KORB-12/2006.
(KORB-12-2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2006. november 14-én, kedden, 13.15 órai kezdettela Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú termében megtartottüléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám - általános vita); az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról (T/1145/1. szám) *
Szóbeli kiegészítések *
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) *
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék) *
Kérdések, hozzászólások *
Dr. Juhászné Halász Judit (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület) hozzászólása *
Válaszok, reflexiók *
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) *
Kovács Lajos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (Általános vita) *
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Válaszok *
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) *
Petrezselyem Ilona (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) *
Kovács Eszter dr. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági többségi előadójának és kisebbségi előadójának kijelölése *
Egyebek *
2. A 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (Általános vita)
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke és
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Kis Péter László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) távollétében Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium)
Juhász Mária (Pénzügyminisztérium)
Dr. Juhászné Halász Judit (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
Kovács Eszter dr. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Kovács Lajos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Petrezselyem Ilona (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 15 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a megjelenteket, a bizottsági tagokat, a minisztériumok képviselőit, az újságírókat, az érdeklődőket, mindenkit! A bizottsági ülésünket megkezdjük. Határozatképesek vagyunk.
A kiküldött meghívó szerint három napirendi pontunk van: a költségvetés, az Állami Számvevőszék jelentése a 2007. évi költségvetésről; a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Kérdezem a képviselő hölgyet és urakat, hogy van-e egyebekre javaslatuk. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérem, hogy aki egyetért a napirendi pontokkal, az szavazzon. (Szavazás.) Tizennyolc, egyhangú. Köszönöm szépen.
Üdvözlöm a tárcák részéről megjelenteket, és azt kérem, hogy a jegyzőkönyv számára mondják meg, hogy ki kit képvisel, úgy, hogy a mikrofonokat bekapcsolják.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária vagyok a Pénzügyminisztérium részéről.
JUHÁSZ MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Juhász Mária vagyok szintén a Pénzügyminisztériumból.
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tolnai Lászlóné, Állami Számvevőszék.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Petrezselyem Ilona, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
KOVÁCS LAJOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kovács Lajos, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor elsőként megkérem az előterjesztő, a Pénzügyminisztérium képviselőjét, hogy mondja el, amit szükségesnek lát előzetesen elmondani.
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium)
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Az első napirendi ponthoz kapcsolódva röviden felvázolnám a 2007. évi költségvetési törvénytervezet képviselők előtt lévő anyagát. A kormány T/1145. számon beadta az Országgyűléshez az Áht. szerinti időben és megfelelő tartalommal felszerelt 2007. évi költségvetési törvényjavaslatát. A költségvetési törvény egyik legnagyobb változása tartalmi szempontból az, hogy tiszta költségvetés, tehát egyéb kapcsolódó törvénymódosításokat nem tartalmaz, azokat majd a második, illetve harmadik napirendi pontként tárgyalt két, úgynevezett salátatörvény tárgyalásakor fogják megismerni.
Tájékoztatom még a képviselő urakat, hogy a fejezeti kötetek első kötetében egy 2005-2010 éves idősoros kitekintés található, amely a főbb makrogazdasági mutatókat, az államháztartás funkcionális és pénzforgalmi mérlegeit, a kormányzati szektor ESE szerinti, tehát eredményszemléletű összefoglaló táblázatait tartalmazza összehasonlítható módon.
A költségvetés törvénytervezete illeszkedik a 2006. évben benyújtott konvergenciaprogramhoz, a fő mutatók azonosak, tehát a GDP-arányos kiadás-bevétel egyenlege mínusz 6,8 százalék, az elsődleges egyenleg mínusz 2,4 százalék, az adósságállomány 71,3 százalék a GDP arányában. A költségvetés tervezése a következő makroszámok környezetében történt meg: 2,2 százalékos GDP-növekedés, mintegy mínusz 4,2 százalékos reálbércsökkenést vettünk alapul az előző évhez képest, a háztartási fogyasztást is csökkenő tendenciában prognosztizáltuk mínusz 0,8 százalékkal. Az előző évhez, vagyis az idei évhez - bocsánat! - kapcsolódó foglalkoztatottak létszámában változást nem terveztünk, a fogyasztói árindexet pedig 6,2 százalékra terveztük.
A konvergenciaprogram és így a 2007. évi költségvetési tervezet is egy tempós államháztartásihiány-csökkentést irányzott elő, ennek bevételi oldalát az elfogadott adó- és járulékmódosítások következtében a bevételek megalapozzák. A kiadási oldalon - ahogy a költségvetési törvényben is látni lehet - számos kockázatot csökkentő, illetve megszorító szakasz került betervezésre. A kockázatokat csökkenti az, hogy megnőtt a költségvetésben a tartalékképzés is, a fejezeteknél egyensúlyi tartalékot képeztek körülbelül 79 milliárd forint nagyságrendben. Ennek a felhasználásáról a negyedéves tárcabeszámolók alapján a kormány dönt, figyelembe véve természetesen az előző hónapokban történt fejezeti felhasználásokat. A költségvetés önmagában is képzett egyensúlyi tartalékot, egy központi egyensúlyi tartalékot 50 milliárdos nagyságrendben. Ehhez jön még a 42,2 milliárdos általános tartalék, ami a vészhelyzetekre, az előre nem látható eseményekre került megképezésre, és egy 53,2 milliárd forint nagyságrendű céltartalékkeretet, ami a létszámgazdálkodással kapcsolatos kiadásokat hivatott ellentételezni. Ez több mint 202 milliárd forintos tartalékot jelent a költségvetési törvényben.
A kiadási oldalt szigorítja még, hogy elkezdődött - és ezt már a tervezésnél is látjuk - a fejezeteknél a közszféra szerkezeti átalakítása, a létszámcsökkentés, illetve különböző szervezetek és egységek átalakítása, összevonása, illetve a funkciók reális áttekintése. A felülről nyitott előirányzatok nagysága, mértéke nem csökkent, a tervezése az előző évekhez kapcsolódóan megfelelő volt.
A legnagyobb új elem, nem új elem, de súlyánál fogva külön kiemelést eredményez, hogy a 2007. évi költségvetési törvénytervezetben az a fő tervezési szabály érvényesült minden egyes esetben, hogy az Európai Uniótól az elmúlt években, illetve a 2007-13. évi Új Magyarország fejlesztési terv programjaira a nemzeti rész mindenhol rendelkezésre álljon. Ez összességében azt jelenti, hogy 2007-ben azok az uniós támogatások, amelyek átmennek a költségvetésen, tehát a fejezeteknél megjelennek, ez körülbelül az uniótól 464 milliárd összegben, ebben benne van az I. és II-es nemzeti terv, a Strukturális Alap, a kohéziós alapok és az egyéb támogatások, amik még fennmaradnak, illetve az áthúzódás miatt még kifizetésre kerülnek. Ehhez a 464 milliárdhoz a saját erő, tehát a nemzeti forrás, ami a költségvetésből erre jut, 165 milliárd forint, tehát összesen mintegy 630 milliárd forintos az a kör, ami a különböző fejezeteknél az uniós projektek megvalósítására rendelkezésre áll. Ezen kívül még az agártámogatások költségvetésen kívüli 190,7 milliárd forintos kerete is az unióból jön. Az unióba történő befizetés 214,9 milliárd forint.
A környezetvédelmi tárcáról, illetve a környezetvédelmi fejezetről általában elmondanám, hogy a funkcionális osztályozásnál az államháztartás funkcionális kiadásaiba megoszlási szinten a környezetvédelemre fordított kiadás 1,8 százalék, a GDP-arányos, ugyanilyen funkcionális megoszlás pedig 0,94 százalék a környezetvédelmi funkcióra.
A KVVM-fejezet főösszegeit csak érintőlegesen mondanám, mert itt ülnek a képviselői. A kiadási főösszege 130 milliárd, a bevétele 87,3; a támogatás, illetve a költségvetésből ide jutó összeg 77 milliárd forint. Ebben természetesen az uniós projektek mind bevételi, mind támogatási, mind kiadási összegei is szerepelnek. A létszám 6672 fő, ami az előző, tehát a 2006-ról 2007-re, illetve a 2006. évben már a végrehajtott létszámcsökkentést is tartalmazza.
Újdonság a KVVM fejezetnél, hogy ide átkerült a tervezés vége felé az űrkutatással kapcsolatos feladat, és így mind személyében, mind pedig a kutatástámogatásra, illetve a KVVM tagdíj-előirányzat is megemelkedett az űrkutatással kapcsolatos kiadások biztosítására.
Köszönöm szépen, röviden csak ennyit mondtam volna és várjuk a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Felkérem az Állami Számvevőszék előadóját.
Tolnai Lászlóné (Állami Számvevőszék)
TOLNAI LÁSZLÓNÉ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Röviden szeretnék néhány kiegészítő gondolatot fűzni az Állami Számvevőszék által elkészített véleményhez, melyet a 2007. évi költségvetési törvényjavaslatról, illetve a 2008-2010. évekre kimunkált irányszámokról készített. Elöjáróban annyit, hogy a vélemény első része tartalmazza az ellenőrzés legfontosabb megállapításait, a törvényjavaslat törvényességi és számszaki ellenőrzésére vonatkozó megállapításokat, valamint az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításokat. A véleménykötet második része a függelék: fejezetenként - költségvetési fejezetenként - tárgyalja a tervezési munka során szerzett helyszíni tapasztalataink alapján tett megállapításokat, így a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumra vonatkozó megállapításokat is.
A számvevőszéki ellenőrzés célja a korábbi évekhez hasonlóan az volt, hogy az államháztartással kapcsolatos jogszabályok, az államháztartási törvény, végrehajtási rendeletek, iránymutatások, tervezési körirat alapján véleményt mondjon arról, hogy az előirányzatok megalapozottak-e; a tervezésnél alkalmazott módszerek, valamint az állami feladatrendszer és a szabályozók javasolt módosításai megfelelően megalapozták-e a törvényjavaslatot. Ez kiegészült az EU-kapcsolatok ellenőrzésével, tehát az EU-ba történő befizetési kötelezettséggel, illetve az EU-tól kapható támogatások ellenőrzésével, és végül de nem utolsósorban ebben az évben új vagy kiemelt ellenőrzési szempont volt az, hogy a 2007. évi költségvetési javaslat, valamint a 2008-2010-es évek irányszámai megfelelően harmonizálnak-e az EU által elfogadott konvergenciaprogrammal.
El szeretném mondani, hogy a helyszíni ellenőrzés, tehát a vélemény alapját képező helyszíni ellenőrzés lezárásakor az ÁSZ-nak a főkötet állt rendelkezésére, a fejezeti indoklások kötetet a helyszíni ellenőrzés lezárása után kaptuk meg, tehát az nem tükröződhet a véleményalkotásban. Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselője elmondta, hogy bizonyos kimutatások, nagyon fontos kimutatások, amelyeket az ÁSZ a véleményében hiányolt, a fejezeti kötetben megjelentek.
Néhány fontosabb konkrét észrevétel az általánosságokat követően. A törvényjavaslat nem foglalja össze és vezeti le a konvergenciaprogramban és a törvényjavaslatban is szereplő tervezett, illetve megvalósult intézkedések, folyamatok számszerűsített hatásait. Emellett hiányzik a további két évre várható hatások előzetes számbavétele is, amelyet az Áht. előír. További hiányossága a törvényjavaslatnak, hogy nem jelennek meg benne összefoglalva a többéves elkötelezettségek hatásai, gondolunk itt a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló úgynevezett PPP-projektekre, a beruházásokra és egyéb többéves kötelezettségvállalásokra.
Néhány szó a bevételi, illetve kiadási oldalról. A bevételi oldalon azt állapította meg az Állami Számvevőszék hogy a 2007. évi adóbevételi előirányzatok az előző évieknél szerényebb kockázatot hordoznak. Ez alatt azt kell érteni, hogy az áfa, az szja és a regisztrációs adó tekintetében az eltérés, tehát a várható vagy jelzett eltérés a teljesülés és a tervezés között plusz-mínusz 2 százalék körüli, így tehát ezen előirányzatok teljesíthetősége közepes kockázatú az ÁSZ minősítése szerint. Szót kell ejteni azokról az adónemekről, amelyek alkotmánybírósági beadvánnyal érintettek, tehát amelyek esetében az Alkotmánybíróság dönt, illetve dönt. Ezekről az ÁSZ nem mondott véleményt, ezek tervezett összege mintegy 80 milliárd forint.
Szó esett már az előirányzat-módosítás nélkül teljesülő kötelezettség-előirányzatokról, az úgynevezett felülről nyitott előirányzatokról, amelyek önmagukban kockázathordozó tényezők lehetnek. Az ÁSZ a 2007. évről azt állapította meg, hogy ezeknél az előirányzatoknál a tervezés óvatosan történt, ezért azok valószínűsíthetően reálisan betarthatók.
Kritikát fogalmazott meg az ÁSZ azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek a konvergenciaprogram alapján a törvényjavaslatban is megjelennek. Megállapítása szerint a közszférát érintően a létszámleépítés dominál ezen intézkedések között, ugyanakkor nem látszik az állami feladatellátás szervezeti kereteinek a felülvizsgálata, mindössze három fejezetnél jelezte az ÁSZ azt, hogy ezen alapelvek irányában a kezdeti lépések megtörténtek, ezek a fejezetek: az ÖTM, az FVM és az EÜM. Ezért úgy fogalmaz a vélemény, hogy a törvényjavaslat véleményezésének időszakában tapasztaltak szerint a közszféra átszervezésére vonatkozó koncepciók előkészítetlensége hátráltathatja, későbbre halaszthatja a konvergenciaprogramban kitűzött határidők - 2007, 2008 - betartását. Ennek a véleménynek a fontosságát mutatja az is, hogy az ÁSZ a javaslatok között ennek a szükségességét, a kormányhatározatok végrehajtásának a felgyorsítását, annak szükségességét is megfogalmazta.
A 2007. évi tervezés során az előző évhez hasonlóan erőteljesebben előtérben volt az EU-ból érkező forrásokhoz kapcsolható társfinanszírozás tervezése. Az ÁSZ megállapítása szerint a társfinanszírozás, tehát a támogatások igénybevételének a fedezete és az ehhez szükséges társfinanszírozás a törvényjavaslatban biztosított. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az uniós támogatások igénybevétele, felhasználása garanciáinak megteremtése elsősorban nem tervezési feladat, az az a programok működtetését végző hatóságok gyors, szakszerű tevékenységén is múlik.
A fejezetről, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetéről csak néhány szót szeretnék szólni, annál is inkább, mert a fő számok, arányok tendenciák, úgy gondolom, elhangzottak a Pénzügyminisztérium részéről. A helyszíni ellenőrzés lezárásakor még több témában, több tervezési pontban bizonytalanságot tapasztaltunk, de ezzel ez a minisztérium nem volt egyedül, hiszen azt követően véglegeződött a költségvetési törvényjavaslat. A KVVM-nél is igaz az, hogy az intézmény- és feladatátrendezések folyamatban voltak, de messze nem fejeződtek be. Szó volt már a Magyar Űrkutatási Iroda átvételéről, amellyel kapcsolatban a helyszíni ellenőrzés idején a megállapodás tervezete rendelkezésre állt, de az aláírása még nem történt meg, ezért arról véleményt mondani nem lehetett.
A környezetvédelmi minisztérium kapcsán a leírtakból két dolgot emelnék ki konkrétan. Az első megállapítás az, hogy a minisztérium rendelkezik felülről nyitott előirányzattal a gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés kifizetése kapcsán, tehát itt az igényeknek megfelelően lehetőség van az előirányzat túllépésére. És még egy megállapítást tett a helyszíni ellenőrzés idején az ÁSZ, mely szerint a bírságoknál a tervezés alábecsült volt, két bírságot tartalmaz a jelentés, de ez központosított bevételt képez, tehát a minisztérium tervezésénél annak forrásait ez érdemben nem befolyásolta.
Köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőket, hogy ki kíván kérdezni vagy szólni. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.) Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nem kérdezni szeretnék egyelőre, hanem az észrevételeimet szeretném megtenni a bizottság ellenzéki alelnökeként. Ez a 2007-es költségvetés lehetne egy ígéretes költségvetés is, mert a 2007. év az első olyan év a 2004-es csatlakozás óta, amikor nagy mennyiségű európai uniós pénzekkel számolhatunk, ez eddig nem állt rendelkezésre. Ennek azonban szerintem épp az ellenkezőjét látjuk, én azt állítom, hogy ez a költségvetés a képmutatás, a szemfényvesztés és az ámítás költségvetése, és szeretném megindokolni, hogy miért mondom ezt.
Azt látjuk, hogy a 2007-es költségvetés számai a konvergenciaprogram jövő évre szóló eszköztárát tartalmazzák valójában. Ennek értelmében a költségvetés kizárólagos szempontja a megbillent gazdasági és költségvetési egyensúly tűzoltásszerű helyreállítása, és mindent ennek áldoznak be. Átmenetileg elérhető eredményekre koncentrál a költségvetési tervezet, annak árán is, hogy lehet, hogy a rövidlátó intézkedések rombolása a jövőben többszörös áldozattal jár majd. A kormány véleményem szerint most fizetteti meg az emberekkel a rossz kormányzásának az árát, saját hibáiért az országot és az adófizető állampolgárokat bünteti meg, talán még azt is mondhatnánk, hogy ez a költségvetés a hazugságok ára.
A 2007. évi költségvetésről szóló T/1145. számú törvényjavaslatot mi nem tartjuk általános vitára alkalmasnak, ellene fogunk szavazni, és szeretném részletesen megindokolni, hogy miért teszünk így. Ahogy említettem, ez a költségvetés szerintünk a képmutatás, a szemfényvesztés és az ámítás költségvetése, azért az, mert megoldást ígér annak ellenére, hogy a megoldáshoz vezető reformokat nem hajtja végre teljes mértékben, és elképzelhető, hogy ezzel újabb válságot kódol be a közeljövőbe. Szemfényvesztő azért, mert ahogy azt az ÁSZ jelentése is megállapítja, a költségvetési javaslathoz részletes számítási megalapozás, kiadási, bevételi, egyéb kalkuláció és önköltségszámítás valójában nem készült. A PM támogatási keretszámának a visszatervezési követelménye már módszertanilag is magában hordozza a feladatarányos kiadás meghatározás, a foglalkoztatási, díjazási szükséglet számszaki megalapozásának az ellehetetlenülését.
Az ÁSZ helyszíni ellenőrzése során nem volt megállapítható a saját bevételek teljesíthetősége, bizonytalanságának a mértéke, illetve hogy a források elegendő fedezetet biztosítanak-e a tárcának és az intézményeinek a meghatározott feladatok végrehajtásához. A költségvetési javaslat jóváhagyása esetén nem zárható ki az sem, hogy utólag eseti beavatkozásra lesz szükség.
Másodsorban a költségvetést azért tartom ámítónak, mert ha ezt elfogadjuk, akkor már most, 2006. végére gyakorlatilag ellehetetlenítjük a Magyar Köztársaság környezetvédelmi területen megfogalmazott céljait és azok megvalósításának eszközeit tartalmazó második nemzeti környezetvédelmi programot. Miért állítom ezt? Az NKP II. akcióprogramjaiban előirányzott 2003 és 2008 közötti feladatok költségvetési forrásból fedezett része 2002-es évi árszinten körülbelül 2100 milliárd, a teljes ráfordítási igény 4200 milliárd. Ha összeadom a minisztérium éves költségvetéseit 2003-től számítva, akkor sem jön ki ez az összeg. Ezért azt feltételezem - mert ez másképp nem történhet meg -, hogy gyakorlatilag ezzel a költségvetéssel feladjuk a 2003-ban meghirdetett nemzeti környezetvédelmi programot.
Harmadrészt a 2007-es költségvetés képmutató, mert a fűnyíróelvet alkalmazva túlnyomóan egy intézményi költségvetést akar. Azt látom, hogy a minisztériumnál és szerveinél 279 fős létszámleépítést terveznek; igaz a fejlesztési igazgatóságon lesz egy 51 fős bővülés, ami egyébként indokolt is, hiszen az európai uniós pénzeket komolyan kell venni, azokat ellenőrizni kell, felhasználásukról gondoskodni kell.
A költségvetésből az derül ki, hogy a létszámleépítésnek elsősorban a nemzeti parkok meg a környezetvédelmi felügyelőségek lesznek a vesztesei. Zárójelben szeretném megkérdezni a tárca képviselőit, hogy terveznek-e, tervezik-e, hogy újabb felügyelőségeket zárnak be, illetve, hogy onnan radikális módon küldenek el munkatársakat.
A felelőtlen és átgondolatlan átszervezések következtében az érintett intézmények mellett sérülhetnek az állampolgárok, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdekei is. Persányi miniszter úr pénteken tartott egy sajtótájékoztatót, és ott többek között azt az állítását fogalmazta meg, hogy a tárca 2007-es költségvetése 22,6 százalékkal növekszik a 2006-oshoz képest. Azt látom, azt feltételezem, hogy ez a mértékű növekedés csak papíron van meg, mert ha jól értem, akkor valójában arról van szó, hogy a KIOP és a Kohéziós Alap keretében futó programok finanszírozását növelik meg, a tárcának a működésre szolgáló költségvetési kiadásai valójában nem növekednek.
Látható az is, hogy a tárcának a 2007-es évben szinte semmilyen új fejlesztésre nem lesz lehetősége. A fejezeti kezelésű előirányzatok között szinte csak és kizárólag már futó programok finanszírozása szerepel.
A környezeti és energiaprogram keretében - ez a KEOP - felhasználásra előirányzott 9 milliárd 882 millió forint elköltése véleményem szerint csak álom marad, mert nem látunk kidolgozott projekteket, a pályázatok még nincsenek is kiírva, sőt a kormány információim szerint még nem is döntött a végleges programokról.
Összegzésképpen tehát azt mondom, hogy az előző évek hibás gazdaságpolitikája rányomja a bélyegét a 2007-es környezetvédelmi politikára is. Az EU-s források majd nem kiegészíteni, hanem helyettesíteni fogják a nemzeti környezetvédelmi politikát. A fenti indokok miatt ezért a törvényjavaslatot mi általános vitára nem tartjuk alkalmasnak, és nem is fogjuk tudni megszavazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A környezetvédelmi bizottságban és egyébként a Magyar Szocialista Párt frakciójában is ülő képviselőtársaim, illetőleg az általam helyettesített koalíciós partneri képviselő nevében tudom mondani, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot mi viszont általános vitára alkalmasnak fogjuk minősíteni. De mindenekelőtt szeretném megköszönni előterjesztőinknek a munkáját, mind a minisztériumok, mind pedig az Állami Számvevőszék elénk rakott dokumentumait, hiszen egy időnként visszatérő, ugyanakkor soha egymással pontosan össze nem vethető témáról van szó: a jövő évi költségvetésről, mindig a jövő évi költségvetésről, amelynek az egyediségét most leginkább az adja, hogy a Magyar Köztársaság kormánya beterjesztette a konvergenciaprogramot, és erre a költségvetésre rajtunk kívül igazából mások is nagy figyelemmel vannak, és elemzésük, legbiztosabban tudható kritikai megközelítésük legalapvetőbb kérdése az lesz, hogy vajon a költségvetés hogyan viszonyul mindehhez.
Ebben a kérdésben egyetértek alelnöktársammal, nevesen: ennek a költségvetésnek igen-igen sok köze van ehhez a konvergenciaprogramhoz, egészen pontosan a konvergenciaprogram hitelesítését is egy ilyen költségvetés elfogadásával és teljesítésével tudjuk elérni. Vitatkoznom kell azonban alelnöktársammal a tekintetben, hogy a konvergenciaprogramot valamilyen szűk, leegyszerűsített megszorító csomagnak gondolja; hogy ő így gondolja, ezt tudjuk, mert nem csak ő van ezzel így, ez a központból vezényelt ellenzéki véleményalkotás egy fontos eleme. Ugyanakkor mégis szeretném ráirányítani képviselőtársaim figyelmét arra, hogy egy költségvetés nem csupán bevételekről szól, nem csupán megtakarításokról szól, mint ahogy a konvergenciaprogram sem, hanem szól reformokról és fejlesztésekről is; tehát mindemellett még azt is hozzátenném, hogy ez a 2007. évi költségvetés az Új Magyarország program egy fontos költségvetése és állomása. Magában a költségvetési törvényjavaslatban is meg lehet találni - és döntően inkább ezek találhatók meg, semmint az úgynevezett megszorító intézkedések -, hiszen ezek más törvényekben már részben megtörténtek. A költségvetési törvény az ebből vonható számszaki következményekkel, mint bevételi tételekkel számol, azonban ebben a költségvetési törvényben meg kell, hogy jelenjen - és megítélésünk szerint többségében meg is jelenik - az államreform jó néhány kérdése, valamint a fejlesztések ügye.
Az a kritika, amit többek között alelnöktársam is megfogalmazott, nevesen, hogy a tárcának kevés a pénze, ezzel szemben a környezetvédelmi célokra fordítandó tervezett kiadások nagyobbik hányada nem a tárca pénze, hanem részben EU-s, részben magyar költségvetési forrásokból a környezetvédelmi fejlesztéseket szolgálja, azt gondolom, hogy ez egy jó arány. Azon lehet, hogy érdemes vitatkoznunk, hogy az abszolút értékek hogy néznek ki, de sokkal inkább ez a helyénvaló arány; ne az állam időnként bizonytalan, önjáró működésére akarjunk sok pénzt fordítani, hanem igenis akarjunk sok pénzt fordítani a környezet ügyére, a környezeti állapotaink javítására, az ezzel kapcsolatos tevékenységek és szükséges beruházások megvalósítására. Ebből a szempontból nézve a 2007. évi költségvetés tervezetének van egy olyan eleme, aminek nem is egészen pontos számszerű adat az, ami itt is elhangzott, nevesen, hogy a környezetvédelmi funkcióra milyen GDP- és más arányos kiadások teljesülnek, utalok itt erre az 1,8, illetőleg 0,94 század százalékos arányra, amit volt oly kedves megemlíteni. Talán sokkal inkább az a fontos, hogy az uniós forrásokból is támogatott programok közül a második legnagyobb éppen a környezetvédelmi és energiaprogram, ami, azt gondolom, sokkal inkább jelzi az adott terület..., bár nem is jó szó az, hogy: "terület", hanem ennek az ügynek a fontosságát, nevesen a környezeti ügyünk fontosságát.
A reform kapcsán - mert azért azt se gondolja senki, hogy bárki is azt állítaná erről a költségvetésről, hogy az minden idők legjobb költségvetése, ilyen ostobaságot, azt gondolom, ne várjon el tőlünk senki! - én magam is úgy gondolom, hogy a reform vonatkozásában ennek a központi, illetve általában a költségvetési szervek, tehát az államapparátus működésével kapcsolatos ügyei túlzottan létszámcentrikusak, túlzottan az adott létszámmal kapcsolatos bér- és közterhekkel kapcsolatosak, és kevéssé látszik még, lehet, hogy ez nem is a költségvetésben kell hogy megjelenjen, hogy a deregulációnak, a kívánatos deregulációnak, amely az állami feladatok csökkenésében, bizonyos állami feladatok megszűnésében kell hogy megjelenjen, vajon milyen költségvetési kihatásai vannak. Ez ebből a költségvetési törvényjavaslatból az én megítélésem szerint sem olvasható ki egyértelműen.
Ami a környezeti ügyeinket illeti, az éves költségvetések mellett - nagyon helyénvaló módon - a Horn-kormány időszakában elfogadott környezetvédelmi törvény és az ügy fontosságát és rendes vitelét is lehetővé tevő tervezés azt eredményezte, hogy immár a második nemzeti környezetvédelmi programunk időszakát éljük. Azt, hogy a kétségtelenül kisebb ráfordítások pontosan milyen környezeti kihatásúak lesznek, alkalmunk lesz megvizsgálni, és akkor, amikor ez a vizsgálat zajlik, majdan minősíteni is, én ezért óvakodnék attól, hogy önmagában a pénzmozgásokból olyan messzemenő következtetéseket vonjak le, mint alelnöktársam.
Befejezésül: ez a költségvetés elfogadható, meg kell tárgyalnunk, el kell fogadnunk, bizonyos pontosítások nyilván hozzá kell hogy tartozzanak. Az azonban szükséges lesz hozzá az ellenzéki nemekkel kapcsolatban - mert az ellenzék persze soha nem fogja megszavazni az éves költségvetéseket, mi sem tettük annak idején, amikor ellenzékben voltunk -, fontos lenne tudni, hogy vajon a politikai lózungok megfelelő okok-e a nem alátámasztására. Hogy csak egyet említsek: úgy fogalmazott alelnöktársam, hogy ez a költségvetés a hazugságok ára. Én azt gondolom, hogy kellő önkritikával ilyen kijelentést ma Magyarországon egyetlenegy politikus sem fogalmazhat meg, függetlenül attól, hogy hányadik ciklusát éli a parlamentben. Merthogy a politikai életünk legnagyobb problémája az, amiről egyre határozottabban és egyre többet hallhatunk, olvashatunk, élhetünk át, hogy a politikai elit hosszú ideig, egészen pontosan a Gyurcsány-kormány második kormányzati ciklusának a kezdetéig nem szakított azzal az önámító és ezen keresztül az országot becsapó politizálásával, amelynek egyetlenegy értelme volt: megszerezni a kormányzati hatalmat, aztán majd csak történik valami. Az igaz és kétségtelen, hogy nem mindig elfogadható hangnemben történt az erre való ráirányítás, de azt gondolom, ez legalábbis az első lépés ahhoz, hogy szakítsunk a hazugságok politikájával, és ha ez az ára - ahogy ő fogalmazott -, akkor most egy olyan költségvetés kerül elfogadásra, amely az eddigi összes kormány hazugságainak az árát fizetteti meg most. Ezért gondolom, hogy talán az elfogadható nem mellett annak az indokaival kicsit mélyebben lenne indokolt foglalkoznia az ellenzéknek is, de ez az ő kérdése; lelke rajta, hogy hogyan indokolja a nemjét. Én azonban azt gondolom, az ország érdeke az, hogy teljesíteni tudjuk az Új Magyarország programban vázolt célkitűzéseinket, hogy teljesítsük a konvergenciaprogramot, ehhez pedig alapfeltétel az, hogy elfogadjuk és végrehajtsuk ezt a költségvetést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én úgy értettem, hogy még a kérdéseknél tartunk, de (Közbeszólások: Egyben!) nyilván lehet egyben kérdés és hozzászólás. Hadd kérdezzek egyet-kettőt én is, és aztán adom tovább a szót.
Azt szeretném megkérdezni mind a kettőjüktől, hogy elhangzott, hogy alulról és felülről nyitott a költségvetés. Ez az államháztartási törvénynek így, ebben a formában, ahogy van, megfelelő? A másik, amiről már a múltkor is beszéltünk róla, most megismételném, hogy a Wesselényi Alapról évről évre egyértelműen kiderül, hogy az egy formális alap, és nem tölti be a funkcióját. Tudatos a tárca részéről, hogy ezt itt hagyja? A harmadik kérdésem az, hogy ez a költségvetés alkalmas-e arra, hogy a Vásárhelyi-terv törvényben meghatározott programjait végrehajtsuk. A negyedik kérdésem az, hogy a települési szennyvízelvezetési és -elhelyezési program időarányos teljesítését biztosítja-e ez a költségvetés, biztosítja ez a költségvetés? És akkor még azt tenném hozzá, hogy a Nukleáris Alapból kevesebbet lehet kivenni, mint amennyi az igény volt, ennek eredményeként a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a kutatási programjánál ez a tárca, a környezetvédelmi tárca tudatos döntése-e. Ennyit kérdeznék.
Farkas képviselő úr következik.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Szerintem jó lenne, ha az elnök úr kérdéseire válaszolnának, mert én nem kérdést akarok feltenni. (Közbeszólások.)
ELNÖK: Én rövid válaszokkal is beérem. (Közbeszólások: Kékkői képviselő úr is jelentkezett! - Kékkői Zoltán Józsefnek:) Te is kérdezel?
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Benne lesz a kérdés is. (Közbeszólás: Kétperces lesz csak!)
ELNÖK: Szerintem mondjátok.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Jó. Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Énnekem Orosz Sándor alelnök úr hozzászólására van reagálásom, mert elég régóta ismerjük egymást, és több éven keresztül volt, hogy hol az egyik oldalon, hol a másik oldalon próbáltuk a saját politikai céljainknak érvényt szerezni, és azért én ezt a mai költségvetési vitát nem tartom annyira egyszerűnek, mint ahogy azt ő felvetette. Én nem hiszem, hogy ennyire le lehet egyszerűsíteni a 2007. évi költségvetést, hogy az ellenzék nem szavazza meg, a kormánypárt meg megszavazza. Szerintem a helyzet annál sokkal súlyosabb és sokkal bonyolultabb, mint hogy ezt ennyire, ilyen egyértelműen igenre és nemre lehetne bontani, főleg azért, mert bár nem akarok visszatérni az elmúlt négy évre, hogy hogyan jutottunk el idáig, de meggyőződésem, hogy akik ennél az asztalnál ülnek, meg akik nem, azok is ugyanazt érzik, ha nem is fogalmazódik meg mindannyiunkban markánsan az a körülmény, hogy hogy jutottunk ide, és hogy mi teremtette ezt a helyzetet: egyértelműen annak a négy évnek a rossz gazdaságpolitikája, amely nemcsak ennek az ágazatnak, nemcsak a környezetvédelemnek, hanem az egész országnak, mondhatnám, kivétel nélkül mindenegyes ágazatát, mindenegyes társadalmi csoportját érinti és vesztesként érinti.
Azt hiszem, hogy legjobb lenne csak arra figyelni, és én a részletkérdésekre nem is nagyon akarok kitérni, mert egy ilyen summás megfogalmazás után nem biztos, hogy szerencsés, ha a részletkérdésekről kezdünk el beszélni, akkor gyakorlatilag eleve a mondókánk első mondatait cáfoljuk meg önmagunkban; de azt azért azt hiszem, hogy jó lenne figyelni arra, amit az ÁSZ képviselője elmondott és amit az ÁSZ-jelentés tartalmaz. Szerintem önmagáért beszél, és akármelyik mondatával, akármelyik sorával sajnos egyet kell hogy értsünk, mert ez az ÁSZ-jelentés szerintem racionális és rendkívül ésszerű, ugyanakkor reális felmérések alapján készült, ami magának a tárcának, illetve magának a magyar költségvetésnek a kritikája. Nem azért teszik meg, mert ellenzéki, nehogy valaki félreértse. Nem az ellenzéki politikus beszél belőlem, hanem az beszél, hogy igenis érezzük azt, hogy milyen nehéz helyzetben vagyunk és látjuk azt, hogy ez a 2007. év, amikor tényleg a lehetőségek - úgymond - kapujában, a lehetőségek pillanatához jutunk, akkor ez a költségvetésekben sem ennek a minisztériumnak, sem a többi minisztériumnak, de az egész Magyar Köztársaság költségvetésében nem tükröződik vissza.
Na most nem is azt kérem már számon, hogy hol vannak a választási ígéretek, ezen régen túl vagyok, hanem hogy hol van az a biztos pont, ahol 2007. január 1-jén, ha felébredünk, akkor azt hihetjük, hogy valóban egy új lehetőségek mentén tudunk elindulni az életben: a gazdasági életben, a társadalmi vagy akár a családi életben. Ennek nincsenek meg a lehetőségei, nincsenek meg az alapjai sehol sem, és éppen ezért ez a költségvetés - még egyszer mondom teljesen mindegy, hogy melyik ágazat költségvetéséről beszélünk - számomra elfogadhatatlan, nem pártpolitikusként, hanem egyszerű magyar állampolgárként is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A nyár folyamán, úgy emlékszem, június hónapban készült szintén egy ÁSZ-jelentés, és ez az ÁSZ-jelentés foglalkozott egy kormányhatározattal és egy kormányrendelettel. A kormányhatározat az ivóvízbázis teljesülését vizsgálta a kormányhatározattal kapcsolatban, a kormányrendelettel kapcsolatban pedig az ivóvízminőség-javító program megvalósulását. Érdekes... (Dr. Józsa István: A hazugság ára.) Most itt elhangzott egy olyan, hogy a hazugság ára, és Orosz Sándornak is szeretném felhívni valamire a figyelmét egy példával. Például, hogy még 2006-ban ivóvízminőség-javító program keretében 380 millió forintot terveztek be, 2007-re már csak 253 millió forintot. Gondolom, képviselőtársam tegnap ott volt a parlamentben, amikor a kérdést feltettem az államtitkár úrnak, (Közbeszólás: Nem voltam ott.), sajnálom, és az államtitkár úr azt a választ adta, hogy az elkövetkezendő három évben ezt a lemaradást pótolni fogják, tehát ezek szerint úgy néz ki, hogy ezt a lemaradást kevesebb összegből akarják pótolni. Úgy érzem, hogy ez a hazugság lényegében, ezzel így ilyen formában nem lehet pótolni.
Ugyanakkor - és akkor itt a két kérdésem a minisztérium képviselője felé - mi az oka annak, hogy csökkentik ezt a költséget, tehát a 380 millió forinttal szemben 253 millió forint; ugyanakkor az ivóvízbázisok fenntartásával kapcsolatban még 2006-ban be volt tervezve 50 millió forint, 2007-re már egy fillér se. Nagyon jól leírta - és megint visszatérek, ahogy kezdtem a mondandómat - az ÁSZ-jelentés, hogy nem volt biztosítva megfelelő költség a kormányhatározat és a kormányrendelet megvalósítására, és ez pedig EU-s előírás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Béla képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. Nekem két kérdésem lenne. Az első, hogy a Magyar Űrkutatási Iroda augusztus 1-jével került át a minisztériumhoz. Lehet, hogy hozzá nem értésem vagy figyelmetlenségem miatt nem találtam rá vonatkozó adatot a költségvetésben, de kérdezném, hogy ez be van-e már tervezve. Mert az átadás-átvétel az ÁSZ-jelentés szerint zajlik, viszont ha netán elfelejtődik ennek költségvetést biztosítani, akkor az súlyos következményekkel járhat.
A másik: a szigetközi ivóvízpótlással kapcsolatos működésére tavaly még volt 140 millió forint, viszont 2007-re nincs tervezve. Ez máshova lett berakva, vagy valóban az a helyzet, amit sugall a költségvetés: a Szigetköz vízpótlásával ezután nem fogunk foglalkozni, ami számomra megdöbbentően furcsa lenne. Bízom benne, hogy ez máshova lett ez berakva. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Fetser János jelentkezésére:) Parancsolj János!
FETSER JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Keveredik a vélemény és a kérdésfeltevés. Nagyon röviden. Mivel kicsiben többen csináltunk költségvetést, ezért egy picit megdöbbenek azon a papagájkóron, ami itt elhangzik, mert költségvetésnél azt szokta meg az ember a tárgyalásnál, hogy szigorú szakmai szempontok figyelembevételével győzködjük egymást, illetve az előterjesztőt, ha valamilyen kiigazításra van szükség; és azt gondolom, hogy nem helyénvalóak a minősítések bizottsági ülésen. De polgármesterként, környezetvédelmi bizottsági tagként és felelős képviselőként azt gondolom, hogy a legfontosabb immár az, hogy szakítsunk azzal a 16 éves hagyománnyal, hogy a költségvetést nem egy átgondolt stratégia mentén, hanem olyan formában próbáljuk befolyásolni, hogy lobbicsoportok és olyan szemlélet mentén döntünk, hogy nem vesszük azt figyelembe, az ország gazdasága mit bír el, illetve nem helyezzük a gazdaságot, a pénzügyeket olyan pályára, aminek a legfontosabb elemei a versenyképesség, a hatékonyság, a fejlesztés és az egyensúly javítása.
Ha továbbra is az a tendencia marad, ami nem négyéves tendencia, hanem hatéves, vagy hétéves, teljesen mindegy, hogy ezek a szempontok háttérbe szorulnak, akkor fel lehet vetni azt a kérdést, hogy ki hazudok, de nem sok értelme van. Azt gondolom, hogy józan gazdaságpolitikát kell követni, és addig a pillanatig élveztem a vitát, amíg a szakemberek szólaltak meg a túloldalon, mert mondtak valamit, amikor már a minősítések hangzanak el, akkor rosszul érzi az ember magát a bőrében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bányai Gábor képviselő úr!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Orosz alelnök úr mondta, hogy itt ebben a költségvetési tervezetben a reformokról is szó van. Most konkrétan kíváncsi volnék, hogy mit gondol az alelnök úr annak, mert itt továbbra is a leépítések szerepelnek szerintem reformként megjelölve.
Miután korábban, még a nyári időszakban szó volt a felügyelőségek felszámolásáról és a továbbiaknak a további felszámolásáról, ott a tervezet szerint közel 759 ember lesz most is elbocsátva, miközben a minisztérium környékén 51 embert kíván fölvenni majd a minisztérium az apparátusba, tehát a miniszter úr az uniós források fogadására, miközben a jövő évben valószínűleg egy fillér uniós forrást nem tudunk felvenni, mert az OKT-programok nem állnak azon a szinten, amit az alelnök úr is mondott korábban, hogy pályázati lehetőségek létrejönnek. Illetve, hogy ezt alátámasszam, az NSRK, amit két héttel ezelőtt beadott a kormány Brüsszelnek, abban még ugye csak bizonyos átlagszövegek vannak benne, amelyek csak arról szólnak, hogy mit akar Magyarország a következő hét évben az NFT keretén belül elkölteni, de ehhez kötődő akciótervek még nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy egyáltalán jövőre ki lehessen majd írni az év második felében a pályázatokat, illetve azokból beadást lehessen előkészíteni.
Illetve ami még fontos - miután Fetser képviselő úr mondta, hogy konkrétumokat is kellene mondani egy ilyen vitában, majd arra is rátérnék -, hogy úgy néz ki, a kormány lényegében teljesen lemond a jövő évben a fejlesztésekről ezen a területen, mert nem úgy látszik ezekből a pénzekből, hogy akár a Vásárhelyi-terv, akár az uniós program keretén belül fontos előrelépés lenne. És itt rengeteg olyan kérdést tennék fel, illetve javasolnék a kormánypárti képviselők számára, hogy ebben fogjunk össze, és a minisztériumot ösztökéljük arra, hogy ebben a következő egy esztendőben a kötelező fejlesztéseket támogassa, illetve tegye bele a költségvetésébe. Azt tudjuk, hogy a Vásárhelyi-terv jelen pillanatban nem áll túl jól, mert a miniszter úr is többévtizedes fejlesztésekről beszél, ami a Tisza környékén élők számára veszélyeket rejt magában, miközben azt támogatja alá a következő véleményem is, hogy sem az NSRK-ban, sem a különféle ágazati programokban nincs benne a Tisza védműveinek fejlesztése uniós forrásokból, legalábbis nem nagyon volt előttünk olyan anyag, amelyben ezt láttuk volna. A Tisza vízgyűjtő társulás keretén belül láttuk, hogy nincsenek ilyen tervek, éppen most jött egy levél az érintett megyei önkormányzatoktól, illetve a Tisza-menti polgármesterektől, és ez többpárti, tehát mindkét oldal részéről érkezett levél, amely szerint Bajnai Gordon úr tegye fel az NFT II.-be a Tisza-védművek fejlesztését, mert mint kiemelt program fontos lenne az ország ott élő lakói számára. A Balaton-program benne van az NFT II.-ben, de az a program, amely az Alföld jelentős részét megvédené, nincs benne. Hogy két tározó hamarosan megépül majd, tehát át lehet adni, az egy jó dolog, de nem tudni, lesz-e olyan szerencsénk, mint ebben az évben volt, hogy a lassú olvadás következtében nem volt akkora nagy hirtelen nyomás a tiszai védművekre. Ennek a programnak a finanszírozása szükséges, még egyszer mondom, meg kellene valósítani végre, hogy legyen elég pénz erre a tiszai védműrendszer fejlesztésére a Vásárhelyi-tervben, illetve hogy minél gyorsabban folyjanak a munkák, mert ha ne adj' isten megint baj lesz, akkor miután nincs túl sok pénze a kormánynak erre a kármentesítésre ebben az évben, illetve úgy tűnik, ami pénz volt a károk helyszíni elhárítására, az ideiglenes volt, de nincs betervezve a következő 500 millió forint erre a következő évre, ami azt is jelzi, hogy nem vagyunk felkészülve egy komolyabb árvízre.
Nagyon fontos, hogy a vízkár-elhárítási művek fejlesztésére és belvizekkel kapcsolatos károkra mindösszesen 114 millió forintot szán a minisztérium a következő évben, ami az idei 1 milliárdhoz képest éppen csak hogy eléri a 10 százalékot, és ez is kockázattal jár együtt. Ha valaki járja a határt, aki a földeket látja - bár éppen most volt egy kis eső, de hosszú időn keresztül nem volt, viszont a talaj vízszintje elég magasan áll, ami azt is jelzi, hogy ha egy komolyabb csapadékos tél előtt állunk, és azért ez elő szokott fordulni ebben a medencében, akkor valószínűleg elég komoly belvizes tavasznak nézünk elébe, úgyhogy ez a 114 millió forint nem elég arra, hogy a következő tavaszt átvészeljék a különféle mélyebben fekvő területek lakói.
Az ivóvíz-minőségi programmal kapcsolatban fájlalom, hogy 2006. december 25-étől nem lehetne több mint száz településen ivóvizet szolgáltatni, mert a programok annyit csúsztak - ez mondjuk nem a kormányzat hibája alapvetően, hanem inkább a régiós fejlesztési politikával foglalkozók csúsztak el a programokkal -, tehát hosszú időn keresztül regulációt kell kérni az Uniótól, ami ilyen program esetében, amely országosan egy több mint 200 milliárdos program lenne, nem vet túl jó fényt a mi munkánkra, Magyarország munkájára.
Visszatérve a gátrendszerre: tehát 500 millió forint van betervezve, ami maga az életveszély, tehát javasolnám, hogy ezt meg kellene többszörözni a költségvetésben - hogy milyen jogcímen, azt nem tudom, a kormány képviselői talán jobban látják, hogy honnan lehetne átcsoportosítani -, legalább a tervezéskor, mert akkor nem amikor a baj beköszönt, akkor tudunk lépni, hanem már előtte képes lesz kezelni a minisztérium a bekövetkező, várható bajt. Ezeket javasolnám átgondolni. És még egyszer mondom, hogy megerősítsem: nem valószínű, hogy a jövő évben lesz esélye Magyarországnak a környezetvédelmi programokban beruházást indítani, mert nem lesz kész addigra az a fajta akciótervcsomag, amely ahhoz kellene, hogy jövőre abból a több ezer milliárdos uniós forrásból ránk eső 20 százalékot, az erre a minisztériumra eső 20 százalékos részt elérje.
És még egyszer elmondom: látszik az, hogy amikor a nyáron át lett szervezve a felügyeletek rendszere, az nem javított a hatékonyságon, óriási gondok lesznek az uniós pályázatok területén. Hogyha belegondolnak, hogy lesz majd egy Duna-Tisza-közi program a következő két-három esztendőben a Homokhátság fejlesztésére, amelynek a kérdésében szintén többpárti konszenzus van az Alföldön, az engedélyező hatóságoknál eleve - ahogy azt annak idején az elnök úr is elmondta - 20 ezer felbontatlan levél áll rendszeresen a központi régiónál, a Budapesten székelő közép-magyarországi felügyelőségnél, és ez a szám csak növekedni fog, és amikor lesznek a nagy programok, amelyeket engedélyeztetni kell, amikor minden településnek, illetve a megyéknek vagy a kistérségi társulásoknak a ráeső programot külön-külön kell egyeztetniük, illetve engedélyeztetniük, akkor az apparátus erre nem áll majd készen, mert további csökkentés várható. Én ezt nem tartom reformnak, ez inkább visszalépés lesz, és ez ennek a sok ezer milliárd forintnak az elnyerését fogja veszélyeztetni. Ezért javasolnám a tisztelt kormánypárti képviselőknek, hogy abban fogjunk össze, hogy ezek a felügyelőségek már ne csökkenjenek tovább, mert egyrészt az Alföldön óriási gondot fog okozni, hogy a legjobb szakemberek fognak eltűnni a szakmából, és nem látunk olyan kezdeményezést, hogy akár az NFT-nél, akár a minisztérium humán-infrastrukturális fejlesztési tervében az szerepelne, hogy a Bajáról, Gyuláról vagy bármelyik megszüntetett felügyelőségről a legjobb szakembereket felcsalják, mert az eddigi tapasztalat az, hogy ezek az emberek most a munkaerőpiacon olyan munkát találnak csak lassan, hogy egy részük csak a hóeltakarításban tud majd dolgozni, tehát kiváló szakembereket veszítünk el a szakmából. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, lesz második kör a minisztériumi válaszok után? (Közbeszólások a kormánypárti képviselők soraiból: Nem! Mondd el most! Mondd el most, ne taktikázz!) Jó, akkor mondom.
ELNÖK: Mielőtt megadom neked a szót, át kell adnom az elnöklést Nagy Andor elnök úrnak. Tehát megadom a szót, mi pedig cserélünk. (Katona Kálmán távozik.)
(Az ülés vezetését dr. Nagy Andor, a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: (Dr. Józsa Istvánnak:) Szerintem tedd fel a kérdésedet, ne csináljunk második kört, ha nem muszáj!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Én nem teszek fel kérdést, te sem tettél fel kérdést, alelnök úr, úgyhogy én is a véleményemet mondanám el, ami alapvetően az általad mondottakkal kapcsolatban lesújtó - de nem erről akarok beszélni, hanem a költségvetési beterjesztésről, mert alapvetően az a napirendi pont tárgya, és igazából örültem volna, ha ellenzéki képviselőtársaim is erről beszélnek.
Anélkül, hogy elvesznék a részletekben úgy gondolom, hogy ha egy költségvetésen belül egy minisztérium fejezeti főösszege jelentős mértékben, közel 23 százalékkal növekszik, ha a szerkezetén belül a működési költségek csökkennek, ha kikényszerít bizonyos létszámcsökkentést, az nehezen tekinthető máshogy, csak azt jelentheti, hogy a hatékonyságot növeli, és a főösszeg növekedése révén a fejlesztési forrásai jelentősen nőnek. Ez a kettő együtt az én - talán nem mindenben mellékes - közgazdasági tapasztalataim szerint összességében a versenyképesség javulását, növelését takarja. Azt hiszem, hogy ha képviselőtársam megpróbálják ennek a költségvetési beterjesztésnek ezt a részét észrevenni, akkor arra jutnak, hogy ez valóban fordulatot jelent, ez a fordulat remélhetően reform értékű, mert nem egy átmeneti javulást, hanem egy hosszú távú versenyképesség-javulást alapoz meg, de semmi esetre sem ad alapot olyan - hogy mondjam? - pesszimista minősítéseknek, amiket a Fidesz kommunikációs csapata megírt és amit egyébként általam komolynak tartott emberek itt elmondanak. Úgyhogy én azt javaslom, hogy azon túl, hogy az természetesen egy megközelítésbeli probléma, hogy az ellenzék nem szokta támogatni a költségvetési előterjesztést, a kormányoldal pedig igyekszik annak az értékeit bemutatni, én annak szeretnék hangot adni, hogy ez a költségvetés igenis egy lényeges eleme a konvergenciaprogramnak, egy lényeges eleme az ország fejlődésének, és ilyeténképpen megérdemli a szakmai mérlegelést, ahelyett, hogy sommás politikai véleményt mondanánk róla.
Ezek alapján azt hiszem, mindenkit kérhetek arra, hogy vagy támogassa, vagy ha nem akar rosszat az országnak, akkor legalább tartózkodjon a szavazatával. (Farkas Sándor: Huú! - Bányai Gábor: Ez nem rajtunk múlik! - Közbeszólások, derültség.)
ELNÖK: Szeretném kérdezni a képviselőtársaimtól, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelzés.)
Mielőtt megadnám a lehetőséget a válaszra, szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy az elnök úrnál a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület jelenlévő vezetője: dr. Juhászné Halász Judit azt kérte az elnök úrtól, hogy kapja meg egy percre a szót.
Feltenném szavazásra a kérdést, hogy hozzájárul-e a bizottság ahhoz, hogy a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnöke kérdést tegyen fel, illetve elmondja a véleményét. Aki egyetért, az tegye fel a kezét! (Szavazás.) Köszönöm.
Arra kérném dr. Juhászné Halász Judit elnök asszonyt, olyan helyre üljön, hogy tudjon mikrofonba beszélni. Arra szeretném kérni, hogy ha lehet, akkor röviden. Köszönöm szépen.
Tessék parancsolni!
Dr. Juhászné Halász Judit (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület) hozzászólása
DR. JUHÁSZNÉ HALÁSZ JUDIT (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület): A költségvetési törvény vitája kapcsán azt a kérdést tennénk fel, hogy szeretnénk tudni, hogy a 2005. évi módosított előirányzatban szereplő összeghez képest a 2005. évi teljesítésben feltüntetett összegek miért térnek el jelentősen egymástól a legtöbb esetben; ebből úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló pénz elköltésére valamilyen okból nem került sor. Szeretnénk kérni a nem bontottként feltüntetett tevékenységek bontását, mivel a program valós végrehajtása, illetve a tevékenység értékelése csak ennek ismeretében lehetséges.
Még néhány mondatot tennék hozzá. Megkerülhetetlennek tartjuk a parlagfűvel kapcsolatos eredménytelenség okainak átgondolását, olyan törvény előkészítését és elfogadását, ami garanciát jelent, hogy a hatóságoknak nem lehetőségük, hanem kötelességük a parlagfűmentesség kikényszerítése. Jelenleg a módosított növényvédelmi törvénynek a hatóságok nem szereznek érvényt, a bejárások mennyisége rendkívül kevés, és szinte kizárólag a Földmérési és Távérzékelési Intézet és a lakosság által bejelentett területekre korlátozódik. A probléma kezelésére érdemi elképzelések szerintünk nincsenek, a már nem, még nem, majd jövőre hozzáállás odavezetett, hogy jelenleg a parlagfű pollenkoncentrációja még a tavalyi évhez képest is emelkedett, és majd fogjuk hallani a beszámolókban: az időjárás következtében háromszorosa volt az idei a tavalyinak.
Tehát választ várunk arra, hogy a probléma hatósági úton kezelve milyen pénzösszeget igényelve, illetve konkrétan milyen tárgyi és létszámbeli feltételek teljesítése mellett kezelhető érdemben. Ezt kérdezném a jelenlévő tárcaközi bizottsági képviselőtől, aki itt van, hogy elkészült-e már a tárcaközi bizottság beszámolója és milyen törvénymódosítást nyújtottak be, milyen előterjesztést tettek a költségvetésben, hogy legyen rá fedezet.
ELNÖK: Elnök asszony, elnézést...!
DR. JUHÁSZNÉ HALÁSZ JUDIT (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület): Több nincs, ez az utolsó, már nem is beszélek tovább.
Nagyon sajnáljuk, hogy az idén a parlagfű-pollen koncentráció emelkedett és távolabb jutottunk attól a céltól, hogy az egészségre ártalmatlan szint elérése megvalósuljon. Az évek óta tartó eredménytelenség azt mutatja, hogy a probléma határozottabb, eredményorientáltabb, érdemi elképzelésen alapuló kezelése megkerülhetetlen. Köszönjük szépen.
Nagyon köszönöm elnök úrnak és a bizottság tagjainak, hogy lehetővé tették a hozzászólásomat és a kérdésem feltételét, köszönöm még egyszer.
ELNÖK: Távol álljon tőlem, hogy önbe fojtsam a szót, mert magam is szenvedek az allergiától, de olyan területre kezdett átmenni, amely nem tartozik szorosan a költségvetési törvényhez, azért merészeltem szólni.
Ha jól értem, akkor képviselőtársaim nem kívánnak több észrevételt meg kérdést föltenni. Bennem ugyan nagy a csábítás, hogy reagáljak az itt elhangzottakra, de nem akarok visszaélni az elnöki pozícióval, az majd egy másik alkalommal meg fog történni. Maradjunk annál, hogy akkor megadnám a szót a tárca képviselőinek, hogy az elhangzott észrevételekre, kérdésekre reagáljanak.
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium)
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Most kicsit össze-vissza fogunk válaszolni, ahogy jön, és akkor reméljük, hogy az összes kérdésre sikerül válaszolni, amit jegyezni tudtunk.
Az első csokor az elnök úrnak volt a kérdéscsokra: a felülről nyitott előirányzatokkal kapcsolatban kérdezte, hogy ez a rendszer, hogy ilyenek szerepelnek a költségvetési törvényben. Most technikailag másképp van, mert eddig a felülről nyitott a szöveghelyen volt a normaszövegben felsorolva, most pedig a 14-es mellékletben ki vannak szedve fejezetenként, tehát ott lehet összességében látni, hogy az Áht. erre ad-e lehetőséget. Igen. Tehát a felülről nyitott előirányzatok működtetésére az Áht. általánosan lehetőséget ad.
A második kérdés a Wesselényi Alappal kapcsolatos volt. Elég alacsony a részvétel ebben az árvíz-védekezési kockázati rendszerben, hogy tudunk-e erről: igen; hogy csinálunk-e valamit. Alapvetően az a probléma, hogy nemigen tudjuk az érintetteket különböző eszközökkel rávenni arra, hogy ebbe az alapba beszálljanak. Maga a szerződéskötés kedvező, illetve a mostani nagy árvíz folyományaként került olyan rendszer működtetésre, hogy akinek volt ilyen Wesselényi Alapos szerződése, az egy picit több kártalanítást kaphatna, de azt még nem tudjuk, hogy ennek a hatása fog-e változtatni az alapba belépő résztvevők tömegén, mert egyelőre azt kell mondani, hogy pár száz szerződés van csak.
A következő kérdést nem én fogom megválaszolni, az ivóvízzel kapcsolatosat sem.
Az Űrkutatási Iroda. Igen, menet közben történt az átadás, és megtalálható a fejezetben mind a kutatásra rendelkezésre álló forrás: 160 millió a 10.2.10-es előirányzaton valahol. (Közbeszólás: Egy része, vagy ez mind oda van?) Mind oda van téve igen, a KVVM-hez igen, és van egy olyan, hogy tagdíjak: ott van egy egész nagy lista - a lap aljától a lap tetejéig - elég sok tagdíjat fizet a KVVM, és oda bekerült 284 millió forint, ez a PEX tagdíjak, ami az űrkutatási tevékenységgel kapcsolatos és ez is oda be lett állítva. Tehát ami ott van négyszáz-nem tudom pontosan mennyi , annak ez a 284 millió a része, tehát ezzel lett megemelve a tagdíjakra rendelkezésre álló keret, ez is ott található a fejezetben. (Zaj, beszélgetés.)
ELNÖK: Tiszteljük meg az előadót azzal, hogy csöndben hallgatjuk!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A létszámot is átvették és az igazgatási cím a bérköltségével megnövekedett. (Molnár Béla: Ugyanazt a létszámot, vagy csökkentett létszámot?) Három főt, annyi volt. (Párhuzamos beszélgetések.)
ELNÖK: Elnézést kérek, tartsuk be azt a rendet, hogy hagyjuk végigbeszélni az előadót, és ha valakinek kérdése van, kérem, tegye fel a kezét a képviselőtársak közül.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, még az árvízzel kapcsolatban merült fel kérdés, de nem egészen vagyis lehet, hogy nem minden egyes pontját értettem, a képviselő úr megállapításának, illetve kérdésének. Hogy miért kevés, illetve miért ötszáz, vagy miért egymilliárd. Csak annyit tudok ehhez hozzátenni, hogy az idei nagy árvízben a rendszer úgy működött - és azt hiszem, hogy jól, a visszajelzések azt mutatják -, hogy magára a védekezésre van egy előirányzat a KVVM fejezetben, azt hiszem, van rajta 500 millió forint. Ez felülről ki lett nyitva, így amikor a vészhelyzet bekövetkezett, az egy teljesen rapid módon történő pénz-odaáramoltatást jelent, tehát elég szoros egyeztetéssel és abszolút rövid határidőkkel; és itt lett az a 24-26 milliárd forint körüli összeg a védekezésre felhasználva, ameddig felülről nyitott volt. Utána ezt visszazártuk kormányrendelettel, tehát ugyanúgy működött, mint a rendes előirányzat.
A másik, amit vélhetőleg a képviselő úr kérdezett, ez mondjuk a védekezéshez kapcsolódó: homokzsákok, és a többi, és a többi, más tárcák kiadásai is természetesen.
A következő dolog az a 11,2 milliárd, ami az általános tartalékból került a védképesség-helyreállítás biztosítására, áttéve a KVVM adott előirányzatára, és abból lehetett a megrongálódott, megcsúszott töltéseket és a műtárgyak védképességét helyreállítani.
Ezen kívül vannak még a standard, több évet átfogó programok, ahogy itt már többször is említve volt: ez a Vásárhelyi-terv és a többi, amiről majd a minisztérium fog beszámolni. Illetve még a KEOP-ban is elég tetemes pénz van az árvízre. Köszönöm szépen, az én részemről ennyit kívántam elmondani.
Kovács Lajos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
KOVÁCS LAJOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kovács Lajos vagyok, és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi szakállamtitkárának a megbízásából vagyok itt, és mint vízépítő mérnök komolyan mondom, hogy ilyen kérdések merültek fel, hiszen a vízügy az életem és a szívem.
Vásárhelyi-terv. A Vásárhelyi-tervben kormányzati támogatásként, tehát költségvetési támogatásként 4,9 milliárd forint szerepel, összesen 15 milliárd forintot készítettünk elő a következő évre, és ugyanúgy, ahogy ebben az évben is, a következő évben is európai uniós támogatásokból fogjuk ezt kiegészíteni. Hogy pontosan mennyit, azt nem tudom, de a XI. címen, a fejeztünkben valahol szerepel egyben ez a nagy összeg. Mi 14,9 milliárddal terveztünk pontosan, de ez felfelé is és lefelé is megy. Akadályaink természetesen vannak a Vásárhelyi-terv kapcsán: egyrészt a terület-igénybevétel kapcsán, mert rendkívül nehezen jutunk a terület birtokába, ahol szükséges lenne, másrészt pedig az ásatások, a múzeumi, a régészeti feltárások miatt. Mint állampolgárnak nagyon tetszik nekem, hogy ilyen óriási, nem tervezett mennyiségű régészeti lelet kerül elő, hogy olyan falvak, templomok kerülnek elő, amelyekről soha nem is gondoltuk, hogy vannak ezen a területen, nem is tanultunk róluk, de ez rendkívül költséges, és főleg időben lassú folyamat. Személy szerint úgy gondolom, hogy előbb-utóbb sor fog kerülni a Vásárhelyi-terv törvényben meghatározott ütemének a módosítására, de ennek nem kifejezetten a pénzügyi hiány az oka, hanem egyéb, objektív oka is vannak.
A települési szennyvízelvezetés és -tisztítás programja. A tárca itt csak a szakmai irányítást végzi, ez alapvetően regionális és önkormányzati probléma. Az a gondunk jelenleg is, és úgy néz ki, hogy még a következő évben is az lesz, hogy az előkészítésnél a régiókkal való együttműködés valahogy nagyon nehezen jön létre, tehát a régiós pályázatok nagyon nehezen indulnak be. A tárca tud ebben segíteni, felajánlja még a forrás bővítését is a régióknak, de nagyon nehezen indul be. Úgy néz ki, hogy valahol az önkormányzatoknál van a szűk keresztmetszet, és nem a tárca segítségénél.
Majdnem ugyanez van az ivóvízminőség-javító programnál is, tehát alapvetően ez is önkormányzati, illetve régiós feladat lenne, itt szakmai irányítást és ugyancsak támogatást kellene adnunk.
A távlati ivóvízbázis védelme kapcsán is elhangzott egy kérdés. Az ivóvízbázis-védelemre ebben az évben valóban 50 millió forint szerepelt fenntartásra, de ezek a távlati ivóvízbázisok, az üzemelő vízbázisok védelme az üzemeltető társaságok feladata. Jelenleg ennek a bizonyos távlati ivóvízbázisnak az 50 milliós keretét a területi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok működési költségébe terveztük be - 50 millió forintot nem akartunk külön szerepeltetni a költségvetésben -, így viszonylag rugalmasan tudják ezt folytatni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok.
A Szigetköz kárainak enyhítése és a szigetközi vízpótlás témája. Nálunk valóban a tervezés során külön sorban szerepelt, és összevonták mint a Szigetközzel kapcsolatos témákat, tehát a kettő együttesen került be 150 millió forinttal. Korábban is terveztük, hogy a területileg illetékes vízügyi igazgatóság költségvetésébe legalább a mentett oldali, tehát az árvízvédelmi töltés mentett oldali részén lévő szigetközi problémát tervezzük be, és azt ott fogja közvetlenül megkapni.
Vízkár-elhárítási beruházások, 114 millió forint. Elhangzott már, hogy ebben az évben előre nem tervezetten 11,236 milliárd forint olyan Tisza-menti helyreállítási és emelt szintű helyreállítási munkálatokat végzünk el, amelyeket a 2006-os költségvetési évre nem terveztünk. Ez jelentősen javítja a Tisza-völgyében az árvízvédelmi kiépítettséget. Ahol most hozzányúltunk, azokon a helyeken az előírt biztonságot a töltéseknél már megteremtjük, illetve a megfelelő műtárgyak kiépítésre kerülnek. Ez a 114 millió forint valóban csak a továbbélés kerete, tehát a megkötött szerződéseket fogjuk ebből finanszírozni, új beruházást ezen a soron nem fogunk tudni indítani.
A környezeti károkra az 500 millió forintot a Pénzügyminisztérium itt lévő kolléganője ismertette. Ebben az évben az igen komoly védekezésnél valóban soha nem látott szinten és megfelelően kerültek a védekezési költségek finanszírozásra. Én tulajdonképpen 1973 óta dolgozom ezen a szakterületen, és még egyetlenegy évben nem volt ez ennyire gyors és rugalmas. Úgy gondoljuk, hogy a tavalyi 1 milliárdos keret helyett ennek az 500 millió forintos keret ilyen célú lekötése elegendő arra, hogy az átmeneti finanszírozást biztosítsa, és bízunk abban, hogy a kormány - hasonlóan ehhez az évhez - ki fogja azt egészíteni, illetve amennyiben ilyen rendkívüli helyzet lesz, akkor ezt a felülről nyitott rendszert, ami nekem nagyon tetszett, működtetni. Azt azért elmondanám, hogy a felülről nyitott rendszer úgy működött, hogy ha valaki augusztus 31-éig nem jelentette be, hogy volt ilyen védekezési kiadása vagy hogy valamilyen adminisztratív problémája volt, azt nem tudtuk kezelni, és emiatt a kormány két hete ismét foglalkozott vele, és biztosította azt az összeget, amellyel elmaradtak.
A környezetvédelmi felügyelőségek létszámproblémáira én nem tudok reagálni, mondom, a vízügyi szakállamtitkár munkatársa vagyok.
Még egy dolgot azért elmondanék mint nagyon öreg vizes. Két olyan téma van, amit még annak idején, a pártállami rendszerben elkezdtünk építeni. Az egyik az Ráckevei-Soroksári Duna, a másik a kis-balatoni vízvédelmi rendszer. Én nagyon örülök neki, hogy olyan európai uniós támogatás áll a rendelkezésünkre, hogy mind a kettőt folytatni tudjuk. A Ráckevei-Soroksári Duna az emlékezetes új növekedési program kapcsán végül is leállításra került 1984-ben, csak a fővárosi szakasz készült el, és most szeretnénk végigvinni a Ráckevei-Dunát egészen Tasig. A kis-balatoni vízvédelmi rendszert többször újrakezdtük. Sajnos az a koncepció, amely eredetileg csak a Balaton vízminőség-védelmére irányult, az azóta igen jelentősen kibővült természetvédelmi célkitűzésekkel is, és szennyvíztisztítási, szennyvíz-elhelyezési feladatokat is meg kell ezen belül oldani.
Végül a Tisza-védművek fejlesztésével kapcsolatban annyit mondanék, hogy Vásárhelyi-terv végrehajtása alapvetően a tiszai védművekre irányul, illetve bizonyos árvízvédelmi fejlesztéseket pedig az eredeti tervtől eltérően beemeltünk a Vásárhelyi-tervbe, és a Felső-Tisza és a Közép-Tisza ezen belül fog tovább fejlődni. Ennyi tudok a beruházásokról elmondani.
A létszám kapcsán annyit mondanék, hogy az én ismereteim szerint a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, tehát a területi szervek létszáma a terveink szerint nem fog csökkenni, vagy ha csökken, akkor csak igen jelentéktelen mértékben. Nem azt mondom, hogy maradéktalanul elegendő ez a létszám, de az elmúlt évben a védekezési létszámot ki tudtuk állítani, és nyugdíjas kollégánk bevonásával, illetve a szakmától eltávolodott kollégáink megbízásával a három váltást is biztosítani tudtuk. A szakemberek ma rendelkezésre állnak, a jövőt illetően pedig tervezni kell, képezni kell. Nagyon sok a hozzám hasonló, már korban hozzám hasonló kolléga az ágazatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen a válaszokat. Ezek után akkor felteszem szavazásra a kérdést. Ha mindenki visszagondol, az első napirendi pontnak két része volt: az első a költségvetési törvényjavaslat, ebben fogunk dönteni; a másik részében a bizottságnak nem kell döntenie, ott csak meghallgattuk az ÁSZ képviselőjének a véleményét.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Felteszem a kérdést a képviselőtársaimnak: aki a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal egyetért, az kérem, hogy tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tíz igen. Ellene! (Szavazás.) Nyolc.
Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta a törvényjavaslatot.
A többségi és a kisebbségi véleményt be fogjuk csatolni.
Az első napirendi ponton túl vagyunk. Van még egy napirendi pontunk, amelyben az ÁSZ képviselője nem érintett, ha távozni szeretne, akkor nyugodtan tegye meg!
Rátérünk a második napirendi pont tárgyalására. Kérek a képviselőtársaimtól még egy kis fegyelmet a hátralevő időszakban.
A második napirendi pontunk a 2007. évi költségvetés megalapozásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/1296-os számú javaslatnak az általános vitára bocsátása - ez az úgynevezett salátatörvény, ha jól emlékszem. A tárca vezetői ugyanazok lesznek, nem cserélnek helyet, akkor a jegyzőkönyv számára mondom, hogy a PM képviselői itt vannak a második napirendi pontnál is. Szeretném megkérni önöket, hogy amennyiben az írásos előterjesztést szóban ki akarják egészíteni, akkor kérem, tegyék meg.
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium) szóbeli kiegészítése
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Elnök Úr! A T/1296. számú törvényjavaslat 24 darab törvény módosítását tartalmazza kisebb-nagyobb volumenekben. A törvényjavaslat összeállításánál elsőrendű cél volt az, hogy csak és kizárólag, illetve lehetőség szerint szigorúan a 2007. évi költségvetéshez kapcsolódó módosítások kerüljenek be a különböző törvényeknél.
A környezetvédelmet 3 darab törvénymódosítás érinti. Az egyik: a környezet védelmének általános szabályairól szóló '95. évi törvény, ez egy nagyon rövid javaslat, vagyis két ponton módosulna a törvény. Az egyik az, hogy a Ket.-ben az igazgatási szolgáltatási díjaknál előírja, hogy kormányrendelet vagy törvény alapján az egyéb költségeket meg kell határozni, amit ő a díjtételben érvényesíthet. Itt ennek a felhatalmazásnak tesz ez eleget, és a vízgazdálkodási törvényben is ugyanez a felhatalmazás szerepel, tehát azt mondja, hogy a labor, a mérőműszerek is egyéb költségként szerepelnek a díjtétel kialakításánál, valamint egy felhatalmazás is szerepel benne, hogy ezek ne szétszórtan és különböző mértékben működjenek, hanem majd a miniszteri rendelet megállapítja ezeknek a nagyságát, a befizetés szabályait, és a többit. A környezetvédelemről szóló másik módosítás a felügyeleti díj bevezetése, amit azoknak az alanyoknak kell fizetni, akik környezethasználati engedélyköteles tevékenységet végeznek, évente egyszer fizetik be minden évben.
A következő tárcával, vagyis a környezetvédelemmel kapcsolatos törvénymódosítás: a vízgazdálkodási törvény. Ez a már említett egyéb költségek miatt módosul először, másodszor pedig azért, mert az uniós eljárások miatt pontosítani kellett azt a jogszabályi helyet, ahol az állam kizárólagos tulajdonába, vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába tartozó vízi közműveket hogy lehet működtetésbe adni. Tehát ahol 100 százalékos az állami és a helyi önkormányzati tulajdon, azt lehet koncessziós eljárás nélkül működtetésbe adni.
A harmadik pedig egy nagyon rövid javaslat a védett területek és természetvédelmi és védettségi szint helyreállításával kapcsolatban. Ez a törvény a kárpótlás során a szövetkezeti földek részaránytulajdonának kiadása anomáliakor keletkezett, mert kerültek védett területek is magántulajdonba. Ezekre az Alkotmánybíróság azt a verdiktet adta, hogy a védettségi szint úgy biztosítható, ha ezek a területek nem magánszemélyek tulajdonában és kezelésében vannak, és erre történt meg ennek a törvénynek a létrehozása. 2007. december 31-éig volt határidő arra, hogy ezeket a már évek óta nagyjából tudott kört kisajátítsák a nemzeti parki igazgatóságok, mert ők kezelnék ezután ezeket a területeket, de forráshiány miatt kérte a tárca, hogy a törvény 2010. december 31-éig tolja ki a kisajátítást ebben a földtulajdonosi körben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e észrevételt tenni vagy kérdést föltenni. (Jelentkezések.) Kékkői Zoltán!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Ígérem, rövid leszek. Épp az utolsóhoz szeretnék feltenni egy kérdést, hogy valóban szükséges volt-e módosítani ezt a dátumot 2010. december 10-éig, merthogy nem tudják visszavásárolni. De ennek van egy másik oka is, nem csak pénzügyi oka van, mert az osztatlan közös tulajdon rendeletlen, és a kiosztott részarány-tulajdonokból közel másfél millió hektár osztatlan közös tulajdonban van. Nagyon nehéz visszavásárolni azokat a földeket, ahol a megosztás nem történt meg.
Most néztem meg a mezőgazdasági fejezetet. A mezőgazdasági fejezetben az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére az előző évihez képest feleannyi pénz van biztosítva. Tehát úgy látom, hogy ha nem rendeződik az osztatlan tulajdonok kérdése, akkor még 2010. december 10-éig sem tudjuk ezt teljesíteni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egyéb kérdés, észrevétel van? (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Orosz Sándor alelnök úr!
Dr. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Tényleg csak és kizárólag kérdésre szeretném ragadtatni magamat. Egyrészt a felügyeleti díjnak, ha jól citálom, a környezetvédelmi törvényben hány alanya van, hányan fogják várhatólag fizetni, és ez körülbelül mekkora hányadát teszi ki a - nevezzük így: - zöldhatóságoktól elvárt mindegy két- és félmilliárdos bevételnek? A másik nem kérdés: nagyon örülök neki, hogy az életrealitáshoz igazodó módon a védett természeti területek védettségi szintje helyreállításának határidejét meghosszabbították, szerintem még tovább is lehetett volna, de majd meglátjuk az általános vita után, hogy lesz-e módosító. Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még valakinek kérdése, véleménye?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Hozzászólni szeretnék.
ELNÖK: Tessék!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Úgy gondolom, hogy ez az első alkalom, hogy az Alkotmánybíróság határozatát követően nem a költségvetéssel együtt történnek meg ezeknek a kapcsolódó törvényekre vonatkozó aktualizálásai; lehet, hogy így egy kicsit áttekinthetőbb, legalábbis kiderül, hogy melyik az a három, amely a környezetvédelmi területet érinti.
Én is kíváncsian várom a választ az Orosz alelnök úr által feltett kérdésre, hogy ez a felügyeleti díj, ami most itt új értéken lesz meghatározva, végül is a gyakorlatban mit tud jelenteni. Általában a díjtételek szabályozása és - talán érthető - a költségvetéssel való kapcsolata miatt az értéke is érdekes lehet.
A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, azt hiszem, nagyon indokolt egyrészt az uniós jogi ütközések kiküszöbölése miatt, másrészt mert a működtetéssel történő kiadások miatt, tehát hogy működtetve legyenek ezek a vízközművek, hogy ne szenvedjenek hátráltatást, tehát hogy ez folyamatos legyen.
A védettségi szint helyreállítására vonatkozóan én azért szkeptikus vagyok azt illetően, hogy ez a lépés, hogy egy határidőt módosítunk, elegendő-e. Én azt hiszem, itt azért további konkrét lépésekre lesz majd szükség. Mindesetre ez a törvénymódosítás messzemenően támogatható a részünkről. Köszönöm.
ELNÖK: Egyéb kérdés, észrevétel van? (Senki nem jelentkezik.)
Akkor jómagam nagyon röviden csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a három törvénymódosítás kapcsán a hozzászólásokból is látszik, hogy a felügyeleti díjjal kapcsolatban vannak némi fenntartásaink, egyébként ezek a módosítások elfogadhatók. Ha jól értettem képviselőtársaimat, akkor a védett természeti értékek védettségének a helyreállításáról szóló törvény kapcsán azért az derült ki a hozzászólásokból, hogy ez egy kicsit vitatott rendelkezés .Tehát nem biztos, hogy egyszerűen csak határidőt kellett volna most hosszabbítani, hanem érdemes lett volna megnézni azokat a tapasztalatokat, amelyek eddig felhalmozódtak ezen a téren, mert azért itt vannak az ülésen is megfogalmazott problémák.
A felügyeleti díjjal kapcsolatban csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy amikor díjakat vezetünk be vagy emelünk, akkor azt az eljárásban részt vevő ügyfelek egyfajta sarcolásnak élik meg, és ha nem tudják azt, nem látják azt, hogy ez milyen célra lesz fordítva, akkor nehezebben tudják elfogadni - így vagyok ezzel én magam is. Lehet, hogy a felügyeleti díj esetében, amennyiben az valóban szükséges... Orosz Sándor nagyon találóan tette fel a kérdést, hogy mennyit hoz ez a konyhára, és mennyi része ez annak a költségvetésnek, amit a felügyeletek megkapnak -, az ÁSZ jelentéséből is kiderül, hogy nem végeztek hatástanulmányt itt sem azt illetően, hogy ez egyáltalán mivel jár. Ha már nincs hatástanulmány, azt szeretném megkérdezni, hogy ha megemelik a díjat, illetve bizonyos ügyfelekkel fizettetnek egy ilyen felügyeleti díjat, akkor nem lenne-e célszerűbb meghatározni a törvényben azt, hogy ezt egy adott célra fordítják, fordítjuk, a helyett, hogy ez általában befolyik a felügyeletre, és nem tudjuk, mi történik vele. Abban biztos vagyok, hogy szinte kijelenthető, hogy a munkavégzés színvonalát egy ekkora mértékű felügyeleti díj nem fogja látványosan emelni, tehát itt olyan pénzekről beszélünk, amelyek szerintem lényeges hatást nem váltanak ki, de lehet, hogy ellenkezést váltanak ki a résztvevőkből. Csak azt akarom ezzel érzékeltetni, hogy én azért jobban átgondoltam volna azt, hogy egy ilyen felügyeleti díjat ilyen körülmények között bevezessek-e. Köszönöm.
Akkor megkérem a tárca képviselőit, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium)
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Megosztjuk a válaszadást, a felügyeleti díjról a tárca fog beszámolni. A védett területek védettségi szintjének helyreállításával kapcsolatban vegyes módunk van, ugyanis amikor ez a 2010. december 31-ével való kisajátítási kérés jelentkezett és a törvénymódosítást így megoldottuk, akkor az, amit a képviselő úr felvetett, hogy az osztatlan közös tulajdonok működése ezzel kapcsolatban gátat jelentene, az nem merült fel, tehát a tárca részéről ez nem jelentkezett igényként. Annyi igényt jeleztek, hogy egy konkrét kör, tehát bizonyos hektár meg voltak jelölve mint védett terület, de hogy ez közös vagy nem közös, megy-e, az nem. Én tehát azt tudom a válaszban ígérni - és utána nyilván a tárca képviselője is hozzászól -, hogy erre a problematikára, mivel ennek a listázása a környezetvédelmi minisztériumnál van, mert az egy pontosan behatárolt terület, így talán ők tudnak írásban válaszolni erre. Mert ez a probléma - mondom még egyszer - nem merült fel ez ügyben, hogy az gátja lenne a kisajátítás vagy bármilyen más típusú megszerzés végrehajtásában. (Kékkői Zoltán József: Majd elmondom, hogy miért gátja!) Köszönöm szépen.
Petrezselyem Ilona (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A felügyeleti díjjal kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy a felügyelőségek éves kiadása 2007-re 8 milliárd 42,7 millió forint, és a felügyelőségek kiadásainak a 69,5 százalékát finanszírozza költségvetési támogatás. A támogatás összege tehát 5 milliárd 586,1 millió forint, a bevétel pedig a kettő különbözete: 2 milliárd 456,5 millió forint. Ennek a felügyeleti díjnak a bevezetése az előzetes számítások szerint egy 300 millió forint körüli összeget jelent, ami a felügyelőség működési kiadásainak a fedezetére használható fel. A javaslat tartalmazza azt, hogy a felügyeleti díj mértéke 200 ezer forint, kivéve az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagy létszámú állattartási tevékenységet, ahol a felügyeleti díj mértéke 100 ezer forint. És az éves felügyeleti díjat február 28-áig fizetik meg.
ELNÖK: Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Csuka Mária jelentkezik.)
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Elnézést kérek, még átadhatom a szót a környezetvédelmi minisztérium képviselőjének?
ELNÖK: Természetesen, csak arra kérem, hogy mutatkozzon be a jegyzőkönyv számára. Köszönöm.
Kovács Eszter dr. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
KOVÁCS ESZTER DR. (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Kovács Eszter vagyok, a természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkárságról jöttem, és a védettségi szint helyreállításával kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy a tárcánál felmérésre került, hogy mekkora hektárértéket, -nagyságot jelent a védettségi szint helyreállítása, a törvény végrehajtása, és úgy látjuk, hogy magántulajdonosoktól körülbelül 84 ezer hektár az, aminek a megvásárlására sor kerülhetne. Ez jelenti a kisebb problémát. A nagyobb probléma az 54 ezer hektáros nagyság, ahol a jogosulti kör kártalanítása jelentkezik.
El kell hogy mondjuk azt, hogy a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény végrehajtására nemzetközi forrásokból és a kártalanítási előirányzatból megmaradt pénzekből próbálunk mindig költeni. Ez természetesen nem éri el a 2004. évi, illetve az azelőtti szintet, de az FVM-mel tárgyalásokat folytatunk arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt a problémát kezelni technikai oldalról, illetve hogy hogy lehetne a pénzügyi fedezetét is megteremteni. És szívesen vesszük, ha a problémát nekünk külön elmondja, és megpróbálunk írásban is jelezni. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Van-e egyéb kérdés vagy észrevétel? (Senki nem jelentkezik.) Amennyiben nincs, felteszem szavazásra a kérdést. A bizottság általános vitára alkalmasnak tartja-e a 2007. évi költségvetés megalapozásához kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/1296. számú törvényjavaslatot? Aki igen, az tegye fel a kezét! (Szavazás.) Tíz. Ki szavaz ellene? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodás van? (Szavazás.) Nincsen... (Dr. Orosz Sándor: Elnök úr a távolból!) Lehet, hogy az elnök úr tartózkodott volna, de mivel rám bízta a szavazást, én most nem tartózkodtam.
A bizottsági többségi előadójának és kisebbségi előadójának kijelölése
Többségi és kisebbségi előadót is kell választanunk. Alelnöktársam azt javasolta, hogy Józsa István legyen a többségi előadó. Én pedig akkor értelemszerűen azt javasolnám, hogy Kékkői Zoltán legyen a kisebbségi előadó, mert ő segíthet érdemben a vita megoldásában.
Köszönöm szépen, a második napirendi pont végére értünk. Köszönjük a szaktárcák képviselőinek a részvételét, de mielőtt elmennek, csak észrevételként hadd mondjak annyit, hogy a bizottság titkárának a tájékoztatása szerint - én 2004 óta vagyok parlamenti képviselő, és nem emlékszem a korábbi gyakorlatra - a költségvetési törvényjavaslat bizottsági tárgyalásakor a tárcát általában államtitkár vagy, amikor még volt, közigazgatási államtitkár képviselte; ebből is látszik, hogy mennyire hiányzik a rendszerből a közigazgatási államtitkár, de ezt csak zárójelben mondom. Önök persze szakmailag tisztességesen helytállnak ilyenkor, de mint a bizottság rövid időre felhatalmazott elnöke hadd mondjak annyit, hogy örülnénk neki, ha a törvényjavaslatok tárgyalásának a komolysága miatt ezt a jól bevált szokást vissza lehetne hozni. Köszönjük szépen a részvételt.
Az egyebek napirendi pontunk van még hátra, de én nem tudok másról, mint hogy tájékoztatnom kell a bizottságot, hogy a következő ülésünk november 20-án, hétfőn, 9 óra 30 perckor lesz, és november 21-én is tartunk bizottsági ülést, úgy, ahogy ma is, 13 órakor.
Az egyebek napirendi pont keretében van-e valakinek kérdése vagy észrevétele? (Senki nem jelentkezik.) Nincs.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 1 perc)
|
Katona Kálmán |
Dr. Nagy Andor |
Jegyzőkönyvvezetők: Molnár Emese és Turkovics Istvánné