ISB-25/2007.
(ISB-43/2006-2010.)
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. október 18-án, 9 óra 06 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)*
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4093. szám) (Általános vita)*
Szelényi György (PM) szóbeli kiegészítője*
a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita)*
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)*
Szikszainé Bérces Anna (PM) szóbeli kiegészítője*
Szelényi György (PM) szóbeli tájékoztatója*
Dr. Csépán Mária Magdolna (ÁSZ) szóbeli kiegészítője*
Morvayné Bajai Zsuzsanna (NOE) hozzászólása*
Szikszainé Bérces Anna (PM) reflexiója*
Szelényi György (PM) reflexiója*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Általános vita)*
Szikszainé Bérces Anna (PM) szóbeli kiegészítője*
Szelényi György (PM) szóbeli kiegészítője*
Szikszainé Bérces Anna (PM) reflexiója*
Tájékoztató a hajléktalan-ellátás aktuális feladatairól (felkészülés a téli időszakra), a hajléktalan-ellátás fejlesztésének stratégiai irányairól*
Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) szóbeli kiegészítője*
Ghytzy Gellért (SZMM) reflexiója*
Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) reflexiója*
Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) állásfoglalása*
1. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4093. szám) (Általános vita)
4. a) A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
5. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Általános vita)
6. Tájékoztató a hajléktalan-ellátás aktuális feladatairól (felkészülés a téli időszakra), a hajléktalan-ellátás fejlesztésének stratégiai irányairól
7. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Farkas Imre (MSZP) Érsek Zsoltnak (MSZP)
Hajdu László (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Lombos István (MSZP) Szabados Ákosnak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Török Zsoltnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) Dr. Aszódi Pálnak (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) megérkezéséig Soltész Miklósnak (KDNP)
László Tamás (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Vígh Ilona (Fidesz) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Szatmári László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kiss Zsófia vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Dr. Molnár Balázs szakreferens (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék)
Ghytzy Gellért (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Morvayné Bajai Zsuzsanna alelnök (Nagycsaládosok Országos Egyesülete)
Bogdány János
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Elkezdjük a munkát és közben majd a napirendek elfogadása után a helyettesítéseket bediktálom a jegyzőkönyv számára.
Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülés minden egyes meghívottját, a 2007. október 18-án csütörtök 9 órára összehívott bizottsági ülést megnyitom.
Szeretnék javaslatot tenni a bizottsági ülés napirendjeire. Első napirendi pontként javaslom megtárgyalni a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a T/3578-as számon kaptak kézhez képviselőtársaim. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokról kell döntenünk.
Második napirendi pontként javaslom megtárgyalni az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet T/3892-es számon kaptak képviselőtársaim kézhez, szintén a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatokat kell megvitatnunk, illetve döntenünk.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátását javaslom megtárgyalni, melyet T/4093-as számon kaptak kézhez képviselőtársaim - ez a harmadik napirendi pontunk.
Negyedik napirendi pontunk a) és b) pontból áll. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, melyet T/3860-as számon kaptak kézhez képviselőtársaim - itt az általános vitára való bocsátásról kell döntenünk; valamint az Állami Számvevőszék véleményét tárgyaljuk b) pontban a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról - ezt a számvevőszéki véleményt 3860/1. számon kaptak képviselőtársaim kézhez.
Ötödik napirendi pontként javaslom megtárgyalni a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet T/4009-es számon kaptak kézhez képviselőtársaim - itt is az általános vitára való bocsátásról kell döntenünk.
Hatodik napirendi pontként tájékoztatót hallgatunk meg a hajléktalan-ellátás aktuális feladatairól. Hetedik napirendi pontként kérem, fogadják el az "egyebek" napirendi pontot.
Kérdezem, van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan. (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérem, szavazzanak!
Aki elfogadja a napirendi pontokat, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki! Tartózkodott-e valaki!
Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontok tárgyalását.
Tisztelettel köszöntöm Szikszainé Bérces Anna és Szelényi urat is, aki régi kollegánk a költségvetés tárgyalásánál.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására.
Főosztályvezető asszony megadom a szót, tessék parancsoljon!
Szelénnyi úr kezdi.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az első napirendi pont a 2006-os zárszámadási törvényhez kapcsolódó módosító indítványok. Amennyiben a tisztelt bizottság kijelölte, hogy ezek közül melyiket tárgyalja, akkor ahhoz viszonyulunk.
ELNÖK: Lapozzon legyen kedves a 4., 5. oldalra, az ajánlás 7. pontját kérdezem, hogy Balog Zoltán képviselő úr kapcsolódó indítványát támogatják-e vagy sem!
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Van-e valakinek kérdése. (Borsos József: Miért nem.)
ELNÖK: Egy rövid indoklást legyen kedves.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A 2006. évi zárszámadási beszámolók alapján a kincstári adatszolgáltatásra épülve kiszámításra kerültek a helyi önkormányzatok szociális ágazati bevételei és kiadásai. Ezek alapján megállapításra került az év végi elszámolási kiegészítő támogatáshoz kapcsolódó százalékos érték és ennek figyelembevételével, valamint az egyházi normatívákban ez évre kifizetett számítás alapján - ha jól mondom - a törvényjavaslathoz beadott 8-as számú módosító indítvány az az, amit a költségvetési bizottság adott be, annak az adatai tartalmazzák az ennek a pontos számszaki kincstári adatbázisra épülő adatait, és azt támogatja a kormány.
ELNÖK: Igen. Ne keressék képviselőtársaim, mert az az előző ajánlásunkban volt benne. Tehát ezt nem támogatja a tárca.
Vélemény! (Nincs jelzés.) Nincs. Szavazunk. A tárca nem támogatja. Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 7 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 16 nem. (Szavazás.) 1 tartózkodás. A bizottság nem támogatta.
Nekem nincs tudomásom arról, hogy lenne olyan kapcsolódó módosító indítvány, amelyről szavaznunk kellene. Képviselőtársaimnak van-e tudomása erről, hogy kellene, hogy tárgyaljunk és szavazzunk? (Nincs jelzés.) Nincs. Nagyon szépen köszönöm. A napirendi pont tárgyalását ezennel lezárom.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására. Szintén a bizottság hatáskörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása az egyes adótörvények módosításáról.
Képviselőtársaim kaptak egy ilyen listát, ami tematika alapján haladunk, van vagy 20-22 módosító indítvány.
Kérem, vegyétek elő a listát és kérdezem a tárcát, hogy az ajánlás 5. pontjában Mádi László képviselő úr indítványára mi a tárca véleménye.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. Szatmári László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
Mádi képviselő úr indítványát a tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Kérdésük, véleményük van-e? (Borsos Miklós: Egy rövid idoklást kérnénk.)
ELNÖK: Egy rövid indokolást legyen szíves.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ez a módosító indítvány arról szól, hogy a munkáltató által különböző önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban munkáltatói hozzájárulást fizetendő összegeknek a havi bevételnek nem számító mértéke több mint kétszeresére növekedne. Jelenleg, hogy ha kihasználja a munkáltató a törvény adta adómentes lehetőséget, az a minimálbér 70 százalékáig terjed. Ez a módosító indítvány a minimálbér 200 százalékát tenné lehetővé mégpedig úgy, hogy ezen belül a tulajdonképpen rövid lejáratú pénzként kivett összegeknek a súlya 150 százalékkal emelkedne - nyilván egy ilyesmit nem lehet támogatni.
ELNÖK: Köszönöm. Véleményük! (Nincs jelzés.) Szavazunk.
A tárca az indítványt nem támogatja. Ki az, aki támogatja Mádi László indítványát? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 6. pontjában Molnár Albert képviselő úr indítványáról kérdezem főosztályvezető-helyettes urat.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! A kormány nem támogatja. Jelzem, ez a módosító indítvány egyik fele egy két pontból álló módosító indítvány csomagnak, a 8-as ponttal függ össze, tehát azzal együtt érvényes a támogatás.
ELNÖK: Kérdésük, véleményük van-e? (Nincs jelzés.)
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnézést, a 8-as ponttal együtt támogatjuk.
ELNÖK: Akkor én szeretném a kérdést tisztázni. A 6-os Molnár Albert képviselő úr indítványát a 6. ajánlási pontban a tárca támogatja.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Jelzem, a 8-as ponttal van összefüggésben.
ELNÖK: A 8-as pontnál erre vissza fogunk térni. Az nálunk nincs bejelölve, akkor itt kell, hogy támogassa.
A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja. (Szavazás.) 10 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 7. pontjában Szatmáry Kristóf képviselő úr indítványa.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdésük van-e képviselőtársaim. (Nincs jelzés.) Nincs. Aki támogatja Szatmáry képviselő indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 10. pontjában Varga Mihály és Tállai András képviselő indítványa.
A tárca!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdésük van-e? (Nincs jelzés.)
Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Szeretném javasolni, hogy ne akadjon meg a menet, hogy külön felszólítás nélkül is kérnénk a nem támogatás esetén egy indoklást.
ELNÖK: Kérném szépen, ha a tárca nem támogat egy módosító indítványt, egy nagyon rövid indokolást ejtsenek meg.
Kérem szépen röviden reflektáljon a Varga Mihály féle indítványra!
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Ennek alapvetően költségvetési hatása az indoka, körülbelül 25 milliárd forintba kerülne.
ELNÖK: Köszönöm. Aki támogatja Varga Mihály képviselő indítványát, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 22. pontjában - ezt a 22. oldalon találják képviselőtársaim - Tállai András és Szatmáry Kristóf képviselők indítványáról kérdezem a tárcát.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja és mondom azonnal az indoklást. Alsóhangú becslés szerint ez körülbelül 200, azaz kettőszáz milliárd forintos költségvetési kiadással járna.
ELNÖK: A tárca nem támogatta. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Filló képviselő úr nem támogatja. 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 31. pontjában - a 30. oldalon találhatják képviselőtársaim - Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő urak indítványáról kérdezem a tárcát.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés, vélemény? (Nincs jelzés.) Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 43. pontjában, amelyet a 40. oldalon találnak képviselőtársaim, Kovács Ferenc képviselő indítványáról kérdezem a tárcát.
SZATMÁRI LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Ezen a ponton dr. Kiss Zsófiának adnám át a szót.
ELNÖK: Igen. Legyen olyan kedves mikrofonhoz fáradni.
DR. KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok. A kormány nem támogatja. Mégpedig azért nem, mert ez a módosító javaslat teljes mentességet adna a műemléképületek után az építményadó vonatkozásában; nem csak a felújításhoz kapcsolódóan biztosítana mentességet, és így nem ösztönözné a műemléképület tulajdonosait arra, hogy felújítsák vagy megóvják az állagát ezen műemléképületeknek, illetve korlátozná az önkormányzatok jogalkotási szabadságát is, mivel nem dönthetnének, hogy kívánnak-e mentességet adni a műemléképület tulajdonosának - a hatályos szabályozás alapján adhatnak, hogy ha úgy gondolják.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kastélytulajdonosnál én persze értem az ilyenfajta motivációt, de majd képviselő úrnak segítünk pakolni.
Képviselőtársaim, aki támogatja Kovács Ferenc képviselőtársunk indítványát, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 4. Aki tartózkodott! (Szavazás.) 6 tartózkodás. Aki ellene van! (Szavazás.) 16. Megállapítom, hogy egyharmadot sem kapott az indítvány.
Kérem lapozzanak a 64. ajánlási pontra képviselőtársaim, amelyet a 61. oldalon találunk. Itt Szabó Lajos képviselő úr és Gegesy Ferenc képviselő urak indítványa.
Tessék parancsoljon!
DR. KISS ZSÓFIA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Egyhangú. Ellenszavazat volt-e? Tartózkodás! Nincs. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Az ajánlás 86. pontjában, amelyet a 81. oldalon találnak képviselőtársaim: Kékesi Tibor, Gegesy Ferenc és Molnár Albert képviselő urak indítványa. Ha emlékeznek képviselőtársaim, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon erről az indítványról volt szó és tárgyaltunk róla.
Mi a tárca véleménye, főosztályvezető asszony!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány jelenleg nem támogatja tekintettel arra, hogy ez a kérdés az OÉT tárgyalások során is napirenden van, és az OÉT tárgyalások végén nyilván készül egy újabb csomag, tehát jelenleg nem támogatja. Ott is téma ez a kérdés, elképzelhető, hogy a végén ez támogatást nyer, de tekintettel arra, hogy az OÉT-en tárgyalás van ebben a kérdésben, nem szeretnénk megelőlegezni ezt a döntést, tehát egyelőre "nemet" tudunk mondani rá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca álláspontját én persze természetesen értem.
Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Ellenszavazat volt-e? Tartózkodott-e valaki a szavazáson? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a képviselő urak indítványát.
Lapozzanak, legyenek kedvesek a 87. oldalra. Itt van a 94-es indítvány, melyet Varga Mihály, Tállai András és Szatmáry Kristóf adott be.
Kérem a tárca álláspontját!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja, ennek minimum 210 milliárd forintos bevételkiesés a hatása.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A szavazás előtt Cseresnyés Péter képviselő úrnak adom meg a szót!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy voltak-e számítások a tekintetben, hogy ha esetlegesen a termelés növekedne, vagy a foglalkoztatás nőne azzal, hogy ezek a járulékok csökkentésre kerülnek, mennyi adóbevétel növekedést jelentene az államnak. Abban az esetben nagyobb lenne a foglalkoztatás, vagy abban az esetben mekkora járulék és adónövekedést jelentene az államnak.
ELNÖK: További kérdések. (Nincs jelzés.) Nincs több.
Főosztályvezető asszony, legyen kedves!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Annyit szeretnék elmondani, nyilván emlékeznek reá, hogy '98 és 2002 között 10 százalékpontos járulékcsökkentésre került sor. Kétségtelen, hogy egyik oldalról a tételes egészségügyi hozzájárulás közben növekedett, de tény és való, hogy ennek az egyébként igen nagy volumenű csökkenésnek sem volt igazából mérhető foglalkoztatást növelő hatása. Tehát ebből adódóan az a veszélypont viszont, hogy egyértelműen az egyébként hiányos alapoknál most ugyan kivétel, majd ha odajutunk az Egészségbiztosítási Alapokhoz, a jövő évben, bár jelentős költségvetési támogatással, de szufficites lesz várhatóan, de a második alapnál több száz milliárd forintos költségvetési adóbevétel átcsoportosítással kell számolni. Tehát ilyen szituációban egy ekkora nagyságrendű bevételkiesés - de bármennyi, tehát akár 70, 100 vagy 150 milliárd is - a konvergenciaprogram célkitűzéseire is figyelemmel, ez most ebben a szituációban nem kockáztatható. Ugyanakkor nyilván képviselő úr is ismeri azt a kormányzati szándékot, sőt ez megtestesül már külön a bizottságban is, miszerint a fehérítésnek az eddigi eredményeivel kapcsolatban egy bizottság alakult, aki pontosan felméri, hogy a fehérítésnek mennyi hatása van, és ha ezek a dolgok ismertek, akkor szándék van arra, hogy a közterhekben valamilyen változás történjen. Jelenleg ezt nem tudjuk megmondani, hogy mennyi vagy mikor, hiszen ez még most kezdődött meg ez a tevékenység. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Képviselőtársaim, szavaznunk kell. Ki az, aki támogatja Varga Mihály és képviselőtársai indítványát? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 95. pontjában Vidorné Szabó Györgyi és Béki Gabriella indítványáról kérdezem a tárcát.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 96. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 97. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő indítványáról kérdezem a tárca álláspontját!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A tárca támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 98. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 99. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 100. pontjában Szabó-Gegesy indítvány.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 105. pontjában Szabó Lajos és Gegesy képviselő úr indítványa, ez a 98. oldalon van főosztályvezető asszony.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja a 105-ös indítványt. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. 12 nemmel a bizottság támogatta.
A 106. pontban Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 107. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság.
Az ajánlás 108. pontjában Molnár Albert és Kékesi Tibor, valamint Tukacs István indítványa - a 100. oldalon vagyunk.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Itt ugyanaz a helyzet, hogy jelenleg nem tudjuk támogatni, mert ez is az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésével függ össze, tehát jelenleg nem tudjuk támogatni, elképzelhető, hogy ebből valami alakul, de jelenleg nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 109. pontjában Varga Mihály, Tállai András és Szatmáry Kristóf indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Ez ugyanaz a történet, tehát ugyanazt tudom elmondani, mint az előbbiekben, hogy nem tudjuk jelenleg támogatni.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 16 tartózkodással a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 123-as pontja - a 112 oldalra lapozzanak képviselőtársaim - Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság.
Az ajánlás 127. pontjában Szabó Lajos-Gegesy Ferenc indítványa, a 116. oldalon van ez az indítvány.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 138-as pontja, amelyet a 124. oldalon találnak képviselőtársaim: Szabó-Gegesy indítvány.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Aki támogatja, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 148. pontjában, melyet a 133. oldalon találnak: Zsigó Róbert képviselő úr indítványát kérdezem!
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Egy rövid indokolást legyen kedves.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Azt szeretném elmondani, hogy itt arról van szó, biztosan emlékeznek rá a tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy tavalyi módosításra került be a járuléktörvénybe a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek kapcsán egy olyan dolog alakult ki, hogy igazából azok a közép-, vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulók, akik korábban a járulékfizetésük alapján jogosultságot tudtak szerezni - a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben - pénzbeli ellátásukra, ennek nyomán ők kikerültek ebből és jelzem, hogy nagyon sokan jelentkeztek azzal, hogy ez problémát jelent számukra. Hiszen így ennek a tevékenységnek az alapján lehet, hogy betegek lesznek, és igazából így azt határoztuk meg, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséggel jogot tudnak szerezni a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra - ha elfogadjuk ezt a módosító indítványt, akkor ez nem valósul meg.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 14 igen. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 14 tartózkodás. Ki az, aki esetleg nemmel szavazott? (Szavazás.) Ilyen nincs. A bizottság nem támogatja az indítványt.
A következő oldalon Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa a 149-es ajánlási pontban.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Aki nem? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 144. oldalán található a 164-es ajánlási pont: Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 12 nemmel a bizottság támogatta.
Képviselőtársaim, tudnak-e olyan módosítóról, amiről esetleg szavaznunk kell és nem szavaztunk.
Soltész Miklós képviselő úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): A 123-as szavazására, ha visszatérhetünk, megköszönöm.
ELNÖK: Szabó Lajos és Gegesy Ferencnek volt az indítványa a 123-as. Itt az előterjesztő támogatta ezt az indítványt - a 112. oldalon van főosztályvezető asszony. A tárca támogatta, ha jól emlékszem és mi is támogattuk 16 igen szavazattal; és úgy módosítjuk a jegyzőkönyvet, hogy az ellenzéki képviselőtársaim 12 "nem" szavazatával a bizottság támogatta.
Vidorné Szabó Györgyi alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): A 152-es.
ELNÖK: A 95-ös ajánlási pontban szavaztunk, és azt támogatta a bizottság.
Van-e valakinek tudomása még arról, hogy esetleg van olyan indítvány, amiről nem szavaztunk. (Nincs jelzés.) Nincs ilyen. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására, amely a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátása, amelyet T/4093-as számon kaptunk kézhez képviselőtársaim.
Szeretném megkérdezni, hogy Szelényi úr vagy Szikszainé kíván-e kiegészítést tenni.
Képviselőtársaim, óhajtják, hogy elrendeljek 5 perc szünetet és megbeszélnek mindent, vagy folytathatjuk a napirendi pontok tárgyalását.
Folytatjuk a munkát. Azt gondolom, hogy 40 perc nem olyan nagy idő, hogy kidőltek volna képviselőtársaim.
Tisztelettel köszöntöm a tárca képviselőit természetesen és rátérünk a napirendi pont tárgyalására.
Megadom a szót Szelényi úrnak, tessék parancsolni!
Szelényi György (PM) szóbeli kiegészítője
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A 2007. évi költségvetési törvény módosítását tekintve, úgy gondolom, ebben a körben leginkább azt a részt kell kiemelni, ami a helyi közfeladat ellátáshoz kapcsolódó támogatási lehetőségeknek a rugalmasságát jelenti. Itt elsősorban azt emelném ki, hogy a különféle működési forráshiányos önkormányzatok, hiszen ott zajlik a közszolgáltatás, a közoktatás, a szociális ellátás, s a többinek végül is a döntő része, számukra amennyiben működési forráshiányosak, a mostani módosítást a következő évekre is előre meghatározza azokat a kondíciókat, amelyek kapcsán érzékelhető, hogy kiszámítható-e a fenntartó számára, hogy milyen feltételekkel tudja a működési forráshiányban a hitelfelvételi lehetőségeket támogatással kiváltani. Ez a rész az, ami a közfeladat ellátás perspektivikus, 2-3 évre előre való tervezésének a feltételeit biztosítani tudja. Úgy gondoljuk, hogy ez a költségvetési törvény a 6-os mellékletében szereplő jelentős módosítás, ami elsősorban itt a tisztelt bizottság feladatkörében érdeklődésre számot tartó lehet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, önöké a szót, tessék parancsoljanak!
Borsos József képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Ezt már más egyéb idekapcsolódó, az előkészítés folyamán tárgyalt jogszabálytervezeteknél is, a szociális törvény módosításánál is például többször elmondtuk, hogy amikor arra hivatkozik az előterjesztő, hogy a rugalmasság jegyében ezt vagy azt terjeszt elő a jogszabályokban, akkor azt általában megszorításként élik meg az önkormányzatok vagy a szociális ágazat. De arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy amikor a következő évi költségvetésről beszélünk, akkor azért egy dolgot ne felejtsünk el, hogy a törvényjavaslat maga is nevesíti a 4,5 százalékos tervezett inflációt, ami eddig még ugye nem jött be soha, hogy a tervezettnél alacsonyabb legyen, nyilván magasabb lesz. És főleg a differenciáltsága miatt ez a tétel inkább jobban fogja sújtani általában a szociális területen érintett akár szolgáltatókat, akár pedig a szolgáltatást igénybevevőket.
És hogy ha már ezt a 4,5 százalékos reálérték csökkenést is figyelembe vesszük, és ha a 2005. évhez viszonyítunk, amikor a ténylegesen kifizetett támogatásokat vesszük alapul - és onnantól most már a következő évben ez a kormány hozta a következő évi költségvetéseket -, akkor azért nagyon jelentős nominális értékcsökkenéseket tapasztalhatunk, itt a 25 százaléktól az 50 százalékig szór, attól függ milyen területen. És az a szomorú ebben, hogy nemrég tárgyaltunk szociális törvénymódosítást, ahol a szólam szerint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak a kiterjesztését akarta támogatni a kormány a törvénymódosítással vagy az idetartozó egyéb más szolgáltatási formákat, mint a támogatószolgálatokat és akkor azt látjuk, hogy egyébként 2005-höz képest mondjuk nominálértéken a házi segítségnyújtásnak az értékvesztése nagyjából 50 százalékos. Vagy, hogy ha vesszük ugye a másik szolgáltatási formát, ott is húsz százalék fölötti vagy a közösségi szolgáltatásokat, ahol tizenegynéhány százalék körüli a nominális értékcsökkenés és ez ellentétben van azzal, amit egyébként a szociális törvény módosítása kapcsán hallottunk a vitában.
De ami az igazán szomorú, az pedig az, hogy amiben úgy tűnik, hogy valamiféle közmegegyezés született az oldalak között és akár a szakmával is, azok a prioritást jelentő alapellátások, amiről beszél a kormány folyamatosan, hogy az alapellátások fejlesztését szeretné megvalósítani, mint mondjuk az idősek nappali ellátása vagy a hajléktalan-ellátás vagy a fogyatékosokat ellátó alapszolgáltatások, itt egyes esetekben akár 30-35 százalékos reálérték-csökkenés tapasztalható a 2005. évi tényleges kifizetésekhez.
Tehát, ha ezeket figyelembe vesszük - nem szeretném húzni az időt -, ellentétben áll ez a költségvetési törvényjavaslat azzal, amit egyébként hallunk a kormányzat részéről, hogy mi a szándék; tehát ha ez az ellentmondás benne van, akkor azt gondolom, hogy nem támogatható egyelőre ez a törvénytervezet, ezt még egy kicsit át kellene gondolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Béki Gabriella képviselő asszony jelentkezett, parancsoljon!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Nem vagyok benne biztos, hogy egészen pontosan értem, hogy miről van szó, ezért szeretném egy kicsit lefordítani, illetve kérni, hogy mondjuk, példán keresztül megvilágosítsa az előterjesztő. Ha jól értem arról van szó, hogy hitelt forráshiányos önkormányzat akkor vehet föl, hogy ha a működési kiadásának 100 százalékára nincsen forrás, és ezt akarjuk most levinni 70 százalékra, hogy aztán ez a szabály 2009-től valóban 100 százalékos szabály legyen. Jól értem?
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Tessék parancsoljon!
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Igen, itt egy ilyen folyamatos léptetésről van szó, ami tulajdonképpen az önkormányzatokat arra sarkallja, hogy a működési feladataikat elsősorban egyensúlyos költségvetést próbáljanak hozzá, ennek a folyamatos évenkénti léptetését tartalmazza egyik oldalról; egy másik szabály pedig a társulási feladatellátásra való ösztönzést szabályozza a működési forráshiánynál.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További hozzászólások, észrevételek, vélemények?
Cseresnyés Péter képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Nem véletlenül kérdeztem az előbbi napirendi pontnál azt, amit kérdeztem, hogy folytattak-e számításokat annak érdekében, hogy a foglalkoztatás esetleges növekedése esetén, amelynek a motivációja például a járulékcsökkentés lehetne, abban az esetben milyen bevételeket jelentene ez az intézkedés az államnak. Mert ahogy olvastam az általános indoklásban, egy-két érdekes dolog pont abba az irányba mutat, hogy semmiféle ilyen jellegű szándék ténylegesen nem mutatkozik meg annak ellenére, hogy a szöveges indoklásban sok helyen utalnak arra, hogy a foglalkoztatást növelni akarják, a gazdasági fejlődés meglendítését el akarják érni.
Néhány pontot hadd olvassak, és erre kérnék reagálást, hogy ilyen számok mellett és ilyen mutatók mellett mi lesz jövőre, mi lesz 2009-ben, hogy ha a költségvetés megint csak a fiskális szemléletből adódó bevétel-kiadás oldalt nézi, hogy ez rendben legyen és remélhetőleg rendben lesz, bár ebben sem vagyunk sokan biztosak. Hadd idézzek egy-egy mondatot.
Azt mondja, az idei év, ez a 2007-es év, "az idei év hátralévő részében a növekedési ütem ismét 2 százalék fölé gyorsulhat". Akkor, amikor ennek 2-3-szorosával növekszik más országoknak a gazdasága, ez a "gyorsulhat" szó egyszerűen siralmas a 2 százalékos számmal előtte.
Aztán, nem találtam meg, de emlékszem arra, hogy ebben az általános indoklásban olvastam azt, hogy azzal számolnak, hogy az alkalmazotti körben jelentős létszámcsökkenés várható, a vállalkozások számának a megszűnésével számolnak. Ez azt jelenti a számomra, hogy hiába sikerül majd valamilyen szinten elhelyezkedni ezeknek az embereknek, az alkalmazottaknak más munkahelyen, de ez a foglalkoztatottak számát fogja csökkenteni, ez járulékfizetésben kevesebbet fog szerintem jelenteni, főként akkor, hogy ha a béreknek a növekedése nem lesz olyan mértékű nominálisan, mint mondjuk, egy infláció okozta pénzromlás, bár itt ugye reálbér-emelkedésről is volt szó. Mi lesz akkor, ha járulék és adóbevételek megint csökkennek vagy éppen stagnálni fognak.
Tehát annyi problémát lehet látni itt a számokban és az általános indoklásban, hogy miben reménykedhetünk, lesz-e gazdasági növekedés, lesz-e olyan jellegű gazdasági növekedés, amivel az állami bevételek növekedésével a költségvetés jobban fog gazdálkodni és nem mindig csak arra kell számítani a magyar embereknek, az itt élő polgároknak, hogy állandóan megszorítással és megszorítással próbálják rendbe tenni a költségvetést. Köszönöm.
ELNÖK: Filló képviselő úr!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem akartam én hozzászólni ez ügyben, de nem állhatom meg, hogy képviselőtársam véleményére néhány reakciót azért tegyek.
Egyrészt valamennyi kutatás Magyarországon és a szakma, sőt még az érintettek is, egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a járulék és adófizetési terhek Magyarországon a vállalkozások foglalkoztatását befolyásoló tényezők sorában a hatodikak, igen tisztelt képviselőtársam. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás először azt nézi, hogy van-e piac, van-e olyan terméke, amit el tud adni, van-e infrastruktúra, amivel a szállítást és a logisztikát meg tudja oldani. Van-e olyan telephelye és egyéb, ami lehetővé teszi a létszám bővítését, van-e a környéken olyan munkaerő, amit föl tud venni és megfelelő szakmai szakképzéssel rendelkezik és azután vizsgálja csak hatodik pontként a járulékokat, illetve az adóterheket. Tehát jó lenne, ha ebben az ügyben már végre tiszta vizet öntenénk a pohárba, és én kérem képviselőtársaimat, hogy ne próbáljuk meg félrevezetni egymást azzal, hogy a járulékoknak a csökkentése majd valami rohamos munkaerő-piaci fejlődést, és a foglalkoztatottak számának valami rohamos emelkedését fogja jelenteni, mert ez egyszerűen nem igaz, tehát ez nem így működik. Ezt szerettem volna elmondani egyik oldalról.
A másik oldalról pedig azt, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben Magyarországon nő a foglalkoztatottak száma. Ha megnézzük az adatokat, akkor éves szinten ugyan nem nagy létszámmal, de olyan 15 és 30 ezer fő között folyamatosan nő a foglalkoztatottak létszáma. Tehát ebben a helyzetben katasztrófára, meg nem tudnak elhelyezkedni, meg hű de rossz, meg még rosszabb, úgy gondolom nem indokolt beszélni; akkor lenne indokolt beszélni, hogy ha csökkenne Magyarországon a foglalkoztatási szint, de ez nem igaz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Képviselőtársaim, arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy a költségvetési vitát, amely a következő évi költségvetésről szól, természetesen itt a következő napirendnél és a jövő héten, a plenáris ülésen kell lefolytatni - egy. Kettő. Az ez évi költségvetés módosításáról van szó, amely a főtanácsos úr előadásában arról szól, hogy az önkormányzatokat kedvezőbb helyzetbe hozza, mint ahogy eddig voltak. Na most, ennek függvényében kellene az általános vitára való bocsátásról szavaznunk.
Iván László kér szót - és folytatjuk a vitát, mintha nem is mondtam volna semmit.
Tanár úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Egyetlenegy kérdésem van. Belenéztem az ÁSZ jelentésbe - azt hiszem mindannyian - és abban egy fejezetet hiányolok. Van Nyugdíjalap, van Egészségügyi Alap, de nincs Szociális Alap, úgyhogy ezt én hiányolom - nem tudom, hogy ebben lehet-e még valamit tenni?
ELNÖK: Köszönöm szépen tanár úr.
Török Zsolt képviselő úr, ügyrendi javaslata van?
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Igen, ügyrendi javaslatom van. A napirenden szereplő, a 2007. évi költségvetésről szóló előterjesztést tárgyaljuk már meg, amelyben meg lett nyitva a vita. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Értelemszerű volt képviselő úr, de azt gondolom, hogy erről most ügyrendi vitát ne nyissunk.
Cseresnyés Péter képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): A bizottságtól szeretnék elnézést kérni, mert előttem itt van a napirendi pont és a harmadik napirendi ponthoz szóltam hozzá, azért futottam fel a laptopomért; elnézést, majd akkor ott annál a napirendi pontnál, amikor ott tartunk, várom a választ.
ELNÖK: Ezek után képviselőtársaim, folytatni kívánja-e valaki a harmadik napirendi pont vitáját. (Derültség.) (Nincs jelentkező.) Nem.
Előterjesztő reagál-e a felvetődött problémákra? Miután Szelényi úr nem kíván több reflexiót tenni, szavazzunk.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet T/4093-as számon kaptak kézhez, kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! Általános vitára való bocsátás. (Szavazás.) Képviselőtársaim, a vita ellenére, a bizottság egyhangúlag támogatta.
Előadót is állíthatunk, ha kívánjuk. Nem kívánunk előadót állítani.
Képviselőtársaim lezárjuk a napirendi pont tárgyalását és rátérünk a negyedik napirendi pontra, amelyhez kérem, hogy az ÁSZ képviselője is foglalja el helyét. Ez a napirend képviselőtársaim a) és b) pontból áll, ahogy ezt a törvény előírja, hiszen a Számvevőszék véleményét is meg kell hallgatnunk.
Mindenekelőtt rátérünk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátásáról.
Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonynak adom meg a szót, parancsoljon!
Szikszainé Bérces Anna (PM) szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt lévő vaskos kötetet a 2008. évi költségvetés, illetve az ehhez kapcsolódó ÁSZ vélemény is, nyilván az önök számára is rendkívül komoly munkát jelent minden évben, hiszen ezeknek az áttanulmányozása, a felkészülés mindig igen komoly és időigényes feladat. Úgy szeretném elmondani - egyetértenek vele -, hogy néhány makrogazdasági általános feltételről beszélnék, azt követően pedig az önök kompetenciájába tartozó szociális tárca, illetve a nyugdíj, a Nyugdíjbiztosítási Alap kérdéseiről, illetve a családtámogatási ügyekről tennék említést és természetesen ezt követően várjuk a kérdéseket, véleményeket.
Azzal szeretném kezdeni, hogy a 2008-as költségvetési törvényjavaslat természetesen legfontosabb célkitűzéseként a konvergenciaprogram megvalósítását tűzi ki, hiszen Magyarország vállalta az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket. Azt tudom elmondani, hogy az elmúlt időszakban ennek a végrehajtása elég sikeres volt ebben az évben is. Ezt pontosan az önökhöz is tartozó társadalombiztosítási alapok bevételi helyzete is mutatja, hiszen éppenséggel az előzőekben némileg tárgyalt 2007. évi költségvetési törvényjavaslat módosítás is arról szól, hogy igazából járulék-bevételi többletek segítenek abban - részben az egyik fő cél -, hogy az Egészségbiztosítási Alapban pluszforrások kerüljenek biztosításra.
Igazából már elkezdődött ennek a megbeszélése: a 2008-as évnek. Azt tudom mondani, hogy a fogyasztói árindexről is volt némi szó az előbbiekben. Kétségtelen, hogy az ez évi fogyasztói árindex várhatóan 7,5 százalék lesz, ehhez képest 2008-ban - ahogy itt elhangzott - 4,5 százalékos inflációval számolunk.
Kétségtelen, meg tudom erősíteni a Filló képviselő úr által elmondottakat, mert a tervek szerint a következő évben a foglalkoztatottság szintje növekszik, tehát nem csökkenéssel, hanem emelkedéssel számolunk a következő évben.
Kétségtelen, hogy a bruttó átlagkeresetek vonatkozásában az idei évhez képest némi mérséklődés van, hiszen az idén 8,1 százalékos lesz a várható bruttó átlagkereset-növekedés, 2008 évben pedig 5,4 százalékos növekedéssel számolunk. Ezek lennének az általános feltételei igazából a 2008. évi költségvetésnek.
És akkor szólnék néhány szót a szociális és munkaügyi tárca költségvetéséről, majd pedig a Nyugdíjbiztosítási Alapéról; és az önkormányzatokról pedig Szelényi úr adna egy tájékoztatást az önök számára.
A szociális tárcának a kiadási előirányzatai 2008 évben 278 milliárd forint. Ezen belül a bevételi előirányzat 42,2 milliárd forint, a támogatási előirányzata pedig csaknem 236 milliárd forint. Kiemelnék néhány rendkívül fontos lépést a 2008-as tárcaköltségvetésben.
Az egyik ilyen kérdés a fogyasztóvédelemnek a középpontba kerülése. Ez részben olyan dolgokat jelent, hogy ide feladatközpontosítás történik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban már 2007 évben, és ennek is köszönhetően igazából a következő évben - és figyelemmel a fogyasztóvédelemnek a rendkívüli fontosságára - olyan ösztönző elemeket is próbálunk érvényesíteni, ami a fogyasztóvédelmi hatóság bevételeinek a 600 millió forinttal történő csökkenését is biztosítani tudja.
A másik kiemelendő kérdéskör az Országos Rehabilitációs Szociális Szakértői Intézetnek a költségvetése, hiszen itt rendkívül fontos új feladatok jelennek meg az elfogadott törvénymódosítás alapján, tehát a rehabilitációs járadékról beszélek. Ez is azt eredményezi, hogy itt ez az intézet összesen 1823,8 millió forinttal tud gazdálkodni a következő évben, ez is úgy gondolom, hogy mindenképpen fontos és kiemelendő kérdés.
A következő ilyen terület, amit szintén ki szeretnék emelni - ez részben összefügg a fekete-szürke foglalkoztatás fehérítésének a kormányzati szándékával -, ez az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek a támogatása: 3,7 milliárd forintot meghaladó támogatással számolhat. És külön ki szeretném emelni, hogy annyira fontosnak tartja a kormány ennek a területnek a támogatását, hogy itt 150 fős létszámfejlesztésre is sor kerül, tehát ez is erősíti azt, hogy a kormány ezt rendkívül fontosnak tartja a következő évben.
Ugyancsak szeretném kiemelni - ez is a bizottság számára fontos információ, úgy gondolom - a kábítószer megelőzésével kapcsolatos feladatokra a jövőre 1 milliárd forint áll rendelkezésre a tárca költségvetésében. Itt elmondanám, hogy természetesen más fejezeteknél is megjelenik ezzel kapcsolatos támogatás, tehát nem csak a tárca költségvetését kell ebben a vonatkozásban nézni.
A másik fontos téma még az ifjúsági feladatok támogatása. Itt összességében a tárcánál 1 milliárd forintot meghaladó támogatás áll rendelkezésre a javaslat szerint.
Ugyancsak fontos kérdés és a tisztelt bizottság ügykörét is érinti, a megváltozott munkaképességű állampolgárok foglalkoztatásának a segítését célzó támogatás. Ez jövőre 52,9 milliárd forintos támogatást jelent. Ez - ugye nyilván ismerik a rendszert, hogy igazából alapvetően az új konstrukció most már a tárcánál fókuszálódik - korábban megosztottan volt a szociális munkaügyi tárcánál, illetve a Pénzügyminisztériumnál, az új rendszerben ez már a szociális tárcánál fókuszál.
A következő fontos kérdés a közmunkaprogramok támogatása, ami szintén a következő évben növekedést jelent; ami azt jelenti, hogy 3500 millió forinttal lehet számolni ezen a területen, ami az előző évhez képest 400 millió forintos növekedést jelent, azt gondolom, hogy ez is rendkívül fontos.
A következő ilyen kiemelendő kérdés a szociális célú humánszolgáltatások normatív és kiegészítő normatív támogatása. Itt 43,2 milliárd forintos támogatás jelenik meg. Ez az előző, a 2007-es évhez képest 15 százalékos növekedést mutat, tehát ez is jelzi egyrészt a reális tervezésre törekvést, másrészt pedig ennek a területnek a fontosságát.
Fontos még a tárcánál a szociális törvényből eredő, hiszen most lett éppen elfogadva a szociális törvény módosítása, az ezzel kapcsolatos többletfeladatokra 2275 millió forintot tartalmaz a tárca költségvetése; amiben itt rendkívül fontos és kiemelt feladat a házi segítségnyújtás, az étkeztetés segítése.
Ki szeretném emelni az esélyegyenlőségi programokat még a tárcánál, ez 902,7 millió forintos támogatást jelent. A hajléktalan-ellátással kapcsolatban pedig 796,5 millió forint jelenik meg a tárcánál.
Fontos feladata még a tárcának a nemzeti civil alapprogramnak a kezelése, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátása. Itt 6887,8 millió forinttal számolhatunk ilyen címen, ez egyezik a 2007. évi előirányzattal.
Ki szeretném még emelni a családi támogatások alakulását. Itt igazából részben a családi támogatások vonatkozásában általában egy 4,5 százalékos növekedés van, tehát a tervezett inflációnak megfelelő mértékkel emelkednek a családi támogatások. De ezen túlmenően, van egy külön differenciálás, ami azt jelenti, hogy bizonyos családok számára további támogatás kerül biztosításra, ami azt jelenti, hogy a 4,5 százalékon túlmenően további havi 400 forinttal számolhatnak a gyermeküket egyedül nevelők, illetve a három és többgyermekes szülők, tehát ebben a körben külön emelés érvényesül.
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetéséről beszélnék. Itt igazából az jelenik meg, ami már ebben az évben igazából részben megvalósult, de még nem járulékátadással. Ez arról szól, hogy egy tavalyi döntés nyomán 2007 évtől a rokkantsági nyugellátások teljes egészében átkerültek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. Ugyanakkor miután az ezzel kapcsolatos szakmai döntések kissé későn születtek meg, ezért csak pénzeszköz átadással történt ennek a bonyolítása - 2008 évtől ennek járulékátadással is megteremtjük a feltételeit. Ez azt jelenti, hogy az Egészségbiztosítási Alaptól 4 százalékos járulékátcsoportosítás történik a Nyugdíjbiztosítási Alap felé; ebből 3 százalék a munkáltatói járulékot érinti, 1 százalék pedig az egyéni egészségbiztosítási járulékot.
Itt rögtön szeretném hangsúlyozni, hogy nem járulékemelésről, hanem átcsoportosításról van szó, tehát a félreértések elkerülése végett senki nem emel semmilyen járulékot, csak a megoszlása változik ennek, tehát ebből adódóan senkinek a terhelése, tehát a foglalkoztatóé sem növekszik, az egyénié sem növekszik. Sőt bizonyos fokig az a változás, hogy ugye az egyéni egészségbiztosítási járulék, ahol eddig 7 százalék volt, most az 6 százalékra csökken és 1 százalékkal ezzel egyidejűleg az egyéni nyugdíjjárulék növekszik 8,5-ről 9,5-re, miután a nyugdíjjáruléknak van felső határa, eltérően az egészségbiztosítási járuléktól, némileg bizonyos körökben tehercsökkenés is megvalósul ezzel összefüggésben.
Természetesen a Nyugdíjbiztosítási Alapnál az államháztartási törvény előírásainak megfelelően mindig nullszaldóval tervezzük a költségvetést, tehát ez természetesen a 2008-as évben is így történik. Ez természetesen - majdnem természetesen, de a mai körülmények között - több száz milliárd forintos támogatást jelent a költségvetés részéről. Ennek kétségtelenül komoly részét jelenti a magánnyugdíjpénztári tagdíjkiesésnek a kompenzációja. Természetesen ez is egy növekvő összeg, hiszen az átlagkeresetek is növekednek, növekednek a keresetek egyik évről a másikra, tehát ez is egy növekvő kérdést jelent.
A nyugdíjemelésekhez érve, itt a következő évi költségvetésben 4,9 százalékos nyugdíjemeléssel számolunk, természetesen a svájci indexálás figyelembevételével - tehát a januári nyugdíjemelésről beszélünk. Természetesen azokkal a szabályokkal, amik egyébként a nyugdíjemelésre vonatkoznak, hogy novemberben meg kell nézni, hogy a tervezett számokhoz képest hogy, és mint alakul a tényleges folyamat, akkor természetesen a törvényeknek megfelelően - mint ahogy most is novemberben visszamenőleges nyugdíjemelés történik, 2,4 százalékos januárra visszamenőleg - ha ilyen helyzet van, akkor ez meg fog történni.
Még egy ilyen szabályozásváltozásra felhívnám a tisztelt bizottság figyelmét, ami igazából az adócsomagban jelenik meg, de a nyugdíjasokat érinti. Ez arról szól, hogy ugye ez év április elsejétől kötelező a nyugdíjas foglalkoztatottak számára az egyéni nyugdíjjárulék megfizetése; de természetesen ez össze van kapcsolva azzal, hogy ennek az ellátási oldalra is növekedő hatást kell kiváltania. Tehát a mai szabályok szerint, ha 365 napig valaki fizette ezt a jelenlegi 8,5 százalékot, akkor az ő nyugellátásának az összege azután, annak a keresetnek a figyelembevételével, ami után fizette a 8,5 százalékot, 0,4 százalékával emelkedik. Tekintettel arra, hogy a járulékátcsoportosítás miatt a következő évben, ebben a körben van egy egyszázalékos tehernövekedés - ebből adódóan, amit elmondtam önöknek -, szükség van ennek az ellátás oldaláról történő kompenzációjára is és ezért ez a 0,4 százalék a következő évben 0,5 százalékra emelkedik, tehát ez a tehernövekedés ellátási oldalról figyelembevételre kerül.
Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani és akkor Szelényi úr néhány gondolatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tessék parancsoljon Szelényi úr!
Szelényi György (PM) szóbeli tájékoztatója
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm. Csak röviden néhány szót az önkormányzatok szociális vonatkozásairól. A már ismertetett makro-paraméterek alapján a helyi önkormányzatok 2008-ban várhatóan 3200 milliárd forinttal fognak gazdálkodni. Ezen belül az állami támogatások átengedett személyi jövedelemadó összeg 1289 milliárd forint lesz. Ezen belül a szociális és gyermekvédelmi ágazat, mint a második legnagyobb közszolgáltatási ágazat az önkormányzati körben, ez 283 milliárd forintot fog felhasználni.
A kialakult összeget tekintve - most a kondíciókról beszélünk először -, két-három olyan tételt érdemes kiemelni, ami ezeket kialakította. Az első. A nyugdíjemeléshez kapcsolódóan a különböző segélyeknél a kapcsolódó források növekednek 7,2 milliárd forinttal. A második. A szociális törvény módosításából adódóan az alapellátás, jelesül a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás megerősítése 5,3 milliárd forinttal, valamint a "Legyen jobb a gyerekeknek" program keretében a nyári étkeztetés 1,2 milliárd forintos többlet épül be az előirányzatok közé. Ennyit a kondíciókról.
Még két mondatot kérnék, engedjék meg, a szabályozásról. Az első. A szociális törvény módosításához kapcsolódóan, az alapellátás erősítését tekintve, az ellátottak jövedelmének a figyelembevételével differenciálódik a fenntartót megillető normatív állami hozzájárulás mind a szociális étkeztetésnél, mind a házi segítségnyújtásnál, mind az idősotthoni ellátásnál - ez az egyik szabályozásbeli újdonság.
A másik, amiről kell beszélni, hogy a 2007-ben kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbfolyik az a módszer, hogy a 2008-ban újból újként belépő ellátásoknak a meghatározott normatívának az 50 százaléka illeti meg, és a minisztériumon keresztül történő szakmai feltételvizsgálatot követően kerül sor a normatíva másik 50 százalékának a megítélésére. Ezekre a megfelelő fedezeteket mind normatívában, mind úgynevezett központosított előirányzattal tartalmazza a törvény.
Bevezetőül ennyit, kérdéseikre állok rendelkezésre. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm Dr. Csépán Mária Magdolnát főszámvevőt igazgatóhelyettest, Siskáné Dravitzky Éva számvevőt a Számvevőszék képviseletében és igazgatóhelyettes asszonynak adom meg természetesen a szót.
Tessék parancsoljon!
Dr. Csépán Mária Magdolna (ÁSZ) szóbeli kiegészítője
DR. CSÉPÁN MÁRIA MAGDOLNA (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Önök előtt van a 2008. évi költségvetésről készített számvevőszéki véleményünk. Nagyon rövid kiegészítést szeretnék hozzáfűzni.
Az volt az alapvető célunk, hogy a 2008. évi előirányzatok tervezésének a megalapozottságát vizsgáljuk; ezen túlmenően a konvergenciaprogrammal kapcsolatos összhangot és az európai uniós források, támogatások igénybevételének a realitását.
Szeptember 18-án fejeztük be a helyszíni ellenőrzéseket. Ezt követően szeptember 28-án ismertük meg a költségvetési törvényjavaslat végleges verzióját. Ennek kapcsán a megállapításainkat ismételten áttekintettük. Némi problémát okozott, hogy a költségvetési törvény megalapozottságát szolgáló szakmai törvényeket még nem fogadta el a parlament, illetve annak a tárgyalása gyakorlatilag párhuzamosan történik a költségvetési törvénnyel. Nem ismertük a fejezeti indokló-kötetek tartalmát és nem volt tudomásunk arról sem a vélemény készítése idején, hogy módosul a 2007. évi költségvetési törvény, ami alapvetően az Egészségbiztosítási Alap költségvetését érinti.
Összességében ezekkel a kisebb-nagyobb bizonytalansági tényezőkkel együtt azt tudjuk mondani, hogy a 2008. évi törvényjavaslat - a tervezett makrogazdasági tendenciák teljesülése mellett - végrehajthatónak látszik, a bevételek és a kiadások kockázatát a 170 milliárd forintos tartalék elháríthatja.
A makrogazdasági mutatók a konvergenciaprogram adatainak tendenciáit tükrözik, attól némi elmozdulást tapasztalunk; a 12. oldalon erről egy kis táblázatot is szerepeltetünk, ami mutatja, hogy pici elmozdulást látunk - nyilvánvalóan a konvergenciaprogramnak is a kiigazítása meg fog történni.
Megindultak a közigazgatásban, az egészségügyben és az oktatásban a tervezett változtatások, átalakítások. Ezeknek az elsődleges célja az államháztartási hiány mérséklése - ezekre a véleményben külön kitérünk a megfelelő helyeken. Azt gondoljuk, és úgy látjuk, hogy pénzügyi értelemben ezek az átalakítások máris - hogy úgy mondjam - pozitív hatásokkal jártak, különös tekintettel az egészségbiztosítás kiadásaira céloznék itt.
Alrendszerenként véleményeztük a bevételek és kiadások előirányzatait, ennek sorrendjében tartalmazza a vélemény az Állami Számvevőszék megállapításait.
A Nyugdíjbiztosítási Alapról kiegészítésképpen csak annyit szeretnék mondani, hogy az alapkezelő az előírásoknak megfelelően készítette el a költségvetési javaslatot. Egyetlen bizonytalansági tényező volt a tervezés idején: az idei kiegészítő nyugdíjemelés mértéke, ami végül is 2,4 százalékban lett meghatározva. Mi, ha ennél egy picit magasabb mérték mellett döntöttek volna, nem tiltakoztunk volna igazából, de erről született döntés.
Az összbevételekre vonatkozóan úgy látjuk, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap 2007. évi költségvetési bevételei fedezetet nyújtanak a kiegészítő nyugdíjemelésre, 2008-ban is reálisnak tekintjük a bevételi előirányzatokat és ennek megfelelően a megadott makrogazdasági mutatók alapján a 4,9 százalékos jövő évi tervezett nyugdíjemelési mértéket is reálisnak ítéljük.
Szeretnék visszautalni a 2006. évi zárszámadási törvényjavaslat tárgyalása idején elmondottakra, a járulékbevételek nyilvántartási kérdéseire, az Adóhivatal adatszolgáltatásával kapcsolatos problémákra és ennek kapcsán önök előtt van az adótörvény módosítási csomag, amelyben az szerepel, hogy 2008-tól esetleg a társadalombiztosítás járulékbevételei egy számlára történne a befizetés, és úgy gondoljuk, hogy jelen körülmények között ez a gondolat az Állami Számvevőszék részéről nem igazán támogatható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm Csépán Mária Magdolnának a számvevőszéki véleményt.
Képviselőtársaim önök előtt a lehetőség. Tekintettel arra, hogy Cseresnyés képviselő úr már elmondta a véleményét az előző napirendi pontnál, így Soltész Miklós alelnök úrnak adok először szót.
Parancsoljon alelnök úr!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Egy nagyon rövid kérdés. Főosztályvezető asszony segítsen annyiban nekem, hogy azok a nyugdíjasok, akik nyugdíj mellett dolgoznak, elkezdték fizetni a járulékot - ez április 1.-je óta kötelező, április 1.-ig nem volt -, azok is megkapják ezt a 0,4 százalékos emelést, vagy ha egy év letelik, vagy pedig minden egyes december 31.-vel végződött évet néznek egybe - válaszoljon erre, legyen szíves. Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdések.
Béki Gabriella képviselő asszony, tessék parancsoljon!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen elnök úr. Tudom, hogy általános vitáról van szó, én mégis konkrét tételekről akarok jó néhány kérdést feltenni. Nem is fontossági sorrendben, hanem ahogy itt felírtam magamnak.
Említette az előterjesztő a bevezetőben, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására 52 milliárd szerepel a szociális tárcánál. Én ezt az 52 milliárdot nem találtam meg, a 104. oldalon van egyszer 9,6 milliárd, egyszer meg 37,7 milliárd - nem tudom, hogy hol a különbözet. Régi problémánk a költségvetés olvasásával kapcsolatban, hogy különböző helyeken vannak eldugdosva pénzek.
Feltűnt például a Roma integrációs évtizeddel kapcsolatban, hogy ott szerepel 150 millió forint egy soron, mint a Roma integrációs évtized program, miközben ez nyilvánvalóan a programnak legfeljebb valamilyen működtetési költségvetése - ehhez képest számos soron lehet majd kibányászni roma helyzetjavításra vonatkozó összegeket. Hihetetlen jó lenne, hogy ha egyszer el tudnánk oda jutni, hogy egy költségvetés alkalmas legyen arra, hogy különböző projekteknek a forrásait nyomon lehessen követni benne.
Ugyanez vonatkozik a kábítószerre vagy valami hasonló. Említette az előterjesztő azt is, hogy 1 ezer millió forint szerepel, és pozitívumként említette. Ehhez képes a 105. oldalon kiderül, hogy idénre ennél valamivel, mondjuk 12 százalékkal magasabb összeg volt tervezve, 1,1, egészen pontosan 1125 millió forint, tehát ezt semmiképpen nem tudom pozitívumként értelmezni különös tekintettel arra, hogy azt gondolom, hogy a kábítószer probléma nem csökkent az elmúlt időszakban.
Említette azt is, hogy hajléktalan-ügyre, hajléktalan-ellátás fejlesztésre 700 millió forint van. A 115. oldalon lehet megtalálni azt a sort, amelyik a hajléktalan-ellátás fejlesztésére 566 millió forintot tartalmaz, fillérre ugyanannyit, mint az idei terv, nem tudom, hogy hol szerepel a 700 milliós forintos előírás, de itt a környéken sincs más olyan sor, cím, amelyik a hajléktalan-ellátással foglalkozna.
Van néhány olyan előírás sor, ahol viszont ilyen érdekes cikkcakkok alakulnak a tervezésben, miközben a tervezés most is nagyon nagymértékben bázisszemléletű; tehát vagy ugyanazt az összeget tartalmaz egy következő év, vagy csak egy pici emeléssel, egy inflációkövetést tartalmaz. Éppen az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőségek terén tartalmazó költség sor úgy néz ki - a 118. oldalról beszélek -, hogy idén volt 677 millió forint betervezve, jövőre lesz 582 millió forint betervezve, aztán 2009 után megint 680. Tehát itt van egy ilyen kiugrás a jövőre nézve, aminek mondjuk, meg kellene tudni indokolni a hátterét, hogy mi okozza ezt a kiugrást. Valami egészen hasonlót látunk a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány számára eltervezett forrásnál, ahol idén 390 millió forint volt, jövőre 600 millió forint lesz, hogy aztán 2009-től megint a 390 millióra álljon vissza a színvonal.
Én tudom, hogy az egész költségvetéshez képest ezek nagyon apró kis tételek, és még egyszer mondom, talán az általános vitában nem is illő ilyen apró tételekkel foglalkozni, de annyira szeretném megérteni a költségvetés készítésének a hátterét, meg logikáját. Azt gondolom, hogy ezeket a típusú kérdéseket később a részletes vitában már nem lehet feltenni.
Egy következő nagyon hasonlatos probléma, egy kicsit speciális: a társadalmi szervezetek tárcaszintű támogatásának a kérdése. Itt a Pénzügyminisztérium nyomására elindult egy olyan tendencia, hogy próbáljuk meg nem nevesítve tartalmazni a különböző apró civil szervezeteket, hanem pályázati úton egy nagyobb összeget jelölt meg mondjuk a költségvetés éppen az idei évben. Idén úgy nézett ki, hogy szociálpolitikai társadalmi szervezetek támogatása céljára volt 710 millió forint a tárcánál - előtte ugye nevesítetten szerepeltek civil szervezetek -, most pedig látunk egy huszáros fordulatot, minthogyha egy visszarendeződés lenne; nem biztos, hogy rossz vagy támogathatatlan ez a visszarendeződés, de megint nevesítve szerepelnek a szervezetek - ez a helyzet. Most ezen a soron, hogy társadalmi szervezetek támogatása, amit pályáztat majd a minisztérium, itt nem szerepel összeg, viszont a betegjogi közalapítványtól kezdve nem tudom hány civil szervezet, fel van sorolva konkrét összegekkel, ami vagy több, vagy kevesebb, mint a megelőző években a civil szervezetek által kapható támogatás - ennek az elvi hátterére szeretnék rákérdezni. Kiegészítve ezt a mondanivalómat azzal, hogy például a négy nagy országos fogyatékos szervezet pénze nincs megemelve se az inflációval, se szerényebb összeggel és nem csak az a baj, hogy jövőre nincs megemelve, hanem a következő négy évben ugyanazok az összegek szerepelnek, amit azt gondolom, hogy azért talán senki nem gondolhat igazán komolyan.
Ugyanehhez a témához tartozik, hogy nem szerepel viszont ezek között a szervezetek között az Autisták Érdekvédelmi Szövetsége, akik pedig jó ideje bekerültek a fogyatékos személyek jogairól szóló törvénybe, tehát azt gondolom, hogy ha ez a logikája a dolognak, akkor itt lenne a helyük.
És végül, de nem utolsósorban, szerepel olyan sor a költségvetésben régtől, ami a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását irányozza elő. Most ezzel a sorral kapcsolatban az a helyzet, hogy itt van egy jelentős csökkenés. 2007-ben - kerekítve mondom - 2800 millió forint volt, jövőre pedig kevesebb, mint 2000, tehát több mint 800 millió forintos a csökkenés - ezt például azt gondolom, hogy meg kellene tudni indokolni, hogy mi is magyaráz.
Számtalan kérdést tudnék még, de azt gondolom, hogy így is sok volt. A nyugdíjrendszerhez, a Nyugdíj Alaphoz nem tennék megjegyzést, én örülök, hogy sikerült nullszaldóra tervezni a következő évet, és hogy az ÁSZ is megalapozottnak tartja ezt a költségvetést, amit összeállítottak. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Aszódi Pál képviselő úr, tessék parancsolni!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Tisztelt Főosztályvezető Asszony! A nyugdíjasokkal kapcsolatban volt szíves említeni a nyugdíjemelés mértékét, a 4,9 százalékot az index alapján. Tisztelettel csak azért kérdezem, hogy teljes legyen a kép, és kényelmesebbé tegye a helyzetemet: mik a bázisadatok mértékadatai? - ezt kérem szépen?
ELNÖK: Köszönöm.
Török Zsolt képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm szépen. A költségvetés általános vitája kapcsán biztos, hogy érdemes elmondani azt, hogy egy olyan költségvetést kell elfogadnunk, ahol azonban minden egyes bizottság, minden egyes szakterület a saját területét, a saját maga által képviselt rétegeket, társadalmi csoportokat képviseli elsősorban, és rengeteg kérés, rengeteg kérdés megfogalmazódik ilyenkor - sokak esetében ez lehet, hogy csak vágyálomnak minősül.
Azonban azt gondolom, hogy jó irányt mutat a költségvetés, amikor azt mondjuk, hogy a családi pótlék, a gyes, vagy a gyermekek után járó különböző támogatások növekednek, sőt amikor még valamifajta extranövekedést is lehet előidézni bizonyos tekintetben. Persze mi száz szemközt is beszéltünk erről, hogy a differenciált családi pótlék emelés esetében a meglévő 4,5 százalékos emelésen túl a plusz 400 forint nem az az eget rengető hatalmas összeg, biztos, hogy lehetne jóval többet is mondani, persze mondani lehet, csak a fedezetét is meg kell teremteni, tehát azt gondolom, hogy erre érdemes többet áldozni. Persze nem tudom megmondani most per pillanat, hogy az ellentételezése mi legyen, hogy nem fizetünk nyugdíjat egy hónapban, vagy megszüntetjük a katonaságot vagy a rendőrséget vagy az önkormányzatokat vagy valamit, tehát a forrását, ha meg akarjuk jelölni, vagy mondjuk, a polgármesteri hivatalokat bezárjuk egy hónapra; ezek jó ötletek, csak azt gondolom, hogy ennyire nem lehetünk mégsem a szakterületünk iránt elfogultak.
Azt látom azonban a költségvetés kapcsán, hogy a mi területünket érintő, elsősorban népesedés, ifjúság, gyermek, család ügyeit érintve, hogy a társadalmi folyamatok leképeződése látszik a költségvetésben és nem pedig a generálója a költségvetés annak, hogy milyen irányba menjenek a társadalmi folyamatok. Hála a jó istennek egyre tovább élnek, egyre több egészséges évben az idős polgártársaink, ennek következtében növelni kell a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásra kifizetett összegeket, az idősgondozással, a szociális gondozással, a szociális ágazaton belül azokat, akik esetleg a korosztályhoz köthetőek.
Nagyon fontos az, hogy a szociális ellátórendszer hogyan működik. Mindegyikre azt mondom, hogy igaz és elfogadható. Azonban ha látjuk azt, márpedig látjuk, hogy a demográfiai helyzet nem túl jó, ha látjuk azt, hogy a népesedéspolitika területén előrelépésre volna szükség, akkor önmagában a társadalmi folyamatok leképeződése a költségvetésben nem válasz, csak kényszer, kényszerlépés arra, hogy mi történik ma Magyarországon. Éppen ezért, amikor arról beszélünk, hogy például a "Legyen jobb a gyerekeknek" programban az óvodák, bölcsődék számát növelni kell, akkor a normatívák emelkedése fokozott mértékben lenne indokolt, bár itt ugye megjelenik, hogy az óvodáknak, bölcsődéknek és a családi napköziknek a költségvetési támogatása hogyan növekszik - szerintem, ebben lehet, hogy még tovább kell lépni.
Ehhez képest viszont, tehát az alulméretezett óvodai, bölcsődei férőhelyekhez képest, az iskolák még mindig túlméretezettek szerintem és üres tantermek tömkelegét fűtjük, világítjuk sok esetben, de ez legyen az intézményfenntartók dolga; csak egyszerre van jelen a pazarlás, és a szegénység például ezen a területen is.
Ugyanígy az otthonteremtés esetében további támogatásnövekedésre van szükség szerintem, nem feltétlenül a feudalizmus továbbélésének a biztosítására; tehát nem azt mondom, hogy az ingatlanjuttatás akár telekspekuláció legyen az, akár ingatlanbefektetések, akár az, hogy a vagyonhoz juttatást kell továbbnövelni. Igen, működjék a szociálpolitikai támogatás, amely egyszeri vissza nem térítendő támogatás; igen, nyújtsunk segítséget ahhoz, hogy ingatlant is vásároljanak azok, akik családalapítás előtt állnak vagy éppen már túl vannak rajta, de szeretnének otthont teremteni maguknak. A következő lépés az az, amikor az otthonteremtésnél azt mondjuk, hogy nem feltétlenül csak a feudalizmus továbbélését kell Magyarországon biztosítani, hanem ténylegesen az otthonteremtést kell segíteni, amikor nem feltétlenül az ingatlanszerzés, hanem az otthonalapítás, az otthonteremtés az, ami segítségre szorul. Ebben persze az önkormányzatokkal is együtt kell működni, gondoljunk csak a lakbértámogatás rendszernek az önkormányzatok részéről való le nem hívására vagy részleges igények megjelenésére.
Általában hogy ha a fiatalokról szót ejtünk, akkor feltétlenül fontos az, hogy mérlegeljünk, hogy milyen módon foglalkozunk ma a magyarországi fiatalokkal. Azt látom, hogy az ifjúság intézményrendszere jelentős mértékben visszafejlődött, ez a költségvetésben is sajnos megjelenik. Azt gondolom, hogy nem visszafejlődnie kellene ennek a területnek, hanem előrelépni kellene ezen a területen. Az ifjúság intézményrendszerére, legyen az főhatóságok, hatóságok, helyi lokális szolgáltató központok, inkább fejleszteni kellene, semmint visszafejleszteni - itt megvonásokat látok az ifjúság területén.
A kábítószerügyet említette már Béki képviselőtársam is. Nemhogy növekedés, nemhogy szinten tartás, hanem 75 millióval kevesebb forrás áll rendelkezésre erre a területre, holott minden egyes adat 2004 óta azt mutatja uniós szinten - Magyarországon még egyelőre nem, de valószínű ennek a begyűrűző hatása későbbre várható -, hogy a kábítószer-probléma terjedése Magyarországon is hosszabb távú gondokat vet fel. Éppen ezért több mint 100 millió forintos növekményre volna szükség ezen a területen, nem pedig csökkentésre.
Ifjúsági közösségi programok támogatásában szintén nem látom, hogy növekedés lenne. Hadd érzékeltessem, akik nem foglalkoznak ilyen aktívan, mondjuk esetleg az ifjúságpolitikával. Az ifjúsági ügyekre szánt pénzek ma annyi, mint fél kilométer autópálya összesen. Ha száz méterrel több autópályát építünk vagy kevesebbet, akkor sem éri meg azt, mint amit ezen a területen egy százszázalékos növekménnyel el lehet érni, tehát az ingerküszöböt a költségvetésben nem tudja olyan mértékben elérni az ifjúsági ügyeknek a nagyságrendje, amely az állami beruházások vagy egyes intézményrendszereknek a működését jelenti. Ha tíz forinttal megemelünk egy normatívát, annak százmilliós nagyságrendje, kihatása van, mondjuk az oktatás területén vagy bármilyen más területen. Mindegyik ügy nagyon fontos, nem elvenni akarom onnan, nem azt mondom, hogy azt csökkentsük, csak azt szeretném érzékeltetni önökkel, hogy itt a normatíváknak tíz, százforintos emelkedése, ami igazából nem segít sok esetben, nem jelent annyit, mint itt egy százszázalékos növekmény és a költségvetésben sem összemérhető a nagyságrend.
Éppen ezért azt javaslom, hogy az általános vitára való alkalmasságot persze támogatjuk, de nézzük meg melyek azok a források, amiket akár a fejezetek közötti átcsoportosítással, akár a fejezeten belüli átcsoportosítással meg lehet oldani, hogy a fiatalokra, a családalapítás előtt lévőkre, azokra, akik a jövő teherviselő generációi lesznek, azokra áldozzunk is pontosan azért, amivel kezdtem. Ha a társadalmi folyamatok leképeződését mutatja csak a költségvetés, akkor nem lehet hosszabb távon gondolkozni, akkor kik fogják 10-20-30 év múlva befizetni a nyugdíjjárulékokat, hogy abból a nyugdíjkifizetések is megtörténjenek, hogy abból az állam továbbra is tudjon úgy működni, hogy biztonságot nyújt a polgárainak. Éppen ezért én ugyan az általános vitára való alkalmasságot támogatom, de feltétlenül fontosnak tartottam itt is jelezni, hogy ifjúságra, népesedéspolitikára, családpolitikára többet kell áldozni a következő időszakban. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Borsos József képviselő úr következik.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Mivel az előző napirendi szám alatt már a kibontakozó vitában én is elmondtam a véleményemet (Derültség.) és ezt csak részleteiben is több tekintetben megerősítette Béki képviselőtársam hozzászólása, merthogy azért alakult ki az az érzet, minthogyha újra kormánypárti képviselőnek kellene szót adni, mert úgy beszélt, minthogyha ellenzéki képviselő lett volna. Egyetlenegy dolog, ami miatt ismételten kértem szót, ez pedig az, ami ugye a vitában kibontakozott, hogy ez a kutatás és hogy hányadik sorban van a járulék. Ezt valóban a kutatások ezt mutatták, ez teljesen igaz; csak ez akkor működik, hogy ha megnézzük az első öt, az mind állami szolgáltatásból eredő előny egy-egy vállalkozásnak: az infrastruktúra, a területre kiképzett munkaerő, minden egyéb ilyen dolog. Na most, ha az állam azért szedi be az adókat, meg a járulékokat, hogy ezeket a szolgáltatásokat tudja nyújtani, akkor így rendben is van, tehát így is fognak viselkedni a vállalkozások, és akkor ez őket különösebben nem érdekli, a sokadik helyen érdekli. Csak a jelen állapotban pont az a helyzet, hogy ezek a szolgáltatások nem működnek az állam részéről és a költségvetés is pontosan azt mutatja, hogy pont az államot szűkítik, és az állami szolgáltatások szűkülnek. Tehát vagy azzal az első öttel segítjük a vállalkozásokat és akkor ennek a költségvetésben meg kellene jelenni, vagy pedig a másikkal, hogy ha az már nem megy, akkor a járulékok csökkentésével - erről lehet vitatkozni -, de az alap kiinduló eset az igaz.
Egy kérdésem lenne, hogy ugye azért azt nem teljes mértékben gondolja komolyan az előterjesztő, hogy egy 4,9 százalékos nyugdíjemeléssel, egy 4,5 százalékos tervezett általános inflációval ezek a nyugdíjak egyébként őrizni fogják a reálértéküket, ismerve a nyugdíjasoknak a fogyasztási szerkezetét és ismerve azt, hogy például akár a villanyáram vagy akár egyéb más olyan alapvető szolgáltatásnak az ára milyen mértékben fog fölmenni a következő évben. Köszönöm.
ELNÖK: Ha nincs kormánypárti jelentkező, akkor Iván László képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Annak örülök, hogy a nyugdíj és az idősügy most már általánosan mindenkit átsző és átfon és mindenki a maga módján próbálja ezt közvetíteni, évtizedeken keresztül nem így volt, tehát ez egy pozitív dolog. És azt hiszem, hogy a költségvetésnél, amennyire én laikusan értek a költségvetéshez, a bevétel és a kiadás mindig a meghatározó és így a 2008-as bevétel és kiadásokkal kapcsolatosan szeretnék kérdést is föltenni, meg egy-két megállapítást.
Az egyik rendkívül fontosnak - legalábbis részünkről vagy részemről - tartható dolog, hogy a 2008-tól belépő új nyugdíjasok az új számítási rendszerrel kapcsolatosan, mindannyian tudjuk, levonásba kerülnek, körülbelül 8 százalék körül. Ez az összeg a tervezett jövő évi költségvetésben körülbelül milyen volument, milyen összeget jelent.
A másik kérdésem az lenne, hogy a 2008-as bevételekben a vizitdíjak, ápolási díjak volumene ugyancsak körülbelül mennyit jelent előtervezés és előgondolkodás szempontjából, amit nagyon fontosnak tartok egészen addig, míg ezt vissza nem vonjuk.
A harmadik kérdésem, hogy az öregségi nyugdíjak, tehát a nagy nyugdíj kosárban - nem csak a fogyasztói kosárban - hol tart az öregségi nyugdíjasok és a valamilyen nyugdíjasokkal kapcsolatos emelkedés, van-e erre valamiféle differenciált előtervezés?
Másrészt nyilvánvaló, hogy azoknál a nyugdíjasoknál, akiknek a nyugdíj összege 50-60 ezer forint alatti, azoknál ez a bizonyos emelkedés, amivel kiegészítésképpen 150 és a jövő esztendőben is emelkedés szempontjából jelent, azok hihetetlen keveset, kis, minimális összegeket fognak jelenteni - erre vonatkozóan azért egy ilyen osztott-bontott előtervezésnek, előgondolkodásnak az arányát legalább jó lenne tudni.
Nem utolsó szempont, hogy az időseknek is, a nyugdíjasoktól az idősek felé tartóknak és az idősek szempontjából meghatározó az életminőség és az egészség biztonsága, a piacbiztonság a szociális biztonságot jelent és az egészségbiztonság. Na most, ahogy látom a gyógyszertámogatásokkal kapcsolatosan, a jövő évre csökkentés következik be, a tervezet szerint 4,2 százalékos csökkentés, ha jól látom, amelyik egy 349 milliárdos csökkentést, illetve kiadást jelent, de ez mínusz 4,2 százalékos. Most az a kérdésem, hogy ezen belül - valószínűleg az önkormányzatoknál is fellép ez a kérdés - a közgyógyellátásokra vonatkozóan hol találok adatot. A közgyógyellátási keret, a közgyógyellátással kapcsolatos pénzügyi vagy támogatási előrejelzés mit fog jelenteni. Ezt én rendkívül fontosnak tartom pontosan a kisnyugdíjasoknál, pontosan azoknál, akik ténylegesen a létminimum határán élő, mozgó családok és így tovább.
Befejezésképpen, a magam részéről legalábbis, nagyon fontosnak érzem azt, hogy az APEH-el kapcsolatosan az a bizonyos megállapítás, hogy az APEH adatok most már úgy tűnik, hogy rendben vannak. Amikor a utolsó ilyen találkozásunk volt a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság nagyon fontos értekezletén, ismertető konferenciáján, akkor azért láttuk azt, hogy valahogy ott az adatoknak a transzferje, az adatoknak és a pénzösszegeknek a transzferálása az APEH részéről a Nyugdíjbiztosítás felé valahogy nem derült ki, hogy ez most hogy fog növekedni, hogy fog javulni a következő esztendőre, itt nagyon nagyok a problémák. Nagyon nagyok a számítógépes rendszer átalakítását illetően, az arra fordítandó összegnek is a csökkentése miatt. Tehát úgy tűnik, hogy az a biztonság, amit az APEH átküld a Nyugdíjbiztosítónak, az valamiképpen nem működik jól, és ott komoly összegekkel kapcsolatosan és komoly számokkal találkoztunk, hogy a jövő esztendőre ez a támogatás, hogy ezt a rendszert például hogyan fogják segíteni, ez hogy alakul, mert mínusz előrejelzések voltak? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Dér Zsuzsanna képviselő asszonynak adok szót!
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon nagy örömmel vettem itt a tájékoztatásból, hogy a "Legyen jobb a gyermekeknek" programra 1,3 tized milliárd többletforrást tervez 2008-ra a tárca és ez kifejezetten a gyermekek nyári étkeztetésére, hangzott el a tájékoztatóban. Valóban üdvözlöm, és nagyon fontosnak tartom, egyetlenegy feltétellel és ezt őszintén és nagyon komolyan mondom, hogy ha a nyári étkeztetésre szóló jogszabály változik. Ugyanis az a gyakorlat, amit ezen a nyáron az önkormányzatok folytattak, hogy a pályázatokat úgy hirdették meg, hogy a nyári étkeztetésben az a vállalkozó kerül előtérbe, és az élvez prioritást, aki egy hétre előre konzervben odaadja a gyerekeknek az étkezésre szánt összeget, illetve ételt, azt én felháborítónak tartom.
Nem ez volt a kormányzat célja és nem is lehet célja, hanem éppen az, hogy legalább naponta egyszer meleg ételhez kerüljenek a gyerekek. És szeretném elmondani, hogy nekem ez a szakmám, hogy azáltal, hogy ezt megengedik az önkormányzatok, nem a gyerek tányérjába kerül az étel, hanem a mindennapi étkezési normánál 200 forintból 70 forint a vállalkozó zsebébe munka nélkül, költség nélkül kerül, erre nem szabad a kormányzatnak költenie - és amennyiben nem változik a végrehajtási jogszabály, akkor nem tudom ezt a megnövekedett költségvetési hozzájárulást támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim?
Alelnök úr, Soltész Miklós, tessék parancsoljon!
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Dér Zsuzsa gondolatára én csak annyit mondanék, hogy teljesen igaza van, én is ezt támogatom, utoljára a katonaságnál volt ilyen; véleményünket a kormánypárti képviselők kifejtették. Kissé tréfaként azt is mondhatnám, hogy kisebbségi vélemény elmondására Béki Gabriellát vagy Török Zsoltot szeretném felkérni, de most ez a megjegyzésem tényleg csak tréfa volt.
Viszont egy dolognak örülök személy szerint ennek a vitának a kapcsán, mert most érzem azt, hogy mind kormánypárti, mind pedig ellenzéki képviselők, akik szociális, családügyi, ifjúsági és nyugdíjas területtel foglalkoznak, meg tudják fogalmazni azokat a célokat adott esetben közösen, amiért együtt kellene küzdeni a pénzügyesekkel szemben. Itt nyilván nem a Pénzügyminisztérium munkatársait akarom bántani, hanem egyszerűen, hogy a mi területünk erősebb legyen az országban, és az érdekérvényesítésünk erősebb legyen, tehát ezért örülök ennek a mai vitának, és azt, amit megfogalmaztunk eddig is, azt továbbra is tartjuk, hogy sajnos a csökkentések mindenféle területen nagyon súlyosan érintik az egyes embert és a szervezeteket is. Másik oldalról pedig nagyon jó és nagyon fontos, hogy emelik a családi pótlékot - még sokszor a tervezett infláció aránya fölött is -, de sajnos az áremelkedések olyan mértékűek, hogy pontosan ezeket a családokat nem infláció mértékében sújtják, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy a nyugdíjas infláció mértékét lehetne a nagycsaládosoknál és a szegényebb családoknál beszámítani.
Köszönöm szépen elnök úr a lehetőséget, hogy kétszer is hozzászólhattam a vitában.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem kell ezt megköszönni képviselő úr, önnek jogában áll egyrészről, másrészről pedig először kérdést fogalmazott meg, most pedig véleményt.
Képviselőtársaim, ha önök részéről nincs több hozzászólás a tárgyhoz, akkor szeretném megkérdezni, hogy a bizottság egyetért-e azzal vagy támogatja-e, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete nevében Morvainé szót kapjon. (Szavazás.) Egyhangú. Jelezze Zsuzsa, hogy röviden kíván szólni.
Tessék egy mikrofonhoz fáradni, öné a szó, tessék parancsoljon!
Morvayné Bajai Zsuzsanna (NOE) hozzászólása
MORVAYNÉ BAJAI ZSUZSANNA (Nagycsaládosok Országos Egyesülete): Nagyon szépen köszönöm. Én három apró momentumra szeretnék csak kitérni. Az egyik, hogy a gyerekek, illetőleg a gyerekes családok fogyasztói kosara nem biztos, hogy azonos az átlagos inflációs kosárral; örülnék, hogy ha ezt mérné a kormányzat, és eszerint szabná az esetleges emeléseket azzal együtt, hogy nagyon örülünk neki, hogy egyáltalán automatizmussá kezd válni a családi pótlék emelése. Ide tartozik, hogy ha a gyerekszegénység ellen nagyobb mértékben szeretnénk harcolni, akkor érdemes volna bevezetni - ezt sok éve kérjük - egy 4 és többgyerekes családi pótlék összeget, ami a lehető legjobban célzott támogatás lenne anélkül, hogy az alanyi jogot megkérdőjelezné.
Szintén szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy azzal, hogy a nyugdíjjárulék arány emelkedik, ez azt jelenti, hogy a gyes nettó összege mértékében csökken, tehát a gyes nettó összegének emelése az kisebb, mint az átlagos emelés, hiszen a bruttóból nagyobb százalékot kell levonni és ők csak nyugdíjjárulékot fizetnek, ami értelemszerűen nagyobb levonással fog járni.
Ez a konzervben kiadott étkezés egy felemás dolog. Vannak olyan családok, ahol távol van az iskola, óvoda és ezért külön közlekedési költséget jelentene nyáron az étkezés igénybevétele. Ilyen családok számára a konzervben, lisztben való kiadás kifejezetten előnyös. Ez előnyös akkor is, hogy ha gyermekintézménybe nem járó gyerek is van otthon, tehát eleve főznek otthon, és nagy segítséget jelentene év közben is, hogy ha ilyen módon megkaphatná. Ugyanis jelenleg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok egy része csak az évi kétszeri 5-5 ezer forintot tudja megkapni. Ez a helyzet. Ez vonatkozik azokra, ahol diétázás van, vonatkozik azokra, ahol bármilyen okból a gyerek nem tudja igénybe venni például azért, mert a gyed 5 órás korlátozott szabályát csak úgy tudják betartani, ha a gyereket étkezés előtt viszik el. Különösen igaz ez az óta, amióta rengeteg óvoda, iskola, s a többi összevonás van és fizikai képtelenség 12 és 13 óra között az egyik település óvodájából a másik település alsó tagozatáról összeszedni a gyerekeket. Úgyhogy ilyen körülmények között úgy hiszem, éppen hogy fordítva kellene gondolkodnunk. Egyébként a vállalkozó akkor is kap nyereséget, hogy ha főz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Távol álljon tőlem, hogy bekapcsolódjak a vitába, mert én elsősorban itt elnökölni szoktam. Zsuzsának csak azt ajánlom figyelmébe, hogy amit Dér Zsuzsa mondott, az a rászoruló gyerekek nyári étkeztetését hivatott finanszírozni azért, hogy legalább napi egy meleg ételhez jussanak a rászoruló gyerekek, de nem akarom én ezt természetesen ragozni.
Képviselőtársaim, ha nincs több hozzászólás és vélemény, akkor a főosztályvezető asszonynak adom meg a szót, illetve a kollegáinak, hogy legyenek kedvesek, reflektáljanak a felvetődő problémákra, kérdésekre és véleményekre. Parancsoljanak, önöké a szó!
Szikszainé Bérces Anna (PM) reflexiója
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálnék sorrendiségben végighaladni, és természetesen Szelényi úr segítségét is fogom kérni.
Az első. A nyugdíjasok járulékfizetésével kapcsolatos kérdése volt Soltész Miklós alelnök úrnak, ami arról szól, hogy ugye valóban kötelezően ez év április 1.-től kerül bevezetésre a nyugdíjas foglalkoztatottak nyugdíjjárulék fizetése, ugyanakkor a törvény arra is lehetőséget adott, hogy január 1.-től valaki önként is válassza ezt a lehetőséget. Tehát, ha valaki már január 1.-től megkezdte ezt a járulékfizetést, akkor ő már 2008 januárjában jogosult a 0,4 százalékos emelésre. Ha ezt április 1.-től kezdte meg, akkor a törvény szerint - ugye 365 nap kötelezettséget ír elő -, ebből adódóan ez majd jövő áprilisban telik le ez a 365 nap, tehát ez ezt jelenti - tehát a szabályok szerint ez így néz ki.
A Béki képviselő asszony által elmondottakban természetesen nagyon sok -hogy mondjam - jogos észrevétel van. Azt szeretném mondani, hogy nyilván ismert a tisztelt bizottság előtt is, hogy megkezdődött a költségvetési tervezésnek egy olyan típusú átalakítása, előkészítése, ami remény szerint konszenzussal tud majd haladni a parlamentben, ami pontosan ezeket a projekttípusú megközelítéseket próbálja majd a költségvetési tervezésnél vinni, tehát ezek, én is azt gondolom, hogy szakmailag rendkívül jogos igények, hogy ezek megtörténjenek. Annyit azért hadd tegyek hozzá, hogy nyilván természetesen kétségtelen, hogy egy-egy fejezeti költségvetés előkészítése során hosszasan egyeztetünk a szaktárcával, de az, hogy végül is milyen sorok és hogy jelennek meg, abban természetesen a szaktárcának van alapvetően kompetenciája, és ha az az adott keretekbe belefér, akkor mi természetesen tehetünk javaslatokat, de nem feltétlen kötelesek figyelembe venni - tehát ez azért nem csak a PM-nek a történése. Amiket Béki képviselő asszony elmondott, ennek részben ilyen dolgai vannak.
Sajnálatos módon a szaktárcát nem látom, hogy jelen lenne, de megpróbálok ezekre a felvetésekre is válaszolni. Tehát a megváltozott munkaképességűek támogatása három soron jelenik meg. Az egyik a bértámogatás, az 9600, amit képviselő asszony is megtalált; a másik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő költségkompenzáció, ami ugye 37,7 milliárd forint és a harmadik pedig a szociális intézményi foglalkoztatás normatív támogatás, ez pedig ugye 5600 millió forint - tehát ez a három soron van. Na most, kétségtelen, hogy például a hajléktalan-ellátásnál is már ez a darabolós történet megjelenik, tehát ez a felvetés is jogos. Egy nagy tétele van ennek, a hajléktalan-ellátás fejlesztése, ami 566,8 millió, a többi alapítványi egyéb támogatásnál jelenik meg, tehát ez szórtan, tehát igaz az, amit elmondott, de ezzel én nem tudok mit tenni.
A kábítószerügynél én annyit mondtam el, hogy mennyi az előirányzat. Azt is elmondtam a felvezetőben, hogy a kábítószerügyben nem csak az FMM-nél jelenik meg támogatás, hanem más tárcáknál is, tehát kétségtelen, hogy én nem dicsekvésként mondtam el, hogy itt hogy mondjam, fejlődés van a 2007-es évhez a tárca ezzel kapcsolatos előirányzatánál, arra hívtam fel a figyelmet, hogy más tárcáknál is vannak ezzel kapcsolatos források.
A társadalmi szervezetek támogatásánál kétségtelen, hogy ami elhangzott itt, hogy mondjam, ilyen felemás a történet. Egy kicsit igazából jogos, amit képviselő asszony elmondott, korábban volt egy olyan tendencia, hogy ne nevesítetten jelenjenek meg - jelzem pontosan a képviselők kérésére -, ebben változás van a megközelítésben, bár ugye az is jogos, hogy akkor miért nem általában van változás, szóval ezt értem. Tehát az jelent meg, hogy kiemelt fontosságú társadalmi szervezetek nevesítetten jelenjenek meg és ne pályázat útján kerüljön hozzájuk forrás, ennek próbál itt némileg eleget tenni, hogy a kiemelt legfontosabb társadalmi szervezetek - legalábbis a tárca szemszögéből - fejezetek külön jelennek meg.
A mozgáskorlátozott támogatással kapcsolatban itt egy ilyen kettősség van, hiszen nem csak a mozgásközlekedési támogatás, hanem szervezési támogatás is segíti a mozgáskorlátozottakat. Itt felhívnám a figyelmet, hogy valóban az egyik oldalról van egy csökkenés, de a másik oldalról viszont pontosan oda, ahol viszont, tehát ez a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása egy felülről nyitott előirányzatot jelent; a másik oldal, ahova átcsoportosítottunk: a szervezési támogatásra, ott meg zárt az előirányzat. Elnézést, de a tárcának az egyéb történeteibe nem nagyon tudnék belemenni, mert nem érzem magam hivatottnak, hogy erre nekem kellene, vagy tudnék válaszolni; tehát ha erre igény van, akkor nyilván a tárcától tudunk továbbhaladni.
A következő kérdés volt a nyugdíjemelés. Aszódi képviselő úr a nyugdíjemelésnek a paramétereit kérdezte. Én jeleztem a 4,9 tized százaléknál, hogy ez a svájci indexálási szabálynak megfelelően került meghatározásra. Ennek két összetevője van: a várható infláció, illetve a tervezett nettó átlagkereset növekedés. A várható inflációról beszélgettünk már ma, az 4,5 százalékkal van tervezve, ennek ugye a fele kerekítéssel 2,3 százalék és 5,2 százalék a tervezett nettó átlagkereset és ebből jön ki a 4,9 százalék - a kettőnek pedig a 2,6 a fele, tehát így jön ki a 4,9 százalékos januári emelés.
Kérdés hangzott a nyugdíjak reálérték tartásával kapcsolatban. Azt lehet mondani, hogy ezekkel a tervezett folyamatokkal figyelembe véve, a reálérték megőrződik, sőt némileg emelkedik a tervek szerint. Nem mondanám, hogy nagyon, de mindenesetre valamelyes növekedés megjelenik ebben a vonatkozásban.
Természetesen azt gondolom, hogy a Török Zsolt képviselő úr által elmondottak már egyfajta szándékot, illetve véleményt jeleztek, erre nem kívánok természetesen reagálni, hiszen önöknek joga van, hogy a parlamenti vita során átcsoportosításokra tegyenek javaslatot, nyilván ezt jelezte, hogy milyen szándékok jelennek meg.
A következő kérdés volt a nyugdíjkiadások alakulása. Itt egy főösszeget mondanék. Az idei, tehát a 2007. évi 2839 milliárd, a következő évben pedig 3010 milliárd forint, ami a nyugdíjkiadásoknál megjelenik.
Kérdés volt a közgyógyellátással kapcsolatban, illetve a gyógyszertámogatásnál. A gyógyszernél azért szeretném felhívni a figyelmet arra, kétségtelen, hogy formálisan az idei tervezetthez képest a jövő évi csökken, de ugyanakkor a tényleges számok úgy néz ki, hogy nem egészen ezt mutatják, hiszen várhatóan a gyógyszertámogatás az idén 330 milliárd forint lesz és ez pedig, ami ott megjelenik, 349 milliárd forint. Tehát ahhoz képest, hogy mit várunk az idei gyógyszertámogatásban, ahhoz képest éppen nem csökkenés, hanem növekedés van; kétségtelen, hogy az előirányzathoz képest csökkenésnek tűnik, de a ténylegeshez képest mégiscsak növekedés van a gyógyszertámogatásban.
A közgyógyellátásnál a tárcánál 20,8 milliárd forint jelenik meg. A közgyógyellátással kapcsolatban annyit, hogy valóban, amikor az új rendszer beindult, voltak fenntartások azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire jó vagy nem jó, de úgy tűnik - legalábbis az előirányzat tarthatóságát illetően -, hogy nincs ezzel igazából semmiféle probléma. Mert volt egy olyan félelem, hogy megszűnt a listás történet és most már ugye igazából keretek vannak a betegség figyelembevételével. Úgy tűnik, hogy ez nem okoz igazából problémát, sőt úgy gondoljuk, hogy nyilván ennek az egész rendszer-átalakításnak a fő célja az volt, hogy ne csak a listán szereplő gyógyszerekhez jussanak hozzá a rászorultak, hanem minél szélesebben, tehát ne legyen ilyen történet, és ezért ez a keret-meghatározás történik. Kétségtelen, hogy az elején voltak ezzel problematikák, hiszen egy vadonatúj rendszerről van szó és az új közgyógyellátási igazolványok kiadásával akadtak gondok, de ismereteim szerint ez a történet már rendben van, tehát ezzel nincsen igazából gond.
A másik kérdés a vizitdíjjal kapcsolatban hangzott el. Itt kétségtelen, hogy ahhoz képest, amit eredetileg terveztünk, de itt ugye egy új történetről van szó, tehát nyilván a 2007. évi tervezésnél. Itt ráadásul olyan történet volt, hogy amikor a 2007. évi költségvetés készült, akkor még nem volt világos, hogy csúszás van a vizitdíj bevezetéssel és ennek megfelelően egy magasabb összeggel lett tervezve még a vizitdíj bevétel. Ez ténylegesen 13 milliárd forint körül fog teljesülni várhatóan ebben az évben, a következő évben pedig - ezt a történetet figyelembe véve - 17,2 milliárd forinttal számol az Egészségbiztosítási Alap költségvetése ilyen jogcímen.
Igazából azt hiszem, hogy talán megpróbáltam mindenre válaszolni és akkor kérném, hogy Szerényi úr segítsen a továbbiakban.
ELNÖK: Szelényi úr, tessék parancsoljon!
Szelényi György (PM) reflexiója
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm, röviden. Egy dologhoz szeretnék hozzászólni. Török Zsolt képviselő úrnak ahhoz a fejtegetéséhez, hogy a társadalom leképezi a költségvetést és generálja; gondolom, hogy oda ki van írva a táblára, hogy ifjúsági bizottság is vagyunk, tehát nyilván. Ehhez két információt szeretnék hozzátenni.
Nyár elején fogadta el a parlament a közoktatási törvénynek a legutolsó módosítását. Megjelent az óvodáztatással kapcsolatban az, hogy 2008 szeptemberétől minden hátrányos helyzetű gyerek számára, 2010-től pedig nemcsak az, hogy minden gyereknek, hanem minden óvodást, így óvodai igényt ki kell elégíteni. Na most ezzel kapcsolatban jelzem, hogy a 2008. évi költségvetési törvényjavaslatban az óvodai normatíváknál figyelembe vevő tervezett létszámban ez a felfutás elkezdett megjelenni, ez az egyik.
A másik, volt önnek egy olyan félmondata is - nem tudom relatív értelemben, csak tényjelleggel -, hogy az iskolák üresek. Ezzel most azt akarom csak mondani, hogy a közoktatási normatíva rendszer utóbbi évi története alapvetően szól arról, hogy a közoktatási törvényben levő, mellékletében levő átlagcsoport létszámok eléréséhez társulással, több célú kistérségi társulással, ösztönözze a fenntartót - ez a lehetőség arra van, hogy ösztönözze. Nyilván ez egy hosszú lépéses felmenőrendszerű folyamat lesz, ezek megjelennek a társulási normatívában, a többcélúban és az egész teljesítményt mutatós rendszerben hosszú nagyon nehéz folyamat lesz, de ez a törvényben, a törvényjavaslatban tetten érhetően elindult. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.)
Cseresnyés úr, tessék parancsolni képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Senkinek az idejét nem szeretném rabolni, csak úgy látszik, hogy majdnem hogy a napirendi vita idején elmondott kérdésem és hozzászólásom nem került lejegyzésre. Bár Filló képviselőtársam gondolatára reagálva Borsos képviselőtársam megadta a kérdésemre választ, de azért még egyszer megkérdezném, mert nem Borsos József készítette a költségvetést, tehát van-e a költségvetésben olyan tétel, amelyik a gazdaságnövekedést, a foglalkoztatást segíti elő? Köszönöm szépen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kívánnak-e rá reflektálni?
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Azt gondolom egyébként - elnézést -, hogy már a felvezetőben utaltam például a közmunkaprogramok támogatásának a segítésére; illetve természetesen a Munkaerő-piaci Alapnak nagyon jó része igazából a foglalkoztatás segítését szolgálja, és itt is bővülő bevételekkel tudunk számolni, tehát ez úgy gondolom, hogy biztosított a következő évben is. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim az általános vitára való bocsátásról kell döntenünk.
Aki támogatja a T/3860-as számon beterjesztett 2008. évi költségvetés általános vitára való bocsátását, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 10 nemmel a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a törvénytervezetet.
Tájékoztatom a tisztelt bizottságot arról, hogy nincs lehetőségünk arra, hogy kisebbségi, illetve többségi véleményt szóban mondjunk el, ezért kérném szépen, a szakértők figyelmét is felhívva, hogy az oldalak készítsék el az írásos véleményüket, hogy a Költségvetési bizottságnak el tudjuk küldeni - Buksza Zsolt titkárságvezető úrhoz eljuttatni szíveskedjenek. A napirendi pont tárgyalását ezennel lezárom.
Öt perc szünetet tartunk. Köszönöm szépen.
(11.10-től 11.15-ig szünet.)
Képviselőtársaim folytatjuk a munkát. Rátérünk az ötödik napirendi pont tárgyalására: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való bocsátásáról kell döntenünk - az előterjesztést T/4009-es számon kapta kézhez minden képviselő.
Megadom a szót Szikszainé főosztályvezető asszonynak, tessék parancsoljon!
Szikszainé Bérces Anna (PM) szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Igazából a 2007-es év előkészítése óta áll fenn az a helyzet - az Alkotmánybíróság tavalyi, év eleji döntése nyomán -, miszerint a költségvetés, illetve a zárszámadási törvényjavaslatoknak csak arról szabad szólniuk, ami a tárgyuk, tehát csak költségvetésről, illetve zárszámadásról. Ebből adódóan a korábbi ilyen "salátának" becézett törvényjavaslatok kikerültek a költségvetésből, illetve a zárszámadásból, ezért külön törvényjavaslatként jelenik meg. Amennyiben szükséges adott esetben, a zárszámadáshoz, illetve a költségvetéshez a megalapozó törvénymódosítások külön törvényjavaslatként kerülnek a tisztelt Országgyűlés elé. Most ez folytatódik természetesen a 2008-as évben is, és ezért van az, hogy egyidejűleg a 2008-as költségvetéssel az ezt megalapozó törvénymódosítások is, amik kapcsolódnak a 2008-as költségvetéshez, külön törvényjavaslatban jelennek meg.
Az önök előtt lévő törvényjavaslati csomag 25 darab törvény módosítására tesz javaslatot. Ezeknek én természetesen azokat a részeit emelném ki, ami a tisztelt bizottság hatáskörébe tartozik, és ezekről szólnék néhány szót és természetesen majd kollegáimmal közösen várjuk, ha ezzel kapcsolatban bármely kérdés vagy vélemény van.
Amit mindenképpen kiemelnék, természetesen az előbbiekből adódóan, az államháztartási törvény módosítása is ebben a törvénycsomagban jelenik meg. Igazából itt én részben az előzőekben már emlegetett költségvetési tervezés átalakítási programmal összefüggésben, ami formálódik, ezzel kapcsolatban felhívnám arra a figyelmet, hogy az államháztartási törvénynek az a szabályozása is változik a javaslat szerint, miszerint eddig két évre kellett prognózist készíteni, a következők szerint pedig hároméves prognózist kell készíteni az államháztartási törvény módosítása alapján.
A másik fontos változás, ami az önök ügykörét is érintő társadalombiztosítási kérdéssel foglalkozik. Ez arról szól, hogy olyan szabályozás is belekerül, ami igazából azt kívánja biztosítani, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a kiegyensúlyozott működése biztosított legyen, ezért a kormány számára javasolt módosítás előírná, hogy amennyiben jelentős hiány halmozódna fel az Alapoknál, akkor javaslatot kell tenni az Országgyűlés számára az egyensúly helyreállítása érdekében, tehát ez is egy, azt gondolom fontos változás.
Felhívnám arra is a figyelmet, hogy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvénynek is módosítására kerül sor. Az egyik, ami fontos változás, hogy természetesen, miután új ellátás jelenik meg: a rehabilitációs járadék, ennek is meg kell jelennie ebben a törvényben, tehát ez is feladata a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, tehát ennek is itt szerepelnie kell.
A másik kérdés, amit ugyan a tisztelt bizottság az előző adótörvény csomag kapcsán történt szavazásával nem igazán támogat, az egy számlára történő befizetéssel kapcsolatos kérdés. De miután a benyújtott törvényjavaslatban szerepel az ezzel kapcsolatos elképzelés, természetesen ennek kapcsán elő kell készülni arra, hogy az ehhez szükséges egyéb változások is megjelennek, tehát az ezzel kapcsolatban szükségessé váló változtatásokat is tartalmazza ez a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvénynek a szabályozása.
A következő dolog, amire mindenképpen felhívnám a figyelmet, az ugyancsak kapcsolódik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól szóló törvényhez. Hiszen egy tavalyi nagy törvénycsomag, ami igazából a kormányzati szerkezetátalakítással, változtatással kapcsolatosan alapvetően röviden elmondva, igazából a különböző jogszabályokban a konkrét miniszteri megnevezéseket vette ki igazából és hatásköröket tette be, ennek kapcsán ebben a törvénymódosítási csomagban egy olyan jelent meg, miszerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok költségvetéséről szóló törvény 2008. január 1.-től hatályon kívül helyezésre kerül. Tekintettel arra, hogy nyilván önök előtt is ismert, hogy éppen folyamatban van az egészségügyi reform előkészítése, és igazából 2009-től várhatóan történik változás az egészségbiztosításnál, ezért a kormány célszerűnek tartja, ha ezt a törvényi szabályozást még egy évig hatályban tartja, hiszen 2009-től történik igazából itt változás. Ezért a törvénymódosítási csomag tartalmaz egy olyan változtatást, miszerint ez a törvény nem 2008. január 1.-től, hanem 2009. január 1.-től kerül hatályon kívül helyezésre.
Ezekre hívtam volna fel a figyelmet, és akkor Szelényi úr is.
Szelényi György (PM) szóbeli kiegészítője
ELNÖK: Tessék parancsolni!
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Két dologra szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, ami a bizottság ügykörében, ha áttételesen is, de jelentős lehet. Az egyik az államháztartási törvény módosításában a Kincstárnak megnövekedett ellenőrzési szerepe van az önkormányzatok normatíva igénylésével és elszámolásával kapcsolatban. Most, amikor egy új módszer szerint indul a házi segítségnyújtás, az étkeztetés mutatószám felmérése, s a többi és ennek majd jön az elszámolása, úgy gondolom, hogy mindenkinek fontos lenne ezeket a dolgokat megismerni, mert megnövekedett ellenőrzési szerepe van itt a Kincstárnak.
A másik. Az önkormányzati szabályozás számos pontjában ösztönözzük a társulásos feladatellátást. Viszont sokszor van olyan helyzet, hogy a társulásban részt vevő önkormányzatok nem teljesítik a társulási szerződésben levő kötelezettségeiket, akadályozva ez által akár a szociálisban, akár a közoktatásban levő társulásos feladat-ellátási kötelezettségeket. Ezért mind a társulási törvény, mind a többcélú kistérségi társulási törvény rögzíti azokat a szankciókat, hogy ha az önkormányzat a társulásban levő feladatait nem teljesíti; másrészt a társulási törvény pedig szabályozza a társulásba bevitt vagyon kezelésének a módját is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, tessék parancsolni, önöké a lehetőség véleményalkotásra.
Borsos képviselő úr!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Két megjegyzésem lenne. Az egyik az az, hogy az önmagában nem biztos, hogy jobbá teszi az alapok működését, hogy ha most törvényben kötelezzük a kormányt, hogy ha felbillen az egyensúly, akkor tegyen javaslatot nekünk arra, hogy az egyensúlyt hozzuk helyre. Azért vannak az alapoknak a megfelelő beszámolói, azért vannak az alapoknak a megfelelő kezelő szervei, hogy ha ilyen van, akkor azt mi amúgy is látjuk, és hogy ha olyan nagy tervezési hiba van egy rendszerben, hogy egy éven belül olymértékben felborulna az egyensúly, akkor mindegy - tehát ettől ez nem fog jobb lenni.
A másik a kistérségi társulásokkal kapcsolatban. Nyilvánvaló, hogy egy olyan rendszer nem tud rendesen működni, ami kapkodva lett összeállítva és egyébként nem az önkormányzati törvényhez megfelelő rangon, azaz kétharmados törvényben lett szabályozva. Innentől kezdve nyilván az önkormányzatok őrzik a saját önállóságukat, mindegyik próbálja a maga szerepét megtalálni a rendszerben, és az egész mostani szabályozásban ellenérdekeltségek vannak kódolva - ez egy másik. De amiért azt gondolom, hogy érdemes lenne odafigyelni a bizottságunknak, az, amit egyébként meg lehet érteni kizárólag pénzügyi szempontból, ugye hogy ha napi cash problémái vannak a kormányzatnak, akkor sokkal jobb, hogy ha maga alá söpör mindenféle bevételt, és akkor majd a saját szája íze szerint úgy osztja szét a megfelelő alapoknak, ahogy éppen ő gondolja.
És ugye itt van olyan részmódosítás ebben a törvényben - néhány olyan törvény, amelyikre egyébként utalt már az ÁSZ is -, amelyik ugye felhatalmazza a kormányt arra, hogy majd az APEH-hez befolynak a járulékok, és utána ő szétosztja, ahogy gondolja a között az alap között, amelyiknek ő úgy gondolja, hogy majd éppen adni kell, és napi finanszírozásban utalja ki nekik a pénzt. Ezzel csak az a probléma egyébként, hogy a mostani rendszer sem tudja kimutatni a részleteket, nem tudja elkülöníteni a különféle járulékokat, képtelen az APEH megbirkózni ezzel a feladatmennyiséggel. Egyébként meg szakmailag sem indokolt, hogy az elkülönített állami pénzalapokat besöpörjük, vagy pedig akkor legyen tisztességes elszámolás és használja a kormányzat a pénzüket akármennyi időre, akkor utána azért a megfelelő árat fizesse is ki, merthogy az Alkotmányból nem az vezethető le, hogy az államnak az alap pénzeit kell használni, hanem pont fordítva, az államnak kell kiegészíteni akkor, ha ott gond van. Ezért, mivel nem tudják most sem kimutatni ezeket a járulékokat, hogy honnan mennyi kitől érkezett, ezért előfordulhat az, hogy mondjuk, az ÁSZ jelentésben azt olvashatjuk, hogy járulékfizetési hiányt tartanak nyilván, mondjuk költségvetési szerveknél - most ez nyilván önmagában megmagyarázza azt, hogy a kormány miért akar rátenyerelni az alapok pénzére. Azt gondolom, hogy legalábbis ennek a részletének a kérdésével ennek a törvénynek nem igazán szabadna foglalkozni.
De egyébként azért sem tartjuk általános vitára alkalmasnak, legalábbis a mi hozzánk tartozó részek tekintetében, mert az egyébként nem túlságosan meggyőző indok, hogy leválasztunk az eddigi "salátákról" egy "karfiolt" és azt azután költségvetési törvénynek nevezzük, egyébként ugyanúgy egy "salátatörvényt" nyújtunk be, amiből megint több tíz törvénynek a módosítása történik meg, ami állítólag meg fogja alapozni a jövő évi költségvetést. De hát ebből nem az látszik, hogy ez meg fogja alapozni, hanem az látszik, hogy a kormány még inkább rátenyerel azokra a pénzekre, amikről eddig is nagy nehezen lehetett kimutatni, hogy pontosan arra vannak felhasználva, és úgy vannak felhasználva, ahogy azt egyébként a törvények előírják. Innentől kezdve a kormány, hogy ha ezt valaki megszavazza, megint szabadkezet kap, hogy még jobban bűvészkedjen a pénzekkel, és még inkább ne lehessen tudni, hogy mit mire fordít. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselőtársaim. Nem kíván senki hozzászólni? (Nincs jelzés.)
Tessék parancsoljon főosztályvezető asszony!
Szikszainé Bérces Anna (PM) reflexiója
SZIKSZAINÉ BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Két mondattal szeretnék reagálni a képviselő úr felvetésére. Szeretném elmondani, az, hogy az egyszámlás befizetés megjelent a törvénymódosítási javaslatok között, ugye ez az adómódosítási csomagban szerepel, ennek alapvetően a július 1.-jei koalíciós megállapodás az oka, hiszen ebben szerepel ez a javaslat.
Azt is szeretném elmondani, hogy ennek a javaslatnak a fő motivációja nem ez, ami itt elhangzott, hanem az egyszerűsítés jegyében fogant ez a javaslat. Szeretném elmondani, hogy már csak azért sem állhat fenn a költségvetésnek ilyen típusú megközelítése, hogy ezt célozná ez a módosítás, hiszen az a törvényi szabályozás, miszerint ha az alapoknak a bevétele nem elégséges az ellátások finanszírozásához, a költségvetésnek kell helytállnia, és ez a szabály változatlanul fennáll. Tehát ennek a szándéknak nincs semmiféle relevanciája, hogy ebben a vonatkozásban bármi ilyen megjelenne, hiszen nem erről szól a szabályozás; a szándék is alapvetően az egyszerűsítés volt ebben, ami megjelent. Nyílván a további viták során fog eldőlni, hogy ez a szándék megvalósul vagy nem - természetesen az önök kezében van, hogy ez a változás megtörténik vagy sem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, hogy ha nincs több hozzászólás, akkor általános vitára való bocsátásról kell szavaznunk.
Aki támogatja általános vitára alkalmasként ezt az előterjesztést, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Aki nem? (Szavazás.) 8 nem. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvénytervezetet.
Szeretném elmondani képviselőtársaimnak azt is, hogy van lehetőség arra, hogy kisebbségi és többségi véleményt mondjunk. Jövő héten, szombaton délután 14 órát követően kerül sorra a törvénynek a tárgyalása, ezt csak azért mondtam, hogy ennek függvényében: Borsos képviselő úr a kisebbségi előadó és Korózs Lajos a többségi előadó.
Nagyon szépen köszönöm főosztályvezető asszony és nagyon szépen köszönöm Szelényi úrnak.
Rátérünk a hatodik napirendi pont tárgyalására.
Tisztelettel köszöntöm Dávidné Hidvégi Julianna főosztályvezető asszonyt és Ghytzy Gellért urat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében.
Tájékoztató a hajléktalan-ellátás aktuális feladatairól (felkészülés a téli időszakra).
Főosztályvezető asszony, tessék parancsolni, öné a szó!
Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) szóbeli kiegészítője
DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönjük, hogy a bizottság napirendjére vette ezt a tájékoztatási lehetőséget. Előjáróban szeretném önöket csak nagyon röviden képbe hozni, hogy mi is az az anyag, ami önök előtt van.
Tehát van egy rövidebb anyag, ami kiosztásra került és annak mellékletei. Ez a rövidebb anyag egy nagyon-nagyon informatív rövid háttér-információt nyújt arról, hogy milyen általános fogalmi rendszer van, a hajléktalan-ellátás hova került beágyazásra, mi a finanszírozása, ez hogyan történik és ez mennyi összeg. Felvetésre kerül ebben a rövid anyagban, hogy melyek azok a problémák, amelyek a jelenlegi rendszerben megtalálhatóak és megoldásra várnak. Azt követően az anyag bemutatja a megoldási lehetőségeket és mindazokat a lépéseket, amelyeket már megtett a szakma, a tárca és a kormányzat ennek érdekében. Valamint röviden bemutatja a középtávú hajléktalanügyi stratégiát és a jelenleg futó modellprogramokról ad egy rövid áttekintést.
Az 1-es számú melléklet bemutatja az állami finanszírozási rendszeren belül a különböző, a szoc. törvényben foglalt feladatokat és azoknak a finanszírozását. Valamint a 2-es számú melléklet egy "merre tovább" elnevezésű nemzeti hajléktalanügyi stratégia lehetséges kereteit meghatározó vaskosabb anyagot tartalmaz, amelynél külön szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez egy szakértői munkaanyag nulladik változata, tervezet és vitaanyag és nem tartalmazza a tárca álláspontját, ez a szakma álláspontja, amelynek a kidolgozásánál végig jelen volt a tárca képviselete is - viszont alkalmasnak tartjuk arra, hogy önök első olvasatban máris megkaphassák.
És akkor a tájékoztató alapján egy rövid információt adnék a keretekről; és minden egyéb részletkérdéssel kapcsolatban osztályvezető kollegám fog tudni segítségemre lenni, aki végig a stratégiaalkotás folyamatában részt vett személyesen is és sokkal aprólékosabb információkkal rendelkezik, ami esetleg az önök kérdéseire még részletesebb választ adhat.
Az általános információk vonatkozásában szeretném ismertetni önökkel azt, hogy közel 20-30 ezer főre tehető a hajlékkal nem rendelkező emberek száma Magyarországon, amelyek közül tartósan, életvitelszerűen a köztereken körülbelül 6000 fő él. Ennek a 6000 főnek a fele vélhetően a fővárosban.
A szolgáltatások rendszerén belül az utcai szociális munkát 78 szociális munkás végzi. Minden megyének biztosítva van egy krízisautója, és regionális szinten megszervezésre kerültek a diszpécserszolgálatok.
A nappali melegedők 5000 főnek tudnak naponta szolgáltatást nyújtani, de a kapacitások a szükségletektől függően nagyon rugalmasan tágítható. Az éjjeli menedékhelyeken, átmeneti szállókon 6500 férőhely biztosított, illetve tartós ellátást nyújtó intézményekben 800 férőhelyen tudunk a hajléktalan emberek számára teljes ellátást biztosítani. Külön a téli időszakra való felkészülést segítette az időszakos férőhelyeknek a működtetése, amelyek 1000-1200 ember számára nyújtanak kimondottan a téli hideg hónapokra segítséget. Elindult a 24 órás orvosi egészségügyi centrumoknak a működése négy nagyvárosban, amelyben nem csak a szociális normatívák, hanem az OEP finanszírozás is beletartozik.
A tárcának folyamatosan kiemelt célja volt az, hogy egyes szolgáltatások vonatkozásában pályázati forrásokkal támogassa az adott helyzetben kialakuló problémáknak a legmegfelelőbb kezelését; és ebben, hogy minél rugalmasabban tudjon jelen lenni a problémák kezelésében, a civil szervezetekre támaszkodik: a Hajléktalanokért Közalapítvány és az Összefogás Közalapítvány az a két civil szervezet, aki kiemelt partnere a tárcának.
A finanszírozásáról nagyon röviden. Látnak egy táblázatot a 4. oldalon, ami összefoglalja egyrészt az állami normatív hozzájárulások összegét, amelyeket csak megbecsülni tudtunk. Nagyon precíz, pontos adatokkal nem tudunk az önök számára szolgálni, hiszen a hajléktalan-ellátásnál is ugyanúgy van, mint minden más szolgáltatásnál, hogy az állami normatív hozzájárulásnak a mi szaktárcánknál csak a civil és egyházi szervezetekre vonatkozó úgynevezett humán normatíva van, és az önkormányzati normatívák nem a mi tárcánknál vannak szerepeltetve, így a nyilvántartást is nagyon nehéz összehozni. De ez így összességében - a becsléseink és a rendelkezésre álló adatok alapján - 7 milliárd forintos állami normatív hozzájárulást jelent a hajléktalan-ellátás finanszírozásában. És a 7 milliárdon túl előirányzati sorokon szerepelnek olyan tételek, amelyek egyrészt meghívásos pályázattal, másrészt nyilvános pályázattal segítik a két közalapítvány közreműködésével az adott helyen, adott időben kialakuló problémák nagyon hatékony kezelését.
Amint látják ebben a táblázatban ezért a normatívák összege, valamint az előirányzati soron megjelenő összegek közel 7,7 milliárd forintos állami támogatást jelentenek. Ezen túl elsősorban foglalkoztatási, lakhatási problémák komplex kezelésére a Munkaerő-piaci Alap a Hajléktalanokért Közalapítvány számára 25,3 millió forint támogatást nyújtott, valamint az OFA-n keresztül 277 millió forintos támogatással indul el egy foglalkoztatási kísérleti program. Tehát, hogy ha mindezeket összeadjuk, akkor nyugodt lélekkel tudjuk azt mondani, hogy a hajléktalan emberek számára 8 milliárd forintos állami támogatások állnak rendelkezésre a probléma kezelésére.
A rendszer jelenlegi problémáit tartalmazza az anyag következő része, aminek az egyik része az az, hogy ezek a szolgáltatások főleg intézményközpontúak, nem nagyon van az önálló lakhatáshoz biztosítva a feltétel. Külön gondot jelent a hajléktalan emberek foglalkoztatása és bizony a prevenció területén is nagyon-nagyon sok fejlesztendő rész van még, hiszen a megelőzés vonatkozásában vannak kezdeményezések, de itt még nagyon sok terület van, amit lehet továbbfejleszteni.
A megoldási lehetőségeket és eddig megtett lépéseket röviden összefoglalva, a 1034/2007-es kormányhatározatban szerepelnek mindazok a feladatok, amelyek kapcsán egyrészt már megtettünk lépéseket, másrészt pedig a középtávú stratégiában írtuk le és tervezzük mindazoknak a megvalósítását, amire itt ez a kormányhatározat felszólít bennünket.
Melyek ezek? Fő pontokban felsorolnám. 500 lakásból álló külső férőhelyrendszer létrehozása, amelyeknek a kidolgozása, a részletek kidolgozása a Hajléktalanokért Közalapítvány feladata, ez év december végéig.
Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében el kell indítani egy programot, amely mintegy három és félezer hajléktalan ember számára segítené a munkaerő-piaci beilleszkedést úgy, hogy egyben önálló lakhatást és lakáslehetőséget is biztosít számukra. Ennek a feladatnak az elvégzése és elindítása 2008. január 1.-től folyamatosan történik.
Szintén az Új Magyarország fejlesztési program keretén belül tudjuk fejleszteni azokat a szolgáltatásokat, amelyek vidéken és a hajléktalanná vált, akár családok számára is tudnak segítséget nyújtani, ez szintén szükségletektől függően folyamatosan történik.
Szükség van az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére is, ez az Új Magyarország fejlesztési program keretén belül a KIOP 3.4.2-es intézkedésen belül szerepel.
Fontosnak tartom megjegyezni és külön aláhúzni azt, hogy a hajléktalan-ellátás fejlesztése igazán modellértékű és elől jár a szolgáltatások fejlesztése területén és most általánosságban, generalizáltan az összes többi szociális szolgáltatás fejlesztését is hasonló módon kezdtük el csinálni. Mit is jelent ez? Úgy bevezetni egy szolgáltatást, hogy azt először modellezzük, megnézzük a hatását, javaslatokat dolgozunk ki, egy széles szakmai egyeztetésen megy keresztül ez a folyamat és egy konszenzussal születik meg a döntés. Éppen ezért nagyon sok ilyen modellprogram indult el és utána került ez törvényi szabályozásra, vagy több nem került törvényi szabályozásra, hanem pályázati forrás lett biztosítva a finanszírozására. A szociális csomópontok is így alakultak ki modellkísérleti program keretében, most folyik a vizsgálata ezeknek a hatásának.
A Nyugati pályaudvarnál most megszűnik a kormányzati negyed kialakítása miatt egy ilyen szociális csomópont, ez is egy külön probléma, hogy hogyan tudjuk kezelni az onnan kikerült embereknek az ellátását.
A középtávú hajléktalanügyi stratégiára szeretnék rátérni a problémák számbavételét követően, amelynél még egyszer szeretném elmondani, hogy különösen nagy érdeme ennek az anyagnak az, hogy a hajléktalan-ellátás területén és minden más szakmai területen bizony különböző, úgymond iskolák vannak, és sokszor az egyik szolgáltatói közösség köti magát a saját elveihez, a saját irányaihoz és nem biztos, hogy ebben egyetértés van a másik szakmai közösség között. Viszont ez a nulladik verziós anyag, ami a 2-es számú mellékletében szerepel az önöknek kiosztott anyagokban, ennek az a szépsége, hogy ezek a különböző szakmai álláspontokat képviselő szakemberek, szervezetek közösen alakították. Szerepel benne minden olyan megoldásmód, ami eddig kipróbálásra került, ami eddig a szükségletek alapján elindult és kifejlesztésre került és egy konszenzus is szerepel ebben az anyagban, amelyben végig, amint mondtam, a minisztérium ezekért az ügyekért felelős kollegái is részt vettek.
Ez a középtávú hajléktalanügyi stratégia elsősorban a lakást szeretné fejleszteni és a lakás megtartását. A fedél nélkül lakók számának csökkentése érdekében a "Nyitás az utcára" program ad megoldási javaslatokat. Nyilván a modellprogramok tapasztalata alapján, ha azok érdemesnek mutatkoznak arra, hogy országos elterjesztésük biztosított legyen, a jelenleg futó modellprogramok is továbbfinanszírozásra kerülhetnek, amennyiben ez a stratégia elfogadásra kerül. Csak néhányat a modellprogramok közül. Van a lakhatási program, a szociális csomópontok, amit már picikét érintettem, valamint a befogadó falu és a Pilisi Parkerdő Gazdaság Erdélyben élők elhelyezése.
Azt hiszem, hogy nagyon röviden összefoglaltam mindazokat a főbb információkat, amelyek ma a hajléktalan-ellátásnak a főbb mutatói, a problémák és a megoldási javaslatok, és amennyiben további kérdésük van a kiosztott anyaggal kapcsolatban, az aktuális problémákkal kapcsolatban, akkor itt vagyunk és nyitottan állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Lanczendorfer Erzsébet, tessék parancsoljon!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Én csak pontosítani szeretnék, lehet, hogy figyelmetlen voltam, azt hallottuk a beszámolóban, hogy 20-30 ezerre tehető a hajléktalanok száma és ebből körülbelül 6000 rendszeresen a tereken él - és a többi hol van?
ELNÖK: Köszönöm.
Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Örülök, hogy erről a kérdésről beszélhetünk most itt ősz közepén. A meghívóban zárójelében a "téli időszakra való felkészülés" is motiválta azt, hogy ez a kérdés ide előkerüljön.
Az első praktikus kérdésem az érintett létszámra vonatkozik nekem is. Itt azt olvassuk az anyagban, hogy a téli időszakban nagyjából 8000 férőhely áll rendelkezésre, miközben a becsült létszám 20 ezer, 30 ezer. Már a becsült létszámmal is radikális problémám van, mert hát az nagyon nem mindegy, hogy 20 vagy 30 ezer, túl nagy tól-ig-es volumenek, miközben tudomásunk van róla, hogy elindult egy ilyen februári akció a létszám pontos felmérésére. Tehát az egyik kérdésem a létszámmal kapcsolatos. Miért nem tudjuk ennyi idő után pontosabban, hogy hány emberen kellene segítenünk? A másik kérdésem, ugyanehhez kapcsolódva, tehát ez a diszkrepancia, ami a becsült létszám és a férőhely között van.
További kérdést azzal kapcsolatban szeretnék megfogalmazni, hogy miért is van olyan nagy egyetértés, mert úgy tűnik, hogy nagy egyetértés van abban, középtávú hajléktalanügyi stratégia vonatkozásában - ha ezek a sorszámozott feladatok fontossági sorrendet is jelentenek -, hogy első helyen a lakhatáshoz jutás szerepel. És ebben a bővebb koncepcióban is a lakhatás van kiemelve, miközben mindannyian tudjuk, hogy azok az emberek, akik utcán élnek hosszabb-rövidebb ideje, olyan nagyon súlyos szocializációs problémákkal küzdenek, hogy lehet, hogy nem a lakás az első számú problémájuk, hanem ahhoz, hogy egyáltalán lakásban ők élni tudjanak, ezt megelőzően nagyon-nagyon sok segítségre van szükségük. És ebből a szempontból kiemelnék egy kérdést, amit ez az anyag, legalábbis a tájékoztató, meg a rövid vázlat semmiképpen nem érint, de attól tartok, hogy a hosszabb sem, amit nem tudtam alaposan átnézni, kiemelném azt a problémát, ami az alkohol. Az utcán élők túlnyomó többsége egyúttal alkoholista is.
Tekintettel arra, hogy ebben a tájékoztatóban erre még utalás sem történik, miközben tudomásom van arról, hogy ilyen igényű, ilyen minőségi szociális munkát jelentő gondozás - legalább kísérlet formájában - elindult, illetve több helyen működik; akkor a kérdésem az, hogy ezekkel miért nem foglalkozik az anyag, lehet-e azt remélni, hogy ezek a típusú minőségi szociális munkák fejlesztésre kerülnek és jobb támogatással, mint eddig.
A harmadik és utolsó téma, amit szóba szeretnék hozni, az nagyon aktuális, ez a tegnapi bejelentés, hogy Vecsei Miklós, aki mindannyiunk szemében egy szaktekintély és azt gondoljuk, hogy nagyon jelentős dolog volt, hogy évek óta a minisztériumban dolgozott ezen a kérdésen, hogy ő lemondott erről a feladatáról. Ehhez szeretnék értékelő megjegyzéseket hallani a tárca részéről, hogy mi okozta ezt, túl azon, amit lehet tudni a sajtóból, meg az ő nyilatkozataiból, hogy miért nem lehetett ezt a típusú konfliktust érdemben kezelni?
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vidorné Szabó Györgyi alelnök asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Én is kérdést szeretnék feltenni első körben. Méghozzá nekem kicsit több időm volt áttanulmányozni ezt az anyagot és a helyzetem is ebből következően most más, mégsem találtam azt az inkriminált feladat-meghatározást, amiben én az utóbbi napokban, hetekben elég sokat érdeklődtem és tájékozódtam a területen.
Nevezetesen: ezúttal is szeretném megköszönni mindazoknak, akik a hajléktalan-ellátásban dolgoznak és ráadásul ezt az anyagot is elkészítették, mert látni benne, hogy nagyon-nagyon sok kiváló kivezető út van a hajléktalanságból és én azt csak megköszönni tudom.
Az én hiányérzetem ott van, a nulladik lépcsőnél, amit már Béki képviselő asszony is kezdett pedzegetni, hiszen erről azért annak idején is beszéltünk, hogy mi van azokkal az emberekkel, akik évek óta - és azt is mondhatjuk, hogy évtizedek óta - kint élnek például a Buda-környéki erdőben és esze ágában nincsen bemenni a városba és bemenni egy hajléktalanszállóra. Egy olyan hiátus van az én gondolatomban ezeknél az embereknél, hogy hogyan lehet az ő szocializálásukat úgy elkezdeni, hogy belekerülhessenek ebbe az itt előttünk fekvő gyönyörűen kidolgozott programba. És amikor ugye most ebben kapóra jött a nyitott szociális törvény, ahol úgy láttam én is és képviselőtársaim is, hogy meg kell próbálnunk ezt a nagyon nem tiszta, nem világos és nem megoldott problémát most kezelni, megnézni, hogy milyen lesz a gyakorlata, hogyan mutatkozik majd meg tavasszal ennek az eredménye vagy egyáltalán leszűrhetünk-e valamit, akkor kitört ez a kisebbfajta botrány. Holott egy törvényalkotónak azt gondolom pont a törvényalkotás az ő feladata és számomra - nyilván még néhányunk számára - a törvényben leírt számon kérhető, végrehajtható és végig követhető folyamat az, amit tudunk mi is magunkénak érezni és látjuk, hogy mit tettünk és mit miért tettünk.
Tehát még egyszer visszatérve az eredeti kérdésemhez, mi van ebben a nulladik lépcsőben, mert én sokkal több hajléktalanról tudok tájékozódásom szerint, mint ahogy az itt elhangzott. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs több képviselői hozzászólás, így főosztályvezető asszonynak, illetve Ghytzy Gellért főosztályvezető-helyettes úrnak adom meg a szót.
Tessék, parancsoljanak!
Ghytzy Gellért (SZMM) reflexiója
GHYTZY GELLÉRT (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kérdések egy részére magam fogok válaszolni, a többire pedig főosztályvezető asszony.
Az első és ez két kérdésben is felmerült probléma, a hajléktalanok pontos száma. Azt már előjáróban megjegyezném, hogy az általunk ismert jóléti államok egyike sem tudja pontosan meghatározni, hogy mennyi az a hajléktalan ember, aki a területén él. Ennek elsősorban a definíciós problémái azok, amelyek gátat szabnak, tehát, hogy kit tekintünk hajléktalannak, illetve ezek után az eljárás szociológiai és módszertani problémái azok, amelyek megnehezítik, hiszen biztosítani kell, hogy minden ember egyszer kerüljön bele a mintába, hogy mindenkit, a rejtőzködő hajléktalan embereket is elérjük. Mit kezdjünk a szállón élőkkel, mit kezdjünk azokkal, akiknek bizonytalan a lakhatása, kit tekintünk hajléktalannak? Ez ügyben, a szakmában most már elég régóta folynak egyeztetések, illetve szakmai viták. Vannak, akik bővebbre teszik ezt a kört, vannak, akik szűkebbre, tehát ez az, ami viszonylag megnehezíti azt, hogy pontos számot adjunk, és ezért tudunk becslést adni.
Némileg talán a 6000 fő az, amelyik egy kicsit pontosabb szám, tudniillik ez pontosan a Béki Gabriella képviselő asszony által emlegetett február 3-ai kutatásnak a becslése. Hozzá kell tennünk azt is, hogy a fővárosban, illetve most már a vidéki városok közül többen is bekapcsolódtak ebbe a munkába, de az a szám, akiket meg tudtak számolni, illetve gyakorlatilag lajstromba tudtak venni, az ennek a számnak töredéke - pontosan az előbb említett módszertani problémák miatt. Tehát ez a február 3-ai kutatás két állítást tudott megfogalmazni. Az egyik az, hogy nagyvárosokra lebontva egy konkrét szám, hogy ennyien biztosan élnek az utcán és ad egy olyan becslést, amelyik arról szól, hogy vélelmezhetően ennyien élhetnek tartósan a közterületeken, ez az a hatezres szám, amivel mi számolunk.
Elhangzott az a kérdés is, hogy hol van a többi hajléktalan ember? Ennek a megválaszolása szintén a definícióból adódó. Egyrészt közel 8000 ember szállón él, ebben ők is benne vannak, illetve azt mutatják a kutatások, hogy különbözőfajta lakhatási módokban képesek sokszor élni. Tehát számtalan olyan lakhatási megoldás van, amelyiket választani tudják és ettől ők még a rendszerünk szerint is hajléktalan emberek, noha valamilyen bizonytalan lakhatási formában, ne adj' isten olyan szükséglakásokban, illetve olyan helyeken élnek, ami valamilyen módon fedelet jelent, de azért lakást igazából nem.
A téli ellátással kapcsolatosan annyit szeretnék kiegészíteni, hogy a rendelkezésre álló 8000 férőhely az a konstansan mindig létező 8000 férőhely: átmeneti szállók, éjjeli menedékhelyek, és ez bővül közel 1000-1200 férőhellyel. Ezek az időszakos férőhelyek, amelyek vannak, amikor az intézmények folyosóján a matracot jelenti, ez a szükségállapot, illetve már lehetőség van arra is, hogy más helységekben is létrehozzák ezt. Azt nem tudjuk, hogy a következő évben, ezen a télen mennyi lesz pontosan, hiszen újabb fejlemény - és azt gondolom, hogy egy jelentős előrelépés -, hogy most már nem csak az éjjeli menedékhelyeken és az átmeneti szállókon lehet ilyet létrehozni, hanem a nappali melegedőket is éjszaka nyitva lehet tartani, és ebben is ugyanúgy férőhelyeket lehet biztosítani, amelyre az állami finanszírozás jár. Tehát reményeink szerint ez, ha csak nem lesz rendkívül hideg és olyan szélsőséges időjárás, hogy ennél fokozottabb ellátásra van szükség, akkor ennek elegendőnek kell lennie.
A következő kérdés, hogy a stratégiában miért a lakhatás az első. Egyrészt az, ami a koncepcióban szerepel, hogy a nemzeti stratégia nulladik változatában ez nem priorizált, ezek azok a stratégiai területek, amelyeket mi fontosnak tartunk, illetve a szakma fontosnak tart. A lakhatás problémaköre két okból nagyon kardinális. Az egyik az, hogy a megelőzés eszközrendszerének jelentős része itt található. Tehát azzal, hogy megakadályozzuk, hogy emberek ne kerüljenek utcára, ne legyenek hajléktalanok, ennek a lakáspolitika egy jelentős eszközrendszerét birtokolja. A másik, ami nagyon fontos, egy 2001-es kutatás, az intézményben élőkkel végzett kutatás azt mutatta ki, hogy körülbelül a szállón élőknek mintegy 50 százaléka, tehát a 8000 főből 4000 fő valamilyen szociális segítséggel, utógondozással képes lenne arra, hogy az önálló életvitelét megteremtse. Hozzá kell tennem továbbra is, hogy ehhez szociális segítségre szüksége van, de lehetősége van.
Azt is nagyon sok intézményből tapasztaljuk, hogy bedugulnak a szállók, nincsenek kifele vezető utak, és ennek az egyik legfontosabb oka az, hogy nincs elérhető és megfizethető olyan önálló lakhatás, amit egy hajléktalan ember el tud érni. Ezért gondoljuk azt, hogy ez egy kardinális kérdés, de természetesen hozzá kell tennünk, hogy nem ez az egyetlen kardinális kérdés, sőt ez számos tekintetben a hajléktalan-ellátáson túlmutató probléma, illetve még talán egy kicsit a szociális problémán is túlmutató.
Még egy dolgot szeretnék mondani az alkohol problémával kapcsolatosan. Ez egy olyan kérdés, ami nagyon nehezen kezelhető több szempontból. Egyrészt ugye az alkoholizmus, illetve mindenfajta szenvedélybetegség speciális tudást igényel, illetve ezeknek az embereknek a kezelése speciális ismereteket is igényel, és erre a szociális törvénynek vannak intézményrendszerei, tehát a szenvedélybetegségre külön intézményrendszer alakult ki. Az mindig egy nagy kérdés, hogy amikor egy szenvedélybeteg hajléktalannal találkozunk, most ő először hajléktalan vagy elsősorban hajléktalan, másodsorban szenvedélybeteg. Ez a kérdés nincs egészen pontosan tisztázva és ebből a szempontból nagyon fontos az együttműködés, ezt viszont a stratégia is tartalmazza. A harmadik stratégiai láb a"Nyitás az utcára" program, melyben szerepel az, hogy pontosan az alkohol problémákkal küzdőknek a megoldása az egy kiemelt cél és ebben igénybe kell vennünk azoknak a szakembereknek is a segítségét, akik a szenvedélybetegség sajátos problémakörére szakosodtak, és ehhez értenek; tehát hogy nem felejtettük el, illetve ez szerepel ebben, mint célkitűzés, elsősorban ebben a harmadik részben, harmadik stratégiai pillérben. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Főosztályvezető asszony, csak szeretném figyelmeztetni, hogy ilyen minisztériumi belső személyzeti és egyéb ügyekre nem kötelessége önnek válaszolni.
Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) reflexiója
DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen, akkor ebbe kapaszkodva és kapcsolódva jelezném, hogy a tárcánál ez egy munkaszervezési probléma ebben a pillanatban és a Vecsei Miklós döntését tiszteletben tartva, minden vezető részéről ez elfogadásra került.
A kérdésekkel kapcsolatban még egy nagyon rövid megjegyzésem lenne, hogy mi is van a nulladik esetben. Pontosan, ahogy említettem az elején, a hajléktalan-ellátás az, ahol mindig modellezéssel történtek bevezetések, tehát modellezés előzött meg egy bevezetésre kerülő új szolgáltatási formát. Ebben a modellezésben arra törekedtek a szakemberek a tárcán belül és a tárcán kívül a szolgáltatói körben, hogy azok a megoldások, amelyek társadalmilag eléggé exlexnek értékelhetőek, azok ne kerüljenek törvényi szintre, hanem célzottan pályázati forrással biztosítson az állam ehhez támogatást és segítséget. Az utcai szociális munka, a diszpécserszolgálat mind-mind olyan szolgáltatásokat jelent, ami segíti a nulladik fázisban a hajléktalan embereknek a bekerülését egy olyan rendszerbe, ami őt már több szolgáltatással tudja segíteni, hogy újra képes legyen talpra állni.
Az erdőkben élőknek a helyzete egy speciális probléma; pont Vecsei Miklóssal jártunk nyáron pár ilyen helyen és beszéltünk az ott élő emberekkel. Azért speciális, mert többnyire ezek az emberek olyan közterületeken élnek, amely közterületeket gyakorlatilag törvénytelenül veszik igénybe, és föl van számukra ajánlva - tehát most csak a konkrét eseteket engedjék meg, hogy elmondjam -, tehát föl van számukra ajánlva a segítség, jár a szociális munkás, de nem akar onnan eljönni, és ő magának rendezi be azt a környezetet - tehát lenne neki megoldási módja, de nem kéri. Egy konkrét esetnél egy villanyszerelő fiatalemberről volt szó, aki faluban él, gyönyörű háza van, 50 százalék tulajdonosa a háznak, de abban a faluban nem tud villanyszerelőként elhelyezkedni, ezért otthagyta az édesanyját és eljött ide Budapestre, de nem akar hajléktalanszállóba menni, szereti az önállóságot - önálló lakást még nem tudott venni. Azt gondolom, hogy számára egy ilyen lakásprogram, ahol támogatást kapna, gyakorlatilag egy mentori szolgáltatást nyújtana, a szociális munkás lenne a legalkalmasabb, de még nem jutott el idáig és ebben a pillanatban az utcai szociális munkás által nyújtott szolgáltatásokat vagy elfogadja, vagy nem.
Na most a nulladik verzió kidolgozása azt gondolom, hogy az szintén modellezés, ahogy elmondta képviselő asszony is, hogy kíváncsi lenne arra, hogy egy ilyen nulladik verzió hogyan kerül be a rendszerbe, tavaszra milyen tapasztalatai lesznek. Éppen ezért a szaktárca tiszteletben tartja a parlamentnek a döntését, de szakmailag az a véleményünk, hogy ezt tovább kellene apró részletekre vonatkozóan kidolgozni és lehet, hogy célszerűbb lett volna itt is egy pályázati megoldással és modellezéssel elindulni és majd utána törvénybe iktatni ezeket a megoldásmódokat. Mi nem tudunk most mást tenni, mint ezt tiszteletben tartjuk, elfogadjuk és elindítjuk a végrehajtási rendeleteknek a kidolgozását.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vidorné Szabó Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen a főosztályvezető asszony válaszát és rögtön elnézést kérek kedves kitartó képviselőtársaimtól, elnök úrtól és kérem, hogy legyenek még egy kicsi kitartással. Tudniillik, ha már modellprogramról beszélünk és ezt ilyen nagyon fontosnak tartjuk, akkor szeretném megkérni, ha a bizottság adna lehetőséget arra, hogy Bogdány János úr, aki egy hasonló modellt csinál már évek óta, nagyon röviden összefoglalhatná ennek az egésznek az esszenciáját, a lényegét - nagyon megköszönném elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm a felajánlást. Képviselőtársaim hozzájárulnak ahhoz, hogy Bogdány úr szót kapjon itt a bizottsági ülésen? (Szavazás.) Igen.
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egy mikrofont János, bármelyiket.
BOGDÁNY JÁNOS: Teljesen igaza van abban, hogy személyesen ismerem ezeket a hajléktalanokat, akik erdőkben, közterületeken laknak és valóban nem akarnak a hajléktalanszállóba bemenni és nem is alkalmasak rá, tehát az az általános vélemény, hogy egyelőre nem alkalmasak ezek az emberek arra, hogy szállóra menjenek, ugyanis egy-két napnál tovább nem tudják betartani azokat a szabályzókat, amik ott mindenhol léteznek. Ilyenkor azt teszik, hogy elszöknek a szállóról és visszamennek azokra a területekre, ahol eddig éltek. Na most, mivel eddig is sátorban laktak, tehát azért célszerű olyan segítséget kialakítani nekik, egy olyan rendszert, ahol tisztálkodási és fürdési lehetőségük van és természetesen felügyelet is, ami sokkal szabadabb, mint a meglévő átmeneti szállókon működik, ugyanis egész más bánásmódot igényelnek ezek az emberek, mint akik már átmeneti szállókon laknak.
Ezért tekintettem egy fokozatnak, az első fokozatnak ezeknek az embereknek az egy területre való csoportosítását, ahol nagyobb segítséget tudunk nekik adni. Szerencsére az egész kuratórium mind hajléktalanokból áll, néhány évvel ezelőtt még mi is hajléktalanok voltunk, most sem különösebb a helyzet, legfeljebb annyi, hogy albérletben lakunk, tökéletesen ismerjük a problémáikat, és bennünk megbíznak. Tehát nagyon kevés az az utcai szociális munkás is, aki egyáltalán be tudja vinni őket. Egy védőfalat építettek föl maguk köré, ami azt jelenti, hogy amint megtudják, hogy hol alszik vagy hol él, abban a pillanatban - mivel törvénytelen - nekik az a hely megszűnik és akkor mást keresniük. Nyilvánvaló, hogy nem engednek oda senkit, csak olyat, akiben megbíznak, nagyon nehéz megszerezni a bizalmukat.
Volt egy olyan tendencia régebben, amikor a hajléktalanszállókban különböző verekedések és lopások voltak, bennük még mindig ez él. Azt nem tudják, hogy az változott, nem változott, illetve hogy mennyiben tudtak a vezetők, tehát a szállóknak a vezetői ezen változtatni - nagyon sok törődést igényelnek.
Hogy ha ők egy ilyen sátras elhelyezésben részesülnek, akkor nem rövid idő alatt, de előbb-utóbb talán bevihetők, nem mindegyik azonos idő alatt az átmeneti szállóra, ugyanis ehhez hozzá kell szoknia. Addig semmilyen perspektívát nem tudunk nekik adni, mert az erdőben dolgozni, utcán dolgozni, egy aluljáróban dolgozni szinte lehetetlen, és ráadásul meghallják róla, hogy hajléktalan, abban a pillanatban megszűnik a munkahelye, kevés kivétellel, tehát ők ezt eltitkolják - eltitkolják és nagyon nehezen nyílnak ki.
Mi, az én alapítványom, aminek az elnöke vagyok, három és fél éve - épp a Korózs úr nyitotta meg az első ilyen átmeneti szállót - elég komoly tapasztalattal rendelkezünk, és az túlzás, hogy napi kapcsolatban, de heti kapcsolatban vagyunk és mind a szociális munkások, mind a kuratórium vezetője nagyon szoros kapcsolatban áll velük és tudjuk, hogy mit szeretnének. Tulajdonképpen azt is figyelembe kell venni, hogy ők mit szeretnének mindamellett, hogy fokozatosan, ennek nem hiszem, hogy örülnének, de befolyásolni is kell őket, tehát csak egy átmeneti jelleg lenne ez a sátras elhelyezés, ami valószínű, hogy azért célszerű, mert eddig is ebben laktak és a másik pedig az, hogy sokkal nagyobb keret kellene arra, hogy a problémáikat megoldjuk és idő is.
Egyelőre ennyit tudok mondani, de egyébként ez az egész program háromlépcsős. Ennek az első lépcsője a sátras elhelyezés, a másik az átmeneti szállóknak a módosítása, illetve a meglévőknek bizonyos alakításokkal való vezetése, a harmadik pedig egy olyan program, ahol már ilyen kisebb lakásokban laknának, de ott már mindenki munkára lenne kötelezve, tehát csak azok kerülhetnének oda, akik már dolgozók. A mi 600 lakónkból téli időszakban 700-780 lakónknak közel 60 százaléka foglalkoztatott, ezt nagyon nehéz volt elérni, tehát rendelkezünk némi ismeretanyaggal, hogy mik a legfőbb problémáik és megpróbáljuk orvosolni.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vidorné Szabó Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm szépen én is, hogy ezt itt elmondta a bizottságnak és köszönöm a tisztelt bizottságnak, hogy meghallgatta.
Tehát ami azt illeti, a modell azért valahol már megvan, működik és ilyen eredménnyel. Tehát azt gondolom, hogy senki nem veszt azon, ha a törvényi szabályozásnak megfelelően tudjuk folytatni ezt a munkát, tudja folytatni az alapítvány is a munkát, csak szabályozott, kijelölt olyan útvonalon, amit figyelemmel tudunk kísérni, számon tudunk kérni, és le tudjuk vonni a tanulságait.
Ne haragudjatok, egyetlen mondatot. A hajléktalannak nagyon nem mindegy, hogy amikor van neki egy éjszakai szállása, mondjuk, bemegy, meghúzhatja magát, meg is mosakodhat, majd reggel összecsomagol, eltávozik, és másnap ki tudja, hogy hova kerül: melyik ágyra, milyen körülmények közé, és harmadnak, negyednap, ha bemegy, nincs stabilitása. Ez, ami nekem ebben a hajléktalan-ellátásban ezen a szinten borzasztóan hiányzik. Tudom, hogy vannak olyan megoldások, nagyjából ismerve, ahol ezeken már túllendültek néhányan, de akkor is a hajléktalan-ellátások nagy része sajnos még mindig ez a kategória.
Tehát keresem, keressük mindannyian azt a megoldást, nem fogjuk tudni megszüntetni a hajléktalanságot, ezt tudjuk, de hogy ilyen méretekben fogunk tudni rajta segíteni, hogy ez ne így történjen, meggyőződésem, hogy ez csak a sokféle szakmai programoknak az összehangolásával működhet. Köszönöm, hogy meghallgattatok.
LNÖK: Főosztályvezető asszony!
Dávidné Hidvégi Julianna (SZMM) állásfoglalása
DÁVIDNÉ HIDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. Nagyon nyitottan hallgattam a kollegának a beszámolóját. Mondjuk arra kíváncsi lennék, hogy hány hajléktalan embert tudtak sátorból átmeneti szállásba, illetve sátorból majd később lakásba vinni, mert gondolom ezek a mutatók magukért kellene, hogy beszéljenek a szakmai munka eredményeként - esetleg majd nagyon szívesen, hogy ha vége van a bizottsági ülésnek, erre kíváncsi lennék.
A szakmai ellenérzése, vagy nem kellő megalapozottsága, azt gondolom az, ami a szaktárcának továbbra is az álláspontja ezzel a témával kapcsolatban. Megmondom, hogy miért? Pontosan az átmeneti szállásoknál a legnagyobb problémát ez a nem tudom elzárni a saját értékeimet jelentette, bármikor kiszolgáltatott vagyok. Ez már megoldódott, törvényben is le van írva, tehát ez egyszerűen csak egy információnyújtás és tájékoztatási eszközt jelentene a hajléktalan emberek számára, hogy tudják, hogy ez már más és megoldódott.
A másik. Igen, vannak olyan helyzetek, amikor a sátor az egy eszköz kell legyen a megoldásban, de egy olyan eszköz, amelyet addig használunk, amíg éppen szükség van rá. És ha jól hallom most ebből a programból, amit ön ismertetett, ez azt jelenti, hogy ezek az emberek - nekem is ez a tapasztalatom velük - nagyon nem szeretnek alkalmazkodni, nehezen is tudnak, szeretik a saját kis külön világukat megteremteni, de akkor ők a külön sátrukat is szeretnék megteremteni, tehát ez azt jelenti, hogy ahány ember, annyi sátor. Na most, ha ahány ember annyi sátor, az már egy teleppé válik, ahol megint el kell kezdeni alkalmazkodni egymáshoz, tehát hozza magával a többi problémát, aminél most azt gondolom, hogy egy modellben meg lehetne próbálni.
Ami most van a törvényben, az azt jelenti, hogy ezt a törvény erejével minden 30 ezer fő fölötti településnek előírjuk, vagy előírnánk, és ráadásul ezért térítési díjat is kellene fizetni. Per pillanat az átmeneti elhelyezés nyújtásához a fölsorolt szolgáltatásokra a térítési díjfizetési kötelezettség a jövedelem 60 százaléka. Tehát ezért van nekünk szakmailag egy kicsikét más véleményünk, merthogy modellként ad hoc jelleggel, pályázati pénzzel lehet támogatni, viszont amikor törvénybe iktatom, és kötelezően előírom, az már egy teljesen más helyzet és egy kicsit olyan is, mintha legitimizálni szeretném azt, amit össztársadalmi szinten nem szeretnénk, hogy így valósuljon meg. Mert nem természetes, hogy Magyarországon emberek sátorban éljenek, és akkor miért akarom törvényileg előírni és kötelezni rá az önkormányzatokat, hogy ezt tegyék.
Tehát ez a szakmai érvelésünk ezzel a megoldással kapcsolatban úgy és azzal együtt, hogy nagyon fontos, hogy egy adott helyzetet egy projekten belül kezeljünk, és ha másként nem, pályázati pénzzel támogassuk pont azoknak az embereknek az integrálása érdekében - de nem azért, hogy egyszer csak majd a városok körül kis sátorvárosok legyenek.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vidor Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Egy befejező mondatot, ha szabad. Kérem szépen, szó nincs arról, hogy itt ez kötelező és sátortáborokat kell létrehozni. De azt kérem, itt a pillanat és az idő - nem tudom, hogy ennek az anyagnak a kidolgozásában mondjuk ez az alapítvány mennyire vett részt -, hogy most, amikor végül is ennek az egész törvényi szabályozásnak a végrehajtási rendeletei alakulnak majd, hogy ebben akkor be lehet menni a részletekbe, aminek gondolom az eredményéről majd a bizottság tudni fog, tehát semmiképpen sem itt kell lefolytatni. Tehát szó nincs arról, hogy ezt kötelezően szeretnénk mindenhol. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves képviselőtársaim azzal zárom le a napirendi pont tárgyalását, hogy az elnök kifejezett óhaja volt, hogy még októberben kerüljön sor ennek a témának a tárgyalására még akkor is, hogy ha ilyen szép őszünk van, de a nyakunkon a tél, akárhogy is van, ez be fog következni. Adja a jó isten, hogy minél kevesebb embernek legyen szomorú ez a tél, akik arra kényszerülnek, hogy az utcán éljenek vagy átmeneti elhelyezést kapnak. Csak abbahagyni tudjuk ennek a napirendi pontnak a tárgyalását, ezt befejezni nem tudjuk, azt gondolom, hogy a közeljövőben lesz még szó ezekről az ügyekről. A napirendi pont tárgyalását bezárom.
Rátérünk az egyebek napirendi pont tárgyalására. Képviselőtársaim szeretnélek benneteket tájékoztatni arról és kérem, hogy mondjátok el a frakcióknak is, az érintetteknek is, hogy nem tervezek októberben több bizottsági ülést összehívni. Arra kell számítanotok, hogy november első hetében, mindenszentek utáni következő héten tervezünk bizottsági ülést vagy azt követően, ha minden összejön. De természetesen minden helyzetre készülnünk kell. A jövő héten csütörtökön, pénteken és szombaton biztos, hogy a költségvetés tárgyalására kerül sor, és én nem tervezek a jövő hétre bizottsági ülést, ha valami más helyzet van, akkor természetesen időben értesíteni foglak benneteket.
Van-e valakinek közérdekű bejelentése?
Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Kettő is. Az egyik az az, hogy utólag is fájlalom, hogy a költségvetésnél nem volt itt a szaktárca és nem volt itt az OEP sem és nem is értem, mert minden évben gyakorlat volt, hogy a költségvetésnél jelen vannak. Most ráadásul, még akik az utolsó napirendhez jöttek, azok is elmentek. Szóval nem tudom az okát, de azt szeretném kérni, hogy ezt kifogásolja a bizottság utólag; nem tudom, hogy elnök úr tudja-e, hogy miért nem jöttek vagy számított-e rá, nekem meglepetés volt.
A másik pedig az egyebek közt tett bejelentésével kapcsolatban, hogy októberben nem lesz már több ülésünk. Ez azt jelenti, hogy október 29-én sem, ami még október, merthogy benyújtásra került a társadalombiztosítási nyugdíjtörvénynek a módosítására egy tervezet.
ELNÖK: Pontosítani szeretnék képviselő asszony, ne is ragozzuk. A jövő héten nem tervezek és nagy valószínűséggel 30-a lesz az utolsó nap, és akkor tervezek bizottsági ülést. Bocsánat, rosszul mondtam, tehát a jövő hétre nem tervezek bizottsági ülést összehívni és 30-a még október.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Egy reménysugár csillant meg előttem, hogy esetleg elnök úr sem tartja fontosnak annak a törvénynek az általános vitára való alkalmasságának tárgyalását, mint ahogy én nem szeretném ezt megszavazni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az előző felvetésére képviselő asszony.
Azt mondom, hogy utólag tudomást szereztem arról, hogy a szaktárca illetékes főosztálya képviseltette magát, valahol ott a nézőközönség körében lapított az illető úr, hozzászólási szándékát nem jelezte, viszont a jelenléti ívet aláírta. Én is a legmesszebbmenőkig helytelenítem ezt a fajta mentalitást, ezt én miniszter asszonynak kőkeményen jelezni fogom, mert ebből nem szeretném, hogy ha gyakorlatot csinálna a szaktárca, az én időmben ez nem így volt - na mindegy, hagyjuk; illetve ne hagyjuk természetesen, csak egyetértek önnel.
Tehát akkor arra számítsanak képviselőtársaim, hogy 30-án, amely még október - és én mondtam rosszul. Tehát a jövő hétre nem tervezünk bizottsági ülést, csütörtöktől-szombatig a költségvetés általános vitájába kapcsolódjanak be képviselőtársaim. Köszönöm szépen. Viszontlátásra, szép napot kívánok mindenkinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 25 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné