KORB-13/2006.
(KORB-13/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2006. november 20-án, hétfőn, 9 óra 40 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú termében megtartottüléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló T/826. számú törvényjavaslat *
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása *
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/1308. számú törvényjavaslat *
Dr. Daczi Diána (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/1309. számú törvényjavaslat *
Zsigmondné dr. Zielinsky Erika (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, válaszok *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése *
Egyebek *
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (Fidesz), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP) megérkezéséig dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) távollétében dr. Nagy Imrének (MSZP)
Dr. Jasinka Anita (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Daczi Diána (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Zsigmondné dr. Zielinsky Erika (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 40 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Üdvözlöm a bizottság tagjait! Üdvözlöm a minisztériumok képviselőit, vendégeinket, az érdeklődőket! Ülésünket megkezdjük. Három napirendi pontot küldtünk ki: a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény módosító indítványait, az egyes, építésüggyel kapcsolatos törvények módosítását és a katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos javaslatot tárgyalnánk meg. (Zúg a mikrofon. - Közbeszólások: Valaki kapcsolja ki!) Valami nem tetszik? (Dr. Orosz Sándor: Elnök úr, az tetszene, amit mond, csak nem halljuk rendesen, mert belefütyül a mikrofon! - Közbeszólás: Belefúj a szél valahol!) Ha még közelebb vagyok a mikrofonhoz, akkor még inkább zúgni fog.
Aki egyetért a kiküldött napirenddel, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom egyben, hogy 17 szavazat van jelen.
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása
Az első napirendi pont a géntechnológiával kapcsolatos törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok megvitatása. Megkérem a minisztérium képviselőit, hogy foglaljanak helyet a mikrofonok mellett. Egy fő képviseli a minisztériumot. Megkérem, legyen olyan kedves, a jegyzőkönyv miatt mondja be a nevét.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jasinka Anita, a földművelésügyi minisztérium osztályvezetője vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az 1. számú módosító indítvánnyal kapcsolatban kérem a minisztérium álláspontját.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az 1. számú módosító indítványt a minisztérium támogatja. Megkérdezem a képviselőket, hogy kívánnak-e szólni... (Farkas Sándor: Egyfajta ajánlásból dolgozunk, elnök úr? Csak meg kellene kérdezni! - Dr. Orosz Sándor: Ez Ángyán doktor javaslata.) A T/826/83. számúról van szó. (Farkas Sándor: Köszönjük, akkor rendben van! Csak mert volt már olyan...!) Nem kedvemre való a módszer egyébként, ismét elmondom, de ha így szoktátok meg, akkor nem akarom a kedveteket elrontani. Én felolvastam volna, hogy miről szól, elmagyaráztattam volna, hogy mit kell érteni alatta, de úgy tűnik, hogy az egyeztetések kapcsán mindenki tudja a számokból, miről van szó. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Ha azt akarod elmondani, hogy egyeztetve van, akkor ne mondd el! Azt akarod? (Dr. Orosz Sándor: Nem.) Akarsz valamit? (Dr. Orosz Sándor: Már nem akarok szólni! - Derültség.) Ne akarjál szólni!
Az 1. számú módosító indítvány tehát dr. Ángyán József képviselő úr indítványa. A minisztérium egyetért az indítvánnyal. Kérem, hogy aki a képviselő urak közül egyetért vele, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
A 2. számú módosító indítvány szintén dr. Ángyán József képviselő úr indítványa. Mi a minisztérium álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium támogatja. A képviselő urakat kérem, hogy aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.
A 3. számú módosító indítvány dr. Avarkeszi Dezső képviselő úr indítványa, akihez kapcsolódnak Ángyán József, Ékes József és dr. Nagy Kálmán képviselő urak. Mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a módosító indítványt, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat enyhítését célozza, ugyanis a szakhatóságok megnevezését, például az Egészségügyi Minisztérium, illetve a környezetvédelmi minisztérium megnevezését kiveszi a törvényjavaslatból. Összességében úgy ítéljük meg, hogy mind a 3. pontban jelzett módosító indítvány, mind pedig az összes többi kapcsolódó módosító indítvány ezt az enyhítést célozza.
ELNÖK: Aki a 3. számú módosító indítványt támogatja, az, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyharmadot sem kapott. Ilyenkor azért megkérdezem a tartózkodást. (Dr. Orosz Sándor: Nem kell megkérdezni.) Jó. (Dr. Orosz Sándor: Egyébként nem támogatjuk, ha ezért akartad megkérdezni.)
Gyerekek, azért lehet, hogy valaki tartózkodik. Nem tudom, miből derül ki egyértelműen az, hogy nem. Fel szoktak tenni olyan kérdéseket, hogy tartózkodik, nem. Nem azért, mert a parlament elé visszük, vagy nem, hanem a korrekt jegyzőkönyv miatt.
A 4. számú módosító indítvány következik. A minisztérium véleményét kérem.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium támogatja. A képviselő urak véleményét kérem. Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az 5. számú módosító indítványról kérem a minisztérium véleményét.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az 5. számú indítványt a minisztérium támogatja. A képviselő hölgy és urak támogatják-e? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 6. számú módosító indítvány dr. Avarkeszi Dezső képviselő úr indítványa.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a 3. pontnál elmondottak okán.
ELNÖK: A 6. számú indítványt a minisztérium nem támogatja. Kérem a képviselő urakat, hogy aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) Ellene? (Szavazás.) Nincs. Egyharmad sem támogatja. Köszönöm szépen. (Dr. Orosz Sándor: Csak a szükséges többséget kell megállapítani a bizottsági ülésen! - Az elnök dr. Orosz Sándorral egyeztet.)
A 7. számú módosító indítvány következik.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A 7. számú módosító indítványt a minisztérium támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
A 8. számú módosító indítvány következik. A minisztérium véleményét kérdezem.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium a 8. számú indítványt támogatja. A képviselők? (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
A 9. számú módosító indítvány következik.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium a 9-est támogatja. A képviselők? (Szavazás.) Támogatják. Köszönöm szépen.
A 10. számú módosító indítvány következik. Mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk. Ez is összefügg a 3. számú ajánlási ponttal.
ELNÖK: A 10. módosító indítványt a minisztérium nem támogatja. A képviselők? (Szavazás.) Nem támogatja a képviselők egyharmada sem. Köszönöm szépen. (Az elnök dr. Orosz Sándorral egyeztet.)
A 11. számú pont következik. Mi a minisztérium álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A 11-est a minisztérium támogatja. Mi a képviselők véleménye? (Szavazás.) Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
A 12. pontról mi a minisztérium vélemény?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk, és ez is összefügg a 3. ajánlási ponttal.
ELNÖK: A minisztérium nem támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
A 13. számú indítványról kérdezem a minisztérium véleményét.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a 3. ajánlási pontnál elmondottak okán.
ELNÖK: A minisztérium nem támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők közül sem támogatja senki. Köszönöm szépen.
A 14. pontról mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A 14-es indítványt a minisztérium támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják, az is, aki nem emelte fel a kezét, ugye? (Dr. Józsa István: Egyhangú, nyugodtan jelentsd be!) Tompa képviselő úr is támogatja. (Dr. Józsa István és dr. Tompa Sándor: Igen!) Jó.
A 15-ös indítvány következik. Mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a 3. ajánlási pontnál elmondottak miatt.
ELNÖK: A minisztérium a 15-öst nem támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők egyharmada sem támogatja. Köszönöm szépen.
A 16. számú módosító indítványról mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium támogatja a 16-ost. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
A 17-esről nem kell szavaznunk.
A 18-asról mi a minisztérium álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A 18-ast a minisztérium támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
A 19-es dr. Avarkeszi Dezső képviselő úr indítványa. Mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a 3. ajánlási pontnál elmondottak miatt.
ELNÖK: És a képviselők? (Szavazás.) A képviselők sem támogatják. (Közbeszólások.) A képviselők egyharmada sem támogatja.
A 20. pont következik. A minisztérium véleményét kérem.
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a korábban elmondottak miatt.
ELNÖK: A 20-ast a minisztérium nem támogatja. A képviselők közül ki támogatja? (Szavazás.) A képviselők közül sem támogatja senki.
A 21-es módosító indítvány következik. Mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. Mi a képviselők véleménye? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatják. Köszönöm szépen.
A 22. pontról mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a 3. ajánlási pontnál elmondottak miatt.
ELNÖK: Nem támogatja. A képviselők támogatják-e? (Szavazás.) A képviselők közül senki nem támogatja.
A 23-asról mi a minisztérium álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Támogatja. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
A 24-esről mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk a korábban elmondottak miatt.
ELNÖK: Nem támogatja. És a képviselők? (Szavazás.) A képviselők közül sem támogatja senki. Köszönöm szépen.
A 25-ösről mi a minisztérium álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium támogatja. A bizottság? (Szavazás.) A bizottság tagjai is támogatják. Köszönöm szépen.
A 26-osról mi a minisztérium véleménye?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium támogatja. És a képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
A 27-esről mi a minisztérium álláspontja?
DR. JASINKA ANITA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A minisztérium támogatja. És a képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
(Dr. Jasinka Anitának:) Köszönöm szépen.
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló T/1308. számú törvényjavaslat
A 2. napirendi pontunk következik: az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Az előterjesztő részéről Magyar Mária van jelen?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem, Daczi Diána vagyok.
ELNÖK: Legközelebb már tudni fogom. Egyedül van, magára van hagyva?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem, egy kolléganőm kísért el.
ELNÖK: De ő nem akar előre ülni? De üljön csak oda, hadd lássuk jöjjön! (Dr. Józsa István: Hadd szokja! - Derültség.) Tehát dr. Daczi Diána képviseli a minisztériumot.
Megkérem, hogy röviden ismertesse a törvényjavaslatot.
Dr. Daczi Diána (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az önök előtt található törvényjavaslat három fő pontot tartott szem előtt az előkészítése során. Egyrészről a jogszabályi környezet megváltozása miatt szükséges törvénymódosításokat próbáltuk egységbe foglalni, másrészt a kormányzati munkamegosztás megváltozásából adódó apróbb pontosításokat próbáltuk főleg az építésügyi törvény módosításában rögzíteni, harmadrészt ennek a törvényjavaslatnak az egyes pontjai az államreform kérdéseire is kitérve pontosításokat tartalmaznak. Ezek a pontosítások valamennyi, folyamatban lévő végrehajtási rendeletünket érintik annyiban, hogy azoknak a megfogalmazásában, illetőleg azok végrehajtásában a törvényi rögzítés mindenképpen szükséges.
Ez a törvényjavaslat hat törvényt módosít, ezek közül egy, a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítási javaslat európai uniós kötelezettséggel is összefügg. A további módosítások apróbb jellegűek, így az illetéktörvény módosítása is minimális, és ez szintén összefüggésben áll a jelen pillanatban kidolgozás alatt álló és rövidesen közigazgatási egyeztetésre küldendő építésügyi hatósági eljárásokat szabályozó miniszteri rendelettel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy ki akar kérdezni a jogszabállyal kapcsolatban. (Császár Antal és dr. Józsa István jelentkezik.) Császár úr, parancsoljon!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm. A 6. §-sal kapcsolatban lenne egy kérdésem. A 6. § f) pontja alapján felújítással kapcsolatban illetékfizetési kötelezettség van. Az a kérdésem, hogy ha a saját lakásomat felújítom, akkor illetéket kell fizetnem érte? Mert itt a paragrafusban az szerepel, hogy ez 10 ezer forintos illetékköteles. És kiegészítve ezt ugyanennek a paragrafusnak a k) pontjával kapcsolatban kérdezem, hogy ha antennát, antennatartót szerelünk fel, akkor az 1 méteren felüli nagyságrendben 50 ezer forintos illetéket kell fizetnünk - ezt hogyan lehet értelmezni? Köszönöm.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Egyrészt a felújítás abban az esetben... Amint említettem, az építésügyi hatósági eljárásokkal kapcsolatban külön rendelet fog rendelkezni, az meg fogja határozni azoknak az eseteknek a körét is - úgy, ahogy eddig -, amely esetek engedélykötelesnek tekinthetők. Az illetéket természetesen kizárólag az engedélyköteles tevékenység kapcsán kell megfizetni. A felújítás az eddigi szabályok szerint is illetékköteles volt, ha az olyan területeket érintett az épületen, amihez építésügyi hatósági engedély kellett. Így például a homlokzat esetében, hogyha azt érintette a felújítás, ahhoz az építésügyi hatóság engedélye kellett.
Kérdésének a másik része az antennákra vonatkozott. A jelenlegi szabályozást szem előtt tartva dolgozzuk ki az eljárási kódexben ezeket a kérdéseket is. Jelen pillanatban a hatályos 46/1997-es KTM. rendelet szabályozza ezt úgy, hogy 6 méter alatt nem kell engedélyt kérni az antennatartó-szerkezetekre, és mi változatlanul azt tartottuk szem előtt, hogy az alatt nem kell fizetni. Tehát hogyha az antenna épülettel együttes összmagassága nem éri el a 6 métert, az alatt van, akkor nem kell illetéket fizetni, hiszen akkor nem tartozik az építésügyi hatósági eljárások körébe, a felett pedig az szükségeltetik.
ELNÖK: (Dr. Józsa Istvánnak:) Parancsolj!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Csak egy nagyon rövid választ szeretnék kérni a hőtérképüggyel kapcsolatban, hogy megvannak-e a műszaki feltételei, hogy ilyenek készüljenek, milyen költséggel tudnak ilyenek készülni, milyen következménye van, hogyha ez a hőtérkép a szabványnak meg nem felelő hőszigeteltségi állapotot mutat? Mert mondjuk az logikus, hogy egy életveszélyesnek nyilvánított épületet nem lehet bérbe adni, de akkor ezzel a logikával egy hőtechnikailag nem megfelelő épületet szintén nem lehet bérbe adni? Alkotmányos szempontból nem érinti-e a tulajdonnal való szabad rendelkezés jogát, hogy nem rendelkezem vele, hogy bérbe adjam, hanem egy ilyen korlátozó feltételnek eleget kell tenni. Tehát milyen szankciója lesz? Ha csináljuk, akkor meg miért kell csinálni, és ki csinálja? Köszönöm.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Azt hiszem, mindenképpen utalnom kell a vonatkozó európai uniós irányelvre, a 91/2002-es EK. irányelvre, amely azt írja elő, hogy az épületeket energetikai szempontból tanúsítani szükséges. Erre vonatkozóan a követelményeket, a minimumkövetelményeket, amelyeket bizonyos esetkörben egy épületnek, az épületeknek tudniuk kell, egy miniszteri rendelet már meghatározta, ez a 7/2006-os TNM. rendelet, amely az irányelvvel összhangban meghatározta azokat az esetköröket, amelyekben az ilyen minimumkövetelményeket teljesíteni szükséges. Ennek megfelelően kerül kidolgozásra, és jelen pillanatban már szakmai egyeztetés alatt áll az a tervezet, amelyre ön is utalt, miszerint egy energetikai tanúsítványt állítunk ki, amellyel nem csupán egy hőfényképet készítenek, hanem sokkal szélesebb körű, akár odáig is elmehet, hogy a konnektorból kijövő szelet is lehet mérni ebből a szempontból. Ez nem minden épületre terjed ki, a mezőgazdasági épületekre semmiképpen, és az olyan épületekre sem, amelyeket 4 hónapnál kevesebb ideig használnak. Ez tehát lényegében egy szűkített tárgykört mutat.
Másrészről ezeknek a költsége az előzetes számítások szerint tízezres nagyságrendű. Sajnálatos módon - mivel európai uniós tagságból fakadó kötelezettségről van szó - ez alól kibújni nem lehet, noha 21 másik tagállam átmeneti mentességet kért a Magyar Köztársaság kormányával együtt. Sajnálatos módon azonban az átmeneti mentesség időszaka január 1-jével lejár, ezért szükséges a törvénymódosítás. Köszönöm. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.)
ELNÖK: Andor!
DR. NAGY ANDOR (Fidesz): Amikor az utolsó mondatot meghallottam, majdnem visszavontam a kérdésre jelentkezést, mert ahogy képviselőtársam is mondja, tudjuk jól, hogy Magyarországon a korábban épült épületeink energiahatékonyság szempontjából nemhogy az európai normákat nem érik el, hanem egyszerűen nem hatékonyak energetikai szempontból, és pazarolunk. Hogyha ezek az épületek úgy lettek volna megépítve, hogy az energiahatékonyság szempont lett volna, akkor az én tudomásom szerint legalább a költségek egynegyedét-egyötödét meg lehetne takarítani.
Amikor egy ilyen szabályozást alkotunk, és az vonatkozik a régebben épült épületekre is, akkor egyfajta igazságtalanság is történik egyidejűleg, hiszen olyan dolgokat próbálunk feltérképezni, amelyekről jól tudjuk, hogy azok nem felelnek meg az európai normáknak. Azt szeretném megkérdezni, hogy Magyarország építésügyi jogi szempontból előírja-e mondjuk új épületek létesítésekor azt, hogy az energiahatékonyságot figyelembe kell venni, tehát hogy úgy kell megtervezni az épületeket, hogy azok energetikai szempontból a lehető leghatékonyabbak legyenek. Ha előírjuk, akkor nem lenne-e jobb, ha egy ilyen szabályozás csak az újabban épült épületekre vonatkozna, a régebben épült épületekre pedig fenntartanánk egy átmeneti állapotot, és azokat állami támogatással próbálnánk olyan állapotba hozni, hogy értelmes dolog legyen ilyen energetikai tanúsítványokat kiállítani azokról. Mert az én véleményem szerint ezeknek olyan nagyon sok értelme nem lesz.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Való igaz - arra rátérve, amit ön mondott -, hogy a támogatási rendszerrel párhuzamosan kell ezt kialakítani, ebbe az irányba próbálunk haladni mi is. A meglévő épületek tekintetében az európai uniós irányelv is azt mondja, hogy csak akkor kell ilyen tanúsítványt kiállítani, illetőleg akkor kell ennek érvényt szerezni, hogyha nagymértékű ezeknek az épületeknek a felújítása, hiszen nem csak Magyarországon érintett a lakosság nagy része abban, hogy korábban épült épületek energetikai szempontból esetleg már nem felelnek meg a mostani követelményeknek. Az új épületek esetében a minimumkövetelményekről szóló miniszteri rendeletben foglaltak már eleve olyan követelményeket határoznak meg, amelyeket jelenleg is számon kérnek, illetőleg korábban is számon kértek már az építésügyi hatóságok, hiszen már az OTÉK, az országos településrendezési és építésügyi szabályokról szóló kormányrendelet is előírta, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos és a hőtechnikai szabályoknak való megfelelésnek a számítását minden egyes alkalommal csatolni kellett az építési engedélyhez. Ez tehát már korábban is részét képezte az engedélyezési dokumentációknak, illetőleg a tervezőknek kötelező volt az ezen szabványokban foglaltak figyelembevétele, és az azoknak megfelelő épület tervezése. A meglévő épületek esetében pedig azt mondja az irányelv, hogy 25 százalékos felújításnak egyrészt az épület felületét érintő nagymértékű felújítás tekinthető, és éppen ezért, mivel a meglévő épületállomány olyan nagymértékű, hogy egyszerre ezt az energetikai tanúsítványt nem lehet bevezetni, ezért szándékaink szerint egy megfelelő, tízéves időtartamra kifutó ütemezés mellett szeretnénk ezt a tanúsítványkötelezettséget előírni. Megjegyzem, hogy ez a tanúsítvány szankciót nem tartalmazhat az állampolgárra nézve, hiszen ez csak egy ajánlás, hogy felhívja a figyelmét arra, hol lehet esetleg spórolni az energiával, illetőleg hogy hol lehetne még további intézkedéseket tenni - a meglévő épületek esetében természetesen a gazdaságossággal, illetőleg a pénzügyi helyzetével összefüggésben -, hogy az épület minél inkább megfeleljen a modern energetikai követelményeknek.
ELNÖK: Ha megengedi, annyiban kiegészíteném, hogy szerintem ennek a tanúsítványnak az az elsődleges célja, hogy a bérbevevő kapjon információt arról, hogy mit kap. És akkor, ugye jól értem, hogy ennek az egésznek az intézményrendszere, tehát hogy ki fog mérni, hogy fog mérni, még sehol sincs. Ez az egyik kérdés - hadd kérdezzek még, és akkor utána válaszoljon!
A másik, hogy azért felhívom a képviselő hölgy és urak figyelmét, hogy itt egy jelentős sarc jelenik meg. Nem tudjuk, hogy ez mit jelent a lakosságnak. Ön nyilván meg fogja mondani, hogy hogy lett 50 ezer forint az antenna. Nyilván az a logika benne, hogy a távközlést üssük-vágjuk, hogyha onnan pénzt tudunk beszedni, mert semmi logika nincs abban, hogy egy 1 méterrel hosszabb rúdnak az engedélyezése 50 ezer forinttal többe kerüljön, ez enyhén szólva felháborító. De minimum valamit mellékelni kellett volna arról, hogy ennek az egésznek milyen a pénzügyi hatása a lakosságra. Legalább azt kellett volna mellé tenni, persze nyilván kigyűjthetem - nem akarom azt a szót mondani, hogy: "hatástanulmány", mert mindig elmondjuk, és sosincs -, hogy tízezerre változott mennyiről, százezerre változott mennyiről, ez mennyi lakást érint, mennyi engedélyt szoktunk kiadni egy évben. Ez egy nagyon jelentős emelésnek tűnik, úgyhogy legyen szíves, tájékoztassunk, hogy van-e erről valamilyen számítás, és az antennával kapcsolatban van-e valami logika abban, hogy az egyiket miért emelem ennyivel, és a másikat miért nem.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Először a tanúsítvánnyal kapcsolatosan válaszolnék. Ebben a törvényjavaslatban kizárólag a lakástörvény olyatén módosítása szerepel, hogy a külön jogszabályban meghatározott energetikai tanúsítványt kell átadnia a bérbeadónak a bérlő részére. Az elnök úrnak igaza van, ez valóban egy tájékoztatás a bérlő részére, hogy milyen ingatlant, milyen energetikai követelményeknek megfelelő ingatlant vesz át a bérbeadótól.
A kormányrendelet, mint említettem, jelen pillanatban szakmai egyeztetésen, igen széleskörű szakmai egyeztetésen van. Ezt megelőzően a tavalyi év során is volt már egy egyeztetése, a Műszaki Egyetem bevonásával készítettük el a normaszöveget. Amint ez a szakmai egyeztetés lezárul, és annak az eredményeként összeáll egy olyan előterjesztés, amelynek a részét képezi egy számítás is, hogy ez milyen költségeket indukál a lakosság körében, illetőleg hogy ez milyen terheket ró az egyes épülettulajdonosokra, akkor azt mindenképpen be fogjuk mutatni. Másrészről pedig olyan szándékaink vannak a tanúsítók körére vonatkozóan, hogy olyan emberek végezzék ezt a munkát, akik külön jogszabályok alapján már most szakértői jogosultsággal bírnak, tehát már meghatározott az a szakértői kör, amely ezt végezni tudja majd. Remélem, ennyi elég ezzel kapcsolatban!
Az antennára visszatéve ezek az illetékmódosítások minimálisak. Az antenna kérdésében, ahogy ön is mondta, jelentősnek tűnik, hogy 50 ezer forint méterenként, ha azonban figyelembe vesszük azt a nem elhanyagolható tényt, hogy korábban ezeknek az antennáknak, antennatartó szerkezeteknek az engedélyezése a korábbi informatikai és hírközlési miniszter rendelete alapján igazgatási szolgáltatási díjként volt meghatározva, és az igencsak - hogy is mondjam? - szabadon meghatározható díjcsomag körébe tartoztak, akkor ahhoz képest így, hogy törvényben kerül mindez rögzítésre, ez az állampolgár számára is könnyebben követhetővé válik.
ELNÖK: Mielőtt továbbadom a szót, hadd kérdezzek vissza! A törvény most arról dönt, hogy tanúsítvány kell - ezt mondja a törvény.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A törvény csak annyit mond, hogy át kell adni.
ELNÖK: Hogy?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Hogy át kell adni, ha készül ilyen, akkor át kell adni. Egy külön kormányrendelet fog dönteni arról, hogy hol, milyen esetkörben kell készíteni, és hogy milyen ütemezésben kell ezt elkészíteni.
ELNÖK: Ezt én abszolút nem értem. (Dr. Orosz Sándor: Ha van, akkor át kell adni, ha nincs, akkor nincs mit átadni!) Ha van, akkor át kell adni, de a törvény nem mondja ki, hogy ilyet kell csinálni. Akkor miért csinálna ilyet valaki? Nem fordítva ültünk fel a lóra?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tanúsítványra szóló felhatalmazást az építésügyi törvény tartalmazza, ott határoztuk meg tehát azokat az energetikai követelményeket, illetőleg ott írtuk le azokat..., tehát az már a most hatályos szövegben is tartalmaz egy felhatalmazást, hogy az energetikai tanúsítványról egy külön kormányrendeletet kell készítenünk. Ez egy minőségtanúsítás az épületről, ami összefüggésben van az építési követelményekkel. Az pedig, amit a mostani tervezet tartalmaz, kizárólag arról szól, hogy ha az építési törvény kormányrendelete alapján készül egy ilyen jellegű tanúsítvány, és bérbeadásra kerül az épület - ez két feltétel -, akkor azt a bérbeadónak mindenképpen át kell adni a bérlő részére.
ELNÖK: És a széleskörű egyeztetés mit jelent? (Dr. Józsa István: Ez így jó, mert ha nincs, akkor nem kell átadni!) Nem, gyerekek, ez teljesen abszurd. Én egy ilyen hatóságot vezettem, tudom, hogy vagy elő van írva, vagy nincs, olyan nincsen, hogy ha készül, át kell adni - de ezek szerint mégis van, ma már minden lehetséges. A jegyzőkönyvnek mondom: ez teljes képtelenség. Ha azt írom, hogy át kell adni, akkor szerintem csinálni kellene, de mivel a feltételek nincsenek meg, egy ilyen felemás megoldást próbálnak megvalósítani. Az a probléma, hogy a feltételek nincsenek biztosítva ahhoz, hogy ezek a mérések megszülessenek.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A széleskörű egyeztetés, amit az elnök úr kérdezett, azt jelenti, valamennyi építőanyag-iparral kapcsolatos, lakásbérbeadással, illetőleg a lakásbérbeadók képviseletével foglalkozó érdekképviseleti szervet, valamint mivel a lakásbérbeadás nagymértékben érinti az önkormányzatokat is, így az önkormányzatok érdekképviseleti szerveit is bevontuk az egyeztetésbe. Ezt az anyagot a múlt héten bocsátottuk szakmai egyeztetésre, nem első alkalommal, ez az anyag tehát ismert valamennyi közigazgatási, illetve szakmai érdekképviseleti szerv számára is. Másrészt ezt az anyag, amely reményeink szerint január 1-jével hatályba tud lépni... Tehát a tanúsítványról szóló részletes szabályokat ezzel a törvényjavaslattal egyidejűleg szándékozzuk hatályba léptetni, tehát olyan eltolódás, hogy esetleg készül, de nem áll rendelkezésre, vagy pedig kötelezettséget ír elő a törvény, de ilyen tanúsítvány nem áll rendelkezésre, olyan a szándékaink szerint nem fordulhat elő.
ELNÖK: Tehát ha jól értem, a kormányrendelet a törvénnyel együtt meg fog születni.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Így van.
ELNÖK: Jó, köszönöm. (Császár Antalnak:) Parancsolj!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm. Nekem még egy kérdésem volna. Az antennatartókkal kapcsolatban a méréspontok hogyan vannak meghatározva? Merthogy nem mindegy, hogy honnan mérik, hogy a talajszinttől mérik a 6 métert, és akkor oda kell feltenni, vagy pedig a tetőszinttől mérik. Óriási gondot jelent, hogy ha én a tetőre teszem ki, és meghaladja a 6 métert, akkor már fizetnem kell. (Párhuzamos beszélgetések.)
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ha jól emlékszem a normaszövegre, akkor a legnagyobb lineáris méretét kell mérni az antennának, tehát hogyha a homlokzatot is érinti, akkor a házzal együtt.
ELNÖK: Tengerszint! (Derültség. - Dr. Orosz Sándor: Jó állami bevétel lenne! - Dr. Józsa István: Járdaszint! - Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nekem is lenne kérdésem az antennával kapcsolatban. Ez egyébként egy létező probléma, merthogy nem ez, hanem még az előző ciklusbéli környezetvédelmi bizottság tárgyalta az ilyen antennák elhelyezésével kapcsolatos eljárásokat, és elég komoly - hogy nehogy valami problémát okozzak a megfogalmazással - visszaélésszerű jelenséget tapasztalt, nevesen azt, hogy mert 6 méterig nem kell semmiféle engedély, ezért mindenki igyekezett 6 méter alattit bizonygatni. Én egyébként azt tartanám helyesnek, elnézést, hogyha nulla métertől kezdődően illeték- és engedélyköteles lenne, de úgy hiszem, hogy ebben talán éppen az elnök úrral nem értünk egyet, aki már ezt is a távközlési ipar, szolgáltatás megsarcolásának tekintette.
ELNÖK: A többinél csak húsz- meg tízezer van, itt meg ötven!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): De korábban is több volt! (Közbeszólások: Méterenként!) De korábban is több volt.
Ami a másik vitatott kérdést illeti, azért is kértem szót, mert láttam, hogy elég komoly értetlenség jelent meg. Én is úgy gondolom, jogalkotóként meg kell értenünk, hogy most éppen miről döntünk. Nem biztos, hogy ugyanolyan kifejezéseket használunk, de ahogy én le tudtam fordítani, itt van egy létező, már most létező jogi kötelem az építési eljárások kapcsán ilyen tanúsítvány készítésére. Tehát hogyha most valaki elkezd építkezni, elvileg akkor is - figyelembe véve, hogy még nincsen meg a kormányrendelet - ez a kötelezettség terheli. Innentől kezdve az a szabály, amit el fogunk fogadni, azt jelenti, hogy új épület esetében kell hogy legyen, máskülönben nem is lehet új épület, ha ilyenje nincsen, és abban, azt hiszem, teljes egyetértés volt mindenki részéről, hogy oké, erre szükség is van, ez legyen. Mind Andor képviselő úr..., Andor képviselő úr? (Derültség.)
Mind Nagy Andor képviselőtársam, mind pedig Józsa István képviselő úr a meglévő lakásokkal kapcsolatos ügyek vonatkozásában kérdezte, hogy ez milyen kötelezettséget tartalmaz. Ezekkel kapcsolatosan hogy kiknek és milyen mélységben kell elkészíteniük, szerintem erről fog szólni a törvény, nem ezen, hanem a már meglévő törvény felhatalmazásán alapulva a kormányrendelet. Én legalábbis értettem, hogy ha ilyen készül, akkor annak az átadása kötelező, és ez nem is annyira jogi nonszensz, mint ahogy azt az elnök úr gondolja. Nyilván ki-ki csak olyan kötelmet vagy kötelem alapján előálló dokumentumot tud továbbadni akár a kellékszavatosság alakján is, amely egyébként őt terheli. A kormányrendelet leginkább azt fogja befolyásolni, hogy a már meglévő lakások esetében ez a kötelem milyen széles mértékű, és hogy ez a törvény, amelyet most fogadunk el, minden olyan esetben, amely a kormányrendeletben megfogalmazódik, amikor készíteni kell, azt fogja jelenteni, hogy bérbeadás esetén az így elkészült tanúsítványt át kell adni.
Nem tudom, hogy jól fejtettem-e meg a jogi helyzetet (Dr. Daczi Diána: Igen.), és abban sem vagyok biztos, hogy segítettem eloszlatni az általam létezőnek vélt homályokat. Köszönöm.
ELNÖK: Én azért - csak a jegyzőkönyv miatt - még egyszer elmondom: egy felvonó, egy mozgólépcső, egy mozgójárda komplett engedélyezése 15 ezer forint e szerint az anyag szerint. Ehhez képest teljesen logikátlan ez. Nem azt mondom, hogy egy emelet lift, két emelet lift, három emelet lift tízezer forint, hanem valamiért egyetlenegy esetben, az antennánál kitalálta valaki, hogy az 50 ezer forint méterenként. Egy mozgólépcső lehet 5 kilométeres - az új kormányzati központ és a parlament között lesz mozgólépcső (Derültség. - Dr. Orosz Sándor: Lesz?!) -, azt 15 ezer forintért fogják engedélyezni. Itt valami nem stimmel tehát, de nem hiszem, hogy önnek kell erre válaszolnia, vagy hogy ön tud erre válaszolni. Szerintem nem tud erre válaszolni, de ha tud, akkor leveszem a kalapomat. (Derültség.) Ez az egyik dolog.
A másik, hogy megértettem: ha valakinek az az érdeke, hogy legyen energetikai tanúsítvány a lakásáról, mert úgy jobban ki tudja adni, akkor odaadja. Az egy másik kérdés, hogy ha rossz az eredmény, akkor nem fogja elővenni, és ez az anyag azt mondja, hogy ha már megcsinálta, akkor ne dughassa el. Erről szól a rendelet, ezt megértettem.
Azt mondja - én már nem vitatkoztam volna -, hogy maga a kormányrendelet a törvény megszületésével együtt elkészül, ezt mondja. Majd megkérdezem a mérnökkamarát, hogy látta-e, véleményezte-e, mert akkor a teljes körűség egy kicsit bővül.
Én egy dolgot fenntartok: indokolatlannak tartom a távközlési szolgáltatók ilyen negatív megkülönböztetését.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, megpróbálok erre válaszolni, de kalapom jelen pillanatban nincs, úgyhogy felvenni valószínűleg nem...
ELNÖK: Nekem is vennem kell egyet.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Mindenesetre a jelenleg hatályos szabályozás szerint igazgatási szolgáltatásidíj-köteles az antenna, ez a díj százalékos arányban van megállapítva az antennák, antennatartó szerkezetek esetében. Tehát ha a kivitelezési költség - ami szerintem milliós nagyságrendű egy antenna esetében, pláne egy távközlési antenna esetében - kapcsán azt mondjuk, hogy egy milliós nagyságrendnek a 0,5 százalékát kell kifizetni csak azért, hogy az igazgatási szolgáltatási díjként a hatóság részére átkerüljön, akkor az, azt hiszem, egy nagymértékű könnyebbség a távközlési szolgáltatók számára, ha azt mondhatjuk, hogy 50 ezer forint méterenként. Ez tehát mindenképpen egy minőségi változás. (Dr. Orosz Sándor: Azt mondja, hogy lehet, hogy olcsóbb!)
ELNÖK: Le vagyok taglózva. (Derültség.) Nem vitatkozom ezen, mindegy! Annyiféle dolog van... (Dr. Józsa István: Hozzászólni is lehet?!) Igen, természetesen.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A vita lezárásaként szeretném támogatni az előterjesztést. (Derültség.)
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, ha mindenki érti, akkor azt kérem, hogy aki az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosítása tárgyában benyújtott javaslatot támogatja, az szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Köszönöm szépen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc nem. Köszönöm szépen. (Közbeszólások: Előadó! - Dr. Józsa István: Leszek az előadó!)
Én kisebbségi előadóra is számítottam, nem csak többségire. (Dr. Józsa István: Én leszek a többségi!) Te leszel a többségi, és hogyha nincs más jelentkező (Senki nem jelentkezik.), akkor... (Egyeztetés.) Józsa István az előadó. Köszönjük szépen.
A 3. napirendi pont következik: a katasztrófák elleni védekezés irányításáról szóló törvényjavaslat. Zsigmondné dr. Zielinsky Erika van jelen, ha jól tudom.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Zsigmondné dr. Zielinsky Erika vagyok.
ELNÖK: Ne haragudjon, milyen -nét mondott? Zsigmondné?
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Zsigmondné dr. Zielinsky Erika főosztályvezető, ÖTM OKF.
ELNÖK: Úgy van írva, hogy: "zie"? Nem hiányzik onnan egy betű?
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Zielinsky.
ELNÖK: Akkor jól van írva. Csak a jegyzőkönyv miatt kérdezem.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt elnök úr, lengyelül van írva a nevem, és ott az "i" betű jelenti azt, amit nálunk a "s"-et, így lett kiejtve "zselinszki".
ELNÖK: Mindig tanul az ember. Csak a jegyzőkönyv miatt kérdeztem, merthogy másképp mondta, de így jó lesz. Köszönöm szépen.
Akkor kérem, hogy vezesse fel a törvényjavaslatot.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem kevésbé fontos, azonban reményeink szerint kevésbé bonyolult lesz az első két napirendi ponthoz képest az, amiről most fogunk beszélni, a katasztrófák elleni védekezés irányításával kapcsolatos egyes törvények módosítása. Mint az önök előtt is ismeretes, 2000. január 1-jén lépett életbe a ma hatályos - rövid nevén - katasztrófavédelmi törvény, az 1999. évi LXXIV. törvény. Ennek a jogszabálynak az érdekessége az, hogy létrehozta, megalapította a katasztrófavédelem hivatásos szerveit, ezért e törvény 25. §-ában nevesítve vannak ezek a szervezetek, tehát a központi szerv is meg van nevezve, miszerint BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, de a területi szerveit, a megyei igazgatóságokat, illetve a helyi szerveit, a polgári védelmi kirendeltségeket, sőt a fővárosban még a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot is nevesíti a törvény.
Két okból válik tehát szükségessé ennek a törvénynek a módosítása. Az egyik jog jogtechnikai jellegű: ma már az a törekvés, hogy a törvényekben ne szerepeljen konkrétan az országos hatáskörű szervek, közigazgatási szervek pontos megnevezése, hiszen bárminemű apró módosulás esetén törvényt kell módosítani. Jelen esetben már a kormányzati struktúra változása is érintette ezt, hiszen a nevében benne volt az, hogy: "BM", és a Belügyminisztérium megszűnt. Másrészről azonban a jogtechnikai indok mellett sokkal hangsúlyosabb az, hogy átalakul a közigazgatás, és ezzel szoros kapcsolatban a katasztrófavédelem hivatásos szervei tekintetében is meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy egy hatékonyabb működést tudjon biztosítani a szervezetnek az esetleges változtatása. Ezt tehát a közigazgatási szervezettel, illetőleg a védelmi igazgatás szerveivel összhangban kell megtenni. Mint önök előtt is ismeretes, a június 30-ai 2118/2006. számú kormányhatározat 2007. január 1-jei határidővel tartalmazza is a területi rendszer átalakítását, a törvénynek a módosítása tehát tulajdonképpen ezt a lehetőséget teremti meg.
Hozzátenném, hogy magán a katasztrófavédelmi törvényen kívül két törvényt érint a módosítás, de csak nagyon-nagyon csekély mértékben: a honvédelmi törvényt, valamint a Hszt.-t. Ezeket azért érinti, mert a régi jogtechnikai megoldásnak megfelelően ezekben a törvényekben is a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a megnevezése szerepel. Most tehát a megnevezésnek a törvényből való kivétele miatt indokolt, hogy a másik két törvényben se nevesítve jelenjenek meg ezek a szervezetek, csak utalás legyen a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre.
Ennyiben tudnám összefoglalni ezt a rövid, néhány szakaszból álló, mondom, elsősorban jogtechnikai jellegű módosítást. Köszönöm, elnök úr. (Farkas Sándor jelentkezik.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas Sándor!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Kérdésem lenne. Lehet, hogy nem értem pontosan ennek a törvénynek a módosítását. Azt jelenti ez a törvénytervezet, hogy gyakorlatilag megszűnnek a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok vagy központok?
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm a kérdését. Távlatokban valóban ezt, illetve ennek a lehetőségét teremti meg, hiszen a 2118. számú kormányhatározatban szerepel az a feladat a katasztrófavédelem részére, hogy ezt a lehetőséget meg kell teremteni. Szeretném azonban megemlíteni, hogy úgy tűnik, hogy talán a kormányhatározatban szereplő határidő - 2007. január 1-je - nem lehet ilyen közeli. Hiszen mint önök is tudják, a közigazgatási szervekkel összefüggésben a - röviden szólva - regionalizálással kapcsolatos jogszabály-módosítás nem történhetett meg a szükséges többség hiányában, valamint a katasztrófavédelem megyei szervezetei nagyon jelentős szerepet játszanak a védelmi igazgatás rendszerében, és mindaddig, amíg megyei szintűek lesznek a védelmi bizottságok, addig tulajdonképpen talán nem lenne célszerű, hogy megtörténjen ennek a gyakorlati végrehajtása. Azt gondolom azonban, hogy a jogszabályi lehetőségek megteremtése mindenesetre célszerű. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.)
ELNÖK: Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha jól értettem az előbb, Farkas képviselőtársam kérdésére adott válaszát, ez azt jelenti, hogy a törvény erejénél fogva semmiféle megszűnésről nincsen szó, ameddig megye a terület, addig megye, ha már nem megye, hanem régió, akkor régió, és mind a kettőre igaz az a most rendezendő szabályozás, hogy a katasztrófavédelem területi szervezet. Magyarán tehát nem igényel külön törvénymódosítást ennek az igazgatási lépésnek a későbbi megtétele.
Itt és most azonban nekem egy életszerű kérdésem lenne. Ugyanezen kormányhatározat alapján előttünk van egy elég komoly, nagy törvénycsomag. Egyszerű a kérdésem: miért nem abban van mindez, tehát ez a mostani külön...
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A salátatörvényben, bocsánat, az úgynevezett salátatörvényben.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem tudtam pontosan idézni, de hogyha erről így ráismer, akkor arra gondolok.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Konyhanyelven szólva, igen. (Közbeszólások. - Derültség.) Valójában felmerült...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Bocsásson meg, ez az egyik kérdés. A másik, hogy ha már külön törvény, akkor mennyiben biztosított az összhang ezen törvény meg az ön által salátatörvénynek nevezett törvény között? A harmadik, hogy nem igazából értettem, mire vonatkozik a rugalmas együttműködés. Az indoklás kitér arra, hogy a különböző, a katasztrófavédelmi és más szervek közötti... Hogy is írják? "A javaslat megteremti a lehetőségét a védelmi igazgatás és a közigazgatás mindenkori rendszeréhez rugalmasan igazodó katasztrófavédelmi szervezet működtetésének.". Ez az előbb firtatott dolog lett volna, vagy pedig az, hogy ha jön az ár, akkor rugalmasabban együtt tudunk működni? Tehát most akkor mit is jelent konkrétan ez a rugalmasság, az lenne a kérdésem.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Igyekszem érthetőbben összefoglalni. Azt hiszem, talán egy szóval is lehetne válaszolni arra, hogy miért nem az úgynevezett salátajogszabályban történik meg mindez a módosítás. Ez valójában felmerült, azonban biztosan ismeretes önök előtt az a tény is, hogy a katasztrófavédelmi törvény elfogadása minősített többséggel történt meg az Országgyűlésben, így a módosítás elfogadása is minősített többséghez kötődik, míg az úgynevezett salátatörvényben - amely valóban ilyen jellegű, tehát elsősorban jogtechnikai, megnevezésbeli módosításokat tartalmaz - az egyszerű többséget igénylő jogszabályok szerepelnek, ezért nem lenne talán célszerű, hogy osztozzon a sorsában. Egyébként az összhang olyan tekintetben biztosított, hogy végül is mind a kettőnek a célja azonos, mint említettem.
Arra a kérdésére, hogy milyen összhangról van szó, azt tudom válaszolni, hogy mind a kettő igaz. Az előbb konkrétan a védelmi bizottságokat említettem meg, amelyek megyei szinten működnek, és azt hiszem, hogy ott az egyik főszerep a területi szervre, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságra hárul. Önnek azonban abban is igaza van, hogy bizonyos szakmai feladatok - röviden így mondjuk - felmerülnek, mint például amikor jön az ár, akkor bizony a mai ismereteink szerint a megyei igazgatóság keretében, sőt a helyi kirendeltségek útján olajozottabban volt biztosított a munka. Amennyire én ismerem a szakmai elképzeléseket, ennek távlatokban is meglesz a lehetősége, tehát azokra a jellegű feladatokra, amelyeket ott, helyben a közigazgatási szervekkel, a helyi polgármesterrel kell megoldani, változatlanul meglesz a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknek az a munkaszervezete, hogy a feladatokat a jövőben is el tudja látni.
ELNÖK: Ha jól értettem, azt mondta, hogy: "amennyire én ismerem a szakmai elképzeléseket". Ezt érthetem úgy is, hogy ön sem ismeri, úgy, mint mi? Mert ez a tervezet nekem arról szól, hogy valamit változtatni szeretnének, de nem tudják, hogy mit. Van itt egy nagyon fura mondat, azt mondja: "A ma hatályos törvény kötöttségei nem teszik lehetővé a mindenkori veszélyeztetettséghez és a valós kockázathoz igazodó szervezetkialakítást.". Ez a jogszabály a BM Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a meg nem nevezett "katasztrófavédelmi szerv" kifejezést használja. Azért legalább annyit tudnunk kellene, hogy mi az elképzelés az átalakításról, tehát hogy mi a cél ezzel az átalakítással. Mert egyet azért szeretnék minden képviselőbe - hogy kell ezt mondani? - beleültetni: hogy egy olyan struktúra, ahol nincs megfelelő hierarchia, nem fog működni. A katasztrófavédelemben nagyon szigorú hierarchiának kell lennie, és fel kellett volna vázolni, hogy mi lesz ez a hierarchia, mert nem volt véletlen, hogy az összes párt megszavazta a törvényt hat évvel ezelőtt, azért, mert hiányozott valami központi szerv. Majd az évek során kiderült, hogy a törvény megkerülésével tudunk csak feladatokat elvégezni, konkrétan az árvízvédelem teljesen ilyen volt, tehát ahhoz, hogy hatékonyan működjünk, meg kellett kerülni a törvényt. Most feloldjuk a kötöttségeket, de nem mondjuk meg, hogy mit szeretnénk csinálni. Ez abszolút nem megnyugtató. Úgyhogy akkor az a kérdésem, hogy ön ismeri-e az elképzeléseket, ha ismeri, akkor miért nem ismertették azokat velünk is? Azt gondolom, hogy anélkül, hogy tudnánk, hova akarunk eljutni, egy ilyen módosítást nem lehet elfogadni.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet arra, hogy pontatlanul fogalmaztam, talán nem így kellett volna megfogalmazni, hogy amennyire én ismerem. Én ismét arra akartam utalni ezzel a kifejezéssel, hogy a közigazgatás reformjának, amelyről az előbb már szóltam, a jogszabályi alapjai ebben az évben valójában nem tudtak megteremtődni. Erre utalt az a mondatom, hogy amennyire én ismerem, mert ehhez kötődik a katasztrófavédelem hivatásos szervezetének a kialakítása, hiszen az összehangolt területi munka csak így tud megvalósulni. Az egyik tehát előfeltétele a másiknak.
A katasztrófavédelem hierarchikus szervezete természetesen távlatokban is megmaradna. Itt is el lehet azt mondani, amit az előbb, az építésügyi törvény tekintetében, hogy tulajdonképpen kormányrendelet kidolgozása válik szükségessé, hogyha ez a jelen módosítás hatályba lép, hiszen természetesen nem maradhat úgy a katasztrófavédelmi szervezet, hogy ne lenne meghatározva a hierarchia és hogy milyen szervezet végzi ezeket a feladatokat. Ez természetesen folyamatban van, a kormányrendelet elfogadása azonban egy kicsit rövidebb időt vesz igénybe, tehát van remény arra, hogy a törvény hatálybalépésének az időpontjáig az is átmehet a szükséges egyeztetési fórumokon.
Természetesen változatlanul arról van szó, hogy a hivatásos katasztrófavédelemben létezni fog országos hatáskörű vagy más szóval: központi szerv, illetőleg létezni fognak területi szervei is, hiszen a törvény tervezetében ez így van megfogalmazva. Egyet nem lehet most megmondani, legalábbis az én kompetenciám arra nem terjed ki, hogy én most, a mai napon meg tudjam önöknek mondani, hogy a katasztrófavédelem területi szervei tekintetében hány területi szerv lesz, illetőleg hogy egynek mekkora lesz a területe. Én egyedül ebben gondoltam egy kicsi bizonytalanságot, illetőleg ennek a hatálybalépése tekintetében, hogy a jelenlegi szervezet vajon mikor tud megváltozni. Én mindössze ebben érzek bizonytalanságot, mert hiszen ennek, elnök úr, olyan feltételei vannak, mint hogy az Országgyűlés elfogadjon egy minősített többséget igénylő törvényt, ez is egy olyan feltétel, amelyről nem tudjuk, hogy teljesül-e; aztán a következő feltétel az, amit annyiszor emlegettem, a közigazgatási szervezetnek a regionalizálása, mert hiszen azzal összhangban tud megtörténni a mostani megyei igazgatóságoknak nevezett szervek régió szintre emelése. Azt szeretném azonban kérni a tisztelt bizottságtól és a tisztelt elnök úrtól is, hogy abban tessenek egyetérteni a minisztérium álláspontjával, hogy ha mondjuk egy minisztériumi főosztályvezető most felelősséggel nem is tudja megmondani, hogy hány területi szerve lesz majd katasztrófavédelemnek az átalakulást követően, ennek ellenére annak a lehetőségnek a jogi alapjait, hogy megkezdődjék majd ennek a kidolgozása, már most meg kell teremteni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megpróbálom értelmezni ezt a részét, és akkor továbbadom a szót.
Előttünk van egy törvénymódosítás, amely kétharmados. Se a jobb, se a bal oldal nem rendelkezik a jelenlegi helyzet elemzésével - a minisztérium nyilván rendelkezik vele, mert valamiért eldöntötte, hogy meg kell változtatni. Tehát azért valamit mondani kellene egy hat éve működő törvényről, hogy ezért meg azért meg amazért kell megváltoztatni, utána meg kell mondani, hogy mit akarok elérni, és így tudom meggyőzni a képviselőket - legalábbis engem -, hogy ha tudom, mi a cél, és hogyha jó a cél, akkor az ember tudja támogatni. Az a kérdésem, hogy ha van egy tervezet, egy kormányrendelet-tervezet, azt el tudja-e nekünk küldeni, amikor hazamegy az irodájába. E-mailen el tudja küldeni, hogy legalább mire a vita elkezdődik, meglegyen a képviselőknek, hogy mi a terv? A másik kérdés, hogy van-e önnek vagy a tárcának egy helyzetértékelése, amit szintén ide tudna adni, arról, hogy miért kerül sor a változásra. Ha ezt a kettőt ideadja, akkor, gondolom, a képviselők legalább a parlamenti ülésig tudnának tájékozódni. Az lenne tehát a kérésem, hogy ezeket küldje el nekünk. (Molnár Béla jelentkezik.)
De még van kérdés a képviselő urak részéről, úgyhogy várjuk meg, hogy a képviselő urak mit kérdeznek, és kérem, hogy aztán válaszoljon.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az az igazság, hogy a kérdésem inkább költői kérdés lesz, mert én úgy érzékelem - és ennek a megerősítését kérném -, hogy eddig ezt a területet egy törvény korrektül lefedte, hogy jól vagy rosszul, azon lehet vitatkozni, most viszont egy olyan törvénymódosítást látunk, amelynek a kapcsán ön kimondta, hogy majd kell még egy kormányhatározat is. Ez az én olvastomban azt jelenti, hogy a törvényt legyengítjük, a törvény nem lesz komplett, teljes, hanem azt egy kormányhatározat fogja kiegészíteni. Magyarul egy Országgyűlés által szabályozott területet kiveszünk az Országgyűlés alól, és a kormány saját hatáskörében fogja meghatározni a dolgokat. Ez ennek az olvasata.
A másik viszont az, hogy ön sokszor mondtam, hogy a regionális szervezetek felé megyünk el, annak a lehetőségét teremtjük meg. Legjobb tudomásom szerint az Országgyűlés megerősítette a megyerendszert, és nem fogadta el a régiók kialakítását. Ha viszont az Országgyűlés nem fogadta el a régiók kialakítását, nem látom indokoltnak, hogy bármely szervezet, akár a katasztrófavédelem kapcsán is az Országgyűlés akaratával ellentétben induljunk meg, és régiókba szervezett dolgokat csináljunk. Én ezért nagyon furcsállom ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.)
ELNÖK: Andor!
DR. NAGY ANDOR (Fidesz): Ez a környezetvédelmi bizottság ülése, és olyan dolgokról beszélünk, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a környezetvédelemhez - de nem tudunk mást tenni. Hiszen az élet nem olyan, hogy az embernek csak egy szemüvege van, és mindent a környezetvédelem alapján néz, hanem egy kicsit bonyolultabb. Úgy jöttünk ennek a napirendi pontnak a tárgyalására, hogy hajlottunk arra, hogy megszavazzuk, mert ha jól értettük, ha szigorúan csak a környezetvédelmi illetékességet nézem, akkor az még elfogadható is lenne. De a vita alapján már ott tartunk, hogy a jelenlegi felkészítésünk hiányosságai meg a mostani vita miatt nem tudjuk ehhez a szavazatunkat adni. És, kérem, ne értse félre, nem azért nem tudjuk a szavazatunkat adni, mert mint ellenzék kötözködni akarunk, hanem mert úgy érezzük - amint az a felszólalásokból, hozzászólásokból is kiderült -, hogy ez az ügy nem tart ott, hogy nyugodtan azt tudjuk rá mondani, hogy ez így rendben van.
Azt javasolnám, hogy vagy vegyük újra napirendre, vagy..., aztán nagyon sokáig az időt se húzzuk, mert egy és negyed órája itt vagyunk, de olyan formában, ahol most tartunk, nyugodt lelkiismerettel mi ezt nem fogjuk tudni támogatni.
ELNÖK: Azt gondolom, a bizottságnak az a dolga, hogy teljesen áttekintse a dolgot, de a katasztrófák zöme a környezetvédelemmel kapcsolatos: a vegyi, a vízi katasztrófák, úgyhogy szerintem ez nagyon súlyosan érint minket. Én azt gondolom, nagyon sokat megtudtunk. Nincs ez előkészítve. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.)
Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Egy nagyon rövid megjegyzés, mindössze azért, hogy megnyugtassam önöket. Az indoklás egyértelműen rögzíti, milyen kormánydöntés a kiindulópontja a mostani tervezetnek. Csak mert elhangzott itt, hogy az Országgyűlés szándékával ellentétben, mondom, hogy nem, az Országgyűlés többsége a regionalizáció irányába kíván menni. Hogy a szükséges többség nem volt meg, legfeljebb ezzel magyarázható, hogy megmaradt a megyerendszer, és nem arról van szó, hogy az egyfajta megerősítést kapott az erre vonatkozó szavazások során. Köszönöm.
ELNÖK: (Zsigmondné dr. Zielinsky Erikának:) Parancsoljon!
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Én egyébként nagyon csodálkozom azon, hogy az előterjesztésnek ilyen a megítélése, hiszen abban, illetve a törvénymódosításban tulajdonképpen arról van szó, hogy a jövőben a katasztrófavédelem hivatásos szerveinek a neve, a megnevezése nem fog szerepelni a törvényben, csupán ezt szabályozza ez a néhány szakasz. Ennek a jogtechnikai indokai mellett beszélgettünk az egyéb indokokról, illetve arról, hogy a jövőben merrefelé haladhat ez a szervezet, annak a lehetséges átalakítása, anélkül, hogy a feladat rendszere vagy a feladatok minőségi ellátása bármennyit változna, sőt inkább arra törekszik a tárca, hogy a feladatok lehető leghatékonyabb ellátását szervezze meg, még az előterjesztés, a törvénytervezet indokolásában is szerepel ez a törekvése. Ezekből a szakaszokból, ezekből a jogszabály-módosítási szakaszokból véleményem szerint nem olvasható ki olyan szándék vagy olyan szabály, amely a mostani hatékony feladatellátást és szervezetrendszert egy tollvonással megváltoztatná, csupán egy esetleges lehetőségét teremti meg ennek, hogyha már a szervezet konkrét megnevezése nem szerepel a törvényben, abban az esetben a jogszabály-módosítások nem lesznek talán olyan gyakoriak, ha egy-egy tárca megnevezése módosul, akkor abban az esetben nem kell mindjárt törvényt is módosítani. Korábban egy ilyen típusú jogalkotás volt, most pedig az úgynevezett salátatörvény is - amelyet többször felemlítettünk itt, részemről is megemlítésre került, mások részéről is - ugyanezt a célt szolgálja, csak abban több jogszabályról, több ágazatról van szó, itt pedig külön szerepel egy ágazat. Én teljesen korrektnek tartom a tárca részéről, hogy ehhez háttérként azt a tájékoztatást teszi hozzá, hogy olyan nagy jelentőségű ez a feladatrendszer, annyira érinti a lakosságot, a településeket, hogy minősített többséget igényel az ezekben való döntés. Azt gondolom, hogy maguk a jogtechnikai jellegű megoldások, módosítások ugyanakkor nem olyan súlyúak, hogy ilyen végzetes következtetéseket lehetne azokból levonni, mint amilyen itt az előzőekben elhangzott.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy ha a katasztrófavédelem rosszul működik az végzetes következményekkel járhat. Ez egy technikai jellegűnek tűnő törvénymódosítás, amely nagyon komoly tartalmat fed el, ami nincs végiggondolva - ennyi.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Ha nincs több kérdés, hozzászólás (Senki nem jelentkezik.), akkor kérem, hogy aki a katasztrófavédelmi törvény módosítása tárgyában benyújtott T/1309. számú törvényjavaslatot támogatja, az szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc nem.
A bizottsági előadó és a kisebbségi véleményt ismertető képviselő kijelölése
Előadót kell választanunk. Ki lesz az előadó? (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Az előadó Orosz Sándor. Ki lesz a kisebbségi előadó? (Dr. Nagy Andor: Kell kisebbségi?) Én elmondanám, ha bevesztek a buliba. (Derültség. - Helyeslés az ellenzéki képviselők soraiban.) Köszönöm szépen.
ZSIGMONDNÉ DR. ZIELINSKY ERIKA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen.
ELNÖK: Holnap lesz a következő ülés.
November 22-én, 10 órakor a mezőgazdasági géntechnológia, elsőgenerációs GM-növények címmel nyílt nap lesz a Felsőházi teremben, amelyre mindenkit szeretettel várunk.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Elnök úr, nem lehetne olyan javaslatot tenni, hogy ha már hétfőn van ülésünk, akkor nem lehetne hétfőre áthozni legközelebb a többi témát?
ELNÖK: Hétfőre mindig azt tesszük, ami szorít, tehát amit muszáj megcsinálni, mert mindenki frakcióülésre menne. Jövőre majd már nem így lesz, jövőre, remélem, nem lesznek hétfői ülések, de a módosítók miatt muszáj.
Hozzáteszem, hogy ezt a napirendi pontot tárgyalhattuk volna holnap is, mert közben a házbizottság áttette máskorra - nyilván őnáluk is gondolkodtak, és a katasztrófavédelmet a jövő hétre tették át. Nem tudok jobb megoldást. Csak a plenárishoz tudunk igazodni, mindenki ezt teszi. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 54 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese