ISZB-7/2008.
ISZB-55/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2008. május 13-án, 9 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 512. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Megjelentek: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: *
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5458. szám) (Dr. Vas János (MDF) képviselő önálló indítványa) *
Dr. Vas János (MDF) szóbeli kiegészítője *
Varga Ágnes (SZMM) állásfoglalása *
Kérdések, vélemények *
Varga Ágnes (SZMM) reflexiója *
Dr. Vas János (MDF) válasza *
Szavazás *
b) Az idősek helyzetéről és az érdekükben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről szóló határozati javaslat (H/5548. szám) (Dr. Medgyasszay László (KDNP) képviselő önálló indítványa *
Dr. Medgyasszay László (KDNP) szóbeli kiegészítője *
Szabó Judit Ágnes (SZMM) állásfoglalása *
Kérdések, vélemények *
Dr. Medgyasszay László (KDNP) válasza *
Szavazás *
Egyebek *
1. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
a) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5458. szám) (Dr. Vas János (MDF) képviselő önálló indítványa)
b) Az idősek helyzetéről és az érdekükben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről szóló határozati javaslat (H/5548. szám) (Dr. Medgyasszay László (KDNP) képviselő önálló indítványa)
2. Egyebek
Elnököl: Korózs Lajos (MSZP), a bizottság elnöke
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság alelnöke
Soltész Miklós (KDNP), a bizottság alelnöke
Deák Istvánné (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Soltész Miklós (KDNP) megérkezéséig Cseresnyés Péternek (Fidesz)
Dér Zsuzsanna (MSZP) megérkezéséig Korózs Lajosnak (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) megérkezéséig Deák Istvánnénak (MSZP)
Lombos István (MSZP) Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) megérkezéséig Érsek Zsoltnak (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) távozása után Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) megérkezéséig Török Zsoltnak (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
László Tamás (Fidesz) megérkezéséig Soltész Miklósnak (KDNP)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) megérkezéséig Vígh Ilonának (Fidesz)
Dr. Vas János (MDF) országgyűlési képviselő
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Medgyasszay László (KDNP) országgyűlési képviselő
Szabó Judit Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 10 perc)
KORÓZS LAJOS (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottsági ülés minden egyes résztvevőjét. A bizottsági ülés május 13-án, kedden 9 órára összehívott ülését ezennel megnyitom.
Javaslatot szeretnék tenni a napirendi pontok tárgyalására. Első napirendi pontnak javaslom megtárgyalni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényjavaslat módosításáról szóló képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételét, T/5458-as számon kapták kézhez képviselőtársaim, mint a) napirend; a b) napirend pedig az idősek helyzetéről és érdekükben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentésről szóló határozati javaslat, ezt H/5548-as számon kapták kézhez képviselőtársaim. Itt is képviselői önálló indítványról kell döntenünk, Medgyasszay László képviselő úr indítványa, valamint az egyebek napirendi pontot javaslom megtárgyalni.
Van-e valakinek más javaslata a napirendi pontokra vonatkozóan. (Nincs jelzés.) Nincs. Aki elfogadja a napirendi pontok tárgyalását, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki? (Szavazás.) Tartózkodott-e valaki? (Szavazás.)
Megállapítom, hogy a bizottság a napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta.
A jegyzőkönyv számára bediktálom a helyettesítéseket. Dér Zsuzsát Korózs Lajos helyettesíti, Farkas Imrét Deák Istvánné, Lombos Istvánt Juhászné Lévai Katalin, Nyul Istvánt Tóth István, dr., Szabados Ákost Érsek Zsolt, Török Zsolt Tóbiás Józsefet, Zombor Gábort Vígh Ilona képviselő, Cseresnyés Péter pedig Soltész Miklós alelnök urat helyettesíti. Köszönöm szépen.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről:
Rátérünk az első napirendi pont tárgyalására. Vas János képviselő urat kérném szépen, foglaljon ott helyet a mikrofonnál és legyen olyan kedves röviden ismertesse az önálló képviselői indítvány tartalmát.
Tessék parancsoljon képviselő úr, öné a szó!
Dr. Vas János (MDF) szóbeli kiegészítője
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Vendégek! Egy mondatban szeretném ezt az önálló képviselői indítványt felvezetni. Ez nem előzmények nélküli, mert 2004-ben már volt egy négypárti egyetértés abban, hogy egy kegyeleti járadékkal, ami annak idején az eltemetés anyagi terheinek enyhítéséről szólt volna egy országgyűlési határozati javaslat. Négy képviselőtársam jegyezte: Béki Gabriella, Kárpáti Zsuzsa, Pettkó András és Selmeczi Gabriella. Akkor ez az országgyűlési határozati javaslat nem került elfogadásra - benyújtásra került, de elfogadásra nem került -, szeretném, hogy ha ugyanez az ötpárti konszenzus jönne létre most is ezzel a képviselői önálló indítványnak a támogatásával.
A kegyeleti járadék nem szólna másról, mint az a személy, aki saját jogú nyugellátásra jogosult és elhunyt, annak a hozzátartozója, házastársa vagy élettársa egyszeri, az eltemetés költségeinek enyhítését célozó egyszeri támogatást kapna. Ez egy járadék lenne, tehát nem segély, hanem járadék lenne, ami automatikusan jár, nem kell írni hozzá semmilyen papírt; ez Magyarországon 2 millió 500 ezer embert érintene, és ha ez elfogadásra kerül, akkor mondhatom azt, hogy szinte valamennyiünket fogja majd ez idővel érinteni.
Úgy gondolom, hogy ezzel ki lehetne fejezni azt a társadalmi megbecsülést, ami a nyugdíjasoknak jár és lehetne demonstrálni a politika részéről azt, hogy most, amikor az emberek nehéz helyzetben vannak, most, amikor a nyugdíjasok úgy érzik, hogy nehéz helyzetben vannak, akkor igenis a politika foglalkozik az ő gondjaikkal. Ez az összeg, amely többletterhet jelentene a költségvetés számára, ez a saját jogú nyugellátásnak, illetve a nyugdíjnak mindössze 0,1 százalékát tenné ki, tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy évente egy kilométernyi autópálya - vagy, ha azt mondom, hogy az a viadukt, ami a Balaton mellett épül két nem létező hegy között mérnöki mestermunkával, az az elkövetkezendő 20 évnek az ilyen irányú költségeit fedezte volna.
Nagyon bízom abban, hogy képviselőtársaim tudják ezt a javaslatot támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Varga Ágnes a tárca képviseletében van jelen. Tisztelettel köszöntöm főosztályvezető asszonyt. Kérem szépen a tárcaálláspont ismertetésére.
Varga Ágnes (SZMM) állásfoglalása
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajnos arra az álláspontra kellett, hogy helyezkedjen, hogy nem támogatja a törvénytervezetet és nem ért vele egyet. A négypárti kezdeményezést tudta volna támogatni, azonban ennek a konkrét törvénytervezet szövegnek nagy hibái vannak és ezeket ki kéne javítani - úgy gondolom, hogy ebben a formában ezt a törvénytervezetet nem támogatja a tárca.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Képviselőtársaim, tessék parancsolni, önöké a lehetőség, hogy hozzászóljanak.
Iván László képviselő úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Szeretném megkérdezni a tárca képviseletét, képviselőnőjét, hogy melyek azok az eget rengető hibák vagy problémák, amelyek miatt nem támogatta a tárca.
ELNÖK: További kérdések, felvetések, vélemények?
Török Zsolt képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Nekem csak egy kérdésem lenne. Képviselő úr az előterjesztők nevében nyilatkozott az előterjesztésben foglaltakról. Én is azt gondolom, hogy egy támogatható pozitív ügyről van szó, én azonban számos olyan ügyet láttam már az elmúlt 18-20 évben, ami Magyarországon a visszájára fordult. Eredményezheti-e ez az esetleges járadék azt, hogy a temetkezési költségek ugrásszerűen növekednek a jelenlegi hatalmas extraprofitot tartalmazó temetkezési költségek mellett is. Jól tudjuk, hogy nem a legszegényebb rétegek üzemeltetik a temetkezési vállalatokat, amelyek nem állami önkormányzati tulajdonban vannak, olyan árakat kérnek el a gyerek születéséért vagy az emberek eltemettetéséért, tehát a születésnél és a halálnál olyan extraprofitra tesznek szert már most is, ami ha ezáltal továbbnövekszik a támogatás, akkor nem emelkedik-e esetleg ezzel a profit mértéke? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. További kérdések, vélemények? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs több kérdés és vélemény, a kérdések körét ezennel lezárom, és a kérdésre legyen kedves főosztályvezető asszony reagálni.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Sorrendben haladva. Az ellátás elnevezése nem szakszerű, de ez még nem volna igazán kardinális probléma, a járadék az egy valamilyen rendszerességgel folyósított ellátási illetmény. Egyszeri kifizetés esetén inkább az ellátás vagy támogatás elnevezés lett volna helyesebb, de ez nem kardinális ügy.
A személyi hatály az, ami elgondolkodtató. Mindenkiben él még a kép a társadalombiztosításról szóló 1975. évi 2-es törvényben, amelyben társadalombiztosítási ellátásként temetési segélyt lehetett kapni. Kérelemre indult, de mindenkinek járt és a törvény egy nagyon rövid bekezdésben úgy foglalta össze a jogosult kört, tehát a személyi határt, hogy bárki halála esetén, még magzat halála esetén is - ez ebben a másfél mondatban benne volt - és az kapja a segélyt, aki eltemeti, tehát ott sem volt szűkítve a jogosult kör. Na most, mivel a négypárti egyesség vagy egyetértés az abban keletkezett, hogy idősek élethelyzetén próbál meg segíteni, ez kritériumnak sem felel meg ez a személyi hatály; ha egy idős embernek egy ifjabb hozzátartozója hal meg, ő nem élvezheti ezt a támogatást.
Tehát mind az eltemettető jogosult kört, mind az elhunyt jogosult kört szűkösnek tartjuk, úgy gondoljuk, hogy olyan társadalmi csoportok maradnak ki belőle, akik joggal számíthatnának a nyugdíjrendszer és a társadalom együttérzésére és támogatására.
ELNÖK: Vas János képviselő úr!
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen. Úgy gondolom, hogy a temetkezési költségeket egyáltalán nem fogja befolyásolni. Teljesen indifferens most is, hogy ki fizeti a temetési költségeket, extra magas árat határoznak meg mindenkivel szemben. A szociális érzékenység nem jellemző a temetkezési vállalkozókra, szabott áraik vannak, szabott magas árak.
Most Magyarországon, sajnálatos módon azt kell mondani - utánajártam -, hogy körülbelül 120 és 130 ezer forint a minimumköltség, amibe egy temetés kerül, és azt hiszem, hogy ezzel nem is mondtam nagy számot, mert efölött a csillagos ég van. Az már önmagában akkora összeg, hogy az én nagyszüleim is egész életükön keresztül, amikor már idősek voltak, arra készültek, hogy milyen ruhát vesznek fel, meg a pénzt félretenni a temetési költségekre - senki nem volt erre tekintettel. Az önkormányzati rendszerben pedig, amit nagyon fontosnak tartok, az önkormányzat igyekszik enyhíteni ezeken a felmerülő költségeken, de nagyon szűkösek a lehetőségei. Tehát 1700 önkormányzat az, aki gyakorlatilag örül, hogy ha tudja működtetni a saját intézményeit, nincsenek erre felkészülve, ez állami szerepvállalás nélkül úgy gondolom nem fog működni. Köszönöm szépen. (Soltész Miklós képviselő úr jelentkezik.)
ELNÖK: A kérdések és a véleménynyilvánítások körét lezártuk, de az alelnök úr, aki egy pici késéssel érkezett, természetesen ezzel a jogával élhet bármilyen testhelyzetben. (Derültség.)
SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Nem tudom, mire gondol elnök úr - állva, ülve -, akkor felállok, hogy megtiszteljem az előterjesztőt és a minisztériumnak a képviselőjét. Azért bátorkodom kérdezni, mert a minisztérium képviselője, ha jól értettem, azt mondta, hogy tulajdonképp nem terjed ki túl nagy körre ez a javaslat, hisz csak a feleségre, férjre terjed ki. Kérdezem akkor azt, hogy ezek szerint az összeggel nem vitatkoznak, tehát az összeg elfogadható és méltányos lenne minden szempontból, tehát akár a költségvetés szempontjából, akár pedig mint támogatás szempontjából is?
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr.
Főosztályvezető asszony, parancsoljon!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Az összeggel kapcsolatban nincs észrevétele a tárcának, bár az nem volt helyénvaló megjegyzés, hogy ez a társadalombiztosítási alapok nagyságrendjéhez képest számítási hiba. Ekkora és ennél kisebb előirányzatokért is ölre menő harc van a tárca részéről, azért ezt érteni kell, de az összeget méltányosnak és elfogadhatónak tartjuk.
Ami még elgondolkodtató, az az, hogy a '75 évi 2-es törvényből ez az ellátásfajta azért került ki, mert a törvényhozás a szociális jogokról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi 3-as törvényben találta meg ennek a segélyfajtának az új helyét, biztosítási logika elég nehezen köthető az ellátáshoz - úgyhogy a tárca inkább segélyben gondolkodna, ha egy ilyen ellátás tervezésére sor kerül.
ELNÖK: Vidorné Szabó Györgyi!
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Elnézést, de visszaélve ezzel a lehetőséggel, hogy alelnöktársam szólt, két mondatot engedjenek meg.
Kedves képviselőtársam, hogy milyen fontos gondolatot vetett fel és maga a gondolat mximálisan támogatható, az azt hiszem mindannyiunk előtt világos, hiszen nem szántak volna rá ennyi időt és energiát eleink, amikor ezt a négypárti konszenzust megpróbálták összehozni. Azt a formát azonban, ahogy ez most itt előttünk megjelent, azt sajnos nem tudjuk támogatni. De, miután továbbra is fontosnak tartjuk a kérdést, nekünk működik itt a bizottságon belül egy Nyugdíjpolitikai albizottság, azt gondolom, hogy ezt a kérdést napirendre fogjuk tűzni. És ha a kedves albizottsági társak ebben partnerek, akkor azt gondolom, hogy együtt kell keresnünk egy olyan megoldást, ami az időseknek ezt a támogatását - valamelyest rászorultsági alapot is bizony behozva a képbe - megpróbálni egy komplexebb anyagot letenni az asztalra, és amiben számít majd a képviselő úrnak is a segítségére. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Önnek van lehetősége képviselő úr szólni, parancsoljon!
DR. VAS JÁNOS (MDF): Köszönöm szépen. Nem gondoltam, hogy ekkora nagy vitát fog ez kiváltani. Teljesen egyetértek a rászorultsággal, de azért azt mondom képviselőtársaimnak, a halálnál demokratikusabb dolog nincs a világon, az mindenkit egyformán sújt és egyformán fájdalmas - függetlenül attól, hogy milyen anyagi körülmények között él a családja, vagy milyen anyagi körülményeket hagyott maga után.
Úgy gondolom, hogy nagyon örülök, ha a tárcának az a véleménye, hogy túl szűk, én még úgyis azt gondoltam, hogy ez túl tág lesz, mert megmondom őszintén az általam beadott javaslat nem szentírás, ehhez lehet csatlakozni, lehet kiegészítéseket tenni, csak azt tartom furcsának, hogy ha ez tényleg ennyire aktuális volt a kormányzat részéről, akkor miért nem lett benyújtva.
A másik dolog pedig, hogy miért a saját jogú nyugellátásúak jogosultak. Ők azok, akik egyszer már becsülettel ledolgoztak durván 38 évet vagy a jogszabályban meghatározott korkedvezménynek megfelelő időtartamot, ők azok, akik az adójukkal hozzásegítették ezt a társadalmat ahhoz, hogy ez felépüljön, ebből kifolyólag őfeléjük lehetne egy szolidaritást mutatni. Nyilvánvalóan én egyetértek azzal, hogy olyan emberek is kaphassanak akkor ilyen segélyt, akik mondjuk, soha nem fizettek egy fillér járulékot, egy fillér adót, akkor egészítsük ki ezzel, azt is tudom támogatni. Itt arról lett volna szó, hogy meg szerettem volna keresni azt a kört, aki egyébként már bizonyított a társadalomnak, hogy a társadalmi tehervállalásban szerepet játszik és ezeket gondoltam kedvezményben részesíteni. De ha a tárca vagy a képviselők úgy döntenek, hogy szélesítsük a kört, akkor nagyon örülnék neki, ha ezt a kört ki lehetne szélesíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szavaznunk kell a napirendről, a T/5458-as számon kézhez kapott dr. Vas János képviselő által jegyzett önálló indítványról.
Aki az önálló képviselői indítvány tárgysorozatba-vételét támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 12 igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) 1 nem. Aki tartózkodik? (Szavazás.) 14 tartózkodás. Tehát 14 tartózkodással 12 ellenében és 1 nem szavazattal, a bizottság nem vette tárgysorozatba.
Képviselő úr arra szeretném kérni, hogy a Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszony által felvetett kezdeményezésben legyen olyan kedves rendelkezésünkre állni, hogy erről a dologról konzultáljunk, nem lefutott ez a dolog. Köszönöm szépen képviselő úr a jó szándékát, egy percig nem vitatta el senki.
Rátérünk a b) pontban jegyzett H/5548-as számon kézhez kapott dr. Medgyasszay László képviselő úr által megtett önálló indítványra, szintén tárgysorozatba-vételről kell, hogy döntsünk.
Képviselő úr, tessék parancsoljon, néhány mondatban ismertesse az indítványát.
Dr. Medgyasszay László (KDNP) szóbeli kiegészítője
DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! A határozati javaslat első paragrafusában megfogalmaztam a lényegét a javaslatnak, miszerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy minden év október 1-ig, jelen esetben ebben az évben első esetben, terjesszen az Országgyűlés elé jelentést az idősek helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és azokról az intézkedésekről, amelyeket a kormány ezen a téren megtett.
Indokolja ezt a javaslatot szerintem az a tény, hogy ma már a 65 év feletti idősebb korosztálynak az aránya a társadalomban egyre nagyobb, éppen ezért ennek a korosztálynak a társadalmi, gazdasági jelentősége is egyre nagyobb súllyal kell, hogy latba essen. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha a kormány az ifjúságról terjeszt előterjesztést a parlamentnek, akkor miért ne tegye meg az idősek helyzetéről is ezt - tehát ez a lényege a javaslatomnak.
Az már részletkérdés, a második paragrafusban javasoltam ugyan, hogy a bizottság megtárgyalva ezt a jelentést, vonja be az idősügyi tanácsok - több van az országban - véleményét is, de ez természetesen nyitott kérdés, hogy a bizottság hogy dönt, és hogyan értékel egy ilyen kormányjelentést.
Szeretném röviden ismertetni, de talán ez a lényege a javaslatnak, elmondani az előzményét. Április 9-én Győrben megalakult négy megye: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye és Vas megye, valamint három megyei jogú város: Győr, Esztergom és Veszprém város idősügyi tanácsainak szövetsége. Ezt a szövetséget elneveztük a dunántúli Idősügyi Tanácsok Szövetségének. A céljairól most nem kívánok beszélni, csak annyiban tartozik most ide ez a kérdés, hogy ezen az ülésen kértek meg engem és bíztak meg azzal, hogy egy ilyen előterjesztést tegyek a parlamentben.
Tehát, amikor én ezt az előterjesztést jegyzem, akkor tulajdonképpen ennek a hét idősügyi tanácsnak a véleményét és kérését tolmácsolom a tisztelt bizottság és a parlament irányába. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárca képviseletében tisztelettel köszöntöm Szabó Judit Ágnes főosztályvezető-helyettes asszonyt. Kérem, foglaljon helyet, és röviden ismertesse a tárca álláspontját!
Szabó Judit Ágnes (SZMM) állásfoglalása
SZABÓ JUDIT ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó napot kívánok. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Jelezni szeretnénk, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a KSH kétévenként elkészíti az Ezüstkor időskorúak Magyarországon adattárat. Annak a legfrissebb száma, ami 2006-os adatokat dolgoz fel, ez januárban jelent meg és ez átfogóan közöl adatokat az időskorú népesség összetételéről, egészségi állapotáról, a nyugdíjba vonulás körülményeiről, a jövedelem, a fogyasztás, a lakáshelyzet jellemzőiről, a szociális ellátottságról, az életmódról, az időfelhasználásról, a bűnözésről és a 65 éven felüliek politikai részvételéről is.
Ezt a kiadványt a KSH Információs Szolgálatánál, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárságánál tesszük hozzáférhetővé. Éppen az ezekben a hetekben zajló szakmai műhelyekre meghívtuk az idősügyi tanácsokat is és így a dunántúliakat is, és rendelkezésükre áll ugyanígy a bizottságnak is ez a kötet, ha szükségesnek tartják. Tehát jelen esetben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ezt a kiadványt szánja az időskorúak élethelyzetének átfogó tükrözésére.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim, tessék parancsoljanak, önöké a szó!
Aszódi Pál képviselő úr, tessék parancsolni!
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Amit a főosztályvezető asszony ismertetett az nem az, amiről szó van. Itt arról van szó, hogy az Országgyűlés foglalkozzon egy bizonyos kérdéssel. Meghatározza időszakonkénti terminusban, jelen esetben a nyugdíjasoknál. Az, hogy itt el lehet olvasni a különböző sajtókat, nagyon hasznosan hozzáteszem, az egy dolog; mindannyian ezekből a statisztikai adatokból élünk, amikor beszélünk. Az, hogy az Országgyűlés döntsön egy olyan fontos kérdésben, mint a nyugdíjasok helyzete, az teljesen más kifejezést jelent a nyugdíjasok helyzetét illetően. De sajnálom, hogy az előterjesztő képviselő úrral nem tudtunk konzultálni, hiszen van egy Idősügyi Charta. Az Idősügyi Chartát még Harrach miniszter úr alkotta meg, az általa vezetett Idősügyi Tanács alkotta meg.
Számtalanszor nekibuzdultunk, hogy az Idősügyi Chartát vigyük az Országgyűlés elé, mert ott olyan alapelvek vannak az Idősügyi Chartában - nem részletezem, tudjuk -, amiket, ha az Országgyűlés magáévá tesz határozati formában, ez lehet az alapja annak, hogy a nyugdíjas törvény megszülethessen, ez a folyamata.
Tehát, amit az előterjesztő képviselő úr mond az rendben van én támogatom is, csak kevés.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. A kormány oldalon nincs jelentkező?
Professzor úr, Iván László, tessék parancsoljon!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Azt hiszem, hogy amit képviselőtársam mondott, egy pici része csak az egész történetnek, hiszen az idősügyi tanácsoknak a kialakítását történetileg Magyarországon jómagam javasoltam annak idején. És az Idősügyi Tanács társelnökeként a polgári kormány idején éppen az volt a legfontosabb teljesítményünk, vagy az egyik jelentős eredményünk, hogy 2001-ben elkészítettük az Idősügyi Tanácson belül - több oldal részvételével - azt az Idősügyi Chartát, amire Aszódi Pál képviselőtársam utalt. Ennek a törvény irányába történő felhasználását, hiszen ez egy egyezményes okirat az Idősügyi Charta; ennek törvénnyé alakításában hasonlóan akkor az volt az indokunk, hogy van ifjúsági törvényre előkészítés és ez egy rendkívül fontos kérdés - évtizedek óta mondjuk egyébként -, ezt ebbe az irányba fejlesszük tovább.
Még annak idején Göncz Árpád elnök úrnak és az akkori igazságügyi miniszternek is megküldtem az előkészítésben, hogy legyen egy idősügyi törvény, és Göncz Árpád levele ma is megvan, amiben közölte, hogy rendkívül fontosnak tartja, rendkívül fontos és készítsük elő kodifikációra az anyagot. Ezt az akkori igazságügyi miniszter, most kanadai nagykövet, nem tartotta helyesnek, mondván azt, hogy többféle törvényben rögzítetten az idősödők, időskorúak ügye, a nyugdíjasok ügye tulajdonképpen kellő garanciát kap, tehát nem kell egy külön idősügyi törvény.
Ennek az Idősügyi Chartának - hadd mondjam el - négy nagyon fontos tétele volt. Az egyik. Garantáltan legyenek az idősek minél hosszabban, tehát életük végéig a mindennapi életben természetes jelenlétükkel egyenlő tagjai a társadalomnak, tehát semmiféle megszorítást ne lehessen alkalmazni: se kirekesztés, se izoláció, se egyéb vonatkozásban.
A második szempont az volt, hogy garantáltan biztosítva legyen az egészségük, a fenntartható egészségük életük végéig és az ellátásuk. A harmadik tétele volt az anyagi, emberi biztonságuknak a fenntartása és garantálása; és a negyedik volt, ami egy teljesen korszerű és újszerű volt akkor, hogy legyen idősügyi ombudsman hálózat.
Meg kell mondjam, hogy máig tulajdonképpen ezt a négy szempontot mindenki érzi és mindenki gondolja, hogy fontos lenne. De mi ezt az akkori Idősügyi Tanács szintjén, ahol társelnök voltam, már nem tudtuk továbbvinni, mert a következő szakaszban, amikor a Medgyessy-kormány megalakult, akkor Csehák Judit volt az Idősügyi Tanácsnak az úgynevezett alelnöke és az akkor feltett kérdésemre, hogy mi lesz az Idősügyi Chartával, a válasza az volt, erre tulajdonképpen nincs szükség.
Na most, ez a történelmi szempontból nagyon fontos néhány mondat, amit elmondtam, arra serkent, hogy ennek a kérdésnek a továbbfejlesztése - és én itt nagyon köszönöm, hogy Medgyasszay László képviselőtársunk előterjesztette ezt. Rendkívül fontos abból a szempontból, hogy ez egy további láncszemet jelenthet, és valóban, hogyha ezek az idősügyi tanácsok, amiknek a javaslatát ugyancsak jómagam kezdeményeztem annak idején, és mondom, már idő nem volt erre, de elindultak, most viszont az önkormányzati választások során átszerveződött az egész területi rendszer, az önkormányzatokon belül megváltoztak a viszonyok, ezért azt hiszem, hogy rendkívül aktuális és ezért a magam részéről fontosnak tartom.
Az egy nagyon másodlagos kérdés, hogy ebben előtte nem tudtunk konzultálni, illetve beszéltünk itt a szünetben előtte, hogy azért jó lett volna, hogy konzultáljunk, de így is tulajdonképpen támogatható, sőt nagyon fontosnak tartom. És ennek a kis történeti összefoglalónak az alapján azt kell mondjam, hogy Medgyasszay László előterjesztését a magam részéről fontosnak tartom, szükségesnek tartom és a jövő szempontjából az idősödés folyamataiba illeszthetően részben állami kötelezettségeknek a bevonásával, részben pedig a civil mozgalmak fejlesztésében és a kettőnek az összekapcsolásában ez egy történelmi eseménysorozat lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Amennyiben nincs több képviselői hozzászólás, vélemény, kérdezem főosztályvezető-helyettes asszonyt, kíván-e reflektálni az elhangzottakra, nem muszáj.
SZABÓ JUDIT ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A Chartát mi egy alapvető értéknek tartjuk, de ennek csak elvi összefüggése van konkrétan ezzel az évenkénti beszámolóval.
ELNÖK: Képviselő úr, öné a lehetőség!
Dr. Medgyasszay László (KDNP) válasza
DR. MEDGYASSAY LÁSZLÓ (KDNP): Tisztelt Bizottság! Először is szeretném megköszönni ezt a kis könyvecskét, mindjárt lecsaptam rá és elkértem a főosztályvezető asszonytól, biztos hasznos.
Aszódi képviselőtársam helyettem elmondta már, hogy ez nem ugyanaz, mint, ami a parlamenti szintre emelt tárgyalása az idősügyi helyzetnek.
Köszönöm Iván professzornak a hozzászólását is. Hozzá kell tennem, hogy én idősüggyel - kvázi nagypolitikában - nem foglalkoztam, helyi szinten, megyei szinten már több éve a nyugdíjasokkal, már magam az életkoromnál fogva, tessék a hajamra nézni. Arra büszke vagyok, hogy az "Életet az Éveknek" kitüntetés birtokosa lehetek, meg a megyei nyugdíjas szövetségnek a képviselője, ezeket kaptam egész életemben, két kitüntetést, amit a nyugdíjasoktól kaptam. Nemcsak a koromnál, a szívemnél fogva is irányukba fordultam az utóbbi időben nagyon és az, hogy egyáltalán ez az Idősügyi Tanács Szövetség létrejöhetett, az annak köszönhető, hogy annak idején valaki - jelesül Iván professzor úr - kezdeményezte ennek a létrehozását és ma lehetőséget ad a létrehozására.
Hozzá kell tennem tájékoztatásul is, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a szövetség nyitott és minden tízezer lakosnál nagyobb települési önkormányzat saját jogon, kisebb települések összevonva csatlakozhatnak hozzá, tehát tényleg egy valóban nyitott, alulról szerveződő dolog lesz ez, majd meglátjuk, a puding próbája az evés, hogy mit hoz ki. Az első döntése ez volt ennek a szövetségnek, hogy hozzam önök elé ezt az előterjesztést, kérem támogassák. Lehet, hogy ez egy kis lépés lesz az Idősügyi Chartának a beemelése érdekében, amely szintén nagyon fontos dolog, bizonyára - ahogy a főosztályvezető asszony is mondta - értékeket fogalmaz meg.
Tehát summa summarum, hogy a bizottság tagjainak az idejét ne raboljam tovább, be is fejezem. Én a legjobb szándékkal hoztam ide, valóban a szövetségen belüli előzetes egyeztetés nélkül, csupán a hét szövetségi tag - heten vagyunk, mint a gonoszok ebben a szövetségben egyelőre -, az ő megbízásukat ismétlem, teljesítettem, de teljesen egyetértve az ő kérésükkel, kérem, hogy fogadják el, és ezt a javaslatot terjesszük a parlament elé. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot arról, hogy miniszterelnök úr a márciusi országos Idősügyi Tanácsülésen azt kérte az Idősügyi Tanácstól, hogy működjön közre egy nemzeti idősügyi stratégia megfogalmazásában. Három ágon is folyik a munka.
Az egyik, bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, hogy szintén a miniszterelnök kezdeményezésére a múlt év júniusában megalakult a nyugdíjügyekkel és az idősüggyel foglalkozó kerekasztal a "Magyarország Holnap" kerekasztal. Ők, véleményünk szerint - nagyjából úgy saccoljuk, hogy ez év közepére, tehát június-július körül - valamilyen javaslatokat le fognak tenni az asztalra, amely a kormány irányába tett javaslatokról van szó.
A másik: az Országos Idősügyi Tanács aktívan bekapcsolódott az idősügyi stratégia megfogalmazásába. Már ebben a hónapban olyan stádiumba kerül, hogy gyakorlatilag a tanács tagjai átalakulnak egy ilyen stratégia előkészítő bizottsággá. A harmadik szál pedig tudósok bevonásával készül egy közös gondolkodás ennek a stratégiának a megfogalmazására.
Tehát, ahogy ez a háromfajta tudás összeér, azt gondolom, hogy lehet egy komoly nemzeti idősügyi stratégiát megfogalmazni ebben az országban. Az idősügyi stratégia szerintem alkalmassá válhat arra, hogy ebből szülessék egy országgyűlési határozat és az országgyűlési határozat pedig felhatalmazhatja a kormányt, hogy fogalmazzon meg egy idősügyi törvényt. Tehát valahogy ezt a kronológiát én így tudom elképzelni; ha a végén az a cél, hogy szülessék idősügyi törvény, annak viszont az az eleje, hogy fogalmazódjon meg egy stratégia arra nézvést, hogy hogyan és miképpen képzeljük el az idősek társadalmát az elkövetkezendő 20, 30, 40 évben.
Köszönöm szépen képviselő úr az indítványát. Képviselőtársaim, szavaznunk kell.
Egy helyettesítést szeretnék a jegyzőkönyv számára bejelenteni: dr. Szabóné Müller Timeát Vidor Györgyi alelnök asszony fogja helyettesíteni, és akiket előtte bekonferáltam helyettesítésben, azok közül mindenki megérkezett és részt vesz a bizottság munkájában. (Közbeszólás: Ágh Péter képviselő úr nincs itt.) Viszont nem is gondoskodtak arról, hogy helyettesítse valaki Ágh Péter urat, de majd ezt még lehet adminisztrálni természetesen. Miközben már intézkedtek László Tamás helyettesítéséről, időközben képviselő úr is megérkezett.
Képviselőtársaim, döntenünk kell. Tárgysorozatba-vételről döntünk. Aki tárgysorozatba-vételre javasolja Medgyasszay képviselőtársunk indítványát, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 12 igen. Ki az, aki nemmel szavaz? (Szavazás.) 1 nem. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) 14 tartózkodással a bizottság nem vette tárgysorozatba a képviselői indítványt.
Köszönöm szépen a munkáját képviselő úr, viszontlátásra.
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására, az egyebek napirendi pontra.
Kérdezem képviselőtársaimat, van-e valakinek közérdekű bejelentése. (Nincs jelzés.)
Én szeretnék, ha megengedik. Tisztelettel köszöntöm a bizottságunkban Deák Istvánné Mariannt képviselőtársunkat, aki a múlt heti parlamenti szavazás után került a bizottságba.
Jó munkát kívánunk a képviselő asszonynak, isten hozta a bizottságunkban, itt sokat kell dolgozni.
DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP): Köszönöm szépen, hogy befogadott a bizottság.
ELNÖK: A tárca képviselőinek köszönöm szépen a napirendi pontokhoz megtett tárcavéleményeket. Ha nincs senkinek más, a bizottsági ülést bezárom, viszontlátásra, szép napot kívánok önöknek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 50 perc)
|
Korózs Lajos |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné