KORB-2/2007.
(KORB-19/2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2007. február 14-én, szerdán, 14 óra 15 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Meghívottak részéről*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat*
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) előterjesztése*
Kérdések, hozzászólások, válaszadás*
Szavazás általános vitára bocsátásról*
A bizottság 2007. I. félévi munkaprogram-tervezetének megvitatása*
Szavazás a bizottság 2007. I. féléves munkatervéről*
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dr. Nagy Imre (SMZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Csóka Péter főosztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Dr. Gólya Gellért osztályvezető, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
(Az ülés kezdetének időpontja: 00 óra 00 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait, a kedves vendégeket, a kormány képviselőit. Megkérem, hogy a minisztérium képviselői üljenek az előterjesztő helyére.
Tisztelt Bizottság! A mai napon két napirendi javaslatot tettünk. Az első az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a második pedig a bizottság 2007. évi I. féléves munkatervének a megvitatása.
Megkérdezem, van-e észrevétel a napirenddel kapcsolatban. (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, aki egyetért a napirenddel, szavazzon. (Szavazás, egyhangú.) Köszönöm szépen.
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
Az első napirendi pontunk az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Megkérem a tárca képviselőjét, mondja el a bevezetőjét.
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) előterjesztése
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Köszöntöm a tisztelt bizottságot, Pásztor Tamás vagyok, az FVM jogi főosztályának vezetője.
Nagyon rövid összefoglalót adnék a törvénymódosításról, hogy miért született, és miért tartjuk szükségesnek ennek elfogadását. A törvényjavaslat hat különböző törvény módosítását tartalmazza: az állattenyésztési, az erdő-, a vadászati, a növényvédelmi, a takarmány-, valamint a bortörvény módosítását. Alapvetően két oka volt annak, hogy ezekhez a törvényekhez hozzányúltunk. Egyik az Unió, hiszen olyan szabályokat ültetünk át, illetve helyezünk hatályon kívül a mostani hatályos joganyagból, amely ellentétben van az uniós szabályozással, tehát ezeket végre kell hajtanunk, itt jogharmonizációs kötelezettségünk van. A másik az évek során felmerültek olyan problémák, amelyeket mindenképpen úgy ítéltünk meg, hogy szükséges pontosítani, netán hatályon kívül helyezni, illetve új szabályokat megalkotni.
Nagyon röviden a törvényekről. Az állattenyésztésről szóló törvény módosítása kizárólag az Európai Uniónak történő megfelelés érdekében történne meg, amely a szaporítóanyag behozatalával kapcsolatos. Mi ott 15 napos határidőt írtunk elő, illetve jelenleg az van előírva, az Európai Unió egy, maximum két napra ad lehetőséget, tehát ezt nekünk el kell fogadni és át kell vezetni.
A második, ami sokkal inkább érinti a bizottságot, az erdőtörvény módosítása. Az erdőről és az erdő védelméről szóló '96. évi LIV. törvényről van szó, alapvetően két nagy kört érint. Az egyik kör az úgynevezett fás szárú energetikai ültetvények kérdésköre. E törvénymódosítással kivennénk az erdőtörvény hatálya alól, s a tárca tervei szerint - és ez a munka már folyamatban is van - erre önálló kormányzati szintű jogszabályt alkot meg, amely önmagában határozná meg, hogyan lehet energetikai célú ültetvényeket telepíteni Magyarországon. A másik pedig egy elég akut probléma, a falopások, illetve az ezzel kapcsolatos visszaélések kérdésköre, melynek keretén belül szigorítani kívánjuk az ezzel kapcsolatos eljárásokat, a bírságolás rendszerét, illetve annak mértékét.
A harmadik a vadvédelmi törvény, a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló '96. évi LV. törvény, itt kizárólag európai uniós megfelelés a feladat, mégpedig a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv átvétele. Azt, hogy át kell vennünk, röviden az indokolja, hogy szűkíteni kell azon vadászlőfegyverek körét, amelyekkel vadászat folytatható. Például a két tölténynél nagyobb tárkapacitású sörétes vadászlőfegyverekről van szó, illetve, hogy milyen módszerekkel lehet vadászni a vadon élő madarakra. Ezek körét pontosan meg kell határozni. Ennek egyik eleme, amit önök látnak a törvényben, illetve meg kell határozni azoknak a vadon élő madaraknak a listáját, amelyekre vadászat nem, vagy csak nagyon korlátozottan folytatható, ez pedig egy miniszteri szintű jogszabályban lesz rögzítve, de annak alapját ez a törvény képezi.
A negyedik a növényvédelemről szóló törvény. Itt részben van európai uniós megfelelés, amely indokolja a módosítást, de van olyan is, amely kizárólag nemzeti szabályozásba tartozik. Ilyenek például a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos szabályok. Konkrétan itt csak annyi történik, hogy pontosítjuk a közérdekű védekezés költségeinek meghatározását, mert ez eddig nem volt igazából egyértelmű, illetve problémákat okozott. Ezenkívül, ami már részben uniós megfelelést szolgál, a növényvédelmi gépek és növényvédő szerek kijuttatására szolgáló berendezések elismerésével, forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályokat kívánjuk pontosítani, ugyanis erre idáig nem volt megfelelő szabályozás, például az öt köbdeciméternél nagyobb tartállyal rendelkező gépeket is csak típusminősítéssel lehetne forgalomba hozni, ugyanis az eddigi gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen készülékek nem minden esetben feleltek meg a minőségbiztosításnak, illetve a környezeti előírásoknak.
Az ötödik a takarmányok előállításával kapcsolatos törvény módosítása, ez is csak egy uniós átvétel, ez igazából a bizottságot nem érinti. Lényegében a takarmány-előállító helyek differenciálását írjuk elő, idáig nem volt ilyen.
Az utolsó pedig a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely a forgalomba hozatali járulék kérdéskörét boncolgatja. Ennek módosítása az érdekvédelmi szervezetek kérésére került pontosításra, ugyanis az eddig hatályban lévő szabályozás igazából nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetőleg olyan problémák merültek fel a végrehajtás során, amelyek miatt mindenképpen módosítani kell a törvényt. Továbbá szigorítást vezetnénk be a szankciórendszerben, ez azt jelenti, hogyha valaki nem rendelkezik forgalomba hozatali járulékkal, illetve nem fizeti meg az erről szóló költségeket, akkor nincs lehetőség a forgalomba hozatali járulékot ismételten, a jövőre nézve kiadni számára. Tehát Magyarországon nem hozhat forgalomba ilyen bort.
Köszönöm szépen, elnök úr.
Kérdések, hozzászólások, válaszadás
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót a képviselő uraknak, azt szeretném megkérdezni, hogy kerülte azt a kifejezést, hogy az Unió kötelességszegési eljárást indított ellenünk. Ez van az anyagban, ezt nem az ujjamból szedtem. Megkérdezhetném, hány esetben indított, és miért várjuk ezt meg. Mert ön úgy mondta, hogy az uniós előírásokhoz igazítjuk, de az indokolásban úgy szerepelt, hogy az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Így van, de nem volt semmi direkt szándékom. Jelen esetben a törvényben - ha jól emlékszem - három ilyen kötelességszegési eljárás indult Magyarország ellen, ez csak csúnyán hangzik, de azért annyira nem vészes, mint ahogyan elsőre tűnik. Az eljárás lényege annyi, hogy ha az Európai Unió, illetve a tagállamok közül valaki észrevételezi, hogy egy adott előírás nincs átvéve a magyar szabályozásba, akkor történik egy megkeresés, innentől kezdve úgynevezett infringement-eljárás van, ennek még semmiféle következménye nincs. Van egy levelezés oda-vissza, hogy miért nem történt meg, meg fog-e történni, mikor történik meg, ha erre nem kerül sor, akkor lehet egy olyan szélsőséges eset, hogy akár bírság kiszabása is megtörténhet.
Jelenleg abban a fázisban vagyunk, hogy a levelezés során jeleztük az Európai Unió részére, hogy a kötelességszegési eljárásban meghatározott egyes kérdésekben a törvényi szabályozás elfogadás alatt van, és ennek azért van egy átfutási ideje. Itt maga az előterjesztésben szereplő törvények jó része - ha jól emlékszem - nyár közepén elkészült, csak mivel egy kupacba került, itt voltak bevárási problémák, itt alapvetően a bortörvényre gondolok, és ezért került csak a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elé. De ennek igazából semmiféle következménye nincs, hiszen úgy jelentettük le az Európai Unió részére, és úgy tűnik, hogy a részükre ez teljesen elfogadható - hiszen ez a gyakorlat is -, hogy ez a probléma, amit jeleztek, megoldható, és meg lesz oldva.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Lehet, hogy nem figyeltem, de mi ez a három ügy, amelyet mondott, hogy hármat indítottak?
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyik a vad védelméről, a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv átvétele. Tehát, hogy milyen eszközökkel lehet vadászatot folytatni a vadon élő madarak ellen, illetve a vadászlőfegyverek kérdésköre.
A másik a takarmányok előállítása, ahol nálunk csak egyféle létesítmény és egyféle szabályozás volt meghatározva, minden takarmány-előállító létesítménynek engedélyt kellett kérnie. Az Európai Unió nem ilyen szigorú, nagyságtól függően differenciál, van, ahol engedély kell, van, ahol csak bejelentési kötelezettség van, és a növényvédelemmel kapcsolatban is felmerült az infringement-eljárás.
ELNÖK: Képviselő úr!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): A takarmány-előállítással kapcsolatos a kérdésem. Ez most azt jelenti-e, hogy egy cégnek vagy egy magánvállalkozásnak, ha saját maga üzemeltet egy takarmánykeverőt, akkor most már nincsenek ezek a kötelmek, amelyek eddig voltak, vagy csak elég bejelenteni, és nem vizsgál a hatóság?
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kötelmek most is vannak, hiszen vannak előírt kötelezettségek. A nagyságtól függ a különbség, tehát milyen mennyiségű takarmányt tudnak előállítani, ettől függően van különbségtétel, ahol engedélyköteles - a nagyobb mennyiségnél -, illetőleg az alatt csak bejelentési kötelezettség van. Eddig viszont, függetlenül attól, hogy milyen nagyságú volt az előállított takarmány mennyisége, mindenkinek engedélyt kellett kérni. (Farkas Sándor: Engedélyköteles volt.) Így van. (Farkas Sándor: Akkor kicsit felpuhul ez a jogszabály.) Igen, a 183/2005. sz. EK-rendelet 9., ill. 10. cikkének az előírásait kell átvenni. (Farkas Sándor: Az jó. Köszönöm szépen.)
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, nem hozzászólni, inkább kérdezni szeretnék, de annyiban reagálnék erre a felpuhul, nem puhul fel kérdésére, hogy ezt a gondolatot azért önmagunkban sokszor végig kellene engedni, hogy vajon, a hatóság-e a legbölcsebb a világon, avagy valóban adjunk-e gyakrabban teret, szerepet a felelősségnek. Nevesen, bejelentési kötelezettség esetén tetten érhető a bejelentő felelőssége, míg, ha engedélyhez kötöttem, akkor rögtön meg is osztottam a felelősséget. Ez csak egy megjegyzés volt.
Pásztor úr azt mondta, hogy a vadászati törvény kizárólag az EU-jogszabályok miatt változik. (Dr. Pásztor Tamás: Itt volt egy tévedés, mert ott van nemzeti ügy is, a haszonbérlet.) Igen, erre szerettem volna egy példát hozni, de akkor a kérdésemre választ kaptam, tehát ezt kicsit pontosítani kell.
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Pontosítom. Hat törvény van, és addig egyszerűbb, amíg egy törvényről van szó, például a géntörvényben egy témakörre kell alapvetően koncentrálni, és ezért elnézést kérek.
Tehát a vadászati törvény, illetve a vadon élő madarakra vonatkozó irányelvek átvétele, illetőleg tízévente történik a vadászterületek kijelölése. A főosztályvezető úr ezt jobban tudja nálam, de a lényeg a következő, a gyakorlat megmutatta, hogy itt azért jelentkeztek problémák, például az elő-haszonbérleti és ezzel kapcsolatos kérdések ügyén. Úgyhogy, úgy ítéltük meg, hogy ezt mindenképpen módosítani szükséges. De azt azért jelezném, hogy mivel lefutott - vagy legalább is, lefutófélben van - a mostani új területek kijelölése, ezekre már nem vonatkozik, hanem a jövőre vonatkozó lesz ez a szabályozás. Volt egy ilyen szándékunk, de jogilag mindenképpen felül kellett vizsgálni és végig kellett gondolni, tehát nem volt lehetséges visszamenőleges hatállyal, hanem csak a jövőre nézve, azaz a következőkben, az új vadászterületek kijelölésénél kell ezt alkalmazni. (Közbeszólások.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Kicsit interaktív, de talán így érthetőbb a bizottsági ülés.
A következő: én azért meg szeretném ismételni elnök úr kérdésének az egyik felét, amelyre - én úgy értelmeztem - nem kaptunk választ, és engem is érdekelne. Jó, értem én, hogy semmilyen gyakorlati következménye nincs annak, hogy ezek az eljárások elindultak, de nem szép - maradjunk ennél -, és arra is irányult az elnök úr kérdése, hogy nekünk feltétlenül meg kell várni ezekkel az előterjesztésekkel, hogy előbb legyen egy ilyen eljárás, és aztán akkor terjesszük be a törvényjavaslatot? Magyarán, ezek láthatók, tervezhetően beletehetők a különböző jogalkotási tervekbe. Lehet, hogy Pásztor úr nem tud rá válaszolni, magam is annak lennék híve, hogyha európai uniós tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségeink vannak, annak időben tegyünk eleget, még ilyen szépségtapaszok se legyenek rajtunk.
Még egy kérdés. Nem vagyok vadász, de nem értettem ezt, hogy a vadászat rendjének megsértésének minősül továbbá az alábbi eszközökkel történő vadászat, és ezt az i) pontot, ha megölnek, sem értem. Azt mondja: az emlősfajok ejtőhálóval történő befogásának kivételével a robbanószerek. Értem én, hogy tilos robbanószereket használni, de mi köze ehhez az ejtőhálóhoz? (Közbeszólás: Ez a petárdás ejtőháló.) Én voltam katona, csak nem tűzszerész.
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az első kérdésre visszatérve, hogy minden félreértést eloszlassak, hogy úgy tűnik, az adott tagállam - jelen esetben a minisztérium - nem készült fel, és nem gondolja végig, hogy kell-e ilyen szabályozás vagy nem. Nagyon egyszerű volna az életünk, ha fogjuk az európai uniós jogszabályt, és egy az egyben, szó szerint átültetjük. Az élet nem ilyen. Sokszor azon meg a vita, hogy a mi értelmezésünk szerint az az adott előírás át van véve. Nem biztos, hogy egy az egyben, lehet, hogy önálló szabályok alapján, és akkor ettől kezdve elég komoly vita szokott kibontakozni az Európai Unióban, hogy ez akkor most annak megfelel vagy nem. Most egy példát mondtam, ilyen is volt.
A másik, hogy volt erre szabályozás - szerintünk még szigorúbb is, mint amit mondjuk, előír az Európai Unió, legszebb példa erre jelen esetben a takarmánykódex átírása, ahol viszont pont enyhítéseket kér. Mi pedig ragaszkodnánk ahhoz, vagy legalább is, van egy ilyen szakmai kívánalom, hogy mindenképpen szükséges, hogy engedélynek kell lenni, és ezt próbáljuk végigvinni az Európai Unión keresztül, akik - erőből - küldenek egy levelet, ami tényleg nem szól semmi másról, csak felhívják a figyelmet, hogy szerintük nem felelünk meg, és innentől kezdődik a vita. Tehát lehet, hogy mi fel vagyunk rá készülve, meg is tudnánk csinálni, csak nem vagyunk teljes mértékben meggyőződve szakmailag, hogy ez most mehet vagy nem, hogy tényleg átvettük, vagy nem, és szerintünk át van véve. Tehát sok ilyen probléma is van, de aztán az esetekben általában két variáció is lehet, vagy elfogadja az Európai Unió, hogy ez való igaz, működik és tényleg át van véve, még, ha nem szó szerint úgy, ahogyan az irányelvben le van írva, vagy pedig - és jelen esetben ez történik - elfogadjuk, amit az Európai Unió mond, és lényegében egy az egyben, vagy legalábbis közel hasonlóan, de tartalmában megfelelően átvesszük az előírásokat.
Most bajban vagyok, mert én sem vagyok vadász, az ejtőhálós módszerekkel nekem is vannak fenntartásaim. Erről azt kell tudni, hogy az Európai Unió szó szerint így határozza meg az irányelvében. Tehát ott így van előírva, hogy milyen megoldásokkal nem lehet vadászni, és ez onnan van átvéve, de elnézést kérek, nem vagyok vadász, Péter erdészként talán jobban otthon van ebben. (Közbeszólások.) A lényeg, hogy ez a felsorolás, ami itt meg van határozva, elő van írva, az Európai Unió irányelvéből van egy az egyben átvéve. Szerintem ezt egyébként a mediterrán országokban használják, különböző csapdázási módszerek, hogy odacsalják a madarat, és felülről ejtik, de arról fogalmam sincs, hogy nálunk ez mennyire gyakori, de át kell venni. (Közbeszólás: Jó, de a robbanószer mit keres ott? Ennek ez az érdekessége. - Orosz Sándor: Ez robbanószer? - Közbeszólások.)
ELNÖK: Ez az általános vita. Megkérem a minisztérium képviselőit, hogy nézzék át ezt a részletes vitára, mert én a k) ponton gondolkodtam el, hogy valószínűleg unalmas filmet vetítenek az állatoknak, azok elbódulnak, és akkor elsül a vetítő. (Derültség.) Mert ez a k) pont erről szól: képátalakító, amely lövésre alkalmas. (Derültség, közbeszólások.)
CSÓKA PÉTER főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Csóka Péter vagyok a természeti erőforrások főosztályának a vezetője. Orosz képviselő úr kérdésére én sem tudok teljesen korrekt választ adni azon túlmenően, mint az, hogy ez a madárvédelmi irányelv IV. mellékletének a) pontjában szereplő felsorolásból származik. Utána fogok nézni, az az érzésem, hogy az ejtőhálót nem mechanikai, hanem pirotechnikai úton működésbe hozó eszközről van szó, de erre nem merném letenni a főesküt.
Katona elnök úr kérdésére egyszerűbben tudok válaszolni, ez az éjjellátó készülék, amely már nem a látható fény tartományában dolgozik, ezért az érzékelt tartományt elektronikusan átalakítja, és a látható tartományba képezi le. Ez lehet egy távcső is, és lehet az is, amit az ön által hivatkozott filmekben látunk, amelyet a szemük elé tesznek. Ez valóban ezt csinálja, más hullámtartományú fényt érzékel, átkonvertálja a látható tartományba, és megjeleníti egy kivetítő eszközön.
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Itt az a probléma, és valószínűleg azért van benne, hogy éjszaka használják, amikor a nappali madarak pihenőn vannak, és esélyük sincs arra, hogy elmeneküljenek. (Közbeszólás: Állatvédelmi törvény.) Valószínűleg ez lehet az alapvető indok.
ELNÖK: Hiányzik az esélyegyenlőség. (Dr. Pásztor Tamás: Egyébként pont arról van szó.)
Alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Látszik a képviselőtársaim mosolyra fakasztó hozzászólásaiból, hogy van még teendő ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt szeretném előzetesen mondani, hogy a szándék mindenképp dicséretes, hogy az európai uniós elvárásoknak meg kell felelni, ahogyan az új problémákra próbálunk törvényi szabályozással reagálni, de ez a salátatörvény-jelleg bonyolult műfaj, és nehéz rá igennel szavazni akkor, amikor van benne néhány olyan elem, amellyel nem tudunk egyetérteni. Mi ezért tartózkodni fogunk, mert, bár - még egyszer mondom - nagyon pozitív a szándék, de számos olyan módosító javaslatot fogunk benyújtani, amely indokolja, hogy erről most nem tudunk igennel szavazni.
Ahogyan a főosztályvezető úr említette, hat különböző, tényleg mezőgazdasági témájú törvényt kapcsolnak itt össze, ebből kettő technikai jellegű. Itt én is csatlakoznék az elnök úrhoz abban, hogy amennyiben ezek európai uniós elvárások, és tudván, hogy 2004. május 1-jén csatlakoztunk az Európai Unióhoz, most 2007 januárja van, ezek olyan törvények-e, amelyek 2004 májusa előtt születtek. Ha ezek ilyen törvények, akkor miért nem reagáltunk erre korábban, miért kellett megvárni ezt az infringementet. Vagy ez még nem indult el, így hívjuk ezt? (Dr. Pásztor Tamás: Infringement-eljárás. Elindult.) Akkor erre szeretnék majd egy választ kapni.
Két olyan törvényt emelnék ki, amelynek leginkább köze van a környezetvédelemhez, ahogyan ön is említette. Talán ez a kettő az erdőtörvény, illetve a parlagfű miatt a növényvédelmi törvény. Az erdőtörvény kapcsán azt mondta, hogy részben a falopások, részben pedig egy új intézmény, az energetikai célú fatermelés miatt vált szükségessé, hogy ezt külön szabályozzuk. Az mindenképpen dicséretes, hogy ez törvényi szinten is bekerül a szabályozásba. Tudjuk jól, hogy a megújuló energiák miatt remélhetőleg el fognak indulni a biomassza-erőművek számára szükséges agrárenergetikai programok, és szerintem rendkívül fontos dolog, hogy ezt törvényi szinten szabályozzuk. A módosítást megmutattuk néhány erdésznek, mivel mi nem érthetünk mindenhez, és volt néhány olyan észrevételük, amelyeket majd módosító indítvány formájában be fogunk nyújtani, hogy segítsük önöket is abban, hogy minél tökéletesebb legyen a törvény, ezeket nem részletezem, mert majd ezekre úgyis később sor kerül.
A parlagfű kapcsán szeretném megkérdezni, hogy úgy érzem, ha már hozzányúltunk ehhez a törvényrészhez, nem lett volna-e célszerű már most foglalkozni azzal a jelenséggel, hogy ennek az egész parlagfűfertőzésnek, illetve újrafertőzésnek az egyik legfontosabb gócpontjai, bázisai ezek az úgynevezett árkok, olyan utak, amelyekkel valójában senki nem törődik, olyan önkormányzati területek, elhagyott telephelyek, gyártelepek, amelyekről itt nincs említés. Tehát foglalkozunk valamivel, de nem beszélünk ezekről. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez szándékolt-e, vagy van-e lehetőség arra, hogy erről is - mármint a közérdekű védekezés költségei kapcsán - mondjon valamit a törvény.
A vadászat kapcsán behoznék egy új szempontot, nem azokat, amelyek eddig elhangzottak. Ha jól értettem a törvényt, amikor itt felsorolják a tiltott vadászati módszereket, akkor gyakorlatilag azt mondja ki a törvény, hogy dúvadra ezekkel a módszerekkel nem lehet vadászni, és ilyen dúvadnak minősül például a róka is. Milyen módon lehet akkor majd a rókára vadászni, az elégséges lesz-e arra, hogy a rókák által okozott mezőgazdasági károk megtérüljenek, vagy ne keletkezzenek? Erre szeretnék valamilyen reakciót kapni önöktől.
Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Parancsoljon!
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az első kérdésre én válaszolnék, a többire a kollegáim.
Az infringement-eljárás során felmerült kérdések mind 2004. május 1-je utániak. Mint a magyar szabályozás, az EU-s szabályozás is folyamatos, és ezt folyamatosan kell lekövetni. Tehát tudomásom szerint - és most meg is néztem a leírásaimat - nincs közöttük olyan kérdés vagy olyan jogszabályhely, amely a 2004. május 1-je előtti hiányosságokat pótolná, ez mind az után keletkező kérdésekkel kapcsolatos. Még egyszer hangsúlyozom, sokszor vita van közöttünk - tehát az EU és közöttünk, mint tagállam között -, mert álláspontunk már végre van hajtva, szerintük nem, jobban szeretnék látni, hogy egyben legyen. Tehát ott is emberek ülnek, sokkal egyszerűbb nekik is, ha egyben látják leírva, vagy nem mélyednek el annyira a magyarországi szabályozásban.
A parlagfűvel kapcsolatban átadnám a szót Gólya Gellért kollegámnak.
Köszönöm.
DR. GÓLYA GELLÉRT osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Gólya Gellért vagyok, az élelmiszerlánc-biztonsági, állat- és növény-egészségügyi főosztályon belül a növény-, talaj- és agrár-környezetvédelmi osztály vezetője.
Reagálva dr. Nagy Andor alelnök úr kérdésére, valóban problémát okoznak a parlagfű-mentesítésben az önkormányzati területek, utak, árokpartok, gyártelepek, sőt, ide kell sorolni a mezőgazdasági területeket is, nagy területen a tarlókat, illetve a kapáskultúrákat - gondolok itt napraforgóra, kukoricára. A törvényi szabályozás a múlt évben igen kedvező változáson esett át, amikor is, a növényvédelmi törvényben egyértelművé vált, hogy június 30-ig mindenkinek - minden földhasználónak, tulajdonosnak, legyen állami vagy magánszemély - el kell végezni a parlagfű-mentesítést, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig fenn kell tartania. Tehát a szabályozás vonatkozik mindenkire, akár állami, akár magántulajdonos.
Az árkok, illetve az önkormányzati területek, mezőgazdasági és egyéb állami területek mentesítését úgy próbáljuk megoldani, hogy az intézkedési terv kiemelt prioritásként kezeli ezt a feladatot. Erre jó példa volt tavaly, hogy a Honvédelmi Minisztérium közvetlen utasításban, úgymond ukázként adta ki, hogy ezeket a honvédelmi területeket, lőtereket mindenképen menetesíteni kell. Az FVM is hasonlóan törekszik a területek mentesítésére. Az önkormányzatok esetében tájékoztató kiadványokat, különböző kommunikációs anyagokat készítünk, továbbá az ÖTM a tárcaközi bizottság keretein belül próbálja arra inspirálni a jegyzőket, hogy saját területükön is legyenek különös tekintettel ezekre a védekezésekre, hiszen ott a parlagfűből származó pollenszennyezés közvetlenül érintkezik a lakossággal. Bár megjegyzem, nem az önkormányzati területek a fő pollenszolgáltatók.
Ezt a munkát a megyei tárcaközi bizottságok is segítik, ezeket tavaly hoztuk létre, idén is részt vesznek a munkában. Tehát nagyon fontos megjegyeznem, hogy a törvényi szabályozás adott, de szemléletváltásra is szükség van, hogy mind az önkormányzatok, mind az állami, mind a magánszféra magáévá tegye ezt a problémát, a közös érdekből fakadóan.
Köszönöm szépen.
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A dúvadakkal kapcsolatban pedig azt lehet mondani, hogy ez európai uniós előírás, ettől igazából nem tudunk eltérni, de konzultáltak a kollegával, és álláspontunk szerint elégséges. Tehát gyakorlatban azt szeretnénk, hogy a dúvadakra az eddigi, például mérgezett vagy altató csalétek használata nem megengedett, dúvadakra a sörétes, illetve golyós fegyverrel történő vadászat továbbra is lehetséges. Ennek indoka pedig az, az alapvető probléma az, hogy ezek a vadászati módszerek nem szelektívek, tehát amikor csapdázzák, illetőleg mérgező csalétekkel próbálják ritkítani mondjuk, a rókákat, akkor sajnos, egyes területeken nemcsak a célzott fajt, illetve állományt pusztítja, hanem például a borzokat, és sokkal nagyobb kárt okoz az ottani populációban, illetve, még akár a dúvadállományban, mint amilyen kárt a mezőgazdasági területeken, állományban okoz. Annak viszont megvannak a maga szabályai, hogy abban az esetben, hogyha kártétel történik, az adott vadásztársaságnak kell megfelelő kártérítést fizetnie.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kékkői képviselő úr!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, kérdéseket szeretnék feltenni. Az első, az állattenyésztésről szóló törvénymódosításhoz azt szeretném megkérdezni, hogy itt szabályozva lett, hogy az európai uniós tagországok közötti bejelentési kötelezettség hány napban legyen meghatározva. Eddig 15 nap volt, és most, ahogyan olvasom, egy napban határozza meg az új jogszabály, kivételes esetekben két napra lehetne ezt növelni. Most kivételes eset van, gondolom az angolokkal és a madárinfluenzával kapcsolatban. Tehát az európai uniós jogszabály ad csak kétnapos lehetőséget? Nem lehetne esetleg három, négy vagy öt nap? Ez az egyik kérdésem.
A másik az erdővel kapcsolatos kérdés, amely és a 6. §-ban módosítja az osztatlan közös területeknél a megosztási lehetőséget, ezt most felemeli másfél hektárra. Úgy tudom, a régi törvényben eddig 1500 négyzetméter volt. Igazából én sem tudom, mi a jó megoldás, mivel tudjuk jól, hogy az erdők zöme - 80 százaléka - osztatlan közös tulajdonban van, tehát én sem tudom a megoldást, hogy milyen formában kellene esetleg szigorítani vagy enyhíteni, de úgy érzem, a másfél hektáros meghatározás nem indokolt.
A vadvédelemmel kapcsolatban: a vadászati törvény '96-ban lett megalkotva, és megszámoltam, több mint húsz alkalommal lett már módosítva, tehát évente körülbelül kétszer. Gondolom, ősszel megint lesz egy módosító javaslat, mert az esély szerint ősszel kerül sor újabb módosító javaslat benyújtására. Nem lenne helyesebb esetleg egy új vadászati törvényt megalkotni?
A növényvédelemmel kapcsolatos a következő kérdésem. A parlagfűvel egyetértek, tehát nincs gondom, csak ez a százalékos meghatározás. Szerintem ez kivitelezhetetlen. Vegyünk egy kukoricaterületet... (Dr. Józsa István: Ne vegyünk! - Derültség.) amely 50 százalékban víznyomásos terület, a többi területen meg 100 százalékos a tőállomány, és ki kell vágni az egész jó területet? Ne! Egyszerűen ebből a törvényből ez következik. Ugyanakkor az van, hogy 30 százalék, és meghatározni, hogy most milyen sűrűségű az ambrózia az adott területen! Mihez viszonyítva 30 százalék? Hogyan jön ki ez a 30 százalék? Úgy érzem, egyszerűen kivitelezhetetlen, valami más megoldást kellene találni!
A szőlőtermeléssel kapcsolatban elhangzott, hogy ki lett kérve a különböző érdekképviseleti szervek véleménye, de engem érdekelne, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa hogyan vélekedett erről a törvénymódosító javaslatról. Elfogadja-e teljes mértékben ezt a törvénymódosítást?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A részletes válasznál vegyük figyelembe, hogy ez az általános vita.
Parancsolj!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Egy-két kérdésem van nekem is. Először is azt szeretném elmondani, hogy annyi kritika érte már itt az elmúlt évben ezeket a salátatörvényeket, és ismételten itt van egy, holott szerintem sokkal egyszerűbb lenne ezeket a törvényeket külön-külön módosítani, mert akkor lehetőség lenne arra is, hogy az elkövetkezendő időszakban ne kelljen még egyszer előhozni. Mert semmiféle biztosítékot nem látok arra, hogy az elkövetkezendő pár hónapban ne találjanak - ne találjunk - ismételten olyan módosítandó szakaszokat, amelyek vagy kimaradtak, vagy elkerülte a figyelmünket, vagy pedig majd az élet hozza ezeknek a módosításoknak a szükségességét. Szerintem sokkal jobb lett volna, ha külön, önállóan tudnánk módosítani ezeket a törvényeket, nem pedig ilyen salátatörvényben. Ez általános megjegyzésem volt.
Konkrétan szeretném megkérdezni, hogy az állattenyésztésről szóló törvény 4. § (1) bekezdésében mit kell a szaporítóanyag behozatala alatt érteni, mert számomra kimondottan a különböző kertészeti termékeknél, illetve az erdőtelepítéseknél van szaporítóanyag. Ha önök szaporítóanyag alatt spermát értenek, azt kellett volna konkrétan beleírni, de nem tudom, hogy ez ide vonatkozik-e. (Gyárfás Ildikó közbeszólása.) Jó, ez importból származik, lehet, hogy ezen nevet a képviselő asszony, de a mezőgazdaságban ez egy aktuális kérdés, ha tetszik, ha nem. (Közbeszólások.)
A vadászati törvénnyel kapcsolatban felmerül a kérdés, szeretném kérdezni, hogy a 15. § a) pontja szerint "motoros járműről vagy járműről", ez alatt a jármű alatt a lovas kocsit is lehet érteni. Akkor gyakorlatilag megszüntetik a hagyományos lovas kocsival való cserkészést és vadászatot?
Még egy kérdés a parlagfű ügyében, a növényvédelemről szóló törvénynél. Nagyon sajnálom, hogy mindig a mezőgazdasági kultúrákat hozzák elő, és mindig arról beszélünk, amit nagyon negatív megkülönböztetésnek tartok. Mert a parlagfűvel borított területek jelentős része nem mezőgazdasági terület, mégis ott próbálunk mindenáron valamilyen szankciót kipróbálni, az kézzel fogható, hogy azt a területet ki béreli, de a különböző közterületeket olyan mértékben borítja el a parlagfű, amely az ott élőket zavarja. Mert a mezőgazdasági területeken nem nagyon találunk olyan embert, gazdálkodót, tanyán élőt, aki bármikor is érzékeny lenne a parlagfűre, ez nagyon érdekes, nagyon szívesen javasolom, hogy nézzék meg, akik a parlagfű miatti allergiával orvoshoz fordulnak, hol laknak. Konkrétan tudom bizonyítani, hogy ezeknek az embereknek a jelentős része városi, falubeli lakos, nem a tanyás vidéken élő emberek, akiknek természetes, hogy találkoznak parlagfűvel.
ELNÖK: Rövid, gyors választ kérek!
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kékkői úrnak, hogy miért egy-két nap, miért nem lehet több: nincs mérlegelési lehetőség, az irányelv így rögzíti, az Európai Unió ezt másképp gondolja.
A sok módosítással kapcsolatban: megvizsgáljuk. Egyébként nem tudok róla, hogy az ősz folyamán, bár a statisztikai adatok alapján elképzelhető egy újabb, de nem tudok róla, hogy kívánnánk módosítani, legalábbis saját jogon. Hogyha az Európai Unió ki nem talál valamit, az már kérdés, de megvizsgáljuk, hogyha valóban beérkezik megint egy olyan csomag és olyan nagyságrendű módosító javaslat a jövőben, tehát felmerül egy új törvényjavaslat lehetősége, akkor átgondoljuk, hogy ne legyen-e egy egységes törvény.
Az erdőtörvényre vonatkozóan a kollegám fog válaszolni.
Igen, a HNT be lett vonva az egyeztetésbe, sőt, azok a szakmai érdekképviseleti szervek is be lettek vonva, amelyek az egész nyolcforintos kérdéskört felvetették és elfogadtatták, úgyhogy az ő kérésüknek megfelelően lett pontosítva a jelenleg benyújtásra került törvényjavaslat.
Farkas képviselő úrnak válaszolva: igen, érdekes a megfogalmazás, de az valóban a spermára vonatkozott, de legjobb tudomásom szerint lehetséges pontosítani. (Farkas Sándor: Mert a szaporítóanyag növényre vonatkozik.) Igen, ezzel egyetértek.
Köszönöm, most átadnám a szót a kollegáimnak.
CSÓKA PÉTER főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Kékkői képviselő úrnak a területnagysággal kapcsolatos kérdésére: sajnos, ez egy olyan probléma, amivel immár másfél évtizede nézünk szembe. Az erdőbirtok esetében a fizikai mérete a földkijelölő karó szélessége, mert úgy lehet kettőt leverni egymás mellé, hogy négy centi lesz a földrészlet távolsága, elvileg idáig lehet leosztani a földrészleteket, de bebizonyosodott, hogy erdőbirtok esetében ennek nincs értelme. Az így kialakult tulajdonok kezelhetetlenné válnak, tulajdonképpen egyfelől létrejön egy tulajdon, másfelől pedig létrejön egy kezelhetetlen helyzet, ezzel a tulajdonos nem tud mit kezdeni, és ez hozzájárul a kezeletlen erdőbirtok méretének a növekedéséhez. A másik oldalról teljesen egyetértek önnel abban, hogy az osztatlan közös kezelés intézménye sem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, ezért igyekszünk ebbe az irányba menni, és azt hisszük, hogy ezzel a változással javulni fog a helyzet. De a kétségek - el kell ismerni - valóban fennállnak, nehéz meghatározni azt a birtoknagyságot, amely mellett az önálló gazdálkodás vagy a felelősség és az érdekeltség egyszerre meg tud jelenni.
A vadászati törvényhez fűzött kérdéssel kapcsolatban azt hiszem, nagyon érdekes tulajdonságra hívta fel a figyelmet a képviselő úr a magyar nyelvben, itt arról van szó, hogy ugyanaz a jármű, csak a vadász hozzá képesti pozíciójáról van szó, hogy benne tartózkodik-e, vagy pedig rajta. Nyitott platós gépjárművek esetében mindkettő elképzelhető. Tehát ez nem azt jelenti, hogy motoros járműről vagy bármilyen járműről van szó, hanem arról, hogy abból, vagy arról lövéseket leadni. (Farkas Sándor: Ezt még mindig nem értem.) Beülhetek egy gépjárműbe, és onnan lőhetek, de tartózkodhatok egy mozgó gépjármű nyitott platóján, és arról a gépjárműről is lövöldözhetek, de a törvény mindkettőt ki akarja zárni. (Farkas Sándor: És a lovas kocsi?) A lovas kocsit ebben az összefüggésben nem említi. A jármű fogalmat... (Közbeszólások.) Tehát a "vagy" a "-ből" és a "-ről" között keletkezett, nem a motoros vagy a nem motoros között.
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Bocsánat, ha beleszólok, de a képviselő úrnak úgy lenne teljesen egyértelmű, ha úgy szólna a jogszabály, hogy "motoros járműből vagy motoros járműről". Tehát erről van szó. (Farkas Sándor: Igen, így a pontos. - Közbeszólások.)
ELNÖK: Majd megkérdezzük a Tudományos Akadémiát, hogyan kell ezt érteni. (Közbeszólások.)
Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen. A fás szárú energiaerdők kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Nagyon időszerűnek tartom a szabályozást, de szeretném kifejteni az irányú igényemet, hogy ennek kapcsán kellően szigorú járulékos szabályozás történjen mind az értékes földterületek védelmére, mind az értékes erdők megfelelő szintű hasznosítására. Aggályaim vannak, hogy ezzel kapcsolatban azok a negatív jelenségek, amelyek azért tapasztalhatók voltak a fatüzelésű erőművi blokkok beindulásával, hogy ezek megnyugtató módon kezelhetők lesznek-e.
Ezt kérném a szaktárcától, hogy kellő szigorral, esetleg a Btk.-ba történő átvezetéssel is fontolja meg.
Magát az előterjesztést általános vitára javasolom.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Kékkői Zoltán József: Még szeretnék feltenni egy kérdést, elnézést kérek. Feltehetem?) Nincs más választásom.
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): A fás szárú, energetikai célú növényekkel kapcsolatban, hogy átminősítésre kerül-e az a földterület, vagy nem? Teljesen más lesz, akkor egy húsz aranykoronás földből rögtön két aranykoronás lesz. (Dr. Orosz Sándor: Ne reménykedj! Mitől lenne két aranykoronás? - Közbeszólások.)
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ahogyan említettem, a törvényi szabályozás semmi másról nem szól jelen pillanatban, csak arról, hogy ne az erdőtörvényt kelljen analóg módon használni, hiszen egyértelmű és bebizonyosodott, hogy ez éppen abban az irányban hat, hogy nem honosodik meg Magyarországon ez a biomassza-termelési kultúra. A törvénymódosításnak - jól látják a képviselő urak - pontosan az a célja, hogy ne az erdőket terheljük, tekintettel arra, hogy jelenleg nincs nagyon más alternatíva a biomassza-égetésre, hanem olyan alternatívát kínáljunk mind a felhasználóknak - gondolok a biomassza-égetőművekre, vagy más módon hasznosító művekre -, mind a termelőknek. Ehhez viszont az kell, hogy egy más típusú szabályozás legyen.
Az Európai Unió, illetve Magyarország - az Új Magyarország vidékfejlesztési program - egyik kiemelt célja éppen az energetikai célú ültetvények támogatása. Ezzel analóg módon éppen az Európai Unió most hozott olyan döntést az ezzel kapcsolatos szabályozásról, tehát, hogy hogyan lehet igénybe venni a támogatást, hogy ezt enyhítsék, hiszen rájöttek, hogy a mostani szabályozás - szintén az ő részükről - pont ellene hat ezeknek a dolgoknak.
Tehát amit eddig nem mondtam, de a lényeg: a szabályozás célja az, hogy ellenőrizhető legyen, hogy ki, hol, milyen ültetvényt kíván telepíteni, a legjobb típusú anyagokból. Tehát ehhez mindenképpen kell egy engedélyezési, vagy legalább minimum bejelentési kötelezettség. Jelenleg mindenképpen úgy áll, hogy engedélyezési eljáráson kell végigfutnia a dolgoknak, és ez lesz az alapja annak, hogy valaki támogatást igényeljen.
A másik, hogy át kell-e jelenteni az ingatlan-nyilvántartáson vagy nem. Van egy olyan speciális kategória az ingatlan-nyilvántartásban, hogy fásított terület. Ezen még megy a vita, hogy valamennyi fás szárú, energetikai célú növényt át kell-e ebbe jelenteni, vagy mondjuk, a lágy szárúakat nem - gondolok itt például a cserje típusú növényekre -, ezen még megy a vita. Úgy tűnik, mindenképpen lesz egy ilyen következménye. Ezen aztán még szakmailag el lehet vitatkozni, hogy ez mennyire hat abban az irányban, hogy valaki mondjuk, bérbe adja a területét, és akkor tudomásul veszi, hogy át kell jelenteni, vagy nem. Ezen még mennek a szakmai viták, ez önmagában nem érinti a törvényt, de ezeket a problémákat mi is érezzük, és a lehető legjobb megoldást próbáljuk kialakítani, hogy ez a kultúra valóban elterjedjen, a másik oldalról viszont azt is látni kell, hogy a kormányzatnak nem az a célja, hogy a 40 aranykoronás területeket is betelepítsék ilyen típusú energiaültetvényekkel. Itt már nem mondok erdőt, mert éppen az a lényeg, hogy ez nem erdő.
Tehát valószínűleg a támogatásnak lesz egy olyan feltétele, hogy lesz egy értékhatár, hogy milyen aranykoronájú területeknél lehet ezt figyelembe venni, de ez még mind a jövő kérdése, tehát ez a szabályozás most folyik, és a képviseletek meg fogják kapni.
ELNÖK: A viszontkérdéseket a részletes vitára tegyük el, mert... (Kékkői Zoltán József: Most tudok hozzászólni, mert most tudom beadni a módosító javaslatot. A részletes vitánál... - Közbeszólások.) Azért elmondom a bizottság tagjainak, hogy három órára egy román parlamenti delegációt várunk, úgyhogy ne sértődjön meg senki, ha bejönnek. (Közbeszólások.) Azért azt a választ még várjuk meg, és akkor szavazunk.
CSÓKA PÉTER főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyetlen mondatot, ha szabad. Az energetikai ültetvény fás szárú mezőgazdasági kultúrának minősül, és mint ilyen, semmiképpen nem kívánnánk az erdőtörvény hatálya alá tartozónak tekinteni. Ugyanakkor a tervezet 5. és 7-9. §-ai pontosan a képviselő úr által felvetett szigorúbb szabályozás, a szigorúbb feltételek lehetőségeit kívánják biztosítani az igazgatás számára. Egyébként a fa iránti megnövekedett igény mellett is, Magyarország fakitermelését a fenntarthatóság szempontjai alapján teljesen biztonságosnak ítélték meg, körülbelül 75 százaléknál tartózkodik ebben a pillanatban.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Farkas Sándor: Elnök úr, nagyon rövid kérdésem van.) Tessék!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Csak meg szeretném kérdezni, miért van szükség a vadászati törvény módosításában egy olyan mondatra, amely majd 9 és fél év múlva fog életbe lépni? (Dr. Józsa István: Mert most lehet átvinni. - Közbeszólások)
ELNÖK: Ez miről szól?
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Máskor mindig azt szokták mondani, hogy nem gondolkodunk előre. (Derültség, közbeszólások.) De nem ez a lényeg. A képviselő úr szerintem nálam még jobban tudja, bár rajtam is átmegy jó néhány peres akta, amely ezzel foglalkozik, hogy elég komoly problémákat okoztak ezek a kérdések. Ha az elején - még most, a legelején, bár igaz, hogy tízéves ciklusokról beszélünk - tisztázva van, sokkal kevesebb vitát gerjeszthetünk. Ezt sajnos, megtapasztaltuk az előző részben, és úgy gondoltuk, hogy szakmai szempontból ezt mindenképpen az elején szükséges rögzíteni.
Elmondom, miért. Ugyanis, ha a végén nyúlok bele, tehát a kilencedik, tizedik év környékén, akkor viszont éppen az a probléma merül fel, hogy kvázi, visszamenőleges hatállyal kell olyan rendelkezéseket hozni, amelyeket már nem tehetek meg, mert alkotmányellenes, az egyik fél érdekeit pedig súlyosan sértem. Így a ciklus elején - körülbelül tízéves ciklusról beszélünk -, a legelején rögzítjük ezeket a feltételeket, mindenki számára tiszta, és nem lehet olyan igénnyel előlépni, hogy ez mégiscsak nem úgy volt, és ennek alapján, mondjuk, indít egy pert.
Köszönöm szépen. (Közbeszólások.)
Szavazás általános vitára bocsátásról
ELNÖK: Felteszem a kérdést: aki az előttünk álló egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátásával egyetért, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Tíz igen, köszönöm. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás, a bizottság támogatja.
Ki lesz a bizottsági előadó? (Dr. Orosz Sándor: Józsa István.) Józsa István.
Ki lesz a kisebbségi előadó? (Közbeszólás: Nem kell.) Ne legyen kisebbségi előadó, nem kell.
Köszönjük szépen a segítséget.
A bizottság 2007. I. félévi munkaprogram-tervezetének megvitatása
A következő napirendi pont a tavaszi munkaprogramunk. Kérdezem, van-e ezzel kapcsolatban észrevétel.
Parancsolj!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Elnök úr, kétségbe vagyok esve. Nézem az ügyészség beszámolóit, és nem találom a 2001. és 2003. évet. Lelkileg nehezen tudom ezt elviselni, és megmondom őszintén, végképp nem értem, hogy mit kell nekünk foglalkozni a '98. évi ügyészségi beszámolóval. De találtam '97-es ÁVP-t is. Mondom, a logikát sem értem. Ha azt mondjuk, hogy végigmegyünk az összesen, akkor eltűnt a 2001-es és a 2003-as. Kérem, érezze az elnök úr, hogy legszívesebben egyikkel sem foglalkoznék, de ha már ilyenekkel kell foglalkoznunk, amivel messze ne mértek egyet, akkor még a logikát sem találtam meg a dologban.
Jelentés az agrárgazdaság 2001. évi helyzetéről, szerintem, a múltkor elfogadtuk a 2005-ös beszámolót, most 2001-ről beszélünk. Teljesen kétségbe vagyok esve, hogy miért tárgyalunk a parlagfűvel kapcsolatos 2005. évi felkészülésről, azt gondolom, már a beszámolót kellene meghallgatnunk.
Látva, hogy az ügyészségnek már a 2005. évi tevékenységét is elfogadjuk, akkor ehhez képest miért foglalkozunk a '98. évivel? Ez számomra érthetetlen.
Ugyanakkor lenne két javaslatom a napirendi pontokkal kapcsolatosan. Szeretném, ha meghívnánk az országos rendőrfőkapitányt, hogy tartson egy tájékoztatást a környezetvédelmi bizottságnak a zöldkommandóval kapcsolatosan, hogyan látja, hogyan kívánja felállítani, milyen együttműködést lát, és így tovább, illetve szeretném, ha foglalkoznánk az adórendszer és a környezetvédelem kapcsolatával is egy napirendi pont keretében.
Ez a két konkrét javaslatom lenne, különös tekintettel arra, amikor az adórendszer hosszú távú megreformálásával kapcsolatban egy civil kerekasztal foglalkozik a témával, akkor azt gondolom, súlyt adnánk ennek a történetnek, ha a környezetvédelmi bizottsági ülés foglalkozna az adórendszer és a környezetvédelem hosszú távú adópolitikájával. Tehát szeretném, hogy ezt is tűzzük napirendre az I. féléves munkatervünkben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az első részre egyet tudok mondani: amit a parlament nem tárgyalt meg, de benyújtott, azt nekünk napirendre kell vennünk, megfelelő időben. Számon tartjuk, ha napirendre tűzi a ház, akkor nekünk meg kell tárgyalnunk. Nyilván nem biztos, hogy mindent napirendre tűz, egy csomó elmaradás van.
A két javaslattal pedig egyetértek, egyéként is, az a dolgok rendje, hogyha bejön egy aktuális ügy, akkor jelentkezik a képviselő úr, és napirendre tűzzük, tehát ez nem kőbevésett dolog, de kell egy ilyen hosszabb távú tervet készíteni. Sajnos, ami elmaradt, azt ide mind bele kell venni.
Szavazás a bizottság 2007. I. féléves munkatervéről
Aki a javaslattal és a két kiegészítéssel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás, egyhangú.) Köszönöm szépen.
Van-e valakinek egyéb bejelentenivalója? (Nincs jelzés.) Nincs.
Természetesen keddre tervezzük az üléseket, csak most, a vendégek miatt volt így praktikus.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 08 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné