ISZB-22/2007.
ISZB-40/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. október 1-én, 9 óra 02 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (Általános vita) *
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények, észrevételek *
Szavazás *
a) A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés (J/2843. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Rauh Edit szakállamtitkár (SZMM) szóbeli kiegészítője *
Bauer Béla (SZMM) prezentációja *
Kérdések, vélemények, észrevételek *
Válaszadás az elhangzott kérdésekre *
Szavazás *
b) A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Vélemények *
Szavazás *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2842. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Szavazás *
Egyebek *
1. a) A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés (J/2843. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
b) A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
2. A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2842. szám)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
3. A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám)
(Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
TörökZsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Korózs Lajos (MSZP) Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) megérkezéséig Török Zsoltnak (MSZP)
Filló Pál (MSZP) távozása után Farkas Imrének (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) megérkezéséig Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) Hirt Ferencnek (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
László Tamás (Fidesz) megérkezéséig Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Rauh Edit szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Bauer Béla főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Tóth László főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 02 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Üdvözlöm önöket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik a bizottságunk mai munkáját.
Azzal szeretném kezdeni, hogy a kiküldött napirendeken indítványozom, hogy cseréljünk rajta, tudniillik az 1-es és a 2-es blokk egy nagyon összefüggő és valószínűleg egy kicsit hosszabb tárgyalást igénylő blokk lesz; ellenben a 3. a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításról, hogy ha itt a köztisztviselő el tudja mondani az előterjesztést, akkor időben elér egy másik bizottsághoz, ahol őt ugyanolyan szeretettel fogadnák, mint itt mi. Ezért szeretném indítványozni, hogy cseréljük meg a napirendeket, vegyük előre a 3-ast, a szolgálati nyugdíjjal összefüggő kérdéseket.
Felteszem a kérdést, miután megállapítottam, hogy a bizottság határozatképes és ezt a döntést meg tudjuk hozni, hogy megcserélhetjük-e ily módon a napirendeket, legyetek kedvesek dönteni. (Szavazás.) Igen, nagyon szépen köszönöm. Tehát egyhangú szavazással előre, első napirendi pontként vesszük a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A napirend egészét fogjuk most ezek után megszavazni. Tehát ez lesz az első; második pontban a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést. Ennek a napirendi pontnak részeként a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatot. Harmadik napirendként a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslatot. Végül negyedik utolsó napirendként az egyebek témájában.
Amennyiben ez a napirend így elfogadható, kérem, tegyék fel a kezüket képviselőtársaim! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a mai napirendet a bizottság egyhangúlag elfogadta.
Az első napirendi ponthoz felkérem Piros szakállamtitkár urat, hogy a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amelyet T/3812-es számon terjesztettek be, legyen olyan kedves, és ha gondolja, szóban egészítse ki.
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (IRM) szóbeli kiegészítője
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A kormány egységes szerkezetben terjeszti be a szolgálati jogviszony vonatkozásában mind a Hszt., mind Hjt. és harmadik elemként a társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló törvénynek részbeni módosítását.
Szeretném jelezni, hogy nem nyugdíjreformról szól az előterjesztés, hanem egy létező jogintézmény a nyugdíj megállapításának egy korábban vállalt, az állomány számára kihirdetett és a 1055-ös nyáron megjelent kormányhatározatban megfogalmazott két feladatát hajtja végre ez a törvénytervezet. Azt a célt szolgálja, hogy a nagy rutinnal, szakmai gyakorlattal rendelkező kollegák a különféle híresztelések és rémhírek vonatkozásában jelentős számú nyugdíjba vonulási szándékát ne csak egy kinyilatkoztatással, hanem a szolgálati törvények ezen passzusainak részbeni módosításával is elérje. És a másodikként említett társadalombiztosítás a magánnyugdíjakról szóló törvénynek a módosítása pedig azt a célt szolgálja, hogy ne késztesse a gyakorlatilag a 120 hónap lejártával az állományt nyugállományba vonulásában, hanem tartsuk bent, mint a Honvédség: ez a Hjt., mind pedig a rendvédelmi szervek: a Hszt.-ban azokat a kollegákat, akik legalább 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkeznek.
Ez a követelés vagy ez a jog a szakszervezetek által már régóta kezdeményezett és többszörösen megtárgyalt igényt próbál kielégíteni. Kétségtelen tény, hogy nem nyugdíjreform, hanem a létező 2005-ben törvénybe iktatott nyugdíj megállapításokon, ami 25 évvel kezdődött, azt levitte a törvénytervezet 20 évre. Egy új megállapítást ír elő a törvénytervezet és természetesen mind a Hszt., mind a Hjt. vonatkozásában lehetőséget biztosít az állomány számára, a hivatalos állomány számára, hogy akár a korábban megállapított, akár az újra megállapított, akár pedig a tényleges nyugdíjba vonulás alkalmával számára a kedvezőbb nyugdíjat válassza.
Az állomány számára pozitív előrelépést jelent egy pozitív, egy garanciális rendnek a beépítéséről szól a törvénytervezet ebben az egységes szerkezetben és ezért kértük a sürgősségi tárgyalást, hogy még időben az állománynak az elvándorlását ne csak szóban, ne csak szóban, ne csak retorikában, hanem a törvény erejének is láthatóvá válásával meg tudjuk akadályozni, meg tudjuk gátolni. Ezért kérem a törvénytervezet támogatását. Köszönöm.
Kérdések, vélemények, észrevételek
ELNÖK: Köszönöm szépen szakállamtitkár úrnak az előterjesztését.
Kérdezem kedves képviselőtársaimat és azt gondolom, hogy egy körben a véleményeket és a kérdéseket össze tudjuk foglalni - javaslatot, észrevételt, kérdést, parancsoljatok.
Filló Pál képviselő úr jelentkezett!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Igen Tisztelt Bizottság! Én csak azt tudom mondani, hogy végre, hogy itt van ez a törvényjavaslat előttünk. Valamennyien tudjuk, hogy milyen problémák voltak; itt a nyugdíjreform kapcsán szóba kerültek különböző szigorítások és ezek nagyon súlyosan érintették volna az állományok tagjait. Annak idején többen felvetettük ezt a problémát - a parlamenti frakcióban is, de a különböző érdekegyeztető fórumokon is rendszeresen előkerült ez a téma.
Nagyon örülök annak, hogy ezt a törvényjavaslatot tárgyalja a Tisztelt Ház, hiszen meggyőződésem szerint azokra a kollegákra, akik hosszú időn keresztül teljesítettek szolgálatot - akár a rendvédelemben, akár a honvédségnél - azokat a kollegákat egy kiszámítható és tervezhető jövő elé állítja, és ez borzasztóan fontos. Hiszen tudjuk jól, hogy sajnos sok jól felkészült kollega pontosan azért, mert attól félt, hogy romlani fognak a nyugdíjba vonulás feltételei és lehetőségei, ezért elhagyta a pályát, és bizony rájuk azért nagyon nagy szükség lenne és nem is igazán pótolhatóak ezek a kollegák. Hiszen bármennyire is jól igyekeznek képezni a fiatalokat, azért az évtizedes gyakorlatot nagyon nehéz megszerezni, pótolni, tehát fontos lenne, hogy aki még bent van a rendszerben, megnyugodjon és a miatt ne vállalja azt, hogy hamarabb elmegy nyugdíjba, hogy attól fél, hogy rosszabb helyzetbe kerül. Ez mindenképpen megnyugtató és a szakszervezetek is tudomásom szerint a javaslatot támogatják, és elfogadásra ajánlják, úgyhogy én is csak ezt tudom tenni. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Egyéb hozzáfűzés, megjegyzés, kérdés. (Nincs jelzés.) Ha nincsen, megkérdezem szakállamtitkár urat, hogy óhajtja-e még kiegészíteni az eddigieket.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezek után akkor szavazunk a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságáról.
Kérem, hogy aki az általános vitára alkalmasnak tartja ezt a törvényjavaslatot, emelje fel a kezét, tábláját! (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja ezt a javaslatot? (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodás, számításaink szerint nem volt.
A bizottság ezt a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Megköszönöm szakállamtitkár úr részvételét és áttérünk a következő napirendre. Bocsánat, elfelejtettem, hogy bizottsági előadót kell kijelölni: többségit és kisebbségit egyaránt, van lehetőség rá. Filló képviselő úr lesz a többségi előadó és Aszódi Pál úr lesz a kisebbségi előadója ennek a témának. Köszönöm szépen. Most zártuk le az első napirendi pontot.
A következő napirendre térnénk át, erre a blokkra, amely a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szól.
Tisztelettel köszöntöm Rauh Edit szakállamtitkár asszonyt, Bauer urat a minisztérium részéről és Tóth László urat, úgyszintén a minisztérium részéről. Megköszönjük ezt a vetítési lehetőséget, amit már szoktunk minden ilyen témának a tárgyalásánál.
Át is adnám a szót szakállamtitkár asszonynak. Köszönöm szépen.
Dr. Rauh Edit szakállamtitkár (SZMM) szóbeli kiegészítője
DR. RAUH EDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Szeretném előzetesen elmondani, hogy - mint ahogy azt önök is látták - a jelentés a 2005. évről szólóan három részből áll. Az első részében a gyermekek és az ifjúság helyzetére vonatkozó társadalmi mutatókról kutatás alapján egy helyzetképet ír le a jelentés; a második részben a különböző szakpolitikák területén összegyűjtött intézkedések szerepelnek és a harmadik része ennek a jelentésnek a melléklet.
Még mielőtt a kérdésekre rátérnénk, köszönöm, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy Bauer Béla kutató kollegám egy rövid prezentációt tartana a gyermekek és az ifjúság helyzetével kapcsolatosan - hogyan látják ezt a szociológusok.
Ennyit szerettem volna bevezetőként mondani, köszönöm szépen és akkor átadnám a szót Bauer úrnak.
Bauer Béla (SZMM) prezentációja
BAUER BÉLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Kezicsókolom, jó napot kívánok. Néhány olyan adatot szeretnék önöknek mutatni, amelyikről úgy gondoljuk, hogy a 2005. év és a 2005. évet megelőző évek folyamatát mutatja be. Egy ilyen jelentésnek mindig óriási kérdése, hogy mire koncentrál: egy adott évre, vagy pedig folyamatokra. Úgy gondoljuk, a 2001 óta elkészített jelentések tapasztalatai alapján, hogy egy évre koncentráló ifjúsági és gyermek-jelentés nem nagyon létezik, hiszen egy adott évben változhatnak a számok, de a folyamatokat ez nem feltétlen befolyásolja.
Először is szeretném önöknek megmutatni azt a korfát, ami 2001-ben jellemző volt a magyar társadalomra. Ez 2005-re sem nagyon változott meg, jól lehet látni, hogy egy fogyó népességről beszélünk. Az igazi fontos dolog viszont ez a korfa, ami 2050-re várható. Tehát hogy ha a fiatalok helyzetével foglalkozunk, akkor látni kell, hogy a folyamatosan fogyó népesség egy olyanfajta helyzetet teremthet, amelyik azokat az intézményrendszereket is befolyásolhatja, amelyeket egy jóléti társadalom kialakított több évtized alapján.
A népesség fogyasztása. Itt jól látható, hogy a férfiak száma folyamatosan csökken, és 1980 és 2006 között egy háromszázezres fogyásról beszélhetünk, tehát főleg a férfiakat érinti; bizonyos halálozási problémák, amelyek kialakulásában fontos szerepet játszik az az egészségügyi magatartás, amit fiatalkorban iskolában, vagy civil szervezetekben tudnak vagy nem tudnak elsajátítani.
A gyermek- és ifjúsági korosztály nagyságát jól mutatja ez az ábra. Ugye 100 ezer alatt van a 9 évnél fiatalabb korosztály, míg 180 ezer környékén a 29 éves korosztály. Ők azok a fiatalok, akik gyakorlatilag iskoláik javarészét még a létező szocializmus alatt végezték el, tehát bizonyos tudásokkal, bizonyos másfajta tudásokkal rendelkeznek, mint a náluk fiatalabbak. Ez azért fontos, mert azok a fajta szerveződések, amelyek rájuk jellemzőek, egy másfajta társadalmi időszakban váltak számukra megtanulhatóvá.
A családi állapot szerinti változást azért tüntetjük fel - és majd mindjárt mutatok egy 2004-es, az ifjúság 2004-es kutatás adatait is -, mert jól lehet látni, hogy folyamatosan csökken a házasok aránya a 15 évnél idősebb népességben és ezzel együtt nő a nőtlen és a hajadonok aránya, de nő az együtt élők aránya is. 2000 és 2004 között megduplázódott az élettársi kapcsolatok aránya az összes kapcsolaton belül. Ez annyit jelent, hogy a megszületendő gyerekek 31 százaléka 2005-ben már olyan közösségben született, ahol élettársi kapcsolat van - ez egyharmad. Ez egy óriási változás 1980-hoz képest, ahol 13 százalék volt ez az aránya.
A házasságkötések száma ingadozásban van. 2000-től, jól lehet látni, hogy 40 ezer 44 ezer környékén beállt. Ez azért érdekes, mert egy olyan korosztályt érint, a Ratkó-unokákat, akiknél elméletileg magasabb számarányt lehetne leírni, de folyamatosan csökken ezek aránya is. A későbbi csökkenés, ahogy a Ratkó-unokák kimennek - ők '74 környékén születtek - ez a házasságkötési szám várhatóan 3-4 ezerrel csökkenni fog.
Fontos az, hogy egy társadalomban mekkora a termékenységi arányszám. 1980-hoz képest 2005-re 1,32 gyerek esik egy szülőképes nőre, és hogy ha arról beszélünk, hogy éves, vagy folyamatok, jól lehet látni, hogy 2004 és 2005 között is van egyfajta ugrálás, tehát egy adott évre - a lényeg az, hogy 1,3 gyermek jut egy-egy szülőképes korú nőre. Ami nagyon érdekes és fontos, hogy míg az aluliskolázottak között ez az arány 2,5-3-szor magasabb, addig a magasan kvalifikált hölgyek között bizony 1 egész alatt van a termékenységi arányszám.
Ha a fiatalokról beszélünk, akkor ugye családról is kell beszélni és a családban való élést egyfajta finanszírozás, gazdasági finanszírozás is jeleníti meg. Ma Magyarországon sajnos azt tapasztaljuk, hogy ha a családok gyereket vállalnak, ott egyfajta szegénységet is lehet látni, hiszen hogy ha megnézik, akkor a gyermekes háztartások csak az átlagjövedelem 80 százalékával rendelkeznek. Tehát hogy ha nincs a családban kereső, akkor ez a jövedelem csak a magyar átlag 43 százaléka; de az is érdekes, hogy ha mind a két szülő dolgozik, tehát kétkeresős család, akkor sem éri el a magyar átlagot a gyermekes családok jövedelme - ugye 97,2 százalék.
A középfokú oktatás és az alsó fokú oktatás változásában jól lehet látni, hogy egy folyamatosan átalakuló rendszerben a szakiskolák aránya csökken. Ide azok a gyerekek járnak, akik vagy vidékről kerülnek föl, vagy pedig aluliskolázott szülők gyermekei.
A szakiskolákkal kapcsolatban ugyanakkor lehet látni, hogy egyre nagyobb az igény erre és ezt az is mutatja, hogy nő a tanulószerződések száma. Azt lehet látni, hogy a magyar szakiskolai képzés még mindig megtartotta egyfajta minőségi mivoltát.
Amikor a szülők és a gyerekek iskolázottságáról beszélünk, akkor érdemes megnézni, hogy egy-egy iskolai végzettséghez milyen arány tartozik. A mai magyar felsőoktatásban a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők gyerekei a teljes odajáró fiatalok 44 százalékát képviselték 2000-ben, 2004-ben 39-et, míg az alacsony iskolai végzettségű szülők aránya kisebb. Ez akkor érdekes, ha megnézzük, hogy az adott iskolai végzettséggel rendelkező szülők egyébként mekkora arányt képviselnek a társadalomban. Ugye a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők aránya 12, illetve 14 százalékot 2000-ben, 2004-ben 14 és 13 százalék, ehhez képest 44-39, illetve 29-24 százalékban járatta oda szülei a gyerekét, tehát túlreprezentáltak. Míg az általános iskolai végzettséggel rendelkező szülők 2000-ben 33 százalékot tettek ki anyai részről, apai részről 20-at; 2004-ben 27-17-et, addig ebből a családtípusból, tehát az ilyen iskolai végzettségű családból származó gyerekek aránya 5-6, illetve 1-3 százalék volt.
A pályakezdő álláskeresők száma egyrészt átstrukturálódott az elmúlt időszakban, másrészt pedig lehet látni, hogy egy helyen van bizonytalanság, ez bizony a középiskolai végzettség. A középiskolai végzettséggel rendelkezők közül azok, akiknek megfelelő szakmája van, könnyen el tudnak helyezkedni.
Ingadozóban van a felsőfokú végzettségűek elhelyezkedése, amelynek többes oka van. Az egyik az, hogy a munkavállalók között egyre inkább az terjed el, hogy nem érdemes feltétlenül felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket alkalmazni, mert - idézőjelben - "drágák" és a tudásuk nem megfelelő; a másik viszont az, hogy a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek nagyon fontos a kapcsolati tőke. Miután azért lehet látni, hogy egyre többen kerülnek be alacsonyabb iskolai végzettségű családból, akiknél nincs megfelelő társadalmi tőke, így az ő elhelyezkedésük bizony problémás.
A számítógép használattal kapcsolatban lehet látni, hogy van egy folyamatos mozgás, de a 14-17 éves korosztályban, az úgynevezett bennszülötteknél, tehát információval beleszületett generációnál, 90 százalék fölött van az az arány. Azt is lehet látni ugyanakkor, hogy van egy pici visszalépési lehetőség is, amelynek az az egyik oka, hogy a szegényebb családok, ahol egyre több gyerek születik, nem tudják biztosítani az otthoni számítógépes hozzáférést.
A kultúrával kapcsolatban. Igazából a könyvek olvasását tudjuk itt most bemutatni, természetesen az anyagban több szempont is van. Ez azért fontos, mert itt lehet látni talán, hogy csökken a könyvet olvasók között az elolvasott könyvek száma, és igazából nem tudjuk, hogy ezek milyen típusú könyvek. A kultúrához való viszony problematikáját az is mutatja, hogy egyre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik bizonyos intézményeket soha nem látogatnak. Ebből a táblából azt lehet látni, hogy például a könyvesboltot a fiatalok egyharmada soha nem látogatja - ennek több oka van. Egyrészt, ahol élnek, nincs könyvesbolt; másrészt pedig nem nagyon van pénzük könyvekre. Természetesen ezek az elitintézmények azért is fontosak, mert azt is mutatják, hogy ha nem szocializáljuk a fiatalokat a kultúra fogyasztására, akkor bizony ezt senki nem fogja megtenni, hiszen a szülők nem nagyon tudnak szocializálni, messze is vannak bizonyos intézmények.
Azt gondolom, hogy azok a folyamatok, amelyek mutatják a kultúrához való nehéz hozzájutást, arra kell, hogy figyelmeztessenek bennünket, hogy a kultúraközpontúság fontos. Mondjuk kutatói szempontból nem mindig mérhető pontosan, hogy a fiatalok mire válaszolnak, nagyon sokan például az Art-mozit nem is tudták, hogy mit jelent, tehát azért mondták rá, hogy nem, mert nem igazán értették ezt a fogalmat.
Az elmúlt 3 évben - ugye 2004-ben vettük föl ezt a kutatást októberben - a nagyobb intézmények látogatása. Kiemelnék egyet, mint a Sziget-fesztivált. Gábor Kálmán szavaival ez a középosztály szigete. Jól lehet látni, hogy a magasan kvalifikált fiatalok és a magasan kvalifikált szülők gyermekei jelennek meg a Sziget-fesztiválon, amin - a legutóbbi kutatásaink alapján jól lehet látni - például az ott lévő fiataloknak ma már majd fele nem magyarországi, és a Sziget-fesztivál nyelve egyre inkább az angol felé tolódik. Ez is mutatja a nyelvtudás hiányának a problematikáját, ami a jelentésből is kiderül, hogy nem csak iskolai szinten, hanem az ifjúság szerveződésének szintjén is jelent problémát. Köszönöm szépen a figyelmet.
DR. RAUH EDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönjük szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ezzel a rövid helyzetképpel is szerettünk volna egy hiteles, reális képet adni a Magyarországon élő gyermekek és ifjúság helyzetéről. Tettük ezt többek között azért, mert ez volt a feladatunk az országgyűlési határozatból kifolyólag. Másodsorban pedig azt gondolom - hasonlóan az uniós tagállamokhoz - Magyarországon ezek a trendek még erősebben érzékelhetők és talán a környező országokban is, hisz ugye a mai magyar társadalom még mindig egy átmeneti társadalomnak számít és azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy ebben a kérdésben hogyan haladunk tovább és ehhez kérnénk az önök segítségét is - és természetesen a jelentéssel kapcsolatosan tisztelettel várjuk a kérdéseket. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen szakállamtitkár asszonynak és szeretném megköszönni főosztályvezető úrnak ezt a szokottan magas színvonalú és nagyon jól dokumentált anyagot, legalábbis azt a keveset, amit ebben a rövid időben módunk volt ebből áttekinteni.
Szeretném átadni a szót kedves képviselőtársaimnak. Megint csak indítványoznám, hogy akár a véleményt, akár a kérdést, hogy ha egybe elő tudnák vezetni.
Még mielőtt a kérdésekre áttérünk, szeretném köszönteni a menet közben megérkezett kedves képviselőtársaimat és remélhetőleg a kialakult helyzetet - a helyettesítéseket - bediktálni a jegyzőkönyv számára.
Korózs Lajos képviselő urat Vidorné Szabó Györgyi helyettesíti, Farkas Imre úr megjött, Szabados Ákos képviselő urat Tóth István képviselő úr helyettesíti; Tóbiás József képviselő urat Winkfein Csaba képviselő úr helyettesíti; Ágh Péter urat Hirt Ferenc képviselő úr; dr. Iván László képviselő urat Cseresnyés Péter képviselő úr; László Tamás megérkezett, üdvözlöm szeretettel és Béki Gabriella is megérkezett - ennyit a helyettesítésekről.
Kérdések, vélemények, észrevételek
És akkor most szeretném a kedves képviselőtársaknak átadni a szót, tessék parancsolni!
Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Kérdezni szeretnék. Nem tudom, hogy milyen mértékben fontos - az ifjúság általános állapotát tekintve -, hogy a Sziget-fesztivál milyen körülmények között és milyen részvétellel bonyolódik le. De igazából az a kérdésem, hogy ami ezekből az adatokból valamiféle kép kibontakozik, esetleg tendenciákat lehet látni benne: ez az állapot, illetve ezek a tendenciák a kutatás szempontjából mennyire hozhatók összefüggésbe, illetve mennyire látszik az összefüggés vagy van-e egyáltalán összefüggés aközött, hogy az ifjúság mit akar, mit szeretne, vagy csak egyszerűen a lehetőségek viszik ebbe az irányba. Illetve ezek a tendenciák és az ifjúságnak mondjuk az elképzelése, akarata, szándéka mennyire van összefüggésben azzal egyébként, amit a gazdasági környezet várna el, diktálna, vagy javasolna a számukra; vagy esetleg netán a társadalmi környezet - ugye a kettő nem azonos a gazdasági elvárásokkal. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További kérdés, vélemény? Parancsoljanak képviselőtársak!
Winkfein Csaba képviselő úr!
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen. Én is egy rövid kérdést szeretnék föltenni, hiszen látjuk az anyagban, hogy körülbelül milyen kormányzati intézkedések voltak az elmúlt időszakban. Hogy látja a kormány, hogy a következő időszakban közép-, hosszú távon hogyan lehet továbbmenni ezen a területen. És hallottuk a bevezető előadásban is, hogy érdemes lenne ezt is - mint ahogy már itt mi foglalkoztunk más jelentéseknél is - hosszabb távon megnézni ezeket a folyamatokat - hogyan látják önök, hogy körülbelül ez milyen időszakban, 2-3 évente, hogy lenne ezt szerencsés szakmai szempontból megnézni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. (Jelzésre.)
Soltész Miklós alelnök úr jelentkezett. Parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Nekem csak egy kérésem lenne, hogy az itt bemutatott kutatást, elemzést kérnénk szépen még a mai napon, hogy ha eljuttatnánk hozzánk - holnap lesz az általános vitája ennek a témának, nagyon megköszönjük; és olyan tekintetben is köszönöm az anyagot, mert nagyon sok mindenre rávilágított. Egyébként kicsit kapcsolódva szocialista képviselőtársamhoz, igazából engem az érdekelne majd egy későbbi kutatásban, hogy az ide eljuttatott pénzek, tehát az ifjúsági területre eljuttatott pénzek, azok milyen tendenciát indítottak el, indítanak el az ifjúság területén. Tehát, most csak egyet emelek ki, mondjuk a kultúra területén, amit láthattunk, az elég elkeserítő és elég elszomorító és azt hiszem, hogy ez mondjuk a felnőtt társadalomnak a szégyene, nem az ifjúság szégyene. Tehát valóban hasznosulnak-e ezek a pénzek, avagy pedig elfolynak, és a tendenciák egyre rosszabbak lesznek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Képviselőtársaim, további kérdés, vélemény?
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Egy olyan kérdésem lenne, hogy volt-e külön a lakótelepen élő ifjúsággal kapcsolatos kutatás. Ez azért kérdezem meg, mert a lakótelepeken általában nem nagyon vannak közösségi helyek, az ifjúság számára meg különösen nincsenek közösségi helyek - hogyan fest ez a réteg, ha egyáltalán ilyen szegmenset vizsgáltak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük képviselő úr.
Lanczendorfer Erzsébet, tessék parancsolni!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Engem az érdekelne, hogy volt-e olyan kutatás, hogy az egyházak hatáskörében, közösségeiben működő fiatalok, és a nem ott működő fiatalok arányában milyen eltérés van: érdeklődés, kultúra, közösségi élet szempontjából. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony. És hogy ha nincs további kérdés, megjegyzés, megkérem szakállamtitkár asszonyt, főosztályvezető urat, főosztályvezető-helyettes urat, hogy legyenek kedvesek a felvetődött kérdésekre válaszolni. Köszönöm.
Válaszadás az elhangzott kérdésekre
DR. RAUH EDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönjük szépen. Borsos képviselő úr kifejezetten a kutatással kapcsolatosan tette fel a kérdését, úgyhogy átadnám a szót Bauer úrnak.
BAUER BÉLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket. Ugyanis pontosan azt a problémát feszegeti, ami nekünk is, kutatóknak fontos, nem mindent tudunk megkérdezni. Nagyon sok a feketelyuk, nagyon nehéz kérdezni olyan dolgokra, amelyekre a fiatalok nem azért nem tudják a választ, mert nem szeretnének rá válaszolni, hanem azért, mert nincs rá megfelelő szóbeli apparátusuk; illetve egyben válaszolva arra, hogy a kulturális folyamatokat hogyan lehet vizsgálni. Van olyan fiatal, akinek a számára nem csak az Art-mozi megértése jelent problémát, hanem néhány fiatal számára az, hogy opera, hogy milyen műfaj az opera, sem megválaszolható dolog, hiszen soha nem látott ilyet.
Azt gondolom, hogy az a fajta kutatás, amit eddig végeztünk, az egy kérdőíves kutatás volt 2000-2004-ben, arra alkalmas, hogy számszakilag meg tudjuk mutatni a bizonyos arányokat. A 2008-as kutatásban már tervezzük, hogy olyan attitűd kérdéseket is felteszünk - fókuszcsoportos kvalitatív vizsgálattal -, hogy pontosan ezekre próbálunk választ adni, hogy miért. Ezeket a kiscsoportokat megyénként, régiónként próbáljuk kiválasztani és talán árnyaltabb képet adunk, de nem számszaki képet, hanem attitűd képet. Ez bizonyos értelemben picit másfajta gondolkodásra is kényszerít, vagy késztet bennünket.
Ugye a mit vizsgálunk kérdésre nagyon nehéz válaszolni. Hiszen akkor, amikor bizonyos szervezeteket vizsgálunk, akkor ezeket a szervezeteket definiálni kéne. A terveink szerint jövőre elkezdünk egy szervezett kutatást, aminek az első lépése az, hogy definiáljuk: mi az, hogy ifjúsági szervezet, ifjúsági civil szervezet, ugyanis ma Magyarországon nincs erre közös megegyezés. Ifjúsági szervezet az, aki az ifjúsággal foglalkozik, meg vannak benne fiatalok, ennyi - ezt aránylag nehéz értelmezni.
A további kutatásokkal kapcsolatban azt gondolom, hogy nagyon fontos azoknak a folyamatoknak a vizsgálata is, ami egyfajta monitoring feltételt ad meg. Az Európa Tanács itt lévő képviselői is felhívták erre a figyelmet; és én azt hiszem, hogy ez egyfajta lépés, erre is ki kell dolgozni a módszert, hiszen Magyarországon csak 2000-től létezik ilyen típusú ifjúságkutatás; természetesen voltak előzmények, de nagymintás kutatás, a pénzek elosztására vonatkozó kutatás csak 2000-től létezik, ez máshol 30 év alatt épült ki, mi 8 éve csináljuk és szerintem azért már láthatóak az eredmények.
Lakótelep kutatás. Egy nagymintás kutatásban ilyen típusú almintát nehéz venni, vannak lakótelep kutatások egy-egy lakótelepre vonatkozóan, de konkrétan azt is definiálni kéne, hogy mi az, hogy lakótelep - hogy csak a panelházakat értjük rajta vagy mást is, ez is egy nehéz dolog, leginkább ugye a nagyvárosok paneltelepeit értjük alatta. Az ilyen típusú kutatásokban azt érdemes megvizsgálni, hogy kvalitatív vagy kvantitatív módszert alkalmazunk, tehát számszakilag, vagy pedig inkább attitűdre törekszünk. Azt gondolom, hogy itt a kvalitatív minta, tehát a fókuszcsoportos vizsgálat a meghatározó a sajátos tudat kialakulásával kapcsolatban, merthogy az iskolai végzettség mennyire és miért eltérő, itt jelenik meg. Ilyen típusú kutatásaink vannak, de almintaként még nem vizsgáltuk ezeket.
Az egyházi kérdés. Az ifjúság 2000, 2004-es kutatásban ugyan nem vettünk almintákat, de több tanulmány és több megközelítés is foglalkozott az egyházi neveltetést kapott fiatalokkal. Jól lehet látni, hogy az úgynevezett egyházias mag 10 százalék. Két dologban tér el a magukat ateistának, vagy a maguk módján vallásosnak mondó fiataloktól: egyrészt az egyház megítélésében pozitív a megítélés; másrészt pedig abban, hogy a civil szerveződéseket tekintve az egyházon kívül vagy az egyházhoz kapcsolódó civil szervezetekben aktívan részt vesz, míg ugye szemben a fiatalok nagy részével, akik hogy ha civil szervezetben vesznek részt, azok leginkább diáksportkörök. Összesen 15 százaléka a fiataloknak szervezett és ennek a 15 százaléknak a 90 százaléka diáksportköri tag.
Az egyházhoz kapcsolódó, tehát az úgynevezett egyházi magnál, a rendszeresen egyházi intézményben járóknál azt érdemes még megfigyelni, hogy főleg a kisebb településen, községben élők között ezek a fiatalok inkább a helyi elithez tartoznak, míg a városokban a középosztály felső részében és a fővárosban is a felső osztály középső részébe tartoznak. Ezeknek a fiataloknak a szülei a létező szocializmus alatt végezték az iskoláikat és otthonról is általában ilyen nevelést hoztak - új fiatalok ebbe az egyházi magba a mi kutatásaink alapján nagyon ritkán kerülnek. Köszönöm szépen.
DR. RAUH EDIT szakállamtitkár (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy kérdésre nem válaszoltunk még. Winkfein Csaba képviselő úr tette fel a kérdést, hogy a meglévő kutatási eredményeket tekintve, milyen javaslata van a kormányzatnak, illetve a szakpolitikának.
Szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, hogy úgy látjuk, hogy az ifjúság területén három nagyon-nagyon nagy egymással szorosan összefüggő társadalmi kérdéskör van, amin változtatni kell, vagy legfeljebb meg kell próbálni befolyásolni. Az egyik a demográfiai kérdés; a másik, ami a gyermekek és fiatalok szociális helyzetével, egzisztenciájával kapcsolatos; és a harmadik nagy témakör vagy feladatkör az a közéletben a demokráciában való részvétele a fiataloknak.
Na most, ha megnézzük az eddigi kutatásokat, ha megnézzük 2000-től, minden egyes kormányzati ciklusban elkészültek ezek a jelentések, akkor világosan látszik az, hogy itt trendek vannak, 4-éves ciklusok alatt nem lehet ezeket a trendeket megváltoztatni. Lehet befolyásolni, de nagy valószínűséggel itt is egy szisztematikus építkezésre van szükség, tehát kormányzati ciklusokon átívelő feladatok meghatározására és azok végrehajtására.
Éppen ezért a szakállamtitkárság, a miniszter, illetve a kormányzat jóváhagyásával elkezdte azt a szakmai munkát, amely a nemzeti ifjúsági stratégia készítésére vonatkozik. Még mielőtt önök elé került volna ez a jelentés, a kormány részére készítettünk egy külön összefoglalót: egyrészt a helyzetképről, másrészt arról, hogy mit javaslunk, és ebben szerepel a nemzeti ifjúsági stratégiának a kidolgozása. De szeretném hangsúlyozni, hogy nem úgy, nem a korábbi országgyűlési határozatok vagy kormányhatározatok formájában, hanem úgy javasolnánk ezt elkészíteni, ahogy tettük ezt a romák társadalmi integrációjával kapcsolatos országgyűlési határozatnál, amit önök is támogattak. Azért, hogy ez a típusú intézkedéscsomag induljon ki minden egyes területen a helyzetből, jelölje meg azokat a szükséges intézkedéseket közép- és hosszú távon, amelyeket meg kell lépni, és rögtön sorolja fel mellette, hogy melyek azok az indikátorok, amelyekkel tudjuk mérni, hogy van-e hatása ennek a típusú szakpolitikának. Tehát jelenleg ezen dolgozunk. Egy széles körű kutatói, szakértői csapatot hoztunk létre. Felhasználjuk az eddigi kutatásokat, készítettünk konkrét javaslatterveket is és én bízom benne, hogy év végére ezt meg tudjuk önöknek is mutatni.
Továbbá van egy másik vonulata is ennek az egész kérdéskörnek. Mégpedig az, hogy az Európa Tanács számára is el kellett készítenünk - most itt a nagy demokráciánkban először - azt a társadalmi riportot, amely a Magyarországon élő ifjúság helyzetével kapcsolatos. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóit kértük föl erre. Ezt a kutatói anyagot kiegészítették még a különböző minisztériumokban zajló programokkal és az Európa Tanácsnak a monitoring bizottsága szeptemberben egy hetet töltött itt Magyarországon, majd jönnek vissza; ezen a procedúrán végigmegy az anyag és szándékunkban az áll, hogy januárban ez is teljesen nyilvánosságra kerül.
Na most, szeretném elmondani, hogy a kutatási vagy a társadalmi riportban megfogalmazott mutatók egy sokkal szélesebb kontextusba helyezik el az ifjúság helyzetét, és ez a riport is arra ösztönöz bennünket, hogy nincs más megoldás, mint egy hosszú távú stratégiát elkészíteni, amelyet középtávú intézkedésekre kell lebontani. Röviden ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
Bocsánat, még Tóth Laci szeretne kiegészítést tenni.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Lanczendorfer képviselő asszonynak a kérdését egy kicsit továbbgondolva, az egyházi ifjúsági szervezetek kapcsán. 2003 novemberében elkészítettünk egy olyan kormányrendeletet, amelyet el is fogadtak a nem üzleti célú szabadidős szálláshely kormányrendelet kapcsán. Ez azt segíti elő, hogy ha vannak olyan ifjúsági szálláshelyek, amelyet nagyon szívesen üzemeltetne akár egy egyházi ifjúsági civil szervezet, akár egy másik egyesület vagy közalapítvány, akkor ennek a kormányrendeletnek a mentén sokkal egyszerűbben, és gyorsabban tudja megkapni azokat a hatósági engedélyeket, és átláthatóbbá válik az a rendszer, amivel ő ez ügyben el tud indulni. Tehát ma Magyarországon van egy kereskedelmi szállás-rendelet, illetve ezzel kapcsolatosan van egy non-profit nem kereskedelmi szálláshely. A lényege az egésznek az, hogy akik szolgáltatni szeretnének és ezt nem profitorientáltan, hanem annak a közösségnek szeretnének valamilyen szolgáltatást adni, akkor ők ezt egyszerűbben és könnyebben meg tudják tenni.
Engedjék meg, hogy két kutatási statisztikai eredményre hadd hivatkozzam. A 2003-ban elfogadott kormányrendelet kapcsán a 2004-es évben 1 milliárd forintot, a 2005-ös évben - ugye ez a 2006 év végén bejött KSH adat - pedig 2,5 milliárd forintot hozott pluszban az államkasszának ez a külön kormányrendelet, kifejezetten figyelve arra, például az egyházi ifjúsági szervezetek kapcsán és őtőlük is érkeztek be ilyen észrevételek és ez alapján lett átalakítva.
Még egy dolgot, tervezzük mindenképpen. Volt ifjúság 2000, ifjúság 2004 év kutatás is, jövőre tervezzük az ifjúság 2008 kutatást, amely kapcsán már most él és működik egy olyan e-mail cím, amelyikre be lehet adni az észrevételeket, bármilyen anyagot, ez az ifjúság2008@gmail.com, amelyre várják már az ifjúságkutatók az eredményeket.
És még egy nagyon rövid kiegészítés. Amikor itt volt az Európa Tanács monitoring bizottsága, akkor már előtte egy héttel felkerestük az összes ifjúsági civil szervezetet: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájától kezdve az egyházi ifjúsági civil szervezetekig, hogy készítsenek elő egy prezentációt és számukra egy külön nap alkalmával az Európa Tanács monitoring bizottsága elé mehettek és bemutatkozhattak, ahol minden egyéb kérdésre ott ők adtak választ, amit a monitoring bizottság kérdezett. Próbálunk minél szélesebb körben egy ilyen párbeszédet továbbfolytatni és kialakítani, illetve akár a gazdasági ügyekből kifolyólag, mint a szálláshelyi rendelet kapcsán, segítséget adni nekik. Köszönöm.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm a kimerítő válaszokat.
Alelnök úr még kért szót, parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Csak annyit kérnék szépen államtitkár asszony, hogy a kormány részére készített rövid összefoglalót szintén akkor kérnénk, hogy a mai nap juttassák el hozzánk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr.
Felhívom a figyelmét a tisztelt bizottságnak, hogy mint első helyen kijelölt bizottság, a felvetett témának az általános vitára való alkalmasságáról fogunk most szavazni, mely vita holnap délelőtt lesz a parlamentben. Mielőtt szavazunk, szeretném bejelenteni, hogy az eltávozott Filló Pál képviselő urat Farkas Imre képviselő úr helyettesíti.
Felteszem a kérdést, a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentést általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság, kérem, szavazzanak (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 13 nem. Tartózkodás nem volt. Megállapítom, hogy az 1/2843. számú jelentést a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta.
A feladatunk nem ért véget ezzel, mert áttérünk ennek a napirendi pontnak a b) részére, merthogy erről a jelentésről vagy ezt a jelentést akkor tudja tárgyalni az Országgyűlés, hogy ha erről egy önálló határozati javaslatot alkot a tisztelt bizottság, amely meg is történt, és amelyet a képviselőtársak megkaptak a postában. Ez a bizottságunk önálló határozati javaslata. Két nagyon fontos pontot tartalmaz, remélem, hogy mindenki számára világos, kérdés ennek kapcsán nem merült fel (Jelzésre.), de nem jól tudtam.
Borsos képviselő úré a szó!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. A határozati javaslattal kapcsolatban inkább véleményt szeretnék mondani, mert ez összefügg azzal, hogy az előbbi kérdésre miért nemmel szavaztunk.
Nem csak az általam feltett kérdésből, hanem egyébként a minisztérium képviselői és a kutató válaszaiból is az derült ki, hogy egyébként mindnyájan érezzük azt, hogy ami előttünk van, az valamiféleképpen nem teljes és nem jó kiindulási alap ahhoz, hogy igazán jó döntéseket tudjunk hozni - és a határozati javaslatban erre, véleményünk szerint, reagálni kellene. Csakhogy milyen főbb pontokról beszélek.
Egyrészt elhangzott a kutató és a minisztérium részéről is, hogy ifjúság stratégiára lenne szükség. Ebben az anyagban, ami előttünk van, ugye ifjúságkutatásról van szó, el is tolódik abba az irányba az adattartalom, hogy ifjúság. A határozati javaslatban is szó volt arról, hogy már tervezik a 2008-as ifjúságkutatást. A határozati javaslatban miért nem reagálunk arra, hogy van egy "Legyen jobb a gyermekeknek" című stratégiánk, hogy akkor az ifjúságkutatás és ehhez a stratégiához elméletileg ugye kellene, hogy kapcsolódjon valamiféle monitoring rendszer, hogy ezeknek az adattartalmát valamiféleképpen hangolják össze. Célszerűtlen lenne megint akkor egy ifjúságstratégia kapcsán gyermek- és ifjúságstratégiáról beszélni, ha egyszer van egy gyermekekkel kapcsolatos, akkor ez legyen ifjúság, a határozati javaslatban erről célszerű lenne szerintem megemlékezni legalább.
A másik, hogy ha tudjuk, hogy ebbe az irányba kell haladni, akkor a határozati javaslatunkban miért nem arra kérjük fel a kormányt, hogy belátható időn belül egy ilyen típusú stratégiát kezdjen el kidolgozni és hozzon elénk. Tehát tudjuk, hogy mást fogunk csinálni hónapokon belül, ugyanakkor egy meglevőt annyiban módosítunk, hogy egy évről három évre toljuk ki a határidőt - ennek különösebb értelmét nem látjuk, akkor csináljunk egy olyat, amelyik jobb.
Amennyiben a bizottságban ebben ki tudna alakulni valamiféle együttműködés vagy egyetértés, akkor lehet a dologról érdemben tárgyalni, egyébként így nem látjuk értelmét ennek a határozati javaslatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm kedves képviselő úr és vettük a kritikai megjegyzéseit. Azt gondolom, hogy szerencsésebb lett volna, hogy amikor ez írásban kimegy, akkor hasonlóképpen azt írásban is tudtuk volna. Sajnos itt most nincs mód arra, hogy szövegszerűen belemenjünk ebbe a módosításba. Megértettük, amit ön mondott és végül is azért abban hadd nyugtassam meg - két irányból. Egyrészt elindul ennek a vitája, tehát nem itt és most kell nekünk a bölcsek kövét kitenni az asztalra, ez a határozati javaslat arra alkalmas, hogy elindulhasson egyáltalán az országgyűlési vita és ott természetesen módja lesz önnek is és bármelyik képviselőtársnak a véleményét ugyanúgy részletesen kifejteni.
Én itt és most csak egyet tudok tenni, hogy ezt a kiküldött és eddig meg nem változtatott határozati javaslat tervezetet felteszem szavazásra, amennyiben nincs több hozzászólás. (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen. A következő lesz a feladatunk.
Szavazzunk egy önálló bizottsági indítvány benyújtásáról: a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról címmel.
Aki ennek a határozati javaslatnak a beterjesztését támogatja, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) Ilyen nincs. 12 tartózkodás mellett a bizottságunk benyújtja ezt az önálló képviselői indítványt, amelyet azonban interpretálni kell az Országgyűlés előtt, méghozzá két irányban. Tájékoztatom a kedves képviselőtársakat, hogy ma, amikor egy társbizottságunk tárgyalja, egyrészt ott kell előterjeszteni, másrészt a holnap délelőtti plenárison.
Az előterjesztésben Török Zsolt képviselő úr; ugyanakkor lehet többségi és kisebbségi véleményt is a bizottság részéről megfogalmazni.
A többségi vélemény előadójaként Winkfein Csaba képviselő urat és kisebbségiként Borsos József képviselő urat kérte fel a bizottság. Köszönöm.
További napirendi pont foglalkozik még ezzel ebben a témakörben. Méghozzá egy a kormány által benyújtott H/2842. számú országgyűlési határozati javaslatról, illetve ennek a módosításáról van szó, szintén első helyen kijelölt bizottságként foglalkozunk vele.
Ezt az anyagot a többivel együtt megkapták tisztelt képviselőtársaim és remélem volt módjuk tanulmányozni.
Arról fogunk dönteni, hogy ez így támogatható-e a bizottság részéről.
Önöké a szó, kedves képviselőtársaim, nem tudom, hogy az előterjesztőnek van-e kiegészítenivalója? (Dr. Rauh Edit szakállamtitkár jelzi, hogy nincs.) Megköszönöm, ha nincs.
Képviselőtársaimat illeti a szó, parancsoljanak! (Nincs jelzés.) Úgy látom, hogy senki nem kíván hozzászólni, ezért máris szavazásra teszem fel a kérdést.
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló 2842-es számú országgyűlési határozati javaslat módosítását támogatja-e a tisztelt bizottság! Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 16 igen. Ellene szavazott-e valaki? (Szavazás.) 11 nem. Tartózkodás nélkül a bizottság támogatta általános vitára ezt a javaslatot.
Nagyon megköszönöm a kedves kollegáknak, hogy ilyen komoly munkát tettek bele és hogy ezt elénk terjesztették és módunk volt erről beszélni. Bezárom ezeket a napirendi pontokat.
Az egyebek következnek. Szeretném az egyebekben még egyszer elmondani tisztelt képviselőtársaimnak, hogy holnap délelőtt a plenáris vitán találkozunk; és még egy bizottsági ülést kell tartanunk a holnapi nap folyamán 13 órakor, és ha jól tudom, az már a szokott helyünkön lesz fönt az ötödik emeleten. Elég sok dolgunk van kedves képviselőtársak, és ahogy most jöttek viszonylag pontosan, kérem, hogy ezt a holnapi napra is tartsuk meg.
Van-e valakinek az egyebek napirendben mondanivalója? (Nincs jelzés.)
Nagyon szépen köszönöm a részvételt, további szép napot kívánok önöknek. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja:10 óra 00 perc)
|
Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné