ISZB-11/2008.
ISZB-59/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2008. szeptember 9-én, 10 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Megjelent hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám) *
Tóthné dr. Jászai Mária (IRM) szóbeli kiegészítője *
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések *
Tóthné dr. Jászai Mária (IRM) válaszadása *
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) válaszadása *
További kérdések *
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) további válaszadása *
Dr. Lantai Csilla (SZMM) válaszadása *
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) további válaszadása *
Dr. Lantai Csilla (SZMM) kiegészítése *
Vélemények *
Szavazás *
Egyebek *
1. A Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám)
(Általános vita)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP)
Tóbiás József (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Arnóth Sándor (Fidesz)
Dr. Aszódi Pál (Fidesz)
Borsos József (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) László Tamásnak (Fidesz)
Érsek Zsolt (MSZP) Szabados Ákosnak (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Szabados Ákos (MSZP) távozása után Tóbiás Józsefnek (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) Bókay Endrének (MSZP)
Ágh Péter (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Aszódi Pálnak (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) Borsos Józsefnek (Fidesz)
Török Zsolt (MSZP) távozása után Lombos Istvánnak (MSZP)
Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Boros Zsuzsa Barbara jogi szakreferens (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Lantai Csilla osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 07 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Engedjétek meg, hogy elkezdjük ezt a nyári szünet utáni első összejövetelünket.
Különös szeretettel köszöntelek benneteket, mert nagyon nehéz lehet így a hosszú nyár után mindjárt egy ilyen nagyon komoly témába belevágni, és külön örülök neki, hogy ilyen szép számmal el tudtatok jönni. Mielőtt a napirendre tennék javaslatot, legelőször is engedjétek meg, hogy új tagunkat köszöntsük: Arnóth Sándor képviselőtársunkat, aki innentől kezdve erősíti a bizottság munkáját. Jó munkát kívánunk, jó egészséget. (Dr. Arnóth Sándor: Köszönöm szépen.)
Napirendre teszek javaslatot a tisztelt bizottságnak. Egyetlen napirendi pontot gondoltunk természetesen az "egyebek" mellett: a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitáját, az általános rész vitáját, hogy alkalmas-e ez a törvényjavaslat arra, hogy az Országgyűlés elé kerüljön, ebben fogom kérni a kedves képviselőtársak véleményét, javaslatait, hozzászólásait. Második napirendi pontban az egyebekre kerül sor.
Felteszem tehát a kérdést a tisztelt bizottságnak, hogy a kiküldött napirendi pontokat elfogadjátok-e. Aki igen, kézfelemeléssel legyen kedves szavazni. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom, hogy egyhangúan elfogadtuk a napirendi javaslatokat.
Mielőtt továbbmegyek, a helyettesítéseket fogom ismertetni. Soltész Miklós alelnök úr nem tudott jönni, őt László Tamás képviselő úr helyettesíti, Érsek Zsolt képviselőtársunkat Szabados Ákos úr, Farkas Imrét Winkfein Csaba képviselő úr alelnök úr, Juhászné Lévai Katalin képviselőtársnőnket Dér Zsuzsanna, Nyul István képviselőtársunkat Tóth István úr, Szabóné Müller Timeát Bókay Endre helyettesíti, Ágh Péter képviselő urat Iván László professzor úr és Hirt Ferenc képviselő urat Aszódi Pál képviselőtársunk és végül, de nem utolsósorban, Koszorús László képviselőtársunkat Borsos József képviselő úr helyettesíti.
Az első napirendi pont megkezdése előtt az egész bizottság nevében köszöntöm Tóthné dr. Jászai Mária szakmai főtanácsadó asszonyt, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból, valamint dr. Boros Zsuzsa Barbara jogi szakreferens asszonyt, szintén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumból. Meg is kérem a kedves kollegákat, legyenek olyan jók és kezdjék el az előterjesztést ebben a nagyon nehéz és mindannyiunkat nagyon érdeklő kérdésben: a polgári törvénykönyv, és ha kérhetem, leginkább a bizottságot érintő részeiben. Köszönöm szépen.
Önöké a szó!
A polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat (T/5949. szám)
Tóthné dr. Jászai Mária (IRM) szóbeli kiegészítője
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Két dátumot szeretnék kiemelni, mielőtt bármihez is hozzáfognánk: 1959 és 2008. Szinte napra pontosan ilyen nagy ívű dátumoknál elmondható, hogy ez már szinte 50 év, tehát nem kell azon belül számolgatnunk, hogy 49, 49 és fél vagy hány nap. 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy hazánknak, reményeink szerint, új polgári törvénykönyve legyen. Az 1959. évi IV-es törvény helyébe lépne a tisztelt Országgyűlés ilyen akarata, döntése esetén az új polgári törvénykönyvünk.
Ehhez az óriási munkához mérten, amit 50 év távlatából egy új polgári törvénykönyv jelent, kezdődött meg tíz évvel ezelőtt az az előkészítő munka, amelynek az eredményét, a gyümölcsét most önök kézben tarthatják. Ez a tíz év azt is jelentette, hogy ez az előkészítő munka kormányokon átívelő volt és igen jelentős szakmai előkészítő anyagokra támaszkodott. Elég, ha annyit mondok, hogy a szerkesztőbizottságot Vékás Lajos professzor úr vezette, amelynek a munkája jelentős mértékben látszik ezen a mostani törvényjavaslaton annak ellenére, hogy a dolgok természetes rendje következtében az Igazságügyi Minisztérium kodifikációs munkálatai nyomán gyorsult fel és alakult ki az a tervezet, amelyet önök most látnak.
Az önöket talán legjobban érintő kérdés az, hogy a személyek vagyoni, személyi jogainak a szabályozása mellett - bár már itt is hangsúlyozni szeretném, hogy nem egyes személyi viszonyokat szabályoz a törvény, hanem személyek személyi viszonyait, tehát ez is egy jelentős változás - beépült, mint önök is látják, a családjogi, a családi viszonyok szabályozása. Ez mind azt is jelenti, hogy az eddig önálló kódexben helyet kapó családjogi rendelkezések beépülnek a polgári törvénykönyvbe.
A családjogi rész a harmadik könyvben szerepel, mert mint önök is látják, az áttekinthetőség érdekében a polgári törvénykönyv hét könyvre tagolódik; azon belül az egyes paragrafusok alcímeket viselnek a könnyebb áttekinthetőség, előkereshetőség érdekében. Nos, a családjogi rendelkezések a családjogi könyv, tehát a harmadik könyv, amelynek előkészítésében - és itt külön szeretnék hivatkozni nem csak a szerkesztőségre, hanem külön erre a könyvre - a Legfelsőbb Bíróság nagy tapasztalattal rendelkező bírái vettek részt, mindenekelőtt Kőrös András tanácselnök úr, Makrai Katalin asszony és az egyetem részéről Weiss Emilia professzor asszony.
Az itt lévő szabályok, meggyőződésünk szerint, kiegyensúlyozott és előremutató rendelkezések, amelyek megőriznek jól bevált hagyományos jogi intézményeket és támaszkodnak az eltelt időszak tapasztalatai alapján olyan új jogintézményekre, olyan új jogintézményeket kívánnak behozni, amelyek ezt a szabályozási kört teljessé képesek tenni.
Ezen a ponton, a családjogi rendelkezések pontján, átadnám a szót kolleganőmnek, aki belemenne olyan jogintézmények taglalásába, amely feltehetőleg önöket közelebbről is érinti.
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) szóbeli kiegészítője
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit. Többek között én is foglalkoztam a családjogi könyv előkészítésével. Szeretném nagy vonalakban bemutatni azokat a változásokat, amelyek ezen a könyvön végigkísérhetők.
Mint már kolleganőm említette, egy nagyon nagy újdonság, a családjog anyaga teljes egészében része lesz az új polgári törvénykönyvnek. Ez annyit jelent, hogy egyrészt a strasbourgi emberjogi bíróság ítélkezési gyakorlata, illetve a magyar bíróság gyakorlatának tartós eredményei is bekerülnek a törvénybe, mivel a hatályos családjogi törvénynél egy jóval bővebb, mintegy 240 paragrafusból álló könyvet tarthatunk a kezünkben. Maga a javaslat négy, kizárólag a családjogra specifikus alapelvvel indul, tehát alapelv vezeti be a javaslatot. Ide tartozik a családi kapcsolatok védelmének elve, az egyenjogúság alapelve, a méltányos rendezés elve és nem utolsósorban a gyermek érdekeinek a védelme, ami tulajdonképpen a legfontosabb a családjogi könyvben - a legfontosabb szempont a gyermek érdekének szem előtt tartása a javaslatban.
A családi kapcsolatok védelmének elve annyit jelent, hogy maga a családjogi könyv nem csak a törvény által létrehozott kapcsolatokra terjed ki, mint a házasság, az örökbefogadással létrejött kapcsolat, hanem az élet által teremtett családjogi helyzetekre is, úgymint az élettársi jogviszony vagy a nevelőszülő, nevelt gyermek kapcsolat.
Maga a családjogi könyv részei: a házasságra vonatkozó rész, a rokonságra vonatkozó rész, a bejegyzett élettársakra vonatkozó rész, illetve a gyámságra irányuló terület.
A házasságra vonatkozó rendelkezések között kiemelendő a házasság bírói megszüntetésének egy olyan egyszerűbb lehetősége, hogy a jövőben a felek ahhoz, hogy egyszerűbben elváljanak, nem szükséges a közös vagyon megosztásában megegyezniük, egyező akarat és befolyásmentes válásnak tekinthető, ha a közös gyermek elhelyezésében, tartásban, lakáshasználatban és egymás tartásában megegyeznek, és a vagyonjogi kérdéseket majd egy polgárjogi bíróság előtt később rendezik.
Jelentősen kibővül a házassági vagyonjogi rész a hatályos rendelkezésekhez képest. A javaslat ösztönözni kívánja, hogy maguk a felek házassági vagyonjogi szerződésben rendezzék vagyonjogi viszonyaikat; ezt természetesen megtehetik a kapcsolatuk elején, a házasság elején, illetve a házasság bármely szakaszában a jövőre nézve. A házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzet okiratba, illetve közokiratba kell foglalni és lehetőség lesz a harmadik személyek védelme érdekében arra is, hogy egy országos nyilvántartásba bevezetését kérjék a házassági vagyonjogi szerződésnek. Magáról a házassági vagyonjogi szerződés létéről, hogy van-e ilyen a felek között, a harmadik személy tájékozódhat, annak tartalmáról csak a felek beleegyezése esetén természetesen.
Jelentős nóvuma a javaslatnak, hogy több helyen hivatkozik a mediáció vagy közvetítői eljárás igénybevételének a lehetőségére. Egyrészt a házastársak között felmerült vitás kérdések rendezésénél, másrészt a szülői felügyeleti jogok rendezésénél a gyermekelhelyezés kapcsán - maga a közvetítői eljárás akár kérelemre, akár hivatalból lefolytatható.
Megemlíthető még, hogy maga a javaslat külön fejezetben szól az élettársak jogairól. Az élettársakra vonatkozó szabályozás eddig elég szűkszavú volt, maga a polgárjogi törvénykönyv rendelkezett két szakaszban az élettársi kapcsolat fogalmáról, illetve annak vagyonjogi következményeiről - most ez az új kódexben jóval bőségesebb lesz, ugyanis egy hosszabb ideig fennálló élettársi kapcsolat esetén a feleket tartás, illetve lakáshasználat is megilleti a kapcsolat megszűnés esetén egymással szemben. Szintén szól az együttműködési kötelezettségről is a törvény, illetve a hatályos szabályozással azonos módon a szerzésben való közreműködés arányában kell, tehát közszerzeményi rendszer vonatkozik az élettársak vagyonjogi viszonyaira.
A rokonság című fejezet egy kicsit bővebb. Ennek keretein belül van szó az apasági vélelmek rendszeréről, az örökbefogadásról, a szülői felügyeletről, illetve a rokontartás vagy a gyermektartás szabályairól.
Az apasági vélelmek, rendszerek koncepcionálisan nem változik, annyi megemlíthető, hogy az emberi reprodukcióra irányuló eljárás beépül a vélelmek rendszerébe. Ez úgy néz ki most - a vélelmek sorrendje -, hogy elsődleges a házasságkötésen alapuló vélelem, az emberi reprodukcióra irányuló eljáráson alapuló vélelem, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és végsőként megdönthetetlenné válik az apaság bíróság által való megállapítása.
Az örökbefogadásra vonatkozó szabályok is rugalmasabbá válnak. Itt a gyámhatóság mellett több helyen a bíróság is szerepet kap abban az esetben, ha bizonyos feltételek esetén az örökbefogadó személyi feltételei alól különös méltánylást érdemlő esetben a bíróság adhat felmentést. Itt gondolok az örökbefogadó, és az örökbefogadott közti kórkülönbség esetén például a felső korhatártól való eltérésre, 16 év a minimális korkülönbség - most csakhogy egy példával éljek - és 45 év a maximális, és hogy ha mondjuk örökbefogadás esetén, egy 47 éves akar örökbe fogadni egy 2 éven aluli gyermeket, akkor a bíróság mérlegeli, hogy erre lehetőség van-e vagy nem.
A szülői felügyeletre vonatkozó rész is jelentősen kibővül, átkerülnek a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések az alacsonyabb szintű jogszabályból, illetve itt is természetesen a gyermek érdeke az elsődleges; és továbbra sem tesz a javaslat különbséget aszerint, hogy a gyermek szülei házasságban, élettársi kapcsolatban vagy akár élettársi kapcsolat nélkül élnek, a szülői felügyeleti jogok szempontjából ennek nincsen jelentősége. Mint már említettem, itt is kiemelt jelentőséget kap a mediáció, és bizonyos hatáskörök a szülői felügyeleti jogok rendezése során átkerülnek a bíróságtól a gyámhatósághoz, hogy még közelebbi fórumon lehessen dönteni olyan kérdésekben, amiben a szülők nem tudnak esetleg megállapodni; de természetesen a szülői felügyeleti jogok rendezésénél is elsődleges a szülők megállapodása.
A rokontartásra, illetve a gyermektartásra vonatkozó rendelkezéseknél megemlíthető, hogy a bírói gyakorlat tartós eredményei beépülnek a javaslatba. Itt kiemelhető: a nagykorú gyermek tartásáról részletesebben rendelkezik a kódex, mint most jelenleg a hatályos családjogi törvény, illetve eddig a bíróság határozott összegben vagy százalékosan állapíthatta meg a gyermektartásdíjat, ha ebben a szülők nem tudtak megegyezni, a jövőben a javaslat a tartásdíj határozott összegben való megállapítását preferálja. Ez annyit jelent - igazából itt a munkáltatóktól bejövő számos megkeresés azt igazolja -, hogy a tartásdíj határozott összegben való megállapítása mindenki számára kedvezőbb. Ennek emelkedésére is, egy automatikus emelkedésére is lehetőséget biztosít a javaslat, meghatároz egy rátát, bírói döntés nélkül automatikusan; ez a határozott összeg most az öregségi nyugdíj legkisebb összegével évente emelkedik, természetesen a felek ettől magasabb eltérést is kérhetnek a bíróságtól.
Utoljára, de nem utolsósorban mondanék néhány szót, egy-két mondatot, a gyámságról. A gyámság, gondnokság és szülői felügyelet hármasában lényeges, hogy a javaslat a gyámság szabályait, a korábbiaktól eltérően, nem a gondnoksághoz, hanem a szülői felügyeleti joghoz közelíti. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen önöknek az előterjesztést. Szeretném először átadni kedves képviselőtársaim a szót, parancsoljanak kérdezni, véleményt nyilvánítani és a végén még nekem is lesznek kérdéseim, ha hozzájárulnak. (Jelentkezésre.)
László Tamás képviselő urat illeti a szó, tessék!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Először egy kérdésem lenne az előterjesztőhöz. Mi történt ezzel a kodifikációs bizottsággal, amelyet 1998-ban hoztak létre, erről szeretnék egy pár szót hallani.
ELNÖK: Szokásainknak megfelelő azt szeretném, ha néhány kérdést összegyűjtenénk, és akkor egyszerre válaszolnának a tanácsadó asszonyok. Jó?
Iván László professzor úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Szeretném megkérdezni, ugye szó esik róla és ez nagyon fontos része az új polgári törvénykönyvnek, hogy az országos nyilvántartásba vétel harmadik személy esetében; ez mit jelent pontosan, hogyan szabályozzák, és hogyan biztosítják a személyi jogokat, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy ezekben a kérdésekben a mindennapi élet gyakorlatában nem egyszer a befolyásolhatóság, a kijátszás, a legkülönbözőbb visszaélések lehetségesek.
A másik kérdésem az lenne, hogy a gondnokolásról, a gondnokság alá helyezésről, a cselekvőképesség korlátozása, s a többi, s a többi, abban milyen érdemi változást hoz az új polgári törvénykönyv.
ELNÖK: Köszönöm professzor úr.
Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Van egy általános kérdésem. Nem lévén jogász, azt gondolom, hogy több képviselőtársamhoz hasonlóan különösen érdekel, hogy a szakmai közvélemény - különös tekintettel a hosszú előkészítési időre - végül is támogatni tudja ezt az anyagot, tehát közmegelégedésre jutottak benyújtás előtt vagy maradtak vitás, súlyos vitás kérdések, és hogy ha maradtak ilyen súlyos vitás kérdések, akkor szeretném, hogyha ezekre felhívnák az előterjesztők a figyelmünket.
Konkrét kérdésem a családjogi résszel kapcsolatosan az, hogy szeretném világosabban, tisztábban látni, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat között jogkövetkezményben van-e említésre érdemes különbség.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Arnóth Sándor képviselő úr!
ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. A kérdésemmel egy régi intézmény sorsáról érdeklődnék, a házasság intézményéről: hol mondja ez a törvény ki taxatíve, hogy védi ezt az intézményt? Lehet, hogy nem modern, lehet, hogy olyan amilyen, de hol védi az én házasságomat, mint bárkiét is, kíváncsi vagyok erre - melyik sor, hányadik paragrafus, hol van ez, mint értékmegőrzést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Borsos képviselőtársunk!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Abból kiindulva, hogy mindenki csak egy-egy kérdést tesz föl. Családjogi szempontból, főleg a vitás kérdéseknél, amikor esetleg házasság, életközösség vagy egyéb más felbontásra kerül sor. Hogyan értelmezhető a bevezető rendelkezések között az 1:5 paragrafus: a felróható magatartás és az önhiba értékelése című bekezdés. Itt arról van szó, hogy a saját felróható magatartására valaki a saját előnyeinek a megszerzése érdekében nem hivatkozhat, és ugyanakkor azt mondja ez a jogszabály szó szerint, hogy aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat. Tehát magyarul ez azt jelenti, hogy ha én eleve rosszhiszeműen jártam el, akkor ez a jogszabály feljogosít arra, hogy arra hivatkozzak, hogy azért jártam el rosszhiszeműen, mert a másik rosszhiszeműen járt el, valami valószínűleg nem stimmel, erre szeretnék választ kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Még ebben a körben Aszódi képviselő urat hallgassuk meg, és akkor természetesen folytatjuk.
DR. ASZÓDI PÁL (Fidesz): Rövid kérdésem volna a kormány képviselőjéhez. A bizottság munkájáról a mai nap nagyon sokat hallottam, egyetértve a Béki Gabriella képviselővel. Hol jelent az meg, hogy ezt a témát társadalmi vitára bocsátották - vagy én akkor éppen külföldön tartózkodtam-e, nem tudom, de ennek megfelelő módon én ilyen nyilvánosságot nem láttam, hogy véleményezési lehetőség lehetne.
A családjogi törvény, az '52 évi IV-es, hasonlít bizonyos szerkezeti szempontból a Ptk.-ra, meg a Btk.-ra: van egy általános rész és van benne különös részt magyarázó szöveg is. Tehát nemcsak a házasság intézménye és az ahhoz fűződő rokonsági fogalmak vannak benne, hanem eljárásjogilag is szabályoz bizonyos dolgokat - akkor most ez a kettősség hogy fog megjelenni a családjogi törvény harmadik fejezetében? Mert csak zárójelben, olyan aprólékos dolgokról van szó a családjogi törvényben - nem érdekes a paragrafus -, hogy még a bérleti jogot is szabályozza, a közös tulajdont, a külön tulajdont, minden szabályozó kérdés benne van a törvényben. Most akkor a házastársak ezt a jövőben el tudják-e majd dönteni a mostani szerkezeti átalakítás vagy beolvasztás esetén és ez milyen terjedelmű lesz, mert nem ismerem, megmondom őszintén, tartósan akadályoztatva voltam, hogy ezt megtudjam. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy válaszadást kérünk szépen, és utána folytatjuk, mert vannak még kérdések nemcsak nekem, és egyszerre többet is lehet majd föltenni.
Tessék parancsolni, átadom a szót Tóthné dr. Jászai Mária asszonynak. Köszönöm.
Tóthné dr. Jászai Mária (IRM) válaszadása
TÓTHNÉ DR. JÁSZAI MÁRIA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Kezdeném a válaszokat. Mi történt a bizottsággal? A bizottság a munkáját befejezte, amiért a kormány köszönetét kifejezte a vonatkozó kormányhatározatban is szereplő módon a bizottság tevékenységéért. Értelemszerűen, bár a szerkesztőbizottságot az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére hozták létre, tehát gyakorlatilag az Igazságügyi Minisztérium számára végzett előkészítő szakértői munkát, de a kodifikációnak, a szakmai előkészítésnek van egy olyan pontja, fázisa, amikor ennek a munkának, annak az eredményének át kell kerülnie az adott tárca további kodifikációs szakmai kezébe, és a továbbiakban a tárcának kell művelnie, ez történt a polgári törvénykönyvre vonatkozó javaslattal is. A szerkesztőbizottság nemcsak hogy kiváló munkát végzett, amit jelez az, hogy nagyon-nagyon sok tekintetben a jelenlegi javaslat szövegszerűen is azt hordozza, amit letett a bizottság az asztalra, de mint mondtam, a kormány köszönetét fejezte ki, és mi sem mutatja az általuk végzett munka elismertségét, minthogy Vékás Lajos professzor úr igen magas állami kitüntetésben részesült éppen a szerkesztőbizottság élén végzett tevékenysége elismeréseképpen.
A szakmai közvélemény támogatni tudja-e a tervezetet, a javaslatot? A szerkesztőbizottság által elkészített szövegjavaslatot ezt követően az Igazságügyi Minisztérium széles szakmai vitára bocsátotta és hasznosította azokat a javaslatokat, amelyek beérkeztek. Ezt követően széles - tehát az elmúlt évben, de visszanyúlóan 2006-ra - társadalmi vitára is bocsátotta, a honlapon közzétette és várta a beérkező javaslatokat. Meg kell, hogy mondjam, hogy nem csak civil szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervek részéről, hanem abszolút civil személyek, tehát állampolgárok részéről is több száz javaslat érkezett be, amelyeket a további munkában hasznosítottunk. Jelen pillanatban nem érezzük úgy, hogy lenne olyan kardinális kérdés, amely akár szervezett, akár egyéni módon valami szakmai ellenállásba ütközne. Talán egy olyan kérdés lenne, ami megmozgathatna ilyen felfogásbeli különbségeket: a gyűlöletbeszéd kérdése, amely viszont éppen az Alkotmánybíróság döntése nyomán kikerül a polgári törvénykönyvből, tehát szándékaink szerint ez nem ebben a polgári törvénykönyvben nyerne szabályozást - a válaszom tehát az, hogy úgy érezzük, hogy most nincsenek feloldhatatlan szakmai ellentétek, ha egyáltalán vannak a törvénykönyvvel kapcsolatban.
A társadalmi vita, a bizottság munkája kérdésekre válaszoltam.
A felróható magatartással kapcsolatban, tehát az első könyv 5. §-ával kapcsolatban, itt ez a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvben is szereplő szabály, amiről szó van. Itt nem másról van szó, mint arról, hogy ha valakinek önhibája van, ebben az esetben hivatkozhat a másik fél felróható magatartására. Tehát itt nem arról van szó, hogy valaki hibázni akar, hanem önhibája van, ebben az esetben természetesen hivatkozhat a másik fél felróható magatartására, azonban nyilvánvaló, hogy a jogkövetkezmények szempontjából az önhibának, illetőleg annak mértékének jelentősége lesz. Köszönöm szépen és a továbbiakban a kolleganő válaszol.
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) válaszadása
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Először is szeretnék válaszolni, sorban haladva a kérdéseken, elhangzott a professzor úr részéről a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozóan egy kérdés. Magát a házassági vagyonjogi szerződést a felek természetesen csak személyesen tehetik meg, tehát nem tehetnek ilyen szerződést képviselő útján, ezt közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni - hangsúlyozom, ez a házassági vagyonjogi szerződés érvényességi kelléke. Ezek után a felek maguk dönthetnek arról, hogy ezt a szerződést az országos nyilvántartásba vétel szempontjából bejegyeztetik-e vagy nem, ez a nyilvántartásba vétel nem kötelező. Ha úgy döntenek, hogy az országos nyilvántartásba bevezettetik úgymond a szerződésüket, abban az esetben maga a harmadik személy, illetve a hatóságok kaphatnak arról tájékoztatást, hogy van-e ilyen szerződés - házassági vagyonjogi szerződés - a felek között, egyébként annak tartalmáról csak bármelyik házastárs felhatalmazása alapján kaphatnak felvilágosítást, tehát kifejezett felhatalmazás szükséges, egyébként nem. (Dr. Iván László: Köszönöm szépen.)
Mivel a gondnokság egy külön részben van, azt hiszem, hogy azt a végére venném, mert ez a személyek könyvben van, a családjogi kérdéseket válaszolnám meg először.
A bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat jogkövetkezményei szempontjából van különbség, hangsúlyozom. Magára a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást a javaslat a 2007 decemberében elfogadott, bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény tartalmával azonosan állapítja meg, vagyis a bejegyzett élettársak jogai: vagyonjogai, személyi jogai, a házastársakkal azonosak, annyi különbséggel, hogy gyermeket közösen örökbe nem fogadhatnak, illetve a névviselés. Tehát, hogy nem vehetik fel egymás nevét, nem vonatkozik rájuk, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot csak nagykorú személyek létesíthetnek, mivel a házasság esetén lehetőség van - 16 év felett - gyámhatósági engedéllyel házasságot kötni. Tehát itt ugyanúgy elmennek az anyakönyvvezetőhöz, ugyanaz a procedúrája a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének és a megszűnési lehetősége is, mint a házasságnak - a javaslat szerint. Az élettársi kapcsolatnál - tehát a puszta tényleges együttélésen alapuló élettársi kapcsolat esetén - nem jön létre először is a vagyoni viszonyok tekintetében vagyonközösség a felek között. Hangsúlyozom, lehetőségük van az élettársaknak is élettársi vagyonjogi szerződés kötésére ugyanolyan feltételek között, mint ahogy a házassági vagyonjogi szerződés az előbb említett feltételeket előírja a javaslat; ha nem kötnek ilyen szerződést, akkor köztük közszerzeményi rendszer jön létre, vagyis a szerzésben való közreműködés arányában szereznek tulajdont.
A tartás, illetve a lakáshasználati jog csak hosszabb idejű együttélés esetén áll fent, illetve kötelezettség egymással szemben. Ez annyit jelent, hogy ha nincs közös gyermekük, akkor tízévi együttélés alapozná meg ezt a jogosultságot, egyébként pedig, ha közös gyermek születik az élettársi kapcsolatból, akkor már egy év együttélés is jogosultságot ad erre.
Különbség van, most ezt az öröklésjogi könyv szabályozza, öröklésjogi szempontból is a bejegyzett élettársi kapcsolat és az élettársi kapcsolat között. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők a házasságban élőkhöz hasonlóan örökölnek, míg az élettársi kapcsolatnak is van öröklésjogi relevanciája, bár ez közel sem azonos a házasságéval. Ez annyit jelent, hogy tízévi együttélés esetén a túlélő élettárs élete végéig lakáshasználati jogot kap a közösen lakott lakáson - ezek azt hiszem a legfontosabb különbségek az együttélési formák között.
Válaszolnék arra a kérdésre, hogy mi védi, tehát tulajdonképpen a házasság védelméről mi rendelkezik, vagyis magáról a házasságról és a család védelméről: az alkotmány. Tehát az alkotmányban van rögzítve a házasság és a család védelme, mindemellett nyilván alapelvi szinten maga a családjogi törvény is kimondja a házastársak egyenjogúságának az elvét, illetve több olyan rendelkezés van, ami a házasság védelmének az elvét egészíti ki, de alapelvi szinten - még egyszer mondom - az alkotmányban van rögzítve. (Arnóth Sándor: Elég karcsú.)
ELNÖK: Bocsánat, van még válasz a tarsolyban?
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. Nem erre a kérdésre, egy következő kérdésre.
ELNÖK: Igen, köszönöm szépen.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Felmerült, hogy a hatályos családjogi törvény eljárásjogilag, tehát eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmaz. Az új javaslat is fog eljárásjogi rendelkezéseket tartalmazni, míg maga a családjogi munkacsoport döntött így, hogy nem csak az alperesi legitimáció, de a felperesi, tehát az, hogy ki indíthat keresetet, azt is tartalmazni fogja a javaslat, tehát tulajdonképpen a családjogi perekben mindkét oldalra való perindítási jogosultság bekerül majd a kódexbe.
Rátérnék egy kicsit hosszabban a gondnokság témakörébe, hogy milyen változások várhatók a gondnoksággal kapcsolatban. A gondnokságra vonatkozó szabályozást nem csak a családjogi könyv, hanem a második könyv: a személyek könyv tartalmazza. Itt a döntéshozatalukban akadályozott nagykorú személyek számára a javaslat az eddigi jogintézmények helyett egy differenciáltabb szabályozást vezet be. Tehát eddig volt a nagykorú személy kizáró, illetve általánosan korlátozó gondnokság alá volt helyezhető. Na most, maga a javaslat a nemzetközi kötelezettségeink alapján, és itt megemlíteném a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt, ami 2008 májusában lépett hatályba és Magyarország az elsők között ratifikálta, vagy az Európa Tanács '99 évi ajánlását, illetve egy most folyamatban lévő ajánlást, ami a szükségesség-arányosság elvéről rendelkezik, tehát ezeknek a nemzetközi kötelezettségeknek a figyelembevételével a gondnoksági rendszert átalakítja a javaslat. Ennek megfelelően megszűnik a nagykorúak kizáró gondnokság alá helyezése és a cselekvőképesség általános korlátozásának a lehetősége. A cselekvőképesség a jövőben csak meghatározott ügycsoportra korlátozható. A változásokat indokolta még a civil szervezetek negatív tapasztalatai, jelzései, illetve a 2001 évi átfogó Ptk. módosítás olyan irányú tapasztalatai, hogy az ügycsoportonkénti korlátozást csak viszonylag ritkán alkalmazza a bíróság.
A szükségesség-arányosság elvének figyelembevételével új jogintézményeket vezet be a javaslat. Itt meg kell említenem az előzetes jognyilatkozat lehetőségét, illetve a támogatott döntéshozatal, valamint a hivatásos támogatás intézményét. Az előzetes jognyilatkozat annyit jelent, hogy bárki még cselekvőképes állapotban rendelkezhet arról, hogy belátási képessége későbbi csökkenése esetén milyen döntések érvényesüljenek vagyoni, illetve személyi ügyeiben, ezt közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban teheti meg, vagy a gyámhatóság előtt személyesen nyilatkozhat erre vonatkozóan. Ez nyilvánvalóan azok számára lehet hasznos, akik valamilyen - például Alzheimer-kórban szenvednek - olyan időskori leépülésben szenvednek, ahol látják a betegségük későbbi végét, tehát tulajdonképpen ez egy ilyen hosszabb folyamat és az elején tehetnek, még cselekvőképes állapotban, egy ilyen előzetes jognyilatkozatot, amiről szintén országos nyilvántartást vezet majd a kijelölt szerv.
A gondnoksági szabályok körében megemlíthető a támogatott döntéshozatalnak a jogintézménye. A támogatott döntéshozatal, mint új jogintézmény, bevezetésével egy egyéni szükségleteken alapuló döntési segítség biztosítására kerül sor anélkül, hogy az egyén cselekvőképessége korlátozására sor kerülne. Ez annyit jelent, hogy a támogatott döntéshozatal során az érintett személy egy vagy több személlyel szintén közokiratban - tehát a törvény által előírt formában vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban - megállapodik arról, hogy a támogató személy őt döntései során segítségben és támogatásban részesíti. De hangsúlyozom, magát a jognyilatkozatot az érintett személy egyedül teszi meg, tehát nem szükséges a támogató hozzájárulása a jognyilatkozat megtételéhez.
Ez a támogatott döntéshozatal elsősorban azok számára nyújt segítséget, akik biztos családi környezetben, barátok által támogatva, élnek, azonban a javaslat nem akarja ettől a segítségnyújtástól azokat sem megfosztani, akiknek nincs ilyen bizalmi kapcsolatrendszere, ezért az ő számukra teszi lehetővé a hivatásos támogatás lehetőségét. A bíróság hivatásos támogatót jelölhet azok számára, akik - mint mondtam - nem tudnak megállapodni senkivel támogatásban, ebben az esetben azonos tartalommal a hivatásos támogató fog számukra segítséget nyújtani.
Új még ebben a részben, mint már az előbb mondtam, hogy ha a cselekvőképesség korlátozására feltétlenül sor kell kerüljön, akkor az csak a meghatározott ügycsoportban lehetséges. Továbbá a gondnokrendelés átkerül a gyámhatóságtól a bíróság hatáskörébe, ez Európában már elterjedt. A gyámhatóság javaslatára a bíróság rendel gondnokot azzal, hogy az ideiglenes gondnokrendelés megmarad gyámhatósági hatáskörben. És még egy eljárásügyi változás, hogy maga a felülvizsgálat, tehát a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatára meghatározott időközönként mindenképpen sor kell kerüljön és legfeljebb ötévenként felül kell bírálja a bíróság a gondnokság alá helyezetteket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy az előbbi körben maradt-e még bent kérdés, mert egy újabb kört nyitunk. (Jelzésre.)
Előbb László Tamás képviselő úr jelentkezett, tessék!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Úgy gondolom, hogy kérdések és utána már vélemények következnek, tehát én most egy hosszabb véleményben fejteném ki azt, hogy hol látom a polgári törvénykönyvet.
Azt hiszem, hogy ez a jelen törvénytervezet nagyon sok mindenről árulkodik, egy kicsikét mutatja a kormányzás bomlását is. Egészen másképpen látom, az információm alapján, ennek az előkészítő bizottságnak a munkáját, amelyet 1998-ban kormányhatározattal hoztak létre tíz évvel ezelőtt egy kilenctagú kodifikációs szerkesztőbizottságot. Azt hiszem az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságban érdemes a névsort is felolvasni: Vékás Lajos volt az elnöke, az ELTE volt rektora, Zlinszky János, Petrik Ferenc, Sárközy Tamás, Kisfaludy András, Weiss Emilia, Kőrös András, Lábadi Tamás, Boytha György, neves bírák, egyetemi tanárok, nagyhírű jogászok közreműködésével készült a Ptk. tervezete.
Tíz évig az egyes könyvek, az egyes fejezetek munkacsoportokban készültek, óriási munka volt ebben. Az ő tíz éves munkájukat, a kész hat könyvet - akkor még csak hat könyv, a hetedik ez az életbeléptető könyv - indokolással feltették az internetre az utolsó észrevételek érdekében; ezt is összegyűjtötték, és az utolsó fázisban ennek a kilenc köztiszteletben álló jogásznak egyszerűen megköszönték a munkáját egy kézfogás, egy üveg kincstári bor kíséretében. Úgy tudom, hogy a köszönetnyilvánításról maga Vékás Lajos el is ment egyszerűen, mert az eljárást annyira méltánytalannak tartotta. Majd ezután egy egészen más irányultságú munka következett, majd az észrevételeinkből látni fogják, hogy mennyire igaz ez a megállapítás.
Ez a kilenc fős kodifikációs szerkesztőbizottság végül úgy döntött, hogy az ő javaslatukat szakértő javaslatként egy külön könyvben megjelenteti, amelyet a komplex kiadásában valóban le is tettek az asztalra. Azt hiszem, hogy ilyen a magyar jogalkotás történetében nem volt, hogy van egy Ptk., amelyet a posztszocialista, liberális IRM készít, van egy olyan ellen Ptk. - hadd mondjam, jó?
ELNÖK: Elnézést képviselő úr, viaskodott bennem a mérhetetlen udvariasság, amivel rendelkezem és az elnöki funkcióm. Tudniillik arról volt szó kedves képviselő úr, csak nem gondoltam, hogy mennyire hosszú lére ereszti, hogy a kérdések köre következik.
Ön ezt elmondhatja, kérni is fogom, hogy ezt majd mondja el akkor, amikor a kérdéseket befejeztük. Így, engedje meg, hogy azt mondjam képviselő úr, hogy amennyiben van kérdése, most tegye fel, hiszen a többieknek, még köztük, ahogy jeleztem, nekem is van. Tehát elsőbb a kérdések köre jön és lesz természetesen egy harmadik kör, amikor várom, hogy ön fejtse ki a véleményét.
A kérdés így történt, amikor feltettem, hogy van-e még kérdése valakinek, ön feltette a kezét. Ha nincs kérdés, akkor megyünk tovább, mert a képviselőtársaknak még van és a harmadik körben természetesen módot, és lehetőséget kap arra, hogy ezt mind elmondja. Jó? (László Tamás: Köszönöm szépen.) Köszönöm szépen. Ezért aztán továbbmegyünk, a jelentkezések sorrendjében: Iván professzor úr, Dér Zsuzsanna képviselő asszony, aki nincs bent, Borsos képviselő úr, majd utána én is szeretnék kérdezni. Köszönöm.
Tessék!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Csak megjegyzés, László Tamás képviselő úr hozzászólásához, rendkívül fontosnak tartom jómagam is, az egész kilenctagú kodifikációs bizottság és szakértői kérdés megkerülhetetlen ebben a témában.
Kérdéseim közül, amelyeket magamnak is feltettem és feljegyeztem, néhányat szeretnék feltenni most itt is. Az egyik, nem hallottunk és nem tudunk róla, hogy a béranyaság kérdésében az új törvénykönyv rendelkezik-e, szabályoz-e, miközben ez egy nagyon kettős kérdés és nagyon nehéz kérdés.
A másik az elhagyott gyermek utólagos visszakövetelése.
A harmadik kérdésem. Ma már rendkívül megváltozott kultúrák közötti viszonyok miatt vajon a kultúrák közötti családügyi és családjogi diszkriminációk és konfliktusok hogyan rendezhetők és sor kerül-e ennek a szabályozására?
És a negyedik kérdésem, hogy az eseti gondnokság ezek szerint kikerült a gondnoksági körből vagy megmaradt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Dér Zsuzsa nincs bent, akkor Borsos képviselő urat illeti a kérdés joga.
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Az előbb sem véletlenül kérdeztem olyanra rá, ami benne van a jelenlegi érvényes jogszabályi környezetben, mert lehet, hogy érdemes lett volna hozzányúlni és nagyobb védelmet biztosítani annak, aki egyébként az íratlan szabályokat betartja, és ezért most megint hasonlónak tűnhet, amit kérdezek.
A jogképesség kérdése. Ugye azt mondja a jogszabály, a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg, és amikor megfogan egy gyerek, akkor általában még azért nem nagyon tudjuk, hogy élve fog születni vagy nem, viszont az élet néhány első hetében már döntenek arról, hogy él-e, vagy hal-e az a gyerek, mert abortuszról dönthetnek - most akkor őt nem illeti meg fogalmazásának kezdetétől az élethez való jog? Lehet, hogy ezt a szabályozást is át kellett volna gondolni.
Egy másik kérdés, szintén az élet változásaira valószínűleg nem reagált. A jogszabály azt mondja, hogy egy gyereknek az az anyja, aki megszüli, és utána nagyon sok helyen használja azt a fogalmat, hogy a vér szerinti anya. Na most, hogy ha reprodukciós eljárásban születik egy gyerek, származástanilag vér szerint legtöbb esetben igen olyan sok köze nincsen hozzá, mert adott esetben akár az embriót, akár minden más egyéb szükséges dolgot más ember szolgáltat. Ezt végig gondolta a jogszabályalkotó, hogy ezek milyen következményekkel járhatnak? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Dér Zsuzsa visszaérkezett, képviselő asszonyé a kérdezés joga.
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Bocsánat, én majd hozzászólni szeretnék.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdésekben Arnóth képviselő úr jelentkezett.
ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Elgondolkodtatott ez a dolog, amit mondott a házasság intézményének a védelméről. Azt mondta, hogy ez az alkotmányban van elsősorban ezek szerint kodifikálva, ez teljesen rendben lévő. Én ugyan nem jogi diplomákkal rendelkezem, hanem bölcsészekkel, de gondolják végig kedves képviselőtársaim, hogy egy perben urambocsá!, milyen messze van a pereskedőktől az alkotmány, hihetetlen messze van. Na de, abból levezetni valamiféle következtetést és abból egyfajta döntés születik, szóval ez, fogalmazzunk úgy, hogy izgalmassá teszi az életet, mert hogy ha egyébként a törvény önmagában szabályozza és védi a házasság intézményét, az már egy jogforrás. Itt vagyonjogi, gyerekekkel kapcsolatos és egyéb döntések ebből már fakadnak.
Megkérdezem, hogy tényleg komolyan gondolták-e, hogy a családjogi törvényben nem kell a házasságot megvédeni, vagy ebben a törvényben összességében, gondolják át.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Kérdés van-e még a kedves képviselőtársakban. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor engedjék meg, hogy a kérdéseimet én is feltegyem, nem maradt már sok, mert sok mindenről szó volt.
Az egyik kérdésem az, hogy ha a családjogi törvényt tekintjük, akkor tudnának-e mondani olyan jogintézményt vagy olyan rendelkezést, ami kimaradt, tehát ami most nem került be ebbe a kodifikációba, tehát van-e olyan.
A másik kérdésem, ami fönnmaradt, hogy amikor a támogatott döntéshozatalról beszéltünk, és már ugye az elején szóba került, hogy több civil szervezet véleményt nyilvánított e tárgyban, és mi pontosan tudjuk, hiszen ezzel foglalkozunk, hogy az Értelmi Fogyatékosokat Nevelő Szülők Egyesülete nagyon kérte ennek a jogintézménynek a támogatását, hogy ebben a formában, ahogy most megjelent kodifikált szövegben ismerik-e, tudják-e, van-e erről nekik valamilyen véleményük.
A harmadik kérdésem a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos. Azt gondolom, hogy a gyermeknevelésnek és sajnálatos módon az elvált szülők gyermekei nevelésének ez egyik sarkalatos kérdése, hogy hogyan is alakul a szülői felügyeleti jog, mert a problémáknak a nagy részét ez okozza, legalábbis ami itt elénk került vagy elém került, hogy mit is mond akkor a törvény, mit is mond a jogszabály, amikor valamelyik szülőnél elhelyezi a gyereket. És hogy ha jól olvastam, itt most a jogintézmény nem is az elhelyezésről rendelkezik majd, hanem valamilyen egyébről, de ez - megmondom őszintén - számomra nem világos. Tehát a kérdésem az, hogy mi változik a szülői felügyeleti jog szabályozásában az eddig hatályos és a most elképzelt szöveg között.
És végül, de nem utolsósorban egy olyan megjegyzés, de akár kérdés is lehet. Az én fülemet nagyon bántja kedves képviselőtársaim, amikor azt mondjuk, hogy fogyatékkal élők. Én mindig mindenhol elmondom fölöslegesen-e vagy nem, nem tudom, fogyatékossággal élők. Elmondták már a vasutasok, hogy a fogyaték az egy MÁV szakkifejezés és valami egészen mást jelent. Vannak embertársaink, akik ezzel a fogyatékossággal élnek és bizony őket nagyon bántja és bárhol most ezt az anyagot láttam, nekem a fogyaték köszönt vissza. Kérdezem, hogy lehetne-e ezen még valamit változtatni, javítani, van-e erre valamilyen lehetőségünk.
Még egyszer szétnézek, hiszen a kérdések körét ezután szeretném lezárni. Ha nincs több kérdés, akkor megkérem a tanácsadó asszonyokat, hogy legyenek kedvesek még ezeket megválaszolni.
Tóthné dr. Jászai Mária óhajtja-e vagy pedig dr. Boros Zsuzsa. (Jelentkezésre.)
Boros Zsuzsa Barbara asszonynak adom meg a szót, tessék!
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) további válaszadása
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Megpróbálom sorra szedni a kérdéseket, nem biztos, hogy sikerül.
A béranyaság kérdése merült fel azt hiszem legelőször. A béranyaság kérdése, maga a dajkaterhesség kérdése nem a javaslat szabályozási körébe tartozik igazából, inkább az egészségügyi törvény szabályozása körébe. Annyit azonban rögzít a javaslat, hogy az anyának azt kell tekinteni, aki a gyermeket megszülte, tehát ez a javaslatban van rendezve.
A családjogi diszkrimináció kezelésénél itt pontosan nem tudom, hogy mire gondolt képviselő úr. Annyit, maga a javaslat rendelkezik a házastársak, élettársak egyenjogúsága elvéről ilyen körben, tehát ma alapelvi szinten rendelkezik a házastársak, élettársak egyenjogúsága elvéről, ez mind a családi kapcsolatokban a gyermeknevelésre kiterjed, de akár a vagyoni viszonyok rendezése körében, a család ügyeiben a házastársak közösen döntenek és egyenrangú felek.
Az eseti gondnok kérdésköréről nem a személyek könyv, hanem a kötelmi könyv a képviselet körében tartalmaz szabályozást, hasonlóan a korábbiakhoz. (Dr. Iván László: Köszönöm szépen. Az elhagyott gyermek kérdése.) Itt az elhagyott gyerek esetén nem az örökbefogadó, hanem a család szülői felügyeleti jogok. (Közbeszólás.)
ELNÖK: Bocsánat, jegyzőkönyv is készül, hogy ez egészen precíz legyen. Visszaadnám a szót Iván képviselő úrnak, legyen kedves pontosítani a kérdést.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): A kérdést nem is pontosítanom kell, csak újra föltenni. Az elhagyott gyermek esetén azt értem, hogy valaki szülés után kiteszi a gyermekét és elhagyja, később követeli a gyereket, mert akik megtalálják, nem tudják kinek a gyermeke, tehát ebben a kontextusban szeretnék választ kapni.
ELNÖK: Igen, köszönöm, tessék parancsolni!
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Ebben a kérdésben átadom a szót Lantai Csillának a Szociális Minisztérium képviselőjének, aki már jártasabb ebben a kérdésben.
ELNÖK: Lantai Csilla asszonyé a szó, tessék parancsolni és köszönöm szépen, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében itt van és tud válaszolni nekünk. Köszönöm.
Dr. Lantai Csilla (SZMM) válaszadása
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Azt szeretném erre válaszolni, bizonyos kérdések felmerültek, amik ilyen határterületek az egészségüggyel, mint a dajkaanyaság, és ez a kérdés is - itt az anyaság megállapítása merül fel kérdésként. Tulajdonképpen a hatályos családjogi könyv is, törvényünk is, a benyújtott javaslat is úgy kívánja feloldani ezt a problémát, hogy az anyaság megállapítására is lehetőséget ad. Tehát ilyen helyzetben az a szülő, aki hozott egy döntést, majd pedig bizonyítani kívánja, hogy mégis meggondolja magát, és bizonyítani kívánja, hogy ő a gyermek szülőanyja, akkor tulajdonképp ő az anyaság megállapítása iránt indíthat pert és a perben tudja bizonyítani azt, hogy a gyermek tőle származik, ily módon lehetőség van a rendezésre. (Dr. Iván László: Ezzel kapcsolatosan szabad szót kérni?.)
ELNÖK: Elnézést kérek professzor úr, ha befejeződnek a válaszadási kérdések, akkor még végiggondoljuk, hogy hogyan tovább.
Tessék a választ folytatni!
Dr. Boros Zsuzsa Barbara (IRM) további válaszadása
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A jogképességre vonatkozóan volt egy kérdés, azt írtam fel magamnak. Minden ember jogképes és maga a jogképesség, ha élve születik az ember, fogamzásától kezdve megilleti, ez így van most a hatályos polgári törvénykönyvben is. A fogamzás időpontjára egy vélelmet állít fel a javaslat, a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított 300. napot kell tekinteni; lehet azonban, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt, ebbe természetesen még - ennyit ír a javaslat - a születésnapja is beleszámít. Na most, a méhmagzat részére eddig gondnok-rendelésre volt lehetőség, most a méhmagzatnak nem gondnoka, hanem mint a kiskorúaknak, a javaslat szerint gyámja van. Tehát hangsúlyozom, a fogamzás időpontjától kezdve illeti meg a védelem, illetve a jogképesség a személyeket, ha élve születik. (Közbeszólások.) Most a javaslat nem ment bele részletesebben ebbe a kérdésbe, ez egy nagyon régi vita.
ELNÖK: Bocsánat, itt most nem az a dolgunk, hogy egymást meggyőzük és elbeszélgessünk. Kedves képviselőtársaim feltették a kérdéseket, meghallgatjuk a válaszokat. Ha van még válasz, kérem, tessék folytatni.
DR. BOROS ZSUZSA BARBARA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Igen. Az alkotmányra való hivatkozással kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy maga a javaslat, a kódex elején az első könyvben megfogalmaz általános alapelveket, de ezekben az általános alapelvekben sem ismétli meg az alkotmány rendelkezéseit - ugyanúgy a családjogi könyv. A családjogi könyv élén a családjogra speciális alapelveket tartalmazza anélkül, hogy megismételné az alkotmányos elveket - ez nem azt jelenti, hogy ezekre nem lehet hivatkozni akár egy bírósági eljárás során is.
Elnök asszony kérdezett a szülői felügyeleti joggal kapcsolatban. A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos szabályozás tartalmilag és terjedelmileg is jelentősen kibővül. Itt szó volt a gyermekelhelyezésnek a fogalmáról. A javaslat annyit változtat ezen, hogy a gyermekelhelyezés fogalmát annyiban használja, ha a gyermeket nem a szülők között, hanem harmadik személynél helyezik el. Tehát a szülők közötti szülői felügyeleti jogok rendezése esetén - ismétlem magam - a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól a törvény és nem gyermekelhelyezésről; más kérdés, mondom, ha harmadik személynél helyezik el a gyermeket. Ez egy terminológiai változtatás, de azt hiszem, hogy jobbá teszi ezt a részét a javaslatnak.
Változás még a szülői felügyeleti jogoknál, hogy bizonyos hatáskörök átkerülnek a gyámhatósághoz, illetve hangsúlyosabb szerepet kap a közvetítői eljárás, tehát közvetítői eljárást vagy mediációt vehetnek a szülői felügyeleti jogok rendezése érdekében igénybe a felek, és ha így nem tudják a vitás kérdéseket rendezni, akkor a gyámhatóság, illetve a bíróság dönt a szülői felügyeleti jogok rendezése kapcsán.
Változás talán még annyi, igazából itt nem mennék bele nagyon a részletekbe, azért próbálom a lényegesebb változtatásokat kiemelni. Kicsit differenciáltabb szabályozás lesz a szülői felügyeleti jog szünetelése és megszüntetése körében és bizonyos kérdésekben, mint említettem, a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jogok tekintetében - akár együtt élő, akár különélő szülőkről van szó - maga a bírói hatáskör megszűnik, és a gyámhatóság hatáskörébe kerül a döntés. Azt hiszem ennyi.
Dr. Lantai Csilla (SZMM) kiegészítése
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Még annyi kiegészítést tennék hozzá, hogy az együttműködést hangsúlyozza nagyon a javaslat, tehát a szülők közti együttműködés bekerül, ez egy elvárás. Újdonság, hogy a gyermekkel kapcsolatos felvilágosítást meg kell adni abban az esetben is, hogy ha a különélő szülő egyébként nem gyakorolja a szülői felügyeletet, tehát akkor sem lehet a gyermek életében alapvető kérdésekből kihagyni legalább felvilágosítás szintjén; és továbbra is rendezi a családjogi könyv azokat a kérdéseket, amelyeket a felügyeletet nem gyakorló szülővel közösen kell rendezni. Itt még bejön egy ilyen pontosítás, hogy nem csak a tartózkodási helyet, hanem például a külföldi tartózkodási helyet külön meg kell majd jelölni, ez ugye élő probléma, egyre többször látunk erre egyes családok esetében példát, hogy külön rendezést igénylő kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Külön köszönöm a válaszokat és mielőtt a harmadik kört megnyitnám, ami a vélemények és az észrevételek köre, szeretném ismételten felhívni kedves képviselőtársaim figyelmét, hogy amiről most nekünk döntenünk kell, ennek a tíz éves kőkemény munkának az eredménye, az a tény, hogy egy új polgári törvénykönyv bekerüljön a parlament elé erről, és csak erről kell most döntenünk. Megnyugtatásul szeretném mondani, hogy miután az ördög a részletekben van, módunk és lehetőségünk lesz arra, hogy a részletes vitában ezekben a témákban mélyebben belemenjünk, a bizottságot érintő kérdéseket alaposan átbeszéljük egészen a részletekig, tehát ezzel nem zárult le. Hangsúlyozni kívánom, hogy itt és most kizárólag arról van szó, hogy az Országgyűlés elé általános vitára alkalmasnak tartjuk-e ennek a hatalmas, tíz éve tartó nagyon kemény munkának az eredményét. Ennek szem előtt tartásával megnyitom a harmadik kört, a véleményeket.
Elsőbb, akit félbeszakítottam, László Tamás képviselő úrnak adom meg a szót, ezt követően Dér Zsuzsa asszony következik és a továbbiakban Borsos képviselő úr és Arnóth képviselő úr.
László Tamás urat illeti a szó!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Most természetesen néhány olyan részletet is fogok emlegetni, ami annak a megértéséhez kell, hogy szemléletében miért tartjuk ezt a polgárjogi törvénytervezetet jelen állapotában általános vitára alkalmatlannak. Tehát mindenképp néhány olyan jegyet fogok kiemelni, amiből ennek a szemléletváltozásnak, tehát az eredeti 9 fős kodifikációs bizottság eredeti javaslatához képest történő változásokat igyekszem - nem mindet, néhányat - górcső alá venni és ezekből megmutatni azt, hogy milyen mértékben romlott szerintünk ez a házasság és a család védelme jogainak megfogalmazása szempontjából ez a törvénytervezet.
Az alapelvekkel kapcsolatban - amennyire én jogászokkal beszélve megállapítom - azt gondolom, hogy az alapelvek közé mindenképp be kellett volna tenni a házasság védelmének az elvét; ezzel azt gondolom, hogy tudatosan kiveszik a család tengelyét, azt a leglényegesebb elemétől fosztják meg. Úgy gondolom, hogy az alkotmánynak a leképezése is a törvényeknek a feladata és ott kell kibontani, tehát itt nagyon helyesen az egyes fogalmaknak, az egyes elveknek a kibontása történik. Az alkotmányban benne van a gyermekek jogának az elve, sok elv benne van, de itt kifejtik ezeket az elveket, tehát azt hiszem, hogy a családjog szempontjából a házasságnak egészen különös védelmet kell élvezni, és egészen különös módon kell levezetni jogilag is egy csomó olyan kategóriát, amihez a megfogalmazást mindenképpen hiányoljuk. A házasság minden közösségi kapcsolatnak az ősmintája, ez egy érzelmi, szexuális, gazdasági egység, amelyik a maga egységében jelenik meg, tehát ennek bármely elemének a kiemelése, különválasztása igazából a házasság lényegét rontja.
Az alkotmány 15. pontja valóban úgy szól, hogy a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét, és itt van a kezemben három olyan alkotmánybírósági határozat, amelyik ezt részletesen kifejti. Tehát ebből a három alkotmánybírósági határozatból egészen könnyedén le lehet vezetni azt a részletezést, amivel az alkotmánynak ezt a 15. paragrafusát tovább lehet bontani, mint ahogyan mindegyik alapelv ezt a tovább bontást végzi, tehát azt gondolom, hogy ezt mindenképp be kell építeni ebbe az anyagba; tehát az alkotmányra, házasságra alapozott családot védi, amit egy férfi és egy nő közös elhatározásból kötnek. Tehát ennek a deklarálása rendkívül fontos, mert itt a továbbiakban nagyon sok gond van ezzel. Alkotmánybírósági határozat szól arról, hogy az alkotmány elsősorban a házasságra alapuló családot védi. A házasság kizárólag férfi és nő köteléke és elutasítja azt a liberális törekvést, hogy minden alapelve között megjelenik, nevezetesen a bejegyzett élettársi viszony házasság rangjára emelését. Úgy gondolom, hogy a meglévő értékek védelme alapvető része kell legyen ennek a törvénynek, tehát a házasság védelme nem hagyható ki a törvény alapelveiből.
Most mit látunk csak ebből a mozzanatból. A törvény, a meglévő, még az alkotmány által védett értékeket is bizonytalanná teszi, a magyar jogi hagyománytól idegen új elemek ezt a bomlást csak felgyorsítják, erősítik az erkölcsi relativizmust és a korábban a hagyományosan összetartozó dolgok szétválasztását - a jog és az erkölcs végzetes szétválását - szolgálják ezek a paragrafusok. Úgy látom, hogy ez a törvény beleillik abba a folyamatba, amelynek az állomásai: a művi reprodukció, a művi meddővé tétel - most a Boros Zsuzsanna erről külön beszélt. A bejegyzett élettársi kapcsolat törvénybe emelése, mindez egy abszolút liberális törekvés, erkölcsi relativizmus egy olyan országban, ahol az erkölcs semmibevétele, a hazugság törvényre emelése folyik, ami a társadalom szövetét roncsolja, ahol a gyermekvállalás a mélyponton van, ahol a liberális jogfelfogás, az önzés, a deviancia joga uralkodik. A kötelességek, különösen a teljesen természetes, magától értetődő személyközi kötelességek eltűnnek.
Néhány részletet mondanék. A házasságkötés előtti időszakról, jegyességről nem beszél ez a törvény, holott ez az első szeretett időszak, ami különös jogvédelmet is igényelne, ez például a német jogrendben benne van, sőt tudomásom szerint az angolban is benne van. Miről van itt szó? Eltörli például a 30 napos várakozási időt, ami a családjogi törvényben még benne volt - ez az időszak az érzelmi kötődés szempontjából hallatlanul fontos, ezért nem valamiféle elavult koloncról van szó, ez valamiféle értéke védelem kérem, a házasság lényegéhez, történetiségéhez hozzátartozik, sőt a jegyesség a románc ideje alatt felhalmozódott szeretett tartalék kellene az legyen, amire a házasság későbbi válságos időszakaiban épül. Tehát itt alapvető dologról van szó ebben a 30 napban, ez a jogalkotónak nem valamiféle erőszaktétele a két félen, hanem ez arról szól, hogy van 30 nap, ami alatt vagy a kötődés kiteljesedik, vagy a kötődésből kiderül, hogy az nem tud olyan teljessé válni, amire egy kapcsolatot alapozni lehet.
A házasság megszűnésével kapcsolatban is liberalizál a törvénytervezet. Konfliktus, válság esetén már nem is kell válóperes bíróhoz menni, elég kiszaladni a sarokra a közjegyzőhöz, már megbocsássanak a közjegyzők, és ezért el is dobható a házasság. Ez a sarki mentalitás süt ebből a törvénytervezetből, mintha a házasság intézményét nem csak relativizálni akarnák, hanem nevetségessé akarnák tenni ezzel. Tehát az, hogy a közjegyző felbonthat egy házasságot, azt gondolom, hogy ebből a szempontból eléggé elképesztő. Ez a magyar joghagyománnyal ellenkezik, és az alkotmány által védett értéket negligál.
A házasság megszüntetésével kapcsolatos szabályokból kimaradt a vagyonközösség megszüntetése. Hihetetlenül megkönnyítik a házasság felbontását ezzel, viszont vagyoni perek elképesztő sorozata ez után következik, vagyis a házasság de jure nem, de facto mégiscsak létezik, mert hiszen azt a kötöttséget akarják felbontani, tehát igazából - nem véletlenül említettem az elején -, hogy a házasság érzelmi, szexuális és gazdasági egység kérem szépen. Tehát, ha ebből az egységből a vagyoni, a vagyonközösség megszüntetéséről nem kell nyilatkozni, ez igazából a házasság meg nem értéséről tanúskodik. Tehát, ha ezután jönnek a perek, az egy óriási probléma, ez valójában az emberi kötődés, kötöttségnek a lefokozása és gyermeteggé tétele, értékként való semmibevétele, ez egy olyan emberképet sugall, amilyen emberkép szerinti társadalomban én nem kívánok élni, minden erőmmel harcolok ez ellen. A vagyonközösségről szóló megegyezés hiánya és az, hogy ezt nem is kéri, azt mutatja, hogy valójában nincsen megegyezés, egy végzetesen materialista világban erre szükség van.
Felolvasok egy részt - nem tudom mennyire tudták elolvasni a kedves képviselőtársak ezt a törvénytervezetet - a 321-es § (4)-es bekezdés: a házasság megszűnésének esetei. Ha a házasság az egyik házastárs nemének megváltoztatása miatt szűnik meg, azonban a házasság megszűnése után a korábbi házastársak 90 napon belül bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek, és jogszabály valamely jogot vagy kötelezettséget a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat meghatározott időtartamához kapcsol, abban az esetben a jog vagy kötelezettség fennállása szempontjából a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat időtartamát együttesen kell figyelembe venni. Tehát amikor a különösséget és a devianciát norma szintjére emeljük, akkor viszont azt az alapintézményt, amiről az alkotmány 15. §-a beszél, akkor azt meg kell erősíteni, itt nem a megerősítése folyik a házasság intézményének. A házasság intézményével kérem szépen semmi baj nincsen, az emberrel van a baj, tehát nem a házasság intézményével van a probléma, önök összekeverik ezt a két dolgot, és ebből látom a probléma eredetét.
Nagyon érdekes, amit a 3.26-os §-ban leírtak - miről szól ez? Ez arról szól, hogy együttműködési és támogatási kötelezettségek. Az 1952-es családjogi törvényben kérem szépen ez a legsötétebb Rákosi-korszak, benne volt, hogy a házastársak egymás iránti hűséggel tartoznak egymásnak. A hűségnek a fogalma nem csak egy érzelmi kategória és valami elavult dolog - én a hűséget egy alapvető, emberi kapcsolatokba beépítendő erkölcsi kötődésbeli kötelezettségnek tartom, tehát ez egy olyan hihetetlen érték, ami ha a házasságról, családról szóló törvényből egyszerűen még ez a szó is kimaradt, ez arról szól, kérem, hogy ez nem létezik. Mondom: az '52-es -Rákosi-korszakban született családjogi törvényben benne volt a hűség fogalma. Miért érdekes ez jogilag? Ugye megint beszélünk: jog és erkölcs végzetes szétválásáról. Tehát ha ez a fogalom már benne sincs a törvényben, holott a hűtlenség, tehát a hűségnek a hiánya a válóperek 90 százalékában fordul elő, tehát rengeteg jogkövetkezménye van ennek. Tehát ha ez a fogalom egész egyszerűen kimarad, azt hiszem, hogy itt a jog szétfoszlásának vagyunk a tanúi.
Egy következő dolog. Bejegyzett élettársi viszony teljesen a házassági jogállásba helyettesíthető. Itt is rengeteg jognak a relativizálása történik ez által. Tehát, hogy ha behozunk - ahogyan a minisztérium képviselője említette - az élet által diktált dolgokat, rendben van, hozzuk be, de akkor az alapintézményt mindig erősíteni kell. Tehát hogy ha a devianciákat a norma szintjére emeljük, akkor az alapintézményt meg kell erősíteni, különben az szétfoszlik. Tehát azt hiszem, hogy például az öröklési jog relativizálódik ezzel, az általam felolvasott bekezdésből; tessék erre emberi történeteket ráírni és kiderül, hogy itt olyan jogi nonszenszeket támogatnak, sőt előbb-utóbb írnak elő, ami nem tudom hova vezet. Ugye az élettársi kapcsolatból most már hiányzik a korábban bevett 10 éves együttélés vagy a kiskorú gyermek - már ez sem kell az élettársi kapcsolathoz, tehát itt úgy látom, hogy az egyéjszakás, ötperces, teljesen felelőtlen kapcsolatokat emeli törvényi erőre ez a tervezet.
Nem akarom tovább részletezni a dolgokat, erre lesz alkalom még, úgy gondolom. A törvénytervezet - itt van ez a komplex jogtárnál megjelent ellen polgári törvénykönyv, ami a jogi szakértők szerint fényévekkel jobb, mint az, amit önök most ide beterjesztettek, viszont a vélemény az az, hogy az ebből átvett módosításokkal sem javítható, szemléletében, irányultságában ez hibás, általános vitára alkalmatlan törvény ez. Tehát azt gondolom, hogy tessék elővenni ennek a kilenc köztiszteletben álló embernek a munkáját és egy békésebb időre megkérni őket, hogy ők alkossanak törvényt, ez ilyen módon általános vitára, véleményünk szerint, alkalmatlan.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Átadom a szót Dér Zsuzsanna képviselő asszonynak.
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Én azzal kezdem, hogy törvényt alkotni a magyar parlamentnek van hála' istennek joga és egyetlenegy köztiszteletben álló személynek sem. Nem akarom elvitatni Vékás professzoréknak azt a mérhetetlen nagy és szakszerű munkáját, amit végeztek ezzel, erre csak azért utalok, mert engem érdekelt a polgári törvénykönyvnek a megújulása, hiszen ez a társadalmi és gazdasági változásokkal összhangban szükségeltetett. És az, hogy a társadalmi és szakmai szervezetek éppen a társadalmi és gazdasági szükségleteknek megfelelően tettek módosító javaslatokat és ezt a minisztérium munkatársai beledolgozták a törvényjavaslatba, úgy gondolom, hogy ezen nem megsértődni kell, hanem tudomásul kell venni, hogy aki az egyetemi katedrán oktat, az rendkívüli módon tisztában van azokkal a jogkövetelményekkel, jogdogmatikai fogalmakkal, szerkezetekkel, ami egy törvénykönyv megalkotásához szükségeltetik, de távolabb van attól az élettől, amit viszont az érdekképviseleti, civil szervezetek és szakmai szervezetek tudnak jobban.
Tehát úgy gondolom, hogy ennek a kettőnek egy nagyon jó ötvözetét tartjuk a kezünkben, és én a törvény általános vitára való alkalmassága mellett kívánok érvelni.
Miért kívánok érvelni mellette? Ennek az új kódexnek a célja, mint ahogy a minisztérium képviseletében itt lévő munkatárs is elmondta, hogy tulajdonképpen azokat az életviszonyokat, amiket a felgyorsult társadalmi, gazdasági változások hoztak, igenis kezelni kell. Nem dughatjuk a fejünket a homokba, és nem hivatkozhatunk, nem azt mondom, hogy elavult, mert ez így nem igaz, mert az én értékrendemben is elől van a házasság, és elől van a család, és nagyon komoly szerepet tölt be az életemben. De mégiscsak tudomásul kell vennünk azt, hogy a felgyorsult életviszonyok egy másfajta szabályozást igényelnek, és hogy ha a változások mellett elmegyünk, akkor további káoszt keletkeztetünk az országban, nem pedig megegyezést, nem pedig nyugalmat.
Mivel próbálja ez a polgári törvénykönyv tervezet ezt a célt megvalósítani? Úgy gondolom, hogy ez az átfogó felülvizsgálat, ami megtörtént és az, hogy a kódex önálló könyvekre tagozódik, még inkább segíti a nem jogvégzett, laikus embereknek is az átláthatóságot, segíti a kezelhetőséget. És itt felmerült, hogy ugye a családjogi törvény korábban nem csak általános és különös részt, hanem eljárásjogi elemeket is tartalmazott, na most ez egy picit talán idegen a kódex-jellegtől, de ez a továbbiakban megmarad, hogy a családjogi rész eljárásjogi elemeket is tartalmaz és ennek pontosan az a célja, hogy ne kelljen mindig mindennel minden állampolgárnak ügyvédhez vagy jogászhoz fordulnia, hanem sokkal könnyebben eligazodhasson ezekben a joganyagokban.
Nagyon örülök azoknak az új jogintézményeknek, ami így bevezetésre kerül, vagy legalábbis tervezzük bevezetni, itt a gondnokság szabályozásának a megújítására gondolok. Kifejezetten támogatom a bejegyzett élettársi kapcsolatok szabályainak beépülését, majd megindokolom számokkal is, hogy miért - nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a társadalmi folyamatok mellett, amiket ma megélünk.
Hiányolom, mert az a 2006-os változatban még benne volt a factoring lízing mellett a francais is - egy picit kiléptem most a bizottsági körünkben -, ezt azért mondom, mert a családok találkoznak ezekkel a jogintézményekkel. Itt sajnos a szakmai szervezetek nem tettek le az asztalra, tudomásom szerint, olyan javaslatot, amit be lehetett volna építeni.
Nagyon-nagyon fontosnak tartom itt a bizalmi vagyonkezelésnek a beépítését, a végrendeleti végrehajtó, mint új jogintézménynek a bevezetését vagy a hagyatéki gondnoknak a bevezetését. Azt is nagyon fontosnak ítélem, és mindenképpen támogatandónak tartom, hogy a kor technikai színvonala által adott lehetőségeket jól kihasználja ez a törvénytervezet - itt az elektronikus nyilvántartástól elkezdve az elektronikus bejegyzésen keresztül, az adatok megismerésén át fontos, hogy ezekben is előrelépjünk.
A könyvekre tagoltságra már utaltam. Nagyon jónak tartom azt is, hogy olyan alapvető fogalmakat is értelmez ez a kódex, amik ugyan már átmentek a magyar nyelvbe és köznyelvbe, de mégiscsak szükség van a pontosításukra.
Miután a mi bizottságunkat nem csak a családjogi rész, hanem sok tekintetben a személyek joga rész is érinti, ezért engedjék meg, hogy emellett is néhány érvet elmondjak. Ugye a kódexnek a bevezető része tartalmazza azokat az alapelveket, ami a jóhiszeműség, a tisztesség követelménye, illetve, hogy tiltja a joggal való visszaélést, ez az egész kódexen keresztül vonul, áthatja a kódex egész szellemiségét.
Nagyon üdvözlöm azt az új jogintézményt, ami éppen a sérült embereknek az önbecsülését adja vissza és segíti a sérült embereknek az életben való eligazodását. Gondolok itt a nagykorú személyek döntéshozatalának a támogatására. Mert miről is van itt szó? Ez a megújult szabályozás az értelmi képessége vagy éppen a pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt önállóan, a károsodás veszélye nélkül eljárni nem tudó embereket segíti abban, hogy bizonyos döntéseinek a jogkövetkezményeit segíti előrevetíteni, segíti megérteni. Csak a legszükségesebb esetben kerülhet sor a jövőben a cselekvőképesség korlátozására; ezt megint nagyon fontosnak tartom, hiszen a fogyatékossággal élő emberek társadalmi beilleszkedését, önbecsülését, úgy gondolom, hogy ez is sokban segíti.
Garanciális szabály, hogy legalább ötévenként felül kell vizsgálni, ha egyes ügycsoportok esetében mégis a gondnokság alá vétel bekövetkezne - ezt az előzetes jognyilatkozatot is, mint új leendő jogintézményt csak támogatni és üdvözölni tudom. Hiszen mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy talán félünk attól, hogy egy szellemi leépülés vagy éppen egy testi leépülés következtében a család talán kitaszít, vagy kirekeszt, vagy képtelen a mai élet felgyorsult eseményei mellett bennünket ellátni és például nyilatkozhatunk arról, hogy tiltakozunk az ellen, hogy szociális intézménybe kerüljünk addig, amíg még cselekvőképesek vagyunk, és az ítélőképességünk birtokában ezt megtehetjük, ezt mindenképpen fontosnak tartom.
A támogatott döntéshozatalt is, mint a cselekvőképességében nem korlátozott, de döntési támogatásra szoruló embereknek a segítését fontosnak tartom; és fontosnak tartom azokat a garanciális szabályokat, ami tiltja, és lehetetlenné teszi a bizalmi alapon működő támogatott döntéshozatalban a visszaélésnek a lehetőségét.
Ki kell, hogy térjek az alapítványokban bekövetkező változásokra is, hiszen a családi és szociális jog körében rengeteg olyan feladat van, amit alapítványok végeznek - éppen a szociális ellátás körében elterjedtek az alapítványok. Mindenképpen támogatandónak tartom azt a változást, hogy nem szükséges, hogy a közérdekű cél tartós legyen, viszont hogy ha az alapítvány javára rendelt vagyoni minimum megállapítása, hogy legalább annyi legyen, mint egy korlátolt felelősségű társaságnál, magyarul ötszázezer forint - amennyiben az alapítvány nem csak adományokból, hanem üzletszerű gazdasági tevékenységből is kívánja gyarapítani a vagyonát - ez egy nagyon régi igénye a társadalomnak. Hiszen nagyon sok olyan célú alapítvány jött létre, amely tudna is gazdasági tevékenységet folytatni, de akkor viszont kellenek a hitelezőknek és a harmadik kívül álló személyeknek a garanciák arra, hogy egy esetleges fizetőképtelenség vagy csőd esetén legyen fedezete a hitelezők igényeinek.
Fontosnak tartom, hogy lehetőség nyílik az alapítvány céljának a módosítására. Ezt azért tartom fontosnak, mert lehet, hogy egy kitűzött cél viszonylag hamar megvalósul, de az alapítványban felhalmozott eszközök, miután rendelkezésre állnak, igenis legyen meg az alapítóknak az a joga, hogy a továbbiakban is rendelkezhessenek felette.
A differenciált megszüntetésnek a lehetőségét is, úgy gondolom, hogy üdvözlendő, hogy beépítsük ebbe az anyagba.
A személyhez fűződő jogok kapcsán kiemelendő, hogy nagyon nagy hangsúlyt kap a hagyományos szabályozás mellett az, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogvédelmének ad rendkívül nagy hangsúlyt az új Ptk. tervezet és talán nem szabad elmenni szó nélkül amellett - függetlenül attól, hogy nem konkrétan a mi bizottságunk témája - a természet védelme és az egészséges környezethez való jog védelme.
A törvényjavaslat megszünteti a nem vagyoni kártérítést és bevezeti a sérelem díjat. Ezt egy nagyon komoly előrelépésnek tartom, mert míg korábban a tényleges vagyoni kár keletkezését kellett bizonyítani, bizony vannak olyan érzelmi, erkölcsi sérelmek, ahol közvetlen anyagi kár nem keletkezik, de mégis sérelmes a személyre nézve és így a sérelemdíj bevezetésével továbbra is lehetőség lesz vagyoni kár érvényesítésére - de mégis ezt az erkölcsi értékrendemben okozott kárnak a megtérítését fontos, hogy szabályozni lehessen.
A sajtó helyreigazításról nem kívánok szólni, mert ez azért egy picit már tényleg túllép azon a körön, ami a bizottságunk témája.
A családi jog körében, a harmadik könyv tekintetében, nagyon nagy dolognak tartom, hogy beépül a polgári törvénykönyvbe a korábbi családjogi törvény, ez egyfajta rangot jelent, hiszen minden egyes törvény utal arra, hogy a törvényi szabályozás hiányában a polgári törvénykönyv előírásai az irányadók, tehát azért a törvényi hierarchiában igenis van egy rangja annak, ha valamit a polgári törvénykönyvben szabályozunk.
Azt is kiemelem és cáfolom az előttem elhangzottakat, hogy amikor a családi jogi könyv bekerül a Ptk.-ba és az alapelveket kiegészíti azzal, hogy a családi kapcsolatok védelmét előírja, a gyermek érdekeinek védelmét és az egyenjogúság elvét, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elvét, hogy ez a hagyományos értékeinket ne tükrözné. A családi kapcsolatok védelmét különösen azért kívánom kiemelni, mert tudomásul kell venni, hogy megváltozott a világ, megváltozott az embereknek a szokásjoga és nagyon fontosnak tartom, hogy ha nem akarunk elmenni szó nélkül amellett, hogy ma már a házasságok a fiatalok nagy részének úgymond nem vonzó. És ez az élettársi kapcsolat, engedtessék meg, én, aki 21 éve élettársi kapcsolatban élek, hogy legyen annyi tisztelete annak a párnak, aki érzelmi, szexuális, anyagi, vagyoni közösségben él és felnevel három gyermeket, akit otthagyott korábban az anyuka, hogy ne vitassuk el azoktól a pároktól a tisztességet, az egymás iránti kölcsönös tiszteletet, megbecsülést és tartós kapcsolatot csak azért, mert nem kötöttek házasságot.
Néhány adatot hadd mondjak önöknek. Akkor, amikor 2006-ben 44 ezer 500 házasság köttetett, a válások száma 24 ezer 900 volt. Elmehetünk emellett szó nélkül? Nem kell szabályozni ezeket az életviszonyokat? Vagy, amikor azt mondom önöknek, hogy 2005-ben a gyermek nélküli élettársi kapcsolatok száma 190 ezer volt, a gyermekes élettársi kapcsolatok száma 160 ezer volt; hogy ha azt mondom, hogy az élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyerekek száma 266 ezer; ha azt mondom, hogy az élettársi kapcsolaton alapuló családban a 15 év alatti gyermekeknek a száma 199 ezer, elmehetünk emellett anélkül, hogy ezeket az életviszonyokat tisztességesen ne szabályozzuk, hogy ezeknek ne adjunk keretet? Úgy gondolom, hogy nem. Ezzel együtt azt a hiányt, amit önök itt elmondanak, mindenkinek a figyelmébe ajánlom, a házasságról szóló második részt a harmadik könyvben, mert sok mindenre választ kaphatnak.
Maradok az új szabályozás mellett és az érveim mellett, hogy én miért tartom mindenféleképpen támogatandónak az új polgárjogi törvény parlamenti vitáját. Az, hogy a házasság közjegyző általi megszüntetését tervezi bevezetni ez a könyv, úgy gondolom, hogy egy abszolút életszerű dologra ad választ. Ha 44 ezer 500 házasságból 24 ezer 900 válással végződik és amennyiben nincs gyermek és meg tudnak állapodni az egymás tartásáról és meg tudnak állapodni minden egyéb másban, akkor csak azért, mert még a lakással vagy egyéb vagyoni viszonyaikkal kapcsolatban egy elhúzódó bírósági per van folyamatban, ne tartsák fent azt a házasságot. Csak azért házasságban élni, hogy megfeleljek egyfajta értékrendnek, egyfajta elvárásnak, úgy gondolom, hogy károsabb, minthogyha engedjük azt, hogy valóban, ha visszaállíthatatlanul megromlott a viszony, akkor mód legyen arra, hogy viszonylag egyszerűbben és ne terhelve a bíróságokat, lehessen elválni. Mert azért azt tessék tudomásul venni - és én ezt vastagon aláhúzom -, hogy ez a jogintézmény kizárólag akkor működik, ha nincs közös kiskorú gyermek és nincs tartásra szoruló gyermek ebben a kapcsolatban és megegyeztek a közös lakáshasználatában, megegyeztek a közös vagyon megosztásának a kérdéseiben.
Fontosnak tartom a mai világban a házassági vagyonjogi szerződés részletes szabályozását is, hiszen nagyon sok - és én ebben férfipárti vagyok, függetlenül attól, hogy nőnek születtem - életviszonyt hall, lát az ember ma maga körül, amikor hivatásszerűen egy-egy vállalkozásból élő férfi, fiatalember azért megy tönkre és megy tulajdonképpen szinte véglegesen ferde pályára az élete, mert a házassági vagyonjogi szerződés nem jön létre a felek között és a vállalkozásokból bizony nagyon sok hölgy, viszonylag rövid házasság után, nagyon komoly vagyonra tehet szert. Tehát ennek a szabályozásnak a lehetőségét nagyon fontosnak tartom, hogy bekerült ebbe a tervezetbe.
A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályozást az indokolja, hogy megnövekedtek ezek az élettársi kapcsolatok. Erre a tendenciára igenis a jogalkotásnak tekintettel kell lennie, és nem lehet amellett sem elmenni mindenféle észrevételezés nélkül, hogy megnövekedtek a nem azonos nemű pároknak is az együttélése, és bizony megalázó lehet, ahogy elmondják néhányan közülük, hogy ha a társa kórházba kerül, akkor még csak felvilágosítást sem kaphat az állapotáról, amennyiben nem tudja igazolni, hogy ők már pedig regisztrált élettársak. Ez megint olyan dolog, hogy lehet erről moralizálni, de tudomásul kell venni, hogy az élet efelé is megy, és ha egyszer van egy ilyen életviszony, akkor erről is rendelkeznie kell valakinek.
A törvénykönyv, figyelemmel a társadalmi tendenciákra, szabályozza az élettársi kapcsolatot, de messze nem egyenrangúan a házastársi kapcsolattal, tehát itt a házasságnak a szentsége, intézménye, elsődlegessége ugyancsak megjelenik, hiszen nem emeli ugyanarra a rangra, mint az élettársi kapcsolatot.
Nagyon fontosnak tartom, hogy bekerül a tervezetbe, bekerült a tervezetbe - és remélem, elfogadásra kerül - ez a mediációs eljárás, a közvetítői eljárás. Azért tartom nagyon fontosnak, mert a fiatal házasságban élő gyermekes szülők esetén a gyermeknek alapvető érdeke, hogy azokat a feszültségpontokat, azokat a nézeteltéréseket próbálják meg egy kívül álló szakképzett, akár pedagógus, akár pszichológus, akár jogász segítségével megoldani, ami a gyermek érdekében még összetarthatja a családot, a családi kapcsolatot - legyen az: házasság vagy élettársi kapcsolat - a gyermek érdekében, ezt nagyon fontosnak tartom. (Elnöki figyelmeztetés a hozzászólás hosszúságát illetően.) Nagyon hosszú? Még három mondatot.
Az örökbefogadás szabályozásának tulajdonképpen egyrészt egyszerűsítése, másrészt pedig a gyermek érdekében való megszorítása, ezt a kettősséget is nagyon fontosnak tartom, hogy tartalmazza a polgári törvénykönyv. És az, hogy a szülők közötti vitáknak a megegyezésen alapuló megoldásának az elősegítése bekerül, ez ugyancsak rendkívül fontos.
Miután tényleg úgy látom, hogy nagyon hosszú voltam, bocsánatot kérek, de én ezzel nagyon régóta foglalkozom és nagyon fontosnak tartottam.
Összegezve, mindenkinek elfogadásra javaslom a polgári törvénykönyv tervezetét. Köszönöm és elnézést.
ELNÖK: Nagyon köszönjük képviselő asszony, dolgozott benne hónapok óta, külön értékeljük, de azt gondolom, hogy valóban a parlamentben is lesz mód arra, hogy kifejtse ezt az álláspontját.
Borsos képviselő úr, Arnóth képviselő úr és Béki Gabriella képviselő asszony.
Ügyrendi szerint: Borsos képviselő úr után Béki Gabriella képviselő asszony és úgy Arnóth úr, tessék!
BORSOS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Az előttem szólóval egy tekintetben mindenféleképpen egyetértek. Abban, hogy egy keretben rendezzük az egyéb polgári jogviszonyokat szabályozó területekkel a családjogi részt, de aztán ezen túl alapvetően különbözik a véleményünk. Ez valószínűleg abból fakad, hogy abban van más elképzelésünk - ez nyilván az oldalak között is fent van - a világról, hogy a jogszabályalkotásnak adminisztrálni kell-e azt, amit a társadalomra, mondjuk: média, vagy kicsi, de nagyhangú csoportok és egyéb más szerveződések rákényszerítenek, sugallnak. Ebbe az irányba viszik el a társadalmi szokásokat vagy a viselkedésformákat, vagy pedig egy törvényhozásnak az a feladata, hogy nyilvánvalóan azt, ami jó egy társadalom működése szempontjából, azt megőrizve reagáljon egyébként a fejlődésre - ez a társadalmi együttélés tekintetében is igaz és egyéb más technikai, technológiai változásokra.
Na most, én azon az állásponton vagyok, amit utóbb mondtam és ezért legalább négy olyan - és itt tulajdonképpen csak a családjogi fejezetre vonatkozóan mondok véleményt - ok van, ami miatt nem tartom ezt általános vitára alkalmasnak. Méghozzá pontosan azért, mert annak ellenére, hogy sok tekintetben az hangzott el, hogy milyen korszerű reakciókat mutat be ez az új tervezet, pontosan lényeges kérdésekre nem reagál.
Az egyik lényeges kérdés, hogy amikor bevezetjük - nem bevezetjük, hanem létezik, és tovább akarjuk vinni - az arra való hivatkozást, hogy jóhiszeműség, az adott helyzetben elvárható módon való viselkedés, meg erkölcs és egyebek kérdését, ebben az esetben nem preferáljuk, és nem változtatjuk meg azt az eddigi jogállást, amikor a jogszabály azt sugallja, hogy a kisebb gazemberrel szemben azért a nagyobb gazembert kell elmarasztalni. Ahelyett, hogy azt mondanánk ki, hogy aki egyébként ezeket a szokásos viselkedésmódokat: az erkölcsöt, ha ilyen fennkölt akarok lenni, betartja, az egyértelműen előnyt élvezzen azzal szemben, aki egyébként az íratlan szabályokat sem tartja be, és utána áttévedünk a jogszabályi, az írott szabályoknak a betartására.
Ez a kérdés azért is fontos, mert ki észreveszi, ki nem, de bekerültünk ebbe az Uniónak nevezett valami multikulturális nagy rendszerbe. Itt jönnek-mennek különféle népek, különféle kultúrák fognak, illetve jelennek is meg az országban. Ez együttélés tekintetében és különféle szerződések és egyéb jogviszonyok tekintetében - családjog tekintetében - egy mohamedánnál az adott helyzetben való elvárásoknak való megfelelés egészen más lehet, mint a mi helyzetünkben és nem preferáljuk egyértelműen az idevonatkozó, a magyar kultúrának, a magyar szokásoknak megfelelő jóhiszemű és minden egyéb itt felsorolt elveknek való megfelelést.
A másik ilyen kérdés, ami miatt nem tartom általános vitára alkalmasnak, hogy nem reagál a jogszabály arra a kérdésre, ami egyébként folyamatosan felmerül és folyamatosan probléma, amiről itt beszéltünk, hogy mikortól jogképes a magzat. A mostani megfogalmazás szerint sajnos van az életének egy bizonyos időszaka, amikor még nem tudjuk, hogy élve fog születni vagy nem és ebben az időszakban az alapvető jogait nem tudja érvényesíteni, nem tudja védeni.
Aztán, amire a kérdésemre nem kaptam választ, ez a harmadik, hogy mi a helyzet, amikor kimondja a jogszabály, az az anya, aki szül és utána a vérségi anyaságot, mint fogalmat használja több helyen, holott azért itt problémák merülnek fel; az egy más kérdés, hogy például a dajkaterhesség mennyiben egészségügyi és mennyiben polgárjogi kérdés.
A negyedik ilyen, pontosan ennek a támogatott döntéshozatalnak és az előzetes jognyilatkozat tételnek a kérdése, ez nincs egészen végiggondolva. Ha ma egyébként a parlamentnek is különféle formában problémát okozó élethelyzeteket, ha csak a lakásmaffia kérdését végiggondoljuk, egészen új dimenziók nyílnak meg itt a disznólkodásra egyeseknek, hogy így fejezzem ki magamat.
Tehát ez a négy fő olyan kérdés, ami miatt azt mondom, hogy ezt újra kellene gondolni és akkor valóban azoknak az elveknek, amit az elején felsoroltak - és egyébként amit Dér Zsuzsa képviselőtársam jól, helyesen fogalmazott meg, mint elveket és mint irányokat - akkor azokat bele kellene építeni valójában és erre reagálni kellene, ha már egy teljesen újat csinálunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tekintettel arra, hogy általános vitára való alkalmasságról van szó, egyrészt szeretném bejelenteni, hogy szabad demokrata képviselőként általános vitára alkalmasnak tartom ezt a hallatlan nagy anyagot, ezt a komoly munkát. Másrészt nem zárom ki, hogy születnek majd részletkérdésekhez módosító indítványok a mi frakciónkban. Mindez, amit itt hallottam az előbb ellenzéki képviselőtársaimtól, arra enged következtetni, hogy izgalmas parlamenti vitának nézünk elébe. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony, a rövidségét pedig külön szeretném kiemelni a dolgok jelen állásában. Hasonlóképpen szeretném Arnóth képviselő úr figyelmét is erre felhívni. Köszönöm.
ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm elnök asszony. Igyekszem majd helytállni. Néhány gondolatot szeretnék mégis azért elmondani.
Mint jeleztem, nem jogász, hanem bölcsészdiplomával rendelkezem, abból is vagy kettővel, de ilyen módon mi tanultunk jogtörténetet és egy tanulságot azért hadd mondjak el a jogalkotók felé is és a jogalkalmazók felé is.
Igazi nagy törvények, amelyek hosszú-hosszú évre, évekre, évtizedekre, esetleg évszázadokra stabilizálták az országnak az irányát valamilyen szempontból, szóval nagy korszakokban születnek, nagy egyéniségekhez kötődnek, nahát most ebben végképp nem vagyunk. Falusi polgármesterként vagy kisvárosi polgármesterként azt kell mondanom, társadalmi lélektanunk ismerete alapján, hogy mindenre van most alkalmas idő, csak ilyen nagy törvények, ilyen nagy alapvetések megtételére nem, nem tudjuk, hogy lesz-e kormány egy hét múlva vagy kettő múlva, nem tudjuk, hogy lesz-e aki beterjessze ezt a dolgot - tehát egyszerűen nem alkalmas ez az időpont arra.
Tökéletesen egyetértek mélyen tisztelt képviselő asszonnyal, hogy a fejünket a homokba nem szabad beledugni, mert nem vezet semmi jóra, na de, a hurokba se - éppen az előbb említettek miatt. Ekkora társadalmi bizonytalanságban a társadalom legalapvetőbb sejtjét érintő törvényeket alkotni, ez olyan, mint amikor a kártyás a 20-ra kér lapot a 21-ből. Gondolják át, hogy milyen felelősséget tesznek a vállunkra ezzel.
A másik pedig az, hogy önök, én ugyan nem szoktam bíróságra járni, mert éntőlem az ügyvédek valószínűleg éhen halnának, mert viszonylag jogkövető magatartásaimmal mindig el tudtam ezeket a nagy vitákat kerülni, de a bírói gyakorlatot ismervén, azt, hogy egy kelet-magyarországi bíróság, meg egy nyugat-magyarországi bíróság közötti ugyanabban a perben milyen ítéletek születhetnek. Na most, egy ilyen előkészületlen törvényi rendszer esetében, amikor nincs tisztázva, például a házasságnak az intézménye és annak a védelme, miféle ítéletek fognak itt születni, jóllehet a prókátoroknak ez egy paradicsomi állapot lesz, mert itt aztán lehet majd pereskedni orrvérzésig, csak mi lesz a családokkal, mi lesz a gyerekekkel, meg mi lesz azokkal az emberekkel, akik egyébként bele fognak ebbe pusztulni.
Még valamit és itt nagyon határozottan vitatkoznék önnel és akár végignézheti a jegyzőkönyveket és végighallgathatja a magnófelvételeket is, vagy emlékeiben is kutathat, soha senki nem állította szembe az élettársi kapcsolatot a házassággal, nem kell ezt a kettőt forszírozni, nem kell, mert mind a kettőről lehet jót mondani, mint ön, ahogy elmondta. Én is három gyereket neveltem fel, kettőt már nagyjából, a kicsi meg majd elmegy ott a kezünk alatt szépen takarosan, apaként is meg egyébként - nem kell ezt erőltetni, nem kell egyiket a másik rovására vinni, nem lehet egyik érv a másik ellen. Ott már borzasabb a véleményem, hogy vajon az azonos neműek mit kezdenek egymással, ott már lehet, hogy harcosabban fogok küzdeni az ellen, de a kettőt nem szabad egymással szembeállítani, mert ennek a törvénynek még ebben a rossz állapotában sincs semmi köze.
Azon is el kell gondolkodni jogfilozófia szempontjából, hogy vajon gyorsítani kell-e a házasságok felbomlását, vajon mennyivel erősíti ez a társadalmunkat, hogy nahát akkor rúgjuk szét ezt is, törjük szét ezt is, mert van helyette más. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. És miután annak a körnek, amiben a véleménynyilvánításokat végeztük, vége van, az utolsó szó jogán engedjék meg, hogy a véleményemet kettő mondatban összefoglalandó, én is megosszam önökkel, és mint jogász. Mert ugye azzal foglalkoztunk mi ott az iskolában többek között, hogy megtanultuk, hogy a jog és az erkölcs két kategória, a társadalomnak két rendkívül fontos kategóriája és egy egységes társadalom akkor tisztességes és akkor működik jól, hogy ha az erkölcs és a jog nincs egymással ellentmondásban.
De azt szeretném elmondani, hogy nem csak az az erkölcs kedves képviselőtársam, amit a jog megfogalmaz. Mert az sincs benne, egyetlen törvényben sem, hogy adjam át a helyem az idős embernek, és én nem attól leszek hű az én házastársamhoz, ha ezt nekem a törvény előírja, hanem az erkölcs - és én ezt a kettőt nem szeretném, hogy úgy keverjük össze, hogy csak az legyen az erkölcs, ami a jog által megfogalmazódik. A jognak ezt segítenie kell, és nem lehet ellentmondásban, de vannak erkölcsi törvényeink, amelyek másképp és máshol kell, hogy megjelenjenek.
Megköszönöm a véleménynyilvánításokat.
Kérdezem az előterjesztő képviselőit, hogy szakmai reagálásuk van-e az elhangzottakra. (Nincs jelzés.) Köszönöm.
Ezek után felteszem a kérdést szavazásra, hogy a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslat, amelyet T/5949-es számon kaptak meg képviselőtársaim, a bizottság véleménye szerint alkalmas-e az általános vitára.
Kérem, kézfeltartással szavazzanak, akik úgy érzik, hogy alkalmas. (Szavazás.) Miután Lombos István képviselő úr helyettesíti Török Zsolt képviselő urat, tehát 15 igen. Kérdezem, hogy ki az, aki nem tartja általános vitára alkalmasnak a tervezetet. (Szavazás.) 12 nem. Ki tartózkodik a szavazástól? (Szavazás.) Ilyen nincs.
Kimondom a határozatot. A bizottságunk 15 igen és 12 nem szavazattal a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
A többségi előadó személyében előzőleg egyeztettünk, és Dér Zsuzsa képviselő asszonyt kérjük fel.
Kérdezem a tisztelt ellenzéket. (Jelzésre.) Igen, kisebbségi előadóként László Tamás képviselő úr fog jelentkezni.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom úgy, hogy megköszönöm Tóthné asszonynak, dr. Boros Zsuzsának és dr. Lantai köztisztviselő asszonynak a szíves segítséget.
Áttérünk a második napirendi pontra, amelyben nekem egyetlen bejelentésem van. A dolgok jelen állása szerint kedves képviselőtársaim úgy készüljenek, hogy a jövő héten, kedden 13 órakor úgy néz ki, hogy újra össze kell ülnünk: néhány egyéb egyéni képviselői indítvány mellett, a zárszámadás, mint nagy lélegzetű fejezet áll majd előttünk - természetesen értesítést időben fogunk küldeni. Ezt 90 százalékos biztonsággal tudom mondani.
Végül még egy gondolat: a féléves munkatervhez, amelynek az összeállítását majd az alelnök urakkal elvégezzük, hogy ha valamilyen javaslat, vélemény, ötlet adódik, akkor legyetek kedvesek juttassátok el.
Kérdezem, hogy valakinek van-e megjegyzése. (Nincs jelzés.) Ha nincs más, akkor megköszönöm ezt a nagyon izgalmas és nagyon komoly délelőtti munkát, kívánok további szép napot, viszontlátásra a jövő kedden. Köszönöm.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 03 perc)
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné