KORB-2/2006.
(KORB-2/2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2006. június 19-én, hétfőn, 10 órára
a Képviselői Irodaház 512. számú tanácstermébe
összehívott üléséről
Tartalomjegyzék
Kónya László (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240)
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről
Szavazás
1.Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat 231. szám)
(Általános vita)
2.A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/240. szám)
(Általános vita)
3.Egyebek
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP, a bizottság alelnöke
Bedő Tamás (MSZP)
Demendi László (MSZP)
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Andor (KDNP) Molnár Bélának (KDNP)
Szabó Imre (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) megérkezéséig Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Farkas Sándornak (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) megérkezéséig dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Görözdi Zsuzsa főosztályvezető-helyettes, Pénzügyminisztérium
Kónya László főosztályvezető, Pénzügyminisztérium
Dr. Bekényi József főosztályvezető, Önkormányzati és
Területfejlesztési Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 08 perc.)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégeink! Ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, vendégeinket, a szakértőket és mindenkit, aki érdeklődik.
A kiküldött napirend szerint az 1. napirendi pont az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája; a 2. napirendi pont a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényjavaslat, végül az Egyebek.
Kérdezem, hogy az Egyebek között kinek van javaslata, hogy vegyünk fel valamit. (Nincs jelzés.) Javasolom, az Egyebek között beszéljük meg, hogy tájékoztatást kérünk a miskolci vízszennyezéssel kapcsolatban a miniszter úrtól. Ez nem lesz túl komplikált, mert a miniszter úr most kért tájékoztatást a megyétől, úgyhogy ezt majd az Egyebek között javasolom eldönteni.
Aki egyetért a napirenddel, kérem, szavazzon! (Szavazás.) (Mindenki jelez.) Köszönöm szépen.
Kérem, hogy az 1. napirendi pont előadója foglaljon helyet a mikrofonnál, és kérem, adjon nekünk tájékoztatást a törvényjavaslatról, és kérem továbbá, hogy kik fognak tájékoztatni.
Kónya László (Pénzügyminisztérium) tájékoztatója
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kónya László vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, illetve Görözdi Zsuzsa főosztályvezető-helyettes asszony van jelen a tárcától.
A bevezetőben engedjék meg, hogy néhány gondolatot elmondjak erről az önök előtt fekvő törvénycsomagról.
Az Új Egyensúly programja igen fontos feladatnak tartja a költségvetési, államháztartási, pénzügyi folyamatok kiegyensúlyozottabbá tételét. Ez hosszabb távon az államháztartás nagy elosztórendszereinek átalakításával, alapvető reformjaival érhető el, illetve biztosítható. Az egyensúly javítása azonban rövid távon is fontos és kívánatos. Ezt szolgálja a most önök előtt fekvő törvényjavaslat.
E törvényjavaslat kisebb-nagyobb mértékben harminc törvényt érint, ezek közül sok az adótörvény, hiszen elsősorban az adó-, illetve járuléktörvények módosításáról van szó, így érinti a személyijövedelem-adózást, az egyszerűsített vállalkozási adót, a társasági adót, az általános forgalmiadót, a jövedéki adókat, a járulékot, a gépjárműadót, az illetéket. A törvényjavaslat egyes elemei már 2006. szeptember 1-jétől hatályba lépnek, többségük azonban a 2007. január 1-jétől előirányzott változásokat tartalmazza, mert fontos az egyensúly javítása, és ennek érdekében a bevételek növelése. Ez a törvényjavaslat azonban nem kizárólag csak adóemelésekről szól, hanem az adórendszer egyes meghatározott elemeinek igazságosabbá tételét is segíti. Ilyen például a gépjárműadóban javasolt változás, mely új adóalap-meghatározást irányoz elő a személygépjárművek esetében.
Van olyan eleme, amely az adózó szemszögéből talán szigorításnak tűnik, azonban összességében mégis a társadalom egészét szolgálja, nem csak a bevételeken keresztül. Ilyen például a társasági adóban a fejlesztésiadó-kedvezmény igénybevételének feltételéül meghatározott létszám, ez 100 fő, tehát a többletlétszám foglalkoztatása 100 főről 150 főre emelkedik. Ilyen lehet az elvárt adó intézménye a társasági adóban, hiszen a már veszteséges vállalkozásoknak is hozzá kell járulniuk a közterhekhez.
Az egyes fontosabb adónemek fontosabb intézkedéseiről mondok néhány gondolatot. A személyijövedelemadó-törvényben 2006. szeptember 1-jétől 20 százalékos kamatadó és tőzsdei árfolyamnyereség-adó kerülne bevezetésre, és a természetbeni juttatás adókulcsának 44 százalékról 54 százalékra emelését irányozza elő a javaslat. A cégtelefonok magáncélokra használatának adóztatása választható, olyan értelemben, hogy vagy elkülönítik a magáncélú használatot, vagy ha nem, akkor ennek hiányában az ilyen kiadás plusz százalékkal minősül bevételnek a kifizetőnél.
A szja-törvény 2007. január 1-jétől elsősorban az adókedvezmények körének szűkítésével, illetve új feltételek meghatározásával módosul. Itt mindenképpen kiemelem, hogy a már kihirdetett, elfogadott adótábla, az úgynevezett kétkulcsos adótábla érvényben marad. Az adókedvezmények közül megszűnik a szellemi tevékenység bevétele után érvényesíthető kedvezmény, a felnőttképzés díja után és a számítógép beszerzésére fordított kiadások utáni kedvezmény. Átalakul a lakáshitel-törlesztés kedvezménye, azzal, hogy új jogosult 2007. január 1-jétől már nem léphet be, s a jövedelemhatárhoz kötött maximum 120 ezer forintos kedvezményt pedig akik már igénybe vették, legfeljebb még további öt évig vehetnék igénybe.
Az egyes kedvezményeknél az igénybevehetőségi jövedelemhatár a mai 6 millió forintról 3,4 millió forintra csökkenne. Ilyen a felsőoktatási tandíj kedvezménye, a közcélú adományok kedvezménye, az élet- és nyugdíjbiztosítás kedvezménye. Néhány adómentességi jogcím megszűnik: a nyugdíjat a mellette más összevontan adózó jövedelemmel is rendelkező magánszemélynél az összevont adóalapba be kell majd számítani, ugyanakkor az arra jutó adót természetesen nem kell megfizetni, ez levonható lesz az egyébként fizetendő adóból. A társas vállalkozások házipénztárban felhalmozott, záróegyenlegként kimutatott készpénz indokolt szintre csökkentését segíti elő az a javaslat, amely azt irányozza elő, hogy a pénztárállomány csökkentésének mértékével megegyező eredménytartalékból kifizetett osztalékot egyszeri 10 százalékos adókulccsal ösztönzi.
A társasági és osztalékadóban 2006-ra vonatkozó módosítások olyan jogintézményekkel kapcsolatosak, hogy szociális szövetkezetek jöhetnek létre július 1-jétől, és ennek az adójogi helyzetét is rendezni kell, vagy például az, hogy a felsőoktatási intézmények 2006. július 1-jétől adóalannyá válnak, azonban a felsőoktatási törvény azt nem határozza meg, tehát együtt kezeli a költségvetési rendben gazdálkodókat és a felsőoktatási vállalkozásokat. Itt azért szükséges a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket kiemelni az adóalanyok köréből.
A 2007. évre vonatkozó javaslatok legfontosabbja talán az elvárt adójog intézményének bevezetése. Itt az adó alapja az eladott áruk beszerzésértékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka lenne, ha egyébként a társasági adó alapja nem éri el ezt a mértéket.
Szigorodik a fejlesztési adókedvezményeknek a foglalkoztatottak létszámára vonatkozó feltétele, mint ahogyan a bevezetőmben említettem, 100 fő helyett legalább 150 fővel kell az adózó által foglalkoztatottak létszámát növelni. Ugyanakkor a munkahelyteremtéshez kapcsolódó adókedvezmény esetében a 48 leghátrányosabb kistérségben a nagyvállalkozóknak csak 20 fővel, a kis- és középvállalkozásoknak csak 5 fővel kell a létszámot növelniük ahhoz, hogy ez a kedvezmény igénybe vehető legyen, tehát itt a 48 leghátrányosabb térségre vonatkozóan az adózóknak ez könnyítés.
Az eva, az egyszerűsített vállalkozási adó mértéke 2006. október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik, tehát a megváltozott feltételek miatt 2006. szeptember 15-től lehetővé válik a kiválás ez alól az adó alól. Az áfával kapcsolatosan az általános forgalmi adóban 2006. szeptember 1-jétől kerülne bevezetésre az, hogy a 15 százalékos adókulcs, áfa-kulcs kedvezménye 20 százalékra emelkedik. A jövedéki adóban 2006. szeptember 1-jétől emelkedik a cigaretta jövedéki adója, méghozzá a jogharmonizációs ütemterv szerint a 2007. évre előirányzott adómérték-emelés 50 százalékával, tehát itt bizonyos előrehozott emelésről van szó, és a maradék 50 százalék két lépcsőben kerülne a 2007. év folyamán érvényesítésre.
A szesztartalmú italok - a bor kivételével - adója átlagosan 7 százalékkal emelkedne. Fontos intézkedés, hogy az elkobzott ásványolaj-termékek átadhatóvá válnának az ár- és belvíz, illetve más katasztrófa esetében, valamint a vámhatóság részére gépjárműben vagy tüzelési, fűtési célra történő felhasználásra.
A 2007-re előirányzott változtatások közül kiemelendő még az úgynevezett E85-ös üzemanyag gyártása adómentességének a megteremtése. A gépjárműadó átalakítása a személygépjárművek vonatkozásában úgy történne, hogy a mai önsúly szerinti adóztatást a gépjármű teljesítménye szerinti adóztatás váltaná fel. Ez mindenképpen igazságosabb rendszert biztosít. Itt az átalakításnak elsősorban nem a bevétel növelése volt a célja, hiszen mindösszesen 5 milliárd forint többletbevételre számíthatunk ebből az intézkedésből. A tehergépjárművek esetében nem változna az adóalap, hiszen arra az EU-irányelv és az össztömeg szerinti adóztatást írja elő.
Az adózás rendjéről szóló törvényben az adóhatóság a törvényben meghatározott esetekben felfüggesztheti az adófogadó számát, megfosztva őt ezáltal a jogszerű gazdasági működés lehetőségétől. Pénzügyi tárgyú bűncselekmény esetében a VPOP általános nyomozati jogkört gyakorolna. Az állami adózhatóság szervezete úgy alakulna át, hogy tulajdonképpen regionális igazgatóságok jönnek létre, és ennek keretében megszűnne a szerencsejáték-felügyelet, mert a szerencsejáték szervezésével összefüggő feladatokat is az APEH venné át, ugyanígy az illetékhivatali jogkör a főjegyzőktől átkerülne az APEH hatáskörébe.
A járulékok vonatkozásában 2006. szeptember 1-jétől a foglalkoztató, valamint a főállású egyéni és társasvállalkozók számára előírásra kerül a 2006-ban 125 ezer forint járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség.
Szintén szeptember 1-jétől az egyéni egészségbiztosítási járulék a jelenlegi 4 százalékról 6 százalékra emelkedik. A munkavállalói járulék mértéke 1 százalékról 1,5 százalékra módosul.
Bevezetőnek ezeket a legfontosabb változásokat gondoltam ismertetni. Nyilván lesznek kérdéseik a törvénycsomaggal kapcsolatban, természetesen ezekre válaszolni fogunk.
Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Mivel először ülünk ebben az összeállításban, elmondanám, hogy az általános vitát követi a részletes vita. Az általános vitában megnézzük, szükséges-e ez a jogszabály, megfelelő-e az előterjesztés, megfelelő indokolás van-e mellékelve, a hatások be vannak-e mutatva, és ezek alapján még azt is meg kellene néznünk - erre minden képviselőt kérem -, hogy a nyelvhelyességet és az érthetőséget is nézzük, mert amikor használni kezdünk egy jogszabályt, akkor gondolkodunk el azon, vajon az a kifejezés mindenkinek ugyanazt jelenti-e. Nyilván nem azt gondoltam, hogy most nyelvileg átnézzük, de azt szeretném, hogy ezeket az alapértékeket végigtekintsük. Itt a két legfontosabbat, az indokolást, illetve a döntésünk hatását célszerű lenne tudni.
Kérdezem: az elhangzottakhoz van-e kérdés? Hozzáteszem rögtön, hogy mi a környezetvédelmi bizottság vagyunk, tehát a mi feladatunk az, hogy a bizottság tevékenységét érintő területeket tekintsük át. Ezzel kapcsolatban mindenki kapott egy javaslatot. Ha ezen kívül olyan paragrafusrészt talált, amelyet célszerűnek tart megbeszélni, kérem, azt a megfelelő időben jelezzék.
Most kérem, ha valakinek az elhangzottakhoz van kérdése, azt most tegye fel.
Orosz alelnök úr, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Mindenképpen megköszönöm a szóbeli kiegészítését, mert magában a leírt és kiadott törvényjavaslatban azt a technikát választották, hogy a fő fejezeteknél van egy rövid általános indokolás, utána a leírt paragrafusokhoz részletes indokolás, ennek megfelelően a jogszabály-indokolás része abból a szempontból hiányos, amit most pótoltak, úgyhogy ebbe a nagyobb összefüggésrendszerbe helyezték bele, ezáltal ez házszabályszerűbb is.
Említette, hogy 30 törvényt érint. Szeretném megjegyezni, én nem láttam a pontosítást, hogy az arra vonatkozó, tehát a két tizennegyedik fejezetben értelemszerűen a sorszámozás nyilvánvalóan hibás. Ha nem, akkor jelezni szeretném, érdemes lenne ezt megnézni, hiszen a tizennegyedik fejezetként szerepel a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosítása, majd a nyolcadik részben kezdődik az önkéntes biztosító-pénztári törvény módosítása, utána már, ha jól látom, folyamatosan követik egymást a fejezetszámok, ezt nyilván valamilyen formában kezelni kell.
Említette az elnök úr, és így is működünk mindig, hogy a pénzügyi törvények környezetvédelmi vonatkozásait nézzük meg. Ebből a szempontból a dolgokat mérlegelve inkább pozitívnak tűnik a szaldó, egyrészt a vámtörvénnyel való összhanggal a termékdíjjal kapcsolatos biztosítékadási kötelezettségek a jogalkalmazás egyszerűsítése irányába hatnak. A fórumrendszer egységesítése a VPOP vonatkozásában azt jelenti, hogy talán a jogkövetés is kikényszeríthetőbbé válik.
Példaként említette, hogy igazságosabbá kívánták tenni a gépjárműadózást. Szeretném megkérdezni: az EURO-II-nek meg nem felelő tehergépjárművek ma körülbelül milyen nagyságrendben futnak az útjainkon?
Kifejezett pozitívumnak, illetőleg a kormányprogrammal és sokkal inkább a magyarországi lehetőségeinkkel való élés szempontjából fontosnak érzem a bioüzemanyag-felhasználás forszírozását. Ennek pozitív összefüggése van. Kérdezem: a törvény előkészítésének a sajátosságai valóban hozzák-e azokat a kedvezményeket? A leírt szövegben ezt nem tudtam összepakolni, ezért is kérdezem, mert ráadásul az ehhez értő főosztályvezető-helyettes asszony ül itt velünk szemben.
Valóban tudja-e hozni az elvárt gerjesztéseket, hogy ezek a szabályok valóban ösztönzőek legyenek a különböző mezőgazdasági alapanyagú bioüzemanyagok felhasználására? Volt már olyan, hogy mi ezt forszíroztuk, majd kiderült, hogy ezáltal a szintetikus szeszeket sikerült támogatnunk.
Összességében azt tudom mondani, hogy elsősorban a további fejlődéshez szükséges bevételek biztosítása és nem kevésbé az adótörvényekkel egyáltalán megjeleníthető igazságosabbá tétel szempontjai miatt a Magyar Szocialista Párt frakciója ezen a bizottsági ülésen támogatni fogja a törvényjavaslat általános vitára bocsátását.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Molnár képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen.
Tisztelettel kérdezem a főosztályvezető urat, vajon freudi elszólás volt-e az ismertető elején, hogy fontos az egyensúly javítása - szó szerint így írtam le -: a bevétel növelése. Azt gondolom, az egyensúlynak két oldala van, részint a bevétel növelése és részint a kiadás csökkentése. Ezért kérdezem: ha a kiadás csökkentése szóban önnél is elsikkadt, sőt az alelnök úr előző hozzászólásában is csak a bevétel növelését hallottuk, a kiadás csökkentését nem, készültek-e számítások arra, hogy a kiadások csökkentése vajon mennyivel több vagy kevesebb, mennyivel éri el a bevételek növelését, hogy ne legyen egyoldalú ez a törvénycsomag?
A másik egy konkrétum lenne az egyik törvényről, mégpedig ez az autók adóalap-változása. Sok év óta a szennyező fizet elv az, amit szem előtt tartunk, és mindig ezt kérjük számon az autók adójával kapcsolatban. A jelen törvénymódosítás viszont kifejezetten arra megy el, hogy az új, erősebb, jobb autók fizessenek többet, minél régebbi egy autó, az annál kevesebbet. Hosszú évek küzdelme volt, hogy a magyarországi gépkocsipark megújuljon, és ne tízéves vagy még régebbi autók fussanak a magyar utakon. Ez a törvénytervezet minden eddigi küzdelmet felülír, és kifejezetten ellenkező irányba, részünkről elfogadhatatlan irányba hat. Önök ezt a környezetvédelem szempontjából és a gazdasági szempontból is fontos elvet miért hagyták figyelmen kívül?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Farkas képviselő úr, parancsolj!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem akarok hangulatromboló lenni, de úgy látom, a kormánypártok részéről nagyon nagy aktivitás nincs ennek a vitának a kérdéskörében. Nem is csodálkozom rajta, hiszen egyértelmű mindannyiunk számára, hogy ez a megszigorítás vagy mondhatnám azt is, hogy a csonkítások jelentős részben mindannyiunkat érintik, a kormánypárti képviselőket, az ellenzéki képviselőket, az egész magyar társadalom széles rétegeit.
Magyarországon három hónappal ezelőtt egyetlen magyar állampolgár sem számított arra, hogy ilyen megszigorításokról, adótörvényekről, adócsomagokról kell június 19-én tárgyalnunk, már csak azért sem, mert a becsületesen dolgozó, gazdálkodó ember Magyarországon arra gondolt, inkább talán lehetőséget kap arra, hogy a gazdálkodást, tehát a saját tevékenységét könnyebb körülmények között fogja végezni, nem pedig ilyen megszigorítások vonatkozásában.
Azt hiszem, ez a példa nélküli megszigorítás, illetve csomag, amit ma a magyar társadalom kapott, jelentős részben nemcsak megnehezíti a helyzetünket, hanem számtalan területen komoly károkat fog okozni, gondolok itt akár a környezetvédelemre is, ha csak belegondolok egy pillanatra a környezetvédelmi bizottság témakörébe, munkájába, már csak azért is, mert nekünk, gazdálkodóknak, olyan kötelezettségeink vannak a környezetvédelmi beruházások tekintetében, amelyekhez forrásokat kell teremteni. Ezeket a forrásokat jelentős részben, legalább is az önerőt a saját gazdasági tevékenységükből próbálják a gazdálkodók megteremteni.
Úgy látom, hogy ez az önerő, ami ezekhez a beruházásokhoz, fejlesztésekhez, programokhoz szükséges lenne, egyre jobban elveszik vagy elveszett ezzel a csomaggal, és azokat az elképzeléseinket, azt a jövőképünket, amelyről úgy gondoltuk, hogy egy fejlődési pályán fogjuk tudni bejárni, jelentős részben vissza fog fordulni. Éppen ezért úgy látom, úgy tapasztalom, mint aki az emberek között jár, vidéken él, egy kicsit talán nagyobb figyelemmel, rálátással bír bizonyos témakörökre, ez a csomag jelentős részben a magyar gazdaságot, de nyugodtan merem mondani, a magyar környezetvédelem kérdéskörét is messze-messze vissza fogja vetni.
Ennyit szerettem volna elmondani, és azt, hogy az általános vitára személy szerint természetesen alkalmatlannak tartom a törvényjavaslatot.
ELNÖK: Köszönöm.
Császár képviselő úr!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm a szót.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tájékoztatni szeretném a bizottságot, hogy a Vállalkozók Pártja kétnapos munkaértekezletet tartott Lakitelken, ahol szóba került az Új Egyensúly program. Ezen belül katasztrofális helyzetnek tartottuk azt, hogy katasztrofális helyzetbe hozzák a kis- és középvállalkozásokat az új megszorítási intézkedések. Ennek következtében a közeljövőben a kis- és középvállalkozások körében több tízezer munkahely szűnik meg. Ez ellen tiltakozik a Vállalkozók Pártja, ezért kérjük azt, hogy ezt a programot ne fogadjuk el.
A másik témaköröm az autókkal kapcsolatos. Nem tartom célszerűnek, hogy az új autókra, amelyek környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbbek, magasabb adót kell fizetni, mint a régi autókért, amelyek szennyezik a környezetet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselő asszonyé a szó.
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelettel kérek elnézést, hogy nem közvetlenül környezetvédelemmel összefüggő kérdést szeretnék feltenni, de az előadónk utolsó mondata úgy szólt, hogy az illetékekkel kapcsolatosan január 1-jétől az illetékhivatalok feladata átkerül az APEH feladatrendszerébe. Ez a lépés felfogásom szerint jó és szükséges, annál is inkább, mert a dekoncentrált hivatalokat és azok számát szükséges mérsékelni, csökkenteni, de az illetékhivatal jelenleg a megyei közgyűlések rendszerében működik.
Bár a döntéssel és javaslattal én magam is egyetértek, de kérdezni szeretném: az ingatlannal, illetve az ingósággal kapcsolatosan kialakult-e már a vélemény, hogy mi lesz ezeknek a jövőbeni sorsuk? Kapunk-e önkormányzati szinten ezzel kapcsolatosan ellentételezést, vagy térítésmentes használatba megy-e át az állam részére? Az APEH ugyanis állami szervezetnek tekinthető, vagy kapunk-e az ingóságokért valamilyen ellentételezést, hiszen az elmúlt tizenhat évben jelentős forrást fordítottunk az illetékhivatalok felszerelésére, működési feltételeik biztosítására?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A következő módszertani javaslatom van: itt hat olyan fejezet van, ami konkrétan nem érinti a környezetvédelmet, és nagyon nehéz ezt így egyben kezelni. Azt szeretném, ha ezen az öt területen - rövidek egyébként, nem kell megijedni - végigmennénk, részben azért, hogy a Pénzügyminisztérium lássa a bizottság ez irányú álláspontját, másrészt ez magunknak is kellene, és ebben már elhangzottak kérdések, tehát a járműdolgot ott kellene megbeszélni. Tehát így menjünk, és ha a Pénzügyminisztérium képviselője a kérdésekre ott adna választ, akkor az lenne a javaslatom, hogy a társasági adóról szóló részt nézzük meg, ami egyébként a 20. oldalon a 33. §. Ennek az a lényege, hogy a vízitársulatok továbbra is megkapják a kedvezményt. Azt gondolom, ezzel mi egyetértünk.
Erről most nem kell határoznunk, csak tudatosodjon, hogy ez a rész érint bennünket, és ha ezzel kapcsolatban valakinek kérdése van, tegye fel, ha nincs, akkor pedig mehetünk tovább.
(Jelzésre:) Parancsolj!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): A mi bizottságunkat igazából a 209. § érinti, ez a termékdíj.
ELNÖK: Egy pillanat. Most a társasági adónál járunk. A 33. § a társasági adó alóli mentességet adja meg a vízitársulatoknak. Ha ezzel nincs problémánk, akkor tovább tudunk lépni.
A következő a jövedéki adó, ez egy elég hosszú rész. Megmondom őszintén, ezt elég nehezen, sőt nem is tudtam pontosan kibogozni, mi ebben az új, azon túl, hogy a bioetanollal és a különböző alkoholok dolgával foglalkozik. Ha ezt nagyon röviden összefoglalnák, okosabbak lennénk. Tehát a harmadik rész a jövedéki adóról és a jövedéki termékek szorgalmazásáról, arról, hogy mi a lényege ennek a változtatásnak.
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Megpróbálom a bizottság kompetenciájába tartozó témát kifejteni, amit Orosz képviselő úr már említett, mert ez az egyetlen olyan téma, amely szorosan kapcsolódik a bizottság hatáskörébe, az E85-ös üzemanyagra vonatkozó szabályozás beiktatása a törvénybe.
A tavaly ősszel történt intézkedéseken túlmenően most egy újabb módosításra kerülne sor, aminek az a célja, hogy az alkoholfelhasználást, tehát a bioetanol-felhasználást ösztönözzük Magyarországon. Az E85-ös üzemanyagra adómentesség érvényesülne, amit a törvény 62. §-ában a jövedékiadó-törvény 52. § (2) bekezdésének a módosításával lehet tetten érni. Az adómentesség úgy jelenne meg, hogy az E85-ös üzemanyag után az adómérték csak az ásványiolaj-tartalomra értendő, tehát ha az E85-ös bioetanol tartalma 85 százalék, akkor a benzin 103.50 forintos adómértékéből a 15 százalékot kell megfizetni az E85-re, tehát a módosítás teljes adómentességet célzott meg.
Azt hiszem, ez az adótörvények által adta lehetőség, ameddig maximálisan el lehet menni az adótörvények oldaláról annak érdekében, hogy az E85 előállítását, forgalmazását, illetve a bioetanol felhasználását ösztönözni tudjuk.
Ezen kívül a törvénymódosításban szerepel egy olyan új rendelkezés, ami azoknak a kis szeszüzemeknek a létesítését kívánja támogatni, amelyek a bioetanol, illetve az E85 előállításához alapanyagot állítanák elő. Ennek az a lényege, hogy ezek a kis szeszüzemek, amelyek nyersszeszt állítanak elő, alacsonyabb biztosítékkövetelmény mellett létesülhetnének, tehát ilyen módon meg lenne teremtve a lehetősége annak, hogy egyre több ilyen kis szeszüzem létesülhessen.
A módosításban szerepel az, hogy az E85-ös üzemanyag előállítása nemcsak az ásványolaj-finomítóban, konkrétan a MOL telephelyein lenne lehetséges, hanem lehetővé válna bizonyos szeszüzemekben is, tehát ezzel a módosítással is az előállítás lehetőségét próbálnánk ösztönözni. Körülbelül ez lenne az, ami az E85-re vonatkozik.
Úgy gondolom, a jövedékiadó-törvény többi módosítása - említhetném itt a bevezetőben is már említett adóemeléseket -, a cigarettaadó-emelés, az alkoholadó-emelés vagy az alkoholtermés fogalmának uniós meghatározása, az elkobzott üzemanyagok felhasználási lehetőségének a megteremtése, hogy ne elégetéssel kelljen az összes üzemanyagot megsemmisíteni, hanem például az árvízi védekezésnél felhasználható legyen az elkobzott üzemanyag, bár ezek nem annyira a bizottság kompetenciájába tartoznak, de ha kívánják, akkor az összes többi módosítást is elmondom, bár ezek a legfajsúlyosabbak, amelyeket az előbb említettem.
Amennyiben kérdésük van, szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönjük.
Parancsolj!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Egy kérdésem lenne a Pénzügyminisztérium munkatársához. Említette azt, hogy a bioetanol kisüzemeket próbálják támogatni ezzel.
Nem ellentmondásos-e a borászati melléktermékek feldolgozására létrehozott üzemeknél, amelyek skáláját sikerült szélesíteni? Kimondottan ez volt-e a célunk ezzel, hogy bioetanol-üzemeket tudjunk létrehozni, most pedig az alkohol előállítását ösztönzik a kisüzemekben?
Azt látom, hogy a hungaricum termékünk, a pálinka itt teljes mértékben háttérbe lesz szorítva, nem kap támogatást. A bioetanol-üzemek ezen keresztül megkapják a támogatást, de nem tudom, hol lesz a borászati melléktermékek feldolgozásával kapcsolatos üzemek létrehozása, ami államilag meg is lett finanszírozva, és Magyarországon több ilyen terület van.
A kérdésem tehát: a hungaricum termékeket most meg tudjuk-e ezen keresztül támogatni, vagy ezzel hátrányos helyzetbe hozzuk ezeket az üzemeket?
Köszönöm.
ELNÖK: Parancsoljon!
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Tehát melléktermékekből szeszt, alkoholt állítunk elő. Ha a borászati melléktermék az az alapanyag, amiből a nyersszesz előállításra kerül, akkor ugyanúgy beletartozik ebbe a kedvezményezett körbe. Tehát ha ott kisüzem létesül a borászati melléktermék ilyen célú feldolgozására, akkor ugyanúgy vonatkozik rá is.
A pálinka esetében nem tudom, milyen kedvezményre gondol. Ha adókedvezményre gondol, az szóba sem jöhet, mert minden alkoholra azonos adómértéket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy az hungaricum, magyar pálinka vagy pedig más szeszes ital.
ELNÖK: A kérdésem a következő: a jövedékiadó-csökkenés azt jelenti-e, hogy az üzemanyagban az E85 esetében csak a benzin után van jövedék? Milyen bevételkieséssel számolunk ezzel a döntéssel kapcsolatban?
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Ahhoz, hogy ez az E85 versenyképes legyen, eladható legyen, szükséges a teljes adómentesség, ezért egyrészt az alkohol magasabb előállítási költsége okán, másrészt pedig az E85-ből lényegesen több, majdnem másfélszeres a felhasználási üzemanyag, tehát a benzinhez képest az E85-ből több fogy 100 kilométerenként. Ezt figyelembe véve az adómentesség indokolt, ez támasztja alá az adómentességet.
Egyelőre nem számolunk jelentősebb adóbevétel-kieséssel, hiszen ennek az üzemanyagnak az elterjedése sok minden egyéb feltételhez kötött: legyen olyan járműállomány, ami képes az E85 felhasználására, a megfelelő úthálózat kiépítése szükséges és a többi. Azért került be a törvénycsomagba, hogy ebbe az irányba is el lehessen indulni, mert amíg nincs ilyen szabályozás, addig nyilván ebbe az irányba nem indulnak el a folyamatok.
Tehát azt tudom mondani, hogy mondjuk 2007-re nem számolunk szignifikáns bevételkieséssel emiatt az üzemanyagfajta miatt.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Úgy érzékelem, ez egyelőre gesztusértékű.
Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? (Jelzésre:) Parancsolj!
CSÁSZÁR ANDRÁS (Fidesz): Egy kérdésem volna. Az adókedvezményt milyen esetben tudják felszámolni, ha az alkohol előállítása megtörténik? Azt tudjuk, hogy a borászati melléktermék esetében 92 százalék történik. Ez azt jelenti, hogy ezt még nem lehet üzemanyagként felhasználni. Ezt a fázist az üzem nem tudja ellátni. Lehetséges-e, hogy a bővítésével kapjanak valamilyen támogatást? Meg lehet-e oldani, hogy az üzemen belül adókedvezményt kapnak erre?
ELNÖK: Parancsoljon!
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Adókedvezményt az E85-ös üzemanyag kap, nem pedig a borászati melléktermékből előállított 92 százalékos termék. Az a nyers alkohol, ami nem víztelenített, az a szeszüzem, amely a borászati melléktermékből víztelenített alkoholt állít elő, beleesik ebbe a jövedéki biztosíték kedvezménybe, de más kedvezményről nincs szó.
Tehát kedvező feltételek között előállítják a víztelenített szeszt, utána ezt átadják egy olyan szeszüzemnek, ahol ezt követően kerül sor az E85 előállítására.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom el, mert nem ennek az ülésnek a tárgya: hogyan fogjuk ezt ellenőrizni? Egyszer már részt vettem egy ilyen akcióban, amikor az egyik képviselő azt mondta, majd színezni fogjuk. Ez most "szőkítésként" megy, a kedvezményesen megtermelt alkoholt keverik.
Azt gondolom, ezzel a témával a bizottság még foglalkozni fog, de át kellene gondolni, hogyan fogjuk ezt a gyakorlatban bonyolítani, mert szerintem megnyitunk egy ugyanolyan pályát, amit egyszer már amatőrként megnyitottunk. Erre majd még vissza kell térnünk.
Egyébként azt hiszem, ez egy műszaki szakmai kérdés, de ha a főosztályvezető-helyettes asszony most tud valamit mondani, szívesen meghallgatjuk.
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Az E85 előállítása adóraktárban történik, és az adóraktárak a legszigorúbban ellenőrzött helyek, ott minden liter alkohollal, minden liter benzinnel nagyon szigorúan el kell számolni. Tehát az adóraktári rendszer adja azt a keretet, amely révén ez abszolút ellenőrizhető lesz, és nem fordulhat elő olyan probléma, hogy kevesebb alkohol van benne. Ezek mind szigorúan bizonylatolt ügyletek, ezért úgy gondolom, ebben semmi veszély nincsen.
ELNÖK: A jegyzőkönyv kedvéért mondom: június 19-én hangzott el, és később majd visszatérünk, hogy a gyakorlatban hogyan sikerült ezt megoldani. Szerintem ne időzzünk itt ennél többet. Ez nekünk egy jó üzenet, de a gyakorlat fogja megmutatni, beválik-e.
A következő terület a vámjog. Itt a környezetvédelmi termékdíj az, ami a 86. § - ez a korábbi 48. § -, és tulajdonképpen továbbra is a mentességről szól.
Van-e kérdés ezzel kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Tehát akkor továbbmegyünk.
Most jön az illeték. Itt hangzottak el a gépkocsival kapcsolatos dolgok. Ehhez annyit tennék hozzá, mint hajdan volt közlekedési miniszter, hogy ennek az volt a logikája, hogy az önkormányzati utak terheléséről szólt, arról szólt, hogy a nagyobb, nehezebb gépjármű jobban terheli az utat, jobban rongálja, igénybe veszi, a könnyebb pedig nem. Súlyadó a neve is. Tehát ennek a teljes felforgatásáról van szó.
Ahogyan elolvastam, környezetvédelmi szempontból elhibázott, mert az öreg autókat támogatja. A súlyra való áttérést szerintem semmi nem indokolja. Igazságosabb nem lesz a rendszer, csak öregebb, szennyezőbb lesz a gépkocsiállomány, és amint az előadótól hallottuk, lényeges bevételnövekedés nem is lesz. Azt gondolom, itt fordítva ült a jogszabály alkotója a lóra, mert egy nagyon fontos cél van, elvileg a saját önkormányzati utakra lehet ezt a pénzt fordítani. Nem logikus az, hogyha én egy korszerűbb, hatékonyabb, könnyebb gépkocsit vásárolok, akkor többet kell fizetnem.
(Jelzésre:) Alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr.
Az elnök úr most az illetéket és a gépjárműadót összevonta, hiszen az érvelése a gépjárműadóra igaz. Az illetéknél a korábbi alapok utáni illetékmérték-emelésről volt szó.
A másik: miközben osztom az elnök úr álláspontját a tekintetben, hogy mi volt az alapja ennek, a nehéz gépjárművek vonatkozásában ugyanez a helyzet megmaradt, hiszen a tehergépjárműveknél maradt a súlyhoz kötöttség. A személygépkocsik többé-kevésbé azonos súlyúak. Persze egy Trabant és egy nagy Mitsubishi terepjáró között van különbség, erre utalt a bevezetőben a főosztályvezető úr is. Itt a váltás inkább az igazságosabbá tétel irányába mutatott.
Az persze kérdés, hogyan értékeljük az idősebb gépjárművek ügyét. Ezzel én úgy vagyok, hogyha minél idősebb az autó, annál komolyabban veszélyezteti a környezetünket. Persze, lehet, hogy ez nem tökéletesen így igaz, de az viszont biztos, hogy a gépjárműállomány nem azért öregszik el, mert a környezetet akarják vagy nem akarják szennyezni. Aki gépjárművet használ, az szennyezi a környezetet. Gépjárművet akarunk használni, egyre többen akarunk használni. Nyilván a magyar vállalkozói és gépjárművet elérni képes lakosság fizetőképes keresletének függvénye a gépjárműpark elöregedése. Azt gondolom, kár lenne a kispénzűeket még ezzel is tovább sújtani, hiszen általában kik használnak idősebb gépjárműveket? Általában a kisebb keresetűek. Tehát azt gondolom, hogy ez az adónem önmagában nem lesz képes a gépjárműpark környezetvédelmi szempontjainak az összes ágát, bogát kezelni.
Az a fajta változtatás, amelyik bizonyos igazságosabb mozzanatot igyekszik megjeleníteni, szerintem támogathatóvá teszi ezt a változtatást.
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e további kérdés? (Nincs jelzés.) Megadom a szót a minisztérium képviselőjének. Parancsoljon!
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Azokra a felvetésekre, kérdésekre, amelyek korábban elhangzottak, válaszolni szeretnék.
Molnár képviselő úr kérdezte, a megtakarítások, illetőleg a többletbevételek milyen arányban állnak egymással. A megtakarítások idén 170 milliárd forintra, a többletbevétel 180 milliárd forintra fog rúgni, jövőre pedig az 1000 milliárdos egyensúlyjavító intézkedéscsomagból 40 százalék az, ami a kiadáscsökkentésből, 60 százalék pedig a bevételnövelésből tevődik össze.
Nagyon sok kritika érte a gépjárműadó átalakítását. Nem osztom azokat az aggályokat, amelyek a gépjárműpark öregebbé válását jósolják. Miről is van szó? Itt igen valószínűtlennek tűnik az az eset, hogy akinek 5-6 millió forintja van egy gépjármű megvásárlására, az inkább lemond róla, és egy 15 éves autót fog venni néhány százezer forintért. Ez egyáltalán nem valószínű, hogy bekövetkezne, viszont tény és való, a mai állapotban súly szerinti adóztatás bizonyos értelemben elavultnak, igazságtalannak tűnik, hiszen egy régebbi, 10 évnél öregebb autó esetében az érték 10 százalékát is eléri az évi adó, ami egy új autónál legfeljebb csak néhány ezrelék, arról nem is beszélve, hogy a modern autók, akár ugyanannak a típusnak az újabb és újabb verziói egyre kevesebbet fogyasztanak. Tehát akinek van elég pénze, a döntését az üzemanyag-fogyasztás is befolyásolja, ezért nem a régebbi típusokat fogja választani.
Kérdésként merült fel, hogy az EURO-I-es gépjárművek aránya ma milyen lehet. Én 30 százalékra becsülöm, de ez most nem egy pontos adat, a legközelebbi bizottsági ülésig szívesen utánanézek. Itt tudni kell, hogy az EURO-II-est sem lehet már forgalomba helyezni új gépjárműként. Tehát amelyik kedvezménye megszűnik, az már évek óta nem is kerülhet új gépjárműként forgalomba helyezésre. A tehergépjárművek esetében, mint említettem, megmarad a tömeg szerinti adóztatás és a mértéke sem változik, tehát itt adóteher-növekedésről nem beszélhetünk a járműpark jelentős részénél.
Volt még egy kérdés az illetékhivatalokkal kapcsolatosan. A törvényjavaslat szerint az eszközöket az állam részére át kell adni, itt ingyenes használatba adás van. Egyébként összességében ez bekövetkezett, hiszen az illetékhivatalok az elmúlt 15 évben egyszer már gazdát cseréltek. Eredetileg ezek a tanácsrendszerben állami szervekként működtek, majd pedig az önkormányzat megkapta, de először a megyei jogú városban volt az illetékhivatal, és 1997-től lett a megyei önkormányzat főjegyzője. Tehát nem önkormányzati hatáskörről van szó, hanem állami hatáskörről. Egyébként pedig az illetékhivatalok fejlesztésére az önkormányzatok hol igen, hol nem fordítottak gondot. Itt már nem a saját bevételükből, hanem abból a bevételből, ami illetékbevétel címén egyébként az önkormányzati szférát fenntartó önkormányzat saját bevétele, vagyis abból a bevételből került sor, amelyik az önkormányzati szférát illette. Mint tudjuk, ez megosztásra került egyfelől a megyei városok között, másfelől pedig a megyék között újraelosztásra került.
Azt hiszem, ezek voltak a konkrét felvetések.
ELNÖK: Farkas képviselő úré a szó.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): A határhoz közel eső megyék - Békésre, Csongrádra vagy az egész keleti oldalra gondolok -, a megyei önkormányzatok jelentős bevételi forrása volt az illetékbevétel. Ettől most el fognak esni? Ha el fognak esni, akkor milyen kompenzációt fognak kapni ezek a megyei közgyűlések?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Öné a szó.
KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A helyzet a következő. Az, hogy kié a jogkör és kié a bevétel, két teljesen különböző dolog. A bevételek az önkormányzati törvény szerint a mindenkori költségvetési törvény szerinti hányadban illetik meg az önkormányzati szférát, illetőleg az állami szférát. Az illetékbevétel úgynevezett osztott bevétel.
A benyújtott törvényjavaslat szerint itt nincs semmi olyan, amelyik a bevétel felosztására, megváltoztatására vonatkozna, tehát ez továbbra is részben önkormányzati forrást fog biztosítani. Egyszerűen csak a jogkör kerül át az állami adóhatósághoz.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas urat kielégítette-e a válasz?
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Igen, köszönöm szépen.
ELNÖK: A termékdíjról ejtsünk néhány szót, ez a 209. §.
Parancsoljon!
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): A jelenlegi szabályozás szerint a kötelezett első vevője számára van lehetőség visszaigénylésre abban az esetben, hogyha a terméket harmadik országba kiviszik.
Ez méltánytalan helyzetet teremtett azokban az esetekben, amikor nem az első vevő, hanem a második, a harmadik vagy esetleg ha még hosszabb az értékesítési lánc, akkor a következő vevő volt az, aki kivitte a terméket az országból, hiszen erre a termékre ugyanúgy nem merülnek fel Magyarországon költségek, mintha az első vevő viszi ki a termékdíjas terméket. A törvénymódosítás ezért megteremti az értékesítési lánc bármely szereplője számára a visszaigénylés lehetőségét, amennyiben harmadik országba viszi ki a terméket.
ELNÖK: Kékkői képviselő úré a szó.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): A kérdésem a következő. A törvényben a következő olvasható: Az első belföldi forgalomba hozatalhoz a kötelezett által kibocsátott számla számát, a kötelezett nevét, címét, adószámát a kötelezett által kiadott számlán kell feltüntetni.
Tehát ha ő az ötödik a sorban, akkor az első vevő mindegyik számlán szerepelni fog? Tehát ezután minden számlán ezt fel kell tüntetni? Hogyan kell ezt értelmezni?
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Ezeket az adatokat annak kell feltüntetnie, aki az adott visszaigénylési lehetőséggel élni kíván.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): És ha ötödik a sorban?
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Akkor az ötödik. Tehát ha ezzel a lehetőséggel élni akar, akkor fel kell tüntetni ezeket az adatokat.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Ez nagyon bonyolult. Az előző törvényben ez úgy volt, hogy a jogszabályban meghatározottak szerint visszaigényelték, ez most megszűnik, és most ezt kell majd figyelembe venni.
GÖRÖZDI ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): A külön jogszabályban nem volt külön szabály a harmadik országba történő kivitel esetén az adó-visszaigénylésre, tehát csak általános szabályok, a kormányrendelet általános szabályai vonatkoztak erre az esetre is. Ez továbbra is ugyanúgy fennáll, külön szabályok nem voltak, a jövőben sem lesznek, illetve amit most a törvény előír, ezeket a feltételeket kell teljesíteni.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Itt lényegében amit mond, az előállhat, de eddig azért nem kellett ezzel foglalkozni, mert ha ötödik volt a sorban, akkor egyáltalán nem volt visszaigénylési lehetősége. Most megteremtődik ezzel a visszaigénylési lehetőség, és ki fog alakulni az a normális gyakorlat, hogy mindenki odafigyel, ha erre ténylegesen igény van. Tehát egy korábbi hátrány feloldása az, ami itt történik.
Ezt talán nem kellene a pénzügyminiszter nyakába varrni, hogy kedvezményeket akar adni az esélyegyenlőség okán. (Kékkői Zoltán József: Szerintem ez kivitelezhetetlen.)
Ha nem ő volt az első vevő, akkor nem igényelhette vissza.
ELNÖK: Azt gondolom, ez hasonlóan komoly ellenőrzési feladat lesz, de a szándékról azt tudom mondani, hogy én üdvözlöm a szándékot. Majd a gyakorlatot kell figyelni, hogy ez hogyan sikerül, de az iránnyal szerintem értsünk egyet.
Az én javaslatomban nem szerepel több terület ebből az anyagból, és határoznunk kell azzal kapcsolatban, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára előterjeszthető-e.
Aki egyetért azzal, hogy általános vitára alkalmas, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki nem ért egyet? 8 nem szavazat.
Tekintettel arra, hogy ez az anyag számos kívánni valót hagy maga után, szeretném a parlamentben elmondani a kisebbségi álláspontot, és alelnök úr a többségit. (Egyetértő jelzések.) Tehát a bizottsági előadó dr. Orosz Sándor lesz, a kisebbségit pedig én szeretném elmondani.
Megköszönöm a minisztérium képviselőinek a segítséget. Ha a módosító indítványok bejönnek, akkor csütörtökön délelőtt meg tudjuk tárgyalni. (Időpont egyeztetése.) Tehát csütörtökön 9 órakor tartjuk a bizottsági ülést. (Egyetértő jelzések.)
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következik. Kérem a minisztérium képviselőjét, foglaljon helyet a mikrofonnál.
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Dr. Bekényi József vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati főosztályának a vezetője. Röviden szeretnék az önök előtt lévő törvényjavaslathoz szóbeli kiegészítést fűzni.
A kormány programjának hangsúlyos eleme az országreform, illetőleg a közigazgatás átalakítása, a közigazgatás átalakításának részeként pedig az önkormányzati rendszernek az olyan típusú reformja, amelyik szorosan kapcsolódik a közigazgatási reformhoz, az ország térszerkezetének az átalakításához, a versenyképesség javításához. Ennek az átalakításnak a leghangsúlyosabb eleme egy olyan erős választott területi regionális önkormányzat létrehozása, amelyhez decentralizálhatók jelenleg a központi kormányzatnál lévő hatáskörök, illetőleg források, amelyek döntő többségéről ma tárcaközi bizottságok rendelkeznek. Tehát az átalakítás elsődleges eleme egy olyan választott regionális szint létrehozása 2009-től, amelyik alkalmas arra, hogy fogadja ezeket a központi kormányzattól leérkező nagyon fontos hatásköröket.
Maga a javaslat azokat a feladatcsoportokat jelöli meg, amelyekben szerepet szán a regionális önkormányzatnak. Sok feladatcsoportot tartalmaz, méghozzá azokat a feladatcsoportokat, amelyek az Európa Tanács ajánlásában is a regionális önkormányzat feladatköreként jelennek meg. A feladatcsoportok mentén az egyes ágazati törvények határozhatják meg azokat a konkrét feladat- és hatásköröket, amelyek a feladatcsoportba tartozva a regionális önkormányzatok kompetenciájaként jelölhetők meg. Maga a törvényjavaslat egy orientációs szabályt, kötelezettséget tartalmaz a további jogalkotás számára, hogy a regionális önkormányzatok feladat- és hatásköreit 2009-ig, a váltásig jelölje meg. Ebben az átmeneti időszakban a megyei önkormányzatok működnek, ez az alkotmánymódosítással összhangban egy másik előterjesztés tárgya.
A másik hangsúlyos eleme ennek a törvényjavaslatnak a kistérségi rendszer továbbfejlesztése. A többcélú kistérségi társulás rendszere most már két éve működik, a 166 lehetséges helyből 158 helyen működik többcélú kistérségi társulás és 7 helyen területfejlesztési célra működik ez a társulási forma. Nagyon sok feladat ellátására társultak a többcélú kistérségi társulás keretében az önkormányzatok. Ezekre a pozitív tapasztalatokra építve kívánja a jogalkotó továbbfejleszteni a rendszert. Egyrészt az önkéntes jelleg a hozzákapcsolódó ösztönzőrendszerrel együtt fennmarad, a másik oldalról lehetőség nyílik arra, hogy a törvényben meghatározott feladat ellátására a többcélú kistérségi társulás tagjai, ha úgy ítélik meg, hogy a kistérségben lévő kimaradó önkormányzatok részvétele feltétlenül szükséges az adott feladat ellátásában, akkor döntésükkel kiterjeszthetik ezt a társulási megállapodást a kintlévőkre.
Alapvetően olyan típusú feladat- és hatáskörökről van szó, amelyek vonalas létesítményekhez kötődnek, ahol megállna a beruházásfejlesztés feladatellátása a település határán. Gondoljanak a szemétszállításra, a szennyvízkezelésre, a szennyvízhálózat kiépítésére, ahol egy vagy két településnek a társulásból történő kimaradása az egész térség feladatellátását megakadályozná. Tehát nem a törvény határozná el a közvetlen kötelező társulás elrendezését, hanem a helyi lehetőségeket mérlegelve nyílna meg a többcélú kistérségi társulások számára az a lehetőség, hogy behívják a kinn maradókat a többcélú kistérségi társulásba.
Harmadik elemként szeretném kiemelni az önkormányzati rendszerben a főváros önkormányzati rendszerének az átalakítását. A törvényjavaslat egyrészt helyreállítaná azt az egyensúlyt, amelyik 1994-ben bomlott meg, amikor az önkormányzati törvényben az addig önálló fővárosi törvény beemelésre került, és számos olyan hatásköri szabály jelenik meg a fővárosi fejezetben, amelyet az élet túlhaladott, az egyes ágazati törvények már másképp szabályoznak, de a kétharmados önkormányzati törvénybe történő rögzülése ezt a rendszert bemerevítette, megakadályozta, hogy a konkrét feladat- és hatáskörök telepítésénél az élet változásaihoz lehessen igazítani a főváros, illetőleg a kerületi önkormányzatok közötti munkamegosztást. Egyrészt ezt az egyensúlyt állítaná vissza a törvényjavaslat, a másik oldalról pedig viszonylag új alapokra helyezné a főváros és a kerületek közötti munkamegosztást, nevezetesen alapvetően a Fővárosi Önkormányzat a város egységes működéséhez szükséges feladat- és hatáskörökről gondoskodna, jellemzően a vonalas műszaki infrastruktúrához kötődő feladatokról, ezeknek a létesítményeknek a fenntartásáról, illetőleg a fejlesztéséről, a kerületi önkormányzatok pedig a lakossághoz közvetlenül kapcsolódó úgynevezett humán közszolgáltatásokat biztosítanák.
Negyedik elemként szeretném kiemelni az ezer lélekszám alatti településeken a körjegyzőség valódi értelemben vett kötelezővé tételét. Itt olyan polgármesteri hivatali feladatok ellátásáról van szó, ahol a polgármesteri hivatal alapvetően kiszolgálja egyrészt a képviselőtestületet, a polgármestert, másrészt pedig az államigazgatási feladatok ellátásában játszik pótszerepet. Ahhoz, hogy ez szakszerűen, megfelelő munkamegosztással működni tudjon, meghatározott településnagyság szükséges. Az ötszáz lélekszám alatti településeken nem lehet önállóan fenntartani olyan hivatalt, amelyik a megfelelő, szakszerű apparátust képes lenne eltartani, így a törvényjavaslat az ötszáz lélekszám alatti településeken körjegyzőség kialakítását rendeli el. Az ötszáz és ezer lélekszám közötti településeken főszabályként körjegyzőség működne, de amennyiben a település jegyzőt nevez ki, illetőleg kiegészítő állami támogatás nélkül képes a hivatali teendők biztosítására, és ezt igényli a település fekvése és egyéb adottságai miatt, akkor ezt megteheti.
Alapvetően a változások ezen csomópontok köré csoportosíthatók. Természetesen technikainak minősíthető, de nagy jelentőségű változásokat is tartalmaz a javaslat, amely a megyei önkormányzati rendszerek regionális önkormányzatokkal történő felváltásához kapcsolódna. A területfejlesztési hatáskörök ennek megfelelő formában történő telepítése és az ország területi tagozódásában bekövetkező változás az alkotmánymódosítással van összefüggésben.
Köszönöm szépen, elnök úr. Kérem a tisztelt bizottságot, támogassa az előterjesztés általános vitára bocsátását.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót.
Képviselő Hölgy és Urak! Lehet kérdezni. Bedő képviselő úré a szó.
BEDŐ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót.
Kevésbé kérdeznék, csak röviden véleményt mondanék. Úgy gondolom, az a munka, ami az elmúlt években a Belügyminisztérium keretén belül a kistérségek kialakítása és a hatékonyabb közigazgatás felé mutatva indult, talán ebben a törvénytervezetben végre megnyilvánulhat.
Gyakorló települési vezetőként és kistérségi elnökként úgy gondolom, azok a számok, amelyeket említett az előadó úr, egyértelműen azt mutatják, hogy a kistérségek megtalálták a helyüket ebben a közigazgatási rendszerben, és azok az aggályok, amelyek nagyon sok helyen és időben megnyilvánultak például az önkormányzatiság elvesztéséről, egyáltalán nem igazolódtak be a kistérségek esetében, sőt ez a törvénytervezet sem az önkormányzatiság megszüntetéséről dönt, illetve tesz javaslatot, hanem azt a valóban megfelelő színvonalú és hatékony hivatali működtetést próbálja megteremteni a kisebb létszámú településeken is, amelyek egyébként az önkormányzatiság valóságát nem érintik.
A másik nagyon fontos kérdés, hogy végre a kistérségek felé megtalálja azt a közigazgatási szintet, amit sokan településvezetőként már régóta szerettünk volna, ez a regionális választott önkormányzat. Az elmúlt években - és nem csak négy évről kell beszélni - már nagyon sok olyan fejlesztés és különböző feladat került regionális szintre, amelyeket már nem is a megyei szervek döntöttek el. Csak az elmúlt években például a regionális fejlesztési tanácsok - az anyag is tartalmazza a környezetvédelmi feladatoknál - döntöttek a környezetvédelmi támogatásokról. Az elmúlt években ez már így volt, tehát úgy gondolom, nem idegen terepre tévedt ez a törvényjavaslat.
Megítélésem szerint ez egy jó törvényjavaslat, megfelelően ki van dolgozva, látszik, hogy akik sokat foglalkoztak ezzel a témával, megfelelően elő tudták készíteni. Ez a törvényjavaslat támogatható, de azért kérdéseket ehhez is lehet majd feltenni.
Feltennék egy kérdést. A regionális feladatoknál az oktatás finoman szólva nincs kidolgozva, jó lenne, ha az oktatási feladatokkal kapcsolatban kicsit többet hallhatnánk, hiszen a megyei önkormányzatoknál jelenleg talán az egyik legnagyobb ellátó feladat az iskolák működtetése.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő asszonyé a szó, parancsoljon!
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Szeretnék rögtön csatlakozni a képviselőtársam által elmondottakhoz. Furcsán hangzik, de megyei vezetőként úgy mondom el a véleményemet, hogy az első mondatom az, hogy na végre! 1990-ben alkotta meg az akkori parlament az önkormányzati törvényt, és jött létre ez a struktúra; tizenhat év után végre rendet tesz a törvényjavaslat az önkormányzati szférában.
Az elmúlt ciklusban a területfejlesztési bizottság tagjaként dolgoztam, tehát hosszasan tudnám most elemezni és elmondani, hogy miért jó a regionális önkormányzatok létrehozása, amit eddig nem tudtunk megtenni. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy tizenegy dekoncentrált hivatal feladatát látja majd el a választott képviselőtestülettel rendelkező regionális képviselőtestület, valódi feladat- és hatásköre, saját adókivetési joga lesz, tehát forrásai lesznek arra, hogy a törvény által előírt feladatait ellássa. Most ugyanis a megyék rendelkezésre álló forrásainak 98 százaléka az intézményfenntartásra fordítódik, gyakorlatilag teljesen beszűkült a mozgástér. Éppen ezért a magam részéről csak üdvözölni tudom a regionális önkormányzatok létrehozását, hiszen a területi önkormányzatiság erősödik, a két éve működő regionális fejlesztési tanácsok - amelyekről tudjuk, hogyan működnek a delegáltakkal - nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Tehát mindenféleképpen örülök annak, hogy végre megszületett ez az elhatározás, és az önkormányzati törvény módosításra került.
Talán annyit még a kistérségekről: elhangzott az előadó részéről is, hogy két éve működnek a többcélú kistérségi társulások, és most már kötelező jelleggel írja elő a törvény ezer fő alatt a körjegyzőségek létrehozását. Körbenéztem a környezetemben: többségükben már körjegyzőségek működnek, úgyhogy ez nem jelent nagy ellenállást az önkormányzatok részéről, ötszáz fő alatt viszont megszűnnek a polgármesteri hivatalok. Már több helyről hallottam, feltehetően képviselőtársaim is kritikai észrevételeikkel illetik majd, hogy miért, hiszen ha egy kistelepülésen nincs iskola, nincs semmilyen közintézmény, és a polgármesteri hivatal is megszűnik, akkor az teljesen kiürül.
Szeretném elmondani, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 137 olyan önkormányzat van, ami ötszáz fő alatti. Működtet önálló polgármesteri hivatalt például 98 fős kistelepülés, de tudok olyanról is, ahol huszonegynéhányan laknak, és polgármesteri hivatalt működtetnek két-három fővel, úgy, hogy intézménye nincs. Nyilván a lakosság kiszolgálásának a színvonala sem felel meg az elvárásoknak, és a mai világban törekedve a takarékosságra és arra, hogy elvárható színvonalú ellátáshoz juthassanak az állampolgárok, szükség van arra, hogy ezt a lépést megtegyük. Szintén vizsgálódtam: többségében az ilyen kistelepüléseken társadalmi megbízatásban látják el a feladatot a polgármesterek. Úgy gondolom, a jó szakemberekre szükség van, és a mai motorizált világunkban megoldható, hogy ezek a hivatalok megszűnjenek, és egy nagyobb településen az ellátást megkapják, annál is inkább, mivel a közigazgatás kiépítésével szeretnénk mindenhová eljuttatni az internet-hozzáférést.
Összefoglalva: a bizottságnak a magam részéről támogatásra javasolom az önkormányzati törvény módosítását. Még számtalan érvet tudnék felsorakoztatni emellett, de azt is hadd tegyem hozzá, hogy az elkövetkező időszakban nagyon sok törvényt kell módosítani ahhoz, hogy ez működőképes legyen, és 2009-től bevezetésre kerülhessen.
Egyetlenegy érvet hadd sorakoztassak fel. A sok közül, nevezetesen a tizedik oldalon a regionális önkormányzatoknál a 74. § (2) bekezdésében - ezt a figyelemfelkeltés miatt mondom - előírja a törvény, hogy hat kötelező bizottságot kell létrehozni, és a bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vesznek a régióban működő települési önkormányzatok. Feltehetően ez elírás, hiszen csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 357 települési önkormányzat működik, ha ehhez még hozzávesszük Heves és Nógrád megyét, ez szép szám lesz. Csak nálunk tizenöt többcélú kistérségi társulási képviselő van, ha hozzávesszük mondjuk Nógrád és Heves megyét, az már huszonegynéhány a tevékenység jellege szerint érintett szervezet; itt felsorolásra kerül a hat tevékenység az (1) bekezdésben. Ha csak a turisztikait nézem, akkor az érintett szervezetek száma jelentős lehet, különösen a munkaadók és munkavállalók képviselői, illetve a lakossági önszerveződő közösségek képviselői. Ha mindezt összeadjuk, feltehetően nagyon nagy létszámú bizottságok működnének, még ha tanácskozási joggal is vesznek részt a munkában, ez megnehezíti a munka hatékonyságát, úgyhogy azt gondolom, ezeket a részleteket a későbbiek során át kell gondolni, ésszerűsíteni kell.
Összefoglalva: a magam részéről üdvözlöm a törvénymódosítást, és bízom abban, hogy ellenzéki képviselőtársaink is támogatni fogják.
ELNÖK: Parancsolj!
FETSER JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen.
Általánosan csatlakoznék én is ahhoz, hogy a hatékonyabb közigazgatás megteremtésének egy jelentős előrelépése ez a törvénytervezet. Meg kell mondanom, az önkormányzati rendszerben jelen van a pazarlás és a hiány, ezért talán helyesnek tartottam volna, ha az önkormányzatok létszámának csökkentése jobban megjelenik az előterjesztésben, hiszen ha jól tudom, pillanatnyilag 3200 önkormányzat van, ami igen nagy szám.
Annak mindenféleképpen örülök, hogy egy intézményfenntartó rendszer, a megye megszűnik. A hatékonyabb működés keretében sokkal jobb lesz a regionális önkormányzati rendszer, de csak abban az esetben - az anyagban ez nem található meg, mert nyilván nem ennek a törvénytervezetnek a feladata -, hogy milyen feladatokat adnak az érintett minisztériumok a regionális szintre, ez fogja meghatározni ennek a működőképességét.
Jelen pillanatban az önkormányzati rendszer, a közigazgatási hivatal, a kistérség és a megye sok ebben a kicsiny országban, tehát mindenféleképpen valamilyen váltásra szükség van. Itt azért szeretném megjegyezni, nagyon fontos, hogy ezeknél a regionális átalakítási rendszereknél nagyon sok olyan megyei intézményi rendszer, dekoncentrált hivatal szűnik meg, amelyek a regionális rendszerbe mennek át. Fontos annak a meghatározása, hogy a megyéken belüli egyensúly valamilyen formában megteremtődjön. Tehát nyilvánvaló, ez nagyon sok munkahely megszüntetésével jár, és egy településre koncentrálódik ezeknek az intézményeknek a központja, ami a megyei jogú városokat vagy a megyéket természetesen hátrányosan érintheti.
A körjegyzőségekre és a kistérségekre vonatkozó előterjesztést egyértelműen lehet támogatni. A megyei, illetve a regionális önkormányzatnál szeretném felvetni a tisztelt bizottságnak azt, hogy meg van fogalmazva a környezetvédelem és a természetvédelem fejlesztése, és érdemes lenne a vízügyet is beemelni, hiszen ez megyéken átnyúló feladatokat jelent. Én már a miniszteri meghallgatásnál is említettem, hogy pillanatnyilag két-három megyét érintően az állam nem tudja ellátni a feladatait a vízelvezetéssel kapcsolatban. Itt már szó volt az oktatásról. Ha a turizmus és sok minden közös feladat, azt gondolom, a víz rendezése, a víz szabályozása is nagyon fontos feladat.
A 71. §-ban az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak fenntartásáról van szó. Az előadót szeretném megkérdezni: ez a megyei önkormányzati tulajdonban lévő kórházakra vonatkozik-e vagy általánosan az összes kórház fenntartására?
Amivel nem tudok mit csinálni, de a jegyzőkönyv számára elmondom: ez a nagyvárosi kategória, a kiemelés nekem soha nem tetszett, most sem tetszik, de benne van az anyagban. Egy-egy kistérség ma már nagyobb létszámú, mint a nagyvárosi kategória, tehát hatvanöt-, kilencvenezres kistérségek is vannak, és alanyi jogon nem kapják meg ugyanazokat a jogokat, amelyeket a megyei jogú városok megkapnak, de ez történelmileg így alakult, ezzel nincs mit tenni.
A magam részéről támogatom az előterjesztést, és igen időszerűnek tartom. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Kérdezni szeretnék az előterjesztőtől a kistelepülésekkel kapcsolatban. Vizsgálták-e az Ormánságot, ahol mindössze négy ezer fő feletti település van, és van száz olyan kistelepülés, ahol ötszáz alatt van a lakosok száma? El sem tudom képzelni, itt hogyan fogják alkalmazni ezt a törvényt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Én is kérdeznék. Az egyik kérdésem: a cél eléréséhez nem lett volna elegendő egy rendes országgyűlési határozat, amely kitűzi a feladatokat? Ebben a halmazban elég nehéz lesz eligazodni, egymás mellett lesznek itt a kívánt és a ténylegesen működő szervezetek. Tehát a kérdés úgy hangzik, nem volna-e jobb egy országgyűlési határozat.
A másik: a kérdésemet úgy fogalmaztam meg eredetileg, hogy tudatos-e a vízügy szó mellőzése, és mondjuk vízgyűjtőben gondolkodnak, vagy valami más oka van annak, hogy a feladatok közül ez teljes mértékben kimaradt?
A harmadik: vannak ilyen kívánalmak a törvényalkotás felé, hogy legyen nyelvileg helyes és magyaros. Nem igazán értem, a régió szót miért szerettük meg. Nincs erre egy rendes magyar szó? Az meg már egyenesen vicces kezd lenni, hogy kisrégiónak nevezünk hatvanezer embert összefogó területet. Én járáspárti vagyok. Régen szekérrel lehetett bejárni egy járást, tehát azt az érvet, hogy nem lehet bejárni, nem tudom elfogadni, mert autóval bejárható. Megfontolnám azt, hogy ne féljünk a járás kifejezéstől, mert a kistérségből következik az, hogy nagytérség is van, akkor valószínűleg a régió lenne a nagytérség. Itt valamikor az elején eltévedtünk, de itt lenne az alkalom, mondjuk azt, hogy ez a járás, az pedig a vármegye vagy valami hasonló (Derültség.). Egy biztos: a régió idegen a magyar nyelvben, nem is stimmel, bár a kistérségnél igyekeztek egy rendes magyar szót használni.
Nem tudom, miért van a járás elleni fenntartás. Körzetet vagy bármit lehetne mondani, de akinek nincs vára, az esetleg sérelmezheti, és nem akar vármegye lenni, de valami rendes magyar szó kitalálására még van pár napunk, ezt javasolnám.
Parancsoljon!
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
Tisztelt Bizottság! Engedjék meg, hogy néhány kérdésre összevontan válaszoljak, vagy legalább is összevontan vezessem fel, természetesen igyekszem konkrétan is reagálni.
Ezek alapvetően a regionális önkormányzat feladat- és hatáskörének a megállapításával foglalkoznak. Egyértelműen tudatos az, hogy valamelyik hatáskör szerepel-e külön vagy nem szerepel. Az önkormányzati törvénynek 1990-ben alapvetően az volt a logikája, ami némi áttörést szenvedett egy-két fejezetnél, de maga a törvény meghatározza ezt az új típusú hatalomgyakorlási formát, a működési elveit, meghatározza a feladattelepítés elveit és kötelmeit, többek között azt, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyekben önállóan járnak el, továbbá ha a jogalkotó valamelyik társadalmi viszony szabályozása során helyi közügyet érint, az csak az önkormányzathoz telepítés, és csak kivételes esetben külön indokolás mentén telepítheti állalmi szervhez.
A konkrét feladat- és hatáskörök meghatározása az ágazati törvények feladata. Sajnos maga az önkormányzati törvény 1990-ben és 1990 után is jó néhányszor megszegte ezt a szigorú szakmai logikát, és nagyon sok esetben ezzel több kárt okozott, mint hasznot hajtott. Néhányan azt gondolták, ha egy kétharmados törvényben megjelenik valamelyik feladatkör, akkor az kötelező. Ugyanolyan kötelező feladat, amit feles törvényekben határoznak meg az önkormányzatok számára, mint a kétharmados törvényben.
Egy óriási különbség van a kettő között: akkor, amikor egy összefüggő szervezetrendszert szabályozni fog az Országgyűlés - hiszen az önkormányzat számára csak az Országgyűlés és törvényben állapíthat meg konkrét feladat- és hatáskört -, akkor összefüggésrendszerében szabályozza az adott jogterületet.
Maradva a vízügynél vagy az oktatásnál - ezekkel kapcsolatban hangzottak el kérdések -, hogy az ágazat teljes vertikumát figyelembe véve állapítja meg, egyáltalán mi az, ami szabályozási szükséglet, hol van állami feladatellátási kötelezettség, mi az, amit a polgároknak, a magánszemélyeknek az adott feladat kapcsán vállalniuk kell, és hol van az önkormányzatok mozgástere. Tehát egy összefogott, koherens rendszerlogika alapján szabályozza az ágazati jogalkotás az adott jogterületet. Ebből kicsippenteni azt, hogy ebből az önkormányzatnak az a feladata, ezt betenni egy kétharmados önkormányzati törvénybe, úgy gondolom, sokkal nagyobb hiba, mint ebben a törvényben külön meghatározni. Tehát ezért próbál ez a törvény szakítani azzal a rossz hagyománnyal, hogy alapvetően egyébként két fejezetében határoz meg konkrét hatásköröket, éppen a megyei vagy a fővárosi fejezetben, hogy csak a nagy feladatköröket jelölje ki, amiben feladat- és hatáskör-telepítésre egyébként pedig kötelezettsége van. Ez természetesen egyáltalán nem zárja ki azt, hogy más területeken, ha úgy ítéli meg a jogalkotó. A vízügy kapcsán jelenleg is számos önkormányzati feladatot telepített a vízkárelhárításnál, a vízrendezésnél, amelynek az összefüggései meg is maradnak a katasztrófavédelemmel való szoros összefüggésben egyrészt a tárcánál, másrészt pedig megjelenik a feladatkörben is. Tehát egyáltalán nem zárja ki azt, hogy egyébként bármilyen más fontos feladatban, ahol önkormányzati hatáskör kerül megállapításra, és azt nem képes a települési önkormányzat ellátni, akkor természetesen a jogalkotónak nem marad más választása, minthogy eggyel magasabb szintre, a regionális önkormányzat szintjére telepítse. A többcélú kistérségi társulások önkéntes társulások, oda feladat- és hatáskör közvetlenül nem telepíthető, az ösztönzőrendszer működtetésére maguk a települési önkormányzatok adják fel a témával kapcsolatos hatásköreiket, és bízzák a többcélú kistérségi társulásra. Tehát a feladat- és hatáskör-telepítésnél alapvetően ez volt a logika.
Az oktatásról nem tudok többet mondani, egyébként is nehéz lenne, hiszen az oktatás átalakítása, az oktatás reformja, illetve ennek áttekintése konkrétan megjelölt célként szerepel a kormány programjában.
Az egészségügy kapcsán megjelennek egyes kulcshatáskörök, nagy területek. Itt az önkormányzati tulajdonú kórházakat az egészségügyi szakellátás elsődleges címzettjeként jelölte meg a jogszabály; valójában a regionális önkormányzatokat, anélkül, hogy a hatáskört tovább bontaná, hiszen azt az egészségügyi törvényben kell részleteiben kibontani.
Valószínűleg félreérthetően fogalmaztunk a 71. § (2) bekezdésénél, nem gondoltunk arra, hogy valamennyi önkormányzat, valamennyi bizottság. Azt szándékoltuk, hogy a partnerség elve, és úgy próbáltuk megírni, hogy a képviselői vonatkozzon mindenre, az önkormányzatokra, a többcélú társulásokra. Azokban a külön jogszabályokban, amelyek jelenleg a partnerség elvét a különböző bizottságokban, a regionális idegenforgalmi bizottságtól a területfejlesztési tanácsig, a munkaügyi szerveződésekig, a különböző korporatív szervezetekből, amelyekből több is működik regionális szinten, szerettük volna, hogy ez bekerüljön az önkormányzati szervezetrendszerbe.
Arra való figyelemmel, hogy itt az uniós követelmények a partnerség elvének érvényesítését előírják speciális kötelező bizottság létrehozásával, ahová jogszabály közvetlenül telepíthet feladat- és hatáskört, de magának az önkormányzatiságnak az előnye, hogy ebben a bizottságban többségében közvetlenül a választópolgárok által választott önkormányzati képviselők vannak, az érvényesülhet, de érvényesülhessen a másik oldalról a partnerség követelménye is. Valószínűleg félreérthetően fogalmaztunk, de a szándékunk az volt, hogy vegyenek részt még működőképes módon azon főszabály mentén, hogy a bizottság szervezetét, működését törvényi keretek között az önkormányzat maga határozza meg, de többségben kell lenniük az önkormányzat által választott képviselőknek az önkormányzati bizottságban.
Itt a feladatköröknél is elhangzott kérdés, hogy milyen feladatkörök kerülnek be központi szintről: azok a jelenleg kormányzati hatáskörben lévő nagy feladatcsoportokhoz kapcsolódó döntési hatáskörök a forrásokkal együtt, amely feladatköröknél megjelennek. Itt elsődlegesen a területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés a legfontosabb fajsúlyát adják meg a regionális önkormányzatnak, és természetesen azon közszolgáltatások biztosítása, ami a települési önkormányzatok szintjét, lehetőségeit meghaladják.
Az átszervezés kapcsán ez egy 2009-ig elhúzódó folyamat, nemcsak az önkormányzati rendszer átalakítására kerül sor, hanem a kormányprogramban megjelenésre került a hozzá kapcsolódó államigazgatási szervezetrendszer átalakítása. A kettőt összhangban kell mozgatni. Ennek az előterjesztésnek nem tárgya ezeknek a szervezési intézkedéseknek a megjelenítése. Arra, hogy lehetőség nyíljon az értékek megjelenítésére, lehetőséget biztosít a régiószékhely mellett a régió távszínhelyek kijelölésére, hogy megfelelő, ésszerű, egészséges munkamegosztás alakulhasson ki regionális szinten. Arra csak utalni szeretnék, hogy alapvetően a regionális önkormányzat a jövőben sem elsősorban az államigazgatási ügyek intézésére lesz hivatott, tehát alapvetően nem az állampolgárok napi ügyeit intézik a regionális önkormányzatnál, hanem azon közszolgáltatások megszervezésére, amelyekre a települési önkormányzatok nem képesek.
Elnök úrnak válaszolva, hogy elég lett volna az országgyűlési határozat: lényegében ahhoz, hogy egy regionális önkormányzatot Magyarországon meg lehessen választani 2009-ben, szükséges az alkotmány módosítása és a kétharmados önkormányzati törvény módosítása. Ha ezek a feltételek nincsenek meg, az országgyűlési határozat csak előír egy feladatot, de ezt a kétharmados többséget biztosítani nem tudja, 2009-ig nem tehetők meg azok az intézkedések, amelyek valósan szükségesek ahhoz, hogy a regionális önkormányzat felállításra kerüljön. A szabályozás most ugyan párhuzamosan működtet, és 2009-ig meghagyja a megyei önkormányzatokat. Úgy gondolom, ez abszolút szükséges ahhoz, hogyha a parlamentben a megfelelő támogatottság biztosítható, akkor ez a munka 2009-ig elvégezhető legyen, hogy a regionális önkormányzatok zökkenőmentesen tudják felváltani a megyei önkormányzatokat.
Igen, végeztünk modellszámításokat a különböző megyékben. Itt alapvetően a körjegyzőségek megszervezése az ezer lélekszám alatti településeket érinti. Az ezer lélekszám alatti települések közül háromszáz olyan van, amelyik ma önálló hivatalt tart fenn, de itt elsősorban nem ez a sáv az érdekes, hanem az ötszáz lélekszám alatti települések. Az ötszáz lélekszám alatti településeknél hatvankét olyan önkormányzat van, amelyik önálló hivatalt működtet, és nem körjegyzőségi formában működnek. Hozzá kell tennem: kétszer modelleztünk a körjegyzőséggel kapcsolatban és a polgármesteri hivatalnál is.
Figyelemmel arra a feladatmennyiségre, amit el kell látni egy ilyen településnél, a szakosított feladatellátásra lényegében nincs olyan ágazat, amelyik ne telepítene önkormányzati feladat- és hatáskört vagy államigazgatási feladat- és hatáskört. Legalább öt főt kell alkalmazni, hogy a megfelelő színvonalú szakosított ellátás biztosítható legyen. Az ötszáz lélekszám alatti települések nem képesek ezt biztosítani. Egyébként, ha jól emlékszem, az Ormánságban összesen egy ilyen érintett település van, amelyik jelenleg nem körjegyzőség keretében működik, hanem önálló hivatalt tart fenn. Én néztem meg darabonként, egyesével, hogy okoz-e a hatvankét település közül valamelyik településnek gondot az, hogy körjegyzőséget alakítson: öt kilométernél távolabb egyetlen helyen sincs település, nincs zsáktelepülés, mindegyik közúton, nagyon könnyű közlekedési viszonyok mellett megközelíthető. Nyugodtan mondhatom, hogy ma az a hatvankét település, amelyik érintett, és amelyiket abból a szempontból érinti a szabályozás, kötelező a körjegyzőséghez vagy valamely más önálló településhez csatlakozni, egyetlenegy sincs nehéz helyzetben. Én mind a hatvankettőt egyenként végignéztem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Bányai Gábornak elfelejtettem szót adni, most megadom a szót.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr.
Kedves Képviselőtársaim! Módosító javaslattal szeretnék élni: a 39. §-ban két helyen szerepel az, hogy a községek alakíthatnak körjegyzőséget. Nálunk, Bácskában négy település ötszáz fő alatti vagy ötszáz fő alatti lesz 2009-re, és ők kérték, miután város a kistérség központja, a két körjegyzőségből lehetne alapítani, lehetne székhelyet létrehozni. Egymástól huszonhét kilométerre vannak, a települési központ, Jánoshalma pedig csak tizenkét kilométerre van mind a kettőtől. Azt kérik a polgármesterek, hogy ez a mondat, hogy a közel fekvő községek helyett "a közel fekvő települések polgármesterei alakítsanak közös körjegyzőséget", tehát ne "község", hanem "települések" legyen a község kifejezés helyett. Ennyit szeretnének kérni ezek a kistelepülések.
Bár igaz, motorizált a világ, de amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr arra járt, azt mondta, idejönni hozzánk túlélési gyakorlat. Ezt ő maga mondta, amikor Bajáról, illetve Bácsalmásról jött kampányolni. Busz reggel és este van, tehát a nyolcvan éves néniknek, bácsiknak elmenni kétszeri átszállással nem egyszerű, könnyítsünk rajtuk, hogy legalább csak egyszeri átszállással juthassanak el az egy-egy településcsoport közepén lévő körjegyzőségbe.
Kérdésem a következő. Jó dolog-e hatósági jogkör adása egy polgármesternek? Itt vannak polgármesterek, ez csak kérdés volt.
Egy másik kérdésem is van. Az ötszáz fő alatti települések létrehozhatnak önálló polgármesteri hivatalt, ha nem kell plusz állami támogatás. Amit a kedves Ildikó is elmondott, tényleg kiürülnek a falvak, és nálunk a települések jelentős része ezer fő alatti, vagy ezt éppen csak meghaladja, és négy település ötszáz fő alatti, tehát nagy baj lesz, rendkívül rosszul fog kinézni a magyar vidék 2009 után, ha ez a törvény ennyire megkurtítja a polgármesterek számát.
Javasolnám a hatékonyság növelésére, hogy a képviselők számának radikális csökkentése itt is szóba jöhet, illetve az államigazgatási eljárás idejének a lerövidítése talán megoldás lehetne, hogy gyorsítsuk az ügyintézést, talán hatékonyabb lenne a rendszerünk, talán több tisztelet lenne az önkormányzati világ felé, ha nem harmincvalahány napos lefutási idejű döntések lennének. Ezzel is lehetne a hatékonyságot növelni, ezzel szerintem a polgármesterek egyetértenek.
Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Parancsoljon!
DR. BEKÉNYI JÓZSEF (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr.
Elnézést, én nem tértem ki a körjegyzőségre, pedig már két bizottságban is felmerült. A 38. § az, amelyik változatlanul marad, az rendelkezik arról, hogy a nagyközségi és a városi jegyző elláthatja a körjegyzői feladatokat. Tehát ez sajátos státusz volt eddig is a városokban, a nagyközségekben, és sajátos státusz volt a községekben. Ennek az elhalasztásnak alapvetően az volt az oka, hogy a községi körjegyzőségekben a körjegyzőt az alkotó települések együttes ülésen nevezik ki, mégpedig úgy, hogy minden egyes településen önállóan meg kell lennie a minősített többségnek.
Itt eminens érdek fűződött inkább ahhoz, hogy a városok, a nagyobb települések is vállaljanak fel ilyen típusú feladatot, a szomszédban lévő kistelepüléseknél biztosítsák a polgármesteri hivatali teendők ellátását. Sok esetben ezt nem tették volna meg, ha egy két- vagy háromszáz lelkes település van kiszolgáltatva. Mondjuk Kaposvár megyei jogú város szintén ellát körjegyzőségi feladatokat, a jegyzőjét ilyen szisztéma szerint nevezik ki, ezért a jogalkotó megfordította a logikát: továbbra is a kistelepülés alkothat körjegyzőséget egy várossal is, ezen feltételek mentén, hogy itt a városi jegyző vagy a nagyközségi jegyző látja el megállapodás alapján a körjegyzői feladatokat. Úgy gondolom, ha azonossá tennénk - egyébként tíz éve működik így a szabályozás - a községi körjegyzőségekkel, akkor itt nagyon sok jegyzőség emiatt felbomlana, hiszen egyetlen város sem lenne abban érdekelt, hogy a jegyzőit így nevezzék ki. Tehát van, a jövőben is lesz, csak nem a klasszikus körjegyzőségi szabályok szerint, hanem a változatlan formában működő, az Ötv. 38. § (2) bekezdésében szereplő megoldás szerint.
A hatósági jogkör gyakorlása lényegében az alkotmány jelenlegi szabályozására épül, az önkormányzati törvény is tartalmazza, tehát ebben semmiféle új szabály nincsen, csak a regionális közgyűlési elnök megjelenése miatt változik a szabály 2009-től. Tehát jelenleg is nagyon szűk körben látnak el a polgármesterek államigazgatási hatásköröket, elsődlegesen a védelmi igazgatás területén - sajnos, többször megtapasztaltuk, hogy erre szükség volt a vészhelyzetekben, árvíz vagy katasztrófahelyzetekben - a jegyző pedig alapvetően az államigazgatási hatáskörök települési címzettje. Itt a szabályozás logikája nem változik, pusztán az új kategóriák megjelenését vezette át a jogalkotó a törvényen, illetve ezeket a módosításokat, hogy 2009-ben lépjenek hatályba, ha elfogadja a parlament ezt a módosítást.
A képviselők számának csökkentését nem ez a törvénycsomag tartalmazza, az a közjogi törvénycsomag részeként jelent meg a polgármesterek és a képviselők választásáról szóló törvényben.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Miután nincs több kérdés, befejezzük a vitát.
Azt a kérdést teszem fel, hogy aki az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki van ellene? 9 nem szavazat. Tehát a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
A bizottsági előadó ki legyen? (Jelzésre:) Orosz alelnök úr Fetser János képviselő urat javasolja. (Egyetértő jelzések.)
Kisebbségi előadót állítsunk-e? (Nemleges jelzések.) Tehát nem lesz kisebbségi előadó.
Az a javaslatom, hogy kérjük meg dr. Persányi Miklós miniszter urat, adjon tájékoztatást a miskolci ivóvízszennyezéssel kapcsolatban, és arról, hogy mi a teendő a hasonló esetek megelőzésére.
(Jelzésre:) Parancsolj!
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Azt szeretném javasolni, ha lehet, ne csütörtökön, inkább egy későbbi időpontban, mert nagyon rövid az idő.
ELNÖK: Nem arra gondoltam, hogy azonnal, hanem elfogadható időn belül kapjunk tájékoztatást. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 16 igen szavazat. Ki tartózkodik? 1 tartózkodó szavazat.
Köszönöm a részvételüket. Csütörtökön 9 órakor bizottsági ülést tartunk.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 07 perc.)
Katona Kálmán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Gálné Videk Györgyi