KORB-7/2007.
(KORB-24/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. március 26-án, hétfőn, 9 óra 30 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2425. szám) - módosító javaslatok megvitatása*
A Szentgotthárd térségében, osztrák területen tervezett szemétégető mű létesítésével kapcsolatos álláspontról szóló határozati javaslat*
Elnököl:Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Imre (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dr. Erdey György jogi és koordinációs szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Horváth Balázs főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bugár József, Szentgotthárd alpolgármestere
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Pénzesné Kiss Katalin (Szentgotthárd)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 43 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke (a továbbiakban ELNÖK): Üdvözlöm a bizottság megjelent tagjait, vendégeinket, a minisztérium képviselőit, és kérem, hogy a minisztérium képviselője foglalja el a méltó helyét.
Az előre kiküldött napirendi pontok a következők. 1. Egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok vitája. 2. A Szentgotthárd térségében, osztrák területen tervezett szemégető mű létesítésével kapcsolatos álláspontról szóló országgyűlési határozati javaslat. 3. Egyebek.
Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk.
Kérdezem, hogy van-e észrevétel a napirenddel kapcsolatban. (Senki sem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérem, aki egyetért a napirenddel, az szavazzon. (Szavazás. - Látható többség.) Köszönöm szépen.
Elöljáróban elmondom, hogy a bizottság elnökeként a házelnök asszonytól kértem, hogy ezt az Al Gore-könyvet a bizottság tagjainak szerezze be a hivatal - beszerezte. Az a feladat, hogy nézzétek át és a frakciótokat és a környezeteteket hangoljátok rá erre a problémára. Szép színes és hatásos, arról szól, hogy nemcsak nálunk probléma ez, hanem mi egy pici része vagyunk a világnak - szerintem egy jó könyv. Semmiféle megkötés nincsen, aki aláírja, hogy átvette a bizottsági tagok közül, az kap egy ilyen könyvet.
Hozzáláthatunk az 1. napirendi pont tárgyalásához. Mindenkinek megvan a módosítóindítvány-csomagja.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy szeretne-e szólni.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Csak annyit szeretnék elöljáróban jelezni, hogy a múlt heti államtitkári értekezlet elmaradása miatt - most van az államtitkári értekezlet, ami a módosító javaslatokkal kapcsolatos tárcaálláspontunkat tárgyalja - jelenleg sajnos még mindig csak tárcaálláspontról tudok nyilatkozni; előzetesen egyeztettük a többi tárcával, de még nem hivatalos.
ELNÖK: Mi eltökéltek vagyunk, mindenféle kormányálláspontok úgysem befolyásolnak minket, szakmai alapon fogunk dönteni.
Az 1. ponttal kezdenénk, ez Katona Kálmán módosító indítványa. Az a módosító indítvány célja, hogy ne saját magával magyarázzuk meg a környezetveszélyeztetést - a környezetkárosodás bekövetkezésének közvetlen veszélye -, hanem próbáljuk meg közérthetővé tenni, mert ezt a törvényt sok emberre kell alkalmazni.
Kérdezem a tárca álláspontját.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Legnagyobb tiszteletem a dolgok érthetőségét célzó törekvései iránt, ugyanakkor azzal kell számot vetni - és engedje meg, hogy jogászként szóljak hozzá -, hogy a jogi nyelv terminus technicusokat, fogalmakat használ és ilyen értelemben másfajta követelmények is jelen vannak benne, mint mondjuk az irodalmi művekben. Amit leírt, azt egyébként tökéletesen értem, az egész kontextusába illeszkedve azonban a látszólag tautológiának tűnő eredeti javaslat az, ami a továbbiakban is a jogszabály használhatóságát inkább szolgálja. Az ilyen jellegű elnöki indítványokkal kapcsolatosan általában a tartózkodás eszközével fogunk élni - jelezve, hogy egyébként értjük és a szándékait illetően egyet is értünk elnök úrral, hogy legyen érthető és magyar nyelven kifejezett egy magyar jogszabály -, mert meggyőződésünk, hogy ami le vagyon írva, amit most megcélzott módosítani, az a tágabb értelemben vett végrehajthatóságot jobban szolgálja, ezért tartózkodni fogunk.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen a módosító indítványt nem az elnök adja be, hanem egy MDF-es képviselő. De köszönöm szépen, a pozitív tartózkodás fogalmát megértettem. Szerintem ne húzzuk az időt. Aki a módosító indítvánnyal egyetért, az szavazzon. (6) Ellene? (0) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 2. pontban szintén Katona Kálmán módosító indítványa szerepel. Kérdezem a kormány képviselőjének véleményét.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.) Nincs. Aki támogatja, az kérem, szavazzon. (6) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 3. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László képviselő urak módosító indítványa szerepel. Felfedeztem, hogy itt a vessző van aláhúzva. Alelnök úr kívánja-e magyarázni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem.
ELNÖK: Akkor a kormány véleményét kérdezem.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: A vesszőt mi is támogatjuk. (Derültség.) Aki egyetért a vesszőkkel, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Gratulálok!
A 4. pontban Katona Kálmán MDF-es képviselő indítványa szerepel. Kérdezem a kormány véleményét.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság álláspontját. Aki támogatja, az kérem, szavazzon. (6) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta. Köszönöm szépen.
Az 5. pontban lévő módosító indítványról kérem a kormány álláspontját.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Meg kívánok jegyezni annyit, hogy az "akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következett volna be", ennél azért egy kicsit közérthetőbb az esemény bekövetkezését megelőző időpontban való állapot. Ezt csak a jegyzőkönyv miatt mondom. Kérem, aki a módosító indítványt támogatja, az szavazzon. (6) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 6. pontban Katona Kálmán módosító indítványa szerepel. A kormány véleménye?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Aki a bizottságból támogatja, az kérem, jelezze. (6) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 7. pontban Orosz Sándor és Kis Péter képviselő urak indítványa szerepel.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Sándor, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A dolog jogszabály-szerkesztési, tehát ez még mindig nem az az érdemi, amire egyébként ki vagyok hegyezve a mai bizottsági ülésen. Képviselőtársammal, amikor átnéztük ezt a jogszabályt, itt egy jogalkotás-technikai, szóhasználati problémát véltünk felfedezni. A megjegyzés szövegrészben szerepel ennek a korrekt megoldása. Erre nézve egy kapcsolódó módosítót fogunk benyújtani, amennyiben Péter is aláírja. Hogy ezt nem támogatja az előterjesztő képviselője, én maximálisan meg tudom érteni.
ELNÖK: Akkor egy pozitív tartózkodást kérsz, hogy menjen tovább?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Állást kell foglalnunk. Mi támogatni fogjuk, de jelzem, hogy kapcsolódó módosítót nyújtunk be hozzá.
ELNÖK: Igazítani fogod?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Így van.
ELNÖK: Én is közben rájöttem. Akkor azt kérdezem, hogy Orosz Sándor és Kis Péter képviselő urak módosító indítványát annak tudatában, hogy lesz egy kapcsolódó, ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja. (Dr. Orosz Sándor felé fordulva:) Nem tudom, hogy látod-e a szakmaiságot.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Látom.
ELNÖK: A 8. számú indítvány úgy látom, hogy egy vesszőt tartalmaz.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen, megint.
ELNÖK: A kormány?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 9. pontban Katona Kálmán MDF-es képviselő indítványa szerepel. A "finanszírozza" helyett "viseli" a módosítás a c) pontban, az e) pontban pedig a "szükség esetén megelőlegezi" helyett a javaslat - úgy gondolom, hogy magyarul ezt így mondják - "megelőlegezi szükség esetén". Ez a két javaslat található az indítványban. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Ezt sem támogatja? Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! A c) pontban leírtakkal jogászként is teljes mértékben egyetértek. Az e) pont javasolt helyreigazítása is támogatható, azt gondolom, hogy javítja a jogszabály szövegét.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy megérik ez még. Ha mi támogatjuk, hátha elgondolkodnak rajta. Aki támogatja, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. A bizottság egyhangúlag támogatja. Majd egy kicsit finomítunk rajta.
A 10. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László képviselő urak indítványa szerepel, amely a vessző elhagyására irányul. Kormány?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: A kormány mindenféle vessző ügyet támogat. A képviselők? (Szavazás.) A képviselők is támogatják. Köszönöm szépen.
A 11. pontban Orosz Sándor és Kis Péter László képviselő urak indítványa szerepel.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Itt ugyanaz a helyzet, mint az előbbi hasonló szövegpontosítással; egy korábban bekezdés-megjelölés nélkül szereplő törvényszöveget bekezdés-megjelöléssel látjuk el, ezt a helyzetet kezeljük. Ugyancsak kapcsolódó módosítót fogunk ehhez benyújtani. Kérem, hogy ennél ugyanúgy szavazzunk, mint az előzőnél és támogassuk.
ELNÖK: A bizottságot kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 12. pontban Katona Kálmán MDF-es képviselő módosító javaslata szerepel. Kormányálláspont?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Erre most azt mondanám én is, hogy egy kicsit finomítanék rajta, mert közben kaptam észrevételt. Úgyhogy kérném, hogy ezt támogassátok, ha nem esik nehezetekre.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Itt az eredeti tartózkodó állásponton vagyunk.
ELNÖK: Aki támogatja a módosító javaslatot, az kérem, szavazzon. (7) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 13. pontban lévő indítványról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Azt hiszem, hogy ez nem egyszerűen csak szövegszerű, több mindent tartalmaz a beterjesztés. Azt a kötelezettséget, hogy "azonnal tájékoztatni kell a hatóságot", javasolja kivenni. Ezen túlmenően arra nézve is tartalmaz előírást, hogy milyen adatokat kell szolgáltatni. Tehát ha most elnök úr kiveszi, hogy kit kell azonnal tájékoztatni, és csupán azt hagynánk benne, hogy a környezetvédelmi hatóság által, valamint a külön jogszabályban meghatározott információkat kell megadni, akkor kimaradna, hogy ki a címzett. Ezért tehát itt, hogy a szakmaiság érvényesüljön, nem tartózkodni fogunk, hanem ellenvéleményünknek fogunk hangot adni.
ELNÖK: Itt arra gondoltam, hogy azt a kérdést, hogy saját magát kell esetenként a környezetszennyezőnek feljelenteni, valahogy meg kell oldani. A környezetszennyező bemegy és saját magát bejelenti? Az legyen benne, hogy információt megadja. Tehát ezt az ellentmondást kérem alelnök úr által a legközelebbi ülésre, holnapra átgondolni; itt van egy ilyen nyitott kérdés, ami nem teljesen világos.
Parancsoljon!
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnézést, csak szeretném jelezni, hogy ez a tájékoztatási kötelezettség az átültetendő irányelv rendelkezése, amely ugyanebben a szövegkörnyezetben írja a károkozó számára a tájékoztatási kötelezettséget a hatóság felé. Így amennyiben eltekintünk ettől, ezzel valószínűleg az irányelvtől is eltérünk.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Ezzel egyfajta jóhiszeműség fejeződik ki; úgy gondolta korábban, hogy nem károkozó tevékenységet folytatott, utána rájött, hogy mégis, és a tájékoztatással ezt együttesen el tudják hárítani.
ELNÖK: Jó, próbálom értelmezni. Aki egyetért a módosító javaslattal, az kérem, szavazzon. (9) Tartózkodás? (5) A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 14. pont következik. Itt annyit mondanék el, hogy amikor elkezdünk felsorolni egy jogszabályban - feltartóztat, kezel, anyagot elvisz, korlátoz, satöbbi -, akkor óhatatlanul kimaradnak ügyek. Ezt a lehető legegyszerűbben kell meghatározni. Kérem a bizottság tagjait, hogy a c) pontban lévő mondatot olvassák el, mert ezen bonyolult megfogalmazás helyett egy világos, egyszerű kell.
A kormány álláspontja?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? Aki támogatja, az kérem, szavazzon. (9) Tartózkodás? (5) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen. Lesz ehhez egy kapcsolódó, mert már én is konzultáltam ez ügyben egy kis finomítás dolgában. A lényege ez, tehát nem reménytelen.
A 15. pont következik. Bevallom őszintén, nem tudom, mi ez "a külön jogszabályban meghatározott". Ha erre adna magyarázatot a kormány képviselője, akkor okosabbak lennénk.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004-es rendelet meghatároz egy környezetszennyezettségi határértéket és egy kármentesítési határértéket. Ez "a külön jogszabályban meghatározott" meghatározza, hogy mi az a kármentesítés végén elérendő célállapot, és ezt a határértéket kell reprezentálja. Arra a külön jogszabályra utal, amely az eredeti állapot vagy az eredeti állapothoz hasonló állapot, ami egyfajta károsodásmentes állapota a felszín alatti víznek, illetve földtani közegnek.
ELNÖK: Most egy uniós jogszabályt mondott?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, ez a magyar kormány rendelete.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A hatályos magyar joganyag része.
ELNÖK: Akkor ettől én elállok, visszavonom. Köszönöm szépen.
A 16. pont következik. Ez egy komoly. Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Vezérszónokként volt alkalmam az általános vitában részt venni. Akkor jeleztem, hogy a környezeti felelősség ügyében a mostani jogharmonizációt nem tekintem egyedüli értéknek, és ha lehet, javaslok továbblépést a környezeti felelősség, különösen annak érvényesíthetősége érdekében. Ennek egyik eleme ez a 16. ajánlási pontban szereplő indítvány, amelynek lényege, hogy az eredetileg megcélzott, a környezeti felelősségnek csak bizonyos körére előírt rendelkezéseket a károk helyreállításáért való helytállásig javaslom fenntartani. Jelzem, hogy a menet közben tartott egyeztetések alapján tartalmi kérdésekben egy ezt célzó, de némileg más szövegű kapcsolódó módosítót fogunk benyújtani. Ezzel együtt is a bizottságot annak kifejezése érdekében, hogy az ilyen irányú, a környezeti felelősség érvényesítését erősítő javaslatokkal egyetért, arra kérem, hogy ezt ebben a formájában is szavazza meg. Azt gondolom, ez egy jó jelzés lenne a környezet állapotáért felelősséget viselő különböző gazdálkodóknak, hogy ezt igenis komolyan gondolja a Magyar Köztársaság Országgyűlése, nemcsak a kipipálandó jogharmonizáció keretei között kíván foglalkozni a környezeti felelősség erősítésével, hanem, ha úgy tetszik, komolyan veszi a dolgát.
Köszönöm.
ELNÖK: Ezt most én nem értem. A környezethasználó mindenféle tevékenységét nem folytathatja?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Így van.
ELNÖK: Tehát ha bármivel foglalkozik? (Dr. Orosz Sándor bólint.) Akkor a finomítás irányát jelezzed, mert a környezethasználó akár egy ingatlan tulajdonosa is lehet. Ha közben mondjuk papíriparral és -kereskedelemmel is foglalkozik, akkor azt nem folytathatja? Vagy hogyan kell ezt érteni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Szándékaim arról a tevékenységről szólnak, amivel okozta a kárt.
ELNÖK: Nem a szándék, a szöveg.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A szövegében is ezt célozza: a tevékenységét.
ELNÖK: Én is így értettem még reggel, de most, hogy újra elolvastam, elbizonytalanodtam.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezért is szükséges pontosítani.
ELNÖK: Az erre vonatkozó tevékenysége vagy a cselekvéssel összefüggő tevékenysége vagy valami ilyesmi lesz a csatlakozó módosítóban, ugye?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen.
ELNÖK: Jó.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A csatlakozó reményében ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
A 17. pontban Katona Kálmán módosító indítványa szerepel. Azt gondolom, hogy a megelőzés és a helyreállítás között van még a kárelhárítási tevékenység; ezt célszerű lenne ide, ebbe a pontba betenni.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. Meg is indokolnám. A környezetvédelmi törvény fogalomrendszerében a helyreállítási intézkedés már tartalmazza a kárelhárítást és a kármentesítést is, ezért szükségtelen még egyszer itt kiírni álláspontunk szerint.
ELNÖK: Én ezt vitatom és a bizottságot kérem, hogy gondolja át, hogy a megelőzés és a helyreállítás közötti időszakot minek nevezem, amikor éppen el kell hárítani. Aki támogatja a módosító javaslatot, az kérem, szavazzon. (8) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta.
A 18. pont következik. A kormány álláspontja?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki egyetért a módosító javaslattal, az kérem, szavazzon. (8) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, egyharmadot kapott.
A 19. pont következik. A kormány álláspontja?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Annyit tennék hozzá, hogy itt hasonló a helyzet, módosítással ez igazítható és akkor talán támogatható lesz. Ennek tudatában kérem, hogy aki ezt támogatja, az szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú, köszönöm szépen.
A 20. pontban Orosz Sándor képviselő úr indítványa szerepel.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A javaslat erős pontosításra szorul. Ennek az erős pontosításnak egy kapcsolódó módosító javaslat lesz a velejárója. A dolog lényege az, hogy a felelősség meglehetősen szigorú; a társasági jog, ha annak a felelősség korlátozásával kapcsolatos szabályai olyan esetekben is tudnak érvényesülni, amikor környezeti károsodás van, akkor végül is kiiktatja ezt az egész felelősséget. Ennek a mindennapi látványos eleme az, hogy egy alacsony tőkéjű kft. okoz egy jelentős kárt, kiürítik és egy másik kft.-t alapítva folytatják ugyanazt a tevékenységet, miközben szaladgálhat a károsult a jogai érvényesítéséért reménytelenül, mert hiszen nem lesz, aki helytálljon. Ennek megváltását szolgálná ez, amit én zöld priusznak neveztem az általános vitában. Ennek egy, a ma hatályos társasági törvényhez igazodó szövegét kapcsolódó módosító formájában nyújtom be. Nem titkolom, hogy mivel ez olyan horderejű dolog, az illetékes tárcaszakemberek segítségét kérve fogom benyújtani még a mai nap folyamán. Jó okom van feltételezni, hogy sikerült megtalálni a megfelelő szöveget.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ezek szerint a kormány álláspontját ki is tudom találni.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nemleges.
ELNÖK: Nemleges, de egy általános megoldás kellene, én is azt gondolom. Még jön hozzá egy kapcsolódó. (Dr. Orosz Sándor: Igen.) Én támogatom. Kérdezem, hogy ki támogatja a módosító javaslatot. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
Orosz képviselő úr 21. pontban lévő indítványa következik. A "továbbá" helyett "illetve" szót javasolja. Kormány?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság is támogatja. Köszönöm szépen.
A 22. pontban Orosz Sándor képviselő úr indítványa szerepel.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A 22. pontban lévő módosító javaslat tartalmilag összefügg a 20. pontban lévőkkel. Értelemszerűen itt is a jogrendszer egészét szem előtt tartó pontosítás kapcsolódó módosító formájában benyújtásra kerül.
Itt szeretném jelezni, hogy szemben azzal, ami itt le vagyon írva, valószínűleg a jelzálog intézményét bizonyos helyzetekre nem, de az elidegenítési és terhelési tilalom intézményét ezekre a helyzetekre is fogjuk tudni alkalmazni, tehát bizonyos értelemben korlátosabb lesz a kapcsolódó módosító indítvány annál, mint ami itt le vagyon írva.
Köszönöm.
ELNÖK: Én csak félig vagyok jogász, azt írtam ide, hogy a Ptk.-t felülírni nem lehet. Tehát nem abban gondolkodsz, ami itt van, hanem valami egészen másban, mert a kft.-nél kibővíteni a felelősségi kört nyilván nem várható. Ugye? Csak a szavazás miatt kérdezem.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): De, várható, és nem én nyitom ki, ez jelen pillanatban bizonyos helyzetekre áll, tehát ha vétkesen jár el a gazdasági társaság tagja és ügyvezetője, és mondjuk fedezetelvonást csinálnak, abban az esetben most is fennáll ez a felelősség. Ezt az egyébként létező, más esetekben fennálló felelősséget a környezeti károkért való felelősség körében is javaslom érvényesíteni. Tehát elnök úr kérdésére az a válaszom, hogy ezt e tekintetben korlátozni nem áll szándékomban, mert pont a lényegét akarná "kiherélni" a kapcsolódó. Abban a tekintetben azonban, hogy ez minden egyes esetben tud-e működni, vannak kételyek. Ennek megfelelően bizonyos helyzetekben már csak az ügyvezető válik megfoghatóvá. Ez az egyik.
A másik, amit jeleztem, hogy olyan kötelezettség, amelynek a mértékét nem tudom, például a jelzálogjog érvényesítése, végtelenül nehéz, viszont az elidegenítési és terhelési tilalom adott esetben elegendőnek tűnik biztosítani egy bizonytalan összegű kötelezettségteljesítés fedezetét, de ebben az esetben nyilván jelzálogjogot nem fogok tudni bejegyeztetni, mint ahogy az eredeti szándék szerint itt le vagyon írva.
Köszönöm.
ELNÖK: Jó, akkor azt kérem, hogy aki ezt a formát tudja támogatni, az szavazzon.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Még nem nyilatkozott az előterjesztő képviselője.
ELNÖK: Előterjesztő?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: Aki támogatja, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság 1 tartózkodás mellett támogatja - én tartózkodnék ez ügyben.
A 23. pontban Katona Kálmán módosító indítványa szerepel. Szerintem ez elég egyértelmű.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki egyetért? (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 24. pontban Orosz Sándor módosító indítványa szerepel. Nem akar semmit mondani hozzá?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ez itt jobb.
ELNÖK: Értem. A kormány álláspontja?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Akkor támogassuk mi is. (Szavazás.) A bizottság támogatja.
A 25. pontban lévő módosító indítványt nem jól írtam én sem, tehát a "vízminőség környezetkárosodása" helyett a "vízminőség károsodása" volt a nagy gondolat. Kormányálláspont?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Nem támogatja.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Szeretném fölhívni a figyelmét, hogy mi is hasonlóképpen gondolkodtunk, nekem is feltűnt, hogy ez itt nem biztos, hogy jó. Azt kérném, hogy nyilatkoztassa meg elnök úr az előterjesztő képviselőjét, hogy vajon a 26-oshoz milyen a viszonya.
ELNÖK: A 26-osról kérdezem az előterjesztő képviselőjét.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A 26-ost támogatja.
ELNÖK: Gyorsan megnézem, hogy miért jobb az. (Kis szünet.) Én visszavonom az enyémet. A 26-ost ezzel meg is tárgyaltuk. Aki a 26-ost támogatja, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Gratulálok!
A 27. pont következik.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Miért nem? Miért nincs benne az indokolásban ez az elhagyás? Az indokolásban egy kukk nincs erről.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ha benne maradna a vízgazdálkodási törvényben a "minőségi" szó is, akkor párhuzamos szabályozás jönne létre. Így most mind a hulladékgazdálkodási, mind a természetvédelmi, mind a vízgazdálkodási törvény a környezeti felelősség szempontjából a környezetvédelmi törvényt tartja irányadónak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Magának a törvényjavaslatnak az eredeti törekvése az, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény ahol csak lehet, legyen mögöttes jogszabály, ha úgy tetszik, valóban a fő jogszabálya a környezeti ügyeknek, jelentkezzen az hulladékgazdálkodási, vízgazdálkodási vagy természetvédelmi formában. Gondolom, ez nem is kérdés, mert eléggé nyilvánvaló a beterjesztésben. Hogy konkrétan a "minőségi" szó kivétele ezt pontosan hogyan célozza, ezzel kapcsolatosan én hajlamos vagyok elfogadni tanult kollegám indoklását, mert ő ezzel nap mint nap foglalkozik. Azt tudom mondani, hogy meg fogjuk nézni, tartózkodni fogunk, és ha mégis úgy látjuk, hogy ezzel nincsen összhangban, akkor nyilván beterjesztünk valami mást.
ELNÖK: Én akkor ezt még nem vonnám vissza.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Mi tartózkodunk és megnézzük.
ELNÖK: Akkor aki támogatja, az kérem, szavazzon. (8) Tartózkodás? (10) A bizottság nem támogatja, az egyharmadot megkapta. Köszönöm szépen.
Van egy olyan jogi szakvéleményünk, miszerint a környezetvédelmi törvényt, illetve környezeti törvényt Kt.-nek vagy Kvt.-nek jelöljük a törvényben. Kérem a kormány álláspontját, hogy ezt az ellentmondást hogyan kívánja feloldani, mert amennyiben szükséges, akkor a bizottság bead egy bizottsági módosítót, hogy ne legyen ez a kettősség.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ha beadják, akkor támogatjuk.
ELNÖK: Akkor a bizottság dönt erről. Az a lényeg, hogy az egyik helyen Kvt.-ként jelöli, a másik helyen meg Kt.-ként.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A harmadik helyen meg költségvetési törvénynek.
ELNÖK: Pontosan.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Ezt a kérdést kezelendő egy bizottsági módosítójavaslat-tervezet van kiosztva. Kettő ilyen van, nincsen külön megjelölve. Mindenkinek odakerült az asztalára? (Bólogatások.) Látni fogjátok, ez a 77-78. és négy pontból áll.
ELNÖK: Akkor ne arról döntsünk, hogy adjunk be, hanem...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ne arról döntsünk, hanem itt van a konkrét beadható módosító javaslat. Ezért hívom föl erre a figyelmeteket.
ELNÖK: Önnél ott van ez a módosító?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Jó, és ezt tudja támogatni, ha beadjuk. (Dr. Gosztonyi Ádám bólint.) Akkor egyszerű a dolog. Kérem, aki támogatja, hogy a Kvt.-Kt.-ügyet tisztázó bizottsági módosító indítványt adjunk be, az szavazzon. (Szavazás.) A bizottság támogatja. Köszönöm szépen.
Alelnök úr, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Ezen túlmenően még egy bizottsági módosítójavaslat-tervezet került itt kiosztásra, mert amit az előbb elfogadtunk, az a jogi főosztály szakmai észrevételeit kezeli. Tehát a jogi főosztály is utal rá, hogy egy önálló bizottsági módosítójavaslat-tervezetet is készítettünk. Ez ugyancsak kiosztásra került. Az előbb ezt már mutattam elnök úrnak. Alátámasztandó Gosztonyi úr érvelésének jogi szempontból való helyességét a helyreállítási intézkedések ma hatályos szövege tartalmazza a "kárelhárítás" kifejezést, ezért is szükségtelen ott. Ugyanakkor az egyeztetés során, amire utaltam, hogy a felelősség más kérdéseiben való egyeztetések folytak, kiderült, hogy néhány pontosításra még szükség lenne. Erről szól ez a bizonyos második bizottsági módosító javaslat.
ELNÖK: Ez nincs meg nekünk. Mondd el pontosan, hogy miről szól. (Kis szünet.) A kezünkben van most már.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Onnan fogjátok felismerni, hogy tartalmazza aláhúzva 9. pontként a környezethasználat fogalommeghatározását, tehát ez egy új pont. Valamint tartalmazza a 2. oldalon az új 24-25. pontokat, ez pedig az igénybevételi határérték és a kibocsátási határérték meghatározása.
Egyébként kérném, elnök úr, hogy Gosztonyi urat kérdezzük meg, hogy ezekkel a módosításokkal maga a kormány milyen viszonyt alakít ki.
ELNÖK: Ismeri-e ezt az indítványt?
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ismerem, és a kormány, ha ebben a formában benyújtásra kerül, akkor támogatni fogja. (Rövid olvasási szünet.)
ELNÖK: Aki az alelnök úr által előkészített bizottsági módosító indítványt támogatja, az kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Akkor a módosítókkal végeztünk. Ha lesz csatlakozó, azt holnap kettőkor tárgyaljuk meg.
A 2. napirendi pont Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében teendő sürgős intézkedésekről szóló határozati javaslat. A képviselő urak ismerik a javaslatot. A kezdeményező Nagy Andor alelnök úr volt.
Annyit engedjenek meg, hogy egy háromperces lehetőséget adjunk Bugár József úrnak, Szentgotthárd alpolgármesterének, hátha rá tudunk hangolódni erre a javaslatra.
BUGÁR JÓZSEF, Szentgotthárd alpolgármestere: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Urak! Tisztelt Bizottság! Bugár József vagyok, Szentgotthárd városnak a környezet védelméért felelős alpolgármestere, végzettségemre nézve okleveles erdőmérnök és okleveles természetvédelmi szakmérnöki diplomám is van.
Engedjék meg a tisztelt bizottság tagjai, hogy bemutassam kolleganőmet, Pénzesné Kiss Katalin gimnáziumi tanárnőt, aki a szentgotthárdi civil mozgalmakat irányítja.
Tisztelt Elnök Úr! Mielőtt köszönettel szólnék a bizottsághoz, engedje meg, hogy átnyújtsuk önnek a szentgotthárdi és az őrségi kistérség valamennyi polgármesterének nyilatkozatát, amelyet hiteles másolatban szeretne a tanárnő átnyújtani. (Megtörténik.) Ezt kérem majd, ha lehetséges, a jegyzőkönyv mellé csatolni. Így a következőkben a térség valamennyi polgármesterének véleményét is képviselem a mondandómban.
2007 Magyarországon a zöldturizmus éve. Szentgotthárd és térsége nemcsak 2007-et, hanem a jövőjét akarja a zöldturizmusra építeni. A jó isten adta egészséges és üde természeti környezetünket, az ott élő lakosság tudását kihasználva mi valamennyien szeretnénk a térségbe csábítani a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó turistákat. Ezzel szöges ellentétben áll az, ami önök előtt nyilván közismert, hogy Ausztria felől Szentgotthárdra érkező folyóinkat évek óta szennyezik az országhatáron túlról és a burgenlandi Begas AG - a burgenlandi gázszolgáltató vállalat - évi 200 ezer tonna lakossági hulladék elégetését szolgáló üzemet akar a magyar államhatártól és Szentgotthárdtól 100 méterre felépíteni 2009 és 2010 között. Érthetetlen, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a XXI. század Európájában három ország nemzeti parkjainak kapujában - a magyar Őrség Nemzeti Park, ami az új nomenklatúra szerint Fertő-Hanság-Őrség Nemzeti Park névre hallgat, a szlovén Goricskó Nemzeti Park és a Rathal osztrák naturpark tőszomszédságában - elhelyezzenek egy ilyen égetőművet, amely figyelembe véve az uralkodó szélirányt és az éghajlati körülményeket az évi 1 milliárd 200 millió köbméter szennyezett füstöt e három nemzeti park irányába, az Őrség és a Vendvidék irányába fogja fújni. Mi, tisztelt hölgyeim és uraim, a jövőnket helyeztük arra, hogy a zöldturizmusból kívánunk megélni. Ez az osztrák projekt szöges ellentétben áll elképzeléseinkkel, veszélyezteti otthonainkat, gyermekeink egészségét és valamennyi ott élő, mintegy 17 ezer ember jövőjét.
A magyar alkotmányban alapvető állampolgári jog az egészséges környezethez való jog. Nekünk önkormányzati vezetőknek és - engedjék meg, hogy önöket is bevegyem ebbe a körbe - önöknek mint az Országgyűlés képviselőinek kötelességünk, hogy a térségben élő emberek ilyen irányú igényét, jelen esetben azt, hogy egyöntetűen és elhatározottan tiltakoznak a folyószennyezések és a hulladékégető mű megépítése ellen, figyelembe vegyük.
Én amióta Szentgotthárd környezetvédelméért felelős alpolgármester vagyok, munkám során kizártam, hogy e témakörben, a környezetvédelem tárgyában bármilyen politikai irányzat magasabbra jusson a másiknál. Erre kényesen ügyeltem az elmúlt hónapok munkája során. Sikerült olyan erőket magunk mögé állítani a térségben, akik politikai irányzatoktól mentesek voltak az elmúlt időszakban. Engedjék meg, hogy nagyon röviden - elnök úr, ha átlépném a három percet, elnézést kérem - felsoroljam őket. Támogat bennünket mintegy 8000 aláírással a térség valamennyi lakója. Ahogy említettem, támogat bennünket a térség valamennyi polgármestere, mind a 38, amely aláírásokat az elnök úrnak átadtam. Támogat továbbá bennünket a térségben élő szlovén, német és cigány kisebbségi önkormányzatok vezetője. Támogat bennünket Szombathely város polgármestere. Támogat bennünket továbbá Győr-Sopron megye, Vas megye és Zala megye Közgyűlése. A Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke szintén a szentgotthárdi ügy mögé állt.
Azt szeretnénk, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy elhárítsuk a hulladékégető mű megépítésének rémét. Engedjék meg, hogy itt megjegyezzem, hogy a nemzetközi egyezmények - kiemelten az Espói Egyezmény - semmiféle vétójogot nem biztosítanak a térség lakói számára, kizárólag a véleményünket mondhatjuk el az építő hatóságnak. Úgy gondolom, hogy csak a civil mozgalmak és csak az önök politikai segítsége húzhatja ki Szentgotthárdot a bajból. Márpedig Szentgotthárd és térsége most nagy bajban van. Úgy véljük, hogy a bajban kizárólag az egység fog nekünk tudni segíteni. Ezért arra szeretném önöket tisztelettel kérni, hogy a környezetvédelmi bizottság állásfoglalását terjesszék a magyar parlament elé, hogy az egységesen, politikai hovatartozástól függetlenül támogassa Szentgotthárd és térségének mindkét problémáját, majd pedig kérjük a magyar kormány gyors és ez ügyben meghatározó véleményét, amellyel Szentgotthárdot és térségét támogatja.
Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Vendégek! A mai napon már harmadik alkalommal tárgyaljuk ezt az ügyet. Néhány szóban hadd foglaljam össze, hogy eddig mi történt.
Én úgy látom, valójában nincs vita köztünk abban, hogy ezt az ügyet nem szeretjük. Barátságtalan lépésnek tartjuk azt, hogy közvetlenül a magyar határ mellett ebben az ipari parkban készül Ausztria felépíteni egy szemétégető művet. Nem vitatjuk, hogy ehhez joga van, hiszen ez egy nemzeti hatáskörbe tartozó ügy, mégis a helyszín miatt ezt a lépést kifejezetten barátságtalannak tartjuk, különös tekintettel arra, hogy a Rába is meg a Lapincs is szennyezett. Mind a két esetben különböző ígéretek hangzottak el, hogy ezt megváltoztatják, de a mai napig a rendelkezésre álló információk alapján ugyanúgy jön az engedélyezettnél jóval nagyobb mennyiségű só a Lapincson és ugyanúgy habzik a Rába, mint ahogy korábban habzott.
Azért került a bizottság elé a tervezett szemétégető mű ügye, mert nem szeretnénk ezzel is hasonlóan járni, mint ahogyan a Rábával meg a Lapinccsal jártunk. A vita azon volt köztünk, hogy vajon az országgyűlési határozat-e a megfelelő jogi forma. Képviselőtársaim egy jó része azzal érvelt, hogy nem, egy bizottsági állásfoglalás bőven elégséges.
Azért kértem szót, mert még egyszer azt szeretném mondani - túl azon, hogy értékelem a konszenzusra törekvő szándékot -, hogy egy bizottsági állásfoglalás a jelen helyzetben az én politikai érzékem alapján kevésnek bizonyul. Engem az a szándék vezérelt, amikor az elnök úrral együtt egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztettünk be, hogy adjunk egy olyan mandátumot a magyar kormánynak, ami mögött egy erős politikai fejeződik ki, hiszen az Espói Egyezmény nem adja meg a magyar kormánynak azt a lehetőséget, hogy egy ilyen ügyet meg tudjon vétózni. De ha a parlament azt mondja ki expresis verbis, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ez a tervezett helyen ne épüljön meg, akkor lehet, hogy az bővíti a magyar kormány tárgyalási mozgásterét és egy kicsit egyszerűsíti a dolgát. Úgyhogy én továbbra is azt javaslom, hogy országgyűlési határozati javaslatot fogalmazzunk meg.
Végigolvasva ennek szövegét azonban szeretnék egyetlen mondat szöveges módosítást kezdeményezni, mert az az egy mondat nincs benne a határozati javaslatban, hogy a magyar kormány tegyen meg mindent a szemétégető műnek a tervezett helyen történő megépítése megakadályozásáért. Ezért a következőt javaslom. A (2) c) bekezdés utolsó mondatát vegyük ki. Ez úgy hangzik, hogy az egyezmény szerint a környezeti hatástanulmány elkészültét követően a magyar fél részére azt véleményezésre küldjék meg. Az Espói Egyezmény ezt tartalmazza, tehát egyébként is meg kell küldeni. Ez egy tautológia, nem kell még egyszer leírni. Ehelyett én a következő mondatot javasolnám egy vesszővel kezdve: ..., és tegyen meg mindent, hogy a szemétégető mű ne a tervezett helyen épüljön meg.
Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Az osztrák kormány tegyen meg mindent?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): A magyar kormány. A mondat úgy kezdődik, hogy: a magyar kormány kezdeményezzen tárgyalásokat az Osztrák Köztársaság kormányával arra vonatkozóan, hogy - itt jön a következő mondat -, és tegyen meg mindent, hogy a szemétégető mű ne a tervezett helyen épüljön meg.
ELNÖK: Jó, ez megvan. Én is úgy látom egyébként, hogy az igazi kérdés nem az, hogy valamit tenni kell, hanem az, hogy ennek a formája egy országgyűlési határozat vagy egy állásfoglalás legyen.
Orosz Sándor alelnök úr kiosztott egy állásfoglalás-tervezetet, mi Nagy Andor alelnök úrral megfogalmaztunk egy országgyűlési határozattervezetet. Tehát ne arról vitatkozzunk, hogy a tartalma mi legyen, mert hiszen azt, hogy ez ne csak a szemétégetőről szóljon, azt gondolom, mindenki elfogadja, az eldöntendő kérdés az, hogy országgyűlési határozat legyen vagy állásfoglalás.
Parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Látszólag. Azért fogalmaznék így, mert azt gondolom, amiben egyetért az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, az az, hogy kerüljük el, hogy azon a helyen épüljön meg a heiligenkreuzi oda tervezett hulladékégető. Ez a célunk és ebben egyetértés is van. Ennek megfelelően azt keressük, hogy vajon mik azok az eszközök, amelyekkel ezt a célt el lehet érni. Ugyanis azt gondolom, hogy ha ebben van egyetértésünk, akkor nem sarkíthatjuk ki ennyire, hogy vagy ez vagy az, merthogy én most tényleg egy állásfoglalás-tervezetet készítettem, többek között azért is, mert - megnéztem korábbi országgyűlési határozatokat - egyidejűleg azt állítom, hogy egy mostani bizottsági állásfoglalás egyáltalán nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amikor annak a feltételei adottak, valóban az Országgyűlés döntsön róla, de meggyőződésem szerint még nem tartunk ott.
Emlékeztetőül: 2000. június 16-án az Országgyűlés elfogadott egy országgyűlési határozatot a Szamos és a Tisza folyót ért cianid- és nehézfémszennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslására. Nagyon csalóka ez az országgyűlési határozat, ugyanis nem erről szól. Hozzáteszem, szerintem elég nagy támogatást kapott. Ennek kapcsán szól olyanról, hogy a kormánynak a szomszédos országokkal - nem pusztán Romániával, hanem a szomszédos országokkal -, már az akkori vita során is igen gyakran fölemlegetve Ausztriát, mi a dolga. Ráadásul nem kizárólag csak a vízen érkező környezeti esetleges károkról szól, hanem a határokon át terjedő környezeti károk kezeléséről van szó. Tehát azt gondolom, hogy helyénvaló lenne elővenni mindannyiunknak - beleértve természetesen a Magyar Köztársaság kormányát is - ezt a határozatot, mert ennek szellemében kell eljárni a jelenlegi szituációban is. Megjegyzem, amennyire látom, ez a korábbi országgyűlési határozatnak - vagy elővették, vagy nem - megfelel.
Pénteken késő délután egy lakossági fórum keretei között én is Szentgotthárdon jártam, és ott előkerült egyébként ez a kérdés is, sőt meglehetősen rangossá vált, hogy most akkor országgyűlési határozat vagy bizottsági állásfoglalás. Ott elmondtam: ha azt akarjuk elérni, hogy most azonnal összevesszünk, arra most jó egy országgyűlési határozat, de ha valóban el akarjuk intézni, hogy a szemétégető mű ne épüljön meg, akkor, figyelemmel a szereplők sokaságára és a még ki nem merített eszközökre, én ma a bizottsági állásfoglalást fogom javaslatba hozni. Egyébként tartalmilag nem sokban tér el a javaslatunk. Szeretném elmondani, hogy miben tér el a javaslatunk.
Egyrészt szükségesnek tartottuk az ábécé némi átírását, mi is érzékeltük ezt a bizonyos Espói Egyezményt és a nemzetközi megállapodások megismételt szövegezését kihagytuk, ezzel szemben a Natura 2000 programra való utalást fontosnak ítéltük beletenni, valamint azt, hogy kezeljük azokat a létező környezeti állapotfelméréseket, amik vannak, hiszen talán éppen itt a bizottság előtt került kiosztásra a térség környezeti állapotának felméréséről készült dokumentum, úgy tudjuk egyébként, hogy Burgenland csatlakozó területeinek is megvan ez, ezek alapján - tehát ne akarjuk ezeket megismételtetni - viszont a környezeti kockázatok elemezése megítélésünk szerint már elvégezhető.
Az állásfoglalásban igyekeztünk érvényesíteni azt a nem elhanyagolható szempontot, hogy Ausztria szövetségi köztársaság, tehát levelezhetünk mi Pröll szövetségi környezetvédelmi miniszterrel, de ő sem tud csinálni semmit. A Burgenlanddal való közvetlen kapcsolatfelvételre is fölszólítjuk vagy javasoljuk a kormánynak, hogy ezt is tegye meg. Úgy érzékeljük, hogy ennek a közvetlen kapcsolatnak a lehetőségei még messze nincsenek kihasználva. Ennek a pontos diplomáciai szituációját én személyesen nem tudom értelmezni, arra nem volt időm, hogy diplomatákkal is véleményeztessem ezt az álláspontot. Mindenképpen fontosnak ítéljük, hogy folyamatos legyen a kapcsolat a kormány és a bizottság között.
Ami ebben mindenképpen új, bár nem szándék szerint új, az a 6. pont. Ugyanis meggyőződésünk, hogy önmagában ha csak magyar álláspontként jelenik meg ez a szándékunk, az korlátosabban rejti magában célunk elérését, mintha partnerül tudjuk mellé felsorakoztatni az egyébként érintett Szlovénia és Burgenland velünk hasonló pozícióban lévő szakbizottságainak álláspontját. Megjegyzem, hogy ha egy ilyen együttes ülés azt a nem kívánt eredményt hozná, hogy ők egyébként érdektelenek a mi ügyeinket illetően, akkor én leszek az első, aki a vonatkozó országgyűlési határozat meghozatala érdekében lépéseket fogok tenni, ugyanis onnantól kezdve nincsen más, mint mondjuk az Európai Unió megfelelő fórumai elé vinni, ahhoz pedig mégis csak szükséges az Országgyűlés egésze álláspontjának ismerete és háttértámogatása, mert akkor az ki fog derülni, hogy a térségben bizony egyedül maradunk. De ezt az utat mi még nem jártuk be; szó volt róla. Nekünk az a határozott álláspontunk, hogy azzal tudjuk leginkább a bizottság szolidaritását kifejezni, ha a lehető leggyorsabban a térségben ezt a bizonyos együttes ülést létrehozzuk, tisztázzuk rajta a szlovén - mert ők is érintettek -, a burgenlandi, illetőleg adott esetben a szövetségi környezetvédelmi bizottságok álláspontját, és ha reményeink szerint támogatják a mi elképzeléseinket, akkor a térség lakói nevében léphetünk föl adott esetben az itt leírt nevű cég törekvései eliminálása érdekében. Ezért mindezen szempontok figyelembe vételével javasolnánk mi most az állásfoglalás elfogadását, ami, még egyszer mondom, nem örök érvényű elvetése akármilyen formájú országgyűlési határozatnak, egy taktikai elemben való más álláspontot fejez ki közös céljaink további egyértelmű felvállalása mellett.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A 6. ponthoz annyit tennék hozzá, hogy már egy folyamatos egyeztetésben vagyunk, tehát ennek előkészítése folyik.
Én személy szerint úgy gondolom, hogy eleget tárgyalgattunk, szerintem a kormány nagyon-nagyon szolidan kezeli ezt a kérdést. Az utolsó lépés a nagykövet úr behívatása volt, de azóta is ömlik a só, tehát ez egy nagyon egyszerű kérdés. Én az országgyűlési határozat mellett vagyok.
Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Szeretném előrebocsátani, hogy tartalmában többnek érzem az állásfoglalást, tehát a környezetvédelmi bizottság állásfoglalását, de azért az előterjesztővel nem egyeztetve szeretnék a 3. pontba egy szó beszúrást javasolni.
ELNÖK: Melyikbe? Az állásfoglalásba?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Az állásfoglalásba. Ugyanez van a másikban is, de szerintem jobban kifejezi a lényeget a javaslatom. Az állásfoglalás 3. pontja úgy kezdődik, hogy: "Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága felkéri az országos civil és társadalmi szervezeteket..." Javasolnám beszúrni a "felkéri" után, hogy: "és támogatja", mert a civil szervezetek esetén az erkölcsi támogatásnak is van jelentősége. Tehát tegyünk különbséget: a kormányt felkérjük, meg a tudományos testületeket felkérjük, a civil szervezetek esetében pedig javaslom ezt a kettős megközelítést, hogy "felkéri és támogatja". Úgyhogy ha az előterjesztő egyetért ezzel a javaslatommal, akkor ebben a formában szeretném, ha szavaznánk róla.
Köszönöm.
ELNÖK: Szeretnék lehetőséget adni Németh Zsolt képviselő úrnak, aki szerényen, oldalt ülve várja, hogy érveljen. A három percet, ha lehet, tartsa be.
V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem fogom kimeríteni a három percet.
Először is szeretném megerősíteni azt, hogy ott a térségben tényleg konszenzus mutatkozik minden dimenzióban a civil szektorban, az önkormányzati szektorban, de az országgyűlési képviselők között is atekintetben, hogy nem kell ebből pártpolitikai kérdést csinálni. Ezért óvatosan fűzöm a szavakat, de mégis meg kell jegyeznem, hogy az eddigi nyilatkozatokból egyetlenegy lóg ki. Tehát mind a civilek - magyarok, szlovének, osztrákok - azt mondták, hogy ez nekünk nem tetszik, mind az önkormányzati szektor azt mondta, hogy nekünk nem tetszik, csatlakozott MSZP-s városvezető is ehhez a nyilatkozathoz, a környezetvédelmi bizottság ugyanezt teszi és keresi a kapcsolatait. Úgy vélem, hogy nem lenne ilyen erős az igény egy határozottabb fellépésre, ha Magyarország miniszterelnöke nem azt mondta volna erre a kérdésre, hogy megnyugtató és világos választ kapott. Tehát ez az a momentum, amelyik arra késztetné a bizottságot, hogy egy erősebb fellépést kérjen a kormányzattól vagy személy szerint a miniszterelnöktől. Megérett ez a dolog arra, hogy ezen a szinten foglalkozzanak ezzel a kérdéssel.
Még egy mondat: ki kell lépnünk csak a környezeti problémák köréből, hiszen az történik, hogy a magyar állam jelentős támogatásával elkészült egy párját ritkító welness fürdő, amelyet most tönkre fognak tenni. Egyszerűen hatalmas veszteségeket fog okozni a városnak, az országnak, ha ez a beruházás megvalósul, tehát van egy ilyen hozadéka is ennek az ügynek.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ne haragudj, alpolgármester úr, én azt látom, hogy eltelt három hét, született a többség részéről egy állásfoglalás-tervezet és a fél kisebbség részéről egy országgyűlési határozati javaslat. Most abban a helyzetben vagyunk, hogy tartalmi vitáink nincsenek, arról kell döntenünk, hogy legyen országgyűlési határozat, vagy ne. Aztán arról kell dönteni, hogy ha esetleg az országgyűlési határozat elesik, akkor legyen állásfoglalás, vagy sem. Tehát én feltenném a kérdést úgy... (Dr. Józsa István: Ügyrend!) Parancsolj!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Ügyrendben szeretném pontosítani az elnök úr által elmondottakat. Nincs ilyen napirendünk és ilyen döntési helyzet, hogy legyen országgyűlési határozat, vagy ne legyen. Itt két előterjesztés van. Az egyik előterjesztés a bizottság javaslata az országgyűlési határozatra, csak erről lehet szavazni, a másik egy állásfoglalás-tervezet a többség részéről, és erről lehet szavazni. Tehát ha nem ügyrendben teszi föl elnök úr a kérdést, akkor tartalmilag csak erről a két kérdésről lehet szavazni.
ELNÖK: Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról - ez volt a napirend. Az egyik az, hogy legyen egy országgyűlési határozati javaslat; el lehet dönteni, hogy benyújtjuk vagy sem. Aztán van egy állásfoglalás-javaslat; azt is el lehet dönteni, hogy benyújtjuk vagy sem.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Akkor egyetértünk, jó.
ELNÖK: Valami félreértés lehetett.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Úgy tűnt, mintha szét akarná vonni.
ELNÖK: Nem akarom én szétvonni. Szerintem van két jó indítvány. Az igazi kérdés az, hogy melyik formát helyezi most a bizottság előtérbe. Alelnök úr arról tájékoztatott, hogy ő is úgy látja, hogy ez a mostani kérdés. Tehát itt van egy országgyűlési határozati javaslat. Aki ezt az országgyűlési határozati javaslatot így, ahogy itt látszik, támogatja, hogy a bizottság benyújtsa a parlamentnek, az kérem, hogy szavazzon. (7) Tartózkodás? (10) Köszönöm szépen. Tehát ezt akkor a bizottság most - hangsúlyozom, hogy most - nem nyújtja be. Ez nem jelenti azt, hogy nem érik meg a dolog, de a bizottság tagjainak többsége úgy látja, hogy most ne nyújtsuk be.
Van egy állásfoglalás-tervezet, ehhez jött egy kiegészítés. Ezzel a kiegészítéssel aki az állásfoglalás elfogadását támogatja, az kérem, hogy szavazzon. (16) Köszönöm szépen. Tehát most az a döntés született, hogy ezt az állásfoglalást meghozzuk, közzé tesszük. Pillanatnyilag ez a bizottsági állásfoglalás.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Megkérdezhetném-e a kormány jelenlévő képviselőjét, hogy volt-e valamilyen fejlemény az ügyben időközben? Hol tartunk a folyamatban?
HORVÁTH BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem tudom pontosan, melyikre céloz, de az eltelt egy hét alatt az égető ügyében újabb fejlemény nincs.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Tehát még nincs ügy, ha jól értem, az osztrák fél részéről nem érkezett semmilyen tájékoztatás.
HORVÁTH BALÁZS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Így van, az osztrák fél részéről semmilyen újabb információ nem érkezett.
ELNÖK: 27-én 14 órakor ül össze a bizottság, tehát holnap, a csatlakozó módosító indítványok ügyében; úgy gondolom, hogy rövid ülést fogunk tartani.
Köszönöm szépen.
(Az ülés végének időpontja: 10 óra 59 perc.)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Ferenc Zsuzsa