ISZB-1/2010.
(ISZB-99/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának
2010. február 8-án, hétfőn, 9 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház I. emelet III. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11310. szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
1. Egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11310. szám) (Kapcsolódó módosító javaslat megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
2. Egyebek
Elnököl: Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP), a bizottság elnöke
Winkfein Csaba (MSZP) alelnök
Bókay Endre (MSZP)
Deák Istvánné (MSZP)
Dér Zsuzsanna (MSZP)
Érsek Zsolt (MSZP)
Lombos István (MSZP)
Dr. Szabóné Müller Timea (MSZP)
Dr. Tóth István (MSZP)
Török Zsolt (MSZP)
Dr. Iván László (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Béki Gabriella (SZDSZ)
Dr. Dragon Pál (független)
Helyettesítési megbízást adott
Soltész Miklós (KDNP) László Tamásnak (Fidesz)
Érsek Zsolt (MSZP) megérkezéséig Dr. Szabóné Müller Timeának (MSZP)
Farkas Imre (MSZP) Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyinek (MSZP)
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Lombos Istvánnak (MSZP)
Dr. Nyul István (MSZP) Dr. Tóth Istvánnak (MSZP)
Rónavölgyi Endréné (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Tóbiás József (MSZP) Deák Istvánnénak (MSZP)
Hirt Ferenc (Fidesz) Dr. Szabó Erikának (Fidesz)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz) Dr. Iván Lászlónak (Fidesz)
Vígh Ilona (Fidesz) Dr. Lanczendorfer Erzsébetnek (KDNP)
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika főosztályvezető (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Horváth Péter szakmai tanácsadó (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
Dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes (Szociális és Munkaügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 05 perc)
DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Jó reggelt kívánok. Szervusztok. Szeretettel üdvözlöm a tisztelt bizottságot, a kedves munkatársakat és nem kevésbé a kedves vendégeket a mai bizottsági ülésünkön.
A kiküldött napirendi pontok tekintetében nincs változás, ezért mindenekelőtt azt kérdezem a tisztelt bizottságtól, hogy van-e a napirendi pontokhoz hozzáfűznivalójuk. (Nincs jelzés.)
Ha nincsen, akkor kérném szépen, hogy a napirendi pontokat kézfelemeléssel szíveskedjen a bizottság megszavazni. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú igen.
Az 1-es napirendi pont címe: egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Első helyen kijelölt bizottság vagyunk, és mielőtt a bizottság számára eredetileg megküldött módosítókról beszélnénk, előbb szeretnék egy rövid megbeszélést tartani a tisztelt bizottsággal a jövő hét vonatkozásában.
A polgári törvénykönyvvel kapcsolatos módosító indítványokat ennek a mi bizottságunknak, miután első helyen van kijelölve, mindent látnia kell. Ugyanakkor van egy olyan módosító javaslat, amelyet első helyen a foglalkoztatási bizottság tárgyal most, tehát ők is 9 órakor kezdték az ülésüket, benyújtja, ha megállapította, hogy ezt elfogadja a bizottság. Na most, erről a benyújtandó javaslatról is a tisztelt bizottságnak véleményt kell alkotni - erre két lehetőségünk nyílik. Az egyik, hogy megvárjuk, amíg a foglalkoztatási bizottság benyújtja ezt a törvényjavaslatot, illetve módosító javaslatot, amelyet rögtön átküldenek ide nekünk, és egy kis szünet elrendelésével (miután a szakértőknek előzetesen volt módjuk tájékozódni) megtekinti a bizottság, és megnézzük, hogy tudunk-e a mai napon erről határozni. Ha úgy ítéli meg a bizottság, hogy ezt ilyen tempóban nem kívánja csinálni, akkor természetesen a jövő hétfőn össze kell ülnünk. Hozzátenni szeretném, hogy egyelőre nem látszik más téma még, tehát akkor ennek a foglalkoztatási bizottságnak a módosítója miatt természetesen össze kell jönnünk, hogy ezt hétfőn reggel, vagy valamikor hétfőn délután a parlamentben - ez megint egy választás kérdése - határozzunk.
Tehát mindenekelőtt azt hadd kérdezzem meg a bizottságtól, hogy ha mi úgy végzünk, viszonylag időben, és benyújtja a foglalkoztatási bizottság ezt a módosító javaslatot, kívánja-e most megtárgyalni, vagy a másik variáció, hogy a jövő héten hétfőn - kérem szépen, egy kicsit nézzetek össze, gondoljátok végig.
Kedves bizottság, ez informális beszélgetés volt, tehát megvárjuk, ha a foglalkoztatási bizottság ezt elkészíti, ide behozza, átküldi, akkor ezt máris kiosztjuk. Köszönöm szépen.
Most pedig a tisztelt bizottság vegye maga elé a tárgyalandó anyagokat, és a vendégeket kérem szépen, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. Először is tisztelettel és szeretettel köszöntöm a módosító indítványok tárgyalásához érkezett kedves kollegákat: Katonáné Pehr Erika főosztályvezető asszonyt, dr. Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes asszonyt és Horváth Péter szakmai tanácsadó urat a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy a kiegészítő ajánlással kezdjünk, ki is osztottuk. Szabó Éva képviselő asszony visszavonta a javaslatát, de dr. Répássy Róbert képviselő úr egy módosítást nyújtott be, ez az én olvasatomban a hatálybalépésnek egyfajta módosítása. Erről kérdezem a tárca, illetve a kormány képviselőjét, mit szólnak ehhez.
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, merthogy vannak olyan rendelkezések, amely nem a Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódik. Például, hogy a működési engedély tulajdonképpen csak a nyilvános gyerekvédelmi gyámügyi eljárásban a határozatok nem nyilvánosak. Vagy az, hogy a családok átmeneti otthonába be lehet fogadni a 21 éves fiatal felnőttet is; vagy az, hogy a szociális névjegyzékkel kapcsolatos rendelkezések a Gyvt.-ben kerülnek szabályozásra; vagy az, hogy mi a fenntartó fogalma, tehát ez teljesen független a Ptk.-tól, nem kell felkészülési határidő - úgyhogy változatlanul a benyújtott 15 napos hatálybalépést javasoljuk, ezért a kapcsolódó módosító indítványt nem támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a kormány szerint nincsen szükség erre a 6 hónapos felkészülési időre.
Kérdezem kedves képviselőtársaimat, vélemény, kérdés van-e az elhangzottakkal kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor szavazásra teszem fel a kérdést, és mielőtt ezt megteszem, gyorsan ismertetem a helyettesítéseket.
Soltész Miklós alelnök urat László Tamás, Érsek Zsoltot Szabóné Müller Timea, Farkas Imrét Vidorné Szabó Györgyi, Juhászné Lévai Katalint Lombos István, Nyul István dr.-t Tóth István, Rónavölgyi Endrénét Winkfein Csaba alelnök úr, Tóbiás József képviselőtársunkat Deák Istvánné, Hirt Ferenc képviselőtársunkat dr. Szabó Erika képviselő asszony, dr. Hoppál Péter urat Iván László professzor úr, Vígh Ilona képviselőtársnőnket pedig dr. Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony helyettesíti - határozatképes a bizottság természetesen.
Most tehát felteszem a kérdést a bizottságnak, tehát dr. Répássy Róbert képviselő úr kapcsolódó módosító indítványát a bizottságunk részéről ki az, aki támogatja, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) 8 igen. Aki nem támogatja, kérem, jelezze! (Szavazás.) 16 nemmel a bizottságunk nem támogatta. Köszönöm szépen.
A következőre térünk át, ami bizottsági módosító indítványként szerepel, ez pedig a fogyatékos intézmények kitagolásával kapcsolatos kérdéskör, elég sok módosító passzussal. Ezt kiküldtük a tisztelt bizottságnak és ennek a tárgyalásához, ha jól tudom, Horváth Péter úr készült. Kérném szépen, hogy tájékoztassa a bizottságot, hogy miről szól ez a módosító javaslat, és kérem arról is számoljon be, hogy mi a kormány álláspontja, mert mi úgy tudjuk, hogy a civil szervezetekkel történő egyeztetésnél merültek fel viták, kérem térjen ki erre is. Köszönöm szépen.
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Ismert, hogy a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény 2010. január 1-jei határidővel határozott meg egy feladatot. Ez a feladat úgy szólt, hogy a fogyatékos emberek állapotának a megvizsgálása alapján az arra alkalmas fogyatékos emberek számára lakóotthoni ellátást, az erre nem alkalmas fogyatékos emberek számára pedig a régi nagy létszámú bentlakásos intézményeknek a modernizálását kell végrehajtani. Menet közben, 2007-ben, Magyarország csatlakozott a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményhez, amely ennél egy határozottabb irányvonalat jelöl ki, és részben azt az értéket tartalmazza, hogy nem egy bizottságnak kell a fogyatékos emberek állapotát megvizsgálnia, hanem a fogyatékos embereknek a jogává teszi, hogy eldöntsék, milyen körülmények között kívánnak élni. Másrészről a közösségi alapú ellátásoknak a megszervezésében, az otthon nyújtott támogatásban, illetve a kisebb létszámú lakóotthoni ellátásban jelöli ki a jövőt.
Az előttünk lévő bizottsági módosító indítvány ebben az irányban tesz egy határozott lépést, amikor a szociális törvénynek a módosításával kimondja, hogy 2011. január 1-jét követően fogyatékos személyek ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás céljából új férőhelyet csak lakóotthoni formában lehet létrehozni. Tehát egyrészt megszünteti a választásnak a bizottságra történő terhelését és a fogyatékos személy döntésétől teszi ezt függővé - ez későbbi passzusokból derül ki -, másrészről a lakóotthoni ellátást jelöli meg, mint lehetséges ellátási formát. Itt, mint minden más paragrafusban, nagyon sok érdeket kellett egyeztetni. A 2011. január 1-jei hatálybalépést az indokolja, hogy ebben a pillanatban is vannak részben saját, részben kormányzati forrásból folyamatban beruházások, amelyeket be kell tudni fejeznie a fenntartónak még a beruházásra megnyert összeg időpontjáig, tehát a beruházásról szóló eredményhirdetés időpontjában hatályos szabályozás alapján.
Ezen kívül a módosítás a fogyatékos személyek jogairól szóló törvényt is érinti. Itt az egyik legfontosabb rendelkezés, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak szerint kell a kitagolást megtervezni. A 19-es cikk nemcsak intézményi, lakóotthoni típusú ellátásról, hanem közösségi alapú ellátásokról is szól. Ezt a tervezést - a javaslat szerint - 2010. december 31-ig kell elvégezni, és hogy addig is meginduljon ez a kitagolási folyamat, a törvény előírja, hogy 2013. december 31-ig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást. Ebben a pillanatban ennek az 1500 férőhelynek a kiváltására rendelkezünk garantált forrással a társadalmi infrastruktúra, illetve a közép-magyarországi operatív programmal.
A tárca, tehát a kormányállásponttal kapcsolatban a következőt tudom mondani. Ebben a pillanatban a Miniszterelnöki Hivatal és a szociális tárca vezetése, illetve a Pénzügyminisztérium szakértői szinten támogatja ezt az előterjesztést, a kormány a végső döntést szerdán fogja meghozni, tehát az előbbiek álláspontját tudom itt képviselni, mi ezt a módosító javaslatot támogatjuk. A civil szervezetekkel kötöttünk egy megállapodást tavaly novemberben, abban az időben volt a parlament előtt egy törvényjavaslat, ami a határidőnek a kitolását javasolta 2013-ra, mindenféle egyéb rendelkezés nélkül - akkor a kormány nevében a szociális tárca kötött egy megállapodást a fogyatékosügyi szervezetekkel. Nem kerítünk sort a határidőnek ilyen kitolására, egyéb garanciális elemek beépítése nélkül, mi a magunk részéről úgy gondoljuk, hogy ezzel a megállapodást teljesítettük. Amennyi garanciális elemet az önkormányzati, a nagy létszámú bentlakásos intézmények és a költségvetési ellenérdekeltségek mellett el lehetett a törvényben helyezni, azt megtettük. Ebben a pillanatban az érdekvédelmi szervezetek ezt a módosítót kevésnek találják.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főtanácsadó úr. Most megkérdezem a kedves képviselőtársakat, hogy az írásos anyag, illetve az elhangzottak fényében van-e vélemény, hozzáfűznivaló, kérdés.
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Ebből a bevezetőből sok minden világos. A legszomorúbb az egészben az, hogy eltelt egy határidő, amikor végül is nem teljesült az, ami egy 1998-as törvényben szerepelt - 2010. január 1-jéig kellett volna végrehajtani dolgokat. Most teljesen mindegy, hogy közben volt egy 2007-es csatlakozás egy ENSZ egyezményhez, ezzel együtt itt gyakorlatilag egy nagyon jelentős mulasztás van, és azok a számok, amik itt szerepelnek az előterjesztés indokolásában, hogy 1500 férőhely kiváltását két nagy pályázati forrás biztosítaná, lehetővé tenné, de látható, hogy ez sem történt igazán meg, vagy legalábbis bizonyos beruházások elindultak, de nem történt meg. Viszont a másik szál az egészen mellbevágó, hogy 20 ezer férőhely kiváltását kellene december 31-ig kitalálni. Ez azt jelenti, hogy mondjuk az 1998-tól mostanáig tartó időszakban, 8 évig a szocialisták kormányoztak és szinte nem csináltak semmit sem, áttolják ezt az egészen rendkívüli méretű feladatot a következő kormányra.
Az 1500 és a 20 ezer, azok nagyon mellbevágó számok, tehát ha azt látjuk, hogy 2010. január 1-jéig nem történtek kellő lépések és ilyen méretű beruházásokat kell végrehajtani, meg ennyi emberről kellene gondoskodni, az azt jelenti, hogy itt nagyon súlyos mulasztásokat követett el az MSZP. Látjuk azt, hogy évek óta folyamatosan csökkentették a fogyatékosokat ellátó intézmények költségvetési támogatását, bezárták az OPNI-t, nem gondoskodtak az ott ellátottakról, pályázati útra tereltek több fogyatékosokat érintő forrást, ezzel is nehezítik az intézmények fenntartását.
Tehát mi azt érzékeljük, hogy itt lehet lakonikus egyszerűséggel elmondani tényeket, de itt egy nagyon jelentős mulasztás van, ami a következő kormányt fogja nagyon nagymértékben terhelni, úgyhogy mi ezzel kapcsolatban tartózkodni fogunk; úgy látjuk, hogy ezek a mulasztások nagyon súlyosan fogják terhelni - még egyszer mondom - a következő kormányt.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Annyit hadd fűzzek hozzá, hogy egyben meg is nyugtatott, mert, ha jól vettem ki a vita lényegét, arról szól a történet, hogy sokkal több mindent kellett volna most szabályozni ebben a kérdésben, a civilek maguk is azon az állásponton vannak, hogy nem elegendőek az itt felsoroltak. Ugyanakkor a képviselő úr hozzászólásából megnyugodtam, mert bármelyik is lesz a következő kormány, azt gondolom, hogy az elsők között fognak ezek szerint sort keríteni arra, vagy fogunk sort keríteni arra, hogy ezeket a kérdéseket tovább boncolgassuk, és további eredményeket hozzunk; tehát ezzel nincs lezárva ez a kérdés messze nem, hanem az első lépés történik meg a képviselő úr elmondásában a semmihez képest, ez valami, így gondolom.
Képviselőtársaim, ha nincsen további kérdés - megkérdezem főtanácsadó urat, hogy óhajt-e reflektálni, legyen kedves.
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Nagyon röviden szeretnék reflektálni. Ugyanis a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, ott, ahol a határidőről rendelkezik - még egyszer elmondanám -, kétfajta megoldást engedett meg. Az egyik megoldás az volt, hogy a fogyatékos emberek állapotának a felülvizsgálata alapján maradhatnak ezekben a nagy létszámú intézményekben, csak a körülményeket kell modernizálni; a másik megoldási lehetőség az volt, hogy ott, ahol a bizottság a fogyatékos embert önálló életvitelre alkalmasnak tartja, ott számukra lakóotthoni ellátást kell biztosítani.
A személyes értékrendem: a lakóotthoni világot preferálom, de mégis azt kell hogy mondjam, hogy ami a törvényben ebben a pillanatban hatályos módon szerepel, az választási lehetőséget biztosított. Kormányzati ciklusban 20 milliárd forintot fordított a kormány a nagy létszámú bentlakásos intézményeknek a modernizálására, a régi intézményeknek a korszerűbb, modernizáltabb férőhelynek a megteremtésére, illetve három év alatt valamennyi nagy létszámú bentlakásos intézményben - egy kormányrendelet alapján - megtörtént a fogyatékos embereknek a felülvizsgálata. Ennek a felülvizsgálatnak az eredménye az volt, hogy a nagy létszámú intézményekben élőknek a többségét nem gondolták alkalmasnak a lakóotthoni ellátásra. Tehát ebben a megközelítésben mulasztás nem történt. Az egy másik kérdés, hogy 2007 óta és azt megelőzően is lehetett volna radikálisabban képviselni az értékváltást a lakóotthonnak, illetve a közösségi alapú ellátásnak, mint értéknek a megjelenítését, ez a törvényjavaslat éppen ezt az új értéket próbálja úgy megerősíteni, hogy most már ne legyen választási lehetőség. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Iván László professzor úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Mindössze egyetlenegy fogalom meghatározással kapcsolatosan. Úgy tudom, most már a szakmai szervezetek, a szakmapolitika is elfogadta, hogy fogyatékkal élőkről beszélünk és nem fogyatékosokról - ezt csak ajánlom figyelmünkbe.
ELNÖK: Szomorúan hallom. Köszönöm szépen, professzor úr.
Szaktanácsadó úr!
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Elnézést kérek, de erre hadd reagáljak. A fogyaték kifejezés a katonai kéziszótárban szerepel, és a háborúban elesett katonáknak a számát mérjük a fogyatékkal. Hozzá kell tegyem, rengeteg jogszabályunk a fogyatékkal élő kifejezést használja, nagyon nehéz ezt a katonai szótárban szereplő szót kiirtani a jogrendből, illetve a szakmai közéletnek a párbeszédjeiből is, ezért hívjuk az ENSZ egyezményt is fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménynek.
ELNÖK: Tehát fogyatékossággal élő, vagy most mi a meghatározás, ezt szeretném tudni?
HORVÁTH PÉTER (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): A fogyatékossággal élő személyt használjuk 2007 óta, illetve ezt próbáljuk elterjeszteni, ez egy nagyon hosszú szó; és mivel a hosszú szavakat nem nagyon szereti a jogalkotás, ezért a fogyatékos személy is még mindig jobb, mint a fogyatékkal élő, merthogy annak van egy speciális, a honvédelem területén már lefoglalt jelentéstartalma. (Dr. Iván László: Szabad erre reflektálni?)
ELNÖK: Professzor úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tehát, miután hála istennek nincs magyar néphadsereg és nincs hadsereg, úgy gondolom (Közbeszólás.) - tessék? (Lombos István: Nincs?) nincsen magyar hadsereg azon kívül, amennyi van. De ezt a fogalmat persze elfogadtam és elfogadjuk, a Magyar Szociálpolitikai Társaság másfél évtizede ezt tárgyalta, de mindenképpen pejoratívabb a fogyatékos személyiség, mint a fogyatékkal élő, vagy fogyatékossággal. Szerintem, néhány emberen kívül, senki nem gondol arra, hogy ez a honvédségtől átvett fogalom, tehát ezt felvetettem, azt gondolom, hogy nyugodtan használhatjuk azt, hogy fogyatékkal élők, vagy fogyatékossággal élők, de akkor azt érdemes kiírni - finom különbség, de komoly attitűd és beállítódáson túlmenően, minősítő megjegyzés is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ezt a vitát most lezártam, köszönöm a véleményeket. Az elhangzottak fényében a nem könnyű döntést majd legközelebb.
Kedves képviselőtársaimat felkérem, hogy foglaljanak állást a Ptk.-hoz kapcsolódó módosító tárgyában. Az, aki támogatja ennek a módosító indítványnak a benyújtását, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 16 igen. Nem szavazatra nem került sor. Dragon képviselő urat nem tudom hova számoljam? (Dr. Dragon Pál jelzi, hogy tartózkodik.) Szintén tartózkodik, ez esetben 9 tartózkodás mellett, a bizottságunk benyújtja ezt az indítványt. Köszönöm szépen.
A következő, szintén ebben a tárgyban megfogalmazott és benyújtandó módosító javaslat az örökbefogadással kapcsolatos néhány - véleményem szerint - technikai módosítót tartalmazza. Megkérdezném, nem tudom, hogy a főosztályvezető asszony, vagy a főosztályvezető-helyettes asszony lesz az, aki a bizottságot erről tájékoztatja. (Jelentkezésre.)
Főosztályvezető asszony, tessék szíves!
DR. KATONÁNÉ DR. PEHR ERIKA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Egy fontos momentumot akartunk a Ptk.-ban érvényesíteni, tekintettel arra, hogy a külföldi örökbefogadás mindig nagyobb gyermekekről szól, hogy a hazai örökbefogadásukat, tehát a magyar családokba való juttatásukat segítsük elő az örökbefogadási gyes bevezetésével, akik 3 és 10 év körüli gyerekeket fogadnak örökbe. De a törvénytervezet, tehát a törvényjavaslat azt tartalmazta, hogy az örökbefogadás jogerőre emelkedésétől illesse meg ezen örökbefogadó szülőket a gyes. De látva, hogy az alap gyes is és minden más családtámogatási lehetőség már akkor megilleti az örökbefogadó családot, amikor hozzá a gyámhivatal határozattal kihelyezi, ezért a módosítás arra irányult, hogy egy összhangot teremtsünk az alapszabály, illetve ennek speciális szabályai között. Tehát - hasonlóan, mint az alap gyes - itt is már az örökbefogadáshoz, a hozzájuk kihelyezett gyerek idejével kapcsolatban, illesse meg ez a támogatás, és jelzem, hogy szinte nincs is olyan engedélyezés már, hiszen alkalmas szülőkhöz helyezik ki, a gyermek egészségügyi, személyiségi állapotáról történő tájékoztatás után. Tehát hogy nem jellemző, szinte minimális az, hogy nem eredményes ez a gyes, engedik már az örökbefogadást a gyámhivatalok, tehát egy összhang megteremtése van és ezek a kihelyezések mindig sikeresek, erre irányul ez a módosítási indítvány, ezért támogatjuk.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető asszony.
Kérdezem kedves képviselőtársaimat, kérdés van-e. (Nincs jelzés.) Ha nincsen, akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Tehát ezt a bizottsági módosító indítványt nyújtsa-e be a tisztelt bizottságunk, amely az örökbefogadásnak ezzel az elsimításával kapcsolatos.
Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 17 igen mellett, a nem szavazatokra nem került sor - 8 tartózkodás mellett, a bizottságunk a benyújtást támogatta. Köszönöm.
Kedves képviselőtársaim, közben megérkezett a foglalkoztatási bizottság anyaga, amelyet most Gabika kiosztott mindannyiótoknak, és miután volt az asztalotokon még egy olyan módosító, amelyet kiküldeni ugyan nem tudtunk, de reggel odaadtuk, most úgy rendelnék el egy pár perces szünetet - és kérem, jelezzétek, ha át tudtátok nézni az anyagot -, hogy azt is fussátok át.
Arról, amit kiosztottunk, hadd jegyezzem meg, hogy ez tulajdonképpen egy esélyegyenlőségi kérdést boncolgat, de miután mi vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, nem volt módom azt mondani, hogy ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, annál is inkább, mert nekem módom volt áttekinteni. Egy olyan kérdést szabályoz, amely azt mondja, hogy az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatásának mik lehetnek a feltételei, pontosítja, jobban szabályozza, tehát hiányzott az eddigi szabályozás, most ezt megteszi ezzel. Azt gondolom, hogy mindenképpen segítjük a Ptk. végrehajtását akkor, ha ezt mi támogatjuk, de kérem szépen, hogy legyen kedves a bizottság valamennyi tagja ezt is olvassa el, és akkor most csendben maradtam erre az időre. Köszönöm.
(Rövid szünet.)
Úgy látom, kedves képviselőtársaim, hogy lassan sikerül a végére érni mind a két módosító áttanulmányozásának. Persze könnyű dolgunk van, mert mind a kettőhöz kiváló szakértői segítséget kapunk, ezért aztán ezt a bizonyos szünetet befejezzük, folytatjuk tovább a bizottság ülését. Elsősorban az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység folytatásával kapcsolatos módosító indítványról szeretném, ha beszélnénk.
Lakatos Hedvig főosztályvezető-helyettes asszonyé a szó!
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Bizottság! Tavaly ősszel a költségvetést megalapozó egyes törvények keretei között került sor az egyenlő bánásmód törvény módosítására. E módosítás keretében a törvény kötelezővé tette az önkormányzatok számára, hogy úgynevezett esélyegyenlőségi programot készítsenek, 2010. május 1-jétől írta elő ezt a kötelezettséget az önkormányzatok számára. Ezen kötelezettség mellett a törvény azt is tartalmazza, hogy szakértőt kell igénybe venni az esélyegyenlőségi programok elkészítéséhez, valamint a törvény rendelkezett arról is, hogy 2010. július 1-jétől az önkormányzat sikeresen csak akkor pályázhat bármilyen európai uniós, vagy hazai forrásra, ha ilyen esélyegyenlőségi programmal rendelkezik - tehát ezek nagyon szigorú kötelezettségek az önkormányzatokra nézve.
A törvény felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz. A felhatalmazó rendelkezés értelmében, kormányrendeletben kell szabályozni a szakértői névjegyzékkel kapcsolatos kérdéseket. A felhatalmazó rendelkezés ugyanakkor szintén május 1-jén lép hatályba.
Bevallom önöknek őszintén, hogy a végrehajtás fázisában vagyunk, tehát készítjük a kormányrendeletet, és voltaképpen úgy ítéltük meg, hogy egyszerűen ebben az ütemezésben és ezzel a felhatalmazó rendelkezéssel nem lehetséges ennek az önkormányzati kötelezettségnek a szakszerű, pontos végrehajtása, bizonyos kérdéseket a szakértőkkel kapcsolatosan törvényi szinten kell rendezni. Amióta van a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény, azóta, ha elő akarjuk írni bármilyen szakterülettel összefüggésben, hogy büntetlen előéletű személy végezheti azt, azt csakis kizárólag törvényi szinten tehetjük meg. Ez is hiányzik az esélyegyenlőségi törvény most hatályos, pontosabban kihirdetett rendelkezéséből.
Továbbá számos kérdést törvényi szinten kell rendezni, ezt kívánja pótolni a módosító indítvány, és mindamellett halasztani akarja a végrehajtás bizonyos időpontjait, méghozzá a szakszerű végrehajtás szempontjából. Azt írja elő a módosító indítvány, hogy május 1-jével, tehát 2010. május 1-jével csak és kizárólag a szakértői névjegyzékre, illetőleg a szakértőkkel kapcsolatos törvényi rendelkezésekkel összefüggő rendelkezések törvényi rendelkezései lépjenek hatályba, ugyanakkor az önkormányzatok számára az esélyegyenlőségi programmal történő rendelkezési kötelezettséget csak 2011. január 1-jével írná elő a módosító indítvány.
Ez biztosítaná azt, hogy ha május 1-jén hatályba lép a kormányrendelet a szakértői névjegyzékről, akkor felállna a nyár folyamán ez a szakértői csapat, amelyet már az önkormányzatok az ősz folyamán - a január 1-jei kötelezettségük teljesítésének előkészítése keretében - igénybe tudnának venni, merthogy szakértőket kell igénybe venni, és ily módon 2011. január 1-jére voltaképpen valóban minden felelős önkormányzat tudna megfelelő szakmai színvonalon elkészült, elkészített esélyegyenlőségi programmal rendelkezni. Ezért kérem a tisztelt bizottságot, hogy ezt a módosító indítványt mindenképpen támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Iván László professzor úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt szeretném megkérdezni, hogy a szakértő kiválasztásához szükséges feltételek között milyen eljárási mód ajánlott, tehát kik fogják a szakértői névjegyzékbe javasolni: ez egy önként jelentkezés, meghirdetés alapján, vagy valamiféle irányított választás - ez az egyik kérdés.
A másik, hogy az esélyegyenlőségi szakértőnek végül is milyen végzettsége, vagy milyen szakképzettsége van, kell-e egyáltalán, ha igen, akkor az milyen, mert ez egy ilyen eléggé tágan értelmezhető szakértőséget jelent.
Még egy harmadik kérdés. Nyilvánvaló, hogyha bírósági ügyként lezárttá vált valami, akkor a nyilvántartásban szerepel. De, ha valakinél eljárás van folyamatban, tehát még nem döntöttek - előzetesben van, még vizsgálatok zajlanak -, akkor ezekkel a személyekkel például mi a helyzet? Én most nem akarok a mai aktuális dolgokra utalni, de hát ez egy felvetődő kérdés.
ELNÖK: Köszönöm szépen, professzor úr.
László Tamás képviselő úr!
LÁSZLÓ TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Nekem is inkább kérdéseim vannak. A XV. kerületben már készült ilyen esélyegyenlőségi program, készült antiszegregációs program, IVS és hasonló - ezek mind új fogalmak, új kötelezettségek az önkormányzatok számára. Ezeket elolvasva, azt látom, hogy egy kicsit elkésett ez a szakértői névjegyzék felállítása, mert az elkészült anyagok olyan mértékben hemzsegnek a hibáktól és egyszerűen a helyi ismeret tökéletes hiányáról tanúskodnak, minthogyha valahol egy kaptafára összeállítottak volna egy mintát, és annak alapján egyszerűen csak a fejléceket cserélgették ki. Mi lesz ezekkel az anyagokkal, tehát mi lesz a már meglévő anyagokkal? Ez az egyik kérdésem.
A másik pedig az, hogy ez egy újabb kötelezettség az önkormányzatok számára, amit van, ahol csak kipipálnak, és azt mondják, hogy jó ez megvan, és akkor becsatolják kötelező kellékként a pályázatokhoz. Ennek a forrása hol van? Tehát előírnak valamit az önkormányzatok számára, hozzá tudnak-e rendelni valamiféle forrást, vagy azt gazdálkodják ki a maguk ügyessége alapján az önkormányzatok. Ez a két kérdésem. Tehát mi lesz az eddig elkészült anyagokkal, hiszen itt valamiféle késedelem van ebben az ügyben, a másik pedig, hogy hogy fogják ezt finanszírozni?
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szétnézek, hogy további kérdés, megjegyzés van-e.
Béki képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Kicsit megelőzött László Tamás, mert én is a forrásokra akartam rákérdezni. Eddig az esélyegyenlőségi törvény kötelezően előírta az esélyegyenlőségi terv megalkotását; gondolhattuk azt, hogy vannak helyben munkatársak, gondoljanak erre, vegyenek figyelembe mindenféle információt, ami létezik e tárgykörben és csinálják meg. Most viszont ez a módosítás arról szól, hogy kifejezetten szakértőket tanácsadóként foglalkoztatni kell, ami nincsen ingyen. Amikor a határidő módosításról beszélt az előterjesztő, azt hittem, hogy az pontosan e miatt a szempont miatt tolódik, hogy idénre ez nyilván nincsen betervezve sehol, akkor majd a jövő évben erre jobban rá lehet készülni. De a határidő úgy hangzott el, hogy 2011. január 1-jére ezeknek már el kell készülni, tehát az ezzel kapcsolatos költségek nyilvánvalóan idén jelentkeznek.
Ez az egész pedig abból a szempontból a legfontosabb szerintem, hogy pont azoknak a hátrányos helyzetű kistelepüléseknek, ahol az esélyegyenlőségi kérdés azt gondolom, hogy a legkritikusabb, pont azoknak nyilvánvalóan nincsen semmiféle pénzük, tartalékuk arra, hogy ilyen szakértőket fizessenek. Ezért én itt inkább azt látnám követendőnek, hogy a határidő ne januárra csússzon, hanem legyen lehetőség arra, hogy rákészüljenek, és akkor akár jövő májusban, tehát a jövő évre tervezett módon, amihez persze segítséget is kell biztosítani az önkormányzatoknak.
Van egy másik észrevételem, megjegyzésem. Ez a bizottsági módosító indítvány úgy van elkészítve, hogy új és terjedelmes új szakaszt, szakaszokat ír elő, ehhez képest nincsen aláhúzással jelölve. Köszönöm. (Dr. Lakatos Hedvig: Csináltunk egy új változatot.)
ELNÖK: Köszönöm. Ismételten szétnézek, úgy látom, hogy nincs több hozzászólás, ezért a vitát lezárom, és megkérem a főosztályvezető-helyettes asszonyt a válaszokra. Köszönöm.
DR. LAKATOS HEDVIG (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Hogy ki lehet szakértő, esélyegyenlőségi szakértő, azt részben a most önök előtt álló módosító indítvány főbb keretekben meghatározza: felsőfokú végzettségű, megfelelő gyakorlattal rendelkező és meghatározott képzésen áteső személy lehet csak szakértő.
Azt szeretném kihangsúlyozni, hogy a kormányrendelet nagyon egzaktan, pontosan meg fogja határozni, hogy csak és kizárólag ezeknek a feltételeknek minden szempontból megfelelő személy kérheti a névjegyzékre történő felkerülését. Tehát semmiféle egyéni mérlegelés, semmiféle ilyen speciális mérlegelésre nem fog módot adni a jogszabály, közigazgatási hatósági eljárás keretében egy hatóság fogja ezt a névjegyzéket összeállítani és ő fogja közzétenni, felvenni az erre jelentkezőket, akiknek minden feltételnek meg kell felelni és ez a névjegyzék így nyilvánossá válik. Ez az egyik kérdésre adandó válaszom.
A másik, a meglévő. Igen, valóban vannak már most is esélyegyenlőségi tervek, esélyegyenlőségi programok. Azt kell tudniuk, hogy a törvény felhatalmazó rendelkezést, miniszteri rendeletre vonatkozó felhatalmazó rendelkezést ad az esélyegyenlőségi tervek, programok elkészítésének a szempontjaira. Tehát születni fog egy jogszabály, amely pontosan részletesen megfogalmazza, hogy milyen szakmai tartalmi elvárásoknak kell tudni megfelelni ezeknek az esélyegyenlőségi terveknek, tehát minden szempontból jogszabályi eszközzel megpróbáljuk segíteni az önkormányzatok ezen kötelezettségének a teljesítését.
A forrásokkal kapcsolatosan, Béki képviselő asszonynak azt szeretném jelezni, hogy a szakmai terület, a minisztérium szakmai területe azt jelezte számunkra, hogy mindenképpen központi forrásból, uniós forrásból kívánják a szakértők működésének a feltételeit, pénzügyi forrásait biztosítani, tehát nem az az elképzelés, hogy az önkormányzat fizesse a szakértőket - azt a tájékoztatást kaptam, hogy erre uniós források állnak rendelkezésre.
Béki képviselő asszony azon javaslatával kapcsolatosan, hogy a 2011. január 1-je minden körülmények között és minden tekintetben egészen biztosan tartható határidő-e, azt tudom önöknek felelős köztisztviselőként mondani, hogy a mindenkori szociális tárca mindent meg fog tenni azért, hogy ha 2011. január 1-je marad határidőnek, akkor minden segítséget megkapjanak az önkormányzatok, hiszen jelen pillanatban is azért ülök itt, hogy teljesíthetővé tegyük ezt az önkormányzati kötelezettséget. Azt gondolom, hogy ha nem 2011. január 1-je, hanem mondjuk 2011. május 1-je, az szakmailag különösképpen problémát nem fog jelenteni, az biztos, hogy egy-egy feladat teljesítése tekintetében néhány hónap is nagyon sokat jelenthet az önkormányzatok számára. Jelen pillanatban a szaktárca azt az álláspontot képviseli, hogy 2011. január 1-jével ezek a feladatok a közben megszületett, kiadott végrehajtási jogszabályok ismeretében és a források biztosításával teljesíthetők, és a szerdai kormányülés is ezt a módosító indítványt fogja tárgyalni, ebben a tekintetben fog állást foglalni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony.
Most pedig szavazásra fogom feltenni a kérdést. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény módosításával kapcsolatos indítványunkat támogatja-e a bizottság, hogy benyújtsuk a tisztelt Országgyűlés elé. Aki igennel szavaz, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) 17 igen. A tartózkodó szavazat 8, és nem szavazat nélkül a bizottságunk ezt az indítványt benyújtja. Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony.
Egy kicsit kövérebbre sikerült ez a foglalkoztatási bizottsági módosító indítvány, mint amire számítottam, de remélem, hogy mégis át tudtuk tekinteni. Ennek a megtárgyalásához szeretettel és tisztelettel köszöntöm dr. Burik Mária főosztályvezető-helyettes asszonyt, szintén a Szociális és Munkaügyi Minisztériumból és kérem, hogy foglalja nekünk össze röviden, hogy miről is szól ez a módosítás, és természetesen a kormány álláspontját is. Köszönöm.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt fekvő, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság által benyújtott bizottsági módosító javaslat két fő elemre bontható. Az egyik fő elem: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény jogharmonizációs célú módosítása, amely a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló európai uniós tanácsi rendelet módosítása miatt vált szükségessé. A tanács a rendeletet tavaly késő ősszel módosította, és emiatt sajnos már nem állt a tárca, illetve a kormány rendelkezésére elég idő, hogy ezt a módosító javaslatot az akkor folyamatban lévő Flt. módosításhoz kapcsolni tudja.
A jogharmonizációs határidő 2010. május 1-je, tehát mindenképpen szükséges még most módosítani az Flt.-nek a vonatkozó rendelkezéseit, amelyek gyakorlatilag azt segítik elő, hogy az Európai Unión belül a szabad mozgás és tartózkodás, azon belül a szabad munkavállalás jogával rendelkezők részére megfelelő ellátások biztosíthatóak legyenek, tehát a szociális biztonság az Európán belül munkát vállaló személyek számára egyértelműen biztosítható legyen.
A módosító javaslat másik része a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt pontosító, a jogalkalmazást segítő, konkrétan egy rendelkezésének a módosításáról szól, amely azt segíti elő, hogy ne a gyakorlatnak, a jogalkalmazóknak kelljen értelmezni azt a szabályt, hogy a megbízott intézményvezetőknek a szabadságát hogyan kell megállapítani. A jogalkotói cél egyértelműen csak az lehetett, hogy a kinevezett és a megbízott vezetőknek alapvetően ne térjen el a szabadság mértéke, hiszen ilyen szempontból a megbízott vezető és a kinevezett vezető nem kezelhető eltérően - a pontosítás ezt a célt szolgálja. Köszönöm a szót.
ELNÖK: Köszönöm. Még a kormány álláspontját kérném szépen.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Igen. A kormányálláspont majd csak szerdára lesz, most a tárca nevében tudok természetesen nyilatkozni - a tárca támogatja a módosító javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tehát a két jól elkülöníthető részben: az egyik az európai uniós szabályokhoz való harmonizáció; a másik pedig, ha már készül egy ilyen előterjesztés, akkor a jobb végrehajtás érdekében még egy lehetséges pontosítás, ha jól értettem.
Kedves képviselőtársaim, kérdezem, ki kíván hozzászólni.
Iván László professzor úr lesz az első hozzászóló, Béki Gabriellának adok utána szót.
Professzor úr!
DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Pár kérdésem lenne. Az egyik, hogy miért került ez az egész kérdés az európai gazdasági térséghez, fogalomhoz, és az európai gazdasági térség kifejezés kompetenciája mit jelent?
A másik kérdésem. A kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Azt tudjuk, hogy a legkisebb munkabér tagállamonként nagyban különbözik, tehát az lenne a kérdésem, hogy most végül is annak a tagállamnak, amelyről szó van a folyamodónak, annak a minimálbérnek és a munkabérnek a 60 százaléka, vagy a magyar minimálbérhez viszonyított dologról van szó.
A következő kérdésem még az, hogy milyen megfontolás alapján kerül a 180 nap az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama meghatározásához, hogy nem haladhatja meg a 180 napot - ez egy uniós konvenció, vagy pedig valami más megfontolás is van mögötte.
Még két kérdésem van, hogy van-e nyugdíjkorhatárhoz viszonyított lehetősége az illetőnek, tehát aki nyugdíjasként vállal vagy keres munkát odakint valamelyik tagállamban, vagy munkabérre tesz szert, akkor van-e ennek valamilyen megfontolása, mert a nyugdíjkorhatárok is különböznek tagállamonként; és van-e életkori kritérium, tehát valamiféle, nem mondom, hogy diszkrimináció, de mégis megfontolásként ez szerepelhet-e odakint. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Béki Gabriella képviselő asszony, és közben egy leltárt hadd csináljak, kedves képviselőtársaim, lesz-e még hozzászóló? (Nincs jelzés.) Köszönöm.
Képviselő asszony!
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm szépen. Amiatt, hogy itt a tagországok között a munkaerő szabadon vándorolhat, a munkajog tekintetében eléggé zavaros életutak vagy nehezen nyomon követhető életutak alakulhatnak ki. Úgy gondolom, hogy ez a módosítás az Unióban is és a magyar jogban is azt célozza, hogy ne maradjon teljesen ellátás nélkül az, aki munkanélküliként valamilyen munkanélküli ellátásra jogosult, de nehéz megállapítani, hogy pontosan milyenre, ezért kerül bevezetésre ez az ideiglenes ellátás, aminek a szabályait próbálja részletezni ez a pár szakasz.
Az egyik kérdésem is arra vonatkozik, hogy miért kerül bele ez a 180 nap. Előfordulhat-e, mert feltételezésem szerint előfordulhat, hogy mondjuk 180 napon belül nem sikerül tisztázni, hogy hol, melyik országban, pontosan hol, milyen körülmények között mennyit dolgozott, mennyi a szolgálati jogviszonya. Akkor, ha ezt a körülményt nem sikerül tisztázni 180 napon belül - ami egyébként meglehetősen hosszú, hiszen fél évről van szó -, akkor végül is teljesen ellátás nélkül maradhat - ez az egyik irányú kérdésem.
A másik iránya a kérdésnek az az, hogy mi van akkor, ha illetéktelenül vette fel, illetéktelenül folyósították az ideiglenes ellátást, mert utóbb kiderül, hogy nem voltak valóban olyan munkajogi jogviszonyai, amilyeneket feltételezett vagy amilyeneket bevallott. Nem találtam a szövegben arra vonatkozó utalást, hogy akkor van itt egy ilyen visszafizetési kötelezettség vagy hogyan is fog ez működni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Miután egyéb hozzáfűznivalót, kérdést nem látok, bezárom a vitát és megkérem a főosztályvezető-helyettes asszonyt a válaszokra. Köszönöm.
DR. BURIK MÁRIA (Szociális és Munkaügyi Minisztérium): Iván professzor úr kérdésére reagálva, el kell mondanom, hogy az európai gazdasági térség, mint fogalom, ez amióta az Európai Unió létrejött, illetőleg amióta a magyar állam tagjává vált az Európai Uniónak, a szabályozás fogalomrendszerébe ilyen formában került be, tehát ezekre a tagállamokra szabályozunk, amelyek az európai gazdasági térség körébe tartozó tagállamok. Értelemszerűen az Európai Unió rendeletalkotási jogköre, hiszen a foglalkoztatás területén rendeletek kiadására kerül sor, erre a kérdésre egy az egyben kiterjed.
A második kérdés arra vonatkozott, hogy a járulékalap miért a minimálbérhez van igazítva, illetve ezen túlmenően a minimálbér, tehát adott esetben, jelen esetben a magyar államban elfogadott minimálbér összegét jelenti-e, vagy bármely más tagállam minimálbérére vonatkozhat-e. A minimálbér összegét a tagállamok az Európai Unión belül saját maguk állapítják meg, ez tagállami kompetencia, erre vonatkozóan az Európai Uniónak nincs szabályozási jogköre. Értelemszerűen, amikor mi a magyar állam területére vonatkozóan készítünk elő jogszabályt, kizárólag csak a magyar államban elfogadott minimálbérre vonatkozóan tehetünk megállapítást. Tehát ez a 32. § (8) bekezdésében meghatározott minimálbér 60 százaléka megállapítás a magyar minimálbér 60 százalékát jelenti, amit most legutóbb az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a december elején kötött megállapodás alapján a kormány külön rendeletben ki is hirdetett.
További kérdése volt a professzor úrnak, hogy a nyugdíjasok vonatkozásában a munkavállalásnak van-e valamilyen specialitása. Értelemszerűen sem az Európai Unió, sem a magyar állam nem zárhatja ki azt, hogy bárki, bármely tagállam polgára más uniós tagállamban munkát vállalhasson, ennek ilyen akadályai nem is lehetnek. Hiszen az Unió egyik alapelve a szabad munkavállalás elve, amit a csatlakozást követő 7 év elteltét követően, tehát 2011-től kezdődően, minden tagállam köteles tiszteletben tartani, tehát egyik tagállam sem korlátozhatja a saját államában más országból érkezők részéről történő munkavállalást. Adó és járulék konzekvenciák azonban természetesen vannak. Tehát az adott magyar állampolgár vonatkozásában érvényesülni fog például az a szabály, hogy ha az így munkát vállaló nyugdíjasnak a külföldön szerzett jövedelme - és esetleg, ha emellett van Magyarországon szerzett nem nyugdíjból származó, hanem munkavállalásból származó jövedelme is - meghaladja a minimálbér meghatározott szorzatának megfelelő összeget, ami az adójogszabályokban van, abban az esetben a nyugdíját szüneteltetni kell, tehát ennek ilyen konzekvenciái vannak. Életkori korlátot szintén nem lehet állítani, tehát életkortól független a munkavállalás lehetősége, ez a magyar alkotmányos rendelkezésekből is következik, illetőleg az Európai Unió is ilyen elveket fogalmaz meg.
Béki Gabriella képviselő asszony nagyon logikus kérdést tett fel, hogy ennek az ideiglenes ellátásnak az összege milyen célt szolgál - ezt nem akarom megismételni. Értelemszerűen azt, hogy ellátás nélkül ne maradhasson senki, illetve a szociális biztonsága is egy átmeneti ideiglenes időtartamig garantálva legyen, ezt tartalmazza értelemszerűen az ideiglenes ellátás terminológia is, tehát ez magában foglalja.
Hogy a 180 nap miért 180 nap? Talán azért, mert ez az időtartam fogadható el még olyan ideiglenes jellegűnek, ami már nem egy tartósságot sugall, illetőleg elég hosszú ahhoz, amely idő alatt az érintett személy, amennyiben ő külföldön kíván munkát találni, ezalatt az idő alatt valamiféle foglalkozást, munkát az Európai Unió valamely más tagállamában találhasson.
Visszatérítési kötelezettségről nem rendelkezünk. Az ideiglenes ellátás azt a célt szolgálja, hogy ezalatt a munkakeresési időtartam alatt a szociális biztonság garantálva legyen. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen, főosztályvezető-helyettes asszony.
Most pedig szavazásra teszem fel a kérdést. Tehát, miután a foglalkoztatási bizottság nyújtotta be ezt a módosító indítványt, a kérdés így vetődik fel, hogy támogatja-e az Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság, hogy ez az indítvány az Országgyűlés színe elé kerüljön.
Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egy tartózkodás mellett, a bizottságunk támogatta a foglalkoztatási bizottság ezen indítványát.
Megköszönöm a kedves munkatársaknak a sok segítséget.
A második napirendre pontra térnék át, az egyebekre, amiben három mondatom van.
Az első mondat. Most úgy néz ki, hogy a jövő héten nem kerül sor bizottsági ülésre, de természetesen tudjátok, hogy csütörtökön legkésőbb jelezzük, ha bármi változás van.
Továbbá. A téli szünetben megkeresett engem az Egészséges Ifjúságért Alapítvány azzal a kéréssel, hogy támogassuk őket, mint bizottság, egy olyan nyílt nap megszervezésében, amely kifejezetten az iskolai erőszakról szól. Akkor látatlanban máris megelőlegeztem a tisztelt bizottság támogatását és azt mondtam, hogy minden ilyesmit, amiben valamit is segíteni tud a bizottság, hogy a civil társadalom jobban oda tudjon figyelni, különösen ebben a témában, mi megtesszük. Tehát tettem egy előzetes ígéretet, elindult egyfajta szervezés, hiszen ennek millió ága-boga van, mert egy nyílt napot megszervezni odaát a felsőházban nem kétnapos munka.
Úgy tűnik most, kedves képviselőtársaim, hogy március 4-én, csütörtökön délelőtt kaptunk egy lehetőséget a felsőházban, akkor ezt a nyílt napot a bizottságunk, amennyiben a döntésetekkel ezt megerősítitek, felvállaljuk. Hozzátenni kívánom, úgy gondoltam és remélem, hogy ebben is támogattok engem, hogy abszolút a szakmára fókuszálunk ebben a kérdésben, valóban az iskolai erőszakra, és megpróbáljuk kihúzni ezt a mindenféle politikai kampány oda-vissza minden ilyen ernyő alól.
Ezért az elképzelésem az - és kérem, hogy ebben támogassatok -, hogy két részből fog állni maga a nyílt nap. Az egyik részben a szakmai előadók, úgymint Czeizel Endre, aki egyébként az alapítvány elnöke, Ranschburg Jenő professzor, Vekerdy Tamás és Popper Péter adják a szakmai előadásokat, az elnök és a két alelnök csak a narrátor szerepet vállalja el. Egyedül Katona Béla, mint a Ház elnöke egy párperces üdvözlést és megnyitót tart, és ezt követően a második részben a fiataloké a szó, tehát mi le is vonulunk a pulpitusról és ott az ifjúság, a gyerekek fognak szót kapni, valamint a pedagógusok. Tehát abszolút, ha lehet azt mondani, hogy valami vegytisztán a szakma, akkor azt gondolom, hogy ez a kérdés megéri, hogy ne vigyük el semmilyen más irányba. Azt remélem, kedves képviselőtársaim, hogy azon túl, hogy megerősítitek, hogy igen, ezt a nyílt napot a bizottságunk felvállalja, ebben a kérdésben a lehető legnagyobb létszámmal ott lesztek ti is az első sorokban, tehát a bizottság tagjainak ott lesznek a névkártyái.
Tehát most felteszem a kérdést, támogatja a tisztelt bizottság, hogy felvállaljuk ezt az iskolai erőszak tudományos témát egy nyílt nap keretében. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Nagyon reméltem, köszönöm szépen, egyhangú támogatást kapott - akkor így írjátok be a naptárotokba, majd még időben azért megy minden értesítés, de március 4-én 10 órakor felsőház. Köszönöm szépen.
Most pedig, ha nektek nincsen más hozzáfűznivaló, megköszönöm a mai munkátokat, és kívánok eredményes szép hetet mindenkinek. Viszontlátásra, szervusztok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 15 perc)
|
Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné