ISZB-30/2007.
(ISZB-48/2006-2010.)
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2007. december 5-én, szerdán, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat3
Az ülés résztvevői4
A bizottság részéről4
Megjelent4
Helyettesítési megbízást adott 4
Meghívottak részéről5
Hozzászólók5
Elnöki megnyitó6
A napirend elfogadása6
Tájékoztató a szociális földprogramok helyzetéről és jövőbeni elképzelésekről6
Dr. Dávidné Hídvégi Julianna tájékoztatója6
Serafin József tájékoztatója8
Dr. Nagyné Varga Ilona tájékoztatója10
Dr. Juhász Imre tájékoztatója10
Szentes Attila tájékoztatója11
Lakatosné Sira Magdolna tájékoztatója12
Kérdések, vélemények13
Dr. Dávidné Hídvégi Julianna reflexiói15
Serafin József kiegészítése15
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)18
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása18
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:26
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4436. szám)26
Cseresnyés Péter előterjesztése26
Szikszainé dr. Bérczes Anna hozzászólása27
Cseresnyés Péter reflexiói28
Napirendi javaslat
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Filló Pál (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dér Zsuzsanna (MSZP) Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) megérkezéséig Korózs Lajosnak (MSZP)
Hajdu László (MSZP) megérkezéséig Lombos Istvánnak (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) távozása után Hajdu Lászlónak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) megérkezéséig Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) megérkezéséig Érsek Zsoltnak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Török Zsoltnak (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) megérkezéséig Dr. Aszódi Pálnak (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) megérkezéséig Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz) Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Vígh Ilona (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Dr. Dávidné Hídvégi Julianna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Serafin József főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Nagyné Varga Ilona osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Juhász Imre, Homrogd község polgármestere
Szentes Attila, Ságújfalu község polgármestere
Lakatosné Sira Magdolna, Túristvándi község polgármestere
Szikszainé dr. Bérces Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Somogyi Andrea osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 03 perc)
Elnöki megnyitó
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kérem a képviselőtársaimat, foglaljanak helyet! Megállapítom, hogy a bizottsági ülés határozatképes. A helyettesítéseket a napirendi pont elfogadását követően bediktálom a jegyzőkönyv számára. A december 5-én 13 órára meghirdetett bizottsági ülést ezennel megnyitom.
A napirend elfogadása
Javaslatot szeretnék tenni a bizottsági ülés napirendjére. Első napirendi pontként javaslom megtárgyalni a tájékoztatót a szociális földprogram helyzetéről és a jövőbeni elképzelésekről, második napirendi pontként javaslom a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatnak a bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatását, a harmadik döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, ezt T/4436. számon kapták kézhez a képviselőtársaim, és Egyebek napirendi pontot javaslok. Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan? (Filló Pál jelentkezik.) Javaslata van, képviselő úr?
FILLÓ PÁL (MSZP): Igen. Elnézést kérek, hogy javasolok, de arra tennék javaslatot, igen tisztelt elnök úr, hogy a napirendi pontokat úgy módosítsuk, hogy amelyek határozathozatalt igényelnek, előre kerüljenek, ha egy mód van rá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Szavaznunk kell erről. Hozzá lehet szólni. (Nincs jelzés.) Nem kívánnak hozzászólni. Egyetlen egy bajunk van, hogy nincsenek itt a tárca képviselői. A Pénzügyminisztérium egy órával később érkezik, mert más bizottság is ülésezik.
FILLÓ PÁL (MSZP): Akkor visszavontam.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Akkor az általam feltett napirendi pontokat, és sorrendben tárgyaljuk, tekintettel arra, hogy bőségesen határozatképes a bizottság. Képviselőtársaim, ha nincs más javaslat, aki a napirendi pontokkal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat.
Szeretném kérni a bizottságot, járuljon hozzá ahhoz, hogy az első napirendi ponthoz a tárca képviselőjén túl a programban részt vevő négy személy, akik települési polgármesterek, illetve a szövetség vezetői, együttesen tegyék meg a prezentációjukat, tehát nem egy előadó van, hanem korreferátumszerűen öt-öt perces kis kiegészítőket az érintett települések képviseletében tehessenek. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki? (Nincs jelentkező.) Nem. Köszönöm szépen.
Tájékoztató a szociális földprogramok helyzetéről és jövőbeni elképzelésekről
Rátérünk az 1. napirendi pont tárgyalására. Megadom a szót Dávidné Hídvégi Juliannának, öt perces időkeretben.
Dr. Dávidné Hídvégi Julianna tájékoztatója
DR. DÁVIDNÉ HÍDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Képviselő Urak! A szociális földprogramról szeretnék egy részletes tájékoztatót nyújtani önöknek, amelyet úgy terveztünk, hogy a programban részt vevő polgármesterek, a program módszertani központjának vezetője, valamint az érdekszövetség elnöke is itt van közöttünk, és ők is részesei lesznek ennek a prezentációnak. Én egy rövid tájékoztatót szeretnék elmondani, és majd átadni a szót Serafin Józsefnek, aki ennek a programnak a minisztériumban a gazdája.
Szeretném fölhívni a figyelmüket, hogy kiosztásra került két anyag: egy halványkék, átlátszó dossziéban szerepeltettük a mai prezentáció előadóinak nevét, beosztását, egy rövid magyar és angol nyelvű kivonatot készítettünk a szociális földprogramról, illetve ott találhatják annak a kontaktszemélynek a nevét, aki Brüsszelben felelőse azoknak a programoknak, amelyek között a szociális földprogram is eséllyel startolhat európai uniós források támogatására, valamint láthatják a prezentációk közül Serafin úr és a saját rövid prezentációmat. A szociális földprogrammodellekről is kiosztottunk egy kiadványt, amelyet a módszertani központ szerkesztett és szakmailag irányított.
Mivel holnap itt van a Mikulás - és már meg is kaptuk Györgyikétől a Mikulást -, én is piros, fehér és zöld színekben hoztam a prezentációmat, egy kicsit már ráhangolódva az ünnepre.
A szociális földprogram egy aktív szociálpolitikai eszköz, amelynek kezdetei a kistelepülések szükségleteiből indultak, amelyek benyújtották a kérelmüket az akkori Népjóléti Minisztériumhoz, hogy segítségre lenne szükségük, földre, magra, eszközre. Erre a szükségletre válaszolt akkor a Népjóléti Minisztérium, és kidolgozta a programját, amelynek a szociális földprogram nevet adta. 1993-tól meghívásos pályázati formában indult el Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Békés megye nemcsak azért van pirossal jelölve, mert én Békés megyei vagyok, hanem az volt az a megye, ahol az első szociális földprogram megszületett.
Ahogy mondtam, ez egy nagyon hatékony, aktív szociálpolitikai eszköz. Hogy ez mit jelent, azt mindjárt el fogom mondani. Mit jelentett a múlt? 10 megyében, 59 kistérségben, 437 településen az elmúlt években összesen 2,7 milliárd forintos állami támogatás mellett, a résztvevő települések részéről 10-30 százalékos saját erő biztosításával, amely készpénzben volt, és az állami támogatással egyenértékű értéket képviselő természetbeni juttatással fejlődött a program.
45000 lakost ért el, amely közel 13000 családot érintett. Itt van az aktív szociálpolitikai eszköz lényege, segély helyett, segély mellett aktív részvételt, felelős munkavégzést, a saját és családjának gondoskodásában való tevékeny részvételt jelenti ez a program.
Mi van jelenleg? A jelen ez az év. Tíz megyében működik. Az idén a minisztérium 293 761 000 forintos támogatást tud biztosítani. Természetesen a települések sajáterőrésze ugyanígy működik, mint ahogy a múltban működött.
A jövő. A jövőnek van nagy kérdése és van nagy lehetősége. A nagy kérdés, hogy meg tud-e maradni az európai uniós programok között ez a program, és kapunk-e onnan finanszírozást a továbbműködtetésre, vagy hazai forrással valami hungarikumként működik tovább ez a 15 éve folyamatosan működő, fejlődő, hatékony program. (Farkas Imre megérkezik az ülésre.)
Nagy lehetőség most, amikor az adófizető állampolgárok száma nem emelkedik dinamikusan, azt gondolom, különösen nagy jelentősége van ennek a programnak a kistelepüléseken, ahol tovább lehet erősíteni a családok, a programban résztvevő lakosok munkaképességének megőrzését, hogy legyen kedve mindennap fölébredni és a következő nap is aktívan dolgozni, ne felejtse el a munkát, és ne úgy szülessenek gyermekek családokba, hogy sosem látják, hogy a szülők dolgozni mennek.
Tisztelettel kérem elnök úrnak, képviselő asszonyoknak, képviselő uraknak a segítségét, és legyenek támogató, alkotó részesei annak, hogy ez a program olyan dinamikusan, mint ahogy eddig fejlődött, tovább fejlődhessen Magyarországon. De természetesen nem lehet arról megfeledkezni, hogy a közigazgatás világában, ha az ügynek, jelen esetben a szociális programnak nincs egy vivője, aki soha, de soha nem engedi el, akkor nagyon nehéz továbbvinni és fejleszteni. Ez az ügyvivő Serafin József főosztályvezető-helyettes úr volt, aki részletes tájékoztatást fog önök számára nyújtani. Tisztelettel köszönöm a figyelmüket.
Talán itt a prezentáció elején kívánok mindenkinek áldott, békés karácsonyt, mert a mi főosztályunk részéről már nem fogunk az idén többet találkozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelettel köszöntöm Serafin József főosztályvezető-helyettes urat. Meg is adom a szót, folytassa a prezentációt, legyen kedves, tízperces időkeretben.
Serafin József tájékoztatója
SERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Köszönöm a figyelmüket, amit a szociális földprogramra fordítanak a következő néhány percben. (Az előadó kivetítőt használ az előadása megtartásához.)
A múlttal szeretném kezdeni. A szociális földprogram az előbb elhangzott mostani indítása előtt jelentős történeti múlttal rendelkezik. Jó száz évvel ezelőtt már a Kárpátalján volt egy kísérlet a ruszin nép megsegítésére, ami nagyon hasonló, teljesen hasonló eszközökkel működött. Akkor is volt már területi elmaradottság, ezt kezelte az akkori kormány ilyen eszközökkel. A másik ilyen gyökere a második világháború előtt volt, közjóléti szövetkezetek alakultak '38-'39-től az országban, amely egy mozgalommá vált, de a világháború ennek a szélesebb körű kiterjedését megakadályozta. Így ez a kísérlet is néhány év múlva abbamaradt.
A harmadik ilyen típusú segítség, aktivizáló szociálpolitikai eszköz a szociális földprogram, amely '92-től indult. A földprogram általános célja, hogy mezőgazdasági környezetben élő rászoruló embereket helyzetbe juttasson, adjon számukra olyan eszközöket, amelyek alapján ők elsősorban a saját maguk fogyasztására, saját jólétükre, de tudnak termelni. Ezzel egy küszöböt léptet át olyan módon, hogy aktivizálja őket önérdekükben gyakorlatilag.
Az érintett célcsoportok kiemelten a tartósan munkanélküliek - vannak nagyon sokan a célterületek településein -, alacsony jövedelmű háztartások, sokgyermekes, vagyis nagycsaládok, idősek, megváltozott munkaképességűek és romák összefoglalva.
A program egyedisége és néhány jellemzője viszonyítva más szociálpolitikai eszközhöz is. Azt lehet mondani egy megközelítésben, hogy félúton helyezkedik el a segélyezés és a munkahelyteremtés között, mert nem segélyt ad, aktív közreműködést vár el a támogatottól, de ugyanakkor nem teremt olyan munkahelyet, ami megélhetést egy az egyben biztosítana egy családnak, illetve a kedvezményezettnek.
A család aktivitása folyamán a fogyasztásának egy jelentős részét maga termelheti meg vagy növényi vagy állati részében. Az eredmény, tehát a gazdaságosság vonatkozásában van egy olyan jellemzője a programnak, hogy a bemenet, tehát amit állami vagy közpénzből a családok számára biztosítunk természetbeni támogatási formában, annál több jön ki a családnak, több értéke keletkezik a családnak. Ez egy hozzáadott érték, ami a család aktivitásából jön létre. Ilyen módon ez egy gazdaságos dolog. Ha segélyt adok, ha adok 10000 forint segélyt, akkor 10000 forint hasznosul a családnál. Ha ezt a 10000 forint értéket ilyen módon adom oda nekik, akkor több értéket nyer ki a család önmagának a programból.
A természetbeni támogatások megközelítésében a program úgy helyezhető el, hogy természetbeni támogatás egyik típusa az, hogy elfogyasztom, adok ruhát, tűzifát, élelmet vagy egyebet. Ez olyan természetbeni támogatás, amellyel őt helyzetbe hozom, tehát adok neki használati lehetőséget az aktivitásra, egy kis mértékű termelésre. Nagyon gyakori képpel azt mondhatnám, hogy természetbeni támogatás, ha halat adok, ez olyan természetbeni támogatás, hogy hálót adok, és így működik a program.
Működésének keretei: Az önkormányzatok a kedvezményezettjei, a szociális ellátásért az önkormányzatok felelősek. Ez a szociális ellátás része egy nagyon sajátos része. Az önkormányzatok nagyon gyakran hoznak létre közhasznú szervezetet azért, hogy ezt a programot, illetve más programokat is ennek keretében működtessenek. A működés kereteihez hozzátartozik, és itt már a program szabályozottságához érkezünk el, a szociális törvény indítja a programot a természetbeni támogatások fejezetében a 47. §-ban, ez az első része. Az önkormányzatoknak, amelyek működtetik, rendeletet kell hozniuk a programról. Ezt követi a személyes része, hogy minden egyes kedvezményezett is szerződést köt az önkormányzattal a támogatásról, hogy azt hogyan veszik igénybe.
A földprogram alapelvei részben már az előzőekben következtek, leglényegesebb az aktivizálás, erőforrás-kihasználás, helyzetbe hozás, nem ismétlem, ami a táblán van, könnyen érthető.
A földprogram kiterjedtségéről. Öt régió érintett benne és tíz megye - gyakorlatilag megyeszámban a fél ország -, a kistérségeknek a harmada, bő harmada érintett földprogramban, a településeknek pedig a heted-nyolcad része. Ez a térképszerű folttérkép mutatja, hogy mely településeken, mely megyékben, illetve mely településeken működik, működött szociális földprogram jelenleg. Táblázatos összefoglalásban az előző adatok láthatók, tehát összességében a megyék fele, kistérségek jó harmada és a települések hetede-nyolcada mutatja magát abban.
A támogatásokról. Nagyon alapvető kérdés. Évente '92-től fogva mutatja az oszlopdiagram az évi támogatásokat, amelyek pályázati keretben kerültek ki a területre. Ebben több szakasz különíthető el, szemmel látható benne egyfajta vonulat, illetve hullámzás.
A megoszlása a támogatásoknak: Elsősorban északi régiók és észak-alföldi régió, megyei szinten két megye van kiemelve, a két legnagyobb megye Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol a legtöbb program van, és ezért a legtöbb támogatás is ezekbe a megyékbe megy.
A célcsoportok, a kedvezményezettek bemutatását láthatjuk itt, amelyből azt emelném ki, hogy a program legnagyobb kiterjedése, tehát 45000 főt érintett legtágabb volumenében. Ezeknek a nagy része alacsony jövedelmű, nagycsaládos, nyugdíjas, és ami érdekes, a következő táblán van, nagyjából a fele roma származású. Nem romák számára indított program, de nagymértékben roma családokat megtaláló program. Ez a célrendszerének a következménye, amely nem különböztet meg senkit, de olyan célrendszere van, hogy - idézőjelbe téve - automatikusan találja meg a roma családokat.
A program jellemzői: növénytermesztés, állattartás folyik. Nyilván változnak ezek az arányok, de domináns az önellátásra való termesztés. A táblázat mutatja azt, hogy a programok közel kétharmada elsősorban azt segíti, hogy a családok a konyhakertjükben, vagy állattartással, de jussanak élelemhez, és azt önmaguk gondozzák, önmaguk állítják elő. Vannak piaci jellegű programok, ahol kis mértékben megszervezik azoknak a termékeknek a piacra jutását, amelyeket a család már nem tud elfogyasztani. Más bontásban, a növénytermesztési és állattartási bontásban látható, hogy döntően növénytermesztés folyik a programban, az említett konyhakert a domináns, de állattartást és gépi szolgáltatást is biztosít nagyon sok program, jelenleg növekvő mértékben.
Köszönöm a figyelmüket. Nagyon nagy tempóban próbáltam elmondani azt, ami egy nagyon széles körű, és másfél évtizede működő program.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes úr. Tisztelettel köszöntöm dr. Nagyné Varga Ilonát, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Esély Szociális Közalapítvány Regionális Forrásközpont igazgatóját, és megkérem, hogy ötperces időkeretben legyen kedves a bizottságot tájékoztatni.
Dr. Nagyné Varga Ilona tájékoztatója
DR. NAGYNÉ VARGA ILONA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Az előzetes prezentációból látható, hogy egy nagyon sokszínű, nagyon differenciált hálózat működik önkéntes alapon, az önkormányzatok pályázati úton elérhető forrásokból működtetik ezt a nagyon speciális programot.
A módszertani munkára a szociális miniszter jelölt ki bennünket pályázati úton, és a legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy rendszerezett információkat, adatokat gyűjtsünk erről a sokszínű hálózatról, és hogy a tapasztalatokat összegyűjtsük, rendszerbe foglaljuk, és megosszuk másokkal. Ennek a munkának fontos eredményei azok a kiadványok, amelyek megjelentek; a tavalyi kiadványt el is tudtuk hozni önöknek. A tapasztalatok összegzése és a jó gyakorlatok terjesztése a másik, ami különösen fontos, és erre nagyon nagy az érdeklődés és az igény a működő településeken. Ezeken a kistelepüléseken nem biztos, hogy olyan humán erőforrás áll rendelkezésre, amely a hatékony segítést szolgálhatja.
A kihívás az a programok előtt, hogy ne pusztán természetbeni ellátást kapjanak a családok, hanem más módon, más eszközökkel is segítsük az ő társadalmi befogadásukat, hogy legyen kapcsolat más humán szakemberekkel, hogy kapjanak egyéb segítséget is a programban részt vevő családok. Nincs arra lehetőség, hogy valamennyi módszertani munkáról szóljak, kiemelném viszont azt a talán speciális megoldást, hogy egy országos szakértői műhelyt működtetünk, minden alkalommal, amikor a minisztérium partnereként szakmai anyagokat állítunk össze, akkor ezt megvitatjuk és egyeztetjük a működtető településekkel, hisz nagyon fontos, hogy ezek beépüljenek a munkánkba. Intenzív a kapcsolat ezen hálózat tagjai között, ezen ellátási formában működő települések között. Úgy gondolom, hogy azok az eredmények, amelyeket föl tudnak mutatni, a tíz évvel ezelőttiek is, és a következő időszakban is, nagyon fontosak, hogy képessé tegyük a saját problémáik kezelésére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, Ilona. Tisztelettel köszöntöm dr. Juhász Imrét, a Szociális Földprogramot Működtető Települések Szakmai Érdekképviseleti Szövetség elnökét, Homrogd község polgármesterét, a szociális földprogramot működtető település vezetőjét.
A jegyzőkönyv számára szeretném bediktálni a helyettesítéseket: Soltész Miklóst Cseresnyés Péter, Dér Zsuzsannát Vidorné Szabó Györgyi, - Hajdu László megjött - Nyul Istvánt Tóth István helyettesíti. Szabados Ákos megjött, Tóbiás József megjött. Török Zsolt Winkfein Csabát, Ágh Pétert Aszódi Pál helyettesíti. Koszorús László megjött. Lanczerdorfer Erzsébet helyettesíti Szabó Erikát, és László Tamás Vígh Ilonát, Koszorús László pedig Zongor Gábor képviselő urat.
Polgármester úr, parancsoljon, öné a szó ötperces időkeretben!
Dr. Juhász Imre tájékoztatója
DR. JUHÁSZ IMRE, Homrogd község polgármestere: Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Köszönöm én is a lehetőséget, mint egy vidéken létrejött, de országos szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet vezetője.
Azt kell elöljáróban elmondanom, hogy nem a divat diktálta pár évvel ezelőtt, hogy ez a szervezet létrejöjjön, hiszen tíz éves eredményes földprogram-működtetés volt már a szakmai oldalon akkor, amikor a működtetők megfogalmazták azt az igényt, hogy országos hálózat formájában meg kell tudnunk nekünk is jelenni. Kétszáz körüli önkormányzat, illetve alapítvány volt már akkor, amely földprogramot működtetett, és úgy gondoltuk, és sajnos úgy láttuk, hogy ez nem egy rövid távra berendezkedő program, mert bár segített adott családokon, de ezeket a családokat alapvetően nem vezette ki abból a szociális helyzetből vagy hátrányból, amely jellemezte őket.
Tehát fontos volt, hogy hálózatszerűen, elsősorban szakma érdekeket képviseljünk. Soha nem leszünk hangosak, de szeretnénk mindig eredményesek lenni. Jelen pillanatban is ez jellemzi a munkánkat. Rendkívül korrekt szakmai együttműködés jellemzi a minisztérium, illetve az előbb megszólaló országos szakértői szervezet és a mi munkánkat. Mindig azt keressük, hogy hol tudunk szakmai megújulással, szakmai fejlesztéssel újat és többet adni az érintetteknek, illetve a rászorultaknak, kedvezményezetteknek.
Azt kell látni mindig - és ez a lobbi-részem -, hogy egyetlen év nem volt, amikor nagyon frappánsan és nagyon elegendő összegben meg lett volna a finanszírozása az adott költségvetésben ennek a feladatnak. Minden évben lobbizni kellett azért, be kellett bizonyítanunk minden alkalommal, hogy a minisztériumon belül megtalálható olyan pénzeszközöknek, amelyeket más fontos feladatra nem tudtak felhasználni, a legjobb helye a szociális földprogram területén van. Nem visszaélve azzal, hogy a bizottság ma olyan indítványokat is megtárgyal, amelyek a költségvetést érintik, de jelen pillanatban is, tetszettek látni, 292 millió pályázati pénz jutott ebben az évben a programokra, a jelenlegi költségvetésben viszont 100 millió forint van. Szeretném, ha most az elhangzottak alapján is, ha önök úgy ítélik meg, hogy ez valóban egy aktív, szükséges szociálpolitikai eszköz, akkor érvényesüljön az a lobbi, amelyet ez az egyesület országos szinten meg kíván valósítani. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester úr. Tisztelettel köszöntöm Szentes Attila polgármester urat, Ságújfalu község polgármesterét, aki szintén az érdekvédelmi szövetség aktivistája, konkrétan az alelnöke. Polgármester úr, tessék, parancsoljon, öné a szó ötperces időkeretben!
Szentes Attila tájékoztatója
SZENTES ATTILA, Ságújfalu község polgármestere (Szociális Földprogramot Működtető Települések Szakmai Érdekképviseleti Szövetsége Egyesület): Köszönöm, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm a kedves hölgyeket, urakat. Engedjék meg, hogy az előttem hozzászóló szakmai, elméleti síkja után egy kicsit gyakorlatibban mondjam el azt, hogy konkrétan itt Ságújfaluban, azon kistelepülésen, ahol polgármesterként tevékenykedem, hogyan működtetjük a szociális földprogramot.
Ságújfalu Nógrád megyében, Salgótarján és Balassagyarmat között kábé félúton egy 1050 fős kistelepülés. A településnek közel 35 százaléka cigány származású, 24 százalékos a munkanélküliségi ráta, 92 családnak fizetünk rendszeres szociális segélyt. Ilyen szociális előzmények után 1996-ban pályáztunk először a minisztérium által kiírt szociális földprogramra.
Programunknak a lényege a következő: 40 ságújfalui családnak tudunk segíteni részben pályázati támogatás, részben az önkormányzat által letett saját erő által abban, hogy beszerezzenek öt darab anyanyulat és egy baknyuszit, hogy ezzel a hatdarabos törzsállománnyal saját maguk szükségletére, illetve némi felesleg által kicsi pénzbevételhez juttassák családjukat.
A program indulásakor az önkormányzat segítségével minden család előállítja azokat a feltételeket, amelyek az állatállomány fogadásához szükségesek, magyarul ketreceket, ólakat, a kis környezetét kialakítja és megteremti, ellenőrzi. Az állatorvos által bevizsgált törzsállományt kapnak tulajdonba, és onnantól kezdve egy szerződés keretében vállalják azt, hogy egy éven keresztül jó gazda módjára gondozzák, etetik, táplálják, almozzák ezen állatokat. Dr. Juhász Béla állatorvos úr segítségével rendszeres havi kontroll alatt tartjuk a családoknak a tenyésztését, részben egészségügyi ellátást, injekciókat, vitaminokat, állategészségügyi szereket kapnak ezen családok, egyetlen egy követelményt támasztva velük szemben, hogy tisztességgel, becsülettel dolgozzanak, hogy saját családjuknak az asztalára, amikor csak lehet, nyúlhúst tudjanak letenni. Csak a szaporulattal gazdálkodnak, az alapállományt egy éven keresztül kötelesek megtartani. Amennyiben ne adj isten elhullás következik be, akkor a szaporulatból kell nekik pótolni.
Amint ez mutatja, azt hiszem, mindenki előtt tiszta és világos lehet, hogy egy igen aktív eszközről van szó, minden befektetett forint után gyakorlatilag négy-ötszörös megtérülése van a szociális rendszerben. Mint gyakorló polgármester mondom, nagyon kevés olyan forint van az állam részéről letéve az asztalra, ami a szociális téren önkormányzati szinten így megtérül. Ez maga az anyagi része.
Emellett számos, vagy mondhatni számtalan olyan kisebb-nagyobb, családokat érintő, személyeket érintő pozitív hatása van, mint az aktív munkában tartás. Mindennap föl kell kelni, mindennap meg kell etetni a nyuszikat, mindennap ki kell takarítani, nyáron gondoskodni kell arról - minden szentek maga felé hajlik a keze -, hogy le legyen kaszálva az önkormányzat gazos közterülete, és abból takarmányt biztosítsanak a télire a nyulaknak, tehát magyarul dolgoznak ezek az emberek. Igaz, sajnos akkora jövedelemre nem tudnak belőle szert tenni, hogy ez egy munkaviszony jellegű jövedelem legyen, de mindenesetre családjuknak friss húst tudnak biztosítani az asztalra, és némi, tehát a jobban hozzáértő, ügyesebb és lelkesebb személyek kis plusz haszonra tudnak szert tenni a leadott nyuszik által. Ebben próbáljuk őket segíteni különböző képzésekkel, munkaügyi központ segítségével, állategészségügyi szaktanácsokkal, tehát mintegy humán oldalát is segítve a dolgoknak.
Utolsó gondolatként, ami ugyan poénnak hangozhat a végére, de nem annak szánom, közösségteremtő szerepe is van, minden évben, minden év tavaszán nyúlszépségversenyt rendezünk Ságújfaluban. A tenyésztők, ki-ki a saját maga legszebb, leggyönyörűbb állatával részt vesz egy kis versenyen. Negyven nyúl közül az lehet még egy pici kéthetes kis fehér nyuszi masnival a nyakán, de lehet egy óriás, ötkilós tenyészbak, kinek mi a legszebb az állományában, részt vesz a versenyen, és ezen negyven család ott összejön, beszélgetnek, cserélnek véleményt egymással, és mindenki szurkol, hogy az övé legyen a legszebb. Azt hiszem, hogy ez maga az anyagi és a szociális haszna mellett egy olyan pozitív hatás, ami egy kis faluban szintén nélkülözhetetlen.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester úr. Javaslom a belga óriás elterjesztését a szaporulatokat illetően. Lakatosné Sira Magdolnát kérem, Túristvándi község polgármester asszonyát, aki egy teljesen más aspektusából világítja meg a szociális földprogramot, sőt egy továbbfejlesztett változatát reményeink szerint. Parancsoljon, polgármester asszony!
Lakatosné Sira Magdolna tájékoztatója
LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA, Túristvándi község polgármestere: Jó napot kívánok minden tisztelt jelenlévőnek! Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szegletében, az ukrán határtól 25 kilométerre, a román határtól 35 kilométerre található kistelepülés. Sajnos mi is a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozunk, a településen az önkormányzaton kívül nincs foglalkoztató, igen magas a munkanélküliség, és még az is súlyosbítja az önkormányzat problémáját, hogy egy eltartóra nálunk 2-2,3 eltartott jut.
'97-ben kapcsolódtunk be a szociális földprogramba. Nálunk többfajta program működik. Korábban állattartási alprogramot működtettünk, ez kifutott, szarvasmarha-kihelyezéssel próbálkoztunk. Nagyon jól működött a program, és sajnos a tej értékesítése miatt szűnt meg négy évvel ezelőtt. Akkor tértünk rá arra az új programra, ami most már 25-35 - mikor mennyi - családnak jelent kiegészítő jövedelmet, jelenti azt, hogy elkerülik az éhezést. Intenzív uborkatermesztésbe kezdett az önkormányzat a szociális földprogram keretében. Mi biztosítjuk a földterületet, az összes eszközt, ami a műveléshez szükséges, a szaktanácsadást. Az emberek a saját munkaerejüket adják ehhez a programhoz, és tesznek szert a program ideje alatt abban a három-négy hónapban, amíg tart a program, 200-220 000 forint jövedelemre. Ebből látható, hogy nem váltja meg őket ez a pénz, amit ebben a programban keresnek, de az önkormányzat legpozitívabb támogatási eszköze a szociális földprogram, mert nemcsak annak ad önmegbecsülést, aki a programban részt vesz, hanem a település lakossága körében is elfogadott. Nem kezelik úgy, hogy a semmittevésért kapsz valamit, hanem tisztelik azokat az embereket, akik hajlandóak a programba belépni. (Ágh Péter megérkezik az ülésre.) Nálunk néhányan kikerültek a programból, és saját földterületükön is elkezdték az intenzív uborkatermesztést, sőt bízunk abban, hogy hamarosan szociális szövetkezeti formában egy újabb továbblépése lesz meg a szociális földprogramnak.
Abban kérjük az önök támogatását, hogy legalább azt a 300 millió forintos összeget kaphassuk meg, amit ebben az évben. Higgyék el, hogy talán a legjobb helyre megy ez a pályázati támogatás! Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen, polgármester asszony, és a polgármester uraknak is a kiegészítést. Így kerek ez az egész prezentáció, hogy Júliától Magdikáig hallottátok. Képviselőtársaim, kérlek benneteket, hogy ha van kérdésetek vagy véleményetek, röviden fogalmazzátok meg. (Dr. Iván László jelentkezik.) Iván László úr, tessék parancsolni!
Kérdések, vélemények
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Rendkívül fontosnak tartom ezt a programot. Két kérdésem volna. Az egyik, hogy jelenleg összességében Magyarországon hány ilyen támogatott van. A másik kérdésem pedig az, hogy az értékesítésnél, tehát a piacra jutás során van-e valamilyen adóztatási kötelezettség, vagy hogyan történik, őstermelőnek számít vagy minek számít. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Lombos István!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nekem kérdésem lenne, de mielőtt fölteszem, megkérem képviselőtársaimat és a jelenlévőket, hogy ne nevessenek ki, ha olyat kérdezek, amit nem lenne szabad föltenni. De azt előre szeretném bocsátani, hogy én a kistérségi társulások létrehozásánál mint polgármester, mint központi települési polgármester részt vettem, és a-tól z-ig ismertem a kistérségi társulások szerepét, létrejöttét, funkcióját. Én vagyok a hibás vagy valaki más, hogy erről a földprogramról a mostani prezentáció alapján tudok? A második kérdésem pedig az lehet, hogy lehet ezt propagálni innentől kezdve azokon a településeken, ahol... Úgy gondolom, hogy ezt lehetne. Attilának a nyúltenyésztési programjáról tudtunk, tudok, de úgy gondolom, hogy talán az az információ, ami hozzám eljutott, és úgy gondolom, hogy talán több kellett volna, hogy eljusson hozzám, ez nem történt meg. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Aszódi Pál.
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Csak egy rövid kérdésem volna. Juhász Imre polgármester úr vázolta az elmondottakat, és megjegyezte, hogy az idei évhez képest jövőre, ha jól emlékszem, több mint ötven százalékkal csökkenni fog a támogatás. Csatlakoznék ahhoz a gondolathoz, amelyet a képviselőtársam fölvetett, hogy miután a költségvetési tervezetnek annak a szakaszában vagyunk, ahol a javaslatokat bíráljuk felül, van-e lehetőség egy ilyen értelmű javaslatot még fölvetni? Azt hiszem, hogy nincs, tehát elkésett egy picit.
A másik kérdésem viszont, hogy hol van Homrogd, mert Homoródról tudunk. Azt hiszem, hogy jól mondom.
ELNÖK: Abszolút jó, A-tól Zet-ig, az egyik Erdélyben, a másik pedig Szikszó mellett a második település, Alsóvadász mellett. Ajánlom figyelmébe mindenkinek, hogy nézze meg ezeket a településeket.
Lévai Kati.
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): A források oldalához kapcsolódnék. Elhangzott itt halványan, hogy esetleg az európai uniós forrásokhoz hozzá lehet-e kapcsolni. Hogy áll konkrétan most ez az ügy? Onnan lehetne egyébként pótolni a hazait, csak lehet-e ezt, ez a kérdésem.
ELNÖK: László Tamás képviselő úr.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. A kérdésem az, hogy az egyházak közreműködtek-e ebben a programban.
ELNÖK: Béki Gabriella.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Az utolsó megszólalásokból sikerült megértenem, hogy miért is került most a bizottság asztalára ez a téma. Azt gondolom, hogy későn, már eléggé túl vagyunk minden módosító indítvány beadási lehetőségén. De ha már itt van a téma, azt gondolom, indokolt, hogy érdemben foglalkozzunk vele.
Három kérdést szeretnék föltenni, és azzal kezdem, hogy a gondolat, a program természetesen kitűnő, nagyon jó, a liberálisok is szívvel-lélekkel tudják vállalni. Itt mégis olyan prezentációt láttunk idősoros összehasonlításban is, a múltra és a jelenre vonatkozó adatokkal, amelyből egyértelműen az a benyomása az embernek, hogy nem fejlődik. Amikor elkezdődött a program, illetve a múltra vonatkozó adatokban is tíz megye szerepelt, jelenleg is tíz megye szerepel. Kicsit megtévesztő volt Juli slide-jaiban, hogy a múltra vonatkozó programban az addig eltelt 16 év összesen szerepelt, pedig, azt gondolom, hogy Magyarország vonatkozásában, ha ez éves adat lenne, az is egy reálisan értelmezhető dolog lenne, hogy mondjuk 13 ezer család vesz részt évről évre egy ilyenben, hiszen jóval nagyobb a rászoruló szegény családok száma. Ehhez képest azt láttuk később, hogy 300-350 család van benne éves vonatkozásban, igaz? (Közbeszólás: 13 ezer.) 13 ezer összesen, nem? Család. Itt vannak a slide-ok kiosztva. Akkor ez kiegészítő kérdés, ha bármelyik slide-ot félreértettem volna, hogy hány család vesz részt benne.
Azt gondolom, hogy azokból a számokból is az látszik, hogy mennyit költ rá a költségvetés érvről évre, hogy nem fejlődik, sőt jelentős visszaesés volt benne, és a jövő évre vonatkozóan is ezt lehet prognosztizálni.
Ami különösen érdekel, az az, hogy mennyi a kudarc ennek a programnak a kapcsán, mert bizonyára van. Azt gondolom, hogy nem véletlenül emlegette valaki a hatékony segítést biztosító humán erőforrást, tudniillik, ha ez nincs mint segítségnyújtás, hogy folyamatosan odafigyeljen a segítségnyújtó arra, hogy mi történik a családokkal, akkor nagy valószínűséggel borítékolható a kudarc, különösen, ha a mezőgazdasághoz vagy az állattenyésztéshez kapcsolódó szakértelem nincs meg, nincs jelen. Én rettentően szeretném tudni, hogy ha évente van 300 millió forintos nagyságrend erre a célra, abból a forrásból... (Közbeszólás: Már csak 100 millió.) Jövőre, igen. A kérdés arra irányul, hogy ebből a rendelkezésre álló forrásból mennyi költődik magának a programnak a működtetésére, a humán segítő erő foglalkoztatására és a többi, és arányaiban mennyi hasznosul úgy, hogy tényleg vetőmagot s a többit, s a többit nyújtunk a rászorulók rendelkezésére.
A három kérdésem tömören: miért nem fejlődik, mennyi a kudarc, mennyi a működtetési költség?
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Amennyiben nincs több jelentkezés, akkor Dávidné Hídvégi Juliannának adom meg a szót. Parancsoljon, főosztályvezető asszony!
Dr. Dávidné Hídvégi Julianna reflexiói
DR. DÁVIDNÉ HÍDVÉGI JULIANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Lehet, hogy fordítva kezdeném a válaszadást, főleg általánosságokban.
Hogy miért nem fejlődik a program, és hogy miért került ma idő, és talán késő: a program egy bizottsági éves munkaterv szerint lett beajánlva, hogy szeretnénk bemutatni a bizottságnak ennek részleteit. Nem az volt a közvetlen célja, hogy év végén a költségvetésben magasabb összeget lehessen rá biztosítani. Inkább az volt a célja - ami azért a pénzzel összefügg -, hogy a segítségüket kérjük abban, hogy maradjon bent az európai uniós Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében ez a program, és lehessen onnan finanszírozni, hiszen a minisztériumoknál hosszú távon nem az lesz az elsődleges cél, hogy különböző programokat közvetlenül finanszírozzanak, hanem a stratégiai tervezés és szabályozás. Nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb ez a fajta forrás ki fog apadni, és inkább ebben szeretnénk az önök segítségét kérni, és ebben még egyáltalán nincs késő, hogy segítsenek. Ezért is tettük az anyagba angolul és magyarul is a program leírását és a kontaktszemélyt, és ha ehhez még több információ kell, természetesen rendelkezésre állunk.
Hogy fejlődik-e a program: mi most azoknak a programoknak az adatait mutattuk be, amelyeket közvetlenül a minisztériumi finanszírozással támogattunk. Per pillanat a jelenlegi támogatással 174 élő program működik, amely program sokkal több települést jelent, mert van, ahol társulásban vannak a települések. Viszont ennek a jó gyakorlatnak a módszertani munkája eredményeként, a közreadása hatására - gondolom - közel 40 településen működik úgy a szociális földprogram, hogy soha nem kérnek semmiféle támogatást a szociális minisztériumtól, sőt, elérték egy-két településen azokat a nagy sikereket, hogy a segélyezés egyik kiváltó eszközévé tudott válni, még egyszer mondom, csak saját erőből, és nem állami támogatással. Azt gondolom, hogy ez azért egy fejlődési irány és fejlődési lehetőség.
Ma konkrétan tízezer család van érintve a minisztérium által támogatott program keretében, és ez körülbelül 32 ezer főt jelent a támogatás célcsoportjaként.
Mennyi fordítódik humán erőforrásra? Ez a program egy önkéntes programmenedzseléssel történő program, tehát a programmenedzser a legtöbb településen maga a polgármester, ezért semmiféle többletfinanszírozást nem kap. A humán erőforrás biztosítása, amely a különböző fejlesztésekhez szükséges - hiszen kell állatorvos a nyulaknál, kell üzemgazdász és mindenféle más tevékenység -, nem több, mint a program költségvetésének 10 százaléka.
Hogy mennyi a kudarc, azt hiszem, hogy arról egy pár gondolatot majd a módszertani központ vezetője tudna beszélni, de addig még a további kérdések megválaszolását kérném tisztelettel.
ELNÖK: Serafin úr, tessék parancsoljon!
Serafin József kiegészítése
SERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Akkor néhány kérdés. Hogy lehet tudni a szociális földprogramokról? A pályázat területe meghívásos pályázati rendszer, ezért előfordulhat, hogy azokban a megyékben, ahol nem működik, tehát a tíz megyén kívül nem működik program, ott is hozzá lehet jutni, de nem kapnak közvetlen értesítést a települések. A tíz megyében az elmúlt évben minden település konkrét értesítést kapott a pályázatról. Ezen kívül a pályázat megjelenik a honlapokon, a minisztériumi és egyéb honlapokon és a Szociális Közlönyben is. De nyilvánvaló, hogy ezt erősíti meg a területi meghívás célterületén egy konkrét meghívás, ami viszont más területeken nincs, ahol nincs konkrét meghívás.
Az EU-s támogatásokra vonatkozó kérdés. Bekerült az Új Magyarország vidékfejlesztési program hármas tengelyébe a szociális földprogram ugyanezzel a célrendszerrel, ugyanígy nevesítve. Ez brüsszeli egyeztetések során második körben kikerült belőle, tehát ott jött bele olyan illeszkedési probléma, hogy nem tartották bizonyos költségtípusok miatt a programot befogadhatónak. Ez jelenthette volna a program stabilizálását hét évre vonatkozóan, amely által sokkal több település elérhette volna, de nem oszlott volna fel ez a fajta szakmailag kiérlelt, jelenleg működtető településkör sem. Sajnos erre néhány nappal, illetve egy héttel ezelőtt kaptunk papíron is választ, hogy nem - szóban ezt tudjuk két hónapja, de papíron most -, hogy mi okból nem került ki a program az Új Magyarország vidékfejlesztési program hármas tengelyéből.
Egyházi közreműködés közvetlenül nincs a programban. Helyileg úgy néz ki, önkormányzatok működtetik a programot, helyben a működtetés mint egy másik szociális ellátás, tehát megbízhatnak egy szervezetet, közhasznú szervezetet, akárki mást, hogy a programot koordinálja és működtesse. Tudtommal olyan nincs a programban, hogy ilyen egyházi szervezet lenne benne. (Zaj.)
ELNÖK: Kérem szépen, ezt nem tudjuk jegyzőkönyvezni, tehát ha egymás között tetszenek diskurzust folytatni, akkor az nem kerül a jegyzőkönyvbe. Serafin úr, tessék, parancsoljon!
SERAFIN JÓZSEF (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A program fejlődésére vonatkozóan szociális támogatásról van benne szó alapelvében. Ez nagyon támogatásfüggő, amilyen források állnak rendelkezésre, olyan arányban bővülhet vagy szűkülhet a program. Tehát ez ennek egyértelműen függvénye.
Kudarcok kérdésköréhez tartozik, és az egyes programbefejezések. Közel 15 év során 430 településen működött legalább egy évben program. Ez egy kumulált dolog, ennyi érintett település volt. Nyilvánvaló, hogy nagyon sok településen megszűnik például a komoly humánerőforrás, tehát ha nincs gazdája helyben a programnak, nem működik jól. Ezért kell hozzá ember. Ez hozza nagyon gyakran azt, meg a forrásszűke is, hogy egyes települések abbahagyják, nincs, aki vállalja a program működtetését, illetve nem pályázzák meg az esélyes összeget.
Őstermelő lehet a programban, ha odáig viszi a program a rászoruló családot, hogy az piacra értékesíti egy részét a terménynek, és akkor az erre vonatkozó szabályozások között gördül tovább.
Működtetési költségek, menedzsmentköltségek. Gyakorlatilag nincsen ennek a programnak... Bocsánat, köszönöm szépen.
DR. NAGYNÉ VARGA ILONA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Azt gondolom, hogy szociális programok esetében a kudarcokról beszélni...
ELNÖK: Nagyné Varga Ilona! (Dr. Nagyné Varga Ilona: Bocsánat.) Így szoktuk, hogy az elnök szót ad, be tetszik kapcsolni a mikrofont, beírják a jegyzőkönyvbe. Tessék parancsolni!
DR. NAGYNÉ VARGA ILONA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Erősebb motívum volt bennem, hogy nagyon rövid legyek, mert nagyon korlátozott az idő. Szóval a szociális programok esetében nagyon összetett dolog a kudarcról beszélni. Mi nem tekintjük kudarcnak azt, ha egy településen három évig működik a program, megváltozik a polgármester, más eszközöket alkalmaz, és nem folytatják ezt a programot. Nagyon nagy kérdés, hogy kudarcnak tekintsük-e azt, hogy elkezdi a programot, bekapcsolódik, jelentkezik, önként jelentkezik, elkezdi, és valami miatt, mert az időjárási viszonyok, mert a prognosztizálható nyereség, mert az általa befektetett munka... Vannak erre vonatkozóan is becsléseink, és ezek a becslések összhangban vannak az európai uniós szociális programokból az ezen réteget célzó programokkal. 20 és 30 százalék közötti a lemorzsolódás a kezdeti időszakban. De a polgármester asszony és a polgármester urak, akik beszéltek, már nem beszélnek lemorzsolódásról, ők már bővülésről beszélnek, és a csökkenő támogatások esetére inkább a helyi önkormányzati forrásokból tesznek többet hozzá vagy már visszatérülésekkel is számolnak, de a programot nem hagyják abba és nem fejezik be. Nagyon sok összetevő és nagyon izgalmas kérdés ez a kudarc kérdése.
Az, amit települési szinten csinálnak vagy valósítanak meg az önkormányzatok, hogy inkább a segélykeretük terhére a szociális földprogram meg nem kapott, igényelt, de hozzájuk pályázati úton nem megkapott támogatását a segélykeret terhére egészítik ki. Azon gondolkodom, hogy talán itt az utolsó pillanatokban is lehet, hogy lehet még erre lehetőség, egy minisztériumi költségvetésen belüli átcsoportosítás, mert ugyan nem szűnik meg a segélyezés, de jelentős segélykiváltó hatása van, ha erre még volna lehetőség, akkor ezt az idei, tényleg nem magas összeget talán emelni lehetne.
Még egy mondatot engedjenek meg. Azért is nem volt erőteljesebb a lobbitevékenységünk, mert nagy reményeket fűztünk az Új Magyarország vidékfejlesztési programhoz. Milliárdos összegek és eszközfejlesztés. Ezért sem volt ez ilyen erős és intenzív, de most ez a visszajelzés arra ösztönöz mindenkit, polgármestereket is és valamennyi ebben szereplőt, hogy újragondoljuk ezt a dolgot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Képviselőtársaim, igazából... (Cseresnyés Péter jelentkezik.) Cseresnyés úr szeretne hozzászólni? (Cseresnyés Péter: Igen.) Parancsoljon, képviselő úr!
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Elnök úr, ha lehetséges, szeretném azt kérni, hogy a bemutató oldalakat megkaphassuk, ne csak írásos formában, nyomtatott formában, hanem elektronikus formában is.
ELNÖK: Támogatom. Aki nem kapta meg, esetleg megismételjük, de a titkárság kiküldte. Ha kell, akkor megismételjük és továbbítjuk elektronikus formában is.
A napirend lezárása kapcsán egyetlen egy megjegyzést engedjenek meg. Nekem annak idején, amikor megismerkedtem ezzel a programmal, hiszen az itt ülő szereplők között Serafin úr munkatársam is volt éveken keresztül, akkor számomra az volt borzasztóan fontos ebben az egészben, hogy egy idő után kezd önfenntartóvá is válni. Tehát az, hogy visszaforgatják a rendszerbe a szaporulatot, a vetőmagot, és még sorolhatnám, hogy szociális segélyt tudnak vele kiváltani, vagy van, aki már kiiratkozik a programból, de nem azért, mert kudarcra ítéltetett, hanem annyira megerősödött, hogy mondjuk egy kis őstermelőként vagy saját vállalkozást indít, mint ahogy az uborkatermesztésben önállóan jelenik már meg, nem a szociális földprogram részeként.
Ezt egy borzasztó fontos dolognak tartom, és kérem a képviselőtársaimat, hogy majd támogassanak meg akkor, amikor az Európai Unió forrásaihoz való hozzáférésben lobbizunk. Nem véletlenül van angol nyelvre lefordítva, ez is abba a kategóriába tartozik, amiért az Uniónál lobbizni szeretnénk, hogy mint magyar program, kerüljön elterjesztésre és befogadásra az európai finanszírozási rendszerbe.
Summa summárum, nekem volt fontos ez az egész program, és engedelmet, hogy raboltam az időtöket, de azt gondolom, hogy nagyon hasznos volt ez a tevékenység, ha másért nem, ha Lombos Pista képviselőtársunk így tud róla, hogy mi történik a megyéjében, akkor kész főnyeremény. (Derültség.) A napirendi pont tárgyalását lezárom. Természetesen maradjatok, hiszen rátérünk a 2. napirendi pontra, nem kell távozni senkinek, akinek nincs sürgős dolga.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám)
A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Következik a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, amelyet T/3860-as számon kaptak kézhez a képviselőtársaim. Tisztelettel köszöntöm Szikszainé Bérces Anna főosztályvezető asszonyt a Pénzügyminisztérium képviseletében, valamint Szelényi György főosztályvezető-helyettes urat, szintén a minisztérium képviseletében, régi kedves barátainkat, munkatársainkat.
Kérem, vegyék kézhez az ajánlást a képviselőtársaim. A pontok alapján van egy kiosztott tematikánk. Szikszainé Bérces Annát köszöntöttem.
Kérdezem, hogy az ajánlás 9/2. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc képviselő indítványával kapcsolatban mi a tárca álláspontja.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. Képviselőtársaim, a tárca támogatja. Szavazzunk! Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt. Juhászné Lévai Katalint Hajdu László helyettesíti. Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
Az ajánlás 20/3. pontjában Farkas Imre indítványát kérdezem.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Kérdés? (Nincs jelentkező.) Nincs. A kormány nem támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy támogatás. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Huszonöt nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
A 20/4-esben Bóka István képviselő indítványa. A tárca?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja Bóka képviselő úr indítványát? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 20/5. pontjában Domokos László indítványa. A tárca?
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki az aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
Az ajánlás 29/1. pontjában Világosi Gábor és Béki Gabriella indítványa. A tárca?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Őszintén szólva egy kicsit bajban vagyok, mert a szándékot értjük, de abban a helyzetben vagyunk, hogy a kormányülés a mai napon, egyidejűleg zajlik, ahol döntésre van feltéve, hogy támogatást kap vagy nem. Tehát mi támogatandónak tartjuk, de nincs arra felhatalmazásom, hogy támogassam.
ELNÖK: Akkor az ön felhatalmazása az, hogy nem. Kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. Ki az, aki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Az ajánlás 32/13. számú, Bebes István indítványáról kérdezem. Szikszainé!
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta.
Az ajánlás 36/1. pontjában Halász János képviselő indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
A 36/20-asban Hirt Ferenc, Mátrai Márta és képviselőtársaik indítványa. A tárca?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk az indítványt.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta.
A 36/24-es, Erdős Norbert indítványáról kérdezem. Szikszainé!
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki az, aki nem? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 46/5. pontjában - 92. oldal - Hirt Ferenc és képviselőtársai.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy fő. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt fő. A bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
A 96/12. Tatai-Tóth András és képviselőtársai indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Igen, támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
Az ajánlás 103/1. pontjában - a 192. oldalon - Farkas Flórián és Varga József indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
A 103/2. indítvány Erdős Norbert képviselő indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
A 103/3-asban Hirt Ferenc és társai.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
A 103/4. indítvány, Hirt Ferenc és társai.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja Hirt indítványát? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
A 103/5. szintén Hirt képviselő úr indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt.
A 103/6. Puskás képviselő úr indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
A következő oldalon a 103/7. Tasó László és Borsos József képviselő úr indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy fő. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt fő. A bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
A 104/6. indítvány Winkfein Csaba indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság támogatta.
A 104/7. Török és Winkfein képviselő urak indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy nemmel a bizottság támogatta.
A következő a 105/1. indítvány, Hirt Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt . A bizottság nem támogatta, egyharmadot kapott.
A 105/4. indítvány Vidorné Szabó Györgyi és Béki Gabriella indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság támogatta.
A 106/4-esben Hirt Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenegy igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennégy. A bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
106/5., Hirt Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 11 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 8 nem. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 7. A bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
106/6., Hirt Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 11. Aki nemmel szavazott? (Szavazás.) 14-et látok. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
106/7., Vidorné Szabó Györgyi és Béki Gabriella.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 15 igen. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 11 tartózkodás mellett a bizottság támogatta.
106/8., Borsos képviselő úr.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) 11 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 14. Tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
Gegesy Ferenc, a 106/10. indítvány.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja Gegesy képviselő úr indítványát? (Nincs jelzés.) Nem látok támogatót. Ki az, aki nemmel szavaz? (Szavazás.) 15. Aki tartózkodott? (Szavazás.) 12 tartózkodással a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
Borsos József, 107/3.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 11. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 14. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
107/4., Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 3 támogatás. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Nagyon-nagyon sok. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Ketten tartózkodtak. Akkor összesen 20 nemmel a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott. (Béki Gabriella jelentkezik.) Képviselő asszony?
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Az a problémám, hogy ez a 107/5. pont, Gegesy-féle a lába a 106/10-esnek, amiről az előbb szavazott a bizottság, nem támogattuk, rendben van, de...
ELNÖK: Még a 107/4-esről szavazunk!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): A korábbiakban is feltűnt, hogy alacsonyabb sorszámú kapcsolódó módosító indítványról nem szavaztunk, aztán később a magasabbról szavaztunk. Tehát segítené a szavazást, ha a dolog érdemi része elhangozna. Biztos vagyok benne, hogy a fogyatékosszervezetek támogatását megfontoltabban alkalmazta volna a bizottság, ha tudta volna, hogy milyen célra fordítódik az az átcsoportosítás.
ELNÖK: Azt hiszem, az ajánlást reggel óta mindenki megkapta, képviselőtársaim. A 107/4-esben Gegesy Ferenc képviselő úr indítványáról szavazunk. A tárca ezt nem támogatta. Ki az, aki támogatja Gegesy képviselő úr indítványát? (Szavazás.) 11. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodással a bizottság nem támogatta.
A 107/6-os ajánlásban Karsai Péter indítványa van.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja Karsai Péter indítványát? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) 1 tartózkodással a bizottság nem támogatja, mert holtverseny van, bocsánat, de egyharmadot kapott.
107/19.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa. A kormány támogatja. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 11 tartózkodással a bizottság támogatta.
108/2. indítvány, Szalay Ferenc képviselő indítványa.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
111/9., Horváth Csaba képviselő úr indítványa.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 11 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 16 nemmel a bizottság nem támogatta, de egyharmadot kapott.
Az ajánlás 127/2. pontjában Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa van.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) 11 nemmel a bizottság támogatta.
133/2., ez a 310. oldalon van, Jauernik és Farkas képviselők.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
136/1., Farkas Imre és Jauernik képviselő urak indítványa.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 1. Ki az, aki nem támogatta? (Szavazás.) 6. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Sok-sok tartózkodás, 20 tartózkodással a bizottság nem támogatta, egyharmadot sem kapott.
136/2., Szabó Lajos és Gegesy képviselő urak.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Igen, a kormány támogatja.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egyhangúlag a bizottság támogatta.
136/12., Szabó Lajos és Gegesy Ferenc.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 11 tartózkodással a bizottság támogatta.
136/36-os indítvány, Szabó Lajos és Gegesy Ferenc indítványa.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatja a kormány.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 16 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 11 tartózkodással a bizottság támogatta.
Köszönöm szépen a közreműködést. Nagyon szépen köszönöm főosztályvezető asszonynak és főosztályvezető-helyettes úrnak. Van-e valakinek tudomása olyan indítványról, amelyről kellett volna, hogy szavazzunk, de nem szavaztunk? (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen, nincs ilyen. A napirendi pont tárgyalását nem zárjuk még le, mert két módosító kiosztásra került. A képviselő asszony erről szeretett volna?
Megnyitjuk a vitát a törvényjavaslat 1. számú mellékletéről. Itt a minisztérium feladatkörébe tartozó foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai terület mellett az esélyegyenlőség elősegítése, a tárca feladatkörébe illeszkedve, a helyi közösségek megerősítését célzó, továbbá a szociálisan rászoruló rétegek életminőségét javító támogatások lehetőségéről van szó. A kormány álláspontja?
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk. Itt egy jogcímpontosításról van szó, tehát támogathatónak tartjuk.
ELNÖK: A kormány támogatta. A képviselőknek van-e kérdésük? Cseresnyés Péter képviselő úr.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném megkérdezni, hogy mi ez tulajdonképpen. Az indoklásban olvastam, hogy szociálisan rászoruló rétegek életminőségét javító egyedi intézkedések támogatásáról van szó, ön ezt el is mondta szóban. Ez a gyakorlatban hogy fog megvalósulni? Melyik az a réteg? Egyedi kérelmek elbírálását fogja ez szolgálni, egyedi kérelmek megítélését fogja szolgálni?
ELNÖK: A szaktárca képviselőjét szeretném kérni, a pénzbeli ellátások vagy a szolgáltatási főosztályt. Parancsoljon, Szikszainé főosztályvezető asszony!
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy jogcímpontosításról van szó. A pontosításnak az a célja, hogy az eddigiekhez képest foglalkoztatási és szociálpolitikai pályázatok esetében lehetett támogatást adni, és most az esélyegyenlőséggel kapcsolatos pályázatokra is lehetőség nyílik ebben az előirányzatban, tehát semmi rossz szándék nincs ebben. Ez egy pontosítás, amely ennek a forrásnak a felhasználási lehetőségét szélesíti.
ELNÖK: Cseresnyés képviselő úr.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Elnök úr, a soron itt van, hogy "foglalkoztatási és szociálpolitikai, valamint esélyegyenlőségi rendezvények és egyedi..." Mi az egyedi támogatás? Ezt legyen szíves megmagyarázni nekem!
ELNÖK: Tessék parancsolni a válaszadásra, főosztályvezető-helyettes asszony!
DR. SOMOGYI ANDREA (Pénzügyminisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Somogyi Andrea vagyok a Pénzügyminisztériumból. Itt az a cél, hogy ha év közben valamilyen kiemelkedő eseményre vagy programra kerülne sor, akkor lehetőség legyen arra - természetesen a fejezeti szabályzatot pénzügyminisztériumi jóváhagyással jogszabályban kell meghozni - a minisztériumnak, hogy ne csak pályázaton, hanem adott esetben egyedi döntéssel is támogathasson ilyen célú feladatokat.
ELNÖK: Köszönöm. A tárca támogatja. Cseresnyés úr.
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm. Az indoklást olvasom megint: "szociálisan rászoruló rétegek életminőségét javító egyedi támogatás". Az egyedi támogatásra most megkaptam a magyarázatot, de ha egy réteg szociálisan rászoruló, akkor milyen kiemelt rendezvény lehet, amit nekünk vagy a minisztériumnak pénzzel meg kell támogatni? Ez segélyezést jelent, vagy mit jelent? (Közbeszólás: Konferenciát rendeznek.) Inkább adják oda a pénzt nekik, ne konferenciát rendezzenek!
ELNÖK: A tárca kíván reagálni? Nem kíván. További kérdés, vélemény? (Nincs jelentkező.) Nincs. A tárca támogatja az indítványt. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenhárom igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Kettő tartózkodással a bizottság nem támogatta.
A következő módosító javaslat. Kormányálláspont? Az indítvány arra vonatkozik, hogy 2008. január 1-jétől a bázisszállás létező új szolgáltatási típus, így erre vonatkozóan a fenntartó értelemszerűen nem tudott eleget tenni az előzetes bejelentési kötelezettségének, és a szolgáltatás időszakos voltára tekintettel a jövőben nem tervezhető előre az ellátotti létszám.
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A kormány támogatja. Van-e valakinek kérdése, véleménye? (Nincs jelentkező.) Kérem, szavazzunk! Aki ezt támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt. Ki nem támogatja? (Nincs jelentkező.) Ki tartózkodott? (Szavazás.) Tizenegy tartózkodással a bizottság támogatta ezt az indítványt.
Nekem nincs tudomásom arról, hogy lenne olyan indítvány... (Béki Gabriella jelentkezik.) Béki Gabriella, tessék, parancsoljon!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, odaadtam az ülés elején egy módosító indítványt. (Filló Pál távozik a bizottság üléséről.)
ELNÖK: A képviselő asszony indítványát legyenek szívesek kiosztani! Béki Gabriellának adom meg a szót, tessék parancsolni!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, a Pénzügyminisztérium arról tájékoztat, hogy nem lehet már ilyen típusú indítványt beadni.
ELNÖK: Akkor ne is osszuk ki?
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Azért nézzék meg a képviselők.
ELNÖK: A főtitkárság is abban foglalt állást - a jegyzőkönyv számára kívánom elmondani -, hogy a Házszabály már nem teszi lehetővé, lévén a fejezeti szavazásokon már túl vagyunk. Csupán a költségvetési bizottságnak van lehetősége arra, hogy indítványt tegyen. (Török Zsolt távozik a bizottság üléséről.) Béki képviselő asszony az indítványt vissza is vonta.
Van-e tudomásuk arról, hogy szavaznunk kellene még valamiről? (Nincs jelzés.) Nincs. Köszönöm szépen. A napirendi pont tárgyalását lezárom. Nagyon szépen köszönöm Szikszainénak és Szelényi úrnak az aktív részvételt.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4436. szám)
Rátérünk a 3. napirendi pontra: döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényhez, amelyet T/4436-os számon kaptak kézhez a képviselőtársaim, Cseresnyés Péter képviselő indítványa.
A képviselő úrnak adom meg a szót. Tessék!
Cseresnyés Péter előterjesztése
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Megpróbálok rövid lenni, bár elég hosszan kellene a javaslatomról, a beadványomról beszélnem. Nem tudom, hogy elolvasták-e a javaslatot, ezért röviden ismertetném, hogy miről van szó.
Hasonló helyzetről már a tavasz folyamán tárgyaltunk. A helyzet akkor az volt, hogy azok a középiskolás diákok, akik felvételt nyertek felsőoktatási intézmény nappali tagozatára, addig, amíg be nem iratkoztak és hallgatói jogviszonyuk nem létesült, közben már középiskolás jogviszonyuk megszűnt, ellátás nélkül maradtak a nyárra. Beszéltünk róla, a Nagycsaládosok Egyesületének az elnöke is érvelt amellett, hogy ezt a joghézagot, ezt a rövid időszakot, amikor ellátás nélkül maradnának egészségbiztosítási díj fizetése nélkül a diákok, hidaljuk át valamiképpen. Ebben a napirendi pontban sikerült megegyezni, és végül is ezt a problémát áthidalta az Országgyűlés.
A helyzet hasonló, nem ugyanaz, egy kicsit bonyolultabb ennél az előbb említett helyzetnél, ugyanis vannak olyanok, akik felsőoktatási intézménybe járnak államilag finanszírozott keretek között, és ez a bizonyos egészségbiztosítási járulékfizetés és egészségbiztosítás számukra nem biztosított és járulékfizetésre kötelezettek. Ezek pedig azok, akik nem nappali tagozatra járnak, hanem esti és levelező tagozatra járnak, de államilag finanszírozott helyet kapnak. Különböző helyekről sikerült összegyűjtenem azt, hogy körülbelül mennyien lehetnek ők. Ez 1-2000 főt jelent ebben az évben, és hogy ez növekszik vagy nem növekszik, majd a felvételi rendszer fogja meghatározni.
Miért adtam be ezt a módosítást, ezt az indítványt? Azért, mert ellentmondások merülnek föl. Bizonyos körök, pontosabban azok, akik esti tagozatra járnak vagy levelező tagozatra járnak államilag finanszírozott helyeken, azok a hallgatók hátrányban vannak mindenképpen azokkal a hallgatókkal szemben, akik nappali ellátást kapnak, nappali tagozatra járnak, ugyanakkor bizonyos hátrányt kell még elszenvedniük nekik más tekintetben is, hisz ha dolgozni akarnak, nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Ki az, aki foglalkoztat egy olyan diákot teljes munkaidőben, aki esetleg tanulmányi szabadságot kér, aki el akar járni iskolába, és azért néha-néha szabadságot vesz ki? Tehát rendszeresen úgy, mint egy nem tanuló munkavállalóra, nem számíthatnak a foglalkoztatók. Ez az egyik része.
Alkalmi munkavállalással dolgozhatna, csak az a probléma, hogy ha valaki alkalmi munkavállalóként akar dolgozni, attól ő még biztosítást nem kap, tehát részmunkaidőben tudna dolgozni, de ez még nem biztos, hogy biztosítást jelentene neki. Azon kívül hátrány az is, hogy azokra a hallgatókra, akik nappali tagozatosként diákszövetkezetben tudnak dolgozni, pontosabban az esti és levelező tagozatra járókra ez nem vonatkozik, tehát ott nem dolgozhatnak éppen azért, mert nem nappali tagozatos jogviszonyban vannak. Tehát van egy olyan réteg, amelyre egy plusz teher nehezedik, a családokra egy plusz teher nehezedik, hisz azt a bizonyos ötezer-valahányszáz forintot, az eü-biztosítás rájuk eső részét meg kell fizetni akkor, amikor ők tulajdonképpen államilag finanszírozott helyre járnak iskolába. Nagyon-nagyon sokan vannak olyanok, akik egy-két ponttal például azért maradtak le a felvételi alkalmával a nappali tagozatra való bejutásról, mert mondjuk egy nyelvvizsgával kevesebb volt, két ponttal maradtak le, másodikra az esti tagozatot jelölték meg, és ezért esti tagozatra járnak.
Tehát a beadványnak az lenne a lényege, és azért eléggé általánosan megfogalmazott az a javaslat, amelyet ebben a módosításban megfogalmaztam, hogy ha tárgysorozatba sikerül venni, akkor módosítókkal ezt nagyon szépen körülírt módon meg lehet határozni, és az Országgyűlés meghozhatja a döntését. Milyen lehetőségei vannak? Olyan lehetőségek vannak, hogy behatároljuk korhatárral, hogy meddig járhatna nekik ez a lehetőség. Itt a munkanélküliség mindenképpen egy kritérium a tekintetben, hogy ebben a kedvezményben, mármint hogy ellátottak legyenek az államilag finanszírozott helyen esti és levelező tagozatra járók is, munkanélküliség mint kritérium bent van, de korhatárt is lehetne. Vagy éppen szociális kritériumokat is meg lehetne határozni, tehát a rászorultabb rétegeket lehetne ezzel támogatni, hisz nem mindegy az, hogy valaki a saját városában, a saját lakóhelyén jár esti tagozatra, vagy pedig éppen mondjuk Nagykanizsáról Budapestre jelentkezve jár egy budapesti iskolába esti tagozatra. Tehát ezt mindenképpen árnyaltabbá lehetne tenni módosító indítványokkal.
Azt kérem önöktől, és abban kérném a támogatásukat, hogy legalább tárgysorozatba vegyük, hogy a parlament tudja ezt tárgyalni. Abban az esetben, ha úgy látják, hogy ezeknek a fiataloknak, ezeknek a hallgatóknak, akik között vannak nehéz körülmények között élők is, és a tanulni vágyásuk, az előrejutásuk miatt végeznek elég komoly munkát azért, hogy diplomát szerezzenek, a helyzetét legalább abban az esetben, ami megoldást találunk rá, ily módon is tudjuk javítani, elő tudjuk segíteni azt, hogy diplomásként a munkaerőpiacon könnyebben tudjanak elhelyezkedni. Köszönöm, hogy meghallgattak, és még egyszer, kérem a támogatásukat.
ELNÖK: Köszönöm. A kormány képviseletében Szikszainé Bérces Anna, tessék!
Szikszainé dr. Bérczes Anna hozzászólása
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért szeretném kicsit a dolgot, képet árnyaltabbá tenni, hiszen a dolog azért nem teljesen így áll. A következőt mondanám el. A mai szabályok szerint valóban a nappali tagozaton tanulók, közép-, felsőoktatási intézményben tanulók benne vannak a nemzeti kockázatközösségben, és helyettük igazából a költségvetés fizeti az egészségügyi szolgáltatás fedezetét. Ez 2006. év óta létező rendszer. Kétségtelen, hogy aki egyébként mindezt esti tagozaton teszi, emellett ő dolgozhat, tehát nyilvánvalóan abba a körbe tartozik, aki éppen a tavasz, tehát 2007. április 1-je óta érvényes rendelkezések szerint jelen szabályok szerint a minimálbér 9 százaléka alapján történő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről van szó.
Ugyanakkor ha ezek a fiatalok valóban munkanélküliek, tehát nincs nekik emellett munkájuk, egyrészt az álláskeresési támogatásban is tudnak részesülni. Ha például álláskeresési támogatást kap, ami nem kizárt, amellett lehet folytatni esti tagozaton tanulmányokat, akkor ő, mint álláskeresési támogatásban részesülő, ugyancsak benne van a nemzeti kockázatközösségben, tehát neki például nincs külön fizetési kötelezettsége, mert az ő köre szintén rendezett, tehát neki sincs külön fizetési kötelezettsége.
A másik dolog, amit szeretnék elmondani, hogy pontosan éppen Vidorné képviselő asszony javaslata alapján a jövő évtől változik ez az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési történet. Az ő javaslata nem erről, hanem a szociális problémák kezeléséről szól, tehát arról szól ahhoz képest, ahogy elmondtam önöknek, hogy a fő szabály a minimálbér 9 százaléka alapján történő járulékfizetés, de a mai rendszer is szociális helyzetet kezeli ebben a vonatkozásban. A mai rendszerben kettő fokozatú a szociális kezelés. Az egyik az, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem a minimálbér és a minimálnyugdíj között van, akkor ő a települési önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján kap egy igazolást, hogy mennyi az egy főre jutó jövedelem, ha mondjuk 30000 forint, akkor ezzel az igazolással bejelentkezik az adóhatósághoz, és akkor mondjuk éppen a 30000 forint alapján fizeti a 9 százalékot a mai szabályok szerint.
Van egy harmadik kategória a mai szabályok szerint is, aki szociális rászoruló és olyannyira szegény, hogy az egy főre jutó jövedelme nem éri el a minimálnyugdíjnak sem az összegét, ami 27130 forint éppen, ő nem fizet semmit, mert kap egy igazolást az önkormányzattól, és ennek alapján benne van szintén a nemzeti kockázatközösségben, és neki sincs külön fizetési kötelezettsége. Itt még külön szabály van a szociális törvényben, tehát amit én elmondtam, a családban élőknél van a minimálnyugdíj összege, aki pedig egyedülálló, nála a minimálnyugdíj 150 százaléka a szabály ma is.
A következő évben megváltozik ez a konstrukció, ezt szeretném elmondani, egységes összegű lesz ez az egészségügyi szolgáltatási járulék, 4350 forint. Tehát a mai fizetési kötelezettséghez képest egy mérsékeltebb fizetés jelentkezik, napi 145 forint és havi szinten pedig 4350 forint. Itt jön Vidorné képviselő asszony a képbe, az ő javaslata alapján módosításra került a szociális törvénynek az a passzusa, ami azt a kört határozta meg, hogy ki az, aki mentesül e fizetési kötelezettség alól.
Az a szabály lép hatályba jövő évtől, amely szerint az egy főre jutó jövedelem nem a minimálnyugdíj, hanem a minimálnyugdíj 120 százaléka, tehát felemelésre került ez a jövedelmi küszöb 20 százalékkal. Az egyedülállók esetében változatlanul az a szabály, hogy ha a jövedelme nem haladja meg a minimálnyugdíj 150 százalékát, akkor változatlanul nem kell fizetési kötelezettséget teljesítenie.
Egyrészt arra világítanék rá, hogy ez a probléma már ma is rendezett, tehát aki szociális alapon problémás, az most sem fizet, és a jövőben sem fog fizetni, másrészt pedig azt gondolom, hogy nem tehetjük meg azt, mert ez egy általános szabály, pontosan az egészségügyi szolgáltatásoknál, hogy azt az elvet próbáljuk folyamatosan érvényesíteni, hogy mindenki fizessen. Tehát nem lehet azt megtenni, hogy egy adott körre kivételeket teszünk, másokat pedig nem kezelünk. Nem mondhatom azt, hogy épp az esti vagy levelező tagozaton tanulókat veszem ki az általános körből. Egyébként ezeket a szociális típusú jövedelmi problémákat általában kezeli a rendszer, tehát mindebből adódóan a kormány nem javasolja támogatni ezt a módosítást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Cseresnyés Péternek adom meg a szót, lévén, hogy nem volt jelentkező. Parancsoljon, képviselő úr!
Cseresnyés Péter reflexiói
CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Szeretném korrigálni a főosztályvezető asszony gondolatait. Itt nem esti és levelező tagozatról van szó, hanem államilag finanszírozott helyre bejutott esti és levelező tagozatosokról. Ez óriási különbség. Ezeket az embereket, ezeket a hallgatókat felvették úgy, hogy elértek egy bizonyos teljesítményt, és ez alapján a teljesítmény alapján államilag finanszírozott képzésben részesülnek, magyarul, nem kell nekik költségtérítést fizetni. Ez kicsit más kategória.
Lehet itt a számokat mondani, és lehet azt mondani, hogy szociálisan rászorultak - és így is van - már kaphatnak mentességet, de itt nem csak szociális rászorultságról van szó, és én nem szociális rászorultságról beszéltem első sorban. Ezért próbáltam érzékeltetni azt, hogy nem mindegy, hogy valaki Nagykanizsán jár egy ottani egyetemi karnak az esti tagozatára, hazamegy este, és így kell kifizetnie havonta 5000 forint körüli összeget még az egészségbiztosítási díjra, vagy éppen a nagykanizsai fiatal Budapestre jár hetente háromszor, szerdán, csütörtökön, pénteken, napi három-négy órában iskolába. Ez óriási különbség. Ebben az esetben, ha neki Budapestre kell járni, akkor választania kell, hogy itt albérletet fizet-e, vagy pedig busszal jár föl ezeken a napokon. Itt viszont már az 5000 forint nagyon-nagyon sokat jelent.
Még egy dologra szeretnék rávilágítani, ami nagyon-nagyon fontos lehet. Ön azt mondja, hogy nem kellene megkülönböztetni az esti és levelező tagozatra járó diákokat e tekintetben másoktól, és nem kellene mindenkinek kedvezményt adni, ha jól emlékszem, a kivételek számát növelni. Én viszont felteszem, nem megválaszolandó kérdésként, de mindenki válaszolja meg saját magának, amit most kérdezek, hogy méltányos-e az, hogy valaki 21-22 éves koráig járhat középiskolába úgy, hogy közben - nem konkrét dologról van szó, feltételezésről van szó - bukdácsol, így végzi el a középiskolát, és végig kapja az egészségbiztosítást az államtól, ugyanezt megteheti bizonyos időkorlátok között felsőoktatási intézményben, ugyanakkor az a fiatal, aki esti vagy levelező tagozatra jár, államilag finanszírozott képzésben részesül, ugyanezt nem teheti meg, mert neki viszont az elejétől fogva, még ha kitűnő is, akkor is kell fizetnie az egészségbiztosítási járulékot. Pontosan ezen ellentmondások miatt kérem arra a bizottságot, hogy beszéljünk róla, hozzuk ezt vissza, vitatkozzunk erről a dologról, hogy ezek a visszásságok, ezek a méltánytalanságok megszűnjenek az ő esetükben is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim, szavaznunk kell. A kormány nem támogatja az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenkettő igen. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tíz nem. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Három tartózkodás mellett a bizottság nem vette tárgysorozatba. A képviselő úr tájékoztatott, hogy más formában elő fogja varázsolni ezt a javaslatot a későbbiek folyamán. A napirendi pont tárgyalását lezárom.
Az Egyebek között van-e valakinek bejelentése? (Nincs jelentkező.) Nincs.
A bizottsági ülést bezárom. Kedves képviselőtársaim, meghívok mindenkit egy pohár pezsgőre, mert nem kívánok ebben az évben több bizottsági ülést összehívni. Boldog karácsonyt mindenkinek!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 45 perc)
|
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezetők: Takács Aliz és Földi Erika