ISZB-25/2009.
(ISZB-94/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2009. november 2-án, 9 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10077. szám) (Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Dr. Kökény Mihály (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: Az igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszer megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/10834. szám) (Herényi Károly (független) képviselő önálló indítványa) *
Herényi Károly szóbeli kiegészítése *
Márton Izabella hálózati igazgató hozzászólása (MSZH) *
Herényi Károly reflektálása az elhangzottakra *
a) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés (J/10980. szám) (A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
b) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Winkfein Csaba szóbeli kiegészítője *
Dr. Felvinczi Katalin (NDI) hozzászólása *
Winkfein Csaba további reflexiója *
1. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10077. szám)
(Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi és Dr. Kökény Mihály (MSZP) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
Az igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszer megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/10834. szám) (Herényi Károly (független) képviselő önálló indítványa)
3. a) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés (J/10980. szám) (A Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
b) A Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről (2008. december - 2009. október) szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
4. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP), a bizottság alelnöke
Bókay Endre (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Farkas Imre (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Dr. Iván László (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Dragon Pál (független)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) László Tamásnak (Fidesz)
Deák Istvánné (MSZP) megérkezéséig Farkas Imrének (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP) megérkezéséig Bókay Endrének (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP) megérkezéséig Rónavölgyi Endrénének (MSZP)
Lombos István (MSZP) megérkezéséig Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Török Zsolt (MSZP) megérkezéséig Dr. Juhászné Lévai Katalinnak (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (MSZP)
Koszorús László (Fidesz) megérkezéséig Dr. Hoppál Péternek (Fidesz)
Dr. Tiba István (Fidesz) Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz) Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Herényi Károly előterjesztő, országgyűlési képviselő
Bogár Ágnes főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Felvinczi Katalin igazgató (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet)
Márton Izabella hálózati igazgató (Magyar Szegénységellenes Hálózat)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 04 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Képviselőtársaim! Az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság ülését elkezdjük.
Az előzetesen megküldött napirendi javaslaton a magam részéről nem kívánok változtatni. Kérdezem a tisztelt bizottság kedves tagjait, hogy van-e valakinek ezzel kapcsolatban észrevétele, javaslata. (Nincs jelzés.)
Ha nincsen, akkor kedves képviselőtársak, aki a napirendi javaslatot elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, úgy látom, hogy egyhangú.
Ennek megfelelően négy napirendi pontunk közül az első a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló '97 évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása első helyen kijelölt bizottságként.
Segítségünkre van Varga Ágnes főosztályvezető-helyettes asszony, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból - tisztelettel üdvözlöm. Megkérem a kedves képviselőtársakat, hogy a kiosztott kiegészítő ajánlástervezetet legyetek kedvesek magatok elé venné, valamennyi pontról kell határoznunk.
A helyettesítéseket bediktálnám. Deák Istvánné képviselőtársunkat Farkas Imre képviselő úr, Dér Zsuzsát Bókay Endre képviselő úr, Érsek Zsoltot Rónavölgyi Endréné képviselő asszony, Lombos Istvánt Winkfein Csaba alelnök úr, Nyul István dr.-t Tóth István, Tóbiás Józsefet Vidorné Szabó Györgyi, Török Zsolt képviselő urat Juhászné képviselő asszony helyettesíti - egyelőre - és Lanczendorfer képviselő asszony lesz az, aki Zombor Gábor képviselő urat helyettesíti. Köszönöm szépen.
Az ajánlásnak megfelelő 1-es pontra térnék rá. Gúr Nándor és képviselőtársai indítványára, akik a 2008. előtt nyugdíjba vonultakra is a másfélszeres minimálbéres korlátot hoznák be. Én, mint előterjesztő, nem támogatom.
Kérdezem a kormány képviselőjét.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja.
Béki Gabriella képviselő asszonyé a szó!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Igen, szeretném, ha - tekintettel arra, hogy mi vagyunk a főbizottság - egy kicsit elidőznénk ennél a kérdésnél, különös tekintettel arra, hogy a következő az a kétszeresét, tehát a kétévi keresetben korlátozná. Szeretném, ha indoklást mondaná a kormány képviselője, hogy ha ezt nem támogatja, ezt miért nem, fog-e valami mást támogatni, tehát hogy egybe lássuk a problémát.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Főosztályvezető-helyettes asszonyt megkérem, hogy legyen kedves indokolni.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A szabály anyagi, jogi része olyan tartalmú, ami a kormány számára esetleg tárgyalási alap lehetett volna, viszont a hatályba léptető rendelkezések nincsenek meg hozzá és ez egy olyan zavaros helyzetet okozna, hogy egyszerre két szabály lépne életbe ugyanarra a joghelyre vonatkozóan.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes asszony.
Iván László képviselő úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Azt szeretném megkérdezni, hogy ez a módosító javaslat, ez a másfélszeres emelés forint összegben mit jelentene?
ELNÖK: Most szétnézek, hogy gyűjtsük össze a kérdéseket, ha e tárgyban még született volna. Megjegyeztük a kérdést.
Képviselő asszony, Béki Gabriella!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm. Azért kértem, hogy az egészet tekintsük egybe, mert pillanatnyilag azzal sem vagyok tisztába, hogy az előterjesztést magát a kormány támogatja, vagy nem támogatja. Tehát nem a módosító indítványt, hanem mi az, amit módosítani akar azon a szabályozáson, ami jelenleg még él.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony, értettük a kérdést. Szétnézek, úgy látom, hogy nincsen több e tárgyban.
Most kérem főosztályvezető-helyettes asszonyt a válaszadásra.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ami azt a keresetnagyságot illeti, ami mellett még fel lehet venni a korai nyugdíj időszakában, tehát az öregségi korhatár betöltéséig a nyugdíjat is, az olyan 95 ezer forint lenne a másfélszeres - ez a minimálbér másfélszeres összege.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Bocsánat, összességében ez mennyit jelentene a kiáramló összeghez képest a nyugdíjfolyósítás részéről.
ELNÖK: Bocsánat, pontosítsuk a kérdést, miután nem volt bekapcsolva a képviselő úr hangszórója. A kérdése arra irányul-e, kérdezem, hogy ez a Nyugdíjbiztosítási Alapnak mekkora kiadást jelent?
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Igen. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor így tegyük fel a kérdést.
Főosztályvezető-helyettes asszony!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Körülbelül olyan 80 ezren vannak azok, akik korhatár alatt nyugdíj mellett rendszeresen dolgoznak. Erről onnan van információnk, hogy aki rendszeresen dolgozik és összegyűjti a 365 nap biztosítási időt, az a keresménye 0,5 százalékának megfelelő összegű nyugdíjemelésre jogosult. Akik ezzel élni tudtak korhatár alatti nyugdíjasként, azok körülbelül 80 ezren vannak, az ő nyugdíjuk ebben az esetben az, ami többletként áramlik ki, mert ők keresnek annyit, hogy abból biztonságosan megélhetnének, ők elhalaszthatták volna a nyugdíjba vonulásuk időpontját, mert van rendszeres megfelelő munkájuk. (dr. Iván László jelentkezik.)
ELNÖK: Ezek szerint nem volt kielégítő a válasz, kedves képviselő úr, tehát további kérdése van?
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Részben kielégítő volt a válasz, mert így látom, hogy miről van szó. De ez csak a korhatár előttiekre vonatkozik?
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Így van.
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most ismételten felnézek.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Van még egy kérdés.
ELNÖK: Képviselő asszony nem kapott választ, tessék!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A kérdés arra vonatkozik, hogy mi volt a törvénymódosítás célja - önálló képviselői indítványként nyújtotta be. Egy kompromisszumos megoldás lehetett volna az, ha 2008 előtt, a szabály bevezetése előtt nyugdíjazottak esetében történne a 2010-től életbe lépő teljes szigor helyett egy valami enyhébb szabály; például az, hogy nyugdíj folyósítása lehetséges legyen ne csak a keresetminimum jövedelemnagyság mellett, tehát bérminimum jövedelemnagyság mellett, hanem ennek másfélszerese vagy kétszerese mellett. Ez egy elfogadható kompromisszum lehetett volna.
ELNÖK: Köszönöm főosztályvezető-helyettes asszony.
Béki Gabriella képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Bocsánat, nem értem a feltételes múltat. Azért vagyunk itt és azért tárgyalunk erről a kérdésről, hogy kompromisszumot találjunk - én nagyon kompromisszumpárti vagyok. Ha a támogatásnak az lenne a feltétele, hogy hatálybaléptetési passzus is kerüljön hozzá kompromisszumos módon, akkor azt még a bizottság megcsinálhatja. Az előbbi válaszát úgy értettem, hogy technikai okok miatt mond most nemet erre a módosításra a tárca.
ELNÖK: Főosztályvezető-helyettes asszony!
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem vagyok felhatalmazva arra, hogy eltántorodjak az igeneimtől, meg a nemeitől, tehát a kormányzati igenektől, meg nemektől. Ez egyébként nem teljesen fedi azt az ajánlatot, amit az imént mondtam, ugyanis ez a 2008-at követően nyugdíjazottak esetében is megemelné a nyugdíj folyósítása mellett még elérhető kereset nagyságát. Tehát nemcsak azokat hozná egy kedvezőbb helyzetbe, akik nem tudtak előre dönteni nyugdíj, vagy munka dolgában, mert mikor az előrehozott, vagy más típusú korai nyugdíjat kérték, akkor még semmiféle akadálya nem volt annak, hogy korai nyugdíj mellett tetszőleges nagyságú keresetet érhessen el valaki, az ő körükre lehetne elképzelni valami kedvezőbb szabályt, őket amúgy is a 2006-os törvénymódosítás külön, más módon kezelte.
ELNÖK: Köszönöm főosztályvezető-helyettes asszony. Egy rövid mondatban hadd foglaljam én is össze. Ez egy önálló képviselői indítvány volt és nem örült neki senki, vagy nagyon kevesen. Akiket sikerült meggyőzni, ők mellénk álltak, meglehetős hosszú vita során alakultak ki azok az álláspontok, amik kialakultak.
Most az előttünk fekvő módosítások egyébként mindegyike szűkíti a mi eredeti javaslatunkat. Mi, az előterjesztők azt keressük, hogy melyik az, ami a leginkább hasonlít ahhoz, amit mi szerettünk volna; ugyanakkor tudjuk, hogy kompromisszumok nélkül ez nem működik és itt és most ugye kétféle megoldás van előttünk. Itt és most a többség el fogja dönteni, hogy melyik számára az elfogadható - mondom, nekünk minden kompromisszum már, ami nem az eredeti javaslatunkat illeti, tehát csak ezt tudom mondani, hogy innentől a megfelelő szabályok szerint a szavazások eldöntik.
Visszatérek, az 1-es sorszám alatt Gúr Nándor és képviselőtársai indítványát az előterjesztők nem támogatták, a kormány - úgy hallottam - nem támogatta. Megkérdezem a tisztelt bizottság véleményét, van-e valaki, aki támogatja ebben a bizottságban ezt az indítványt. (Szavazás.) 13 igen szavazat mellett, aki nem támogatja? (Szavazás.) 15 nem szavazat mellett, nem kapta meg az 1-es pont a többség támogatását ebben a bizottságban, tehát a bizottság nem támogatja.
A 2-es pont alatt Soltész Miklós és képviselőtársai indítványa, akik az előző indítványhoz képest sokkal komolyabban az eredeti beterjesztéshez hasonlító indítványt nyújtottak be, aminek az a lényege, hogy megmarad a korlátnélküliség a 2008. január előttire, ugyanakkor a 2008. január 1-je után nyugdíjba vonultak számára nem másfélszeres, hanem kétszeres minimálbér lehetőségét adja meg.
Mint előterjesztő, úgy foglalok ebben állást - a magam részéről ezt azért támogatom, mert ez van legközelebb az eredeti javaslatunkhoz.
Megkérdezem a kormányt. A kormány képviselője pedig
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: nem tudja támogatni ezt az indítványt. Ezért most megkérdezem a tisztelt bizottságot, hogy ki az, aki ezt az indítványt támogatja. (Szavazás.) 14 igen. A nem támogatásokat kérdezem. (Szavazás.) 13. Nem kapta meg a támogatást a bizottság részéről ez az indítvány. Tartózkodás volt-e? (Szavazás.) 1. Tehát 14:14 arányban a bizottság nem támogatta ezt az indítványt.
A 3-as szám alatt Gúr Nándor képviselő úr és társai javaslatáról, mint előterjesztő úgy nyilatkozom, hogy nem támogatom.
Megkérdezem a kormány képviselőjét.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány sem támogatja. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, van-e a bizottságból, aki támogatja ezt az indítványt. (Szavazás.) 11 igen. A nem szavazatokat szeretném megszámolni. (Szavazás.) 15 nem. A tartózkodó szavazatok száma. (Szavazás.) 2. A bizottságunk nem támogatta.
A 4-es pont alatt Deák Istvánné képviselő asszony, kapcsolódó módosító indítványát, mint előterjesztő támogatom.
Megkérdezem a kormány képviselőjét.
VARGA ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Ez egy hibátlan hatályba léptető rendelkezés és egy fontos anyagi jogi rendelkezés is van benne, nevezetesen, hogy a Társadalombiztosítási Igazgatóság nem egyszerűen az adóhatóság adatközlésére állítja le a nyugdíj folyósítását, hanem ezt a feladatot, hogy jelezni kell az egyéves keresetkorlát elérését, a nyugdíjasra hárítja. Ez a szabály, ez egy helyes szabály lenne, viszont a szabály elejére hivatkozással nem támogatja a kormány.
ELNÖK: Igen, megértettem. De azt gondolom, hogy ez a klasszikus koherencia probléma, ami viszont kiküszöbölhető, mert olyan indítványt tartalmaz, amely attól függetlenül is nagyon jó lenne, ha mi nem nyújtottunk volna be egyéni képviselői indítványt, ezért van aztán a részünkről a támogatás. Ezt megértettem, amit a kormány mond.
Kérdezem a tisztelt képviselőtársakat, aki igent szavaz, kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) Egyhangú igen. Megköszönöm a bizottság támogatását.
Miután a végére is értünk az ajánlási pontoknak, a főosztályvezető-helyettes asszony segítségét megköszönve, az 1-es napirendi pontot lezárom.
Áttérünk a második napirendi pontra, amely döntés önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről, illetve általános vitára való alkalmasságáról. A címe: az igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszer megteremtéséről szóló határozati javaslat, amelyet a H/10834-es számon kaptak meg képviselőtársaim.
Az indítvány Herényi Károly képviselő úr önálló indítványa, akit ezúton is szeretettel és tisztelettel köszöntök, és máris megadom a képviselő úrnak a szót, parancsoljon!
Herényi Károly szóbeli kiegészítése
HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A címe ennek a határozati javaslatnak: az igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszer megteremtésének a feltételeit hivatott biztosítani, de attól tartok, ha ez a határozati javaslat elfogadtatik, ettől még a szociális ellátórendszerünk a teljes igazságosságot nem fogja elérni, talán közelít oda. Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy itt nem másról van szó, mint a szociális kártya bevezetéséről, amit egy önkormányzat már megtett és bizony pirulhat az orcánk, hogy egy önkormányzatnak kellett olyan kérdésekkel foglalkozni, ami tulajdonképpen parlamenti hatáskör.
Ennek a helyi szociális kártya bevezetésnek aztán mindenféle visszhangjai vannak, hiszen azok az emberek: hozzáértők, szociológusok, akiknek feladata lett volna, hogy az elmúlt esztendőkben különféle javaslatokkal próbálják meg a kialakult helyzetet javítani vagy ezen változtatni, ezt nem tették meg. Viszont, ha valaki valamiféle előremutató aktivitást fejt ki - független attól, hogy lehetnek hibái, hiszen egy önkormányzat és annak apparátusa nyilván nem felkészült -, hogy egy olyan átfogó törvényi háttér rendezést, vagy értelmezést valósítson meg, ami ehhez szükséges, a huhogók hada egyre nagyobb és egyre jobban hallatja a hangját. Ezért gondoltam, hogy az Országgyűlés azt a mulasztását pótolva, vizsgálja meg egyáltalán a szociális kártya bevezetésének a törvényi feltételeit, nagyon alapos vizsgálatra lenne szükség.
Csak egy zárójeles megjegyzés, Hunvald polgármester úr ügyében született egy fideszes, meg született egy MSZP-s javaslat és mind a két javaslat olyan dolgot akar megoldani, ami egyébként jogilag tökéletesen rendezett, a végrehajtással van baj. De a parlament vagy a pártok még annyi fáradságot sem vesznek, hogy egyáltalán megnézzék, hogy a törvényi háttér rendezett-e, vagy a végrehajtással vannak-e bajok. Azt csak mellékesen mondom, hogy ez év januárjától egyetlen önkormányzatnak sincs törvényességi felügyelete, a múlthéten a parlament megint nem fogadta el azt a törvényt, ami ezt biztosította volna.
A dolog lényege az, hogy az a készpénz mennyiség, ami szociális juttatás formájában az érintettekhez jut, nem mindig, sőt számos esetben, nem olyan célra használódik fel - hogy ilyen csúnya szót alkalmazzak -, ami a célt jelentené. Itt nem másról van szó, mint az adófizető polgárok adóforintjairól, aminek az a célja, hogy azok az emberek, akik nehéz helyzetbe kerültek - élelmiszerhez, ruházathoz, a gyermekeik iskolába járatásának a költségeihez - segítséget és támogatást kapjanak.
Na most, számos olyan jel van, hogy ezeknek a pénzeknek egy jelentős része nem erre fordítódik, hanem olyan termékekre, olyan élvezeti szerekre: alkoholra, cigarettára, játékgépekre, játékautomatákra, ami kifejezetten nem célja ennek a rendszernek. A szociális kártya bevezetése ezt az anomáliát szüntetné meg, legalábbis szűkítené, hiszen a teljes megoldást semmilyen esetben sem tudjuk elérni.
Nagyon rövid ez a határozati javaslat. Felkéri a kormányt, hogy vizsgálja meg a szociális kártya bevezetéséhez szükséges törvényi háttér rendezettségét. Ha ezt megtette és ez rendbe van téve, akkor pedig készítse el a költségvetési háttérszámításokat a segélyezési rendszer megfelelő szociális kártya bevezetését szolgáló átalakításához és a rendszer technikai működtetéséhez; valamint teremtse elő és biztosítsa az ehhez szükséges költségvetési forrásokat, amelyek szerintünk - ez nem szerepel az anyagban - nem haladják meg az 500 millió forintot, tehát az egész ügyhöz képest egy viszonylag elenyésző összeg.
Önöknek itt most arról kell dönteni, hogy általános vitára alkalmas és hogy tárgysorozatba veszik-e ezt a határozati javaslatot. Nem mondom, hogy ez a dolog tökéletes, de azt mondom, hogy egy parlamenti vita során együttműködve a hibáit ki tudjuk köszörülni és akkor talán közelebb jutunk a megoldáshoz, hogy azok a pénzek, amelyek az adófizetők forintjaiból bizonyos célra juttatnak, azok valóban úgy használódjanak fel, ahogy azoknak fel kell, vagy, ahogy azoknak működniük kell - úgyhogy kérem a tisztelt bizottság támogatását. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő úrnak az előterjesztést.
Bogár Ágnes főosztályvezető asszonyt hívom oda az asztalhoz, az előterjesztő képviselő úr mellé - a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviseletében van itt a főosztályvezető-helyettes asszony és megkérdezem, hogy mindezekhez a kormánynak mi az álláspontja. Öné a szó!
BOGÁR ÁGNES (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Jó reggelt kívánok. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Bizottság! Tárcaálláspontot tudok képviselni tekintettel arra, hogy a kormány még ezt az előterjesztést nem tárgyalta. A tárca álláspontja az, hogy ez a képviselői indítvány nem alkalmas általános vitára, az abban foglaltakkal a tárca nem ért egyet.
ELNÖK: Köszönöm szépen főosztályvezető-helyettes asszony.
Most pedig megnyitom a vitát, szétnézek és kérem képviselőtársaimat, hogy aki a témában szólni kíván, jelezze.
Elsőként Iván László képviselő úré a szó. Parancsoljon!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Általánosságban szeretnék hozzászólni a segély kérdéshez, a segély fogalmához és a segélyezéshez. Mindenféle segélynek egy szervezett társadalmon belül: három meghatározását emelem ki. Az egyik, hogy a segély a céljának megfeleljen; kettő: ne ellenmotiváló legyen a munkával kapcsolatosan és ne legyen megalázó. Na most, ha ezt nézzük, akkor ez az egész segélyezési gondolkodás, ez a segélyezési rendszer és a segélyezésnek a mindig föl-földobott valamilyen labdája, amit persze azonnal le lehetne ütni, de mégis a kompromisszum alapján mindenki valahogy egy kicsit megpróbálja szépítgetni a dolgot, tehát mégiscsak vannak rászorultak, de senki igazán nem dolgozta ki, nem dolgozza ki azokat a kritériumokat, amelyek megfelelnének nagy valószínűséggel ennek a három kritériumnak. Ezért azt kérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan mi a véleménye az előterjesztőnek, Herényi Károly képviselő úrnak és majd a kormánynak mi a véleménye. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen professzor úr.
Dér Zsuzsanna képviselő asszony jelentkezett, tessék!
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. A következőt szeretném kérdezni a kormány képviselőjétől. Tekintettel arra, hogy a szakcsoportunk is foglalkozott ezzel a témával elég behatóan és tulajdonképpen megfogalmaztuk a kormány felé, vagy a tárca felé azon igényünket, hogy valamit ebben a témában lépni kell - ha nem is a szociális kártya irányában, mert azt magam is nonszensznek tartom, hogy kijelölt boltokban lehessen csak levásárolni és szűkítsük ennek a felhasználási körét. De úgy tudom, hogy a Pénzügyminisztérium és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részéről is egy két-két és fél éves munka van amögött, hogy egy szociális számlanyitással segítsük tulajdonképpen terelni ezt a dolgot, és hogy legyen, aki ellenőrzi ennek a felhasználását, de nem diszkriminatív módon, hogy csak bizonyos üzletekben lehessen levásárolni.
Magyarul, a kérdésem az, hogy magát a témát miért nem tűzzük napirendre és miért nem kezdődik meg ebben egy közös gondolkodás, mert erre igenis szükség van és ezen a téren lépni kell. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony. Szétnézek, jelentkezésben László Tamás képviselő úr és utána Juhászné Lévai Katalin és utána Hoppál Péter.
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Alapvetően ez a kérdés a szolidaritás és a szubszidiaritás témáját érinti. Egy kicsit, annak ellenére, hogy a célt és az irányt támogatjuk, mégis egy ilyen enyhe vitában vagyok Herényi Károly képviselő úrral. Azt gondolom, hogy az önkormányzati kezdeményezés helyénvaló, pontosan a szubszidiaritás alapján egy ilyen kezdeményezésnek egy olyan önkormányzattól, vagy olyan térségtől feltétlenül indulnia kell, ahol ezek a problémák meghatározó jellegűek és nyomasztják a helyi közösséget, az önkormányzat költségvetését, tehát ebből a szempontból az önkormányzati kezdeményezést úgy gondoljuk, hogy abszolút helyénvalónak kell látni. Természetesen ennek a törvényi hátterét is az államnak és a parlamentnek kell meghatározni, tehát ha itt valamiféle zavarok vannak a törvényi háttérben, akkor azt pontosítani kell, tisztázni kell, definiálni kell egy csomó mindent, mert úgy gondolom, hogy itt alapvetően definiálási probléma is van ebben a helyzetben.
A segélyezés alapvetően egy szolidaritás jellegű ügy, amiben biztos, hogy a helyi közösségnek vannak, vagy kell hogy legyenek olyan lehetőségei, hogy azok a segélyezési ügyek, amelyek homokba futnak vagy rossz irányba szaladnak, azokat bizonyos fokig a helyi közösség irányítsa, tehát ebben is úgy gondolom, hogy egyet lehet érteni. Az, hogy ez most csak valamiféle kijelölt boltokat illeti, ez természetesen problematikus, talán itt inkább azoknak az ellátásoknak a körét kellene pontosan meghatározni, amelyiket utána bárhol igénybe lehet venni.
Az egész dolog egy sokszereplős ügy. A sok szereplő alatt azt értem, hogy természetesen vannak a segélyezettek, van az állami költségvetés, a helyi költségvetés, a helyi közösségek, van egy csomó irritáció ebben az ügyben, amit így az összes szereplővel valami módon - legalábbis információ szinten - meg kellene beszélni.
Az az önkormányzat, ahova én is tartozom, a XV. kerület, ott az éves költségvetésnek csaknem a 10 százaléka - annak ellenére, hogy budapesti önkormányzat - fordítódik különböző szociális ellátásokra, tehát rendkívüli összegekről van szó, Budapest ebből a szempontból kiemelten jó helyzetben van. Tehát azok a települések, ahol a költségvetés szempontjából itt valami rettenetes nagy arányokról van szó, azok küszködnek ezzel az üggyel; úgy gondolom, hogy az állam mulasztásban van ezen a téren és úgy gondolom, hogy a helyi önkormányzatokat viszont támogatnia kell.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Juhászné Lévai Katalin képviselő asszony!
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Vitatkoznék az előttem szóló képviselőtársammal. Azt gondolom, hogy az önkormányzatnak természetesen van lehetősége arra, hogy saját hatáskörében a saját maga által előállított adóbevételből egyébként meghatározza, hogy milyen pluszjuttatásokat ad az ott lakóknak. Itt ebben az esetben nem arról van szó, hogy a saját maguk által előállított, mondjuk iparűzési adóból behozott pluszösszeget osztotta az önkormányzat. Arról van szó, hogy állam az államban címmel azt a pénzt címkézi meg, ami egyébként a szociális törvény és egyéb más törvények alapján minden magyar állampolgárnak, aki rászorul, jár; és ezt köti olyan feltételekhez, ami alkotmányellenes nagyon sok ponton, tehát ezért nem támogatható a szociális kártya.
Egyetértek abban egyébként Iván professzor úrral, hogy az egész rendszer működésének az ellentmondásai kerülnek elő akkor, amikor önkormányzatok önállóan akarnak valamit megoldani úgy, hogy az állam nem gondolja át, hogy 20 évvel a rendszerváltás után az a szociális rendszer, amelyet mi működtetünk, toldoztunk-foldoztunk az elmúlt időszakban, valóban megfelel-e azoknak az elvárásoknak, ami a feladata lenne. Valóban szociális elven működik-e, odajuttatja-e a segítséget, ahol arra valóban szükség van, segít-e annak az összegnek olyatén való elköltésében, hogy megoldja azokat a problémákat, amelyekre egyébként az adófizetők pénzéből odateszi - ezzel van nekem problémám. Azt gondolom, hogy ezt egy kormánynak az egész rendszert kell áttekintenie, mert megérett arra. Látjuk, hogy bárhová nyúlunk, összeomlik a rendszer és mindenki kap belőle, de igazán nem kap az, aki a legjobban rászorult.
Valóban azt gondolom, hogy kell vele foglalkozni és ezt olyan kormányzati feladatnak érzem, ahol a szakmai megalapozottságot a civil szervezetek, a megfelelő szakmai szervezetek oldaláról meg kell szerveznie a kormánynak és úgy kell előterjeszteni, az egész szociális ellátórendszert a fejetetejéről a talpára kellene állítani. Azt gondolom, hogy ezt mi saját hatáskörben nem tudjuk megoldani, tehát a kormányt ösztönöznénk arra, hogy tegye meg ezt a dolgot; de nemcsak a kártya téma tartozna ide, ezért nem tudom elfogadni ezt az indítványt, hanem az egész ellátórendszer, amit nagyon régen kezdeményezünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony.
Hoppál Péter képviselő úr után Dragon Pál képviselő úr kér szót.
DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, hogy itt a vitában nagyjából egy irányba mutatnak az érvek, tehát úgy látom, hogy mindenképpen nagyon fontos lenne, ha apró lépések révén is, de azért a segélyezésre szánt adóforintok - ahogy az előterjesztő fogalmazott - célba érjenek. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy a bizottság, még ha vita árán is, de fél évvel ezelőtt példát tudott mutatni akkor, amikor egy, ennek a filozófiának a gondolati körébe tartozó módosító indítványt elfogadott, amikor a családi pótlék 50 százalékos természetbeni juttatásáról végül is sikerült megegyezni és ez a módosítás életbe lépett.
Tulajdonképpen ennek a gondolatkörnek a folytatása lehetne ez a képviselői indítvány és úgy látom és úgy érzékelem, hogy alapvetően egyet tudunk érteni, hogy ilyen további módosításokra szükség volna. Tehát ebbe a gondolati irányba kellene előrehaladni, hogy a segélyezésre szánt összegek valóban célba érjenek; hogy ennek a tényleges megvalósítása hogyan történik, az már részletkérdés - ilyen értelemben az indítványnak az azonnali tárca részéről történő elutasítását egy kicsit aggályosnak tekintem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
Dragon Pál képviselő úr!
DR. DRAGON PÁL (független): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány részéről ezt az azonnali elutasítást nem kicsit, nagyon aggályosnak tartom. Iván professzor úrral értek egyet, aki meghatározta a segélyezés céljait, úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés nagymértékben megfelel ezeknek a kritériumoknak.
Dér Zsuzsanna képviselőtársam utalt arra, hogy a Szociális és a Pénzügyminisztérium már másfél, vagy két éve foglalkozik a témával. Úgy gondolom, hogy az előterjesztés elfogadása és a bizottság részéről való támogatása nagymértékben elősegíthetné ennek a folyamatnak a felgyorsítását, ezért természetesen támogatom az előterjesztést és arra kérem képviselőtársaimat is, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr.
Béki Gabriella képviselő asszonyé a szó.
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A magam részéről az előterjesztést nem támogatom és annak több oka is van. Mindjárt az első és általános oka, amit sokszor elmondunk, hogy az országgyűlési határozat, mint műfaj eléggé haszontalan: nem kötelezi semmire a kormányt, a kormány megy a saját elképzelései után, ráadásul nemsokára kormányváltás lesz. Azt gondolom, hogy a hátralévő néhány hónapban már érdemi munkát ezzel kapcsolatban - akár van országgyűlési határozat, akár nincs - nem tud csinálni.
A másik és konkrét oka annak, hogy elutasítom, hogy ez az országgyűlési határozat leteszi a voksát a szociális kártya mellett. Az a) pont kifejezetten arra szólítja fel a kormányt, hogy készítse elő a szükséges törvénymódosításokat - én pedig azt gondolom, hogy a szociális kártya ilyen országos méretű bevezetése mindenképpen rossz irány. Nem ez segítene a segélyezetteken vagy a rászorultakon, hanem ellenkezőleg, ez demonstrálása annak, hogy minimum kétféle állampolgár van: egy kiskorú, meg egy nagykorú. Egy nagykorú, akit nem szabad, nem kell, nem lehet befolyásolni és egy kiskorú, akit kézen kell vezetni és a többi, és a többi, tehát azt gondolom, hogy az egész szociális kártya gondolkodás alapvető emberi jogokat sért.
Szerintem is szükség lenne arra, hogy egy kormány a segélyezési rendszert alapjaiban megreformálja. Szerintem is szükség lenne arra, hogy az, amit adóforintokból, mindannyiunk adóforintjaiból segélyezésre szán egy kormány, az jobban hasznosuljon, hogy célba érjen és valóban hasznosuljon. Ezeknek a kritériumoknak viszont azt gondolom, hogy nem feltétele a szociális kártya, hanem egy hatékony, érdemi, normális, szociális gondozó munka az, amivel ezt az eredményt el lehet érni. Következésképpen ezt az előterjesztést általános vitára sem támogatom. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm képviselő asszony. Szétnézek, van-e még mondanivalója képviselőtársaimnak. (Nincs jelzés.)
Engedtessék meg nekem is három mondat. Csak a tisztánlátás kedvéért, amivel a szocialista frakció foglalkozik és foglalkozni is kíván, az nem a szociális kártya, hanem a szociális számla fogalma, ami óriási különbség ebben a relációban. Tudniillik a szociális számla annyit jelent, hogy átláthatóak legyenek azok a transzferek, amelyek államtól vagy önkormányzattól érkeznek egy-egy személy, vagy családhoz.
Az az előterjesztés, amit kedves képviselőtársunk most hozott, részemről sem támogatható semmi szín alatt, miután valóban azt gondolja, hogy a szociális kártya, mint eszköz, megváltoztat bármit is ebben a szociális ellátórendszerben. A szociális kártya erőltetése, amit látok és hallok a különböző helyeken, nem szolgál más célt és nem jelent mást az én olvasatomban, mint valaki nagyon jól szeretne járni, vagy valakik. Kettő: beismerése annak, hogy a szociális ellátórendszer, a gondoskodási hálózat, a Gyermekjóléti Szolgálat és társai, akik már elég régen és tisztességgel működnek ebben az országban, tehetetlenek. Én pedig ezt nem így látom, hanem azt az álláspontot képviselem magam is - és ideje lenne már természetesen, mert évek óta mondjuk -, hogy az egész ellátórendszerünk egy alapos felülvizsgálatra, áttekintésre, alapos reformálásra szorul, hogy mindazokat a célokat, amelyeket képviselőtársaim oly helyesen megfogalmaztak, elérje. Ennek az eszköze, az én olvasatomban azonban, nem a szociális kártya.
Kedves Képviselőtársaim! Miután ez a téma meglehetősen felizgatta nemcsak a mi kis közösségünket, hanem mondjam így, hogy országszerte sok mindenkit, több kérés is érkezett a bizottságunkhoz. Miután nyilvános ülést tartunk, lehetőség van arra, hogy itt bárki szót kérjen és amennyiben megkapja a bizottság támogatását, akkor szót is kapjon. Az országos szegénységellenes hálózat részéről többen is jelen vannak és Márton Izabella, aki képviseli ezt a szervezetet, kérte külön, többek között, hogy szeretne szót kapni a bizottság ülésén.
Javaslom a tisztelt bizottságnak, hogy hallgassuk meg a szervezetet képviselő asszonyt, három percet tudunk számára rendelkezésre bocsátani. Megkérdezem a tisztelt bizottságot, aki támogatja, hogy Márton Izabella szót kapjon, kérem, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú támogatást kapott.
Kérem szépen Márton Izabellát és nagyon megkérem kedves Izabella a három perc megtartására, köszönöm. Öné a szó!
Márton Izabella hálózati igazgató hozzászólása (MSZH)
MÁRTON IZABELLA (Magyar Szegénységellenes Hálózat): Nagyon köszönöm a szót és a lehetőséget, hogy itt felszólalhatok. Engem nagyon megnyugtattak a bizottság eddigi ülésén elhangzottak. A Magyar Szegénységellenes Hálózat mélységesen egyetért azzal, hogy szükség van arra, hogy újragondoljuk az egész szociális ellátórendszert és ennek egy része a segélyezési rendszer. Egyetértünk azzal, hogy ugyanennyire, sőt ennél sokkal fontosabbak a személyes szociális szolgáltatások, illetve a különböző családoknak járó ellátások.
A javaslatot előterjesztő képviselő úr utalt arra, hogy a médiában elindult - nem tudom, hogy pontosan fogom-e idézni - a huhogók hada, ami leginkább a szakemberekből és a civil szféra képviselőiből áll. Azt gondolom, ha önök nyomon követték a médiában megfogalmazódó véleményeket, akkor láthatták, hogy számos aggály teret kapott, vagy nyilvánosságot kapott - ezeket nem részletezném, merthogy erre nincsen idő, csak utalnék.
Itt is elhangzott már, hogy a szociális kártya így ebben a formájában alkotmányos alapelveket sért. Érdemes azt is átgondolni, hogy a bevezetése pluszköltségekkel jár, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi forrásoknál is kevesebb fog eljutni azokhoz, akiket segíteni akarunk, hogy megbélyegző, hogy szabadságkorlátozó, hogy komolyan felmerül a bevezetés és felhasználás kapcsán a korrupció lehetősége. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb szempont, amit végig kellene gondolni, hogy további feszültségeket szül helyi szinten a segélyezettek és nem segélyezettek között, hogy továbbfokozza azt a hozzáállást és gondolkodást, ami a szegényeket állítja be bűnbakként, holott tudjuk, hogy a szegénységben élők jelentős része nem azért él szegénységben, merthogy lusta dolgozni és nem akar dolgozni.
Még két-három mondat. Konkrétan már az előterjesztéssel kapcsolatban itt elhangzott, hogy ugyan a javaslat címe az igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszer megteremtése - maga a szöveg, illetve a szociális kártya nem erről szól, kizárólag a felhasználásról. Azt gondolom, hogy érdemes lenne azt átgondolni, hogy mik is a legalapvetőbb követelmények a segélyezési rendszerrel kapcsolatban - be is fejezem - és a legalapvetőbb követelmény nem az, hogy ellenőrizni és meghatározni tudjuk, hogy az emberek mire költik, hanem, hogy egy alapvető létbiztonságot nyújtsunk minden Magyarországon élő embernek és családnak. Azt kérem az országgyűlési képviselőktől és a bizottság tagjaitól, hogy határolódjanak el a szociális kártya bevezetésének a gondolatától.
ELNÖK: Köszönöm Márton Izabella szavait. Most pedig kedves képviselőtársaim, ismételten az előterjesztőt illeti a szó.
Képviselő úr, parancsoljon!
Herényi Károly reflektálása az elhangzottakra
HERÉNYI KÁROLY (független): Köszönöm szépen a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Roppant érdekes és izgalmas ez a vita. Szégyelljük kimondani, hogy hosszú évek óta nem foglalkozunk ezzel az üggyel a maga mélységében és elutasítjuk egy olyan részmegoldás megtárgyalását - nem mondom, hogy az egészet meg fogjuk oldani -, ami legalább részben a hasznosulást, a célok elérését szolgálná és segítené - és ezt a kormány egy egyszerű nemmel utasítja el, amit másképp is megtehetne, esetleg megindokolhatná.
Ha szabad, akkor először Iván professzor úr felvetésére szeretnék reagálni, a lényeget fogta meg. A bevezető mondatom arról szólt, hogy az igazságosságot ezzel a javaslattal nem fogjuk tudni elérni, sőt a motivációs rendszer se fog változni, hiszen az egész rendszer legnagyobb hibája, hogy nem motiválja a szociális ellátásban részesülőt, hogy ebből a pozícióból kikerüljön, vagy ebből a státuszból és visszatérjen a munka világába - ezt ez a törvény vagy javaslat biztosan nem fogja tudni megoldani. Az a parlament szégyene, hogy 20 éven keresztül olyan rendszert tartunk életben, ami ezeket az embereket inkább arra motiválja, hogy benne maradjanak az ellátottak sokaságában, ami olyan mentális leépüléshez vezet, amiből egyelőre nincs olyan politikus itt, aki látná a kiutat. Hogy fognak azok az emberek, akik 15-20 éve a munka világából kiestek, de csak akár 5 éve, hogy fognak, milyen úton fognak visszakerülni, hogy fogják ezt a mentális terhet, vagy ezt a mentális sérülést ki fogja helyretenni vagy meggyógyítani - úgyhogy alapvetően egyetértek.
A szubszidiaritás elvével is tökéletesen egyetértek, csak az a helyzet - ahogy el is mondta a képviselő úr -, hogy egy helyi önkormányzat nyilván nem tudja azokat a törvényeket megváltoztatni, ami a hatáskörén túlterjed, és ami vagy értelmezést, vagy módosítást kíván, hogy ez valójában ne legyen alkotmányellenes. Szerintem nem alkotmányellenes, ez alkotmányértelmezési kérdés, de nyilván hozzáértő embereknek kell ezt megtenni.
Béki Gabriella hozzászólásához csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy azért a munkajövedelem, meg a segély között vannak alapvető különbségek és mintha a képviselő asszony ezt a különbséget nem venné figyelembe. Az egyik az valaminek az ellenszolgáltatása, a másik pedig egy olyan helyzetben való támogatás vagy segítés, amiből valahogy ki kéne törni és meg kéne szüntetni.
Elnök asszony arról beszélt, hogy milyen nagyon jó szociális ellátórendszerünk van. Például a gyermeksegélyezés és egyebek vonatkozásában, Európában - legalábbis a mi részünkön - a gyermekszegénység messze a legkiugróbb a környező országokat tekintve, tehát van mit pótolnunk. Tehát ez a javaslat nem egy tökéletes és nem egy abszolút megoldás, ami az egész kérdéskört megoldja, viszont megteremtené egy olyan rendszernek a működtetését, amit az adóforintok, az adófizető polgárok forintjainak a hasznosulását - feltételezéseim szerint - úgy módosítaná, hogy senkit nem aláz meg. Oda jut pénz, ahova kell, nem alkoholra, nem dohányra, nem játékgépekre és nem egyebekre fordítódik, hanem ruhára, élelmiszerre, meg sok mindenre. A törvénymódosító, illetve a határozati javaslat pont arra szeretné a kormányt felkérni, hogy vizsgálja meg ennek a jogi hátterét és ahol úgy látja, hogy változtatni szükséges, ott változtasson, hiszen Európa számos országában ez a rendszer az ottani törvényeknek megfelelően jól és hatékonyan tud működni.
Ezért gondolom, hogy nem lenne baj, ha a bizottság általános vitára és tárgysorozatba vételre alkalmasnak tartaná és utána a parlamenti vita során azokat a hibákat, amit nyilván tartalmaz az előterjesztés, pontosító javaslatokkal, módosító javaslatokkal korrigálni lehet, és akkor elindulhat valami, aminek talán van valami értelme. Az, hogy minden olyan kezdeményezést, amit ez a nyomorult polgármester megtett, azt lepofozunk és leverjük, és azt mondjuk, hogy hát aztán ez alkotmányellenes, ez igazságtalan, ez antiszociális - ez egy jó megoldás, csak nem a megoldáshoz vezet. És a civil szervezet, a szegények érdekképviselete a normál logika szabályai szerint, aki a szegényeket képviseli, annak érdeke, hogy szegények legyenek, mert különben mi a fene szükség lenne rájuk - persze ez egy zárójeles megjegyzés volt -, de én az aggályok helyett, az aggályok helyett javaslatokat szeretnék. Tehát akinek igen komoly aggályai vannak, az javaslatokkal álljon elő, aztán a javaslatot majd megvitatjuk - ez egy ilyen típusú javaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm az előterjesztő képviselő úrnak, különösen a zárójeles megjegyzést, én még két-két zárójelet szeretnék oda mellétenni.
Most pedig kedves képviselőtársaim, szavazni fogunk.
A helyettesítéseket még egyszer szeretném tisztázni, miután korábban nem volt teljes. Hirt Ferenc képviselő urat Iván László képviselő úr, Koszorús László képviselő urat megérkezéséig Hoppál Péter képviselő úr helyettesítette, de már itt van, Tiba István képviselő urat Szabó Erika képviselő asszony és azt hiszem, hogy már teljes.
Most pedig szavazásra teszem fel a kérdést. Mint jeleztem, kedves képviselőtársaim, kettő szavazásról van szó. Amennyiben az első szavazás: az igazságos, célzott és átlátható segélyezési rendszer megteremtéséről szóló határozati javaslat tárgysorozatba-vételéről fogunk dönteni.
Megkérdezem a tisztelt bizottságot, ki az, aki ezt az egyéni képviselői indítványt tárgysorozatba kívánja venni, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 12 igen. Aki nem kívánja tárgysorozatba venni, legyen kedves, jelezze! (Szavazás.) 8 nem. A tartózkodó szavazatokat szeretném összeszámolni. (Szavazás.) 8. Tehát 8 tartózkodás.
Megállapítom, hogy Herényi Károly képviselő úr indítványát a bizottságunk nem támogatja tárgysorozatba venni.
Megköszönöm a képviselő úrnak, hogy elfáradt, előterjesztette indítványát, megköszönöm főosztályvezető-helyettes asszonynak a segítséget és ezzel a második napirendi pontot lezárom.
A harmadik napirendi pontra térünk át, amely a) és b) alpontokból áll. A kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről - amely 2008. december és 2009 októberére terjedt ki - szóló jelentés, amelyet 10980-as számon kaptak meg képviselőtársaim.
Az előterjesztés a Kábítószerügyi eseti bizottság önálló indítványa, amelyről első helyen kijelölt bizottságként általános vitára alkalmasságról kell döntenünk.
Az előterjesztő Winkfein Csaba alelnök úr, egyben ennek a bizottságnak az elnöke. A kormány képviseletében pedig köszöntöm Dr. Felvinczi Katalin igazgató asszonyt, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézetből, kérem, foglaljon helyet.
Most pedig előterjesztő alelnök úré a szó.
Winkfein Csaba szóbeli kiegészítője
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Az eseti bizottság harmadik alkalommal számol be tevékenységéről az Országgyűlésnek. Ez az időszak 2008 decemberétől ez év október 24-ig terjedt. Nyolc alkalommal ülésezett a bizottság, egy munkaértekezletet tartottunk ezen kívül, és egy alkalommal kihelyezett ülésre is sor került a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben.
Jelentésünk bemutatja a tárgyalt napirendek kérdéseit és azoknak az összefoglalását, illetve a tárgyalt témakörökkel kapcsolatban a bizottság képviselőinek, szakértőinek a véleményét is megfogalmazza - a jelentés végén 21 pontban összefoglalja, hogy milyen javaslataink vannak a következő időszakra nézve.
Ebben a munkában nagyon sok szakértő is részt vett, melyeket a parlamenti pártok delegáltak. Köszönöm szépen nekik is a munkát, hiszen nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ez a jelentés ilyen formában össze tudott állni.
Végül pedig, hogy rövid legyek, az eseti bizottság október 21-én egyhangúlag elfogadta az eseti bizottság éves jelentését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen alelnök úrnak az igen példaszerűen rövid előterjesztését.
Most pedig felteszem a kérdést a tisztelt bizottságnak, kedves képviselőtársaim, e tárgyban van-e valakinek megjegyzése. De úgy látom, hogy elmulasztottam, hogy előbb - és elnézést kérek képviselő úrtól -, először az igazgató asszonynak adnék szót, legyen kerek és akkor innentől képviselőtársaimé a szó.
Parancsoljon igazgató asszony!
Dr. Felvinczi Katalin (NDI) hozzászólása
DR. FELVINCZI KATALIN (Nemzeti Drogmegelőzési Intézet): Elnök Asszony! Tisztelt Bizottsági Tagok! Az az igazság, ha belemennék a részletekbe, megtámogatván Winkfein képviselő urat, akkor nagyon sok idejüket rabolnám el; úgyhogy inkább azt mondanám, hogy ha bármilyen kérdés van esetleg a jelentésben foglalt tartalmi elemekkel kapcsolatban, akkor megpróbálok képességeimhez mérten ezekre reflektálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen igazgató asszony.
Most viszont Koszorús László képviselő úré a szó.
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! A Fidesz álláspontját szeretném röviden ismertetni ebben a témakörben és elnézést, ha kicsit hosszabb leszek, de jómagam nem vagyok szakértője a témakörnek, ezért egy írásos anyagot szeretnék ismertetni a bizottsággal.
A Kábítószer eseti bizottság 2008 novemberétől 2009 októberéig terjedő munkaperiódusának összefoglaló jelentése elkészült, bár csak néhány témát emel ki és számos megtárgyalt kérdést nem említ a jelentés. Az alábbiakban részletezett szakmai és drogpolitikai dilemmákat, illetve megállapításokat nem tükrözi a jelentés, ezért a jelentés elfogadását a Fidesz ilyen formában nem javasolja és nem is támogatja.
Az eseti bizottság parlamenti ülésszakban havonta jött össze, munkatervét végrehajtotta. Kissé hézagosnak tartjuk azonban a részvételt a nemzeti drogstratégia tervezetének kidolgozásában, illetve véleményezésében, pedig ennek elősegítése a bizottság egyik fő célja volt.
A stratégia tervezetét a Nemzeti Drogprevenciós Intézet készítette. Alapjául nem az ENSZ előírásai, hanem liberális drogpolitikák szolgáltak, mint Svájc vagy Hollandia.
A csigalassúsággal kilenc hónap alatt készült tervezet szakmai egyeztetése csapnivaló volt, ezért a tervezetet az eseti bizottság kilencedik hónapjában, a szeptemberi ülésén láthatta és mindössze négy munkanap állt rendelkezésére a bizottságnak a véleményezéshez.
A jobboldali pártok képviselőinek és szakértőinek véleménye és kritikái az eddigiekben nem kerültek beépítésre a stratégia tervezetébe, illetve mellékleteibe.
A stratégiához nem készült akcióterv, sem költségkalkuláció, nem beszélve az előzetes költséghatékonysági számításokról, ilyen módon újratermeli az előző stratégia legfőbb hibáit.
Az előző drogstratégia értékelésében az NDI egy kis magáncéget bízott meg, az értékelés módszerei nem voltak teljes körűek, a meginterjúvolt csoport összeállítása egyoldalú volt, a dokumentálás kívánnivalót hagyott maga után; hiányoznak az eredményességet igazoló kemény adatok - ebből adódóan az értékelés eredményei nem voltak torzításmentesek.
A stratégia végrehajtása sokkal sikeresebbnek tűnt a tanulmányok szerint, mint a tényleges kihatásai.
A bizottság kihelyezett ülésén a rendőrség kábítószer laboratóriumában egyértelművé vált az az álláspont, hogy a Btk. kábítószer visszaéléssel foglalkozó előírásainak újbóli megváltoztatása sem indokolt, ezt mindössze az SZDSZ szakértője vitatta.
Az eltereléssel foglalkozó kutatás, amit az NDI az előző évben ígért meg, még mindig nem készült el és nem került az eseti bizottságban bemutatásra.
A hatékony kábítószer-ellenes stratégia alapelemeit örökérvényű tapasztalatok szabják meg, melyet az ENSZ keretén belül már 20 éve összegeztek, ezek a kínálatcsökkentés, illetve a keresletcsökkentés. Gondot okoz, ha az egyes fogalmak, terminus technikusok elnevezése nem egységes, mivel azok félreértelmezhetők. Ez a helyzet az úgynevezett ártalomcsökkentési területen, de igen zavaros fogalomhalmaz; a drogfogyasztás és a függőség fenntartása csökkent, mások nem. Például az opiátok idegrendszerre gyakorolt káros hatása megmarad, a pszichiátriai kísérőbetegségek fellépnek, viszont némileg csökkenti, de nem teljesen szünteti meg a vérrel terjedő fertőzések elterjedését országunkban.
A stratégia tervezetének szemlélete nem megfelelő, hiszen nem az egészséget, illetve a még egészséges gyermeket állítja középpontba, hanem a drogfüggőkre alapoz. A tervezet ugyanis az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt, vagyis inkább ingyenes steril tűt és kábítószert tartalmazó gyógyszerrel operál életen át, mintsem a megelőzéssel.
A jelentés nem tér ki azokra a drogpolitikai vitákra, amelyek radikális és egyben rendkívül költséges és kétes hatékonyságú intézkedések bevezetését javasolják.
Sok vita folyt a drogmegelőzéssel a bizottságban és ezt sem tükrözi kellőképpen a jelentés. Éppen a Nemzeti Drogprevenciós Intézet részéről hangoztak el olyan frusztrált vélemények, hogy a drogprevenció nem működik, illetve akik manapság az elsődleges megelőzést kérik számon a stratégián, azok nem értenek a drogprevencióhoz - ez idézet, gondolom, a bizottsági jegyzőkönyvből.
A megelőzés osztályozható többféle szempont szerint is. Úgy, mint a prevenció színterei, célcsoportjai, a lefedettség mértéke a megközelítés és a módszer szerint. Az NDI évek óta azt sem tudta megoldani, hogy saját honlapján tájékoztatást adjon a szülők és egyes kábítószerek által okozott károsodásokról.
Nem kerültek be a jelentésbe az alábbi, az éves bizottsági munka során elhangzott javaslatok. Ilyen a kettős diagnózisú drogbetegek számára speciális intézetek létesítése, a drogosok detoxikálására alkalmas toxikológiai osztályok kialakítása, a fiatalkorúak számára addiktológiai osztályok és drogterápiás otthonok létrehozása, járó beteg, fekvőbeteg átfedések finanszírozása, illetve a drogterápiás intézetek szakmakódjának megadása.
Összességében még ezt hosszasan lehetne sorolni, a Fidesz nem támogatja a bizottság beszámolóját. Értelemszerűen ezeket a szakmai anyagokat szívesen átadjuk azoknak a képviselőknek, akik bővebben érdeklődnek. Köszönöm szépen, hogy ezt a türelmet megszavazták nekem.
ELNÖK: Megköszönjük képviselő úrnak a rendkívül izgalmas és érzelmileg motivált hozzászólását, most pedig átadom a szót Winkfein Csaba alelnök úrnak, tessék!
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen. Ilyenkor nekem azt szokták javasolni vagy tanácsolni, hogy fiam legalább egyszer előtte olvasd el, mert az sokat tud segíteni egy ilyen hozzászólásban. De térjünk rá a napirendre.
Először is ez nem a drogstratégia megtárgyalása; reméljük, hogy nemsokára sor fog kerülni arra is, hogy itt a Ház előtt és a bizottságban is, a következő időszakra vonatkozó hazai drogstratégiával tudunk majd foglalkozni. Ez most az éves jelentése a Kábítószerügyi eseti bizottságnak, mint ahogy mondtam, harmadik alkalommal. Nagy szívfájdalmam volt - és ezt nem tettem hozzá az elején, valószínű ez az én hibám -, hogy a Fidesz képviselői se a jelentésnek az összeállításában, se pedig azon az ülésen, ahol ezt elfogadtuk, nem vettek részt. Úgy nagyon nehéz jelentést összeállítani, ha a másik oldal még el se jön, legalább annyit megtenne, hogy részt venne és elmondaná a maga érveit, a maga hozzászólását és közösen ki tudnánk alakítani egy éves jelentést. De most azt is meg fogom tenni, hogy kigyűjtöm, hogy az elmúlt évben a fideszes képviselők hányszor voltak jelen a bizottságban, hányszor dolgoztak, hányszor szóltak hozzá, mert ott is nagyon szörnyű számokat fogunk látni.
Úgy nagyon nehéz évről évre jelentést készíteni, hogy mindig az van, hogy mondjuk, nem vesznek részt a munkában, mondjuk, nem mondják el a véleményüket, mondjuk, nem akarnak a jelentéshez hozzásegíteni, majd pedig utána nagyon bölcsen megfogalmazzák, hogy mi nem jó. Még egyszer azt fogom kérni a bizottságtól és a parlamenttől is, hogy támogassák ezt az anyagot. Hál' istennek a szakértők, akiket önök is delegáltak, azok segítették a munkánkat, és a szakértők közösen tudták ezt a jelentést összetenni és a bizottság minden egyes tagja, aki jelen volt, egyhangúlag támogatta azt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm alelnök úr. Felnézek, kérdezem képviselőtársaimat.
Lombos István képviselő úr!
LOMBOS ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök asszony. Csak annyit szeretnék mondani, hogy egy eseti bizottság megalakulása, létrejötte mindenképpen tiszteletreméltó annak a fényében, hogy egy bizonyos témát felkarol, támogat, vagy éppen figyelemmel kísér. A drogellenes eseti bizottságnak a feladata is ez lett volna az elmúlt években. Úgy gondolom, hogy nekünk, a bizottságnak, valamennyiünknek feladata, hogy elismerjük ezt a fajta munkát, amit végeztek és ahova eljutottak. Azt hiszem, hogy megoldani nem képes és nem is feladata ennek az eseti bizottságnak a magyarországi helyzetet, felhívni a figyelmet, rávilágítani bizonyos esetekre, ez a gondja, feladata és felelőssége ennek a bizottságnak és ennek megfelelt.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy volt szerencsém delegálni egy külsős tagot ebbe az eseti bizottságba, és az erről szóló információ, ami hozzám eljutott, minden esetben a lehető legpozitívabb. Nagyon sajnálom, hogy vannak az eseti bizottságnak olyan tagjai, akik bár nem vettek részt az évek során az eseti bizottság munkájában, mégis vindikálják a jogot maguknak, hogy véleményt formáljanak az ott folyó munkáról. Mégis veszik a bátorságot, hogy véleményt mondjanak az ott elkészült anyagról, amit egyébként nem is láthattak, vagy legföljebb az láthatta, aki ezt a fajta anyagot, amit most itt hallottunk, elkészítette és felolvastatta egy képviselőtársával.
Így tehát azt gondolom, hogy a bizottságunk feladata és kötelessége megköszönni az eseti bizottság minden tagjának, aki ebben részt vett, a munkát, elnök úrral együtt és továbbra is biztosítani arról a fajta támogatásról, amelyben a szociális bizottság ebben feladatot vállal és feladatot kap. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Úgy láttam, hogy Iván professzor úr jelentkezett, Béki Gabriella képviselő asszony és Koszorús képviselő úr.
Parancsoljon, professzor úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Bizottságunk! 1969 decemberében referáltam először a Pszichiátriai Klinikán az egyetemen a következő téma címmel: a kábítószer útja a világon és Magyarország érintettsége a kábítószerrel kapcsolatosan - ez jó régen volt már. Azóta is éveken keresztül részben kezeltem kábítószereseket, részben állásfoglalást fejeztünk ki, és közöltünk számos megoldást. Ez csak egy alap ahhoz, hogy megkérdezzem azt, hogy ma azok, akik egyáltalán kábítószerügyben érintett bizottságokban vagy bárhol részt vesznek, és döntés-előkészítésben részt vesznek, milyen szakértők, mihez értenek. Lehet formálisan érteni valamihez, hogy elolvasok dolgokat, lehet érteni valamihez úgy, hogy hallok innen, onnan, amonnan, megnézem az interneten hogy áll a dolog - de mi az, hogy szakértő?
Na most, az egész eseti bizottsággal kapcsolatosan azt mondom, nagyon fontos, hogy az eseti bizottság most egy éves kötelező beszámolót tartott, ez eddig rendben van, ezt aztán lehet majd véleményezni, nyilvánvaló erről lesz egy nagyobb téma is, amikor a kábítószerkérdésről, ami egy óriási kérdés, beszélünk. De máris előrebocsátom, hogy a jövőben, azt gondolom, az lenne helyes, ha a szakértő fogalmát ilyen esetben, ilyen speciális esetben, megfogalmaznánk: mégis mik a kívánalmak, mik az elvárások - egy. Kettő: olyan szakértőket kell akkor meghívni, akik ezzel valahol valamiképpen nemcsak adminisztratíve, és nemcsak intézményes pozíciójuk révén, hanem egyáltalán mégiscsak benne élve a mindennapi életben: tapasztalatokkal is, meg tudással is rendelkeznek. Nagyon kevés van ilyen, meg kell mondjam, és az úgynevezett protokolláris szakértők - miután elég régen vagyok a szakterületen és a szakmában ismerem - nagyon kevés közöttük az, aki megfelelne annak a kritériumnak, hogy a mai drogkérdésben, annak bonyolultságában, társadalomlélektanilag, biológiailag és nem utolsósorban az úgynevezett döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel kellőképpen rendelkezne, ez sokkal fontosabb dolog.
A drog pandémium az épp olyan pandémia, csak tartós és hosszú távon érvényesülő pandémia, ami a H1N1, meg az Air influenza, aminek 40 millió áldozata volt, és a többi - tehát ez egy szörnyűséges kérdés. Itt nem lehet elsiklani úgy, hogy jó, megvolt a kábítószer eseti bizottságnak az éves véleménye, ez sokkal mélyebb, a nemzet fennmaradásának kérdése, és ezért nagy-nagy felelősséggel felvetem, hogy a szakértést, mint olyat, ne csak formálisan, így hangzásra fogadjuk el konszonánsan, hanem nézzük meg, kik hogyan szakértők.
A második megjegyzésem, és máris befejezem. Természetszerűen Koszorús Lászlónak ezt a felszólalását nagyon korrektnek, becsületesnek tartom abból a szempontból, hogy jóllehet részben nem az ő szakterülete, de részben az ifjúságán keresztül ő közelebb van ahhoz a réteghez sokkal, mint az idősebb korosztály, akiknek a fertőzöttsége, érintettsége mégis a drog szempontjából meghatározó, és sajnos itt van a kellős közepén a mindennapi életünk problémáinak, konfliktusainak is tehát nagyon korrektnek tartom, hogy ő vállalta, megnyilatkozott. Nem őt kellene kritizálnunk, hanem azt kellene figyelembe venni, hogy majd a részletesebb dolgoknál, majd a drogstratégia kialakításnál ezeket a szempontokat fel is használjuk, és ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezeket a szempontokat felvetette. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen professzor úr.
Béki Gabriella képviselő asszony és utána Koszorús László képviselő úr.
Tessék!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Elnök asszony, őszintén örülök annak, hogy a javaslatokat, a javasolt intézkedéseket olvasva, azt érzékelem, hogy ez az egyébként teljesen speciális eseti bizottság nem szűk értelemben foglalkozott a kábítószerrel, hanem tágabb kitekintésben az addikcióval. Így például, nekem kifejezetten öröm, hogy az alkohol, mint probléma, több javasolt intézkedésben szóba kerül, illetve az addikció maga; és különösen örülök annak, hogy a 11. pont kifejezetten és konkrétan azt az igényt fogalmazza meg, hogy elő kell segíteni az alkoholstratégia mielőbbi megalkotását és életbe léptetését. Ez hihetetlen nagy adósság, úgyhogy csak gratulálni tudok ahhoz, hogy ez az eseti bizottság elindult ebbe az irányba és tág értelemben foglalkozott az addikcióval, ezért a magam részéről természetesen támogatom a beszámolót.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő asszony.
Koszorús László képviselő úr, parancsoljon!
KOSZORÚS LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Annyival egészíteném ki a hozzászólást, hogy nyilvánvalóan - mint ahogy elmondtam a felolvasás előtt is - ez Spiák Ibolyának, a kábítószer eseti bizottság fideszes tagjának a véleményét és a Fideszét, a Fidesz véleményét tükrözi. Tehát arra kérem meg, ha már elnök asszony, vagy alelnök úr egy ilyen pozíciót vállal egy bizottságban, akkor legalább ehhez a pozícióhoz mérten véleményezze, illetve kritizálja meg azon képviselőknek a felszólalását, akik egy pártnak vagy egy bizottsági tagnak a véleményét olvassák fel, még akkor is, ha nem szakértői ennek a területnek - tehát Csaba, nagyjából egykorúak vagyunk, kérlek, máskor türtőztesd magad.
ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most pedig megadom a szót Winkfein Csaba alelnök úrnak, mint előterjesztőnek.
Winkfein Csaba további reflexiója
WINKFEIN CSABA (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Képviselőtársaim! Próbáltam egy tanácsot elmondani a bizottságnak, amit nekem szoktak mondani; ha ezt valaki magára veszi, hát ám tegye, de azt gondolom, hogy érdemes egy tanácsot megfogadni, én így szoktam tenni ebben az esetben.
Térjünk vissza a napirendhez. Két területről szeretnék egy pár szót mondani. Az egyik a szakértők kérdése, a szakértők definiálása, ki hogy lett delegálva a bizottságba. A bizottság megalakulásakor minden egyes parlamenti pártnak volt lehetősége egy-egy szakértőt delegálni. Maga a párt döntötte el, hogy kit tart szakértőnek, kit delegál. A jelenlegi szakértők a kezdetek óta a bizottság tagjai szakértőként, és ők azok, akik most már harmadik alkalommal állítják össze ezt a jelentést, tehát azt gondolom, hogy ezek a szakértők, minden egyes párt maga dönti el, hogy kit gondol szakértőnek és ki az, akit ide delegál ebbe a bizottságba.
Béki képviselő asszonynak a hozzászólásával teljes mértékben egyetértek. Jómagam tavaly, tavalyelőtt találkoztam ezzel a témával, és úgy gondolom, hogy mindenképpen érdemes foglalkozni az alkoholstratégia, az alkohol kérdésével, sőt azt szeretném javasolni majd a következő ciklus képviselőinek, ha gondolkoznak majd abban, hogy egy eseti bizottságot létre kívánnak hozni, hogy akkor érdemes egy kábítószerügyi és addiktológiai, vagy alkohol kérdésekkel, szenvedélybetegséggel foglalkozó eseti bizottságot létrehozni. Ennek a nevét nem találtam ki, ha lesz lehetőségem, akkor megpróbálok majd dolgozni, ha nem, akkor pedig csak szakmailag szeretném javasolni, hogy mindenképpen érdemes lenne egy ilyen szenvedélybetegségek körével foglalkozó eseti bizottságot létrehozni, amiben benne van az alkohol, a kábítószer és sorolhatnánk a többi szenvedélybetegséget.
Köszönöm szépen, és kérem szépen a bizottságot, hogy támogassák a jelentésünket. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen képviselő úr. A vitát lezárom.
A harmadik napirendi pontunk a) pontja szerint arról szavazunk első helyen kijelölt bizottságként, hogy a Kábítószerügyi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés általános vitára alkalmas-e. Aki igennel szavaz, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) 16 igen. A nem szavazatokat kérném szépen. (Szavazás.) 11 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1.
A bizottságunk általános vitára alkalmasnak találta.
A b) pont alatt azt is meg kell szavaznunk, kedves bizottság, hogy mi a vélemény arról, hogy a bizottságunk úgy nyújtja be ezt a jelentést az Országgyűlésnek, kéri, hogy ezzel a jelentéssel az Országgyűlés foglalkozzon és fogadja el. Amennyiben ez támogatást nyer, akkor kérem szépen, azok, akik így gondolják, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.) 16 igen mellett, a nem szavazatokat kérem szépen. (Szavazás.) 11 nem. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Tehát 16 igen, 11 nem és 1 tartózkodás mellett a bizottságunk ennek megfelelően fogadja el és nyújtja be ezt az önálló indítványt.
Kedves Képviselőtársaim! Kérdezem a tisztelt bizottságot, hogy többségi, kisebbségi előadót ennek a jelentésnek a tárgyalásához kíván-e állítani. A többségit Béki Gabriella képviselő asszony. A kisebbségi véleményt, kérdezem Koszorús László képviselő urat, van-e kisebbségi előadásra igény. Koszorús László képviselő úr lesz az ellenzék részéről.
Most pedig kedves képviselőtársaim, bezárva a 3-as napirendi pontot, a 4-es: egyebeknél csak egyetlen dolgot szeretnék mondani. Arra készüljetek lelkileg, hogy nagy valószínűséggel hétfőn nem, ellenben kedden, komoly súlyos témákkal egy bizottsági ülést tartunk - a jövő héten, kedden.
Még egy gondolatot engedjetek meg. Két konferencia van olyan témában, november 10-én és 12-én, ami bennünket érdekel. November 10-én a Miniszterelnöki Hivatalban 20 éves a gyermekjogi egyezmény című Konferencia, megkaptátok rá a meghívást; és november 12-én 9 órától az Országgyűlési Biztosok Hivatalában a fogyatékossággal élők jogairól, egy éves projektjéről egy beszámoló és konferencia lesz - kérlek benneteket, aki tud, vegyen ebben részt.
Miután nektek, a kedves bizottságnak, úgy látom, nincsen ebben a pontban felvetése, bezárom a bizottság mai ülését és kívánok nagyon eredményes munkát és hetet mindannyiótoknak. Viszontlátásra, szervusztok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 20 perc)
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné