ISZB-3/2008.
ISZB-51/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2008. március 3-án, 9 óra 06 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Megjelent hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Beszámoló a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2007. évi tevékenységéről Előadó: Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke *
Szeremi Lászlóné elnök (NYET) szóbeli kiegészítője *
Dr. Barát Gábor főigazgató (ONYF) hozzászólása *
Kérdések, vélemények *
Szeremi Lászlóné elnök (NYET) reflexiója *
Dr. Barát Gábor főigazgató (ONYF) reflexiója *
További hozzászólások, vélemények *
Egyebek *
1. Beszámoló a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2007. évi tevékenységéről
Előadó:
Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnöke
2. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Soltész Miklós (KDNP) megérkezéséig Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dér Zsuzsanna (MSZP) Tóbiás Józsefnek (MSZP)
Hajdu László (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) László Tamásnak (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Borsos József (Fidesz) Soltész Miklósnak (KDNP)
Koszorús László (Fidesz) Dr. Zombor Gábornak (Fidesz)
Szeremi Lászlóné elnök (Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület)
Dr. Barát Gábor főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 06 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülés résztvevőit. Azzal szeretném kezdeni, hogy két napirendi pontot javaslok a bizottsági ülésen megtárgyalni.
A március 3-án délelőtt 9 órára összehívott bizottsági ülést megnyitom. Bejelentem a jegyzőkönyv számára, hogy a bizottsági ülésünk határozatképes. Javaslatot szeretnék tenni a bizottsági ülés napirendjére. Beszámoló a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2007. évi tevékenységéről.
Tisztelettel köszöntöm Szeremi Lászlónét, a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület elnökét és Barát Gábor főigazgató urat. Második napirendi pontként az egyebek napirendi pontot javaslom megtárgyalni.
Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan. (Nincs jelzés.)
Aki egyetért a napirendi pontokkal, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendi pontok tárgyalását.
Szeretném a helyettesítéseket bejelenteni. Soltész Miklós képviselőt Cseresnyés Péter helyettesíti, Dér Zsuzsát Tóbiás József, Hajdu Lászlót Winkfein Csaba, Nyul Istvánt Érsek Zsolt - megérkezett Nyul dr., tisztelettel köszöntöm. Ennyi.
Kedves Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm Szabóné Müller Timea képviselő asszonyt, aki a múlt héten támogatást kapott az Országgyűlésben, hiszen egy bizottsági cserére került sor. Fájó szívvel, ám de képviselő asszonynak fölöttébb örülve, váltunk meg Filló Pál képviselőtársunktól, aki a Foglalkoztatási bizottság alelnöke lett.
Képviselő úrnak is szívből gratulálunk munkájához, őneki is, mint ahogy képviselő asszonynak is jó erőt, egészséget kívánunk.
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására. Tisztelettel köszöntöm ismételten Szeremi Lászlóné elnök asszonyt, illetve Barát Gábor főigazgató urat és kérem elnök asszonyt, hogy néhány szóban egészítse ki az írásos beszámolót a 2007. évi ellenőrző testületi tevékenységről.
Nem tudom, hogy képviselőtársaim egyetértenek-e azzal, hogy a napirend tárgyalására körülbelül egy órát szánnánk, 10 óra körül be tudnánk fejezni a bizottsági ülést, és utána megbeszéljük azt, hogy mikor következik a soron következő testületi ülésünk. Bólintást látok.
Elnök asszony, tessék parancsolni, öné a szó!
Szeremi Lászlóné elnök (NYET) szóbeli kiegészítője
SZEREMI LÁSZLÓNÉ (Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kérem, engedjék meg a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület 2007. évi munkáját némileg kiegészítsem a leadott beszámolóhoz képest.
A testület törvényi kötelezettségének tesz eleget akkor, amikor minden évben elkészíti a beszámolóját a parlament illetékes bizottsága felé, illetve tájékoztatja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. Az Országos Érdekegyeztető Tanács már megtárgyalta a 2007. évi tevékenységét a testületnek, azt jóváhagyólag tudomásul vette, sőt a tájékoztatóban megfogalmazott felvetéseket és javaslatokat maximálisan támogatta és egyet is értett.
A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület feladatköre konkrétan meghatározásra került abban a törvényben, amiben létrehozták. Ezek közül kiemelendő a zárszámadási törvénynek a véleményezése; ez mellett természetesen folyamatosan foglalkozik a nyugdíjbiztosítási ág helyzetével, a működés feltételeivel, és hogy ha az alap kezelésével kapcsolatosan bármifajta olyan gondot és problémát tapasztal, akkor akár vizsgálatot és eljárást is kezdeményezhet.
A leírtakban igyekeztünk összefoglalni azokat a főbb témákat, amikkel 2007-ben foglalkoztunk. A testület gyakorlatilag havonta ülésezett a munkatervnek megfelelően és a beszámolónk végén található meg az, hogy a mi megítélésünk szerint milyen eredményeket értünk el tavaly és mik azok a kihívások, amikkel szembe kell néznünk, mik azok a javaslatok, amiket mi felvetettünk a munkánk alapján.
Három gondolatot szeretnék kiemelni, illetve kiegészíteni a leírtakhoz képest. Az egyik, hogy a munkánkban mindig meghatározó szempont volt az, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei mennyire áttekinthetőek, hogy az a rendszer, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi oldalán megjelenik, garantálja-e azt, hogy a munkáltatók, munkavállalók befizetései nem csak bevallási, hanem befizetési szinten is nyomon követhetők, illetve kontrollálhatók legyenek; ezek az adatok, amelyek többek között a járuléktartozások vonatkozásában megjelennek, mennyire valósak és mennyire konkrétak.
Ez az áttekinthetőség, a tisztánlátás és a valóságnak a biztosítása számunkra nem csak azért fontos, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelője és a testület is átlássa azt, hogy tulajdonképpen mennyi pénzből kell gazdálkodni, hanem úgy gondoljuk, hogy minden további intézkedés alapjául is egy valós képet kell alkotni. Itt gondolok arra, hogy akár a járulékmértékek vonatkozásában vagy akár a jövő nyugdíjrendszere vonatkozásában is egy megfelelő tiszta alapot kell biztosítani. Nem utolsósorban, sőt kiemelt szempont volt a munkánk során, hogy nézzük folyamatosan azt, hogy hogyan alakul az állami költségvetés kapcsolata a Nyugdíjbiztosítási Alap vonatkozásában.
Úgy gondolom, hogy az áttekinthetőséget, a valós adatokat elég jól mutatja a 2006-os évi zárszámadás során elfogadott testületi határozat, amit summázva úgy tudnék kiemelni, hogy a 2005 és a 2006. évi zárszámadás során is már tapasztaltuk és jeleztük is az illetékes tárcák felé, hogy az APEH által alkalmazott rendszer - és hangsúlyozom, nem az APEH munkájának a megítéléséről van szó, hanem az APEH által alkalmazott informatikai rendszer - nem konform a Nyugdíjbiztosítási Alap által történő elvárásokkal. Nem biztosítja azt, hogy a munkáltatói és biztosítotti szinten megbontva kerüljenek a járulékok a nyilvántartásba, és ez nem csak egy simán adminisztrációs és pénzügyi kérdés, hiszen a nyugdíjbiztosításnál ezek jogokat keletkeztetnek és csak így lehet konkrétan megállapítani azt, hogy valójában mennyi volt a munkáltatói és a munkavállalói befizetés.
Nem arról van szó tehát, hogy az alap ne jutna hozzá a pénzéhez, a pénzhez hozzájut, tehát a bevételi főösszegek rendben vannak, hanem a bevételi főösszegen belüli tagolódást egész egyszerűen nem lehet nyomon követni. És ez az oka annak, hogy a 2006. évi zárszámadásnál a könyvvizsgáló korlátozó véleményt adott, miszerint ő maga sem tudta megállapítani azt, hogy például a tartozások megbontása, nagyságrendje mennyire valós, hiszen egyidejűleg jelent meg az APEH nyilvántartásában egy hatalmas összegű túlfizetés, egy hatalmas összegű tartozás és szektoronként olyan dinamikai eltérések is tapasztalhatók voltak, amit egész egyszerűen gazdasági folyamatokkal nem lehet magyarázni. Zárójelesen jegyezném meg, mert úgy gondolom, hogy ez egy extrém bizonyítéka annak, hogy ezt a nyilvántartási rendszert, ezt az adatszolgáltatási rendszert, bevallási rendszert át kell újra gondolni és újra kell meg kell nézni, hogy például a nyugdíjbiztosításnál is járuléktartozást mutatott ki az APEH, ami egész egyszerűen nonszensz, szóval ilyen nem fordult elő. Később természetesen ezt korrigálták, mert ugye nyilvánvalóan lépések történtek ez ügyben, de hogyha a költségvetési szerveknél ilyen járuléktartozások mutatkoznak, akkor a gazdálkodó szerveknél is nem biztos, hogy mindig valós az a járuléktartozás, ami itt kimunkálásra került.
Na most, a testület azon túlmenően, hogy megállapította ezeket és ebben az Állami Számvevőszék is abszolút partnere volt a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületnek, aminek egyébként a rövidítése a NYET - de ebből semmifajta következtetést ne vonjanak le. Tehát az Állami Számvevőszék és a könyvvizsgáló is ezekkel mind egyetértett, ezt mi jeleztük az illetékes tárcák felé, és a tavalyi év második felében azt kell, hogy mondjam, kezd már érdemivé válni ez a kapcsolatrendszer, hiszen mind a szociális miniszter, mind a pénzügyminiszter, mind a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egyetértett a testület felvetésével abban, hogy valóban ezt a rendszert újra kell gondolni. Mármint az APEH által alkalmazott informatikai rendszert és ígérvénnyel bírunk arra vonatkozóan, hogy a testület is a NYET-ből egy szakértőt delegálhat majd ebbe a munkacsoportba. Jelenleg még nincs tudomásunk arról, hogy ez a munkacsoport elkezdte a munkáját, de hát bízunk benne, hogy amint elkezdi az érdemi munkáját, akkor testületünk ebbe a munkába be tud majd kapcsolódni.
Egy kicsikét kellemesebb témára térnék rá: az állami költségvetés és a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi helyzetére, hiszen ez mindig központi téma, hogy az állami költségvetésnek mennyivel kell hozzájárulnia a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi egyensúlyához. Itt egy nagyon kedvező folyamatnak lehetünk a tanúi, mert 2006-ban 321 milliárd volt még a közvetlen pénzeszköz átadása, hiszen az állami költségvetés több jogcímen ad át pénzt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, azonban ebből a közvetlen pénzeszköz átadás az, ami a hiányt hivatott pótolni, az összes többi egy járuléki kötelezettségnek a teljesítése az állam részéről. Tehát 2006-ban ez 321 milliárd volt, 2007-ben költségvetési szinten 143 milliárd került tervezésre. Ezzel szemben a 2007-es évet a Nyugdíjbiztosítási Alap több mint 5 milliárd forintos szufficittel zárta, de természetesen ez a költségvetésben nullszaldósan fog megjelenni, mert ennyivel kevesebb pénzt fog majd a költségvetés közvetlen pénzeszköz átadásként az alapnak adni; ez az előző évi ténylegeshez képest jóval kevesebb, de a tervezetthez képest is 182 milliárd forint. Tehát azt kell mondani, hogy 2007-ben elindult egy nagyon kedvező folyamat, ez már 2006-ban elkezdődött a hiánynál, de 2007-ben egy nagyon kedvező folyamat elindult és mi úgy látjuk, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a pénzügyi egyensúlya pillanatnyilag rendben van.
A hiány tekintetében - ez a hiányunkban is megmutatkozik - 2005-ben az alap hiánya annak ellenére, hogy a költségvetés pénzeszköz átadása megtörtént, 93,5 milliárd volt, 2006-ban ez már lecsökkent 19,5 milliárdra, és mint említettem, 2007-ben végül is nullszaldóssá vált a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya.
Úgy gondolom, hogy ez mind azt támasztja alá, hogy ha reálisan kerül tervezésre egy költségvetés, akkor ezt a számok visszatükrözik. Reális tervezés történt 2007-ben és úgy ítéljük meg, hogy a 2008. évi költségvetés tekintetében is reálisan került tervezésre a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi és kiadási oldala is - jóllehet a kiadási oldalon az alapkezelő működésével kapcsolatosan úgy gondoljuk, hogy még vannak némi finomítások.
Végezetül, de nem utolsósorban szeretnék szólni a kapcsolatrendszerünkről - erről már részben szóltam. De úgy gondolom, hogy egy ilyen óriási alap, ami idén már 2800 milliárd forintos összeggel gazdálkodik, több mint 3 millió nyugdíjasnak a nyugellátását biztosítja, nem lenne zökkenőmentes, ha nem lenne egy olyan alapkezelő, mint az ONYF és annak igazgatási szervei.
Az ONYF munkáját folyamatosan vizsgáltuk az év során több ízben is és megállapítottuk, hogy az ONYF szakmailag a legmagasabb szinten, az összes jogszabályt betartva, szabályozottan, fegyelmezetten intézte és intézi a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelését. Úgyhogy én itt a tisztelt bizottság előtt is szeretnék köszönetet mondani Barát Gábor úrnak és az általa vezetett igazgatási szerveknek, mert azon túlmenően, hogy minden törvényi feltételnek megfelelnek, egy ilyen óriási rendszer működtetése hihetetlen szervezettséget igényel. Barát Gábor nyilván el tudná mondani, hogy egy ilyen kis picike félmondatos jogszabály-módosítás hány száz program módosítását teszi szükségessé és ők ezt zökkenőmentesen képesek megoldani, és ez mellett még a mi testületünk munkáját is különböző anyagokkal, szakmai felkészítéssel maximálisan segítik.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy jóváhagyólag fogadja el a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testületnek a beszámolóját és kérem önöket arra, hogy ha 2008-ban bármifajta kezdeményezéssel élünk, azt érdemben vizsgálják meg, és ha önök is úgy ítélik meg, akkor támogassák a felvetéseinket. Köszönöm szépen a lehetőséget és a figyelmet is.
ELNÖK: Köszönöm szépen elnök asszony.
Barát Gábor úr, tessék parancsoljon!
Dr. Barát Gábor főigazgató (ONYF) hozzászólása
DR. BARÁT GÁBOR főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Köszönöm szépen. Nem szeretnék visszaélni a bizottság türelmével, miután ugye mi vagyunk az ellenőrzött szerv, mint a nyugdíjak kezelője és tényleg nem kívánom értékelni, mert elnök asszony korrektül elmondta.
Nekünk egy dolgunk volt és van, hogy a törvényben előírt "kiszolgálást" - idézőjelben, de ezt jó szívvel is mondom - pontosan, precízen végrehajtsuk. Úgy gondolom, hogy ez megtörtént, az ÁSZ mellett, amely folyamatosan ellenőrzi a Nyugdíj Alapot, januártól-decemberig, hisz ott külön rezidenciája is van, szobája és egy kitűnő szakmai kollektíva dolgozik az ellenőrzésen. A NYET munkája az ONYF számára sem elhanyagolható, sőt meghatározó nem csak az alapkezelés témakörében, ami egy nagyon bonyolult szerteágazó feladat, hanem azon intézkedési javaslatok tekintetében, amit önök is talán elolvastak, támogatni tudnak. Ha már itt a bonyolultságról van szó, csak egy példát. Ez az 1, 2 forintos felfelé kerekítés, ami ugye egy ilyen látszólagosan egyszerű dolog, 400 programnak a soron kívüli átállítását igényelte mondjuk a különböző folyósítási és megállapító programon - rendben megtörténtek.
Amire fel szeretném hívni a figyelmet, részben az anyagban szerepel, de a tisztelt bizottság ma találkozott különböző anyagok kapcsán ezekkel a témákkal; részben a zárszámadás, a költségvetés tárgyalásai során, részben pedig a kihelyezett ülésen az ONYF-en - ezek a különböző APEH problémák, amelyek természetesen nem szervezetfüggő problémák, hanem rendszertani problémák, amit érdemes átgondolni a tisztánlátás érdekében.
Felmerült a nyilvántartás kérdésköre, amely szintén önök előtt ismert, és amire személy szerint felhívnám a figyelmet, duplán aláhúzva, hogy ez a beszámoló - ha szabad ilyet nekem mondani, aki annak az intézetnek a vezetője, akit ellenőriznek - abszolút korrekt, tárgyszerű és úgy gondolom, hogy a kapcsolatrendszer is a törvényi feltételeken túlmenő szakmai, korrekt - tehát részben, ami a NYET összetételéből is adódik.
Amit kérnék szépen, és nagy tisztelettel kérem, hogy szíveskedjenek odafigyelni az intézkedési javaslatoknak a szakmai tartalmára, azon belül is elsősorban a hosszabb távú fejlesztésre; mert itt sok problémát persze elmondhatna az ember, de azért vezető, hogy ezeket megoldja. Vannak olyan problémák, amelyek túlmutatnak egy-egy időszakon, túlmutatnak egy-egy akut aktuális problémán, ez pedig kétségtelen a működési költségvetésnek azon része, ami a hosszú távú fejlesztési forrásokat tudná biztosítani. Hiszen nekünk a nyugdíjrendszerben hosszabb távra kell gondolkodni és bármilyen nyugdíjrendszer lesz hosszú távon, bízom benne, hogy keresetpótló és a közös értékeket megtartó rendszer. Jól működő, aktuális nyilvántartás nélkül nem megyünk semmire, vagy nem mennek semmire, ha szabad így fogalmazni.
Tehát itt van egy hosszú távú dolog, amire a tisztelt bizottság is felhívta a figyelmet és az ellenőrző testület is annak idején, hogy mindenképp el kell kezdeni egy hosszabb távú nyilvántartási rendszer további fejlesztését, ami több éves feladat. Ez úgy gondolom, messze túlmegy természetesen a tisztelt NYET hatáskörén, meghaladja adott esetben a mi hatáskörünket is, ez közös gondolkodást igényel, és úgy gondolom, hogy itt szakemberek ülnek, akik fel tudják mérni - ezt én tapasztalom egy-egy ügy kapcsán is. Tényleg igyekszem mindent oldalt - ha szabad így fogalmazni - tisztességesen kiszolgálni szakmailag, hogy ez hosszú távon meghatározó a magyar nyugdíjrendszer szempontjából, mert bármilyen szép elméleteket olvasunk az újságban - néha csacsi dolgokat is olvasunk igen -, feltétel és infrastruktúra nélkül úgy gondolom, hogy nem megy.
Nagyon szépen megköszönöm a lehetőséget, hogy mint az ellenőrzött szerv vezetője szólhattam és szeretném megköszönni - és nem udvariasságból mondom - azt a korrekt együttműködést, ami határozott, hisz az anyagból nem derül ki, hogy itt helyszíni és dokumentum bejárások is történtek. Tehát azokban a témákban, amiket a NYET leírt, azokban nagy mélységben - hogy mondjam - leásott és meg kell mondani őszintén, hogy sokszor minket is nehéz feladat elé állított, de azért vagyunk, hogy kiszolgáljuk.
Köszönöm szépen a lehetőséget és nagy tisztelettel kérem a szakmai javaslatoknak a lehetőség szerinti támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató úr.
Képviselőtársaim, tessék parancsolni, önöké a szó.
Iván László, tessék parancsoljon!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tisztelt Barát Gábor úrék! Tavaly, amikor összeültünk és egy nagyszerű referátumot hallottunk, ott többen is felszólaltunk, jómagam körülbelül olyan 14-15 pontban jeleztem azokat az aggályokat, problémákat, amelyek éppen az informatikai rendszernek a lemaradása, a támogatáshiányból származó problémák, a befutó adatok és az átküldött pénzek közötti különbségekből származó gondokat jelentették. Na most, a beszámolóval, mint olyannal formailag nincs gondom, a beszámoló formailag megfelel a követelményeknek, korrektnek tartom jómagam is. A korrektség alatt értve azt, hogy megfelel a követelményeknek, és a szükséges problémák felvetését is korrektül közvetíti.
A legnagyobb problémám az, hogy változatlanul azt kell megállapítanunk - és ez a jövőre szól, tehát éppen a jövő nyugdíjrendszer fejlesztése szempontjából hosszú távúra is, de gondolom a középtávú is érdekel bennünket -, hogy a legnagyobb gond, ugye az ÁSZ megállapítása szerint nincs utólagos korrekcióra lehetőség a beszámoló alapján, a jövőbeni nyugdíjrendszer kialakításához szükséges adatok nem tekinthetők hitelesnek. Ha nem tekinthetők hitelesnek az adatok, akkor hogyan gondoljuk, és hogyan képzeljük el, hogy azt a hosszú távú nyugdíjrendszer átalakítási folyamatot kellőképpen tudjuk megalapozni - ez az egyik probléma.
A másik, hogy itt változatlanul gondot jelent az, hogy a közös gondolkodás. Mi az, hogy közös gondolkodás? - ezeket szeretjük használni, mindig is használtuk. Az lenne jó, ha közösen eljutnánk oda, hogy, de vannak bizonyos témák és bizonyos ügyek Magyarországon - ilyen a nyugdíjügy, ilyen az idősügy, ilyen az egészségügy és még sok más ügy -, amelyek pártok feletti ügyek, csak a kérdés az, hogy a pártok feletti ügyekben ez a közös gondolkodás mit jelent? Bekerültek-e és nem egészen érzékelem, a beszámolót megalapozták-e azok a hozzászólások, amelyeket mi a múlt évben tettünk? Azt tartottam volna nagyon fontosnak és jónak, hogy az akkori jegyzőkönyvet utána megkapjuk, és a jegyzőkönyvben az általunk elmondottakra valamiképpen épülhetett volna, vagy legalábbis felvette volna azokat a szempontokat a beszámoló.
A másik, hogy kétségtelen az is, hogy az informatikai rendszerrel kapcsolatosan akkor már kifogásoltam és felvetettem azt tételszerűen, hogy milyen módon nem kapja meg az informatikai rendszer a megfelelő pénzügyi támogatást. Akkor ott beszéltünk arról, hogy deficites. Na most, az a kérdésem például, hogy ez a deficites informatikai rendszer deficites biztonsága hogy alakult mostanáig, történt-e akkor ott valami fejlesztés, kapott-e valami többletpénzt, kapott-e valami informatikai támogatást valamiképpen, amelyik ezt a meglévő problémát kezelni képes. Szóba került az egyénre szabott elszámolási rendszernek a bevezetése vagy kialakítása - erre se látok utalást, hogy ez mennyire biztonságos, és hogy megtörtént-e? Tehát azt hiszem, hogy ezek a számok, a feldolgozás és sok minden szempontjából a korrektség mellett, az embernek a hiányérzete éppen az informatikai rendszernek a nem megfelelő működése és az informatikai rendszerrel kapcsolatos jövőbeni aggályaink megkérdőjelezik a reális tervezhetőségnek a lehetőségét.
Még talán egy utolsó megjegyzés, hogy ez a jelenlegi optimista kicsengésű megjegyzés - és nem akarom ezzel csökkenteni ennek az értékét -, hogy 182 milliárd lett most már az a pénzátadás, amelyik 2006-ban 321 milliárd volt, 2007-ben 143 milliárd tervezett, majd 182 milliárd lett végül is és a szufficit viszonya ehhez képest. Akkor se tudtuk megmondani, hogy ez a szufficit miből származik. Tehát engem nagyon izgat az - és azt hiszem, nem vagyok ezzel egyedül -, hogy a szufficittel számolva az egyébként deficites rendszer hogyan kezeli azt a problémát, hogy ez a kedvező irány, mert 182 milliárd lett a 321, majd a 143 milliárd helyett.
Tehát itt lehet, hogy látszólagos az ellentmondás és lehet, hogy nem látom a mögötte lévő konkrét folyamatoknak a jelenlegi helyzetét, de én azt felvetném, hogy azért ezt kedvező iránynak lehet formailag tekinteni, de a valóságban annak a nyugdíjrendszernek a rendkívül súlyos helyzetét tekintve, amelyik jelenleg van, és amely a függőségi rendszerekben számos sebből vérzik, hogy hogyan tudjuk kezelni a nyugdíjrendszer átalakítása érdekében. A nullszaldósság, tehát a szufficit és a nullszaldósság kétségtelen két helyen van, de ez mindenképpen számomra egy komoly gondot és problémát jelent. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt szeretném megkérdezni, hogy kívántok-e most reflektálni a tanár úr által felvetettekre. (Jelzés: Igen.)
Mielőtt szót adok, a jegyzőkönyv számára szeretném bediktálni, hogy Ágh Péter képviselő urat László Tamás képviselő úr helyettesíti, Iván László helyettesíti Aszódi Pált, Borsos Józsefet Soltész Miklós alelnök úr és Koszorús Lászlót pedig Zombor Gábor képviselő úr.
Elnök asszony, tessék parancsoljon!
Szeremi Lászlóné elnök (NYET) reflexiója
SZEREMI LÁSZLÓNÉ elnök (Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület): Köszönöm szépen a kérdéseket és a véleményt is. Mindenekelőtt azt szeretném tisztázni, hogy amire Iván professzor úr utal az nem a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület részvételével megtartott fórum volt. A Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület tavaly is elküldte a beszámolóját, most először van lehetősége, hogy itt a bizottság előtt tárgyalja; tehát ebből adódóan az ott megfogalmazott felvetésekre, jegyzőkönyvekre ismeret hiányában nekem nem áll módom reagálni. Amiket azonban itt konkrétan elmondott, ez a jövőbeni nyugdíjrendszer - ez az ÁSZ-ra való utalás, ami az anyagban szerepel - szeretném jelezni, hogy ez a járulékokra vonatkozik, tehát nem a kiadási oldal, hanem a járulék. Tehát a bevételi oldalról van szó, hiszen a NYIKA - a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal - feladatkörébe tartozik az, hogy közép- és hosszú távon kidolgozza a fenntartható és finanszírozható, és főleg a szegénységet elkerülő nyugdíjrendszert, hiszen ennek a hármas EU-s követelménynek kell megfelelnünk. Ebből adódóan a NYIKA munkája szempontjából sem mindegy, hogy milyen alapról indítja ezeket a számításokat. Tehát itt nem a kiadási oldal bizonytalan, az teljesen kiszámítható, automatizmusok épülnek ki, prognosztizálható, a bevételi oldalon van ilyen formában, de nem a végösszeg tekintetében - mert mint említettem, a summaösszeghez az alap hozzájut -, hanem az azon belüli megosztásnál vannak a bizonytalanságok.
A következő gondolat, amit ön felvetett, hogy ez a közös gondolkodás, pártokon felüli közös gondolkodás mit jelent a mi értelmezésünkben? A mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy az adott témával érintett minisztériumok szakértői és a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület szakértői közösen leülnek, mindenki elmondja, hogy ő hogy látja ezt az adott helyzetet, feltárják közösen a problémákat és megpróbálnak közösen egyfajta megoldási javaslatot vagy többek között alternatív javaslatot tenni, de nyilvánvalóan a végső fázisban vagy már a középső fázisban, önök és később a kormány és a parlament is bekapcsolódnak. Tehát ezt értjük mi közös gondolkodás alatt és ez a mi beszámolónkban nem egy szlogen vagy nem egy divatos kifejezés, hanem valóban ezt ténylegesen és tettlegesen értjük, hiszen a testület kétévi munkája során történt levelezésen keresztül nyomon követhető az, hogy tulajdonképpen akár a pénzügyminiszter úrral, akár a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel havi levélváltásban vagyok már ezeknek az ügyeknek a tisztázása érdekében és abszolút nyitottak és pozitívak ezeknek a megoldása tekintetében.
A következő gondolat, amit felvetett, hogy nem érti ezt a nullszaldósságot, meg hogy hogy lett egy ekkora tervezett hiányból végül is egy nullszaldósság, illetve egy aránylag fele összegben lecsökkentett pénzeszközátadás? Ez arra vezethető vissza, hogy először is a tervezés reális alapokon történt. Másodszor a gazdasági folyamatok következtében a munkáltatói és ebből adódóan a munkavállalói járulékfizetések is sokkal dinamikusabban jöttek, mint ahogy azt eredetileg tervezték. És végül volt egy járulékátcsoportosítás, ami szintén egyfajta többletbevételhez juttatta az alapot, tehát azt kell, hogy mondjam, hogy egy elindult pozitív gazdasági folyamat és egy elindult tudatos pozitív munkáltatói magatartás vezetett oda, hogy végül is az alapnak a pénzügyi bevételi oldala úgy alakult, ahogy alakult.
A többi kérdésre, ami a közeli, illetve a távoli jövőre vonatkozik, ott kompetencia hiányában nem áll módomban semmifajta véleményt mondani, hiszen a törvény elég egyértelműen megmondja, hogy sajnos a Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület azt kell, hogy mondjam, hogy a múlttal kell, hogy foglalkozzon, hiszen a zárszámadási törvényt kell, hogy véleményezze és a biztosításának a működési feltételeit; tehát még a közeljövőre nézve sem tehet hivatalosan jogszabályilag semmit. Hozzáteszem zárójelesen, hogy egy kicsikét túlléptük mi ezt a hatáskörünket, mert azért mi úgy gondoltuk, hogy a múltat lehet elemezni, de azért talán az sem elhanyagolható, hogy esetleg a jelenre vagy a jövőre nézve teszünk megállapításokat, de nem törvényi kötelezettségünk.
A működéssel kapcsolatosan pedig a Barát úrnak adnám meg a szót.
Dr. Barát Gábor főigazgató (ONYF) reflexiója
ELNÖK: Főigazgató úr, tessék parancsoljon!
DR. BARÁT GÁBOR főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Köszönöm szépen. Szeretném én is megerősíteni, hogy itt két külön dologról van szó. Az Állami Számvevőszék a véleményében a járulékbevételek "hitelességét" - idézőjelben - kérdőjelezte, pontosabban fogalmazva: a szektoronkénti megoszlását éppen az APEH adatközlés problematika miatt. Ez egy sokkal szélesebb problémakör, érdemes átgondolni a nagy adatbázisok kérdését rendszertanilag; lehet, hogy valakire rápakoltak jó szándékkal különböző biztosítási feladatokat és lehet, hogy nem tud megfelelni neki.
Szeretném megerősíteni, hogy a magyar nyugdíj-megállapítást befolyásoló, az egyének nyugdíjának az összegét meghatározók informatikailag, tehát ügyvitelileg hitelesek, ezek auditáltak. Kint tetszettek lenni az ONYF kihelyezett ülésén, mind a három nagyrendszerünk: a nyugdíjmegállapító rendszer, a nyilvántartási rendszer és a nyugdíjfolyósító rendszer a NYUFUR tökéletesen működik, semmi fennakadás nincs. Amire utaltam, az éppen abba az irányba jelezne egy támogatási igényt, ha fogalmazhatnék így, hogy nem azzal van nekünk gondunk, hogy a sok ezer jogszabály-módosítást nem tudjuk átvezetni, mert nincs forrás a programunkon - ugye több száz program működik természetesen a nagyrendszereken belül -, mi tovább szeretnénk gondolni.
Abban kértem a segítségüket akkor és most is, hogy jó lenne, ha jelenleg objektív okok miatt papíron levő nyilvántartásaink is - ezek a régi APEH járulék-nyilvántartások, a régi OEP által vezetett betegségi nyilvántartások is - alfanumerikusan rögzítve lennének a központi adatbázisunkban, és akkor minden egyes egyénre vonatkozó adat az elektronikus dossziéban előjön - ez ma hiányzik, ez egy olyan 30 százalék. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek meg adatok, csak a nyugdíj-megállapításnál ez az egyénnek, de az esetek többségében az egyén helyett mi járunk el, egy hosszadalmasabb ellenőri munkát igényel.
Tehát itt, ami nagyon fontos, hogy az informatikai rendszer több szempontból auditált, jog-biztos és szakmailag biztos; hosszabb távon jó lenne, ha minden adat elektronikusan bekerülne, és ehhez kell egy hosszabb fejlesztési folyamat, amely nem csak pénzkérdés. Ezeket a régi tb-nyilvántartásokat, hadd mondjam, amit mi örököltünk - mert az élet nagyon kacskaringós volt -, ezeket olvasni is tudni kell nyugdíjul. Nyugdíj szakemberek tudják olvasni, egy életről van szó, egy szakmai tartalomról ahhoz, ahol a szakmai tudás mellett jó értelemben vett humánum és szakmai rutin kell, és attól félek, hogy ha ez elhúzódik, ezek a szakemberek is, mi sem fiatalodunk, meg a kollégáim sem. Ebben nagy tisztelettel kérném a segítséget, amit úgy éreztem, hogy akkor meg is kaptam. Tudom, hogy ez pénzben kell, hogy kifejeződjék, de hogy ha a tisztelt bizottság a költségvetésnél külön odafigyel erre, azt megköszönöm. A működő rendszerre a források biztosítva vannak, én egy picit előre szeretnék tekinteni, mert azt hiszem, hogy ez a közös hozzáállás. Köszönöm szépen az észrevételt.
További hozzászólások, vélemények
ELNÖK: Vidorné Szabó Györgyi, tessék parancsolni!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnök Asszony! Főigazgató Úr! Azzal szerettem volna kezdeni, hogy köszönetet mondjak a bizottság nevében nem csak az anyag miatt, hiszen az, hogy hogyan dolgozik a testület, mi több, hogyan dolgozik a nyugdíjbiztosító főigazgató úr égisze alatt, ezt tudjuk, ismerjük; hanem azért is külön, hogy módot adott rá elnök úr, hogy itt leülhessünk, és ezt megbeszélhessük. Láttunk már ugye ilyen jelentést, de egészen más a személytelenség mögött, hogy ha olvassuk ezeket a sorokat és egészen más, hogy ha le tudunk ülni ezt megbeszélni.
Azt azért a magam számára is hadd rögzítsem le, hogy itt és most nem az egész nyugdíjrendszerünknek a problémája és az egész nyugdíjrendszerünknek az elemzése áll, hanem ennek - bár kétségtelen, az egyik legfontosabb része - csak az egyik szelete, hiszen az alap ugye azzal dolgozik, amilyen törvényeket megalkottunk, a testület pedig, elnök asszony vezetésével, ezt a működést ellenőrzi. Nem több, nem kevesebb és ezzel nem degradálni szeretném ezt a munkát, ellenkezőleg, csak helyretenni, hogy miről szólunk most, mi áll előttünk.
Nagyon sok minden elhangzott, ismétlésekbe nem kívánok bocsátkozni, de két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy vitathatatlan előnye ennek az anyagnak, hogy valóban nem csak azt teszi, ami a szoros kötelezettsége, hogy megmondja, hogy hogyan történt abban az évben, az ellenőrzésnek mi volt az eredménye; hanem az a mérhetetlen pozitívum, ahogy ezekből a tapasztalatokból leszűr szakmailag olyan felvetéseket, amelyeket a jövőre vonatkoztatva mindenképpen nekünk úgy kell venni, hogy kötelességünk ezeknek az érvényesülését figyelni. Mondjam így, hogy kötelességünk, de ezt örömmel és szívesen tesszük. Nem első alkalommal beszélünk már ezekről, hogy igen felvállaljuk, és támogatni tudjuk mindazokat a szakmai megfogalmazásokat, amelyek ebben az anyagban megtalálhatók éppen azért a hosszú távú és előremutató lehetőségekért, ami jogszabályalkotásunkban majd előttünk áll, tehát nekünk erre az alapra kell támaszkodni.
Azt gondolom, hogy minden dicsérő szónál többet fog érni majd az, amikor egy következő beszámolónál már papíron is meg fog jelenni, hogy mi volt az eredménye ennek a mostani megbeszélésnek, különös tekintettel arra, hogy mi is a bizottság részéről most indulunk el egy nagyon fontos, nagyon nehéz és azt gondolom, hogy egy nagyon szép úton. Nevezetesen: a Nyugdíjpolitikai albizottság végre megkezdi a működését és szerdán, 5-én találkozunk - természetesen nyilvános az albizottság ülése. Elkezdjük ezt a munkát, és azt gondolom és ígérhetem kedves képviselőtársaim nevében is, hogy mindezeket a felvetéseket mi magunk elé tesszük, és egybe fogjuk tekinteni ezeket a problémákat. Még egyszer köszönöm a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök asszony.
Béki Gabriella, tessék parancsolni!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Kicsit késve jelentkeztem. Lényegében hasonló gondolatok foglalkoztattak engem is, amit nagyon jól megfogalmazott alelnök asszony. Szerintem számunkra megnyugtató, hogy a NYET, amelyik alaposan vizsgálódhat, betekinthet, ennyire pozitív véleményt, összegzést tud mondani az ONYF munkájáról. Én is arra szerettem volna felhívni a figyelmet, ami a jövőbe mutat és számunkra nagyon fontos jelzés.
Leírásra került, egyébként az ÁSZ véleményére támaszkodva, hogy az alapkezelő a működőképességének a határán van - ugye itt a működési költségeket kell gondolnunk a kijelentés mögött és tudjuk, hogy várhatóan jelentős feladatbővülést fog átélni a Nyugdíjfolyósító Intézet. Azt gondolom, hogy az az átrendeződés, ami az egészségügyi reform részeként várható feladat, hogy tudniillik odakerüljenek a táppénzfolyósítással kapcsolatos feladatok, tudom, hogy még nem eldöntött, de talán egyetérthetünk abban, hogy pontosan az ONYF jó működése és országos kiépítettsége azt jelenti, hogy számukra a legmegnyugtatóbb az lenne, hogy ha odakerülne a feladat. Nos, szóval, hogy ez a feladatbővítés mindenképpen azt kell, hogy jelentse, hogy működési költségbővítés is kapcsolódjon hozzá, hogy jelentős működési költségbővítés kapcsolódjon hozzá. Azt gondolom, hogy ez egy olyan téma, olyan ügy számunkra, amire nekünk kell odafigyelni a közeli jövőben.
Magam is fennakadtam azon a kijelentésen, amit első helyen Iván professzor úr hozott szóba. Számomra sem volt egyértelmű ebből az adatok hitelességével kapcsolatban megfogalmazott mondata, hogy ez a járulék oldalt érinti - így köszönöm, eléggé helyrekerültek a dolgok.
Még egyszer mondom, megnyugtató számunkra, hogy ennyire pozitív az értékelés. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Amennyiben nincs több hozzászólás, vélemény, nagyon szépen köszönöm a tájékoztatót, köszönöm az írásos anyagot és a szóbeli válaszokat elnök asszonynak, főigazgató úrnak. Hogy ha kívánják, még természetesen van lehetőségük reflektálni a Béki és Vidor képviselő asszony által elmondottakra.
Elnök asszony, kíván szólni? (Igen.)
ELNÖK: Parancsoljon!
SZEREMI LÁSZLÓNÉ elnök (Nyugdíjbiztosítási Ellenőrző Testület): Csak egy mondat és ez nem is reflektálás, hanem a bizottság valamennyi tagjának szól, hogy a testület nevében köszönöm a lehetőséget, hogy itt lehettünk, hogy beszámolhattunk és köszönöm a bizottság hozzáállását is ehhez a témához.
ELNÖK: Gábor, parancsolj!
DR. BARÁT GÁBOR főigazgató (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság): Köszönöm szépen, amit a Gabi mondott. Volt szerencsém azzal a területtel is foglalkozni, tehát tudom mit jelent egy ilyen átrendezés, természetesen rendkívül bonyolult, ebbe nem kívánok belemenni.
Egy dologra hívnám fel a figyelmet, hogy hogyan lehet egy tisztességes, abszolút szakmailag generált rendszert megkérdőjelezni. Egy újság megírja, hogy valakinek azt mondták, hogy meghalt és nem kap nyugdíjat - semmit nem néz utána. A rendszerünk eleve ezt kizárja. Kiderül, hogy a tisztelt felesége vette föl a postán idő előtt, elitta - már elnézést kérek - és utána ezt hazudta, elnézést, a férjének; de erre majd visszatérünk, mert ezek azok az ügyek, amelyek messze túlmutatnak a tisztelt bizottságon. Beszélt velünk az újságíró, és a végén meg az derül ki, hogy luk van az életrajzon; szeretném megnyugtatni önöket, hogy nincs, mert ilyen nem fordulhat elő a mi rendszerünkben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A kliens az él hál' istennek, nyugdíja van. A feleség, ha sokat ívott, nem biztos, hogy ő élve marad, de hát sajnos ilyen az élet. (Derültség.)
Nagyon szépen köszönöm még egyszer elnök asszonynak és főigazgató úrnak a szakszerű tájékoztatást és azt hiszem, hogy a bizottság nevében most ígérhetem, hogy jövőre ebben a témában ugyanitt a parlamenti tavaszi ülésszak indítása körül szívesen látjuk elnök asszonyt az újabb beszámolóval. Nagyon szépen köszönöm a részvételüket, viszontlátásra, szép hetet kívánok önöknek.
Rátérünk az egyebek napirendi pont tárgyalására. Nekem lenne egy nagyon rövid bejelentenivalóm.
Kedves Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy nincs parlamenti kötelezettségünk a következő héten, így nem áll szándékomban bizottsági ülést tartani. Szeretném felhívni a figyelmüket viszont arra, hogy két hét múlva kihelyezett bizottsági ülést tartunk, ahol a tél lezártával a hajléktalan-ellátásról kapunk egy tájékoztatót a budapesti szervezetnél és Vecsei Miklós miniszteri biztos urat is meghívtuk a napirendek között. (Közbeszólás: Vecsei Miklós volt miniszteri biztos.) Illetve volt, igen, úgy értettem - már ő marad, számomra legalábbis. Vecsei Miklós urat is, a Közalapítvány kuratóriumi elnökét is meghívtuk, hogy tartson egy napirendi ponti tájékoztatót.
Nagyon szépen kérem képviselőtársaimat, hogy vegyenek részt a bizottsági ülésen, Zsolt, azt hiszem, hogy dátumot is tudunk mondani: március 18-án, kedden, délelőtt 9 órakor - itt nem messze a Dózsa György út és a Váci utca sarkán - 9 órára tervezzük az indítását, és dél körül végeznénk. Nagyon szépen kérem képviselőtársaimat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a két hét múlva tartandó bizottsági ülésen.
Van-e valakinek közérdekű bejelentése? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, köszönöm a részvételüket, a bizottsági ülést bezárom, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 55 perc)
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné