ISZB-14/2009.
(ISZB-83/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2009. június 8-án, 9 óra 01 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám) (Általános vita) *
Szikszainé dr. Bérczes Anna (PM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
Szikszainé dr. Bérczes Anna (PM) reflexiója *
Szavazás *
A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám) (Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Egyebek *
1. A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló határozati javaslat (H/9386. szám)
(Hagyó Miklós (MSZP) képviselő önálló indítványa)
(Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9817. szám)
(Általános vita)
3. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Tiba István (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Dr. Dragon Pál (független)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) Dr. Hoppál Péternek (Fidesz)
Deák Istvánné (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP) megérkezéséig Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Kovács Attila szakmai tanácsadó (Pénzügyminisztérium)
Hagyó Miklós országgyűlési képviselő
Dr. Páva Hanna főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Antali Judit (Parking Kft.)
Tóth Szabina (Parking Kft.)
Gyarmati Zoltán (Parking Kft.)
Dr. Gyimesi Zita
Dr. Villányi Tiborné (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 01 perc)
DR. VIDORNÉ dr. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottságot, kedves vendégeinket, kedves munkatársainkat.
A kiküldött meghívóhoz képest máris javasolnám, hogy cseréljük meg az 1-es és a 2-es napirendet. Amennyiben a közteherviseléssel kezdjük, a kedves kollegák már itt ülnek, üdvözlöm őket nagy szeretettel: Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszonyt és dr. Kovács Attila urat, szakmai tanácsadót a Pénzügyminisztériumból.
Második pontként vesszük majd Hagyó Miklós úrnak az egyéni indítványához kapcsolódó módosítók szavazását és végül az egyebekkel fejezzük be, remélem, viszonylag röviden.
Kérdezem a kedves képviselőtársakat, hogy aki egyetért ezekkel a napirendi pontokkal, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Úgy látom egyhangú a szavazás eredménye.
A kedves munkatársakat köszöntöttem már. A helyettesítéseket bemondanám.
Dér Zsuzsa képviselőtársunk helyettesíti Deák Istvánnét, Farkas Imre képviselő úr megérkezett, isten hozta, Szabóné Müller Timeát Vidorné helyettesíti, Tóbiás József urat Tóth István, Török Zsolt képviselő urat Winkfein Csaba képviselő úr, dr. Zombor Gábor képviselő urat Koszorús képviselő úr helyettesíti, Soltész alelnök urat pedig Hoppál Péter képviselő úr helyettesíti - határozatképesek vagyunk.
Kérem a képviselőtársakat, hogy vegyétek magatok elé az anyagot, akinél itt van. A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló T/9817. számú törvényjavaslatot.
Megkérem a kormány képviselőjét, főosztályvezető asszonyt, hogy egy pár mondattal legyen kedves, tájékoztassa a bizottságot.
Öné a szó!
Szikszainé dr. Bérczes Anna (PM) szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Azzal szeretném kezdeni, hogy igazából az önök előtt lévő közteherviselés rendszerének átalakításáról szóló törvényjavaslat részben azoknak az intézkedéseknek a továbbvitele, amit a tisztelt Országgyűlés már a XXXV. szám alatt kihirdetett 2009. évi változásokról szóló adócsomag tartalmaz. Különösen igaz ez a munkáltatói közterhek csökkentésének a vonatkozásában, hiszen az elfogadott és kihirdetett törvény alapján július 1-től a munkáltatói terhek 5 százalékponttal csökkennek, de még a 2009-es évben egy sávos hatással, ami azt jelenti, hogy a köztehercsökkenés, tehát az 5 százalékos csökkenés az még jelenleg július 1-től a minimálbér kétszeres mértékéig érvényesül, tehát havi 143 ezer forintig. A 2010-es évben pedig ez már továbbhalad és a 2010-es évben már ez a sávos korlátozás nem érvényesül, tehát a foglalkoztatóknak a munkáltatással kapcsolatos közterhei a 2010-es évben 5 százalékponttal csökkentésre kerülnek. Ebből, ennek a belső megoszlása olyan, hogy 3 százalék az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget érinti, 2 százalék pedig a munkaadói járulékfizetési kötelezettséget érinti, tehát 2010-ben ez a változás van.
Egy másik fontos lépés, ami ugyancsak a foglalkoztatásnak a terheit akarja csökkenteni, ez pedig nagyon régi kérdés, a tételes egészségügyi hozzájárulás, ami havi 1950 forint/fő fizetési kötelezettséget jelent. A törvényjavaslati csomag, ami egyébként a vagyonadóról szóló törvénycsomagban található, a tételes egészségügyi hozzájárulás jövő év január 1-től megszüntetésre kerül, tehát ez is, úgy gondolom, hogy igen komoly lépés a foglalkoztatás segítésére a munkahelyek megőrzése szempontjából.
Ugyanakkor szólni kell arról, hogy a személyi jövedelemadóban tervezett változások, ami a szuperbruttó néven elterjedt intézkedést jelenti - ezt is néhány szóban elmondanám, hogy valójában miről van szó. Itt igazából a cseh modell alapján, Magyarországon is arra tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat, miszerint a jövő év január 1-től az egyén által fizetett személyi jövedelemadónál a foglalkoztató által fizetendő - összességében 27 százalékos - fizetési kötelezettséggel megemelésre kerül a személyi jövedelemadó alap; de természetesen ezt a lépést más egyéb intézkedésekkel ellensúlyozzuk. Ilyen például az, hogy az új sávhatároknak megfelelően a javaslat szerint 5 millió forintig 17 százalék, efelett pedig 32 százalékos lesz a személyi jövedelemadó kulcs.
Természetesen ezekkel a lépésekkel egyidejűleg egyéb olyan kötelezettségeknek a megszüntetésére is tartalmaz javaslatot az önök előtt lévő törvényjavaslat, mint például az egyéneknek a magánszemélyt terhelő különadó, mint olyan megszűnik a jövő év január 1-től és ugyancsak a vállalkozásokat segítendő megszűnik a vállalkozások különadója is 2010. január 1-től.
Természetesen azt sem lehet titkolni, ahhoz, hogy ezek a lépések meg tudjanak történni, tehát a közterhek csökkentése ilyen mértékben történjen, bizonyos egyéb lépéseket is tartalmaz a törvényjavaslat; ez különösen a személyi jövedelemadónál a kedvezmények mentességek kérdését érinti. Ennek kapcsán többféle kategória is szerepel a benyújtott törvényjavaslatban. Vannak olyan juttatások, amelyeknek az adómentessége változatlanul megmarad. Például, csakhogy egyet mondjak: az alapítványok által nyújtott különböző szociális célú támogatásoknak a mentessége változatlanul megmarad, ugyanakkor vannak olyan juttatások, amelyeknél az átlagoshoz képest egy kedvezményes kulcs szerepelne, ez 32 százalékos adókulcsot jelent; és vannak olyan juttatások a javaslat alapján, amelyeknél egyrészt egy 54 százalékos személyi jövedelemadó, másrészt pedig 27 százalékos társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség is keletkezne. Tehát a mai nagyon széles körű adómentesség, adókedvezmény a javaslat alapján teljesen átrajzolódna: lennének olyan juttatások, amelyeknél változatlanul megmarad az adómentesség, vannak olyanok, amelyeknél kedvezményes kulcs érvényesül és van, ahol kétségtelen, hogy erőteljes terhelés érinti ezeket a juttatásokat.
Természetesen ennek kapcsán azt is elmondanám, hogy a benyújtott javaslat ebben a vonatkozásban nagy valószínűséggel még a különböző egyeztetések nyomán változni fog. Hiszen nyilván tudják önök is, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban többedszer és több menetben folynak ezzel kapcsolatos egyeztetések, tehát ez még messze nem arról szól, hogy ez fog történni, ami a törvényjavaslatban szerepel, hiszen ez még nagy valószínűséggel formálódhat.
A másik ilyen szigorító lépés, amit szintén nem titkolok önök előtt, ez a társasági adó kedvezményeket érinti. Természetesen ahhoz, hogy ezeket a csökkentéseket, megszüntetéseket meg lehessen lépni, a másik oldalról olyan lépések kellenek, amik ezt valamilyen módon ellensúlyozzák. Ez azt jelenti, hogy a társasági adónál is sor kerül bizonyos kedvezmények megszüntetésére, ugyanakkor például azok a kedvezmények, ami a foglalkoztatást kívánja segíteni - akár a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását segítő kedvezményekre gondolok -, azok természetesen a továbbiakban is megmaradnak a társasági adózásban.
Szeretnék néhány szót szólni a törvénycsomagban megjelenő, a magán-nyugdíjpénztári kérdésekkel kapcsolatban. Itt három dolgot szeretnék kiemelni. Ez a konstrukció 1998-ban indult. Az eredeti elképzelések szerint 15 éves megtakarítás esetén azt az arányt tudná biztosítani ez a konstrukció, hogy a jövendő nyugellátását valakinek 75 százalékban a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer adja, 25 százalékban pedig a magán-nyugdíjpénztári járadékrendszer.
Önök is nyilván tudják, hogy az elmúlt év, tehát a 2008-as év a pénzpiaci folyamatok szempontjából nem a sikertörténet éve volt, ez a magán-nyugdíjpénztári rendszerben is megjelenik és eléggé egyértelművé vált, hogy bizonyos korosztályok számára célszerű lenne a visszalépés, ami nem egyedi és nem első jelenség a magán-nyugdíjpénztári rendszerben, hiszen anno az induláskor is volt ilyen lehetőség. Tehát '98-ban indult a rendszer és 2002. december 31-ig egyszer már volt lehetőség a visszalépésre. A visszalépés akkor is, mint a most szereplő törvényjavaslatban is, azok számára adna lehetőséget, akik önkéntesen léptek be a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe és egy további feltétel van, hogy az 52. életévüket 2008. december 31-ig betöltötték; a harmadik feltétel pedig az, hogy ez a visszalépési lehetőség 2009. december 31-ig lenne adottság.
A másik kérdés pedig az, ami ugyancsak fontos a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel kapcsolatban, hogy egyfajta hozamgarancia rendszer kerülne bevezetésre azok számára, akik a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradnak. Ez azt jelenti, hogy igazából a nyugdíjba vonulás időszakára egy reálérték tartást kíván biztosítani az egész időszakra. Azt is szeretném elmondani, hogy ennek a fedezete nem plusz pénztári befizetésekről szól, hanem a konstrukció indulásakor: '98-ban létrehozásra került egy Pénztárak Garancia Alapja, ahol jelenleg körülbelül 7 milliárd forint felhalmozott megtakarítás van garanciadíjból, ez lenne a forrása ennek a bizonyos hozamgaranciának.
Igazából nagyon röviden ezeket szerettem volna elmondani, kiemelni és természetesen a kollegámmal együtt, ha bármilyen kérdés, észrevétel van, természetesen szívesen válaszolunk. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Megköszönöm főosztályvezető asszonynak az összefoglalóját. Felhívom kedves képviselőtársaim figyelmét, hogy akkor e tekintetben mindösszesen arról kell határozzon a bizottság, hogy a benyújtott törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e.
Megnyitom a vitát. Kérdezem a képviselőtársaimat, hogy az elhangzottakkal, illetve az olvasottakkal kapcsolatban kérdés, vélemény van-e, kérem szépen, hogy ezt egy körben tegyük meg szokás szerint.
Hoppál képviselő úrnak adom meg a szót.
DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Itt ebben a paksamétában jó néhány olyan dolog van, amivel szerintem a patkó mindkét oldalán ülők nem érezhetjük elégedetteknek magunkat ezek között a módosítások között. Azonban amik kiemelendők, azok között két-három olyan csomópont, gócpont van, ami nem tudom, hogy nem fog-e visszaütni, ha ilyen szabályozásmódosítások életbe fognak lépni.
Az egyik ilyen, amire szeretnék rákérdezni, az az szja-kedvezmények megszüntetése - elég súlyos következményeket fog maga után vonni. Nem is az őstermelői, a háztartási kedvezmény vagy a tandíjkedvezmény iránt érdeklődnék, hanem itt a biztosítások ösztönzése az elmúlt évtized során elég intenzív volt és mindig azt hallottuk, hogy az öngondoskodás roppant fontos forma. És amikor végre a munkavállalók, vagy a munkáltatók egy közös érdekből, nyugat-európai mintára, elkezdtek ráállni és beindult egyfajta öngondoskodás iránti igény Magyarországon - életbiztosításokra gondolunk és a nyugdíjbiztosításokra - most ezeket fogja levágni értelmezésünk szerint a jövőben, vagy ennek a piacát és az öngondoskodás lehetőségét, tényét. Ma nem tudjuk, hogy mondjuk 20-30 év múlva a jelenlegi nyugdíj mennyit fog érni, és aki vette a bátorságot, elkezdett egy öngondoskodási folyamatba belevágni, őket fogja arcul ütni most ez a szabályozás - nem tudom, hogy ennek bármiféle kompenzációjára gondoltak-e?
A másik kérdés, ami Hirt Ferenc képviselőtársunknak az egyik vesszőparipája, a rehabilitációs hozzájárulás kérdése, ami itt-ott néha változik; most viszont drasztikus változtatás áll előttünk, legalábbis a szándéka: a 192.900 forintos rehabilitációs hozzájárulás majdnem az ötszörösére fog növekedni a tervek szerint: 964.500 forintra. Ez azokat a munkaadókat érinti, akik 20 foglalkoztatottként legalább egy megváltozott munkaképességű embert nem alkalmaznak. Eddig gondolom, hogy befizették, tehát azt gondolták, hogy a költségvetésükbe egy ilyen összeg belefér, most gondolom, hogy megfontolják, tehát ösztönzés szempontjából ez még jó lehet, hogy az ötszörösére emelkedik, majdnem 1 millió forintra ez a díjtétel. Azonban hol van a garancia arra, a kormány képviselői szerint, hogy ez a drasztikusan megemelt összeg, amit sarcként behajtunk a munkaadóktól - akik egyébként is nagyon vacak helyzetben vannak az idei és a tavalyi gazdasági tényezők miatt -, hogy ezek a megváltozott munkaképességűek alkalmazására költhető forintok lesznek, merthogy erre semmiféle információnk nincs. Ha csak sarc, akkor semmi értelme nincs, ha viszont szolgálja a rehabilitációt, akkor miként szolgálja, mert erre nincs információnk.
Természetesen a természetbeni juttatások megadóztatása egy olyan pont, ami az ellenzék részéről vállalhatatlan, hiszen éppen az volt az eddigi munkaadói oldalnak az egyetlen lehetősége, hogy valamilyen módon mégiscsak járulékmentes formában is ösztönözhette a munkavállalók teljesítményét, motiválhatta. Na most, ha még az üdülési csekkre is rá kíván tenni a kormány 32 százaléknyi szja-t, nem tudom, hogy akkor milyen eszközei maradnak a munkaadóknak innentől kezdve; ha mindenféle járulékmentes juttatási formát megszüntetünk, ez újabb sarcolás, amit nem fogunk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm kedves képviselő úr.
Bókay Endre urat illeti a szó.
BÓKAY ENDRE (MSZP): Köszönöm szépen. A nyugdíjbiztosítási pénztárak adóztatásával kapcsolatban azt kérdezném önöktől, hogy van-e olyan kimutatásuk, amiben feltüntetik azt - mivel nyilván a munkáltatók által történő juttatást adóztatjuk meg -, hogy ez hogy néz ki. Tehát hogy hány ilyen minimálbéres van, aki ebből részesül, mennyi az, akik más területen dolgoznak, tehát van-e információnk erről. Azért, mert ne legyünk szembekötősek - és ezt Hoppál Péter képviselőtársamnak mondom -, mert a társadalmi, állami, gazdasági elit bizonyos juttatásokat tudjuk, hogy a maga számára biztosít más csatornákon, más utakon. Nekem van egy olyan érzésem - de nem tudom, lehet, hogy óriásit tévedek ezzel -, hogy ennek a csatornának egyfajta lezárásáról van szó az üdülési csekknél. Van-e olyan információnk az üdülési csekk esetében, hogy ennek a forgalma mire fordítódik, mert volt egy eredeti célja, az, hogy el tudjanak menni nyaralni, szó szerint. De amikor azt olvasom a kozmetikusoknál, egyebeknél, nem tudom van-e olyan fogász, hogy nem fogad el már üdülési csekket, akkor azon csodálkoznék.
Tehát, hogy mire megy ez a pénz, szóval ne kössük be egymás szemét, ne mondjuk azt, hogy harcolunk valami juttatásért, amikor nem arra megy ez a tömeg pénz. És biztos, hogy nekünk támogatni kell adómentes juttatásokkal például szépészeti műhelyek szolgáltatásait? Lehet, hogy arra mit tudom én az üdülési csekkeknek csak 10 százaléka megy, és valóban arra megy a 90 százaléka, amire eredetileg volt, de szeretném ezt valamilyen formában látni. Tegyük világossá számunkra és mind a két politikai fél mondja el azt akkor, kérem szépen, én ezt vagy azt ezért támogatom, vagy nem, vagy adjuk föl és mondjuk azt, hogy csinálunk egy tiszta adórendszert, megpróbáljuk a kiskapukat bezárni, mert ez az ország magát nem fogja tudni ilyen formán továbbra eltartani.
Még egy kérdésem lenne. A szuperbruttósítás ez abszolút laikus kérdés, hogy erre most miért van szükség? Nem megkérdőjelezve - félreértés ne essék -, ne úgy vegyék, hogy ez most egy ironikus kérdés lenne, hanem hogy most miért került terítékre a szuperbruttósítás, mint bevezetett dolog, tehát hogy ez miért kell. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen kedves képviselő úr. Felnézve, László Tamás képviselő úrnak adom meg a szót.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Bókay Endre képviselőtársamnak a hozzászólása nagyon érdekes volt, egy picit úgy tűnt, minthogyha nem az MSZP kormányáról lett volna szó, legalábbis úgy kezdődött a felszólalása, mintha egy kicsit eltávolodna ettől a kormánytól, nagyon érdekesnek tűnik ez a dolog. Kiskapukról beszélt és hasonló dolgokról. Azt hiszem, hogy a legtöbb kiskaput még a mai napig az MSZP tartja nyitva, tehát itt a kiskapuk, valami olyan, nem kiskapuk ezek, kérném szépen, hanem szénával megrakott szekerek mehetnek ki-be rajta azokon a kapukon, amiket az MSZP magának fenntart. Ahhoz képest mondjuk, valóban olyan dolgokat adóztatnak meg, amelyekhez az emberek nem azt mondom, hogy hozzászoktak, de végül is valami úton-módon a családok létét, a bért egészítették ki; az üdülési csekk - azt hiszem, hogy ha megnéznénk - nem a fogászatra ment el, nem a szépészeti műtétekre ment el.
Tehát az, hogy ha az önök gondolkodásának középpontjában az áll, minthogyha ez lenne a legfontosabb dolog az üdülési csekk felhasználásával kapcsolatban, nagyon tévednek, nem ez a legfontosabb dolog. A legfontosabb dolog az, hogy a családok elmehessenek nyaralni és annak érdekében közlekedési kedvezményt, étkezést és szállásdíjat próbáljanak meg fizetni - tehát nem erről van szó. Azt gondolom, hogy azok, amiket önök most itt bezárnak ilyen kiskapukat, mint ön mondja, ezek valójában a költségvetésben fillérek ahhoz képest, amilyen kapukat önök nyitva tartanak a mai napig. Azt hiszem, hogy ez az alapvető probléma, tehát arányossági kérdések vannak. Itt nem arról van szó, hogy önök most nem tudom én, először saját magukba néznének, egy picikét így eltávolodnak a kormánytól, minthogyha semmi közük nem lenne hozzá és nem azokkal a dolgokkal foglalkoznak, amelyek igazából a kapu bezárását jelentenék.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr. Kérdezem, hogy van-e még valaki, aki szólni kíván. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor bezárom a vitát.
Megkérem főosztályvezető asszonyt, legyen kedves, válaszoljon. Köszönöm.
Szikszainé dr. Bérczes Anna (PM) reflexiója
SZIKSZAINÉ DR. BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Megpróbálok válaszolni az egyes kérdésekre. Egyrészt az szja-kedvezmények ügyében jeleztem, hogy ebben az ügyben mozgás van, tehát az Érdekegyeztető Tanáccsal is éppen folynak a tárgyalások ebben a kérdéskörben. Természetesen nem tudom megjósolni azt, hogy ennek mi a végeredménye, de van esély arra, hogy változik az, hogy a kedvezményesen kezelt juttatások köre változzon, részben pedig az, hogy milyen kulcs fogja terhelni ezeket a juttatásokat, de erről nem szeretnék most többet mondani.
Természetesen a különböző országok különböző politikákat folytatnak a kedvezmények ügyében. Van, ahol egy tollvonással ezeket megszüntetik és ennek nyomán nincs ilyenfajta történet, hanem más módon kezelik. Itt Magyarországon igazából egy középutas történetre tartalmaz javaslatot a törvényjavaslat, hiszen itt a különböző juttatásoknál különböző eszközöket alkalmaz: részben, mint jeleztem, meghagyja a mentességi kört, részben egy kedvezményes kulcsot tesz rá és részben vannak olyanok, amelyekre kétségtelen elég jelentős közteher megy.
Azt szeretném elmondani, hogy az mindenképpen kiemelendő - hiszen ez többeknél előjött -, hogy külön kezelendő az, hogy a munkáltató által nyújtott juttatásoknál milyen adópolitikát folytatunk, tehát ott van igazából ez a szigorítás. Viszont az egyén által történő befizetés - tehát, ha személy szerint valaki akár önkéntes nyugdíjpénztári, akár egészségpénztári, akár nyugdíj-megtakarítási, egyéb számlát fizet -, tehát a saját maga által befizetett adózott jövedelemben természetesen a ma létező kedvezmények megmaradnak, tehát ezeket senki sem akarja támadni, hiszen valóban cél az, ami itt elhangzott, hogy a hosszú távú megtakarításokra való ösztönzés változatlanul legyen. De ez, még egyszer hangsúlyoznám, hogy az egyén által történő befizetésekre vonatkozik, tehát minthogy ma is igazából az adókedvezmények, amikor a személyi jövedelemadó kedvezmény van, az egyénnél van ilyen kedvezmény, a munkáltatónál pedig az a kedvezmény, hogy kedvezményesebb ennek a közterhe. Tehát itt ez a helyzet.
Az volt a kérdés, hogy a hosszú távú megtakarításoknál mi a helyzet. Az egyéni befizetéseknek a kedvezményét ezekben a körökben meghagyja változatlanul a törvényjavaslat, tehát ez, azt gondolom, hogy egy fontos kérdés.
A másik dolog, ami felmerült a rehabilitációs hozzájárulás kérdése. Kétségtelen, hogy a benyújtott törvényjavaslat a jelenlegi rehab. hozzájárulást ötszörösére javasolja emelni. Ez arról szól igazából, azt szeretnénk elérni, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására törekedjenek a foglalkoztatók, hiszen ha teljesíti ezt a kötelezettségét, akkor ez a fizetési kötelezettsége nincsen. Azt azért elmondanám, hogy természetesen a rehab. hozzájárulás nem ilyen l'art pour l'art van, hanem ez a Munkaerő-piaci Alaphoz történő befizetési kötelezettség egy fajtája és ebből adódóan természetesen ezeket a befizetéseket munkahelyek támogatására különböző pályázatok útján kerül felhasználásra, tehát ez nem az állam kvázi ilyen bevételeit növeli, hanem a Munkaerő-piaci Alapnak az ilyen típusú eszközeit segíti, tehát ez erről szól. Itt igazából a foglalkoztatónak van egy választási lehetősége, hogy vagy foglalkoztat, és akkor nem kell ezt a fizetési kötelezettséget teljesíteni, vagy pedig ha nem foglalkoztat, akkor ezt a fizetési kötelezettséget kell teljesíteni, tehát ennek ilyen szerepe van.
Elhangzott kérdés, hogy a nyugdíjpénztári támogatásoknál mi a helyzet. Most a legfrissebb adatokat nem tudom önnek elmondani, de természetesen, ha igénye van, tudunk ilyet produkálni. Sajnálatos módon maga az összes mai támogatási forma nem enged igazából különbséget tenni aközött - hogy most csak ilyen példaként mondjam -, hogy valaki segédmunkásként van foglalkoztatva egy cégnél, vagy pedig vezérigazgató adott esetben, mert egyformán kell meghatározni százalékos mértékben a munkáltatónak a nyugdíjpénztári támogatásokat. Ha azt mondom, hogy a bérnek a kettő százalékát biztosítom, mondjuk támogatásként, mindenkinél ezt a kettő százalékot kell biztosítani. Az egy másik kérdés, hogy ha a bérek eltérőek önmagukban, akkor ez a támogatási mérték így összegszerűségében más, de olyan különbséget nem tehet, hogy egyeseknél egy százalékot ad, a másiknál három százalékot vagy ötöt, tehát ilyenfajta különbségtétel nem lehet.
A másik kérdés arra vonatkozott, hogy az üdülési csekknél milyen felhasználások vannak. Természetesen itt is az a jellemző, hogy az alapfunkció a meghatározó az üdülési csekknél. Kétségtelen vannak ilyen vadhajtások, amiket ön is említett; igazából ezekkel a korlátozásokkal is egy olyan irányba próbálunk menni - tehát maga a felhasználási mód sem az a széles körű, mint ami a mai rendszerben van a javaslat alapján, hanem ebben is lenne szűkítés.
A következő kérdés a szuperbruttósítás volt. Ennek az az alapja, mint Csehországban is, hogy igazából a foglalkoztató lássa, hogy végül is milyen terhet fizetnek utána, tehát még egyszer hangsúlyoznám, hogy önmagában az, hogy a 27 százalékot ki fizeti, abban nincsen változás, mert ugyanúgy a foglalkoztató fizeti a 27 százalékos terhet 2010-ben is. Ez a kvázi bruttósítás, mert igazából ezzel a 27 százalékkal az szja-alapja kerül majd megemelésre, azt pediglen a sávhatárokkal, illetve a kulcsokkal kezeli igazából a javaslat és mindennek következtében igen erőteljes szja-csökkenés, tehercsökkenés történik 2010-ben a javaslat alapján. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon köszönöm főosztályvezető asszony. Most pedig kedves képviselőtársaim, szavazásra kerül sor. De még mielőtt szavazunk, még egy helyettesítést diktálnék be. Hirt Ferenc képviselőtársunkat Szabó Erika képviselő asszony helyettesíti. Köszönöm.
Most pedig megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy a T/9817-es számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Kérem, aki igennel válaszol, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Szavazás.) 14 igen. A nem szavazókat kérem, emeljék fel a kezüket! (Szavazás.) 11 nem szavazat. Tartózkodó szavazat: 1. Köszönöm.
Megállapítom, hogy a bizottság általános vitára alkalmasnak találta ezt a törvényjavaslatot.
Többségi és kisebbségi előadó állítására van lehetőségünk. Kisebbségi előadóként dr. Hoppál Péter urat fogjuk lejelenteni; a többségi előadó feladatát pedig Bókay Endre képviselőtársunk vállalta magára.
Szeretném tájékoztatni a képviselő urakat, hogy holnap 9 óra 40-kor kezdődik a téma expozéja és utána kerül sor a bizottsági véleményekre.
Mielőtt az 1-es napirendi pontot bezárom, még egy információ. Most szerdán nem tartunk bizottsági ülést, ellenben az imént tárgyalt törvényjavaslathoz beérkező módosító indítványokról jövő hétfőn fogunk hasonló időkeretben tárgyalni.
Az 1-es napirendi pontot lezárom. Megköszönöm a kedves főosztályvezető asszonynak, tanácsadó úrnak a segítségét és máris áttérünk a 2. napirendi pontra, amely a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványára vonatkozó szabályozás szigorításáról szóló országgyűlési határozati javaslatot illeti.
Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Hagyó Miklós képviselő urat, aki jegyzi ezt az indítványt, valamint dr. Páva Hanna főosztályvezető asszonyt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről, valamint Gyarmati Zoltán urat, aki a Parking Kft.-t képviseli és dr. Antali Juditot.
A menet a következő. Miután a bizottságunk első helyen kijelölt bizottság, tehát a képviselőtársaknak a rendelkezésükre bocsátott összeállításban szereplő valamennyi módosító indítványról kell határozzon a bizottságunk.
Először az előterjesztőt fogjuk megkérdezni, hogy támogatja-e az adott javaslatot. A kormány képviseletében lesz a következő kérdés. Főosztályvezető asszonyt kérdezem, hogy a kormánynak a mi véleménye és ezt követően lesz a szó a bizottság tagjaié.
Az 1-es sorszám alatt Béki Gabriella képviselőtársnőnk jegyezte módosító indítvány szerepel.
Kérdezem Hagyó Miklós képviselő urat, hogy Béki Gabriella képviselő asszonynak ezt az indítványát támogatja-e.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Miután Béki Gabriella képviselő asszony benyújtotta ezt a módosító indítványt, voltak egyeztetéseink és most úgy látszik, hogy képviselő asszonnyal egy kompromisszumos megoldásra tudtunk jutni. Bizonyos elemek az ő javaslatából beépülnek remélhetőleg a végső országgyűlési határozati javaslatba, de így ebben a formában erre a módosítóra összegészében azt kell, hogy mondjam, hogy nem. De még egyszer mondom, szeretném hangsúlyozni, hogy várhatóan ma még lesznek egyéb módosítók is és abba - a képviselő asszonnyal való egyeztetés után - a legfontosabb dolgok ebből is be fognak épülni - tehát ezzel a kiegészítéssel nem.
ELNÖK: Értettük képviselő úr. Tehát az előterjesztő ebben a formában nem támogatja az indítványt.
A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A tárca képviseletében nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felnézek, ha nincsen különösebb vélemény, megjegyezni való a bizottság tagjai részéről, szavazásra teszem fel a kérdést.
Aki Béki Gabriella képviselő asszony 1-es számon jelzett módosító indítványát támogatja, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. A tartózkodó szavazatok kérem szépen bemutatni. (Szavazás.) 15 tartózkodás mellett, a nem szavazatra nem került sor. A bizottság nem támogatja.
A 2-es sorszámon Vidorné-Juhászné módosító indítványáról kérdezem képviselő urat.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Igen, támogatom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát az előterjesztő ezt a javaslatot támogatja.
A kormányt kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Kérdezem a tisztelt bizottságot. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy a támogatást a 2-es számú javaslat a bizottság valamennyi tagjától megkapta. Köszönöm szépen.
A 3-as szám alatt úgyszintén Vidorné és Juhászné által jegyzett módosító indítvány felől kérdezem az előterjesztőt.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja.
A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság tagjait kérdezem. Aki támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) Úgy látom egyhangú támogatást kapott a 3-as számú módosító indítvány is. Köszönöm szépen.
A 4-es számon lévő módosító indítványt úgyszintén Vidorné-Juhászné jegyezte.
A módosító indítvány elfogadása tekintetében kérdezem az előterjesztő képviselőt.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Köszönöm. A kormány képviselője!
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány is támogatja. Kérem a tisztelt bizottságot, nyilvánítson véleményt. Aki a 4-es szám alatt jegyzett módosító indítványt támogatja, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 15 igen. A nem támogatást kérdezem. (Szavazás.) 12 nem támogatás mellett, a bizottság ezt a módosító indítványt elfogadta.
Az 5-ös sorszám alatt Hirt Ferenc és dr. Iván László képviselő urak módosító indítványáról kérdezem az előterjesztőt.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Tisztelt Elnök Asszony! Engedje meg, hogy szóbeli kiegészítést fűzzek a válasz előtt. Mi a parlamenti elsőkörös vita után mind Iván László professzor urat, mind pedig Hirt képviselő urat próbáltuk több alkalommal is keresni, hogy személyesen egyeztessünk a tekintetben, hogy teljesebbé tegyük ezt az országgyűlési határozati javaslatot és lehetőleg teljes szakmai és politikai konszenzust tudjunk kialakítani. Sajnos személyes találkozókra még nem tudott sor kerülni. Erről a javaslatról azt fogom mondani, hogy nem, de bizonyos elemek később értelemszerűen támogathatók és a jogalkotók feladata lesz az, hogy ebben egy jelentős mértékű pénzbírság kiszabását szeretnénk. Értelemszerűen utaltunk erre az országgyűlési határozati javaslatban és bízunk abban, hogy a kormány majd e tekintetben határozott lépéseket tesz és határozott jogszabály-módosításokat fog kezdeményezni.
Tehát mindezzel a kiegészítéssel azt kell mondjam, hogy nem, de bízunk abban, hogy a képviselő urak lehetőséget biztosítanak nekünk arra, hogy akár személyesen is egyeztetni tudjunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. Ez az indítvány ugyebár az 1 óra helyetti 5 órás parkolási lehetőséget tartalmazta. Tehát ebben a formájában az előterjesztő nem tudja támogatni.
A kormányt kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja az indítványt. Kérdezem a kedves képviselőtársaimat, hogy ki az, aki támogatja. (Szavazás.) 12 igen. A tartózkodó szavazatokat kérném szépen. (Szavazás.) Úgy látom, hogy 15 tartózkodás mellett - nem szavazatra nem került sor - a bizottság ebben a formában nem támogatja az 5-ös sorszámú módosító indítványt.
A 6-os sorszám alatt Vidorné-Juhászné módosítójáról kérdezem az előterjesztőt.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Köszönöm.
A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Úgyszintén támogatást kapott. A bizottság véleményét kérem! (Szavazás.) 15 igen szavazat. Ki az, aki nem támogatja a 6-os számú indítványt? (Szavazás.) 11 nem. Tartózkodó szavazat 1. A bizottság támogatta.
A 7-es sorszám alatt Vidorné-Juhászné indítványáról kérdezem az előterjesztőt.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja.
A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány támogatja. A bizottság tagjainak a véleményét kérem. Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Úgy látom, hogy egyhangú szavazatot kapott. Köszönjük.
A 8-as számon Vidorné-Juhászné módosító indítványa, ez egy pontosítás.
A képviselő urat kérdezem.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A kormány képviselőjét kérdezem.
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A kormány képviselője szintén támogatja. Kérdezem a bizottság tagjainak a véleményét. (Szavazás.) Igen szavazatot kapott a bizottság valamennyi tagjától. Köszönöm.
Végül a 9-es sorszám alatt Hirt Ferenc képviselő úr és Iván László képviselő urak jegyezte indítványáról kérdezem az előterjesztőt.
HAGYÓ MIKLÓS országgyűlési képviselő: Erről beszéltem az előbb, ez az a bizonyos pénzbírság növelésével kapcsolatos. Még egyszer mondom, a jogalkotó feladata, tehát így nem.
ELNÖK: Megértettük. Tehát ebben a formában az előterjesztő nem tudja támogatni.
Kérném szépen a kormány képviselőjét!
DR. PÁVA HANNA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Úgyszintén nem. Kérdezem a bizottság tagjait. Aki támogatja ezt a módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. A tartózkodó szavazatokat kérném szépen! (Szavazás.) 15 tartózkodás és nem szavazat nélkül, a bizottság ebben a formában a 9-es sorszámú indítványt nem tudta támogatni.
Ezzel végére értünk a módosító indítványoknak. Máris tájékoztatom kedves képviselőtársaimat, hogy amint mondottam, az előző napirend kapcsán úgy készülünk, hogy a jövő hétfőn a reggeli órákban az ehhez az indítványhoz beérkező kapcsolódó módosító indítványokról fogunk szavazni és azt gondolom, hogy a pillanatnyi állás szerint más napirendi pont nem is lesz.
Ezzel lezárom a 2-es napirendet. Megköszönöm az előterjesztőnek és a kormány képviselőinek, kedves vendégeinknek a részvételt. Valószínű, hogy jövő hétfőn ismételten találkozunk.
A 3-as számú napirendünk az egyebek címszó alatt nagyjából már el is mondtam mindazt, amit itt szerettem volna összefoglalni képviselőtársaimnak. Nekem nincs bejelentenivalóm.
Kérdezem önöket, van-e valamilyen hozzáfűznivaló. (Nincs jelzés.) Nem volt.
Nagyon szépen köszönöm a mai részvételt, az aktív munkát és minden bizonnyal jövő hétfőn találkozunk. Minden jót kívánok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 9 óra 43 perc)
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné