ISZB-21/2009.
(ISZB-90/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2009. szeptember 29-én, 9 óra 34 perckor
a Parlament főemelet 58. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Módosító javaslat) *
a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita); b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám) *
Szikszainé Bérczes Anna (PM) szóbeli kiegészítője *
Szelényi György (PM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Varga Sándor (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Szikszainé Bérczes Anna (PM) válaszadása *
Szelényi György (PM) válaszadása *
Dr. Varga Sándor (ÁSZ) válaszadása *
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita) *
Szikszainé Bérczes Anna (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítője *
Szelényi György (PM) válaszadása *
Dr. Katonáné DR. Pehr Erika (SZMM) szóbeli kiegészítője *
Gyene Piroska (ÉFOÉSZ) hozzászólása *
Dr. Katonáné Dr. Pehr Erika (SZMM) válaszadása *
1. A Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. a) A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/10554. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetési javaslatáról (10554/1. szám)
3. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10679. szám) (Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Dragon Pál (független)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) Dr. Hoppál Péternek (Fidesz)
Bókay Endre (MSZP) távozása után Érsek Zsoltnak (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP) Dér Zsuzsannának (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) távozása után Farkas Imrének (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Török Zsoltnak (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP) távozása után Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Dr. Tiba István (Fidesz) Koszorús Lászlónak (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Vígh Ilonának (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) megérkezéséig Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Dragon Pál (független) megérkezéséig (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Bodor Tamás főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Szelényi György főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Gyene Piroska (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége)
(Az ülés kezdetének időpontja: 8 óra 04 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Foglaljatok helyet, a kávét hozzátok be. Jó reggel kívánok mindannyiótoknak, minden kedves munkatársnak.
Tisztelt Bizottság! A mai ülésünket megnyitom. Tájékoztatom a bizottságot, hogy az írásban megküldött napirendek közül változást nem tervezek. Van-e valakinek más irányú javaslata? (Nincs jelzés.)
Ha nincsen, akkor kérem a tisztelt bizottságot, hogy a napirendet kézfelemeléssel fogadja el. (Szavazás.) Egyhangú igen.
A nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat (H/9965. szám) (Módosító javaslat)
Az első napirendi pontunk a nemzeti ifjúsági stratégiáról szóló határozati javaslat, módosító javaslatok megtárgyalása következik. Segítségünkre a kormány részéről Bodor Tamás főosztályvezető úr, valamint Bauer Béla főtanácsadó úr a Szociális Munkaügyi Intézet, részéről.
Egyetlen módosító indítvány került benyújtásra, Ágh Péter képviselőtársunk javaslata, egy kiegészítés - képviselőtársaim előtt van az asztalon.
Megkérdezem a módosítóról a kormány képviselőit.
BODOR TAMÁS (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A kormány ezt a módosító indítványt támogatja. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy támogatják-e ezt a módosító indítványt, kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Egyhangú támogatást kapott Ágh Péter úr javaslata. Köszönöm szépen.
Egyéb módosítóról nem tudok, ezért megköszönöm a minisztérium és a Munkaügyi Intézet segítségét és az első napirendi pontot lezárom.
Második napirendi pontként a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, amely T/10554. számon áll a képviselőtársak előtt - ennek az általános vitára való alkalmasságáról kell ma szavazzunk. Mellé kiosztottuk, megkapták a tagok, illetve elküldtük e-mailen a 10554/1. számú állami számvevőszéki véleményt erről az anyagról.
A kormány részéről segítségünkre Szikszainé Bérczes Anna főosztályvezető asszony, Szelényi György úr főosztályvezető-helyettes és az Állami Számvevőszék részéről dr. Varga Sándor főigazgató-helyettes úr van nálam beírva.
Megkérem főigazgató-helyettes urat, legyen kedves, üljön oda ki velünk szembe harmadikként, köszönöm szépen.
Mindenekelőtt megkérem a kormány képviselőjét, hogy szíveskedjék számunkra röviden összefoglalni a tárcára tartozó részleteket. Köszönöm.
Főosztályvezető asszonyé a szó!
Szikszainé Bérczes Anna (PM) szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! A 2010-es költségvetési törvényjavaslat tárgyalásának előkészítése, megkezdése során egy évenként visszatérő nehéz munkaszakaszba lép a tisztelt parlament, a tisztelt bizottság, hiszen önmagában a kötetek tanulmányozása sem egy egyszerű történet - természetesen így van most ez a 2010-es költségvetés kapcsán is.
Az első dolog, amit ki szeretnék emelni, hogy a 2010-es költségvetés természetesen azokat a sajátosságokat, körülményeket, ami a gazdasági válságjelenségnek a következménye, azokat kezelnie. Ebből adódóan is azt kell mondani, hogy egy - hogy mondjam - nagyon takarékos és reményeink szerint egy megalapozott költségvetés került önök elé.
Az egyik dolog, amit szeretnék kiemelni, amellett, hogy a gazdasági válságjelenséget természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha reális költségvetést akarunk tervezni, ezen túlmenően azt is figyelembe kell venni, hogy éppen a válságjelenséggel összefüggésben Magyarország számára a nemzetközi szervezetek által nyújtott hitelek egyik feltételeként, de egyébként is az államháztartás érdekei is ezt kívánják, hogy az államháztartási hiánypozíció a következő évben tovább javuljon és ezért a tervezet azzal számol, hogy az államháztartási hiány jövőre 3,8 százalékra alakul.
Néhány főszámot szeretnék kiemelni, illetve a tisztelt bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekre szeretnék majd kitérni, illetve majd kedves kollegám Szelényi György néhány dolgot az önkormányzati tervezés jellemzőiről is fog önöknek mondani.
Azzal szeretném kezdeni, hogy a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat összesen 870 milliárd forintos hiánnyal számol - azt gondolom, illetve ez megfelel a tervezett, említett 3,8 százalékos hiányszintnek.
A bevezetőmben jeleztem azt, hogy igyekszünk a gondos és megalapozott költségvetés irányába lépni, ennek megfelelően ezt biztosítandó, mint ahogy az Állami Számvevőszék is a jelentésében kitér arra, hogy a bizonyos bizonytalanságokat természetesen kezelni kell, ezt a tartalék előirányzatok képzésével próbáljuk például biztosítani. Mindez összességében azt jelenti, hogy a 2010-es költségvetési törvényjavaslatban tartalék előirányzatként 311 milliárd forintot meghaladó előirányzat szerepel, ez alapvetően négyféle tartalék előirányzatot jelent. Az első: az általános tartalék előirányzat, ami 57,2 milliárd forint, a céltartalék 125,2 milliárd forint, a stabilitási tartalék 79 milliárd forint és a kamatkockázati tartalék pedig 50 milliárd forint. Tehát ez, úgy gondolom, hogy az óvatos és a várható kockázatok kezelésére felkészült költségvetést jelzi a tartalék előirányzatoknak ez a nagyságrendje.
Mindenképpen két konkrét fejezetnek a költségvetéséről szeretnék néhány szót mondani. Az egyik a szociális és munkaügyi tárcának a költségvetése, hiszen ez a tisztelt bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés.
Kétségtelen, hogy ez az általam jellemzett költségvetés a tárca, az SZMM fejezetnek a költségvetési előirányzatában is megjelenik, hiszen a 2010. évi támogatási előirányzat a 2009. évi eredeti előirányzathoz képest 57,3 milliárd forinttal kevesebb. Ennek az egyik fő összetevője a lakossági energiatámogatásnak a változása, hiszen a fejezet költségvetésében ez az idén igen komoly előirányzatot jelent. A következő évben szeretném elmondani, hogy ilyen jogcímen a fejezet költségvetése: gáz, tehát lakossági energiatámogatás címén 20 milliárd forintos támogatással számol, tehát ez szerepel a fejezet költségvetésében.
Azt szeretném mondani, hogy a tárcának a fő jellemző feladatai teljesítésére a 2010-es költségvetési előirányzatok is biztosítanak fedezetet. Ebből adódóan folytatódnak az esélyegyenlőségi, a fogyatékossági támogatással, a fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok és programok, a romák támogatására irányuló projektek is.
Ami különösen ki szeretnék emelni az néhány előirányzat. Ifjúsági célokra összességében 824,9 millió forint szerepel; megváltozott munkaképességűek támogatására 45,3 milliárd forint, fogyasztóvédelmi programokra 710,8 millió forint, melyet szeretnék kiemelni, hogy megegyezik a 2009. évi előirányzattal.
Az előbbiekben említett roma programokra 1,6 milliárd forint szerepel a tárca költségvetésében.
A fogyatékosok támogatására 1224 millió forint áll rendelkezésre a javaslat alapján. Ebből 715 millió forint a szervezetek és a fogyatékosok szervezetének közalapítványának a támogatása és címzett támogatásként pedig 230 millió forint szerepel.
Új feladatként jelentkezik a tárcánál a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni EU-s év hazai forrása, ami 86,3 millió forint. Idősügyi programokra pedig 130 millió forint áll rendelkezésre a fejezet költségvetésében.
A másik fontos dolog a tisztelt bizottság szempontjából a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a költségvetése. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál természetesen az államháztartási törvény előírásainak megfelelően minden évben nullszaldóval van tervezve, tehát a bevételek és a kiadások egyensúlyban állnak egymással, ez összességében 2934 milliárd forintos bevételi főösszeget jelent, ami a kiadási főösszeggel is egyezik a Nyugdíjbiztosítási Alap esetében.
Két fontos dolgot szeretnék kiemelni a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében. Az egyik a nyugdíjemelés kérdése, aminek a mértékére szeretném felhívni a tisztelt bizottság figyelmét, hogy a törvényjavaslat 68. szakaszában található. Itt új konstrukció jelenik meg, hiszen a tavasszal elfogadott nyugdíj törvénymódosítás alapján a következő évtől az inflációval, tehát a tervezett inflációval egyező mértékű emelés jelenik meg a nyugellátásoknál - ez konkrétan a javaslat alapján januárban 4,1 százalékos növekedést jelent a nyugellátások esetében.
Néhány szót szeretnék szólni igazából a bevételei szempontjából a Nyugdíjbiztosítási Alapnál. Itt igazából nincsen változás az előző évhez, tehát a 2009-es évhez képest, hiszen a meghatározó bevételek: a foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség változatlanul 24 százalék, az egyéni nyugdíjjárulék pedig 9,5 százalék változatlanul. Ami némileg érinti a bevételeket, az az egyéni nyugdíjjárulék fizetési felsőhatárnak a némi változása a következő évben. Jelenleg ez 2009-es évre vonatkozóan 20 400 forint ennek a napi összeghatára, a következő évben ez - ugyancsak a 68-as szakaszban megtalálható javaslat alapján - 20 420 forint, ez a napi összeghatára.
Kettő dolgot szeretnék kiemelni a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésével kapcsolatban. Nyilván a tisztelt bizottság is tudja, hogy a tavasszal elfogadott törvénymódosítás alapján igazából a magánnyugdíj-pénztári tagok egy részére meghatározott feltételekkel eben az évben lehetőség nyílik az év végéig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre - ennek kapcsán természetesen a 2010-es költségvetésben az ezzel kapcsolatos bevételeket is tervezni kell. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezzel kapcsolatban és részben a rokkantsági nyugdíjdíj miatt, az a másik része, ami miatt visszakerül a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz forrás, ez összességében 13,4 milliárd forint, azt gondolom, hogy ez is egy fontos dolog.
A másik pedig ugyancsak a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei szempontjából egy fontos kérdés, a rendvédelmi szervezetek befizetései, térítései. Hiszen nyilván ismert a tisztelt bizottság előtt, hogy a fegyveres szervezetek esetében sajátos nyugdíj-megállapítási szabályok érvényesülnek, igazából jelentősen kedvezőbbek a feltételek, mint a normál társadalombiztosítási nyugellátásnál és természetesen nem lehet azt elvárni - mivel évek óta így működik ez a rendszer -, hogy az ezzel kapcsolatos többletköltséget igazából az érintett fejezetek konkrétan megtérítik a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Az ezzel kapcsolatos előirányzat a következő évben 77,4 milliárd forint, ami meg kell mondani, hogy 11,5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, tehát ezzel is figyelemmel voltunk a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének meghatározásánál.
Egy dologra szeretnék kitérni, amiről nyilvánvalóan kell is szólni, hiszen gondolom, hogy az ÁSZ is fog erről majd a jelentése kapcsán említést tenni. Kiemelt dologként jelenik meg a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a működési költségvetésnél egy 364 millió forintos csökkenés. Szeretném ezzel kapcsolatban azt elmondani, mint jeleztem, a takarékos költségvetés keretében természetesen nincs olyan fejezet, akinél nem jelenne meg valamilyen csökkenés, hiszen ezeket a körülményeket természetesen figyelembe kell venni. Mindennek a megítéléséhez még egy dolgot azért szeretnék elmondani. Lehet, hogy 364 millió forinttal alacsonyabban, tehát van egy báziscsökkenés, ugyanakkor a költségvetési tervezés időszakában 300 millió forintot meghaladó bázisemelést, tehát elismertünk egy átsorolási igényét a fejezetnek, tehát ezt is kérem figyelembe venni.
Köszönöm szépen, ezeket szerettem volna elmondani, és ha megengedi a tisztelt bizottság, akkor Szelényi úrnak átadnám a szót. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Megkérjük akkor Szelényi urat, hogy röviden foglalja össze az idevonatkozó részeket. Köszönöm.
Szelényi György (PM) szóbeli kiegészítése
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Valóban röviden egy-két legfontosabb számadatot szeretnék kiemelni, ami az önkormányzatok 2010. évi tervezésénél a bizottság feladatkörébe tartozó ügyeket tartalmazza.
Bevezetőül annyit, hogy a helyi önkormányzatok 2010. évi összes központi költségvetési kapcsolatai, az állami támogatáshoz átengedett személyi jövedelemadóval együtt, 1127 milliárd forint, ebből a szociális területet: 282 milliárd forint támogatás tartalmazza a javaslat. Látni kell, hogy ez az összeg különféle csökkenő és növekvő tételek eredményeként alakul ki. Beszélnünk kell elsősorban a bevezetőben még arról, hogy az elfogadott adótörvényekből következik az, hogy az 5 százalékpontos járulékcsökkenés és az egészségügyi hozzájárulás megszűnéséből következik az, hogy minden munkáltatónak, így az önkormányzati munkáltatóknak, intézményeknek is ez kiadáscsökkenést jelent és ez a kiadáscsökkenés természetesen a normatívák előirányzataiban is érvényesítésre került. A nagyságrendet érzékeltetve: az önkormányzati közszférában ez a járulékcsökkenésnek a kiadási kötelezettség csökkenése 51,3 milliárd forint, ebből a szociális ágazatot érintően 7,3 milliárd forinttal lehet számolni, ez nyilván a normatívák számításánál csökkenő tételként került figyelembevételre.
Emellett szükségesnek tartok néhány olyan támogatás alakulását jelentő dolgot kiemelni, ami igen fontos. Két dologra koncentrálnék. Elsősorban az "Út a munkára" programra, másrészt pedig az alapellátásban és ellátásokban, intézményellátásokban levő néhány dologra. Az "Út a munkához" programmal kapcsolatban látni kell, hogy mintegy 13 milliárd forintos többlet került bele ebbe a rendszerbe. De ezzel együtt igen lényeges dolog az, hogy valóban azok a tevékenységek, ami közcélú munka folyamán történik, az valóban a köz célja érdekében történjék, és érdemi és értelmes munka legyen, ezért itt úgy a költségvetési, mint a szakmai szabályok is a munkalehetőségek bővítése irányában nyíltak ki: önkormányzati, állami gazdasági társaságok bevonásra kerültek ebbe a területbe. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanehhez a témakörhöz tartozik, hogy mintegy 7,5 milliárd forintos forrás - EU-s forrás - a továbbképzéseket igyekszik támogatni. Nyilván részleteiben a költségvetési törvényjavaslatot alátámasztó törvényeknél kerülnek majd ismertetésre azok a szakmai intézkedések, amelyek azért szükségesek, hogy ezek a közcélú munkák valóban a közcélt szolgálják és szakmai tartalmukban is idekerüljenek.
Lényeges dolog, amiről még kell beszélni az intézményi ellátások körében, hogy néhány ellátásnak a szakmai tartalma megváltozik, ez természetesen a normatívák kapcsán is érvényesítésre került. Például a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem lesz kötelező feladat, ilyen módon nem a normatív rendszeren belül, hanem a fejezetnél pályázati formában kerül támogatásra, tehát nyilván ez az összeg nem az önkormányzati támogatások között szerepel.
Lényeges dolog az, hogy bizonyos normatíváknak megszűnnek a jövedelemtől függő cizellációi, ez egyszerűsíti tulajdonképpen a normatíva rendszert.
Másik oldalról beszélni kell arról, hogy szintén az alapellátás rendszerébe bevezetésre került az úgynevezett otthon közeli ellátás, ez tulajdonképpen a szakmának a finanszírozási rendszeren keresztüli üzenete arról, hogy az alapellátást egyfajta komplexumként kell felfogni és ez azt jelenti, hogy a szociális étkezés és a házi segítségnyújtás együttes elvégzése a dolognak az alapja. Ehhez kapcsolódik egyfajta százszázalékos normatíva és a különböző szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása együttes, vagy különböző kombinációkban való igénybevétele határozza meg azokat a fajlagos összegeket, amelyeket az önkormányzatok igénybe vehetnek. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy gyakorlatilag tegnap estétől indult az önkormányzatoknál a mutatószám-felmérés, ahol a különböző normatívákra a helyi igényeknek megfelelően jelentkeznek be; igen fontos információ lesz az, hogy a szakma a végrehajtás szintjén ezekre a finanszírozási üzenetekre milyen formán és milyen kombinációban jelenik meg.
Még ki szeretnék emelni - arra kérek még egy rövid időt - egy fontos dolgot, hogy a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások is fontos fejlődését kell bemutatni, hiszen szükség van arra, hogy a gyes időtartamának csökkenésével a napközbeni ellátási férőhelyek növekedjenek. Ennél egyrészt, bizonyos EU-s támogatások kapcsán, mintegy 3-400-férőhelyes növekedéssel lehet számolni, másrészt pedig - a vonatkozó szakmai rendeleteknek a módosításával, a bölcsődei csoportszervezések átalakításával - ismerve a különböző várakozásokat, a férőhelyre való várakozásokat, potenciálisan egy olyan 2500-3000 férőhelyi lehetőség is megjelenik. Kíváncsiak várjuk a mutatószám-felmérést, hogy ezt a bölcsőde-fenntartók milyen formán igazolják vissza.
Még egy dolgot, hogy ezzel együtt ebben a témakörben megjelenik a normatíva rendszerben a családi gyermekfelügyelet, ami a 2-4 éves korú gyerekeknek a helyi ellátását adott szabályok szerint tartalmazza és a családi gyerekfelügyelet, mint új normatíva jogcím jelenik meg ezen a területen.
Úgy gondolom, hogy bevezetőül ezek voltak a legfontosabbak, ami az önkormányzati szociális ellátórendszer jellemzőihez tartoznak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr. A szokásoknak megfelelően a tárgyalás elősegítésére most megkérem az Állami Számvevőszék röviden összefoglalt véleményét.
Parancsoljon főigazgató-helyettes úr!
Dr. Varga Sándor (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
DR. VARGA SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntök én is mindenkit. Úgy látjuk a Számvevőszék részéről, hogy a kormány anyaga igen korrekten törekszik bemutatni mindazokat a nehézségeket, amelyek részben a makrogazdaság alakulásából, részben a kialakult államháztartási helyzetből, a hiányból, annak finanszírozásából, részben a jövő évi hiánycélokból adódik. Bármennyire is törekszik a kormány a korrektségre, úgy látjuk, hogy a makropálya megítélésében van kockázat és ennek kihatása lehet elsősorban a bevételekre, például a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire.
Nagyon röviden az önkormányzati területről. Úgy látjuk itt is, hogy a kormány törekedett megfelelő információt adni a szándékairól. Úgy látjuk, hogy a tervezett önkormányzati támogatáscsökkentés részben megalapozott kiadáscsökkentéssel, részben megalapozott feladatelhagyással, például mintegy 50 milliárd forintban elmaradnak fejlesztési támogatások, és úgy látjuk, hogy olyan egyharmad részben jelentkezik kiadáscsökkentés-visszafogás, tehát egyfajta restrikció. Ebben az egyharmados csökkentésben szerepel például az étkezési térítési díjhoz kapcsolódó normatív támogatásnak a mérséklése, de ebben az egyharmados megszorításban szerepel a megyei önkormányzatok támogatásának a csökkentése. Itt látunk kockázatot, hogyan tudják ezek az önkormányzatok, illetve ezeken a területeken hogy tudják az ellátást biztosítani.
Összefoglalóan még egyszer megismétlem, a kormány tájékoztatása korrekt, a makrogazdasági folyamatok bizonytalanságai pedig sajnos szóvá teendők. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főigazgató-helyettes úr a valóban rövid és lényegre törő összefoglalót; mi is úgy gondoljuk, hogy bizony itt a gyermekétkeztetés nagyon neuralgikus kérdése ennek a költségvetésnek, remélem, hogy erről fogunk tudni szót ejteni.
Kedves képviselőtársaim, megnyitom a vitát, kérem szépen, aki hozzászólni kíván jelezze.
Iván László professzor úré először a szó, parancsoljon!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársak! Bizottság! Úgy tűnik, hogy az Állami Számvevőszék számos olyan dolgot tárt fel, amelyre mi legfeljebb - vagy én legalábbis legfeljebb - támaszkodhatom és reflektálhatnék. De néhány kérdést azért szeretnék feltenni, mert ez visszatérő kérdés, amit az elmúlt években, év során többször is megpróbáltam és eddig igazából nem kaptam választ és most van még egy pár frissebb újabb dolog is.
Az egyik kérdésem az volt - a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal közös összejöveteleink során is, a legutolsón is -, hogy gyakorlatilag számolunk azzal, vagy legalábbis kellene, hogy számoljunk, hogy minden év során elmennek, elköszönnek tőlünk nyugdíjasaink egy jókora számban, tehát elég sokan távoznak. Hogy ez milyen évben mennyi volt, nem tudnám megmondani, de tény az, hogy az ő nyugdíjbefizetésük lényegében ott marad a Nyugdíjbiztosítási Alapnál. Na most, ezt most is felvetném, hogy mennyivel kalkulálnak, vagy kalkulálunk-e egyáltalán a költségvetés tervezésénél, hogy a bent maradó várható nyugdíj-befizetési tétel mennyi lehet. Ez az egyik kérdésem - és természetesen ezt nem látom sehol sem feltüntetve.
A másik, ez inkább egy kérdés arra vonatkozóan, hogy elterjedt most az - hogy kormánykiszivárogtatás, vagy nem, nem tudom pontosan megmondani -, hogy a 13. havi nyugdíj visszaállítása szóba került 2013-tól. Ezt a kérdést nekem már több helyen feltették, hogy mennyi ennek a valóságtartalma, tudunk-e itt válaszolni erre.
A másik, ugyancsak visszatérő kérdésünk és alapvető kérdés, az úgynevezett korhatár előtt és korhatár utáni munkavállalás nyugdíj mellett és annak a megszorítása. Ez diszkriminatív kérdésként vetődik fel és ez lenne most is a kérdésem, hogy ebben van-e már valamilyen állásfoglalás részben a kormány, részben a kormánypárti képviselőtársak részéről, hogy ez most tárgyalásra kerül-e, vagy pedig, ha felvetjük, akkor ebből származó változtatások esetleg lehetségesek a költségvetésnél.
A másik, hogy ez a bizonyos 970 ezer nyugdíjkorrekciós, aki 2009. január 1-e helyett 2010 januárjától kapja meg ezt a bizonyos kétosztatú emelést - a 2 százalékot az egyik korcsoport és két korcsoport pedig a 4-4 százalékos emelést -, hogy ez a 970 ezer nyugdíjkorrekciós nyugdíjas változik, fogyatkozik ő is. Tehát nyilvánvaló, hogy ez a fogyatkozás valamiféle algoritmus mentén beépül-e a számításokba, vagy pedig ez mindenkor 970 ezer marad - ez egy statikus szám és nem valószínűsítem, hogy ebből nem lesz kevesebb, nem valószínű, hogy több lesz, de kevesebb valószínű.
Ezek lennének hírtelenjében azok a kérdések, amelyeket most ebben a körben szeretnék feltenni és erre szeretném, ha tudnának válaszolni is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen professzor úr.
Török Zsolt volt a következő képviselő, parancsoljon képviselő úr!
TÖRÖK ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Két fontos területtel szeretnék foglalkozni az elején, elsősorban a kérdésekre koncentrálva.
Az egyik az a gyermekétkeztetésnek a problémaköre. Azt gondolom, hogy a beterjesztett költségvetési javaslatban van egyfajta normatív finanszírozás, ami egyik lábát adhatja a gyermekétkeztetés forrásainak, de a másik lábát is meg kell ennek teremteni, illetve biztosítani, amely természetesen nem háríthat jelentős mértékben többletterheket a szülőkre, a gyermekek nevelőire, a családokra. Éppen ezért az egyik fontos terület az az, hogy a gyermekétkeztetésre szánt összeg bruttóban összesen, summában - mindenki értse jól - ez jelentős mértékben nem csökkenthet. Ez nem politikai kérdés, ez humanizmus kérdése. Az emberi faj alakulása során mindig arra törekedett, hogy amikor egyre civilizáltabb és civilizáltabb lett, akkor, ha valakitől elvett nehéz időkben is, vagy háborúk idején is, vagy bármilyen nehéz helyzetben, az utolsó az a gyerek volt és a gyerek szájától az élelmet nem vehetjük el. Ráadásul ez az a költségvetési tétel, amely a legjobban hasznosul - most értsd jól a legjobban hasznosul -, mert a kutatásfejlesztés is nagyon jól hasznosul, meg a vállalkozásfejlesztés is, meg minden, hanem, hogy ennek nagy valószínűség szerint a 80-90 százaléka pont odajut, ahova célozzuk, ahová szeretnénk hogy eljusson: a gyermekekhez, a gyermekek élelmezésére. Ezért ezt fontosnak tartom, hogy ebben ne szenvedjen csorbát az a költségvetési tétel vagy azok a sorok - ha kell, akkor a költségvetést megalapozó törvény módosításával, de biztosítani kell azt, hogy ebben nem lehet csökkentés és nem lehet jelentős többletterheket rakni a szülőkre.
Természetesen azt is látni kell, hogy azért a gyermeklétszám folyamatosan csökken Magyarországon, azt is látni kell, hogy nem lehet ugyanolyan tehervállalást kérni azoktól, akik mondjuk 8-10 milliós havi fizetés mellett nevelnek egy-két gyereket és azoktól, akik egyébként tisztes munkával pár százezer forint vagy százezer forintból kénytelenek, vagy még annyiból se, megélni, illetve több gyermeket is nevelni. Ebben az államnak igenis szolidárisnak kell lennie és éppen ezért erre megoldást kell találni, hogy melyek azok a források, amelyek biztosítják azt, hogy a gyermekétkeztetésre a következő időszakban is megfelelő források legyenek. Itt elsősorban, ha prioritást kell felállítani, akkor először a rászoruló, ingyenes és kedvezményes étkeztetésben részesülő gyermekek étkeztetésére szolgáló források, aztán utána általában minden gyermeknek az étkeztetése azt gondolom, hogy kiemelt fontosságú mindannyiunk számára. Azt gondolom, hogy ebben eltökéltek vagyunk, hogy nem fogunk engedni a következő időszakban sem és biztos, hogy előkelő helyen szerepel a következő időszakban az, hogy milyen álláspontot fogunk elfoglalni, akár közösen is.
A másik ilyen fontos terület a fogyatékossággal élők támogatása és a fogyatékossággal élők szervezeteinek támogatása. Ebben az ügyben is azt gondolom, hogy a szervezetekkel folytatott konzultációk alapján megállapítható, hogy mindenki látja, hogy a világgazdasági válság hatásainak következtében a tavalyi vagy az alatti támogatásokhoz lehet csak jutni, nem lehet megfejelni ezt. Ebben reális képet kaptunk, amikor ezekkel a civil szervezetekkel, akik ezen a területen tevékenykednek, konzultáltunk. Ők is látják, hogy amikor a nyugdíjasoknak a jövedelme 8 százalékkal csökkent - a 13. havi nyugdíj megszüntetése azt jelenti, hogy körülbelül 8 százaléknyi jövedelemcsökkenést eredményezett ez abban a pillanatban -, vagy a közalkalmazottak esetében, vagy a köztisztviselők esetében, akkor ezek a szervezetek is azt mondják, hogy természetes, hogy ők is szerepet vállaljanak és a világgazdasági válság hatásainak a következményei alól ők sem vonhatják ki magukat. De ezen a területen is a fogyatékossággal élőknek a támogatása, a különböző juttatások biztosítása ebben az esetben a túlélést biztosítja a személyeknek is, meg a szervezeteknek is. Sokan azt mondják, hogy még a bentlakásos intézmények a különböző ellátásokat biztosító intézmények normatív támogatásának kérdése is jelentős problémákat vet fel.
Itt is különbséget kell tenni a civil fenntartók és a más fenntartók esetében, hiszen az önkormányzatoknak még mindig vannak többletforrásaik, amiket tudnak mozgósítani és vannak természetesen a civil fenntartók, akik nem nagyon fognak tudni máshonnan - maximum adományokból, állami támogatásból, önkormányzati támogatásból tudnak csak forrásokat mozgósítani. Ebben az esetben is azt gondolom, hogy ki kell állnunk amellett, hogy a fogyatékossággal élőket és az ő szervezeteiket támogatásban részesíteni a következő évben is. Ha nominális szinten nem tudjuk hozni a 2009-es évet teljes egészében, de legalább annak megközelítő részét próbáljuk meg hozni; 8-10 százalékos csökkenés még talán elfogadható bizonyos területeken a személyeknek juttatott támogatások esetében; az intézmények fenntartása esetében azonban már a csökkenés sem elfogadható ebben az esetben, úgyhogy erre is kell, hogy forrást találjunk. Köszönöm szépen, ennyit kívántam elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
László Tamás képviselő úr következik, Bókay Endre és Lanczendorfer Erzsébet a sorrend.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tegnap a parlamentben három felszólalásban is nagy diadaljelentés volt, hogy a gázár 10-14 százalékkal csökkenni fog, ehhez képest itt az energiaköltségekhez való hozzájárulás: a gáz és távhő-kompenzáció 20 milliárd forintos előirányzattal szerepel csak a 2010-es költségvetésben, ez 55-60 milliárd forinttal kevesebb, mint ebben az évben. Ilyen számot hadd mondjak önöknek, másfélmillió kérelem érkezett be 2009 januárjában gáz- és távhő-kompenzációként az Államkincstárhoz. Ha ezt a lépést megteszik, akkor 55-60 ezer forint/család csökkenést fog jelenteni elvonásként, tehát úgy gondolom, hogy az idei januári 50 ezer forintos távhőszámlák 2010 januárjában meg fognak ismétlődni. Tehát valójában ezzel a gázárcsökkenéssel semmi eredményt nem tudnak a családok javára írni, hanem a helyzet változatlan lesz, ráadásul romló anyagi körülmények között, emelkedő infláció és 10 százalékos munkanélküliség közepette. Tehát ezt látom, hogy ez egy rendkívül neuralgikus pont lesz és a lakótelepen élő emberek számára ez egy rendkívül rossz hír.
A másik dolog. Török Zsolt képviselőtársamhoz intézem a gondolataimat. Itt a gyermekek érdekében emelte fel a szavát. Az MSZP-SZDSZ-kormánynak a legnagyobb vívmánya vagy egyik legnagyobb vívmánya volt, hogy a családi pótlékot önök szerint visszaállították a jogaiba és emelték megfelelő mértékben. Ezzel szemben a családi pótlék tervezett összege nominálisan több mint 9 milliárd forinttal csökken, ami 2,5 százalékkal alacsonyabb, mint a 2009. évi elfogadott előirányzat, ez azt jelenti, hogy a családi pótlék el fog értéktelenedni még jobban. Ha a családtámogatási törvénynek megfelelő mértékben emelték volna, akkor közel 390 milliárd forintot kellene szerepeltetni a törvényjavaslatban. Most tekintettel arra, hogy a kormány döntésének megfelelően a családi pótlékot 2010. december 31-ig befagyasztották, így kimondható, hogy annak vásárlóértéke drámai módon csökkent, illetve csökkenni fog.
Még egy dolgot említenék meg, ez pedig a Munkaerő-piaci Alap társadalombiztosítás pénzügyi alapját illeti. Az Állami Számvevőszék ismételten felszólította a kormányt, hogy biztosítsa annak a lehetőségét, hogy a járulékokat önálló, elkülönített számlákon számolják el mind a Munkaerő-piaci Alap, mind a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében, mert különben a bevételek átláthatatlanok és nem lehet megállapítani az adott jogcímeken befolyó járulékok valós összegét. Így az alapokat kezelők a tervezési folyamatban nem tudják elkülöníteni a magánszemélyek által, a munkáltatók által és a központi költségvetés által befizetett, illetőleg átadott összegeket. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Bókay Endre képviselő urat illeti a szó!
BÓKAY ENDRE (MSZP): Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Nem tudom megállni, hogy László Tamás képviselőtársam felvetéseire ne reagáljak, bár egészen másra készültem a felszólalásomban.
Az egyik a gázár támogatása. Tisztelt Képviselő Úr! A gáz ára 10 százalékkal most csökken, a gáz világpiaci ára természetesen mozog. Említem önnek a lakótelepen élőket: 5 százalékra visszük le az áfa-kötelezettséget; tehát jelen pillanatban is csökkent jó néhány nagyvárosban az áfa-befizetések és egyebek miatt a távfűtés költsége, tehát 2010. január 1-től megint jelentős mértékben fog csökkenni.
Kérem, hogy ne teremtsünk olyan hangulatot, minthogyha itt tulajdonképpen borzalmas helyzet alakulna ki, hiszen az egyik oldalon a támogatást csökkentjük és nagyon jól tudja ön is, hogy megvan ennek a filozófiája. Azért csökkentjük a támogatást, mert ma, ha Budapestet és Bécset összehasonlítom, egy nézetméter fűtési költségben - energiafelhasználás mennyiségben, nem fűtési költségben, nehéz lenne az euró és a forint összehasonlítása miatt keresztülvinni - 50 százalékos a különbség. Tehát ez azt jelenti, hogy egy elképesztően pazarló, energiafaló rendszert tartunk fent az országban. Most ehhez, ha adunk még különböző támogatásokat, pontosan annak a lehetőségét vesszük el, hogy itt korszerűsítsenek és modernizáljanak. Ön is nagyon jól tudja, hogy a panelszigetelésekre, hőszabályzókra, a nem paneles épületekre jelentős mennyiségű pályázati lehetőség van, tehát az országot ösztönözzük arra, hogy az energiafogyasztását csökkentse, mert ez hosszú távon jelent megtakarítást mindenki számára és az országnak egy jóval kisebb kiszolgáltatottságot a tőlünk távolra lévő gázmezőkkel szemben.
A másik a családi pótlékkal kapcsolatban. Egy kicsit azért meghökkentem tisztelt képviselőtársam. A Fidesz, nem tudom, hogy mennyire emlékszik, mennyit emelt 1998 és 2002 között a családi pótlékon - egy fillért se és semmit nem csinált. Átcsoportosítottak a tehetősebbek felé, igen, mert akinek valamivel jobb jövedelme volt, nagyobb adóbefizetése, az nagyobb adókedvezménnyel élt - nem biztos, hogy ez a jó. Ez a fajta rendszer működött, bevált. Amiért most tulajdonképpen befagyasztásra került, ön is jól tudja, ez egy úgynevezett világgazdasági válság, az ország jövedelme 7 százalékkal csökken, a nemzeti bruttó jövedelme. Nem lehet azt mondani az egyik oldalon, hogy kérem, emeljük a szociális juttatásokat és minden mást, ugyanakkor az ország jövedelme meg csökken és az eladósodottságunk mértéke kritikus volt, ezt nem lehet megcsinálni. Ha önök ezt javasolják, akkor viszont tegyék mindig hozzá, hogy a költségvetésben mely területről vegyünk el vagy honnét. Mert elképzelhető ilyen konszenzus a két fél között, ha önöknek van egy olyan javaslatuk, amire azt mondják, hogy kérem ez és ez, nem értünk egyet, itt a támogatást növeljük, de akkor a kiadásokból vagy bevételekből valahol csökkenteni, illetve bevételek esetében növelni kell, ami meg mindig együtt jár egy bizonyos adóemeléssel.
Néhány általános megjegyzést tennék, és nagyon sajnálom, hogy a meghívott kormányzati adminisztráció nem jegyezte meg ezt a dolgot. Korábban elfogadtunk bizonyos törvényeket, ami meghatározza a 2010-es költségvetésünket és itt azért a személyi jövedelemadó, a munkát terhelő adóknak a jelentős csökkentését és átrendezését el kellene mondanunk, mert ez a két év alatt egy olyan ezermilliárd forintos átrendeződést jelent, nem emlékszem az elmúlt 20 évben, hogy költségvetési keretekben ilyen mértékű átrendeződés történt volna. Ennek megvolt a maga filozófiája. Mi azt mondtuk, hogy a munkahelyteremtésre kell helyezni a hangsúlyt, sajnos rendkívül időszakban, a válság időszakában, amikor csökken a nemzeti jövedelem. Ennek érdekében csökkentettük a személyi jövedelemadókat és csökkentettük a munkáltatók által befizetett adókat.
Ennek természetesen van egy másik ága is, hiszen ebből fedeztük a szociális kiadások egy jelentős részét. Át kellett rendeznünk. Ahhoz, hogy a szociális kiadásokat csökkentsük, egy másik filozófia is kellett, ez pedig az "Út a munkához" bevezetése jelentette, ami azt jelentette, hogy a ma szociális ellátásban lévő embereknek a számát csökkentsük, mert a szociális ellátásokat alapvetően két részre tudjuk osztani. Az egyik azokra az emberekre vonatkozik, akik már nem tudnak magukról gondoskodni azért, mert olyan betegségük van - most nem a korukra gondolok -; a másik része nem tud magáról gondoskodni, de nem azért, mert ilyen egészségügyi vagy egyéb háttérrel rendelkezik, hanem azért, mert nincs megfelelő szakképesítése, olyan helyen lakik, hogy nem tud munkát vállalni, meg egyéb dolgok. De tudjuk azt, hogy ezt a két csoportot külön kell választani.
És az "Út a munkához" programunk keretében pontosan ezt a második csoportot céloztuk meg és igen jelentős létszámmal. Több tízezer ember - ha jól tudom 80-90 ezer ember - részesül már most ebből a juttatásból és ők nem jelennek már szociális segély igénylőként és ez nagyon lényeges. Azt is tudjuk, hogy a családjukra, a mindennapi életvitelükre nagyon lényegesen kihat ez a program, tehát egy más filozófia jelent meg. Két dolgot mondtam most és arra kérem önöket, hogy ebben a szellemben vitatkozzunk tovább ezekről a dolgokról. Tehát munkahelyek létrehozása, új munkahelyek teremtése, amely egy kitörést jelent az országnak, hiszen mindannyian tudjuk, ha több ember vállal munkát - és sajnos Magyarországnak van ebben teendője, hiszen 56 százalékos a részesedésünk -, akkor több adóbefizetővel fogunk rendelkezni, nagyobb jövedelmekkel és egy másikfajta úton indulhat el ez az ország.
Röviden ennyit szerettem volna elmondani. Egy kérésem lenne a tisztelt kormányzati képviselőkhöz. Az intézményi ellátásokban önök megjegyezték itt a jelzőrendszert, hogy átkerül ez a pályázati keretbe, meg ilyen típusú dolgokat. Ha kérhetnénk olyat és nem tudom, hogy elnök asszony ebben segít, hogy ilyen típusú megjegyzéseket akár egy táblázatban közreadják minden képviselő számára, mert amikor nézzük a számokat, akkor tudjuk, hogy a számok változása mögött - csökkenése, vagy bármi mögött - mi rejtőzik és abban az esetben - természetesen most értem, hogy pályázati keretbe kerül be a jelzőrendszer támogatása, viszont nem jelenik meg egyik oldalon. De nehogy véletlenül tévedésből valamelyik képviselőtársam a jelzőrendszer szolgáltatás üldözésének fogja fel ezt a dolgot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszonyé a szó!
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedtessék meg, hogy én is, bár nem akartam erről beszélni, de Bókay képviselőtársam felvetésére is engedjék meg, hogy válaszoljak. A családtámogatás az Orbán-kormány alatt három pilléren állt. Azon családokban, ahol a minimális nyugdíjat fejenként nem érte el a jövedelem, ott megkapták a rendszeres gyermekvédelmi támogatást a 13. hónapban is; volt a családi adókedvezmény, és a harmadik pedig: volt a családi pótlék 13. hónapban is. Tehát egy három lábon álló családtámogatási rendszer volt és talán az érdekelteket kellett volna megkérdezni vagy kellene megkérdezni, hogy melyik volt a jobb, hogy jöttek ki jobban - ez az egyik.
A másik. Gyakran halljuk a gyermekeket érintő megszorításoknál, hogy csökken a gyermeklétszám, na de megszorításokkal nem fogjuk tudni növelni a gyermeklétszámot. Mi orvosok értjük, hogy kóros circulus viciosus!, egy kóros körforgás alakul ki és valahol el kellene vágni ezt a kóros körforgást, mert ha megszorítunk, ha még kevesebbet adunk, akkor a gyermeklétszám attól nem fog növekedni, tehát nem kapnak kedvet a családok arra, hogy nagycsaládosok legyenek, hogy több gyermeket neveljenek.
De, ami miatt szót kértem. Kaptam tegnap, gondolom többen is megkapták, Buzás Lajos, a Bihari Állami Gondozottak Egyesülete elnökének a levelét. Nagyon fontos gondolatokat vetett fel és azonnal válaszoltam e-mailben, hogy mihelyt lehetőségem, van ismertetem a bizottsággal és majd a parlamentben is. Az állami gondozottaknál a családi pótlék felét fel lehet használni a neveltek életminőségének javítására: ruháztatásra, számítógép vásárlásra, táboroztatásra és a többi.
Azt írja az elnök, hogy természetesen tudomásuk van arról, hogy az intézmények nehéz helyzetben vannak éppen a normatív támogatások összegének csekélysége miatt. Viszont a minisztérium könnyen lerázza magáról ezt a problémát azzal, ha az állami gondozottak családi pótlékának fele összegéből kívánják betömni ezt a hézagot a rendszer hiányosságában. Ugyanakkor megjegyzi, hogy nagyon szomorú azt tapasztalni országunkban, hogy amíg más területeken megy a pazarlás, addig a szociális területeken - ideértve az egészségügyet is - csak a megszorítások jellemzőek. Többmilliós végkielégítések, számlafedezet nélküli költségtérítések, milliós szakértői díjak mellett nincs pénz azokra, akik gondoskodásáról az állam vállalt feladatot. Miért nem érzi az állam, hogy óriási felelősség az állami gondozottak tanítása. Még mindig nagyon elenyésző számuk végzi el az érettségit, a hajléktalanszállók lakói között még mindig magas a volt állami gondozottak száma, a börtönök lakói között is szép számmal vannak jelen. Egyesületünk szívesebben látna egy átfogó programot a gondozottak taníttatása, illetőleg tehetséggondozása ügyében, mintsem a minisztérium újabb elképesztő és felesleges tervezeteit.
Tudniillik azt írja, hogy ha egy nevelt kikerül az ellátórendszerből, többé nem kopoghat bebocsátásért az intézmények ajtaján, ahogy egy családban nevelkedőnél ez a veszély nem áll fenn és rosszabb esetben a könnyű pénzszerzés lehetősége reményében bűncselekmények elkövetőivé válnak. És írja: ezzel visszakanyarodtunk levelünk lényegéhez, újra az állam fog róluk gondoskodni, de már nem állami gondozottként, hanem hajléktalanként, fogvatartottként, szenvedélybetegként.
Nos, ha ez a magyar államnak kifizetődő, akkor az állam a rossz szülő szerepét játssza. Ha egy családban fordul elő ilyesmi, mindenki a szülőket vonja elsősorban felelősségre. Egy állami gondozott esetében szóba sem kerül az állam felelőssége, sőt a neveltek előítéletét erősítik a negatív tapasztalatok. Ezúton kérjük a tisztelt döntéshozókat, nagyobb figyelmet szenteljenek a fiatalok minőségi oktatására, mint a neveltek ruháztatására, táboroztatására - zárjel: saját pénzükből, ugye a családi pótlék fele -, aminek semmilyen hosszú távú hatása nincs, és ami egyébként is megoldható volt idáig is a költségvetésből. Gondolják át újra döntéseiket - kérve ezt a neveltek, illetve volt állami gondozottak nevében is Buzás Lajos a Bihari Állami Gondozottak Egyesületének elnöke.
Megfontolásra érdemesek ezek a gondolatok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Egyben tájékoztatom, hogy a kérdésre, amit feszeget - bár mi nem kaptuk meg ezt a levelet, én legalábbis nem, nem tudom képviselőtársaim megkapták-e, a második, illetve a harmadik napirendi pontnál mindenképpen visszatérünk annál is inkább, mert örömmel látom, hogy Katonáné Pehr Erika főosztályvezető asszony a gyermekvédelmi főosztályról itt van - tehát ezt a kérdést szeretném, ha megengedné képviselő asszony, hogy részleteiben akkor beszélnénk meg. Jó?
Szétnézek - Vígh Ilona képviselő asszonyé a szó!
VÍGH ILONA (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Az önkormányzati szférától való elvonáshoz szólok hozzá. Az Állami Számvevőszék kedves képviselője megfogalmazta, hogy korrekt ez a költségvetés - hát én egyáltalán nem mondanám korrektnek, amikor az önkormányzatoktól 120 milliárd elvonást irányzott elő ez a költségvetés. Itt ugye az önkormányzatokról beszélünk, de amikor azt mondjuk, hogy az önkormányzattól vonják el, akkor végeredményben a lakosságtól kerül elvonásra ez a 120 milliárd.
A feladatelhagyást tervezik az önkormányzatoknál. Mint polgármester nem úgy érzem, hogy feladatokat hagynának el, feladatokat rónak az önkormányzatokra, nagyon sok feladatot. Éppen szóba került az "Út a munkához" program, amely azt gondolom, hogy nagyon-nagyon megterheli egy önkormányzat dolgozói létszámát, amikor egy ilyen nagyon komoly feladatot az önkormányzatra hárított a kormány.
Képviselőtársaim! Valamennyien tudjuk, hogy az önkormányzatok egy része soha nem látott kötvényt bocsátott ki ebben az évben, illetve az elmúlt évben és az önkormányzatok több mint fele úgynevezett önhibáján kívüli, hátrányos helyzetű, ami azt jelenti, hogy az alapfeladataikat nem tudják ellátni. Na most még, erre a problémára, ha tekintettel vagyok és úgy vonnak el 120 milliárdot, egyszerűen nem is tudom, hogy mi lesz ennek a vége.
El lehet vonni a lakosságtól a gázártámogatást, de úgy gondolom, hogy egyáltalán nincs átgondolva az egész rendszer, mert Magyarországon elkövettük gondolom azt a hibát, hogy a teljes lakossági körre kiépítették támogatással a gázszolgáltatást. Más országokban ez nem jellemző, hogy teljesen ki vannak szolgáltatva a lakosok csak a gázellátásra, más alternatív energiára is építették a fűtési rendszert - például Romániában egyáltalán, csak kis részben van kiépítve a gáz. És a másik problémája ennek a gázszolgáltatásnak, hogy világpiaci áron szolgáltatják a gázárat, azt kell mondjam, hogy az Európai Unió átlagától jóval elmaradott nyugdíj és bérviszonyokra - tehát egy kicsit azt gondolom, hogy komplexebben kellene átgondolni ezeket a kérdéseket.
Említésre került, hogy jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra pályázni kell majd a szolgáltatóknak. Képviselőtársaim, ezzel sem lehet egyetérteni, mert most mi történik abban az esetben, ha az a bizonyos szolgáltató nem fog a pályázaton nyerni. Azt gondolom, hogy ez a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nagyon jó rendszer, többször volt már a bizottsági ülés napirendjén is, hogy milyen biztonságot jelent ez az időseknek. Tehát ezt sem értem, hogy miért van az, hogy minden esztendőben változtatják, hogy vagy az önkormányzat lássa el, vagy a kistérség lássa el, vagy az egyház, vagy más szolgáltatónak adjuk ki és ebből olyan probléma van - éppen most jelenleg a mi körzetünkben is probléma alakult ebből a sorozatos bizonytalanságból, hogy ki működtesse a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és a házi segítségnyújtást. Ezt minden évben változtatják, és azt gondolom, hogy nem tesz jót a rendszernek.
Képviselőtársaim, úgy látom, hogy itt a 2010-es költségvetés kapcsán is a támogatást nem azok kapják, akiket elsősorban az illetne. Tehát úgy gondolom, hogy ez az egész költségvetés nagyon-nagyon zavaros és egyszerűen a kormány nem tudja sok esetben, hogy mit csinál, és ha hozzányúl bizonyos területekhez, azt nagyon alaposan, átgondoltan kellene, hogy ne legyenek mindig ilyen anomáliák, mint amelyek most is előfordulnak, illetve aminek elébe nézünk a 2010-es költségvetés során.
Meg szeretném még kérdezni a kedves vendégektől, hogy a költségvetés elhagyásánál a fejlesztéseket jelölték meg, hogy fejlesztések nem történnek. Most hogy kell ezt érteni, hogy a fejlesztési tanácsoknak nem lesz keretük? Tehát amire minden esztendőben az önkormányzatok úgy várják ezt a támogatást, ezt a bizonyos területi kiegyenlítést, a leghátrányosabb helyzetű térségek számára biztosított összegeket, tulajdonképpen ezek fognak most megszűnni, tehát nem lesznek ezek az éves keretek? Mert ha ez így van, akkor nagyon-nagyon nem lehet ezzel egyetérteni, merthogy az önkormányzatoknak egyik kiemelt feladata, hogy fejlesztések valósuljanak meg és egyáltalán, tehát az önkormányzat és intézményeinek rendben tartását szolgálták ezek az alapok - tehát nem merek erre gondolni sem, hogy ezt vonják meg tőlünk. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Úgy látom, hogy utolsó hozzászólóként Winkfein Csaba jelentkezett.
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Csakhogy ne menjünk el mellette - fejlesztési kérdésekben. Gondolom képviselő asszony is tisztában van, hiszen arról beszélt, hogy 120 milliárddal kevesebb lesz jövőre, bruttó-nettóban olyan 80-90 milliárdról beszélünk, aminek mondjuk azt, hogy két nagy része van: az egyik nagy rész a fejlesztések. Itt érdemes pontosítani: hazai fejlesztésekről beszélünk, tehát nem jövőre, hanem majd még a következő évben lesz lehetőség arra, hogy mondjuk járda, vagy más egyéb CÉDE-t vagy TEKI-pályázattal induljanak az önkormányzatok.
Ha megnézi a képviselő asszony, hiszen ön polgármester is, pontosan tudja, hogy ezeknek a falvaknak az idei pályázatokon igen sok nyertese van, eredményekkel büszkélkedhetek, és azt látják, hogy nekik a költségvetésük a végén van. Örülnek, hogy nyertek ezeken a regionális pályázatokon, nevezzük úgy, hogy decentralizált pályázatokon és örülnek, ha ezt idén, jövőre be tudják fejezni, hiszen a költségvetésük jelenleg úgy áll, hogy ki tudták hozni nullára. Tehát azt látjuk - gondolom ön is, meg én is több polgármesterrel is beszéltünk -, hogy ők is azt javasolják, hogy ha lehet, akkor ezt mondjuk a jövő évben, vagy a következő években hozzuk vissza, vagy hozzák vissza majd a kormányok és onnantól kezdve nagyon fontos további források, további pályázatok lehetnek. Tehát azt gondolom, hogy ne keverjük össze, hogy milyen fejlesztések várhatóak jövőre, lesznek fejlesztések, jelentős uniós források állnak rendelkezésre és ehhez pedig, az önrészhez, a hazai források is rendelkezésre fognak állni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úr. Mielőtt folytatnánk, egy indítvánnyal élnék, tisztelt képviselőtársaim.
Azt gondolom, hogy egy korszakos jelentőségű plenáris ülésnek lehetnénk most szem- és fültanúi; szerencsétlenül jött össze ennek a mai napnak a szervezése.
Indítványozom, függesszük fel a bizottság ülését mindaddig, amíg ez a napirendi pont: a jelnyelvi törvény zajlik a Házban - az általános vita lezárásáig - és utána azonnal folytatjuk a bizottsági ülést. Nem nyitunk vitát efölött, szavazást kérek a tisztelt bizottságtól.
Tehát még egyszer: felfüggesszük-e addig, és ha annak vége, akkor rögtön folytatjuk - vagy nem és maradunk itt és tesszük a dolgunkat. Aki a felfüggesztés mellett van, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Egyszerűbb kedves képviselőtársaim, ha az ellenszavazatot számolom össze. (2) nem. Tartózkodás volt-e kedves képviselőtársaim? (Ilyen nincs.)
Két nem szavazattal, tartózkodás nélkül felfüggesztjük a bizottság ülését és a jelnyelvi törvény bezárását követően azonnal folytatjuk késlekedés nélkül. Köszönöm és elnézést kérek a kedves köztisztviselő kollegáktól, várjuk őket szeretettel - azt gondolom, hogy a magyar parlamentben, miután ilyen még nem volt, akár mindannyian átmehetnénk oda. Köszönöm.
(Szünet: 9.32-től-10.40-ig.)
A munkát tudjuk folytatni. Ott szakítottuk félbe, hogy azt hiszem az alelnök úr mondotta el a mondókáját és ezt követően, mielőtt a második körben újabb megszólalásra jelentkezett László Tamás képviselő úr.
Béki Gabriella képviselő asszonynak adom meg a szót. Ha a képviselő asszony tudja folytatni most, örömmel halljuk, tessék!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Most, hogy már nem szólít az idő, gondoltam, hogy megosztom a bizottság jelenlévő tagjaival, meg a jelenlévőkkel a kétségeimet a költségvetéssel kapcsolatban, mert abban a nehéz helyzetben vagyok, hogy a költségvetés pozitívumait, meg negatívumait mérlegelve valóban nehéz döntés, hogy igennel vagy nemmel szavazzon az ember.
Én látom ennek a költségvetésnek a pozitívumait is. Azt gondolom, hogy nagy érték, hogy fegyelmezett költségvetés, hogy nem kezdett el - például a választási évre való tekintettel - lazítani a szigoron, nem kezdett el költekezni és a többi, és a többi; és ezen kívül nagy érték a szememben, hogy egyáltalán legyen költségvetés, ami a stabilitást üzeni kifelé, tehát nagyon komolyan felértékelem ezt a szempontot. Ezért hajlok rá, hogy legalábbis általános vitára alkalmasnak tartsam az anyagot.
De a másik serpenyőben, a negatívumok tekintetében is ugyanilyen nyomós szempontokat tudok felsorakozni, részben azokat, vagy elsősorban azokat, amiket képviselőtársaim is érintettek már, a szociális területet érintő megszorítások, szigorkodás az bizony nekem is komoly aggodalmam, hogy a legnehezebben élőket még nehezebb helyzetbe hozza. Tehát nekem is első helyen kitüntetetten fontos kérdés, hogy hogyan alakulnak a szociális normatívák, azon belül az étkeztetés, a gyermekétkeztetés kérdése, vagy a fogyatékossággal élő emberek támogatása.
Azt remélem, hogy ezekben a kérdésekben lehet még itt a parlamenti vita szakaszában némiképp korrigálni, ha nem is sokat, de érzékelhetően. Remélem ezt azért is, mert például pár perce hallottuk államtitkár úrtól, hogy a fogyatékos szervezetekre fordítandó támogatás kérdésében jelentős előrelépés történt. Azt gondolom, hogy a Szociális Minisztérium hibája, hogy ezt a dolgot ilyen élénk konfliktus kísérte és nem előre a fogyatékos szervezetekkel egyeztetve állapodtak meg valamilyen konszenzusos megoldásban, amire - még egyszer mondom épp a ma reggeli tárgyalások után - van remény. Hiszen ezek a szervezetek is belátják, hogy válsághelyzet van, és ha szorítani kell a költségvetésen, akkor ez őket is érinti, de nem mindegy, hogy milyen léptékben, milyen mértékben és hogy mennyire tartják igazságosnak a döntést.
Tehát ezeket a dilemmákat akartam megosztani képviselőtársaimmal, némiképp magyarázatául annak, hogy most általános vitára alkalmasnak tartom ezt a javaslatot sok-sok negatívuma ellenére azzal, hogy még a vita szakaszában, a parlamenti vita szakaszában reményeim szerint a szociális kérdések tekintetében jó irányban változik.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Egy gyors leltárt hadd készítsek.
László Tamás képviselő úr fenntartja-e a hozzászólási szándékát? (Igen.) Akkor neki megadom, parancsoljon!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Csatlakozva az előttem szólóhoz, valóban óriási dilemma ez a költségvetés. Úgy látom, hogy mindent alárendel a makrogazdasági mutatóknak és ezek a fiskális szempontok végül is valóban rengeteg olyan társadalmi csoportot hoz kedvezőtlen, hátrányos helyzetbe, akik jelenleg is abban vannak.
Néhány gondolatot hadd mondjak Bókay Endre képviselőtársam felszólalásához, végül is az késztetett engem a második körben való megszólalásra. Sajnálom, hogy nincs itt, de gondolom, hogy a szocialista frakció helytáll majd a képviselő úr által elmondottakra.
Szó van erről, hogy 5 százalékra csökken a távhő áfája, ez a Fidesznek volt unos-untalan a javaslata, tehát végül is ennek valójában mi örülünk annak ellenére, hogy úgy gondoljuk, hogy a távfűtés versenyhátrányának a felszámolására nem ez a legüdvözítőbb módszer. Nem ez az, amit mindenekelőtt használni kell, de használni kell azért, mert olyan hihetetlen versenyhátrányban van a távfűtés a gázfűtéssel szemben, hogy ez az 5 százalékra történő áfa-mérséklés sem oldja meg ezt a versenyhátránybeli különbséget.
Ugye mindig azt mondják, hogy a távfűtés áfáját 7 százalékkal csökkentették eddig, ebben is van egy hatalmas csúsztatás, mert a 20 százalékról 18 százalékra történő csökkentés csak 2 százalék, bárhogyan is számolunk; igaz, hogy a gáznak az áfáját 20-ról 25-re emelték, tehát a 7 százalék valahol itt meglelhető. De aki távfűtéses lakásban él, ő csak ezt a 2 százalékot érzékeli - tehát, ami eddig történt, az vajmi kevés.
A versenyhátrány hihetetlen mértékű, tehát fajlagosan egy négyzetméterre vetítve, aki gázfűtéses lakásban él, gázzal állítja elő a fűtést és a meleg vizet, csaknem háromszorosát fizeti ahhoz képest, mint aki távfűtéses lakásban állítja elő a fűtést és a meleg vizet - ez így van, tessék ennek utánaszámolni pontosan. (Dér Zsuzsanna: Fordítva.)
Budapest-Bécs összehasonlítása. Érdemes ezt egy kicsikét mélyebben megnézni. Bókay Endre képviselőtársam nem ismeri valószínű a két távfűtéses rendszer közötti alapvető különbséget - néhány gondolatot hadd mondjak erről és abból megérthető lesz az, hogy miért vagyunk ilyen rendkívül hátrányos helyzetben.
Három részből áll a távfűtési rendszer: maguk az erőművek, az összekötő hálózat és a lakások, a végfogyasztók. A helyzet az, hogy Bécsben az erőművek önkormányzati tulajdonban vannak, nálunk privatizáltak, külföldi tulajdonban vannak nagy részben, ráadásul a szivattyúk is az erőművekhez tartoznak, tehát egyszerűen alternatívát nem lehet állítani. Az összekötő vezetékek Bécsben köztulajdonban vannak; nálunk a távfűtőművek kezelésében szintén köztulajdonban vannak, a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vannak. A lakások 25 százaléka Bécsben ma köztulajdonban van; nálunk 7 százaléka mindössze köztulajdonban lévő.
Tehát ezek az alapvető különbségek, ami miatt már az árakban a különbség meghatározó mértékű, ráadásul Bécsben 3 darab szemétégető állítja elő az energiát, ezen kívül egyéb energiafajtákat is bevesznek a rendszerbe; nálunk meg túlnyomórészt, szinte száz százalékban gázenergiára épített a budapesti távfűtési rendszer. Óriási különbségek vannak, a külföldi tulajdonú erőművek kétszer annyiért adják a távhőt, mind a legrosszabb önkormányzati tulajdonban lévő erőmű - ezek adják a különbséget, kérem szépen: a privatizáció, a felelőtlenség, az árképzésnek a különböző hibái.
A következő dolog az, hogy itt Lanczendorfer Erzsébet képviselőtársam egy kicsit helyreigazította, itt a Fidesz-kormányra örökké mutogatnak, kérném szépen csak a 2001-es évben adójóváírásként 97,1 milliárd forintot hagytak ott a családoknál. Ráadásul ez a szegény gyermekeknek járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás 650 ezer gyermeket érintett, csak a nagyságrendjét tessék érzékelni ennek. Tehát, amikor önök arról beszélnek, hogy a Fidesz nem emelte ezt, meg azt; a mi családtámogatási rendszerünk egy több lábon álló, sokkal kiegyensúlyozottabb és tisztességes rendszer volt, most pedig a családi pótlékot igyekeznek önök csökkenteni.
Egy következő dolog, ami miatt valóban nagyon nagy aggodalommal tekintek a 2010-es költségvetés felé - ennek a szociális fejezete felé különösen. Ez a 120 milliárd forintos önkormányzati elvonás rendkívüli mértékben fogja érinteni az önkormányzatok kötelező és önként vállalt szociális rendszerét. Tehát mi azt látjuk, hogy ebből a szempontból a szociális rendszer borzasztó nehéz helyzetbe fog kerülni, az önkormányzatok az önként vállalt feladatokat el fogják hagyni és ráadásul mindenféle megszorításoknak néznek elébe az intézmények. Tehát mi azt látjuk, hogy bizony a leginkább rászorultakon sújt tovább a kormány, ahelyett, hogy azt nézné meg, hogy miért kerül 500 milliárd forintba a 4-es metró, miért kell alagutat építeni a 6-os autópálya környékén és így tovább. Tehát rengeteg olyan dolgot lehet felhozni, amik a pazarlásról szólnak, és arról szólnak, hogy ezeket a pénzeket bizony a helyén kellene kezelni és sokkal keményebben és szigorúbban bánni az állami pénzköltéssel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Hoppál Péter úrnak adok szót, mert ő még nem kapott és utána Béki képviselő asszony!
DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy a 2010. évi költségvetés kérdésében nyilván azt egyetértően láthatjuk, hogy a kormánynak gyakorlatilag egyetlen fő célkitűzése van, az pedig a költségvetési hiány kordában tartása. És ha mindamellett a többi mutatót szemléljük, akkor az elég szomorúan látszik, hogy az idei rekord GDP-növekedés, tehát a negatív értelemben vehető számérték sajnos 2010-es előirányzatában is mínuszban lesz, tehát mínusz egy százalék körüli tervezet van előttünk; és ami a másik legnagyobb társadalmi probléma, az pedig a munkanélküliség elszabadulása, nem tudja keretek között tartani a kormány ezekkel az intézkedésekkel a munkanélküliség növekedését. A tegnapi jelentésben hallhattuk, hogy most már 9,9 százalékra fel is ment, tehát az idei célkitűzések úgyszólván minden határt átléptek - 9,9 százalékos munkanélküliségi ráta nagyon régen nem volt Magyarországon és a jövő évi célkitűzések között a 10,5 százalék körüli prognózis látható. Tehát mit áldoz be a költségvetés a hiánytartási célok érdekében ez a legfőbb kérdés és természetesen itt ebben a bizottságban a legfájóbb pont az, hogy bizonyos vonatkozásban itt a szociális kérdéseknek kell majd elvinni a balhét a hiánytartás érdekében és ez nekünk kiemelten kell hogy fájjon.
Az önkormányzati támogatások megkurtításáról Vígh Ilona képviselőtársam részletesen szólt már. Azt hiszem, ahogy a vitát kicsit kívülről szemlélem, nem nagyon látszik, hogy 85 milliárdos nettó megszorítások valamilyen módon csökkenthetőek volnának, vagy volna erre szándék. Márpedig, ha Baranya-megyében körülnézek, akkor ott ezek a bizonyos önhikis önkormányzatok olyan mértékben többségben vannak, olyan nyomorúságos helyzetű önkormányzatok - ezek mögött pedig olyan nyomorúságos helyzetben élő családokat lehet látni, akik ha a felettük lévő, vagy a felettük bábáskodó önkormányzat a közfeladatait nem lesz képes ellátni. Mert ma is az önhikis rendszerben úgy kapnak támogatást, hogy már a feladatellátási minimumukhoz a társadalmi mobilitás alapvető esélyeit is elveszítették, jelesül, hogy se postájuk, se vonatközlekedés az ormányságban nincs. Tehát ezek a nyomorúságos lehetőségek még mélyebbre taszítják sajnos, mondjuk az ormánysági emberek lehetőségeit és életképességét, úgyhogy a szociális kihatása ennek a költségvetésnek ilyen módon azt kell mondjam, hogy tragikus lehet.
Ilyen értelemben az önkormányzati támogatás megszorítása sokkal jobban fájhat, mint mondjuk ebben az esetben ma a nyugdíj, vagy a 13. havi juttatásnak a 2010-re eső 80 és 65 milliárdos megszorítási tétele. A gázártámogatásról hallottunk, ez is a szegény családoknál fog lecsapódni nyilvánvalóan azzal együtt, hogy most vita van, hogy az árcsökkenés és a kompenzáció elvétele között milyen egyenleg lesz látható, ezt ma még, szerintem senki ne legyen jós, hogy meg tudjuk ítélni, hogy 2010 közepére a nettó befizetései a családoknak mekkorává nőnek vagy csökkennek, vagy változnak-e és a lakástámogatási rendszerből elvont tízmilliárdok is fájóan a családoknál fognak lecsapódni.
Azt hiszem, hogy így együttvéve, ha ezt a sorozatot végigtekintjük, akkor akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon ülünk, mindenképpen úgy láthatjuk, hogy ez a családok szempontjából egy nagyon-nagyon veszélyes és kártékony költségvetés, ilyen módon mi ellenzékből ezt semmiképpen nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úr.
Béki Gabriella képviselő asszony, még mielőtt a kormány képviselőinek adnám meg a szót. Köszönöm.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Elnézést kérek, de ezúton magam sem tudom megállni, hogy a családtámogatások rendszerével kapcsolatban elhangzott kritikai észrevételekre ne reflektáljak.
Tapasztalom, tudom, hagyománya van annak, hogy a szociális bizottság tagjai - Fideszes és MSZP-s tagjai - rendesen felhánytorgatják egymásnak a múltat, ezekből a vitákból általában utóbb már kimaradok, egyszerűen nincs olyan téma, aminek kapcsán ezek a kérdések elő ne lennének hozhatók. Emlékszem, hogy pár napja az nemzeti ifjúsági stratégia kapcsán is hosszú pengeváltásokra került sor a családi pótlék emelésével, meg elmaradt emelésével kapcsolatban, és a többi.
Engem most az indított megszólalásra ebben a kérdésben, azok után, hogy a mai bizottsági ülésen is több ilyen pengeváltás volt, hogy László Tamás képviselő úr egyfelől úgy emlékezett vissza a 2001-es családtámogatási rendszerre, tehát a Fidesz által bevezetett és fenntartott családtámogatási rendszerre, mint ami egy igazságos, a családokat támogató konstrukció volt. Másfelől nehezményezi és kifogásolja ennek a költségvetésnek a kapcsán is, hogy a legszegényebbekkel, a legrászorultabbakkal nem törődik eleget a kormány.
Na most, azt gondolom képviselő úr, hogy ez egy nagyon súlyos ellentmondás abban, amit képvisel. Ugyanis éppen a Fidesz által kialakított családtámogatási rendszerre volt jellemző, hogy a támogatások jelentős részét a jobb helyzetben lévő családok irányába csoportosította át. Lehet egy ilyen koncepciót képviselni, de akkor legyünk azzal tisztában, hogy azokban az években bizony a legrászorultabb családban élő gyerekek a rövidebbet húzták. Néhány körrel ezelőtt Lanczendorfer Erzsébet említette, hogy de hát ott volt a rendszeres családtámogatás a rászorult gyerekeknek.
Képviselőtársaim, a léptékek nem voltak a helyükön. Adókedvezmény formájában a családi pótlékon felül tízezer forintot lehetett gyerekenként jóváírni, rendszeres támogatás formájában a legszegényebbek havi ötezer forintot kaphattak; nem lehet erre azt mondani, hogy a rászorultsági szemléletet igazságosan képviselő rendszer volt. El kell dönteni egy kormánynak, hogy mit preferál. Megtörtént, a Fidesz-kormány úgy döntött, hogy a polgári közepet próbálja erősíteni, preferálni és ennek megfelelően alakította a támogatási rendszerét. De úgy csinálni, minthogyha egyfelől ez egy jó rendszer lett volna, másfelől pedig éppen aktuálisan most aggódni a szegényekért nem lehet. El kell - még egyszer mondom - dönteni, hogy kit preferál egy kormány.
Én szabad demokrataként következetesen végig azon az állásponton voltam, hogy azt a családtámogatási rendszert tartom igazságosnak vagy igazságosabbnak, ahol az állam megpróbál a hátrányos helyzetű életkörülmények között élők javára átcsoportosítani és még egyszer hangsúlyozom, '98 és 2002 között nem ez történt. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Megköszönöm képviselő asszonynak az összefoglaló értékelését ebben a témában és miután több hozzászólót nem látok, megkérem a kormány képviselőit - még egyszer megköszönve a kényszerű szünetet és a türelmüket -, legyenek kedvesek a felvetett kérdésekre válaszolni.
Főosztályvezető asszony!
Szikszainé Bérczes Anna (PM) válaszadása
SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Megpróbálnánk megint ilyen feladatmegosztásban Szelényi úrral, hiszen az önkormányzati témát illetően is nagyon sok kérdés hangzott el, úgyhogy közösen válaszolnánk.
Először Iván professzor úrnak a kérdéseire szeretnék választ adni. Az elhunytak nyugellátása kapcsán arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy Magyarországon felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugellátási rendszer van, ami azt jelenti, hogy az adott évi bevételekből finanszírozzuk az adott évi ellátásokat - tehát ez nem egyéni számlás rendszer, tehát ezzel nincs mit tenni. Az kétségtelen, hogy a hozzátartozók vonatkozásában eléggé széles körű jogosultságot alkalmaz a törvény, hiszen mind az árvaellátás, mind pedig az özvegyi nyugdíj vonatkozásában igen széles, tehát hogy úgy mondjam, ha hozzátartozók vannak, akkor nyilvánvalóan van egy folytatása, bár nem azon a színvonalon, de elég erőteljes helyettesítéssel a hozzátartozók számára biztosít ellátást.
A másik kérdése, a 13. havi nyugdíj kérdése volt. Ezzel kapcsolatban szeretném önt tájékoztatni, hogy amikor a parlament tavasszal változtatta a nyugdíjszabályokat, természetesen erre vonatkozóan is hozott döntést és van egy törvényi szabályozás, ami igazából a jövőre nézve a GDP növekedéshez köti az új nyugdíjprémium intézménynek a működtetését. Azért szeretném elmondani, hogy pontosan, figyelemmel az államháztartási törvény, illetve a költségvetéssel kapcsolatos takarékos állam törvény előírásai alapján, a beadott költségvetési kötetek természetesen 2013-ig kitekintéssel mutatják be az előirányzatokat.
Szeretném felhívni az ön szíves figyelmét, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésével foglalkozó kötet, ami egészen konkrétan a törvényjavaslat harmadik fejezeti kötete, ebben megtalálja a nyugdíjprémiummal kapcsolatos előirányzatokat. Egészen konkrétan a GDP növekedéssel a beadott költségvetési kötetnél 2011-ben már 3,9 százalékos GDP növekedéssel számolunk és miután a törvény a nyugdíjprémiumra 3,5 százalékot meghaladó GDP növekedés esetén mondja, hogy ez elkezd működni, ebből adódóan természetesen számolunk már 2011-ben, '12-ben és '13-ban is ezzel a kiadással.
Szeretném elmondani, hogy ez a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésében a céltartaléknál található: 2011 vonatkozásában 17 milliárd forintos előirányzat van, 2012-ben csaknem 23 milliárd, 2013-ban pedig 28 milliárdos előirányzat szerepel ilyen jogcímen. Ez igazodik ahhoz, hogy a GDP milyen növekedésével számolunk ebben az időszakban, mert a törvény szerint - amint jeleztem - akkor van ilyen nyugdíjprémium, ha a 3,5 százalékot meghaladja a GDP növekedése és akkor lép be utoljára a 13. havi nyugdíjnál ez a 80 ezer forintban maximált és meghatározott feltételekkel működő ellátás, ha a 7,5 százalékot eléri a GDP növekedés, akkor térünk vissza a 80 ezer forinthoz. És a dolog lényege, hogy kormányhatáskörben van a törvény alapján meghatározva, ezért is ezzel összefüggésben céltartalékként szerepel a Nyugdíjbiztosítási Alapnak a költségvetésében.
A másik kérdése a tisztelt bizottságnak a múlt heti egyik - éppen elnök asszony által is jegyzett - önálló képviselői indítvánnyal kapcsolatos kérdés, az előrehozott nyugdíj melletti kereseti korlátozással kapcsolatos. Azt szeretném elmondani, hogy nyilván ennek meglesz a maga parlamenti menete, illetve arról szeretném tájékoztatni önöket, hogy természetesen foglalkozás van ezzel az indítvánnyal abban a vonatkozásban, hogy hogy lehet azt a problémát kezelni, amit a beadványtevők felvetettek és kétségtelen, hogy bizonyos körben fennáll. Tehát ennek, gondolom, hogy rövid időn belül természetesen lesz valamilyen kimenete, most ezt nem tudnám elmondani, hogy milyen. Tehát a dolog lényege, hogy foglalkozás van ezzel a problémával, de kétségtelen, hogy bizonyos hiányszakmákban ez adott esetben problémát okozhat, tehát ilyen történet van benne, de ennek a végét most nem tudom elmondani természetesen.
A következő kérdés a nyugdíjkorrekcióval kapcsolatos volt. Kétségtelen, hogy az elfogadott szabályozás alapján a 2009. évre tervezett nyugdíjkorrekciós lépés 2010-ben valósul meg. Itt az a helyzet, hogy természetesen miután ez a korábbi években megállapított nyugellátásban részesülőkre vonatkozik; ha van létszámváltozás, aki sajnos időközben elhalálozott, arra nem vonatkozik a nyugdíjkorrekció természetesen. Ez a létszám nyilvánvalóan nem emelkedik, hiszen adott esetben 20 évvel vagy még régebben megállapított nyugellátások emeléséről is szó van. Ennek az össz előirányzata a 2010-es költségvetési javaslatban 28 milliárd forint, de ez annyi lesz, amennyi, tehát ez az akkori létszámadatok alapján van számolva, de ennek - még egyszer mondom - 28 milliárd forint az előirányzata.
A következő kérdés - és ez a vita során is többször felmerült - a családi pótlék előirányzata. Itt szeretném elmondani, hogy természetesen az a minimalizált csökkenés, ami a családi pótlék előirányzatban megjelenik - 0,5 százalékos -, ez egészen konkrétan azzal függ össze, hogy a tavaszi parlamenti döntés nyomán a családi pótlék jogosultsági korhatára 23 évről 20 évre változik 2010. szeptember 1-től és gyakorlatilag ennek a változásnak, a létszámváltozásnak a keresztülvezetése jelenik meg a 2010-es előirányzatban.
Ami a mi kérdéseinket érinti, felmerült a Munkaerő-piaci Alapnál az új szabályozás kérdése, ami már szintén a tavaszi-nyári időszakban elfogadott törvénymódosítás következménye. Ez egészen konkrétan arról szól, hogy a következő év január 1-től megszűnik a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos konkrét munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség és ez formailag beépül az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettségbe minden foglalkoztatónál, tehát mind a munkaadónál, mind pedig a munkavállalónál. De ugyanakkor az elfogadott törvényi szabályozás egészen konkrétan meghatározza ennek a megosztási arányát az Egészségbiztosítási Alap és a Munkaerő-piaci Alap között, ami azt jelenti, hogy a 23,81 százaléka ennek a bevételnek automatikusan azonnal a Munkaerő-piaci Alaphoz kerül.
Ettől függetlenül az a kérdéskör, amit feszegetett képviselő úr, az önálló számlákon kezelése, szeretném jelezni, hogy jelenleg is némileg napirenden van. Hogy mondjam, ebben mindig - kicsit bocsánat én is -, szakmailag kétarcú vagyok, mert az egyik oldalról valóban hogy mondjam a bevételek jobb bontását segíthetné, ha több számlán jelenne meg, ugyanakkor a másik oldalról pedig bonyolítja a rendszert. Tehát nem biztos, hogy ez egy egyértelműen jó történet, de azt szeretném elmondani, hogy ezzel is jelenleg is van foglalkozás, hogy lehet ezzel, vagy nem lehet mit kezdeni.
Nagyon szépen köszönöm, azt hiszem, hogy minket illetően ez merült fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Szelényi urat kérem, főosztályvezető-helyettes urat.
Szelényi György (PM) válaszadása
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Köszönöm a szót. Úgy gondolom, hogy nekem két-három olyan témakörbe központosulnak azok a dolgok, amiről kell beszélni és az első talán nyilván a gyermekétkeztetés kérdése.
A költségvetési törvényjavaslat parlamenti útja során minden bizonnyal számos javaslat fog még felmerülni mind a belső forrásátcsoportosításokat illetően biztosabb megoldási konstrukciókat is tekintve. Most mindezt kvázi segítendő, néhány tényadat álljon azért itt előttünk, amihez a későbbiekhez ez minden bizonnyal jó lesz.
A 2008. évi zárszámadás alapján a helyi önkormányzatoknál mintegy 820 ezer gyermek, tanuló részesül gyermekétkeztetésben és ebből mintegy 170-173 ezer aki százszázalékos kedvezményben és olyan 139-140 ezer, aki ötvenszázalékos kedvezményben részesül.
Azért kezdtem azzal, hogy számos módosító indítvány fog ezzel foglalkozni, és talán Török Zsolt képviselő úr fogalmazott úgy, hogy lehet, hogy prioritásokat kell képezni ezen kedvezmények függvényében. Minden bizonnyal a benyújtott törvényjavaslathoz képest a továbblépés olyan lesz, hogy a mostani normatívát differenciálttá kell tenni emiatt a kedvezmények függvényében, és ha belső átcsoportosítással lesz itt erre lehetőség, akkor ennek a differenciáltságnak a mentén kell ezt megoldani. Mindamellett mondom azt, hogy a mostani benyújtott költségvetési törvényjavaslat is tartalmaz olyan kiegészítő intézkedéseket, hogy például az önhiki rendszere - a betűszót nyilván mindnyájan ismerjük - azon fenntartók számára, akiknél a jelenlegi gyermekétkeztetési támogatási rendszerből adódóan az önkormányzat forráshiányossá válik, ott ezt a forráshiányt ő kiegészíti, ezt a forráshiányt kezeli - tehát ilyen módon jelenleg is vannak, de ez a továbblépésnek a formája lehet.
Még valamit ebben a kérdésben. Felvetődött az, hogy az önkormányzatnál rendkívül nagy az önhikis forráshiányos önkormányzatok száma - valóban így van. Egy adat még kerüljön hozzá, hogy évente egy ilyen 13-15 milliárd körüli szokott lenni, amit működési forráshiányra a költségvetés az önkormányzatok számára az adott pályázati rendszeren belül ő kifizet. Az önkormányzatok mintegy 3500 milliárd forintos forrással gazdálkodnak, ez körülbelül ennek a fél százaléka alatt van, ami a rendszernek a működését ebben a formában biztosítja - ez is a tényekhez tartozik, ez is a dolognak a másik oldala.
Felvetődött a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban az a javaslat, hogy valamilyen áttekinthetőbb formában álljon a képviselők rendelkezésére, hogy hogyan. Felhívom a figyelmet, hogy a fejezeti indoklásban, ami az önkormányzati fejezetnek a levezetéseit és indoklását tartalmazza, annak az ágazati részében a szociális levezetés pontosan táblázat formájában tartalmazza a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnak a tárcához átkerülő összegeit.
Még egy dolgot, amit meg kell említeni. A fejlesztésekkel kapcsolatban annyit, hogy nyilván, ha most én ülök itt, akkor ebben a helyzetben nekem kell elmondani, hogy a 2010-es költségvetési törvényjavaslatban bizony a prioritások között az ország egyensúlyi helyzete igenis elől van, ebből kapcsolódik az, hogy bizonyos fejlesztéseket vagy lassítani kell, vagy átmenetileg fel kell függeszteni, ez is eléggé differenciált. Ebben csak két-három dologra hívom fel a figyelmet. Változatlanul van továbbra is például EU-s önerő rész, de nyilván úgy van, hogy azok az elkötelezettségek, amik vannak, azt kezeli, egyébként pedig arra azt kell biztosítani, hogy megfelelően magas legyen a támogatás intenzitása az újaknak a beindulásánál.
Másrészt. A belterületi közutaknak a felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, ez valóban nem szerepel a fejlesztési témák között, de erre EU-s pénzeket lehet igénybe venni.
Harmadsorban, ami inkább a kistelepülések, kistérségek felől jelentkezik. Mindezzel a helyzettel együtt növelni lehetett és növelni kellett a kistérségi társulások: bölcsődék, közoktatási intézmények infrastrukturális beruházását, fejlesztését, közösségi busz beszerzését, ami pont ezeken a területeken a mindennapi életminőségnek a javítását segítik elő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm.
Főigazgató-helyettes úré végül a szó!
Dr. Varga Sándor (ÁSZ) válaszadása
DR. VARGA SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Egy bővített mondattal szeretnék Vígh Ilona képviselő asszonynak válaszolni. Természetesen a Számvevőszék sem rendelkezik a tévedhetetlenség tulajdonságával, mégis azt kell mondani, hogy első helyi feladatunkat tekintve, vagyis hogy a bizottság ügykörébe tartozó előirányzatok alátámasztódtak-e számításokkal, jogszabályokkal, meg kell erősítenem, hogy a kormány előterjesztése korrekt. Abban is azt gondolom erősítés szükséges, hogy a tájékoztatás is igen korrekt - azt gondolom, talán ebben nincs is vita önökkel - mind az írásos, mind a szóbeli tájékoztatás igen korrekt volt.
Természetesen a Számvevőszék lát kockázatot, említettem a makrogazdasági folyamatokat; említettem, hogy bizonyos közszolgáltatásokban jelenhetnek meg kockázati tényezők, jelenhetnek meg visszaesések, de még egyszer mondom, ami a mi első helyi feladatunk a tekintetben bizony a kormány előterjesztését korrektnek lehet és kell minősíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm főigazgató-helyettes úrnak és mielőtt szavazásra tenném fel a kérdést, a jegyzőkönyv számára be kell diktáljam a jelenléteket és a helyettesítéseket.
Soltész Miklós alelnök urat Hoppál Péter képviselő úr, Bókay Endrét Érsek Zsolt, Deák Istvánnét Dér Zsuzsanna helyettesíti. Dr. Juhászné Lévai Katalint Lombos István, Rónavölgyi Endrénét Winkfein alelnök úr, Tóbiás Józsefet Török Zsolt képviselő úr. Dr. Tóth Istvánt Vidorné Szabó Györgyi, Dr. Zombor Gábort Vígh Ilona képviselőtársnőnk helyettesíti.
Most pedig felteszem szavazásra azt a kérdést, amely így szól, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554-es számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság. Kérem, aki igennel szavaz, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Az igen szavazatok száma 14. A nem szavazatokat kérném szépen! (Szavazás.) 7 nem. A tartózkodó szavazatokat kérem! 1. Dragon képviselő úr.
Megállapítom, hogy a bizottság a költségvetési törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.
Természetesen írásban fogja a bizottság a véleményét - mind a többségi, mind a kisebbségi véleményt - eljuttatni a Házhoz.
Megköszönöm kedves kollegáknak a kormány nevében az eljárást, a részvételt, bezártuk ezzel a 2-es napirendi pontot, és áttérünk a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számon benyújtott javaslatra. Úgyszintén az lesz a feladata a bizottságnak, hogy az általános vitára való alkalmasságáról határozzon.
Kérem, hogy akik a kormány részéről még segítik a munkánkat, ezek szerint főosztályvezető asszony és főosztályvezető-helyettes úr, továbbra is köszöntöm őket.
Szeretném üdvözölni Katonáné Pehr Erika főosztályvezető asszonyt, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból, továbbá üdvözlöm Farkas Attila főosztályvezető-helyettes urat ugyancsak a Szociális Minisztériumból, Lődiné Cser Zsuzsanna osztályvezető asszonyt, aki az Állami Számvevőszéket képviseli - invitáltam volna ahhoz az asztalhoz, de látom, hogy ennek fizikai akadályai vannak -, ugyancsak üdvözlöm Hopka Viktória szakmai tanácsadó asszonyt a Pénzügyminisztérium részéről, ha itt van még és ki tudta várni a mai napot.
Megkérem először a Pénzügyminisztérium képviseletében itt tartózkodó kollegákat, a főosztályvezető asszonyt, hogy először ő foglalja össze ennek a törvénynek a kapcsán a legfontosabb tudnivalóinkat. Köszönöm szépen, öné a szó!
Szikszainé Bérczes Anna (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítője
SZIKSZAINÉ BÉRCZES ANNA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Ez is, néhány éve a kialakult gyakorlat, hogy a költségvetési törvényt megalapozó törvénymódosítási csomag külön törvényjavaslatban kerül önök elé, hiszen ez egy alkotmánybírósági döntéssel függ össze, amikor az Alkotmánybíróság kinyilvánította, hogy a költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat csak arról szólhat, ami a címe, tehát az ehhez kapcsolódó törvénymódosítási csomagot külön javaslatként szükséges a parlament elé benyújtani.
Most is ez történik a 2010-es év vonatkozásában. Itt is szeretném rögtön jelezni, hogy megosztottan fogunk erről beszélni Szelényi úrral, illetve Katonáné Pehr Erika asszonnyal, hiszen az előző menetben konkrét kérdés is elhangzott pont a családi pótlékkal kapcsolatban is és azért megkérnénk az ő szakértelmét is, hogy ezt elmondaná részletesen a tisztelt bizottságnak. Néhány dolgot szeretnék kiemelni, alapvetően arra koncentrálva, ami a tisztelt bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozik.
Az egyik dolog, hogy igazából itt a bizottsági munka során is említett, tavasszal elfogadott adóváltozások következtében, nagyon sok a köztisztviselőket, illetve a különböző ügyészségi jogviszonyban, fegyveres - tehát ezekkel kapcsolatos speciális jogviszonyoknál alapvetően a cafeteria-juttatásoknak a változásával kapcsolatos szabályozásokat tartalmazza. Hiszen mint tudják a következő évtől változik a cafeteria-juttatás rendszere, itt is egy szigorodás van igazából. Egy adott körben érvényesül egy 25 százalékos adóteher, azon túlmenően pedig az általános, tehát egyrészt 57 százalékos adókulcs, társadalombiztosítás, tehát ennek megfelelően ehhez igazodva, illetve a költségvetési lehetőségekhez igazodva változnak ezek a törvényi szabályozások.
A másik része pedig azok a változások, amik pontosan: a költségvetéssel kapcsolatos, a szociális területet is érintő. Az egyik, mint említett, itt is szó volt erről, a családi pótléknak az 50 százalékos természetbeni juttatási lehetőségéről szól. Ezen túlmenően kiemelném a társadalombiztosítás-nyugellátással kapcsolatos törvénynek a változtatását, ami alapvetően kettő dolog motiválja: a társadalombiztosítási nyugdíjnak a változtatását. Az egyik, ami ugyancsak összefügg azzal, amit említettem, hogy a következő évben változnak az adószabályok, bevezetésre kerül az úgynevezett szuperbruttó, ami az egyén által fizetett személyi jövedelemadó kapcsán annak az alapja, a foglalkoztatói társadalombiztosítási járulékkal növelt összeg - ezt azért, hogy ugyanazt a szituációt tudjuk hozni, mint ami egyébként ezt megelőzően volt a nyugdíjszámításnál. Ezt a változást át kell vezetni a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényen.
A másik változás pedig az Alkotmánybíróságnak egy nem túl régi döntésével függ össze. Az arról szól, hogy úgy döntött a tisztelt Alkotmánybíróság, hogy adott esetben, ahhoz képest, hogy korábban az adóigazgatási eljárásról szóló törvény szerint nem volt mód arra, hogy az egyéni járulék, nyugdíjjárulék méltányossági alapon, ha valakinek hátraléka van, elengedésre kerüljön, az Alkotmánybíróság döntése szerint erre mód van méltányossági kérelem alapján. Ezt, miután itt - hogy mondjam - egy biztosítási elvű rendszer is a társadalombiztosítási nyugdíj, ezt a kérdést kezelni kell. Tehát adott esetben, ha valaki visszakéri - nem visszakéri, hanem elengedését kéri - ennek a nyugdíjjáruléknak, ennek alapvetően a mai szabályok szerint is az egyén, illetve a társas vállalkozások esetében van jelentősége, hogy van nyugdíjjárulék hátraléka, vagy nincsen. Természetesen, ha ezzel él ezzel a lehetőséggel, az bizonyos következményekkel jár számára a nyugdíjmegállapítás során, hiszen akkor az az időszaka kvázi elveszik, hiszen nincs rajta egyéni járulékfizetés.
A másik dolog, amit szeretnék kiemelni, bár nem közvetlenül a tisztelt bizottság hatásköre, de azért elmondanám, mert hiszen a nyugdíjasokat, időseket érinti. Ez a dolog arról szól, hogy a benyújtott javaslat alapján a társadalombiztosítási járuléktörvénynek egy olyan változtatása szerepel, amiben azon kör után, akik nem rendelkeznek biztosítási jövedelemmel - ilyenek például a nyugdíjasok -, az ő esetükben az úgynevezett nemzeti kockázatközösség keretében, amit a költségvetés fizet az Egészségbiztosítási Alap számára ennek a körnek az egészségügyi ellátása érdekében, ott az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a következő év január 1-től a jelenlegi 4500 forintról 9300 forintra emelkedik. Ezzel összefüggésben egy másik körnek az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetése is változik, de nem ilyen módon, hanem a jelenlegi 4500 forinthoz képest 4950 forint a következő év január 1-től. Ez két alapvető kört érint: a nyugdíjas vállalkozókat, akik ilyen módon fizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot; más oldalról pedig az eltartott hozzátartozók utáni fizetési kötelezettséget érinti, tehát ott a 4500-ről 4950-re emelkedik ez a fizetési kötelezettség. Ugyanakkor az állam a saját maga számára a mostani 4500 forinthoz képest 9300 forintos kötelezettséget ír elő az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés vonatkozásában a nemzeti kockázatközösséggel összefüggésben.
Ezeket szerettem volna kiemelni, köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony.
Szelényi úr!
Szelényi György (PM) válaszadása
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Akkor folytatom.
ELNÖK: Köszönöm.
SZELÉNYI GYÖRGY (Pénzügyminisztérium): Leegyszerűsítve, akkor folytatom. Azt a két-három dolgot szeretném kiemelni, ami az önkormányzati normatívák változásához kapcsolódik.
A bevezetőben jeleztük, hogy ezekhez a változásokhoz feladatmozgások is tartoznak és a kettő így függ össze egymással. Az első kérdéskör a szociális törvényben az "Út a munkához" programmal kapcsolatos változások. A program, mint tudják önök, 2009-ben indult, mindenképpen szükség volt arra, hogy az első félévi-háromnegyedévi tapasztalatok alapján a szükséges módosítások visszacsatolásra kerüljenek. Ebből most néhányat szeretnék kiemelni, ami az "Út a munkához" programmal kapcsolatos változások.
Első. Ez már a hatályos törvényből is következik, hogy megszűnik annak a rendelkezésnek a hatálya, ami a 2008-2009-es váltásnál volt, hogy ahol a rendszeres szociális segély magasabb volt a rendelkezésreállási támogatásnál, akkor átmenetileg ennek a továbbfolyósítása történik meg - ez 2009-es átmeneti szabály volt. Ami új javaslatként került be, ez a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedők számára a rendelkezésreállási támogatás részleges továbbfolyósítása, ennek a megszűnését javasolja a csomag. Másrészt, a tapasztalatok alapján megfogalmazásra került, hogy az aktívkorúak ellátására, tehát a rendszeres szociális segély, rendelkezésreállási támogatás, közcélú foglalkozásban való részvétel - egy családban csak egy főnek a jogosultságát javasolja a csomag. Harmadsorban pedig önkormányzati mozgástér növelés kapcsán, az önkormányzatnak lehetősége lesz bizonyos esetekben mentesítésre. Ha az érintett olyan egészségügyi, mentális, egyéb szempontból, az aktív kora ellenére, akkor lehetőség van arra, hogy a rendelkezésreállási támogatás úgy kerüljön számára meghatározásra segély, hogy a közcélú munkában való részvételének nincsen meg igazából a gyakorlati jelentősége.
Már jeleztük, hogy a finanszírozási szabályokat alátámasztandó jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem lesz, a paragrafusokból, ahol a lakosságszámhoz kapcsolódó kötelezettségek szerepelnek onnan ez nyilván kikerült.
A nappali ellátásnak a szakmai tartalmi feladatköréből került ki a szociális étkeztetés, ettől nyilván a szociális étkeztetés még van, és ezzel függ össze a kettő egymással, hogy az összes előforduló létező kombinációjában lehet az otthon közeli ellátásoknál együtt igényelni.
Az alapellátások területén a személyi térítési díj számításában, családi típusú jövedelemvizsgálatot javasol a szociális törvénynek ez a változása. Az önkormányzati mozgástérbővítéshez kapcsolódik az is, hogy a személyi térítési díj megállapításának a százalékos intervallumai 5-5 százalékponttal elmozdulnak.
A gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos módosításokra főosztályvezető asszonyt kérném meg. Előtte, egyetlenegy félmondat, ami viszont úgy gondolom, hogy jelentős és minden olyan területet - akik közszolgáltatási intézménnyel rendelkeznek - érdemes felhívni a figyelmet. Van egy egységes szabály: mind a közoktatási törvényben, mind a szociális törvényben, mind a gyermekek védelmével kapcsolatos törvényben és az arról szól, ha önkormányzati fenntartású intézmény egyháznak történő átadásáról döntenek, akkor ezzel kapcsolatban mind a három közszolgáltatási területen azt a bizonyos kiegészítő támogatást a korábbi, ebben az esetben az önkormányzati fenntartó fizeti tovább 5 évig - ez mind a három törvényben egységes logikával szerepel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes úr és most folytatnánk a sort Pehr Erika főosztályvezető asszonnyal, és kérem kedves főosztályvezető asszony, hogy térjen ki arra a kérdésre különösen, amely itt az előző napirend tárgyalásánál Lanczendorfer képviselő asszonytól elhangzott - abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy itt volt és végig tudta követni ezt a felszólalást. Köszönöm.
Öné a szó!
Dr. Katonáné DR. Pehr Erika (SZMM) szóbeli kiegészítője
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Örömmel veszem a kérdéseket, mert talán közösen tudunk arról beszélni, hogy valóban a gyermekvédelmet érintő módosításoknak mi az a két prioritása, amit érint a megalapozó törvény. Az egyik nyilván a gyermekek napközbeni ellátása, a másik pedig az utógondozói ellátása a gyerekotthonban élő gyerekek világával kapcsolódik össze.
Természetesen sajnálatos, hogy a költségvetési törvényhez kapcsolódó megalapozó törvényeknek a fílingje azokat a szakmai törekvéseket, ami teljesen jó szándékú és természetesen a szakma egyetértését is bírja, kapott egy fílinget és ezért örülök, hogy a kérdésre lehet választ adni és talán így ki tudjuk kétségtelenül a rossz hangulatból hozni ezt a fontos ügyet. A gyerekvédelmi törvénynek gyakorlatilag sem a szellemisége, sem az a prioritása nem változik - és nem is áll szándékunkban ezt változtatni -, hogy nemcsak a családban élő, hanem valóban a családból kiemelt gyerekeknek a lakásotthoni és egyáltalán a fiatal felnőtt éveit is gyakorlatilag támogassuk. Magyarország, pár országgal karöltve, terjesztette ki a törvénynek a hatályát a fiatal felnőttre, ami azt hiszem, hogy mindenképpen üdvözítő.
Az, hogy a családi pótlék 50 százalékát a gyerekotthonban élő gyerekek tekintetében is fel lehessen használni, ez természetesen alulról jövő kezdeményezés is volt, amivel a mi szakmai meggyőződésünk is találkozott. A megyei közgyűlésektől - így adott esetben Baranya-megyéből is -, pár évvel ezelőtt kaptunk javaslatot felterjesztési joggal élve, illetve a nemzetközi gyerekotthonok szervezetén belül működő gyerekparlament is felvetette, hogy szüntessük meg azt a különbséget, amely a nevelőszülőnél a szociális törvény hatálya alá tartozó ápolás gondozás otthonban élő gyerekek esetében és a gyerekotthonban élő gyerekek esetében van. Ugyanis ha a gyámhivatal megfelelő eljárással körülövezve a gyermeket nevelőszülőnél helyezi el, akkor a családi pótlék felhasználható a gyermek személyre szabott ellátására, hiszen a családi pótléknak az a célja, hogy a családi neveléshez hozzásegítse a családokat, tehát úgy működik a nevelőszülőnél élő gyerekek esetében a családi pótlék, hogy felhasználható személyre szabottan. Ugyanezt megteremtette már a korábbi törvény a szociális intézményben élő gyerekek számára is, akiknél szintén a személyre szabott felhasználás adott.
És van egy nagyobb célcsoport, tehát akinél már most rendezett a családi pótlék személyre szabott felhasználása, hiszen a családból kiemelt gyermekek 56 százaléka nevelőszülőnél él, ha még hozzátesszük a szociális otthonban élő gyerekek világát is, akkor azt mondhatjuk - megyénként változó, de országosan - a gyerekek 60 százalékánál a családi pótlék felhasználható. Ugyanakkor egy alacsonyabb szintű kormányrendelet, a 149-es kormányrendelet, ma is megengedi, hogy a családi pótlékot adott esetben személyre szólóan fel lehessen használni. Ezzel kapcsolatban megszületett egy legfelső bírósági döntés nagyon helyesen, a jogalkotási szintet kifogásolta, hogy törvénybe kell kimondani ennek a felhasználását. Tehát ez a - hogy mondjam - szabályozás megszüntette ezt a diszkriminációt és az a szándék, hogy a gyermeknek a gondozási helyétől függetlenül fel lehessen használni a családi pótlékját személyre szabottan, tehát egyenlőség legyen tulajdonképpen a szociális otthonban élőknél, a nevelőszülőknél, illetve a gyerekotthonban élő gyerekek tekintetében, ezt szüntette meg. Hogy miért pont az 50 százalék, ez nyilván a takarékos gondolkodást jelenti, hiszen ez nem érinti változatlanul azt, hogy a rendszerből kilépő fiatal felnőtteket megéli az otthonteremtési támogatás.
Én is megkaptam Bihari úrnak a levelét e-mailen és természetesen a magunk szakmai tisztességével ezt meg is válaszoljuk. Köszönöm az észrevételüket és talán a válaszunk akkor ezt el is oszlatja. Tehát hogy ez nem érinti az úgynevezett otthonteremtési támogatást, amely a gyerekotthonban nevelőszülőnél élő gyerekeknél - figyelemmel természetesen a meglevő vagyonukra - kiegészíti és most a legmagasabb összeget mondom, a nyugdíjminimum 60-szeresére, amely 1,7 millió forintot jelent egy gyermek esetében is. Tehát a felhasználás valóban a diszkriminációt szüntette meg, egységesen kezeljük a gyerekeknek az ügyét és az otthonteremtési támogatás pedig segíti valóban azt, hogy akár tulajdont vesz, akár bérlői jogviszonyt vásárol, akár bérleti díjat fizet ebből, akkor ez teljesítse ki a saját életét, illetve maga a törvényjavaslat az otthonteremtési támogatásnak a korhatárhoz kötöttségét kitolja a 30. életévükig a fiatal felnőttek esetében. Ezt is a fiatalok jelezték, hogy bizony, ha a tanulmányaikat befejezik, akkor nincs mindig munkaviszonyuk, vagy nem lesznek annyira hitelképesek, hogy fel tudjanak venni hitelt; tehát ez nem a feltételekben való változást jelenti, hanem azt jelenti, hogy 30 éves korukig bármikor felhasználhatják. Ez nem egy parttalan felhasználás, hiszen szociális munkás segíti azt a pénzfelhasználási terv elkészítését, amiben már a célok meg vannak jelölve, és ahogy említettem, ezek a kezdeményezések a fiataloktól is érkeztek, tehát a gyerekparlamenttől, illetve megyei önkormányzatoktól és ez így kezeli egységesen a gyerekeknek a helyzetét az önálló életkezdési támogatásban.
A másik oldalt hozzátenném, ez a napközbeni ellátások, ha itt a gyerekvédelemről van szó. Ez részben abbéli feladatainknak a teljesítését jelenti, amit a gyermekvédelmi törvény tavaszi módosítása rótt a kormányra, hogy tekintse át részben a fejlesztéseket, részben pedig differenciálja a napközbeni ellátások intézményi formáját. Erre tesz ez a törvényjavaslat kísérletet részben a napközi finomításával, részben pedig egy új ellátási forma bevezetésével, ez pedig a családi gyermekfelügyelet, amely működési engedélyhez kötött, de kifejezetten a két- és négyéves korosztályra fókuszál akkor, ha a szülője valóban dolgozik, és ehhez kíván nyilván forrásokat is adni tulajdonképpen a költségvetés.
További feladataink. A bizottság számára kell majd, hogy egy tájékoztatót készítsünk, részben, hogy eleget tettünk-e az ebbéli törvénymódosítási javaslatnak, amivel most tulajdonképpen önök is találkoztak; a másik pedig, hogy a működési engedélyben, a szakmai rendeletekben is hogyan visszük tovább a gyermekek napközbeni ellátásának a fejlesztését - úgyhogy ezt nyilvánvalóan az elkövetkező időszakban a bizottság számára természetesen elő is készítjük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony és egyben meg is kérem, hogy erre a levélre - amit Lanczendorfer képviselő asszony felolvasott - adott választ legyen olyan jó, juttassa el a bizottságnak és gondoskodunk róla, hogy ez is kézben legyen a levél mellett.
Most pedig kedves képviselőtársaim, ha valakiben maradt kérdőjel ennek a törvénynek a tárgyalása során - Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony után Béki Gabriella képviselő asszony következik.
DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A levélből természetesen részleteket olvastam fel, szívesen át fogom küldeni önnek. Jó? Tulajdonképpen mind igaz, amit felolvastam természetesen, de amire koncentrál ez a levél, az hogy "egyesületünk - ezt elolvastam - szívesebben látnék átfogó programot a gondozottak taníttatásaira, tehát tehetséggondozása ügyében". Tudniillik azt mondja, hogy ami szakmát megszereznek a gondozottak, bizony azok nem piacképes szakmák, tehát szeretnék, hogy az állami gondozottak olyanok legyenek, akik leérettségiznek, főiskolára, egyetemre kerülnek és ne a ruházatukat, meg a kirándulásaikat finanszírozza az az 50 százalék, amit fel lehet használni, hanem inkább a tehetséggondozásra, a taníttatásukra kellene fordítani, ez is azt hiszem egy centrális kérése a levélnek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Nekem inkább néhány kérésem, illetve kérdésem lenne. Ott kezdem, hogy ez a családi pótlék 50 százalékának a természetben történő juttatása nekem mind a mai napig elég aggályos. Szeretnék adatokat, információkat kérni azzal kapcsolatban, hogy hogy tervezi, hogy ez pontosan milyen körre terjed ki és a technikai lebonyolítása hogyan fog történni, mert bennem egészen erősek az aggályok ezzel kapcsolatban, hogy érdemes-es, szabad-e ebbe az irányba elindulni, nem kerül-e sokkal többe az egésznek a működése, működtetése, mint amennyi haszonnal járhat.
A másik kérésem, hogy kaphatnánk-e adatokat az "Út a munkához" projekt tapasztalatairól, illetve a rát igénybevételének az adatait, hogy mekkora kört érint ez és hogyan indult a dolog. Ezzel kapcsolatos a kérdésem is. Belebotlottam abba a problémába, hogy van egy összeférhetetlenség a rát jogosultsággal kapcsolatban, egészen pontosan, ha valaki özvegyi nyugdíjra jogosult, akkor - legalábbis egy választópolgári jelzés alapján - ő erre való hivatkozással elesett a ráthoz való jogosultságától, azt gondolom, hogy ez rettentően méltánytalan és igazságtalan. A kérdésem az, hogy beleférne ebbe a csomagba most ennek a problémának a megoldása, mármint hogyha egyetértene vele az előterjesztő. Jó?
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony. Egy rövid kérdést szeretnék magam is feltenni. Nevezetesen itt az utógondozás kérdése a 21 éves kor, illetve a 24 éves kor összefüggéseiben, hogy mi volt ennek az indoka pontosan.
Végezetül szeretném mondani teljes képviselőtársaimnak, hogy Gyene Piroska az ÉFOÉSZ képviseletében 2 perc erejéig kér megszólalási lehetőséget. Akkor adhatunk, ha ezt a bizottság szavazatával támogatja.
Aki javasolja, hogy Gyene Piroskának, az ÉFOÉSZ képviseletében adjunk szót, kérem, emelje meg a kezét! (Szavazás.) Köszönöm. A tisztelt bizottság egyhangúan támogatta.
Gyene Piroska, tessék ide egy mikrofonhoz ülni és tényleg a kettő percet szeretnénk betartani. Köszönöm.
Gyene Piroska (ÉFOÉSZ) hozzászólása
GYENE PIROSKA (Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége): Nagyon szépen köszönöm a tisztelt képviselő urak, asszonyok és elnök asszonynak a meghívást és a lehetőséget.
Először is örömmel köszönöm meg a fogyatékos emberek szervezeteivel történt egyeztetést és az önök egyöntetű állásfoglalását és mellénk állását, amit én már tízen-éve tapasztalatok azt tudom elmondani.
Béki Gabriellához csatlakozva, nem kerülhetett volna sor erre, ha időben, mint sok más alkalommal, most is egyeztettek volna velünk a minisztérium kérdéses munkatársai, és ami a problémám, pont ehhez a törvényhez kapcsolódik.
Ebben a költségvetési törvényben el van rejtve a fogyatékos emberek intézmény átalakításának az időbeni kitolása, a fogyatékos törvény szerint az országos fogyatékosügyi program szerint 2010-ben kellene a kormánynak erre megoldást javasolni. Most itt megint a fogyatékos emberek háta mögött, megkérdezésünk, megvitatásunk nélkül ebben a törvényben 2013-ra tolódott ki ez a dátum. Amint itt elhangzott, nagyon tisztában vagyunk a helyzettel, az ország helyzetével, csodákat nem várunk, de azért, ha most ez az időpont csak úgy a fejünk fölött eltolódhat - 2013-ban nem tudom, majd eltolják 2020-ra és akkor így valósul meg egy fogyatékos törvény, egy országos fogyatékosügyi program, hogy csak egy törvénnyel mindig odébb tesszük. Tehát mi ragaszkodnánk ahhoz, hogy leüljenek a szervezetek képviselőivel - azért van az Országos Fogyatékosügyi Tanács - és egy koncepciót dolgozzanak ki, hiszen itt nemcsak pénzekről van szó, hanem elvekről, stratégiákról, képzésekről, amikre akár uniós forrás is, bármi lehetséges. Tehát nagyon szépen kérem önöket, hogy ezt a törvényt ne fogadják el ilyen módon. (Közbeszólás.) Nem, ez nem abba tartozik, ez egy külön dolog.
Szerintem itt is egy félreértés van, azt hiszem, hogy önök itt mindannyian egyetértenek velünk, és úgy ahogy Katonáné Pehr Erikával is nagyon szépen tudtunk a polgári törvénykönyvben is a minisztérium teendőit megbeszélni, jó lenne, ha meghallgatnák a szervezeteket - és még egyszer gratulálok a jelnyelvi törvény elfogadásához, amire már sor kerül, hiszen ez is benne van a fogyatékos programban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig megkérem a kormány képviselőit, jelesül azt gondolom, hogy Pehr Erikának szólt itt a kérdések túlnyomó többsége és megkérem arra is, ha tud reflektálni, akkor az imént szólóra. Köszönöm szépen.
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (SZMM) válaszadása
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tehát a családi pótlék felhasználásáról, csak egy felsorolást tartalmaz a törvény, részben a családtámogatási törvény rendezi úgy és a gyermekvédelmi törvény is; maximálisan egyetértek, valóban a kulturálódással, a tanulással, ezért is tartalmazza a tehetséggondozásra való utalást is a törvény szövege. Tehát ez nyilvánvaló, a gyermek egyéni adottságától függ majd, hogy a családi pótlék maximum 50 százalékát mire használják fel, de teljes mértékben egyetértek a tanulás és a tehetséggondozás - erre utaló szabályok is vannak a családi pótlék felhasználására.
Ma a gyerekvédelmi rendszerben mintegy 4000 fiatal felnőtt tartózkodik és közülük 70-75 százalékuk tanul. Gyakorlatilag ez a 21, illetve 24 és 25 éves korhatárnak a behozatala, szintén a fiatalokkal leegyeztetve. Hiszen mindig ez a szándékunk, hogy azokkal egyeztessünk, akiről szól a törvény változása, hogy igenis az a megállapodás, amit egy fiatal felnőttre költ a gondozó intézmény, ez nyilván feladatokat jelöl ki számára és szakma, munkahelynek a keresése, és ahogy említettem a 21. életévüket betöltötteknek is jár részben az utógondozás, részben pedig az utógondozói ellátás. De miután a gyerekek 70-75 százaléka ma tanul, biztonsággal maradnak bent a gyermekvédelmi rendszerben: 24, ha a felsőfokú tanintézetben tanulnak: 25 éves korukig. Ez egy üzenet a fiatalok számára, hogy igenis tanulni kell, akár egy Okj.-s képzés elvégzésével is próbálja a munkaerő-piaci helyzetét megteremteni, tehát ez lenne a szándék, hogy részben ez a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók felelőssége, hogy milyen önállóságra neveli őket. Szerettük volna már idén is és látni is lehet a pályázatainkban olyan önálló életre segítő kompetenciákat próbál behozni a rendszerbe részben a velük való foglalkozók számára, részben a fiatalok számára, ami ezt segíti; illetve én is mindig segítségül hívom az európai uniós programokat, ahol szintén ugyanez van, valóban hiányoznak a kompetenciák.
Tehát itt úgy gondolom, hogy részben üzenjük a fiataloknak, a bent dolgozóknak, hogy intenzív hároméves munka kell abban, hogy szakmája legyen, dolgozzon, ha meg tanul, tárt karokkal várja a gyermekvédelmi rendszer, nem hajléktalanellátásba kerül tulajdonképpen be, tehát a fiatalok - ahogy említettem - nagy százaléka továbbtanul. Úgy gondolom, hogy ez egy jó üzenet a szakmának is, meg a fiatalok számára is, akik szintén ugyanúgy, mint a családi pótlék felhasználásánál maguk fogalmazták meg, hogy jó lenne ez egy intenzíves történés lenne az ő életükben és valóban szakmát tudjanak tanulni.
A mi közvetlen intézményeink is nagyon szép európai uniós programokat valósítottak meg szakmatanulással, remélem, hogy a többi gyermekotthon is, amiből most már 500 van, efelé lép. Úgy gondolom, hogy elindul valami, Magyarország bent van egy úgynevezett IPI programban Angliával, Svédországgal karöltve, egymás programjait nézzük át és Magyarországtól is sok mindent tanulnak a környező országok, tehát úgy gondolom, hogy ez az üzenet a tanulás, munka felé, amit tettünk részben a családi pótlék tekintetében, részben pedig az utógondozói ellátásra, ez egy jó üzenet a szakmán belül és a fiatalok számára is.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető asszony. Szétnézek, és ha több hozzászólás nincsen, akkor rátérünk a harmadik napirendi pont szavazására.
Kérdezem a bizottságot, hogy a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja-e. Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 11 igen. A nem szavazatokat szeretném összeszámolni. (Szavazás.) 7 nem. A tartózkodásról kérdezek. (Nincs jelzés.) Nem volt.
Megállapítom, hogy a bizottságunk általános vitára alkalmasnak tartotta ezt az előterjesztést. Megköszönöm ismételten a kormány képviselőinek a szíves segítséget és a türelmet. A hármas napirendi pontot bezártuk.
Végezetül a négyes napirendi pont: egyebek címszó alatt. Kérdezném, van-e kedves képviselőtársaimnak egyéb közölnivalója. (Nincs jelzés.) Ha nincsen, megköszönöm a mai munkát és nagyon örülök, hogy együtt vehettünk részt a parlamentnek ezen a nagyon különleges ülésén - és nagyon büszke voltam, hogy ott voltak mellettem a képviselőtársaim, a bizottság tagjai. Köszönöm szépen a mai munkát, minden jót kívánok, viszontlátásra.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 50 perc)
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné