem - növelni kell, kérem. Letöltöttek évtizedeket, növelni kell, nem faragni és nem ostorozás ez, hanem jogos követelés. Elnézést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Természetesen nekem nem tisztem, hogy pontosítsak vagy kiigazítsak, de úgy önmagában, hogy a nyugdíj reálértéke, annak úgy nincs értelme, de Kati (Nyenyestánné Endrész Katalin) ugye majd reflektálnak erre. Persze ki lehet következtetni, hogy képviselő úr mire célzott, mert vagy valamilyen változás van pro és kontra és akkor már így igen.
Cseresnyés Péter képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Elnök úr, csak három mondat. Török képviselőtársamnak mondtam, hogy nagyobb szerénységet jobb lett volna tartani, Filló képviselő úrnak azt mondom, hogy ügyes. Ránk áttolni a felelősségét ennek (Filló Pál: Nem toltam.), akkor megpróbál áttolni a felelősség egy jelentős részét, ez egy ügyes húzás volt, tényleg csak egy mondat Filló képviselőtársam. Önöknél volt a kassza kulcsa, önök látták azt, hogy azoknak az intézkedéseknek, amit hoznak, és amit a parlament elé terjesztenek, milyen következményei lesznek és megvan-e a fedezete. Az ellenzék abban az esetben, hogy ha jót javasol a kormány, ami jó az embereknek, természetesen meg fogjuk szavazni, meg is tettük és ezután is meg fogjuk tenni; de annak a felelőssége, hogy annak a fedezete, ami ennek az intézkedésnek vagy adott intézkedésnek a következménye megvan-e, az már az önöké, a kormányé. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Nincs más jelentkező? Akkor még egyszer Török Zsoltnak megadom a szót!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Tényleg csak egy percre. Elnök úr, nem is reagáltam volna. Kedves képviselőtársaim, ha kell, akkor jegyzőkönyvön kívül is, ne tegyünk már ilyen megjegyzéseket, hogy szerényebben, meg fogjátok vissza magatokat, ilyesmi, ez nem parlamenti műfaj szerintem, jó? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselőtársaim, 30 órás időkeretben lesz lehetőségünk az általános vitában az érveket és az ellenérveket ismertetni.
Parancsoljanak, a tárca képviselőinek adom meg a szót, legyen kedves reflektálni a felvetődő kérdésekre.
Nyenyestánné Endrész Katalin (PM) reflexiója az elhangzottakhoz
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Úgy gondolom, hogy két dologra szeretnék mindenféleképpen reagálni. Az egyik László képviselő úrnak a felvetései, illetve hozzászólása.
Szeretném mondani, hogy a könyvvizsgáló nem elutasító záradékot adott a Nyugdíjbiztosítási Alap beszámolójára - az Egészségbiztosítási Alap beszámolójára ez nem vonatkozik -, hanem korlátozott záradékot. Ez azt jelentette, hogy a bevételi számok valósak, tehát megkapott a Nyugdíjbiztosítási Alap minden őt megillető bevételt, megkapott a költségvetéstől is minden őt megillető kiegészítő támogatást; csupán az adminisztráció a részletekben pontatlan volt, tehát a járulék nemenkénti megosztás volt nem teljesen rendezett. Természetesen ezt az ÁSZ is jelezte és ebben az ügyben már történtek lépések, hogy az ezt követő években ne kerüljön sor ilyen elszámolási hiányosságra. De hangsúlyozom, nem arról volt szó, hogy a bevételi főösszegekben hiba lenne. Tehát itt a járulék nemenkénti megosztásban vannak pontatlanságok, aminek a korrekciója reményeink szerint a következő zárszámadásra megtörténik, megkezdődött a korrekció.
A másik, amire szeretnék reagálni még, Aszódi képviselő úrnak a felvetése, hogy mennyi volt a nyugdíjak reálértéke. A nyugdíjak reálérték növekedése 2006-ban 3 százalék volt. Figyelembe véve a nyugdíjas fogyasztásra számított inflációt, ami 5 százalék volt, szemben az átlagos fogyasztói árindex növekedésével, ami 3,9 százalék volt. Tehát összességében a reálérték növekedés 3 százalékos volt 2006-ban. (dr. Aszódi Pál: Én ezt tudom, csak a 30 százalékot mondják.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ÁSZ képviselője kíván-e szólni?
Parancsoljon!
DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Annyit szeretnék mondani, hogy elnézést kérek, amiért elutasítót mondtam, valóban korlátozott záradék volt ez a könyvvizsgálói minősítés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim szavaznunk kell az általános vitára való bocsátásról. Természetesen itt a zárszámadási törvény általános vitára való bocsátásáról, hiszen a jelentésről nekünk nem kell szavaznunk.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem! (Szavazás.) 10 nemmel a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
A jegyzőkönyv számára szeretném bejelenteni, hogy megérkezett Béki Gabriella képviselő asszony, így az ő helyettesítése megszűnt. Öt perc szünetet rendelek el képviselőtársaim.
(10.35-10.40-ig szünet.)
Folytatjuk a munkánkat. Rátérünk a 4. napirendi pont tárgyalására: egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, melyet képviselőtársaim a T/3449. számon kaptak kézhez. Itt a módosító javaslatok megvitatására kerül sor, mint első helyen kijelölt bizottságként.
A tárca képviseletében tisztelettel köszöntöm dr. Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető asszonyt, Kőnig Éva főosztályvezető asszonyt és Ecsődi Orsolya szakmai főtanácsadó asszonyt. Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat.
Képviselőtársaim az ajánlás 1. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai önálló indítványáról kérdezem a tárca véleményét.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, mert jogharmonizációs kérdésben szükséges a kiterjesztés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs.
Aki támogatja Korózs Lajos és képviselőtársai indítványát, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 10 nemmel a bizottság támogatta.
Az indítvány 2. pontjában nem kell döntenünk.
Az ajánlás 3. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő úr indítványa.
A tárca képviselője!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, merthogy a gyerek fogalmához szükséges beírni a 25. életévet.
ELNÖK: Farkas képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Azt nem vitatom, hogy be kell írni, csak eddig nem volt beírva és úgy gondolom, hogy aki mondjuk a gyermekkor után, ha itt a 25 évet nézzük, akkor kerül ebbe az állapotba, ott is valami családban kell vele foglalkozni és indokolt ennek az ellátásnak a fenntartása. Tehát, amivel mi ezt kivettük, azt jelentené, hogy a jelenlegi állapotot kívánjuk a továbbiakban is fenntartani; az pedig nem kötődött ahhoz, hogy gyermekről legyen szó.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a gyermek fogalmához kapcsolódik, illetve nevelt gyermek; tehát, hogy az a gyermek, aki fogyatékos volt, az gyermeknek tekintendő gyakorlatilag életkortól függetlenül. Ha most valaki 40 évesen kap olyan sérülést, az már a gyermek fogalomba nem tartozik szerintünk bele, hanem ő, mint akkor van egy olyan lehetőség a fogyasztási egységnél, ha ő élettársi vagy háztartási fogyatékossági támogatásban részesül, akkor is nagyobb fogyasztási egységgel van figyelembe véve, tehát a gyermek fogalom miatt került bele.
ELNÖK: Vidor Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kérdezni szeretnék, hogy összefüggésben van ez azzal, hogy ha esetleg nincs egy gondnokság alá helyezési eljárás, hogy egy gyermek, aki jogilag nem gyermek, akkor is ebbe a kategóriába tartozzon és az ő számára kedvezőbb vagy a család számára kedvezőbb ez a lehetőség?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, természetesen. Például magasabb összegű családi pótlékot kap és nincs gondnokság alá helyezve, akkor beletartozik.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca nem támogatta. Képviselőtársaim? (Szavazás.) 12 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 6. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 4. pontjában Czomba Sándor képviselő úr indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ilyen formában nem támogatja a tárca, de meg fogjuk vizsgálni - úgy gondoljuk, hogy szükséges a vagyon fogalmának az egységes megvizsgálása, hogy a szociális törvényben és a gyermekvédelmi törvényben egységesen legyen szabályozva.
ELNÖK: Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Egy kérdést tennék fel, mikor, mikor fogják megvizsgálni?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elgondolásaink alapján még a vita során lehet itt egy kapcsolódó módosító indítványt benyújtani; de az okozza a problémát, hogy a szociális törvényben a háztartás egészére vonatkozik, míg a gyermekvédelmi törvényben az egy főre jutó jövedelemre. Tehát itt, ha már ehhez hozzányúlunk, akkor az összhangnak a megteremtését indokoltnak tartjuk, de mindenképp a gondolatfelvetést elfogadhatónak és olyannak tartjuk, amit tovább kéne vinnünk.
ELNÖK: Világos. Arra kérném képviselőtársaimat, hogy az indítványtevővel mindenképp tárgyaljunk és a főosztályvezető asszonynak pedig mondom, hogy előreláthatólag két hét múlva, hétfőn este vagy kedden délelőtt fogja tárgyalni a parlament a részletes vitáját ennek a törvénynek.
Jelen formájában a tárca nem támogatja. Ki az, aki ennek ellenére támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 5. pontjában Semjén Zsolt és képviselőtársai indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Az indoklás az az, hogy egyszerre egy jogi személyiség vagy társadalmi szervezet lehet vagy egyházi jogi személyiség, a kettő egyszerre nem lehet.
ELNÖK: Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Szeretném felhívni a tárca figyelmét, hogy precedens értékű per is van már ez ügyben. Igenis a katolikus egyházban vannak olyan mozgalmak, olyan egyesületek, amelyek egyházi személyiségnek számítanak. Én nagyon nagy tisztelettel kérem, hogy ennek nézzenek utána, mert különben a másik oldalról - nyilván bíróság vagy valami más módon - meg kell támadni ezt a passzust.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr.
A tárca képviselője az indítványt nem támogatta. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 10. Tartózkodott! (Szavazás.) 5 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 6. pontjában Csáky András és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ugyanazt tudom mondani, mint az előzőre, ugyanaz a válasz is. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Tehát a tárca nem támogatja. Aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem és 5 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 7. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca ilyen formában nem támogatja, mert az (5) bekezdés elhagyását javasolja. De azzal a kapcsolódóval, hogy a kétszeres 2,5-szeresre legyen felemelve, azzal egyet tudnánk érteni, tehát ilyen formában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Világos, azt hiszem képviselő úrnak is egyértelmű volt. A tárca nem támogatta.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 12 támogatás. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, de tudjuk, hogy mit kell csinálni.
Az ajánlás 8. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő úr indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, mert az nem lehetséges, hogy önkormányzati ellátásnál az elengedést a jegyző hatáskörébe tegye, jelenleg alkotmányellenes lenne, meg az önkormányzati törvénnyel se egyezne meg.
ELNÖK: Ez ott van, ahol a testület hatáskörében. A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja!
Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök úr, ne haragudjon, én pont ezért kértem ezen napirend levételét. Szerintem egy olyan vita alakulhatna ki, teljesen jogos és szakmai vita, amit én a vezérszónokiban is mondtam, hogy sok képviselő, illetve polgármester még a kormányoldalon is kétségbe fogja vonni azt, hogy egy jegyzőnek milyen hatása lehet, vagy milyen befolyása lehet a képviselőtestület döntéseire. Ugyanis magáért a költségvetésért kik felelnek: a testület, illetve a polgármester. A másik oldalról pedig a jegyző, hogy ha korlátlanul bármit megtehet a képviselőtestület nevében.... (Közbeszólások.) Akkor lehet, hogy én értem félre, de épp ezért kértem szépen a türelmet, hogy át lehessen olvasni; ide zúdítottak úgy módosító indítványokat, hogy fogalmunk sincs, hogy pontosan miről szavazunk.
ELNÖK: Alelnök úr, egyet beszélnek a főosztályvezető asszonnyal, már nem a kritikáját értve.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Értem, akkor én félreértettem, elnézést. De pontosan ezért lenne jó, hogy ha lenne idő átolvasni, és nem éjszaka kapjuk meg ezeket a módosító indítványokat és 9 órás kezdéssel pedig döntsünk róla; amikor lehet, hogy kormánypárti képviselőink módosítóit vagy támogatnánk vagy tartózkodnánk, vagy pedig ellentmondanánk; de így nem lehet dolgozni. Állítom, hogy önök közül is jó néhányan vannak, akiknek fogalmuk sincs, hogy pontosan miről szavazunk.
ELNÖK: A napirendi pont tárgyalását folytatjuk.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tehát az nem megoldható, hogy amiről az önkormányzat dönt, az is, ha elengedésre kerül a sor, az jegyzői hatáskörbe tevődik; ezért van az, hogy amiről a jegyző dönt ott a jegyző engedheti el, ahol meg az önkormányzat dönt, ott meg az önkormányzat. Tehát azért van a 4-es és 5-ös és nem lehetséges, hogy jegyző döntsön önkormányzati hatáskörbe tartozó ellátás elengedéséről.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca ezt nem támogatja.
Aki egyetért ennek ellenére az indítvánnyal? (Szavazás.) 2. Aki elveti? (Szavazás.) 14 nemmel, 10 tartózkodással egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 9. pontjában dr. Vas János képviselő úr indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, mert elképzelhető az az eset, hogy csökkenti, és még engedélyez mellette részletfizetést, tehát ennek a kizárását nem tartjuk indokoltnak, hogy a "vagy"-nak a beépítését.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselők? (Nincs jelzés.) Nem kívánnak szólni. Szavazunk.
A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja Vas János indítványát? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 10 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta és egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 10. pontjáról szavaztunk az 1-esben, arról most nem kell döntenünk.
A 11. pontban Jauernik István és Farkas Imre indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ebben a formában nem támogatjuk, pontosítót javaslunk azzal, hogy a szükséglet megállapítását követően a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen kerül nyilvántartásba. Ennyi pontosítóval így elfogadjuk, de ebben a formában nem.
ELNÖK: Világos.
Imre, érted a főosztályvezető asszonyt.
FARKAS IMRE (MSZP): Én nagyon értem, amit tetszett mondani, csak az így van benne a mostani törvényben. Tehát, amit most tetszett mondani, az azt jelenti, hogy ha ezt kivesszük, akkor odalyukadunk vissza, amit most tetszett említeni. Tehát kijavíthatjuk úgy, ahogy mondták, de akkor megismételnénk és beemelnénk a most hatályos törvénynek a szövegét.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Minden úgy maradna. Akkor felolvasom a mondatot, hogy hogyan javasolnánk a pontosítást. Házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében a kérelmet a gondozási szükséglet megállapítását követően, a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleges hatállyal kell nyilvántartásba venni.
ELNÖK: A tárca ebben a formában nem támogatja, mi pedig tudjuk, hogy mit kell csinálni.
Aki ennek ellenére támogatja? (Szavazás.) 6. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 2 nem támogatás. Tartózkodás? (Szavazás.) 16 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 12. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa. Először a keretes részben foglalt megjegyzés szerint a házszabályszerűségről kell döntenünk, amely szerint egy kicsit túlterjeszkedett ez az indítvány. Szerintem nem terjeszkedett túl ez az indítvány. Döntsünk arról, hogy házszabályszerű-e ez az indítvány.
Ki az, aki támogatja, hogy házszabályszerű az indítvány? (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? 10 tartózkodás mellett a bizottság házszabályszerűnek minősítette.
Most pedig döntünk arról, hogy támogatja-e a tárca.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen támogatja, merthogy törvényben kell szabályozni az adatkérést.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Jelzésre.) Bocsánat.
Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Csak a tájékozatlanságomat szeretném, ha kicsit segítenének kiegészíteni, van olyan, hogy ingatlanügyi hatóság? (Közbeszólások: Igen.) Ilyen néven?
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. Magyarul a Földhivatal.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Így is hívják hivatalosan?
ELNÖK: Mint hatósági feladatot ellátó intézmény: Földhivatal. (Közbeszólások.)
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Van, ahol van vagyonvizsgálat és van, ahol nincs; tehát a szociális segélynél van, de az egészségügyi állapotra nem kér, tehát csak ott fog kérni a Földhivataltól adatot, ahol van vagyonvizsgálat, és nincs minden ellátásnál vagyonvizsgálat a törvényben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim és a tárca képviseletében részt vevőknek is mondom, hogy a bizottság elnöke ad szót és kér meg válaszadásra, tehát a jegyzőkönyvet nagyon nehéz úgy vezetni, hogy ha egymás között vitatjuk meg a kérdéseket.
A tárca az indítványt támogatja. Szavazunk. Aki egyetért az indítvánnyal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 14 igen. Aki nem? (Szavazás.) 11 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 13. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, mert a Ket. a hivatalos tudomásszerzést ismeri, és nem lehet a hivatalos szót elhagyni, mert pletyka alapján nem lehet, hanem valamilyen hivatalos módon.
ELNÖK: A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) 8. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 10 tartózkodás mellett, a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 14. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő úr indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, ott is az összhang miatt a hivatalos tudomásszerzés van összhangban a bejelentéssel.
ELNÖK: A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki az, aki ellene van? 6. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 18 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Béki Gabriella ügyrendi.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, tisztelettel kérem az előttünk lévő számtalan módosító indítvány miatt, hogy azokban az esetekben, amikor senki nem támogat egy javaslatot, ne állapítsuk meg, hogy hányan szavaznak nemmel, meg tartózkodással, úgyis csak annak van jelentősége, hogy a bizottság nem támogatta, egyharmada sem támogatta a javaslatot.
ELNÖK: Vitathatatlan, hogy így gyorsabban haladunk. Köszönöm szépen képviselő asszony.
Az ajánlás 15. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa. A házszabályszerűségről kell először döntenünk. Azt gondolom, hogy ez házszabályszerű.
Ki az, aki egyetért vele? (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 10 tartózkodással házszabályszerűnek minősítette a bizottság.
Alelnök úr, tessék parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Miután Béki Gabriella képviselő asszonynak a javaslata ügyrendi volt, akkor, ha már betartjuk a szabályokat, most hogy házszabályszerű-e ez a pont vagy nem, erről is szavazni kellett volna véleményem szerint, de ez már végképp csak kekeckedésnek tűnik.
ELNÖK: Képviselő asszony ügyrendi indítványt tett. Frakciónként egy-egy hozzászólásra van lehetőség. Kíván-e az ellenzéki oldal élni ezzel a lehetőséggel, hogy véleményt mondjon a képviselő asszony indítványáról. (Nincs jelzés.) Nem kíván. Kormánypárti oldal kíván-e? (Nincs jelzés.) Nem kíván.
Szavazás az ügyrendi javaslatról
Szavazzunk arról, hogy Béki Gabriella képviselő asszony indítványa szerint, hogy ha a bizottság egésze nem támogat egy indítványt, akkor arról a tartózkodásokat és az ellenvéleményeket ne szavaztassuk meg. Egyetértés van-e a képviselő asszony indítványában? (Szavazás.) 15 igen. 10 tartózkodás mellett a bizottság elfogadta a képviselő asszony indítványát.
Ismételten rátérünk a 15. indítvány tárgyalására, melyben képviselőtársaimnak arról kell dönteni, hogy házszabályszerű-e ez a képviselői önálló indítvány. Aki ezt házszabályszerűnek minősíti, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Megismétlem a szavazást, minden házszabályszerű legyen a jegyzőkönyv számára, nehogy itt 200 év múlva valaki az irattárból fellapozza ezt a bizottsági ülést, és kétségei lesznek a törvényesség betartása végett. (Szavazás.) 15 igen. Ellene? (Szavazás.) Nem volt. 10 tartózkodás mellett a bizottság házszabályszerűnek minősítette ezt az indítványt.
Főosztályvezető asszony parancsoljon, a tárca képviseletében!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk, mert a minősítés egészségkárosodás minősítésre változik január 1.-től és az összhangot teremti meg.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. 10 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 16. pontjában Béki Gabriella és képviselőtársai indítványa.
Tárca!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, merthogy nem lehet elhagyni, a családtámogatási törvény alapján a segélyt és a gyest most sem lehetett együtt folyósítani és ez sok gyakorlati problémát vetett fel, ezért a szoc. törvényben is meg kell teremteni a másik lábát, hogy mi a kettő viszonya.
ELNÖK: Képviselő asszony parancsoljon, Béki Gabrielláé a szó!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Régóta helytelennek tartom az együttfolyósítást, a párhuzamos folyósítás tilalmát. Elmozdultunk már egy ideje abba az irányba, hogy gyes mellett is lehet dolgozni. Na most, azokban az esetekben, ha nincsen munkahely, tehát valaki igazából rendszeres segélyre jogosult lenne, mert aktív, mert vállalna munkát, de nem teheti, járna a rendszeres segély. Azt gondolom, hogy tekintettel a gyes alacsony összegére, a rendszeres segélynek az alacsony összegére, abszolút indokolatlan és jogharmonizációs szempontból magyarázhatatlan itt a párhuzamos folyósítás tilalma.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jelenleg a családtámogatási törvény nem teszi lehetővé a párhuzamos folyósítást, tehát ha kiemeljük, akkor egy jogbizonytalanság marad. Az elmúlt időszakban jogalkalmazóktól jött vissza, hogy visszafizetésre kellett kötelezni. Tehát a családtámogatási törvény kizárja, ha kikerül, nem változtat azon a helyzeten, hogy nem lehet párhuzamos folyósítás.
ELNÖK: Alelnök asszony, tessék parancsolni!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm. Kérdezni szeretnék. Jól tudom-e, hogy a rendszeres szociális segélynek, ami ugye egyfajta munkát pótló támogatás, feltétele egy együttműködési kötelezettség. Tehát amikor azt mondom, hogy a segélyt akkor folyósítom, ha aláírsz egy megállapodást, annak pedig része, hogy ha felajánlanak egy munkát, azt el kell fogadni. Egy másik jogszabályunk pedig azt mondja, hogy a gyermek egyéves kora alatt semmiféle szinten nem végezhet munkát úgy a kismama, hogy mellé bármilyen ellátást is kap. Tehát hogy ez így van-e, mert ha így van, akkor sajnos el kell fogadni ezt a módosítást.
ELNÖK: Igen, ez így van valóban, és ezért van az egy év és egy év felett külön szabályozva, mert azzal van összhangban, amit elmondott a képviselő asszony.
ELNÖK: Köszönöm. Béki Gabrielláé a szó!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Bocsánat, én úgy értem ezekből a szakaszokból, hogy most az egy év alatt is megvan tiltva a párhuzamos folyósítás és az egy év fölött is megvan tiltva. Nem állapítható meg, ha a gyermekgondozási segélyben részesül.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy most se folyósítható együtt, de nem emiatt, hanem a családtámogatási törvénybe van beírva, hogy gyes és gyed-támogatás nem folyósítható segély mellett, tehát nem ettől.
ELNÖK: Képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): A családtámogatási törvény is meg van nyitva. Az a kérdés, hogy van-e olyan szándék, hogy ezen változtassunk most a törvényalkotási folyamatban, vagy nagyon merev az elhatárolódás. Azt kérem, hogy beszélhessünk erről a minisztériumban.
ELNÖK: Alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Egyetértve Béki képviselőtársammal. A javaslat a következő lenne, azt kérem megfontolásra. Itt meghagyjuk, hogy csak egyéves kor alatt ne lehessen együttfolyósítani, és természetesen párhuzamosan a másik törvényben is ugyanezt kijavítjuk, tehát csak az egyéves kor, tehát lehessen utána kapni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök asszony. Világos. A 16. pontról viszont nekünk szavaznunk kell.
A tárca ezt a pontot nem támogatja. Ki az, aki támogatja Béki Gabriella indítványát? (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 14. A bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 17. pontjában Czomba Sándor képviselő úr indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, egy félreértésen alapul - nincs kizárva 3 évre a segélyezett, ha teljesíti az együttműködési kötelezettséget, akkor be tud egy év múlva is jönni.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja Czomba Sándor indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta.
Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Hadd kérdezzem, a jegyzőkönyvbe legyen szíves bemondani, bizottsági titkár úr, hány összes szavazata van a kormánypárti képviselőknek. A helyettesítések megvannak, tehát maximum hány van, azt kérdezem.
ELNÖK: Négy helyettesítés van. Tizenegy képviselői jelenlét van.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök úr kérem szépen, csak a jegyzőkönyv kedvéért pontosítsuk. Ha előbb az ellenzéki oldalon volt 10 igen a Béki Gabriella és a többi képviselő módosítójához, 2 kormánypárti volt, az 12; magyarán nem lehet 14 tartózkodó szavazás csak 13 - nem mintha ezen múlna, de azért figyeljünk erre.
ELNÖK: Igen elnézést kérek, hogy ha 12 igen szavazat van az egyik oldalon, akkor 13 nem szavazatnál nem lehet több a másik oldalon. Tehát 13 nem szavazat volt, illetve tartózkodás volt, bocsánat.
Az ajánlás 18. pontjában Czomba Sándor képviselő úr indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatható, mert a házastárs a segélynél nem ügyfél és rá tekintettel nem lehet továbbfolyósítani.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja az indítványt? (Szavazás.) 14 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 19. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársa indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a kormány, mert arányosabban veszi figyelembe a jövedelmét, ha közfoglalkoztatáson vesz részt.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 25 igennel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 20. pontjában Czomba Sándor képviselő úr indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, mert az ápolási díj körét teljesen kiszélesíti nem csak a hozzátartozóra, hanem bármely személyre és ennek nincs meg a költségvetési vonzata.
ELNÖK: Képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Hozzászólás, vélemény nincs.
Aki támogatja Czomba Sándor indítványát? (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 14. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 21. pontjában Tilki Attila képviselő úr indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, ez ugyanarról szól, ugyanaz az indok.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Aki támogatja Tilki Attila képviselő indítványát? (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 22. pontjáról nem szavazunk, mert a 20-as kapcsán szavaztunk. A 23-ról szintén nem kell, mert szavaztunk. A 24-ről szintén nem. A 25-ről szintén nem.
Az ajánlás 26. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja, mert pontosabbá teszi a hatáskört.
ELNÖK: Képviselőtársaim, aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) (Szavazás.) 15 igen. 10 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 27. pontjában először a házszabályszerűségről kell döntenünk, szerintem házszabályszerű. Aki házszabályszerűnek minősíti, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. 10 tartózkodás mellett a bizottság házszabályszerűnek minősítette a 27. pontban foglalt indítványt.
Kérdezem a tárca képviselőjét!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja, mert a közgyógyellátással kapcsolatos adminisztrációs terheket csökkenti azáltal, hogy 2 évvel meghosszabbítja az igazolvány kiadását alanyi körben.
ELNÖK: Igen, köszönöm. A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. 10 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 28-as pontjáról szavaztunk a 27-es kapcsán és a 29-es pontban dr. Vas János képviselő úr indítványáról, kérdezem a tárca véleményét!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ilyen formában nem támogatjuk, mert nem a határozatot kell, hanem a határozatban foglalt tényeket kell nyilvántartani, nem a határozat számát, hanem azt, hogy milyen tényeket - tehát egy kapcsolódó módosítóval támogatnánk.
ELNÖK: Kíván-e valaki hozzászólni? (Nincs jelzés.) A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Senki, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 30. pontjában a 27-es kapcsán szavaztunk.
Az ajánlás 31. pontjában szintén Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja, az önkormányzati térítési díjat teszi egyértelművé a közgyógyellátás esetében.
ELNÖK: Képviselőtársaim, kérdés, hozzászólás? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca támogatja. Ki az, aki egyetért vele? (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem ért egyet vele? (Szavazás.) 10 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 32. pontjában Béki Gabriella és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja ezt a javaslatot. Az indoklás a következő. Az étkeztetésnél a bekerülés feltételeinél nem lehet csak a jövedelmet meghatározni, mert a társadalmi szolidaritás elve sokkal szélesebben értelmezi a szociális szolgáltatások, így: az étkeztetés igénybevételének is a feltételeit. A jövedelemvizsgálat viszont nagyon fontos, de nem a bekerülés feltételeként. A jövedelemvizsgálattól függ, hogy az adott személy után mennyi állami normatív hozzájárulást kaphat a fenntartó. A 2116/2007-es kormányhatározat szerint differenciált normatíva kerül kialakításra, amely azt jelenti, hogy a nagyon alacsony jövedelmű lakosok után magasabb összeggel kíván az állam hozzájárulni az étkeztetés finanszírozásához a fenntartó részére.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérném szépen a jelenléti ívet közben, mert Szabados Ákos képviselő úr eltávozott a bizottsági ülésről, így a kormánypárti oldalnak 14 szavazata van. (Lombos István: Elnök úr, én helyettesítem.) Akkor majd legyetek kedvesek leadminisztrálni, addig 14 igen szavazatunk van.
Béki Gabriella képviselő asszonynak adom meg a szót!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az imént az Egészségügyi bizottságban eljutottunk odáig, hogy a tárca azt mondta, hogy megfontolja a javaslatot, meg ezt a szempontot. Egyszerűen azért, mert itt a jövedelemhatár beiktatása, ami arra irányul, hogy egy önkormányzat ne állapíthasson meg ennél szigorúbb feltételeket, azt gondolom, hogy indokolt. Ha a törvény nem utal arra, hogy mi az a legkisebb jövedelem, ami alá nem lehet menni, akkor előfordulhat, hogy rossz helyzetben lévő önkormányzatok sokkal alacsonyabban húzzák meg azt a határt, ami alatt adják az étkeztetési támogatást.
A szöveg egyébként utal arra, hogy a szociális rászorultságnak vannak, vagy lehetnek további feltételei is, amikre vélhetőleg egy rendelet kitér. De hát én azt gondolom, hogy ennek a mondatnak a beiktatása nem metszi keresztbe mindazt a szándékot, amiről főosztályvezető asszony beszélt, hanem egy biztonsági garancia, hogy ennél rosszabb kondíciókat egy önkormányzat nem fog rendeletben megállapítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Én erre azt tudom mondani, ha az Egészségügyi bizottságban a kollégáim azt mondták, hogy megfontoljuk, akkor én ehhez csatlakozom, és még egyszer áttekintjük.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca ebben a formájában nem támogatta. Ki az, aki ennek ellenére támogatja? (Szavazás.) 25 igen. Ellenszavazat és tartózkodás nélkül a bizottság támogatja az indítványt.
Az ajánlás 33. pontjában Csáky András és Almássy Kornél képviselő úr indítványát.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca. Azért nem támogatja, mert egyrészt fontos, hogy a törvény az igénybevétel feltételét mindenképpen meghatározza, valamint szakmai szempontok is indokolják, hogy ugye most indult el a szociális szolgáltatásoknak az átfogó megújítása annak érdekében, hogy lehessen tudni, hogy melyik szolgáltatásnál mi az igénybevétel feltétele, melyek annak a fontos szakmai szabályai. Ezeket egy alacsonyabb rendű jogszabályban kívánja meghatározni, de a törvényben muszáj bent hagyni azokat a kapukat, ami a kereteket biztosítja. Az, hogy szakértői bizottságokra van szükség, az az objektivitást és a tárgyilagos meghatározást segíti elő. Ma az országban ahány hely volt, ahány embernél vizsgálták ezt a bekerülési feltételt, annyiféleképpen történt; ennek is egy egységesítése szakmai szempontok figyelembevételével történik meg, és egy alacsonyabb szintű jogszabályban kerül meghatározásra.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony. Ez konkrétan egy kormányrendeletet jelent, az alacsonyabb szintű. (dr. Dávidné Hidvégi Julianna: Igen.)
Farkas Imre képviselő úrnak adom meg a szót!
FARKAS IMRE (MSZP): Tehát az, hogy ezt hogy lehet igénybe venni, azt a mai törvény is megfelelően szabályozza, tehát a törvényben szabályozva van, és nem kell ezt a részt befejezni.
A másik. A magam részéről bizonyos keretekben egyetértek, hogy megtörténjen a gondozási szükséglet vizsgálata, de azt azért nehezen tudom megérteni, hogy a minden településen vagy sok településen meglévő házi segítségnyújtás esetében ez a bizottság ki a francot fog jelenteni. Tehát ezt aztán már abszolút nem értem meg, hogy ki lesz ez a bizottság, gondolom, hogy nem a miniszterelnök, meg a köztársasági elnök lesz, hanem a településen valakik, akkor pedig ugyanoda lyukadunk ki, ahogy a mai szabályozás is ezt rendezi.
Tehát szétválasztanám az idősek otthonában alkalmazott megoldást, amivel nagyjából egyetértek bizonyos keretek között a házi segítségnyújtással, amely akár a legkisebb településen is megvalósuló ellátás, hogy ott kellenek-e ilyen bizottságok?
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. Ezt a bizottságot a városi jegyző fogja működtetni. Három tagból állna, szemben a mostani háziorvosi igazolással és a három tagnak egyike ugyanúgy egy orvos lenne, viszont az egyik egy szociális munkás lenne és egy helyi szociális ügyintéző, tehát ez az intézkedés sokkal inkább szakmai alapokra helyezné a szolgáltatás igénybevételének a bekerülésnél a mérését. És természetesen az is benne van, hogy olyan lakos, aki nem rendelkezik azokkal a gondozási szükségletekkel, ami indokolná a házi segítségnyújtást, az ne vegye igénybe; az viszont, aki rendelkezik, az igénybe tudja venni. És attól függően, hogy milyen mértékű a gondozási szükséglet tervezi a tárca a fejlesztési források biztosításával továbbfejleszteni ott, ahol már van, és ahol nincs ilyen szolgáltatás - az országban 40 százalékánál a településeknél -, ott pedig célzott forrásokkal szintén fejleszteni. Az, hogy milyen mértékű egy fejlesztés, ahhoz nagy-nagyon fontos tudni nem csak azt, hogy hány ember kívánja igénybe venni a szolgáltatást, hanem azt is, hogy az a hány ember milyen mértékű gondozási szükséglethez igényli a szolgáltatások adekvát biztosítását.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Imre képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Már ön adta a következő kérdést. Most itt milyen városról beszélünk? Tehát ki lesz az a város? Mert én úgy tudom, hogy itt településekről van szó, akkor meg kell mondani, hogy egy-egy település esetében melyik városról van szó.
ELNÖK: Soltész képviselő úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Ha jól értelmezem, akkor nem egységes bizottságok lesznek, hanem különbözőek a településeken. Attól függ, hogy ki kerül bele ebbe a bizottságba, akkor az várható, mint annak idején a rokkantosításnál, a leszázalékolásnál, hogy egy idő után a kiugró területeken vagy településeknél majd szigorításra kerül sor. Az átlagból kiugró településeknél majd felül fogja valami másik bizottság vizsgálni az ottani bizottság döntését?
ELNÖK: Lanczendorfer Erzsébet!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. 40 éves orvosi tapasztalatomra tudok hivatkozni. Azt gondolom, hogy továbbra is az orvos, a kezelőorvos kezében kellene hagyni ezt a döntést, ő ismeri a beteget. Nem szoktak az öregek külön könyörögni azért, hogy ne ők főzhessenek, szeretik magukat elfoglalni, tehát nincs ilyen gond, hogy jogtalanul valaki igénybe venné - ez az egyik.
A másik. Amikor nekem jött egy ilyen igény, ismertem a beteget, megadtam az igazolást, és azonnal tudtam intézkedni, ami tényleg nem egyszer, mondjuk kórházból jött ki a beteg pénteken délután, az életet jelentette a beteg számára. Na most, ha itt a településeken bizottságok fognak működni - az igény biztos, hogy magas, mivel elöregedett a mi társadalmunk -, mikor fog dönteni a bizottság, ha pénteken délután 2 órakor jön haza a beteg a kórházból, hétfőn? - és akkor szombat-vasárnap megkapja az ételt az a szegény beteg? Nincs értelme annak, hogy bizottság döntse el azt, hogy az ételhordás indokolt-e vagy a házi segítségnyújtásnak az egyik formája a bevásárlás, s a többi, tisztálkodás reggelenként, igényel-e külön segítséget. Ez a bürokrácia a betegek bőrére fog menni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ki fogja a bizottságot működtetni? A kijelölt körzet központ jegyzője, és ha valakinek ezzel szemben kifogása támad, az ORSZI lesz a másodfok, hiszen az ORSZI fogja a bentlakásos intézményben a gondozási szükségletet vizsgálni és abban a sürgősségi eset meg van oldva. Hiszen ha valakinek azonnali szolgáltatás igénybevételére van szüksége, három hónapon keresztül az adott intézmény felelős vezetője dönthet és csak akkor szükséges a vizsgálatot elvégeztetni, hogy ha három hónap elteltével is fennállnak ugyanúgy a szolgáltatás iránti igénybevételnek a feltételei.
ELNÖK: Alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót. Kérdezni szeretnék. Ugye most úgy működött vagy működik a területi gondozási szolgálat, hogy ha az idős úgy érzi, hogy segítségre van szüksége, akkor beszól a szolgálatnak, kijön a gondozónő, megbeszélik, megoldják. Én értem az e mögötti szándék egy részét.
A kérdésem arra irányul, hogy azokon a településeken, ahol nincs - azt mondja a főosztályvezető asszony, hogy 40 százalékban nincsen ilyen -, kiszáll a háromtagú bizottság, és azt mondja, hogy a Mari néninek bizony kéne iksz idejű gondozás, van-e arra jogosítványa a bizottságnak, hogy azt mondja, hogy itt létesíteni kell ilyen ellátást. Tehát a probléma ott van, hogy mi van azokon a területeken, ahol nincs - ettől lesz-e, kérdem én?
ELNÖK: Lanczendorfer Erzsébet!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Megismétlem a kérdést. Pénteken délután - ez az én praxisomban megtörtént és nem egyszer - engedi haza a kórház a beteget, el kell látni. Mikor jut oda az a bizottság, mondjuk egy tanyára. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Képviselőtársaim, Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonyé a szó! Tehát azt kérdezem, ki dönti el pénteken délután, hogy kell ételt hordani, másnap reggel menni kell segíteni a tisztálkodásban, ki dönti el?
ELNÖK: További kérdések. Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Erre a problémára ott van a 8-as bekezdés, mint megoldás: három hónapra szólóan bizottsági vélemény nélkül is lehet segítséget nyújtani. Valójában ezen a szinten nekem is aggályos, hogy alkotunk egy főszabályt, amihez képest lehet eltérni, de pontosan tudjuk, hogy az eltérés lesz a főszabály.
ELNÖK: Alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy elmondtunk mindent, érdemes lesz még továbbgondolni - a magam részéről támogatom a képviselő úr módosítóját. Köszönöm.
ELNÖK: Török Zsolt képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha a transzparencia hívei vagyunk, és azt mondjuk, hogy legyen átlátható minden a központi költségvetésben, helyben, mindenütt, akkor itt miért félünk attól, hogy esetleg egy bizottság fogja megvizsgálni, ami korábban egy négyszemközti megbeszélésnek a tárgya volt. Mi lehet a háttérben, miért félünk mi ettől? Nincsen semmi baj. Ha azonnali ellátásra valakinek szüksége van, akkor azonnal perceken belül, órákon belül meg lehet oldani, ahogy eddig is megoldható volt. Ha meg három hónapnál hosszabb idei igénybevételre van szükség, akkor három hónap kiválóan alkalmas arra, hogy összeüljön egy bizottság, megvizsgálják a körülményeket, környezettanulmányt végezzenek, és minden egyéb eljárást megtegyenek. Van valami olyan, amiről nem tudunk, hogy miért kell négyszemközt ezt az ügyet elintézni, vagy van olyan réteg ma Magyarországon, aki abban érdekelt, hogy őneki ez a privilégiuma meglegyen, és ne többszemélyes bizottság döntsön arról, hogy jogosult-e valaki egy nagyon drága szolgáltatás igénybevételére.
Szerintem, hogy ha ezeket a kérdéseket felvetjük, legyünk őszinték, és akkor mondja el valaki, ha ebben érdekelt rétegek vannak, akkor mondjuk azt, hogy ennek milyen alul-vonzata van, a közteherviselésben vegyenek részt; hogy ha meg nem, akkor meg nem kell félni attól, hogy három ember leül: szakemberek, szociális szakemberek, egészségügyi szakemberek és megvizsgálják, hogy milyen körülmények vannak. Szerintem ez egy jó rendszer. Persze a szegényeknek jó, vagy, akik nem olyan tehetősek, vagy akiknek nincs olyan lehetőségük, hogy mindenfelé menve hálálkodjanak.
Azt gondolom, hogy mindenképpen a szociális bizottság a szociális szempontokat figyelembe véve támogassa azt, hogy az eredeti törvénybe beterjesztett javaslat maradjon érvényben. Még egyszer mondom: a sürgősségi esetet tudja kezelni, mert három hónapnál rövidebb idő esetében azonnal döntési jogosultság van, három hónapnál hosszabb idő esetében pedig, hogy ha egy szolgáltatást igénybe kíván venni, akkor semmi félnivalója nincsen, nyugodtan egy bizottság megnézheti, hogy milyen körülmények között igényli ezt a szolgáltatást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lanczendorfer Erzsébet!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Képviselőtársam! Van egy ilyen réteg, akinek érdeke, hogy ne a bizottság, a beteg, egyedül a beteg. Nem gondolom, hogy az orvosnak bármilyen érdekeltsége: anyagi pluszt vagy paraszolvenciát jelentene, hogy egy szegény rászorult még fizessen is, vagy nem tudom mire gondolt a képviselőtársam, nincs ilyen. 40 éven keresztül csináltam, sok orvost, minden orvost, körzeti orvost ismerek Győrben - Győrről tudok beszélni - nincs ilyen érdekeltség, hogy négyszemközt: Mari néni, ha ad nekem ennyi pénzt, akkor én kiállítom az igazolást, nincs ilyen. Egyedül a beteg érdeke az, hogy minél előbb és tartósan megkaphassa azt, amire szüksége van. Egy felesleges bürokráciának tartom, hogy erre bizottságot felállítunk. Egyetlen réteg van, aki ebben fontos, a beteg. Köszönöm.
ELNÖK: Farkas Imre képviselő úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Megint szeretném hangsúlyozni, hogy a házi segítségnyújtásról van szó és nem az idősek otthonáról, tehát ez az egyik döntő eleme.
A másik. Itt egészen biztosan, hogy több lesz a kivétel, mint ami a bizottság elé normál menetben kerül, tehát ezért is humoros.
A harmadik. Zsolt, neked szeretném elmondani, ha ismered a törvényt, hogy azért, mert valaki a házi segítségnyújtásba bekerül, még nem biztos, hogy ahhoz állami támogatás vagy normatíva kapcsolódik, tehát megvizsgálják a jövedelmi viszonyait is ennek a személynek. Azzal pedig azt hiszem mindannyian egyetérthetünk, hogy ha egy ilyen idős rászorul valamilyen mértékben erre a dologra, akkor megkaphassa ezt az ellátást, legfeljebb az állam nem ad hozzá támogatást - de legalább ne zárjuk ki ebből a lehetőségből. Tehát ebben azért gondolkozzunk egy kicsikét, nem jelent ez állami pénzt feltétlenül.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Török Zsolt képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Ismerem a törvényt, mert ha nem ismerném, akkor olyanokat kérdeznék, hogy kik lehetnek ennek a szakértői bizottságnak a tagjai, de nem tettem fel ilyen kérdést. Viszont azt gondolom, hogy nem változik semmi a sürgősségi esetekben, erre szerettem volna felhívni a figyelmet; ha bárkit- a képviselőtársaink által említett példa - péntek délután a kórházból elengednek, ki lehet rendelni másnapra hozzá az ápolószemélyzetet, aki segítséget nyújt, vagy aki az otthonában segít neki, meg lehet oldani a gyakorlatban ezt a problémát továbbra is. Annyi, hogy ha ezt hosszabb ideig kívánja igénybe venni, akkor szerintem, nem lehet az olyan nagy probléma. De ha azt mondják, hogy ez a bizottság nem kell és felesleges, ebben az esetben el tudom fogadni, csak azt mondom, hogy semmi rossz nem történik. Ha a 90 napot meghaladóan viszont igénybe akar valaki ilyesmit venni, akkor szerintem, nem lehet olyan nagy probléma az, hogy ha ezt egy ilyen bizottság megvizsgálja. Még egyszer mondom: kárt nem teszünk vele, mert nem csorbul senkinek a joga, legkevésbé a beteg joga nem csorbul. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dávidné, parancsoljon főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Szeretném még egyszer kihangsúlyozni az indoklásom első részében elmondottakat. Ez az intézkedés elsősorban a fejlesztést szolgálja. Miért szolgálja a fejlesztést? Ma a szolgáltatás felhasználói - akik nem minden esetben betegek, a szociális szolgáltatások esetében a felhasználó kliensekről beszélünk - összesen 34 ezren vannak Magyarországon, szeretnénk fejleszteni. '93 óta kötelező feladata valamennyi települési önkormányzatnak ezt a szolgáltatást biztosítani azoknak, akiknek erre szüksége van. '97 volt a határidő, amikorra teljes körűen ezt biztosítani kellett volna; azóta továbbra is 40 százaléka az önkormányzatoknak mulasztásos törvénysértést követ el.
Abban az esetben, ha mindenki saját maga a háziorvosával állapítgatja meg ezt a szolgáltatás igénybevételi jogosultságot, mint eddig, nem tudjuk azt elérni, hogy ez a szolgáltatás fejlesztve legyen. Hiszen ha megszületik ez a szakvélemény, ahol nagyon fontos, hogy egy szociális szakember és egy ügyintéző is részt vesz; ez a szakvélemény, hogy ha rendelkezésére áll az idős lakosnak, akkor ez őt jogosítja arra, hogy a saját települési önkormányzatánál ezt a szolgáltatást igénybe vehesse, tehát erősíti a fejlesztést. Ez abszolút annak az embernek az érdekében született, akinek erre szüksége van, és született még azért, hogy az alapszolgáltatás és a szakosított ellátás átjárhatóságát is minél inkább segítse, hiszen annak, akinek csak fél óra gondozási szükséglete van, annak ne kelljen egy bentlakásos intézménybe kerülni távol az otthonától, hanem igenis legyen erősítve az ő önkormányzata, az ő települése arra, hogy ezt a szolgáltatást megszervezze.
Pontosan ezért Kiss Péter miniszter úr és Veres János miniszter úr megegyeztek abban, hogy a házi segítségnyújtást, a tízezer fő ellátásának fejlesztését, mennyiségi fejlesztésére külön forrás lesz biztosítva 1,8 milliárd forint összegben, normatívában. A 2116-os kormányhatározat arról szól, hogy ez differenciált normatíva lesz. Tehát, ha a gondozási szükségletről kiállításra kerül ez a szakvélemény, utána a jövedelemvizsgálattól függ, hogy mennyi normatívát vesz igénybe, vehet igénybe utána az adott fenntartó. Jelentős mértékben fel kívánjuk emelni ezeket a normatívákat pontosan azért, hogy az önkormányzatok érdekeltek legyenek abban, hogy ott helyben ellássák ezeket a lakosokat, és érdekeltek legyenek abban. Ha csak a mai óraszámmal számolom a gondozási ráfordított óraszámokkal, 1700 új munkahelyet fog teremteni, tehát ez abszolút a fejlesztést szolgálja és nem azt, hogy ez vissza legyen fejlesztve.
A sürgősségre itt már a képviselő urak és hölgyek egymásnak adták a választ. Sürgősségi esetben pénteken délután három órakor a házi segítségnyújtás felelős vezetője dönt, és azonnal ellátásban részesül az az ember, akinek erre szüksége van, történetesen, ha kijön a kórházból.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az ajánlás 33. pontjában Csáky András, Almássy Kornél, Jauernik István és Farkas Imre képviselő önálló indítványát a tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Ilyen nincs. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett, a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 34. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő önálló indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja. Azért nem támogatja, mert az, hogy kiegészítő szolgáltatás jelenleg nincs is definiálva. A másik pedig azért, mert 2008. január 1-től jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az nyújthat, aki rendelkezik a házi segítségnyújtáshoz is működési engedéllyel. Legalább egyéves tapasztalatra van szükség ahhoz, hogy szabad-e egy ilyen keményebb szabályozást betenni a rendszerbe, szükséges látni ezeket a tapasztalatokat. Ez a szolgáltatás: a jelzőrendszeres és a házi segítségnyújtás, különböző célcsoport számára nyújt szolgáltatást, amelynek a bekerülési feltételeit 2007. január 1.-től szabályozta le a tárca. Két külön célcsoportról van szó és ezért szükséges egy egyéves együttműködés ahhoz, hogy lássuk a tapasztalatokat és talán az új szociális törvény majd fog egy ilyen definíciót is bevezetni, hogy kiegészítő szolgáltatás - azt gondolom, hogy ez még szakmai egyeztetéseket igényel.
ELNÖK: Képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Nincs hozzászólás, szavazunk. A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8. Tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Béki képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Azt vélelmezem, hogy a számolásba megint hiba csúszott.
ELNÖK: Nem csúszott hiba képviselő asszony. Be kell, hogy jelentsem, hogy Lombos István képviselő úr helyettesíti Szabados Ákos képviselő urat.
Az ajánlás 35. pontjában Csáky András és Almássy Kornél képviselő úr indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja. Elmondhatom indoklásnak az előző indoklás felét, miszerint az alapszolgáltatási szakosított ellátás közötti átmenetet szeretnénk biztosítani. És azért sem támogatjuk, mert gondozási szükséglet vizsgálata nélkül szeretnénk, ha bekerülhetne az idősek otthonába; tehát fontos, hogy ha egy idős ember együtt él tartósan fogyatékos pszichiátriai beteg gyermekével vagy hozzátartozójával, akkor a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül ő bekerülhessen, ha neki megvan a gondozási szükséglete.
ELNÖK: Hozzászólás, vélemény? (Nincs jelzés.) Senki. A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nem látok ilyet. Egyharmad sem támogatta.
Az ajánlás 36. pontjában Soltész Miklós és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca egyáltalán nem támogatja ezt, hiszen azzal, hogy ha kivesszük a tartós gyógykezelést nem igényel kifejezést, akkor gyakorlatilag megszűnik szociális intézménynek létezni, akkor kórházakat csinálunk a jelenlegi idősek szociális intézményeiből.
ELNÖK: Képviselő úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Szeretném megkérdezni, hogy a jelenlegi gyakorlatot ön hogy látja?
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Arra gondol, hogy ma, akik az idősek otthonában élnek, azok rendelkeznek-e tartósan gyógyintézeti vagy gyógykezelést igénylő ellátással? Magyarországon jelenleg a szociális szolgáltatások bentlakásos intézményeiben a bekerülés feltételeinél ez volt eddig a norma. Teljesen természetes, hogy ahogy telik az idő, azok az emberek, akik fitten, netten bekerültek ezekbe az intézményekbe, az idő elteltével valószínű, hogy nagyobb az esélye annak, hogy több gyógykezelésre van szükségük. Ma viszont a magyar szociális szolgáltatási rendszer nem úgy működik, mint egy angol-száz. Az angol-száz szociális szolgáltatási rendszerben az van, hogy ha a szociális intézményben beteggé válik az idős ember, azonnal átviszik az egészségügyi ellátásba, egy percig nem maradhat ott tovább.
Azt gondolom, hogy ehhez egy teljes rendszer átalakítására lenne szükség, hogy egy ilyen módosító javaslatot be lehessen most fogadni. Hiszen abban a pillanatban, amikor kikerül a tartós gyógyintézeti kezelésből, abban a pillanatban minden olyan személy ezekbe az intézményekbe fölvételre kerülhet, akinek nem biztos, hogy szociális intézményben, inkább az egészségügyi intézményben kellene, hogy a gyógyításáról gondoskodjanak; a bentlakásos intézmény nem elsősorban a gyógyításra jött létre, hanem az alapápolási tevékenységek biztosítására. Amikor már szakorvosi ellátásra van szükség, az már kórházi feladat.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony. Szeretném megjegyezni, hogy erre a felvetődő problémára önnek nem kötelessége válaszolni, mert különösebben indifferens az előterjesztést illetően, hogy hogy és miképpen látja a szociális ellátórendszer és az egészségügyi ellátórendszer átjárhatóságának problematikáját; majd, ha egy ilyen törvényt tárgyalunk, akkor erről beszélgetünk, legfeljebb azt úgy hívják, hogy szociális paradigmaváltás és ott még nem tartunk.
Nem támogatja a tárca ezt az indítványt. Hozzászólások vannak-e?
Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Ha ez szempont, hogy kinek van szüksége kezelésre, akkor az idősek otthonai ki fognak ürülni, mert ma kevés 60 éven felüli ember van, aki valamilyen gyógyszert ne szedne. Na most, gyógyintézeti kezelés, szóval itt pontosítsunk, mert aki bent van a szociális otthonban, aztán hirtelen hidegrázás, magas láz és kiderül, hogy tüdőgyulladása van, az persze gyógyintézeti kezelésre átkerül a belgyógyászati osztályra. De akinek mondjuk magas a vérnyomása, és gyógyszert szed, az otthon is szedné, itt is szedi, én nem hinném, hogy ez akadálya, vagy van egy fekélye vagy egy returns betegsége, és szednie kell a gyógyszert, idősek: 4-5-6-félét. De köszönik, kijárnak a kertekbe, mondjuk, akik otthon vannak - 4-5-féle gyógyszer szedése mellett is - és kijárnak a város melletti kertekbe és megkapálják a zöldséget, s a többi.
Tehát azért azt gondolom, hogy itt pontosítani kellene: a gyógyintézeti kezelés, világos, hogy tüdőgyulladással ne feküdjön ott a beteg, világos, hogy tumoros beteg, akinek citosztatikus kezelésre van szüksége, az nem az idősek otthonában van. De az, hogy gyógyszerekkel egyensúlyban tartott idős ember, az nem gyógyintézet; tehát remélem, hogy ezt nem is így gondolták, hogy a gyógyszerelt betegek azok azért természetesen továbbra is az idősek otthonában lehetnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Véleményem szerint akkor nincs jól definiálva a rendszeres gyógyintézeti kezelés, mert ha most itt bármelyik idősotthonba elmegy az ember, ott olyan idősekkel is találkozik, akik egyik oldalról lehet, hogy rendszeres gyógyintézeti kezelésre szorulnak, de mégiscsak idősotthonokban ápolják őket. És most félre ne értse az egészségügyi szakma, de bizonyos szempontból lehet, hogy nagyobb odafigyeléssel, nagyobb szeretettel és adott esetben nagyobb tapasztalattal is, tehát ezért kérdeztem én ezt meg önöktől vagy öntől, és akkor folytatom a kérdésnek a második részét.
Kérnék szépen két számot osztályvezető asszony. Az egyik szám az az, hogy nagyságrendileg mennyibe kerül az államnak egy évre egy idősotthoni embernek a támogatása, egy férőhely nagyságrendileg, tól-ig határt kérek szépen. És szeretném megkérdezni, hogy ugyanez egy évre vetítve, hogy ha a kórházban van valaki, akkor mibe kerül egy krónikus ágynak a támogatása egy évre.
ELNÖK: Alelnök úr, nem hiszem, hogy tudnia kéne a pénzbeli ellátások főosztályvezetőjének, hogy egy krónikus ágy finanszírozása éves szinten mennyibe kerül.
Önálló képviselői indítványról kell döntenünk. A tárca nem támogatja. Van-e további kérdés? Képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Ezt a bekezdést, hogy gyógyintézeti kezelést igényel, nem igényel, ezt én is egy nagyon puha meghatározásnak tartom. Segítene a kérdés eldöntését, hogy ha például valaki meg tudná nekem mondani, hogy egy járó beteg szakellátó intézet gyógyintézetnek számít, vagy nem. Mert ugye tényleg minél idősebb az ember, annál nagyobb valószínűséggel maréknyi gyógyszert szed rendszeresen, aminek az indokoltságát neki rendszeresen ellenőrzik is valahol, mondjuk például a járó beteg intézetben.
ELNÖK: Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Sokkal szerencsésebbnek tartanám, ha az lenne, hogy a rendszeres fekvőbeteg-ellátási kezelés, minthogy gyógyintézeti, mert gyógyintézet a járóbeteg-ellátás; tehát ez, ebben a megfogalmazásban nem állja meg a helyét semmiféleképpen.
ELNÖK: Képviselőtársaim, mi arról tudunk szavazni, ami ide van írva, ami képviselői indítványként bekerül, és itt van előttünk. Természetesen én értem, amit főorvos asszony mond, azt is értem, amit alelnök úr mond és azt is értem, amit a főosztályvezető asszony mond, viszont nekünk erről kell dönteni.
Dávidné, tessék parancsoljon!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A javaslatot megfontoljuk. Ezt, hogy a rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igénylő helyett a rendszeres fekvőbeteg-ellátást nem igénylő.
ELNÖK: Igen, én ezt is értem. Én mind a négyet értem, úgy vagyok, mint a főrabbi, akihez tanárként mentek, hogy őneki is igaza van. Arról szavazunk, ami itt az előterjesztésben szerepel.
Soltész alelnök úr viszont egy kérdést vetett fel, amelyre kérnék szépen egy választ, és utána szavazásra teszem fel az indítványt. A szociálisra vonatkoztatva, mert képviselő úr rendelkezik olyan információkkal, amellyel meg tudja mondani, hogy az egészségügyi ellátórendszerben milyen állami finanszírozási kondíciók vannak.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. Jelenleg az átlagos ápolás-gondozást nyújtó bentlakásos intézményekben az állam 700 ezer forint/fő/év normatívával járul hozzá azokhoz a költségekhez, amelyeket az adott fenntartó még a saját bevételeiből kiegészít, valamint az adott személy, hogy ha jövedelemmel rendelkezik vagy az ő tartásra kötelezett hozzátartozói terhelhetőek, akkor a szolgáltatásokért térítési díjat fizet. Ez minden egyes fenntartónál más és más. Én egy tól-ig határt tudok nagyon-nagyon nagyvonalúan meghatározni, mert nagyon nem mindegy, hogy egy adott szolgáltatásnál mi van benne az önköltségben - az önköltségszámítás megvan adva -, de ahol például az őrző-védő szolgálat napi 2000 forintba kerül/év, ott nyilván nagyobb az önköltség és alacsonyabb ott, ahol nincs őrző-védő szolgálat.
Az önkormányzati bentlakásos intézmények számításai szerint megoszlanak a vélemények. Azt mondják az önkormányzati fenntartók, hogy a 700 ezer forint, valamint a 210 ezer kistérségi kiegészítő normatíva, azaz 910 ezer forint, plusz a térítési díj elegendő és nekik nem kell ehhez a saját bevételből hozzátenni. De jelzem, hogy nagyon különböző a minősége a szolgáltatásoknak és a szolgáltatásokon belüli mennyiség is nagyon különböző. Vannak olyan idősek otthonai, ahol nagyon-nagyon magas színvonalú szolgáltatások vannak külön megállapodás alapján, ott bizony 2 millió forintból se futja ki, és többet kell mellétenni akár a fenntartónak, akár a szociális szolgáltatást igénybevevőnek.
ELNÖK: És akkor halljuk alelnök urat!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen. Nagyon köszönöm a kimerítő választ, de nem ez volt a kérdés. Tehát részemről az volt a kérdés, hogy mennyibe kerül az államnak, nem az, hogy mennyit kell még másnak hozzátenni - nem ez volt a kérdés részemről.
És azért szeretném ezt jelezni, és azért nem tartom helyesnek egyébként ezt a döntést, hogy ha ezt így viszik be a törvénybe, mert ugyanis, ha megnézik a fővárosi közgyűlésnek az előkészítését az egészségügyi törvény kapcsán, ott ők másfél és kétmillió forintra teszik a krónikus ágyak fenntartását, amibe kerül a fenntartónak, azaz az állam ennyit tesz bele: 2 millió forintot. Ehhez képest ön 700 ezer forint átlagot mondott egy szociális, egy évre vonatkoztatott összegre: 570 ezertől 900 ezer-valameddig, mert attól függ, hogy emelt szintűről van szó a kistérségi társulással együtt, tehát nagyságrendileg akkor a 700 és a 800 ezer között áll meg. Ha önök tényleg spórolni akarnak bizonyos szempontból és lezárják a rendszeres gyógyintézeti kezelést igénybevevők elől az idős otthonokat, akkor ez az országos költségvetésnek többe fog kerülni - én csak ezt szeretném jelezni. Nyugodtan csinálják, csak akkor ne sírjon senki utána, hogy hol van a pénz, mert itt is van egy olyan helyzet, amivel igenis normális gondolkodással és a jelenlegi helyzetet is figyelembe véve, hogy kik vannak bent az idős otthonokban, a jelenlegi gyakorlatot rúgják fel véleményem szerint.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Főosztályvezető asszony, kíván-e reflektálni? (Nincs jelzés.) Nem kíván.
A tárca az előterjesztést nem támogatta, ez volt Soltész Miklós és képviselőtársai indítványa, amelyet 36-os sorszámon kaptak kézhez képviselőtársaim.
Ennek ellenére, hogy a tárca nem támogatja, ki az, aki támogatja Soltész képviselő úr indítványát? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, ámde egyharmadot kapott.
Az ajánlás 37. pontjában Csáky András és Almássy Kornél indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, mert jelenleg a szociális törvény eleve az államilag támogatott szociális szolgáltatásokról szól, erre a további módosításra nincs szükség; az államilag támogatott szociális szolgáltatások körének szabályozásáról szól a szociális törvény. Tehát, ha valaki arra gondol, hogy a forprofit szektor által nyújtott szolgáltatások szabályozására mi vonatkozik, tehát nem lehet érteni igazán, hogy mire gondol a javaslattevő. Ma a szoc.törvény szabályozza a szociális szolgáltatások körét, előírja az önkormányzatoknak, amely feladatot elláthat önkormányzat, civil szervezet, egyház és elláthat forprofit szolgáltató is, az ő esetükben viszont az állami normatív hozzájárulás 30 százalékára jogosultak, tehát nincs indoka annak, hogy ez elfogadásra kerüljön.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja Csáky András képviselő úr indítványát? (Jelzésre.)Béki Gabriella, tessék parancsoljon!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Itt a dolog bonyolult, mert az idősek otthonában ez idő tájt is lesznek olyan emberek, akik mondjuk egy ilyen új szempontú mérés szerint nem lesznek, nem lennének jogosultak állami támogatásra, és ugyanabban az intézményben vannak olyanok, akik jogosultak. Most, hogy ha ezt így nem tesszük ide, hanem csak marad az a szöveg, hogy kizárólag a szociálisan rászorultak gondozhatóak ilyen intézményben, akkor kétféle értelemben is problémát idézünk elő szerintem - még egyszer mondom - azért, mert a lakók szociális rászorultsága keveredik.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A jelenlegi törvénymódosításban a gondozási szükséglet vizsgálata 2008. január 1.-től kerül bevezetésre, a 2008. január 1-jét követően új szolgáltatást igénybevevőkre tekintettel. Akik jelenleg ezekben az intézményekben ellátásban részesülnek, azokra ez visszamenőleg nem érvényes. Akkor érvényes, ha maga a fenntartó kezdeményezi ezt, de ebben az esetben nem sérti az idős ember érdekeit, tehát visszamenőleg nem érvényes a vizsgálat. Elképzelhető, hogy 2008. január 1.-je után lesznek az intézményekben olyan emberek, akik nem felelnének meg a gondozási szükséglet vizsgálati kategóriának, hogy bekerüljenek az intézménybe, de továbbra is ott élhetnek, hiszen visszamenőleg nem lehet érvényesíteni ezt a vizsgálatot.
ELNÖK: Az ajánlás 37. pontjában Csáky András és Almássy Kornél indítványát a tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás.
Változatlanul létszámot kell egyeztetni. (Jelzésre.)
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnök úr elnézést, az előző szavazásnál is 16 kormánypárti szavazat volt a 15-el szemben. Mondom: 11 igen volt az előzőnél, abból 3 kormánypárti. Utána 10 darab nem szavazat és 3 tartózkodás, ez összesen 16. Nem minthogyha ezen múlna, csak akkor legyen pontosan.
ELNÖK: Képviselőtársaim! Tudomásom szerint minden eltávozott képviselő helyettesít valakit, akkor a kormányoldal 16 fővel van jelen. (Közbeszólás: a 38. pontnál vagyunk, elnök úr.) Én pontosan tudom hol vagyunk, egyet nem tisztáztatok, hogy ki helyettesít kit és még egyszer nem fogom megállítani azért a szavazást, mert nem tisztázott, hogy ki mikor emeli a kezét és hogyan. Ha valaki helyettesít két kezet emel, ha nem helyettesít, akkor egy kezet emel - nem olyan bonyolult ez kedves képviselőtársaim.
A következő. Jelen van: Korózs Lajos, jelen van Vidorné Szabó Györgyi, jelen van: Soltész Miklós, jelen van Dér Zsuzsa, aki helyettesíti Érsek Zsoltot, jelen van Farkas Imre, eltávozott Filló Pál, de őt helyettesíti Hajdu László, eltávozott Lévai Katalin, de őt helyettesíti Béki Gabriella, jelen van Hajdu László. Jelen van Lombos István, jelen van Nyul István, viszont helyettesíti Szabados Ákost Lombos István, Tóbiás Józsefet Török Zsolt és jelen van Winkfein Csaba, jelen van Béki Gabriella. Na, most kérek egy összeszámolást úgy, hogy mindenki tudja, hogy kit helyettesít. Kérem felemelni a kezeket mindenkinek, aki helyettesít két kézzel, aki nem helyettesít egy kézzel. 16; és nektek 10, most 8. (Soltész Miklós: Mi mindig 8-at mondtunk, amióta elment Cseresnyés Péter képviselő úr.)
Kimondom a határozatot. A 37. ajánlás pontban Csáky András képviselő úr önálló indítványánál 15-en emelték a kezüket a 16-ból: 15 nem volt, 8 igen és 1 tartózkodás. A bizottság az indítványt nem támogatta.
Az ajánlás 38. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő úr indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez egy pontosító javaslat lenne, de nem támogatjuk, mert szerintünk elfogadható, ami most van a módosítóban.
ELNÖK: Képviselőtársam? (Nincs jelzés.) Nincs hozzászólás. A tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 39. pontjában Csáky András és Almássy Kornél képviselő urak indítványáról a 35-ösnél szavaztunk.
Az ajánlás 40. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, mert szükségesnek tartjuk a 4 óra meghatározását, és a 41-es indítványnál ez részletezve van, illetve ki van egészítve a 4 óra; azt támogatjuk és ezzel összeférhetetlen.
ELNÖK: A 40-est a tárca nem támogatja. Képviselőtársaim, kérdésük, véleményük?
A tárca a 41-est fogja támogatni, ami ezt rendezi.
Szavazhatunk? A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nem. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 5 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 41. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A támogatást a tárca elfogadja.
ELNÖK: A tárca támogatja az indítványt. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 42-es pontjáról szavaztunk, a 43-asban Jauernik István és Farkas Imre indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca az indítványt azért, mert az alapvizsgálat, az orvosi szakvélemény nem szól arról, hogy az adott személynek milyen fejlesztésekre van szüksége, hogyan álljon föl az ő gondozási terve; az alapvizsgálat egy sokkal többrétű vizsgálat, amire szükség van ahhoz, hogy adekvát módon kaphasson fejlesztéseket és szolgáltatásokat a bekerülő személy.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim kérdés, vélemény van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk. A 43-as indítványt a tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 44. pontjában Vidorné Szabó Györgyi és képviselőtársai indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, egy szakmai egyeztetést, megalapozottabb szakmai hatásvizsgálatot és a meglévő szolgáltatásoknak az áttekintését és annak eredményességét igényelné egy új intézményi vagy szolgáltatási formának a bevezetése és annak normatívával való finanszírozása. (Jelzésre.)
Alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm, megértettem. A kérdésem az, hogy ezt a hatásvizsgálatot én csinálom vagy most a tárca ezzel foglalkozik ezek után, tehát mi legyen a következő lépés. Tudniillik a sátras elhelyezésről van szó, mondom a tisztelt képviselőtársaknak, a hajléktalan ellátásnak valóban egy újonnan finanszírozandó már meglévő és működő formája ez, csak szeretném rendezni ezt a kérdést, mit tegyek ezután? Köszönöm.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a kérdést vagy javaslatot továbbítottuk már Vecsey Miklósnak és el fog készülni egy olyan tájékoztató anyag, ami alapján tovább lehet dolgozni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki ellene volt? (Szavazás.) 20 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 45. pontjában Jauernik István és Farkas Imre indítványáról szavaztunk a 43-asban.
A 46-os Hirt Ferenc és képviselőtársai.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, mivel a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások olyan alapszolgáltatások, amelyeknél nagyobb eséllyel kellene, hogy hozzáférjenek a leghátrányosabb helyzetű településeken is az ellátottak; ezért külön az állam kívánja finanszírozni pályázati forrásokkal annak érdekében, hogy területileg az egyenlőtlenséget ki tudja küszöbölni, és az ellátórendszer fejlesztése jobban megtörténhessen, mint jelenleg.
ELNÖK: Köszönöm. Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Ezzel az elvvel, ha jól értem, amikor a tárca a területi kiegyenlítődés elvét jogosan elkezdte gyakorolni, akkor minden egyes más területen meg kellene szüntetni az önkormányzatok támogatását is, mint direkt támogatását normatív alapon, és mindenhol pályázati rendszert kellene bevezetni az összes más szociális támogatás esetében.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez azért az önkormányzati mozgástérnek a növelését is jelenti, hiszen nagyon sok az a kötelező feladat, ami ma az önkormányzatok számára elő van írva, és nem tudják teljes mértékben kielégíteni.
A másik. Ez a két szolgáltatás az, amit többnyire civil szolgáltatók látnak el. Azzal, hogy az önkormányzatokat és az egyházakat a feladatellátásukban korlátozni nem lehet, csak a civil szolgáltatókat, ez ahhoz a tendenciához vezet, ami elindult már 2005-ről 2006-ra, hogy jelentős mértékű növekedés van a nagyvárosok környékén. Tehát már van olyan nagyváros, ahol 27 támogató szolgálat van és van olyan hátrányos helyzetű része az országnak, ahol 30 kilométeres átmérőjű körben egy támogató szolgálat sincs, ezért nagyon fontos, hogy a meglévő szolgáltatókkal, civil szervezetekkel közösen kerüljön kialakításra. Ebben az önkormányzatok is teljesen természetes, hogy benne vannak; egy olyan fejlesztési koncepció, ami azt segíti elő, hogy az országos lefedettség minél hamarabbra biztosítva legyen és az, hogy pályázati forrással kerül finanszírozásra, nem jelenti azt, hogy az önkormányzat, aki ma működtet ilyen szolgáltatást, és működtetni kíván, ne kapja meg az ehhez szükséges finanszírozási forrást.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk. A tárca 46. számú indítványt nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 13. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 47. pontjában Béki Gabriella és Tilki Attila indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja. Jelenleg a nappali ellátások a törvénymódosítás szerint, az idősek nappali intézményi ellátásán kívül, a húszezer fő lélekszám fölötti települések számára teszi kötelezővé az ellátást; az átmeneti elhelyezést viszont harmincezer főre emeli. Egyrészt a szükségletek, másrészt megterhelő lenne az önkormányzatok számára, hogy tízezer főnél legyen - ez egy kötelező feladatellátás.
ELNÖK: Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Jelenleg a nappali ellátás a 3000 főnél nagyobb lélekszámú települések számára van kötelezően előírva. Ennek az a következménye, hogy Magyarország rendesen piros pöttyös, tehát nagyon sok olyan település van, ahol kötelező lenne csinálni, de nem csinálják. Éppen ezért szerintem is megfontolandó, hogy ez a lépték, ez a mérték, ahova ezt kötelezően előírtuk annak idején, az nem jól lett célozva.
Egyetértek azzal, hogy toljuk ezt egy picit feljebb, de nem húszezerre. Magyarország településszerkezetében a tízezres nagyságrend kisváros nagyságrend, az a mérték, ahol nagyon indokolt lenne nappali szolgálatokat csinálni. Általában mondhatjuk, hogy szemben a bentlakásossal, a nappali ellátási formára nagyon nagy szükség van, mert ha valaki képes arra, hogy otthon gondozza a fogyatékos családtagját, vagy pszichiátriai beteg családtagját, annak a munkába állását nagymértékben segíti, segítheti, ha van nappali segítségnyújtás számára. Éppen ezért fogalmaztam meg ezt a javaslatot, szemben azzal a húszezressel, amire a törvényjavaslatban tettek javaslatot az előterjesztők. Azt gondolom, hogy nem kellene arról lemondani, hogy ezt a típusú formát megpróbáljuk, ennek a számát szaporítani. Nekem öröm, hogy az Egészségügyi bizottságot meg tudtam győzni ennek a fontosságáról és támogatták egyhangúlag.
ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólások?
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azt gondolom, hogy ez az intézkedés az önkormányzatoknak a mozgásterét úgy növeli, hogy ha ő akar ilyen szolgáltatást nyújtani a húszezer fő alatti településen - születik erről döntés -, ő teheti és jogosult az állami normatív hozzájárulás igénybevételére, viszont nincs rá kötelezve. Tehát az önkormányzatoknak sokkal nagyobb szabadságot ad ahhoz, hogy az ott megjelenő szükségletekhez igazítsa a szolgáltatást az ő döntése alapján, és mindenféle finanszírozást ehhez megkap, tehát nem kell hozzá kötelezőnek lenni, hogy a finanszírozás biztosítva legyen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzatok még sok mindent akkor sem csinálnak, ha kötelezően elő van írva; na most, ha kötelezően nincs előírva, akkor pláne nem csinálják. Ezért én kitartanék amellett, hogy a nappali ellátásoknak az indokolt mértéke tízezernél legyen meghúzva.
ELNÖK: További hozzászóló? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk. A tárca nem támogatja Béki Gabriella és Tilki Attila önálló indítványát. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 9. 14 igen és 9 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 48. pontjában Hirt Ferenc és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez szintén a támogató szolgálatok és közösségi ellátásokról szól. Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Képviselői hozzászólások? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja. (Jelzésre.)
Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Az előző szakaszban, a 2-esben bele van írva, hogy ezeket 2008. decemberéig csinálják kötelezően, akkor miért kell külön a gyengeelméjűek számára odaírni egy 3-as bekezdést, hogy viszont 2009. januártól nem, teljesen fölösleges ismétlés.
ELNÖK: További kérdés? (Jelzésre.)
Alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Elnézést főosztályvezető asszony először is, mert korábban osztályvezető asszonynak szólítottam, ezért elnézését kérem.
A kérdésem az az, hogy ha ennek ellenére fönt fog tartani közösségi ellátást egy önkormányzat - bár nem kötelező - megkapja a normatívát?
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, ahogy mondtam, az nem normatíva. Pályázati rendszerben lesz a közösségi és támogató szolgálat 2009. január 1.-től pályázati rendszer keretében finanszírozva, és ha az önkormányzat nyújtja be ezt a pályázatot, akkor az önkormányzat is meg fogja kapni, tehát nincs kizárva az önkormányzat.
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Biztosan.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Teljesen biztos. Ez a fenntartótól független.
Az volt a kérdés, hogy ha önkormányzat tart fönt ilyen szolgáltatást jelenleg és elindul a pályáztatás, akkor pályázhat-e az önkormányzat. Erre azt tudom mondani, hogy igen, mert 2009-től nem normatíva lesz.
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Főosztályvezető asszony azért kérdeztem, mert az előbb, mikor Béki Gabriellával vitatkozott, vagy pedig arról szavaztunk, az ő módosítójáról, ha jól értettem a következőt mondta, hogy az a település, amely fenntartja továbbra is a nappali ellátást, tehát húszezernél alacsonyabb lélekszámú település, ha fenntartja, meg fogja kapni a normatívát. Igaz-ez? Tehát más megszűnő - most jól különválasztom, mint egyébként való igaz azt a két szolgáltatást, ha pályázati úton kapják meg esetleg, ha megkapják, különválasztom -, de minden egyes esetben, amit ön mondott, hogy ha följebb tolják a kötelezettséget, de az önkormányzat megtartja azt a szolgáltatást, meg fogják kapni a normatívát?
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. Tehát azoknál a szolgáltatásoknál, ahol nincs törölve a kötelező feladatellátásból, csak különböző lélekszámú településeknél van előírva, de benne van a feladat-ellátási kötelezettségben, ott kapja a normatívát az is, akinek személy szerint a településnek nincs meg az a lélekszáma; de a két szolgáltatás teljes értékben kikerül az önkormányzati feladat-ellátási körből.
ELNÖK: Világos. Az előterjesztő nem támogatta a 48-as indítványt. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 49. pontjában Béki Gabriella és képviselőtársai indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja azért, mert a kistérségi társulások önkéntes szerveződések és kötelező feladat számukra nem írható elő.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim? Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Az a kérdésem, hogy valami kapcsolódó módosító indítvánnyal látja-e értelmét annak a tárca, hogy tegyünk lépést abba az irányba, hogy a kistérségeket ösztönözzük ilyen típusú tevékenységre. Mert ezt én is értem, hogy itt van egy ilyen önkormányzati probléma, mármint az önkormányzati törvényből fakadó, hogy ezek a kistérségek nincsenek jogilag megalapozva, önkéntesek, de hogy ez lenne az a lépték, az a mérték, ahol értelmesen ellátást szervezni lehet, hogy éppen például a támogató szolgálatok számára ez egy ilyen lépték és hogy jó lenne, ha a törvény szólna erről.
Még azt is megkockáztatom, hogy ha már elmozdul a pályázati irányba a gondolkodásmód, hogy számukra esetleg, ha kistérségi alapon szerveznek ilyet, akkor mégiscsak meghagyni a normatív támogatást. Beszélünk-e kapcsolódó módosító indítványról?
ELNÖK: Köszönöm. További felvetések, kérdések? (Nincs jelzés.) Nincs.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az, hogy a kistérségek számára mennyi a választható szolgáltatás és mennyi ebből az, amelyik alapján ők jogosultak a kiegészítő normatíva lehívására, ezt a költségvetési törvénytervezet, illetve a költségvetési törvénynek a módosító javaslataiba lenne szükséges szerintem beemelni, és benne is van. Szintén a 2116-os kormányhatározatra utalok vissza, amelyik előírja, hogy a választható szolgáltatások körét ki kell egészíteni az étkeztetéssel pontosan azért, hogy az elemi életszükségletek kielégítését szolgáló alapszolgáltatásokat mindenképpen nyújtsák a kistérségek. És a szakmai érvek azt erősítik, hogy a kistérség elsősorban az étkeztetés házi segítségnyújtást biztosítsa, és ezen túl választhat még más szolgáltatásokat, de ez legyen a minimum, hiszen itt van a legnagyobb hiány a kötelező feladatellátásban, és az ő humán és infrastrukturális összehangolása lehetővé tenné a fenntartható módját ezeknek a szolgáltatásoknak és a kiépítettségét is.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdések? (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk.
A tárca nem támogatta a 49-es indítványt. Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 5. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 6 tartózkodás. 11 igen, 5 nem, 6 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja.
Az ajánlás 50. pontjában dr. Czira Szabolcs képviselő úr indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja, hiszen benne van a javaslatban, hogy pályázat útján gondoskodik e két szolgáltatás finanszírozásáról.
ELNÖK: Képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 51. pontjában Jauernik István és Farkas Imre indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca a javaslatot nem támogatja. A szociális szolgáltatások megszervezése továbbra is az önkormányzati feladatkörben van hagyva, azt, hogy más forrásból finanszírozódik és más módon, abban van az állami felelősségvállalásnak a nagyobb része, szerepe.
ELNÖK: Képviselői kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 52. pontjában Jauernik István és Farkas Imre indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja az indítványt. A szakértői díj vonatkozásában azért javasoljuk, hogy ne kerüljön az illetékmentességi körbe, mert amíg a szakmai programok véleményezése történik, addig nagyon sok esetben előfordul, hogy akár tízszer, tizennégyszer is át kell nézni egy szakmai programot, és vissza kell adni javításra; ez rettentő sok időbe és pénzbe kerül, ezért tartjuk indokolatlannak, hogy bekerüljön az illetékmentességi körbe. (Farkas Imre: Ez nem arról szól.)
ELNÖK: Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Az érvelés most nem a módosító indítványról szólt, tehát hogy maga a javaslat vonatkozik arra, hogy bekerüljön az illetékmentességi körbe.
A javaslattevők szerintem abból indulhatnak ki, hogy nagyon magas az úgymond bürokratikus költség egy ilyenen, ezért fogalmazhatták meg, hogy szakértői díj se legyen. Azt gondolom, hogy azt nem lehet megoldani, hogy ilyen ne legyen, de hogy valamilyen mértéket azért csak kellene, vagy indokolt lenne önkorlátozni, mondjuk, hogy ne vigye el a fejlesztési pénzeknek a jelentős részét az, hogy az apparátust, meg a szakértőket finanszírozni kell. Szóval itt lehet, hogy nem jogszabályban - már úgy értem, hogy nem törvényben -, de rendeletben mindenképpen korlátozni kellene, hogy mi az, amit szakértői díjazásra fordítani lehet.
ELNÖK: Igen, én ezt pontosan értem, hogy a Gabika mit mond; azt hiszem, hogy Jauernik képviselő úr ebből indulhatott ki, és hogy ha a főosztályvezető asszony ezt jegyezte, hogy esetleg rendeleti szabályozásban erre térjenek ki.
Szavaznunk kell. A tárca nem támogatta ezt az indítványt. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 53. pontjában Hirt Ferenc és képviselőtársai indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja. Nem került be ez a bírság itt most a törvénymódosításba és szükségesnek tartjuk ennek a bent hagyását.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 14 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) Nincs. A bizottság nem támogatta.
Képviselőtársaim az ajánlás 54. pontjában Jauernik István és Farkas Imre indítványára kerül sor.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, itt szintén a tárca nem támogatja, mert az Áht. lehetőséget ad arra is, hogy kormányrendeletben kerüljön ez szabályozásra, és ezért nem tartjuk szükségesnek, hogy törvényben kerüljön szabályozásra.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim!
Farkas úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Különböző törvényeknél jellemző - és most a szociális törvény is ebbe bekapcsolódik -, hogy nagyon nagy összegű bírságok kerülnek kiszabásra. Ezek abszolút nincsenek összhangban például a szabálysértésekről szóló kormányrendelettel vagy a büntető törvénykönyvvel és egyébbel. Itt olyan összegek röpködnek most már a különböző szaktörvényekben, ami a büntetőeljárásban is sok esetben a felső határt jelenítené meg.
Ezért azt javaslom, hogy ennek a törvénynek a keretei között próbáljuk behatározni vagy egy más törvénybe, hogy mikor fizet valaki ezer forintot vagy kétszázezer forintot, tehát legalább a nagyon súlyos tételeknél, hogy ez mit jelent vagy a több jogsértés esetén halmozottan is, tudok olyan szakmai törvényeket mondani; az a véleményem, hogy a különböző minisztériumok gatyaszám szerint határozzák meg ezeket a bírságokat. Például a szaktárcához tartozó minisztérium a munkaügyi kérdésekben szakosan le van írva, hogy egy-egy esetben mikor szab ki különösen súlyos büntetést és mikor csak egy szabálysértés-szerűt, tehát a kétszázezren belül mondjuk húszezer vagy ötvenezer alatti összeget. Én ezt feltétlenül szükségesnek tartanám, mert ennek az ilyen jellegű bírságkiszabásnak elejét kell venni. Minden tárca azt gondolja, hogy a saját nagyszerűségét akkor növeli, ha iszonyú nagy bírságokat elkezd kiszabni. Tessék megnézni, hogy mi történt most a földdel kapcsolatos ügyekben, többszörös bírság lett kiszabva, mint amennyit a föld ér például - ne zavarodjunk meg teljes egészében.
Itt én értem a bírságnak a funkcióját, de ez azt jelenti, hogy ellenőrizzenek és bírságoljanak, azért, mert irdatlan nagyösszeget szabnak ki, ez az elrettentő hatást nem növeli, inkább többször bírságoljanak és kisebb mértékben, mert ez így borzasztó rossz tendencia.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További képviselői felszólalások? (Nincs jelzés.) Nincs.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A végrehajtási rendeletben részletesen lesznek meghatározva ezek a mértékek, és a bírság bevezetését pedig az alapvető állampolgári jogok megsértésénél indokoltnak tartjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 10 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodással a bizottság támogatta.
Kedves képviselőtársaim, most tartunk az összes módosító indítvány felénél. Öt perc szünetet tartunk.
(Szünet: 12.35-12.50-ig.)
Folytatjuk a munkát. Az ajánlás 55. pontjáról nem kell szavaznunk, mert a 35. pontban erről szavaztunk.
Főosztályvezető asszony, kérdezem az ajánlás 56. pontjában Jauernik István és Farkas Imre képviselő urak indítványáról.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Képviselői kérdésekre kerül sor. (Nincs jelzés.) Nincs kérdés. A tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Aki nem támogatja? (Szavazás.) 11. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.)
Nézzük meg, hogy ki van jelen. Juhászné Lévai Katalin jelen van, Winkfein Csaba jelen van, és nem helyettesít senkit, Török Zsolt jelen van és helyettesíti Tóbiás Józsefet. Hajdu László jelen van és helyettesíti Filló Pált, Dér Zsuzsanna jelen van és helyettesíti Érsek Zsoltot, Vidorné Szabó Györgyi jelen van és helyettesíti Tóth Istvánt, Korózs Lajos jelen van, Lanczendorfer Erzsébet helyettesíti Vígh Ilonát - és nem határozatképes a bizottság. (Dér Zsuzsanna: És akkor miért jön be Aszódi úr, ne haragudjatok 5 perc szünetet tartunk, én még ilyet nem láttam komolyan, ezt a fajta fegyelmezetlenséget én nem tudom tolerálni, az 5 perc az legyen 5 perc.) A bizottsági ülést felfüggesztem. (Farkas Imre megérkezett.) Farkas Imre képviselőtársunk helyettesíti dr. Nyul István képviselő urat, és így minden kormánypárti képviselő helyettesít valakit.
A bizottsági ülést folytatja munkáját. Az 56. pont határozathozatalánál tartunk, Jauernik István és Farkas Imre képviselők indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Képviselői kérdés, vélemény? (Jelzésre.)
Tessék, Farkas úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Annyit szeretnék mondani, hogy az indoklásban az szerepel, hogy csak egy formai változásról van szó; nem erről van szó, ez egy lényegesen szűkebb megfogalmazás, mint ahogy a jelenlegi törvényben benne van.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): De a részletek egy végrehajtási rendeletben kerülnek szabályozásra, azért nem találhatja meg itt.
ELNÖK: Aszódi úr!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Egy leendő végrehajtási rendeletre nem lehet törvényt alkotni.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A törvénybe csak azok a szabályok kerültek be, amit nem lehet alacsonyabb rendű jogszabályokban szabályozni.
ELNÖK: Vidor Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Megkérdezni szeretném, hogy most rehabilitációs alkalmassági vizsgálatokról szól-e valamilyen jogszabály, tehát van-e hatályos jogszabály erről most?
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A szociális törvény ezeket a vizsgálatokat a módszertani intézmények feladatkörébe helyezte, jelenleg a módszertani intézmények azok, akik ezeket a bizottságokat összehívják és pontosan annak érdekében, hogy egy egységes szakmai szempontrendszer, egységes eljárásrend kerüljön kialakításra. A minisztérium az ORSZI keretében kívánja az összes vizsgálatot: alap-felül-, rehabilitációs és a foglalkoztatási alkalmassági vizsgálatokat elvégezni; ehhez szükséges egy egységes áttekintése az egész felülvizsgálati, alapvizsgálati rendszernek és ennek lesz a szakmai szabályozása egy Vhr.-ben meghatározva. Ahhoz viszont itt most ez elegendő, ami törvényi szinten szükséges. Ennyit tudok ezzel kapcsolatban mondani.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca nem támogatta.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 9 nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 5 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 57. pontjáról szavaztunk a 35-ösben.
Az ajánlás 58. pontjában Jauernik István, Farkas Imre módosítója.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Képviselői kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs.
A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 9 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 5 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Az 59. ajánlási pontban Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 60. pontja - erről szavaztunk az 59-esben.
Az ajánlás 61. pontját a tárca!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) Ilyen nincs. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 62. pontja.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) 8 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 63. pontját a tárca!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Képviselői kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatta.
Ki az, aki támogatja (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 64. pontja.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatta.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 13 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 2. A bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 65. pontja.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 66. pontja.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Képviselői kérdés? (Jelzésre.) Farkas úr!
FARKAS IMRE (MSZP): Csak egy javaslatom van. Olyan törvény a világban sincs - adótörvényt, meg bármilyen szaktörvényt is figyelembe véve -, ahol egy bevétel 100 százalékát jövedelemnek tekintenek. (Dér Zsuzsanna: De igen, a személyi jövedelemadó.) Egy pillanat. Itt mégis azt mondom, hogy azért, mert valakinek ingatlanvagyona van, vagy egy jármű vagy egy bármilyen más jog, annak 100 százalékát jövedelemként venni most vagy nem lehet vagy nem célszerű - ezért javaslom. Pont ennek a törvénynek az elején, ahol különböző vállalkozási, meg egyéb esetében is, pontosan a bevétel 40 százalékát tekintik jövedelemnek, ezért javaslom; nem biztos, hogy a 40 százalék a jó, de hogy az összes bevételt teljesen jövedelemnek nem lehet tekinteni abban, azt mondom, hogy egyet lehet érteni.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez a harmincszorosát meghaladó rész nem a jövedelemre vonatkozik, hanem a vagyonra.
FARKAS IMRE (MSZP): Igen.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A vagyonnál is az öregségi nyugdíjminimum harmincszorosát meghaladó rész fölötti része, amely vissza lesz majd osztva és hozzáadódik a jövedelemhez, tehát ez körülbelül -számításaink szerint - havi 10 ezer forintot jelent.
FARKAS IMRE (MSZP): Gondolom, ezt azért tetszik mondani, hogy a kilencvenhatod részét veszik, tehát ebből adódik ez, amit említ. Mégis az a véleményem, hogy mint az előbbi indítványok esetében, én nem támogattam azt az ellenzéki indítványt, amelyik a harmincszorosánál sokkal nagyobb, négyszer annyit vesz alapul, de tessék kiszámolni, hogy itt 810 ezerről van szó, ez az összes. Ne haragudjunk, ha ott nem változtat, vagy ott kell változtatni, ez a véleményem; ha ott nem változtatunk, akkor pedig a plusz jövedelemrészeknél kell ezt átgondolni, tehát valamilyen területen ezen módosítani kell.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ezt a vagyon kérdéskörben egységesen újra áttekintjük.
ELNÖK: A 66. pontot a tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 6 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 7. A bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 67. pontja.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 68. pontjáról szavaztunk az 1-es kapcsán. Az ajánlás 69. pontjáról szintén az 1-es kapcsán.
A 70-es következik: Semjén Zsolt és Harrach Péter indítványa.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Képviselői kérdés nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12. Aki tartózkodik? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 71. pontjában Czomba Sándor képviselő indítványa, erről a 4-es kapcsán szavaztunk. A 72-esről szavaztunk az 1-esben. A 73-asról szintén az 1-esben.
A 74-esben Simon Gábor képviselő indítványa. Először arról kell döntenünk, hogy házszabályszerű-e az indítvány. Aki egyetért, hogy házszabályszerű az indítvány, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15. Aki nem? (Szavazás.) 8 nemmel a bizottság házszabályszerűnek minősítette.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Simon Gábor indítványát a tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 75. pontja. A házszabályszerűségben kell először döntenünk. Aki egyetért, hogy házszabályszerű az indítvány, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 8. Köszönöm. A bizottság házszabályszerűnek minősítette.
A 75. ajánlási pontról kérdezem a főosztályvezető asszonyt!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja, igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem? (Szavazás.) 8 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 76. pontjáról az 1-esben szavaztunk, nem kell döntenünk. A 77-esről szavaztunk a 74-esben. A 78-asról a 75-ösben.
A 79-esről kérdezem a tárcát!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 80. pontja, amely összefügg a 82, 84, 85, 91, 99-el.
Kérdezem a tárca álláspontját!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Aki támogatja? (Szavazás.) Nincs ilyen. Köszönöm szépen. Egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 81. ajánlási pontja, amely később összefügg majd a 100 és a 101-el.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Van-e képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatta.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 82-eséről szavaztunk a 80-asban.
A 83. következik, amelyet Csáky András és Almássy Kornél adott be.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
A 84-esről a 80-asnál döntöttünk.
A 85-ösben, amely összefügg majd a 88. és 96-ossal: Farkas Imre és Jauernik István indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. (Jelzésre.)
Farkas úr, tessék parancsoljon!
FARKAS IMRE (MSZP): Képviselőtársaim, ehhez a támogatást kérem, mert a minisztériummal már több formában egyeztettem, de nem tudtunk megegyezni. Olyan esetekről van szó, amikor a családi ellátást például valaki más veszi fel, meg olyanok is szóba jöhetnek, amikor többet vesznek fel és egyéb. Olyan esetekkel találkoztam, amikor jó szándékúan a nagyszülő neveli a gyereket, mert a fia börtönben van vagy egyéb. Kimegy, a szülő elviszi a gyereket, nem íratták vissza a családi pótlékot, a szülő minden forintot átad a gyerekének és a gyerekeinek és megbüntették 770 ezer forintra a szülőt. Ez elképesztő egyenesen. Azt az esetet elfogadom, ha több pénzt igényelnek vagy nem jogosult valaki, de itt azt a változatot írtam le, amikor arról van szó, hogy a pénz teljesen odakerül, ahova kerül és nem vettek fel több pénzt. Ebben az esetben kérem, hogy valamiféle méltányosság legyen; ha nem is pont ebben a formában, amit én írok, de nagy különbség van abban, hogy valaki nem jogosultan veszi fel, vagy pedig nagyobb összeget vesz fel, vagy kétszer annyi ellátást vesz fel.
Nem tudom elképzelni, teljesen eszement dolognak látom, hogy egy 75 éves öregasszonyt, aki az unokáit gondozza, csupán mert a fia olyan ember, hogy nem irat át egy ilyen dolgot, emiatt 770 ezer forintra megbüntetik. Ez megdöbbentő egyenesen. Már az ombudsmantól kezdve mindenhova fordultam, a jogszabályi hézag erre a problémára hivatkozik, a minisztériumtól írásbeli kérdés ügyben kértem ennek a korrigálását - azt kérem, hogy ezzel foglalkozzunk. Nem lehet a büntetéseket így alkalmazni, embereket teszünk tönkre. (Közbeszólás: Visszafizettetik vagy megbüntetik.) Visszafizettetik a teljes összeget. Egy pillanat - ide van írva - az maga a büntetés, hogy a teljes összeget kell neki visszafizetni.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony, Kőnig Éva, tessék parancsoljon!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ugye itt arról van szó, hogy ő jogosulatlan. Sajnos azt kell mondani, hogy ha nem a háztartásában nevelte a gyereket, akkor jogosulatlan volt a családi pótlék felvételére. Ebből adódik a félreértés; az, hogy ő átadta, és a gyerekre fordította, azt utólag nagyon nehéz ellenőrizni, legfeljebb az után. (Közbeszólások.) De ő nem volt jogosult a felvételre, ha nem a háztartásban neveli - úgy szól jelenleg a családi támogatásról szóló törvény, hogy az jogosult a családi pótlékra, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli, na most, innentől ez egy nagyon követhetetlen dolog. Akkor nem kellett volna neki fizetni - ha ő a saját háztartásában nevelte volna, akkor neki nem kellett volna.
ELNÖK: Világos. Én értem mind a két dolgot, mert Farkas úr egyébként másról beszél. Csak a főosztályvezető asszonynak mondom, hogy amellett a probléma mellett vagy felett ne nyissunk vitát, amit a képviselő úr elmondott - egyébként számomra is nonszensz.
Ugyanis itt a kronológia a következő volt. Egy apa nevelt két gyereket, az apa bűnöző bemegy a börtönbe, a nagymama neveli tovább a két gyereket, és részére folyósítják a családi pótlékot. Majd az apa letölti a büntetését, kijön a börtönből, átveszi a gyereket, de nem vezetik át az Államkincstárnál a folyósítást, illetve a jogosultságot, a nagymama nevén fut még mindig a családi pótlék, minden egyes huncut fillért a gyerekekre fordítanak. Ez évekkel később kiderül, és a nagymamát kötelezik arra, hogy a már elköltött 760 ezer forintot, amit a gyerekekre fordítottak, fizesse vissza - egyébként egy év múlva, vagy egy fél év múlva az apa megint börtönbe fog menni és megint a nagymama fogja nevelni a gyerekeket és megint jogosult lesz, mert a saját háztartásában fogja nevelni a gyereket.
A képviselő úr indítványa arra vonatkozik, hogy az ilyen zsilipszerűen működő helyzetet valahogy védjünk. Jól definiáltam? (Farkas Imre: Tökéletesen.)
Alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen. Azt gondolom - teljesen egyetértve persze a probléma megoldásának szükségességével -, ha itt és most beveszünk bármi ilyesmit a törvénybe, amivel nem is értek egyet, még a 20 százalékát sem fizetném vissza - tehát nem vonatkozik majd erre az ügyre. Tehát nem így kellene szerintem szabályozni, erről mindenképpen beszélnünk kell, annál is inkább, mert ez az életszerű, hogy ilyen dolgok történnek.
A kérdés inkább úgy vetődik fel bennem, hogy itt az állam jogalap nélkül gazdagodott, már elnézést, hiszen a gyerekekre költött pénzből visszavesz valamit, holott nyilvánvalóan a gyerekek ott vannak a családban; tehát meg lehet azt oldani mindenféle büntetés nélkül, hogy visszaveszem papíron a mamától, és azonnal papíron kiutalom a papának, mert a gyermekek élnek és léteznek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Megpróbálunk elgondolkozni, hogy hogy oldható meg valami méltányossági szempontból, mert azt gondolom, hogy ilyen generális szabályként ez lavinát indítana el, az alapszabályt teljesen negligálná.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca nem támogatta.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 7 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 5. A bizottság támogatta.
A 86-osról az ajánlás 80-as pontja kapcsán szavaztunk.
A 87-es következik: Korózs Lajos és képviselőtársai.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Ki az, aki ellene? (Szavazás.) 8 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 88-as pontjáról szavaztunk a 85-ösben.
A 89-es pont következik, szintén Korózs Lajos és képviselőtársai.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 90. pontjában foglaltakat szintén a tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 támogatással, 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 91-eséről nem kell szavazni, mert szavaztunk a 80-asban.
A 92-es következik, amelyet Hirt Ferenc és képviselőtársai nyújtottak be.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Aki igen? (Szavazás.) 8 igen. Aki nem? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 93. pontjában dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter indítványa.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Képviselői kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. Aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 94. pontjában Korózs Lajos és társai indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 95. pontjában Nyul István és képviselőtársai indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja? (Jelzésre.) Nyul dr., tessék parancsolni!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Kérdésem lenne. Az előbb a 16-os ajánlással kapcsolatban felmerült az, hogy egyéves koron aluli csecsemők esetében nincs kifizetés, ezek szerint szociálist és gyest nem vehet fel a család. Abban az esetben nyilvánvaló okafogyottá válik ez az ajánlás. Van egy olyan kitétel is ott, hogy egyéves koron túl viszont választhat a szülő, hogy mit akar, vagy hogy akar; tehát ebből a kérdésből nem következik az, illetve az következik, hogy egyéves kor alatt automatikusan jár ez. Ezért gondoltam azt, hogy ha automatikusan jár, akkor legalább egyéves korig járjon tovább, és a rendszerbe azok kerüljenek be, akik újonnan lépnek be.
Tehát itt a kérdésem az, hogy valójában nincs igény az egyéves kor alatti csecsemőknél e pillanatban?
ELNÖK: Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, köszönöm szépen. Tehát úgy gondoljuk, hogy a felvetett probléma reális, tehát ezzel foglalkozni kell, és hogy akik már benne vannak a rendszerben, ott egy átmeneti szabály szerint egy kapcsolódó módosítóval kell ezt rendezni; igen kicsit ez pontatlan, de a felvetett problémát valósnak tartjuk, hogy akik már kapják a rendszeres szociális segélyt, hogy azokat kivegyük, de csak az egy év alattiakat.
ELNÖK: A tárca jelen formájában nem támogatja. Képviselő úr pedig bólogat, hogy kapcsolódó módosító indítvánnyal el tudja azt rendezni.
A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja (Szavazás.) 3 támogatással. Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodással egyharmadot sem kapott.
A 96-osról döntöttünk a 85-ösnél. A 97-es döntöttünk az 59-esnél.
A 98-as következik, amelyet Semjén Zsolt, Harrach Péter és Soltész Miklós nyújtott be.
Főosztályvezető asszony!
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 8 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
A 99-esről szavaztunk a 80-asnál. A 100-as esetében a 81-esnél, a 101-es esetében a 81-esnél.
A 102-es módosító indítvány Korózs Lajos és képviselőtársai.
Főosztályvezető asszony!
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja, igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 103. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványát.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki igen? (Szavazás.) 15 igen. 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 104-es pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 8 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 105. pontját.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki igen, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 15 igen és 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 106. pontja.
DR. DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen és 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 107. pontja, szintén Korózs Lajos és társai.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki támogatja, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 15 igen és 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 108. pontjában Korózs Lajos és képviselőtársai indítványa.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki egyetért vele, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen és 8 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Van-e valakinek tudomása arról, hogy esetleg valamelyik indítványról nem szavaztunk és kellett volna? (Nincs jelzés.) Nincs jelzés.
A napirendi pont tárgyalását lezárom, nagyon szépen köszönöm a két főosztályvezető asszonynak, és munkatársainak az aktív részvételt.
Rátérünk a napirendi pontok közül az 5. számú napirendi pont tárgyalására: a foglalkoztatói nyugdíjakról és intézményeiről szóló törvényjavaslat, melyet T/3245. számon kaptak képviselőtársaim kézhez. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó módosító indítványokról kell szavazni.
Tisztelettel köszöntöm dr. Tóth Melinda tanácsos asszonyt és Horváth Andrást, mindketten a Pénzügyminisztérium munkatársai, hiszen a tárca előterjesztői is a PM.
Képviselőtársaim lapozzák föl az ajánlási pontokat. A bizottság hatáskörébe tartozóak közül Barabásné Czövek Ágnesé a 3. pont, kérem szépen tanácsos asszonyt, öné a szó!
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót, mi nem támogatjuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: Képviselői kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Aki ennek ellenére támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen. Köszönöm szépen, a bizottság nem támogatta és egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 4. pontjában szintén Barabásné Czövek Ágnes indítványa.
Tanácsos asszony!
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: A tárca támogatja. Aki egyetért vele, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 4 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 5. pontja: Vas János képviselő úr indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Képviselői kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatta.
Aki támogatja, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Nincs ilyen. Egyharmadot sem kapott a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 7. pontja Barabásné Czövek Ági indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Igen, támogatják. Van-e képviselői kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs.
Aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen és 4 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 13. pontjában szintén Barabásné Czövek Ágnes indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca támogatja.
Aki egyetért? (Szavazás.) 15 igen és 4 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 14. pontja: Vas János képviselő úr indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nem, egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 16. pontja szintén Vas képviselő úr indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem javasoljuk támogatni.
ELNÖK: Kérdésük van-e? (Nincs jelzés.) Nincs. A tárca nem támogatja.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nincs támogató, egyharmadot sem kapott.
A 17. ajánlási pont.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Támogatják Vas képviselő úr indítványát. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen és 4 tartózkodás.
Az ajánlás 18. pontjában Barabásné Czövek Ági indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatni javasoljuk.
ELNÖK: Támogatják. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen és 4 tartózkodással a bizottság támogatta.
Az ajánlás 19. pontjában Vas János képviselő úr indítványa.
DR. TÓTH MELINDA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatják. Kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Nincs.
Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nincs ilyen és egyharmadot sem kapott, a bizottság nem támogatja.
Több ajánlási pontot nem jelöltem ki. Van-e valakinek esetleg igénye arra, hogy szavazzunk egy indítványról? (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. A napirendi pontot lezárom.
Nagyon szépen köszönöm tanácsos asszonynak és munkatársának a részvételt, viszontlátásra, további szép napot kívánok.
A bizottság 2007. II. félévi munkaterve
A bizottság munkatervének, mint 6. napirendi pontnak a tárgyalására kerül sor. Megkaptátok írásban a javaslatomat. Szeretném a bizottságot tájékoztatni arról, hogy hétfőn az alelnökökkel egyeztettük a II. félévre vonatkozó munkatervet. Egységesen megállapodtunk abban, hogy az írásban leadott és a jogalkotási törvényben megfogalmazott napirendeket tárgyaljuk, rugalmasan kezeljük, ha esetleg közben olyan napirend érkezik hozzánk, amelyet napirendre kell venni és ezen túlmenően van-e valakinek javaslata? (Jelzésre.)
Török Zsolt képviselő úr, parancsoljon!
TÖRÖK ZSOL (MSZP): Elnök úr, először elnézést kell kérnem, mert írásban ígértem, ennek ellenére nem készítettem el.
ELNÖK: De jelezte képviselő úr, hogy röviden megfogalmazza a javaslatát.
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Így van. Két dolgot szeretnék. Az ifjúsági albizottság tagjaival, ellenzéki tagjaival is, történő konzultáció után a jövő évi költségvetésre is figyelemmel, miszerint változások várhatók, a nemzetközi kapcsolatok területén várható ügyeknek az áttekintését szeretném az albizottság után a bizottság elé is hozni valamikor - ezt csak tájékoztató jelleggel. Tehát a nemzetközi ifjúsági programokra vonatkozó változásokat, miszerint uniós tagállammá vált Románia is, a román-magyar szervezetek közötti együttműködést - a határon túli szervezetek közötti együttműködés tekintetében - mindenképpen szeretnénk áttekinteni.
A másik pedig egy hazai jogszabályalkotást érint, ez pedig: az örökbefogadási eljárás gyorsítására vonatkozó indítványt szeretnénk a későbbiekben nem feltétlenül pártpolitikai csatározások oltárán feláldozandó ügynek tekinteni, hanem konszenzus-közeli állapotba hozandó ügynek tekinteni és ezért szeretnénk a bizottságot ez ügyben megnyerni a támogatására.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Mindkét felvetett üggyel természetesen a bizottság áll rendelkezésére. Arra szeretném kérni a képviselő urat, hogy konkrétan fogalmazza meg, juttassa el a bizottsághoz, és ezzel kiegészítjük a II. félévi munkatervet.
Van-e valakinek más javaslata? (Nincs jelzés.) Nincs.
Ha elfogadjuk a munkatervet, kérem, kézfelemeléssel jelezzük! (Szavazás.) Úgy látom, hogy a bizottság egyhangúlag a munkatervet elfogadta.
Az egyebek között - 7. napirendi pontként - van-e valakinek közérdekű bejelentése.
Nekem van egy. Jövő héten - megállapodásunk szerint - kihelyezett bizottsági ülésre kerül sor. Jövő héten, kedden 10 órakor az ONYF Főigazgatóságán, Visegrádi út 49. szám alatti várjuk képviselőtársainkat.
A bizottsági ülést bezárom, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 30 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Turkovics Istvánné