ISB-26/2007.
(ISB-44/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. október 30-án, 10 óra 08 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: *
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat (T/3994. szám (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. *
Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) *
b) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényjavaslat (T/3995. szám) (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) *
c) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi ... törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi ... törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3996. szám) (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa) *
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) szóbeli kiegészítője *
Varga Ágnes (SZMM) refkexiója *
Dr. Barát Gábor (ONYF) reflexiója *
Kérdések, vélemények *
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) reflexiója *
Szavazás *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4094. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Varga Ágnes (SZMM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Varga Ágnes (SZMM) reflexiója *
Szavazás *
Egyebek *
1. Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3892. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat (T/3994. szám (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
b) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényjavaslat (T/3995. szám) (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
c) A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól szóló 2007. évi ... törvény, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 2007. évi ... törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályok megállapításáról, továbbá egyes törvények ehhez kapcsolódó módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3996. szám) (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
3. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4094. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
4. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Soltész Miklós (KDNP) Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Dér Zsuzsanna (MSZP) Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) Dr. Nyul Istvánnak (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) Filló Pálnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) megérkezéséig Winkfein Csabának (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) megérkezéséig Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Borsos József (Fidesz) megérkezéséig Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) Dr. Aszódi Pálnak (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) megérkezéséig Borsos Józsefnek (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Hirt Ferencnek (Fidesz)
Lóránt Szabolcs vezető tanácsos (Pénzügyminisztérium)
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Barát Gábor főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülés minden egyes képviselőjét. Kedves képviselőtársaim, az október 30-án keddre, 10 órára meghirdetett bizottsági ülést ezennel megnyitom.
Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes.
Szeretnék javaslatot tenni a napirendi pontokra vonatkozóan.
Első napirendi pontként javaslom megtárgyalni az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, melyet T/3892-es számon kaptak kézhez képviselőtársaim. Itt a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatokról kell döntenünk.
Második napirendi pontként javaslom megtárgyalni a tárgysorozatba-vételt: a társadalombiztosítási nyugellátásról; a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól és forrásairól; valamint a társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól, forrásairól és a nyugellátásról szóló hatályba léptetésről és átmeneti szabályok megállapításáról szóló képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételét.
Harmadik napirendi pontként javaslom megtárgyalni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslatot, melyet T/4094. számon kaptak kézhez képviselőtársaim, itt általános vitára való bocsátásról kell döntenünk, valamint egyebek napirendi pontot.
Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan? (Nincs jelzés.) Nincs más javaslat. Szavazásra teszem fel az általam ismertetett napirendi pontokat.
Aki egyetért a napirendi pontok elfogadásával, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta a javasolt napirendi pontokat.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására: az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító indítványok tárgyalására. Négy olyan kapcsolódó módosító indítvány érkezett be, amely a bizottságunk feladatkörébe tartozik.
Tisztelettel köszöntöm Lóránt Szabolcs vezető tanácsos urat a Pénzügyminisztérium képviseletében.
Kérdezem tanácsos urat, hogy az ajánlás 1. pontjában Schvarcz Tibor és képviselőtársai kapcsolódó indítványáról mi a tárca véleménye és álláspontja.
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány támogatja az 1. ajánlási pontban szereplő javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdésük van-e? (Nincs jelzés.) Véleményük van-e? (Nincs jelzés.) Szavazunk.
A tárca támogatja az 1. ajánlási pontban tett képviselői kapcsolódó indítványt. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! Kérem, aki helyettesít, az két kézzel emeljen! (Szavazás.) 15 igen. Aki nem támogatja! (Szavazás.) 10. Tehát 15 igen és 10 nemmel a bizottság támogatta.
Az ajánlás 2. pontjában Gusztos Péter és Lakos Imre képviselők indítványa.
Főtanácsos úr!
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye?
Béki Gabriella. Tessék parancsoljon képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Észrevételem van, amit szeretnék megosztani a bizottsággal. Ez egy olyan javaslat, amelyik az alsó kulcsnak a sávhatárát nyomja följebb egy kicsivel; ez a mi kalkulációink szerint körülbelül 55 milliárd forint, amiről úgy gondoljuk, hogy megvan a fedezete a költségvetésben. Ez egy olyan segítség, ami a kis jövedelműekhez irányuló adócsökkentő javaslat.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Tanácsos úr!
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Valóban 55 milliárd forint bevételkieséssel járna a javaslat elfogadása; a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint nincs meg ennek a fedezete jelenleg.
ELNÖK: Köszönöm. További észrevételek? (Nincs jelzés.) Nincsenek.
A tárca nem támogatja az ajánlás 2. pontjában Gusztos Péter és Lakos Imre indítványát. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 2. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 14. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 9 tartózkodással a bizottság nem támogatta és egyharmadot sem kapott.
Az ajánlás 21. oldal 21. pontjában Bánki Erik, Szalay Ferenc és Deutsch Tamás képviselők indítványa.
Tanácsos úr!
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Van-e kérdésük, észrevételük?
Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: Egy rövid indoklást legyen kedves tanácsos úr!
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Azért nem támogatjuk ezt a módosító indítványt, mert ami aktív testmozgást segítő sporteszköz, az már jelenleg is benne van a kedvezményezetti körben, tehát nem indokolt kiegészíteni a javaslatnak megfelelően a rendelkezést; tehát már benne van a kedvezményezetti körben az, ami aktív testmozgást szolgál.
ELNÖK: Köszönöm. Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Úgy olvasom, hogy itt a fogyatékosokat érintő speciális eszközökről van szó, tehát nem lehet benne az általános aktívban.
ELNÖK: Tanácsos úr!
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): Az álláspontunk az, hogy ezek egy része benne van az aktív testmozgást segítő eszközökben és ezek támogathatók a jelenlegi szabályok szerint is; tehát az álláspontunk az, hogy már benne vannak a támogatotti, a kedvezményezetti körben.
ELNÖK: Képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Passz.
ELNÖK: Világos. A tárca nem támogatja a 21-es ajánlási pontban a három képviselő indítványát. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki ellene szavazott? (Szavazás.) 1 nem. És aki tartózkodott? (Szavazás.) 11. A bizottság támogatta.
Az ajánlás 22. pontjában Simon Gábor és képviselőtársai indítványa: 22. oldal.
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, vélemény van-e?
Filló képviselő úr!
FILLÓ PÁL (MSZP): Kérdezném, hogy mi az oka, hogy nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ez egy alapos megfontolt kérdés.
Tessék parancsoljon tanácsos úr!
LÓRÁNT SZABOLCS (Pénzügyminisztérium): A rövid válaszom az, hogy a koalíciós megállapodásban foglaltaknak megfelelően a kormány továbbra is támogatja a kisadók összevonását, és ez által az elvonási csatornák számának a csökkentését, a foglalkoztatók adminisztrációs terheinek csökkentését; ugyanakkor meghagyva az alternatív teljesítési módokat.
ELNÖK: Ez az indoklás világos.
Filló úr!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy tegnap a frakcióülésen arról döntöttünk, hogy mi meg nem támogatjuk ebben az ügyben a kormány álláspontját - kérem képviselőtársaimat, hogy támogassuk ezeket a módosító indítványokat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca nem támogatja a 22. ajánlási pontban tett indítványt. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 19 igen. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 7 tartózkodás. Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Nem. A bizottság támogatta.
Nincs tudomásom arról, hogy lenne olyan kapcsolódó módosító indítvány, amiről szavaznunk kellene. Önöknek van-e? (Nincs jelzés.) Nincs.
Köszönöm szépen tanácsos úr a részvételét, a napirendi pont tárgyalását lezárom.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat (T/3994. szám (Dr. Semjén Zsolt, Harrach Péter, Dr. Rubovszky György, Dr. Latorcai János, Básthy Tamás, Firtl Mátyás, Dr. Hargitai János, Dr. Hoffmann Rózsa, Kuzma László, Dr. Lanczendorfer Erzsébet, Dr. Lukács Tamás, Dr. Medgyasszay László, Molnár Béla, Móring József Attila, Dr. Nagy Andor, Dr. Nagy Kálmán, Nógrádi László, Dr. Puskás Tivadar, Dr. Salamon László, Dr. Simicskó István, Soltész Miklós és Szászfalvi László (KDNP) képviselők önálló indítványa)
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására. Azzal a javaslattal szeretnék élni képviselőtársaim irányába, tekintettel arra, hogy a képviselői önálló indítvány három pontból áll, mivel három különböző törvényt taglaló törvényjavaslatról szól, hogy együttesen folytassuk le a vitát, ne külön-külön minden egyes pontjáról, mert a) b) c) pontba van szedve. Ha ezt elfogadják képviselőtársaim, akkor kérem, kézfelemeléssel ezt jelezzék! (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom egyhangú.
Mindenekelőtt - ahogyan mondtam - a tárgysorozatba-vételről kell döntenünk, és az előterjesztőnek Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonynak adok először szót. Legyen szíves, egy szóbeli kiegészítést tegyen az előterjesztéshez képviselő asszony.
Öné a szó, tessék parancsoljon!
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) szóbeli kiegészítője
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kereszténydemokrata Néppárt "Van megoldás nyugdíjreform" címmel szeretné módosítani a jelenleg hatályos nyugdíjtörvényt. Egy olyan javaslatot állított össze, mely a társadalmi méltányosság figyelembevételével igyekszik fenntartható rendszert alkotni.
Mielőtt röviden ismertetném, engedtessék meg, hogy a könyvben összefoglalt nagyon alapos munkát, hatástanulmányokkal és mindennel kiegészítve, egyrészt átadjam a kormány képviselőjének szeretettel és mindannyiuknak. Tehát ebből a kis vaskos könyvből is látszik, hogy rendkívül kivonatolva vázlatosan fogom ismertetni a javaslatunkat.
Javaslatunk az időskori biztonság intézményrendszerét kívánja újraalkotni. Megítélésünk szerint ugyanis a jelenlegi rendszer széles teret ad a politikai demagógiának, biztosítási és szolidaritási elv keverésével nem ösztönzi a rendszerben nyújtott teljesítményre a polgárokat, nem ismeri el a rendszer alapja a szakképzett fiatalság felnevelése érdekében tett erőfeszítéseket, sem átlátható értelmes szabályokat alkotó járulék, sem világos szabályok mentén működő járadékpolitikát nem folytat. A második pillér, a magánnyugdíjpénztári rendszer, kialakulatlan és rosszul meghatározott, a generációk közötti tehermegoszlás esetleges, átláthatatlan.
Tehát olyan rendszerre tett a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatot, mely a rendszer szabályozását kiveszi a napi politika döntései alól, a rendszert nem esetleges politikai döntések, hanem szabályok tartják egyensúlyi pályán, a közösség érdekében erőfeszítést tevőket jutalmazza, nevezetesen mindazokat, akik befizetéseikkel és mindazokat, akik gondos gyermekneveléssel támogatják a rendszer fennmaradását. A magukról gondoskodni képtelen rászorulókat, ha már képtelenek az egyéni teljesítményre, támogatja. A magánnyugdíjpénztári rendszer hiányzó szabályait megalkotja és új értelmes felelősségi rendszert, és tulajdonviszonyokat teremt. Olyan járulék- és ellátási szabályokat alkot, melyek a rendszer rövid-, közép és hosszú távú egyensúlyát szolgálják. A generációk közötti méltányos tehermegosztás szabályait megalkotja, és e rendszert eszerint működteti.
A társadalombiztosítás és társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakításával, valamint egyes kapcsolódó szabályozási területek módosításával összefüggő nyolc törvényjavaslatot négy főcsoportba osztja. Az első csoportba tartozó három törvényjavaslat a társadalombiztosítás alkotmányos alapjainak változtatását célozza. Az alkotmány módosítására vonatkozó javaslat külön eljárási rendet ír elő; én most nem fogom ezt részletesen taglalni, mert nagyon hosszú lenne; egyébként is az alkotmánymódosításhoz, mint tudjuk, a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Ugyanebbe a csoportba tartozik a társadalombiztosítási tanács felállítását és jogköreinek megállapítását célzó törvényjavaslat. Ez a tanács az Állami Számvevőszék, tehát a Nemzeti Bankhoz hasonló független jogállású testület lenne, amelynek célja a társadalombiztosítási rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát szolgáló szempontok érvényesülését biztosítaná. Jogosult lenne például törvényi felhatalmazás alapján rendeletben meghatározni a biztosítottakat terhelő nyugdíjbiztosítási járulék és a foglalkoztatókat terhelő nyugdíjbiztosítási hozzájárulás összegét és az öregségi alap nyugdíjkorhatárát. A harmadik: a jogalkotásról szóló törvény módosítása rendelkezik arról, hogy a társadalombiztosítási tanács rendelete jogszabály, ezért például Alkotmánybíróság előtt is megtámadható - itt is kétharmados többségi szavazat szükséges. Ez lenne az első csoportba tartozó.
A második csoportba tartozó három törvényjavaslat a társadalombiztosítás egész rendszerének és azon belül elsősorban a nyugdíjbiztosítás rendszerének átalakítását célozza. A működés alapvető szabályairól és forrásairól szóló törvényjavaslat szerint a társadalombiztosítás területén erősödik a biztosítási elv és az egyéni felelősség elve.
A társadalombiztosítás fedezetét képező források két nagy csoportra oszthatók a tervezet szerint. Az első csoportba a biztosítási alapon beszedett, a biztosított bevételeit terhelő járulékok tartoznak, mely elsősorban a biztosítási elv érvényesülését szolgálják. Míg a második csoport a jellemzően a foglalkoztatót terhelő hozzájárulások képezik, mely alapvetően a társadalmi szolidaritás elvének megvalósítása érdekében szükséges ellátások fedezetét fogják biztosítani. Na most, a foglalkoztatót terhelő százalékos nyugdíjbiztosítási hozzájárulás mértéke a törvényjavaslat szerint a biztosított gyermekeinek számától függ. Ha hármat nevel, akkor eltekintene a javaslat a nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megfizetésétől.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat a 2013. január 1.-től megállapításra kerülő nyugdíjakat szabályozza. Ettől az időponttól kezdődően ugyanis a nyugellátás összegét már kizárólag a biztosított által megfizetett járulékok határozzák meg. Ennek megfelelően a nyugdíjba vonulás időpontja, az öregségi nyugdíj alsó korhatárát képező 62. életévet követően rugalmasan megválasztható. A törvényjavaslat ugyanakkor rendelkezik egy mindenkit alanyi jogon megillető minimális összegű alapnyugdíj bevezetéséről is.
Az átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslat szerint a 2012. december 31.-ig nyugdíjba vonulók esetében a nyugdíjra vonatkozó szabályozás változatlan marad, így például a nyugdíj továbbra is adó- és járulékmentes lesz.
A törvényjavaslat szintén továbbra is biztosítja a 13. havi nyugdíj folyósítását. A 2013. január 1.-től nyugdíjba vonulók esetében jelentős változás, hogy a biztosítottat terhelő, a pénzbeli ellátások fedezetét képező járulékok összege levonható a személyi jövedelemadó alapjából. Ennek következtében azonban az ezek alapján fizetett társadalombiztosítási pénzbeli ellátások adókötelessé válnak.
A harmadik csoportba tartozó törvényjavaslat a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítását célozza. 2010. december 31.-ig a javaslat szerint kötelesek lennének részvénytársasági formában működő nyugdíjbiztosítóvá átalakulni. Az átalakulás során kizárólag a jelenlegi tagok szerezhetnének részvényt, mely a későbbiekben is kizárólag magánszemélyekre lennének átruházhatók. Ettől eltekintve a magánnyugdíjpénztárakra a jövőben a biztosítókra vonatkozó szabályok lennének az irányadók, vagyis a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás a jövőben biztosítási szerződés alapján illetné meg a kedvezményezettet.
A negyedik csoportba tartozó törvényjavaslat alapján a magánszemélyek lehetőséget kapnának arra, hogy a befizetett személyi jövedelemadójuk 5 százalékát az általuk meghatározott nyugdíjas közeli hozzátartozó: szülő, nagyszülő javára utalják át. A törvényjavaslat elfogadása esetén a gyermekek, az unokák lehetőséget kapnának arra, hogy közvetlenül támogassák a felnevelésükről gondoskodó szüleiket, nagyszüleiket, mely közvetve hozzájárulhat a gyermeknevelési hajlandóság erősödéséhez is.
Ennyiben szerettem volna ezt a könyvet összefoglalni, enyhén szólva a teljesség igénye nélkül és kérni a bizottságot, hogy támogassák a tárgysorozatba-vételt.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
A jegyzőkönyv számára szeretném bediktálni a helyettesítéseket. Soltész Miklós alelnök urat Lanczendorfer Erzsébet, Dér Zsuzsa képviselő asszonyt Vidorné Szabó Györgyi, Érsek Zsoltot Nyul István, Szabados Ákost Filló Pál, Tóbiás Józsefet Tóth István, Borsos József képviselő urat Cseresnyés Péter, Koszorús László urat Aszódi Pál, Vígh Ilona képviselő asszonyt László Tamás, Zombor Gábor képviselő urat Hirt Ferenc és Winkfein Csaba helyettesíti Török Zsolt képviselő urat.
Képviselőtársaim nagyon szépen köszönöm képviselő asszonynak a szóbeli kiegészítését.
Tisztelettel köszöntöm a tárca képviseletében jelenlévő Varga Ágnes főosztályvezető asszonyt és tisztelettel köszöntöm Dr. Barát Gábort, az Országos Nyugdíjbiztosító főigazgatóját. Gábor, parancsolj, foglalj ott helyet az Ági mellett.
Megadom a szót Varga Ágnes főosztályvezető asszonynak, tessék parancsoljon!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A távlati nyugdíjreform kidolgozásra létrehozta a miniszterelnök a nyugdíj és idősügyi-kerekasztalt. Ennek a fórumnak a feladata az, hogy az összes modellt, annak átmeneti megoldási lehetőségeit is vizsgálja, modellezze, és javaslatot készítsen arra, hogy miről folyik a jövőben társadalmi vita és milyen nyugdíjmódosítási forgatókönyvek azok, amelyeket érdemes közösen megvitatni. Ebből nem lehet egy lehetséges megoldást kiragadni. A lehetséges változatok között a Kereszténydemokrata Néppárt koncepciója is egy vizsgált modell. A szerzők állandó meghívottjai a nyugdíj és idősügyi-kerekasztal vitáinak és konzultációinak.
Az a nyugdíjmodell, amelyet a törvényjavaslatok elénk terjesztenek, ez egy lehetséges verziója a hosszú távú nyugdíjstratégiák választható kínálatának. Elképzelhető, hogy egy társadalombiztosítási munkanyugdíj mellett működjön alapnyugdíj, mely az időskori szegénységet van hivatva állampolgári jogon biztosítani, és emellett működjék magánnyugdíjpénztár, ez lenne ez a modell.
Az is elképzelhető, hogy egy ilyen modell mellett vizsgálandó az, hogy milyen konstrukciókban működjön és milyen átmenetek mellett a társadalombiztosítási nyugdíjmodell. Elképzelhető, hogy ez egy pontrendszerrel működjék, az is elképzelhető, hogy az NDC, tehát a nem felhalmozott vagyon által meghatározott szisztémával, egyéni számlával, tőkeszámlával működjön. Ezek a megoldások modellezés és elég precíz számítások után vethetők össze és mérlegelhetők.
A törvényjavaslat a hatásokat sajnos sem indoklásban, sem valamiféle előterjesztés vagy segédanyag segítségével nem mutatja be sem a járulékfizetők, sem az ellátottak oldaláról. Egyet mond ki, hogy egyensúlynak kell lenni és ez a mindenkori járulékmértékek emelésével oldható meg. Ez a 2010. évi bevezetés esetén, mivel jogszűkítést eredményező ellátásokról szóló törvény, 2013-tól lép csak hatályba, körülbelül 7-8 százalékos nyugdíjbiztosítási célú járulékemelést tenne szükségessé 3 év alatt.
A törvény arra épül, hogy a jogbiztonságot garantáló számos fontos, ma majd a negyedik napirendben kemény viták tárgyává váló paraméterét a nyugdíjrendszernek ne törvényben határozza meg. Ilyen lenne a járulék mértéke, a nyugdíjak éves emelése, a minimális összeg meghatározása, az alapnyugdíj összege is. Ezeket egy "sui generis" intézmény, a társadalombiztosítási tanács határozná meg rendeletben. Ez egy olyan mértékű jogbizonytalanságot okozna ahhoz képest, hogy ma mindezek a kérdések törvényben elrendezendők, amely az ellátottak és az aktívak szempontjából is megengedhetetlen.
A törvényjavaslatok az ellátások szintjének változását nem mutatják be. Nem véletlenül, mert ha 2010-ben az eddigi egyéni befizetések alapján hozzuk létre az egyéni számlákat, és ebből számolunk biztosításmatematikai alapon már 2013-tól ellátást, akkor a nyugdíjak színvonala körülbelül a harmadára csökkenne átlagosan, persze jelentős egyéni szóródással. Az öregségi nyugdíj legkorábban 62 éves korban, az alapnyugdíj legkorábban 70 éves korban lenne megszerezhető '13 után is, azaz 6 év múlva. Ezek is olyan horderejű változások, szigorítások a nyugdíjrendszer igénybevételével kapcsolatban, melyeknek az átmenetét például 1997-ben sokkal hosszabb időre terveztük.
Számos szabályozatlanság és kidolgozatlan terület van ebben a javaslatban. Például az érintett, ha tovább él, mint ameddig a kalkulációban szereplő számlán lévő előirányzat futja, akkor gyakorlatilag ellátatlanná válhat, vagy csak az alapnyugdíj állna rendelkezésére.
Ezek alapján az általános észrevételek alapján nem támogatható a törvényjavaslat napirendre tűzése, mert ezek a problémák módosító indítványokkal nem javíthatók. Hangsúlyozom, hogy nem a választott modellt vetnék el a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértői, hanem azt a félig-meddig kidolgozott jogbizonytalanságot teremtő, és számos jogszűkítést tartalmazó törvénycsomagot, amelyet most tárgyalunk.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Barát Gábor úr kíván-e szólni, egy rövidet. Parancsoljon!
Dr. Barát Gábor (ONYF) reflexiója
DR. BARÁT GÁBOR (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Megtiszteltetés, köszönöm szépen, hogy szólhatok, és Ágnest kiegészíthetem, bár ő rendkívül korrektül foglalta össze a dolgot; és abszolút szakmai kodifikációs alapon mondhatnék egy-két talán figyelemfelhívásra érdemes véleményt.
Elolvastam az utolsó vesszőig a törvényjavaslatot. Amit a képviselő asszony a felvezetőben elvekként meghatározott, azok önmagában rendkívül szépen hangzanak és korrektek. Azonban, ha elolvassuk a törvényjavaslat részleteit, akkor látható, hogy önmagával is ellentmondásokba kerül maga az előterjesztő számos nyugdíjjogi intézménynél, erről az Ágnes szólt. De ami a lényeg: rendkívül nehéz egy kívül állónak - és magamat ebből a szempontból nem érzem annak, és aki kívül álló, azt sem sértve mondom - egy ilyen nagy munka végén egy ilyen vastag anyagra, idézőjelben "egy-két mondattal azt mondani, hogy ez nem alkalmas". Tehát az anyagban nagyon sok munka van, felhasználható és fel is kell használni a távlati nyugdíjmodell kialakításánál, de nagy tisztelettel azt javasolnám én is, hogy a minden jó szándék ellenére és a millió hiba ellenére, tiszteletet parancsolóan az előre gyaloglásért irányában, azt tudom mondani, hogy ez idő előtti éppen a miatt, amit az Ágnes mondott és nincsenek hatásvizsgálatok. Nagyon rossz dolog egy ilyen nagy rendszerben, ha a törvényjavaslat normaszövegéből kell kiolvasni a nyugdíjmodellt. Tehát egy ilyen nagy rendszert úgy elegáns, és sokszor éri kritika a mindenkori kormányzópártot, hogy nem koncepció és nem normaszöveg sorrendet képvisel, hogy ha ekkora nagy rendszernél, mint a nyugdíjrendszer, képtelenség, hogy rögtön törvényjavaslattal találkozzanak a képviselő hölgyek és az urak, tehát mindenképpen ezt a menetrendet feltétlenül meg kell tartani.
A másik megalapozatlan, ezt megint nem sértve mondom. Azért megalapozatlan, mert egy olyan nyugdíjformulát favorizál, amely nincs kibontva, hogy mit jelent a leendő nyugdíjasnak, amikor nyugdíjba megy, akkor a terheket, a problémákat ez az NDC rendszer - amit szoktak rövidítve: virtuális nyugdíjszámla rendszer, ezt úgy hívják - nem egy ellátást meghatározott, hogy akkor ráterheli a leendő nyugdíjasra azokat a problémákat, ami akkor, mint demográfia vagy egyéb szempontból előjönnek - Ágnes erre is utalt. Én is azt mondom, hogy hosszú távon ezt, mint vizsgálandó jövőbeni hosszabb távú nyugdíjmodellt nem lehet és nem is szabad elvetni, hanem ennek az előnyeit, hátrányait korrektül ki kell munkálni szakmailag, számszakilag és jogilag is.
Miért mondom, hogy végrehajthatatlan? Azért mondom, mert ez a javaslat, amit a hölgyek, urak beterjesztettek, ez egy olyan infrastruktúrát igényelne, aminek a csirái nincsenek meg, hisz a tisztelt bizottság, amikor nálunk volt, akkor világosan meggyőződhetett, hogy ennek ma a csirái sincsenek meg sajnos; és én nem egyéni számláról beszélnék, hanem a nyugdíjbiztosításnak az egyéni nyilvántartásáról, tehát nem lenne működőképes.
Ami még nagyon fontos - és itt egy csomagban lehet csak gondolkodni -, hogy az elmúlt 17 évben voltak kísérletek: egy relatív, meg egy abszolút önállóságra. Azt, hogy a politika túlzottan beavatkozik, én ebbe nem kívánok beleszólni, nincs a világon olyan állami nyugdíjrendszer, ahol a politikának ne kelljen meghatározott időközönként beavatkoznia - itt a kérdés csak a mérték és az egymásra épülő logikus sorrend. Elképzelhetetlennek tartom, pedig dolgoztam önkormányzat irányítása alatt is, abszolút korrekt kapcsolatban volt az önkormányzattal. A politika nem tudja soha befogadni azt, hogy más dönt, és más fizet, nem jó dolog. Nem jó dolog az, hogy a különböző egymással összefüggő döntések eltérő helyeken születnek, a parlamentben, a létrehozott sui generis tanácsban, s a többi, s a többi.
Nagyon fontosnak tartom a felelősségi viszonyoknak itt az újrarendezését nem csak jogi értelemben, hanem nem tetszett említést tenni arról, hogy ez a rendszer a rokkantsági nyugdíjrendszerrel nem is foglalkozik. A hozzátartozói nyugdíjrendszerben egy olyan társadalomfilozófiai képletbe helyezi a hozzátartozóit, ami valakinek vagy tetszik, vagy nem, ez nem szakmai kérdés; az egész rendszert átitatja egyébként ez a sajátos értékrend, amit nem negatív értelemben mondok, de messze túlmegy a nyugdíjrendszeren.
Még utoljára a kodifikációs technológiája. Tudom, hogy most általános vitáról kell dönteni, nagy felelősséggel azt mondhatom, hogy ez az alkalmazott kodifikációs technológia még a saját maga logikáját sem tudja visszaadni, mert igazán új elem, és ezt konfirációnak hívják inkább, nem kodifikációnak. Ugye a nyugdíjformula, az NDC rendszer és a magánpénztári rendszer, amivel az értékítélet közel találkozik, az Ágnes is, hogy ezt érdemes megnézni, de minden más a ma hatályos törvénynek egy konfiratív átemelése a maga jó és rossz szövegértelmezési környezetével.
Összefoglalva. Nagy tisztelettel vagyok minden ilyen munka iránt, mert tudjuk, hogy mit jelent; de nagy tisztelettel azt tudom mondani, hogy ez idő előtti és nem tenne jót a hosszú távú nyugdíjügynek, hogy ha ezt most a parlament elkezdené vitatni. Külön köszönöm a lehetőséget, hogy elmondhattam néhány észrevételemet.
ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató úr.
Képviselőtársaim, önöké a szó, önöké a lehetőség.
Aszódi Pál!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Először kérdezni szeretném a minisztérium tisztelt főosztályvezető asszonyát, Varga Ágnest, hogy a nyugdíjrendszer kidolgozott és koncepcionális átdolgozásának ítéli-e, ami 2006. szeptember óta a parlamentben történt a nyugdíjtörvény azon szakaszának a módosítása, amelyik költségvetési bevételt jelent. Ez a nyugdíjrendszerhez képest megbontja-e azt a koncepciót, amiről ön beszélt, vagy egyezik-e azzal az én álláspontommal, hogy itt a bevételrendszerre törekszik a kormány és a nyugdíjrendszer a legkevésbé érdekli? Annál is inkább, mert az Idősügyi Tanácsban már 2004-ben arról vitatkoztunk, amikor miniszterelnök lett ....
ELNÖK: Gyurcsány Ferenc.
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Gyurcsány Ferenc, bocsánat, hogy a nyugdíjrendszert nem lehet úgy, akkor is belekapott valamibe, hogy az 50 év körülieknek a nyugdíját meg kell adni, ha a munkaviszony megszűnt - ez volt az ő javaslata akkor, a választások előtt jóval. Most kérem szépen ez így ment jobbról-balról. Én hiába érveltem azzal, hogy a nyugdíjrendszerhez úgy nem lehet hozzányúlni, hogy belenyúlok egy darázsfészekbe, egy-két rendeletet kiragadok, és akkor azt mondom, hogy na most a nyugdíjtörvényt a helyére tettük.
Kérdezem, hogy ezek a törvények, amelyekről a következőkben is szó lesz, a tiszta bevételre irányul, ezek alkalmasak-e arra, hogy itt a nyugdíjrendszer elveinek a megsértéséről beszélhetünk-e vagy sem.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Lombos István!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm elnök úr. Nekem kérdéseim lennének. Tehát itt nekem dönteni kell most arról, hogy amit én most kaptam - és azt mindenesetre előre kell bocsátanom, hogy nagyon jólesik, hogy egy ilyen könyvet most megkapok itt fél órával vagy tíz perccel a bizottsági ülés előtt és feltételezik rólam az előterjesztők, hogy én erről véleményt fogok nyilvánítani; annak örülök, hogy a kormány képviselője és a Nyugdíjbiztosítás főigazgatója azért bizonyos információkkal ellátott minket.
Azt kérdezném a képviselő asszonytól, mint előterjesztőtől, hogy ez politikai megfontolásból készült anyag vagy szakmai megfontolásból készült anyag-e; hogy a meglévő nyugdíjtörvényen ez mennyiben változtat olyan szinten, hogy a költségvetés hozzájárulását mennyiben befolyásolja a változtatás.
A harmadik dolog pedig, nem volna-e egyszerűbb a meglévő nyugdíjtörvény módosításával olyanfajta eredményt elérni, amibe benne van minden olyan javaslat, minden olyan elképzelés, ami a következő generáció, illetve a már most nyugdíjban lévőknek az ellátását biztosítani tudja. Úgy gondolom, hogy ahhoz nekem mindenképpen információra van szükségem, hogy mennyiben befolyásolja az új törvényjavaslat a költségvetést, illetve a nyugdíjbiztosítási pénztárnak a költségvetési lehetőségeit. Ha én ilyen válaszokat tudok kapni, akkor tudok szavazni is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Iván László!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Figyelemmel kísértem a válaszreferátumokat. Én is fél órája kaptam meg a könyvet, tehát részleteiben nem tudtam én sem elmélyülni, de összevetem azzal a gondolkodásmóddal, amely éppen a koalíciós pártok nyári, júniusi megállapodásának az alapján leszögezte, legalábbis kitűzte célul, hogy a strukturális nyugdíjreform helyett feltétlenül a paradigmatikus reformot fogja pártfogolni, és ennek irányában fogja előkészíteni a nyugdíjreformot. Ez az egyik megállapításom, ami azt jelenti, hogy szigorú kapcsolat lesz a befizetett járulékok és a várható nyugdíjak között.
A másik megállapításom az, hogy ugyanennek a keretében az is megfogalmazásra került, hogy az 1996-os, '97-es és '98-as nyugdíjreform részben már megvalósult ugyan, de csak a második pillére. És a kormánypártok szerint az került kifejezésre, hogy az első pillér 2015-2020 között kerül konszolidációra, legalábbis ez várható és csak 2030 után, tehát hogy ha most ezt a folyamatot nézzük, akkor 2015 és '20-ig is még bőségesen hosszú távon van időnk, de azon kívül a 2030 után keletkező hiányokat vagy hiányt hosszú távú modell kialakításával kell majd kezelni. Na most, hogy ha én átgondolom ezt az egész algoritmikus folyamatot, akkor az egy 50 éves perspektívában sem ad megnyugtató választ arra, hogy ez a paradigmatikus nyugdíjreform lényegében hogy képzelhető el vagy hogy készíthető elő. Különösen hogy valósítható meg, mikor minden egyes szakasza és minden egyes aktív javaslata - én kimondom azt, nem akarok bántani senkit - inkább csak egy ilyen kozmetikázott toldozgatás-foldozgatás. Nem rendszerben történik még akkor sem, hogy ha a technokratikus része és a megvalósításhoz szükséges végül is nyugdíjbiztosítási pénztárnak és intézménynek kétségtelen kitűnő törekvése és nagyon komoly munkát jelentő törekvése az, hogy azokat a problémákat, amelyek ezt a két megállapításomat valamiképpen mérsékeljék és enyhítsék, kétségtelen ismert, hiszen ott voltunk a referátumnál is.
De, ami - mondom a részleteit nem ismerve, a referátum és a könyv gyors betekintése alapján - megfogalmazható az az, hogy ennek a Kereszténydemokrata Párt által képviselt és beterjesztett javaslatnak, beleértve a nyolc törvényjavaslatát, a négy összefoglalóját, feltétlenül van azért egy olyan hatáskisugárzása, amely bizonyos dolgokat logikussá tehet, bizonyos dolgokat racionalizálhat. És bizonyos dolgokhoz még ráadásul egy humán elkötelezettség is társul kétségtelen, tehát nem csak tisztán technokratikus kérdés. Ezért azt hiszem, hogy nagyon figyelemre méltó és én abban nagyon egyetértek, és nagyon örülök, hogy legalább mindkét beszámolóból az derül ki, hogy ha nem is méltányolják úgy, hogy alkalmas, de legalább hasznosnak tekintik ezt az anyagot. Adja isten és adjuk mi hozzá a többletet, hogy ebből ténylegesen lehessen kialakítani egy folyamatában, talán sorvezetőként is szolgáló reformalapozást. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vidorné Szabó Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársam! Azt gondolom, hogy egy hihetetlen tiszteletre méltó tevékenység volt ez, aminek az eredményét láttuk egyrészt a beterjesztett törvények formájában, másrészt így könyvben is. És hogy az általános vitára nem fogjuk tudni javasolni, az nem a munkának a minősége, tartalma és mennyisége miatt lesz, hanem egyszerűen azért, mert ez egy olyan mérhetetlen horderejű, nagyon komoly gondolatokat tartalmazó és nagyon sok mindent: az életünket, a jövőnket sok tekintetben eldöntő témákat tartalmaz, hogy ezt úgy gondolom, hogy nem lehet így, kvázi egy egyszerű törvényalkotási folyamatban kivesézni, megbeszélni.
Ellenben működik - papírforma szerint még sajnos csak - a nyugdíjpolitikai albizottságunk, aminek még soha nem tudtuk úgy összehozni az üléseit, hogy érdemben tudjunk beszélni. Azt gondolom, és az egyebekben ennek a részleteiről beszélünk, hogy el kell kezdenünk párhuzamosan a nyugdíj-kerekasztallal mi magunknak is a rendelkezésre álló anyagokból pontosan a részletekbe lemenni, szakmai alapon elkezdeni ezeket tárgyalni, hogy amikor eljön az ideje, hogy valóban a parlament már egy hosszú társadalmi vita után is képes lesz ezt a teljes nyugdíjrendszert áttekinteni, akkor teljes birtokába legyünk ezeknek a tudásoknak. Úgyhogy én megköszönni tudom ezt a hihetetlen nagy munkát és kérni arra, azt hiszem, megérti képviselő asszony, hogy itt és most így nem tudjuk tárgyalni, nem tudjuk általános vitára alkalmasnak tartani, de hogy tárgyalni és foglalkozni vele bizony nagyon komolyan fogunk, azt megígérhetem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm képviselő asszony.
További felszólalók jelentkeztek? (Jelzés.) Igen.
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Számomra eléggé szomorú az, hogy a hivatal bástyái mögé bújik be a szocialista frakció annak ellenére, hogy itt most szerintem egy egészen rendkívüli lehetőség volna a kezünkben, amivel élni kellene. Az egész nyugdíjreform egy olyan ügy, csomag, egy olyan óriási halmaz, amit nem feltétlenül úgy kell megoldja a parlament, hogy a hivatal előkészít valamit, bármilyen kerekasztalokat és bármilyen - hogy mondjam - belső fórumokat csinálnak is ennek, a képviselet, az összes képviselő egész biztos, hogy sokkal megalapozottabban és sokkal mélyebb merítéssel tudna hozzáállni egy olyan kérdéshez, hogy ha ezt valóban vitára lehetne bocsátani. Itt egy alkotó képviselőségnek az irányába lehetne lépést tenni, hogy a képviselő valóban képviselő legyen, mert ma sokszor merül fel az az érzés, hogy a képviselet van a hivatalért, és nem pedig a hivatal a képviseletért, ahogyan annak lennie kellene.
Ha most egy vitát lehetne erről az egész kérdésről csinálni - nem csak a bizottságban, hanem a parlament előtt is -, az két dolgot szolgálna. Az egyik a pártok felettiségét szolgálhatná, és ez egy olyan kérdés, amiben valóban pártok feletti módon kellene vitatkoznunk és tárgyalnunk. A másik dolog, hogy ezt az egészet haza lehet vinni. Azt gondolom, hogy most az, hogy fél órával ezelőtt kaptátok vagy kapták ezt a könyvet, ez nem udvariatlanság és nem valami olyan lépés, hogy most nem tudom én - ahogyan Lombos képviselőtársam mondta - ez most politika vagy szakma, úgy gondolom, hogy ez mind a kettő: ez politika is, meg szakma is és nem is lehet szétválasztani a két dolgot sohasem egymástól. Tehát azt gondolom, hogy a szocialista frakció hibát követ el akkor, amikor nem enged nyílt vitának teret, és nem engedi meg, hogy ezzel a kérdéssel alkotó képviselő módjára foglalkozzunk.
ELNÖK: Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Mindenki tiszteletre méltó udvariassággal fogalmazza meg a véleményét és ez azért indokolt, mert érzékelhetően egy nagy munka került az asztalra. Igaz, hogy a könyvet magát most kaptuk, de azért a joganyagot már több mint egy hete kiküldték. (Vidorné Szabó Györgyi: Három hete.) Így van, tehát már régebben kiküldte a bizottság, következésképp azt át lehetett tanulmányozni; én magam átnéztem ezt az anyagot.
És én magam például azért nem javasolom általános vitára ezt a törvényt, mert azt gondolom, hogy úgy helyes, hogy ha az ember olyan javaslatot javasol általános vitára, amiben benne van az elfogadás lehetősége vagy reménye - ebben pedig számomra nincs benne. És az összes felhozható érv közül mondjuk, a három legfontosabbat szeretném csak indoklásképpen idehozni. Mindegyikről vagy majdnem mindegyikről volt szó, kettőről biztos, érintették előttem - én ezeket nagyon súlyos dolgoknak tartom. Annyira, hogy emiatt azt mondom, hogy nem javasolom általános vitára.
Mindjárt az első az az, hogy a törvényi szabályozás szintjéről egy alacsonyabb jogszabályi szintre utalja a nyugdíjrendszer legfontosabb kérdéseit. Azt, hogy hogyan is kell kiszámítani a majdani nyugdíj összegét, hogy a szolgálati idő kifejezést nem is használ maga a joganyag, de hogy hogyan: a bevételek és a kiadások nagyságrendje hogyan alakuljon, azt mind rendeleti szinten egy tanács fogja eldönteni helyettünk - én ezt egy nagyon rossz iránynak tartom.
A másik, amit említett Barát Gábor úr, hogy szó nem esik benne a rokkantnyugdíj kérdéséről és szabályozásáról, pedig ez egy nagyon markáns része a jelenlegi nyugdíjrendszerünknek, kikerülhetetlen része. Ha ilyen módon eltekint tőle a javaslattevő, akkor egy nagyon lukas nyugdíjrendszerről gondolkodik.
És végül, de nem utolsósorban - és talán ez a kérdés, amiről nem esett szó - javasolja ezt a szülői nyugdíjelemet támogatás formájában, amivel pedig elvi alapon nem értek egyet. Hiszen itt megpróbáltuk a nyugdíjrendszert az előző reform során is, áttenni egy olyan tőkefedezeti gondolkodásra, ahol ki-ki a maga öregkorára takarékoskodik. Hogy ha ilyen módon például a nagygyerekes réteget eleve kiszedjük a járulékfizetési kötelezettség alól, és az ő vélelmezett befizetéseit megengedjük a saját szüleiknek a támogatására fordítani, akkor ott megint keletkezik egy luk, hogy mi lesz az ő öregkori ellátásukkal.
Tehát még egyszer, tisztelt képviselő urak és hölgyek és tisztelt bizottság, azért nem szavazom meg általános vitára ezt a javaslatot, mert nem látom benne azt az esélyt, hogy olyan törvényszöveg születhet belőle, amit én személy szerint el tudnék fogadni, illetve a Szabad Demokraták Szövetsége.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Iván László ismételten szólni kíván.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést kérek, hogy még egyszer szólok. Kedves Képviselőtársak és Elnök Úr! Amit Béki Gabriella mondott, ahhoz egy kiegészítő mondatom azért lenne. Ő aggódik amiatt, hogy egy olyan tanács intézkedjen és döntsön a dolgok fölött, amely esetleg következményeiben nem szolgálná a kitűzött célokat és ügyünket és az idős emberek és a nyugdíjassá válók ügyét. Csak analógként felhoznám azt, ugyanakkor viszont épp a Szabad Demokraták részéről is nagyon pártfogolt egészségügyi több-biztosítós rendszerben 49 százalékos részvétellel gyakorlatilag egy olyan csomagelosztás és egy olyan tartalmi és módszertani, nem azt mondom, hogy diktátum, de mégiscsak egy határozott átruházása történik bizonyos dolgoknak, amelyek bizony ugyanúgy aggályossá tehetnék, mégis elfogadásra kerülhet, illetve mégis pártfogolttá vált. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, személyes érintettség okán egy percben. A nagy különbség professzor úr az, hogy itt a legfontosabb kérdéseket: a bevétel és a kiadás alakulásának a kérdéseit venné ki a törvényhozás a parlament jogköréből, míg az egészségbiztosításra ez nem igaz. Az egészségbiztosításban ugyanezek a kérdések továbbra is a törvényi szabályozás szintjén maradnak.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Nem látok több képviselői jelentkezést. A Házszabály értelmében Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonynak van lehetősége arra, hogy reflektáljon az elhangzottakra.
Tessék parancsoljon képviselő asszony, öné a szó!
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) reflexiója
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen elnök úr.
Lombos képviselőtársamnak, hogy szakmai vagy politikai. Azt hiszem, hogy főigazgató úr is és szocialista képviselőtársaim javarésze is azért arról beszélt, hogy ez mennyire tiszteletre méltó komoly munka, tehát ez szakmai munka.
Még egyet azért itt most hadd szögezzek le. A kereszténydemokrácia nem jobboldali, nem baloldali, az sajátosan keresztény elveken épülő politikai gondolkodás, én így értékelem a politikai szerepvállalásomat és a Kereszténydemokrata Néppárt is így értékeli - Barankovics István óta így értékeli.
A költségvetéssel való kapcsolata. Azt gondolom, hogy a nyugdíjrendszert nem szabad - az a következő napirendi pont lesz egyébként is - alárendelni költségvetési egyensúlyoknak, ha erre gondolt? Tehát itt élő hús-vér emberekről van szó, és én azt gondolom, hogy a mostani szabályozás, tehát a mostani javaslatok azok abszolút antiszociális javaslatok; ez a következő napirendi pont lesz, amikor beszélünk a törvénymódosításokról. Emiatt nem lehet jó a jelenleg érvényben levő nyugdíjtörvény, nem javítható. Ami javaslatot fogunk tárgyalni, az abszolút antiszociális és abszolút emberellenes - amit mi most bizottságban is tárgyalunk és a parlament elé fog kerülni.
Na most, elmondtam, hogy mi a fedezet. 2013. január 1.-től a nyugdíjba vonulók esetében jelentős változás, hogy a biztosítottat terhelő a pénzbeli ellátások fedezetét képező járulékok összege fogja adni az illető nyugdíját, tehát amit ő befizetett, ezt fogja adni a nyugdíjához, amit befizetett, amit megtakarított, abból lesz az illetőnek nyugdíja. Tehát nem gondolom, hogy ez (Közbeszólás.), de akkor nem értem a költségvetéssel való.... Itt most van egy hatalmas költségvetési hiány kétségtelen, tudom, hogy most ezt meg kell még a nyugdíjasokkal is fizettetni, tehát itt azért, ha valakinek az egyszámláján végül is megvan, hogy mennyit fizetett be és majd nyugdíjasként mennyit tud kapni, amit saját magának megspórolt, befizetett, az biztosítani fogja a nyugdíját is.
A másik pedig, amit Béki Gabriella mondott a társadalombiztosítási tanácsról. Ez pont azt szolgálja, hogy a napi politikai érdekek érvényesülése helyett egy szakmai tanács álljon fel, az Állami Számvevőszékhez vagy Nemzeti Bankhoz hasonló független jogállású testület lehetne, és természetesen törvény szabályozná a működését; de én nem gondolom, hogy ha valami csak szakmai alapon működik, és a politika nem tudja befolyásolni, hogy az alacsonyabb rendű lenne.
Nem tudom, hogy volt-e még?
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Képviselőtársaim szeretném hangsúlyozni, ahogy a napirend tárgyalásánál is mondtam, hogy nem általános vitára való bocsátásról kell döntenünk; mivel önálló képviselői indítvány formájában érkezett hozzánk, tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. (Dr. Lanczendorfer Erzsébet: Amit én kérek most önöktől.)
Hozzájárulnak képviselőtársaim, hogy Barát Gábor úrnak adjunk még szót? Aki egyetért azzal, hogy Barát Gábor úrnak még adjunk szót, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
Barát úr, tessék parancsolni!
DR. BARÁT GÁBOR (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Köszönöm. Azért mertem jelentkezni, mert rendkívül korrekt, higgadt hangvételt tapasztaltam. Jó szívvel mondom, én 19, nem tudom hány éve, a bizottsággal kifejezetten jó kapcsolatban vagyok. Isten bizony csak egy téma miatt, amit László Tamás képviselő úr vetett fel: nincs itt hivatal bástyája. Éppen ezt akarta ez a nyugdíj-kerekasztal kiszűrni, azok a szakértők is ott dolgoznak, mi megfigyelők vagyunk, akik ebben a munkában részt vettek, tehát azoknak is az volt a többségi véleményük, hogy ez idő előtti; tehát isten őriz, hogy itt bármiféle hivatalnoki - nyugdíj ügyben ilyen nem lehet, ez egy nagy struktúra.
És azért még engedjék meg, hogy valamire felhívjam a figyelmet. Ez egy rendszerszerű módosításra tesz javaslatot hatásvizsgálat nélkül, míg a kormány különböző módosításai azok parametrikus módosítások - a kettőt nem lehet összerakni. Ugyanakkor csak egy példát hadd mondjak. Ha a törvényjavaslatot valaki elolvassa, akkor világossá válik két dolog: a társadalombiztosítási nyugdíj elolvad, ez van leírva a törvényjavaslatban, bejön, ugye az NDC rendszer következménye óhatatlanul ez. Kettő. Az a 15 százalékos járulékfedezet, amit csak a biztosított fizetne, az a mi számításaink szerint messze nem elégséges a finanszírozásra; a másik, hogy elvileg is kényes, hogy kiszálljon a jogviszonyból a harmadik fél.
Tehát nem akarok belemenni, én csak szeretném megerősíteni, hogy vannak értékes elemei; de higgyék el, nagy tisztelettel mondom, hogy a nyugdíjügy szempontjából azt a hibát, hogy egy ilyen nagy csomagot ráengedni rögtön az érdemi vitára, nem lenne szabad elkövetni, talán még kisügyekben sem - de ez az én személyes véleményem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszony reflektált a felvetődő problémákra.
Döntenünk kell képviselőtársaim arról, hogy tárgysorozatba vesszük-e a nevezett képviselői önálló indítványt.
Elsőként az a) pontban szereplő: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba-vételéről kell dönteni, melyet T/3994-es számon kaptak kézhez képviselőtársaim.
Ki az, aki támogatja a tárgysorozatba-vételt? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta.
A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat, melyet T/3995-ös számon kaptak kézhez képviselőtársaim. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta.
A társadalombiztosítás működésének alapvető szabályairól - nem mondom végig -, a hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló T/3996-os számon kézhez kapott javaslatról döntünk a tárgysorozatba-vételt illetően. Aki támogatja? (Szavazás.) 13 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta.
Képviselőtársaim, rátérünk a 3. napirendi pont tárgyalására: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló LXXXI. törvény T/4094-es számon kézhez kapott javaslat - itt viszont általános vitára való bocsátásról kell döntenünk.
Megadom a szót Varga Ágnes főosztályvezető asszonynak. Kérem, röviden ismertesse az előterjesztést!
Főosztályvezető asszony, öné a szó, tessék parancsolni!
Varga Ágnes (SZMM) szóbeli kiegészítője
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Tagok! Kedves Hölgyeim és Uraim! A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI-es törvény módosítását elsődlegesen egyes 2009. évtől alkalmazandó szabályok korrekciója és az Alkotmánybíróságnak a 2007. évi 37. számú határozata indokolja.
A javasolt változtatások nem kereszteznek semmiféle távlati nyugdíjkoncepció kialakítást, az ahhoz szükséges széles szabadságot, lehetőségeket meghagyja, alapkonstrukciókat tehát nem változtat és az előterjesztő kész arra, hogy széles körű társadalmi egyeztetés után eldöntendő átalakításokra kerüljön ezt követően sor. Ezeket a módosításokat csaknem technikai természetűnek tekinti.
A javaslat 2009 és '13 közötti időszakra korrigálja a férfiak előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságának legkorábbi életkorát. Ez 59 év a jelenleg hatályos törvény szerint. Megtartja a jelenlegi és a hatályos törvény szerint 2013-tól ismét alkalmazandó 60 éves legkorábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiak számára.
Indokolt továbbá az előrehozott nyugdíjazáshoz kapcsolódó nyugdíjcsökkentési mérték szabály korrekciója is. Ez a korrekció a biztosítás matematikai kalkulusukhoz szorosabban kapcsolódna, mint az eddigi mechanizmus.
2009. évben az 1997. évi szabályozás szerint megszűnne a résznyugdíj és a nyugdíjminimum. Ezt a szabályt oldaná fel az előterjesztő javaslata és tenné lehetővé azt, hogy egy átfogó nyugdíjkoncepció változás esetén akár ez a konstrukció átalakuljon, megerősödjön, vagy megszűnjön.
Az Alkotmánybíróság 2007. évi 37-es számú határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Arra kötelezte a jogalkotót, hogy december 31.-ig készítsen átmeneti szabályokat az özvegyi nyugdíjrendszer '93-as módosításához.
Az Alkotmánybíróság nem azt találta alkotmánysértőnek, hogy az özvegyi jogok feléledése 15 évről 10 évre csökkent le; úgy vélte, hogy '93-ban a jogalkotó nem járt el kellően körültekintően mikor az átmeneti szabályokba vonandók körét meghatározta. A '93 előtt özveggyé válók körét nem elég körültekintően határozta meg és ezért, akinek később nyílt lehetősége azzal, hogy nyugdíjbiztosítási esemény alkalmával kérhesse az özvegyi nyugdíj feléledési szabály szerinti megállapítását, itt találta alkotmánysértőnek azt, hogy ez csak 10 éven belül és nem 15 évig nyílik meg a jogosultaknak - ezt a hibát most szeretnénk kijavítani.
Ezen kívül más olyan technikai módosítások vannak még a jogszabályban, amelyek a jövő évi január 1.-től megállapítandó nyugdíjak korrekt megállapításához szükségesek és ezért fontosnak tartottuk, hogy idén megszülessenek ezek a szabályok. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Csak hadd reflektáljak képviselőtársnőmnek az antiszociális jelzővel illetett véleményére. Már az első pillanattól kezdve elmondtuk, nem volt itt titok a bizottság előtt, hogy mi magunk kormánypárti képviselők is nagyon gondolkodunk azon, hogy hogyan lehetne kiegyengetni ezt a törvényt. De, egy nagyon fontos elgondolkodni való, hogy vajon igazságos-e, hogy az, aki ledolgozott X évet és elmegy az őrá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor nyugdíjba, ugyanannyit kapjon-e nyugdíjnak, mint aki előrehozott nyugdíjba előbb el tud menni, mondjuk kevesebb évvel is. A kérdés költői, mert tudom, hogy mindannyiunkban az a válasz fogalmazódik meg, hogy valahol valamilyen differenciálást itt nyilvánvalóvá kell tenni és végül is ennek a benyújtott törvényjavaslatnak az egyik része és az, amit mi szeretnénk majd módosítani, ezzel foglalkozik, hogy ennek a követelménynek is eleget tegyünk, és ugyanakkor ne sújtsuk, ne hozzuk lényegesen rosszabb helyzetbe azokat, akik kénytelenek esetleg elmenni előbb nyugdíjba. Tehát ennek a kettőnek kell egy nagyon ésszerű, nagyon jó módosító javaslattal eleget tenni, ezen fogunk ügyködni, úgyhogy köszönöm szépen.
ELNÖK: Iván László!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Az én aggályom az - és ezt őszintén megmondom -, hogy nem elemeztük és nincsenek megfelelő elemző vizsgálatok ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hogy az előrehozott nyugdíjat az emberek miért választják. Olyan kort élünk, olyan gazdasági, szociális, politikai korszakot, amikor e nélkül nem tudjuk azt, hogy az emberek miért mennek korkedvezménnyel nyugdíjba; rengeteg feltételezés, tanulmány is volt már ezzel kapcsolatban. Na most, a nélkül meghozni egy olyan távlatos, középtávlatos állásfoglalást és olyan törvényi módosítást, amely ezt nem tartalmazza, ez egy úgynevezett fűnyíróelvvé válik és aggódnék, és nyilván aggódom azért, hogy azokat az embereket is sújtjuk vele, akik teljesen indokoltan, nagyon meghatározó személyes, családi, emberi dolgok miatt mennének el előrehozott nyugdíjba; ebben én ezt az aggályomat mindenképpen határozottan szeretném megfogalmazni.
ELNÖK: Ez abszolút rendben van, hiszen általános vitára való bocsátásról kell majd döntenünk, és a jövő héten kezdődik a parlamentben a vita.
Béki Gabriella képviselő asszony jelentkezett.
Parancsoljon képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Azért tétováztam, mert nem mondta elnök úr az elején, hogy most csak kérdéseket fogalmazunk meg vagy kérdést és véleményt egyben.
ELNÖK: Is-is.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Egyben. Jó, akkor lehet, hogy egy picikét hosszabb leszek, és ott kezdem, hogy számomra rettentő fontos alkotmányossági aggály fogalmazódik meg a törvényjavaslatnak azokkal az elemeivel kapcsolatban, amik az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét érintik.
Az, hogy az alkotmányossági szempontokat mennyire kell komolyan vennünk, azt egyébként az éppen a kezünkben lévő joganyag is bizonyítja, mert ugye szerepel benne egy olyan szakasz, amelyik azért került ide - az özvegyi nyugdíj szabályozásának a korrekciója tudniillik -, mert éppen alkotmányossági hibát vétettünk a minisztériummal együtt azok a képviselők, akik '97-ben ezt a joganyagot elfogadták, ami most sok milliárd forintba, több milliárd forintba kerülhet. Ha kérdést is szabad megfogalmazni, akkor az egyik kérdésem pont erre irányul. Mibe fog kerülni nekünk ez a kis alkotmánybírósági intermezzo, hogy tudniillik az özvegyek számára, amikor 15 évről 10 évre csökkentettük a feléledési időt nem hagytunk egy kellő léptékű átmeneti időt?
Most ez azért jön jól, hogy éppen ebben a törvényben szerepel ez a probléma, mert figyelmeztethet bennünket arra, hogy ne kövessünk el hasonló alkotmányossági problémát az előrehozott nyugdíjazás esetében. Miről van itt szó? Arról, hogy egy évvel egy hatályba léptetés előtt azt mondjuk, hogy egy olyan lényeges kérdéshez, hogy mennyi is az a korhatár, hozzányúl a jogalkotó, és azt mondja, hogy igaz ugyan, hogy 10 éve meghirdettem, hogy a férfiak 2009-től 4 éven keresztül 59 éves korukban elmehetnek, de most mégis úgy gondolom, hogy legyen az inkább 60.
Képviselő úr, elnök úr kiküldött olyan állampolgári levelet, amiben pontosan egy eset vonatkozásában ez a probléma van körüljárva, hiszen a törvényeket jó lenne, hogy ha az emberek komolyan vehetnék, az életstratégiájukat igazíthatnák hozzá. Ha valaki például különböző munkahelyi nyomásra határozott idejűvé változtatta a munkaviszonyát, számítva arra, hogy 59 éves korában elmehet, az most az előtt áll, egy olyan helyzet előtt áll, hogy keletkezik neki egy éve, amikor munkanélküli lesz vélhetőleg. Ajánlom mindenkinek a figyelmébe ezt a Kónya Zoltán levelet.
Ez az egyik eleme az előrehozott nyugdíj kérdésének, amit nem könnyű megoldani. Hamut szórhatunk a fejünkre és mondhatjuk azt természetesen, hogy a minisztériummal együtt mi képviselők követtük el a hibát '97-ben, amikor egyáltalán beleírtuk a törvénybe 2009 és '12 között ezt az 59 éves gödröt a férfiak számára. Annak is megvolt annak idején a magyarázata, tudniillik feladat volt, hogy a nőkkel egy szintre hozzuk és ezt így tartottuk könnyebben megoldhatónak, minthogy a nők 55 évről 62-re gyalogoltak föl és ez egy ilyen nagyon nehéz mutatvány volt.
Az életkorról még annyit szeretnék megjegyezni, hogy ugyanakkor követtük el azt a hibát, hogy nem iktattunk bele 58 éves lépcsőt a nők számára, amit viszont szerintem - ellentétben a férfiak problémájával - technikailag nagyon-nagyon könnyű lenne most egy törvénymódosítás segítségével kisimítani és azt mondani, hogy 2009-ben, meg 2010-ben az 58 éves nőkön van a sor, és 2011-től pedig az 59-eseken. Tudom, hogy előzetes munkaanyagban ez a gondolat fel is merült. Akkor a második kérdésem az az, hogy miért nem került bele a javaslat több tényleges szövegébe? Azt gondolom, hogy ezt mindenképpen meg kellene csinálni.
A harmadik és a legfontosabb, merthogy elvi jelentőségű kérdés, a legfontosabb kérdés a malus rendszer alakításának a kérdése, amit én akkor is, amikor megcsináltuk és az óta is, a nyugdíjreform egyik legjelentősebb értékének tekintek, hogy tudniillik a nyugdíjazás időpontjának a megválasztása számára rugalmas lehetőség van adva a nyugdíjrendszerünkben. Én ezzel nagyon sokszor érveltem akkor, amikor el kellett tudni fogadtatni az emberekkel a korhatáremelést. Ez a nyugdíjrendszer, amit alkalmazunk most már tíz éve, ez nem egy nyugdíjkorhatárt tartalmaz - tudniillik a hatvankettőt -, hanem két nyugdíjkorhatárt tartalmaz. A két nyugdíjkorhatár között - ugye többet is mondhatnék, mert a férfiakra, meg a nőkre más - az a lényeg, hogy van egy végső nyugdíjkorhatár, amit célul kitűztünk és van egy előrehozott korhatár és a kettő között az a rugalmas választási lehetőség, hogy ki-ki a saját életútjához, az előzményeihez illesztve a számára legkedvezőbb időpontot megválaszthassa a nyugdíjazás szempontjából.
Ez a rendszer volt kiegészítve azzal a logikával, hogy ha valaki egy előírt szolgálati időt teljesített, akkor ebben a mezőben ő büntetés nélkül dönthetett erről a nyugdíjazásról. Én máig azt gondolom, hogy hallatlan nagy értéke a rendszernek, hogy ez egy ilyen rugalmas szabályozás. Megnéztük, és itt tényleg biztosításmatematikai szempontokat értékeltünk annak idején, amikor azt mondtuk, hogy legyen ez az előírt magas szolgálati idő: nőknél 38 év, férfiaknál 40 év. Ha ezt teljesíti, akkor a biztosítási jogviszony alapján nincs indokunk büntetni őt, mert igaz ugyan, hogy felmerül egy olyan, egyébként hasonlóképpen biztosításmatematikai szempontnak nevezett ténykörülmény, hogy ha valaki egy vagy két évvel korábban megy nyugdíjba, akkor egy vagy két évvel akár hosszabb lehet a nyugdíjas ideje. De a nyugdíjrendszernek azt a logikát kellett fölerősítenie az elképzeléseink szerint, hogy ez biztosítási viszony és a járulékfizetéssel fedezett időt akarjuk viszonyítani a járadékos időhöz, ezért született meg az a javaslat, ami hatályos volt, hogy a malus mértékének a kialakításában is játsszon szerepet a szolgálati idő mértéke.
Tehát két típusú előrehozott nyugdíjszámítást tartalmaz a törvény. Az egyik a teljes értékű, a másik pedig a csökkentett összegű, tehát malus szólt arra az esetre, hogy ha ebből az előírt szolgálati időből is hiányzik maximum 5 év - ugye a kezdeti szabályozás szerint. Mi eleve elterveztük 2009-től a szigorítást. Tolódik föl az előírt szolgálati idő és zsugorodik az az intervallum, ami a mozgásteret jelenti. Éppen ezért nem értettem egyet tavaly a minisztériummal, amikor benyújtotta a törvénymódosítást és a malus szigorítását, mint ahogy most sem értek vele egyet és tulajdonképpen, ha finoman fogalmazok, rendkívül aggályos nekem, hogy egy év leforgása után ismét ugyanezt a kérdést ideterjesztette, minthogyha nem lehetett volna komolyan venni a parlament egy évvel ezelőtti döntését.
Ezúttal kaptunk háttérszámításokat, meg háttér-információkat is a tárcától, ezek nagyon jól jönnek. Számos kérdésem lenne hozzájuk, mert például abból a táblázatból, ahol a nyugdíjban részesülők száma szolgálati idő szerint, meg nyugdíjösszeg szerint van differenciálva, nem világos, hogy egyes évek miért vannak szólóban kiemelve, más évek meg összekapcsoltan - jobb lett volna, hogy ha egy egyforma adatsort kapunk, hogy jobban tudjunk számolni vele.
De igazán sok bajom azzal a táblázattal van, ami a 11-es számú melléklet, ha a képviselőtársaimnak a kezében van a tájékoztató háttéranyag, ahol úgy szerepelnek a 2009-ig vonatkozó malus szabályok, ahogy valóban a törvény előírja. Viszont 2009 és '12 között, valamint a hatályos szabály szerint, illetve a javasolt módosítás szerint olyan adatokat tartalmaznak nagyszámban, amik inadekvát adatok, hiszen az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét a törvény nagyon helyesen két körülményhez kapcsolja. Egyszerre kell tudni teljesíteni egy minimum kor-évet és egy szolgálati időt. Na most, hogy ha 2009-től előírja a hatályos törvény, hogy a szolgálati idő, ami minimumként elő van írva, 37 év, akkor abszolút inadekvátak azok az adatok mindegyik oszlopban - mármint ebben a kettőben, 2009-től -, amik 33 éves szolgálati időtől - jó, majd választ kapunk. És ugyanehhez a táblázathoz kérdésként merül föl, hogy a nyugdíjkorhatár előtt 4 évvel elmenni egészen pontosan kiknek is van lehetősége, hogy ha 59 és 62 között van erre lehetőség és azt a bizonyos 58 évet nem csináltuk meg lépcsőként, vagy egyelőre a javaslat nem tartalmazza lépcsőként.
Azzal szeretném befejezni, hogy ne kelljen még egyszer szót kérnem, hogy én komolyan gondolkoztam rajta, hogy általános vitára sem fogom javasolni a tervezetet. Most azt mondom, hogy abban a reményben fogadom el az általános vitára való alkalmasságát, hogy érdemben lehet módosítani ezeken az előrehozott nyugdíjat érintő szabályokon, mármint a javaslaton.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Lanczendorfer Erzsébet kért szót!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): A véleményemnek a felét Béki Gabriella elmondta.
Az antiszociális jelzőre szeretnék reagálni. Miért is van ez a módosítás egy év múlva? Az indoklásban a következőt olvasom. Az előrehozott nyugdíj alsó korhatárának a férfiaknál javasolt korrekciója a 2009-'12 közötti időszakra fokozatosan növekvő kiadás-megtakarítást, összességében 120 milliárd forintot jelent - hát erről szól a történet. Pénzről szól, és mint mondtam kereszténydemokrataként, emberközpontú gondolkodóként ezt nem tudom elfogadni. Egy éven belül ilyen durva módosítást, ilyen büntetőkamatokat kiróni a nyugdíjba menőkre, elővételezett öregségi nyugdíjtömegre ezt én antiszociálisnak és tényleg emberellenesnek tartom.
És egy fontos dolog, amit tavaly elfogadtunk. Tehát azt mondtuk, hogy 40 év 2009-től: nőknél, férfiaknál 59. betöltött életév és 40 év szolgálati idő. Azért tessenek belegondolni, aki 40 évet végigdolgozott, annak már szabad belefáradni ebbe az életbe; tehát az emberi empátia, a méltányosság. (Közbeszólás: Már előtte is.) Már előtte is szabad belefáradni valóban. Tehát én nem gondolom, hogy szabad lenne büntetni csak költségvetési hiánycsökkentés céljából ezeket a munkában megfáradt embereket. Mert kiket is érint leginkább? Az '50, '51, '52, '53-ban született Ratkó-nemzedéket, akik azért a hátukon vitték ezt az országot - a traktoros lányok, meg, tényleg... (Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi: Nem ültem traktoron, nem az a generáció, ez egy eggyel lejjebbi.) Igen, igen, persze, akkor születtek. Na de, akik akkor születtek és vállaltak két-három gyermeket: '80-ra 260 ezerrel nőtt a lélekszám.
Tehát tényleg ne büntessük már a Ratkó-nemzedéket, ezt tartom antiszociálisnak és emberellenesnek. Mert ugye azt hiszem László Tamástól hallottam, még ha igazságos is lenne, ugye igazságosságra is hivatkozott alelnök asszony, és László Tamástól hallottam, hogy az igazságosság irgalom nélkül kegyetlenség - mi itt a szociális bizottság tagjai ne legyünk kegyetlenek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Újabb felszólalások.
Aszódi Pál, tessék!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Egy mondat. Kérem szépen itt az előző napirendi pont kapcsán a minisztérium előadójától hallottunk egy szép gondolatmenetet a nyugdíjrendszerről, mint olyanról. Na most, kérem szépen, ha így megy tovább, akkor a nyugdíjtörvény áttekinthetetlenebb lesz, mint az 1975. évi II. törvény, mert ezek az örökös módosítások, 9 szakasz, 3 szakasz, ide szakasz, oda szakasz, egyébként mindegyiknek az a lényege, minden intézkedésnek az a lényege, hogy a gazdaság, politika által kialakult tragikus helyzetet, szándékot enyhíteni. Erről van szó itt a 120 ezer forint bevételnél is, bevételre van szükség, kérem szépen; hát hol van itt a szociális érzékenység? Befejezem, mert gondolom a parlamentre kerül a téma úgyis, majd ott akkor a részletesebb viták során el lehet mondani ezeket az aggályokat, mert sok minden, rengeteg probléma van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Dr. Nyul István!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Nagyon rövid leszek.
ELNÖK: Képviselőtársaim, az általános vitát nem most kell lefolytatni. Itt az általános vitára való ajánlást kell megtenni.
Nyul Istváné a szó, tessék parancsolni!
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): Úgy gondolom, hogy a hozzászólók jó része kellő felelősséggel szólt hozzá ehhez a kérdéshez és azt hiszem, hogy mindannyian a nyugdíjrendszernek a jövőjéért is aggódunk egyben. Tudjuk nagyon jól, hogy elosztó-kirovó rendszerről van szó, tehát nagyon fontos az, hogy mennyi a járulék, mennyi lesz a bevétel és igen, a költségvetésnek eddig is és hosszú távon is nyilvánvalóan kell még hozzájárulni a nyugdíjfolyósító rendszer biztonságához. Itt azt hiszem, hogy amikor magunkért aggódunk, az utódainkért aggódunk, egy olyan aggodalom van bennünk, ami hosszú távon megalapozza a nyugdíjellátási rendszernek a biztonságát.
És én a magam részéről nem tudok egyetérteni, mikor bárki ebben a bizottságban kijelent olyat, hogy emberellenes és antiszociális. Mindannyian felelősségteljesen gondolkodunk erről a rendszerről, minden megszólalás emellett szól. Tehát a magam részéről csak azt tudnám megerősíteni, hogy amikor hozzászólunk, a jobbítás szándékával szól mindenki hozzá és senki sem az emberellenesség oldaláról. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Filló Pál képviselő úr!
FILLÓ PÁL (MSZP): Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek, hiszen azokat az érveket, amelyekkel egyetértek, azt Béki Gabriella nagyjából megfogalmazta.
Úgy gondolom, és személy szerint szeretném elmondani, hogy azzal a fenntartással tudom csak támogatni a törvény általános vitára való alkalmasságát, hogy ezt az előrehozott nyugdíjemelést a férfiak esetében felülvizsgáljuk. Nem tartom ezt korrekt megoldásnak, alkotmányosnak sem, korrektnek sem és úgy gondolom, hogy egy nagyon komoly - pontosan a Ratkó korszakhoz kötődő - létszámot érint, amit én egy súlyos hibának tartok. Azt már nem is mondom, hogy tulajdonképpen ez a korosztály, amelyik, ha kikerül a munkából, elveszíti a munkáját, akkor esélye nincs arra, hogy el tudjon helyezkedni, annak meg semmi értelmét nem látom, hogy a nyugdíjkorhatár emelésével munkanélküliként tartsunk bent emberek tízezreit a rendszerben. Úgy gondolom, hogy ennek sok értelme nincsen - remélem, hogy módosító indítvánnyal majd ezt fogjuk tudni korrigálni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Főosztályvezető asszony, tessék parancsoljon, röviden reflektáljon az elhangzottakra.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A vita kérdés szakaszában Iván László professzor úr feltette azt a nem költői kérdést, hogy miért mennek korábban nyugdíjba az aktívak, mi az oka annak, hogy az előrehozott nyugdíj vérre megy, a szakszervezetek kemény csatákat vívnak minden egyes évért?
Természetesen a dolognak megvan a szociológiai természete is. Azok, akik mihamarabb nyugdíjba szeretnének menni annak ellenére, hogy esetleg van jó munkájuk, biztonságos munkájuk, azt lehet mondani, hogy őket hajtja egy általános szorongás a munka biztonságával kapcsolatban még akkor is, hogy ha jó munkájuk van. Jelen pillanatban a nyugdíjkorhatárt betöltő teljes jogú öregségi nyugdíjra jogosító szolgálati idővel rendelkező idősebb munkavállalókat a munka törvénykönyve nem védi, őnekik fel lehet mondani indoklás nélkül, ha ez a tét fennáll. Tehát ez egy jogos szorongás, bizonytalanságban érzi magát az, aki a törvény szerint előrehozott nyugdíjra jogosulttá vált és megvan a kellő szolgálati ideje. Tehát ez nyilvánvalóan valamiféle igyekvést, okot jelent a nyugdíjrendszer felé.
Az is igaz, hogy ugye egy bónusz-malus rendszerben a bonuszaink - most lássuk be a hatásokat, most már tudjuk értékelni -, nem elég erősek, erőteljesek ahhoz, hogy igazán továbbdolgozásra ösztönözzék azokat, akiknek egyébként megfelelő munkájuk, kedvük, egészségük és tehetségük van hozzá. Tehát itt komolyan el lehet gondolkodni azon is, hogy a korai nyugdíjazásnak sokféle motívuma lehet, a szigorítások nyilván előrehozzák ezeket a döntéseket, a szigorítások kilátásba helyezése előtérbe hozza ezeket a lépéseket, de azért a bonuszokkal, tehát a továbbdolgozás melletti ösztönzőkkel is talán gazdagabban lehetett volna bánni és ma már értékelhetők ezeknek az eszközöknek a hatásai.
Tehát azt gondolom, hogy a dolognak egyrészt van egy racionális egyéni magatartásbeli magyarázata, másrészt pedig be kell látni, hogy maguk a szabályok is olyan tempóban, olyan rossz ütemezéssel változtak, hogy ezzel is gyakorlatilag elég sokat tettünk a korai nyugdíjazásért, a hanyatt-homlok, minél hamarabb nyugdíjba vonulásért. A lebegtetett szigorítások kifejezetten nem kedveznek a nyugdíj korcentrum növekedésének.
Egyet azért mégiscsak pozitívumként itt el lehet mondani: '97 óta a nyugdíjkorhatáron lévők további várható élettartama 3 évvel növekedett, tehát 10 év alatt 3 évvel növekedett a 60 évesek várható további élettartama, ennek megfelelően növekedett a korcentrum. Tehát azt mondhatom, hogy a demográfiai folyamatokat követően sikerült lépést tartani a tényleges valódi korcentrum növekedésével.
Béki képviselő asszony alkotmányossági aggályainak adott hangot. A kérdés az, hogy egy év felkészülési idő elég-e a korhatár kiigazítására való felkészülésre. Ezzel kapcsolatban konzultáltunk az Igazságügyi Minisztériummal és a következő érveket - nem túl erőseket, de mégis érveket - tudnám felhozni a javaslat mellett. Az Alkotmánybíróság nem szokott abban a kérdésben állást foglalni általában, hogy egy-egy tulajdonhoz fűződő jogokból levezetett társadalombiztosítási jog esetében mi a változáshoz megfelelő felkészülési idő. Ilyen ügyekben esetenként szokott állást foglalni és nagyon praktikusak a gondolatmenetei. Nekem most így hírtelen például a '95-ös nem társadalombiztosítási ellátás, viszont mindenki számára emlékezetes családi pótlék jövedelemteszthez kötésével kapcsolatos alkotmánybírósági döntés ötlik fel, ahol az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a megfelelő felkészülési idő a gyermek nemzésétől a megszületéséig tartó idő, tehát egy pár akkor tud felkészülni megfelelően egy ilyen horderejű változásra, amennyi idő alatt megfoganhat és megszülethet egy ilyen gyerek.
Na most, ezt a logikát megtartva, azt mondhatom, hogy a korhatár előtt álló munkavállalók többsége még semmilyen olyan munkajogi döntést és intézkedést nem kezdett el, ami visszafordíthatatlan a nyugdíjba vonulásával kapcsolatban. Ez alól a korengedmény egy kivétel, ez ténykérdés. Megnéztem a korengedményes szerződést kötő munkavállalók körének létszámát, nem éri el az 5000 főt és azért itt négy korosztályról beszélünk. Tehát akiket érinthetne ez, egy már szerződésben érintett munkavállalót, akit tényleg kedvezőtlenül érinthet ez az intézkedés, ő hozott már döntést a munkáltatójával arra vonatkozóan, hogy várhatóan mikor lesz az előrehozott nyugdíjának a legkorábbi ideje, de ő a munkáltatójával még megállapodhat ettől eltérően is - egy új helyzet lesz, ez a megállapodás módosítható. Tehát az érintett biztosítottak többsége még nem tett olyan lépéseket, amelyek visszavonhatatlanok a nyugdíjba vonulásuk előkészítése dolgában.
Felvetődik az, hogy a malus, tehát a nyugdíj-megállapítás mérték szabályainak a befolyásolása alkotmányossági aggályossági körben értelmezhető-e? Az Alkotmánybíróság általában a nyugdíjhoz fűződő jogot, azt, hogy valaki élhessen ezzel a jogával, mégpedig egy előre tudható időpontban, azt komoly, a tulajdonhoz fűződő jognak tekinti, és ebből vezeti le. Ezzel szemben a mértékszabályok kérdését, érintse ez a társadalombiztosítás bevételi rendszerét, tehát a járulékokat, vagy érintse a megállapítási szabályokkal kapcsolatban a mértékeket - nem tekinti ilyen kérdésnek.
Felmerült az a kérdés, hogy az özvegyekkel kapcsolatos feléledési szabálymódosítás milyen költségkihatásokat fog jelenten. Ez nem egy nagyon könnyű kérdés, mert a nyugdíjba vonulók, illetve a majdan nyugdíjazásukat kérőknek a családi jogállásáról semmiféle információnk nincs, tehát nem tudjuk, hogy egyedülállók, házasok, özvegyek, elváltak - erről nincsen információ. Arról tudunk valamit, hogy az elmúlt időszakban hány olyan özvegy kérte az özvegyi nyugdíj megállapítását, akit erre a szabályra tekintettel utasítottak el, ők körülbelül 18 ezren vannak. Na most, hogy hányan lehettek azok, akik elolvasták a törvényt, és azt mondták, hogy nem is kérem, mert rám már nem érvényes a lehetőség, azt nem tudjuk. Viszont ők, valamint akik korábban kérték, mindannyian a jövőben fordulhatnak a társadalombiztosítási igazgatási szervhez, hogy állapítsa meg neki az özvegyi nyugdíjat. Nem tudjuk hányan lehetnek, az elutasító határozatok alapján tippeltünk, de ez tényleg csak egy becslés, körülbelül 20 ezer főre.
ELNÖK: Főosztályvezető asszony, arra szeretném kérni, hogy tényleg összefoglalóan reflektáljon a felvetődő problémákra, ugyanis nekünk arról kell döntenünk, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e ezt a törvénytervezetet és hangsúlyozni szeretném, hogy nem kell lefolytatnunk az általános vitát, azt majd a jövő héten kedden tesszük meg.
Kíván még főosztályvezető asszony reflektálni néhány dologra?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A malus szabályokkal muszáj foglalkozni.
ELNÖK: Igen. Parancsoljon!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A célunk az volt, hogy növekedjen a nyugdíjba vonulás korcentruma. Igen, ez irányba a malus szabályokat is fel szerettük volna használni. Úgy szerettük volna felhasználni, hogy akinek hosszú szolgálati ideje van, az kisebb nyugdíjcsökkentéssel mehessen korhatár előtt nyugdíjba, akinek hosszabb szolgálati ideje van, tehát jobban járjon; akinek rövidebb a szolgálati ideje, az pedig nagyobb elvonással csökkentett nyugdíjat vehessen igénybe a korhatár alatt.
A malus szabályunk előterjesztése alkalmával arra gondoltunk, hogy mindenki, aki korhatár alatt megy nyugdíjba, végül is egy kedvezményes lehetőséggel él, ennyivel rövidebb ideig fizet járulékot, ennyivel hosszabb ideig élvezi az ellátást, ezért a hasonló szolgálati időt teljesítő, de korhatár fölött vonuló kortársaival, hasonló karriert befutó biztosítottakkal szemben nem lenne igazságos, hogy ha valamiféle minimális, legalább szimbolikus malus nem csökkentené az ő nyugdíját is. Tehát a szisztéma kialakításánál ez volt az elsődleges célunk. Maga a havi 0,3-0,4 százalékos csökkentés pedig biztosításmatematikai kalkuláción nyugszik - tehát ezt mondták nekünk az aktuariusok ezt a mértéket.
A változások, a javaslatok célja az, hogy a társadalombiztosítási kiadások csökkenjenek, ez nem titok, ez nem valami elleplezett sanda szándéka az előterjesztőnek. Igen, szeretnénk, hogy ha a kiadási egyenlegek javulnának, és ha olyan lépéseket sikerülne tenni, ami a korcentrum növelésével a társadalombiztosítási alapok biztonságát is szolgálná. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Képviselőtársaim, általános vitára való ajánlásról kell döntenünk.
Aki támogatja a törvénytervezet általános vitára való bocsátását, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen. Aki ellene szavaz! (Szavazás.) 12 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt.
12 nemmel és 16 igen szavazattal a bizottság általános vitára alkalmasnak nyilvánította a törvénytervezetet.
Lehetőség van arra, hogy kisebbségi és többségi véleményt mondjon a bizottság. Aszódi Pál képviselő úr jelentkezett kisebbségi előadóként és Nyul István pedig többségi előadóként. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Köszönöm szépen főosztályvezető asszonynak és Barát Gábor főigazgató úrnak és munkatársainak a részvételt.
Rátérünk a 4. napirendi pontra: az egyebekre.
Engedjék meg képviselőtársaim, hogy először én mondjak egy fontos információt. Tekintettel arra, hogy ezt a törvényt a jövő héten, kedden fogja a parlament tárgyalni a Házbizottság döntése alapján, így kedden nem tudunk bizottsági ülést tartani.
Szerdán a bizottságunkat a svéd parlament ugyanilyen bizottsága látogatásával megtiszteli, tehát ez azt jelenti, hogy egy másfél órára a délelőtt folyamán fogadnunk kell a svéd parlamenti delegációt; viszont nem szeretném, hogy ha üresjárat lenne a delegáció fogadása és a bizottsági ülés között, tehát úgy tervezzétek, hogy a jövő héten szerdán 12 órától bizottsági ülést tartunk, rövidet.
Van-e valakinek közérdekű bejelentése? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm, a bizottsági ülést bezárom, viszontlátásra mindenkinek.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnézést kérek, de egy utólagos egyebek. Nem tudom, hogy a Házszabály engedélye kell hozzá, vagy nem, nem vagyok benne tájékozott, de én nagyon fontosnak érezném, hogy a bizottsági üléseinknek vagy egy, vagy két, vagy valamelyik részére a sajtót nem lehetne meghívni?
ELNÖK: Mindig meg van hívva a sajtó a bizottsági ülésre, de nem érdekli a sajtót az, amit itt mi beszélünk.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Számtalan esetben ott a parlamentben már akkor kerül sorra a vitánk, amikor már túl vagyunk a médián.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): A Házszabály módosításában úgy tudom az lesz benne, hogy a bizottsági üléseket is közvetítik majd.
ELNÖK: Igen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 55 perc)
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné