KORB3/2007.
(KORB-20/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának
2007. február 20-án, kedden 13 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat:*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók*
Elnöki bevezető*
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés (J/1925. szám) (Általános vita)*
Dr. Gergely Erzsébet tájékoztatója*
Kérdések, hozzászólások*
Dr. Gergely Erzsébet válaszai*
Dr. Horváth Lászlóné válaszai*
Dr. Vajna Tamásné válaszai*
Dr. Rákosi Judit hozzászólása*
Határozathozatal*
Egyebek*
1.a) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés (J/1925. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
b) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2003-2004. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/.... szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
2.Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP) alelnök
Dr. Nagy Andor (KDNP) alelnök
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott
Kis Péter László (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Horváth Lászlóné osztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Vajna Tamásné főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Rákosi Judit szakértő (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 12 perc. )
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban: ELNÖK: Jó napot kívánok. Üdvözlöm a bizottság tagjait, a vendégeinket, a minisztérium képviselőit, mindenkit. A bizottsági ülésünket megkezdjük. Egy napirendi pontunk van. A határozatképesség megvan, személyes jelenlét 12, helyettesítés hat, összesen 18-an vagyunk. A napirendünk a második nemzeti környezetvédelmi program 2003 és 2004 közötti végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés. Ezt tárgyaljuk meg, és ezzel kapcsolatban hozunk egy jelentést.
Aki az előterjesztett napirenddel egyetért, az kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú.
Megkérem a minisztérium megjelent képviselőjét, dr. Gergely Erzsébet vezesse fel a napirendi témát.
Dr. Gergely Erzsébet tájékoztatója
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Bizottság! Elsőként szeretném megköszönni, hogy a bizottság napirendjére tűzte a 2003-tól 2008-ig tartó második nemzeti környezetvédelmi program első két évéről szóló jelentést. Röviden azt szeretném összefoglalni, hogy mit tervezett a program, mit hajtott végre, milyen eredményeink vannak, illetve milyen további kihívásaink vannak annak érdekében, hogy ezt a programot eredményesen megvalósítsuk.
Mint ismeretes, ez a két év gyakorlatilag Magyarország európai uniós csatlakozásának az időszak volt, korábban már megkezdődött a felkészülés, de gyakorlatilag 2003 volt az az időszak és 2004 első féléve, amikor a jogharmonizációs program a legnagyobb dinamikával folyt, így elmondhattuk, hogy a május 1-jei csatlakozáskor több, mint 163 jogszabály transzponálásával, harmonizációjával a hazai környezeti jogrend alkalmassá vált az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.
Azt is elmondhatjuk, hogy négy olyan derogációs, mentességi területben állapodott meg a csatlakozáskor az ország, amelyből most már 3-nak a teljesítésén túl vagyunk. Ilyen volt a veszélyes hulladékégetéssel kapcsolatos kötelezettség, az 500 megawattnál nagyobb tüzelőberendezések korszerűsítése, illetve a csomagolási hulladékokkal való szabályozás. A derogációs területek közül még egy olyan témakör van, amelyben ütemezett végrehajtással, de későbbi határidőre kell megfelelnünk, ez pedig a csatornázás és szennyvíztisztítás. Ennek a részeredményeit is szeretnénk majd a későbbiekben elmondani. Ez az időszak nem csupán egy jogszabályi felzárkózást jelentett, hanem egy nagyon aktív bekapcsolódást az EU jogszabályainak nemcsak a végrehajtásában, hanem a kialakításában, egy konstruktívabb környezetpolitika megvalósítása érdekében. Ezek közül a témakörök közül a vegyi anyagokkal foglalkozó REACH területét emelhetném ki, ahol gyakorlatilag az Egyesült Királyság és Magyarország javaslatát az Európai Unió e szabályozási rendszer fejlesztésében alapvetően figyelembe vette. Azt is végig kellett gondolni az uniós csatlakozás keretében, hogy egy új erőtérbe kerültünk, hiszen egy nagyon erős közösség tagjaivá váltunk, ami egyrészt egy újfajta közreműködést jelentett az EU nemzetközi, elsősorban ENSZ-fórumokon való szereplésében, másfelől pedig újra kellett gondolnunk a szubregionális és a kétoldalú bilaterális kapcsolatainkat. Magyarország tekintettel arra, hogy részben EU-, részben nem EU-tagországokkal határos, a környezetvédelem területén is igyekezett megerősíteni a kétoldalú együttműködéseket, különös tekintettel a vízháztartási összefüggésekre, környezeti összefüggésekre, természetvédelmi szempontokra. Ezért ebben az időszakban megtörtént gyakorlatilag a határvízi egyezményeknek a megújítása, és ezek mellett gyakorlatilag a minisztérium új profiljaként környezet- és természetvédelmi célú egyezményeknek a kialakítása is.
A gazdasági szabályozórendszer is egy fontos témakör volt ebben az időszakban. Ilyen szempontból az energiaadót, a környezetterhelési díj törvényi szabályozását, a visszavételi kötelezettséget, termékdíjtételt említeném, amelyek már egy új szempontú, különösen ösztönző jellegű politikára utalnak.
És természetesen beszélnünk kell arról, hogy az Európai Unió egy nagyon jelentős beruházási célt vagy kényszert is jelent az ország számára, hiszen az unió élenjáró környezeti szabályozása kapcsán nagyon sok közvetlen beruházási feladatunk adódik. Ebből kiemelném elsősorban a hulladékgazdálkodás teljesen új alapra helyezését. Gyakorlatilag a programmal egy időben fogadták el az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet. Ebben a két évben történt meg a regionális és a helyi programoknak, terveknek a kidolgozása, és megindult 12 regionális hulladékgazdálkodási projektnek a megvalósítása. Egy új szemléletben, tehát nem a lerakás a lényeg, hanem a megelőzés. Hogy ha már keletkezik a hulladék, akkor a szelektív gyűjtés és a minél nagyobb mértékű hasznosítás. És ezen túlmenően kap szerepet az, hogy a meglévő egyéb hulladékot ártalmatlanítsuk. A szerves hulladékot pedig megfelelően kezeljük és továbbhasznosítsuk.
Ilyen szempontból ezek a projektek közel 3,8 millió lakost érintenek és nagyon sok fontos elemük van, amiknek a technikai részleteit a jelentés tartalmazza.
Az is nagyon fontos, hogy a települési szilárd hulladék mellett az egyes településáramokra vonatkozóan is különböző programok, begyűjtő, hasznosító programok és koordináló szervezetek létesültek ebben az időszakban, és ebben, különösen például az elektronikai hulladék az, amiben egy nagyon fontos reményt sikerült elérni.
Ugyancsak elmondhatjuk, hogy a nagy beruházásokkal összhangban a környezeti ipar is jelentős fejlődésnek indult ebben az időszakban. Gyakorlatilag a többi ágazathoz képest egy dinamikusabb fejlődést mutatott. Ezek a fejlesztések ugyanakkor a vizsgálataink szerint elsősorban a közép-magyarországi régióra koncentrálódtak ebben az időben. Az azóta eltelt időszakban mutatható ki, hogy egy sokkal inkább regionális gondolkodás az, ami a különböző programokban most már egyre jobban megnyilvánul. A különböző nagy projektek közül célszerű elmondani azt, hogy a szennyvíztisztítás területén milyen változások következtek be, hiszen körülbelül 2-3 százalékkal növekszik évente a csatornázás-szennyvíztisztítás aránya, és most már elmondhatjuk, hogy a begyűjtött szennyvizeknek a kétharmada a biológiai tisztítási fokozaton is túlmegy. Gyakorlatilag a program végrehajtása ütemezetten halad.
Ugyancsak el kell mondjuk, hogy szintén a Európai Unió szigorú szabályozása következtében létre kellett hozni az ivóvízminőség-javító programot. Ennek a programnak az említésekor kritikusan úgy fogalmazhatunk, hogy az előkészítése, kidolgozása megtörtént, de gyakorlatilag ez a két év erre volt elegendő és a megvalósítását szolgáló projektek a végrehajtása gyakorlatilag részben valósult meg, illetve most folytatódik. Nagyon fontos részét képezte a programnak a természetvédelem és a vidékfejlesztés területe. A természetvédelem egy új stratégiai koncepciót követ. A védelem mellett legalább ennyire fontos a megfelelő hasznosítás és most már nem rezervátumokat gondolnak természetvédelmi területként, hanem minél inkább a környezeti szemléletformálás, nevelés azok a célterületek, amiket ugyanúgy követni kell a nemzeti parkok esetében. Nagyon sok olyan koncepció, program készült, ami a jövő évekre megalapozó jellegű, például minden nemzeti park fejlesztési tervet dolgozott ki, és a gyakorlati élet szempontjából is említésre méltók azok az útmutatók, amelyek például a szélerőművek létesítésének természetvédelmi célú megközelítését jelentették. Illetve a tájvédelemnek az érvényesítését szolgáló dokumentumok kidolgozását jelentették.
A vidékfejlesztés területén is és az új agrár-környezetvédelem kapcsán nagyon fontos volt, hogy már az agrár-környezetvédelmi program és utána az ezt felváltó MBT, valamint az ezt követő AVOP forrásainak köszönhetően a támogatásban részesült területek nagysága még 2003-ban 153 ezer hektár volt, addig 2004-ben ez már másfélmillió hektárra növekedett, és ugyanígy mondhatjuk el, hogy az érzékeny természeti területek kiterjedése is a 2003. évi 39 ezer hektárról 2004-re már 117 ezerre bővült. Tehát az ökológiai gazdálkodás és forgalmazás, a forgalmazó szervezeteknek az aránya is nagyon sokat növekedett. Amit el lehet mondani, hogy sajnos ebben az időszakban ezeknek az exporttevékenysége elsősorban külföldre irányult, tehát a hazai fogyasztásban ezek még kevésbé láthatók. A vidéki területek szempontjából is nagyon fontos az, hogy milyen közlekedéspolitika valósul meg ezekben az időszakokban, hiszen jelentős fragmentáló tényező. A programnak egy határozott célkitűzése a közvetett környezetvédelmi beruházások terén, hogy a kombinált fuvarozás, szállítás és a közösségi közlekedésnek az eszközei fejlődjenek. Így el kell mondani, hogy ebben különösen a logisztikai létesítmények, átrakó állomások, a vasúti fővonalaknak a rekonstrukciós munkái valósultak meg, és ez igazodva párosultak még elkerülő utak és egyéb környezetbarát közlekedési módok. Mindez természetesen szorosan kapcsolódott az egyik legátfogóbb témakörhöz, az éghajlat-változási tematikus akcióprogramnak a célkitűzéseihez, amelynek keretében nem csupán a légszennyezés-kibocsátás szabályozása, a kvótakereskedelem kidolgozása történt meg, de nagyon sok olyan intézkedés, ami már érezhetően csökkenti a kibocsátásokat és létrejött az a program is, amelynek alapján most egy éghajlat-változási stratégia készül, amely az elkerülhetetlen éghajlat-változási hatásokhoz való alkalmazkodást és adaptációt jelenti.
Ha végignézzük, akkor az állapítható meg, hogy ebben a két évben körülbelül 350 milliárd forint volt az, amit a program végrehajtására lehetett fordítani. Ez egy picit eltér attól, amit eredetileg terveztünk. Ugyanakkor az eredményei jelentős mértékben már hozzájárulnak a program végrehajtásához. Ha már nemcsak ezt a két évet nézzük, de hozzánézzük a 2005. és a 2006. évet, akkor azt lehet mondani, hogy a finanszírozás lemaradásában lényeges előrelépés történt, valamint azt, hogy ezeknek a céloknak a megvalósítása nem minden évben a forrásnak a nagyságától függ. Hiszen például a jogalkotás új alapokra helyezése nem forrás kérdése, hanem más jellegű munka, amelynek a hatékonysága adott esetben legalább olyan lehet, mint a ráfordításoké. Így is a program körülbelül 98 százalékban a beruházásokról szól és ebben elmondhatjuk az eredetileg tervezett mértékhez képest, hogy a közvetlen környezetvédelmi beruházások azok, amelyek lényegesen nagyobb hatásfokkal ebben az időszakban megvalósultak és az ún. közvetett környezetvédelmi beruházások terén van némiképp elmaradás. Mindezek alapján a programot és a beszámolót a tisztelt bizottság figyelmébe ajánlanánk és kérjük, hogy elfogadásával támogassák a további végrehajtást.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdések, hozzászólások következnek.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a lehetőséget. Elég közismert paradoxon, hogy amikor a tanár a jó tanuló, meg a rossz tanuló értékelését végzi, akkor a jó tanulóról a sok jóval szemben a néhány hiányosságot emeli ki, a rossz tanulónál meg azt a néhány pozitívumot. Én nem szeretnék ebbe a hibába esni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a beszámoló komoly teljesítményről és komoly eredményekről számol be abban a felépítésben, amit az eredeti tervek is tartalmaztak, sőt még azt is hozzátenném, hogy azokkal a feszítésekkel, amit az élet időközben diktált. Én azt hiszem, hogy az említett négy dereguláció, amelyek közül három teljesítésre került, én első helyre talán szakmai érdeklődésem alapján a nagy tüzelőberendezések, erőművek T rektofitjának a befejezését említeném. Ráfordításban ez igen jelentős volt, de hasonlóan jelentős a csomagolási hulladékok kezelésének a megoldása, illetve a veszélyes hulladékok égetési kérdésének a korszerűsítése. Azt hiszem, hogy a tényleges eredmények mellett a bizottság feladata és ezt a határozati javaslat is tartalmazza, joggal hívja fel a figyelmet, hogy azokon a területeken, amelyek szintén programban szerepelnek, de az élet diktálta feltételek közepette nem minden esetben tartanak ott, ahol kellene, hogy tartsanak. Erre felhívja a figyelmet. E tekintetben pusztán ilyen nyelvtani magyar szóhasználati módosítási javaslatom lenne a határozati javaslattervezet 3. pontjához. Ez alapvetően egy felsorolás. Az első tételmondat, ami úgy szól, hogy az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy gyorsítsa fel az alábbi programok végrehajtását, ezt követően egy szikár, összekötő szavak nélküli felsorolás következik. Tehát javasolnám, hogy a c) pont végéről húzzuk ki, hogy "vonatkozásában", ott ér véget, hogy "a program." A d) pontnál húzzuk ki, hogy tervezett ütemezés szerint, mert azt tartalmazza a program. Az e) pontnál az alapján, mert egy felsorolásról van szó, és a g) pontnál szintén a programján érjen véget a g) pont. De ez csak ilyen nyelvészkedés.
Amit szeretnék még a hozzászólásom végén hangsúlyozni, az az előretekintés, mert úgy gondolom, hogy ezzel is érdemben foglalkozik a beszámoló, és ennek különös hangsúlyt ad az uniós pénzek tervezett felhasználása, ennek a pályázhatósága. Nagyon fontosnak tartom, hogy az unió által elfogadott arányok érvényesüljenek a hazai felhasználásban is. Most nem akarok utalni a konkrét, jelenleg folyó vitákra az unióval, hogy mi mennyi, de én úgy gondolom, hogy ha eredményesek akarunk lenni mind a program végrehajtásában, mind az uniós források lehívásában, akkor erre idejekorán már most a kiírási szakaszban tekintettel kell lennünk. Végül is ez a kérdésem, hogy erre tudunk-e kellően tekintettel lenni. Köszönöm szépen.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Hallgatva a tárca képviselőjének a beszámolóját, mindenképpen szeretném kiemelni, hogy nagyon jó, hogy van nemzeti környezetvédelmi programunk. Én egy viszonylag új fiú vagyok itt a parlamentben, 2004 óta vagyok képviselő és lehet, hogy ez egy szokás, hogy 2003-2004-es végrehajtási jelentést 2007-ben fogadunk el, de én nem értem, hogy ez miért van így. És kiszámoltam, hogy ha ez a program 2008-ig fut, és ezt a logikát követjük, hogy kétéves végrehajtásokat fogunk utólag mindig meghallgatva, elfogadni, az azt jelenti, hogy a 2008-as programot, ha jól számolok, 2009-2010-ben fogjuk tárgyalni. (Elnök: Be kell kerülnünk!) Igen, be kell kerülnünk, hogy újratárgyalhassuk. Nem értem a logikát. Lehet, hogy van, csak nem derül ki számomra, hogy ha egy 2003-tól 2008-ig terjedő programról beszélünk és szemmel látható az is, hogy a sok eredmény ellenére valahol be kell vallanunk, hogy 2003-ban, meg 2004-ben egy csomó mindent nem tudtunk megcsinálni. Azt szeretném megkérdezni, hogy önök meg vannak-e arról győződve, hogy 2008-ig végre lehet-e hajtani ezt a programot. Mert mi végeztünk egy számítást arról, hogy információink szerint ez a program, amikor meghirdették, talán 2100 milliárdos becsült költsége volt, ez azóta 4200 milliárdra változott, ha jól tudom, és ha összeadjuk akár a tárca költségvetésében lévő pénzeket, meg vegyük ide jóindulatúan az európai uniós pénzeket, kijön-e az a pénz, ami szükséges ahhoz, hogy ezt a környezetvédelmi programot egyáltalán meg lehessen csinálni. És hát látszik, ahogy, és erre intelligensen próbált utalni képviselőtársam is a beszámolóból, hogy azért itt a sikerekből, ha jól számolom, három van kiemelve, a kudarcokból önkritikusan, de 12. A három olyan jellegű, amelyek az EU-csatlakozásukkal kapcsolatosak. Tehát jogharmonizáció, dereguláció és az igazán lényeges dolgok szerintem a kudarcoknál vannak feltüntetve. Nem akarom azt állítani, hogy az ott felsorolt tételek, legyen az az ivóvízminőség-javító program, ami kifejezetten kritikus, hiszen nemrég kellett az Európai Bizottságtól haladékot kérnünk, erről kérnék szépen egy tájékoztatást, hogy itt hogy állunk, mert itt volt egy 2006-os kötelezettségünk, ami 2,5 milliárd és maga a program, ha jól tudom, 250 milliárd. Hogy fogjuk tudni ezt 2009-ig megcsinálni?
A Vásárhelyi-terv egy állatorvosi ló. Mindig szóba hozzuk. 2002-ben még a Medgyessy-kormány mondta, hogy 2004-re megcsinálják, majd a miniszter úr 2006-ban egy Csongrád megyei látogatásán valahogy úgy fogalmazott, hogy erre kell még jó pár év, lehet, hogy 20-30 év is, hogy ha jól emlékszem.
A KEHI és az ÁSZ-jelentés is olyan dolgokat írt, amik nem rózsásak, gyakorlatilag expressis verbis kijelentették azt, hogy sem a szervezeti, sem a pénzügyi feltétele nincs meg annak, hogy ennek a feladatnak eleget lehessen tenni. Említette a beszámolójának a végén, hogy a természetvédelemben egy új stratégia kezd kialakulni, amit ha egy kicsit leegyszerűsítünk, az az, hogy nem az emberek elől kell védeni a természetet, hanem azért lehetővé kell tenni azt például a nemzeti parkok révén, hogy valamennyire ezek megnyíljanak a közönség előtt akár rekreációs, akár nevelési célra. De ha megnézzük azt, hogy a védett természeti területek védettségi szintjének a helyreállításáról van egy törvényi rendelkezés, és a százezer hektár - ha nem jól mondom az adatokat, akkor majd javítsanak ki - terület szükségesnek mutatkozó állami tulajdonba vétele még 2007-re sem valósulhat meg, mert nincs meg az az információnk szerint 15 milliárd forintnyi pénz, ami erre szükséges lenne.
Tehát nem értem, hogy miért kell ezt két évre felszabdalni, én elég kétségesnek látom, hogy ez az egyébként pozitív program egyáltalán megvalósítható-e. Értem a taktikáját a minisztériumnak, hogy megvártuk a EU-csatlakozást és próbálunk EU-s pénzeket betolni a rendszerbe azért, hogy ne nemzeti forrásokból kelljen mindent megcsinálni, de nem tudom, hogy ez megcsinálható-e. És őszintén, nem gáncsoskodni akarok, de bennem az is felmerült, hogy nem kellene-e egy új programot csinálni. Eleve egy kicsit furcsa az is, hogy úgy volt, hogy nem lesz bizottsági ülésünk, majd hirtelen kiderül, hogy ezt a programot tárgyaljuk. Ez 82 oldal, azért ezt el kellett olvasni, erre fel kellett készülni, és mi nem foglalkozunk ezzel az üggyel értelemszerűen annyit, mint önök, tehát egy kicsit olyan hevenyészettnek látom, meg talán egy kicsit komolytalannak is, ahogy ezt megtárgyaljuk. Én azt érzem, hogy ezt 2008-ig nem lehet megcsinálni és ne kövessük azt a gyakorlatot, hogy mindig azt mondjuk, hogy jó, hát a jó szándék megvolt bennünk, de a programot nem tudtuk véghez vinni, majd megcsináljuk később. Akkor inkább vállaljunk kevesebbet. Ezt valljuk be magunknak és könyveljünk el sikernek olyan dolgokat, amik egyébként sikeresek. Hiszen az elején fel tudott sorolni legalább öt olyan dolgot, amik eredmények. A hulladékgazdálkodási rendszertől a derogációkon át nagyon sok mindent, nem akarom ezeket felsorolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Sándor.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Hozzászólásomban kérdés is lesz mind az előttünk fekvő nyolcvanegynéhány oldalas jelentéshez, mind pedig a határozati javaslathoz is szeretnék hozzászólni. Magáról a jelentésről, illetve ezzel kapcsolatban az aktualitás és a finanszírozás kérdéséhez.
Egyrészt Nagy Andor úgy fogalmazott, hogy 2004-től, tehát ő sem olyan régen ül itt, van-e ennek értelme. Már most jobban állunk, mint az első nemzeti környezetvédelmi programmal. Mert hiszen az első, ami 2002-ig szólt 1997-től, annak a két-kétéves ütemezési jelentéseit 2004. május 11-én egy ülésnapon fogadta el az Országgyűlés, 39, 40, 41-es országgyűlési határozatokkal. Ehhez képest nyilván ez aztán végképp nem töltötte be azt a funkcióját, hogy menetközben figyeljük, hogy a belőle levont következtetésekre épüljön a következő tervezési időszak. Már úgy gondolom, hogy most leginkább parlamenti értelemben, mert valószínű, a tervkészítők esetében ez nem pont így nézett ki, ráadásul akkor már, merthogy 2003 év végén elfogadtuk már a második nemzeti környezetvédelmi programot is. Tehát itt van egy kis zavar a jelentések és azok használata kérdésében. Ezzel, mindenképpen úgy gondolom, hogy foglalkozni kell. Ennek kapcsán is, mert azért ez sem tartható, hogy ilyen nagy időközökkel foglalkozzunk vele, de ez a nagy időköz már jobb, mint a korábbiak voltak, tehát ezt a pozitívumot is szeretném itt hangoztatni, és a kérdésem ezzel összefüggésben, hogy a mai látásuk szerint reális lehet-e az a remény, hogy 2007 második félévében vagy 2007-ben mikor tudnánk foglalkozni a 2005/2006-os jelentéssel. Én sokkal inkább ezt tartanám fontosnak.
Ami a finanszírozást illeti. Azt gondolom, hogy számos kérdést vitattunk különböző költségvetési törvényjavaslatok vitája során. Nagyon diplomatikusan fogalmazott Józsa István, amikor az élet szorító új jelenségeit emlegette. Ez látszik ezen a teljesítésen is. Képzeljük el, mi lenne, hogy ha nem lenne környezetvédelmi program. És ezzel összefüggésben számtalanszor megfogalmazzuk úgy, hogy a nemzeti program, az az, ami a hazai költségvetésből van, a többi pénz meg majd úgy leesik. Nem, ez, azt gondolom, soha nem volt így. Az a bizonyos 2100, uszkve 4200 milliárd sem kizárólag az állami költségvetésre, ott is a már gondolt európai uniós támogatásokra bazírozva is lett tervezve, és nem elhanyagolható módon az anyagban így szerepel, hogy nem kormányzati szervek költései vagy valami hasonló, tehát magyarán akár a vállalkozók, akár az önkormányzatoknak az ilyen célokra fordított pénzei mind-mind együttesen benne vannak. Ezzel együtt is úgy gondolom, hogy a második nemzeti környezetvédelmi programban megcélzott valamennyi elem összes szükséges finanszírozása nem valószínűsíthető. Hogy most ez igényli vagy nem igényli menetközben a törvény módosítását, avagy a jelentések elfogadásával, mint ahogy itt is most foglalkozunk vele, annak megfelelő időpontban való elfogadásával, ebből levonható következtetéseinket leírjuk és megfogalmazzuk, én ez utóbbi mellett lennék egyébként, merthogy magának, egy hat évre elfogadott környezetvédelmi programnak mégis a súlyát rontatnánk. Ezzel együtt is az gondolom, hogy a tervezés egész folyamatát Magyarországnak újra kell gondolnia, bár talán a nemzeti környezetvédelmi program áll legközelebb az EU tervezési gyakorlatához, mégis itt sem mondható el tökéletesen, én csak a módszerekről beszélek, az időfaktorokról nem, tehát azt gondolom, hogy ezt is majdan vizsgálni kell, hogy hogyan tudnánk jobban beilleszteni nemcsak módszerében, hanem adott esetben aktualitásában is az Európai Unió szokásos tervezési időszakához.
A végrehajtás néhány eleméről. Nem tudom, milyen oknál fogva, bennem meglepetés erejével hatott a kezelési tervek által lefedett területek nagysága. Nem tudom, miért alakult ki bennem ez az érzés. De a kérdésem az, hogy azok a számok 2004 év végéig szólóan korrektek? Amik gyakorlatilag a védett természeti területek 80 százalékát mintha kezelési tervekkel lefedettnek tüntetnék fel.
A másik, hogy a Natura 2000 meghirdetése valóban megtörtént, a földhasználati szabályok azonban még mindmáig hiányoznak. Ez részben tervezhetetlenséget eredményez, részben pedig hát nyilván azt az ideiglenesség érzetét kelti, amit nagyon-nagyon nem szeretünk. A kérdésem ennek a jelentésnek a kapcsán, hogy mikorra várható ez, és tudnak-e arról valamit mondani, arról a gondolatról, amit szeretnék önökkel megosztani, hogy itt végül azért került sor gyepeknek, időnként szántóknak is, vizes élőhelyeknek Natura 2000-ként való besorolására, mert ott éppen olyan gazdálkodási tevékenység zajlik, ami zajlik. Ha nem az zajlana, akkor a feltételei sem állnának fel a Natura 2000-ként való kijelölésnek. Ilyen körülmények között vajon nem helyénvalóbb-e nem korlátozásról, hanem előremutató földhasználatról beszélni? Vajon mi az oka annak, hogy továbbra is korlátozásokban gondolkodnak sokan, amikor a Natura 2000 földhasználati szabályai kerülnek szóba. Ezzel talán szervesen összefügg és valóban ebben az időszakban az egyik legfontosabb eredménynek én a nemzeti agrár-környezetgazdálkodási program beindítását, valamint azt tartom, hogy ezt sikerült jó értelemben véve átmeneti az európai uniós csatlakozás után is, az ezzel járó összes politikai botránnyal, nyűggel együtt is ez egy nagyon fontos fejlemény volt. Ugye azokban az összegekben, a végösszegekben nincsen benne az a 44 milliárd. Tehát amikor itt olvasom, hogy 148 milliárd vagy valami hasonló összeg szerepel ott a 2004. évre szólóan, az nem tartalmazza ezt a 44 milliárdot? Ezt kérdezem.
A következő kérdésem, miközben természetesen én magam is egyetértek azzal, hogy a forrásbővítés, tehát a forrásszűke annak a gondolatnak a fontosságát - hogy mondjam? - feltétlenül prioritásként tételezi, hogy az EU-s pénzeket meg kell szerezni. Van azonban az egyedi szennyvízkezelés nemzeti megvalósítási programja, ami legjobb ismereteim szerint semmiféle társfinanszírozásban nem részesül. Tehát ez magyarul kizárólag hazai forrásból tervezhető. Kérdezem, hogy amikor önök is megfogalmazták a következtetéseket, amit egyébként nagyon helyesen a határozati javaslat is tartalmaz, akkor ezt a következtetést milyen pénzügyi remények közepette tették.
Magához a határozati javaslathoz azok után, amit Józsa képviselőtársam megfogalmazott, egyetlen egy észrevételt tennék, az indokolási részhez, pontosan és jól tartalmazza a 3/F pont a víz keretirányelv leírását, az indoklásban azonban nyelvtanilag helytelenül lett leírva. Kérném majdan a végső szövegben ezt kijavítani. Összességében azt gondolom, hogy ezt a jelentést az Országgyűlésnek meg kell beszélnie, általános vitára alkalmasnak tartom és én személyesen a határozati javaslattervezet elfogadására is igennel kívánok szavazni. Köszönöm a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom magamnak a szót. Azt gondolom, hogy ennek a jelentésnek az az érdekessége, hogy érződik benne, hogy ez 2006-ban íródott. Ha 2005-ben tárgyalnánk, akkor akár örvendezhetnénk is, de miután látjuk, hogy két évig azután sem születtek meg bizonyos jogszabályok, döntések, így egy kicsit másként nézünk a dologra. Van szó arról, hogy van egy tárcaközi bizottság. Én azt szeretném megkérdezni, hogy működik ez a tárcaközi bizottság? Mert a bizottságokba delegált zöld szervezetek irányából számos jelzésünk van, ami arról szól, hogy nem működik vagy nagyon szakaszosan működik. Az albizottságokba delegált zöldek nem tudnak arról sok esetben, hogy egyáltalán lennének ezeknek ülései. A másik kérdés az, hogy nagyon érdekes az összeállítás. Bizonyos esetekben nem lehet összehasonlítani az adatokat. Nem ugyanabban a rendszerben van az egyik táblázat, mint a másik.
És amit kiemelnék, hogy tudunk arról, van arról döntés, hogy a GDP százalékában mennyit fordítunk erre a programra, de az anyagban a teljesítés nem jelenik meg. Tehát az elvárásról vannak ismereteink, de arról, hogy ez 2003-4-ben milyen arányban valósult meg, annak nem látom a nyomát. Lenne egy harmadik kérdésem. Az pedig úgy szól, hogy itt született egy Új Magyarország terv. Ennek vannak nemzeti operatív programjai. Ezt valaki összehangolja, hogy azok legyenek abban? Mert a külső szemlélő azt látja, hogy nagy projektekben gondolkodnak, itt pedig vannak kis projektek is. Tehát itt az összhang a bizottság számára is fontos lenne, ha tudnánk.
Azt, amit Orosz Sándor képviselő úr mondott, hogy a következő jelentést jó lenne megtárgyalni ebben az évben mindenképpen, gondolom, az első félévben elkészül és a második félévben megtárgyalható lenne és akkor nem lenne ekkora a lemaradás.
Az Oláh képviselő úrnak fog tetszeni a következő kérdésem, elveszem előled: a közgazdasági szabályozórendszer enyhén szólva szerényen jelenik meg az anyagban. Alig fél oldal. Ön is elmondta azt a néhány dolgot, de azt hiszem, hogy ennek az anyagnak a szempontjából ez egy fontos információ lenne, hogy ha ez ki lett volna fejtve bővebben. És azt tudom mondani, hogy én is úgy látom, hogy ha 2004-nél elvágjuk és úgy tekintem ezt az anyagot, akkor el tudom fogadni azzal, hogy természetesen a határozatunkban legyenek meg azok a sürgető intézkedések. És itt ugye nincs, csak másfél évünk ezeknek a végrehajtására, tehát ez azt jelenti, hogy haladéktalanul meg kell csinálni ezeket az ügyeket. És most adom a szót Kékkői úrnak.
KÉKKŐI ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Én is ahhoz szeretnék szólni, hogy ha a jelentés címét olvassuk, ami úgy szól, hogy a második nemzeti környezetvédelmi program 2003, 2004. évi végrehajtásának helyzetéről szól, akkor úgy érzem magam, mintha 2005-ben lennék. És megpróbálom így olvasni, ezzel a fejjel. Annak ellenére, hogy Orosz képviselőtársam felhívta a figyelmet, hogy a mi időnkben is későn került benyújtásra, de úgy érzem, hogy a rosszat nem kell tanulni. Itt alkalmazni lehetett volna azt és példát mutatni. (Dr. Orosz Sándor: Több kormány is volt.) Visszatérek az eredeti gondolatomhoz. Ha nézzük a jelentést és megpróbáljuk így olvasni, akkor, ha csak egy részt emelek ki belőle, bemutatásképpen, az ivóvízminőség-javítással kapcsolatban, akkor a jelentés arról szól pár mondatban, hogy a 201/2001-es kormányrendelet szabályozza és annak megfelelően próbálták elvégezni a feladatokat, és majdnem, hogy itt be is fejezi. Mondjuk itt én azért odaírtam volna, hogy 2003-ban ez a rendelet módosításra került. És van egy érdekes része ennek a rendeletnek, amelyik meghatározza, hogy az ivóvízminőség-javítási programot 2006. december 25-ig végre kellett volna hajtani. Lapozzunk tovább.
Én is gyorsan olvastam, mert tegnap a parlamenti munka és a felszólalások ideje alatt tudtam csak áttanulmányozni. A 69. oldalon címe: Értékelés és következtetések. És itt ha elolvasom azt, hogy az NKP első két évében sikeresnek értékelt jogalkotási tevékenység mellet néhány szakterületi program végrehajtása az eredeti ütemezéstől elmaradt, ezért az elkövetkezendő években fel kell gyorsítani a programot. És 12 pontban sorolja fel, hogy mi maradt el. Ezek után eredményesnek nevezni! Gondolom, eddig nem jutott el a képviselőtársam, mert rövid volt az idő. És ebben a programban szintén benne van az ivóvízminőség-javító program átütemezése és felgyorsítása. Nézzük meg, mondtam, hogy 2005-öt írunk, mert ez egy 2004-es jelentés, hogy gyorsult fel 2005-ben. 2005-ben az országos ivóvízminőség-javító program tervezett éves ráfordítása 9,5 milliárd forint lett volna, jogcímre 531 millió forint lett beállítva, ebből mindössze 23 millió forintot használtak fel. Tehát 2005-re nem gyorsult fel. Nézzük 2006-ra. 2006-ra pedig csak egy ÁSZ-jelentést kell elővenni, amelyik azt írja, hogy az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos programban vállalt kötelezettségünk nem teljesült. Megvan a második jelentés tervezete. Úgy gondolom, hogy az 56. oldalt le kell csak másolni, és mikor olvassuk a 2005-2006-os jelentést, ugyanaz az oldal fog bekerülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, visszaadom a szót a minisztérium képviselőjének.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Az átfogó kérdéseket válaszolnám meg és utána térnék ki, szakértő bevonásával egy-egy konkrét kérdésre. Az első fő kérdés volt az aktualitás. Mit keres egy 2003-2004-es anyag 2007-ben a bizottság asztalán? Ezzel kapcsolatban szeretném tájékoztatni önöket, hogy a törvény, amelyik szabályozza az NKP elkészítését, az arról is rendelkezik, hogy az intézkedésekről való beszámoló mellett a környezet állapotának aktuális értékelésére is szükség van. Amely gyakorlatilag nemcsak a statisztikai, hanem a mérő- és megfigyelő rendszerből származó adatoknak, kiértékelt adatoknak a tovább elemző bemutatását jelenti. Ez az az egyik nagyon fontos körülmény, ami hátráltatja, hogy a többi egyéb adatot viszonylag naprakészen és gyorsan be lehessen adni. Ebben már nagyon sokat próbáltunk ezen a gyakorlaton javítani, ahogy itt az összehasonlítás is mutatja. El kell mondjam, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség is hasonló késedelemmel vagy késéssel tudja csak a vonatkozó adatokat szolgáltatni a saját jelentései számára. Én azt gondolom, hogy annak viszont semmi akadálya nem volna, hogy a kétéves jelentések adott esetben két részből álljanak. Az egyik, ami a végrehajtott intézkedéseket és a forrásokat mutatja és gyakorlatilag egy külön rész mutatná valóban egy kis késedelemmel, hiszen maguk a környezeti hatások is néha később jelentkeznek, az, hogy ezek milyen konkrét állapotjavulást idéznek elő, hiszen a közpénzek elköltésének nem elsődleges célja, hogy elköltsük, hanem az, hogy eredményes legyen, és ezért úgy gondoltuk, hogy szakmailag nagyon fontos, hogy mellette ilyen adatokat meg lehessen találni.
Az ütemezés kapcsán említeném, hogy különösen a pénzügyi beszámoló elkészítése mindig minden egyes tárca esetében a zárszámadás lezárása és az adatok összegzése. Ilyen szempontból újrarendezését teszi szükségessé. De egy gyorsjelentés mondjuk 2007 végére elkészíthető azzal együtt, hogy ez a teljes körű szakmai spektrum esetleg egy következő dokumentumban jelenik meg. Azt is célszerű elmondani, hogy ennek a programnak az egyik fő példája az Európai Unió 6-os környezetvédelmi akcióprogramja, amely semmifajta ilyen mechanizmussal egyébként nem igazán rendelkezik és bár 2010-ig szól, a tematikus akcióprogramot még most fogadják el a bizottságban és a parlamentben. Tehát bizonyos szempontból van olyan is, amire azt mondhatjuk, hogy ez a program a maga lehetőségei között igyekszik programozott és konkrét célok megvalósításához működni.
És itt térnék rá arra a kapcsolatra, amit elnök úr és több képviselő is említett, hogy mi a kapcsolata az ÚMFT-vel. Nemcsak azzal van kapcsolata, hiszen amikor kidolgoztuk, akkor még gyakorlatilag az NFT1-nek a tervezése is folyt. Tehát mindig valahogy az volt a tárcán belül és a tárcaközi bizottsággal is az elképzelés, hogy van egy nemzeti környezetvédelmi program, amelyik hosszú, illetve középtávra meghatározza a teendőket, szélesebb spektrumban gondolkodva, mint amit például az Európai Unió forrásfinanszírozási szerkezete enged és gyakorlatilag ennek a megvalósítása, eszközrendszere az, amit a különböző operatív programok, a ROP-ok megengednek. Ez a gyakorlat azt gondolom, hogy továbbra is fenntartható. Különösen, mert vannak olyan területek, amelyeket az európai uniós források nem olyan mértékben tudnak támogatni. És van az összefüggések mellett egy nagyon nagy eltérés az ÚMFT, NFT, illetve az NKP2 között: annak idején, amikor ez a program terveződött, mindent elkövetett a tervező csapat, hogy például egy középtávú gazdaságpolitikai modell kapcsán próbáljuk modellezni azt, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége milyen ráfordításokat tesz lehetővé. Igazából itt mindig is az NKP 1 és 2 idején is egy keretprogram készült, mondván, hogy minden évben a végrehajtási tervekkel a prioritásokat ki kell jelölni és a lehetőségek határáig ezeket meg kell valósítani. De olyan pozíció vagy lehetőség, mint az NFT-ben, illetve az ÚMFT-ben, hogy van egy előre kialkudott összeg és azt lehet tartalommal megtölteni, ez a lehetőség gyakorlatilag ilyen formán nem volt annak a programnak a része. Ugyanakkor a kormány minden évben kap jelentést a teljesítésről és úgy gondoljuk, hogy az továbbra is nem a program hátránya, hanem lehet azt mondani, hogy az előnye, hogy az érdemeken túl valóban a kormány is minden évben egy szembesítést kap azokkal a területekkel, amelyekre különböző okok folytán valamiért valamilyen fajta forrás nem jutott elégséges.
A többi kérdésre válaszolva és nagyon sok észrevételt elfogadva, úgy gondoljuk, hogy nagyon jó volna, hogy ha a jövőben is egy jó együttműködéssel lehetne a program különböző területein a végrehajtást erősíteni. Az ivóvízminőség-javító program állásáról a Horváth Lászlóné egy konkrét választ ad. Kaptunk olyan kérdést, amelyik a védett természeti területek ügyével foglalkozott és elsősorban a területvásárlások ügyével. Azt kell mondani, hogy ez a program valóban nagy lendülettel indult, közben költségvetési megtorpanások voltak, azonban itt az volt az eredeti koncepció, hogy amíg nem volt agrár-környezetvédelmi program, nem voltak EU-s támogatások, a természeti értékek védelmét nagyon gyakran leginkább úgy lehetett biztosítani, ha az állam maga tulajdonosa és kezelője is volt egy területnek. Most azért el lehet mondani és ez nagyon sok nyugati és európai uniós államban is így van, hogy nem a tulajdonviszony dönti el, hanem sokkal inkább egy jó szabályozórendszer segít abban, hogy a védelem és a hasznosítás együtt meglegyen. Tehát itt körülbelül a helyzet az, hogy nem mondtunk le erről a törekvésről, ugyanakkor egy másfajta támogatás ehhez hozzájárult.
A Natura 2000 területeknek a felmérése, az EU-val való egyeztetése megtörtént, sőt területek korrekciója is, ami még plusz területek bevonását jelentette, és ismereteim szerint az FVM az, amelyik a tulajdoni lapokra jegyezve most már ezeket konkretizálja. És már a nemzeti vidékfejlesztési stratégiai tervbe bizonyos források, elsősorban a gyepterületek támogatására is bekerültek. Az ivóvizes programot kérem, hogy Horváth Lászlóné mondja el.
DR. HORVÁTH LÁSZLÓNÉ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Én is tisztelettel köszöntöm a bizottság tagjait. Az ivóvízminőség-javító programmal általában az országban lévő ivóvíz-minőségi kérdésekkel kapcsolatban kaptunk számos kérdést, felvetést, észrevételt. Elsőként az Európai Bizottsághoz kiküldött halasztási kérelmünkkel kapcsolatosan szeretnék tájékoztatást adni. Konkrétan arról tudok most beszámolni, hogy az Európai Bizottság még nem válaszolt a magyar kormány által október elején kiküldött halasztással kapcsolatos kérelemre, de már a benyújtás időszakában kaptunk olyan nem hivatalos visszajelzéseket, hogy kedvező hozzáállása van az Európai Bizottságnak erre a halasztási kérelemre már csak azért is, mert valójában ezek az ivóvíz-minőségi problémák, bár megoldásuk nagyon fontos, nem jelentenek súlyos közegészségügyi aggodalomra okot adó körülményeket. Emellett a közegészségügyi szervezetrendszer az ellátás biztonságát a maga ellenőrzési módszereivel kézben is tartja. Tehát ebben az évben is, ez év elején is kaptunk olyan jelzéseket, hogy várható kedvező lesz a dolog elbírálása. Ha ugyanis kérdéseket kívántak volna feltenni és pláne éles megfogalmazásokat rögzíteni, akkor betartotta volna az Európai Bizottság a három hónapon belül történő válaszadás saját eljárási szabályát is.
Ezek után nyugodtan áttérhetünk a dolognak a szakmai-érdemi részeire, hiszen a halasztási kérelem valahol mégis csak egy technikai eljárási kérés, és Magyarország törekszik arra, hogy a nem megfeleléssel kapcsolatos uniós eljárást elkerülje. Ami a 201/2001-es kormányrendelet sorsát illeti, ennek a módosítására 2005-ben került sor. Így nézve, lehet, hogy nem tárgya egy 2003-2004. évi beszámolónak, de akár említésre is kerülhetett volna. Ez azért nem lehet probléma, hiszen amikor egy jogszabályt idézünk, bármikor idézzük, mindig az addig bekövetkezett módosításaival együtt értendő. Sőt a jogászok rendre figyelmeztetnek is minket, hogy ne is a módosítást használjuk, hanem magát az alapjogszabályt számával, nevével. A legfontosabb az most, hogy ebben az évben várhatóan sor kerül ennek a kormányrendeletnek a módosítására. Most fog megtörténi az, amit több képviselő úr is jelzett, hogy inkább legyen egy program reális ütemezéssel elénk tárva, minthogy folyton magyarázkodni kelljen egy már lejárt határidejű feladat ügyében vagy egy nem sokára lejáró feladat ügyében. Tehát összhangban a halasztási kérelmünkkel, megvárva arra az unió válaszát, felhasználva azokat az újabb vizsgálatokat, amelyeket a megyei ÁNTSZ-ek elvégeztek és amely anyagoknak, vizsgálati eredményeknek a feldolgozását tulajdonképpen már az Országos Környezet-egészségügyi Intézet is elvégezte, csak egy kontroll alatt vannak még ezek a változások, tehát mindezekre figyelemmel lesz az Egészségügyi Minisztérium első helyen, de a négy minisztérium társelőterjesztésében egy kormány-előterjesztés ebben az évben, amiben tulajdonképpen maga az ivóvízminőség-javító program egy reális talajra lesz helyezve. A finanszírozási lehetőségek az önkormányzatok beruházási képességei és az unió válaszából következő kötelezettségek szempontjából lesznek a megfelelő közigazgatási eljárásban kezelve, és nyilván ismét akkor tud a bizottság is ezzel a kérdéssel érdemben és mélyen foglalkozni.
Hadd mondjam még ennek kapcsán el azt is, hogy a víziközmű-szolgáltatásra irányuló törvényi szabályozás, aminek zajlik az előkészítése, ez is egy olyan erősítést fog adni az egész víziközmű-szolgáltatásnak, benne a közüzemi ivóvíz-ellátásnak, ami hozzájárulást fog jelenteni az ellátás mennyiségi és minőségi biztonságának növekedéséhez az alatt az idő alatt is, amíg zajlik jelentős erőfeszítésekkel az ivóvízminőség-javító program végrehajtása. Volt egy utalás arra is, hogy tulajdonképpen már 2006-ra végre kellett volna hajtani ezt a programot. A programot csak részben kellett volna még a kormányrendelet szerint is 2006. december 25-re végrehajtani, de valójában, ha az EU-kötelezettségeket nézzük, csak igen kis részben, 129 településre kiterjedően, alig több, mint 200 ezer főre vonatkozóan. Ez gyakorlatilag az érintettség tekintetében, az érintett lakónépességnek kevesebb, mint 10 százaléka. Van még egy határidő, a 2009-es, a nagyobb súly, a nagyobb településszám és lakónépesség ehhez a határidőhöz kötődik.
Magyarország, amikor a halasztási kérelmet kiküldte az Európai Bizottsághoz, őszintén feltárta a helyzetet, most ezeket nem akarom részletezni, de olyan reális ütemezést mutatott be ebben, amiben jóval messzebb tekint ennél a 2009-es második határidőnél is, tehát bemutatta azt, hogy figyelemmel az uniós támogatási lehetőségekre is és az önkormányzatok mint ellátásért felelősök beruházási képességeire, milyen reális ütemezéssel lehet az előirányzott feladatokat erre a mintegy ezer településre, mintegy 2,5 millió főre kiterjedően megvalósítani. És ezért nagyon fontos számunkra, hogy majd hogyan foglal állást az Európai Bizottság, tehát hogyan értékeli ezt a bemutatott anyagot, mert ez akkor számunkra iránymutatást fog adni.
Ami az ÁSZ kifogásait illeti, itt meg kell ragadnom az alkalmat arra, hogy egy félreértést eloszlassak. Amikor az ÁSZ értékelte az ivóvízminőség-javító program végrehajtását, egy kormányhatározatban rögzített milliárdokat vett figyelembe, de az a kormányhatározat annak idején egy másik finanszírozási konstrukcióban képzelte el az ivóvízminőség-javító program végrehajtását. Úgy képzelte el, hogy a tárca költségvetésében jelenjék meg ez a beruházási forrás. Valójában nem sokkal a kormányhatározat után világossá vált, hogy az ilyen típusú nagy programok megvalósítása az unió támogatásával reális, tehát egy más típusú finanszírozási konstrukcióra tértünk át, és ennek köszönhető az, hogy tulajdonképpen a tárca költségvetésében csak szerény, ön is idézett egy számot, az 531 millióst, szerény források jelentek meg. Ezek viszont felhasználásra kerültek mégpedig a kormányzati szektorban. Hiszen ma még vannak az állam kizárólagos tulajdonában lévő víziközmű-létesítmények is, benne ivóvíz-ellátási létesítmények. És az ezeken végzett fejlesztések hozzájárulást jelentettek az abban a térségben lévő ivóvíz-minőségi viszonyok javításához. Tehát ezek a szerény források felhasználásra kerültek, de ezek nem jelenik ennek az egész programnak a fő finanszírozási sodrási tételét. Hanem a fő megoldást a nemzeti fejlesztési tervek jelentik, már az első tervben is az akkori lehetőségek léptékében meg tudott jelenni az ivóvízminőség-javító program, ezek a beruházások most már kezdenek átadásra kerülni szép sorban. Siófok már átadásra került, Dombóváron nem sokára és az ország több pontján. De az igazi nagy súlya az Új Magyarország fejlesztési tervnek van, amin belül a környezet- és energia operatív programban igen komoly pozíciót sikerült az ivóvízminőség javítása számára biztosítani, ezzel még tartjuk magunkat, de ha ez így alakul, hogy jelenlegi ismereteink szerint a keretösszegek a 2007 és 2013 közötti időszakban biztosítottak az ivóvízminőség javítására, akkor reális annak az ütemezésnek a teljesítése, amit az unió elé tártunk és amivel összhangban a 201/2001-es kormányrendelet módosítását is a kormány elé szándékozik terjeszteni az előterjesztők közössége. Köszönöm szépen.
DR. VAJNA TAMÁSNÉ (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Arról értesültem, hogy a kezelési tervekkel kapcsolatosan nem volt minden világos ebben az anyagban. Itt két dolgot kell egymástól megkülönböztetni. Egyszer a nemzeti jogszabályok szerint kiemelt jogi oltalomban részesített ún. védett természeti területeket, aminek az összkiterjedése 930 ezer hektár, ami az ország 9,2 százaléka, erre vonatkozóan kötelező a kezelési tervel elkészítése. Hogy miért tartunk ott, hogy még nincs mind a 830 ezer hektárra kezelési tervünk, annak számos oka van, de nem akarom ezt most felsorolni. Többek között egy olyan jogi szabályozás, ami bizonyos fokig megkötötte a kezünket, és emiatt nem fedtük le még az összes területet. Egy másik kérdés a Natura 2000 területekre vonatkozó úgynevezett menedzsmentplan-tervek, de itt fenntartási tervekként fordítottuk le az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapról szóló jogszabály szerint. Ezeket a fenntartási terveket egyébként nagy örömünkre az FVM finanszírozza a technikai segítségnyújtási keretből és ennek a pályázati kiírási a két tárca együttműködésében még ebben az évben megtörténik. Tehát megtörténik a kiírás és megkezdődik - elsősorban civil szervezetek, de egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek közreműködésével - 2008-ban az a fenntartási tervkezelési folyamat, aminek az lesz a vége, hogy nemcsak az általános szabályokat fogjuk tudni meghatározni a földhasználatra vonatkozóan, hanem a specialitásokat is. És reményeink szerint a Natura 2000 finanszírozás meg fogja nyugtatni azokat a földhasználókat, akiknek Natura 2000 területre esik a bérelt vagy a tulajdonolt földterületük. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Egy témakör volt még, amelyet említettek. Amennyire jól halad a szennyvizes A program, így a korábbi tervezethet képest késedelmet szenvedett a B program, tehát az egyedi megoldásokat kívánó területek programja. Ilyen szempontból szeretném elmondani, hogy igaz, az NFT 1-ben, ahol a regionális operatív programokba tervezték, nem igazán került be, de az Új Magyarország fejlesztési terv regionális operatív programjaiban már ezeknek a beindítása elkészült. Tehát a szabályozás, a koncepciók, útmutatók készen vannak és a finanszírozási forrást feltehetően 2007/2008-tól indulóan az ÚMFT fogja biztosítani. Ilyen szempontból a finanszírozásnak néhány számát szeretnénk még önöknek bemutatni kicsit árnyaltabban, mint amit a rövid bemutató engedett. Megkérem Rákosi Judit szakértő kolléganőnket, hogy fogalmazza meg.
DR. RÁKOSI JUDIT (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A nemzeti környezetvédelmi programban, magában lényegében egy elég nagyságrendi tervezés folyt, hogy összességében mennyi lesz a nemzeti környezetvédelmi programban a ráfordítás. Az összes környezetvédelmi ráfordítás lenne 4200 milliárd körülbelül.
Érdekes dolog, hogy megkülönböztettünk és ez ilyen szempontból elég egyedi dolog, megkülönböztettünk közvetlen környezetvédelmi beruházásokat, közvetett környezetvédelmi beruházásokat és működési jellegű kiadásokat. És a közvetlen beruházások ebből a 2100 milliárdból 900 milliárd forintot tettek ki az előzetes tervek szerint, a közvetett beruházások 800 milliárd forintot és mintegy 400 milliárdot a működési jellegű kiadások. Ahogy állunk, kétségtelenül mindhárom tételben egy kis lemaradás van. Illetve kisebb a lemaradás a közvetlen környezetvédelmi beruházásoknál, ahol, ha a tervezett összegekhez viszonyítunk, közel 80 százalékon állunk jelenleg. Tehát az első két év a tervezetthez képest 80 százalékban teljesült. Sokkal kisebb arányban teljesültek a közvetett környezetvédelmi beruházások, közel 46 százalékra és összességében 55 százalékra, a működési kiadások 19 százalékra, összességében pedig közel 55 százalékban teljesültek. Tehát ebből az látszik, hogy a kifejezetten környezetvédelmi ráfordítások azért nem annyival maradtak le a tervszámoktól. Az már elhangzott, hogy 2005/2006-ban sokkal jobb a helyzet, körülbelül a közvetlen környezetvédelmi beruházások majd megközelítik a tervezett érték 90 százalékát. Még egy adatot szeretnék mondani, ami talán érdekes. Elhangzott, hogy a GDP hány százaléka a környezetvédelmi beruházás. Ezt csak azon tételekre szoktuk számolni, amit a KSH is környezetvédelmi beruházásként tart nyilván. A nemzeti környezetvédelmi program az egy sok szempontból tágabb környezetvédelmi, mint a KSH által nyilvántartott környezetvédelmi beruházás. Például a közvetett beruházások is ott vannak, bizonyos szakterületi szempontból is tágabb a nemzeti környezetvédelmi program, mert például benne van akár az ivóvíz, akár a VTT, míg közben az a KSH-s környezetvédelmi beruházásokban nincs. De ez mégis mutat egy tendenciát. Azt tudom mondani, hogy 2002-ben a GDP-hez 0,92 százalék volt a környezetvédelmi beruházások aránya, 2003-ban 0,9, egy kicsi csökkenés, 2004-ben pedig 0,83 százalék volt. Tehát ténylegesen egy kicsit csökkent, viszont 2005-ben várhatóan növekedés lesz tapasztalható. Köszönöm szépen.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Egy olyan kérdése volt elnök úrnak, amivel nem szeretnék adós maradni. Ez pedig a tárcaközi bizottság működése volt. Ezzel kapcsolatban szeretném jelenteni, hogy a vonatkozó szabályozásokban szélesítettük a tárcaközi bizottság tagjainak a körét, hogy valóban egy nemzeti program legyen és megfelelő képviselet. Kétszintű a tervező munka a bizottsággal, minden tematikus akcióprogram, tehát a kilenc tematikus akcióprogramnak van egy albizottsága és van egy tárcaközi bizottság. Tekintettel az egyes tematikus akcióprogramok gazdag tartalmára, például a városi környezetre, ahol a városi közlekedéstől kezdve rengeteg témakör felmerül, a tárcák is több képviselőt állítottak, a civil szervezetek is, a tudósok is. Tehát igazából kilenc, viszonylag nagy létszámú albizottságot működtetünk és az indító értekezlet döntése és a vonatkozó alapszabályunk alapján alapvetően elektronikus kapcsolattartással, hiszen minden változatot, minden anyagot megkapnak és minden végleges anyagot is megkapnak, és gyakorlatilag a tárcaközi bizottság az, amelyiknek személyesen is össze kell gyűlnie és ezeket a dokumentumokat el kell fogadnia. Ez, azon túl, hogy tiszteljük az idejüket, a közlekedési költségtakarékosságot, hiszen nagyon sok vidéki tagunk van, eddig egy jól bevált munkamódszer volt. Nagyon sok civil nagyon aktív volt benne és voltak olyanok, ezt meg kell hagyni, akik kevésbé voltak aktívak ebben az ügyben. És azt is el kell mondani, hogy a tavalyi átalakulás kapcsán, választások, tárcaátalakulások kapcsán folyamatosan meg kell újítani a tárcaközi bizottságot, hiszen van egyfajta fluktuáció ezekben az intézményekben. Úgy gondoljuk, hogy mindenképpen szeretnénk a személyes kapcsolatot is erősíteni, de azt, amit eredetileg terveztünk, hogy minden egyes anyagban egy közvetlen kapcsolattartás legyen, azt eddig is megpróbáltuk teljesíteni. Köszönöm szépen. Ha még esetleg maradt kérdés, igyekszünk megválaszolni azokat is.
ELNÖK: Nem szeretném, ha a bizottság tagjai megharagudnának, ezért csak egy nagyon rövid választ kérek arra, hogy a '95. évi környezetvédelmi törvényben az van, hogy a programmal összhangban külön törvény rendelkezése szerint regionális és megyei környezetvédelmi programok készítendők. Készülnek ilyenek?
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a kérdést. Jelentem, hogy folyamatosan próbáljuk nyomon követni mind a helyieket, mind a regionális és megyei programokat. Másfél éve csináltunk egy elemzést területi kollégánk bevonásával, és akkor gyakorlatilag a régióknak körülbelül a kétharmada rendelkezett ilyen programokkal. A megyék esetében ez körülbelül 50 százalékos volt. Azóta az arány javult, tehát folyamatosan találkozunk ilyen tervekkel. És ilyen szempontból az országos területfejlesztési koncepció, illetve az ÚMFT tervezése, a ROP-ok tervezése is ezt a fajta tevékenységet, ha nem is pontosan ilyen néven, de alapvetően megújította. Azt is el kell mondani, hogy ezeknek a kidolgozottsága és a hatékonysága meglehetősen eltérő. Tehát vannak nagyon jó példák, most nem említenék ilyeneket, de szívesen elmondom, ha kérik. Pontosan azt szeretnénk a jövőben elérni, hiszen a törvény ezt előírja, de gyakorlatilag határidőt sem az önkormányzatoknak, sem a régióknak nem ír elő. És ez is az eddigi lazább gyakorlathoz vezetett. Azt szeretnénk, hogy ha a következő törvényi megújításakor ennek a témakörnek ki lehetne arra térni, hogy a területi tervezéshez hasonlóan egy egymásra sokkal szorosabban épülő, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvét is figyelembe vevő rendszer alakuljon ki. Tehát a fentről le és az alulról fölfelé tervezésnek egy jó kombinációja jöhessen létre. És ilyen szempontból az országos program mindig is inspirációt jelentsen a régiós programoknak.
Ha megnézzük a szerkezetüket, akkor nagymértékben, ugyan némi késéssel, de azokat a főbb vonalakat követik, amelyeket az NKP is képvisel és amelyekben az EU-s javaslatokat is mindig figyelembe vesszük.
ELNÖK: Jól értem, hogy külön törvény nincs, hanem önkéntességi alapon van. Tehát az ellenőrzés is csak ilyen informális dolog.
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Így van. Ami nagyon jó gyakorlat, hogy általában a megyék és a régiók is rendszeresen a tárcához elküldik ezeket az anyagokat, tehát ilyen szempontból a kapcsolódásokat, a hiányosságokat fel lehet tárni és ebben viszonylag jó a fogadtatás. Amit még a tárca már évek óta próbált, különösen, amíg KAT-KÖVICE, hogy minden évben támogatást adott régiós és önkormányzati programoknak a kidolgozásához.
ELNÖK: Ez a törvény miért nincs? Ez direkt nincs?
DR. GERGELY ERZSÉBET (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ilyen szempontból a törvény feltehetően az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hatásköre lenne. Nagyon sok kezdeményezés volt, amely az önkormányzatok számára még kötelező feladatokat előírt volna, amelyre a válasz az, hogy ha megy bele a pénz, akkor jöhet a feladat, ha nem, akkor körülbelül úgy marad.
Vannak egyébként más jellegű, együttműködések most a Területfejlesztési Minisztériummal a városi környezetstratégia kapcsán, ahol közösen például a településfejlesztési koncepció tartalmi megújítása és egyéb ügyekben szeretnénk együttműködni, hogy sokkal szervesebb kapcsolódás legyen, és valahogy a környezeti ügyeket úgy tudjuk integrálni, olyan munkarészekben, amelyeket maga a tárca is az adott területi egységekkel, szervezetekkel szeretne megvalósítani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az a kérdésem a bizottság tagjaihoz, hogy az a határozati javaslat, amely előttetek van és amelyen a Józsa és az Orosz képviselő úr egy kicsit igazított, az elfogadható-e. Aki egyetért vele, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tizenegy. Aki nem? (Szavazás.) Hat. Aki tartózkodott? (Szavazás.) Ilyen nincs.
Előadót kell jelölnünk.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Orosz Sándort javaslom.
ELNÖK: Kisebbségi előadót kérünk?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Én leszek. De szeretnék még egyebekben is szót kérni.
ELNÖK: Parancsolj.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Szeretném javasolni, hogy a bizottság foglalkozzon a szentgotthárdi szemétégető ügyével. Én most csak a hírek egy részét hallottam és nem értem pontosan a helyzetet, hogy mi kezdődik el, de valami elkezdődött. Arról van szó, hogy Szentgotthárd határában osztrák területen Ausztriában fel akarnak építeni egy szemétégető művet, ezzel már korábban foglalkoztunk, de ez olyan helyen lenne, ami pár száz méterre van a most átadandó vízipark-gyógyfürdőtől. A magyar fél annyit szeretne csak elérni, hogy menjen át a szemétégető mű egy úgynevezett ipari parkba. Tehát nem megakadályozni akarjuk, hanem azt szeretnénk, ha nem azon a helyszínen épülne meg, ahol tervezik. Azt javaslom, hogy ezzel sürgősen foglalkozzunk, hívjuk el a tárcától azt az illetékes embert, aki ezzel foglalkozni tud, mert segítenünk kellene az ott élőknek, hogy elérjék a céljukat.
ELNÖK: Foglalkozzunk vele! A miniszter úr írt levelet a társminiszternek, aki azt írta vissza, hogy nincs ilyen beadvány a minisztériumban az osztrákoknál. Azóta lehet, hogy változás van. De nézzük meg, én egyetértek. Meghívjuk, válaszolnak.
27-én 11 órakor lenne a bizottság ülése. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 30 perc.)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia