ISB-24/2007.
(ISB-42/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. október 9-én,10 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A leszakadó, illetve mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról *
szóló határozati javaslat (H/3905. szám) (Pelczné Dr. Gáll Ildikó és Dr. Mátrai Márta (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Kőnig Éva (SzMM) reagálása az elhangzottakhoz *
Halász Árpád (SzMM) kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő (Fidesz) reflektálása *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2842. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/3906. szám (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Előterjesztőként) *
a) Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés (J/3332. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
b) Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/...szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Szavazás *
Egyebek *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
A leszakadó, illetve mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról szóló határozati javaslat (H/3905. szám) (Pelczné Dr. Gáll Ildikó és Dr. Mátrai Márta (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
2. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/3812. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentésről szóló 106/1995. (XI.1.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat (H/2842. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
5. A gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról és az ezzel összefüggésben a 2005. évben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/3906. szám (Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Előterjesztőként)
6. a) Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés (J/3332. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
b) Az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
7. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Farkas Imre (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dér Zsuzsanna (MSZP) Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) Farkas Imrének (MSZP)
Filló Pál (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Hajdu Lászlónak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) megérkezéséig Szabados Ákosnak (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Tóbiás Józsefnek (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz) Soltész Miklósnak (KDNP)
László Tamás (Fidesz) Ágh Péternek (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) megérkezéséig Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ) Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő (Fidesz)
Kőnig Éva főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Halász Árpád főtanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Nyenyestánné Endrész Katalin főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Tóth László főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Piros Attila szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm mindannyiukat, az október 9-én 10 órára összehívott bizottsági ülést ezennel megnyitom.
Azok után, hogy megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes, képviselőtársaimat kérem, hogy a helyettesítéseket majd juttassák el hozzám.
Javaslatot teszek a napirendi pontok tárgyalására.
Első napirendi pontként javaslom megtárgyalni: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről a leszakadó, illetve a mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról szóló határozati javaslat. Ezt képviselőtársaim: H/3905. számon kapták kézhez: Pelczné Gáll Ildikó és Dr. Mátrai Márta képviselő asszonyok önálló indítványa, tehát itt tárgysorozatba-vételről kell, hogy döntsünk.
Második napirendi pontként javaslom a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, melyet T/3578-as számon kaptak kézhez képviselőtársaim - a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokról kell döntenünk.
Harmadik napirendként javaslom megtárgyalni a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat, amelyet T/3812-es számon kaptak kézhez képviselőtársaim - itt a kapcsolódó módosító indítványokról kell döntenünk.
Javaslom megtárgyalni negyedik napirendi pontként a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeinek alakulásáról szóló jelentést, amelyet H/2842-es számon kaptak kézhez képviselőtársaim - itt a kapcsolódó módosító javaslatokról kell, mint első helyen kijelölt bizottság tárgyalnunk, illetve szavaznunk.
Ötödik napirendi pontként javaslom ugyanennek a jelentésnek a határozati javaslatát, itt a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatásáról van szó - mi, mint bizottság, előterjesztőként veszünk részt ebben.
Hatodik napirendi pontként javaslom megtárgyalni, a) és b) pontja van a napirendnek: az ápolási díj, valamint a hozzátartozókat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségeiről szóló jelentés, amelyet J/3332. számon kaptak kézhez képviselőtársaim - itt az általános vitára való bocsátásról kell döntenünk, mint első helyen kijelölt bizottság. És ennek a b) pontjában a bizottsági önálló indítvány benyújtásáról kell döntenünk a határozati javaslathoz és javaslom hetedikként az "egyebek" napirendi pont megtárgyalását.
Kérdezem, hogy képviselőtársaimnak van-e javaslata más napirendre vonatkozóan. (Nincs jelzés.) Nem látok jelentkezést.
Aki egyetért a napirendi pontok elfogadásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene volt-e valaki? Tartózkodott-e? Megállapítom, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat.
Kérem a helyettesítéseket, hol tartunk. Vidorné Szabó Györgyi helyettesíti Dér Zsuzsanna képviselő asszonyt; Soltész Miklós képviselő úr Cseresnyés Péter képviselő urat; Lanczendorfer Erzsébet Szabó Erika képviselő asszonyt és Török Zsoltot helyettesíti Tóbiás József képviselő úr. Folytatjuk a munkánkat.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A leszakadó, illetve mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról szóló határozati javaslat (H/3905. szám) (Pelczné Dr. Gáll Ildikó és Dr. Mátrai Márta (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről.
Tisztelettel köszöntöm Dr. Mátrai Márta képviselő asszonyt és meg is adom a szót, legyen kedves terjessze elő az indítványát.
Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Szociális Bizottság! Az országgyűlési határozati javaslatot Pelczné Gáll Ildikóval közösen terjesztettük elő, mint ahogy itt az előbb elhangzott. Néhány gondolatot engedjenek meg, hogy hozzáfűzzek a javaslathoz.
A törvényjavaslat három fő pontjából az első pontot szeretném először taglalni, amely három részből áll, mint ahogy azt olvashatták. Kitértünk a főállású anyaság kérdésére, az ápolási díjra és az iskoláztatási támogatásra.
A gyermeküket egyedül nevelő szülők esetében az anyasági támogatást szeretnénk, ha fokozottan megjelenne, ugyanis jelen pillanatban az anyasági támogatás a gyermek 8 éves koráig vehető igénybe; mi ezt szeretnénk 10 éves koráig felemelni, de olyan kitétellel, hogy az ápolási díj esetében meghatározott ápolási díj összege a főállású anyaság esetében is jelenjen meg. Tehát a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a tartósan beteg gyermek gondozása esetén az ápolási díjra úgy teszünk javaslatot, hogy az a mindenkori minimálbérnek a 80 százalékában legyen meghatározva.
Ezt tesszük azért, mivel aki felbontotta azt a csomagot, amelyet megkapott, mint országgyűlési képviselő és ebben olvashatta a KSH-nak a jelentését, amelyik a legfrissebb adatokat tartalmazza, megdöbbentő adatok birtokába kerülhettünk, ugyanis hogy ha megnézzük egyrészt az abortuszok számát. Az abortuszok számára vonatkozóan igaz, hogy a népesedéspolitikában 2005-ös adatokat határozott meg a KSH, de visszautal 2007 első félévére. A 2005-ösben kimutatja, hogy a terhességmegszakítások 48 689 esetben fordultak elő és 2007-ben döbbenetes mértékű emelkedésnek lehettünk tanúi, amelyet ő is így nyugtáz - mármint a KSH.
A népmozgalom adataival kapcsolatban pedig elmondható az, hogy az első féléves adatokat dolgozta fel a KSH és ebből látjuk, hogy 55 571 élve született gyermekünk van ebben az országban és a halálozások száma pedig 71 646 fő - ez az első féléves statisztikai adat. Tehát hogy ha ezeket az adatokat összevetjük, akkor azt mondhatjuk, hogy drámaian csökkent Magyarország népessége, viszont ennek érdekében valamit tenni kell.
Az elmúlt időszakban tárgyalta az Országgyűlés a "Legyen jobb a gyermekeknek" című előterjesztést és Ferge Zsuzsa akadémikus asszony által letett anyag egy rendkívül jól összefoglalt anyag volt, amely rámutatott arra, hogy egyrészt a gyermekszegénység problémája, másrészt pedig a demográfiai mutatók milyen hátrányosan érintik az ország lakosságát.
Tisztelt Szociális Bizottság, ez a határozati javaslatunk is ez irányba próbál elmozdulni azzal, hogy november 30-ig felkéri a kormányt arra, hogy próbálja ezt az egészet megalkotni, illetőleg befogadni annál is inkább, mivel a költségvetési törvény tárgyalása, illetőleg a költségvetés összeállítása már megtörtént, de ugyanakkor a költségvetési törvény módosításánál ezek az adatokat figyelembe vehetők, illetve a fejezetenkénti átcsoportosítással megoldhatók.
Tehát a konkrét kérésünk arra irányul, hogy az ápolási díj összege a mindenkori minimálbér 80 százalékát érje el. Ez azért lenne fontos, hogy ugye jelenleg 27 130 forint, ami a nyugdíjminimum a minimálnyugdíjhoz igazodik, és hogy ha a mindenkori minimálbér 80 százalékát vesszük alapul, az 52 400 forint lenne és ennek a levonások utáni összege, ami megjelenne a családoknál 43 492 forint. Tehát azt mondhatjuk, hogy egy körülbelül 20 ezer forintos emelkedést jelentene az ápolási díjnak a családok esetében ez a módosítás.
A harmadik ilyen fejezet az első ponton belül az iskoláztatási támogatás. Az iskoláztatási támogatást a gyermekek tankötelezettségének koráig, tehát a 18 éves korig való visszahelyezését szeretnénk, annál is inkább, mivel nagyon sok családban fordul elő az, hogy a gyermekek gondozására, iskoláztatására nem fordítanak kellő figyelmet. Ebből adódóan már az általános iskola elvégzése is problémát jelent és ugyanakkor pedig azok a gyermekek, akik tehetségesek lennének, de a szülői indíttatás nincs meg, előfordul, hogy sem szakmunkásképzőben, sem középiskolában vagy pedig azt követően az egyetemi oktatásban nem vesznek részt - mondhatom azt, hogy a gyerek szempontjából önhibáján kívül. Viszont, hogy ha a szülő részéről azt mondanák, hogy az iskoláztatási támogatás a gyermek tankötelezettségétől annak végéig tart, akkor igenis ez egy ösztönző erővel hatna, hogy csak akkor kapja meg a szülő a megfelelő támogatást, amennyiben odafigyel és a gyermekének a gondozását, iskoláztatását megoldja.
Lehet ennek más nevet is adni, én nem mondom azt, hogy ennek pontosan ennek a névnek kell szerepelni, de hogy valamilyen módon ösztönözni kell a gyerekeket arra, hogy iskolába járjanak és ez a szülőnek a felelőssége, erről meg vagyok győződve; és ez a cél vezérelt minket abban, amikor az iskoláztatási támogatásra felhívjuk a figyelmet, illetőleg kérjük, hogy határozati javaslatban fogalmazódjon meg.
Az előterjesztésünk második pontjában a foglalkoztatási törvény módosítására fókuszáltunk. Megjelent a kormányprogramban is, illetőleg számtalan konferencián elhangzott már, hogy a 40 éven felüliek, sőt ma már ott tartunk, hogy az ez alatti fiatalabbak is, de különösen a 40 éven felüliek, illetőleg az 50 éven felüli emberek elhelyezkedése - nők és férfiak egyaránt - rendkívül problémás, hiszen ma már a munkáltatóknak nem áll érdekében az, hogy ezt a korosztályt foglalkoztassák. Ezért szeretnénk elérni azt, hogy egy olyan lehetőséget teremtsünk, illetőleg egy olyan ösztönzőt vezessünk be, amely a munkaadókat valamilyen módon inspirálja arra, hogy a 40 éven felüli emberek foglalkoztatását oldja meg, hiszen hogy ha ezek az emberek kikerülnek a munkaerőpiacról és megpróbálnak csak munkanélküli segélyből vegetálni, mire nyugdíjba vonulnak olyan minimális nyugdíjat fognak kapni, ami ismét visszavezeti őket a segélyezettek körébe. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy azok a nyugdíjasok, akik ma minimálnyugdíjon vannak, azok szinte a gyógyszereiket sem tudják kiváltani, nemhogy a megélhetésükre elegendő lenne.
A harmadik pontban pedig az energiahordozók árszabályozását vettük figyelembe. Ugyanis más jobbat nem tudok, mint amit itt leírtunk, az átlagnyugdíj alatti jövedelemmel rendelkezők, a nyugdíjasok, az özvegyek, az árvaellátásban részesülők, valamint az önhibájukon kívül eladósodott és a rendkívüli élethelyzetbe került állampolgárok támogatása lenne a cél, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy rengeteg a hátralék - erről maguk a szolgáltatók szoktak beszámolni -, és ezzel szeretnénk erre valamilyen megoldási javaslatot adni természetesen a végrehajtási rendeletek kidolgozása keretében. Köszönöm szépen a figyelmet és szívesen válaszolok, ha van kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Főosztályvezető asszony, először engedje meg, hogy önt kérjem arra, hogy reflektáljon a képviselői önálló indítványra, és természetesen ezt követően képviselőtársaimnak adok lehetőséget.
Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
Kőnig Éva (SzMM) reagálása az elhangzottakhoz
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Én az első és a harmadik ponthoz szólnék hozzá, a másodikra pedig a munkaügyi kollegám fog válaszolni.
Az első ponthoz. A célokkal és elvileg egyetértenénk azzal, hogy bővüljön és növekedjen a családtámogatásra fordítandó összeg, illetve költség, de egy ilyen mértékű emelés - mint ahogy elmondta a képviselő asszony is -, közel duplájára emelné a gyes, meg az ápolási díjnak az összegét, amibe mi nem látunk lehetőséget a 2008. évi költségvetés során.
Ugyanígy a gyetnek a kiterjesztése. Azt kell mondani, hogy ez egy nagyon egyedülálló ellátás Európában, máshol ilyen mértékű, hogy a gyerek 8 éves koráig az anya otthon lehet és kap ezért egy ellátást, nincs is; tehát itt is a további kiterjesztésének nincsen meg a pénzügyi vonzata - tehát úgy gondoljuk, hogy a 8 éves kor mindenképp, ahogy az iskolába lépést segítően otthon tud az anya maradni, a legkisebb gyerekre vonatkozik természetesen. Korábban tényleg volt iskoláztatási támogatás, akkor készült hatásvizsgálat, nem igazán változtatott a tankötelezettségen, hanem éppen a mélyszegénységet növelte, hiszen pont azoktól vont el még forrásokat, akik a legnehezebb helyzetben vannak - tehát ezt tudnám mondani az első ponttal kapcsolatban.
A harmadik ponttal kapcsolatban pedig, hogy maga az árszabályozás ma már nem alkalmas arra, hogy az eladósodott családokon segítsünk. Számtalan eszköze van a szociális ellátórendszernek, ami arra irányul, hogy segítse a családokat, a kisjövedelmű családokat a lakás fenntartásában. Ilyen maga a lakásfenntartási támogatás, ami dinamikusan növekedett az elmúlt években; van a városi szinten teljesen kiépült adósságkezelési szolgáltatás, de ilyennek mondanám például, hogy önálló program indult a hitelhátralékok kezelésére és a régi '89 előtt felvett hitelekre. De ebbe a körbe sorolnám a gáz- és távhőtámogatási rendszert, ami pont különválasztotta maga a gáznak a piaci árát és azt, hogy akik jövedelmileg rászorultak, azok ehhez differenciált támogatást kaphatnak.
Természetesen az elfogadott, mind a VET vagy a GET törvényben, szerepel védendő fogyasztó. Tehát a védendő fogyasztókra maguk a gázra, illetve a villamos-energiára vonatkozó törvény is ismeri ezt a fogalmat, és ezen védendő fogyasztók körében részben jövedelmi rászorultság, részben pedig fogyatékosság alapján kerülhetnek be személyek, ezeknek még itt magának a szolgáltatónak különböző kedvezményeket kell biztosítani. Tehát az előzőekben is látható, hogy elég sok eszköze van ma a szociális ellátórendszernek az adósságok kezelésére és egyértelműen az a cél, hogy a támogatási rendszer és maga az árszabályozás az ne külön legyen, a piaci árat kelljen elvileg mindenkinek megfizetni, és akinél meg indokolt, az meg különböző támogatásokat kaphat.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Halász Árpád (SzMM) kiegészítése
HALÁSZ ÁRPÁD (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Halász Árpád vagyok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A foglalkoztatási programoknak ma már elég széles köre működik: a pályakezdőktől, a 30 éven aluliakon keresztül az 50 éven felüliek foglalkoztatását elősegítő járulékkedvezményeket kaphatnak a munkáltatók. Ennek egy újabb célcsoporttal való bővítését, tehát konkrétan a 40 éven felüliek, amiben ráadásul benne vannak az 50 éven felüliek is - tehát a már támogatott 50 éven felüliek foglalkoztatása - nem tartanánk ma célszerűnek.
Van ebben a pontban további olyan felvetés is, ami a rehabilitációs hozzájárulás kiterjesztésére vonatkozna. Nem teljesen érthető, miután a húsz fő feletti munkáltatókra teljes körűen vonatkozik ma már a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség; pontosabban tehát a foglalkoztatási kötelezettséget nem teljesítő munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége. Több mint 15 éve működik ez a foglalkoztatáspolitikai eszköz. Nem piackonform és kimondhatjuk, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, magyarul: nem segítette elő érdemben hatékonyan a megváltozott munkaképességűek munkaerő-piaci integrációját.
Most eltekintve attól, hogy az adótörvény módosítási javaslatban csomagban szerepel a kisadóknak az összevonása, az úgynevezett erőforrás-fejlesztési hozzájárulás, amibe tulajdonképpen beépülne maga a rehabilitációs hozzájárulás is, tehát ez a megszüntetve megőrzés kategóriája maradna a jövőt illetően; bár miután az Országos Érdekegyeztető Tanács első körben nem támogatta a kisadók megszüntetésére vonatkozó javaslatot, ennek még a jövője ilyen tekintetben kérdéses, mármint az Efeho esetleges bevezetésének.
Még egy további javaslat van ebben a pontban. Nevezetesen, hogy a rehabilitációs járadék megszűnése után, tehát a 3 év eltelte után maradhassanak a munkaerő-piacon ezek a korábban járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek. Ezt a felvetést nagyon nehéz így értelmezni, hiszen az tulajdonképpen attól függ, hogy lesz-e munkáltatói igény a foglalkoztatásukra az érintett személyeknek; arra pedig törvényben kötelezni úgy gondoljuk senkit nem lehet, hogy foglalkoztasson olyan munkavállalókra, akikre nincs szükségük, tehát eleve garanciát vállalni, illetve törvényben kötelezni a munkáltatókat nem lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselőtársaim? Iván László, tessék parancsoljon képviselő úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Mátrai Márta és Pelczné Gáll Ildikó beadványához kiegészítésképpen szeretném a következőket megjegyezni.
Az a tény, hogy az '50-es évek elején még 11,4 ezrelékes gyarapodás volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy abban az évben, azokban az években több mint 100 ezer gyermek született, ahhoz képest, mint ahányan elhunytak. Ez annak volt köszönhető, hogy akkor tudjuk nagyon jól egy olyan rendelkezés volt életben, hogy az abortuszokat megtiltották. Nem arról van most szó, hogy az abortuszok tilalmáról lenne most beszélgetésre lehetőség, nincs is értelme, de azt szeretném hangsúlyozni ehhez a nagyon fontos és nagyon jó referátumhoz kapcsolódva, hogy kétféle dologról van szó a népesség állapotát illetően és a népesség demográfiai viszonyait illetően: az egyik az úgynevezett nem motivált gyermekvállalás; a másik a meglévő magzat elhajtása. Ez a kétféle nagyon súlyos probléma kétségtelenül azt vetíti elénk, hogy a jelenlegi, az akkori 11,4 ezrelékes többlettel szemben mostanra körülbelül egy olyan 2,5-3 ezrelékes mínuszba kerültünk, tehát 25-30 ezer gyermekkel kevesebb születik. Ha én ezt a kettőt összeadom, akkor az '50-es évektől 50 év alatt látjuk, hogy hova jutottunk.
A másik megjegyzésem. Andorka Rudolf kiváló szociológusunk, néhai, sajnos már elhunyt, fogalmazta meg, hogy a gyermek közjószág. Ha valakire és valamire figyelmet és anyagiakat és forrásokat kell fordítani, az a gyermekek megszületése. A közjószág azt is jelenti, hogy közép- és hosszú távra gondolkozva - mindenféle fiskális és egyéb pénzügyi gondolkodásnál sajnálatos módon, mert ez nagyon erősödött - figyelemmel kell lenni, hogy a gyermekek megtartása, a magzat megtartása és a családokon belüli megtartása alapvetően nemzeti és népességi kérdés a jövő nemzedékek szempontjából. Hiszen most indul a jövő nemzedékek ügye, most indul számos olyan megállapításhoz kapcsolódó program, amely pontosan ezt a célt szolgálja.
Ha azt nézzük, hogy vajon kellőképpen elemeztük-e vagy jellemezzük-e most, hogy az abortuszok miért történnek ilyen számban, miért duplázódtak meg 2005 és 2007 között, akkor azt hiszem, hogy egy óriási mulasztás lenne, hogy ha ezt nem vennénk figyelembe. De most nem is erről van szó, hogy most ez lenne a feladatunk, hanem az, hogy ennek a beadványnak olyan komoly háttere és alapja van, amelyet nem lehet csak így - megértem a minisztériumot, megértem a pénzügyi helyzetünket, megértem a forráshiányunkat - nem tudom elfogadni, hogy kimaradjon az a szemlélet és nem az irányába történjenek átcsoportosítások, amit itt a beadvány javasol. És nagyon is megalapozottan, nagyon is megfontoltan javasolja, hogy legyen ennek a népességfogyásnak, ennek az elmaradt népességnek és a nem vállalt népességnek a valamiféle regenerálási folyamata.
Ezért azt mondom kedves képviselőtársak, hogy itt a bizottságban ennek alapján és ennek figyelembevételével nagyon is komolyan vegyük a szavazásunkat, döntésünket és azt is szeretném hangsúlyozni, hogy sajnálatos módon demográfiai válság is van, de szociális válság is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Vidorné Szabó Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Asszony! Mátrai Mártának és Pelczné Gáll Ildikónak a benyújtott határozati javaslata jobbító szándékáról messzemenően meg vagyunk győződve, mi több, tartalmának túlnyomó többségével is maximálisan egyetértünk, és ezen közösen dolgozunk. Olyannyira, hogy nagyon sok olyan felsorolás, amit ezekben a pontokban összeszedtek a képviselő asszonyok, nemhogy határozati javaslat, hanem végrehajtandó törvény szintjén is már megfogalmazódott, hiszen nagyon sok mindenben előbb járunk, mintsem azt egy határozati javaslat jogintézménye tartalmazhatja. Csak néhány példát hadd említsek.
Elindultunk az ápolási díj összegének hosszú évekig tartó stagnálása megemelésén. Ugye tudjuk, hogy a rászorultakat, a nagyon ápolásra szorultakat vagy a jobban ápolásra szorultakat immáron nem 100, hanem 130 százalék illeti meg a minimálnyugdíj részének, és természetesen tudjuk, minthogy az az önök előtt fekvő jelentésben is látszik, hogy nem ez a vége, hiszen csak elindultunk azon az úton, amelyet szeretnénk továbbfolytatni. Még azon is, ha emlékeznek kedves képviselőtársaim, hogy sikerült azt is 2005-ben megvalósítani, hogy aki 10 évet már ápolási díjon töltött és eléri a nyugdíjkorhatárt, az a nyugdíja megállapítása mellett továbbrészesülhet ápolási díjban; tehát ezek azok a lépések, amelyek úgy gondolom, hogy az ápolási díjon lévők valóban nagyon nehéz és támogatandó sorsán enyhítenek. De hangsúlyozom, hogy ezek már elfogadott törvények és ezt folytatjuk.
Ami például az 1-es pontban - nem szeretném kinyitni, hiszen ez régi vita köztünk - az iskoláztatási támogatás, bár mondta képviselő asszony, hogy hívhatjuk ezt bármilyen néven is. Ennek egy nagyon fontos eleme volt, hogy igazán soha senkitől nem lett, egyetlen családtól sem lett azért megvonva, mert mondjuk, a gyereket nem küldte el az iskolába, hiszen ez egy olyan alanyi jogosultság, ami nem függhet ettől; viszont lehet ugye védelembevétel, amelynek a lehetősége most is megvan, tehát vannak azért eszközeink, amivel ezeket a célokat el lehet érni.
A foglalkoztatási területen is a Start Plusz, Start Extra, tehát annyi minden olyan végrehajtható intézkedésünk van, amelyek elérik az itt felsorolt célokat, és nem részletezném tovább, hiszen elhangzottak: akár a lakásfenntartási támogatás, akár a gázártámogatás területén mindaz, amit itt a képviselő asszonyok megfogalmaznak. Tehát hangsúlyozni kívánom: nem országgyűlési határozat javaslat, hanem túlnyomó többségében már végrehajtható, végrehajtandó törvényjavaslat formájában is előttünk van, és ezen az úton megyünk tovább, ezeket kell nekünk jól végrehajtani. Ebből is látszik, hogy túlnyomó többségében egyet gondolunk és ezért és csak ezért nincs módunkban támogatni a tárgysorozatba-vételét ennek a határozati javaslatnak. Köszönöm.
ELNÖK: Képviselőtársaim, hogy ha nincs több kérdés, vélemény, akkor Mátrai Márta képviselő asszonynak adok lehetőséget arra, hogy reflektáljon az elhangzottakra.
Tessék, parancsoljon képviselő asszony!
Dr. Mátrai Márta országgyűlési képviselő (Fidesz) reflektálása
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az országgyűlési határozati javaslatnak - ott kezdeném talán a viszontválaszomat - az a célja, mint ahogy a preambulumában megfogalmaztuk, hogy a leszakadó, illetve mélyszegénységben élő társadalmi rétegek szociális válságának megakadályozásáról törvényt alkosson a törvényhozó; tehát erre adtunk egy határidőt, ami 2007. november 30-ig kellett volna, hogy megszülessen, de még mindig nem adtam föl, tehát reményem szerint talán összejön.
A válaszokkal kapcsolatban én is olyan sorrendben mennék, ahogy azt a válaszadók megadták. Tehát a határozati javaslatunk első és a harmadik pontjára adnék először választ. Itt a kormány részéről megfogalmazódott az, amit én nem tudok elfogadni, hogy pénzügyi vonzata ugye nincs meg ennek a kérésünknek, miszerint az ápolási díj a mindenkori minimálbér 80 százaléka legyen. Először is szeretném leszögezni, hogy 2002 és 2006 között Szabó Erikával közösen beadtuk az ápolási díjra vonatkozó javaslatunkat. Akkor azt úgy határoztuk meg, hogy az ápolási díj igazodjon a mindenkori minimálbérhez. Akkor még a minimálbér jóval alacsonyabb volt, mint most. Beláttuk a mostani előterjesztésnél, hogy a pénzügyi szempontok figyelembevételével először egy 80 százalékos szintet kellene meghatározni. Azt sem tartották érdemesnek arra, hogy tárgysorozatba vegyük, majd általános vitára sem került sor, pedig pontosan azoknak az embereknek kívántunk segítséget nyújtani közösen - pártállástól függetlenül -, akik olyan mélyszegénységben élnek vagy olyan hozzátartozójukat ápolják, gondozzák otthon, akiknek a családi környezetben való ápolása mindenképpen a testi, szellemi, erkölcsi és egyéb felépülését segítette volna. Nos, ez az indokunk nem volt elegendő. Sőt még hozzátettük akkor is, Erikával, hogy nagyon fontos lett volna számunkra, hogy ezzel az intézményi elhelyezést is kiváltsuk, hiszen az intézményi normatíva jóval meghaladta azt az összeget, mint amennyi az ápolási díjra fordítható lett volna. Nos, valamilyen megfontolásból a kormány részéről akkor ez nem kapott megfelelő támogatást.
Most azonban az, hogy ennek a pénzügyi vonzata nincs meg, ez számomra egy rendkívül vékonyra sikeredett választ, hiszen azt gondolom, hogy ez nem lehet pénzkérdés, az, hogy a főállású anyaság, aztán az ápolási díj az itt felsorolt emberek tekintetében megoldási javaslatként elfogadásra kerüljön. Azt pedig végképp nem tudom elfogadni, hogy az iskoláztatási támogatás, ami valamikor bevezetésre került: '98 és 2002 között, hogy ez a mélyszegénységet növelte, pontosan leírtam: "a mélyszegénységet növelte azoknál, akik egyébként is ilyen helyzetben voltak". Nos, azt gondolom, hogy a családi pótlék volt az, ami az iskoláztatási támogatásba fordult át akkor, amikor a gyerek elérte a hatéves kort és bekerült az iskolába. Na most, az azonban a mélyszegénységet semmiképpen nem növelte, ha kivontuk a szülő hatásköréből a családi pótlék kezelését azért, mert nem a gyerekre fordította, hanem esetleg elvitte a kocsmába, és ott elitta - noha a gyerek nem járt iskolába, a pénznek a nyomát nem lehetett követni. Viszont ennek ki volt dolgozva egy olyan rendszere, hogy mind az önkormányzat jegyzője, mind az iskola igazgatója, illetve a pedagógus, aki a gyerekkel foglalkozott, valamint be volt iktatva harmadik személyként - ugye volt a jegyző, a pedagógus és még valaki - a gyámhatóság, aki ebbe belépett és ők hárman együtt tudták javasolni azt, hogy a családi pótlék nem éri el azt a célját, amire hivatott, tehát nem a gyerek épülésére szolgált. Na már most, ezek a gyerekek, hogy ha kikerültek az iskolai ellátásból azért, mert nem jártak iskolába, tehát ők is a felnőtt korúkra egy olyan társadalmi réteget fognak képezni, akik szintén segélyért fognak kopogtatni; tehát magyarul a rendszer újratermeli azoknak az embereknek a körét, akik egyszerűen a saját ellátásukat nem fogják tudni megvalósítani. Azt hiszem, hogy ez mindannyiunknak érdeke lenne, és én megfontolásra továbbra is javasolom az iskoláztatási támogatás bevezetését és nem azért, mert a szülők mélyszegénysége ezzel növekszik, hanem azért, mert a gyermekek épülése szempontjából ez mindenképpen rendkívül fontos.
Ami pedig a harmadik része - ugye itt az energiahordozók árszabályozásával kapcsolatban vetődött fel. Elhangzott az a kormány részéről, hogy a piaci árat mindenkinek meg kell fizetni; azonban csak egyetlenegy dolog nem hangzott el, hogy az energiahordozóknak a 90 százaléka már nem magyar kézben van, tehát ezeket már mind privatizálták, az árakat pedig meghatározzák. Egy olyan árszabályozás került ma Magyarországon már kidolgozásra, ami valóban piaci árat jelent, csak éppen a magyar állampolgárok ezt a piaci árat nem tudják megfizetni. Tehát pontosan ennek okán mondtuk és soroltuk fel azokat az embereket, azokat a csoportokat, akik olyan helyzetbe kerülnek, akiket figyelemmel kellene kísérni, mert a kintlévőségek növekedése nem az ő fizetési hajlandóságukkal van egyenes arányban, hanem azzal, hogy mérhetetlenül elszabadultak az árak, és az ő keresetük ezt nem tudja követni. Annál is inkább, mivel mindannyian tudjuk azt, hogy az infláció ma már 8,5 százalék körül van, a nyugdíjas infláció december felé el fogja érni a 12 százalékot, a reálkeresetek pedig ugyanennyivel csökkentek. Tehát mintegy 8 százalékos reálkereset csökkenés esetén még azok sem tudják igazából megfizetni, akik dolgoznak, gyereket nevelnek, és a közüzemi számlák ott sorakoznak az asztalon. Tehát mindenképpen fontosnak tartottuk volna ennek a társadalmi körnek a kezelését.
A határozati javaslatunk második pontja a foglalkoztatásra vonatkozott. Itt elhangzott a kormány részéről, hogy nem tartják célszerűnek ezt a megfogalmazást, amit itt leírtunk Pelczné Gáll Ildikóval. Én viszont azt gondolnám, hogy ez nem célszerűségi kérdés, hanem pontosan annak a kérdése, hogy a 40 év felettiek foglalkoztatása is megoldásra kerüljön, és nem törvényben kell kötelezni, hanem érdekeltté kell tenni a munkáltatókat abban, hogy a továbbfoglalkoztatásukat akkor is megvalósítsák ezeknek az embereknek, amikor esetleg az az ösztönző rendszer megszűnik, ami miatt a foglalkoztatást megindították. Tehát mindenképpen a piacon való maradásuk lenne a cél, de jelen pillanatban ez nincs megoldva ebben az országban, és azt kell, hogy mondjam, hogy a legkiszolgáltatottabbak azok az emberek, akik a 40 éves korosztályt betöltötték és egészen a nyugdíjkorhatárig - már ha tudnak annyi szolgálati időt produkálni, hogy egyáltalán nyugdíjra jogosultak legyenek.
Én ezeknek a megfontolását kérem a tisztelt bizottságtól, és bízom abban, hogy a tárgysorozatba-vétel mellett fognak dönteni. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavaznunk kell képviselőtársaim.
Aki támogatja Pelczné Gáll Ildikó és Mátrai Márta önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 14 igen. Aki nem! (Szavazás.) 5 nem. Aki tartózkodik! (Szavazás.) 8 tartózkodás mellett a bizottság tárgysorozatba vette az indítványt. Köszönöm szépen képviselő asszony. Viszontlátásra, további szép napot kívánok önnek.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására és természetesen köszönöm főosztályvezető asszonynak is és főtanácsos úrnak is.
Második napirendi pont: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása.
Képviselőtársaim, tudomásom szerint kettő olyan indítvány érkezett, amelyről nekünk döntenünk kell.
Tisztelettel köszöntöm Endrész Katalin főosztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztérium képviseletében.
Az ajánlás 1. pontjában Varga Mihály és Domokos László képviselők indítványáról van szó.
Főosztályvezető asszony!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja az indítványt? (Szavazás.) 16 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 3. pontjában Varga Mihály és Domokos László indítványa.
Katalin!
NYENYESTÁNNÉ ENDRÉSZ KATALIN (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.)16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Nincs tudomásom arról, hogy másról kellene szavaznunk a bizottságban.
Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására: a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat; itt a kapcsolódó módosító indítványokról kell, hogy döntsünk. Tudomásom szerint négy darab kapcsolódó módosító indítvány érkezett a bizottsághoz, amelyről döntenünk kell.
Tisztelettel köszöntöm a tárca képviselőit, államtitkár urat.
Az ajánlás 1. pontjában Csampa Zsolt képviselő úr indítványa.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Szavazunk. Aki támogatja Csampa képviselő úr indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 2. pontjában Filló Pál képviselő úr indítványa.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a tárca. Ki az, aki támogatja Filló úr indítványát! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 6. Ki az, aki tartózkodott! (Szavazás.) 10 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 3. pontjában Csampa képviselő úr indítványa.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 4. pontjában Filló képviselő úr indítványa.
DR. PIROS ATTILA szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja a tárca. Ki az, aki támogatja! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Nincs tudomásom arról, hogy lenne több olyan indítvány, amelyről szavaznunk kell. Önöknek van-e tudomása? (Nincs jelzés.) Nincs. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Nagyon szépen köszönöm a részvételét.
Rátérünk a negyedik napirendi pont tárgyalására.
Tisztelettel köszöntöm Tóth László főosztályvezető urat. Főosztályvezető legyen szíves ott ante portas. Rátérünk a napirend tárgyalására, mint első helyen kijelölt bizottság, kapcsolódó módosító javaslatokról kell döntenünk.
Az ajánlás 1. pontjában Borsos József és Soltész Miklós képviselő úr indítványáról kérdezem főosztályvezető urat, álláspont.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az álláspont az, hogy nem támogatjuk a módosítást.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott. Tartózkodás? (Szavazás.) 1.
Az ajánlás 2. pontjában Borsos József és Soltész képviselő úr indítványa.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk elnök úr.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 13 szavazat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 14. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 3. pontjában Ágh Péter képviselő úr indítványa.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk elnök úr.
ELNÖK: A tárca nem támogatja.
Képviselő úr, tessék parancsoljon!
ÁGH PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem értem, hogy miért nem támogatják, hiszen az elmúlt négy évben egy folyamatos munka folyt annak érdekében, hogy az ifjúsági törvény kidolgozásra kerüljön, a parlament megtárgyalja és elfogadja. Ha jól tudom, talán még a választásokat megelőző kormányülés egyikén jóvá is hagytak egy tervezetet, amelyet végül is nem adtak be a parlament elé. Világos volt az a kormányzati szándék, hogy ezt az ifjúsági törvényt meg akarja a kormány alkotni. Gyurcsány Ferenc amikor ifjúsági és sportminiszter volt, akkor az egyik legfontosabb feladatának nevezte ennek a törvénynek az elfogadtatását és kidolgozását, ezért kíváncsi vagyok arra, hogy mi ennek az oka, hogy most nem támogatják ezt.
ELNÖK: Főosztályvezető úr!
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Igen, több alkalom is volt arra, hogy ifjúsági törvény szülessen mind 2000-ben, mind 2006 tavaszán éppen Göncz Kinga miniszter asszony terjesztette ezt a parlament elé, de mindegyik törvényjavaslatot megelőzött egy stratégiaalkotás, amelyből lehetett a törvényi folyamatokat követni. A következő napirendi pontban pont arról fogunk támogatást adni, hogy készüljön egy nemzeti ifjúsági stratégia, amely stratégia elkészülte után rövid- és középtávú programoknak egyik eleme lehet az ifjúsági törvény megalkotása, tehát éppen ezért előtte egy stratégiaalkotást mindenképpen végig kell vinnünk, és utána természetesen tudjuk támogatni az ifjúsági törvényt.
ELNÖK: Képviselő úr!
ÁGH PÉTER (Fidesz): Pontosan ezért szolgálta azt a mi indítványunk, amit Borsos József és Soltész Miklós adott be, hogy legyen egyfajta időrendiség. A mi indítványainkból is az jött ki, hogy ugye először szülessen meg az ifjúsági törvény, ezekben az indítványokban dátumok is szerepeltek, tehát jól követhető lett volna, talán érdemes lett volna ezért támogatni a mi indítványunkat. Köszönöm.
ELNÖK: További észrevételek, kérdések. (Nincs jelzés.) Döntenünk kell.
Képviselőtársaim, aki támogatja Ágh Péter indítványát, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 14. Aki tartózkodott! (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Nincs tudomásom arról, hogy lenne olyan indítvány, amelyről szavaznunk kell. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az ötödik napirendi pont ugyanennek a jelentésnek a határozati javaslata. Elektronikus úton a képviselőtársaim a határozati javaslatot megkapták. Van-e valakinek hozzászólása a határozati javaslathoz? Bocsánatot kérek, van két módosítónk. Ugyanennek a törvénynek a módosító indítványairól kell, hogy döntsünk előterjesztőként és az ajánlást is elektronikus úton kézhez kapták képviselőtársaim.
Az 1. ajánlási pontban Török Zsolt és Winkfein Csaba képviselő indítványáról kérdezem főosztályvezető urat.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk az indítványt.
ELNÖK: Támogatja az indítványt. Kérdés, vélemény, hozzászólás! (Nincs jelentkező.) Nincs. Szavazunk. Aki támogatja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 13 tartózkodás mellett a bizottság támogatta az indítványt.
Az ajánlás 2. pontjában Török Zsolt és Winkfein Csaba képviselő indítványa.
TÓTH LÁSZLÓ (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatja a minisztérium.
ELNÖK: Támogatja a minisztérium. Kérdés, hozzászólás, vélemény? (Nincs jelzés.) Aki támogatja az indítványt, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen. 13 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Ellenben a most elfogadott 1-es ajánlási pontban szereplő dátumokkal, a b) és c) ponttal nem egyeztethető össze, éppen ezért a múlt heti döntésünket revideálnunk kell, és akkor így jogilag abszolút rendben vagyunk.
Tehát aki egyetért azzal, hogy a múlt heti döntésünket felülírjuk, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. 13 tartózkodás mellett a bizottság az indítványomat elfogadta, amely a H/3906/1-es és /2-es indítvány volt, a jegyzőkönyv számára kívántam bediktálni.
Képviselőtársaim, a döntésünkről tájékoztatnunk kell az emberi jogi bizottságot, amelyik 13 órakor ülésezik. Szeretném kérdezni a rendkívül nagy aktivitást tanúsító képviselőtársaimat, hogy vállalják-e, hogy átmennek 13 órakor az emberi jogi bizottságba. Winkfein képviselő urat kérdezem. (Jelzésre.) Igen. Köszönjük szépen képviselő úr, akkor legyen olyan kedves, tolmácsolja a döntésünket az emberi jogi bizottság előtt. Megbízatásához sok sikert kívánok a képviselő úrnak. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a hatodik napirendi pontra: az ápolási díj, valamint a hozzátartozóikat otthon ápoló személyeket segítő intézményrendszer továbbfejlesztésének lehetőségeiről szóló J/3332. számon előterjesztett jelentés - itt általános vitára való bocsátásról kell döntenünk, mint első helyen kijelölt bizottság.
Tisztelettel köszöntöm ismét Kőnig Évát.
Főosztályvezető asszony, parancsoljon, egy rövid kiegészítést kérnénk szépen.
KŐNIG ÉVA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Maga, a '93/2005-ös országgyűlési határozat, ami előírta ezen jelentésnek az elkészültét, az a népi kezdeményezés során, kapcsán született, ami felhívta a kormányt, hogy vizsgálja meg az ápolási díj, illetve az ápolást végző személyeknek nyújtandó szolgáltatások továbbfejlesztési irányát. Ez öt pontot foglalt magában, mint ahogy erről már szó volt, Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony említette, ennek az egyik pontja már meg is valósult, hogy az ápolási díj és a nyugdíj együtt folyósítható; és a másik, a határozati pontot pedig megvizsgálta maga a jelentés: bemutatja a jelenlegi helyzetet, hogy melyik ellátásban hány fő hogyan részesül, milyen állami támogatást kapnak. Nemzetközi kitekintést ad, elsősorban itt a német modellre hívnám fel a figyelmet, a német ápolásbiztosításra, ami egy nagyon korszerű megoldás, de ennek a feltételei Magyarországon csak hosszú távon valósíthatók meg.
A továbbfejlesztés irányaiból kettőt emelnék ki. Az egyik maga az ápolási díjban részesülőknél, hogy a házi gondozás keretében munka jellegű jogviszonyban lehessen foglalkoztatni, erre a kormány tervezi, hogy a TÁMOK program keretében indul egy modellkísérlet. EU-s forrásból valósulna meg ez a modellkísérlet, és az ápolási díjban részesülőkkel az önkormányzatok a házi gondozott szolgálaton keresztül kötnének jogviszonyt, ami lehetővé tenné, hogy részben magasabb díjazásban részesüljenek, részben pedig, ha megszűnik az ápolási tevékenység, akkor a munkaerő-piacra vissza tudjanak térni - ez nagyobb lehetőséget nyújt, hiszen már képzést is kapnak e program keretében.
A másik fő irány, az intézmények fejlesztésénél - mint ahogy arról a szociális törvény kapcsán már szó volt - bevezetésre kerül 2008-tól a gondozási szükséglet és 2008-ban maga a költségvetési törvényben látható, hogy maga a házi gondozás és az étkeztetési normatíva jelentős emelése kapcsán ezen alapszolgáltatásoknak a fejlesztése valósulna meg, és ezen alapszolgáltatások fejlesztése nyújtana segítséget az otthonukban ápoló személyek részére is, hogy nagyobb segítséget kapjanak ezen ápolási tevékenységhez.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Képviselőtársaim, tessék parancsoljanak: kérdések, vélemények. (Nincs jelentkező.)
Amennyiben nincs kérdés, vélemény, tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a napirendnek van egy b) pontja is, amely a határozati javaslat.
Azzal a javaslattal élek, hogy ha nincs hozzászólás, szavazzunk. Két szavazást kell lebonyolítanunk. Az első: általános vitára való bocsátásról kell döntenünk.
Aki a jelentést általános vitára bocsátja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem! (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára bocsátotta.
A b) pontban egy határozati javaslatot elektronikus úton megkaptak képviselőtársaim. Ennek benyújtásáról kell döntenünk.
Aki támogatja a határozati javaslat benyújtását, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. 12 tartózkodással a bizottság a határozati javaslatot benyújtotta.
A napirendi pont tárgyalását lezárom akkor, ha döntöttünk arról, hogy a bizottság előadót állított - és az, ki lesz? Előterjesztők, tehát első helyen kijelölt bizottság vagyunk: Vidorné Szabó Györgyi, hogy ha egyetértés van. Bólintás van, elég az is, szavaznunk nem kell. Esetleg az ellenzéki képviselőket kérdezem, hogy kívánnak-e előadót állítani? (Jelzésre.) Igen, Hirt Ferenc képviselő személyében. Köszönöm szépen és most lezárom a napirendi pont tárgyalását. Viszontlátásra főosztályvezető asszony, köszönöm a jelenlétét, részvételét, aktivitását.
Rátérünk az "egyebek" napirendi pont tárgyalására.
Hadd tegyek gyorsan egy javaslatot képviselőtársaim. A következő helyzet van a jövő hetet és az azt követő hetet illetően. Mindenképp bizottsági ülést kell tartanunk, ha a költségvetés tárgyalása elkezdődik. A javaslatom a következő. Az ÁSZ információnk, tájékozódásunk szerint, kedden nyújtja be a maga véleményét a költségvetéshez, ez akár kedd este is lehet. Azt gondolom, hogy egy olyan egy-két napot mindenképp hagyni kell arra, hogy az ÁSZ jelentését is a képviselőtársaim át tudják olvasni, és a fejezeti indokolásokat áttanulmányozzák.
Képviselőtársaim, így felvetődik két alternatíva. Ha igényelnek két napot tanulmányozásra, akkor péntek délelőtt tartunk bizottsági ülést, de ha elég egy-egy és fél nap, akkor csütörtök reggel is tarthatunk bizottsági ülést. Elvileg tarthatnánk a következő hét hétfőjén is, de mivel 23-a nemzeti ünnep és feltételezem, nagyon meghívása van minden képviselőnek különböző a rendezvényekre, ezért a hétfőt nem javasolnám, mert azt a 4 napot, amikor otthon lehet lenni és programokon, ünnepségeken, megemlékezéseken részt venni, azt derékba törné a hétfői nap. Tehát hangsúlyozom, amelyik többséget kap, arra a napra fogom összehívni a bizottsági ülést. Elvileg szombaton is lehet bizottsági ülést tartani képviselő asszony, mert szombat munkanap a jövő héten.
Csütörtök reggel mondjuk 9 óra elfogadható-e nektek és akkor reményeim szerint 10-10,30-ra tudunk végezni a napirenddel, vagy tegyük délutánra, hogy több idő legyen esetleg elolvasni az anyagokat? Egy kézfelemelést hadd kérjek, tehát 18-án csütörtök délelőtt 9 óra. Ez akkor azt jelenti, hogy 4 napot otthon vagy a választókerületben lehet tölteni.
Van-e valakinek közérdekű bejelentése képviselőtársaim? (Nincs jelzés.) Nincs. A bizottsági ülést bezárom, viszontlátásra, szép napot kívánok mindannyiuknak.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 10 perc)
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné