KORB-7/2006.
(KORB-7/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2006. október 25-én, szerdán 13 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az ivóvízellátás biztonsága érdekében teendő intézkedésekről bizottsági állásfoglalás elfogadása *
Meghallgatás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán *
Dr. Darvas Béla tájékoztatója *
Fridrich Róbert bevezető hozzászólása *
Kérdések, vélemények *
Dr. Pásztor Tamás hozzászólása *
Rodics Katalin hozzászólása *
Vértes Tímea hozzászólása *
Bizottsági vélemény készítése: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról *
Dr. Baranyai Gábor tájékoztatója *
Sándor Gáborné tájékoztatója *
Dr. Bulla Miklós hozzászólása *
Dr. Kovács László tájékoztatója *
Kérdések, hozzászólások *
Markó Csaba hozzászólása *
Egyebek *
Dr. Nagy Andor felvetése *
1. Az ivóvízellátás biztonsága érdekében teendő intézkedésekről bizottsági állásfoglalás elfogadása. Előterjesztő: Katona Kálmán, a Környezetvédelmi bizottság elnöke
2. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/881. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. Meghallgatás a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/826. szám)
4. Bizottsági vélemény készítése: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról (COM (2005) 667; 2005/0281/COD)
5. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Szabó Imrének (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Császár Antal (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Darvas Béla (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete)
Fridrich Róbert (Magyar Természetvédők Szövetsége)
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Rodics Katalin (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Vértes Csabáné (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Baranyai Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Sándor Gáborné (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Bulla Miklós (Országos Környezetvédelmi Tanács)
Dr. Kovács László (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége)
Markó Csaba (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gilyén Elemér (Magyar Mérnöki Kamara)
Balatoni Henrik (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a bizottság tagjait, üdvözlöm a megjelenteket. A bizottsági ülést megkezdjük.
Tizennyolc taggal határozatképesek vagyunk. Tájékoztatom a bizottságot, hogy Hunvald György helyett Nagy Imre, egri polgármester úr lesz a bizottság tagja. (Közbeszólás: Volt.) Nem polgármester? Én annak fogom szólítani. (Közbeszólás: Helyes, francia szokás szerint.) Valahogy ez volt bennem, hogy ő a polgármester, de ha elrontottátok, akkor... (Derültség.) Szóval a volt polgármester úr lesz a bizottságunk tagja.
A kiküldött napirendhez képest nem javasolok változást. Amennyiben más sem, akkor kérem, hogy a napirendet fogadjuk el. Aki egyetért a napirenddel, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Az ivóvízellátás biztonsága érdekében teendő intézkedésekről bizottsági állásfoglalás elfogadása
Az 1. napirend az ivóvízellátás biztonsága érdekében teendő intézkedésekről bizottsági állásfoglalás elfogadása. Megtárgyaltuk legutóbbi ülésen a miskolci esetet. (Balogh József megérkezik az ülésre.) Ezzel kapcsolatban volt javaslat egy általános állásfoglalásra. Kiküldtünk egy szövegtervezetet, ehhez képest az MSZP környezetvédelmi munkacsoportja készített egy kiigazítást. Személy szerint a kiigazítással egyetértek, pontosítás, az egyik, hogy a város képviselőit is meghallgattuk, valóban így történt, és van helyesírási és tartalmi dolog. A legfontosabb tartalmiról megint csak azt gondolom, hogy egyetérthetünk azzal, hogy 2007-ben szülessen meg a víziközmű törvény. Nem tudom, hogy a munkacsoportnak van-e ehhez még valami hozzátennivalója.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Áttekintettük az elnök úr által kiküldött tervezetet, azt alapvetően elfogadhatónak tartottuk. A módosító indítványaink abban a körben mozogtak, ez két érdeminek tekinthető pontosítás, ezek egyike, hogy ez a bizonyos "mihamarabb", mondjuk a határidő meghatározásánál eléggé bizonytalan megfogalmazás ne szerepeljen, hanem a 2007-es év kerüljön bele. A másik, hogy igazából a megítélésünk szerint nem a pénzügyi konstrukció teremt ivóvízbiztonságot, hanem sok minden más. Nyilván adott esetben pénz is szükséges, amely pénzügyekhez meg bizonyos pénzügyi konstrukciók is szükségesek.
Mi azt érzékeltük az előző bizottsági ülésen, hogy az ivóvízzel, annak biztonságát érintően megváltozott körülményekkel találkozunk, és ezen megváltozott körülményekhez nem feltétlenül igazodnak a jelenlegi biztonsági előírások, adott esetben az ezeken nyugvó technikai megoldások. Ezért azt mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy ezt a veszélyeztetettséget mindenképpen tekintsük át. Ez alapján születhetnek meg azok a kockázatcsökkentési javaslatok, amelyekhez adott esetben, ha a beruházás igényel bizonyos pénzügyi konstrukciókat, azok is mellévehetők. Nem feltétlenül az előző pont, tehát az itt zárójelbe helyezett pont teljes kiváltását jelenti a mi javaslatunk, több és más, de igazából ebben a javaslattervezetben mi nem találtuk ennek az általunk végül is kihagyni gondolt, pénzügyi konstrukciókra vonatkozó javaslatnak a helyét, tartalmát, lényegét. Ettől még, ha ezzel összefüggésben akár itt megfogalmazódik egy általunk is értelmezhető és ezekbe az irányokba belevágó javaslat, ennek az elfogadásától természetesen nem zárkózunk el. Egyébként mi úgy éreztük, hogy így kerek egésznek tűnik a múltkori bizottsági ülést leképző módon és a szándékainkat leképző módon ezekkel a pontosításokkal ez a tájékoztató. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én egyébként a pénzügyi konstrukciónál arra gondoltam, hogy most készül a költségvetés, erre gondoltuk felhívni a figyelmet, hogy erről most kell gondoskodni, de azt gondolom, hogy ugyanez belefér a másik javaslatba is, úgyhogy a részemről ez ugyanúgy megfelel a célnak.
Ha nincs javaslat, akkor határozzunk arról, hogy aki az MSZP munkacsoportja által készített módosításokkal együtt ért egyet az állásfoglalással, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Tanulságos volt, hogy a bizottsági határozatot érdemes még egyszer megforgatni, mert az volt, hogy foglaljuk össze és küldjük el, de így szerintem jó.
Következik a zárszámadási törvényről szóló törvényjavaslat. Az én megítélésem szerint olyan indítvány nem érkezett, amelyet nekünk meg kellene tárgyalni, de azért felteszem a kérdést, hogy a bizottság tagjai ezt hogyan látják. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Tessék!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, mi is áttekintettük, és ugyanerre az álláspontra jutottunk.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Mi is.
ELNÖK: Ha mind a két alelnök úr így látja, akkor nem határozunk, ezzel nincs dolgunk. Köszönöm szépen. Sajnos a Pénzügyminisztérium képviselőjének nem tudtunk lehetőséget adni a szereplésre, de köszönjük szépen, hogy idefáradtak. (Dr. Józsa István: Ezt nem lehetett előre tudni?) Nem lehetett előre tudni. Én nem tudom előre eldönteni, hogy valaki a saját indítványát szeretné megvitatni. Így csinálják a nagyok.
A 3. napirendi pont a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosítása. Ezt egyszer megtárgyaltuk, akkor volt egy kis malőr a határozathozatal kapcsán, mert egy képviselő, Hunvald képviselő úr időközben lemondott, így a mandátumát visszaadta. A határozatban nem volt meg a többség, de azt gondolom, hogy utólag nincs jelentősége, csak tájékoztatom a bizottságot, hogy erre figyeljünk itt a mozgás közben.
Az ismeretem szerint több bizottság nem támogatta. (Bányai Gábor: Csak mi támogattuk.) Úgy tűnik, hogy most eltolódik ez a döntés. Ilyenkor a kormánypártokat szoktam megkérdezni, hogyan látják. Azon túl, hogy meg kellene hallgatni két szakértőt, akit meghívtunk, hogy okosabbak legyünk és döntsünk legközelebb, megkérem Sándort, hogy mondja meg, hogyan áll ez kormányoldalról.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amennyiben emlékeim nem csalnak, a Környezetvédelmi bizottság ülésén a Magyar Szocialista Párt képviselői, valamint az ellenzéki képviselők igenlő és Gusztos Péter úr tartózkodó szavazatával került elfogadásra az általános vitára való alkalmasságról szóló szavazás. Ekkor egyidejűleg azt is kértük és javasoltuk, hogy egyébként az általános vitát, ha ne is elhalasszák, hosszabb időt adjanak rá. Ezt azért szeretném mondani, hogy Hunvald képviselőtársunk lemondása és pótlása kapcsán bizonytalanságok vannak, de az biztos, hogy a környezetvédelmi bizottság álláspontját nem olyan szavazati aránnyal fogadta el, amit befolyásolt volna az, hogy képviselő úr szavaz vagy nem szavaz. Emlékeim szerint nem is volt itt.
A bizottsági álláspont mögött az a gondolat húzódott meg és a tekintetben szerintem változás sincsen, nem is lehet, hogy az az érték, amit az úgynevezett védzáradékkal kíván megóvni és megvédeni a kormány, az az érték hosszú távra szólóan a magyar érdek. Tehát nagyon egyszerűen: Magyarországon ne vessenek genetikailag módosított vetőmagvakat és ne kerüljön köztermesztésbe. Ezt a védzáradék fenntartására vonatkozó további lépésekkel kell biztosítani, tekintettel a megváltozott európai uniós szabályokra, egyidejűleg olyan eljárásrend kell, amelyik biztosítja, hogy egyetlen egy pillanatig sem lesz szabályozatlan szituáció Magyarországon. Ez pedig nem más, mint ennek a bizonyos együtt-termesztési törvénynek az elfogadása.
Ha megengedi elnök úr, az előző bizottsági üléshez képest, bár akkor is elhangzott, de most kiemelten szeretném hangoztatni, hogy túl a törvény elfogadásán, amelyik meglehetősen szigorú és ha szükséges, a szigorúságán javítani lehet, jelzem, ilyen irányú javaslat készül még. Ezt biztosítja az általános vitának a jelenleg is csöndes folyású menete, emellett, hogy egy nagyon szigorú törvényjavaslat kerülhet csak elfogadásra, csak ez szolgálhatja azt az érdeket, amiről beszéltünk. Ezen túlmenően van egy sokkal lényegesebb körülmény, nevesen pedig az, hogy akik majdan a döntést hozzák, akik akkor is döntést kell, hogy hozzanak, ha szabályozatlan viszonyok vannak, természetesen akkor is, amikor szabályozott viszonyok vannak, de ezek a gazdák ne hozzanak olyan döntést, hogy ők kívánnak vagy hozzájárulnak genetikailag módosított vetőmagvak köztermesztéséhez. És ez azt igényli, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése is és minden más ez ügyben felelősen gondolkodó a magyar érdekeket ekként artikuláló személyiség, intézmény, igenis kezdjen annak érdekében kampányba, hogy megismerjék a gazdák és tudottan utasítsák el a genetikailag módosított növényeknek a termesztését. Az, hogy szabályok így vagy úgy alakulnak, ez egyfajta védettséget, garanciát jelent, de a valós védelmet csak azok az emberek tudják megteremteni, akik meggyőződéssel nem kívánnak genetikailag módosított növényeket termeszteni. Ennek érdekében pedig - meggyőződésünk szerint -, csúnya kifejezést fogok használni, de igenis kampányolni kell és ezt a kampányt az Országgyűlés maga is végezze, végezzék, ha tetszik, a pártok is, végezzék a kormány tisztviselői is, mert valósan és hosszú távra szólóan a magyar érdekeket csak ez fogja tudni megvédeni.
Meggyőződésünk ezzel együtt, hogy a szabályozott körülmények a védettség nagyobb garanciáját jelentik, ezért továbbra sem látjuk indokoltnak azt, hogy tekintsünk el a törvény elfogadásától. Azt gondoljuk, hogy tényleg rosszabb helyzetbe kerülnek az ekként gondolkodók, ha szabályozatlan körülmények közé kerülnek, ugyanis a szabályozatlan körülmények között egyetlen egy meggondolatlan, felelőtlen döntés olyan helyzetet tud teremteni a felelősséggel gondolkodó többség egészére, hogy még csak azt sem fogjuk tudni mondani, hogy de kérem, ilyen nem is történt. Mert dönthet úgy, hogy nincs bejelentési kötelezettsége és a többi, és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a GMO megjelenik, ott a vetőmagtermesztéssel foglalkozók sovány disznóvágtában menekülnek tovább. Ettől pedig szeretnénk megóvni a magyar mezőgazdaságot.
No tehát, én azt gondolom, hogy helyesen döntött a környezetvédelmi bizottság, az elnök úr által említett intermezzo nem befolyásolta a végeredményt. Fontosnak éreztem, hogy egyébként ma ez ügyben meghallgatás is lesz, hiszen ha ennek híre van és olyan irányú híre, mint amiről beszéltem, akkor talán segítünk ebben a bizonyos kampányban. Köszönöm elnök úr.
ELNÖK: Akkor annyiban pontosítanám a dolgot és fontosnak tartom, hogy felhívjam a figyelmet a helyettesítések dolgára, mert itt a GMO-val kapcsolatban nem tartottam fontosnak, hogy foglalkozzunk a Hunvald képviselő úr mandátumával, ugyanakkor a zárszámadási törvénynél nem volt meg a bizottsági támogatás a bizottság részéről. Ez azért egy tény, mert ott az ő szavazatával lett meg a többség, tehát erre figyelni kell legközelebb, ez a lényege a dolognak. A másik pedig, hogy ismereteim szerint van egy másik álláspont, amely azt mondja, hogy ha szabályozzuk az alkalmazását a GMO-nak, akkor ezzel mintegy azt üzenjük az uniónak, hogy készen állunk előkészíteni. Tehát a másik bizottságok más logika szerint gondolkodtak, mi azt kértük, hogy ne zárják le a vitát, pontosan amiatt, mert nem láttunk világosan.
Ami a lényeg, nem kell ma döntenünk, ez a fontos, és arra nem válaszoltál, hogy mit tudsz arról, hogy mikor kerül ez napirendre, mert most el van csúsztatva a menetrend szerint.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Bocsánat, de ha a házbizottsági ülésen szóba kerül, ezt leginkább elnök úrnak van alkalmas alakítani. Én nem tudok arról, hogy tervezi a Ház az általam ismert titkos papíron, az elkövetkező időszakban nem szerepel. Azt azért javasolnám elnök úr, hogy a tárcák itt megjelent képviselői néhány szót arról szóljanak, hogy a parlament ügykezelése és a kinti ügymenetek között ilyen értelemben van-e összhang. Okoz-e nehézséget, hogy a magyar parlament elkezdte a tárgyalást, de nem vonakodik, hanem ott tart, ahol tart, mert azt hiszem, így lesz korrekt és így ráadásul információs értelemben is hasznos lesz a mai bizottsági ülés.
ELNÖK: Jó. Két szakértő vendégünk van, Darvas Béla, az MTA-tól és Fridrich Róbert a Magyar Természetvédők Szövetségétől. Azt javasolnám, hogy először Darvas Bélát hallgassuk meg úgy, hogy nem fogom beléfojtani a szót.
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Nem lehetne úgy, hogy a képviselő urak kérdeznek?
ELNÖK: Ott kéne folytatni, ahol a múltkor abbahagytuk és akkor úgy éreztem, hogy az idő fogytán volt. Utólag belátom, hogy nem kellett volna megállítani, mert akkor lendületben voltunk. Egy kicsit melegítsen be bennünket és aztán jönnek a kérdések.
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Megpróbálom összefoglalni, hogy még milyen ellenérvek vannak. Azt tudni kell, hogy én nem vagyok GMO-ellenes, mint kutató nem is lehetek, akkor előítéletes lennék. Esetről esetre döntenek nálunk azok, akik ilyen környezetanalitikai és ökotoxikológiai vizsgálatokban dolgoznak. Viszont nemcsak ilyen környezettudományi ellenérvek vannak. Konkrétan beszélve azt lehet mondani, hogy az elsőgenerációs genetikailag módosított növényeknél két nagy csoport van, az egyik bizonyos totális herbicideknek, gyomirtó szereknek a felhasználását teszi lehetővé. Ez azt is jelenti ebben az esetben, hogy nagyrészt glyphosate-rezisztens növényekről van szó, pontosabban kukoricáról. Azt is mondhatjuk, hogy most el is felejthetjük az összes többi növényt, mert ez kukoricáról szól elsősorban.
Az lenne a legfontosabb érv szerintem sok minden apró mellett, hogy a kukorica gyomirtásában a technológia három különböző lehetőséget ad: az egyik a vetés előtt, vetés után, de még kelés előtt, és végül vetés után, ez az úgynevezett állománykezelés. Azt mondják a környezettudományokban dolgozók, hogy ha ez a technológia elterjed, akkor lehetőség van a glyphosate kiterjedt alkalmazására, tehát körülbelül durván azt lehet mondani, hogy 1:3 arányban megnőhet a glyphosate hatóanyag felhasználhatósága. Ez ebben az esetben nem feltétlenül a legszerencsésebb, mert ez vízszennyező hatóanyag. Kétségtelen, hogy nagyon régi hatóanyag, de környezetanalitikai szempontból csak néhány éve, talán öt éve mérhető jól. Kiderült a skandináv, elsősorban norvégiai vizsgálatok alapján, hogy a megvizsgált felszíni vizeknek a 86 százalékában mutatható ki vagy glyphosate, vagy annak elsődleges bomlásterméke az AMPA. Ők még nem használtak genetikailag módosított növényeket, tehát ez nem a glyphosate kiszélesített használatából származik. Azt gondolom, hogy ennek megfontolása a bizottságra tartozik.
A másik ilyen elsőgenerációs nagy csoportra úgy mondják, hogy rovarrezisztens fajták, de ezek igazából nem rovarrezisztensek, hanem attól függően, hogy mely toxinját tartalmazza ez a növény ennek a Bacillus thuringiensisnek, ahhoz képest vagy leküzdhetővé teszi a lepkekártevőket és a Cry1-es fajtát, vagy a jövőben, de ez még csak két éve van európai kipróbálás alatt, viszont az újságok tévesen azt hangsúlyozzák, hogy ez kerülne be forgalomba, és a kukoricabogár-rezisztens fajtája, ezek a Cry3-as fajták. Kétéves a leghosszabb kísérlet, amelyet Franciaországban kezdtek a kukoricabogár-rezisztens fajtákkal. Tehát vagy egyik, vagy másik, vagy a kombinált védelmét oldhatja meg ennek a két fontos kártevőcsoportnak. A baj az, hogy a kukoricának egyéb kártevői is vannak, amely ellen ezek hatástalanok: levéltetvek, takácsatka és olyan bogárkártevők, amelyeknek az imágója károsít. Ha valaki kukoricát termeszt, akkor tudja, hogy néha ezek előfordulnak.
További probléma az, hogy ma Magyarországon nem permetezik a kukoricát, tehát a kukoricamoly-fertőzés nem jelentős, ezért mondtam a múltkor, hogy körülbelül ez a technológia olyan Magyarországnak, mint mikor ráerőszakolják a kopaszra, hogy fésűt vásároljon. Nincs rá szüksége. Hovatovább Magyarországon senki nem is bizonyította azt, hogy ezek hatásosak lennének már magyar körülmények között. Ezt azért mondom, mert amit olvasni lehet erről, az kukoricamoly ellen jó hatékonyságot ír le, viszont Magyarországon nem ez a lepkekártevő a leggyakoribb, hanem az úgynevezett gyapottok-bagolylepke hernyója, amely a kukoricacsövet károsítja, ami után kétségtelen, hogy az esetek egy részében csőfuzariózis lép fel. Csakhogy az a baj a MON 810-zel, hogy körülbelül tizedannyi toxin fejeződik ki a fejlődő szemekben, mint a levélben, amitől a kukoricamoly lárvái elpusztulnak. Tehát abszolút kérdéses az, hogy gyapottok-bagolylepke lárvái ellen ez a technológia jó-e vagy sem. Ezt valakinek vizsgálni kellene. Azt gondolom, hogy például a Mezőgazdasági bizottság egyértelmű elutasítása részben erre is támaszkodik.
Számomra a másik nagyon fontos dolog, hogy Magyarországon kukoricamoly ellen - amire azt mondtam, hogy tíz év közül körülbelül egyben fordul elő mint kártevő, és sporadikusan, egy-két tábla élén - nagyon megfontolandó az olyan technológia engedélyezése, amely egy állandóan előforduló kártevőre vonatkozna. Növényvédelemben azt szokták mondani, hogy ez a különbség az úgynevezett menetrendszerű védelem meg az okszerű védelem között. Tehát ha egy ilyen kártevő ellen tízévenként egyszer védekezek DIPEL-lel, akkor az egy okszerű védelem. Ha egy ilyen Cry1-toxint termelő növényt ültetek, akkor az egy menetrendszerű védekezés, mindenütt védekezek vele, holott az esetek túlnyomó többségében nincs rá szükség.
További probléma az, amit környezetanalitikusok mértek nálunk - ez nagyon bonyolult kérdés, nem fogok a végére jutni, csak nagyon felületesen tudom elmondani -, hogy ha a DIPEL-ben lévő Cry1-toxint (aktív toxin) egy egységnek veszem, akkor egy ilyen kukorica például 1000-3000-szer annyit termel. Azért sokkal bonyolultabb a dolog, mert egyéb toxinok is vannak, és a DIPEL-ben protoxin, ami emésztéskor akvitálódik. Ráadásul a mérési pontosságok különbözőek. A Monsanto akadályozza egyébként a környezetanalitikai vizsgálatokat is, úgy például, hogy lecserélte az egyik mennyiségi meghatározásra alkalmas mérési eljárást csak minőségi meghatározásra alkalmasra, ami azt jelenti, hogy dugába dőltek 2-3 éves vizsgálati munkák azzal, hogy a piacról visszavonta azt a mérési lehetőséget, amelyhez ő szolgáltatta a standardot. Tehát nemcsak vetőmag adásával vagy visszavonásával irányítja azt, hogy egy környezettudományi kutatócsoportnak dolgozhasson, hanem környezetanalitikai szempontból is monopolizálja a saját helyzetét. Nem vagyok globalizációellenes, az ellenkezője se egyébként, de mivel a saját bőrömön tapasztalom, ezt felháborítónak tartom. Ez a független környezettudományi kutatások akadályozása, egész Európára jellemző, nemcsak Magyarországra, nemcsak nálunk. Bárki kritikus eredményre jut, az bizonyos, hogy szembetalálja magát ezekkel az erőkkel.
További problémák is vannak egyébként. Ha az agrárterületet veszem, akkor az egyik dolog a fajtahibrid-képződés, ami ennek a törvénynek az alapja (koegzisztencia-törvény). Azért kellene ezt létrehozni, hogy mindhárom termesztési irányzat, a hagyományos, a GM-kukorica és az úgynevezett ökológiai termesztés vagy biotermesztés, esetében egyenlő esélyt biztosítson. Mindannyian, akik ezt a törvényt látták, úgy gondolják, hogy nem egyenlő eséllyel indulnak a gazdák, akik részére ennek a törvénynek garantálnia kellene, hogy az ő termesztésük nem fog sérülni. Például ha arra gondolok, hogy többfajta limit van a hagyományos termesztőknél, kimutatási limit, ez 0,9 százalék, ami egyébként teljesen önkényes, tehát semmi egyébhez nincs köze, csak ennyit tud egy környezetanalitikus kimutatni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy tényleg egészségügyileg vagy környezetvédelmileg elfogadható, tehát csak kimutatásról szól. Az ökológiai termesztőknél nulla a limit, tehát egy számmal nem is lehet meghatározni az izolációs távolságot. Mert, ha valaki azt nézi, hogy hogyan képződnek hibridek, akkor egy ilyen típusú görbét talál. (Mutatja.) És az, hogy 0,9 százalék a hibridképződési arány vagy a megengedett vagy 0, az iszonyatos távolságra van egymástól, mert hogy nagyon lassan közeledik a zéróhoz ez a görbe. Tehát, ha én azt mondom, hogy 1980-tól ismeretes, hogy vetőmagtermesztésben, ahol hímsteril fajtákkal vagy címerezett fajtákkal dolgozunk, ezt az úgynevezett hibridképződési arányt kellene elérni, akkor azt kell mondanom, hogy 400 méternél, amiről most beszélünk, mert az Európai Unió ezt próbálja Magyarországnak sugallni, ott 2,6 százalék a hibridképződési arány, ami a vetőmagtermesztőket sújtja. Ez az oka, hogy ugyanazok a fajtatulajdonosok, akiknek GM-kukoricájuk van, meg hagyományos is, azonnal kimenekülnek abból az országból, lásd Spanyolország, ahol ez a technológia elterjedt. Hiszen nem garantálható 200, meg 400 méterrel a vetőmagtermesztésre ez a bizonyos limitérték. Akkor azt is mondhatom, hogy áru és vetőmagtermesztés kapcsolata sem ugyanaz. Tehát nem is lehet kifejezni ugyanazzal a számmal. Ha azt mondom, hogy zérótolerancia az ökológiai termesztés, akkor egy harmadik érték is van. És akkor nem is beszéltem az úgynevezett rovarhurcolásról. A kukoricabogár ugyanis nem beporzó, de vesztünkre éppen a címeren táplálkozik, azután meg a nővirágokat rágcsálja. És ha valaki megkérdez egy nemesítőt, azt fogja mondani, hogy a lezacskózott kukorica növényeiben idegen szemeket talál és azt a kukoricabogár termeszti. Márpedig annak a repülési távolsága épp olyan nagy, mint egy házi méhé, azaz öt kilométer körüli.
Szóval egy csomó dolog van, azt is mondhatom, hogy emellett az Európai Unió nem fogad el közgazdasági érdekeket, de ha oda tetszenek figyelni, hogy a többi bizottság miért mondott nemet, azok között az érdekképviseletek vannak. Nem tetszik ez a méhészeknek. Sajnos a házi méh gyűjt kukoricán pollent, még abban az esetben is, ha konkurens van. A múlt évben mutatta ki Magyarországon egy méhészcsoport, hogy ha a kaptárak egy napraforgó és egy kukoricatábla között voltak, akkor délelőtt a napraforgó táblán gyűjtött, délután a kukoricatáblán. A megnézett anyagban világosan különült el a rozsdabarna, meg a sárga, a színes, a mérések is kimutatják ezt. Ez belehullhat a mézbe és a méhészek attól félnek, hogy az ő biotermékeik úgyszintén veszélyeztetve vannak. De ezek a vizsgálatok csak most kezdődtek el.
Nem tetszik a dolog a vetőmagtermesztőknek. Ha a védett rovarok körét nézzük, amelyek között egy csomó védett lepkeféle van, akkor azt lehet mondani, hogy a természetvédelmi törvény az élőhelyet védi. Tehát azt mondja, hogy nem lehet megváltoztatni azt az élőhelyet. Nem beszél toleranciáról, márpedig azt tudjuk, hogy ennek a növénynek a pollenje bizonyos mértékű pusztulékonyságot növel a kukoricatábla szegélyén lévő gyomokon élő védett lepkéket illetően. Tehát nem teljesül az, hogy megváltoztatja ezen a szegélyen az élőhelyet. Amin vesztünkre csak a csalánon két védett lepke él és a harmadik leggyakoribb növény-növény kapcsolat a kukoricatáblák szegélyén a hajdani táblarendezési viszonyok miatt, a csatornázás miatt, az a csalán.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Friedrich Róbertnek.
Fridrich Róbert bevezető hozzászólása
FRIDRICH RÓBERT (Magyar Természetvédők Szövetsége): Jó napot kívánok. Én a Darvas Béla-féle szakmai, ökotoxikológiai érvekhez képest elsősorban környezetpolitikai oldalról szeretném ezt a kérdést megvilágítani. Előre szeretném tenni, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége is, hasonlóan az Orosz úr által elmondottakhoz, azt szeretnénk, hogy elsősorban a védzáradék továbbra is fennmaradjon és a magyar kormány tegyen meg minden lépést azért, hogy az európai uniós tagállamok is támogassák a következő időszakokban és akár a tanácsülésen meg lehessen a kétharmad, hogy fennmaradhasson ez a moratórium. Illetve egyéb esetben pedig nem biztos, hogy meg kell esetleg hajolni a brüsszeli akarat előtt, ha az Európai Bizottság esetleg ránk kényszeríteni a moratórium feloldását.
Viszont a mi véleményünk szerint a koegzisztenciaszabályokat is tartalmazó géntörvény-módosítás nem arról szól, hogy most jövő évtől kezdve Magyarországon engedélyeznénk a génmódosított növények termesztését, ugyanis mi úgy értelmezzük, hogy a géntörvény már évek óta hatályban van Magyarországon, amely szól arról, hogy milyen szabályok vannak a genetikailag módosított szervezetek környezetbe való kibocsátására. És ráadásul EU-tagállamok lettünk 2004 óta, úgyhogy ezek után az engedélyezés sokkal inkább brüsszeli hatáskörbe kerül. Ugyanakkor viszont az Európai Unió az elmúlt néhány évben úgy döntött, hogy a génmódosított, a nem génmódosított, illetve az ökológiai gazdálkodásra termesztett növények termesztését, illetve magát a gazdálkodást nem szabályozza irányelvi szinten vagy egyéb határozat szinten, hanem ezt a tagállamok hatáskörébe utalta. Ezt, ha egy kicsit durvábban akarnánk fogalmazni, azt is mondhatnánk, hogy Brüsszel úgy döntött, hogy ő engedélyezi a termesztését, az európai tagállamok esetleges elszennyezését a génmódosított növényekkel, és a károknak a felszámolását, a gazdákat, termesztőket esetleg érintő károk elkerülését pedig oldják meg a tagállamok. És ezért van szükség most arra, hogy módosítsuk a géntörvényt, hogy ezeket a károkozásokat elkerüljük.
Tehát ezeknek a figyelembevételével mi úgy gondoljuk, hogy itt nem arról van szó, hogy engedélyezni fogjuk a jövő évtől a MON-810-es kukorica termesztését vagy sem, mert szerintünk arra van szükség, hogy legyen egy szigorúbb szabályozás, mint ami most jelenleg hatályban van. Mert most semmiféle szabályozás nincs arra, ha valaki holnaptól elkezdene termeszteni génmódosított kukoricát vagy repcét, akkor az esetleges károkat a nem génmódosítottat termesztő gazdák vagy a biogazdák esetében hogyan lehet elkerülni. Szerintünk nagyon fontos ezért, hogy valamilyen formában mindenképpen legyen egy szabályozás az együtt-termesztésről. Nagyon fontos az, hogy legalább olyan szigorú legyen ez a szabályozás, mint ahogy a mostani törvénymódosítás tervezi, bár mi még egy ennél szigorúbbat is nagy örömmel vennénk és ezzel kapcsolatban lenne is számos javaslatunk, amelyet az Ökotárs Alapítvánnyal egyeztetve már részben el is juttattunk a földművelésügyi tárcához, mert akkor még olyan információink voltak, hogy a bizottságok leszavazták a törvény módosítását és talán nem is kerül a parlament elé ezek után. De most, ahogy hallottuk, talán mégis csak általános vitára kerül.
Mindenesetre azt szeretnénk leszögezni, hogy azt mi sem szeretnénk, hogy a géntörvény módosítása egyfajta ürügy legyen ahhoz, hogy feloldható most már a védzáradék. És bár hallottunk olyanokat a múlt hétfőn a földművelésügyi tárca vezetőitől, hogy a szeptemberi brüsszeli szavazás előtt néhány EU-tagállam állítólag olyan információkra alapozva támogatta a magyar védzáradék fenntartását szeptember 18-án, hogy még nincs kész a koegzisztencia szabályozás Magyarországon és addig mindenképpen várnunk kell.
Nagyon örülnénk, ha a kettő között nem lenne összefüggés, tehát hogy az EU-tagállamok ne azért támogassák a moratórium fenntartását, mert nincs Magyarországon szabályozás, hanem azért, mert komoly környezeti, gazdasági és egyéb károk lehetnek Magyarországon, ha elkezdenénk a termesztését, és vegyék végre figyelembe az ökológiai, az egészségügyi és egyéb ellenérveket. A koegzisztencia-szabályozást mi sokkal inkább egyfajta biztonsági tartalékként tudjuk csak tekinteni.
Abban az esetben, ha valahogy mégis rákényszerítenénk a moratórium föladását, vagy ne adj isten, jövő évben újabb és újabb fajták termesztését engedélyezné az Európai Unió, az Európai Bizottság, akkor legyen egy olyan szigorú szabályozás, amely szinte lehetetlenné teszi Magyarországon a termesztést. Tehát mi nem úgy gondoljuk, hogy itt most engedélyezzük vagy nem engedélyezzük, hanem hogy legyen egy szigorú szabályozás, és ha ezen lehet még tovább szigorítani, akkor nagyon szívesen felmutatnánk további módosító javaslatokat, hogy például 1600 méterre emeljük fel a biztonsági zónát. Vagy például egy olyan módosítást is be lehetne tenni még ebbe a törvénybe, hogy legyenek kötelezve a biotechnológiai cégek arra, hogy az ökológiai, környezeti és egyéb hatásvizsgálatok számára vetőmagot biztosítsanak. Most tovább lehetne sorolni. Ha még általános vita előtt vagyunk, addig ezeket a mondatokat érezzük fontosnak ezzel a törvénymódosítással kapcsolatban. Köszönjük szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő urak? (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Alelnök úr?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, én mindenképpen örülök ennek a mostani meghallgatásnak, mert nagyon fontos dolgok hangzottak el. Itt jó néhány dolog összefolyik. Darvas úr mondandója az ellenérvek alatt totálisan megvilágította azt, hogy miért is kell meggyőznünk minden magyar gazdálkodót, hogy önmaga ellensége akkor, ha ilyen növényekkel akar foglalkozni. Ugyanakkor ezek az érvek nem ebben a tartalomban bírnak jelentőséggel a szabályozás dolgában, mert egy dolog, hogy milyen érvek, ellenérvek - szerintem többnyire csak ellenérvek - szólnak a genetikailag módosított szántóföldi növények termesztése kapcsán, egy másik dolog, hogy milyen érvek és ellenérvek szólnak a szabályozást illetően.
Azért javaslom ezt a kettőt különválasztani, mert a mi dolgunk nem annak a tudományos megítélése, hogy végül is milyen növény ez, még csak nem is annak a közgazdasági elemzése, hogy van-e előnye vagy hátránya, hanem abban a kérdésben kell nekünk majdan állást foglalni, hogy miképpen szabályozzuk. Ez a szabályozás kényszere. Ez a kényszer valós kényszer abban az értelemben, amit jelzett Fridrich úr is, hogy amikor elindultunk csatlakozni az Európai Unióhoz, akkor még másfajta szabályozás volt e tekintetben, ma pedig olyan szabályozás van érvényben, amely lehetővé teszi, hogy ma a MON 810, holnap bármely más genetikailag módosított valami odakerüljön, és ebben a szituációban élünk. Ez azt jelenti, hogy ha nem szabályozzuk - és ezt elmondta Fridrich úr is -, és most egyelőre védzáradék nélküli állapotokat feltéve, de meg nem engedve, hogy engedjék, ha nincs védzáradék és nincs ilyen együttélési törvényünk, akkor bárki Magyarországon dönthet úgy, hogy Brüsszelben engedélyezett vetőmagot vet el anélkül, hogy erről tudna a mellette gazdálkodó biogazdálkodó, ökogazdálkodó, a hagyományos, a méhész és bárki más. Tehát magyarul a szabályozatlanság állapota kiszolgáltatott következménnyel jár minden más termelési kultúrára.
Ha van törvényünk - és egyelőre teljesen egyetértek Fridrich úrral, a követelményeivel a szigorúságot illetően is -, akkor van arra esély és törvényben szabályozott garanciák övezik azt, hogy érvényesíthesse az érdekeit valaki, fogalmazhatok úgy a vita ezen a szintjén, hogy megvédhesse az érdekeit a méhész, az ökogazdálkodó, a vetőmagtermesztő. Tehát ha van szabály, akkor van esély ezeknek valamiféle védelmet biztosítani. Amit most Darvas úr mondott, hogy törvény garantálja a védettségét. Én ilyen törvényről nem tudok. A büntető törvénykönyvnek van az ember életét óvó szabályozása, az se védi meg az áldozatot, hogy megöljék. Tehát a jog nem tud mindent elintézni. Valamit utána reparáltat, valamit utána enyhíthet, de a dolgot nem tudja megoldani.
Ezért is mondtam azt, hogy akár a Darvas úr által megfogalmazott érvek nagyon-nagyon publikus és nagyon-nagyon érthető felhasználásával nagyon-nagyon fontosnak érzem az érintettek tájékoztatását, hogy egyébként az a szabály, amely ma az úzus az Európai Unióban, milyen következményekre vezet, ha fogja magát és ilyen genetikailag módosított növényekkel kezd el foglalkozni. Ha van szabály, akkor megvédheti magát a vetőmagtermesztő, de megvédheti magát a magyar agrárgazdaság egésze is, mert ha most éppen a kukoricáról beszélünk, miközben az Európai Unióban az a szokás, hogy szabadon termeszthető, ennek ellenére mindenféle kukoricaszállítmányhoz az Európai Uniói szállítói is megkövetelik a GMO-mentesség igazolását. Hozzáteszem egyébként, hogy az Unió tagországai közül ismereteim szerint talán öt az, amelyben ma folyik köztermesztésben ilyen növényekkel foglalkozás: Spanyolország, Franciaország, Németország, Csehország, nem tudom, hogy melyik az ötödik, a többiben nem. (Farkas Sándor: Románia.) Az nem az Európai Unió tagja, 25 már elég sok, úgy tudom, hogy Románia még nincs benne a 25-ben. Nem tudom, de én ötre emlékszem, elnézést kérek, hogy az ötödiket nem tudom pontosan idézni. Van, ahol védzáradékot fenntartottak, például a németek, akik fogták magukat, és a mi ügyünkben másként szavaztak. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy még milyen megfontolások vannak a szabályozásban.
Summázva: Azt gondolom, hogy nekünk az EU eljárásrendjében és szabályozási környezetében kell vizsgálni azt, hogy hogyan szabályozzunk annak érdekében, hogy védjük meg azoktól a kártételektől a magyar agrárgazdaságot, amelyekről Darvas úr is szólt és beszélt. Ugyanakkor van itt egy másik dolog, hogy mi a mi mozgásterünk, már a magyar szabályozás mozgástere. Egy egészen másfajta szabályrendszerről és eljárásrendről van szó, nevesen, hogy mennyire van módunkban adott szituációkban szigorítani. Ugyanis nem a környezeti megfontolások okán, hanem az áruk szabad mozgása miatt, tehát ha úgy tetszik, piacszabályozási vagy EU-alapelv, kérdéskör, és a notifikációs eljárás keretei között folyt egy előkészítés. Természetesen a magyar Országgyűlés abszolút szuverén tud lenni, és dönthet egészen másképp, mint amilyen előterjesztés van. Azt hiszem, hogy ezt a jogunkat senki nem vitathatja el. Ugyanakkor mégis általunk elfogadott, mert az Európai Unió tagjai vagyunk, és ez azzal a következménnyel jár, hogy ismételt notifikációs eljárás lesz folyamatban. Ez azt jelenti, hogy majd valamikor ismét egyeztetések zajlanak, de facto, amíg moratórium véd bennünket - a magyar kormány egyébként ismereteim szerint kitart emellett -, részgyőzelmeink vannak is, de erre 100 százalékos garanciát adni, ahogy mondani szokták, mérget venni nem lehet, hogy ez az időtlen időkig fönn tud maradni.
Tehát folyik egyfajta időért való csata és ezért taktikai elemek is vannak. Minden elem felhasználható. Egyet kell tudnunk mindenképpen elkerülni, különösen most a MON-810 vonatkozásában, hogy abban az időszakban, amikor egyébként vethető lenne a fajta, szabályozatlan viszonyok legyenek. Ezt mindenképpen el kell kerülni.
Egyébként az, hogy a mi védzáradékunk csak a MON-810-re vonatkozik, ez érthető, mert ez van engedélyezve az EU-ban. Itt még a magyar gazdák érdekeltsége is azokon az alapokon végül is kizárható, amit mondott Darvas úr, de azért már egy kombináltnál esetleg el kezd valaki filózni. Ha ilyen bejelentések vannak, ez a védzáradék attól nem véd meg bennünket. És ha nincs koegzisztenciatörvény, akkor abban a pillanatban, ha csak mondjuk egy nap van valamilyen oknál fogva - bízom benne, hogy a kormány abban a pillanatban benyomja arra is a védzáradékot -, és valaki elvetette, akkor majdhogynem menthetetlenül oda van minden. Tehát a szabályozók felelőssége itt nagyon nagy, az érveket szerintem a helyükön kell kezelni. A GMO-ellenes érvek nem a szabályozás ellen szóló érvek, ezt szeretném nagyon határozottan leszögezni. Bármilyen furának hat is, bízom benne egyébként, hogy Darvas úr is így érzi, hogy mi azonos platformon vagyunk, és nem vehetjük le a vállunkról ezt a felelősséget. Tehát, ha valaki meg akarja akadályozni, hogy Magyarországon genetikailag módosított növényeket termesszenek, akkor meggyőződésem szerint ezt az egész folyamatot felelősen végig kell gondolnia. Ha úgy gondolja, hogy Brüsszeltől teljesen függetlenül meg tudjuk védeni magunkat, akkor annak az következménye, hogy ne legyen koegzisztenciatörvény. Ha felelősen végiggondolva úgy gondolja, hogy Brüsszeltől nem tudjuk magunkat függetleníteni, akkor meg a szabályozatlanság elkerülése és a koegzisztenciatörvény elfogadása az, amivel ezt a kívánatos állapotot el lehet érni. Ezt kell csak mérlegelni.
ELNÖK: Ebben nekem egy mondat, ami megragadt nagyon: a Friedrich úr mondott egy olyat, hogy lehet, hogy az tartotta vissza az uniós döntéshozókat, hogy nincs nálunk szabályozás. És akkor most csinálunk. Ez nekem egy kicsit bizonytalan, de vannak a teremben a képviselőkön kívül és a két meghívott szakértőkön kívül is szakértő, tehát itt van a minisztérium képviselője is, és én lehetőséget adnék, hogy ebben a körben akárki szóljon. Természetesen először a Darvas Béla úr jelentkezett.
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Egy bevezetőt tartottam egyébként, de akkor most már a törvényről fogok beszélni. Én valamennyi változatát láttam a törvénynek...
ELNÖK: Bocsánat, Kékkői Zoltán kért szót.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Én úgy vettem észre a két előadás közben, ha nem így van, akkor szóljanak, hogy az igazi különbség ott van, hogy az egyik előadásban azt hallottuk, hogy minden formában tiltani és szigorítani kell, míg a másik előadásban úgy értelmeztem, hogy azt a formát kell szigorítani, amire az országnak nincs szüksége. Tehát például vegyük a kukoricát példának, ha a buzárium elleni mentességet biztosítana, akkor nem lehet úgy engedélyezni ezt a kezelt kukoricát Magyarországon. Erre minden évben szükség lenne. Tehát más irányban szabályozná Darvas úr és más irányba mások. Így van? Jól értettem? (A közbeszólások nem érthetők.) Köszönöm szépen.
DR. DARVAS BÉLA (MTA): Szóval én láttam valamennyi törvényt, a legelsőtől kezdve opponáltam valamilyen módon, és ezért van valamilyen fogalmam, hogy merről merre irányul. Egyetértek valóban, hogy szabályozni kell ezt a területet, csak számomra a garanciák hiányoznak belőle. Ezeket a garanciákat a mostaniban én hat területre foglalnám össze. Nagyon rövid leszek egyébként.
Az egyik, amit alátámasztottam okokkal, hogy sem a hagyományos, sem az ökológiai termesztés részére nincsenek garanciák. Drágább lesz a hagyományos termesztés, legalábbis az, ami piacon jelenik meg. Tehát annak az úgynevezett laborköltségei meg fogják emelni az árukukorica árát. És ezek jelen pillanatban tekintélyes összegek. Egy vizsgálat, amire még azt sem mondom, hogy akkreditált laboratóriumban végezték, az 100-200 euróba kerül. Ez meg fogja növelni a kukorica árát. Az egy nagy kérdés azután, hogy egy ilyen tételben hány vizsgálat fogadható el tényleges szennyezettségnek vagy majd a fogadó mondja azt, hogy ez ennyi, meg annyi százalék volt. Azt is tudjuk egyébként, hogy a magyar moratórium ellen szavazó Svédország például a kereskedőknek, akik vele üzletelnek, a legszigorúbban előírja, hogy GMO-mentes terméket hozzanak be. Tessék elgondolkozni rajta, hogy Svédország ugyanakkor miért szeretne Magyarország helyett dönteni, miközben kukoricát nem termeszt. Ugyanúgy nem termeszt az Egyesült Királyság, aki nemmel szavazott és Finnország, aki ugyanúgy nem termeszt kukoricát. Akkor azt is megkérdezhetem, hogy vajon etikus-e, kihagyhatók-e Európa legnagyobb kukoricatermesztői a döntésből. Tehát miért nincsenek a fajtatulajdonosok arra rákényszerítve, hogy a három legnagyobbnak adják le a dokumentációkat és ott vizsgálják? Ez Olaszország, Franciaország és Magyarország. Miért állhat elő az a helyzet, hogy Magyarország helyett például Csehország fog dönteni, ahol nem meghatározó a kukoricatermesztés?
Ugyanehhez az első ponthoz tartozik a törvényben hol megjelenő, hol eltűnő dolog, hogy a szomszéd beleegyezését kell kérni vagy valamilyen konkrét távolságban kell meghatározni ezt a dolgot. Lényeges a szomszéd megkérdezése. Teljesen világos, hogy ha valakinek nagy táblája van, akkor mindenféle hozzájárulás nélkül a területe közepén elkezdheti ezeknek a növényeknek a termesztését, hiszen az izolációs zónán belül esik, nem kell neki akkor kérnie az engedélyt.
A második problémám, hogy nincs garancia az együttműködésre. A fajtatulajdonosok és a nemzeti vizsgálók között nincsen garancia, nem adnak vetőmagot és vizsgálati jogokat. Ez azért lesz probléma egy ilyen vetés esetén, mert a hosszú távú és a nagy területi hatásokat nem lehet zsebkendőnyi parcellákban felmérni. Tehát, amikor megtörténnek a kibocsátások nagy területen, monitorozni kell majd. Példákat tudnék mondani, hogy ugyanúgy megtagadható, merthogy a termesztővel szerződéseket kötnek ezek a nagy cégek, amelyben csak árutermesztésre van lehetőségük. Nem arra, ahhoz hozzá kell járulnia a fajtatulajdonosoknak, hogy ott valaki kutakodjon, mintát szedjen, mintát vizsgáljon és a többi. És ha engedélyt kap, akkor szerződést is aláír, ami általában azzal kapcsolatos, hogy milyen vizsgálati eredményt hozhat nyilvánosságra. Magyarul ez a törvény erre vonatkozó garanciát és átgondolást nem tartalmaz.
A harmadik a kockázati alap kérdése. Teljesen biztos, hogy megindulnak majd a perek és hogy ha a gazdáknak mondjuk a szomszédban termesztett kukorica miatt utasítják vissza a termékeit, bírósághoz fognak fordulni és várhatnak esetleg évekig, amíg kártéríti őket valaki. Éppen ezért gondolnak a kockázati alapra, hogy ebben az átmeneti időszakban is valaki kártérítse őket egy kártérítési alapból. Vannak országok, ahol ezt megoldották. Azt gondolom, hogy a magyar törvény is megoldhatná.
A negyedik a GM-mentes övezet, amellyel kapcsolatban egész Európa szerte létesülnek olyan régiók, akik kinyilvánítják azt, hogy GM-mentes régiók. Nos, ennek semmilyen törvényi szabályozása nincsen. Tehát, ha a törvény nem tér ki arra, ha például egy megye vagy egy régió azt mondja, hogy én egy GM-metnes régió vagyok és azon az íven, ahol engedélyezik, ennek a bizonyos hatóságnak nem kell a szignálása, akkor teljesen felesleges, amiről beszélünk. Akinek nagy területe van, egy ilyen területnek a kellős közepén 400 métert biztosítva elkezdi termelni, bár az egész megye azt mondja, hogy én GM-mentes régió vagyok. Át sem próbálta gondolni a törvény ezt az esetet. Még át sem próbálta gondolni a törvény ezt az esetet.
Az ötödik az oktatás kérdése, tehát hogy kik azok, akik ilyen növényekkel dolgozhatnak. Erről azt mondhatom, hogy ha valaki megnézi az internetet, hogy milyen tanfolyamokat szerveznek a biotechnológiai cégek, akkor azt fogja tapasztalni, hogy olyanokat - és papírt adnak róla -, hogy mondjuk nyolc alkalommal másfél napra összegyűlik pár ember, tartanak nekik előadásokat, és ezek után kapnak egy papírt. Ez nevetséges. A legelső ilyen kétnapos konferenciának tárgya volt az úgynevezett GMO-növények köre. Összesen kettő órás előadás volt, és ezt a Monsanto képviselője tartotta. Én oktatok egyetemen, és a diákoknak, akik egyébként nagyon könnyen veszik ezeket a dolgokat, az alapok négy óra alatt mondhatók el, és nem lehet azt mondani, hogy a részleteibe mentünk volna. Nevetséges, hogy egy érdekeltnek szerveznek egy kétórás reklámot. Prospektusokat osztogat, és akkor ezután kapnak papírt. Ez egy vicc. Magyarul a törvény nem határolja be, hogy kinek milyen típusú oktatásra van szüksége, hol legyen ez az oktatás, milyen előképzettség kellene egy ilyen növény használatára.
A legutolsó, amit mondani szeretnék, a nemzeti mellékhatás-vizsgálatok kerete és szabályozottsága, amire nem tér ki a törvény. Ha azt veszem, hogy Magyarország az alatt az idő alatt, amíg az utóbbi öt évben, miközben fő hatásokat mérhetett volna, hiszen a géntechnológiai hatóság az agrártárcánál van, egyáltalán nem tette le az asztalra azt, hogy Magyarországnak, a magyar mezőgazdaságnak ezek a technológiák milyen haszonnal járnak. A másik érintett tárcánál, az egészségügynél ebből a szempontból az egészségügyi géntechnológiai hatóság még csak meg sem alakult. Ezek után esetleg megalakul. Tehát a világszerte legjobban vitatott kérdés, hogy milyen táplálkozástani hatása van ennek a dolognak, még megbeszélésre sem került. Harmadjára azt mondom, hogy van a környezetvédelmi tárca, amely egyedül próbálkozik azzal, hogy ezeket a mellékhatásokat felgöngyölítse, igen kevés eséllyel.
Azt is megkérdezem, hogy vajon az, hogy a géntechnológiai hatóság az agrártárcánál van, jó helyen van-e. Ennek az az oka részemről, hogy a fajtatulajdonos rizikója, hogy egy ilyen fajta, amire ajánl, azon működik, egyébként meg fog bukni a piacon. Ha azt nézem, hogy az Európai Uniónak milyen a mozgástere, akkor azt mondom, hogy a fő hatásokra engedélyez, a fejünk fölött fog engedélyezni a jövőben is. A fajtatulajdonos benyújtja a dokumentációit általában nem is egy helyre, hanem három helyre, a táplálkozási, a környezetvédelmi, a fő hatásvizsgálatokat meg különböző országoknak adja, hogy nehogy egy helyen lássák ezt a dokumentációt. Persze az jó lenne, ha egy helyben lenne, mégis találkoznának ezek a dolgok. Szóval visszatérve, a mellékhatás-vizsgálatok kerete és lehetősége, maga a hatóság hogyan szülessen, számomra megfogalmazhatatlan ebben a törvényben.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Parancsoljon!
FRIDRICH RÓBERT (Magyar Természetvédők Szövetsége): Köszönöm szépen. Néhány dolgot én is hozzátennék még a korábbiakhoz. Azokkal a dolgokkal, amiket Béla az előzőekben elmondott, nagyrészt mi is egyetértünk. Onnan kezdeném, ha megnézzük azt, hogy az Európai Unió tagállamai közül mely országok hogyan szabályozzák az együtt-termesztést, akkor onnan nézve azt mondhatjuk el első ránézésre, hogy a most benyújtott törvénymódosítás-tervezet egész szigorúnak tűnik. Írországban, Franciaországban, vagy ezekben az országokban tervezett együtt-termesztési szabályokban milyen védősávok vannak. Például van, ahol 15 méter vagy még annyi se. Ehhez képest a 400 méter egész jónak tűnik, az, hogy ezen a sávon belül az összes érintett gazdától, szomszédtól beleegyezést kell kérni, egész szigorú szabályozás. Ugyanakkor viszont ha megnézzük a tudományos érveket, akkor lényegében azt kellene elismernünk, hogy a koegzisztencia tudományos szempontból egyszerűen nem létezik, tehát nem lehet semmi módon biztosítani. Ehhez képest viszont tényleg a legszigorúbb szabályozás is legfeljebb csak azt jelentheti, hogy időt nyerünk valamilyen szinten.
Mindenesetre a mi álláspontunk szerint igazából egy ilyen koegzisztencia-szabályozásnak olyannak kellene lennie, hogy a magyar érdekeket úgy tudja védeni, hogy szinte tényleg lehetetlenné teszi a termesztést. Ebből a szempontból szerintünk is nagyon fontos az, hogy nemcsak a védőzónán belüli terület legyen benne, hanem igenis nagyon fontos az, hogy a szomszédoknak is bele kelljen ebbe egyezniük. Úgyhogy az általunk is javasolt módosítási javaslatok között ez is szerepelne.
Szintén nagyon fontos kérdésnek tartjuk mi is a felelősségi biztosítást, hogy legyen egy kártérítési alap vagy egyéb mód, mindenképpen el kell kerülni azt, hogy valamilyen oknál fogva szembesülhetünk esetleg valami génszennyezéssel, és akkor még sincs érte felelős. Erre mindenképpen egy kockázati alapra, illetve valamiféle kártérítési módszerekre szükség van. Ez abból a szempontból is nagyon fontos lehet, Béla említette, hogy ha elkezdené terjeszteni Magyarországon bárki a génmódosított növényeket, akkor az lényegében felvinné a hagyományos vagy ökológiai gazdálkodás termelési költségeit azért, mert a génmódosítás-mentességről szóló igazolásokhoz innentől kezdve egyértelmű laborvizsgálatokra van szükség, viszont 30-40000 forint egy-egy laborvizsgálat. Ebből a szempontból ellensúlyozás lehetne, ha a gazdáknak a kártérítési alapba be kell valami pénzt fizetni vagy hasonló, mert ez viszont már a másik oldalra jelentene egyfajta plusz terhet. Harmadrészt pedig egyfajta védelmet is jelenthet esetleg a hagyományos vagy ökológiai gazdálkodással termelő gazdálkodók számára.
Tehát mi mindenképpen úgy gondoljuk, hogy nagyon fontos lenne, hogy még szigorúbbak legyenek ezek a szabályok. Ugyanakkor viszont érdemes azt is figyelembe venni, hogy ha elfogadjuk bármilyen módosítással a jelenlegi törvényjavaslatot, akkor onnantól kezdve lesz egy hatályban lévő szabályozásunk, függetlenül attól, hogy ha esetleg olyan módosítások lesznek, amelyek eltérnek attól, amit a notifikáció során Brüsszellel már egyeztettünk, akkor esetleg újra beindul a notifikáció. Tehát onnantól kezdve van egy szabályozásunk, amely védi a magyar mezőgazdaságot, és ha esetleg Brüsszelnek nem fog ebben tetszeni semmi, akkor legfeljebb nem kell újra tárgyalni, de van egy hatályban lévő módosításunk, ami talán azt is elérheti, hogy Magyarországon a jövő évben senki nem válassza a génmódosított termesztést.
Az Orosz úr által elmondott másik fontos dolog, hogy nagyon fontos az érintettek tájékoztatása. Kampányt kellene végezni a génmódosítás kockázatainak tudatosításáról. Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani tájékoztatásul, hogy mi ismét folytatjuk "A génmódosítás-mentes Magyarországért" akcióhét sorozatunkat. Jelenleg 12 városban egy ötméteres felfújható óriás kukoricával hívjuk fel az emberek figyelmét a génmódosításra, illetve arra is, hogy újabb települések döntsenek génmódosítás-mentes körzetek létrehozásáról. Jelenleg 62 településről tudunk, amely már erről döntést hozott, itt szintén beszélhetünk a Garna-menti kistérségről, amely 18 települést tömörítő kistérség, és a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli régiókról.
Mindenesetre az viszont tényleg nagyon fontos lenne, hogy ezek a határozatok, hogy egy-egy település vagy régió döntést hoz a génmódosítás-mentességről, ezek ne a levegőben lógó határozatok legyenek, ne csak egyszerű szimbolikus határozat legyen, hanem ennek lehessen valami jogi ereje is, és nagyon jó lenne, ha ezt vagy a géntörvény-módosítás során vagy esetleg az önkormányzati törvény módosításával, de valamilyen módon ennek tényleg súlyt lehessen adni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő úr!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Az elhangzottak után, bár ez lehetetlen, de szent meggyőződésem, hogy a teljes tiltás lenne a jó ennek az ügynek a kezelésére. De miután jelen pillanatban a védzáradékkal kapcsolatban közlöm a gondolataimat, most csak egyetlen egy fajta sorra vonatkozik ez. Magyarországon folynak kísérletek különféle amerikai kutatók révén más növényekkel kapcsolatban is, én napraforgó-kísérletekről tudok, szóval folynak olyan kísérletek, amik behozatalánál újabb védzáradék volna szükséges. Tehát nem tudom, hogy lehetséges-e, hogy akkor a gabonafélék összes faja védzáradékkal védhető legyen? Ez lenne az egyik megoldás, ha ezt fenn lehetne tartani, de valószínűleg, nem így működik.
A másik, hogy a Fridrich úr által mondottak, hogy 1600 méterre javasolják kiterjeszteni a védzáradékot, ami nem lenne rossz ötlet, de teljesen ellehetetlenítené a termesztést. Ezt Magyarországon csak megyék szintjén lehetne véghez vinni, de akkor nem egy gazda szintjén lenne.
Viszont amin nem gondolkoztunk és amit a törvény sem tartalmaz, hogy a köztermesztésbe vonás előtt szigorítani kéne, miután, ha Európa beengedi a fajtát, akkor az élelmiszerbiztonsági kutatások időpontját ki kéne tolni. Nem tudom, ilyenkor hány esztendő van, de legyen annak a három-négyszerese. A fajtakísérletek területén az egyik nagy kulcskérdése ennek az egésznek, hogy ezek a hatalmas kutatóintézetek jelen pillanatban egy-egy ilyen GMO-fajtát pár hónap alatt létre tudnak hozni. Mert mondjuk egy glifozátrezisztencia vagy valamelyik kártevő elleni védekezést tud a növénybe bevinni a genetikus, ennek következtében, ha az megvan, a fajta valószínűleg tudja produkálni a szülőktől származó biotermesztési határértéket, tehát tudja a fajtára jellemző terméseket hozni. De éppen azért, hogy az egésznek a kulcsa az, hogy nem 2-3-4 esztendő kell egy új fajta létrehozásához, hanem pár hónap elegendő, ebből fakad az, hogy ezt az időpontot ki kéne tolni Európa szerte 4-5-6 esztendőre, és akkor már nem lesz érdeke a Monsantonak se arra, hogy ezekkel foglalkozzon, mert pont ez az idő, amit nyerne vele, hogy egy új fajtával tudjon bennünket bombázni. Az egyik védelem az is lehetne tehát a magyar agrárium számára, hogy ezeket az időpontokat is kitolnánk, mert ha ez nem lesz benne, akkor előbb-utóbb a magyar emberek ügyességét ismerve, be fog jutni, nemcsak Békés megyébe, hanem az egész országban el fog terjedni a GMO-kukorica különböző fajtája.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A tárcák képviselőit kérdezem. Tessék!
Dr. Pásztor Tamás hozzászólása
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm. Köszöntöm a tisztelt bizottságot. Amíg elhangzottak a kérdések és a válaszok, addig vártam. Sok kérdés felmerült, és alelnök úr és Fridrich úr is elég sok mindenben elvette a kenyeremet és nagyon sok kérdésre választ adtak. De Darvas úr részéről elhangzottak olyan felvetések, ami alapján úgy tűnik, hogy a tárca esetleg nem vizsgált volna meg egy csomó dolgot és nem merültek volna fel bennük is hasonló kérdések, mint amiket ő felvetett.
Az első dolog alelnök kérdésére a védzáradékkal kapcsolatban, hogy éppen most mi a helyzet. Az első és a legfontosabb - épp ma reggel beszéltem a miniszter úrral és ez is felmerült -, hogy Magyarország fenn kívánja tartani a védzáradékot. Tehát ilyen fel sem merült, hogy vissza kívánjuk vonni. Ha megnézik a benyújtott írásos anyagot, hogy mi van a védzáradékkal kapcsolatban vagy netán hozzájutnak ahhoz az írásos anyaghoz, ami a tárgyalásokon volt, akkor egyértelműen kiderül, hogy Magyarország ezt a két ügyet nem kapcsolja össze. Ez a két ügy teljesen más és most jogászi megközelítést mondok, nem tudományos szakember vagyok, tehát csak ezt tudom mondani, hogy nincs a kettő között direkt kapcsolat. Tehát olyan értelemben, hogy ha van törvény, akkor nem kell védzáradék. Ez a kettő nem váltja ki egymást. Persze van összefüggés, mert ha nincs védzáradék és nincs törvény, akkor - ahogy alelnök úr is elmondta - a helyzet elég kaotikus lesz.
Amit még meg kívánok jegyezni, hogy a kormányzati háttérmunka következtében is most nem vette napirendjére október 24-én a tanács a kérdést, hanem eltolta. Még mi sem tudjuk a konkrét időpontot, hogy mikor fogja a kérdést tárgyalni, de egy biztos, hogy időt nyertünk. Egy hónapot, ez egyértelmű. Elég komoly lobbimunka volt ez is, és bízunk benne, hogy talán még tudjuk tolni. De azért azt látni kell, hogy ez csak időhúzás. Nevezzük utóvédharcnak. Tehát, hogy egy-egy hónapokat nyerhetünk, de valószínűleg a végtelenségig nem húzhatjuk. Ennyit a védzáradék kérdését, tehát fenn kívánjuk tartani, ezt hangsúlyozom.
Egy-két felvetésre, amit Darvas úr említett, szeretnék reagálni. A térségi kérdés, amit a Fridrich úr is említett. Megvizsgáltuk, sokat gondolkoztunk rajta még a törvény benyújtása után, hiszen voltak egyeztetések, hogy milyen lehetőségeink vannak.
Amit látni kell, hogy vannak olyan falvak, akik csatlakoztak ahhoz, hogy génmentes község legyen, erre sajnos azt kell mondanom, hogy ez egy teljesen önkéntes dolog. Tehát, hogy ha valaki úgy dönt, hogy ott termelni akar, akkor ő természetesen termelhet, erre vannak szabályok, de ha nincsenek szabályok, akkor aki akar. Most erről szól a dolog.
Voltak ilyen kísérletek más tagállamok részéről, például Ausztriában, ha jól tudom, ahol regionális szinten próbálták elérni, hogy a teljes régióban tiltsák a GMO-termesztést. Ez elbukott. Egy bírósági döntés született, hogy ez nem áll meg. Innentől kezdve le lehet vezetni az összes többit régiószinten, kistérségi szinten és községi szinten sem áll meg. Természetesen lehet olyan módosító javaslatot betenni, hogy az önkormányzati törvényt módosítsuk. Jogász vagyok, tehát nem minősíteni akarom, de akkor ettől a pillanattól kezdve szemben áll egy magasabb szintű jogszabállyal, EU-s jogszabállyal és várható, hogy ha ezt megtámadják, ez meg is bukik, és ennek megfelelően kártérítési igénnyel élhetnek azok, akik termelni akartak és ennek a többi következményével együtt el lehet képzelni, hogy mi lehet.
Tehát ebből azt akarom kihozni, hogy végiggondoltuk, hogy milyen lehetőségeink vannak, és sajnos azt kell mondani, hogy ez az út így nem járható.
A kockázati alap is felmerült. Nagyon jól hangzik, hogy kártérítést fizetett, fizessenek az alapba bizonyos összeget, és ebből a kártérítési igényeket fedezzék. Nagyon egyszerű kérdés merül fel, nem is a mi részünkről, mert részünkről nem is lett volna nagy probléma, hanem a többi tárca jogászai részéről, hogy rendben van, de ki fog dönteni. Magyarországon az alkotmány megmondja, hogy az igazságszolgáltatás kinek a kezében van, és jelen pillanatban bíróságok kezében van. Ha létrehozunk egy kockázati alapot, amely egy szervezet lenne valószínűleg, és ez döntené el, hogy ki és hogyan kapja meg a kártérítést, hiszen azt bizonyítani kell, tehát ezt egy eljárásnak meg kell előznie, akkor megkérdőjeleződik a jelenlegi alkotmányban előírt hatalommegosztás, hogy az igazságszolgáltatás - ezen belül a kártérítési dolgokra is gondolok - kinek a kezében van. Tehát jelenleg a magyar bíróságok kezében van. Azon vannak most is folyamatban tárgyalások, illetve tapogatózások, hogy van-e arra lehetőség, hogy biztosítási konstrukciónak legyen a része. Most nem tudok semmi konkrétumot mondani, tehát hogy megállapodtunk-e vagy nem. Ezt az ügyet vizsgáljuk, hogy egy ilyen úton lehetne elindulni.
Összes szomszéd kérdése, hogy mindenkit kérdezzünk meg. Nagyon egyszerű az Európai Bizottság válasza: nem, csak a puffer vonalán belüli tulajdonosok körére jöhet szóba.
Oktatás és képzés, amit Darvas úr elmondott. Szerintem igaza van, tehát ettől sokkal komolyabb képzés kellene. Megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy a mostani törvényi megfogalmazásban sokkal konkrétabb, vagy nem azt mondom, hogy szigorúbb, de jobban megfogalmazott képzési előírás legyen, ami mondjuk így finoman, de talán jobban meggondolásra kényszeríti azokat a termelőket, akik ilyen termelést el kívánnak kezdeni.
Az, hogy kapjanak mondjuk egy mintát a fajtákból, érdekes kérdés. Azért szabadalmi ügyeket is érint ez a dolog. Megmondom őszintén, ezt is vizsgáljuk, tehát még ezt végiggondoljuk, hogy milyen lehetőségek vannak. Teljesen érthető az indok, viszont ezzel szemben állnak az európai uniós és a jelenleg hatályos magyarországi szabadalmi előírások. Nem adja ki a kezéből. (Bányai Gábor: de fajtakísérletek esetén?) Bocsánat, amit tudni kell, hogy ki kellett tolni a kísérleti dolgokat, tehát a kísérleti időszakot. Mondjuk én egy ilyen előállító vagyok, elmegyek mondjuk Olaszországba, ott elvégzem a kísérleteket, abban a tagállamban fogom bejelenteni ezt a növényt, és utána fogja az EU elismerni. Az a probléma, hogy az elismerés kérdése nem nemzeti kérdés. A törvénybe bele tudok építeni mindent, ezzel nincs semmi probléma, csak ez szembemegy az európai uniós jogszabályokkal. Tehát hiába írom bele, hogy legyen egy helyett öt év, ennek nincs semmiféle jelentősége. Abban a pillanatban, ahogy az EU elismeri, innentől kezdve bármit mondhatunk, nekünk tudomásul kell venni, hogy ezt az EU elismerte, úgy ítélte meg, hangsúlyozom, ők úgy ítélték meg, hogy ez az egészségre nem ártalmas, nagyon szuper, nagyon jó, minden szép és jó abban a növényben, és lehet termelni. Tehát sajnos ez a felvetés, amit képviselő úr mondott, nagyon jó ötlet, csak nem tudunk vele mit kezdeni, mert a magasabb szintű európai uniós jogszabályok erre nem adnak lehetőséget. Véleménye van.
Azon tehát nagyon el kell gondolkodni, hogy ha van keretszabály, akkor van eszköz a kezünkben, a kormányzat, az Országgyűlés, önkormányzat, bárki kezében, hogy alkalmazzon olyan eljárásokat, amelyek mondjuk megnehezítik, hogy valaki ilyen termelést folytasson. Ha nincsenek keretszabályok, akkor teljesen mindegy. Csak azt kell végiggondolni mondjuk lent Baranyában, hogy nincs törvény, mert mondjuk 1600 méter legyen a védtávolság, notifikáljuk, benyújtjuk az EU-hoz, 3 hónap, megint 3 hónap, 6 hónap, ha kiszámoljuk, akkor már a kukoricavetés végén vagyunk. A védzáradékot legrosszabb esetben mondjuk február végén megszüntetik, tehát pont az az időszak lyukas, és akkor képviselő úr szomszédja úgy dönt, hogy neki ez tetszik, és vetni fog MON 810-es fajtakörbe tartozó kukoricát. Abban a pillanatban, ha van egy jogszabály és mondjuk nincs védzáradék, akkor az történik, ezen már mi is gondolkodtunk, hogy nyilvánosságra hozzuk a neveket. Egy szomszédnak hivatalosan a tudomására jut, hiszen meg kell keresni, a pufferzónán belül van, hogy ilyet termelni fognak. 2. Ha nem is szomszéd, fogja tudni, mondjuk ha egy ilyen módosítás netalántán érkezik, hogy valaki ilyet termelni akar, kicsoda, hol, milyen területen, elmehet oda, megnézheti, lelkére beszélhet, hogy talán mégsem olyan jó, de ha nincs szabály, semmire nincs lehetőség. Fogalma se lesz róla, hogy a környezetében ki csinál ilyet.
Természetesen abban tökéletesen igaza van Darvas úrnak, hogy olyan nagy területeken, ahol 400 méterre belül van a saját területen, nem kell megkérdezni. Azért a valóságot tudjuk, a birtokszerkezetet, hogy olyan, hogy egyben van mondjuk 4-5000 hektár egy tulajdonos kezében, az nagyon-nagyon ritka, az általában a Magyar Állam, azt pedig nem hiszem, hogy a Magyar Állam várhatóan a saját kezelésű földeknél ehhez hozzányúlna vagy egyetértene ezzel, legalábbis ilyen jelzéseket kaptam, de ez egy dolog, persze nem zárható ki. Viszont azt végig kell gondolni, hogy ha tudjuk, hol van ilyen termesztés, be tudjuk izolálni, tehát tudjuk, hogy abban a faluban abban a táblában van, akkor lehet, hogy mondjuk öt faluval arrébb jön egy kereskedő, és rákérdez, hogy mi a helyzet, és a 15 kilométert tételezzük fel, hogy azért odáig már nem jut el mondjuk a kukoricapollen, és rákérdez, hogy a környezetetekben hol van ilyen, valaki vetett génmódosítottat, pedig nem akarok ilyen kukoricát venni, akkor meg lehet mondani, hogy itt a nyilvántartás, itt az adatbázis. El lehet oda menni, és lehet látni, hogy esély sincs rá, mert 25 kilométer erdő van közöttük, meg nem tudom, micsoda, és nincs esélye, hogy eljöjjön az a kukoricapollen, várhatóan nem szennyez. Legalább izolálható, de ehhez az kell, hogy legyen szabály, és ha nincs szabály, az a legrosszabb. Csak ismétlem, amit alelnök úr is mondott, de bízom benne, hogy nem feleslegesen, hogy kell lennie valaminek.
A másik dolog, amit végig kell gondolni a képviselő uraknak, hogy nagyon-nagyon vékony jégen táncolunk, amikor módosításokat elfogadunk vagy nem fogadunk el. Például az 1600 méter. Felolvasok két mondatot, az Európai Unió válasza a 400 méterre. A géntechnológiáról szóló törvény szerint az ütközőzóna méretét a földművelésügyi miniszter határozza meg. A bejelentett rendelettervezet szerint a minimális elkülönítési távolság 400 méter. A bizottság emlékeztet arra, hogy az ilyen növények és a nekik megfelelő hagyományos növények közötti elkülönítési távolságnak arányosnak kell lenni az elérendő céllal. Most jön a legfontosabb, hogy a 400 méteres minimális elkülönítési távolság túlságosan szélesnek tűnik. Még ha igazunk is van, nem mi osztjuk sajnos a kártyát jelen esetben, egyértelmű, még erre is azt mondta, hogy szerinte sok. Tehát ez itt a probléma. Bevezethetjük az 1600 métert, mondjuk bejön egy ilyen módosítást, akkor azt kell látni, hogy be kell jelenteni. Most nem is gondolok arra, hogy erre mit mondana a Bizottság, bár ennek alapján szerintem egyértelmű, de azt látjuk, hogy nem lesz jogszabály.
Vannak eszközeink természetesen, erről azért már mi is sokat beszéltünk tárcán belül, hiszen minél több információt kapunk és kommunikálunk, annál több ötlet jön be. Például a nyilvánosság így ugrott be, hiszen attól komolyabb visszatartó erő manapság szinte nincs, hogy valakinek kikerüljön a neve nagy címmel egy újság címlapjára, hogy génmódosított kukoricát termeszt, és csak egy példát mondok. Vannak eszközeink, de azt látni kell, hogy ez egy nagyon-nagyon szűk mezsgye. Itt van eszköznek például az eljárási ügyünk, amibe az EU nem szól bele, úgy, hogy a nyereségtartalmat elvesztjük, persze látjuk ezt, akkor megtámadnák azok, akiknek nem tetszik, de akkor itt van a jogi út, és végigjátsszuk az eljárást. Egy év, két év, hoz egy döntést a Bizottság, utána megint hoz Magyarország egy döntést, és ezzel megint időt nyertünk. De ehhez az kell, hogy legyen eljárás. Ha nincs eljárás, eszközünk sincs.
Tehát ezt kell látni, hogy itt nem arról szól, hogy a kormányzat mindenáron be akar vezetni valamit. Fridrich úr nagyon jól elmondta, nem mi vezetjük be Magyarországon és nem ez a törvény vezeti be Magyarországon a génmódosított kukorica vagy bármilyen más növény termesztését. Az már egy adott dolog. Nekünk ezt tudomásul kell venni. Kaptunk egy pici lehetőséget, és ezen belül mozogjunk. Nagyon sok kompromisszum árán jutottunk el ide, ezt azért látni kell. Tehát itt nem arról van szó, hogy minden rossz, amit a szakma mond, ez nem így van, csak nekünk, aki a tárcánál dolgozik, a másik oldalt is vizsgálni kell, hogy meddig mehetünk el. Önök, képviselők pontosan tudják, hogy a törvény megszületik, van egy ötlet, és lehet, hogy ahhoz képest egy totál más szöveg lesz, mert alkuk és egyezkedések sorozata vezet oda. Itt ugyanaz van.
Na itt ugyanaz van. Ugyanaz van, csak annyi történt, hogy az EU bizonyos területeken eléggé behatárolta ezeket a mozgási lehetőségeket, és nekünk ezen belül kell mozogni, és úgy ítéljük meg, hogy ha jönnek még olyan módosítók, amire nagyon nyitottak vagyunk, mert a mi célunk is az, hogy Magyarország lehetőség szerint génmódosított növényt ne termeljen. Nem tilthatjuk meg, ezt viszont tudni kell. Tehát nyitottak vagyunk minden olyan módosítóra, amely ennek a kívánalomnak megfelel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen, én nem vagyok elég okos. Megadnám Rodics Katalinnak a szót.
RODICS KATALIN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Igyekszem rövid lenni. Két dolgot szeretnék tisztázni. Az egyik, hogy két félelem merül fel mindig a GMO-t ellenzők részéről, az egyiket a földművelésügyi tárca is hangsúlyozta, hogy nincs összefüggés a koegzisztencia jogszabály és a magyar moratórium között. Amire itt Fidusz (Fridrich Róbertre utal.) utalt, az pusztán az, hogy az hangzott el az elmúlt hétfőn Gráf miniszter úr és Persányi miniszter úr civil szervezetek felé történt tájékoztatóján, hogy nagyon sok európai uniós tagállamot csak úgy sikerült megnyernünk arra, hogy tartózkodjon és ne ellenünk szavazzon, hogy kértük, hogy legyenek egy kicsit türelemmel és várják ki, amíg legalább jogszabályi hátterünk lesz. Ez nem azt jelenti, hogy mi Magyarországon a jogszabály megszületését és a moratórium feloldását bármilyen módon összekapcsolnánk. De bizonyos tényekkel szembe kell nézni.
Az Európai Unió brüsszeli bizottsága GMO-párti. A tudományos testület, ami véleményezi ezeket az egyezményeket, az EFTA európai színtéren GMO-párti. Az amerikai lobbi mind a 25 tagállamban ugyanolyan keményen dolgozik, mint nálunk. És azokban az országokban, amelyek nem érintettek kukoricában, mint a svédek, finnek, azoknál nyilván a kormány a kapcsolt egyéb előnyök miatt úgy dönt, hogy engem nem bánt ez a GMO-kukorica, viszont bizonyos előnyöket jelent az amerikai kapcsolat, ezért ő ellenünk fog szavazni. Vagy maximum tartózkodik. Tehát ezeket a tényeket sajnos nem lehet nem figyelembe venni.
A másik félelem az, hogy ha most megszületik ez a koegzisztencia-jogszabály, akkor évekig majd nem lehet hozzányúlni, mert egy új jogszabály. De ezt a tárcák részéről mi megcáfolhatjuk, és nekem személy szerint az a véleményem, hogy most szülessen meg ez a jogszabály úgy, ahogy van, hogy igenis legyen egy jogszabályunk és utána, ha kísérleti eredményekkel például a pufferzóna kérdését a magyar tudomány alá tudja támasztani, hogy az nem 400 méter, hanem 1600 méter, akkor ezekre a publikált kísérleti eredményekre hivatkozva és egyéb más szempontot is figyelembe véve hozzá lehet majd nyúlni ennek a jogszabálynak a módosításához. És akkor már lesz időnk arra, hogy ezt a hat hónapos notifikációs játékot vagy akár a még hosszabbat végigcsináljuk és szigorítsunk a jogszabályon, mert már van egy életben lévő jogszabályunk. Úgyhogy ezt szeretném, ha elfogadnák, hogy biztonsággal most lépjük meg, hogy ez a jogszabály megszülessen úgy, ahogy van és utána kezdjünk el dolgozni azon, hogy esetlegesen majd szigorítsuk a jövőben, amire akkor már egy biztonságos háttér mellett kerülhet sor. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most már teljesen világos: időt nyertünk azzal, hogy nincs jogszabályunk és akárhogy is csűrjük-csavarjuk a szót az én értelmezésemben, ha megcsináljuk a jogszabályt, akkor rosszabb helyzetben leszünk, mint előtte voltunk, de nincs más mozgásterünk. Én ezt így tudom csak lefordítani. Megadom a szót a következő jelentkezőnek.
VÉRTES Csabáné (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én a fajtakérdéshez egyetlen reflexiót szeretnék tenni a képviselő úrnak. Jelen pillanatban a genetikailag módosított növényfajták esetében a vonalat engedélyezi, mint GMO, az Európai Unió, ezután pedig a belőle származtatott összes hibridnövény az állami fajtakísérletek kapcsán, egy más jogszabály alapján van mint fajta elismerve. Ennek az időintervalluma az Európai Unióban meghatározott, általában két év. Magyarországon az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet három év alatt végzi ezen fajták vizsgálatát, és megmondom őszintén, mert én öt évig voltam ezen a területen az OMMI-ban, pontosan tudom, hogy milyen vitáink voltak, hogy ezeket ne mint változat, hanem mint új fajta, vizsgálja az OMMI, hiszen akkor a változat esetében elég lett volna egy egyéves ellenőrző vizsgálat. Tehát ebben az esetben is nagyon kevés a mozgástér, sőt úgy kell fogalmaznom, hogy sajnos semmi. Tehát a megelőző szakaszban a géntechnológiával módosított vonalengedélyezésnél van lehetőség arra, hogy kihúzzuk a vizsgálatot. Erre van is törekvés a módszertant tekintve, illetve, hogy kiterjesztik a vizsgálatok időszakát és a vizsgálódási területeket, de azután, hogy egy géntechnológiával módosított vonalat elismertek, a fajta utána már egy automatizmus által egy másik rendszerbe vonódik. És még egy: bármelyik tagállamban elismert nemzeti fajtalistán lévő kukorica automatikusan a közösségi fajtakatalógusra kerül és minden tagállamban forgalmazható. Tehát, ha Magyarország ezt lassítaná is, más tagállam nem alkalmazná ezt a szabályt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ismét megadom a szót Rodics Katalinnak.
RODICS KATALIN (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Nem voltam elég világos a tagállamok szavazatával kapcsolatban. Most valóban azzal tudjuk rávenni az esetleges ellenünk szavazókat, hogy várjanak egy kicsit. De ez nem azt jelenti, hogy évekig fognak várni arra, hogy Magyarországon megszülessen a koegzisztencia-jogszabály, arról volt szó, hogy néhány hónapon belül talán valami megszületik Magyarországon. Tehát nem fognak még mondjuk két évig ott ülni és minket támogatni ebben a tehetetlenségi periódusban. Úgyhogy én ezért voltam talán nem elég egyértelmű.
ELNÖK: De szerintem nagyon is egyértelmű. Úgy értettem, hogy megcsináljuk és aztán annyi. Ez a lényege. Ez a türelmi idő elfogy. Tehát nem ezt öt évig csinálni. Ugyanúgy, ahogy nem hiszek a két kilométeres védőzónában sem, tehát nyilván valamilyen normál keretek között kell mozogni, költséggel, határidővel, de szerintem nagyon világosan beszélt, azt mondta, hogy csináljuk meg, mert úgy sincs más utunk. Meg kell csinálni! Ezt mondta. Parancsoljon!
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez egy komoly agrárdiplomácia, hogy az írott anyagok természetesen nem ezt tartalmazzák. Az, hogy megtörténtek az egyezkedések és itt vagyunk, ahogy elnök úr is mondta, egy biztos, időnk rövid a védzáradék kérdésében, ezért lépnünk kell. Én csak egy rövid megjegyzést akartam tenni, mert ezt elfelejtettem a hozzászólásomban, a módosítás kérdése. Ahogy elmondta a kolléganő is, az, hogy el lesz ez a törvény fogadva, nem azt jelenti, hogy innentől kezdve semmiféle módosítási lehetőség nincs a jövőben, sőt! Hogy ha úgy ítéli meg az Országgyűlés és a képviselő urak, hogy vannak olyan kérdések, amit mindenképpen szabályozni kíván és nem úgy, ahogy most van, megtehetjük, akár januárban, ha el van fogadva mondjuk decemberben a törvény, most mondtam valamit, tehát januárban akár elkészülhet egy konkrét normaszöveg és benyújthatjuk notifikálásra az EU-hoz. Tehát megvan a mozgástér, folyamatosan lehet alkotni a jogszabályt attól függően, hogy hogy alakul. Természetesen ehhez hozzájöhet, ha új eredmények születnek a kutatásban. De én csak azt akartam hangsúlyozni, hogy ha most nem is kerül bele egy olyan módosítás, amit szívük szerint szeretnének, ez nem jelenti azt, hogy egy életen át el van felejtve, tehát el lehet készíttetni egy törvényt, be lehet nyújtani. Az más kérdés, hogy el lesz fogadva, hogy nem, de mindent megteszünk, hogy el legyen. Köszönöm szépen még egyszer.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Darvas Béla, tessék.
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Két elhangzott dologhoz szeretnék hozzáfűzni valamit. Az egyik a pufferzónával kapcsolatos, hogy ezt a tudomány majd bizonyítja, igazolja vagy elveti. Ahogy mondtam, ez 1980-ban volt. Tehát ha valaki előveszi Bálint Andor könyvét, amelyet 1980-ban publikált, az a címe, hogy "A vetőmagtermesztés genetikai alapjai", ott világosan le vannak írva a százalékok, különböző távolságra mennyit lehet mérni. Abban az intézetben, ahol én dolgoztam, két évig végeztünk ellenőrző vizsgálatot, megegyezik azzal. Nem fogjuk folytatni. Ezt nem lehet publikálni sehol se, nincs olyan lap, nincs olyan kutató, aki olyasmire áldozná az idejét, hogy olyasmit bizonyítson, amit már bebizonyítottak. Tehát ne tessék a csodát várni, nem fog érkezni. Ezt tudjuk, ez a helyzet.
A másik a kockázati alappal kapcsolatos esetleges biztosítás. Nem tudom, hogy ez mennyire volt világos egyébként, de ezt a lehetőséget én is hallottam. Ezért azt gondolom, hogy érdemes megkérdeznem azt, elképzelhető-e az, hogy a kockázati alap helyett biztosítás legyen, tehát biztosítóval való kapcsolatot kérjen a törvény. Tehát az kezdjen ilyen termesztésbe, ahol a biztosító garanciát vállal az általa eshetőlegesen bekövetkező károkért.
ELNÖK: Nem vagyok annyira jó jogász, de a termékfelelősségi törvénynek én voltam annak idején a benyújtója a parlamentben. Az úgy szól, hogy bizonyos termék által okozott kár... Majd a jogászok ezt átnézik, hogy mi vonatkozik erre. Nyilván nem a mezőgazdaságról volt szó akkor, de azt gondolom, hogy a termék okozhat kárt, ez a mezőgazdasági termék is, de ebbe ne menjünk bele.
Azt szeretném kérdezni Bélától, ugye jól értettem, hogy itt a pufferzóna vonatkozásában olyan nagy számokat mondtál, ami ezektől messze nagyobb? Hogy terjed?
DR. DARVAS BÉLA (Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézete): Nem mondok rendkívül nagy számokat. A mi vizsgálatunk kétéves vizsgálat volt. Ott az 500 méterre lévő parcellán messze meghaladta a 0,9 százalékos jelölési küszöbértéket abban az esetben, ha címereztük a fehérkukoricát. Ha recesszív a szél, sárga kukoricapollen van, akkor az megjelenik sárga színnel. 500 méteren garantálom mindenkinek, hogy a vetőmagtermesztésben problémái lesznek. Nem tudom megmondani, hogy mi a helyzet az árukukoricával. Azt lehet mondani, hogy a vetőmagtermesztés ebből a szempontból nagyon különböző, ha nekem van egy fajtám, és azt átporozza egy másik fajta, esetleg azt olyan fajta jellemzi, ami alapján idegenelni lehet, itt majd nem lehet idegenelni. Tehát nem tudják felismerni például, hogy mit kellene eltávolítani.
A másik parcellánk 800 méterre volt. 800 méteres parcellán címerezett viszonyok mellett sem találtunk idegen képződést. De ez arra a két évre vonatkozik, ahol mi dolgoztunk, és abban a völgyben, ahol mi dolgoztunk éppen, és azok a széljárási viszonyok voltak. Ehhez képest valóban mondtam egy nagyon nagy adatot, sőt van ennél egy még nagyobb. Szélbeporzású a kukorica, és ennek a maximális, tehát a pollen életképessége alatt való porzása, ami eszméletetlen gyorsasággal csökken, 10 kilométer fölött van, de istentelenül alacsony az arány, ahogy távolodunk ettől a táblától, de ez 10 kilométer. Azt mondtam, ha egy rovar van, amelyik ezt valamilyen módon képes terjeszteni... Ez nem a házi méh, mert a házi méh nem látogatja a címert, gyűjt, beviszi a kaptárba a méheknek, és ott a mézzel lesz esetleg probléma, de nem porozza be a kukoricát. Viszont a kukoricabogár 5-6 kilométert is képes haladni, ha valaki megnézi, hogy mennyi idő alatt terjedt el a mediterrániumból idáig, akkor ilyen értékeket fog kapni, éves 5 és 8 kilométeres terjedési távolságot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői képviselő úr?
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): (mikrofon használata nélkül) Sávokról beszélünk és a vetőmagtermesztésről. Belülről védjük, hogy ne kerüljön be. Itt arról van szó, hogy ne kerüljön ki. Kettő. Óriási különbség, hogy az egyiket lehet úgy is védeni, hogy valóban 400 méteres apasoron belül kukoricát vetek, így is védem, de ön beszélt arról is, hogy mi van akkor, ha vetőmagtermesztő vagyok, és kintről jön be, második védősáv, vagy ha én termesztek, a biztosításról meg kárfelelősségről most ne beszéljünk, hogy kifelé mit okoz. Vetőmagtermesztő vagyok, kifelé nem okozok kárt, ott a sajátomat védem. De ha GMO-s kukoricát vetek, akkor kifelé okozok kárt. Ha vetőmagot termesztek, akkor befelé is igaz ez. Nagyon nehéz meghatározni a sávot, hogy mekkorára van szükség, ahogy ön is mondta, valóban azzal egyetértek, de abból ne induljunk ki, hogy kukorica-vetőmagot állítok elő. 400 méter, napraforgó esetében 800 méter, tehát a 800 méter befelé van, és úgy kell a sávot megállapítani. (Dr. Darvas Béla: Magyarország a második legnagyobb vetőmagtermesztő Európában.) Én is tudom, én is termesztettem kukoricát. (Dr. Darvas Béla: Magyarország számára ez roppant fontos.) Nagyon fontos, csak itt a sávokról beszéltünk, hogy most akkor bontsuk ki a sávokat, hogy kifelé vagy befelé. Befelé is károkat okozhat esetleg, és ott valóban nem tudok különbséget tenni idegenezésnél.
ELNÖK: Szeretném a vendégeknek mondani mégiscsak, hogy ennek a napirendnek az volt a célja, hogy a látókörünket bővítsük, több ismeretünk legyen. Döntenünk ma nem kell, de bennem nagyon sok kérdés fogalmazódott meg. Majd az irodalmi jegyzéket elkérem. Mindenkinek lesz most ideje utánanézni és átgondolni, és még egyszer fogunk róla tárgyalni, akkor már összeszedettebben. Ezek után kérdezem meg Róbertet, hogy akarsz-e szólni.
FRIDRICH RÓBERT (Magyar Természetvédők Szövetsége): Pár rövid megjegyzés. Az egyik a hatálybalépésre vonatkozik. Nem vagyok jogász - mondjuk a feleségem viszont az -, tehát az én jogértelmezésem szerint, ha a parlament most módosításokkal elfogadja ezt a törvényt, abban a pillanatban hatályos lesz, függetlenül attól, hogy ha Brüsszelnek nem tetszik, a notifikációs eljárás során esetleg valami panasszal, kifogással, satöbbi él, és aztán utána még ennek következtében esetleg újra elő kell, hogy vegyük ezt a törvényt. Ezt szerintem nagyon fontos lenne figyelembe venni, hogy ha lehetőség van, akkor esetleg olyan módosító javaslatokat is vegyünk bele, amelyek még szigorúbbá teszik a szabályozást, még inkább megnehezítik azt, hogy Magyarország génmódosított növényekkel legyen elszennyezve, illetve a gazdaságot veszélyeztessük.
A másik, elhangzott a génmódosítás-mentes övezetek, illetve régiók esete. Ez tényleg így van, az Európai Bíróság is hozott erről egy határozatot, ugyanakkor viszont a Föld Barátai európai szervezet és a brit szakszervezetének jogászai készítettek egy tanulmányt arról, hogy miképpen lehet elérni azt, hogy egy régió, önkormányzat számára génmódosítás-mentes övezet legyen jogilag. Ők is azt találták, hogy a 2001/18-as irányelv védzáradéka lehetőséget biztosít földrajzi térségek számára, hogy területüket génmódosítás-mentes övezették nyilvánítsák, pontosabban nem úgy, hogy akkor most minden génmódosított növényt kitiltok, hanem úgy, hogy a védzáradékot alkalmazzuk. Tehát ha egy-egy adott fajtát engedélyez az Európai Bizottság, akkor arra a fajtára egy adott terület kimondhatja a védzáradék hatálybalépését. Ha egy önkormányzat esetleg dönt arról, hogy génmódosítás-mentes övezetté nyilvánítja a területét, lehetősége van arra, hogy esetleg kérje a földművelési tárcától, hogy ha egy újabb fajtát akarnak engedélyezni az Európai Unióban, akkor ezekre a fajtákra mondjuk ki a védzáradékot. Ha nem is az egész ország területére, de azokra a régiókra, önkormányzatok területére, amelyek nem kívánnak génmódosított növényeket forgalmazni vagy termeszteni, ez lehetséges.
A védőzónákra, védősávokra Darvas Béla már válaszolt. Itt nem arról van szó, hogy majd egyszer lesz tudományos bizonyíték. Vannak tudományos bizonyítékok. Sőt tudok olyan kutatási adatról - azt hiszem, a nagy-britanniai hatásvizsgálatok eredményében publikálták azt - hogy akár 26 km-re is eljuthat a génmódosított pollen, illetve a transzgén. És ha figyelembe vesszük azt, ...
ELNÖK: Én lelőnélek! (Derültség.) Bocsánat. Ha nem haragszol, egy ülésen egy embert muszáj lelőni. Mindenki annyira elkötelezett és én szeretném kérni ezt a bizonyos anyagot, ha ez megvan, arról, hogy hogy lehet térségekben gondolkodni. Mert akkor szétküldeném a bizottsági tagoknak. Nekem ez teljesen világos, hogy ezt nem szabadna engedni. Ennyi, a védzáradékot fenn kéne tartani. A többiről szerintem még egy fordulóban tárgyaljunk, mert nincs vége. A képviselő urak izegnek-mozognak, sok is egyszerre, és még lenne egy napirendi pont. De az alelnök úrnak, ha van ezzel kapcsolatban mondandója, hallgassuk meg.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Kicsit elvesztettem a türelmemet, mert látszik, hogy ez talán ennek az évnek az egyik legfontosabb szabályozási ügye, és elmegyünk egy olyan irányba, hogy parttalanná válik a vita. Szétverjük magunkat öt percen belül, a képviselők jó része elszivárgott. Ez nincs előkészítve rendesen. Meghallgatjuk egymást, mert hát demokrácia van, de azt javaslom, hogy azt se felejtsük el, hogy mi a bizottság dolga. Ez most nem egy meghallgatás, amin mindenki elmondja a véleményét, hanem... Nem is értem, hogy másfél órája miért beszélünk erről a dologról, jól lehet, ezt valahogy rendezni kell. Ha jól tudom, levettük a napirendről, nem lesz általános vita, de menjünk valahogy el a konkrétumok irányába, mert a bizottságunk a védzáradékot nem fogja tudni fenntartani. Az a kormánynak a dolga, a lobbizás dolga. Mi a szabályozásba tudunk belefolyni. Hozzunk létre mondjuk a mezőgazdasági bizottsággal egy közös bizottságot erre az ügyre, amelyre hívjuk meg a többi képviselőt is és legyen mondjuk egy nyílt nap és ott beszéljék végig, akik ezt a témát viszik, mert én GMO-párti megszólalást itt nem hallottam, de döntéseket meg nem hozunk.
Vannak keretek, amiket próbálunk figyelembe venni, de bennem már az is megfogalmazódott, hogy lépjünk ki az Európai Unióból. Itt olyan szintre jutott el ez az egész vita, hogy már komolyan mondom, ez a gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy miért vagyunk mi benne, ha egy ilyen dologban feltartott kézzel megyünk és tudomásul vesszük, hogy nem lehet mit csinálni. Miközben mindenki azt szeretné, hogy valahogy kerüljük meg az Európai Uniót vagy játsszuk ki. Na hát, kicsit indulatos voltam, de azt javaslom, hogy fejezzük be, mert van még egy komoly napirendi pontunk és koncentráljunk a feladatunkra és egy újabb alkalommal kicsit jobban előkészítve és hatékonyabban vegyük ezt elő újra. De most ne menjünk tovább, mert egyébként nem jutunk semmire.
ELNÖK: Nem vitatkoznék ezzel, én azt gondolom, hogy ez az előkészítés. Andor, elő kell készülni. Én a legutóbbi ülésen azt láttam, hogy a bizottságot teljesen felkészületlenül érte a téma. Nyilván voltak egyedi dolgok, amik nem annyira látszódtak, a szakértőbe belefojtottuk a szót, most lényegesen több információ hangzott el. Azt tudnám a helyzetre elmondani, Schopenhauer ezt remekül megfogalmazta, hogy ha a sündisznók ülnek egymás körül és fáznak, akkor összebújnak. De akkor szúrja őket a tüske. Akkor egy kicsit eltávolodnak, akkor megint fáznak. (Derültség.) És a sündisznók addig izegnek-mozognak, és most ezt csináljuk, míg megtalálják azt a helyzetet, amikor még nem szúrja annyira, hogy még érdemes meleget a másiktól átvenni. A helyzet megvan, szúrnak ezek a nyavalyás tüskék, szerintem a bizottságnak, az országnak az a feladata, hogy ebben az adott helyzetben ne feltartsa a kezét, hanem beállítsa magának azt az optimális helyzetet, amit kell.
Én azt javaslom, hogy most fejezzük be. Ezt egy jó előkészítésnek gondolom. A baj az, hogy a bizottság általában nincs arra felkészülve, hogy órákig beszélgessen adott témáról. Szerintem kell. Nekem nagyon hasznos volt. Szerintem neked is hasznos volt. Én felirkáltam ide egy csomó dolgot, amiről úgy érzem, hogy utána kéne néznem, mert az a kérdés merül fel bennem, hogy ilyen hülye a világ, hogy ezt megcsinálja? Mi látjuk egyedül, hogy ez nem jó és mindenki más meg nem látja!? Tehát ebben szerintem meg kell találnunk a középutat. A szakértő uraknak, hölgyeknek, minisztériumnak megköszönöm, hogy ránk fordítottak ennyi időt, és még igénybe fogjuk venni, mert én úgy érzem, hogy csak egy-két hónapra halasztódott el a dolog, tehát ebben előbb-utóbb a parlament dönteni fog.
Miután itt határoznunk nem kell, köszönjük ezt az alkalmat. A következő napirendi pontunk előtt tartsunk öt perc szünetet.
Bizottsági vélemény készítése: az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Folytatjuk a hulladékgazdálkodásról szóló tájékoztatóval, meghallgatással. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal kezdünk.
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Jó napot kívánok! Tisztelt Bizottság! Baranyai Gábor vagyok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumból, Markó Csaba főosztályvezető-helyettes ül mellettem.
ELNÖK: Mielőtt belevágunk, öt percnél tovább ne beszéljünk, utána majd visszatérünk rá.
Dr. Baranyai Gábor tájékoztatója
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Balra pedig Sándor Gáborné a GKM jeles képviselője.
Két hete jártunk a bizottság előtt ugyanebben a témában, adtam egy rövid tájékoztatást arról, hogy mit is tud ez a hulladékkeretirányelv-tervezet, illetve hogy mik a tárgyalása várható lépései. Akkor azt mondtuk, hogy valószínűleg október utolsó hetében lesz egy új, úgynevezett elnökségi tervezet, amely az elmúlt néhány hónap tárgyalási eredményeit összegzi. Ilyen nem született, úgyhogy gyakorlatilag az elmúlt két héten a Tanács tárgyalási folyamatában semmi előrelépés nem történt. Az, hogy várhatóan mik lesznek az előrelépés további folyományai, szintén meglehetősen bizonytalan, bár a finn elnökség az év végére szeretné lezárni a javaslat első olvasati tárgyalását, ezért meglehetősen irreálisnak tűnik. Amennyire látjuk, az Európai Parlament sem fog vele érdemben foglalkozni januárig, mert egyéb tevékenységek elvették az idejét és energiáját.
Ennek tükrében, főleg, hogy most ilyen szép számban itt vagyunk, nem mint minisztérium, hanem egyéb szakmai szervezetek is, néhány szót mondanék arról, hogy az a kormányzati álláspont, amelynek keretében tárgyalt eddig a Környezetvédelmi Minisztérium attaséja Brüsszelben, hogyan alakult ki. Létezik egy kormányhatározat, amely meghatározza a belső kormányzati koordináció rendjét ezekben az ügyekben. Ez előírja, hogy minden új európai bizottsági előterjesztés kapcsán kell egy úgynevezett indító kormányzati álláspontot elkészíteni. Ennek a fóruma az az Európai Közösségi Koordinációs Tárcaközi Bizottság, azaz az EKTB. Az adott tárgyban is született egy ilyen kormányzati álláspont, amelynek értelemszerűen egy jelentős részét a GKM produkálta, illetve a GKM-mel egyeztetve fogalmaztuk meg. Egyébiránt a szakmai szervezeteket informálisan bevontuk ebbe az előkészítésbe, kaptunk is tőlük inputot mind az ipari, mind a zöld oldal részéről.
A további lépésekről. El fog készülni hamarosan egy új, tartalmában várhatóan meglehetősen eltérő elnökségi javaslat, amelyet legalább ebben a körben ismételten meg fogunk futtatni, kvázi új kormányzati egységes álláspontot kell kialakítani, tekintettel a szöveg várható jelentős módosulására. Ennyi kiegészítést szerettem volna fűzni a múltkorihoz.
ELNÖK: A Gazdasági Minisztérium képviselője?
SÁNDOR GÁBORNÉ (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Üdvözlöm a bizottság tagjait. Sándor Gáborné vagyok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból. Mint Baranyai Gábor úr elmondta, a kormányzati állásfoglalás közös elkészítse során együttműködtünk, ezzel összhangban megerősítem, hogy egyetértünk a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv felülvizsgálatával, és olyan új keretirányelv megfogalmazásával, mely a 75/442-es irányelvbe integrálja a veszélyes hulladékokról szóló irányelvben foglaltakat, és megteremti az összhangot az integrált szennyezés-megelőzési irányelv engedélyezési részében foglaltakkal.
Az általános megállapítások mellett egyes részterületeken a kormányzati állásfoglalással összhangban véleményünk, álláspontunk a következő: egyetértünk az új keretirányelv célkitűzésében foglaltakkal, egyetértünk a meglévő fogalmak pontosításával, illetve új fogalmak bevezetésével. A meglévő fogalmak pontosítása a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, tehát például a hulladékhasznosítás és az -ártalmatlanítás, illetve a vonatkozó műveletek meghatározásának pontosítása. A hulladék fogalma ugyan változatlan marad, de kifejezetten üdvözöljük a szakmával egyetértésben a 11. cikkelyben meghatározott eljárás bevezetését, amely a későbbiekben lehetővé teszi azon környezetvédelmi és minőségi kritériumok meghatározását, melynek való megfelelőség esetén egy hulladékot terméknek vagy anyagnak lehet tekinteni. Ez mindenképpen egy újdonság és a vállalkozások, illetve az érintett cégek számára egy előrelépést jelent. Ugyancsak ilyen új fogalom az újrafeldolgozás, amely a hulladékfeldolgozó vállalkozások szempontjából a tevékenységek pontosabb besorolását teszi majd lehetővé.
A fogalmak meghatározása között van egy, az újrahasználat, aminek jelenleg meglévő formáját módosítani javasoljuk, figyelembe véve a csomagolásra vonatkozó irányelvet, egy csomagolásokkal kapcsolatos bizottsági határozatot, illetve a vonatkozó CEN szabványban foglaltakat.
Az újrahasználat meghatározása szükséges, de pontosításra szorul a jelenleg a keretirányelvben közölt formához képest. Egyetértünk továbbá az egyes hulladékgazdálkodási műveletekkel kapcsolatos minimumszabályok megállapításával és támogatjuk a nemzeti hulladékkeletkezési, -megelőzési program kötelező kidolgozásának a bevezetését. Ezek azok a fontosabb szempontok, ami a gazdálkodó egységek szempontjából újat és előrelépést jelentenek a jelenlegi szabályozási keretekhez képest.
Az új keretirányelv kidolgozásánál álláspontunk szerint, ha itt egy keretirányelvről van szó, egy általános szabályozásról, akkor nem célszerű egyes részletekre, egy szűk részterületre vonatkozó szabályozásnak a beemelése, ezért nem támogatjuk az egyes egyedi hulladékáramokra vonatkozó rendelkezéseknek a keretirányelvben történő megjelenítését, például a hulladékolajokra vonatkozó szabályozást. Úgy gondoljuk, hogy egyszerűbb és a műszaki fejlődéssel keletkező változásokat is könnyebben lehet követni, ha ezt külön, az eddig meglévő irányelv módosításával vagy esetleg új szabályozás kidolgozásával oldanák meg. Köszönöm, hogy meghallgattak, ez, ami a kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos fontosabb észrevételünk.
ELNÖK: Jól értettem azt, hogy egy új szöveg fog születni? (Igen.) Haladjunk tovább a meghallgatással, csak Bulla Miklós urat kéne megfelelő helyre ültetni.
DR. BULLA MIKLÓS (Országos Környezetvédelmi Tanács): Én arról tudok beszámolni, hogy az Országos Környezetvédelmi Tanács a véleménye kiformálásánál tart. Ez most abból a szempontból jelent talán információt, mert egyébként azt kéne mondanom, hogy nincsen testületi álláspont, és akkor kész, itt pontot teszek a mondat végére és el van intézve. De amit Baranyai úr mondott, nevezetesen, hogy egy új elnökségi papír fog születni, egy javaslat, ez lehetővé teszi számunkra, hogy majd akkor ezt szeretnénk mi véleményezni, illetőleg megtárgyalni és az országos tanácsnak az állásfoglalását kifejteni. Úgyhogy én felhasználom az alkalmat, hogy ha itt most magunk között vagyunk, hogy a tárcák képviselőit meg is kérem arra, hogy tekintettel arra, hogy a törvény úgy szól, hogy a döntéshozónak a döntés előtt kell ezt benyújtani. Ennek az a pillanat felel meg, amikor már van egy egyeztetett álláspontja a tárcáknak, de még nincsen kormánydöntés. Most ugye az elnök úr tudja, mert már volt alkalmunk találkozni, hogy az országos tanács egy olyan szervezet, ahol a tagok társadalmi munkában dolgoznak, és egyébként elég fontos beosztásokban, mert különben nem tudnák azt a társadalmi véleményt képviselni, ami miatt ez az egész megalakult a törvény erejénél fogva, ennél fogva olyan túl gyakran plenáris üléseket mi nem tudunk rendezni. Ennek az áthidalására hoztuk létre azt a megoldást, hogy a környezetgazdaság, társadalom kulcsterületeire állandó bizottságokat alakítottunk, mert azok rugalmasabban működhetnek és olyan szabályokat alkottunk, hogy megfelelő reprezentáció esetén ez tudja helyettesíteni a plénumot. Tehát azt meg tudom ígérni, hogy ha ezt megkapjuk, akkor mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Ez a bizonyos hulladékpolitikai állandó bizottság tud arról, hogy neki ezzel feladata lesz, tehát azt meg tudom ígérni, hogy ha megkapjuk ezt az anyagot, ezt a második felvonásra szánt szövegkönyvet, akkor a lehető leggyorsabban ezt véleményezni fogjuk.
Még annyit szeretnék mondani, hogy természetesen nekem is van arról fogalmam, hogy az egyes részei a testületnek milyen véleményeket formálnak. Azért is van szükség arra, hogy egy kicsit több időnk legyen, mert ahogy itt elhangzott, a zöld és a gazdasági szakértők véleménye is többé-kevésbé ismert. Ezek eléggé távol vannak bizonyos definíciós kérdésekben egymástól pontosan a hierarchia újraalkotását illetően. Természetesen a döntéshozónak az is információ lesz, hogy ha mondjuk például a zöld szervezetek és a gazdaság képviselői nem fognak tudni teljes mértékben megegyezni, hiszen ez pont azt jelenti, hogy hol vannak a konszenzus határai. Ennek a kiformálását meg tudom ígérni.
Most pedig itt van az országos tanács tagjaként Balatoni Henrik úr, aki ugyan egy másik szervezetnek a képviseletében van feltüntetve, de az, hogy a gazdasági tagcsoportja az OKT-nak már egy csiszolt véleménnyel rendelkezik, mindenképpen információ már most is, hiszen a zöldek és a tudósok ehhez képest kell, hogy a kialakítsák a magukét. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége adott írásban részletes anyagot, ezt kiosztottuk a képviselő uraknak. Balatoni Henrik úr "három sapkában" van, parancsoljon, megadom a szót.
BALATONI HENRIK (Országos Környezetvédelmi Tanács): Köszönöm szépen. Nem szeretnék három sapkában egyszemélyes show-t rendezni természetesen, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete írásban megküldte a véleményét, hasonlóképpen a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szintén. Az Országos Környezetvédelmi Tanácsának gazdasági oldala nem küldte meg a véleményét, mert egyeztetünk kell, ahogy ezt a Miklós az előbb elmondta.
Természetesen Nem szeretném az írásos véleményeket ismertetni, mert úgy gondolom, hogy ez nem lenne méltó a bizottsághoz, és visszaélni se szeretnék a három sapkával, ezért engedjék meg, hogy nagyon röviden öt pontban összefoglaljam azt, hogy koncepcionálisan mi hogyan látjuk ezt az egész kérdést.
Az első dolog a prioritáson van. Készséggel elismerjük és tudomásul vesszük a megelőzés, a csökkentés és a káros hatások csökkentésének ilyenfajta besorolását és elsődlegességét. Szeretnénk ugyanakkor markánsan vitatni az újrahasznált, újrafeldolgozás és egyéb hasznosítás közötti ilyenfajta sorrendet, hangsúlyozni emellett azt, hogy a hasznosítási körön belül a termikus hasznosítás a megadott követelményrendszer mellett is mindenkor az anyagában való hasznosítás mögé helyezendő. A kérdés az, hogy mi lehet ezek között a szempontok között a rendezőelv. Nyilvánvalóan el lehet azt fogadni, hogy általában ez a prioritássor helyes, de ezt követően a rendezőelv között a környezetvédelmi kötelezettség és a költséghatékonyság - ezt a szót szeretném aláhúzni - kell, hogy rendezőelvként szerepeljen.
A definíciókat tulajdonképpen nem szeretném megismételni, mert azt hiszem, hogy Sándor Gáborné nagyon plasztikusan elmondta. Szeretnénk egy alaki dolgot rendbe tenni, ez a hasznosítás fogalma, ennek a megfogalmazása, ugyanis a kezelésnél hivatkozik a hasznosításra, de a definíciókban nincs benne a hasznosítás, csak később. Tehát foglalkozunk egy kezelés fogalommal, ezen belül a hasznosítás plusz ártalmatlanítással, de nem mondjuk meg, hogy ez a két fogalom micsoda. Ez alaki dolog.
Tartalmi dolog viszont az újrahasznált fogalma, amely egyértelműen igenis ellentétes a csomagolási direktívával. A leírt írásos anyagban javaslatot tettünk egy olyan definícióra, amely kielégíti a csomagolási direktíva követelményeit is, és úgy gondoljuk, megfelel az itteni követelményeknek is.
A hasznosítási műveletekben teljesen egyetértünk azzal, hogy a termikus hasznosítást úgy értelmezze, hogy abban minden termikus hasznosítás benne van, bekerül a hasznosítási műveletek közé, és a települési szilárd hulladéknál energiatermelési korláttal. Az energiatermelési korlátot helyesnek tartjuk. Azt javasoljuk azonban megfontolásra, hogy kizárólag annak érdekében, hogy már meglévő termikus hasznosítóművek bekerülhessenek abba a mostani fogalom szerinti körbe, célszerű lenne a meglévő hasznosítási művek esetében öt tizeddel lejjebb vinni ezt a korlátot, mert úgy érezzük, hogy akkor műszaki intézkedésekkel néhány termikus hasznosítómű lehetne a jelenlegi égetőművekből.
A következő ilyen kör, amelyről szeretnék beszélni, a hulladék és termék kérdése. Maximálisan üdvözöljük, egyetértve a Gazdasági Minisztérium álláspontjával, de nyomatékkal szeretném felhívni a tárcának is és a bizottságnak is a figyelmét arra, hogy Magyarországnak sürgős intézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy a direktíva a megjelenéskor és a magyarországi jogrendbe iktatáskor ezzel a lehetőséggel, ami nagyon nagy lehetőség egyébként, élni tudjon. Elsősorban szabványokra, műszaki előírásokra, piacfejlesztési intézkedésekre és piacfejlesztésre irányuló jogszabályok megalkotására gondolunk.
Következő ilyen gondolatkör az engedélyezési kör a 19-es cikk kapcsán, amit szintén maximálisan üdvözlünk. Úgy gondoljuk, hogy már réges régen szükség lenne Magyarországon erre az engedélyezési rendszerre. Két dolgot szeretnénk hozzátenni kiegészítésként vagy figyelemfelhívásként. Az egyik dolog mindenféleképpen az, hogy jó lenne, ha már most a kormányzati intézkedések során az egész államigazgatás korszerűsítési eljárásánál ezeket figyelembe vegyék, hiszen úgy véljük, hogy a környezetvédelmi hatóságokat számtalan feladattól lehetne mentesíteni egyszer. Másodszor vannak olyan kezdeményezések - de gondolom, ezt a Környezetvédelmi Szolgáltatók Szövetsége itt plasztikusabban el fogja mondani, mint én -, hogy egy sor itt is előírt engedélyezési és/vagy regisztrációs hatáskört inkluzíve a hozzá tartozó műszaki feltételek meghatározásával, satöbbi, satöbbi, satöbbi, ki lehetne vonni az államigazgatásból, és az ehhez talán legjobban értő szakmai szövetségek körére lehetne bízni. Úgy gondolom, ez nagyon-nagyon jelentős előrelépés lenne az egész jelenlegi hatósági engedélyezési rendszerben. A direktíva további módosítását pedig örömmel várnánk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Kovács László úr?
Dr. Kovács László tájékoztatója
DR. KOVÁCS LÁSZLÓ (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! A KSZGYSZ, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége nevében szeretnék néhány gondolatot mondani. Egy rövid írásos anyag elküldésre került.
A Tanács irányelve a hulladékokról egy jelentős előrelépés. Igen sok hasznos és jó dolog került megvalósításra. Körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdődött az Európai Bizottságban a 75/472-es irányelv módosítására egy kezdeményezés. Már a kezdeti szakaszban is megkeresett bennünket az Európai Hulladékkezelők Szövetsége, és ott már néhány dolgot jeleztünk. Érdekes módon volt egy olyan kezdeményezésünk, hogy a hulladékokkal kapcsolatos irányelvek kerüljenek egy direktívába, egy csomagba, amelyet az európai szövetségünk nem fogadott el, és itt most visszaköszön. Ennek nagyon örültünk.
Néhány olyan vélemény, amelyet megfontolásra vagy módosításra, korrekcióra javasolnánk. Felsorolja az irányelv, hogy melyek azok a módosítások, amelyeket célul tűztek ki. Ezek nagyon jók és egyetértünk velük. Viszont bizonyos dolgok nem érhetők tetten a szövegben. Konkrétan, a javaslat ígéri, hogy csökkenni fognak a hulladékkal kapcsolatos jogszabályokból adódó pénzügyi és adminisztratív terhek. Ez nem derült ki.
Szeretnénk a KSZGYSZ nevében kérni egy dolgot. A hasznosítást ugyan az irányelv 2. mellékletébe sorolja, tehát nincs külön definíció a hasznosításra. A 2. mellékletben felsorolnak R számokkal bizonyos hasznosítási eljárásokat, és úgy tűnik ott, hogy az energetikai hasznosítást csupán a települési szilárd hulladékokra fogadják el, ami azonban nem teljesen egyértelmű. Később viszont azt említik, hogy a hulladékok energiahasznosításának nagyfokú energiahatékonyság mellett kell megvalósulnia. Ezt érthetjük úgy is, hogy a települési szilárd hulladékkal ezt a 0,6 értéket kell tartani egy bizonyos energiahasznosítási metódus szerint, a többi hulladékokra viszont törekedni kell a nagyfokú energiahatékonyság megvalósítására.
A következő észrevételünk. A 4. fejezet 12. cikkelyében a veszélyes hulladékoknál azt a kitételt teszi, hogy a háztartásban keletkező veszélyes hulladékot nem kell veszélyes hulladéknak tekinteni. Vannak olyan elképzelések, hogy mivel ez a háztartási szilárd hulladéknak európai szinten általában 1 százalékát vagy ennél kisebb részét teszi ki, sokan úgy tekintik, hogy ha nem választják el szelektív gyűjtéssel, nem gyűjtik a veszélyes hulladékot, akkor a főanyagáramban, tehát a nem veszélyes hulladékáramban nem okozhat különösebb gondot. Ha viszont szelektíve gyűjtésre kerül, akkor mi úgy gondoljuk, hogy veszélyes hulladékként kell ezeket nyilvántartani és kezelni.
Az utolsó megjegyzés az engedélyekre és az engedélyekkel kapcsolatos mentességre vonatkozik. Az került írásban megfogalmazásra, hogy nem indokolt az engedély alóli mentesség a hasznosítás esetében teljes mértékben. Annyi kiegészítést szeretnék most tenni szóban, hogy a minimumszabályok betartását itt is fontosnak tartja a KSZGYSZ. Balatoni Henrik úr említette, hogy a hatóság mentesítése érdekében - ahogy több európai országban ez megvalósult - szakmai szervezetek kapjanak ebben lehetőséget, hogy bizonyos szigorú szakmai követelményeknek megfelelően vizsgálják felül az adott hasznosítási technológiákat, és egy regisztráció keretében ezt ismerjék el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urakat, hogy ki kér szót. Alelnök úr, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Más alkalmakkal ellentétben most egy kicsit rövidebben. Igazából két kérdés érdekelne, röviden megválaszolhatók. Az egyik, hogy ez a bizonyos új szöveg mit jelent eljárásrendileg. Módosítás-e ez vagy abszolút új szöveg? És ennek van-e egyáltalán jelentősége az ügymenetre?
A másik, hogy az új keretirányelv nyilvánvalóan új fogalmakat használ, és ez érintheti a hulladékot is, amely egyidejűleg a hulladékhasznosítás-újrahasználattal kapcsolatos, mondjuk az EU-csatlakozáskor nálunk vállal bizonyos kötelezettségeket, a tagállamok ilyen irányú kötelezettségeit. Ezek mikor kerülnek terítékre? Tehát magyarán, a csomagolási hulladék x százalékát anyagában kell újrahasznosítani vagy például nálunk a termékdíj-törvényben szereplő kötelező újratöltési arányok vannak, stb. stb., ezeket mikor érintik ezek a most, a keretirányelvben megjelenő fogalommeghatározásban mutatkozó változások?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Röviden válaszolnék. Az új szövegnek, amit maga az elnökség elő fog terjeszteni, nincs jogi hatálya. Ez egyszerűen a belső eljárási menete a tanácsnak és egy meglehetősen új divat, hogy az elnökségek gyakorlatilag saját név alatt kompletten új anyagokat gyártanak le. Olyan tömegű módosító észrevétel érkezett a tagállamok részéről az elnökség felé a tárgyalások során, hogy ők nem azt választják, hogy egyéni lábjegyzetelt pici módosításokat fűznek a szöveghez, ami szintén egy bevett technika ilyen esetben, hanem egy tokkal-vonóval, szinte új javaslatot fognak előterjeszteni. És mivel minden részében lesznek változások, ezért ez egy új anyag lesz a maga teljességében, ezért szeretnénk mi az új egyeztetési kört lefuttatni ezzel kapcsolatban. Jogilag a tanácsnak és a parlamentnek, illetve az Európai Bizottságnak az eljárási rendjét ez nem érinti, ez a tanács belső ügye. De ezen belül egy jelentős sarokpont.
A másik, hogy az új keretirányelv, és főleg ennek a bizonyos definíciós változásai hogyan érintik a magyar vállalásokat. Egy konkrét magyar derogációs igény van, a csomagolási hulladékról szól, ami, azt hiszem, tavaly decemberben lejárt. Ebből a szempontból nem érinti, viszont valóban az egyik módosító erő, illetve olyan változás, amely kikényszerítette ennek az új keretirányelvnek az elfogadását, az nagyon szorosan kapcsolódik a csomagolási hulladék irányelvhez, ugyanis az Európai Bíróságnak volt egy ítélete, amikor kicsit összekuszálta ezeket a fogalmakat, hogy mit tekint hasznosításnak, ezen belül energetikai hasznosításnak, illetve ártalmatlanításnak minősülő égetésnek. 2003-ban, illetve 2004-ben volt egy módosítása a csomagolási irányelvnek, amely ezt a bírósági, meglehetősen furcsa jogértelmezést megpróbálta kikerülni és azt mondta, hogy hasznosítással, illetve energetikai hasznosítással vagy égetéssel x százalékot kell elérni. Tehát ahelyett, hogy belementek volna abba, hogy mi minősül hasznosításnak, egyszerűen egy vessző után kiírták azt, hogy egyébként mi mást számítunk bele. Tehát ebből a szempontból nem fogja érinteni a magyar kötelezettségeket, de ez az irányelv kicsit rendbe teszi a spejzot, mert itt a fogalmi kategóriákkal azért elég erős torzulások vannak. Tehát ez konkrétan semmiféle magyar kötelezettségvállalást direkt nem fog érinteni. Indirekt módon valószínű, elég sokat.
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Pár szót még szakmai szempontból mondanék kiegészítésül. A hulladékgazdálkodási osztály vezetője vagyok a minisztériumban.
Azt szeretném még hozzátenni, hogy a további uniós szabályozást, amit harmonizáltunk és átvettünk, ez hogyan érinti. Úgy tűnik, hogy bár keretirányelvről van szó, egyelőre nem gondolkodik se a bizottság, se a tanács abban, bár egyre nagyobb a nyomás szakmai oldalról, hogy ez a keretirányelv úgymond a mi hulladékgazdálkodási törvényünkhöz hasonló módon működjön. Tehát nagyon valószínű, hogy a keretirányelv elfogadása után az összes többi meglévő irányelv hosszú évek alatt fog csak majd hozzáigazodni a definíciófogalmak használatában, tehát nem fogja azt eredményezni, hogy minden egyes szakalszabályozásban ugyanezeket a definíciókat ugyanezzel a tartalommal kell használni. Tehát például a csomagolási szabályozásnál az ottani értelmezés meg fog maradni és legfeljebb az amúgy is a csomagolási irányelvbe beütemezett következő áttekintésmódosítási ciklusnál fogják átvezetni a keretirányelv szerinti változásokat. Tehát egy ilyen hosszú, nagyjából tízéves átfutási időre van kilátás, amíg az összes szakmai szabály definíciószinten is hozzáigazodik a keretirányelvhez. Éppen azért, hogy a hirtelen váltás a meglévő kötelezettségeket ne zavarja meg.
ELNÖK: Azt kérdezném, hogy elhangzottak úgymond szakértői vélemények a kamara, a szövetségek részéről, ezek közvetlenül is becsatolódnak az önök munkájába vagy csak most hallották őket.
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az azért kiderült, hogy jórészt egyetértenek a tárcák, illetve a kormány által képviselt állásponttal, aminek az az oka, hogy mi azért konzultáltunk a szakmai szövetségekkel. Ezt nyilván a jövőben is maximálisan megtesszük, bár ezek a most prezentált vélemények ebben a koncentrátumban minket még nem értek el. De természetesen örömmel várjuk, ha ezeket megkapjuk és folyamatosan, nyilván az érintettekkel kommunikálunk.
ELNÖK: Azért tettem fel a kérdést, hogy mi a mi dolgunk ez ügyben. Tehát a szervezetek hozzánk is eljuttatják. Megkérdezném őket, hogy ők is így látják. Eljutnak a javaslatok, megvan a közvetlen csatorna? A bizottságnak mi a dolga? (A szakmai szervezetek képviselői bólogatnak.) Mert hallottam itt jó ötletet arról, hogy bizonyos tevékenységet elvégeznének a kormányzat helyett, hozzáteszem, úgy szólt, hogy engedélyezés. Ennek van más szakmákban hagyománya, regisztráció, talán mintha nem hangzott volna el, az ellenőrzés dolga, tehát itt a közvetlen kapcsolaton túl, ha jól értettem, nem árt, ha a bizottság is ezeket a véleményeket áttekinti és akkor megnézi, hogy mennyire jelenik meg a jogszabályalkotásban.
BALATONI HENRIK (Országos Környezetvédelmi Tanács): Annyit szeretnék hozzátenni, hogy a Munkaadók és a Gyáriparosok Szövetsége és a Környezetvédelmi Minisztérium között van egy folyamatos együttműködés, amely egyébként egy szerződésben is le van fektetve, tehát úgy gondolom, hogy a tárca és a szövetségünk között az együttműködés megvan és folyamatos. A bizottság - úgy gondolom - abban tud segíteni, hogy a kormányálláspont akként alakuljon, ahogy ez az együttműködés szerepel. Tehát én úgy fogalmaznám, hogy egy megelőző feladat és egy követő feladat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt gondolom, a bizottságnak abban van nagy szerepe, hogy megfelelő felkészültséggel döntsön a parlamentben, végül is most nem csak az uniósokra gondolok, általában legyenek képben. Ha a szakmai szervezetek és a tárca jól működnek együtt, akkor mi csak rá tudunk erre segíteni. Én azért kérem a szakmai szervezeteket, hogy mindig minden észrevételt küldjenek el nekünk is, mert abból majd tudunk dönteni, hogy mit kell napirendre tűzni.
Megkérdezem a képviselőket, hogy van-e még kérdés, észrevétel. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.) Parancsolj, Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Igazából egy észrevételem lenne igazából. Ha jól értem, elnök úr, akkor nem ez az egyetlen alkalom, hogy ezzel az üggyel foglalkozunk. Ezt azért tartom fontosnak megállapítani, mert én az anyagok jó részét az asztalomon a bizottság ülésének a kezdete előtt láttam. Ez egy dolog, ez a mi szociális problémánk, hogy nem tudunk felkészülni olyan módon, ahogyan szeretnénk egy ilyen, szerintem fontos ügy tárgyalására.
Számomra elég egyértelmű, hogy egy ilyen keretirányelv módosítása jó vagy rossz értelemben azért a magyarországi környezetvédelmi ipart érinti. Meggyőződésem, hogy ugyan mi Környezetvédelmi bizottság vagyunk, de az egyik fontos szempont az, hogy a magyar környezetvédelmi ipar érdekeit egy ilyen módosítás szolgálja-e vagy nem. Gondolom, hogy ebből a szempontból fogalmazzák meg a szakmai szervezetek is a véleményüket. Ezeket igyekeztem átfutni, de a válaszok nincsenek benne ebben. Itt most keretirány-szabályozásról beszélünk, de én nem láttam még azt a részét a módosításnak, amelyről azt tudom mondani, hogy jó meggyőződéssel szavazok majd úgy, hogy ezt elfogadjuk. Mondja ki majd valaki valamelyik ülésen azt, hogy akkor ez a magyarországi környezetvédelmi ipar érdekeit szolgálja, ez meg nem szolgálja. Szeretnék képviselőként, alelnökként is egy ilyen segítséget kérni majd valamelyik ülésen. Nem tartunk még ott a keretirányelv módosítása kapcsán, hogy ez, legalábbis számunkra világosan megfogalmazható legyen.
Az már egyfajta megnyugvás, ha a szakmai képviselők azt mondják nekünk, hogy egyeztettek a tárcával, érdekeiket figyelembe vették. Csak szeretném, ha az expressis verbis is elhangozna itt, hogy nyugodt lelkiismerettel azt tudjuk mondani, képviselőként meg valahol ez a dolgunk, hogy a magyar gazdaság érdekeit, és ne csak a környezetvédelmi érdeket képviseljük, akkor az számunkra legyen egyértelműen kimondva, hogy ez így rendben van, és felsorakozhatunk. Ez olyan ügy lehet, ezt most nem pártszempontból fogalmazom meg, amely ugyanúgy érdeke a Magyar Szocialista Párt képviselőinek, mint ahogy a Fidesznek, a KDNP-nek, az MDF-nek. Tehát szeretnék valamelyik ülésen arról is hallani, hogy ez hogy érinti azt a környezetvédelmi ipart, amely meggyőződésem szerint stratégiai iparág, komoly fejlődés előtt áll, és lehet, hogy a keretirányelv is azért módosul, mert ezt a döntéshozók is felismerik, de lehet, hogy azért módosul, hogy kiszorítsanak belőle szereplőket. Tehát ezeket egy kicsit alaposabban szeretném megvizsgálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, akkor megköszönöm a tájékoztatást, megköszönöm a társadalmi és szakmai szervezeteknek a munkáját, és folytatjuk, ahogy szoktuk.
Három bejelentést kiosztottunk, illetve megkapta mindenki e-mailen is azt az anyagot, amely arról szól, hogy az uniós irányelvekkel egy bizottság foglalkozik, hogy mit is kell kezdeni, mi a feladatunk. Ez fontos, mert a legutóbbi ülésen ez felmerült kérdésként. Készült erre egy anyag.
A másik, hogy november 2-án 13 órakor az 562. számú tárgyalóban lesz egy GMO-kerekasztal. Jegyezze elő mindenki!
A javasolt következő ülésre november 7-én a 13 órás időpontot célozzuk meg, és november 16-án lesz környezetpolitikai fórum a Parlament Felsőházában. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.) Andor?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Azt szeretném javasolni az elnök úrnak, hogy vegyünk fel három olyan ügyet a bizottsági ülések napirendjei közé, amelyeket fontosnak érzek. Ezek nem kapcsolódnak szorosan a törvényalkotáshoz, ami elsődlegesen a bizottság dolga. Ez a három ügy a következő. Az egyik Pakssal, a másik a biomassza-erőművek és a tűzifa-ellátás kérdésével, a harmadik pedig a Szentgotthárd szomszédságában, Ausztriában épülő szemétégetővel kapcsolatos.
Nagyon röviden kifejtem, hogy miért gondolom azt, hogy érdemes lenne ezzel foglalkozni. A Paksi Atomerőműben történt egy üzemzavar, amelyet tudomásom szerint elhárítottak. Ha jól tájékoztattak, jelenleg folyik a megsérült blokk üzembe helyezése. Annak érdekében, hogy ne történjen meg a lakosság indokolatlan félrevezetése, azt javasolnám, hogy tegyünk egy látogatást a Paksi Atomerőműben, és tájékozódjunk arról, hogy ott a környezetvédelmi érdekeket figyelembe vették-e, és azt tudjuk mondani mondjuk a magyar parlament Környezetvédelmi bizottsága nevében párthovatartozástól függetlenül, hogy megnyugtató módon zajlanak ott az események. Ez lenne az egyik javaslatom.
A másik azzal kapcsolatos, hogy a sajtóban több olyan hírt olvastam, amely szerint Magyarországon a tél bekövetkezte előtt már most is tűzifahiány van. Örvendetes dolognak tartom azt, hogy Magyarországon a megújuló energiának egyre nagyobb szerepe van, és most már van több biomassza-erőművünk is. A tisztánlátás érdekében azt javaslom, hogy foglalkozzunk egy bizottsági ülésen azzal, hogy most tényleg tűzifát égetnek-e a biomassza-erőművek, és tényleg ott tartunk, hogy azok, akik a télre meg akarják venni a tűzifájukat, mivel az erőművek felverték a tűzifa piaci árát, vagy nem tudnak fát vásárolni, vagy import fából kénytelenek ezt beszerezni. Javaslom, hogy hívjuk meg a Biomassza Erőművek Egyesülésének az elnökét. Ha jól tudom, ez rotációs alapon váltakozva kerül mindig kinevezésre, talán most még mindig a Pannonpower vezetője az elnök, és valamelyik erdőgazdaságnak, meg a minisztériumnak azt az osztályát, amely az erdőgazdálkodással foglalkozik. Ezt a tisztánlátás érdekében mondom. Szerintem két nagyon hasonló érdek van, bár mind a kettő környezetvédelmi érdek, hogy fával fűtsenek emberek, legyen elég tűzifa, ugyanakkor a biomassza-erőművek is működni tudjanak, ezen a piacon ne legyenek szükségtelen konfliktusok, és a bizottságnak legyen erről egy határozott véleménye.
A harmadik ügy pedig, hogy szintén a sajtóból meg a környéken lakó ismerősöktől tudom, hogy tiltakozás van, a Szentgotthárd környékén élők szeretnék megakadályozni, hogy ott egy szemétégető felépüljön. Erre valószínűleg nem fog sor kerülni, mármint a megakadályozást nem fogják tudni elérni, de érdemes lenne tájékozódni, hogy pontosan mi készül, van-e mozgástere a magyarországi kormánynak, környezetvédelmi kormányzatnak ebben, esetleg a bizottságunk tud-e valamit tenni annak érdekében, hogy az ott élők érdekeit megfelelő módon tudjuk képviselni. Volt már egy hasonló kihelyezett ülésünk egy évvel ezelőtt nem ebben az ügyben, de Szentgotthárdon talán, akkor meg a bőrgyár miatt. Azt is megfontolásra javaslom, hogy talán első körben érdemes lenne meghallgatni az illetékeseket erről, akár a környékbeli polgármestert, és ha szükséges, akkor egy kihelyezett bizottsági ülésre elmenni. Most nem akarok erről döntést hozni, mert látni kellene az ügyet, hogy hogyan áll, nevetségessé sem szabad magunkat tenni. Ha meg van politikai mozgásterünk, és ez a magyar lakosság érdekeit szolgálja, akkor ne habozzunk, cselekedjünk! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon röviden, csak a jegyzőkönyv miatt, nehogy úgy maradjon. Nem üzembe helyezés van Pakson, hanem kárelhárítás, tehát még csak most próbálják kiemelni a sérült elemet. Éppen emiatt le lett állítva az egyik blokk. Csak a jegyzőkönyv miatt mondom, hogy nehogy úgy maradjon.
A másik az, hogy én egy kicsit szűknek érzem, amit mondasz. A tűzifa gyakorlatilag ipari fa, mindenféle fa. Az erdő kipusztítása folyik, hatalmas rönkfák sorakoznak, messze sehol nincs az az energiaerdő-telepítés, ami ezt pótolná. Azt is szeretném tudni, hogy egyáltalán jó volt-e az a döntés, hogy ez támogatott, megújultnak számít, miközben nincs mögötte a mezőgazdasági termelés, és már régen Ukrajnában hajkurásszák a fákat, nemcsak a tűzifát, hanem egyáltalán. Gondban vannak ezek az erőművek, hogy ellássák magukat.
A harmadik, a miniszter úr meghallgatásán kértük a miniszter urat, hogy vegye fel a kapcsolatot Szentgotthárd ügyében, tehát elsőként akkor erre rá kell kérdezni, hogy ez a kapcsolatfelvétel megtörtént-e. Mert akkor kaptunk ígéretet arra, hogy kapunk tájékoztatást a hulladékégetőről. Úgyhogy én azt gondolom, hogy mind a hárommal fogunk foglalkozni belátható időn belül.
Ha nincs más, akkor köszönöm a kitartást, szerintem nem volt haszontalan, hogy ilyen sokáig itt voltunk. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 3 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Földi Erika