KORB-5/2006.
(KORB-5/2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2006. október 3-án, kedden, 10 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megjelentek *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám) (Általános vita) *
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (881/1. szám) *
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése. *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
További kérdések, válaszadás *
Határozathozatal *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám) (Általános vita) *
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Válaszadás *
Határozathozatal *
1. a) A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám)
(Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről (881/1. szám)
2. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)
(Általános vita)
3. Tájékoztató a miskolci ivóvízszennyezés vizsgálatáról
Előterjesztő: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője
Miskolc város önkormányzatának képviselője
4. A bizottság őszi munkatervének megvitatása és jóváhagyása
Előterjesztő: Katona Kálmán, a bizottság elnöke
5. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Hunvald György (MSZP) dr. Oláh Lajosnak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Szabó Imrének (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) megérkezéséig dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes, (Pénzügyminisztérium)
Magyar Melinda főosztályvezető, (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Norczen Győzőné osztályvezető, (Állami Számvevőszék)
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Darvas Béla (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet)
Rodics Katalin (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Jasinka Anita (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Homoki Hajnalka (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a megjelenteket, a bizottság tagjait, vendégeinket, a bizottsági ülést megkezdjük. Határozatképességünk megvan, százszázalékos - természetesen a helyettesítésekkel. A kiküldött napirendhez képest eltérést nem javasolok,
A kiküldött napirendhez képest eltérést nem javasolok, azt kérem minden bizottsági tagtól, hogy az első két napirendi pontot mindenképpen meg kell tárgyalni. Úgy tudom, az MSZP-frakció tagjainak 11 óra 30 kor kell elmennie.
Aki a napirendi javaslattal egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás. - Egyhangú.) Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megvitatása. Megkérdezem, hogy a Pénzügyminisztérium részéről ki az előadó.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária vagyok, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A KvVM részéről?
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Magyar Melinda vagyok, a költségvetési főosztály vezetője.
ELNÖK: Köszönöm. Az ÁSZ részéről ki van jelen?
NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Norczen Győzőné vagyok, osztályvezető.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az lenne a praktikus, ha ezt a kettőt, az ÁSZ-jelentést és a költsgévetést együtt tárgyalnánk, mert az ÁSZ-jelentés nekünk, képviselőknek segít eligazodni. Kérném, hogy a Pénzügyminisztérium képviselője - ha akar - előtte adjon egy tájékoztatást.
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon röviden szeretném bemutatni a 2005. évi zárszámadási törvényjavaslatot. A kormány T/881. számon benyújtotta az Országgyűléshez a 2005. évi zárszámadást, a megfelelő időben és a megfelelő tartalommal.
Most a bizottság az általános vitára való alkalmasságot fogja megtárgyalni. A törvényjavaslat nem különbözik az elmúlt években megismert törvényjavaslatok szerkezetétől, mellékleti rendszerétől. Egy egészen különös és újszerű eltérés tapasztalható az elmúlt évekhez viszonyítva, hogy nem tartalmaz egyéb törvénymódosításokat a 2005. évi zárszámadás, tehát ez tiszta költségvetési törvénynek mondható.
A 2005. elszámolási évhez kapcsolódó főbb gazdasági mutatókból csak néhányat szeretnék ismertetni. Az éves GDP 4,5 százalékkal növekedett, az áruexport és -import a várthoz képest lassabb ütemben bővült, az áruforgalom hiánya 1,1 milliárd euróval kedvezőbb, mint a 2004. évi, ez 1,3 százalék növekedést jelentett. A beruházások nemzetgazdasági szinten 6,6 százalékkal bővültek, lassabb ütemben, mint 2004. évben. A háztartások fogyasztása, az egyensúlyt erősítendő 1,4 százalékkal bővült, amin a GDP-növekedés alapul, jócskán. Az átlagkeresetek nemzetgazdasági egészében 10,1 százalékkal nőttek, a munkanélküliség alakulása kedvezőtlenebb a 2004. évinél. A folyó fizetési mérleg hiánya 6,4 milliárd forint volt, ez a GDP 7,3 százaléka.
A 2005. évi költségvetési törvény az államháztartás hiányának egészét, tehát a központi költségvetést, a TB-alapot, az elkülönített pénzalapot és az önkormányzatok hiányát összesen 1 054,5 milliárd forintra tervezte, ez a GDP 4,7 százaléka volt. Az évközi törvénymódosítások és a folyamatok vizsgálata alapján az év végére kiegészítés történt, a hiánycél érdekében a törvénymódosítással garanciális elemek épültek a költségvetési törvénybe. A kormány az államháztartási és az általános tartalék mellett egy rendkívüli államháztartásitartalék-képzést is előírt a tárcáknak, mintegy 162 milliárdos összegben, ez a GDP 0,8 százaléka. Az év végére a hiányteljesítés 1 065,6 miliárdra teljesült, ez 4,9 GDP-arányos hiányösszeget jelent.
Az államháztartáson belül a központi költségvetés hiánya 2005-ben 547,8 milliárd forint volt, mind a bevételi, mind a kiadási oldalt vizsgálva, különös elmaradásokat lehetett tapasztalni az adóágakon, viszont az egyszerűsített vállalkozási adó és a bányajáradék bevétele növekedett. Különösen jelentősen növekedtek az egyéb bevételek, mint például az egyéb központosított bevételek, itt a MOL 60 milliárdos befizetését, míg az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknél a Budapest Airport bevételét lehet még említeni, mint különleges bevételt növelő tételt, illetve a MOL-nak egy 20 milliárdos, egyszeri befizetése szintén emelte a bevételi oldalt.
A kiadási oldalon a lakástámogatások és a központi költségvetés fejezeti előirányzatainak a felhasználása, illetve az adósságszolgálatnál a kamatterhek növekedtek erőteljesebben.
A kormányzati oldal adósság- és hiánycélja az uniós rendszer szerint is számbavételre került, az úgynevezett túlzott hiányeljárás keretében, itt évente kétszer minden uniós országgal azonosan, a két fő elemről, a kormányzati szektor adósságáról és hiányáról kell beszámolni az Uniónak, ez az a bizonyos hivatalos notifikációs jelentés. Ezt 2006-ban már a KSH készítette el, és az a különlegessége, hogy a szisztémát az Unió adja, viszont a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségvetési hatásokat az Unió átmenetileg figyelembe veszi, ezért egyes országoknak - köztük Magyarországnak is - a magánnyugdíjpénztárak szervezetét be engedi emelni a kormányzati szektorba, így az Unióhoz bejelentett hiányunk 6,1 százalék, az adósság pedig 54,4 százalék, GDP-arányosan.
Elvégeztük az államháztartás kiadásának funkcionális elemzését is, egy bizonyos szisztéma szerint. Ez a Valutaalap és az Unió közös rendszere, amely lehetővé teszi, hogy a különböző országoknál összehasonlítható legyen a kiadási előirányzaton belül a különböző funkciók alakulása. Az összehasonlítás alapja az államháztartás pénzforgalmi konszolidált alapadatai közül - mint említettem - a kiadási oszlop, és amint a mellékletekben is található, az állami működési funkcióra az összkiadáson belül 14,9 százalék került kiadásra, jóléti funkciókra - mint oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás - a kiadások 61,5 százaléka került felhasználásra, gazdasági funkciókra a kiadások 13,4 százaléka fordítódott. Kiemelném, hogy környezetvédelemre 1,5 százalék került felhasználásra, és hozzá kapcsolódóan mondanám, hogy például a mező- és erdőgazdasági ágazatra pedig 3,1 százalék. Államadósság-kezelésre 8,1 százalék került funkcionálisan felhasználásra.
A KvVM-fejezetről részletesen a 16. fejezet mutatja fejezeti elszámolást. Összességében a főszámokról tájékoztatnám a tisztelt bizottságot. A költségvetési törvény szerint kiadási főösszegként 69 milliárd 285 millió forint került betervezésre, ténylegesen 101 milliárd került felhasználásra. A KvVM-fejezetnél az egyik legnagyobb változásnak értékelhető, hogy végre felállt, és megfelelően működik az egységes hatóságunk, az úgynevezett zöldhatóság, amelyet 2004-ben kezdtek kialakítani, és 2006. január 1-jétől működik egységesen a 12 természetvédelmi-környezetvédelmi felügyelőséggel, mellette a tíz nemzeti park és a 12 igazgatóság.
A KvVM fejezeti feladatai között kiemelném az egyik legnagyobb beruházási projekt, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének alakulását. 2005. évben a 2004. évi maradvánnyal együtt, több mint 14 milliárd forint állt rendelkezésre a program végrehajtásához. A rendelkezésre álló források lekötésre kerültek, és 2006 végére 8 milliárd forint maradvány képződött, természetesen ez is kötelezettségvállalással terhelt.
A KIOP-előírányzatból is elég tetemes, mintegy 6 milliárdos pályázatot nyert el ez a program, a tározóépítés, tájjellegű gazdálkodás létrehozására, kialakítására. Nagy volumenű még a fejezetnél a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat, amely az elmúlt évek különböző alapjainak utódszervezete, a KÖVICE, VICE ágán különböző szakmai programok kerültek elindításra, viszont mindezek az alapok, illetve ez a KAC előirányzat is 2005. január 1-jétől megszűnt. Külön előirányzatként szerepelnek a szakmai projektek. 2004 végén mintegy 24,3 milliárdos determinált összeg volt lekötve ezen az ágon, ebből 2005-ben 15 milliárd került elköltésre, és 2006-ra pedig mintegy 9,4 milliárd lekötött determináció szerint fog áthúzódni.
Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden ennyit kívántam mondani a zárszámadási törvényről, és várjuk a kérdéseket.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt megadom a szót a képviselőknek, azt kérdezném, hogy azt mondta, a környezetvédelmi tárca előirányzata 69 milliárd, a tényleges teljesítés 101 milliárd volt. (Csuka Mária: Igen.) De közben van még egy 134 milliárdos, módosított előirányzat. Ez hogyan függ össze. Tehát a tervezet 69, utána 134, és a teljesítés 101. Jól értem ezt?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Igen. Átadnám a szót...
ELNÖK: Mert itt nem találok 24 milliárdot. Magyarázatot kérnénk, hogy mitől nőtt meg, aztán, ha megnőtt, miért nem teljesítettük. Ha erre adna magyarázatot, okosabbak lennénk. Legalábbis, én.
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A módosított 134,5 milliárd, amelyet az elnök úr említett, az eredeti előirányzathoz képest növekményt mutat. Ez részletesen: itt egyrészt kormányhatáskörű módosítás történt, amely megnövelte az előirányzatot, ez 2,9 milliárd volt, melynek nagy része... egy csökkenés, 2,9 milliárd, amelynek nagy része a vízkárelhárítás támogatása, tehát az év közben jelentkező árvízi kiadások miatti többletkiadások fedezetét jelentette. Illetve a nagyobb összeg, 47 milliárd a fejezeti hatáskörű módosítás, amelynek nagy része a 2004-ben keletkezett maradvány előirányzatosítása.
Ezek azok a tételek, amelyek növelik az eredetit a módosítotthoz képest.
ELNÖK: Aztán ezzel nem tudtak mit kezdeni, és most valahova máshova... Mert ugye, a kiadás csak 101?
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kettő közötti különbség pedig a maradvány, amely pénzügyileg nem teljesült 2005-ben, és a 2006. évben fog teljesülni. Tehát a pénzügyi teljesítés áthúzódott 2006-ra, ez a 23 milliárdnyi különbség. Tehát ez 2005. évi maradvány, amely 2006-ban pénzügyileg teljesülni fog.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Állami Számvevőszék képviselőjét kérem.
Norczen Győzőné (Állami Számvevőszék) szóbeli kiegészítése.
NORCZEN GYŐZŐNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az Állami Számvevőszék alkotmányos kötelezettségének eleget téve elkészítette a 2005. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről készített jelentését.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a végrehajtás során hogyan érvényesültek az államháztartási törvény, a költségvetési törvény és az egyéb jogszabályi előírások, ezeket mennyire tartották be. Helyszíni ellenőrzésre került sor valamennyi fejezetnél, fejezeti kezelésű előirányzatnál, fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési szervnél, az elkülönített állami pénzalapoknál, a helyi önkormányzatoknál és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál. A központi költségvetés 2005. évi kiadási és bevételi összegének mintegy 80 százalékát ellenőriztük, vizsgáltuk a zárszámadási adatok megbízhatóságát, és ez az ellenőrzés pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzés módszerével történt.
Zárszámadási jelentésünk két kötetből áll, az első kötet a legfontosabb megállapításokat, javaslatokat, a második kötet, a függelék pedig a fejezetekre vonatkozó részletes megállapításokat tartalmazza, foglalkozik az EU-s támogatásokkal és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetésekkel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a belső funkciók működésével. Az előző időszakhoz képest 2005. évben a fejezetek gazdálkodása elsősorban az igazgatási címnél javult, tehát javult a beszámolók megbízhatósága.
A fejezeti kezelésű előirányzatoknál pedig az elutasító vélemények száma csökkent, ugyanakkor megduplázódott korlátozó vélemények száma.
Ami a Környezetvédelmi Minisztériumot illeti, ott vizsgáltuk az igazgatási címet és a fejezeti kezelésű előirányzatokat. Mindkét területen a mérlegbeszámolók a valóságnak megfelelő adatokat tartalmaznak, azonban találkoztunk gazdálkodást érintő szabályszerűségi problémákkal, erre felhívtuk a vezetés figyelmét.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most kérdezem, hogy a képviselő hölgy és urak közül ki kíván hozzászólni vagy kérdezni.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nagy Andor vagyok, a bizottság egyik alelnöke. Szeretném az ÁSZ-jelentést és a zárszámadási törvényt összekapcsolni. Tehát a kérdéseimet úgy tenném fel, hogy mindkettő ismeretében kérdeznék.
Az első kérdésem a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos. A 2005. évi költségvetés szerint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére 8 milliárd forintot terveztek be előirányzatként, és ezt egészítette ki az előző évi maradványérték, amely tudomásom szerint 6 milliárd 165 millió volt. Ha a kettőt összeadom, ez 14 milliárd 165 millió forint. Ebből az összegből azonban csak 6 milliárd 113 millió forintot használtak fel. Miért? Mi történt a fennmaradó összeggel?
A következő kérdésem az ivóvízbázis-védelmi programmal kapcsolatos. Ennek a programnak a végrehajtására 2009-ig 2,74 milliárd forintot irányzott elő a 2002-es kormányrendelet, úgy, hogy ez az éves költségvetésekben - gondolom - arányosan, vagy valamilyen arányban megjelenik. Erre a kormányrendelet alapján még 2002-ben körülbelül 1,9 milliárdot költöttünk, de 2005-ben csak 230 milliót láttunk a költségvetésben. Ez az összeg nem elégséges ahhoz, hogy egy hatékony ivóvízbázis-védelmi programot végre lehessen hajtani. Tárgyalni fogjuk ma a miskolci ivóvízszennyezés ügyét is, és azt gondolom, az ilyen mértékű kurtítások hozzájárulnak ahhoz, ami például Miskolcon történt.
A kérdésem tehát az, hogy a 2005-ös 230 millió forint elégséges-e a kormányrendeletben előírt feladatok végrehajtására.
A harmadik kérdésem pedig az országos ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos. Erre 25,2 milliárd forintot irányoztunk elő, és az ÁSZ-jelentésben, amelyet nem akarok szó szerint felolvasni, de gyakorlatilag az van leírva, hogy a nemzeti források korlátozott mértéke miatt várhatóan nem valósulhatnak meg 2006-ra az EU felé vállalt kötelezettségeink. Mit fogunk akkor tenni?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem szeretném szaporítani a szót, írásban is le kell majdan adni a véleményt, ezt természetesen meg fogjuk tenni. Ennek a megállapításai döntően visszacsengtek az előterjesztés kiegészítésében, de a summázata természetesen az, hogy általános vitára javasoljuk bocsátani a zárszámadást.
Kérdésem a következő lenne. A fő megállapítások között is jelen van, hogy jelentős eltérés van a tervezett és a tényleges bevételek, illetőleg kiadások között. De ezen általános megállapítás mellett is feltűnő különbségek vannak különböző részterületeken. Itt elsősorban a termékdíjakkal foglalkoznék, és két kérdésem van. Egyrészt, történt-e vizsgálat arra nézvést, hogy mi okozta az időnként nagyságrendi eltéréseket? A második: ha igen, akkor ez az egyes esetekben milyen megállapításra vezetett? Nyilván erre a második kérdésre csak akkor kérek választ, ha az első kérdésre igen a válasz.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. További kérdés, hozzászólás van-e? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én egyet kérdeznék. Mégpedig azt, hogy a Vásárhelyi-tervben feltüntetett 16 beruházásból mindössze hét olyan, amely a törvényben is benne van, a többi, bár nem vitatható, hogy vízügyi beruházás, de a Szeged alatti töltésfejlesztés, vagy a tószegi árvízvédelmi körgát, a tiszadobi nyárigát nincsenek a törvényben. Hogyan kell ezt nekünk kezelni? Azt gondolom, egy törvény előír bizonyos dolgokat, nekünk a költségvetésben ehhez kell igazodnunk, és nem lehet "elkönyvelni" kiadásokat, ha azok nem ahhoz tartoznak. Akkor annak a nevét meg kell nevezni, hogy ez árvízvédelmi védekezés, ilyen-olyan munka, de a kettőt nem lehet összemosni egy jelentésben. Itt a kérdőjel. Ugye, nem lehet?
Még egyet kérdeznék. Az ÁSZ-jelentés egyszer véleményezésre került a tárcához - kiadás előtt -, aztán már elég régen megszületett. Milyen intézkedések történtek a tárcánál az ÁSZ-jelentésben felfedett hiányosságokkal kapcsolatban?
A válaszadást osszák meg testvériesen egymás között.
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Én kezdem a választ, Nagy Andor úr kérdésére válaszolok.
Az első kérdés a VTT-re vonatkozik, igen, úgy van. A VTT-vel kapcsolatban a 2005. évi támogatás 8 milliárd volt, az előző, 2004. évről áthúzódó maradvány 6,1 milliárd, így 14,1 milliárd állt rendelkezésre a 2005. évben. Ebből felhasználásra került 6,1 milliárd, és szerződések ütemezéséből nem mindig az adódik, hogy az adott évben kifizetésre is kerül a teljes évi előirányzat, illetve maradvány, ami rendelkezésre áll. Illetve a tárcának maradványképzési kötelezettség is elő volt írva, amely részben a Vásárhelyi-terv előirányzatát sújtotta. Ez azt jelentette, hogy át kellett vinni a következő évre - 2006-ra - a pénzügyi teljesítést. Tehát ezért nem került elköltésre teljes egészében az előirányzat, viszont teljes egészében szerződéssel le van kötve.
Tehát a munkák folynak, a vállalkozók ebben az évben a maradvány terhére már kifizetésre kerültek, természetesen a teljesített munkákkal arányosan. Ahogyan írtuk, is, 2005-ben két helyszínen befejeződtek a projektek, ilyen volt például a tivadari híd környezetében a hullámtér rendezése, a kisari partbiztosítás megerősítése, a kósdi zsilip megszüntetése, és új töltés építése, Tószeg árvízvédelmének megerősítése, ezek a projektek mind befejeződtek 2005-ben, és természetesen 2006-ban folytatódnak a Vásárhelyi-tervben előírt projektek.
A következő kérdés az ivóvízbázis-védelemre vonatkozott. Tény és való, hogy erre a programra folyamatosan kevesebb pénz áll rendelkezésre a tárcánál. Különböző többletbevételekből megpróbáljuk befejezni ezt a programot, ebben az évben is 320 millió forintot fordítottunk erre a programra, a többletbevétel terhére, tehát a rendelkezésre álló előirányzaton belül. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a különböző programokat, és lehetőség szerint biztosítunk pénzt arra, hogy ez minél hamarabb lezáruljon.
A következő kérdés az ivóvízminőség-javító programra vonatkozott. Az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatban a rendelkezésünkre álló állami támogatásokat folyamatosan kiegészítjük európai uniós támogatásokkal, tehát igazából próbáljuk, hogy ez a program EU-s forráson keresztül minél hamarabb befejeződjön. 2005-ben állami támogatásból folytattuk a balatoni regionális vízmű 5/B ütemét, illetve a tatabányai vízbázis-fejlesztést, a Dunakanyar jobb parti vízrendszer fejlesztését. Ezek a programok ebben az évben is folytatódnak, és a közeljövőben be is fognak fejeződni.
Orosz Sándor képviselő úrnak a PM képviselője válaszol.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Megosztottuk a válaszadást. Orosz képviselő úr kérdése, a termékdíj tételes szervezésére és megvalósulására, tehát a bevételi ágon az adók közötti különbségre vonatkozott. Ha arra gondolunk, ami a gumiabroncsoktól az elektromos és elektronikai berendezésekig tart, azt kell mondanom, hogy most nem tudok válaszolni arra, hogy az elmaradás tételesen, szakmai szempontokból mi okozta. Ahol az egész központosított bevétel bevételi sora van, amiről azonban említést tettem, hogy ott elég nagy volt a bevételi többlet, a MOL 60 milliárdja megemelte azt a tételt, ha viszont a környezetterhelési díjról beszélünk, mint bevétel-elmaradásról, az is egy ugyanilyen környezeti típusú bevétel, ott szintén elmaradás van a tervezetthez képest.
Ott viszont arról tudok beszámolni, hogy ott egy kifizetési-visszaigénylési rendszer működik, mert az egész környezetterhelési díj elsősorban azért került bevezetésre, hogy a környezetet kevésbé terhelő beruházásokra ösztönözzük a környezetterhelőket. Ezért úgy tűnik - bár a törvényt felül fogjuk vizsgálni -, hogy nagyobb arányú a beruházás, tehát ennek valahol az elkövetkező években majd a környezetet kevésbé terhelő szennyvíz-és talaj ágán, tehát, ahol az indikátorokkal nézik a kibocsátást, vissza fog jönni.
Arra a kérdésre, hogy mi okozta ezt az eltérést, szívesen válaszolunk írásban, de most ezt szóban nem tudom megtenni, ha a képviselő úrnak megfelel. (Dr. Orosz Sándor: Rendben.) Köszönöm szépen.
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök úrnak volt kérdése a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban. Természetesen a költségvetési törvény indokolásában szerepel, hogy a különböző előirányzatok milyen célra használhatók fel. Tehát a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése előirányzat is, erre használható fel.
Természetesen a törvényben előírt feladatokhoz kapcsolódnak olyan kiegészítő beruházások, amelyek ugyanúgy a Vásárhelyi-terv megvalósítását támasztják alá. Ezzel kapcsolatban, ha a képviselő úrnak megfelel, akkor leírjuk, hogy milyen beruházások folynak. Itt van nálam a táblázat, jelenleg 22 db beruházás folyik a Vásárhelyi-terv keretében, amelyek természetesen a teljes program megvalósítását segítik elő.
A következő kérdés, hogy milyen intézkedések történtek a tárcánál az ÁSZ megállapításaira. Minden ÁSZ-jelentésben szereplő megállapításra intézkedési terv készült a tárcánál, melynek van határideje, illetve felelőse. Ez ebben az esetben is megtörtént, és már az a feladat is megvalósult, amit javasoltak a miniszter úrnak. Konkrétan az, hogy kialakítottunk egy olyan analitikus nyilvántartó rendszert, amelyben a hivatali gépjárművekkel történt káreseményeket rögzítettük, és folyamatosan vezetjük, illetve a szabályzatunk szerint az önerő átterhelődik: ha vétkes volt a gépjárművezető, akkor megtéríti a tárcának.
ELNÖK: Ezzel kapcsolatban kérdezném, hogy ugyanígy említi az anyag a belső ellenőrzési rendszer hiányosságait. Ugye, ebben az intézkedési tervben akkor arról is van szó?
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Természetesen minden javaslatra készül intézkedési terv, és ezek már be is fejeződtek, tehát megvalósultak.
ELNÖK: Akkor én még kérdeznék egyet-kettőt, ha lehet. Egyik: lehet, hogy valahol megvan a parlagfűvel kapcsolatos egy százalék elszámolása, de mi nem leltük.
A másik, hogy azt hiszem, a Wesselényi Miklós Alappal kapcsolatosan az ÁSZ-jelentés finoman meg is kérdőjelezi, hogy így működőképes-e. Ezzel kapcsolatban mi a tárca álláspontja, mert én azt gondolom, a biztosítási segítségre egyre inkább szükség van, ugyanakkor a jelentés azt mondja, hogy ez a konstrukció nem működik. Akkor merre megyünk ez ügyben? Remélem, nem a megszüntetés, hanem a konstrukció működőképesebbé tétele irányában.
Még a kerékpárutakkal kapcsolatos információk is hiányoznak, bár óvatosan mondom, hogy hiányoznak, mert nagyon sok az anyag, tehát: ez benne van-e? Így mondom, mert attól még benne lehet, hogy nem találja az ember.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Válaszolnék az elnök úr kérdéseire. A parlagfűvel kapcsolatos előirányzat az FVM költségvetésében szerepel, és a zárszámadás során is ő fog erről elszámolni. A parlagfűvel kapcsolatban az előirányzat az adók egy százalékának külön sorra delegálásával képződik, illetve a tárca a költségvetési helyzetétől függően tesz hozzá forrásokat, amennyiben rendelkezik szabad kapacitással.
Úgy tudom, ezen az ágon körülbelül egymilliárd ötvenvalahány-millió forint volt a teljes előirányzat, ami kétfelé oszlott. Egyik a bizottság által előírt projektek, másik pedig az FVM fejezetének ez a többcélú védekezésre fordítandó források összege. Ez az egymilliárdos összeg úgy alakult ki, hogy körülbelül 762 millió forint körüli volt az az összeg, amelyet az adózók delegáltak erre a nevesített jogcímre, amikor az egyházakhoz delegálható egy százalékról, aki, ha nem oda akarta, többek között a parlagfűre vonatkozóan is rendelkezhetett. Tehát az elszámolásról majd a FVM fog számot adni.
Működik egy parlagfű-mentesítési tárcaközi bizottság, amelyben a KvVM is képviselteti magát - a PM is, és minden érintett tárca -, tehát beszámoló készül az Országgyűlésnek. Ennyit tudok a parlagfűről mondani.
A Wesselényi Miklós Alappal kapcsolatban, emlékeim szerint az ÁSZ nem először írja, hogy felül kellene vizsgálni ennek az alapnak a működését, mert a cél, amire létrejött, szükséges és fontos, viszont nem működik a rendszer, tehát elég kevés a szerződéskötés, és az alapkezelő nem nagyon tudja bővíteni a szerződések számát, illetve azok megvalósulását. Ebben az évben olyan módosítások történtek, hogy helyben lesz a szerződéskötés, odamentek a helyszínre, ahol károk keletkeztek, ennek ellenére nagyon nem bővült a szerződéskötések száma. A kormányzati álláspontot úgy tudnám megfogalmazni, hogy megszüntetni nem gondolnánk, de mindenképpen át kell tekinteni. Az elmúlt évek árvízi helyzete azt mutatja, hogy szükség van erre, ennek a bővített, illetve működőképes változatára, úgyhogy, ez napirenden szerepel.
A kerékpárutakkal kapcsolatban most nem tudok ebben a halmazban konkrét számot találni, szerintem a GKM fejezetben lehet megtalálni. A tudomásom szerint van egy kerékpárút-bizottság is, amely a kerékpárutak hálózatát, az euro-velorendszert működteti, tehát annak a fejezetében történik a beszámolás erről, az ottani konkrét források bemutatásával.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor, ugye, jól értem, hogy a Wesselényi Miklós Támogatási Alappal kapcsolatban nincs konkrét intézkedési terv a tárcánál? (Csuka Mária: Még nincs.) Tehát ez feladat. Mert ön említette, hogy ez már nem az első eset, szerintem már az előző számadásnál is felmerült. (Csuka Mária: Igen.) Akkor jó lenne, ha lenne.
A másik, hogy örülnék annak, ha azt a 22 darabos listát megkapnánk, de ettől még - hangsúlyozva, hogy fontos munkának tartom - szerintem, a tószegi körgátat, vagy a csongrádi partfalat akkor lehet a Vásárhelyi-tervhez csatolni, ha a törvényt módosítjuk. Az elég pontosan meghatározza, hogy mi tartozik ebbe a körbe. Nem jó, ha szabadon lehet csúszkálni a projektek között, megítélésem be kell tartani a törvényt.
A tervezéssel kapcsolatban pedig az anyag több helyen azt mondja, hogy a bevétel elmaradt, és a kiadás is elmaradt. Ezt csak úgy lehet megtenni, hogy a tervet menet közben a bevételekhez módosítom. Ugye, így történt a dolog? Mert azt mondja, hogy bevételi előirányzat teljesítése... és akkor külön említi, hogy a KvVM a bevételi tervekhez képest elmaradt. A másik oldalon meg azt mondja, hogy a kiadási előirányzat teljesítésénél a KvVM több mint 20 százalékkal elmaradt. Akkor a tervezés a rossz, vagy egyszerűen a bevételhez igazítom a kiadást? Hogyan oldja meg ezt? Az ÁSZ-jelentésből idézek, de az ÁSZ a költségvetésről szól. Akkor a 20 százalék elég nagy szám ahhoz. Ha ennyire lehet mozogni, akkor lehet-e azt mondani, hogy rendben van a tervezés, ha a kiadás ennyire nagymértékben marad el? Egy helyet ki tudok emelni, hogy segítsek: az ÁSZ-jelentés a 162. oldalon ír a bevételről, a 163. oldalon a kiadásról.
De, hogy kicsit bővítsem a kört, mondhattam volna a környezetterhelési díj esetét is. Úgy érzem, hogy ott a jogalkotás és a tervezés nincs összhangban. Tehát nem gondoltam arra, hogyha díjcsökkentéssel lehet élni, ha elindít egy beruházást, akkor nyilván lehetett kalkulálni, hogy milyen nagyságrendű bevételkiesés lesz. Gondolom, a kettő együtt megválaszolható.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A környezetterhelési díjakkal kapcsolatos felvetésre azt tudom mondani, hogy amikor a törvény megalkotásra került, feltételeztünk egy kiindulási pontot. Most egyszerűsítem, mert többféle ágon lehet befizetést eszközölni: talajterhelés, levegő- és vízszennyezés. Például a vízszolgáltatóknál, ha ő bizonyos szennyező, talajszennyező elemeket visszavesz, tehát olyan beruházásokat fog életbe léptetni, amelyekkel csökkenti a talaj terhelését, akkor ebből a bizonyos vélelmezett nagyságból visszaigényelhet a beruházás megvalósulásának ütemében. Ez önbevallásos módszer, tehát ő kikalkulálja, és az APEH felé teljesítve folyamatosan, évente felülvizsgálja, hogyan van elmaradva a beruházásával, és így tovább. Tehát mi a kiindulási alaphoz képest valóban úgy állunk, ahogyan a számok is mutatják: eredetileg mindig több bevételt tervezünk, mert változnak a fizetési összegek is, de most már lassan 100 százalék felé fogunk közeledni, tehát a talajterhelési díj 80, vagy 100 százalékát kell befizetnie a szolgáltatónak.
Minden hónapban monitoringozzuk, tehát a bevétel, a kiadás és az egyenleg előirányzatok, illetve a tényleges befizetés rendelkezésre áll, ehhez képest módosítjuk mindig az éves összbevételt, amit természetesen átvezetünk a saját monitoringunkon. De a költségvetési törvénynél, amikor például a 2005. évet is terveztük, feltételeztük, hogy elvileg növekszik a szolgáltatók befizetési kötelezettsége, tehát akkor elvileg az általunk tervezetthez bevétel realizálható. Az, hogy ez nem történik meg, abból adódik, hogy sokkal többet igényelnek vissza. Tehát a beruházások, a mérőműszer-vásárlások az általunk tervezettnél is jobban bővülnek, illetve, amikor most majd áttekintjük a törvényt, akkor lehet, hogy bizonyos szigorításokat is be kell majd vetni, hogy jobban teljesüljön a bevételi előirányzat.
Köszönöm szépen.
MAGYAR MELINDA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kiadásokkal kapcsolatban, amit itt az ÁSZ-jelentésben előírtak, hogy az éves előirányzat nem érte el a 100 százalékos mértéket, és 20 százalék feletti volt a kiadási megtakarítás a KvVM esetében, ez pontosan a maradványképzés miatt van. Tehát a módosított előirányzathoz képest a teljesítés alacsonyabb, mint az előirányzat, mert maradványképzési kötelezettsége volt a tárcának.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt hiszem, kaptunk elég információt ahhoz, hogy dönteni tudjunk. Megkérdezem a képviselőket, kíván-e még valaki kérdezni vagy szólni.
Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Csak indokolni szeretném, hogy az ellenzék miért nem fogja támogatni a zárszámadási törvényt. Mi magát a költségvetési törvényt sem szavaztuk meg, tehát furcsa lenne, ha ezt támogatnánk.
Az általam feltett kérdésekkel azt próbáltam érzékeltetni, hogy látom, egy csomó mindenre nincs pénz, tehát nem kapják meg a központi költségvetéstől azokat a pénzeket, amelyeket egyébként a feladatokhoz rendelni kellene, de nem látom a feladatok módosítását sem. Ha valamiről kiderül, hogy nincs rá pénz, akkor módosítani kellene, például a nemzeti környezetvédelmi programban szereplő előírásokat. Felsoroltam a Vásárhelyi-tervet, az ivóvízbázis-védelmi programot, az ivóvízminőség-javító programot, ezeken látszik, hogy a pénz hiánya egyszerűen nem teszi lehetővé olyan feladatok megoldását, amelyeket valamikor vállaltunk, illetve az EU felé is kötelezőként vállaltunk el.
Nem beszéltem a KÖVICE megszüntetéséről, illetve ne fogalmazzunk úgy, hogy megszüntették, hanem valójában EU-önrészre csoportosították át, de azáltal, hogy ezen a címen nem lehet hozzájutni pénzekhez, olyan kisebb környezetvédelmi problémák megoldása kerül veszélybe, amelyek megoldása korábban, amíg a KÖVICE létezett - tehát lehetett rá pályázni - megoldott volt.
Ezen okok miatt mi egységesen nemmel fogunk szavazni, és azért kértem szót, hogy ezt világosan el tudjam mondani.
ELNÖK: Én csak a jegyzőkönyv kedvéért teszem hozzá, hogy egyetértek a Nagy Andor által elmondottakkal, azzal a kis pontosítással, hogy nyilván, amikor ő az ellenzék szót használta, akkor a Fidesz-KDNP-frakcióra gondolt, én pedig azt MDF frakciója nevében nem támogatom.
Akkor szavazunk. A szavazás arról szól, hogy a zárszámadás általános vitára alkalmas vagy sem, az ÁSZ-jelentésről nem fogunk szavazni, az egy tájékoztató. Kérem, aki az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, szavazzon! (Szavazás.) Tíz. Köszönöm szépen. Ki tartózkodik? (Nincs jelzés.) Ilyen nincs. Ki van ellene? (Szavazás.) Kilenc, tehát a bizottság 10:9 arányban támogatja az előterjesztés.
Megkérem - feltételezem - Orosz Sándor alelnök urat, hogy a többségi véleményt elmondja, és Andort pedig a kisebbségi vélemény összefoglalására.
Köszönöm szépen e napirendi ponttal kapcsolatos megjelenést.
A következő napirendi pontunk a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosításáról szól. Megkérdezem, ki van itt a minisztérium részéről.
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli tájékoztatója
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot, bemutatkoznék. Pásztor Tamás vagyok, a FVM jogi főosztályának a vezetője. Bemutatnám kolleganőimet: dr. Jasinka Anita főosztályvezető-helyettest az FVM részéről, és Homoki Hajnalkát a KvVM részéről.
Rövid összefoglalót adnék a törvény módosításáról, a miértjéről, és az egész folyamatról, hogy egyáltalán, miért van erre szükség.
Mint önök is tudják, a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítása az egyik legnagyobb vitát kiváltott szakmai törvénymódosítás volt az elmúlt időben, hiszen olyan hosszú távú következményei lehetnek a jövőre nézve, amelyek sok vélemény szerint ma még beláthatatlanok, de egy biztos: a géntechnológiai növények termesztése alapvetően megváltoztatja mind a hazai, mind a világ növénytermelését.
Miért kell egyáltalán módosítani? Ennek több indoka van. Egyik indoka az, hogy magának a géntechnológiai eljárásnak a szabályozása alapvetően EU-szinten történik, s az ezzel kapcsolatos közösségi szabályok változtak, amelyeket Magyarországnak, mint tagállamnak el kell fogadnia, végre kell hajtania, és be kell építenie a hatályos jogszabályokba. Ennek megfelelően alapvetően kétféle típusú módosítás van a törvény szövegében, az egyik egy klasszikusan harmonizációs célú módosítás, amely egyrészt a közösségi változásokat képezi le, illetőleg az időközben Magyarországon bekövetkezett jogi szabályozás, azaz a Ket. szabályait építi be a jogszabályba. A másik pedig, ami a viták forrása, a koegzisztencia-szabályozás bevezetése a törvénybe.
Mit kell tudni önmagában a géntechnológiáról? Azt kell tudni, amit az előbb is említettem, hogy ez egy harmonizált terület. Azaz, alapvetően az európai uniós jogszabályok vonatkoznak az eljárási kérdésekre, és a tagállamoknak ebben a kérdésben nagyon szűk a mozgásterük. Természetesen van valamennyi mozgástérre lehetőség, de sajnálatos módon nem annyi, mint amennyit az egyes tagállamok szeretnének.
Maga a folyamat, amely a törvény módosítását elindította, 2004 decemberében indult meg, a lehető legszélesebb körben próbálták meghívni azokat az érdekelteket - mind intézményi, mind személyi körben -, akik ezen a területen érintettek lehettek. Ennek megfelelően jött létre egy törvényi szabályozás, amely megpróbálta figyelembe venni mindazokat a szempontokat, amelyek mind a két ellenérdekű félnek, illetve véleményünk szerint a Magyar Köztársaságnak is a lehető legjobb.
Ezt követően, mivel itt alapvetően közösségi szabályozás az, ami meghatározza az eljárást, be kellett jelentenünk az Európai Unió részére. Ez közel, sőt több mint hathónapos folyamat volt, amely a nyár végére zárult le. Több egyeztetés is volt az Európai Unióval, az általuk kért felvetéseket beépítettük, ezt visszajeleztük, és a határidő lejártát követően volt lehetőségünk benyújtani magát a jogszabályt.
Mit kell tudni az Európai Unió eljárásáról? A legfontosabb eleme az, hogy az egyes tagállamoknak nincs lehetősége arra, hogy engedélyezze vagy tiltsa egy-egy génmódosított növény vagy termék bevezetését. Úgynevezett egyedi engedélyezési rendszer van, amely alapvetően az Európai Unió kezében van. Ez azt jelenti, hogyha az Európai Unió elfogad egy géntechnológiai termék - jelen esetben egy növény - bevezetését, tehát úgy ítéli meg, hogy termelhető köztermesztésben, akkor a tagállamoknak nagyon-nagyon szűk mozgástere van arra, hogy ezt megakadályozza, vagy netalán korlátok közé szorítsa. Jelen pillanatban már van engedélyezett géntechnológiai növény, amelyre az egyik eszközünk, hogy az úgynevezett védzáradék kérésével 2005. december 20-a óta van Magyarországon védzáradék erre a növényre, ami lényegében azt jelenti, hogy az adott tagállamban, mint Magyarországon, nem történik termesztés az adott növényből.
Tudni kell, hogy bármikor megtörténhet ennek a védzáradéknak a felülvizsgálata, jelen pillanatban is folyamatban van ennek a felülvizsgálata. Várhatóan - úgy kell tekinteni - körülbelül két hónapja van arra a tagállamnak, hogy döntéseket hozzon a védzáradék-törvény módosításával kapcsolatban. Tehát elképzelhető olyan helyzet, hogy a védzáradékunkat az Európai Unió törli. Abban az esetben, ha ez megtörténik - tehát nincs védzáradék -, és nincs egy elfogadott jogi szabályozás erre az esetre, akkor sajnálatos módon olyan helyzet teremtődik, hogy az általános európai uniós, azaz a közösségi szabályokat kell alkalmazni, amelyek a magyar szabályoknál sokkal lazábbak, tehát a génmanipulált, génmódosított növények lényegében mindenféle kontroll nélkül közterületi köztermesztésbe kerülhetnek.
A Magyar Köztársaság célja az volt, hogy lehetőség szerint ilyen ne forduljon elő. Azaz, ha arra nincs is lehetőség - mert az Európai Unió elég keményen kifejtette az álláspontját -, hogy egy tagállam tiltsa az ilyen típusú növények termesztését, legalább olyan keretekbe szorítsuk a termesztés lehetőségét, amelyek megfelelnek mindazoknak, akik ezt elutasítják, vagy legalábbis, nagyon komoly fenntartásokkal élnek, és megfeleljenek azoknak, akik mégis ilyen növényeket kívánnak termelni. Ennek a legfontosabb elve a koegzisztencia-szabály, amely lényegében azt jelenti, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bizonyos védtávolság felállításával próbáljuk ezeket a korlátokat meghatározni. Mit jelent ez? Hogyha valaki ilyen növényt kíván termelni - jelen esetben a kukoricáról lehet alapvetően szó, hiszen ez a legsürgetőbb kérdés, erre irányul a mi védzáradékunk -, akkor természetesen meg lehet tenni, ha megfelelő védtávolságot biztosít. A megfelelő védtávolság biztosítása pedig úgy történik, hogy a védtávolságon, a pufferzónán belül lévő termelők, földhasználók, illetőleg földtulajdonosok hozzájárulása is kell. Abban az esetben, ha nincs meg a földtulajdonosok, illetve földhasználók hozzájárulása, akkor nincs jogerős termelési engedélye az ilyen növényt termelni kívánó gazdálkodónak, és nincs is lehetősége ezt a termelést megkezdenie. Természetesen abban az esetben, ha olyan nagy területtel rendelkezik, amelybe az a bizonyos pufferzóna belefér, akkor ez az eljárás sokkal jobban leegyszerűsödik számára, hiszen saját maga adja meg a hozzájárulást egy ilyen termelés végrehajtására.
Nem akarok nagyon belemenni a részletekbe, de még egyszer az a lényeg - és erre szeretném a tisztelt bizottság figyelmét felhívni -, a gond az, hogy lehet elutasítani önmagában a génmódosított növények termesztését, lehet természetesen mellette agitálni, de van egy hatályos európai uniós szabályozás, amely a Magyar Köztársaságnak, mint tagállamnak, részben kötelező, de bizonyos körben van lehetőség szabályozni. Álláspontunk szerint az önöknek benyújtott törvényjavaslat ezt tartalmazza, de ettől sokkal szigorúbb, vagy akár sokkal enyhébb szabályozás átvezetése csak oly módon történhet, hogyha azt az Európai Bíróságnak ismételten bejelentjük, mely körülbelül ismételten 3-6 hónapos folyamatot jelent, és olyan helyzet teremtődik, hogy a védzáradék eltörlésével Magyarországnak semmiféle jogi eszköze nincs arra, hogy valamilyen módon, de legalább kontrollálja az ilyen növények termesztését.
A célunk egyértelműen az, hogy nem lehetünk, és nem is akarunk az európai uniós jogszabályokkal szembemenni, de lehetőséget akarunk biztosítani azoknak a termelőknek, magánszemélyeknek, akik érintettek lehetnek egy ilyen növénytermelésben, miután szomszédok, és a földjük egy ilyen terület mellett van, hogy beleszóljanak, és véleményt nyilvánítsanak arról, hogy legyen-e ilyen termelés, vagy ne.
Nagyon szépen köszönöm, és várom kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A képviselő hölgy és urak kérdéseit várom.
Alelnök úr, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Csak kérdés lehet?
ELNÖK: Nem, bármi.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Mindenekelőtt szeretném rögzíteni, hogy a kormány védzáradékra bejelentett szándékával teljes mértékben egyetértek. Ezzel túl nagy kockázatot nem vállaltam, mert ezzel a környezetvédelmi bizottság is egyetértett akkor, amikor - még az előző ciklusban - a genetikailag módosított szántóföldi növények termesztésével kapcsolatos albizottsági jelentését elfogadta.
Ezen továbbmegyek. Ezt az állapotot olyan értéknek tekintem - és tekinti a Magyar Szocialista Párt -, amely feltétlenül megvédendő. Ennek a legbiztosabb módja természetesen a védzáradék fenntartása. Éppen ezért szeretném nagyon határozottan rögzíteni, hogy önmagában az a körülmény, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése elkezdte - hiszen ezzel a mai nappal - elkezdte ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, ne jelenthessen senkinek hivatkozási alapot arra, hogy a védzáradék fenntartása érdekében továbbra is ne tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az úgy maradjon. Tehát, ha egyszer értéknek tekintjük, márpedig érték - mind piaci, mind környezeti értelemben, és azért mondtam ezt a sorrendet, mert máskor más sorrendet kellett volna mondani, mert időnként a piaci dolgokat kell elfogadhatóvá tenni az itt élők számára, tehát mind piaci, mint környezeti értelemben, mind az emberek egészsége értelmében -, annak az állapotnak a fenntartása kívánatos, ami van. Ha nem lehet hivatkozási alap az - és hitem szerint nem lehet -, hogy a parlamenti vita megkezdődött, akkor azt gondolom, azok a sürgető szükségek, amelyekről Pásztor úr egyébként tényszerűen beszélt, azok pedig ne jelentsenek hivatkozási alapot arra, hogyha látunk valamilyen szabályozási, jobbítási lehetőséget, hogy azt elfogadta az Országgyűlés.
A kérdésem, egyidejűleg javaslatom is, hogy vajon megfelelő, mindenki számára értelmezhető technikákkal a védzáradék fenntartásának az időpontja és a koegzisztencia hatálybaléptetése közötti összhang automatikussá tehető-e. Tehát meggyőződésem, és a bizottság ebben is egyetértett, hogy a védett érték szempontjából a legtragikusabb az abszolút káosz, tehát a szabályozatlanság, de ezt elmondta Pásztor úr is, ezzel egyet is értünk. Ez az állapot akkor állhat elő, ha időben nem jönnek össze a történések. Nevesen, valamilyen sajnálatos körülmény folytán a magyar védzáradék megszűnik, egyidejűleg nincs egyéb termesztési szabályozás sem. Azt gondolom, mindannyiunk érdeke elkerülni ezt az állapotot, ezért is kérdezem, hogyan lehetne ezt a kettőt összekötni. mert abból, amit elmondott, arra következtetek, mintha úgy számolnának, hogy az egyik rajtunk kívülálló adottság, a másik pedig csak rajtunk múlik, de abból, hogy sürgősséggel kérjük ezt tárgyalni, arra következtetek, hogy reálisnak tartják azt -a szeptember 18-i, tulajdonképpen számunkra kedvező döntés ellenére -, hogy a védzáradékunk veszélyben van.
Milyen technikákkal lehetne ezt összekötni? Ez azért is fontos, mert utána igen hosszantartóan leírják azt, hogyha találunk is egy jobb szabályt, hosszantartó újranotifikálás van. Ezzel kvázi belehajszolják a magyar Országgyűlést, egy nem biztos, hogy megfontolt döntés meghozatalába. Ezért is tartanám fontosnak tisztázni azt a tényt, hogy vajon, ez az időszükség ilyen szigorúan fennáll-e. Ezt azért is mondom, mert én azért érzékelek még javíthatót ebben a szabályozásban, elsősorban a pufferzónával kapcsolatos kérdésekben, mert azt pedig én személyesen - meg környezetvédelmi bizottsági alelnökként sem - nem venném a lelkemre, hogyha ezáltal olyan szituáció előteremtésében működnék közre, hogy ez a kaotikus, szabályozatlan állapot kialakuljon. Mert mi elfogadjunk egy módosítást, mert egyébként jó, ismét notifikáltatjuk, ezenközben pedig, mondjuk, hatályon kívül helyezik a védzáradékot, és nyilván ennek én nagyon-nagyon nem tudnék örülni.
Mindezek előrebocsátásával azt szeretném mondani, hogy ezt a törvényjavaslatot, ennek az általános vitára való bocsátását természetesen támogatjuk, de kérjük a kormányt - és a kormány képviseletében eljáró tárca szakembereit is -, hogy ahogyan ezt egyébként értékeltem a korábban is, a jövőben is mindent a fő érték megőrzése érdekében vegyenek számításba. Ez, amiről most gondolkodunk, annak a ma előállított helyzetnek egy - mondjuk úgy - másodlagos eszköze lehet, de igazából ezt alkalmazni és bevezetni is csak akkor szabad, ha már minden lehetséges eszköz kimerült a másik fenntartása érdekében. Ha tehát arról kiderül, hogy úgy nem megy, csak akkor szabad bevezetni, mert attól tartok, ha mi ezt - ahogy mondják - sovány disznó vágtában elfogadjuk, akkor erre tekintettel gyorsabban fogják a védzáradékot is megszüntetni. Ha rosszul látom, akkor ezt is legyenek kedvesek számomra megvilágosítani.
Zárásul: támogatjuk a törvényjavaslat általános vitára bocsátását, de még látunk javítanivalót ezen a törvényjavaslaton.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gusztos Péternek adom meg a szót.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem ragoznám hosszabban, amit Orosz Sándor elmondott, bár a következtetéseim némiképp másak a tekintetben, hogy pontosan abból a logikából kiindulva, amit alelnök úr elmondott, az én aggályaim sokkal erősebbek ezzel kapcsolatban, hogy itt olyan sürgető a jogalkotási kényszer.
Első körben azt szeretném kérdezni, kérni, hogy először járjuk körbe pontosan. Mert azt értem, hogy a 2006. júniusában készült előterjesztés indokolása a védzáradék megszüntetésének fenyegetettségével, fenyegetésével érvel, de a szeptember 18-i döntés fényében érdemes feltenni azt a kérdést, hogy mennyire erős ez a fenyegetettség, illetve a különböző eljárások párhuzamossága, versenyfutása milyen helyzetet teremt a magyar Országgyűlés számára. ugyanis, pontosan azon a nyomvonalon haladva ismétlem, amit Orosz Sándor elmondott, a dolgok általános természetét, a politika és a gazdaság általános mozgásait és a nemzetközi gazdasági és más diplomáciai mozgásokat ismerve jóval erősebben félek attól, hogy amennyiben egy ilyen jogszabály készen van, sokkal kevesebb érv sorakoztatható fel, és sokkal kevesebb erő mozdul meg a védzáradék fenntartása érdekében.
Tehát azt szeretném kérni, ha ez lehetséges, hogy ebben a tekintetben legyenek kedvesek meggyőzni, hogy ezt rosszul látom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottságot, hogy Darvas Béla úrnak, a GMO-kerekasztal képviselőjének két percre megadhatom-e a szót. Egyetértetek ezzel? (Jelzésre.) Látható többség, parancsolj!
DR. DARVAS BÉLA (MTA Növényvédelmi Kutatóintézet): Köszönöm szépen. Nem igazán készültem hozzászólásra. Darvas Béla vagyok, és az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében dolgozom. 1994 óta dolgozom ezen a területen, a kísérleteken 2001 óta. Gyakorlatilag annak a kutatóközösségnek, amely a magyar moratóriumot megalapozta, egyik vezetője vagyok.
Az egyik dolog, amit el szeretnék mondani, az európai döntéshozatallal kapcsolatos. Azt hiszem, ennek a bizottságnak tudnia kell, hogy a magyar moratórium közvetett tudományi indokokra épült, miközben az a bizottság, amely az Európai Unióban ezt vizsgálta, az élelmiszer-biztonsági bizottság. Tehát olyan szakértők vizsgálták meg a magyar indokokat, akik nem igazán vannak otthon ezen a területen. Ez alatt azt értem, hogy ez olyan, mintha ökológiai kérdésben a férfiszabók és fiúruha-készítők európai egyesülete mondana véleményt.
Két dolgot vetek fel az elutasítást illetően. Az egyik, hogy a magyar moratórium indokolása humán-egészségügyi szempontból nem sorakoztatott fel érveket. Nem is vizsgálta. Környezettudományi vizsgálatok alapján mutatta be, hogy Magyarországon nem indultak ilyen vizsgálatok, és azoknak az elvégzéséhez idő kell, amíg aztán azt lehet mondani, hogy Magyarország ezt szívesen befogadja, vagy nem.
A másik kérdés az volt, amit felvetett ez a bizottság, hogy vajon, ez a bizonyos Kárpát-medencei Régió, amely növény- és állatvédelmi szempontból önálló egységet képez, tekinthető-e különálló egységnek vagy sem, tehát indokoltak-e úgynevezett nemzeti vizsgálatok. Ezt ökológusok régen eldöntötték, bárki megnéz egy ilyen ökológiai térképet, akkor ezt önálló egységnek fogja találni. Nem biztos, hogy élelmezésbiztonsági szakembereknek kellene ezt megkérdőjelezni.
A hazai dolgokat illetően azt szeretném mondani, hogy egyik oldalon - ha jól értettem - valami jogi, európai uniós kényszer nehezedik Magyarországra. Hát, ez a kényszer nehezedik, szakmailag számomra nonszensz, ami nehezedik, bármilyen furcsának hangzik, hogy én ilyen erőteljesen próbálok fogalmazni. A másik dolog, hogyha erre a törvénymódosításra gondolok, az első pillanattól kezdve az egyik kritikusa vagyok annak, azt mondhatom, hogy ahányszor módosították, annyiszor lett rosszabb ez a törvény. számtalan hibája és hiányossága van. Többek között, például a koegzisztencia része, amely felsorolja az ökológiai termesztőket, közben megfeledkezik a méhészekről, ez pedig nem lenne szabad. Nem tekinti egyenlő partnernek ebben a szabályozásban, pedig olyan törvény, amely elvileg háromlábú, ennek az egyik lábát elfelejtik, és olyan típusú szabályozást akar hozni, az szerintem nagyon furcsa.
Azt mondhatom, hogy az árutermesztőkre is hatással lesz, mert ha ettől kezdve az úgynevezett árukukorica - mert ugye, most csak kukoricáról beszélünk - ára megemelkedik az akkreditált laboratóriumok vizsgálati költségeivel, akkor bizony, ez megemeli a hagyományos termelők árait. Azt a kérdést teszem fel, hogy vajon, jogi értelemben károkozás-e ez. Azt gondolom, hogy igen, mert nagyon furcsa helyzetbe hozza őket. Sorolhatnám még tovább a problémákat, azt is, hogy nem fogalmaz meg kártérítési alapot ez a törvény, nem fogalmazza meg világosan, milyen képesítés szükséges ehhez. Ellentétben Gráf miniszter úrnak az előttem mondott véleményével, aki azt mondta, hogy ez nagyon szigorú törvény lesz, mert 400 métert állapít meg, az a helyzet, hogy a kompromisszumok lökdösése közben tényleg eljutunk 400 méterig, csak a természet törvényei egészen másról szólnak. Ott nem veszik tudomásul, hogy mi miben egyezünk meg egymással. 400 méternél - a kukoricánál - 2,6 százalék lesz a fajtaidegenség, magyarul nem lesz tovább olyan fajtaként eladható. (Kékkői Zoltán közbeszólása.)
Tehát e szakmai érdekek esetében a máshol esetleg működő kompromisszumok nem működnek, illetve úgy működnek, hogy összeborulna a kukorica-vetőmagtermesztés, amely fontos dolog.
Azt hiszem, feléltem a két percemet, bár tudnék még mit mondani. Kifogásolom, hogy például meg sem próbálja átgondolni a módosításmentes területek jogi értelmezését. Ha az országban, Európában létrejönnek ilyen területek, valamilyen módon jogilag el kellene helyezni őket. Az mégsem megy, hogy létrejönnek megyék, amelyek kinyilvánítják ezt, de igazából jogilag ez nem kötelez senkit. Ha egy gazda elhatározza, hogy akar ilyet termeszteni, ehhez tényleg joga is van, mert semmi sem védi a többieket.
Visszatérve arra, amit nem fejeztem be, Gráf miniszter úr úgy gondolja, hogy minden szomszédot meg kell kérdezni...
ELNÖK: Lenne azért egy javaslatom: a nagydoktorit ne most tartsd meg! (Dr. Darvas Béla: Úgy láttam, szívesen hallgatják.) Még nem találkoztunk, de úgy látom, estig el tudnál erről beszélni, vagy legalább is, délutánig. (Derültség.) Ne haragudj, hogy közbevágok, de tudom, hogy a képviselők egy része fel fog pattanni rövidesen.
Közben megerősödtünk még egy vendéggel, a KvVM képviselőjével. Megkérdezem, akar-e külön szólni, vagy a válasz keretében. (Rodics Katalin: A válasz keretében.) Akkor felkérem közös válaszadásra önöket, osszák el.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nagyon köszönöm a lehetőséget. Orosz Sándor képviselő úrnak szeretném mondani, hogy a Magyar Köztársaság álláspontja változatlan a védzáradék kérdésében. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy a védzáradék ne törlődjön el - elnézést a fogalmazásért -, ez Gusztos úrnak is szól.
Többször is említésre került a szeptember 18-i ülés, hogy lényegében eredményeket ért el Magyarország, és mégsem olyan rossz a helyzet, mint amilyen. Sajnos, azért nem olyan jó a helyzet, azt kell mondani, hogy igen, sürget az idő. A jelen állás szerint körülbelül három, azaz három hónapunk van. Ezen lehet vitázni, hogy bejön-e vagy nem, de a jelen állás szerint úgy tűnik, hogy három hónapnál több időt nem kaptunk. Nincs többségünk a bizottságban, megy a Tanácshoz az ügy, ott pedig valószínűleg le fogják szavazni. De kérem Katalint, hogy erről szóljon.
RODICS KATALIN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nagyon szépen köszönöm. Rodics Katalin vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtisztviselője, az e témáért felelős osztályt vezetem. A 18-i ülést valóban sikerként könyveltük el, mert a Bizottságnak nem sikerült elérnie azt, hogy a hazai moratóriumot feloldják, de sajnos, a kétharmados többséget sem sikerült megszereznünk, annak ellenére, hogy előtte nagyon kemény lobbizást folytatott Magyarország. Gráf miniszter úr bekérette a nagyköveteket, mi a környezetvédelmi attasékon keresztül próbáltunk hatni a többi ország szavazatára. Ennek meg is voltak az eredményei, mert olyan országok, amelyek korábban mondjuk, nagy valószínűséggel ellenünk szavaztak volna, most a tartózkodást választották, ami nagy eredmény.
Természetesen továbbra is lobbizni akarunk, de valóban semmi biztosítékunk nincs arra, hogy a Tanácsban annak az öt országnak, amely jelenleg tartózkodik, és annak a négy országnak, amely ellenünk szavazott, meg tudjuk változtatni a véleményét. Természetesen meg fogjuk próbálni, mindannyian ezen dolgozunk, de mivel e mögött nagyon komoly eltökéltség volt már korábban és most is, ezért ennek valóban kicsi a valószínűsége. Ha a tanácsülésen szintén nem sikerül a kétharmados többséget megszerezni, akkor mindannyian tudjuk, hogy a Bizottság eredeti javaslata fog életbe lépni, amely a magyar moratórium feloldását fogja jelenteni.
Az, hogy erre van-e három hónapunk, vagy nincs, még abban is kicsit pesszimisták lennénk. Nagyon sürgető volt a Bizottság ezen az ülésen, én ott voltam a három magyar delegált egyikeként. Azt kell mondanom, hogy nagyon agresszívan és erőszakosan harcoltak azért, hogy a bizottsági javaslatot fogadja el az ott lévő 25 ország képviselője. Még azt is el tudom képzelni, hogy ők kicsit fel akarják gyorsítani ezt a folyamatot, és esetlegesen korábban, egy korábbi tanácsülésre fogják kitűzni ennek a magyar moratóriumnak a kérdését.
Valóban semmi pozitív hozzáállást a magyar moratóriumhoz nem tapasztalunk a Bizottság részéről, de azt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar moratórium megmaradása abszolút nem függ attól, hogy mi a koegzisztencia-jogszabályt elfogadjuk-e vagy nem. Itt arról van szó, hogy a magyar moratóriumot megalapozottnak ítéli-e az az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, amellyel mi is harcban állunk, és osztjuk azt a véleményt, hogy nem megfelelő szakemberek döntenek a sorsunkról, de ezen változtatni nem tudunk, mert az Európai Bíróság ezt a testületet nevezte ki arra, hogy ebben a kérdésben a szakmai véleményt bírálja. Természetesen Magyarország eddig is, és ez után is mindent megtesz azért, hogy magát az EFTA-t, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt kicsit megreformálja, mi a magunk részéről többször is kritizáltuk ennek szakmaiságát, működését, mind környezet-egészségügyi, mind humán-egészségügyi szempontból, egy kicsit a másik tárca feladatát is átvállalva. Ezek a folyamatok meg is indultak az elmúlt évben az Európai Unión belül, amely remélhetőleg pozitív változást fog eredményezni majd valamikor, de erre jelenleg nem építhetünk.
Úgyhogy, meg szeretném erősíteni azt, hogy én is úgy érzem a környezetvédelmi tárca részéről, hogy nagyon fontos lenne ennek a jogszabálynak az elfogadása. Amiatt, hogy nem tudhatjuk, mikor oldják fel a védzáradékot. Jelenleg csak a MO-810-es kukoricákra van ez a védzáradék, az Európai Unió tárgyal egyéb GMO-növényeket, más kukoricafajtákat is, amelyekre nincs védzáradékunk. Tehát előfordulhat, hogy ezek is bekerülnek a köztermesztésbe. Ha nincs semmiféle jogszabályunk, akkor azt hiszem, ennek a hatásait mindannyian fel tudjuk mérni, úgyhogy a jogszabályra szükség van.
Mi magunk, a környezetvédelmi tárca részéről is örültünk volna, ha nagyobb pufferzónát lehetett volna kijelölni, de a rendelkezésünkre álló hazai adatok alapján ezt lehetett indokolni, illetve - mint azt mindannyian tudjuk - még ezt is nagyon megkritizálta az EU, és fenntarthatatlannak minősítette. Mi ezt indokoltuk, úgyhogy ebből a szemszögből valóban, még eredményként is felfoghatjuk, hogy egyáltalán ez a 400 méter tartható volt, illetve védett területek esetében ez 800 méterre kiterjeszthető.
Tehát én támogatni tudom azt a javaslatot, hogy ezt a jogszabályt minél előbb alkossuk meg. Ez nem azt jelenti, hogy a jövőben, ha tudományok eredményekkel indokolni tudjuk, nem lehetne ezt megváltoztatni, esetleg nagyobb pufferzónára módosítani. Illetőleg még azt is el kell mondanom, hogyha esetlegesen a Bizottság, a Tanács feloldaná a magyar moratóriumot, a mi tárcánk véleménye szerint abban a pillanatban Magyarországnak újabb moratóriumot kell majd meghatároznia, természetesen ehhez majd a kormány hozzájárulását is meg kell kapnunk. Illetve, a tárcánk jogászainak az a véleménye, hogy az Európai Bíróságon meg kellene támadnunk az Európai Bizottságnak ezt az esetleges határozatát, mivel az a véleményünk, hogy a saját jogi szabályozásával az erre vonatkozó EU-s irányelvvel ellentétesen tesz a Bizottság akkor, hogyha rákényszeríti Magyarországot a moratórium feloldására úgy, hogy nem tudtunk meggyőződni arról, hogy valóban ennek nincsenek negatív hatásai.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Jelzésre.) Pásztor úr, jelentkeztél, vagy csak...
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jelentkeztem. Darvas úr hozzászólásához szeretnék annyit hozzáfűzni, hogy a jogalkotási folyamat az egy kompromisszumos folyamat. Amit ő elmond, azok tudomásom szerint ugyanígy felmerültek a tervezet előkészítése alatt. A tervezet előkészítése azonban nemcsak egy, hanem többirányú dolog, nagyon komoly ellenirányú mozgások is voltak azok részéről, akik mindenképpen akarják a GMO-termesztést, de még ez is egy dolog. Az Európai Unió részéről - jogászként és nem ökológusként mondom, hiszen ahhoz nem értek, de egyet tudok -, ha a Bizottság valamit keresztül akar vinni, és nem ért egyet a mi szabályozásunkkal, márpedig itt elég komoly ellenérvei voltak, többek között a 400 méterrel kapcsolatban is, sajnos meg tudja tenni. Ezért kellett egy olyan határértéket találni, amely talán megfelel a Bizottságnak, talán megfelel a magyar tagállamnak.
Úgy tűnik, ezt a Bizottság elfogadta. lehet örülni, hogy van, lehet nem örülni, hogy ez túl kevés, de tényhelyzet - és hangsúlyozom, ez most jogi kérdés, annak ellenére, hogy milyen következményei lehetnek. Benne vagyunk az Európai Unióban, amely meghozta a döntéseket. Hoztak olyan döntést, amely bizony, nem tetszik a tagállamnak. Rengeteg ilyenre van példa. Így jött ki ez a kompromisszumos javaslat, jelen esetben a 400 méter.
Tehát még egyszer azt szeretném a bizottságnak hangsúlyozni, hogy ez a folyamat, amely elvezetett ide, hogy itt van ez a jogszabály, önmagában független a védzáradék kérdésétől. Szerencsére, most még létezik és van. Természetesen nincs ok-okozati összefüggésben a kettő, de ettől függetlenül nem lehet elválasztani egymástól. Akár lenne védzáradék, akár nem, mindenképpen meg kell - meg kellene - alkotnunk egy olyan jogszabályt, amely az eljárási kérdéseket rögzíti. Természetesen addig a határig, ameddig a tagállamnak erre lehetősége van. Szerencsére most van egy védzáradékunk, amely úgy tűnik, ahogyan a kolleganő is mondta, most már gyenge lábakon áll, tehát ebben sem lehet százszázalékosan bízni. Még egyszer azt szeretném mondani - és ez, megint hangsúlyozom, jogi kérdés -, lehet elítélni, hogy nem jó, de ha nincs semmi, az a lehető legrosszabb.
Attól a pillanattó kezdve - és nem akarok részletekbe menni, hogy milyen következményei vannak, mert láttam, kiosztottak egy anyagot, amely nagyon jól leírta például a gabonatermelők szempontjából -, ha nem is tömegesen, de termesztésbe kerülnek ezek a növények, itt jelesül kukoricáról van szó, olyan piaci vesztést jelent, amely messze nincs arányban azzal, ami sokak szerint előny lenne. Tudom, hogy vannak ilyen érvek, hogy milyen jók leszünk - hát, nem így van! Pechemre pont tudom, hogy nagyjából mi a kereskedelmi és a piaci helyzet, egyértelmű: abban a pillanatban, hogyha nincs szabályozás, és bárki, bármit elvethet, abban a pillanatban elvesztettük a piacainkat kukoricából. Ez ilyen egyszerű összetétel. Ugyanis, a kereskedők így keresik a kukoricát - most konkrétan erről van szó.
Ezt is mérlegelni kell, ha nincs szabályozás, az a lehető legrosszabb. Ha van szabályozás, akkor megvan a lehetőség, hogy a későbbiek folyamán azon változtassunk, akár szigorítsunk, akár enyhítsünk, ez ilyen szempontból részletkérdés.
ELNÖK: Gusztos Péter!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Tudom, hogy szocialista képviselőtársaim nagyon sietnek egy frakcióülésre, és nem is akarom őket feltartani, csak két mondatot szeretnék mondani.
Ez a dolog valószínűleg fontosabb és bonyolultabb annál, hogy ilyen lóhalálában döntsünk. Tehát én akár azt is el tudnám képzelni, azzal együtt, hogy sürget az idő, hogy a bizottság egy héttel elhalassza ezt a döntést, hiszen talán még van egy hetünk erre a dologra. Amennyiben ez - ha tetszik, ügyrendi - javaslat nem nyerne elfogadást a bizottságban, akkor előre szeretném jelezni, nem frakcióálláspontként, hiszen az SZDSZ-frakcióban is vita van még erről a kérdésről, hanem személyes álláspontom szerint fogok majd tartózkodni.
ELNÖK: Nekem az lenne a javaslatom, mert be vagyunk szorítva, ha a bizottság egyetértene azzal, hogy nyilván döntünk a napirendre tűzés dolgában, és kérjük, hogy az általános vitát ne zárják le, mert az van a tervben, hogy lezárják. Akkor kedden még egyszer át tudjuk beszélni, és a folyamatot nem állítjuk meg, de azt kérjük, hogy a vitát ne lezárják le. Mert rögtön le akarják zárni. Gondolom, ha ezt kéri a bizottság, akkor biztosan lehet méltányolni. Tehát ebben a kontextusban kellene döntenünk.
Péter!
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Ezzel egyetértek, akkor az előbbi ügyrendi javaslatomat visszavonom, és jelzem, hogy a liberális frakcióban lesz olyan képviselő, aki meglehetősen erős szigorító szándékú módosító indítványokat fog ebben a reményeim szerint kedden folytatandó vitában benyújtani.
ELNÖK: Akkor lesz egy hét idő. Ezzel a körítéssel azt kérem, hogy aki a napirendre tűzést támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Tizenhét. Ki van ellene? (Szavazás.) Nincs ilyen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy tartózkodással a bizottság értelemszerűen arról szavazott, hogy a döntésünket azzal egészítjük ki, hogy kérjük a házbizottságot, ne zárja le az általános vitát.
Jövő héten, 10-én, kedden 13 órára hívnám, össze a bizottságot, ha ez megfelel, és amit most nem tudtunk megtárgyalni, a jövő héten folytatjuk.
Köszönöm szépen a megjelenést és a segítséget, ezt az ülést most berekesztem, mert megszűnik a határozatképesség.
(Az ülés befejezésének időpontja: 11 óra 43 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné