KORB-5/2007.
(KORB-22/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. március 7-én, szerdán, 10 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A napirend ismertetése és elfogadása*
Az ügyészség 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/11. szám) általános vitára való alkalmasságának megvitatása*
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész tájékoztatója*
Dr. Bonomi Nóra Katalin, a legfőbb ügyész helyettesének tájékoztatója*
Dr. Bartha Márton (Legfőbb Ügyészség gazdasági bűnügyek osztálya) tájékoztatója*
Szavazás általános vitára való alkalmasságról*
A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO világörökség egyezmény 2002-2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/2184. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
Tájékoztató a Szentgotthárd térségében tervezett osztrák szemétégető művel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről, további társadalmi és gazdasági hatásairól*
Viniczay Tibor György polgármester (Szentgotthárd) tájékoztatója*
Haraszti László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) tájékoztatója*
Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1971. szám); a bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása*
1.Az ügyészség 2005. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/11. szám)
(Általános vita)
2.Tájékoztató a Szentgotthárd térségében tervezett osztrák szemétégető művel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről, további társadalmi és gazdasági hatásairól
Tájékoztatást ad:
- a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője
- Viniczay Tibor György, Szentgotthárd város polgármestere
3.Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1971. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
4.A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO világörökség egyezmény 2002-2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/2184. szám)
(A Kulturális és sajtóbizottság önálló indítványa)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
5.Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Katona Kálmán (MDF) távozása után dr. Nagy Andornak (KDNP)
Dr. Orosz Sándor (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész
Dr. Bonomi Nóra Katalin, a legfőbb ügyész helyettese
Dr. Bartha Márton osztályvezető (Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztálya, gazdasági bűnügyek osztálya)
Dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökség Hivatalának elnöke
Haraszti László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Viniczay Tibor György, Szentgotthárd város polgármestere
V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő (Fidesz)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Varga Erzsébet osztályvezető ügyész (Legfőbb Ügyészség közigazgatás-jogi főosztály)
Dr. Ettig Antal ezredes (Katonai Főügyészség)
Dr. Dávid Tamás parlamenti titkár (Legfőbb Ügyészség)
Harcz Zoltán osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Pintér István főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Bugán József alpolgármester (Szentgotthárd)
Pénzesné Kiss Katalin, a Pro Natura Szentgotthárd civil egyesület vezetője
Dr. Reisinger Richárd jogász (Szentgotthárd)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 12 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülésünket megkezdjük.
Köszöntöm a megjelent dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész urat, dr. Bonomi Nóra Katalint, a legfőbb ügyész helyettesét, természetesen minden vendégünket, bizottsági tagok, szakértőket.
A napirend ismertetése és elfogadása
A mai ülésünk napirendje a következő: 1. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről szóló jelentés megtárgyalása; 2. tájékoztató a Szentgotthárd térségében tervezett osztrák szemétégető művel kapcsolatos környezetvédelmi kérdésekről; 3. az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatok megtárgyalása; 4. a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi UNESCO világörökség egyezmény 2002-2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslathoz érkezett módosító indítványok megtárgyalása.
Kérdezem a képviselő urakat, van-e javaslat az "egyebek" napirendhez. (Nincs ilyen jelzés.) Ha nincs, akkor kérem, aki a napirenddel egyetért, szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
Még egyszer üdvözlöm a legfőbb ügyész urat. Megkérem, hogy a jegyzőkönyv számára tájékoztasson bennünket, kik a kollégái, akik nekünk segíteni fognak.
Dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész tájékoztatója
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Köszöntöm a kollégáim nevében is a lehetőséget, hogy itt lehetünk és találkozhatunk a bizottsággal annak érdekében, hogy megbeszélhessük az ügyészség 2005. évi tevékenységéről szóló beszámolónak a környezetvédelmet érintő részeit.
Elnök úr már bemutatta helyettesemet, Bonomi Nóra Katalin legfőbbügyész-helyettes asszonyt. A munkatársaim, akik segítségünkre lesznek szükség esetén: Varga Erzsébet osztályvezető ügyész asszony a közigazgatás-jogi főosztályról; Bartha Márton osztályvezető úr a kiemelt ügyek főosztályáról; Ettig Antal ezredes úr a Katonai Főügyészségről; Dávid Tamás úr, a legfőbb ügyész parlamenti titkára.
Nem tudom, mennyiben tarthatom magam a megbeszéltekhez, mert az idő közben is telt. Mi úgy terveztük, hogy ezt az alkalmat én köszönettel kihasználnám pár percben arra, hogy magamat és az ügyészséget röviden bemutassam, és utána térnénk rá jövetelünk igazi céljára. Azért tartanám ezt a magam részéről szerencsésnek, hiszen mint ez tudott, én nem egészen öt hónapja vagyok legfőbb ügyész, és volt szerencsém ugyan az alkotmányügyi bizottság és a kisebbségi bizottság előtt bemutatkozni annak idején, de örömömre szolgál, hogy e bizottság előtt is mondhatok valamit magamról, illetve az ügyészségről való felfogásomról meg magáról az ügyészségről.
Azt előrebocsátom, hogy negyvenegy éves ügyészi múlt után lettem legfőbb ügyész, vagy hogy hencegjek vagy nagyképűsködjek: először lett ügyészből legfőbb ügyész, és ez a szerencse engem ért. Mindenesetre, bár tizenhat évig legfőbbügyész-helyettes voltam és részese voltam a vezetésnek, azért ez mégis egy teljesen más helyzet. Mert ahogy egy nagynevű ügyész mondta valamikor: az üléspont határozza meg az álláspontot, és bizony már érezhetően kicsit máshogyan látom a helyzetet. Illetve szoktam idézni egy Chamfort nevű francia moralista írót a XVIII. századból, aki azt mondta, hogy az ember újoncként érkezik élete minden korszakába; hát én is átéltem ezt, dacára annak, hogy ismerem a szervezetet, ismerem a gondokat, mégiscsak újoncként kellett nekem munkához látni.
Az első feladatomnak tekintettem, hogy végigjárjam az ügyészség nagyobb szervezeti egységeit, főügyészségeket, és elmondtam mindenütt, itt most csak dióhéjban említeném meg, miről volt ott szó: a programomról, a hitvallásomról, az elvárásaimról. Én különösebb programot nem hirdetek, mert nincs rá szükség; olyan értelemben nincs rá szükség, hogy én komolyabb, radikális szervezeti átalakítást az ügyészségen nem látok pillanatnyilag szükségesnek. A "pillanatnyilag" szót máris visszavonom, mert legközelebb azt kérdik meg a sajtóban, hogy mikor telt le a pillanat - tehát nem látok szükségesnek. Ugyanis az elmúlt években megtörténtek azok a szervezeti változások, amelyek az EU-csatlakozással kapcsolatban, illetve a büntetőeljárási törvény, viszonylag új Be. hatálybalépésével belépett új jogintézmények miatt szükségessé váltak. Itt annyit említenék meg, mert az ide tartozik, hogy a környezetvédelmi ügyészi szolgálat, hogy így mondjam, megerősítése megtörtént, de erről majd Bonomi úrnő fog nyilván beszéli.
Komolyabb személyügyi változásokat sem szándékoztam tenni, a kötelező, hogy így mondjam, szükséges változásokon kívül. Nevezetesen arra gondolok, hogy én nem úgy indultam neki, hogy azonnal nagy személycseréket hajtok végre. Úgy gondolom, magamnak is tartozom azzal, hogy felelősen döntsek esetleg személyügyi kérdésekben, ha majd én úgy látom, hogy az szükséges; illetve mindenkinek megadjam azt a lehetőséget, hogy bebizonyítsa, hogy tudunk együtt megfelelően dolgozni. Ami kötelező volt, meg kellett lépnem, hála istennek az sikeresen megtörtént, nevezetesen a két legfőbbügyész-helyettes kinevezésére kellett előterjesztést tennem. Egyikük itt ül, Bonomi Nóra Katalin úrhölgy, aki korábban a közigazgatás-jogi főosztály vezetője volt. Megjegyzem, már most elmondom, hogy az ügyészek közül a környezetvédelmi jog legavatottabb tudója, tanítója, előadásokat tart Amerikától kezdve nagyon sok helyen, könyveket ír, az egyetemen is tanítja, és tényleg ez a kedvenc szakterülete. Úgyhogy ezt is az ügyészségen belül a környezetvédelmi szakterület megerősítéseként is tekinthetjük, hogy egyéb okok mellett rá esett az én választásom, és javaslatomat a köztársasági elnök úr elfogadta. S ugyanígy az én utódomat, a katonai főügyészt is kinevezte az elnök úr. Ezen kívül két fellebbviteli főügyész és egy megyei főügyész állása nem volt betöltve, pontosabban megbízás alapján látták el; itt is lefolytattuk a pályázati eljárást, és a kinevezések megtörténtek. Más személyügyi változásra én nem készültem egyelőre.
Az ügyészi szervezet jól ismeri az én felfogásomat az ügyészségről, nincs ebben semmi ördöngösség. Én azt várom el, és magam is ehhez igyekszem tartani és igyekeztem mindig is tartani magam, hogy pártatlanul, csak a törvénynek alárendelve, ahogy szoktuk magunk között mondani: a szakma szabályai szerint, és én mindig hangsúlyozom, hogy magas erkölcsi követelményeket magunk elé tűzve és fegyelmezetten végezzük a dolgunkat. Mert akkor tudjuk elérni azt, hogy hitelesek legyünk, hitelesnek is fogadjanak el minket, illetve a társadalom pozitív értékítéletét kivívjuk és megtartsuk.
Az ügyészségről szólva azt szeretném elmondani, hogy - mint bizonyára sokak előtt ismert -, hogy 1872. január 1-je óta van független magyar ügyészség, az 1871. évi XXXIII. törvénycikk hozta létre. Akkor is már nagy vita volt az előkészületek során a jogirodalomban, aztán a parlamentben is, hogy ez az ügyészség vajon a bírói függetlenséghez hasonlatos függetlenséget bírjon, vagy legyen a kormány, nevezetesen az igazságügyi kormányzat alá rendelve. A jogirodalom, a jogtudósok szinte kivétel nélkül azon az állásponton voltak, a bírói függetlenséggel azonos függetlensége legyen az ügyészségnek, ellenben a politika nagyon szoros parlamenti vita után, néhány szavazati többséggel a mellett döntött, hogy a miniszter alá került az ügyészség, és egészen 1953-ig végül is úgy működött.
Ez a vita az ügyészség parlament vagy kormány alá rendeltségéről gyakorlatilag a '89 körül, a rendszerváltás hajnalán vetődött fel ismét, talán többen emlékeznek az akkor született alkotmánykoncepciókra, a Kulcsár Kálmán-féle törekvésekre, és akkor ismét többször napirendre került törvényjavaslat formájában, de a parlamenti pártok konszenzusának hiányában sosem került erre sor, hiszen kétharmados alkotmánymódosító törvényt kellett volna hozni. Így tehát jelenleg a státusz változatlan, az ügyészség az Országgyűlés alá rendelt szervezet, amely abban fejeződik ki, hogy a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja, illetve a legfőbb ügyész köteles interpellációkra és kérdésekre válaszolni, és évente köteles beszámolni a parlament előtt a tevékenységéről, és a parlamenti bizottságokban pedig igény szerint.
A másik kérdés, amely az ügyészséggel kapcsolatban korábban napirenden volt, most talán azt mondhatom, hogy talán már nincs, az ügyészség funkcióit illető vita volt. Nevezetesen arról volt szó, hogy a magyar ügyészség tevékenységének döntő részét a büntetőeljárási feladatai teszik ki, de nem elhanyagolható jelentőségű a közigazgatási és a magánjogi természetű tevékenysége is. E két utóbbit vitatták sokan, azt mondták, hogy az ügyészség legyen csak büntetőügyekben eljáró szervezet. Sőt, ezen belül nagyon sokan azt az álláspontot képviselték, hogy bizonyos nyugat-európai mintáknak megfelelően az ügyészség kizárólag a vádügyészség legyen, és ne foglalkozotton a büntetőeljárás más fázisaiban ilyen büntetőjogi természetű munkával.
Ezek a kérdések eldőltek: egyrészt az Alkotmánybíróság a korábban még nagyon tág körű keresetindítási lehetőséget több mint tíz évvel ezelőtt a magánjogi tevékenységre korlátozta, a közigazgatási jogi - régi terminológiával általános törvényességi felügyeleti -jogkör pedig önkorlátozás és profiltisztítás folytán - helyesen - úgy alakult, hogy az ügyész csak törvényességi kérdésekkel foglalkozik, és operatív, vagy szakszerűségi kérdésekkel nem foglalkozhat. A büntetőjogi tevékenységet pedig legutóbb megerősítette a - még mindig újnak emlegetett - Be., amikor tulajdonképpen paradigmaváltást vezetett be. Nevezetesen, hogy az ügyészt a nyomozás urává nyilvánította, tehát megerősítette a nyomozási tevékenységet, és természetesen a vádképviseleti tevékenység változatlan, sőt, a büntetés-végrehajtás feletti felügyelet is megmaradt.
Ez a magyar ügyészi szervezeti konstrukció Európa-konformnak minősíthető, ezt legfőbb ügyészek a 2005-ös, Budapesten rendezett konferenciája is megerősítette, ahol pontosan magyar referátum hangzott el a közigazgatási jogi felügyeleti vizsgálati tevékenységről, és nagy tetszést aratott. Ugyanígy, nekem volt szerencsém tavaly részt venni Katarban a világ legfőbb ügyészeinek konferenciáján, ahol ugyancsak az a vélemény hangzott el, hogy ez nagyon életrevaló megoldás, és az Európai Tanács egy korábbi határozata azt mondta, hogy végül is, mindkét megoldás jó, a parlament alá és a kormány alá rendelt megoldás is, a funkciók sokszínűsítése és a leszűkítése is. A lényeg az, hogy mindenütt biztosítva legyenek a jogállami garanciák, és az ügyész szakmai függetlensége legyen. Márpedig ez európai összevetésben egészen biztosan ki tudjuk bírni.
Megjegyzem, a magyar ügyészség nagyon hatékonyan vesz részt az európai bűnügyi együttműködésben. Most már három éve, hogy Hágában megnyitottuk a Eurojust nemzeti irodáját, és egyéb állandó és ad hoc bizottságokban is együttműködünk: a korrupció, a pénzmosás, a kábítószer-fogyasztás elleni nemzetközi küzdelemben.
Ennyit általában az ügyészségről, és mielőtt átadnám a szót, a környezetvédelemmel kapcsolatban szeretném elöljáróban elmondani, hogy az ügyészség elég régóta jelentős erőfeszítéseket tesz a környezetvédelmet szolgáló tevékenység erősítése, illetve színvonala hatékonyságának a növelése érdekében. Rövid idő alatt jelentős előrelépés történt az ügyészségen belüli szervezeti keretek kialakítása terén, illetve, hogy úgy mondjam, az ügyészek környezetvédelmi szakképzése terén. Úgy gondolom, a kialakult körülményeink között megfelelően tudjuk segíteni a környezet- és természetvédelmet szolgáló jogszabályok érvényesülését, illetve ki tudjuk egészíteni más állami szervek e célt szolgáló tevékenységét. Azért itt utalnom kell arra, hogy Magyarországon az 1960-as évek óta erősödött fel tulajdonképpen a környezetvédelmi jogi szabályozás igénye. Először ez csupán közigazgatási jellegű szabályokból állt, aztán a környezeti károk növekedése miatt erősödtek a magánjogi elemek, majd a környezetkárosítások jogkövetkezményeinek a szigorítása iránti igény hozta magával azt, hogy a büntetőjogi szabályok is jelenjenek meg. Persze, nagyon hosszú idő telt el azóta, míg az 1961-es magyar Btk. egyetlen idevágó tényállásától - a kútmérgezéstől - eljutottunk a mostani büntetőjogi szabályozásig, amelyről majd Bartha kollegám nyilván fog szólni.
Úgy gondolom, a magyar ügyészség tehát részt tud venni a környezet és természet védelmét szolgáló össztársadalmi küzdelemben annak érdekében, hogy érvényesüljön a sokat emlegetett stockholmi deklaráció legfontosabb alapelve, miszerint minden embernek alapvető és elidegeníthetetlen joga van az egészséges környezethez. Ezt akarjuk segíteni, hogy ezt hogyan tesszük, erről az elnök úr és a bizottság engedelmével Bonomi Nóra Katalin kolleganőm fog beszámolni.
Dr. Bonomi Nóra Katalin, a legfőbb ügyész helyettesének tájékoztatója
DR. BONOMI NÓRA KATALIN, a legfőbb ügyész helyettese: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Bizottság! Az ügyészség közreműködése a környezetvédelemben közérdekű tevékenység, alkotmányos és törvényi felhatalmazás alapján mindhárom szakterületünk eljár ebben, a klasszikus és jól ismert büntetőjogi tevékenység, a törvényességi felügyelet és a magánjogi munka. Jogköreink a következők. Törvényességi felügyeleti jogkörben a közigazgatási szervek eljárásainak, határozatainak törvényességét vizsgáljuk, törvénysértés esetén intézkedünk. Keresetet indíthatunk környezeti veszélyeztetés vagy károsítás esetén, azonkívül a legsúlyosabb esetekben, a büntetőeljárásokban veszünk részt.
Az ügyészség környezetvédelmi tevékenységének ismertetése során a 2005. évi tevékenységről szeretnék számot adni, de már a 2006. évi, rendelkezésünkre álló adatokat is ismertetném. Az ügyészi szervezeten belül kialakultak a környezetvédelem szervezeti keretei, minden megyei főügyészségen dolgozik környezetvédelmi tevékenységgel megbízott ügyész. Testületünkben 40 környezetvédelmi szakjogász dolgozik, és többen most szerzik meg a képesítésüket, a Legfőbb Ügyészségen pedig környezetvédelmi osztályt szerveztünk. A katonai ügyészség az egységes ügyészi szervezet integráns részét képezi, a büntetőjogi tevékenység mellett törvényességi felügyeleti munkát is végeznek, és ennek során természetesen környezetvédelmi eljárásokat is vizsgálnak a hatáskörükbe eső fegyveres szervezeteknél.
Először is, a törvényességi felügyeleti munkáról szeretnék beszélni; ez a legszélesebb környezetvédelmi igényérvényesítési tevékenységünk. Rendkívül fontos, hogy a környezethasználat engedélyezése és végzése jogszerű legyen. Mindez ügyészségi vizsgálatokkal történik, vagy országos szinten, vagy egy-egy megye területére vonatkozóan, de lehet egy-egy törvényességi kérelem alapján folyó elemzés is. A nagyságrendek bemutatása érdekében mondom el, hogy 2003-ban és 2004-ben összesen 260 különböző környezetvédelmi hatóságot vizsgáltunk végig, több mint 500 intézkedést nyújtottunk be, óvást, felszólalást, figyelmeztetést, valamint büntető- és fegyelmi eljárásokat kezdeményeztünk.
2005-ben 171 vizsgálat nyomán 200 intézkedést nyújtottunk be. 2006-ben pedig 221 hatóságot vizsgáltunk meg, és 164 intézkedést kellett tennünk.
Néhány vizsgálati megállapításról tájékoztatnám önöket. A növényvédelmi és talajvédelmi szolgálatoknál észleltük 2005-ben, hogy a növényvédelmi bírság alkalmazására rendkívül ritkán kerül sor, illetőleg ha ki is szabják, jogszabálysértő módon méltányosságból gyakran elengedték a bírságok behajtását. A jegyzők a növényvédelmi hatásköreiket nem ismerik kellően. Az ingatlanok gyomos, elhanyagolt vagy parlagfűvel szennyezett volta esetében sem tették meg a szükséges intézkedéseket, a bírságoló határozatok száma pedig országosan elenyésző volt.
A veszélyes hulladék kezelését mind az önkormányzati hatáskörökben, mind a környezetvédelmi hatóságoknál ellenőriztük. Megállapításaink szerint a kiadott engedélyek esetében sokszor nem tisztázták, hogy az engedélyes rendelkezik-e a tevékenység gyakorlásához szükséges összes feltétellel, és hogy milyen módon végzi a tevékenységét, ritkán ellenőrizték.
A körzeti és megyei földhivataloknál tapasztaltuk, hogy sok esetben a természetvédelmi hatóságot nem vonták be szakhatóságként az eljárásaikba. Engedély nélküli beruházások esetében rendszerint utólag engedélyezték a föld más célú használatát, az eredeti állapot helyreállítására nem adtak ki kötelezéseket.
Telepengedélyezési eljárásokban sok esetben elmaradt szintén a szakhatóságok bevonása, vagy pedig ha be is vonták őket, a kikötéseiket nem foglalták be az engedélyekbe.
A hulladékgazdálkodás területére áttérve, a települési önkormányzatok jegyzői sajnálatos módon nem élnek ezekkel a hatásköreikkel. Általában egészségügyi vagy növényvédelmi vagy egyéb hatósági eljárásokat alkalmaznak. A közszolgáltatási szerződések megkötése igen gyakran elmarad a hulladék kezelésére vonatkozóan, például folyékony hulladék kezelésére egyáltalán nem kötöttek szerződést. A közszolgáltatási díjak mértékének meghatározása sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Hulladékgazdálkodási bírság rendkívül ritkán került kiszabásra. Különösen Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében észleltük ezeket a hiányosságokat. Itt szolnoki kollégánk például tizenegy önkormányzat területét vizsgáltatta meg a környezetvédelmi felügyelőségekkel, és illegálisan lerakott hulladékokat szállíttatott el ennek következtében, több száz köbméter hulladékot szállítottak el az önkormányzatok.
Általános tapasztalatunk az volt, hogy a jegyzők a környezetvédelmi hatásköreikkel nem tudnak élni, szakértelemmel és megfelelő szakgárdával, illetőleg eszközállománnyal nem rendelkeznek, kibocsátási határértékeket nem tudnak megállapítani, tehát mérni, kötelezni nem tudnak. A lelkiismeretesebb önkormányzatok ezt úgy oldották meg, hogy a környezetvédelmi hatóságot felkérték, hogy helyettük járjanak el; azt hiszem, nem ez lenne a hatósági eljárás szabályos menete.
A vízvédelmi területre áttérve, Győr-Moson-Sopron megyei főügyészségünk észlelte az adott évben, hogy a megye területén nagyon sok illegális kavicsbányanyitás történt. Szabályosan egyébként 160 kavicsbányát nyitottak, de ez is rendkívül magas számú, ugyanis ennek az a veszélye, hogy a karsztvizek és a felszín alatti vizek, tehát a vízadórétegek felszínre kerülnek, és nagyon könnyen elszennyeződnek. A természetvédelmi hatóság bár szakhatóságként jár el az engedélyezésben, egyetlenegy tiltó szakhatósági állásfoglalást nem hozott, minden esetben engedélyezte. A későbbiekben pedig, ha akár engedély nélkül is nyitottak ilyen bányákat, szabadidő-látványtó néven engedélyezték a tavak működését.
Ugyancsak a Győr-Moson-Sopron megyei főügyészség észlelte, hogy a talajvédelmi szolgálat általában nem fordított kellő figyelmet arra, hogy a szennyvíziszapok felhasználása hogyan történik. Szakértői tiltás ellenére is kihelyeztek szennyvíziszapokat, illetve előfordult, hogy nem tisztázták, hogy a földtulajdonos hozzájárul-e a szennyvíziszap kihelyezéséhez.
Egy dunántúli felügyelőségnél észleltük azt a törvénysértő gyakorlatot is, hogy indokolatlanul enyhe szennyezőanyag-kibocsátási határértéket, tehát egyedi határérték-kibocsátást engedélyeztek, mégpedig azon a szinten, amely a szennyezőanyag-kibocsátó tényleges kibocsátása.
Sorozatosan megóvtuk ezeket a határozatokat, ezek jogszabálysértőek voltak, és utóellenőrzésünk szerint szigorodott ez a gyakorlat.
A környezetvédelmi és természetvédelmi szabálysértési eljárásokat is ellenőriztük több jegyzőnél. Csekély számú ezeknek az eljárásoknak a száma; az eljárási hibák miatt óvásokat kellett benyújtanunk.
Vizsgálataink érintették az épített környezet védelmére vonatkozó szabályok érvényesülését is. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál és regionális szerveinél észleltük, hogy a régészeti lelőhelyeket és műemlékeket érintő építési munkák esetében elmaradnak a helyszíni ellenőrzések, valamint az örökségvédelmi bírság kiszabása.
Utóvizsgálatokkal, vizsgálatkezdeményezésekkel ellenőrizzük, hogy eredményes-e a munkánk. Vas megyében észlelte például a főügyészség, hogy továbbra sem tartanak helyszíni szemléket, nem szigorodott a gyakorlat, nem készülnek el a környezetvédelmi tervek. Emiatt fegyelmi eljárásokat kezdeményezett a főügyészség.
A katonai ügyészség vizsgálati tevékenységére áttérve szeretném elmondani, hogy a lövészetek során keletkezett hulladékok összegyűjtését ellenőrizte a katonai ügyészség 18 katonai szervezetnél. Megtörténik a veszélyes hulladékok összegyűjtése, elszállítása, azonban egyre nagyobb gondot jelent, hogy mivel a lövészetek száma csökken, a járőrözések száma is ezzel együtt egyre kevesebb, a lőtereken igen sok illegális lakossági hulladékot halmoznak fel. A szabályozás szerint ilyenkor, ha nem lehet megállapítani, hogy ki a hulladék tulajdonosa, azt az ingatlan tulajdonosának kell elszállítania. Ezekután felszólalásokat nyújtottak be a katonai ügyészségek a parancsnokságokhoz, meg is történt a hulladék elszállítása, azonban tudni kell, hogy anyagi fedezettel nem rendelkezik a Magyar Honvédség környezetvédelmi célokra, illetve rendkívül kevés összeggel.
A külföldi missziós feladatokat ellátó egységeknél is környezetvédelmi ellenőrzést tartottak mobil egységek. Míg Cipruson mindent rendben találtak, Szarajevóban a veszélyeshulladék-kezeléssel igen komoly problémákat észleltek, ezért kellett intézkedéseket tennünk.
A vizsgálati tapasztalatok ismertetése után törvényességi kérelmek intézésére szeretnék áttérni. 2005-ben környezetvédelemmel, építésüggyel összefüggésben 421 törvényességi kérelem érkezett az ügyészségre. Az ügyek törvényességének vizsgálatára van hatáskörünk, és ezt azért hangsúlyozom, mert egyéb okokból, tehát célszerűségi, gazdaságossági vagy szakmai kérdésekben mi nem nyilváníthatunk véleményt. Körülbelül a kérelmek harmadában kellett intézkedést tennünk. Óvásokat nyújtottunk be gázmotoros fűtőművek szén-dioxid-, üvegházhatásúgáz-kibocsátási engedélyei ellen. Üzemelő hulladékkezelő kapacitásbővítési engedélyét óvtuk meg - a részletes környezeti hatásvizsgálat elmaradt -, műemlék épületek bontását engedélyező határozatokat kellett megóvnunk, valamint csak példaként sorolok most néhányat: fővárosi kerület zaj- és rezgésvédelmi rendeletének felülvizsgálatára kértük föl a regionális hivatalt, mert jogszabálysértő volt több esetben.
2006-ban 10 százalékkal nőtt a törvényességi kérelmek száma. Ezek meglehetősen bonyolult ténybeli és jogi megítélésű eljárások. Igen komplex munkát igényel, mert az egymásra épülő hatósági eljárások teljes körű áttekintésére van szükség, sokszor egy-egy önálló vizsgálat is egy-egy ügynek a felderítése. Tapasztalatainkat minden esetben a jogszabálytervezetek észrevételezése során hasznosítjuk, valamint jogszabályok alkotására, módosítására teszünk indítványokat.
2005-ben 956 jogszabálytervezet érkezett a magánjogi-közigazgatás-jogi szakterületünkre, ennek körülbelül egyharmada volt környezetvédelmi és természetvédelmi tárgyú. Nagyon megnehezíti a munkánkat, hogy a jogalkotásról szóló törvény előírásait sértve, rendkívül rövid határidővel kapjuk meg ezeket a sokszor igen terjedelmes anyagokat.
Folyamatosan vizsgálva a közigazgatási környezetvédelmi hatóságokat, az elmúlt években - tulajdonképpen már tíz éve - azt látjuk, hogy rendkívüli módon szétszabdaltak a hatáskörök. Ugyanazon jogszabályok alapján dolgoznak a különböző szervezetek, nagyon nehéz elhatárolni, hogy melyik feladat melyik hatósághoz tartozik. Ugyanakkor igen nagy problémát jelent, hogy az átszervezések során - amely sajnos rendszeres - feltorlódnak az ügyek. Reméljük, a mostani átszervezések során - amikor a vízügyi, természet- és környezetvédelmi hatóság kerül közös szervezeti egységbe, illetőleg ugyancsak az erdészeti, vadászati, talaj-, növény-, állat- és földvédelmi hatóság -, egyszerűsödik a gyakorlat. Viszont megállapításaink szerint még mindig nagyon alacsony létszámmal és nem megfelelő eszközellátottsággal dolgoznak ezek a hatóságok.
Áttérnék a magánjogi ügyészi tevékenységre. Civilisztika terén a mi jogunk annyi, hogy keresetet indíthatunk eltiltás iránt, illetve kártérítés megfizetése érdekében, hogyha kárt okozott egy környezethasználó, vagy szennyező. Az ügyész általában ott indít eljárást mérlegelés alapján, ahol a környezetvédelmi hatóság eredménytelenül járt el. Tájékoztatásul szeretném elmondani, hogy most a Ptk. kodifikációja során felmerült - és ez valószínűleg meg is valósul -, hogy ez az ügyészi szerep bekerül a Ptk.-ba is. Általában minden keresetindítás előtt felszólítjuk a potenciális alperest, hogy fejezze be a tevékenységét, ártalmatlanítsa azt a kárt, esetleg szennyezést, amit okozott, valamint megtudakoljuk, hogy mit tervez - adott esetben egy technológiamódosítást vagy határérték-csökkentést. Ezek a felhívások olyannyira eredményesek voltak, hogy ennek következtében nem kellett benyújtanunk a kereseteket. Lényegében nem a pereskedés a célunk, hanem az eredmény elérése.
2003-ban és 2004-ben 298 felhívást nyújtottunk be, 2005-ben 50-et, 2006-ban 100 körülit. Örömünkre, ennek eredményeként rendszerint valóban technológiamódosítás és ártalmatlanítás következik be, amelyet mi a környezetvédelmi hatósággal ellenőriztetünk. A benyújtott keresetek száma 2003-ban és 2004-ben 96 volt, 2005-ben már elég volt 28 esetben keresetet indítani. Mi ezt az eredményes felhívásoknak is tudjuk be.
Elmondanék néhány veszélyeztető, károsító magatartást, ami miatt tipikusan keresetet szoktunk indítani. A föld- és talajszennyezések esetében, ha megnőtt a talaj kadmium-, nikkel-, ólom- vagy réztartalma, illetve olajjal szennyeződött a talaj, esetleg jogellenes földmunka hatása következtében földtani alakzatok károsultak helyrehozhatatlanul. A vizek veszélyeztetése, szennyezése esetén tipikusan akkor indítunk keresetet, ha az összegyűjtött szennyvizeket kezelés nélkül juttatják élővizekbe, patakokba. A légszennyezések legjellemzőbb esetei: vegyi üzemek vinil-klorid- vagy más kémiai anyag emissziója, hőerőművek füstgáz-, kén-monoxid-szennyezése.
A természeti értékek veszélyeztetésének tipikus elkövetési magatartása a védett állatok kiirtása, vadászata, pusztítása, vagy engedély nélküli fa- és tőzegkitermelés. Több perben az ügyészség egyezséget kötött az alperessel - természetesen bírósági jóváhagyással -, amelyben az alperes aktív magatartásra, beruházás elvégzésére vállalt kötelezettséget, ezt szintén szakhatóságokkal ellenőriztetjük.
Ezzel a tevékenységünkkel az egységes jogszabály-értelmezést is szolgálni tudjuk, nem csak az egyedi ügyek megoldását. Kérelmünkre a Legfelsőbb Bíróság nemrég hozott egy felülvizsgálati döntést, amely szerint a jogszabályi moratórium alatt sem szennyezheti következmények nélkül a levegőt a légszennyező, ugyanis a mi álláspontunk szerint a jogszabályi moratórium tulajdonképpen továbbműködési tilalmat jelent egy bizonyos határidő után, és nem azt, hogy addig következmények nélkül lehet szennyezni.
A tételes jog bűncselekménynek minősíti a környezetvédelmi szabályok megsértésének legsúlyosabb eseteit; a büntetőjogi szakterületünk eredményeit és néhány statisztikai adatot szeretnék még röviden ismertetni. A tilalmazott magatartásokat a Btk. három tényállásban fogalmazza meg: környezetkárosítás, természetkárosítás, és a hulladékkal kapcsolatos jogellenes magatartás törvényi tényállásában. A három bűncselekmény miatt 2005-ben 362, 2006-ban 436 esetben kezdeményeztek büntetőeljárást. A Btk. 2005. szeptember 1-jei módosítása következtében egyre több a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatti feljelentés és eljárás, ugyanis a korábbiakban egy jogértelmezési kérdést vetett fel a korábbi tényállás, szerencsére ezt - igencsak a mi közreműködésünkkel - sikerült tisztázni.
A közelmúltban sajnálatos módon elszaporodtak, majdnem üzletté váltak az országban mindenütt, de különösen Zala, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyében az engedély nélküli fakitermelések. A cselekmény adott esetben a falopáson kívül megvalósítja a környezet- vagy természetkárosítás cselekményét is, de csak abban az esetben, ha a Btk.-ban meghatározott tényállási elemek pontosan megvalósulnak. Erről mi szakmai véleményt közöltünk az erdészeti főigazgatósággal. A legtöbb feljelentés - 2005-ben 175, illetve 2006-ban 101 - a főváros területén volt, ezenkívül Bács-Kiskun, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében magas a feljelentések száma, 90 százalékban el is rendelték a nyomozást, ugyanis általában a feljelentések még nagyon kevés adatot tartalmaznak.
Tipikusan három-hat hónap alatt fejeződött be a nyomozás, szinte minden ügyben igénybe kellett venni szakértői közreműködést is. A szakértői vélemények többsége hozzájárul a nyomozás eredményességéhez, előfordultak azonban meglehetősen sematikus, kizárólag jogszabályi szöveget ismétlő szakértői vélemények is. 2005-ben a nyomozásokat 66 ügyben kellett megszüntetni azért, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható. Több esetben kiderült, hogy tulajdonképpen engedély alapján folyó tevékenység miatt, tévedésből tettek feljelentést, illetőleg megrovással is végződött nyomozás. Előfordult, hogy a nyomozóhatóság kellő körültekintés nélkül határozott a nyomozás megszüntetéséről, ilyenkor a nyomozás folytatását rendeli el az illetékes ügyészi szerv, ez tipikusan akkor fordult elő, amikor a szándékosság mellett nem vizsgálják a gondatlan elkövetési alakzatot.
A vádemelések száma 2005-ben 75, 2006-ban 95 volt. A korábbiakban természetkárosítás miatt történt vádemelés, 2006-tól több esetben a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt fordultunk bírósághoz. A bíróságok által leggyakrabban alkalmazott büntetés a pénzbüntetés, szabadságvesztés büntetést 2005-ben 28, 2006-ban 57 esetben szabott ki a bíróság, rendszerint felfüggesztett szabadságvesztésről volt szó, megrovás, közérdekű munka büntetés kiszabására kisebb számban került sor. Ezekben az ügyekben a váderedményesség 90 százalék körüli. A felmentések oka rendszerint valamilyen speciális szak- vagy jogkérdéssel függött össze, amelyben az eljáró hatóságok bizonyos fogalmakat nem azonosan értelmeznek.
A Btk. egyik alapfogalma ezekben a bűncselekményekben a jelentős mérték, tehát jelentős mértékű szennyezés, károsítás, megváltoztatás. Nagyon nehéz megállapítani, hogy mi értendő ez alatt. Addig, amíg ezt nem rendezi jogszabályi norma, addig tulajdonképpen nem tudunk másból kiindulni, mint az igazságügyi szakértői kamarának a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó szorzószámos táblázatából, valamint a bírósági gyakorlatot is folyamatosan ellenőriznünk kell. Jogalkotási feladat lenne tisztázni ezt a fogalmat. Ugyanakkor nemcsak jogszabály-értelmezési probléma szokott felmerülni, hanem például a bűncselekmény alanyi oldalánál a vétkesség megállapításával, terjedelmével kapcsolatban más az ügyészségi és más a bírósági álláspont. Kiskörösön például - ez nem is olyan régi jogeset - majdnem 8 hektár területen, védett lápterületen 8 ezer köbméter tőzeget termelt ki valaki engedély nélkül, ennek a felét 11 millió 600 ezer forint értékben értékesítette, szerződés alapján.
Az elsőfokú bíróság szerint az ügyészi váddal ellentétesen nem nyert bizonyítást azt, hogy a vádlott tudott volna arról, hogy a terület védett lápterület. A vádlott terhére bejelentett másodfokú ügyészi indítványban kifejtettük, hogy egyrészt a vádlott tudta, hogy a lápterület lápföld, minthogy vájár végzettségű, korábban vájárként dolgozott, és egyébként a szerződést is lápföld értékesítésére kötötte meg, valamint jogszabály erejénél fogva védett az a lápterület. Tehát vannak eltérő értelmezési kérdéseink.
Szerencsés módon az elmúlt időszakban sikerült jogalkalmazási gyakorlatot befolyásolnunk némely jogalkotási javaslattal. Így a korábbi Btk.-kommentár tévesen tartalmazta a "származék" fogalmát: a származék fogalmát azonosította a leszármazóval; tehát csak egy élőlény leszármazottja vagy egy kölyök, pete, tojás s a többi volt a Btk.-kommentár szerint védett. Ugyanakkor szerintünk a származék valamely védett állat, növény része is lehet, tehát adott esetben az elefántcsont, a szőrme, az agancs vagy bármi egyéb. Ez a kommentári rész sajnos befolyásolta a vám- és pénzügyőrség tevékenységét is, nem folytak eljárások ezekben az ügyekben. Jogszabály-módosítási javaslataink alapján sikerült ezt tisztázni az elmúlt években jogalkotással.
Ugyanilyen volt, hogy a korábbi Btk. 280/A. § nem volt alkalmazható a környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezésének tényállása elég széles körben, mert ezt azonosították a veszélyeshulladék-elhelyezéssel. Holott környezetre veszélyes módon álláspontunk szerint a kommunális hulladékot is el lehet helyezni, széthagyva a természetben, fölhalmozva. Ezt is sikerült rendeznünk.
Most három újabb Btk.-módosítási javaslatot gyűjtöttünk össze, és szeretnénk is majd a jogalkotót ezzel megkeresni. Egyszerűen a mostani ügyek kívánják ezt a változtatást. A környezetkárosítás bűntettének eleme a speciális tevékeny megbánás: tehát ártalmatlanít az elkövető. Ugyanezt szeretnénk a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése esetében is törvényi tényállássá tenni, ugyanis rendkívül fontos társadalmi érdek fűződik az elhárításhoz, a szennyezés felszámolásához.
Második javaslatunk lenne, hogy a hulladékgazdálkodás rendjének pillanatnyilag egyetlen minősítő esete van: a veszélyes hulladék jogosulatlan elhelyezése. Álláspontunk szerint az üzletszerűen, államhatáron belüli kereskedéssel vagy államhatáron kívüli behozatallal, kivitellel, gazdasági tevékenységgel, esetleg szervezett bűnözéssel összefüggő hulladékkereskedelem is minősítő eset lehetne, és súlyosabb büntetési tétellel járna.
Szeretnénk azt is elérni, hogy a Btk.-ban külön cím alá kerüljenek ezek a cselekmények, ugyanis a természeti környezet jól körülhatárolható jogtárgy, most pedig a kuruzslással, járványügyi szabályszegéssel és egyéb közegészségi normákkal van közösen szabályozva.
Még két dologról szeretném önöket tájékoztatni. Az egyik, hogy az ez évi vizsgálati tervünk összeállításakor tavaly októberben, mivel már akkor az ártalmas közfogyasztási cikkekről, multinacionális cégek visszaéléseiről egyre több hír jelent meg, úgy döntöttünk, hogy három hatóságnál fogunk az idén élelmiszer-biztonsági vizsgálatot tartani. Tulajdonképpen az ördögöt festettük a falra ezzel a vizsgálatsorozattal, mert néhány héten belül ezek a M.E.G.A. Trade ügyek beindultak. Mi nagyon szeretnénk, hogy a vizsgálatunkkal a bizonytalan hatósági eljárásokat, hiányzó intézkedéseket, esetleg jogszabályi ellentmondásokat fel tudnánk deríteni.
Arról szeretnék még szólni, hogy kutatóintézetünk, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet is az elmúlt években folyamatosan foglalkozott ezzel a jogterülettel. Tanulmányaik készültek, többek között a környezetvédelmi szabálysértésekről és a veszélyeshulladék-elhelyezésről. Megállapításaiknak is köszönhetők az időközbeni jogszabály-módosítások.
Zárszóként annyit mondanék, hogy mindannyiunk felelőssége a környezet állapota. Rendkívül fontos a megelőzés, a környezettudatos nevelés, de ezen túl ezeknek a céloknak az elérése érdekében szerintem megkövetelnek ezek a célok egy hatékony intézményi és jogi eszközrendszert, ami megkerülhetetlen, szigorú, következetes és mindig bekövetkező szankciót alkalmaz. Eljárásainkkal ezt szeretnénk erősíteni és elérni.
Most átadom a szót Bartha Márton kollégámnak, aki aktuális jogesetekről, jogértelmezési kérdésekről ad számot önöknek.
Dr. Bartha Márton (Legfőbb Ügyészség gazdasági bűnügyek osztálya) tájékoztatója
DR. BARTHA MÁRTON (Legfőbb Ügyészség gazdasági bűnügyek osztálya): Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Tisztelt Megjelentek! Azt hiszem, legfőbb ügyész úr és legfőbbügyész-helyettes úrasszony valóban átfogó képet adott az ügyészségnek a környezetvédelmi tevékenységéről. Éppen ezért én a mondandómat elsősorban a büntetőjogi kérdésekre és azon belül is azokra a kérdésekre kívánom korlátozni, amelyet legfőbb ügyész úr, illetőleg legfőbbügyész-helyettes úrasszony nem érintett.
Mindenekelőtt engedjék meg, hogy röviden bemutassam a kiemelt ügyek főosztályát, azon belül helyezkedik el szervezetileg a gazdasági bűnügyek osztálya, amelynek a vezetője vagyok, és a gazdasági bűnügyek osztályához tartozik egyebek mellett a környezetet károsító bűncselekményekkel szembeni büntetőjogi eszközökkel történő ügyészi fellépés is.
Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani azt, hogy ez a három törvényi tényállás, nevezetesen a környezetkárosítás, a természetkárosítás, illetőleg a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése viszonylag - szeretném hangsúlyozni, hogy viszonylag - új keletű törvényi tényállások, és az újrakodifikálást követően a Legfőbb Ügyészség egyik legfontosabb feladata volt az, hogy kialakítsa elsőként nyilvánvalóan az egységes országos ügyészi joggyakorlatot, illetve hogy az általános ügyészi eszközökkel közreműködjön egy egységes országos joggyakorlatnak a kialakításában. Ennek kapcsán szeretném hangsúlyozni azt, hogy a Legfőbb Ügyészség működési köre értelemszerűen kiterjed az egész országra, ami azt jelenti, hogy az egyedi ügyek intézése során lényegében az országos gyakorlatra van egy komoly rálátásunk, és a jogalkalmazási tapasztalatainkat folyamatosan összegezzük. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az eltérő jogértelmezéseket azonnal észlelni tudjuk, és ilyenkor szükség esetén közbe tudunk lépni, s ezeknek a közbelépéseknek a formája igen sokszínű és igen változatos lehet. Ez adott esetben az egyedi ügyekben adott utasításoktól kezdve egészen az irányítói intézkedéseknek a kibocsátásáig terjedhet, amelyeknek a formája lehet bármi, akár főosztály-vezetői körlevél például.
Szeretném elmondani, hogy ezt mi alapvető és fő feladatunknak tartottuk, és azt hiszem, hogy ezen a téren meglehetősen jelentős sikereket is értünk el. Továbbá külső szervek is viszonylag nagyobb számban fordultak hozzánk, a véleményünket kérték, és mi ezekre minden esetben, úgy érzem, korrekt módon válaszoltunk, a jogértelmezésünk helyességét pedig az is alátámasztja, hogy ezek a külső szervek az általunk adott javaslatok, illetőleg ha szabad ezt mondanom, instrukcióink alapján jártak el, illetőleg alakították ki vagy igazították hozzá a saját álláspontjukat.
Néhány alapvető kérdésről szeretnék még beszélni, amit mi mindenképpen problematikusnak érzünk.
A legfőbbügyész-helyettes úrasszony is hangsúlyozta a szakági együttműködés fontosságát. Én úgy gondolom, az ügyészségen belül a közigazgatási jogi és a büntetőjogi szakág együttműködése kifogástalan, de azt gondolom, ez teljesen természetes dolog az ügyészségen belül. Azonban úgy gondolom, a büntetőjogi eszközrendszer hatékony alkalmazása a büntetőügyben eljáró hatóságok, illetőleg a közigazgatási hatóságok, ha úgy tetszik, a zöldhatóságok vagy zöldszervezetek eddiginél hatékonyabb együttműködését követelné meg, és a magam részéről az egyedi büntetőügyekből is ilyen tapasztalatokat tudok levonni. Ugyanis általános érvényű elvnek vagy tételnek kell tekintenünk azt, hogy egy büntetőügyben a felderítés, illetőleg a bizonyítás annál hatékonyabb és annál eredményesebb, minél rövidebb idő telik el a bűncselekmény elkövetése vagy felfedezése, illetve a büntetőeljárás megindítása között. Azt hiszem, ezt különösebben magyaráznom nem kell, hiszen az időmúlás folytán a személyi bizonyítás lehetőségei folyamatosan csökkennek, ahogy a tanúk emlékezete is csökken, illetőleg a szakértői bizonyítás is jelentősen megnehezül, illetve elnehezülhet. Éppen ezért nagyon fontos, hogy működjenek a zöldszervezetek, illetőleg a zöldhatóságok, valamint a büntetőügyben eljáró hatóságok között azok a kommunikációs csatornák, amelyek biztosítják azt, hogy a bűncselekményt bárki is fedezi fel, erről bűncselekmény gyanújának megállapítása esetén a bűnüldöző szerveket a lehető legrövidebb időn belül értesítsék.
Itt azért arra is utalni kell, hogy természetesen a büntetőeljárási törvényben meghatározott általános érvényű kötelezettsége is minden hivatalos személynek, hogy a hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekmény miatt feljelentést tegyen. Ez az általános érvényű feljelentési kötelezettség értelemszerűen vonatkozik a zöldhatóságok munkatársaira is, akik - azt gondolom - ennek minden esetben eleget tesznek, azonban a ahhoz, hogy adott esetben el tudják dönteni, hogy az a jogellenes környezetkárosító magatartás megvalósít-e konkrétan bűncselekményt vagy nem, ahhoz nyilvánvalóan legalább alapvető büntetőjogi ismeretekre szükség van. A másik oldalon viszont szeretném kihangsúlyozni, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos büntetőjog-alkalmazás megköveteli az úgynevezett háttérjogszabályok teljes mértékű, beható ismeretét. Tehát nem elegendő itt pusztán a büntetőnorma szervezeti felépítését és alkalmazási gyakorlatát ismerni, hanem ezek jelentős mértékben az úgynevezett háttérjogszabályok fogalomrendszerével operálnak. Tehát, hogy mit kell érteni környezeten, környezeti elemen, ezt nem maga a büntető törvénykönyv, hanem az úgynevezett háttérjogszabályok - a környezetvédelmi, a természetvédelmi, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény - határozzák meg. Mert az más kérdés, hogy a büntető törvénykönyv ezekhez részben speciális értelmező rendelkezéseket ad.
Ennyit szerettem volna nagyon röviden elmondani. Természetesen ennek a dolognak fordítva is működnie kell, tehát amennyiben a büntetőügyben eljáró hatóságok az eljárások során olyan információk birtokába jutnak, amelyek esetlegesen valamely közigazgatási szerv intézkedési jogosultságát váltanák ki, akkor az ezzel kapcsolatos információikat természetesen a büntetőeljárási törvény adta kereteken belül, az adatvédelmi szabályok megtartásának figyelembevételével meg kell, hogy osszák a közigazgatási szervek munkatársaival.
Úgy gondolom, amennyiben ezeket a kérdéseket a jövőben még hatékonyabban sikerülne megoldani, abban az esetben még sikeresebb tevékenységről lehetne beszámolni. Bár azt hiszem, szégyellnivalónk nincs ebben a tekintetben, hiszen jó néhány, a közvélemény kiemelt érdeklődésére számot tartó ügyben sikerült az ügyészség hatékony közreműködésével sikeres nyomozásokat lezárni, és több ízben került sor vádemelésre is.
Ezzel kapcsolatban szeretném kihangsúlyozni, hogy nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy különböző környezetvédelmi szervezetek - többek között a minisztérium - által szervezett különböző konferenciákon és rendezvényeken is részt veszünk, illetőleg igyekszünk biztosítani az e területen dolgozó munkatársaink folyamatos szakmai képzését, hogy valóban, dogmatikailag is, és a háttérjogszabályokból, valamint a környezetvédelem szakmai kérdéseiből egyaránt felkészült kollegák végezhessék ezt a munkát. Mert - megítélésünk szerint - ez mindenképpen alapvető feltétele a sikeres büntetőjogi tevékenységnek. Tehát nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy nem szorítkozhatunk pusztán a büntetőjogi ismeretekre, hanem jóval szélesebb körben, a jogi ismeretek jóval szélesebb spektrumán kell mozognia annak, aki ezen a területen igazán hatékony tevékenységet akar kifejteni.
Nagyon röviden szeretnék foglalkozni két üggyel, amely a múltkori bizottsági ülés témája volt, az úgynevezett illegális német szemétimport ügye. Ez egy egyedi büntetőügy, ezzel kapcsolatban most természetesen nem akarom elmondani azt a sztereotip mondatot, hogy a részletek ismertetése a nyomozás érdekeit sértené, de azt hiszem, annyit nyugodt lélekkel elmondhatok, hogy ebben az ügyben egy fokozott ügyészségi felügyelet és odafigyelés mellett rendkívül kiterjedt és intenzív nyomozás folyik, ahol a rendőri együttműködés csatornáin keresztül, valamint a nemzeti jogsegélyforgalom keretében a német hatóságokkal szoros együttműködés folyik. Annyit még elárulhatok, hogy a magyar hatóságok által szolgáltatott információk alapján a német államügyészség egy németországi cég ellen veszélyes hulladék jogellenes kezelése miatt eljárást indított.
Megköszönöm a figyelmet, a magam részéről ennyit szerettem volna még elmondani.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót, a legfőbb ügyész úr általános ismertetőjét. Azt gondolom, az is nagyon hasznos volt. Azt elmondhatjuk, hogy a Legfőbb Ügyészség jelentős figyelmet fordít a környezetvédelemre. Elöljáróban, mielőtt a kérdéseket feltesszük, részben azért teszek fel egy-két kérdést, hogy általánosságban kérdezzünk, tehát nem konkrétan, hogy az olasz madarak ügye hogy áll, hanem kicsit próbáljunk általában gondolkodni.
Nekem az volt a megnyugtató, és egyben nyugtalanító is, hogy önök is felfedezték, hogy a zöldhatóság folyamatos átszervezése - finoman fogalmaztak - ügyirattorlódást eredményez. Én azt szoktam mondani, hogy jelentős ügyirat-elmaradást is. Tehát azt gondolom, akinek az ügyét egy évig nem intézik el, az vagy elévül, vagy megcsinálta. A másik, ami figyelmeztető - volt itt egy konkrét példa a tőzegkitermelés kapcsán -, és számomra érthetetlen, hogy van mezőőr, van természetvédelmi őr, vannak ellenőrző hatóságok, ezek vajon merrefelé járnak. Hiszen azért, az a szám, ami itt lehangzott, azt gondolom, azt még egy biciklis mezőőrnek is észre kellett volna vennie. Ezzel kapcsolatban a következőt kérdezném. Az anyag tartalmazza, hány korrupciós ügy volt, ezek között volt-e olyan, amely érintette a környezetvédelmi tárcát, a környezetvédelmi hatóságokat?
A másik: van-e egyáltalán lehetőség arra, ami elhangzott, és nekem nagyon tetszett, az eltiltás intézményére a szomszéd országban - itt speciel Ausztriára gondolok. Tudjuk, hogy a távfűtőmű a geotermális erőműből kifolyó sós vizet a Lapincsba ereszti, tudja az osztrák hatóság is, lenne-e lehetőség arra, hogy eltiltsa ezt az erőművet? Mert ez folyamatosan, percenként 70 kilogramm sót "borít" bele a folyóba, amely aztán megjelenik a Rábában. Vajon lehet-e magyar szemmel nézve magyarázat arra, hogy nem intézkedik? Mondhatnám a bőrgyárat is, de ez elég általános kérdés. Tehát van-e ilyen ismeretünk, átjárásunk, tudunk-e ez ügyben az ügyészség oldaláról valamit tenni?
Amit az anyagból hiányolnék, de ezt nyilván csak a jövőre vonatkozóan tudom mondani, hogy a legfőbbügyész-helyettes asszony elmondott tanulságokat, következtetéseket, akár jogszabály-módosításra, és én nem találtam - lehet, hogy nem voltam elég alapos - egy olyan összefoglalót a végén, amely azt mondja, hogy ezen éves munka alapján javasoljuk, hogy a jogszabályalkotásban ezeket kellene megtenni, hogy a hatósági munkában stabilizálni kellene végre a hatóságok helyzetét. Vagy a finanszírozás kérdésében, vagy, hogy az önkormányzatoknál emelni kell a szakmai színvonalat. Tehát azt gondolom, ön tulajdonképpen elmondta, sugallta ezeket a következtetéseket, de lehet, hogy az anyag szerkezete hagyományosan nem ilyen volt, abban én nem találom, és tulajdonképpen azért nem is teszem fel a kérdést, hogy vannak-e jogszabály-módosítási javaslatok. Tehát felvezetőként, kérdésbevezetőként ezeket tenném fel.
Most nem kérnék rögtön választ, mert nyilván kapcsolódnak a képviselő urak, tehát erre adnám meg a lehetőséget; az elnöklést pedig átadom dr. Nagy Andor alelnök úrnak, és ha van még kérdés, Andor vezeti az ülést.
(Az ülés vezetését dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke veszi át.)
ELNÖK: Gyárfás Ildikó! (Katona Kálmán távozik az ülésről.)
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Igen alapos szóbeli tájékoztatást kaptunk legfőbb ügyész úrtól és jelen lévő vendégeinktől az ügyészség munkájáról szóló beszámoló kapcsán. Bevallom őszintén, nagyon örülök annak, hogy bár a 2005. esztendő adatait hallottuk elsősorban, de örülök annak, hogy az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott a szervezet munkájában a környezetvédelem ügye. Hiszen legfőbb ügyész úr említette, hogy önálló környezetvédelmi osztályt hoztak létre, és a képzés-szakképzés területén is törekednek arra, hogy minél több környezetvédelemhez értő szakjogász dolgozzon a területen; ha jól emlékszem a számra, negyven főt említett, és továbbiak képzésére is sor kerül.
Nagyon sok megoldásra váró probléma is felsorolásra került. Mivel önkormányzati területen dolgoztam, illetve dolgozom mind a mai napig, felkaptam a fejem arra a megállapításra, ami az előterjesztésben is benne van, hogy a jegyzők nagyon alulképzettek ezen a területen, nem felkészültek, szabálysértési eljárást nagyon kevés esetben kezdeményeznek, különböző környezetvédelmi tervek, amit a jogszabály ugyan előír, nem készülnek el az önkormányzatoknál. Erre magam is tudok választ adni, hiszen például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 357 önkormányzat dolgozik, és nem is tudjuk a jegyzői álláshelyeket szakemberekkel betölteni. De mégis úgy gondolom, hogy ezen a területen tennünk kell valamit, annál is inkább, mivel az Európai Unióhoz csatlakoztunk, és valamennyien tudjuk, akik a teremben ülünk, hogy az európai uniós elvárások, követelmények, különösen a környezetvédelem területén nagyon megnőttek. Egyetértek tehát azzal, hogy hatékony intézmény- és jogrendszer kidolgozására lenne szükség az elkövetkezendő időszakban.
Kérdezném, hogyan látja az ügyészség, a Legfőbb Ügyészség vezetése, hogy a Katona Kálmán elnök úr által is említett egyedi ügyek esetében ne húzódjanak el az eljárások, és minél gyorsabban tudjunk az uniós elvárásoknak megfelelni. Ez a képzés fejlesztését, dinamizálását jelenti-e elsősorban, hogy minél több szakember dolgozzon ezen a területen, vagy a feladat- és hatásköröknek az áttekintését? Én az utóbbira helyezném inkább a hangsúlyt, egyetértve azzal, hogy törekszünk arra, hogy a regionális szervezetek kialakítása dinamikusabb legyen. Itt a feladat- és hatásköröket konkretizálni kellene, és nem húzódnának el az ügyek, nem lennének egymásra mutogatások, és végre el tudnánk érni azt a célt, hogy az illegális hulladéklerakó telepek és a különböző ügyek minél hamarabb megoldódjanak.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb kérdés, észrevétel a bizottság részéről van-e? Józsa Istváné a szó.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Főügyész Úr! Tisztelt Helyettes, Főosztályvezető Úr! Én nagy elismeréssel szólnék az elhangzottakról. Számomra, mint aki a környezetvédelmi bizottságnak 2002 óta tagja, és egyik kezdeményezője voltam a Btk. módosításának, amely 2005. szeptember 1-jétől hatályos az illegális lerakók, illetve a hulladékkezelés egyes minősített eseteivel kapcsolatban, megnyugtató, hogy ilyen magas szakmai színvonalon foglalkoznak ezzel. Külön örömmel hallottam ezt a módosítási javaslatot, hogy szakmailag kezelhetőbb formában, összevontan kerül a Btk.-ba.
A kérdésemet lehet, hogy végül is nem is ide kellene intézzem. Az elkövetett bűncselekmények felderítésével kapcsolatban ha nincs egy társadalmi összefogás, ami elhangzott a bevezetőben is, ha nem tudnak a civil szervezetek bekapcsolódni, akkor önmagában az intézményesített tevékenység nem lehet olyan eredményes. Az lenne tehát a kérdésem, van-e tapasztalat arról, hogy civil szervezetek közreműködnek ebben, és hogy van-e lehetőség arra, hogy ezt esetleg hatékonyabbá lehetne tenni.
Köszönöm.
ELNÖK: Van-e még valakinek észrevétele vagy kérdése? (Nincs.) Amennyiben nincs, megkérem az ügyészség képviselőit, osszák fel egymás közt az elhangzott kérdésekre adandó válaszokat. Tessék parancsolni!
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Igen, megkíséreljük beosztani. Én a könnyebb részét választom, mert én vagyok a vezető (Derültség.), tehát én elmondom, amit tudok, a többit meg elmondják a munkatársaim.
Azt tudom válaszolni, megkérdeztem közben Bartha kollégát, hogy környezetvédelmi hatóságot érintő korrupciós bűnügy volt-e az elmúlt évben: nem volt. Ez nem jelenti azt, hogy meg vagyok győződve arról, hogy nincs valami latencia, feltehetően van, de bűnügy nem volt - ez a korrekt válasz rá.
Az elnök úr tette föl a kérdést, hogy jogszabály-módosításokra vannak-e javaslataink. A legfőbbügyész-helyettes asszony beszámolójában is elhangzott, hogy vannak javaslataink, vannak már realizált javaslataink is, például a polgári törvénykönyvben is van, meg van kilátásban is. A végén elhangzott a három büntetőjogi természetű javaslat, amire utalt a legfőbbügyész-helyettes asszony, hogy ezt majd próbáljuk realizálni. Ezt én itt most jelenthetem, hogy igen, a most folyamatban lévő Btk.-kodifikációnál ezt a leghatározottabban érvényesíteni akarjuk, bízom benne, hogy sikerül is. Azt szeretném azonban már most jelezni, lehet, hogy ezen kívül is lesznek más ötleteink környezet- és természetkárosítással összefüggésbe hozható büntetőjogi rendelkezések módosítására. Én megnyugtatónak tartanám, ha lehetőséget kapnék majd akkor arra, hogy a környezetvédelmi bizottság előtt ezt felvethessem, és az önök tapasztalatai alapján a képviselők előzetes segítségét kérjem, hiszen az önök kezében lesz a törvényjavaslat végül is. Tehát jobb lenne ezt így előkészíteni.
Fölmerül az is, ami most nem volt leírva, de nálunk már régi beszédtéma, például a fakivágásoknál meg az orvhalászatoknál a bűncselekmény elkövetéséhez használt eszközök, az autók, a motorcsónakok, a jachtok. Mert én azt hiszem, most nem akarok populáris vizekre evezni, de ha egy ilyen szép jachtot, amely mindenféle radarokkal el van látva, azért, hogy lerabolják a Balatont, ha egyszer végre elkoboznánk egy ilyen hajót, akkor az eléggé visszatartó hatással lehetne; de ezt most egy magánjellegű megjegyzésnek tessék tekinteni, de én gondolkodom ilyesmiben is. Tulajdonképpen most is van lehetőség az elkobzásra, az ezzel kapcsolatos lefoglalásokra, de ezt precizírozni kellene, és határozottan meg kellene lépni.
A civil közreműködésre a büntetőeljárásban - nem tudom, jól értettem-e a kérdést (Dr. Józsa István: A felderítésben.) - természetesen van lehetőség. Olyan értelemben van, hogy bármilyen bejelentést a nyomozó hatóság figyelembe vesz és leadminisztrál. Ha hozzánk valaki olyannal fordul, akár magánember, akár valamelyik zöldszerveződés vagy civil szervezet, hogy tudok, mondjuk, erről a tőzeglerablásról, és elmondom, hogy mi a rendszám, mi boldogan kihallgatjuk, mi tehát örömmel vesszük az ilyenfajta segítséget. Nagyon remélem, hogy nem volt olyan, hogy az ügyész azt mondta, hogy na, maga menjen innen, mert semmi köze a nyomozáshoz - az botrány lenne, és azt én nem tűrném el. Tehát számítunk is a társadalom segítségére, hiszen ahogy igyekeztem jelezni, tényleg, ahogy mondta az a bizonyos stockholmi értekezlet szlogenje: egy Földünk van - tényleg egy van, és azt közösen kellene megvédenünk. És erre csak büntetőjogi eszközökkel, csak a nyomozó hatóság nem képes - a társadalom segítségére szükségünk van. Igényeljük is, és köszönettel vesszük.
Azt hiszem, ezek azok, amire én tudok válaszolni. A többi annyira szakkérdés, hogy inkább átadnám a szót Bonomi Nóra Katalin asszonynak, hogy válaszoljon.
DR. BONOMI NÓRA KATALIN, a legfőbb ügyész helyettese: Röviden szeretnék válaszolni. Elnök úr kérdése volt, hogy készülnek-e javaslatok, jogszabály-módosítási kezdeményezések. Az ügyészi vizsgálat módszere az, hogy a megyei főügyészségeink egy összefoglaló jelentést készítenek a saját megállapításaikról.
Általában mi ezekből pedig egy országos elemzést készítünk, és minden egyes elemzés javaslatokkal, jogszabály-módosítási kezdeményezésekkel zárul. Mi mindig megküldjük az illetékes tárcáknak ezeket az összefoglaló elemzéseket, jelentéseket, és a jövőben nagyon szívesen a környezetvédelmi bizottság rendelkezésére is bocsátjuk, ez egy-egy témakör összefoglaló értékelését, a konkrét intézkedések felsorolását és a jogszabály-módosítási javaslataink ismertetését tartalmazza. Ezekből egy újabb összefoglalót általában csak szűken tudunk az országos éves beszámolóban készíteni, egyszerűen a helyszűke miatt néhány oldalban kell összefoglalnunk ezt a tevékenységet. Az én beszámolóm is most sokkal hosszabb volt, de kiderült, hogy időszűke miatt nem mondhatok el mindent. Nagyon sok jogszabály-módosítási javaslatunk volt - eredményesek is -, és vannak is folyamatosan.
A nemzetközi joghatóságunkkal kapcsolatban, az ügyészi szervezetnek pillanatnyilag nincs nemzetközi joghatósága a közigazgatási eljárásokban. Keressük a lehetőséget, a tárcával is egyezetni fogunk, hogy milyen módon, esetleg vagy az Eurojust közbelépésével, vagy pedig valamilyen uniós szervezeten keresztül fellépve próbáljunk eljárni, de egyelőre a mi joghatóságunk országon belüli.
A gyorsabb hatósági eljárásokkal kapcsolatosan mi is valóban azt tapasztaljuk, hogy a hatáskörök átfedése, a párhuzamos hatáskörök rengeteg lassítást és gondot eredményeznek a hatósági eljárásban. Mindamellett még a létszám is rendkívül alacsony, az eszközellátottság sem megfelelő. Tehát ez mind odahat, hogy végül is hosszadalmasak, és sok esetben üresen futók ezek az eljárások. Talán, ha az átszervezéseknél most szűkebb egységek jönnek létre, reményeink szerint gyorsulni fognak ezek az eljárások. De a továbbiakban is, ilyen szempontból is vizsgálni fogjuk ezt a területet.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e esetleg valakinek ezzel kapcsolatban még észrevétele vagy kérdése? (Nincs jelzés.) Ha nincs, nekem az a tisztem, hogy megköszönjem, hogy eljöttek. Külön szeretném megköszönni, hogy ilyen magas szinten képviseltették magukat, ez azt jelenti, hogy megbecsülnek bennünket, a mi bizottságunkat. Nekünk ez fontos dolog, sokat tanultunk ma önöktől, és reméljük, talán önök is tanulhattak valamit tőlünk. Köszönjük a javaslataikat, igyekszünk egy következő alkalommal sort keríteni arra, hogy azt a tapasztalatot, amely önöknél felgyűlik, meg tudják osztani velünk, és mi is hozzá tudjunk járulni ahhoz, hogy segítsük a munkájukat. Jó egészséget kívánok valamennyiüknek, és köszönjük a részvételt.
Szavazás általános vitára való alkalmasságról
Még egy kötelességem van, hogy szavazzunk, általános vitára alkalmasnak tartjuk-e ezt a beszámolót. Aki igennel szavaz, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Ez egyhangú.
Ezzel ezt a napirendi pontot lezárom, köszönjük szépen. (Jelzésre.) Tessék!
DR. KOVÁCS TAMÁS legfőbb ügyész: Elnézést, elnök úr, tudom, hogy a zárszó után neveletlenség szót kérni, én szerettem volna azt mondani, hogy mi köszönjük a lehetőséget, és bejöhettünk. Tényleg megtisztelő az érdeklődésük. Sajnos, a legfőbb ügyész parlamenti beszámolóinak a 16 éven át megtapasztalt sorsa nem mindig ilyen örömteli, hogy a bizottságok tényleg kíváncsiak arra, hogy mit csinálunk, és mit miért jelentünk úgy. Minket ez megtisztel, köszönjük az érdeklődést.
Önnek igaza van, mi is sokat tanultunk ebből, hiszen a kérdésekből, a reagálásokból azért érzékeljük, hogy az önök által képviselt társadalomnak melyek az igényei, a kérdései, a problémái, és mi annak akarunk megfelelni, ezért ez nekünk valóban nagyon hasznos volt, nagyon köszönjük ezt a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Néhány perc technikai szünet, mielőtt áttérünk a következő napirendi pontra. (Rövid szünet.)
Folytatjuk a bizottság ülését. Kis türelmet kérek még Haraszti Lászlótól, munkatársától és a polgármester úrtól. Az történt menet közben, hogy előre kell vennünk egy körülbelül félperces napirendi pontot, mert a kormány képviselőjének el kell mennie, és ha megengedik, akkor ezzel kezdenénk; remélem, képviselőtársaink sem tiltakoznak ez ellen. (Nincs ellenvetés.)
Az UNESCO világörökség egyezmény 2002-2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentés kapcsán van egy, a határozati javaslatot módosító indítvány előttünk.
A kormány képviselőjét kérdezem, kíván-e élni a szólás jogával.
DR. VARGA KÁLMÁN elnök (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen, nem.
ELNÖK: Egyetlen módosító indítvány érkezett a jelentéssel kapcsolatban, ezt Halász János képviselőtársunk nyújtotta be. Megkérdezem, a bizottságunk egyetért-e ezzel a módosító javaslattal; aki igen, kérem, tegye föl a kezét. (Nincs ilyen.) Senki sem támogatja, mi pedig tartózkodunk, úgyhogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Köszönjük szépen.
Most tehát rátérünk a 2. napirendi pontunk tárgyalására. Tisztelettel köszöntöm még egyszer a polgármester urat Szentgotthárdról, valamint munkatársait; Haraszti Lászlót és kollégáját a környezetvédelmi tárca képviseletében; képviselőtársaimat, mert látom, hogy képviselőtársaim is itt vannak; valamint megjelent vendégeinket.
Az élet valahogy úgy hozta, hogy véletlenül én elnökölöm ezt a napirendi pontot, és én is kezdeményeztem, aminek én külön örülök, hogy valahogy így alakult az élet. Azért javasoltam, hogy a bizottságunk foglalkozzon már a mai napon a Szentgotthárd-Heiligenkreuz ipari parkban tervezett szemétégető mű ügyével, mert a sajtóból szerzett információk alapján úgy gondolom, hogy ennek a bizottságnak ezt az ügyet tárgyalnia kell, ez nem egy helyi ügy csak, ez szerintem sokkal több annál. Ennek a napirendi pontnak a műfaja egy tájékoztatás. A tájékoztatás pedig azt jelenti, hogy először megadom majd a szót a tárca képviselőinek, utána pedig megkérem polgármester urat, hogy tartsa majd meg a hozzászólását. Ha lehet, legyünk kellő önmérséklettel egymás iránt, és ne tegyünk túl hosszú észrevételeket, illetve megjegyzéseket. A bizottságot a jó szándék vezérli, tehát nem a kötözködés, ezt előzetesen szeretném leszögezni.
A történetet talán mindenki ismeri: Ausztria területén, de közvetlenül Szentgotthárd szomszédságában készül a burgenlandi földgázellátó részvénytársaság, a BEGAS Actien-Gesellschaft arra, hogy egy meglehetősen nagy kapacitású szemétégető művet építsen. Az én információim szerint ez egy 80 megawattos teljesítményű szemétégető mű lenne, amely évente 200 ezer tonnát készül hasznosítani, elégetni. Csakhogy viszonyítani tudjunk: a rákospalotai szemétégető mű ennek a duplájával rendelkezik, ami egy nagy szemétégető műnek minősül. Ha ez a szemétégető mű a tervek szerint megépül - ha jól tudom, 2010 az átadás dátuma -, hiába van ez osztrák területen, a szemétégető műből kijövő szennyező anyagok, annak a füstje az uralkodó szélirányok miatt Magyarországot érintik, és ráadásul egy olyan helyen létesülne ez a szemétégető mű, amely három nemzeti parknak is a közelében van. Itt tehát fennáll a környezet érintettsége, ezért gondoltam, hogy ez a bizottság foglalkozzon ezzel az üggyel.
Bevezetőként ennyit szerettem volna mondani. Most pedig megkérem Haraszti Lászlót, ossza meg velünk azokat az információkat, amelyek a rendelkezésére állnak és megoszthatóak.
HARASZTI LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Hölgyeim és Uraim! Kérdezem elnök urat, javasolhatnám-e, hogy előbb polgármester úr adjon egy tájékoztatást. Mert bármit mondok, az lóg a levegőben, míg ha már tudjuk konkrétan, hogy miről szól a dolog, ahhoz viszont jól kapcsolható.
ELNÖK: Kiváló javaslat, egyetértünk vele. Tessék parancsolni!
Viniczay Tibor György polgármester (Szentgotthárd) tájékoztatója
VINICZAY TIBOR GYÖRGY polgármester (Szentgotthárd): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget Szentgotthárd város önkormányzata nevében, és kérem, engedjék meg, hogy külön megköszönjem Németh Zsolt képviselő úr megtisztelő jelenlétét.
Bemutatom kollégáimat: Pénzesné Kiss Katalint, a PRONASZ, a Pro Natura Szentgotthárd civil egyesület vezetőjét; Bugán József erdőmérnök kollégámat, alpolgármester urat; és dr. Reisinger Richárd kollégámat, a jog szaktekintélyét Szentgotthárdon.
Nagyon röviden, tíz-tizenkét percben megpróbálom összefoglalni ezt a helyzetet, bár elnök úr ezt már tökéletesen kezdte felvezetni. (Előadását vetített képekkel kíséri.)
Szentgotthárd a legnyugatibb magyar kisváros. A mögöttem látható térképen megfigyelhető, hogy a 8-as főútvonal itt éri el a nyugati határt Szentgotthárd-Rábafüzesen, és a magyar-osztrák-szlovén hármas határ kisrégiós központjaként kíván működni a rendszerváltás óta. Ezt a térképet azért tettem be, mert az államigazgatási határ tökéletesen látszik; itt a hármas határ, az e fölötti rész Ausztria, ez alatt Szlovénia, és itt helyezkedik el Szentgotthárd.
A következő kép egy műholdas légi fotó. Ezen jól látszik az a zöld környezet, amely az Őrséget, a szlovén Guricko nemzeti parkot és az ausztriai Raab természetvédelmi területet jellemzi. Tökéletesen látszik a képen az az egybefüggő zöldfelület, amely az Őrséget és ezeket a természetvédelmi területeket jellemzi. 60 százalékos az erdősültség, az országban egyedülálló módon. Jól látszik még a képen a Rába és a Lapincs összefolyásával kialakult, fentről tökéletesen érzékelhető környezeti kialakítás. Ez a terület a Lapincs befolyása Magyarországra, ez a terület a Rába befolyása, Szentgotthárdon egyesül a két folyó, és a Rába völgyében halad tovább Körmend és Győr felé. Ezen a képen azt szeretném érzékeltetni, hogy ezen a helyen - ezt többször fogom mutatni - épülne a hulladékégető, a határtól 500 méterre. Ettől a területtől, számunkra érdekes módon, még nem érzékelik Steiermarkban, 15 kilométerre a loibersdorfi termálfürdőben, hogy milyen veszély közeleg. Ettől a területtől 15 kilométerre már Szlovénia található. Az uralkodó szélirány északnyugati irányú, tehát tulajdonképpen három természetvédelmi területet, két nemzeti parkot és egy természetvédelmi területet szennyeznének be. Azért mondom feltételes módon, mert nagyon bízom benne, hogy ez az őrültség nem fog megvalósulni.
Szentgotthárd 1138-at követő történetét a ciszterci rend kultúrája, a barokk épített környezet és az a gyönyörű természet jellemzi, amelyet az elmúlt időszakban mi is próbálunk előtérbe helyezni ennek az épített környezetnek a kialakításával. Negyven évig volt burokban ez a kisváros. A vasfüggöny közvetlenül a Szentgotthárdhoz vezető út mellett volt, ide a madár sem repülhetett be útlevél, különleges engedély nélkül. Ez viszont előny; ennek a gyönyörű természeti környezetnek a hatásait szerettük volna mi, szeretnénk kihasználni idegenforgalom-szervezési területen.
A rendszerváltást követően 18 százalékos munkanélküliséggel indult Szentgotthárd élete, és a határon átnyúló iparipark-programban az Opel, a General Motors Szentgotthárdra településével kezdett látszani a megoldás. Az árak kiegyenlítése és a munkahelyviszonyok átalakulása után megváltozott a lehetőség, a határon átnyúló ipari parkban mi azt szerettük volna előtérbe helyezni, és ebben egyeztünk meg '92 körül Ausztriával, hogy az autó-, majd a motorgyártásra, valamint az autó-motor gépiparhoz kapcsolódóan beszállítói ipari övezetet szeretnénk létrehozni. Ez, ma is úgy tartom, kiváló ideológia volt, és mi a magyar oldalon ezt tökéletesen próbáltuk követni.
Az épített környezet védelmére az OTÉK, az OÉSZ előírásainak megfelelően szigorú beépítési szabályozási, rendezési tervet készítettünk, viszont a magyar oldalon nem sikerült a munkahelyteremtés ebben az ipari környezetben. Ezért új utat határoztunk meg 1999-ben, ez pedig az idegenforgalom-szervezés. Az őrségi kistérséggel közösen közös idegenforgalmi és kulturális rendezvényszervező csapatot állítottunk fel, és ebben a környezetben, ebben a gyönyörű tájban elkezdett működni a falusi turizmus. Ehhez öt-hat év kellett, hogy felismerjék az itt lakók a lehetőséget, hogy ez is munkahelyeket teremthet, ebből is meg lehet élni, és ez az irány az, amely veszélyeztetetté vált.
Szentgotthárd 300 millió forintos állami támogatással termálfürdőt épített, a képen az átadás előtti pillanatot jelzi a fotó. Áprilisban szeretnénk ezt a termálfürdőt megnyitni, ez egy 2,5 milliárdos beruházás, hangsúlyozom, 300 millió forintos állami támogatással.
A térképen ausztriai kezdeményezéssel egy Citynet programmal ábrázolt terület látható. Fent látható Bécs, Győr és Graz. A három nagy települést kivéve - Győr részt vesz - egy olyan határ melletti együttműködést kezdeményezett Ausztria, amelyben a natúr természetvédelmi területek, a bioturizmus és az egymás mellett élés kulturális szervezését helyezték előtérbe. A legutóbbi rendezvényükön, ahol mosolyogva fogadtak bennünket, hogy milyen jól együttműködünk, amikor alpolgármester úr rákérdezett a hulladékégetőre, megfagyott a légkör.
Az első pofont az osztrákoktól egy biomassza-erőművel kaptuk. A képen látható templom mellett engedélyeztettek és kiviteleztek úgy egy biomassza-erőművet a határtól száz - hangsúlyozom: száz - méterre, hogy ennek az engedélyezéséről mi nem tudtunk semmit. Tényként jelentették be az építési engedélyt, és elkezdték ennek az építését. A biomassza-erőművel tulajdonképpen nekünk semmi gondunk nincs - egyszerűen ronda. Meg lehet oldani, kollégákkal beszéltünk, magas, gyors növésű fákkal el lehet takarni, egy ligettel meg lehet oldani, hogy a látványt ne rombolja. A képet azért szerettem volna bemutatni, hogy érzékeltessük, az uralkodó szélirány Szentgotthárd felé fújja a füstöt. Ez tisztított és általában magas vízpárát tartalmazó füst, de a templomtól látszik, hogy egyértelműen Szentgotthárd irányába száll a füst.
Tavaly nyár derekán egy kollégám, aki az ipari parknak az ügyvezetője, kapott egy értesítést, hogy Ausztria sajtótájékoztatóra készül, ahová nem hívja meg a magyarokat. Kollégám, aki az ipari park kft. ügyvezetője, odament - nem akarták beengedni. A biztonsági őrök azt követően engedték be, hogy az ausztriai oldalon végül is elismerték, hogy ott helye van. Csak ausztriai szakembereknek, polgármestereknek és ipari üzemek vezetőinek tartott a BEGAS egy sajtótájékoztatót, ahol nagy képen kivetítve a falon megjelent, hogy a magyarokat majd értesítjük. Ezen háborodtam fel a legjobban. Amikor ezt megtudtam, értesítettem a sajtót, és a sajtó segítségével azonnal nyilvánosságot szereztünk ennek a programnak. Ezt követően kértük, szinte követeltük, hogy tájékoztassanak bennünket, kapjunk egy hivatalos tájékoztatót. Két héttel az incidens után kaptunk egy anyagot, amelynek egy része a képen látható, a BEGAS honlapján is szerepel, egy ütemezési terv a tervezett hulladékégetőről.
Ami miatt én biztos vagyok abban Szentgotthárd polgármestereként, hogy el fogjuk érni, hogy ne Heiligenkreuzban építsék, az a tervnek a bizonytalansági faktora. Ugyanis a sötétkék és a világoskék közötti ütemezés azt jelenti, hogy a bizonytalanságban nálunk is másfél évet terveznek. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti időszakban itt, ahol ők előzetes meteorológiai szakvéleményt és gazdasági és érzékenységi vizsgálatot terveznek, már szétnyílik az olló. Tudják, hogy nem tökéletes a projekt, tudják, hogy érthetetlen. Mi egyébként ötven pontban összefoglaltuk, hogy miért tervezik rossz helyre ezt a hulladékégetőt, és tudják azt, hogy egyrészt a lakossági elégedetlenség is, miután nyilvánosságra került, hogy az espoo-i egyezmény értelmében nem hagyhatnak ki bennünket, mint ahogy kihagytak a biomassza-erőműnél, nehézségeket fog okozni. A BEGAS tavaly tervezte a terület megvételét - a mai napig nem vették meg. A WIBAG, egy burgenlandi gazdaságfejlesztő vállalkozás, amely tulajdonosa az ipari park kft.-nek, vezetőjével tegnapelőtt tárgyaltam, és panaszként említettem, hogy mi, Szentgotthárd önkormányzata mint tulajdonos, az osztrák oldalnak is tulajdonosa, nem kaptunk hivatalos értesítést, semmilyen stratégiai fejlesztési tanulmány nem volt. Tényként, tulajdonképpen a két héttel ezelőtti pénteken kaptunk hivatalos értesítést az ausztriai magyar nagykövetségen keresztül, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium számunkra nagyon szimpatikus módon azonnal le is reagált.
Itt jegyezném meg, hogy tegnap államtitkár úrral és Dióssy László államtitkár úrral egy nagyon konstruktív megbeszélésen vettem részt. Fel voltunk háborodva, hogy egy magyar hulladékkezelési stratégiában szerepel az a lehetőség, hogy Heiligenkreuzban is ez kialakulhasson. Elmondták, megértettük, hogy ez egy civil szakértőnek a tanulmánya, amelyet ebben a tekintetben nem oszt a Környezetvédelmi Minisztérium, tehát a minisztérium hál' istennek nem támogatja azt a hulladékégetési lehetőséget, hogy az itt megtörténjen. Ezt az ábrát is ebből a tanulmányból vettük. Azért kívántam megerősíteni, tegnap tájékozódtunk, hogy valóban, a magyar hulladékkezelési stratégia ezzel nem számol.
Ezt a képet azért tettem föl, hogy láttassuk azt az épített környezet ellen tett merényletet, amelyet ez a már meglévő biomassza-kémény és a barokk templomunk jelképez. Rossz helyre helyezték el az osztrákok, nem vették figyelembe azt, hogy ha ezt az erőművet elviszik 500 méterrel, akkor nem okoznak semmilyen kárt, még az esztétikai látványban sem. A képen fölül levő kis kép a meglévő biomassza-erőmű a templom mellett, és nem szeretnénk, ha ilyen, egyébként három darab 80-90 méter magas kémény elkészülne. Ez a kémény 80 méter magas, a templomunk 60 méter magas tornya mellett ez ilyen szörnyű képet mutat; ezt, mint említettem, el fogjuk tudni takarni.
A termálfürdő közvetlenül a barokk templomunk mellett van. Ez a kép érzékelteti, hogy a termálfürdőből kilépő vendég azonnal a tervezett hulladékégető kéményére látna rá.
Mindenképpen el szeretnénk azt érni, hogy az Őrségben ezen a tervezett területen ne történhessen olyan, az élővilág, a lakókörnyezet és a bioturizmus elleni merénylet, ami az ott élők biztonságát veszélyeztetné. Ez egy olyan program, amelyet a tervezője sem tart még biztosnak. Tegnap megbizonyosodtam arról a Környezetvédelmi Minisztériumban, hogy azon a térképen, diagramon, amelyet mutattam, az osztrákok egy pályázati dokumentáció elkészítését is tervezték. Tegnap meggyőződtem arról, hogy az Európai Unió 2007-13-ban hulladékégetőt nem fog támogatni. A BEGAS 200 ezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas erőművet szeretne odatenni. Burgenland hulladékmennyisége 40 ezer tonna. El szeretnénk érni azt, a civil szervezetekkel, az önök segítségével, a minisztérium segítségével, a szakhatóságokkal, hogy ne legyen jó üzleti befektetési lehetőség a BEGAS-nak erre a helyre ilyen őrült nagy hulladékégetőt tervezni.
Ausztria Magyarországra delegált nagykövete, nagykövet úr kijelentette, hogy Ausztria környezettudatos, a környezetvédelem tekintetében minden szempontból megfelelő beruházásokat tervezett és kíván ezután is tervezni. Ausztriát egyébként nagyra becsüljük, jómagam is, rendszeresen átjárunk, viszont az elmúlt idők tapasztalata nem igazolja vissza nagykövet úr szavait. Öt éve, hatodik éve szennyezik a Rábát a bőrgyárak, ahogy elnök úr is elmondta. Harmadik éve szennyezi a Lapincsot egy geotermikus erőmű, amely Füssenfeld hőenergia-ellátásáért felelős. Európai uniós támogatással készült a projekt. Az európai uniós támogatás pályázatában szerepelt az a befejező beruházási szakasz, amely szerint vissza kellene sajtolniuk a termálvizet a földbe. Nem készült el, nem sajtolják vissza. Napi 70 tonna sót engednek a Lapincsba! Felháborító!
Most nézzék meg ezt a vizet, amire azt mondják az osztrákok, hogy a határértéken túl semmilyen szennyezés nem kerül bele - nevetséges! És én azt gondolom, Szentgotthárd polgármestereként folyamatosan kiáltani fogom, hogy nem hiszünk az osztrákok környezettudatosságának.
Ez a kép a Lapincs és a Rába összefolyása Szentgotthárd területén. Érdekesség, hogy a Lapincs a nagyobb vízhozamú folyó, a kisebb a Rába, és a továbbiakban mégis a Rába nevet kapta. A kép felső részén láthatóak azok a kezdeményezések, amelyekkel Magyarországon egyedüliként egy vadvízi evezőspályát, az olimpiai sportágak közül a harmadik legnézettebb kajak sportág pályáját kezdjük kialakítani, élsportolókkal, európai vezetőkkel, szaktanácsadásuk alapján. És amiért ezt a képet betettem, ez a szörnyűség - nem tudom, látszik-e -: az olajfolt. Ez az olajfolt a szennyezést követő hetedik órában még ilyen látványt mutatott. Az osztrákok két és fél órán keresztül nem is tudták, hogy folyik az olaj; először letagadták, azután teljesen komolytalan módon próbáltak fellépni. A magyar vízügyi szakemberek siettek legelőször a segítségünkre, és a negyedik napon sikerült ettől a szennyezéstől a folyót megóvni.
Még egyszer visszatérnék a légi fotóra. Hangsúlyozom, hogy ez az őrült beruházás nem Szentgotthárdra küldetett, nem az Őrség, Szlovénia és a Rába vidékét kell hogy szennyezze. Meggyőződésem, hogy gazdaságilag megalapozatlan. Nem fogjuk elhinni azt, amit az ausztriai szakhatóságok a tanulmányban leírnak, hogy tisztább levegő jön ki a kéményből, mint ami bement.
Azt szeretném kérni a tisztelt bizottságtól és a minisztériumtól is, hogy a téma ismeretében próbáljuk meg a magyar szakhatóságokat arra kérni, hogy a legjobb tudásuk szerint írják le a szakvéleményüket, az espoo-i egyezmény értelmében bizonyítsuk be, hogy mennyire rossz az előkészítés. Mi a civil szervezetekkel folyamatosan fogjuk biztosítani az elégedetlenséget, és ehhez szeretnénk kérni azt - politikától, politikai hovatartozástól függetlenül -, hogy mindenki támogasson bennünket. Körmend, Vasvár, Szombathely polgármestere, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Molnár Csaba úr, a regionális fejlesztési tanács elnöke, három nyugat-dunántúli közgyűlés elnöke támogat bennünket. Azt szeretném kérni a bizottságtól, támogassanak bennünket, hogy az őrségi erdők ne ilyen szörnyű látványt mutassanak, mint amilyent a képen látnak, hanem megmaradhassanak a maguk valódi szépségében.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen, polgármester úr. Szeretném megkérdezni képviselőtársamat, Németh Zsoltot, aki egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy mi történik ebben az ipari parkban, és az ő javaslatára történt a kezdeményezés, ezt az elején elmulasztottam elmondani. Kívánsz-e most szólni, vagy megvárjuk az államtitkár úr hozzászólását?
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Az államtitkár úr után.
ELNÖK: Államtitkár úr, öné a szó.
Haraszti László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) tájékoztatója
HARASZTI LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Arról szeretném tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy amennyiben egy beruházásnak határon túlra kiterjedő hatásai lehetnek, úgy az a fél, akire vonatkozóan ez a hatás jelentkezik - nevezetesen ez esetben Magyarország -, kérheti, hogy az espoo-i egyezmény alapján belefolyjon az engedélyezési eljárásba. A dolog azonban úgy van, hogy egyelőre semmiféle hivatalos megkeresés nem történt Ausztria részéről. Van egy másfél oldalas papírunk, mely rendkívül nagyvonalú, értelemszerűen semmiféle konkrétumot, részletet nem tartalmaz - melyet az osztrák nagykövet kézben adott át -, csak azt, hogy minden szép és minden jó lesz, ezt polgármester úr ismeri, és van egy honlap, ahova időnként odakattintunk, és megnézzük, van-e ott valami friss információ. Addig, amíg hivatalos értesítést Magyarország nem kap, addig értelemszerűen nincs hivatalos eljárás, nincs mibe bekapcsolódni, nincs mivel kapcsolatban tájékoztatni a környék lakosságát, az ott élő embereket, az önkormányzatokat. Ha bármilyen megkeresés érkezik Magyarországra, a tárca elszánt a tekintetben, hogy bele akar folyni az eljárásba, ez nem is lehet kérdés. A tegnapi, a polgármester úrral bonyolított egyeztetés is már ennek jegyében történt, hogy megkezdődött a felkészülés erre a folyamatra.
Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy ugyanezen egyezmény kapcsán vagyunk benne a verespataki és hasonló ügyekben is, a két dolog között azonban előre látszik egy óriási különbség, amit már pároldalas papírok alapján is lehet látni. Létezik a földkerekségen olyan technológia, amellyel ezt az ügyet elméletileg a "szinte tiszta levegő jön ki a kéményből" állapotig lehet elvinni. Ezt azért hangsúlyozom, mert a Verespatak esetében semmi nem stimmel, semmi sem vélhető, hogy úgy lesz, ahogyan azt tervezik. Itt azonban potenciális lehetőség van arra, hogy ez a dolog műszakilag korrekten megvan. Ez nem azt jelenti, hogy azt gondoljuk, hogy ez jó ötlet, meg azt, hogy ezt meg kell valósítani, csak mondom, hogy amikor eljut a dolog odáig, hogy döntöttek, el akarják kezdeni a megépítést, és nekünk majd bele kell folyni az eljárásba, nagyon-nagyon pici lesz a mozgásterünk.
Tehát mi abszolút azt támogatjuk, amit a polgármester részletesen elmondott, hogy előtte ami belefér, és rá kell venni az osztrák felet, hogy álljon el a helyszínt illetően. Aztán, hogy egyébként eláll-e az ötlettől, az legyen az ő belügye, de lényegesen távolabb vigye a határtól. Az a magánvéleményem, amire nyilván nem kíváncsiak, de azért elmondom, hogy ez rendkívül udvariatlan gesztus az osztrákok részéről, és nyilván mindenki más részéről az lenne. Bocsánatot kérek a példáért, de a magyar építési szabványban a kerti illemhelynek a szomszéd kerítésétől való elhelyezésére vonatkozóan létezik szabvány, és az nem az, hogy ráépítem a kerítésre.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. (V. Németh Zsolthoz:) A képviselőtársamat kérdezem, kíván-e szólni. (Jelzésre.) Tied a szó.
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Először is, én is köszönöm a bizottságnak, hogy napirendre vette ezt a témát, mivel ennek gyakorlati jelentősége is van.
Miért gondolom ezt? Úgy vélem, a polgármester úr előadásából is kitűnt, hogy ezt az ügyet csupán ilyen hatósági, államigazgatási körön belül nem lehet megtartani, és valószínű, hogy ezen belül nincs is megoldása.
Ezért aztán, hogy van-e egyáltalán olyan szemétégető, amely mindenféle igényt kielégít, ezt a vitát magam nem nyitnám meg, mert úgy érzem, hogy ebben vereséget szenvednénk. Azért nem, mivel ennek elfogyott a bizalmi alapja. Elfogyott azért, mivel ebben a percben is, míg mi itt tanácskozunk, szennyezi a vizeinket az osztrák bőrgyár, a geotermikus erőmű, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján nem bíznak az ott élők, és minden okuk megvan erre.
Ezért azt gondolom, nem csupán egészségvédelmi, környezetvédelmi, és nem csupán gazdasági kérdésről van szó. Mert azért ne feledkezzünk el arról, hogy az osztrák határ mentén jó néhány jó minőségű termálfürdő található, és véletlenül sem azok mellé telepítenék ezt a szemétégetőt, hanem a konkurenciának számító szentgotthárdi mellé. Tehát ez gazdaságossági kérdés. Mégis, azt mondom, hogy ezeken felül ennek van ez másik vetülete is, és ez kitapintható ott helyben. Márpedig ez az, hogy velünk mindent meg lehet csinálni. Tehát úgy érzem, az ottani közhangulatot a polgármester úr is, illetve a sajtó is kiválóan közvetítette, ez pedig az, hogy nem mennek bele olyan vitába, hogy hol legyen, hogy 100 méterrel odébb legyen-e, vagy pedig majd az eljárás során megnézzük, hogy miféle szemétégető legyen. Nem kell oda szemétégető, semmiféle szemétégető nem kell azon a helyen.
Végezetül pedig azt szeretném elmondani, hogy úgy vélem, eredményes lesz az a fajta együttműködés, amely Szentgotthárdon kialakult. Ez pedig a hatóságok, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a politikai szereplők részéről való partneri viszony. Fontosnak tartom ezt elmondani, hiszen ebben nincs e szereplők között semmiféle vetélkedés. Egyrészt azért, mert sajnos, el kell mondanom, hogy semmiféle sikert nem tudunk felmutatni az elmúlt években, mert a mai napig is szennyezik a környezetünket. Ezért aztán mindenki úgy teszi hasznossá magát, ahogyan az a legcélszerűbb. Nem tolakodunk egymás elé, hiszen van olyan terület, amelyet a civilek csinálnak a legjobban, így volt az elmúlt hetekben is egy nagyon nagyszabású vasútállomás előtti tüntetés, amely arra utalt, hogy vajon, a vasúttársaságnak milyen érdekeltsége van ebben az ügyben, és lesz a jövő hétvégén egy még nagyobb szabású, a határátkelőnél is. Magam is arra bíztatom a civileket, az önkormányzatot, és felajánlom a segítségemet - egyébként tegnap a parlamentben is felszólaltam ez ügyben -, hogy ez az összefogás maradjon meg, és egy tapodtat se engedjünk abból, hogy ott, azon a helyen ne legyen szemétégető.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadnám a szót a képviselőtársaimnak, szeretném elmondani a saját véleményemet az ügyről.
A hozzászólásokból elég egyértelműen kiderült, hogy ez egy pártok feletti ügy, ez nem a Fidesz, nem az MSZP ügye, sőt, ha jól tudom, ott helyben teljes összefogás van, és úgy gondolom, hogy itt a bizottságon belül is meglesznek a feltételei annak, hogy ezt ne pártpolitikai ügyként kezeljük. Az is fontos dolog, hogy ez a parlamenti bizottság tisztában legyen azzal, hogy mit tud megenni és mit nem. Hiszen mi egy parlamenti képviselőkből álló bizottság vagyunk, vannak bizonyos dolgok, amelyeket mi tudunk megtenni, vannak bizonyos dolgok, amelyeket a minisztérium tud megtenni, vannak dolgok, amelyeket a civilek tudnak megtenni. Azt gondolom, nekünk kötelességünk, hogy amit mi megtehetünk, azt tegyük is meg.
Amikor ezen gondolkodtam, nekem két olyan eszköz jutott az eszembe, amelyet most szeretnék elmondani, és egyfajtaképpen jelezni azt is, hogy mi hogyan tudnánk konstruktív módon hozzájárulni a szándékok megvalósításához. Körbeadtam itt egy olyan határozati javaslatot, amely csak tervezet. Nem is terjesztem most be, mert az MSZP-nek is szeretném megadni a lehetőséget arra, hogy ezt tanulmányozza.
Ennek a tervezetnek igazából az a lényege, hogy egy ötpárti határozati javaslat menne be - a formát még nem döntöttünk el, hogy milyen módon, bizottságiként vagy akár nem bizottságiként - a parlament elé, amelyben a parlamenti pártok szólítanák fel a környezetvédelmi tárcát mint hatáskörrel, illetékességgel rendelkező tárcát, hogy tegyen meg mindent az espoo-i egyezmény tudatában azért, hogy a tervezett helyszínen ez a szemétégető mű ne épüljön fel. Ha jól értem ugyanis, nekünk ebbe az irányba kell mennünk. Tárgyalási pozíciókat kell majd kialakítani. A politika az erő világa, de ha őszinték akarunk lenni, az erő nem velünk van egyelőre ebben az esetben, hanem velük, hiszen ez egy osztrák területen létesítendő, osztrák fennhatóság alatt lévő területen létesítendő erőmű. Tehát nem olyan egyszerű a politikai helyzet, de küzdeni kell. Azt gondolom, ennek a küzdelemnek ez is az egyik színtere lehet, hogy egy ilyen határozati javaslatot elfogadunk, tanulmányozzuk, és a következő héten behozzuk újra bizottsági ülésre.
A másik ötletem az volt, tudván azt, hogy ez az ügy érinti Szlovéniát is, hogy mit szólna a bizottság ahhoz, ha kezdeményeznénk egy olyan együttes parlamenti környezetvédelmi bizottsági ülést, amelyen az osztrák, a szlovén és a magyar illetékes parlamenti bizottság képviselői vennének részt - javasolnám, hogy ez legyen Szentgotthárdon -, ahol hasonló prezentációra kerülhetne sor. Az információ ugyanis monopólium, és minél több emberrel osztjuk meg az információt, az annál hatékonyabb lehet. Én nem feltételezek eleve rossz szándékot az osztrák fél irányából, szeretném megadni a lehetőséget a kompromisszumokra, mert a végeredmény remélhetőleg az lesz, hogy valamilyen kompromisszumot kötni tudunk.
A bizalmi tőke elfogyott a Lapincs meg a Rába szennyezése miatt, azt hiszem, ezt az osztrákok is tudják. Talán nem vallják be, de a nyilatkozataikból kiderül, hogy ebben bizonyos szempontból ők is ludasak. De hátha van egy olyan rés, amely lehetővé teszi azt, hogy valamilyen kompromisszumos megoldás szülessen.
Az egész ügyben a civilek kulcsszerepet játszanak, és a sajtóból az derül ki, hogy ezt a munkát jól is végzik. Ehhez nekünk meg kell adnunk minden segítséget, de az ő szerepük furcsa módon ilyen esetben, hasonló esetekben nagyobb sokszor, mint a kormány szerepe vagy akár a parlament szerepe.
Én tehát valahol itt látom a bizottságunk mozgásterét. Azt gondolom, ezeket mi megvitatjuk és meg is tesszük, ez rajtam természetesen nem fog múlni. Aztán majd meglátjuk, hogy mit lehet elérni.
Az én információim szerint nem véletlenül került ez a tervezett szemétégető mű erre a helyszínre, ugyanis itt az ipari parkban van egy olyan celluloidüzem, amelynek az a neve, hogy Lenzing Fibers GmbH. Ez egy olyan celluloidüzem, amelynek rendkívül nagy mennyiségű hőre van szüksége, és ez a hulladékégető mű nemcsak hulladékot éget el, hanem ahogy az új technológiák lehetővé teszik, hőenergiát is termel, és a keletkező hőenergiát kívánják ennek a celluloidgyárnak a szükségletei kielégítésére fordítani. Ez tehát a gazdasági érdek, amely valószínűleg itt megjelenhet. Ezt azért mondom el, mert nem tudom, hogy az információ rendelkezésre áll-e, de az én tudomásom szerint ez lehet ennek az egyik oka. S ha kompromisszumot akarunk kötni, akkor valami olyan ajánlatot kell tennünk, hogy ez azért benne legyen a fejünkben, hogy ez egy elég erős gazdasági érdek, de nem feltétlenül kell közvetlenül a helyszínen lévő és hőt is termelő hulladékégető műből biztosítani az energiát. Lehet, hogy kicsit távolabb megépített és a celluloidgyárral vezetékekkel összekötött hulladékégető mű ugyanúgy megoldja ezt a problémát.
Polgármester úr, tessék!
VINICZAY TIBOR GYÖRGY polgármester (Szentgotthárd): Köszönöm, egy mondatot szeretnék szólni kiegészítésképpen, elnök úr.
Mi is azt gondoltuk az elmúlt időkig, hogy a Lenzing Lyocell nevű cég energiaellátása a fő szempont. Amit a képen mutattam biomassza-erőművet, elegendő energiát termel ahhoz, hogy ellássa a Lenzing Lyocellt, miután Szentgotthárd azt mondta, hogy nem kér ebből az energiából. Az osztrákok arra számítottak, hogy Szentgotthárd városát is ellátják azzal az energiával, amelyet a biomassza-erőmű és a hulladékégető termel. Mi lemondtunk róla, ezáltal a biomassza-erőműből felszabadult annyi energia, hogy a száz munkahelyet biztosító Lenzing Lyocellt is ellátja. Ez a száz munkahely nincs veszélyben; viszont nálunk ötszáz veszélyben van az idegenforgalom szempontjából.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e észrevétele vagy kérdése valakinek a bizottság tagjai közül? Kis Péteré a szó.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A civil szerepről már szó esett, lehet, hogy nem figyeltem kellően. Kérdezem Németh képviselőtársamat vagy polgármester urat, tulajdonképpen egy elővágásként az osztrák, illetve a szlovén zöldszervezetekkel milyen kapcsolat alakult ki. Mert itt államtitkár úr arról tájékoztatott, hogy hivatalos megkeresés tulajdonképpen nem történt ebben a dologban. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy talán mire a hivatalos megkeresés vagy a hivatalos kapcsolatfelvétel megtörténik, addigra elindulhat egy folyamat. Kérdezem tehát, hogy milyen egyéb, tehát az osztrák, szlovén civil szervezetekkel, esetleg zöldekkel milyen kapcsolatfelvétel történt.
Nagy Andor képviselő úrral, alelnök úrral nem beszéltünk össze. Így első hallásra nem zárkózom el, illetve támogathatónak tartom azt, hogy valóban, a szlovén, osztrák, magyar parlament szakbizottságai erről az ügyről esetleg közösen tárgyaljanak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Egyéb kérdés vagy észrevétel? (Nincs ilyen jelzés.) Akkor megadom a szót a polgármester úrnak, illetve képviselőtársamnak, hogy erre a kérdésre válaszoljanak.
VINICZAY TIBOR GYÖRGY polgármester (Szentgotthárd): Alelnök Úr! Tisztelt Bizottság! Igen, a határon átnyúló civil kapcsolatokat is előkészítettük. A PRONASZ, a Pro Natura Szentgotthárd egyesület külön honlappal rendelkezik, és kiépítette azokat a kapcsolatokat, amelyeket Ausztriában és Szlovénia felé kívánunk felhasználni.
Azt még el szeretném mondani, hogy Szentgotthárdon található az a konzulátus, ahol Szlovénia Magyarországra akkreditált főkonzuli szerepében Marko Sotlar úr rengeteget segített nekünk. Tájékoztattuk főkonzul urat; a szlovén külügyminiszter is járt egyébként Szentgotthárdon, őt szintén tájékoztattuk; alpolgármester kollégám szervezésében pedig a szlovén és ausztriai civil szervezeteket tájékoztattuk erről a programról. El kell mondjam, hogy a szlovén civil szervezetek és környezetvédelmi szakemberek felháborodtak, hogy tőlünk kaptak erről információt. A következő időszakban pedig a civil szervezetek vezetőit és a városvezetőket kívánjuk tájékoztatni, tehát mi is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a civil szervezetekkel együtt, határok nélkül próbáljuk ezt megakadályozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van-e még valakinek észrevétele, kérdése? Államtitkár úr, tessék!
HARASZTI LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen, elnök úr. Annyit szeretnék nagy nyomatékkal hangsúlyozni, egyetértve a V. Németh képviselő úr által mondottakkal, hogy ha már benyújtják Ausztriában a kérelmet és az átkerül Magyarországra, akkor lép be a minisztérium, de akkor az ügy szempontjából már késő. Ha tehát önök határozatot fogalmaznak meg és bárki bármit csinál, arra legyenek szívesek figyelemmel lenni, hogy ha a minisztériumra feladatot telepítenek, ez azt jelenti, hogy tudomásul veszik, hogy lesz eljárás. Az pedig akkor lesz, ha Ausztria már döntött, és onnantól kezdve nagy bajban vagyunk.
Most tehát minden erőt arra kellene koncentrálni, amit képviselő úr is mondott, hogy minden erővel megakadályozni, mert Ausztriában még nincs döntés: terv van, amelyen még dolgoznak - ez látható. A mi miniszterünk tavaly június 23-án levélben kereste meg az osztrák minisztert, hogy adjon tájékoztatást, és nem tudott többet mondani, mint azt, hogy vannak ötletek, majd ha ezek kikristályosodtak, akkor jelentkezünk. Ma még nem kristályosodtak ki, tehát ma még könnyű vagy sokkal könnyebb támadni a dolgot, minden lehetséges módon, mint amikor ők már eldöntötték, meghozták a határozatot, és átküldik Magyarországra a papírt. Akkor lefordítjuk, kezdődik ugyanaz a cirkusz, ami minden más ilyen ügyben van; aztán vagy figyelembe veszik a véleményünket, vagy nem.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Imre képviselőtársamé a szó.
DR. NAGY IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Polgármester Úr! Azt gondolom, egyetértés van abban, amit javaslatként megfogalmazott. Az itt elhangzottak figyelembevételével nyilván ennek a szövegét picit át kellene dolgozni, és meg kellene gondolnunk, hogy kik a címzettjei, de azt gondolom, mi magunk is támogatjuk azt, hogy a következő alkalomra bekerüljön egy, a most elhangzott vitának megfelelő szövegtervezet, amely segít a megelőzésben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Ha nincs egyéb észrevétel és kérdés, megköszönöm az államtitkár úrnak és munkatársának, hogy eljöttek. Megköszönöm a konstruktív hozzáállásukat. Látszik a viszonyulásukból, hogy önök is megteszik a magukét, amikor majd eljön annak az ideje. S érthető, hogy önök is kötve vannak; akkor tudnak az üggyel hivatalosan foglalkozni és ügyféllé válni akkor tudunk, ha az osztrák fél ezt lehetővé teszi. Az észrevételét megfontoljuk; ez egy jó tanács, de lehet, hogy párhuzamosan kell a két dolognak futnia. De a helyszínen, illetve az osztrák félnél valamilyen teendőnk biztosan lesz, ezt majd a bizottsági ülés után megbeszéljük.
Köszönöm szépen a képviselőtársaimnak, hogy ilyen módon állnak hozzá ehhez az ügyhöz.
Köszönöm, hogy eljöttek, polgármester úr, hogy ilyen sokat utaztak. Ez egy fontos ügy, az a dolgunk, hogy foglalkozzunk vele.
Ezzel le is zárom a napirendi pontot, és köszönöm még egyszer a részvételüket.
VINICZAY TIBOR GYÖRGY polgármester (Szentgotthárd): Köszönjük szépen. (Rövid szünet. - A meghívottak távoznak az ülésről.)
ELNÖK: Folytatjuk a munkát, rátérünk a 3. napirendi pontra - megkérem a tárca képviselőit, foglaljanak helyet az asztalnál -: az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslatokat fogjuk megtárgyalni. Tizenöt ilyen módosító indítvány van.
Tisztelettel köszöntöm a szaktárca képviselőit, Pásztor Tamás főosztályvezető úr gyakran volt már a vendégünk. Kérem, mutassa be majd a kollégáit.
Elöljáróban megkérdezem, kívánnak-e élni a szólás jogával.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm elnök urat, köszöntöm a tisztelt bizottságot. Pásztor Tamás vagyok; kollégám Pintér István, a vadászati ügyek területének felelős képviselője; illetve Harcz Zoltán osztályvezető úr, aki a borügyekkel kapcsolatos kérdésekre tud választ adni.
Természetesen amennyiben kérdés van, hogy miért az a kormány álláspontja, ami, akkor szívesen válaszolunk.
Köszönöm.
ELNÖK: Azt javaslom, hogy egyenként haladjunk a módosító indítványokkal, és ha kérdés lesz, azt majd a képviselőtársaim fölteszik.
Az 1. módosító indítványt Kékkői Zoltán képviselőtársam nyújtotta be. Tessék!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Kérdezni szeretném, hogy mi a kormány álláspontja.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot - gondolom, elébe vágok a dolgoknak, hogy miért.
Mi a 90/425/EKG irányelv alapján készítettük el a módosítási javaslatunkat, amelynek nem tartalma a 427. irányelv, amelyet kérne a módosítás beépíteni. Tehát tartalmilag egy teljesen más kérdésről van szó. De nem is ez a fő indoka, hogy nem támogatjuk, hanem az, hogy a 425. irányelv nem ad arra lehetőséget, hogy kivételt tegyünk az ott előírt feltételek alól, gondolok itt a bejelentési kötelezettségre. Tehát nem lehet a lóval kapcsolatban kivételt tenni - ez az alapvető indok, ami miatt nem tudjuk támogatni.
Köszönöm.
ELNÖK: Rossz lóra tett ezzel képviselő úr (Derültség.) - bocsánat. Felteszem szavazásra a kérdést, ki ért egyet Kékkői Zoltán módosító javaslatával. (Szavazás.) 5 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 2. módosító javaslatot Herbály Imre, Godó Lajos és Demendi László nyújtották be. Kívánják-e indokolni a kormány álláspontját?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány ebben a formájában nem támogatja, de egy kapcsolódó módosító indítvánnyal, amely pontosítaná a részünkről kifogásolt részt, akkor tudnánk. De jelen formájában nem tudjuk támogatni.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. pont Herbály Imre és Godó Lajos módosító indítványa.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 4. pont Karsai Péter módosító indítványa.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdezem a bizottságot, ki támogatja. (Szavazás.) Senki. Ellene? (12) A bizottság nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
Az 5. pont Kékkői Zoltán módosító indítványa. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 6. pont Font Sándor módosító indítványa. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 7. pont szintén Font Sándor módosító indítványa. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja a javaslatot.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 8. pont Magda Sándor, Herbály Imre és Godó Lajos módosító javaslata. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, ki támogatja a javaslatot. (Szavazás.) 3 igen. Ellene? (6) 6 nem. Tartózkodott? (3) 3 tartózkodás mellett a bizottság nem támogatja, és így egyharmadot sem kapott.
A 9. pont Kis Zoltán módosító indítványa. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, ki támogatja. (Szavazás.) Senki nem támogatja. Ellene? (12) 12 nem, a bizottság egyhangúlag nem támogatja, egyharmadot sem kapott.
A 10. pont Font Sándor módosító indítványa. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 11. pont szintén Font Sándor javaslata. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 12. pont Kékkői Zoltán módosító javaslata. A kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezt a módosító indítványt ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (6) 6 nem. A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 13. pont Font Sándor javaslata.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? Ki támogatja? (Szavazás.) Hat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hat. Egyharmad megvan, de a bizottság nem támogatja.
A 14. pont szintén Font Sándor javaslata.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez összefügg az első ponttal, a kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Aki támogatja, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Hat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hat. A bizottság nem támogatja, megvan az egyharmad.
Az utolsó dr. Horváth János javaslata. A kormány álláspontját kérdezem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ő a fideszes Horváth János? (Többen: Igen.)
DR. PÁSZTOR TAMÁS főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak röviden annyit, hogy értjük a képviselő úr elképzelését, de a probléma az, hogy a bortörvény alá nem tartozhat a mazsola, az az élelmiszer-szabályozás alá tartozik. Tehát nem lehet beemelni a bortörvény hatálya alá. Ennek egyébként ez a háttere.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem. Aki támogatja, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Hat. Ki van ellene? (Szavazás.) Hat. A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
Ezzel ennek a napirendi pontnak is a végére értünk, Köszönjük szépen a kormány képviselőjének a jelenlétet.
Kedden tíz órakor lesz a következő bizottsági ülésünk, köszönöm a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 12 óra 22 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Prin Andrea és Ulrich Ferencné