KORB/14/2006.
(KORB/14/2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2006. november 21-én, kedden 13.00 órakor
a Képviselői Irodaház 562. sz. tárgyalójában
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/45. szám) (Általános vita) *
Dr. Lenkovics Barnabás szóbeli kiegészítése *
Dr. Takács Albert szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények *
Dr. Lenkovics Barnabás válaszai *
Dr. Takács Albert válaszai *
Határozathozatal *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. *
szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1308. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/45. szám) (Általános vita)
2. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/1145. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4. Az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1308. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Molnár Béla (KDNP) Császár Antalnak (Fidesz)
Dr. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
Dr. Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese
Csuka Mária (Pénzügyminisztérium)
Juhász Mária (Pénzügyminisztérium)
Dr. Daczi Diána (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 05 perc)
Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása
KATONA KÁLMÁN (MDF), az ülés levezető elnöke, továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Szeretettel köszöntöm a körünkben megjelent dr. Lenkovics Barnabást, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és dr. Takács Albert urat, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesét. Köszönöm szépen, hogy eljöttek. Üdvözlöm a megjelent szakértőket, a minisztériumok képviselőit és az érdeklődőket.
Két napirendet küldtünk ki, az első napirend az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tevékenységéről szóló beszámoló. A második a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat ránk tartozó módosító indítványainak megtárgyalása, harmadik a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása és az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. Egyebek között nem javasolt senki semmit. Megkérdezem, hogy van-e most javaslat. Nincs. Akkor megkérdezem, hogy ki ért egyet a napirendi javaslattal. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirenddel kapcsolatban megkérdezem a megjelent biztos urakat, hogy ki kíván előzetesen szólni. Parancsoljon!
Dr. Lenkovics Barnabás szóbeli kiegészítése
DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekünk mint az emberi jogok oltalmazóinak két kiemelt bizottságunk van, az emberi jogi bizottság és az alkotmányügyi bizottság, azonban a tényleges gyakorlati munkánk alapján az egyik legkedvesebb és legközvetlenebb bizottságunk az a környezetvédelmi bizottság azon egyszerű oknál fogva, hogy a hozzánk érkező évi 5-6 ezer panasznak több, mint egytizede kifejezetten környezetvédelmi tárgyú, másfelől meg azért, mert ez a bizottság az az egészségügyi bizottság mellett, amelyik igényli is, több esetben igényelte is a munkájába a közvetlen bevonását az ombudsmanoknak. Egy-egy nagyobb horderejű ügy napirendre tűzésével és részletes megvitatásával egy szoros munkakapcsolat alakult ki ezen bizottság és az ombudsmanok között.
Ezt azért is szerettem volna előre bocsátani, mert a bizottság jelentős hányadában megújult, miközben az ombudsmanok a régiek, de remélem, hogy ez a szoros munkakapcsolat még ebben az évben és a jövő évben közöttünk fennmaradt és aztán távolabb előretekintésben nem nyilatkozom, tekintve, hogy jövő év június 30-ával lejár a hatéves ciklusunk és új ombudsmanokat kell majd választania az Országgyűlésnek.
A 2005. évről szóló beszámolónkról általánosságban itt nem beszélnék, tekintve, hogy az emberi jogi és az alkotmányügyi bizottságnak az a fő profilja, itt szorosan a szakmához, a szakterülethez kötődő ügyeket említeném meg és ezeket is tulajdonképpen csak felsorolásszerűen és aztán bármelyikkel kapcsolatban, ha kérdés lesz vagy észrevétel, azt nagyon szívesen fogadjuk.
A 2005-ös évben a legfontosabb, a környezetet érintő vizsgálataink az első helyen is említve, a zajjal voltak kapcsolatosak. Talán ez az előző évekhez képest egy kuriózum. Többféle panaszfajta is volt ezzel kapcsolatos, így például a vendéglátóhelyek működése, majd az utcai és szabadtéri rendezvények lakókörnyezetre gyakorolt negatív hatásai. Külön megsűrűsödött a közlekedési eredetű zajpanaszoknak a száma. Itt elegendő példaként megemlíteni a Nyugat-Dunántúl észak-déli közlekedési folyosóvá alakulását, ott a 84-es, 86-os utak vannak, ahol az osztrák fizetős autópálya egy jelentős része, kamionforgalma átterelődött magyar, nem kamionok alá tervezett, nem biztonságos útvonalakra és ott nem is csak zajhatás van, hanem súlyos rezonanciahatás van és egészségkárosító is. Épületekben, lakásokban anyagi kárt is okozó hatása van, de ugyanitt meg kell említenem: a 2005-ös év kiemelt ügye volt a budapesti légifolyosók átrendezése és a repülőgépek által okozott zajhatás, amely még megtetézte a szó szoros értelmében az egyébként is zajjal túlterhelt fővárost. És végül, de nem utolsó sorban említem meg, hogy ahogyan nő az állampolgárok zajterhelése, úgy fokozódik az érzékenységük a zajhatásokra, és eljutott abba a fázisba, amikor a hajnali harangszót, sőt általában a harangozást és egy panaszos külön a toronyóra negyedóránkénti ütéseit is panaszként sérelmezte. Nagyon szomorú ez a dolog, mert az utolsó csepp utáni csepp a pohárban, miközben az egész pohárral van a probléma, akkor ez így csapódik le.
És nem új, de konstans, szintén még mindig a zajhoz is kapcsolódó probléma a telephely-engedélyezés, ipari szolgáltató vállalkozások megnyitása, telepítése lakóövezetben. Illetőleg, ami szintén nem új és változatlanul elszomorító jelenség az állattartás panaszolása környezetvédelmi okokból, részben zajhatás miatt, de részben bűzhatás és egyéb közegészségügyi, többnyire mondvacsinált panaszok ezek. De figyelemre méltó, hogy az, ami évszázadokon keresztül természetes közeg volt, egy élettér volt egy faluban, az most környezeti okokból elviselhetetlenné kezd válni, illetve egyre több állampolgár panaszolja ezeket.
Még megemlítem, mert nagyon különös, több irányból is furcsa panasz volt a Citadella, az odavezető turistaautóbusz-forgalom, illetőleg az ott havonta egy alkalommal megrendezett motoros találkozó. Itt megemlítem azt is, hogy a turistabusz-forgalmat mint tűrési kötelezettséggel ajánlottuk az ott élők figyelmébe, magasabb rendű érdek az idegenforgalmi érdek és a fővárosnak, országnak ehhez fűződő érdeke. Ugyanakkor semmi nem indokolja azt, hogy éppen ott, ugyanabban a nagy buszparkolóban havonta egyszer hatalmas motorokkal országos találkozót rendezzenek és tömeges felvonulásokat tartsanak. Itt ehhez kapcsolódóan külön is megemlítem, hogy a motorok egy része kifejezetten fokozott hanghatás céljára át van alakítva és aztán ennek a közlekedésbiztonsági, műszaki ellenőrzése nem megoldott, mert a vizsgán átmegy úgy, hogy nem buherálják meg, majd utána igen, hogy nagyobb zajhatást érjenek el. Teljesen abszurd a dolog. Miközben az állampolgárok túlnyomó többsége fokozottan érzékeny a zajra, azonközben egyes ezt élvezik, hogy másoknak ilyen ártó szándékkal ilyen kárt okoznak.
Természetvédelmi területről két dolgot említek meg. Az egyik, amikor éppen azt panaszolják állampolgárok, hogy önkormányzat belterületbe sorolással éppen zöld területet kíván csökkenteni vagy beépíteni, akkor két érdekes ellenkező tárgyú panaszunk volt, amikor ártéri területen panziót, üdülőt kívánt nyitni állampolgár és megtiltották neki. Itt az ombudsman abba a sajátos helyzetbe került, hogy el kellett utasítania az ilyen panaszokat és éppen arról meggyőzni ezt az állampolgárt, hogy többféle okból se szorgalmazza és erőltesse se a természetvédelem, se az árvíz miatt, hogy éppen ott kezdjen vállalkozásba.
Külön megemlítem a parlagfű-problémát, mert ahogy ez széles körű sajtónyilvánosságot kap és sajtóvisszhangja van, úgy egyre több panasz érkezik helyi jegyzőkre, polgármesterekre, hogy nem tesznek eleget a törvényi kötelezettségeiknek. Ezeket mi akkor a törvény betartására próbáljuk meg rábírni és szorgalmazni. Ugyanakkor a parlagfű többnyire a nevét is onnan kapta, ott van, ahol parlag van és a parlagfű elleni védekezésnek a leghatékonyabb módja az volna, ha megművelnék ezeket a területeket. És különösen érzékeny a probléma azért is, mert a megbírságolt vagy éppen meg nem bírságolt és nem is kötelezhető 70-80 éves özvegyasszonyokat mint földtulajdonosokat azért nem bírságolja a jegyző, mert szociálisan lehetetlen helyzetbe hozná és inkább szociális munkásaival önkormányzati pénzen végzi el humanitárius okokból. Ezt csak úgy megjegyzem tehát, hogy egy-egy jogi szabályozás és jogi kényszerítő eszközök szabályozása, szankciós kör, szélesebb hatásvizsgálat esetén talán másként születne meg és más megoldások születnének. Mert ha végrehajthatatlan egy törvény, akkor nem biztos, hogy jó. Itt megjegyzem még, hogy az új Magyarország nemzeti fejlesztési tervnek a vidékfejlesztési részében nagyon sok olyan programpont van, amely környezetvédelemmel, öko-, biogazdálkodással összefüggő, arra fejlesztési forrásokat is csoportosít vagy ígér, hogy ez az irány talán jobb lenne a parlagfű elleni védekezés céljára, mint a bírságolás, szankcionálás, kényszerítés.
Külön itt megemlítem a Natura 2000 programot, mert ez egy új, nagy volumenű változást hozott és igen sokan panaszolták a bekerülésüket ebbe a programba és az ingatlantulajdonukra a program kiterjesztését. Itt külön ismeretterjesztő, felvilágosító feladat hárult ránk, hogy ez semmiféle veszélyt nem jelent első menetben, sőt néhány ügyben az is előfordult, hogy azt sérelmezte panaszos két esetben, hogy őt kihagyták. Mert attól remélt esetleg olyan forrásokhoz, pályázatokhoz hozzáférést, ha ő is bekerül. Ez egyébként a jó példája volt az érvelésünknek a jövő generáció érdekeire kiterjesztésnek, mert ez a program ilyen szempontból is ígéretes.
És végül egy utolsó ügy. Vannak megszállott emberek, akik védett állatfajokat, madarakat tartanak és tenyésztenek, ölyvek, héják, sasok és ezen nemzetközi cserekapcsolatban állnak egymással. Ajándékba kapott Németországból egy magyar madarász egy ilyen gyönyörű szép példányt, keltetőben keltetett, soha szabadban nem tartózkodott madárról volt szó és a természetvédelmi hivatal őt megbírságolta és Németországba visszavitelre kötelezte, mert nem kért előzetesen engedélyt a behozatalra. És most ez még egy folyó ügy, még vitában vagyok a Környezetvédelmi Minisztériummal, mert a betű szerinti jogalkalmazás szerint ugyan neki formálisan igaza van, tartalmilag azonban egyáltalán nincs igaza. Azóta már itt belföldön továbbtenyésztette ezt a madárfajt, amiből összesen öt darab van Magyarországon és még várható, hogy ennek eredményeként még vissza is kerül a természetbe. Ezt mint kuriózumot szerettem volna a védett állatfajjal kapcsolatos panaszra példaként említeni. Köszönöm a figyelmet és beszámolónk alapján vagy attól függetlenül is kérdést, javaslatot szívesen fogadok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Takács úr!
Dr. Takács Albert szóbeli kiegészítése
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Tisztelt Bizottság! A környezetvédelem természetszerűleg nekem is szívügyem, magánemberként, jogászként is környezetvédelem alapjogi, emberi jogi rejtelmei régóta foglalkoztatnak, a sors azonban úgy hozta, hogy az én tevékenységi körömben viszonylag kis számú, kifejezetten környezetvédelmet érintő ügy tartozik, ezért nagyon-nagyon röviden szeretnék egy kis áttekintést adni mégis azokról a más típusú ügyekről, amelyekkel az elmúlt évben én foglalkoztam.
Első helyen említeném az adó- és pénzügyekkel kapcsolatos panaszokat, amelyeknek részletezés nélkül a közös jellemzőjük az, hogy általában ezek a panaszok nem megalapozottak, illetőleg az ombudsman nem tud velük mit kezdeni. De abból a szempontból mégis figyelemre méltóak, hogy az állampolgár minden közteherviselés keretébe tartozó állami akciót a megsarcolásának, vagyona csökkentésének érez, és ez a fajta emocionális szembenállás motiválja a panaszoknak a nagyobbik részét. Büntető nyomozási és büntetés-végrehajtási ügyekkel kapcsolatban 2005-ben különösebb problémákat nem lehetett tapasztalni. A szokásos panaszok, a rendőrség késedelmes, nem elég eredményes eljárásával álltak elsősorban összefüggésben és rendszeresen előfordulnak a hozzátartozóval vagy a védőügyvéddel való kapcsolattartás módját kifogásoló panaszok is. Az eljárások lassúak, elhúzódnak, és ennek megfelelő indokát nem lehet találni, ezért minden egyes ilyen esetben a tisztességes eljáráshoz való jognak, mint a jogbiztonság elemének a sérelmét meg szoktam állapítani. Hangsúlyozottan szerepeltek az elmúlt évi tevékenységben a gyermeki jogokat érintő kérdések, annál is inkább, mert ez év elején az ENSZ illetékes bizottsága Magyarországot is meghallgatta, megvizsgálta ebből a szempontból és számos, elsősorban gyermekjóléti intézményeket érintő kifogást fogalmazott meg.
A gyermeki jogokhoz szorosan kapcsolódó terület az oktatási panaszok, amelyek szempontjából az elmúlt év egy kicsit hangosabb, egy kicsit mozgalmasabb volt, hiszen nyáron a kétszintű érettségi bevezetésével kapcsolatos problémákra mindannyian emlékszünk és ezzel összefüggésben is számos kifogás, panasz érkezett hozzám. A megállapításaim lényege az, hogy abban az esetben is, ha végül is tényleges emberi jogi sérelem, alapsérelem nem következik be, de ennek a veszélye fennáll a jogi szabályozás miatt, mint ahogy ez a kétszintű érettségi bevezetésénél is előfordult, akkor az alkotmányos visszásságot meg kell állapítani. Az elmúlt évben foglalkoztam külföldiek panaszaival, hál' Istennek ezek viszonylag kisebb mennyiségben fordultak elő. Érdekes azonban és érdemes felfigyelni arra a problémára, amelyet a lengyel ombudsman a magyarokat némileg megelőzve és szerintem egy kicsit eltúlozva exponált. Ez pedig az állampolgárok külföldi munkavállalásának a kérdése. És a lengyel ombudsman külön segítő intézmények kiépítését szorgalmazza. Nyilván a magyar munkavállalási kedv nem növeli meg az angol munkavállalási kedvet. De hogy a jogalkotó és a döntéshozó ne mindig az események után botorkáljon, érdemes megfontolni egy ilyen intézményesített formának a jogszabályban való rögzítését a külföldön dolgozó állampolgárok kinti jogvédelmének erősítésére.
Ami leginkább az én ügycsoportomban a környezetvédelmi bizottság ügykörébe és kompetenciájába tartozik, ezek az önkormányzati hulladékgazdálkodással kapcsolatos ügyek, amelyeknek a kezelése, megítélése 2005-ben sem lett jobb, mint az elmúlt időszakban. A hulladékgazdálkodási jogszabály számomra az alkuban létrejött jogszabálynak a tipikus példája, ahol a különféle gazdálkodási, politikai és másfajta érdekek oly mértékig átalakították a jogszabályt, hogy abban eligazodni rendkívül nehéz. A szokásos sirámokat elmondva, a mai napig sem világos, hogy a hulladékkezelési kötelező közszolgáltatást ki kénytelen igénybe venni és milyen hulladékfajtára kell igénybe venni. A díjfizetés módja, a díj összetétele, hogy milyen komponensekre legyen figyelemmel, szintén hagy a mostani szabályozásban is kívánni valókat maga után. Ez odáig még rendben való lenne, hogy egy gazdálkodó szervezet vagy egy önkormányzat bizonytalan ezekben a kérdésekben, de tudok olyan ügyről, amikor a versenyhivatal foglalkozott azzal, hogy a kötelező közszolgáltatás teljesítése hogyan történik, miközben éppen azért van a közszolgáltató monopolhelyzetben, mert ott nincs verseny. Eleve abszurd a dolog. De egy ennél is abszurdabb dolog a magyar jogállamiság letéteményesénél a bíróságnál előfordult eset, amikor a hulladékkezelési díjnál szakértő kirendelésével polgári perben vitatták a díj mértékét, miközben ez önkormányzati rendeletben meghatározott díjtételt jelent. Tehát ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy meglehetősen nagy zavar látszik a hulladékgazdálkodási törvény alkalmazása kapcsán, amelynek problémái és következményei beláthatatlanok. Ha ezek az ügyek bírósági útra terelődnek, mint ahogy ez egyre gyakoribb, ez azt jelenti, hogy egy-egy településen minimum öt évig függő helyzet van, hogy most azt a nyomorult szemetet végül is ki szállítja és milyen kondíciók mellett, és ez annak a fajta integrált koncepciónak, hogy itt legyenek regionális lerakók, meg hulladékhasznosítás, ennek nyilvánvalóan ellentmond. Tehát feltétlenül át kellene gondolni ezt a kérdést akár még olyan módon is, ahogy annak idején 1949-ben Németországban a bonni alaptörvény megszületett, hogy az alkotmányozó atyákat bezárták egy kastélyba és akkor jöhettek ki, amikor megvolt a normaszöveg. Ellenkező esetben ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a különféle lobbiérdekek nyomására ismét olyan jogszabály születik, ami csak rosszabb lesz. Egyébként ez tipikusan az az eset, amikor rosszabb lesz, mert a hulladékgazdálkodási 1995-ös első szabályozás, még ha rövidebb is volt, szerintem sokkal egyértelműbb előírásokat tartalmazott, mint a ma hatályos Hgt.
Végezetül a környezetvédelem intézményrendszerével, szankciórendszerével, garanciáival kapcsolatban egy humoros esetet szeretnék megemlíteni, amely a rendőrség működését érinti. Ez is egy olyan panasz volt, amiben a csendháborítást, az éjszakai zajt kifogásolták. Ez azonban egy sűrűn lakott lakóövezetben egy magánházból érkezett, - nemcsak a Harley-Davidson hangosak, hanem a Nakamici hifitornyok is elég nagy hangerőre képesek - hogy ott iszonyatos zaj van. És a rendőr a csendháborítást úgy előzte meg, hogy átmászván a kerítésen, lekapcsolta a háznak a központi áramelosztó rendszerét. Majd ezt követően, amikor a feljelentését megtette, az önkormányzati hatóság nem csinált az ügyben semmit, tehát a kétféle szerv között az eljárásokat tekintve nem volt kifogástalan az együttműködés.
Összefoglalásképpen azt szeretném mondani, hogy ez alatt a kicsi idő alatt, ami még nekünk hátra van, a magunk eszközeivel a magunk területén vagy annak a peremén mindent el fogunk annak érdekében követni, hogy a környezethez való jog, mint alapvető jog, ne csak a jelszavak szintjén, hanem a tényleges gyakorlatban is az őt megillető helyre kerüljön. És ezt bizonyos, olykor mondva csinált más alapjogok vagy alapjoghoz hasonló jogi előírások ellenében is meg fogjuk tenni, mert a környezethez való jogot valóban egy olyan fundamentális jognak tartjuk, mint amilyen a szabadságjogok világában az élethez és az emberi méltósághoz való jog. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen a beszámolót. Megkérdezem a képviselő urakat, hogy ki akar kérdezni vagy véleményt mondani. Nagy Andor.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót elnök úr. Nagyon röviden szeretném értékelni az ombudsman rendszert. Én azt gondolom, hogy Magyarországon jól döntöttünk, amikor elhatároztuk, hogy bevezetjük ezt a rendszert. Ha jól tudom, nem mindegyik volt szocialista országban működik ez a rendszer. Voltak nagy viták annak idején is, emlékszem, hogy milyen formában jöjjön ez létre, egyáltalán bevezessük-e, de ennyi év után, úgy gondolom, hogy ezt ki lehet jelenteni, hogy ez egy hasznos, jól működő és bevált rendszer volt. Ahogy Takács Albert is említette, itt is mindig felmerül, hogy kell-e bővíteni az ombudsmanok számát. Lengyelország más, mint Magyarország, ha jól tudom, ott majdnem hárommillióan dolgoznak külföldön, de biztos, hogy kétmilliónál több ember. Magyarországot ez a probléma nem érinti, de emlékszem azokra a vitákra, amelyek abba az irányba visznek el bennünket, hogy hozzunk-e még létre valami más ombudsmant. Ezeket a vitákat most nem akarom itt persze mélyebben megvizsgálni.
Szeretném megköszönni az önök munkáját. Látszik ebből a jelentésből is, hogy számos olyan dologgal foglalkoznak, amely fontos az állampolgároknak és nekünk törvényalkotóknak is. Felhívják jó pár olyan dologra a figyelmet, ami lehet, hogy elsikkadt volna.
Említette majdnem tanár urat mondtam, mert tanárom volt az egyetemen Lenkovics Barnabás elnök úr, hogy a zajjal kapcsolatos panaszok kerültek az első helyre, hogy ha a 2005-ös jelentést megnézzük. És azt szeretném megkérdezni, hogy lát-e valamiféle tendenciát az elmúlt évek tapasztalatai alapján, amin már látszik, hogy kibontakozóban van és oda kell rá figyelnünk. Voltak már ezzel kapcsolatban panaszok, és a zaj ilyen lehetett, talán az előző évi jelentésben ez nem játszhatott ekkora szerepet, már csak a légi folyosó miatt sem. És itt kérdezném meg azt, hogy a Sziget Fesztivállal kapcsolatban voltak-e emlékezetes panaszok, és arra is rá szeretnék kérdezni, hogy az ombudsmani eljárásban, amikor egy panasznak helyt adnak, annak van-e jogkövetkezménye. Ha jól emlékszem, az ombudsman nem szankcionálhat, arról szeretnék néhány dolgot hallani önöktől, hogy mihez van joguk. Látom a jelentésből, hogy gyakran kikérik a szaktárcák az ombudsman véleményét törvénymódosítás kapcsán és érthető módon a munkájuk során, ha olyan tapasztalnak, önök is tesznek javaslatot jogszabályalkotásra. Köszönöm.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót elnök úr. Egyike vagyok annak a néhány képviselőnek, aki a megelőző ciklusban is már abban a helyzetben lehetett, hogy környezetvédelmi bizottsági ülésen találkozhatott önökkel. De körbenézek és négyen vagyunk talán ebben a kivételezett helyzetben, ezért is fogalmaznék úgy, hogy nem a környezetvédelmi bizottságnak szóló valamilyen marketingfogás a környezeti ügyek, állampolgári ügyek biztos általi kezelése. Ekként működnek és ezen közvetlen tevékenységükön túlmenően is ennek egyéb helyeken is jelét adták.
Viszont, hogy több alkalommal is találkoztunk, és több év beszámolója is szerepelt itt, persze azért mindig örülök, hogy más is abban a helyzetben van, mint én a fogadóórákon, hogy igazából sok mindenen nem tudunk segíteni. De egyre gyakrabban jelent meg, és ezt őszintén szólva nagyon fontosnak érzem a mostani beszámolóban is, hogy elmagyarázták az állampolgárnak, hogy neki azért vannak dolgai is. Tehát én érzékelek egy folyamatot, miközben egyetértek Nagy úrral az alkotmányos intézmények fontosságára és beváltságára vonatkozó álláspontjával, ez úgy egy picit a helyére is került, tehát az esetekben úgy nézett ki, hogy aki odafordult, annak csak igaza lehetett. Túl a jogok védelmén sokkal összetettebb jogvédelem, amit ellátnak és ezt - félreértés ne essék - kifejezetten dicsérőleg akarom mondani, bár nem hiszem, hogy van jelentősége, hogy dicsérem önöket, hiszen a munkájuk kiváló, de valóban annyira összetett az élet, hogy az egyik vagy másik igazság hangoztatása félreviheti magát a jogéletet is egyébként. És ezt azért mondtam el, mert tényleg kiváló példa ez a védett fajokkal kapcsolatos túlzás. Igen, a magyarországi környezetvédelmi, természetvédelmi jogalkotás folyamata is egy fejlődésen ment keresztül. Lassan-lassan el kell foglalni az őt megillető helyét. Ez egyébként egy kitüntetett hely. Egy picit talán e kitüntetett hely fölött is próbáltuk védeni és látnivalóan ez időnként akár az eredményre is károsan visszaható rossz szabályozást is eredményezhetett vagy rossz gyakorlatot is involválhat. Ezért is fontos, hogy ez a folyamat így zajlik, mert igen, ennek kell, hogy visszahatása legyen a magyar jogalkotásra. Annál is inkább tartom fontosnak erről szólni, mert ugye folyamatosan napirenden van az állam szerepe. Miben milyen feladatot vállalhat, tud ellátni? Azt gondolom, hogy jó néhány olyan területe van az életnek, a környezet- és természetvédelmet azt gondolom, hogy példaként hozhatjuk, ahol talán az eljárásokat és az értékeket újragondolva más eljárásokat kellene inkább alkalmazni az értékeink fel nem adása mellett. És erre jó tapasztalatokat tudnak szolgáltatni az évenkénti ombudsmani jelentések.
És ez vonatkozik a hulladékgazdálkodási törvénnyel kapcsolatosan a Takács úr által elmondottakra is. Őszintén, megütötte azért a fülemet, Lenkovics úr, hogy végrehajthatatlannak nevezte a növényvédelmi törvénynek a parlagfűvel kapcsolatos dolgait, miközben azzal a részével abszolút nem vitatkozom, hogy természetesen a legjobb eszköz, tehát nem a bírság, hanem például adott esetben olyan gazdálkodási technológiáknak az elterjesztése, akár támogatással is, de érdekelne, hogy ez a vélemény egészen konkrétan min nyugszik. A másik pedig, hogy mi a véleménye például arról a megfontolásról, hogy szerintem szigorú szankciók fenntartása mellett további olyan eszközöket alkalmazna az állam, hogy például a parlagfű egyik legnagyobb területe az építkezések, beruházások. Az az igazi terület. Hogy kötelező közbeszerzési előírás legyen a parlagfű-mentesen tartás. Mi erről az egyébként nem általam kitalált, de szerintem is fontosnak ítélt dologról a véleménye?
Őszintén szólva örülök, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésén önökkel beszélgethetünk évente legalább egyszer, és abban is biztos vagyok, hogy az a jó út, hogy ha az ombudsmanok és a környezetvédelem ügye olyan megítélést kap, mint ahogy tették és teszik önök. Köszönöm.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Két rövid kérdést tennék fel, az egyik a madárvonulással kapcsolatos. A madárvonulásra hivatkozva törvényileg meg lehet-e tiltani azt, hogy szélgenerátorokat állítsanak fel? Ez az egyik kérdésem.
A másik pedig, hogy a nyár folyamán tapasztaltam a főváros területén, hogy az építőanyag-hulladékot bizonyos kerületekben nem lehetett elhelyezni. Ezzel kapcsolatban érkeztek-e bejelentések vagy történtek-e intézkedések ezzel kapcsolatban? Köszönöm.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót. Én elöljáróban szintén szeretném megköszönni azt a munkát, amit a környezetvédelem területén kifejtenek az ombudsmanok. Egyrészt a konkrét ügyeknek a kivizsgálása során, másrészt pedig úgy általában a társadalmi közbeszédben azt gondolom, hogy nagyon fontos szerepet játszik az ombudsman, és hogyha a számok úgy alakulnak, ahogy én sejtem, hogy nő az ilyen típusú megkeresések száma, akkor abban minden bizonnyal a remélhetőleg egyre erősebb állampolgári tudatosság mellett szerepet játszik az is, hogy az ombudsmanok többször egyértelműen demonstrálták, hogy személyes ügyüknek is tekintik ezeket a kérdéseket. És ez a fajta nyilvános kommunikáció, azt gondolom, hogy sokat jelent egyfajta köztudatformálás ügyében is.
És itt tennék egy rövid kitérőt arra a vitára, amit magam sem szeretnék megnyitni, Nagy Andorhoz hasonlóan, de utalni azért szeretnék rá, ez pedig ugye az ombudsmani rendszerrel kapcsolatos egyik legutolsó és talán legkomolyabb vita ebben a bizottságban is az volt, hogy van-e szükség egy új ombudsmani hivatalra. Ez a jövő nemzedékek biztosa névre hallgatna az elképzelés támogatói szerint és ez hosszú évek óta végigkíséri az ombudsmanok tevékenysége körül folyó vitát, ebben a bizottságban valóban kevesen ülünk, akik az előző parlamenti ciklusban is ugyanebben a bizottságban ülhettünk, nincs már köztünk például az a jó emlékezetű Hegyi Gyula képviselőtársam, aki most Brüsszelben dolgozik, aki előterjesztette annak idején ezt a javaslatot, és akivel koalíción belül is érdekes vitákat lehetett folytatni erről a kérdésről. Én akkor, amikor erről vitatkoztunk, többször elmondtam, hogy nekem magamnak is, és a liberális frakciónak is az volt a véleménye ebben a kérdésben, hogy az ombudsmani rendszer és annak a tradíciója ér annyit, hogy ne bolygassuk meg, és azt gondoljuk, hogy az ombudsmani hivatalok számának a szaporítása az ombudsmani hivatalok tekintélyének inflálódásához vezethet. És mint emellett érvelő képviselő nagy megnyugvással látom azt az elmúlt években, hogy az általános ombudsman és annak helyettese nagyon nagy fokú tudatossággal el kezdte betölteni azt a szerepet, amit adott esetben egy ilyen új ombudsman betölthetne. Hiszen a vita nem arról folyt, amikor erről vitatkoztunk, hogy szükség van-e arra, hogy egy ilyen ombudsman vizsgálja az ilyen típusú ügyeket a jövő nemzedéke szempontjából, hanem egyfajta, ha tetszik, intézményi vitát folytattunk arról, hogy hogyan, hol legyen ennek a helye. És én ezt ebből a szempontból is nagyon megnyugtatónak tartom. Azt gondolom, hogy ha a folyamatok így mennek a következő években is, akkor még az új ombudsmani hivatal felállítását létrehozók is el fognak állni előbb vagy utóbb ettől az elképzeléstől, mert a gyakorlat azt hordja ki, hogy az általános ombudsman és hivatala ellátja ezeket a feladatokat, amiket én nagyon fontosnak tartok a konkrét ügyek tekintetében is és a társadalmi vita tekintetében is. Ezért, ha tetszik, zöld profilért külön köszönet illeti az általános ombudsmant és helyettesét.
Nem gondolom, hogy feltétlenül az az ombudsmani jelentés parlamenti vitájának a szerepe, hogy a parlamenti képviselők, a különböző frakciók a konkrét, az ombudsmanok által vizsgált ügyekről kezdenek el vitatkozni újra, hanem sokkal inkább abban látom a feladatunkat, hogy a tendenciákkal foglalkozunk, azoknak az irányát próbáljuk meg rögzíteni, illetve értékelni, ezért csak jelzem, hogy természetesen nem kívánom korlátozni a válaszadásban a megkérdezetteket, de egy kicsit önkényesnek érzem a zaj tekintetében például a Sziget ügyének a kiragadását, és azt gondolom, hogy erről teljes körben úgy tudnánk vitatkozni, hogy ha a volt illetékes kerületi polgármester Tarlós István úr is itt lenne, aki minden évben személyesen is ellenőrizte a zajszint megfelelését és minden évben elégedetten nyilatkozott a rendezvény után erről a kérdésről. Azt gondolom, hogy a tendenciák ugyanakkor nagyon fontosak és azzal a parlament környezetvédelmi bizottságának foglalkoznia kell, hogy a zajszinttel kapcsolatos beadványok, adott esetben építésügyi, hatósági eljárásokkal kapcsolatos beadványoknak a száma, megalapozottsága hogyan alakul, ezek nagyon fontos szempontok kellenek, hogy legyenek számunkra.
Úgyhogy az én egy nagyon egyszerű és konkrét kérdéseim a következők lennének: megközelítőleg ismerhetők-e statisztikák arra nézve, hogy az elmúlt évekhez képest hogyan alakul a - mondjuk így összefoglalóan, hogy - zöld jellegű megkereséseknek a száma. Tehát a növekedés arányaiban hogyan érhető tetten, illetve a belső arányok tudhatóak-e, hogy hogyan alakulnak? Tehát az évi megkeresések számán belül mekkora súlyt tesznek ki az ilyen típusú megkeresések? Ezekről készül-e valamilyen bontásban statisztika? Hogyha ez benne van a beszámolóban, akkor előre is elnézést kérek, mert csak nagyon felületesen volt időm egyelőre átfutni. Tehát hogy zaj-, építésügy és más ügyekben van-e valamilyen bontás?
És végül egy egészen speciális konkrét kérdés: érkezett-e már bármilyen beadvány az ombudsmanokhoz a génmanipulált termékek kereskedelmével kapcsolatban? Azt gondolom, hogy nem én vagyok az egyetlen zöld ügyekkel foglalkozó képviselő, aki egyre több jelzést kap azzal kapcsolatban, hogy problematikus a szabad kereskedelmi forgalomban lévő génmanipulált termékeknek a jelzése. Nekem egyre több állampolgári jelzésem és saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy nem kielégítő az, ahogyan ezt feltüntetik az ilyen termékekkel kereskedők, illetve azokat forgalomba hozók, tehát ilyen típusú megkeresés érkezett-e az ombudsmani hivatalhoz. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Oláh képviselő úr!
Dr. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Miután néhány fontos kérdés elhangzott az elején, erre nem szeretnék kitérni. Mindkét irányból vannak pro és kontra érvek az általános ombudsmani problémát tekintve.
Voltak általános kérdések és volt egy-két konkrét kérdés, ami elhangzott, én egy konkrét kérdést szeretnék feltenni, hangsúlyozom, az anyag egészét nem érinti, csak mint hajdú-bihari képviselő szeretnék rákérdezni, hogy Debrecenben nagy volt az öröm, amikor az új főteret megépítették, azóta meg az ott lakóknál nagy az üröm, hiszen folyamatos zajhatásnak vannak kitéve. Ezzel kapcsolatosan voltak-e vizsgálatok, azt kérdezném.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Oláh képviselő úr által kérdezettekhez a Liszt Ferenc térrel is kapcsolódhatnék, az is ilyen, hogy nagy az öröm a kávéházakból, nem olyan szép, mint a debreceni, de nagy az üröm a lakóknál. Annyit tennék hozzá az eddig elhangzottakhoz, megerősítendő, hogy ez egy nagyon alapos és számunkra hasznos összeállítás, amit kaptunk, ezt köszönjük szépen.
Magamra ismertem a harangszó kapcsán, be kell vallanom, mert én is megkérdeztem a szomszéd plébánost, hogy rendben van, én szeretem az esti harangszót, de a hat óra vasárnap nekem kicsit korai. Ő azt mondta, hogy ez hagyomány, nem gondoltam komolyan, de most, hogy egyáltalán felmerült bennem, ez azt jelenti, hogy az ember már nagyon elkanászkodik. Tehát ahelyett, hogy örülnék, hogy még szól a harang... Ez a gondolat megszületett bennem, de mostantól elfelejtem. Most hogy tükröt tartott elém a hivatal, ezt megköszönöm.
Nem állampolgárként olvastam a jelentést, hanem környezetvédelmi bizottsági elnökként és azt kerestem, hogy miben erősít ez meg minket, hogy az az irány, amit követünk, az jó és mivel kell foglalkoznunk. Az első az a mondat, hogy a környezetvédelmi kultúránk kiforratlan. Ez egy szerintem nagyon jó mondat és nagyon rímel a következő napirendünkre, miszerint a környezetvédelmi tudatosságra, nevelésre, a társadalmi szervezetek finanszírozására költünk kell, és sajnálatos módon az előttünk lévő költségvetés-tervezetben nulla forint van erre a munkára, tehát én ezt a megerősítést köszönöm. Azt gondolom, hogy egyetértenek azzal, hogy erre többet kell fordítani, mert ebben az országnak nagyon nagy a lemaradása.
A másik az eljárási szabályok érvényesülésével kapcsolatban azt írja, hogy az ügyek elhúzódása, a végrehajtása elmaradása vagy annak jelentős elhúzódása az elhúzódó ügyintézést. Beszéltünk itt a hatósági munka hiányosságairól. Az ÁSZ-jelentés úgy fogalmazott, hogy nagyon hosszú, én nagyon megköszönöm, hogy azt a mondatot beleírta, hogy elmaradása. Ugyanis tudomásunk van róla, hogy nagyon jelentős mennyiségű elintézetlen ügy van. Tehát erre a bizottságnak nagyon oda kell figyelni, mert ez ügyben sem vagyunk rendben, eközben megint csak létszámot leépítünk, tehát itt az úgynevezett zöld hatósággal kapcsolatban a bizottságnak feladatai vannak.
A harmadik, ami megint csak minket erősít, a Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap helyett a Wesselényi Alap van, amely - már bizottságban többször elhangzott - nem működik, nem tölti be a feladatát. Nem mernék abba belemenni, hogy olvastam egy olyan mondatot valahol, hogy egyébként is elintéződik valahogy. Tehát abba, hogy egyáltalán öngondoskodás formájában az alaphoz forduljon, azt egy kicsit legyengíti az, hogy ha megtörténik a baj, itt elsősorban az árvízvédelmi károkról van szó, akkor azért odafordul az államhoz, hogy segítsen. Tehát itt ez a kettősség nem jó. Ez az alap így nem jó, nem is alapszerűen működik, tehát ez is csak azt erősíti, ami itt lerakódott. Nyilván a megerősítést kerestem.
A Natura 2000-rel kapcsolatban pedig az, hogy a kijelölés megtörtént, de nem biztosított, hogy betöltse a célját. Ez a mondat szerepel. Ez is egy elég kemény üzenet nekünk. Nyilván a jó szándék, meg az uniós elvárás ezt messzemenően kívánta és jó is a döntés, de ha már megvan, akkor ezzel kapcsolatban nekünk a bizottságnak, a kormánynak feladatai vannak, mert különben egy papír marad a döntés. Nem fog működni.
Még egy ügy volt, és mivel én nem voltam az előző ciklusban a bizottság tagja, de tudom az anyagból, hogy a Rába-ügy sajnos még áll. Ebben a hajtásban csak azt tudtam elérni, hogy én szombaton le fogok menni és megnézem, habzik a Rába még, vagy nem, a szemétégető ügye is napirenden van. Arra kérném önöket, hogy a Rába habzását továbbra is kísérjék figyelemmel. Nyilván erre lesz mozgás, ezt meg kell oldanunk. Erről kaptunk egy jelzést, ami úgy szól, hogy az országgyűlési biztosok jeleznek és aztán oldjuk meg. Nekünk kell a hulladékgazdálkodási törvénnyel foglalkoznunk, a jövő évre ezt tűzzük napirendre, a Natura 2000-et és az ügyintézésnek a menetét, gyorsaságát, amit javasolni fogok majd a bizottságnak és köszönöm az önök munkáját, hogy ebben minket megsegítenek. Most, ha nincs több kérdés, mert én mindig a végén szoktam szólni, akkor kérem, hogy válaszoljanak.
Dr. Lenkovics Barnabás válaszai
DR. LENKOVICS BARNABÁS, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon köszönjük az észrevételeket, a dicsérő szavakat, a kérésekre külön oda fogunk figyelni.
A Rába habzására rögtön reagálva, legalább 4-5 levélváltás volt már az osztrák ombudsman és köztem és napirenden tartjuk változatlanul. De van bíztató jel, mert éppen az ő fellépésének hatására az ottani földművelésügyi, vidékfejlesztési és környezetvédelmi miniszter végre egy részletes, több pontra kihegyezett és folyamatos monitoringrendszer építtetett ki. Ennek az eredményeit gyűjtik most be és az elemzései hatására hatósági döntés várható. Tudniillik eddig elszabotálták, három bőrgyárról van szó, azzal, hogy ez szaponin, azaz azért habzik, mert egy ártalmatlan anyagot, mint a mosdóvizet eresztenek a folyóba, nem mérgez, nem pusztít semmit, de azért rettentő büdös is, meg csúnya is és Magyarországon csapódik ki és idegenforgalmi és minden más negatív hatása van. Úgyhogy ezt nem hagytuk annyiban és itt talán még sikeresebb is a nemzetközi fellépés, tudom, hogy a környezetvédelmi bizottság az osztrák parlament környezetvédelmi bizottságát, a magyar környezetvédelmi miniszter az osztrák környezetvédelmi minisztert kereste meg személyesen, tehát több vasat tartva a tűzben azért lassan, de lesz ott eredmény.
Még egyre jó ez a példa, hogy a beruházás, illetve az ipari lobbi erejével szemben környezeti érdeket védeni sehol nem könnyű. Ausztriában sem. Azért akkor itt megemlítem még, hogy a szlován ombudsmant azonnal levélben kértem, hogy tegyen meg mindent a körmöcbányai ciántechológiás tervnek már a tervezés megkezdése előtti megfúrására, nagy súllyal hivatkozva a tiszai ciánkatasztrófára, leírva az eseményt és az okozott kárt. És természetesen részt vettünk a magyarországi közmeghallgatáson is a romániai verespataki aranybányával kapcsolatban és ott is a román ombudsmannal és rajta keresztül a román környezetvédelmi miniszterrel is levelezésben voltunk. Körülbelül olyan hatékonysággal, mint a Rába-habzásügyben, de csak megemlítem, hogy ott még a kanadai ombudsman kollégának is írtam Ontario államba, ahol az a cég van bejegyezve, amely Verespatakon akar bányát nyitni, hogy ugyan már, legyenek szívesek az ott betiltott technológiát ne engedjék ide exportálni vagy adjon ennek némi nyilvánosságot, ha módja van rá, a parlamentben, ha úgy gondolja, akkor sajtónyilvánosságot. Legnagyobb sajnálatomra egy formális elutasítással válaszolt, hogy nincs rá hatásköre.
A végén kezdve, Oláh Lajos képviselő úrnak: Debrecenből jött panasz a Főtérrel kapcsolatban az állandó egymást követő zenés rendezvények miatt. Miután itt egy átfogó vizsgálatunk volt és ez országos probléma, ugyanazt küldtük meg a panaszosnak és a polgármesteri hivatalnak és a jegyzőnek ugyanazokkal az ajánlásokkal, amivel mindenkinek. Röviden a lényeg: hogy ha valaki egy szabadtéri mozit vagy színpadot akarna nyitni a város közepén, annak komoly környezetvédelmi, műszaki, hangtechnikai, stb. feltételei volnának. Miért gondolnák, hogy ezt minden további nélkül engedélyezhetik és szabadtéri színháznak használhatják több hónapon keresztül az utcát vagy a teret ugyanazon garanciák és műszaki feltételek nélkül? Ez a lényege a dolognak, hogy ezt ne tegyék, ne mindig ugyanott, ne sorozatban és így tovább. Úgyhogy talán lassan lesz ennek is hatása.
Nagy Andor képviselő úr felvetéseire: a légi zajhatásnak az az eredménye, hogy az aktív és a passzív zajvédelemre a legapróbb részletekig kiterjedő monitoringrendszert építettek ki Budapest szerte, ezt a választ kaptam Kóka miniszter úrtól és ott is már az idei befejezéssel egyéves adatállományt fognak összegyűjteni, elemezni. Az aktív zajvédelemmel, zajterelő falakkal, illetve védőerdősáv telepítésével, passzívnál pedig a nyílászárók cseréjével, az épületeken vagy az épületeken zajszigetelő megoldásokkal lehet megoldani. A terv elkészül és reményeink szerint történni is fog valami. Itt megjegyzem, hogy környezeti ügyekben nagyon nagy segítséget jelentenek a civil szervezetek és ebben az ügyben is nagyon erős civil fellépés volt. A közös fellépés sikeresebb.
A közútinál annyit, hogy azt mondtam is, hogy az osztrák fizető autópályákat kerülik ki a csehek, szlovákok, legyelek, litvánokig stb. bezárólag mennek az Adriára a kikötőkbe, de ez képtelenség, és az, hogy most a magyar közúti fuvarozók tiltakoznak a közúthasználati díj ellen, amit kiterjesztünk nemcsak az autópályákra, hanem a főútvonalakra is, őket kell akkor, nem tudom, milyen módon támogatni vagy részlegesen mentesíteni közvetett eszközökkel, stb., de azt nem lehet megcsinálni, hogy tűrjük. Magyarország sajátos átjáróház, és ilyen értelemben óriási környezetterhelésnek van kitéve, nemcsak a vízgyűjtő jellegéből, hanem ilyen értelemben a gépkocsiforgalma miatt is. De én eredményként konstatáltam, hogy ezt a fizetővé tételt a teherautó-forgalom esetében esetleg visszatereli vagy akkor majd megéri már a biztonságosabb osztrák autópályán menni, ha itt is fizetni kell, méghozzá ugyanannyit vagy kicsivel többet.
A Sziget Fesztiválról nem érkezett panasz, se tavaly, se az idén, és függetlenül attól, hogy ki lépett fel és hogyan, de kiderült, hogy lehet zajszigetelt sátrat építeni, zajelnyelő falakkal, burkolatokkal, továbbá a hangerő - technikai feltételként való - korlátozása, folyamatos mérése és ellenőrzése. Ezt egyébként ajánlottuk az utcai rendezvényeknél is, mert tudjuk, hogy van rá technika. Hogy ha úgy engedélyeznek, hogy folyamatosan rögzíti és nem lehet beleavatkozni, tehát a hatóság ki tudja venni az adatokat, mint a tahográfból, ha a gépkocsivezető megáll, pihen stb., itt is lehet ellenőrizni és akkor azt komolyan is veszik, illetve szigorúan kell szankcionálni.
A mi környezetvédelmi szerepünk marketingszerepe, ez nagyon jól esett, de viszont a kudarcos részére is hadd utaljak és egyúttal javaslom a bizottságnak mondjuk tavaszi napirendre tűzését az épített környezet védelmének. Ez egy mostohagyermeke a környezetvédelemnek. A nemzeti kulturális örökség alapvető értékeit veszélyeztetik, városi zöldterületek, sportpályák beépítését már említettem, és sajnálatos módon a környezetvédelmi szakhatósági apparátus inkább a természetvédelmet, vízvédelmet tekinti zöldnek és ezt a részét kevésbé, holott a törvény épített környezet védelméről is beszél és tudom, hogy ez kényesebb terület, tudom azt is, hogy Schneller Istvánt idézzem, hogy a tőke most a tereket gyarmatosítja. Értve alatta az üres tereket és a légteret is, mert felhőkarcolókról álmodoznak és ilyen értelemben gondolják Budapestet világvárossá tenni. De hogy csak illusztráljam a Malomcenter üggyel és a Szocszálló ügyével, hogy milyen súlyú kérdésekről van szó, ez megérne egy környezetvédelmi bizottsági napirendet, hogy ezt a helyére tegyük.
Még egy fontos kapcsolódó kérdés van itt, hogy a hulladékfeldolgozás, -tárolás utcán, udvarban, bontott motorok, van egy érintett lakosság, aki ebből él, lakosságcsoport, akar dolgozni, szükség van erre a tevékenységre, de nem ilyen primitív módon, ahogyan ez folyik és furcsa módon kértük a helyi önkormányzattól és a környezetvédelmi minisztertől, hogy a helyi önkormányzat jelöljön ki ipartelepet számukra, a Környezetvédelmi Minisztérium próbáljon meg forrást odacsoportosítani, hogy a technikai feltételeit teremtsék meg. Kvázi falugazdász vagy tanyagazdász vagy nem tudom milyen analógiájára, mondjuk környezetgazdász-hálózatot vagy néhány embert kellene erre alkalmazni, hogy ezt a szociális, környezetvédelmi, iparfejlesztési kérdést összefogottan tudnák kezelni. Nincs pillanatnyilag gazdája. Sőt a Környezetvédelmi Minisztérium is elbocsátott a felügyelőségektől országosan 700-800 embert, miközben mi ombudsmanként azt tapasztaltuk, hogy nem elég gyors, nem elég hatékony, nem elég azonnali a beavatkozás, mérés, ellenőrzés, a felügyelete a dolgoknak, nincs elég ember, technika. Most ugye így, államszervezeti reformra hivatkozva, ha itt leépítünk, nehéz lesz továbbfejleszteni, de egyúttal jelzem azt is, hogy nehezedik a bizottságnak is a munkája, meg valószínűleg nehezedik a mi munkánk is, hogy ha ennek köszönhetően több ilyen tárgyú panasz jön majd.
Madárvándorlás, szélgenerátorok. Ilyen panaszunk még nincs, de autópályát csak úgy szabad építeni, hogy ha a mocsáron keresztül vezet, hogy megkérdezzük a békákat, egy miniszter urat idézek, aki azt mondta, hogy olyankor nem kell megkérdezni a békákat, de igen, meg kell kérdezni, sőt egy Hamburg környéki ilyen katasztrófa, ahol tízezernyi békatetemen csúsztak egymásba 50-en az autók, indukálta az egész világon a békaalagutak megépítésének kötelező előírását az autópályák alatt. Ez igaz, a költöző madarak vonulási útvonalába nem lehet szélkereket elhelyezni. De ez környezetvédelmi szakkérdés, és ha lesz ilyen panasz, ezt nagy súllyal lehet szorgalmazni.
Ami ennél nehezebb kérdés, és volt ilyen panaszunk, hogy a költözőmadár-raj meglep egy kukoricatáblát és egy szőlőtáblát és letarolja. És a kárt ki viselje? Hogy ez maradhat-e vis maiorként a gazdálkodó nyakában, vagy ha már ő nem riaszthatja el, még csak ne is riaszthatja, pláne nem gyérítheti vagy pusztíthatja el ezeket a madarakat, akkor kárpótolni kéne. Tehát, ha valóban védett az a madárfaj és kárt okoz, akkor itt valami érdekegyensúlyt kellene teremteni, kellene, hogy legyen erre a Természetvédelmi Alapból vagy valamiből forrás, ezt én magam támogatnám.
Gusztos Péter képviselő úrnak pedig annyit, hogy itt van a kezemben az összehasonlító adatunk, 2004-ben szűken és kizárólag csak környezet- és természetvédelmi panaszunk 148 volt, 2005-ben 182. Ez a 6000 panaszból az előző évben 2,2 százalék, most 2,8 százalék volt. De ebben nincsenek benne az egyéb panaszok, amelyeknek környezetvédelmi vonzata van. A telephely-engedélyezés külön szerepel például, vagy a közlekedési panasz külön szerepel, és így tovább. Tehát, hogy ha ezeket összeadjuk, akkor mondtam azt, hogy összességében tíz százalék fölött van az ilyen tárgyú panaszok száma. És még egy: a más irányú, mondjuk szociális vagy pláne polgári jogi, vagyonjogi, stb. ott nagyon nagy arányú a hatáskörhiányos panasz. Ott egy tájékoztatást adunk társasházi törvényről vagy öröklési jogról. Itt azonban sokkal nagyobb arányú a megalapozott panasz és a vizsgálatot kiváltó panasz. Tehát ilyen értelemben is a súlypont nagyobb arányban idehelyeződik. Génmanipulált termékekkel kapcsolatos panasz még nem érkezett. De ha érkezik, akkor például ez egy olyan terület lesz, ahol gazdasági, gazdálkodási, fogyasztóvédelmi, közegészségügyi, orvosszakmai és esetleg környezetvédelmi szempontok egyaránt komplexitásban jelentkeznek. Az úgynevezett együttműködő alkotmányosság keretében ilyen komplex vizsgálat szükséges.
Nagyon szépen köszönöm a nagyon hasznos kérdéseket és észrevételeket.
ELNÖK: Takács úr!
DR. TAKÁCS ALBERT, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese: Köszönöm szépen. A felvetések közül Lenkovics Barnabás szinte mindegyikre reagált. Én az építési hulladékkal kapcsolatban mondanék néhány dolgot. A borzalom ebben ott van, ami számomra teljesen érthetetlen, és most olyan demagóg leszek, amilyen csak bírok: szóval, ha valaki felépít egy százmilliós házat, és 300 ezer forintot sajnál arra, hogy a kinyert anyagot és az építési hulladékot szabályosan kezelje vagy vitesse el. Nyilvánvalóan tűrhetetlen. Nem tudok arról, hogy az építési hulladék elhelyezésével kapcsolatban problémák lennének, hogy nem lehet elhelyezni. Ilyen panasz nem érkezett hozzám. Nyilvánvalóan alapvetően fontos dolog és oda jutunk vissza, hogy a közszolgáltatás miért nem verseny. Mert olyan szolgáltatót kell az önkormányzatnak kiválasztani, amelyik lökésszerű hulladékkezelési igényeknek is eleget tud tenni. Ezért nem lehetséges az, hogy egy személygépkocsival persze elmehetek taxizni, de ha van egy rozzant teherautóm, azzal nem mehetek el hulladékot szállítani, mert az nem annyi, hogy elviszem a lakcímről és utána valamit csinálok vele. Tehát nyilván olyan kapacitásnak kell működni, olyan lerakónak kell működni, amelyik ennek a befogadására alkalmas. És hát óhatatlanul fontos, hogy az építési hatóság mondjuk az engedélyezésnél és ez nyilván önkormányzati dolog vagy esetleg olyan módon bekapcsolva a rendőrséget, mint a villany lekapcsolásánál, ezeknek az előírásoknak érvényt kell szerezni. Egyébként ennek más technológiái is vannak, mert ismerek olyan kelet-magyarországi céget, a nevét most nem mondom, amelyik kifejezetten erre specializálódott, hogy az építési hulladékot újabb építési anyaggá dolgozza fel. Tehát ez nem feltétlenül egy lerakással haszontalanná váló termék.
Hogy az önkormányzatok ezekben a dolgokban miért így járnak el, ezt nem tudom. Ha nagyon pozitív akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy Strassbourg városa azért olyan szép a mai napig, mert az építési hatóság soha nem tudott érvényt szerezni az akaratának, és amikor városrendezést akartak csinálni, a középkori negyedeket nem bontották le.
De komolyra fordítva a szót, ez egy olyan feladata szerintem a környezetvédelmi bizottságnak is, hogy amikor a kicsi államról és az államreformról van szó, akkor ez az egyébként is megfogyatkozott hajam is további fogyásnak indul, mert ilyen nincs, hogy kicsi állam. Az állam nem kicsi. A környezetvédelem tipikusan olyan dolog, ahol köztisztviselőre, közalkalmazottra a jövőben is szükség van és megítélésem szerint többre van szükség, mert egyre bonyolultabbak a környezetvédelmi kihívások. Tehát ez egy nagyon népszerű és jól csengő valami, hogy kicsi állam, amely szerintem nem teljesíthető, mert lehet, hogy nem rendőrből és adóellenőrből kell sok, de biztos, hogy az államnak vannak olyan feladatai, amelyek éppen az államnak a növelését igénylik.
A jövő generációval kapcsolatban a véleményem közismert, ezt nem mondanám, csak azt szeretném a környezetvédelmi bizottságnak a jóindulatú figyelmébe ajánlani, ez a jövő generációkat valamilyen módon érinti, hogy ha nem tévedek, itt a legtöbb észrevétel inkább dicsérő volt, mint nem. Ombudsmanok jönnek-mennek, ki tudja, hogy jövőre mi fog velünk történni. Ezek a dolgok nem jöttek volna létre, ha nem lennének kiváló munkatársaink és függetlenül attól, hogy mi leszünk vagy mások, a jövő generációinak érdekében tisztelettel kérem a bizottságot, hogy ilyen szempontból is kísérje figyelemmel a működésünket. Ne csak három és felünkét, hanem mindazét a 140 emberét, akik ennek az intézménynek a lelkét és lényegét alkotják. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Császár Antal következik.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Lehet, hogy félreértettük egymást, de nem konkrétan az építkezésekre gondoltam, hanem, nyáron általában felújítások vannak lakásokban, festés stb. és az itt keletkezett hulladékokat nem lehet elhelyezni. Nem engedik meg a konténerekben elhelyezni. Javaslom, hogy a kerültekben külön konténereket lehessen letenni, amiben ezeket el lehet helyezni. Mivel senki nem engedi meg azt, hogy abba a konténerbe ilyen hulladék bekerüljön, nem tudnak mit tenni, kiviszik az erdőbe vagy valahol lerakják.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy a válaszokat megköszönjük. A munkát is megköszönjük. Egy dolgunk van, a parlament elé kerülés dolgában kell döntenünk. Az a kérdés, hogy általános vitára alkalmasnak találjuk-e. Akkor felteszem a kérdést a bizottságnak, hogy ki találja alkalmasnak az ombudsmani jelentést általános vitára alkalmasnak. (Szavazás.) Egyhangú. Kérdezem a bizottságot, hogy állítsunk-e előadót. Én nem bánnám, ha elmondanám a környezetvédelemmel kapcsolatos javaslatokat. (Dr. Orosz Sándor: Felállítjuk az elnököt!) Köszönöm szépen.
(A bizottság rövid szünetet tart.)
ELNÖK: Folytatjuk a munkát. Üdvözlöm Csuka Máriát és Juhász Máriát a Pénzügyminisztériumtól. Mindenki megkapta a módosító indítványokat.
A 73-as indítvánnyal kezdünk.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Öt módosító indítványt adtunk be. Nagyon röviden el szeretném mondani az indokainkat. A 261-es módosító indítványunk a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos. Ez egy örök vitatéma. Úgy ítéljük meg, hogy a 2007-es költségvetésben kevés pénz szerepel a Vásárhelyi-tervre. A 2003-as pénzügyi ütemezés szerint is vagy 53 milliárd forintot kellett volna a költségvetésbe beadni és nem tudjuk elfogadni, hogy erre nincs pénz, és ezért próbálkozunk segíteni a környéken élőknek abban, hogy a Vásárhelyi-tervnek legalább egy részét meg lehessen valósítani. Egymilliárd forinttal javasoljuk emelni ezt a tételt.
A 263. módosító indítványunk az ár- és belvízvédelmi művekre fordított kiadásokkal kapcsolatos. Mi a KEHI és az ÁSZ jelentéséből azt állapítottuk meg, hogy az állagmegóvás szintjét sem éri el az a mérték, amit a minisztérium most erre a feladatra betervezett. Ez 114 millió forint, amit mi még emelésként javasolunk. Ha jól emlékszem, egymilliárddal ezt is, mert azt gondoljuk, hogy 114 millió forint nevetséges. Ha árvíz lesz, akkor jóval több pénzt kell majd erre fordítani.
A 264-es számú módosító javaslatunk a vízbázisok védelmével kapcsolatos. Itt 300 millió forintot javaslunk átcsoportosítani. A minisztérium 253 millió forintot tervezett be, mi úgy ítéljük meg, hogy ez a pénz kevés. Ha a 300 milliót hozzátesszük, az sem elégséges, de legalább valami megoldást jelenthetne.
A 269-es számú módosító indítványunk pedig mintegy 500 millió forinttal növelné az ár- és belvíz megelőzéséhez, a védekezéshez, illetve a károk mérsékléséhez szükséges költségvetési támogatást. Úgy ítéljük meg, hogy leginkább ezt egy felülről nyitott fejezetté kellene tenni, nem is lenne szabad behatárolni, mert mindig rengeteg kár keletkezik abban az esetben, hogy ha árvízzel szemben kell védekeznünk.
Az utolsó a 270-es, ott pedig a természetvédelmi kártalanításra javaslunk + 100 millió forintot még hozzátenni, mert úgy ítéljük meg, hogy az, amit a környezetvédelmi tárca betervezett, az semmire sem lesz majd elégséges. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyenként szavazunk. A 261-es számú módosító indítványt a tárca támogatja-e?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
A 262-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja.
A 263-ast?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
A 264-es?
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Kérek indoklást.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A 264-es ajánlási számon az ivóvíz-minőségi programra 253,4 előirányzatra emelne rá a módosítás 300 milliót. A forrását a Miniszterelnöki Hivatal központi szolgáltató főigazgatóságtól kívánja elvenni, ott a feladatok ellátásához erre szükség van, mert a szolgálat feladata 2007-től azon kívül, amit eddig ellátott, megbővül, tehát onnan a forrást erre az előirányzatra biztosítani nem lehet. Köszönöm szépen.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Én nem azt kérdeztem, hogy miért nem lehet elvenni, hanem miért nem lehet támogatni. Engem az érdekel, hogy miért nem lehet ezt a programot 300 millióval megerősíteni.
ELNÖK: Egy dolgot hadd mondjak, a bizottsági elnökök értekezletén szóvá tettem, hogy a tárcák a bizottsági értekezleteken nem megfelelő politikai szinten képviselik magukat. A kolléganő nyilván politikai választ nem tud adni, meg fogják vizsgálni és fogják biztosítani. Csak azért mondom, mert egy köztisztviselő ilyenkor nagyon nehéz helyzetben van. Ő csak a kormány álláspontját tudja elismételni és most megadom a szót Orosz Sándornak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Azt gondolom, hogy nagyon korrekt választ kapott Farkas képviselő úr a feltett kérdésére. A politikai válasz az, hogy az egyes fejezetek közötti átcsoportosításokat alapjában véve nem támogatja a kormány. Ez a politikai válasz. De formailag mindegyikünk figyelmét felhívom arra, hogy a házszabályi előírások tartalmazzák a költségvetési törvényhez benyújtható módosító indítványok formai kellékeit. Ennek megfelelően, ha fellapozzuk a 116-os indítványt, ott megtaláljuk ennek a forrásoldalát. Ti magatok jelöltétek meg ezt, tehát az erre adott válasz teljesen korrektül hangzott el. Azt fel lehet vetni, hogy esetleg valaki segítsen olyan indítványt gyártani, amelyiknek a forrásoldala rendben van, kétségtelen, hogy ez nem az itt jelen lévő, a Pénzügyminisztériumot képviselő hölgyeknek lesz a feladata. Én magam is szenvedek ettől a problémától, majd amikor a bizottsági módosító indítványokhoz érkezünk, lesz is javaslatom annak a kérdésnek a megoldására. Ebben én sem tudok neked segíteni, Sándor, hogy ivóvízminőségre honnan szedjetek elő még + 300 milliót. Köszönöm.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
A 265-ös?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
A 267-es indítvány?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egy igen, egyharmad sem támogatja.
A 269-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
A 270-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
A 418-as?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Egyharmad megvan.
Kiosztottunk egy indítványt, azt javaslom a bizottságnak, hogy tekintettel arra, hogy a költségvetés-tervezetben nincs a társadalmi szervezetek támogatására fejezet, a bizottság közösen javasolja a tavalyi nagyságrendhez mérhető 200 milliónak a költségvetésbe vételét, és a miniszterelnökségi tartalékra, illetve a miniszterelnöki tartalékra teszünk javaslatot. Annyit mondanék még el, hogy erősítsem a kormánypárti oldalt ebben, hogy 17 tárcánál van ilyen fejezet. Majdnem minden tárcánál van fejezet, van ahol 10 milliárdos, van, ahol 7 milliárdos fejezet van támogatásra, és azt gondolom, hogy ezt nehezen tudjuk védeni, hogy egyáltalán nincsen. Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Mivel itt kaptuk meg, egyeztetésre igazából nem volt lehetőségünk. Én is személyesen úgy gondolom, hogy a céllal abszolút egyet lehet érteni. Tehát, ha arról kellene szavazni, azt mondom, hogy igen. Ha a forrásról kell szavazni, azt mondom, hogy nem. A véleményem tehát ez ügyben valószínűleg tartózkodó lesz, ezzel együtt azt gondolom, hogy igenis szükséges ez a 200 millió, ezért én személyesen azt terveztem, látván ezeket a dolgokat, hogy az úgynevezett másodikkörös módosító indítványok között kívánom megteremteni a környezetvédelmi tárcán belül ezt a bizonyos és körülbelül ugyanilyen nagyságrendű civil támogatási lehetőséget. Köszönöm.
ELNÖK: Most kéne beadni. Ahhoz, hogy elinduljon a dolog, valamivel el kéne indulni. Beadunk egy indítványt, aztán módosítjuk. Ez volt a gondolatom, de nem tudom behozni, mert az a következő lépésben van. Én beadtam a saját nevemen, hogy foglaljam a helyet, de tudom, hogy értelmetlen, mert úgyis leszavaztok. Csak akkor van értelme, ha közösen csináljuk. A fejezeten belül is megvan, azt szeretném, hogy ez menjen. Mondjam azt, hogy nem szándékoztam lenyúlni ezt az ötletet, hanem azt gondolom, hogy a bizottság álljon mellé, adjon be egyet, aztán írjuk át és meglesz. Ez a variáció. Felmerült a Wesselényi Alapítvány csonkítása, ami szintén nem használódik már évek óta, tehát onnan is át lehetne rakni, de mindenképpen szeretném, ha lefoglalnánk ezt a lehetőséget, a szándékot nyilvánítsuk ki és utána módosítjuk.
Aki támogatja, hogy beadjuk közös bizottsági indítványként, az kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Gusztos képviselő úr hezitál?
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Én olyan nem ismerek. Én tartózkodom.
ELNÖK: Nem azért, csak van úgy, hogy olvas valaki, és nem... (Gusztos Péter: Nem, én figyeltem.) Jó, akkor megkérdezem, hogy van-e tartózkodás. (Szavazás.) Három tartózkodás és a tizenhat igen. A másik variációt én megcsinálom és elküldöm. (Orosz Sándor: én jeleztem, hogy partner vagyok egy ilyen tárcán belüli átcsoportosításra.) Köszönöm szépen.
A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1296. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
Következő napirendi pontunk a agyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak a megvitatása. A 32-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, hét tartózkodás, két nemmel a bizottság támogatja.
A 33-as dr. Orosz Sándor indítványa.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Pontosan egyezik az előzővel.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Szó szerint ugyanaz. Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) Látható többség.
A 34-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja a bizottság többsége.
A 70-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatja a bizottság többsége.
A 79-es?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból ki támogatja? (Szavazás.) A többség támogatja, hét tartózkodással. Nincs több indítvány.
Következik az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása.
Az 1-es számú módosító indítvány Horváth Csaba képviselő úr indítványa.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Előrebocsátanám, hogy jelen pillanatban csak egyeztetett tárcavélemény áll rendelkezésemre, holnap fogja tárgyalni a kormány ezt a témát. Ezt az indítványt a kormány az előzetes kormányvélemény alapján támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) A bizottság többsége támogatja hat tartózkodással.
A 2. indítvány?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Aki az indítványt támogatja, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Senki nem támogatja.
3-as indítvány.
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az előzővel összefügg, ezért nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki a 3-as módosító indítványt támogatja, kérem, jelezze. (Szavazás.) Nem támogatja a bizottság.
A 4-es módosító indítvány?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A kormány a javaslatot nem támogatja.
ELNÖK: Én elmondom az indokolást. Az akadálymentesítés része a felvonó, mozgólépcső, mozgójárda. Ez egy új illeték, ennek a megemelése nem indokolt. Ennek tükrében kérdezem, hogy aki a módosító indítványt támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) Egyharmad megvan.
Az 5-ös?
DR. DACZI DIÁNA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja a kormány a javaslatot.
ELNÖK: Nem érti a kormány? Mindegy, akkor elmagyarázom. Arról van szó, hogy a legmagasabb díj 15 ezer forint. Pont antennára miért haragszanak, miért szabnak meg 50 ezret, ráadásul egy meghatározatlan méterrendszer, ami a templomtoronnyal együtt értendő, mert építménnyel együtt értendő. Ez olyan jogvitákat fog eredményezni, ami butaság. Azt hittem tegnap este, mikor államtitkár úr olyan boldog volt, hogy már érti. Ez teljesen kilóg a rendszerből, hogy ez miért 50 ezer, amikor a legtöbb 15 ezer. Én kérem a bizottságot, hogy támogassa.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Azt hiszem, tegnap vitatkoztunk erről. Én az elnök úrral a megítélést illetően szemben azon az állásponton voltam és vagyok, hogy bizony jobb lenne, ha a ma még engedélyhez sem kötött, és ezáltal illetékhez sem kötött minden antennatelepítés engedélyköteles lehetne. Mert egyébként ezekkel a szabályokkal, hogy hat méterig nem kell engedélyt kérni, mindenféle bizonytalan egészségi hatású antennarendszerek elburjánzása indult meg lakott területen. Én azt gondolom, hogy ehhez a magatartásomhoz, amiről most beszéltem, inkább az tartozik, hogy igenis legyen meg a megfelelő illetékkötelezettsége, hogy ha el akarja helyezni. Hogy ha olyan különbségre is lenne lehetőségünk, hogy a kezdeményezés lakott területen vagy azon kívül, akkor nagyon szívesen megszavaznám, hogy nagyon sokat fizessen, aki lakott területen kezdeményezi, és nagyon keveset, aki lakott területen kívül. De ettől függetlenül, itt azt írja, hogy az építmény ára. Én ezt nem tudom értelmezni jogászként sem. Ez a kérdés egyébként valós, feszítő probléma, én a lakosságot szeretném csupán védeni, mi ezzel az indítvánnyal kapcsolatosan tartózkodni fogunk, ha találunk egy jobb megoldást, akkor tudjuk támogatni, hogy legyen egy egészségvédő illetékszabályunk, de ez így önmagában szerintem nem alkalmas a kitűzött célra.
ELNÖK: Nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan lezárják a vitát, és gyorsan lediktáltam ezt az indítványt, és ez az engedélyár így került bele, hogy valami félreértés van, de maga a szándék az engedélyköteles lesz. Gusztos Péter.
GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen. Én nagyon egyszerű leszek. Véletlenül sem szeretnék bántó lenni, de szerintem a környezetvédelmi bizottság tagja, pláne elnöke nem nagyon támogathat ilyen módosító indítványt, nemhogy aláírásával képviselje azt. Pár év múlva, amikor majd egy ombudsmani meghallgatáson itt fogunk ülni, ha itt fogunk ülni, akkor azt fogjuk majd hallani, hogy a zajszinttel kapcsolatos beadványok mellett megszaporodtak a különböző lakossági beadványok a beazonosíthatatlan egészségügyi kockázatot jelentő, adott esetben sugárzásveszélyt jelentő antennákkal kapcsolatban. Hogy ez mennyire valós vagy megalapozatlan lakossági félelem, azt én műszaki analfabétaként nem tudom és nem is vagyok hivatott megállapítani, de hogy ez egy létező probléma, az biztos. Egyébként szerintem a szöveg egyértelmű, tehát az építményre vonatkozik megkezdett méterenként. Lehet még persze pontosítani, de biztosan nem tartozik bele maga az épület, amire az építmény rákerül. Ez szerintem egyértelmű a szöveget elolvasva.
Tehát, ha túlságosan sarkosan fogalmaztam volna, elnök úr, elnézését kérem, nem akartam személyeskedni, szerintem az ügy nem is olyan túlságosan sokára a zajszennyezéshez hasonlóan város környezetvédelmi ügyként meg fog jelenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem fogalmaztál sarkosan. Csak én azt gondolom, hogy nem erről szól a történet. Az, hogy legyen antenna, ne legyen, hol telepíthető, ez arról szól, mint a paksi történet, hogy kell hozzá környezetvédelmi engedély az új meghosszabbításhoz, régen nem kellett. Tehát azért azzal a kérdéssel tökéletesen egyetértek, én azzal nem értek egyet, hogy bevezetünk egy építményilletéket, amely nem mondja azt, hogy háromemeletes lift ennyibe kerül, a négyemeletes meg annyiba kerül. Hanem azt mondja, hogy emeletenként a lift engedélyezése 15 ezer forint, itt egy ilyen furcsaságot vet be, hogy métert határoz meg, ami teljesen abszurd az építésgyakorlatban. Hogy egy épület, hogy ha egyemeletes ennyi, ha kétemeletes, annyi. Nem! Itt végig következetesen darabengedélyről beszél, mozgójárdára sem mondja azt, hogy öt kilométeres, hanem ugyanannyi. Itt van egy kiugró dolog, valamiért 50 ezer. Én tovább erről nem vitatkozom. Azzal a részével, hogy környezetterhelést okoznak az antennák, én nagyon sokat foglalkoztam és szívesen foglalkozom itt a bizottságban, de most nem ez a kérdés. Itt egy egyszerű építési hatóságról van szó, az eljárási díja az egyiknek 50 ezer, a másiknak meg kevesebb. Oda fog kerülni az ombudsmanhoz, mert ez egy olyan félreértés, ami - azt gondolom, hogy - nem jó. Azt kérem, hogy határozzunk róla.
Aki támogatja, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Egyharmad megvan. Ellene? (Szavazás.) Egy fő. Tartózkodott? (Szavazás.) Kilenc. Köszönöm szépen.
A következő ülésünk várhatóan 28-án kedden 13 órakor lesz. Tehát a hétfő már nem szükségeltetik.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 58 perc)
|
Katona Kálmán (MDF) |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia