ISZB-12/2009.
(ISZB-81/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2009. május 18-án, hétfőn, 9 óra 32 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Megjelent *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9318. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyebek *
(Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba, a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Tímea (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Dr.Iván László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Tiba István (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Dr. Dragon Pál (független)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) László Tamásnak (Fidesz)
Deák Istvánné (MSZP) Bókay Endrének (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) Farkas Imrének (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz) Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Lantai Csilla osztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 32 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GÖYRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Bizottság! Kedves Munkatársak! Ahogy megkaptam a helyettesítési okmányokat, a legnehezebbel kezdem, bemondom a helyettesítéseket.
Engedjétek meg, hogy tisztelettel köszöntselek benneteket, köszöntsem a tisztelt bizottságot, megnyitnám a mai remélhetőleg rövid ülésünket.
A napirendi pontok a kiküldésnek megfelelően változatlanok. Megkérem a tisztelt bizottságot, hogy aki a napirendi pontokkal egyetért, legyen kedves, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangúlag fogadta el a bizottság.
Az első napirendi ponthoz megérkezett a kormány képviseletében dr. Lantai Csilla, üdvözöljük.
A helyettesítés a következő: Soltész Miklós alelnök urat László képviselő úr, Deák Istvánnét Bókay Endre, Dér Zsuzsát Lombos István, Érsek Zsoltot Farkas Imre helyettesíti. Tóbiás Józsefet Vidorné Szabó Györgyi, Török Zsoltot Winkfein Csaba, Hirt Ferencet Iván László professzor úr - megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Most megkérdezem az első napirendi pont tárgyalásánál, amely kapcsolódó módosító javaslat megvitatásáról szól, az ajánlás 1. pontja szerint dr. Hoppál Péter és képviselőtársai módosító indítványáról kérdezem a kormányt. (Jelentkezésre.) Mielőtt ezt megteszem, képviselő asszony!
DR. SZABÓ ERIKA (Fidesz): Koszorús Lászlót helyettesítem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Javítunk. Koszorús László képviselő urat dr. Szabó Erika helyettesíti. Köszönöm szépen.
Most kérdezném a kormány képviselőjét, hogy ezt a kapcsolódó módosító indítványt támogatja-e.
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja, elnök asszony, azért, mert itt egy eljárási kérdésről van szó, hogy egy határozatban, vagy külön határozatban lehet rendelkezni erről a két, egyébként tartalmilag összefüggő kérdésről. Azt gondoljuk, hogy elegendő lenne egy kormányrendelet szintjén kezelni ezt a kérdést és ebben a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvénynek azon rendelkezése, amely lehetővé teszi a részjogerőnek az alkalmazását, segítségünkre siet, hiszen ki lehet mondani azt is, hogy itt részjogerő áll be külön-külön ezekben a kérdésekben és ez tulajdonképpen kezelhetővé teszi a problémát. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen az indokolást.
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Sok jegyzővel beszéltünk és ők viszont azt mondták, hogy amennyiben külön határozatok születnek erről, az sokkal inkább áramvonalassá teszi ezt az egész ügyet és sokkal jobban kezelhető, mert hiszen három különböző dologról van szó. Tehát, ha mondjuk a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról dönt a jegyző, ugyanakkor a másik kettő pedig okafogyott, vagy nem ugyanolyan fontos, akkor azt gondolom, hogy ezt sokkal indokoltabb külön-külön határozatban meghozni. Számomra kicsit érthetetlen ez a gondolat, hogy csak egy összefüggő határozatban lehet erről. Kérném, hogy még valami indoklást, ha tud erre mondani.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Mielőtt átadom a szót, szétnézek és akkor én is megkérem a kormány képviselőjét, hogy a részjogerő jogintézményéről legyen kedves, válaszolván természetesen a képviselő úr kérdésére is, tessék!
DR. LANTAI CSILLA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm. Azt szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy tehát itt tényleg három olyan kérdésről van szó, ami úgy önállóan is megáll igazából a maga lábán, de mégis összefügg. Tehát a családi pótlék természetben történő folyósítása és ehhez kapcsolódóan az eseti gondnok alá rendelése vagy olyan helyzetben történhet meg, amikor a gyermeket már védelembe vették a korábbiakban és már egy fennálló védelembe vétel alatt történik meg ennek az intézkedésnek az alkalmazása, akkor értelemszerű, hogy ez egy külön rendelkezés lesz - a védelembe vételről ezzel egyidejűleg olyan helyzetben nem kell rendelkezni.
Amikor a gyermek védelembe vételére korábban még nem került sor, akkor lehet olyan helyzet, hogy a védelembe vétel elrendelésével egyidejűleg alkalmazzák ezt az intézkedést: a családi pótlék természetben történő folyósítását, és ehhez kapcsolódóan kirendelik az eseti gondnokot, akkor történhet ilyen, hogy ez egy határozatba kerül, mint összefüggő döntések, merthogy a családi pótlék természetbeni folyósítása nem történhet meg a védelembe vétel elrendelése nélkül. Tehát hogy vagy már fennálló védelembe vétel szükséges hozzá, vagy az, hogy ezzel egyidejűleg elrendelje a védelembe vételt.
Amikor egyidejű elrendelésről van szó, csak azokban az esetekben történhet ez meg, hogy egy határozatba kerül a két típusú intézkedés. Azt gondoljuk - és nagyon hasznos a módosító indítvány abból a szempontból, hogy felhívta rá a mi figyelmünket is meg gondolatainkat -, hogy a kormányrendeletben, amely a gyámhatóságok működéséről szól - a 149/'97-es kormányrendelet -, ott többször is szó esik ilyen kérdésekről, hogy mikor lehet a részjogerőt alkalmazni és ez be fog kerülni abba a körbe, ahol a részjogerőt meg lehet állapítani. Tehát, ha a határozatnak csak az egyik részét fellebbezik - akár a védelembe vételt, akár pedig a családi pótlék természetbeni felhasználását -, akkor csak abban a tekintetben megy tovább a jogorvoslat; a másik kérdés tekintetében, ha az ellen az ügyfél nem jelent be fellebbezést, akkor ott pedig beáll a jogerő.
Tehát lehetséges, hogy mondjuk a védelembe vétel, ez persze csak akkor értelmezhető így, ha mondjuk, az összefüggő kérdések közül például a védelembe vételt nem támadja, tehát ha a védelembe vételt elfogadja az ügyfél, a családi pótlék természetbeni folyósítását pedig nem, akkor lehet, hogy csak ezen utóbbi kérdésben megy tovább a jogorvoslat és a védelembe vétel pedig közben jogerőre emelkedik. Ha fordítva, akkor nem lehet, mert hiszen oly módon összefüggő, hogy a családi pótlék természetbeni folyósítása nem áll meg csak önállóan a maga lábán.
Nem tudom, ez így eléggé érthető-e? Az a lényege a történetnek - biztos nem olyan könnyű ügy, mi is nagyon sokat gondolkodtunk rajta -, tehát a családi pótlék természetben történő folyósítása csak olyan gyermek esetében alkalmazható intézkedési lehetőség, amikor vagy már korábban védelembe vették a gyermeket, vagy ezzel az intézkedéssel egyidejűleg megtörténik a védelembe vétel. Tehát, hogy ne csak a családot sújtsa ez a fajta intézkedés, anélkül, hogy ennek ne lenne egyébként egy intézkedési háttere és a gyermekre történő figyelem, hanem, hogy itt mindig ennek a keretében lehet, és ez akkor megteremti annak a lehetőségét, hogy egyébként is odafigyel rá mind a gyámhatóság, mind pedig a gyermekjóléti szolgálat. Azért lényeges kérdés az, hogy ezek így egymást erősítő intézkedési lehetőségek legyenek, ne pedig egymástól teljesen független, tehát így épül - azt gondoljuk - ki ennek a rendszere.
ELNÖK: Köszönöm szépen. László képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Úgy érzékeltem, hogy a kormány képviselőjének az elmondásában önellentmondások vannak, hiszen azt mondta, hogy ha egy határozat a védelembe vételről szól, akkor utána teszik meg a további lépéseket - nekem úgy tűnik, hogy itt az alaphatározat a védelembe vétel, és ezután jönnek a többi lépések és nem biztos, hogy kötelezően. Szerintem ez a külön határozat ugyan egy egységes folyamat részeként, de egy sokkal jobb megoldás, mint az, hogy egy határozatban kell gondolkodni erről, mert ön is azt mondta, hogy a védelembe vételről szól egy külön határozat és az nem biztos, hogy ez követi a másik két intézkedés is. Tehát úgy tűnik ebből, minthogyha ezt a hármat csak együtt lehet kezelni, holott ön is azt mondta, hogy külön-külön lehet kezelni a három dolgot.
ELNÖK: Nem tudom, hogy képviselő úr vár erre még választ - László képviselő úr.
Ha nem, akkor a következőt szeretném mondani, mint aki ezzel a gyakorlatban is foglalkozott. Nagyon fontos és nagyon köszönöm magam is, hogy erre a problémára felhívta a figyelmet Hoppál Péter úr és kedves képviselőtársai, abszolút logikus, amit önök mondtak és előterjesztettek. Pillanatnyilag nincs olyan szabály, ami azt mondaná, hogy ha a három intézkedésből egy nem tetszik, attól a másik kettő még mehet, különben az egésznek vége, tehát pillanatnyilag nincs lehetőség erre. Ezért nem fogjuk elutasítani az önök javaslatát, de, miután a válaszból az tűnt ki, hogy a tárca is ezt látja, azt mondotta, hogy a jelen hatályos államigazgatási eljárási szabályok szerint mód van ezt a kérdést úgy kezelni, hogy a részjogerő intézményét behozzák. De miután ez sincs még meg, ezért azt gondolom, hogy mi tartózkodni fogunk, de megnyugtató, hogy ezt a kérdést - amit még egyszer mondom, nagyon jó, hogy felvetettek - kezelni fogják a jogszabályok.
Most pedig szavazásra fogom feltenni a kérdést. Az ajánlás 1. pontja szerint dr. Hoppál Péter képviselő úr és képviselőtársai kapcsolódó módosító indítványát, aki támogatja, kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) 12 igen. A tartózkodó szavazatokat kérném szépen. (Szavazás.) 15 tartózkodás. Nem szavazat volt-e? (Nincs jelzés.) Nem támogatta a bizottság. Köszönöm szépen dr. Lantai Csillának a részvételt, az első napirendi pontot bezártam.
Második napirendi pont az egyebek. Azontúl, hogy holnap 9 órakor találkozunk a II-es számú teremben, nekem más nincsen. Kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ebben a napirendi pontban van-e kérdés, észrevétel. (Nincs jelzés.)
Ha nincs, bezárom a második napirendi pontot is és ezzel az egész bizottsági ülést. Köszönöm a részvételt és délután találkozunk, minden jót kívánok, viszontlátásra, szervusztok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 45 perc)
|
Dr. Vidorné Dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné