ISZB-5/2008.
ISZB-53/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2008. április 22-én, kedden 08 óra 30 perckor
az Országház főemelet 37-38. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelent *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat (T/5451. szám) (Általános vita) *
Képviselői kérdések *
Válaszok *
Határozathozatal *
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5449. szám) (Általános vita) *
Kérdések, vélemények *
Dr. Horváth Sándor válaszai *
Határozathozatal *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5481. szám, új/átdolgozott változat a T/5318. szám helyett) (Koszorús László, Dr. Deutsch-Für Tamás, Szijjártó Péter, Ágh Péter, Dr. Cser-Palkovics András, Erdős Norbert, Dr. Nyitrai Zsolt és Rogán Antal (Fidesz) képviselők önálló indítványa) *
Az előterjesztő szóbeli kiegészítése *
Dr. Baraczka Mariann reagálása *
Képviselői kérdések *
Dr. Baraczka Mariann válaszai *
Meghívottak hozzászólásai *
Határozathozatal *
1. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényjavaslat (T/5451. szám) (Általános vita)
2. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5449. szám) (Általános vita)
3. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5481. szám, új/átdolgozott változat a T/5318. szám helyett) (Koszorús László, Dr. Deutsch-Für Tamás, Szijjártó Péter, Ágh Péter, Dr. Cser-Palkovics András, Erdős Norbert, Dr. Nyitrai Zsolt és Rogán Antal (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
4. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) alelnök
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Hajdu László (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Érsek Zsolt (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP) dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Farkas Imrének (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) megérkezéséig Hajdu Lászlónak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Korózs Lajosnak (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz) megérkezése előtt Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz) dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz)
Gérnyi Gábor főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Köncse Tamásné szakértő (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Baraczka Mariann szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Bidló Judit főigazgató (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete)
Fodor Ágnes elnök (Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete)
Dr. Jármai Péter fogalmazó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Elek Márton fogalmazó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Számadó Tamás (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Ábrahám Edit tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Várallyay Emőke vezető tanácsos (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szepezdi Zsuzsanna főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Horváth Beatrix főosztályvezető (Egészségügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 08 óra 35 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Sok szeretettel köszöntök mindenkit a bizottság mai ülésén.
A bizottsági ülés határozatképes. A helyettesítéseket diktálom. (A jegyzőkönyv elején részletezve.)
Javaslatot teszek a napirendi pontok megtárgyalására, amelyet képviselőtársaim írásban megkaptak. Az első és a második napirendi ponttal kapcsolatban csupán az általános vitára való bocsátásról kell döntenünk. A harmadikban egy önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételéről, negyedikként pedig az egyebeket. Van-e valakinek észrevétele a napirendi pontokkal kapcsolatban? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, hogy elfogadja-e a napirendi javaslatot. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Rátérünk az első napirendi pontunkra. A tárca képviselőjének megadom a szót. Kérem, hogy nagyon röviden ismertesse a módosítást.
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Az expozéban néhány kondícióról szólnék, ami szükségessé tette ennek a törvényjavaslatnak a kidolgozását. Ez egy javaslatcsomag része, amely alapvetően az uniós irányelvek miatt kerül a pályázat elé. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény tartalmaz minden olyan, a fogyasztókkal szemben alkalmazott magatartási tilalmat, amelyet a 2005/29-es EK-irányelv alapján kötelező a maximum harmonizáció keretében átültetni a hazai szabályozásba. Ez viszonylag kevés mozgásteret enged. E törvényjavaslat így egységesen tartalmazza a fogyasztókkal szembeni magatartási tilalmakat és eljárásokat, erre való tekintettel a benyújtott javaslathoz több új törvény és törvénymódosítási javaslat kapcsolódik, e körbe tartozik a reklámtörvény is. A korábbi reklámtörvény olyan mértékben érintette volna az irányelv alapján a módosítást, hogy a jogalkotási elvek figyelembevételével szükségessé vált új törvény alkotása is, valamint a gyakorlati tapasztalatok alapján is változtatni kellett a korábban problémás szabályozási területeken.
Itt fontos megemlíteni, hogy a gyermek- és fiatalkorúak védelme érdekében általános tilalmakat fogalmaz meg a törvény, ugyanakkor egyes árukra és tevékenységekre vonatkozóan, mint pl. fegyver, lőszer, alkohol, dohány, veszélyes eb, emberi szövet és terv, terhesség-megszakítás, stb. speciális tilalmakat és részletes szabályokat állapít meg. Talán egy nagyon fontos részletes szabályozási területre térnék ki, nevezetesen, hogy a törvény továbbra is tiltja kategorikusan a dohány reklámozását, de szűk körben kivételeket fogalmaz meg a javaslat.
Az Egészségügyi Világszervezetnek van egy keretegyezménye, amelyet Magyarország törvényként szintén kihirdetett, amelyik a dohány reklámozásáról, promóciózásáról és szponzorálásáról szól. Ezeknek kemény tiltását rendeli el, viszont lehetővé teszi, hogy azok a országok, amelyeknek az alkotmánya ezt megengedi, a teljes tiltást oldják.
Az Alkotmánybíróság 2000-ben hozott határozatot arról, hogy a magyar alkotmányból nem vezethető le a dohányáruk reklámjának teljes, totális tilalma. Így a javaslat megengedi a dohánytermékek forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámot, továbbá az európai gazdasági térségben előállított sajtótermékekben szereplő reklámot, amennyiben ezek a termékek az európai gazdasági téren kívül terjesztendők.
Szintén kihelyezhető dohányreklám a dohányszaküzletekben, ha azt csak a betérők láthatják. Más üzletekben csak a dohányáru megnevezését, fotóját és a gyártó nevét lehet kihelyezni elkülönített forgalmazási helyen. A reklám mérete nem lehet nagyobb az elkülönített hely felületének 20 százalékánál. A szabályok megszegéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője együttesen, míg az okozott kár megtérítéséért mindhárman egyetemlegesen felelősek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A képviselőké a szó. Béki Gabriella, tessék!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Tisztelt Bizottság! Azt szeretném kérdezni a reklámtörvénnyel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy érinti a dohányreklám szabályozását is, hogy történt-e egyeztetés egészségügyi szervekkel, ÁNTSZ-szel akár, illetve azokkal a civil szervezetekkel, akik a dohányzással kapcsolatosan tevékenykednek. Valamit azt is szeretném tudni, hogy a Reklámszövetséggel történt-e egyeztetés és mi volt a véleményük ezekről a javaslatokról. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés?
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Én is kérdezni szeretnék. Személy szerint egyáltalán nem örülök neki, hogy bármilyen kis részben is lehet reklámozni a dohánytermékeket, lehet azonban egy pozitívuma ennek, nevezetesen, hogy ha valaki megsérti ezeket a szabályokat, akkor vajon a végrehajtással hogy állunk. Be lehet-e hajtani a - remélem, nagyon nem kevés - pénzt, hogy ha ez megtörténik? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Főosztályvezető úrnak adom meg a szót. Az újabb helyettesítés: Dér Zsuzsanna helyettesíti Érsek Zsolt képviselő urat, Aszódi Pált Cseresnyés Péter, Hirt Ferencet pedig Koszorús László és Iván Lászlót pedig Lanczendorfer képviselő asszony. Borsos József pedig Zombor Gábor képviselő urat.
GÉRNYI GÁBOR (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Még egy pótlólagos korrekciót szeretnék én is végrehajtani, csapatunk tagja Számadó Tamás úr, az IRM főosztályvezető, aki szintén részt vett a kidolgozásban. Felkérem Köncse Tamásnét, hogy válaszoljon Béki Gabriella kérdésére.
KÖNCSE TAMÁSNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Asszony! Szeretném tájékoztatni a bizottságot és képviselő asszonyt is arról, hogy a reklámtörvény újraalkotása során nagyon gondosan és széles körűen egyeztettünk, nagyon hosszú időt vett igénybe, mire ezt a formát öltötte a törvény. Természetesen mindazokkal a szervezetekkel, akik bármilyen módon érintettek, megtörtént az egyeztetés, így a reklámszakma képviselőivel, dohányreklám ügyben külön a dohánygyártók képviselőivel, az ellenoldallal, az egészségügyi szervezetekkel, a dohányzásellenes civil szervezetekkel és az Egészségügyi Minisztériummal is természetesen megtörténtek az egyeztetések. A most itt fekvő javaslat egy olyan kompromisszum eredménye, amely egy egyértelmű tiltást, illetve szabályozást fogalmaz meg. A képviselő asszony előtt jól ismert még az Egészségügyi bizottságból is, hogy a korábbi, illetve a jelenleg hatályos reklámtörvény az eladási helyen lehetővé tette a dohánytermékek bemutatását és ez számos jogértelmezési, jogalkalmazási problémát okozott, tehát széleskörűvé tette a nem kívánt reklámot.
Most ezt korrigáljuk és gyakorlatilag az itt fekvő javaslat egy jelentős szigorítás, illetve egy olyan egyértelmű szabályozás, amely megszünteti a korábbi anomáliákat, ugyanakkor, mivel a dohányterméket legálisan lehet forgalmazni, a forgalmazó helyeken ezt a minimális tájékoztatást szolgáló reklámlehetőséget megadja.
Alelnök asszony kérdésére pedig szeretném mondani, hogy természetesen nagyon széles a szankciók köre, a fogyasztóvédelemről szóló és a következő napirendként tárgyalt törvénymódosítás jelentős bírságolási rendszert vezet be, amelyet ebben az esetben is majd alkalmazni kell, hiszen minden, a fogyasztókat érintő jogsértés az EU-ba, rendszerbe csatornázódik be. Ugyanakkor a már hatályos törvények is lehetővé teszik, hogy ha fiatalkorúak esetében sértik meg a dohányeladásra vonatkozó korlátozásokat vagy egyéb tényezőket, az üzletek be is zárhatók. Tehát nagyon szigorú szabályok érvényesülnek és ezzel élni is fognak a hatóságok - reményeink szerint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük. Általános vitára való bocsátásról szavazunk, továbbá egy bizottsági előadót kell állítanunk, mert ma 10 órakor kezdődik a házban ennek a törvénynek a vitája. Aki alkalmasnak tartja, kérem szavazzon! (Szavazás.) Tizenhat igen, kilenc tartózkodás. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előterjesztést.
Bizottsági előadói szerepre ki vállalkozik? Béki Gabriella. Aki egyetért vele, kérem, jelezze! (Szavazás.) Egyhangú. Kisebbségi előadó állítására is van lehetőség. Kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel? (Nincs jelentkező.) Nem kívánnak. Köszönöm szépen.
Rátérünk a második napirendi pontunkra, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Köszöntöm Horváth Sándor főosztályvezető-helyettes urat és a csapatát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében. Megadom a szót Horváth úrnak.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Én is tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Először is a fogyasztóvédelmi törvény jelenlegi módosítására uniós jogharmonizációs kötelezettség miatt került sor, született egy új fogyasztóvédelmi irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról, másrészt tavaly a kormány elfogadta a harmadik középtávú fogyasztóvédelmi politikát és az ennek végrehajtására szolgáló négyéves cselekvési programot és ott meghatározott bizonyos feladatokat, amelyek azt igényelték, hogy a törvényt megnyissuk. Ezek voltak többek között a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének rendezése, a nyilvánosság szabályainak szélesítése, a szankciórendszer erősítése és a békéltető testülettel kapcsolatos szabályozásnak az átalakítása. Ennek mentén a törvénymódosítás főbb elemei a következők. Ahogy mondtam, a hatóság döntéseivel kapcsolatban szélesítjük a nyilvánossági szabályokat. A közzétételi szabályok módosítását az indokolta, hogy szeretnénk a vállalkozások jogkövető magatartását ezzel is ösztönözni és kibővült ennek okán azon határozatoknak a köre. A jövőben kötelezően közzé kell tenni.
A jogerőre tekintet nélküli határozatok körében két esetkörrel bővítjük. Egyrészt, ha az üzlet ideiglenes bezárását rendelték el, másrészt, ha a termék forgalmazását tiltották meg. A jogerős határozatok körében szintén két esetkörrel bővült a nyilvánosság, egyrészt, hogy ha 18 éven aluliak részére követnek el jogsérelmeket, másrészt pedig, hogy ha jelentősebb vállalkozással szemben pénzügyi szankciót megállapító határozatokat hoznak.
A bírságszabályozást is módosítottuk a fogyasztók biztonságának garantálása érdekében. Ez elsősorban azt érintette, hogy a jövőben egy egységesebb és átláthatóbb bírságrendszer kerül kialakításra. A fogyasztóvédelmi hatóság által kiszabott anyagi-jogi jellegű bírságok helyébe egységesen a fogyasztóvédelmi bírság fog lépni és meghatározzuk a jövőben a fogyasztóvédelmi bírság alsó és felső határát. Ez 30 ezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet. A kisebb vállalkozások esetében ez úgy néz ki, hogy a bírságplafon maximum egymillió forint lenne.
Ezenkívül szélesítettük a hatóság szankciórendszerét. Lesz lehetőség enyhébb intézkedések meghozatalára is, mint pl. kötelezni a hiányosságok megszüntetésére az adott vállalkozást, illetőleg erősebb jogosítványok is lesznek: szélesebb körben lesz üzletbezárási lehetősége. Ugyanakkor a jogalkotó három esetkörben, három súlyosabb jogsértéstípusban azt is meghatározta, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság ezekben az esetekben pénzügyi szankciót állapítson meg, ha a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét közvetlenül sérti vagy veszélyezteti, hogy ha ismételt jogsértésre kerül sor, illetőleg, ha 18 éven aluliak sérelmére követnek el jogsértéseket.
A másik jelentős módosítása a törvénynek, hogy a fogyasztóvédelmi törvényben lesznek elhelyezve ezentúl az ügyfélszolgálattal és a panaszkezeléssel kapcsolatos általános szabályok. A jövőben minden írásbeli panaszt a vállalkozásnak 30 napon belül meg kell válaszolnia és ha elutasítja, akkor tájékoztatni kell a fogyasztót a jogorvoslati lehetőségekről, illetve ha olyan vállalkozásról van sózó, amely ügyfélszolgálatot köteles működtetni, akkor ez a határidő 15 napra szűkül és nemcsak az elutasított, hanem az elutasított, hanem az elfogadott transzok esetében is válaszolni kell. Ez alól kivétel csak a fogyasztó szóban bejelentett és azonnal orvosolt panasza jelent majd.
Új elem a fogyasztóvédelmi törvényben, hogy az állam a fogyasztók helyzetének megkönnyítése érdekében egy állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálatot hoz létre 2009. január 1-jétől. Az ügyfélszolgálatnak lesz a feladata a fogyasztók tájékoztatása, a különböző fogyasztói beadványok fogadása, illetőleg az illetékes hatóságokhoz való továbbítása.
Ami pedig a bizottság érdekkörébe legfőképp esik, a fiatalkorúakkal kapcsolatosan is szigorítjuk a rendelkezéseket, jelenleg a fogyasztóvédelmi hatóságnak lehetősége van, hogy ha fiatalkorúakat dohány- vagy alkoholtermékekkel szolgálnak ki, bezárják az üzletet. Ez a jövőben kiterjedne a szexuális termékekkel való kiszolgálásra is.
Ahogy az elején mondtam, a békéltető testületek eljárási szabályai is módosulnak, ezek a testületek, már 9 éve 1999 óta működnek és a működés tapasztalatai szükségessé tették, hogy az eljárási szabályokon korrekciót hajtsunk végre a hatékonyabb működés érdekében. És pont a működés biztosítás miatt törvényi szinten is rögzítésre kerül, hogy a békéltető testületeknek az állam a mindenkori éves központi költségvetésben köteles majd gondoskodni a támogatásáról.
Nem utolsó sorban a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköreit is rendezzük és tisztázzuk. A fogyasztóvédelmi törvényben keretszabályként egy olyan rendelkezés kerül megfogalmazásra, amelynek kapcsán tisztázásra kerül, hogy a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartásának az ellenőrzését a jövőben a Fogyasztóvédelmi Hatóság látja el és jár el ezek megsértése esetében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Tessenek parancsolni!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Ha már a bírságokra kérdeztem az előbb, most egész megdöbbentett engem ez a szám, ez a kétmilliárd forint. Most megtörténtek az egyeztetések minden szervezettel, minden szinten, hogy ez minden további nélkül elfogadható legyen számunkra? Természetesen magam is örvendeznék, ha ez a hatalmas pénz megfelelő visszatartó erő lenne, csak így elsőre, másodikra nagyon durvának hangzik. Ha erről még két mondatot mondana, megköszönném. (Ágh Péter érkezik.)
ELNÖK: Dér Zsuzsának adom meg a szót.
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm szépen. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy az európai uniós tagságunk nem teszi lehetővé a bírságolás differenciálását. Ugyanakkor meggyőződősem, hogy az a bírságolási gyakorlat, ami ma Magyarországon életben van, rendkívüli módon sújtja a kisvállalkozókat. Gondolok itt elsődlegesen a kereskedelem és vendéglátás területén a kisboltokra. Ugyanazok a szankciók vonatkoznak arra a sarki fűszeresre, aki megélhetésből foglalkozik ezzel a tevékenységgel és egy kistelepülés teljes ellátását biztosítja, mint ami vonatkozik egy multinacionális cég bevásárló központjára. Értem, hogy a törvényi szabályozás nem teszi lehetővé a differenciálást, ugyanakkor meggyőződésem, hogy szükség lenne a gyakorlatban arra, hogy mérlegelje az ellenőrző hatóság éppen a fogyasztók érdekében a nagy arányú büntetés elkerülését, mert sok esetben ezek a kisvállalkozók a megélhetésüket is elveszítik és a település pedig az ellátását egy-egy nagyobb bírság következtében. Én erre szerettem volna felhívni a figyelmet. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Az újabb helyettesítéseket szeretném bediktálni: Hajdu László helyettesíti Török Zsoltot és örömmel látom, hogy itt van Aszódi Pál és Ágh Péter képviselő urak, az ő helyettesítésük ezennel megszűnt. Amennyiben nincs több hozzászólás, visszaadom a szót a minisztérium képviselőjének.
DR. HORVÁTH SÁNDOR (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Mindkettő a bírsággal kapcsolatos kérdés volt. Először is mindenféle fórumon társadalmi egyeztetést hajtottunk végre. Van a fogyasztóvédelem területén egy Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület nevű érdekegyeztető fórum, ahol a legjelentősebb civil szervezetek, kamarák, gazdasági szervezetek szereplői vesznek részt és az érintett minisztériumok, ahol három alkalommal is megvitattuk a fogyasztóvédelmi törvény különböző tervezeteit és ennek kapcsán jelentős módosításokat is végeztünk rajta. Azt mindenképp őszintén el kell mondanom, hogy valóban a legneuralgikusabb eleme a fogyasztóvédelmi törvénynek a bírságszabályok. Azt azonban nem mondhatták, hogy nincs ez megfelelően differenciálva és épp azért, hogy a kisebb vállalkozásokat ne sújtsuk ugyanolyan bírságteherrel, mint a nagyobb vállalkozásokat, ennek érdekében megpróbáltunk hat kategóriát felállítani a vállalkozások méretéhez igazítva, és itt is szeretném jelezni, hogy a bírságösszegek, tehát a vállalkozás nettó árbevételéhez igazított kategóriák nem a bírságkiszabás alapját képezik, hanem a bírságolás keretét, ezen belül a hatóságnak ugyanúgy megvannak azok a mérlegelési jogosítványai, amelyek korábban is. A jogsértés súlyához, időtartamához, a fogyasztók számához viszonyítva, tehát megvannak azok a mérlegelési szempontok, ami alapján egy racionális és arányos döntést tud hozni ezekben a különböző ügyekben és a különböző vállalkozások méretét tekintve.
A második kérdésre válaszolva, vannak kategóriák, hat kategóriát állítottunk fel és lehetőség van szerencsére a törvényben ezt differenciálni, és épp azért mondtam ezt a kisebb vállalkozásnál említett egymillió forintos keretszámot, hogy a kisebb vállalkozások helyzetét ne lehetetlenítsük el, ilyen alacsony összegben tartalmazza a tervezet, maximálva. Tehát nekik 30 ezer forinttól egymillió forintig terjedne a bírsághatár. Természetesen a nagyobb cégek jelezték, hogy ők ezt a kétmilliárd forintos összeghatárt magasnak tartják, azonban ha meggondoljuk, ez még szűkítés is a jelenleg még hatályos törvényhez képest, mert korábban nem volt felső határa és ez nem is azt jelenti, hogy azonnal a hatóság kétmilliárd forintra büntetne egy céget, csak azt jelenti, hogy egy üzenet a vállalkozások számára, hogy szeretné azt a kormányzat és szeretnénk azt mi is, hogy a vállalkozások jogkövető magatartást tanúsítsanak és valóban egy kisebb összegű bírság egy nagyobb cég számára nem jelent visszatartó erőt.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több hozzászólás, általános vitáról kell döntenünk. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Huszonnégy igennel és négy tartózkodással a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést. Lehetőségünk van bizottsági előadót állítani. Vidorné Szabó Györgyi jelentkezik. Aki elfogadja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm. Kisebbségi előadót kíván-e állítani az ellenzék? (Nincs jelentkező.) Nem kíván. Lezárom a napirendi pont tárgyalását.
Rátérünk a harmadik napirendi pont tárgyalására.
Sokan jegyzik az indítványt. Először megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak.
Az előterjesztő szóbeli kiegészítése
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Kiosztásra került az anyag, de röviden összefoglalnám. Lényegében a vakok és gyengén látóknak szeretnénk abban segíteni, hogy azok a betegtájékoztatók, amiket mi, látók megkapunk a gyógyszervásárlás után, az az ő birtokukba is kerüljön. A 2005-ös kormányrendelet annyiban szorul pontosításra, hogy konkrétan megjelöltünk egy breírást, illetve egy hanghordozóval való tájékoztatást is, mert sajnos a gyakorlat azt mutatta, hogy amint bement egy patikába egy gyengénlátó és utána egy civil szervezeten keresztül igényelte a tájékoztatót, többnyire ezt e-mailes formában küldte meg a gyógyszergyártó cég a vak, illetve gyengénlátó számára a cég. Aki nem rendelkezik internetes hozzáféréssel vagy méregdrága felolvasó szoftverrel, az nehezen tudott tájékozódni.
Természetesen javítani szeretnénk ezen a jelenlegi gyakorlaton és konkrétan meg szeretnénk nevezni a jövőben a breírást, illetve a hanghordozót a törvényben, hiszen beláthatjuk mindannyian, hogy a vakok, illetve a gyengénlátók a breírást ismerik, de ha a gyógyszergyártóknak nem áll módjukban ezt kinyomtatni, mert ez egy méregdrága eljárás, akkor ugyanúgy, mint Spanyolországban ezt hanghordozón, cd-n vagy kazettán is el lehet juttatni a beteghez.
Ha az életszerűségét nézzük ennek a törvénymódosításnak, akkor teljesen nyilvánvaló az, hogy már, mint ahogy az orvosnál vagy a patikánál is tud tájékozódni a beteg, hogy hogyan kell szedni a gyógyszereket. Tehát, nem kell most a gyógyszergyártó cégek kifogására annyira figyelni, hogy nekik akkor méregdrága brenyomtatókat és innentől kezdve több száz milliós költségeket kell majd elkülöníteni annak érdekében, hogy ezeket a tájékoztatókat eljuttassák a civil szervezeten keresztül a vak, illetve a gyengénlátó polgártársakhoz. Hozzáteszem természetesen, hogy itt különböző legendák keringenek az önálló indítvánnyal kapcsolatosan, miszerint megdrágulnak a gyógyszerek. Nem minden egyes gyógyszerhez vagy antibiotikumhoz kell a jövőben ezeket a breírásos tájékoztatókat mellékelni, hanem, hogy ha kifejezetten kérik a civil szervezeten keresztül, akkor ezt megkaphatja. Mondom, ha most az életszerűségét nézzük, akkor már egyébként az orvosnál vagy a gyógyszergyártónál tud tájékozódni.
Az önálló indítvány szellemisége az, hogy egyenlő bánásmódot tudjunk biztosítani azoknak, akiknek nem adatik meg az, hogy már a gyógyszertárban hozzájuthassanak a különböző tájékoztatókhoz. Röviden ennyiről szólna ez a törvényjavaslat, teljesen nyilvánvaló az, hogy egyelőre arról döntünk, hogy általános vitára kerüljön a sor, tárgysorozatba vesszük. Értelemszerűen ezt még ki kell egészíteni, lehet különböző technikákat alkalmazni, telefonos rendszeren keresztül betegeket tájékoztatni. De induljon el egyfajta közös gondolkodás annak érdekében, hogy azok, akik jelen pillanatban nem tudnak élni azzal a lehetőséggel, hogy megkapják ezeket a betegtájékoztatókat, azok a jövőben könnyebben hozzá tudjanak férni. Tehát értelemszerűen ez még módosításra kerülhet, de vegyük tárgysorozatba. Ehhez kérem az önök támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm. Szeretném hozzáfűzni, hogy tárgysorozatba-vételről van szó és még általános vitáról nem kell, hogy döntsünk. Tisztelettel köszöntöm az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkárát, Baraczka Mariannt és Horváth Beatrix főosztályvezetőt.
Dr. Baraczka Mariann reagálása
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm. Tisztelt Bizottság! Kicsit visszanyúlnék az időben 2005-ig. Ekkor, amikor az emberi felhasználásról szóló gyógyszerekkel kapcsolatos törvény benyújtásra került, a közösségen belül Magyarország volt az első, aki ilyen tartalmú szabályt a jogrendszerébe épített. Tette ezt azzal, hogy a címkézésre és a betegtájékoztatóra vonatkozó rendelkezéseknek viszonylag rövid szabályait építette be a törvénybe, részletes szabályait, a tartalomra vonatkozóan egy miniszteri rendeletben állapította meg az ágazatért felelős egészségügyi miniszter. Ennek az oka a következő volt: miután a közösség egy nagyon szigorú szabályrendszert alkot a gyógyszerek forgalombahozatalával kapcsolatban, meghatározva azt is, hogy a betegtájékoztatón a közösségi kódexben megjelölt feltételeket kell megjelölni és azt is, hogy azoknak a sorrendisége milyen formában kell, hogy megjelenjen. Az volt a jogalkotó célja, hogy ezek viszonylag rugalmasan módosítható szabályok legyenek és ezek ágazati, miniszteri rendeletben kerüljenek megfogalmazásra.
Fontos tudni azt is, hogy ezek műszaki tartalmú szabályok. Ezért a közösségi jogalkotási rend szerint, amit a magyar jogban a 94/2004-es kormányrendelet épített, ezeknek a módosítása egy közösségi jogalkotási rendben kell, hogy történjen és a gyógyszerek vonatkozásában kiemelten szerepel, hogy ezt a közösség jogalkotó szerveivel történő egyeztetést követően építtetheti be a tagállam a jogrendszerébe.
A 2005-ös szabályunk, a miniszteri rendelet a közösségi irányelvnek megfelelő módon, szinte azzal teljes tartalmában megegyező módon mondja ki, hogy a forgalombahozatali engedély jogosultjának a betegek érdekképviseleti szerveinek kérésére rendelkezésre kell bocsátani a betegtájékoztatót vakok és gyengénlátók számára megfelelő formában is. Mi kicsit körbenéztünk a közösségi szabályozást inplementáló tagállamok között, sehol nem építették ennek konkrét formátumát bele a jogrendszerbe, mindenütt egyfajta konzultációs kötelezettséget írnak elő a tagállamok számára a forgalombahozatali engedély jogosultjai és az érdekképviseleti szervek számára, hogy a megfelelő formát alakítsák ki. Ezt persze a hatóságaik ellenőrzik akár úgy is, ahogy a mostani példa mutatja, az Egyenlő Bánásmód Hatóság foglalkozott a kérdéssel nagyon behatóan, és felhívja az esetlegesen mulasztó feleket a megfelelő magatartásra.
Épp ezért mi úgy gondoljuk, hogy a hazai szabályozásunk megfelel. Az akadálymentesítést mint célt abszolút támogatjuk és minden olyan tartalmú módosítására a miniszteri rendeletnek nyitott a tárca, ami ezt az akadálymentesítést, a kapcsolatrendszert egy kicsit zökkenőmentessé teszi, hatékonyabbá tudja tenni. Adott esetben a gyógyszerészeti hatóság számára ad valamilyen olyan jogosítványt, hogy erre felhívhassa a forgalombahozatali engedély jogosultját, de semmiféleképpen nem támogatnánk a törvényben történő konkrét rögzítését egy-egy meghatározott forma megjelenítésével. Gondolok itt a breírásra és a hangoskönyvre. Hiszem emellett még számos olyan egyéb eszköz is van, ami a vakok és gyengénlátók számára megfelelő megoldás lehet. Ne szorítsuk ezt egy konkrét megoldásra, sarkallva ezzel arra a forgalombahozatali engedély jogosultját, hogy egy bizonyos megoldás lehetővé tételével az összes többit mellőzze és emiatt pont olyan sorstársaink maradnának adott esetben segítség nélkül, akiknek egy harmadik megoldás lenne a megfelelő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nyul képviselő úrnak adok szót.
DR. NYUL ISTVÁN (MSZP): A gondolat szellemiségével természetesen egyetértek, csak én is számos problémát látok ennek a kivételezésében. Ha arra gondolunk, hogy ma Magyarországon 13 ezer gyógyszer van forgalomban és kb. ötezer a támogatott, akkor egy-egy gyógyszerre lebontva, ennek az előírásnak vagy a hangpostának vagy a breírás megoldásának nem egyszerű képletét jelenti ez. A másik dolog, hogy azt szerettem volna az előbb megkérdezni, hogy van-e példa arra az európai közösségen belül, hogy ez valahol jól működő gyakorlatként él-e már, milyen módon működik ez. És valaki megnézte-e azt, hogy az érintett gyógyszerforgalmazóknál, gyógyszergyártóknál esetleg milyen plusz költséggel jelentkezik ez? Mert nyilvánvalóan ennek plusz költsége van, ezt valakinek fel kell vállalni. Nem kívánatos nyilván az sem, hogy az amúgy is fogyatékos beteg emberre terhelje bárki ezt a dolgot, tehát több olyan kérdőjel fogalmazódik meg bennem, aminek a gyakorlati kivitelezhetőségében látok számtalan nehézséget. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! A tárca képviseletében elhangzott, hogy ha jól értem, akkor igazából a különbség csak abban van, hogy törvényi szinten próbáljuk meg ezt a problémát szabályozni vagy hagyjuk, hogy rendeleti szinten maradjon szabályozva, mert egészen egyértelműen úgy értettem, hogy rendeletben ez kicsit tágabb tartalommal, de gyakorlatilag rendezve van.
Nekem az okoz problémát, hogy ezt a javaslatot, ami most benyújtásra került a Fidesz részéről, ezt a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége ajánlotta, ha jól tudom, merthogy úgy rémlik, hogy én is kaptam hasonló javaslatot e-mailen a közelmúltban. Tehát az a kérdésem, hogy az érintett érdekvédelmi civil szövetséggel történt-e a tárca részéről egyeztetés, jelezte-e a szövetség, hogy van problémája azzal a rendeleti szabályozással vagy annak az alkalmazásával, amiről beszélünk. Igazából azt kell mérlegelnünk, hogy kell-e törvényi szintű szabályozásra emelni ezt a problémát vagy megoldható rendeleti szinten. Én úgy érzékelem, hogy vélhetőleg a létező rendelet alkalmazásával lehet probléma.
ELNÖK: Köszönöm. Lombos István!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm elnök úr. Csak kiegészíteném a Nyul képviselő által feltett kérdést. Én csak azt szeretném még megkérdezni Koszorús képviselő úrtól, hogy miután itt a megoszlása a vakok és gyengénlátóknak az előterjesztésben olvasható, gyakorlatilag 54 százalék olyan vak és gyengénlátó érdekében szól az előterjesztés, akik 60 éven felüliek. Engem is az érdekelne, hogy ennek a gyógyszermennyiségnek a költségkihatása mennyiben vállalható és van-e erre hatástanulmány az előterjesztők részéről. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. További kérdés? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, előbb Koszorús László képviselő úrnak adok lehetőséget, aztán a kormány képviselőjének.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Abszolút egyetértünk abban, hogy ezen a területen előrelépéseket kell tenni. Van példa egyébként, mi a spanyol példából indultunk ki, legalábbis Spanyolországban működik ez a CD-n vagy kazettán történő tájékoztatás, de ott sem tipikus, hogy a gyógyszergyártó cégekre rázúdulna az a fajta mennyiségi igény, ami azt feltételezné hosszabb távon, hogy ők akkor elkezdenek nyomtatni éjjel-nappal különböző vagy breírásos tájékoztatókat vagy CD-ket küldözgetni. Tehát, ha az életszerűségét nézzük a dolognak, akkor lehetőséget kell biztosítani és úgy gondolom, hogy törvényi szinten kell, hiszen a 2005-ös gyakorlat nem vált be. Az elmúlt két hétben elindult az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál egy eljárás pontosan a gyógyszergyártó cégek ellen a vakok és gyengénlátók civil szervezetei kérésére, hiszen a gyakorlatban nem valósult meg az a fajta, egyébként nagyon helyes 2005-ös kormányrendelet, ami ezt a betegtájékoztatót a vakok és gyengénlátók számára biztosítaná. Tehát úgy gondolom, hogy igenis, nekünk ezzel foglalkozni kell és tárgysorozatba kell venni. Mint ahogy jeleztem is korábban, nem szeretnék senkit kihagyni. Tehát, aki úgy gondolja, hogy meg tudunk abban állapodni, hogy kiegészítjük ezt, erre teljesen nyitottak vagyunk, lehet telefonos megoldást is alkalmazni, hiszen van ma Magyarországon olyan internetes portál, amit felhívunk telefonon és beolvassa a betegtájékoztatót, csak ezért fizetni kell. Tehát ennek a költségeit valakinek majd állnia kell értelemszerűen, ez meg nem a tárgysorozatba-vételi procedúrának a része, hanem, ha ez megtörténik, egy általános vitánál ezt lehet tárgyalni. A gyógyszergyártók részéről úgy tudom, hogy közelednek az álláspontok. Tehát ők érzik azt, hogy ezt valamilyen módon meg kell oldani és ők is hajlanak arra, hogy valamilyen tisztázott körülmény lépjen fel, hiszen a jelenlegi gyakorlat nem volt megfelelő. Egyetértek Béki Gabriellával, hogy a vakokat és gyengénlátókat tömörítő nagy civil szervezetek kérésére adtuk be mi is ezt a javaslatot. Tehát szerintem nekünk ezzel foglalkozni kell, tárgysorozatba kell venni. Törvényi szinten ki kell bővíteni, teljesen nyilvánvaló, hogy ez csak a kezdő rúgás, még nincsen vége a meccsnek, ebben kérem a bizottságokat támogatásra.
ELNÖK: Tessék, államtitkár asszony!
DR. BARACZKA MARIANN szakállamtitkár (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm. Amikor ez először felmerült, ezt a Vakok és Gyengénlátók Szövetsége közép-magyarországi regionális szervezete vetette fel mint igényt, hogy szeretnének brenyomtatással számukra rendelkezésre bocsátott információkat a gyógyszergyártók részéről. Akkor megkerestük az országos szövetséget, akinek elég határozott álláspontja volt, hogy nem tartják szerencsésnek ezt csak erre a formátumra rögzíteni.
Tekintettel arra, hogy viszonylag jó együttműködés alakult ki az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az országos szövetség részéről, hiszen az OGYI a közelmúltban a honlapján egy vakbarát változatban valamennyi gyógyszernek a betegtájékoztatóját elérhetővé tette, plusz működik egy telefonos szolgáltatás is, ami ugyan nem térítésmentesen és lehet, hogy ebben kéne majd előrelépni, hogy még akadálymentesebbé tudjuk ezt tenni, de tehát létezik ma Magyarországon olyan elérhető formátum, ami a vakok és gyengénlátók számára elérhetővé teszi ezeket a betegtájékoztatókat.
Azt szeretném javasolni, hogy ne törvényi szinten történjen a módosítás, pontosan azért, mert ha és amennyiben itt a jogrendszerbe építünk a közösségi jogban meg nem jelenő elemeket, ezt a jelenlegi jogalkotási rendszerbe is be kéne emelni, tehát ezt notifikáltatni kell. Kifejezetten felhívja ez a kormányrendelet erre a figyelmet, hogy a gyógyszerekkel kapcsolatban ezt meg kell tenni. Hiszen itt ugyan nem egy nagyon markáns, de a gyógyszereknek kb. egy százaléka centrális engedéllyel bír, tehát a közösség valamennyi tagállamában forgalmazható, itt nem szabad beleütközni az áruk szabad áramlása miatti közösségi feltételrendszerbe. Tehát az az álláspontja a kormánynak, hogy ez miniszteri rendeleti szinten szabályozódjék tovább, tehát ebben nyitottságot mutatunk, ha kell, akkor pontosítsunk, ezt a kapcsolatrendszert tegyük adott esetben akadálymentessé, de semmiféleképpen ne emeljünk be egy részletszabály-rendszerből egy pici elemet a törvénybe, amikor annak a többi része egy miniszteri rendeletben van. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Távol álljon tőlem, hogy bárkit is befolyásoljak a döntésben, azt szeretném elmondani, hogy nagyon sok levelet kaptunk az elmúlt napokban. Mindenki kézhez kapta a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségétől, a gyógyszergyártóktól, a regionális szervezetektől a leveleket, mindent közre adtunk a bizottsági tagoknak. Csak Béki Gabriellának mondom, hogy amit az országos szövetség leírt a levelében, amit ő támogat, nem az van az előterjesztésben. Tehát lássuk pontosan az előterjesztést és annak függvényében hozzuk meg a döntésünket. Azzal a javaslattal szeretnék élni, tekintettel arra, hogy államtitkár úr és Koszorús úr is mint előterjesztő kérdést kapott, erre a válaszok megszülettek, járuljon hozzá a bizottság ahhoz, hogy pro és kontra, 3-3 percben hadd adjak szót Fodor Ágnesnek és a gyógyszergyártók képviseletében Bidló Juditnak. Kérdezem a bizottságot, hogy hozzájárul-e. (Szavazás.) Igen. Megadom a szót Fodor Ágnesnek. Kérem, valaki kísérje oda egy mikrofonhoz.
FODOR ÁGNES (Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete): Tisztelt Bizottság! A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Közép-Magyarországi Regionális Szervezete hazánk legnagyobb taglétszámú érdekvédelmi szervezete, így azt gondolom, hogy az igényt és szükségletet megfelelő formában tudjuk kommunikálni, ami hozzánk beérkezik.
Nagyon örvendetes számomra az, hogy ez a törvénymódosítás itt önök előtt van, hiszen ez bizonyítja azt, hogy önök kellően érzékenyek erre a témára és foglalkoztatja önöket is az, hogy a magyarországi látássérültek hogyan jutnak a közérdekű információkhoz, illetve az egyenlő esélyű hozzáférés hogyan valósul meg hazánkban.
Az említett törvény adott szakasza a vakok és gyengénlátók számára megfelelő formátum, így ezzel a megfogalmazással borzasztóan szellős. A gyakorlat azt mutatja, ami az elmúlt két és félévben mögöttünk van, hogy ezt elég sajátosan értelmezik mind a gyógyszerforgalmazók, a jogalkotók és mind az OGYI. Egy kicsit nekem az az érzésem, hogy az álláspontok is nagyon nehezen közeledtek és elég szomorú vagyok személy szerint, hogy Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt indított eljárás után jutunk el csak arra a pontra, hogy az álláspontokat lehet közelíteni.
A mi alapelvünk az, támaszkodva a múlt évben az Országgyűlés által ratifikált ENSZ-egyezményre, hogy amíg a látó embereket megilleti a papír alapú dokumentáció, mint alapinformáció, addig a látássérült embereket is megilleti ez. Ez a papír alapú a bre- és a nagyított írás. Ezt mi integráltan képzeljük el. Erről hoztam mintát, amit megkérek, hogy osszák ki. Ez egyben lefedi azt a 85 ezernyi látássérültek, akik között 64 ezer súlyos látássérült személy él. Az is tény, hogy sokkal többen vannak hazánkban azok, akik a bret olvassák és a nagyított betűt olvassák, mintsem azok, akik internetes hozzáféréssel és számítógéppel rendelkeznek. Ez mondjuk ugyanaz az eset, ami a többségi társadalom számítógép-ellátottságát és internetellátottságát jelenti, annyiban nehezítve, hogy a speciális szoftverek több százezer forintba kerülnek, illetve az internethozzáférés sem ingyenes. Tehát, ha ezt szorgalmazzák, ki fogja biztosítani a látássérültek számára az internetes ingyenes hozzáférést, oktatást és szoftverellátottságot. Amíg ez nincs megteremtve, addig nem beszélhetünk arról, hogy a digitális és elektronikus tartalom is az egyenlő hozzáférés jegyében történik.
Ugyanezt mondanám a telefonos formátumra, amely szintén egy nagyon jó kísérleti program, nagyon jó kísérleti megoldása lehet a történetnek, de amíg a látássérültnek kell plusz költségeket állnia, plusz tevékenységeket tennie azért, hogy ő elolvassa azt, amit a látóember elolvas, akkor szintén nem beszélhetünk az egyenlő esélyhozzáférésről.
Ezek a formátumok nem véletlenül ilyen sokfélék, a látássérültek célcsoportja is nagyon heterogén, látásteljesítmény, érzékelés, adottság szempontjából, és ez a kategória nem lehet vagylagos, hogy breírás vagy nagyított vagy hanghordozó vagy elektronikus, kizárólag is kategóriaként elfogadható. Tehát kérem tisztelettel a képviselők megértését és az egyenlő esélyhozzáférés jegyében az emberi jogokat tisztelve hozzák meg a döntésüket, és ez nem lehet pénzkérdés, ez kizárólag emberi jog. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen hozzájárulok a kiosztáshoz mielőtt még megkérdezték volna, hogy van-e lehetőség arra, hogy házon kívülről behozott szóróanyagokat, plakátokat és egyéb adatokat idehozzanak. Bidló Juditnak megadom a szót.
DR. BIDLÓ JUDIT (Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete): Köszönöm szépen. Maximálisan egyetértek regionális elnök asszonnyal abban a kérdésben, hogy számunkra kötelezettség az, hogy minden vak és gyengénlátó számára a neki megfelelő formában biztosítsuk a betegtájékoztatót. Mint ahogy ezt a jelenleg érvényes jogszabály is - amely miniszteri rendelet - ezt előírja számunkra.
Ez 2005-ös rendelet, éppen most kezdett alakulni az alkalmazása. Több helyről kaptak a tagvállalataink megkeresést, kaptak a Magyarországi Vakok Országos Szövetségétől is, ahol el is indult egyfajta együttműködés két irányba, és ezt fontosnak tartom megemlíteni. Az egyik az, hogy adott betegek részére az adott gyógyszerre vonatkozó betegtájékoztatót biztosítsuk breírásos formában. Ez meg is történt, a Magyarországi Vakok honlapján hozzá is férhetőek azok a betegtájékoztatók, amik már breírással rendelkezésre állnak. Ezt bármikor ki tudják nyomtatni és természetesen az igények alapján ők ennek a fordítását vállalják és tudják is biztosítani.
Ezzel párhuzamosan elindult egy másik egyeztetés is, hiszen jelezték felénk, hogy a gyógyszervonal, amit az Országos Gyógyszerészeti Intézet - és itt szeretném hozzátenni, hogy ők a szakhatóság, akik a betegtájékoztató mindenkori aktuális állapotáért felelnek - üzemelteti ezt a kérdést és valóban elérkezett hozzánk ez a probléma, hogy a telefonszolgáltatása pénzbe kerül. Éppen ezért egy hónappal ezelőtt elkezdtük a tárgyalást az OGYI-val és a Budapesti Műszaki Egyetemmel, aki üzemelteti ezt a telefonvonalat, a telefonvonal zöldszámmá-tételéről, illetve térítésmentessé tételéről. Erről jelen pillanatban is folynak a tárgyalások, tehát itt válaszolnék arra a kérdésre, hogy vajon a gyógyszergyártók áldoznak-e erre. Ezzel párhuzamosan néhány tagvállalatunk kapott megkeresést a vakok közép-magyarországi regionális szervezetétől, ahol azt kérték, hogy egy-egy adott gyógyszernek a betegtájékoztatóját száz példányban biztosítsuk breírással a részükre. Ehhez egyébként felajánlottak segítséget is, hogy ha ezt nem tudjuk megtenni, amit nagyon köszönünk ezúton is.
A probléma az volt, hogy a gyógyszerek között volt olyan, ami nincs is forgalomban, ennek természetesen a betegtájékoztatóját a cégek nem tudták biztosítani, ezért került el az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz ez az egész kérdés. Összességében annyit szeretnék elmondani, hogy a gyógyszergyártók - és ezt le is írtuk a levelünkbe, erről jelenleg is folynak az egyeztetések - vállalják azt, hogy térítésmentesen biztosítsuk a hozzáférést a vakok és gyengénlátók számára mind a breírásos formában, mind a telefonvonal, mind a hanghordozó anyagában. Illetve, ha jönnek újabb lehetőségek, akkor azt is. És ezért szeretném azt kérni, hogy ne korlátozzunk be bizonyos területeket. A technika folyamatosan fejlődik, elképzelni sem tudjuk, hogy milyen jövőbeni lehetőségek jönnek, már beszélő dobozról is hallottunk. Hogy ha törvényben egy gyógyszergyártó számára az a kötelezettség merül fel, hogy breírás vagy hanghordozó, akkor nyilván ezt fogják teljesíteni. Ne szűkítsük be ezt a kört és ne törvényi szinten, a gyógyszergyártók készek ennek az anyagi terheit vállalni, úgy érezzük, hogy ez kötelességünk a vakok és gyengénlátók felé. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen Bidló Juditnak. Képviselő úr, tessék parancsolni.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Igazából csak röviden annyit, hogy elhangzott, hogy ki lehet ezeket nyomtatni. Most egy ilyen nyomtató másfélmillió forintba kerül. Tehát nem egy olcsó dolog csak így letölteni, aztán kinyomtatni ezeket. Szerintem induljunk el azon az úton, amivel úgy látszik, most már mindenki egyetért, hogy kezdődjön el egy közös együttgondolkodás annak érdekében, hogy ez megoldásra kerüljön. Én elfogadom és örülök annak, hogy a gyógyszergyártó cégek elkezdtek tárgyalni. Nem tudjuk természetesen, hogy mi lesz a tárgyalások vége. Nekünk felelős országgyűlési képviselőknek, bizottságnak tenni kell valamit az ügy érdekében, én arra kérem önöket, hogy vegyük ezt tárgysorozatba. Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm. Hangsúlyozom, hogy tárgysorozatba-vételről kell döntenünk. Aki támogatja az indítvány tárgysorozatba-vételét, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm. A napirendi pont tárgyalását lezárom, nagyon köszönöm a közreműködésüket.
Egyebek
Van-e valakinek közérdekű bejelentése? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, nekem van egy mondatom: úgy tervezzék képviselőtársaim, hogy a jövő héten kedden reggel 9 órakor bizottsági ülést tartunk és lehetőség szerint a délelőttre ne tervezzenek maguknak más napirendet, lévén többek között az ombudsmani jelentés tárgyalására kerül sor és ha az elmúlt évek gyakorlatát vesszük figyelembe, tudjuk, hogy egy terjedelmes előterjesztésről és egy meglehetősen élénk vitáról lesz szó. Köszönöm. Viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja:09 óra 35 perc)
Korózs Lajos
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia