KORB-9/2007.
(KORB/26/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. április 17-én, kedden, 13.00 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
Dr. Persányi Miklós miniszter (KVM) szóbeli kiegészítője
Dr. Németh Imre államtitkár (MeH) szóbeli kiegészítője
Dr. Forgács Barnabás (FVM) szóbeli tájékoztatója
Kérdések, hozzászólások, reagálások
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Imre (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dr. Persányi Miklós közlekedési és vízügyi miniszter
Dr. Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára
Dr. Forgács Barnabás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 07 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a bizottsági ülésen megjelent miniszter urat, államtitkár urat, természetesen a bizottság tagjait és vendégeinket. A kiküldött napirenddel kapcsolatban annyi változtatási javaslatom lenne, hogy a 2. napirenddel kapcsolatban az Új Magyarország Fejlesztési Tervről tájékoztatna minket Persányi Miklós miniszter úr, és ha jól értettem, a harmadik napirenddel kapcsolatosan pedig dr. Németh Imre államtitkár úr. Gondolom, hogy ez a bizottságot nem érinti, tudomásul vesszük.
Kérdezem, hogy a napirenddel kapcsolatban van-e valakinek észrevétele. Alelnök úr, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A kiküldött napirendi javaslat 1. pontjával kapcsolatosan van észrevételem. Az elnök úr által előbb tett, a 2. és 3. napirendi pontok előadóit illető megjegyzéssel egyetértek.
A javasolt 1. napirendi pont kapcsán szabadjon emlékeztetnem a bizottságot és a jelenlévőket arra, hogy a két héttel ezelőtti utolsó bizottsági ülésünkön egyhangú szavazással elfogadtunk egy bizottsági állásfoglalást. A három képviselőtársunk által benyújtott és most a napirend szerint tárgysorozatba-vétel dolgában dönteni hivatott indítványt. Ez annak a korábbi állásfoglalásunknak egy előanyaga lényegét tekintve. Hogy érdemben hogyan viszonyuljon az Országgyűlés és a környezetvédelmi bizottság az ügyhöz, ezt a múltkori állásfoglalásban elrendeztük. Az elmúlt két hét alatt nem látunk olyan új fejleményt, ami okot adna arra, hogy korábbi álláspontunkon változtassunk, ugyanakkor rendkívül károsnak tekinteném, hogy ha bármilyen negatív álláspontot kellene kialakítani a környezetvédelmi bizottságnak.
Éppen ezért azt javasoljuk, hogy ez az 1. napirendi pont ne legyen tárgya a mai bizottsági ülésnek. Azt kezdeményezem tehát, hogy elnök úr e pont nélkül tegye fel szavazásra a napirendet, illetőleg ha meg kívánja szavaztatni a napirendi szavazás során, akkor erről az első napirendi pontról külön tartsunk szavazást. Köszönöm.
ELNÖK: Ez egy benyújtott képviselői indítvány, a bizottságnak arról kell döntenie, hogy ezt az önálló indítványt tárgysorozatba veszi-e vagy sem. Tehát azt gondolom, hogy ebben nincsen olyan mozgásterünk, hogy most ne tárgyaljuk meg. Tehát annyit lehet, hogy a benyújtást visszavonni.
Tehát be van nyújtva. Azt gondolom, ne várakoztassuk a vendégeket, akkor az a kérdésem - ez egy ügyrendi szavazás -, hogy a napirend 1. pontját Orosz Sándor alelnök úr javaslatára ma ne tárgyaljuk meg. Erről kell dönteni. Aki egyetért azzal, hogy ne tárgyaljuk meg az 1. napirendi pontot, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen szavazat. Aki azt szeretné, hogy tárgyaljuk meg, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 9 szavazat.
Akkor ma nem tárgyaljuk. A napirend úgy fog alakulni, hogy ami eddig 2-es volt, az 1-es lesz, és így tovább. Tehát aki az 1. napirendi pont nélküli napirenddel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 19 szavazat. Köszönöm szépen.
A bizottság így fogadta el a napirendjét.
10
Tné 11-20. elnök folyt.
Megköszönöm a türelmét a miniszter úrnak és megadom a szót!
Dr. Persányi Miklós miniszter (KVM) szóbeli kiegészítője
DR. PERSÁNYI MIKLÓS miniszter (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az Új Magyarország fejlesztési terv keretében készülő környezetvédelmi természetvédelmi vízügyi programokról egy kimerítő összefoglaló vázlatot kapott a tisztelt bizottság és én nem is szeretném ismételni az abban foglaltakat. De ha meg tetszenek engedni, néhány egyéb szempontra is felhívom a figyelmet, hiszen a környezet és energia operatív program, amely a legnagyobb arányban tartalmaz környezetügyi fejlesztésekre forrásokat, nem önmagában áll, hanem ugyanabban a 7-éves finanszírozási időszakban, amikor ez a program megvalósul, más operatív programokban is jelentős környezetet érintő fejlesztések történnek. És nem kevésbé fontos emlékeztetnem az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai tervre is, amely a tisztelt bizottságnak a mai napirendjén ugyancsak szerepel - tehát nyilván ezzel én nem szeretnék foglalkozni.
De maga a teljes fejlesztési terv, az Új Magyarország fejlesztési terv, egy nagyon komoly forrásmennyiséget, mintegy 8000 milliárd forintnyi forrásmennyiséget tartalmaz. Ha összeszámolom a fejlesztési terv valamennyi szegmensében jelenlévő fejlesztési forrásokat, akkor összességében ez 2000-2100 milliárd forintot képvisel, tehát többet, mint csupán a KEOP-ban levő környezeti és környezetre pozitív energetikai fejlesztések. Ha ehhez még hozzáadjuk azt a mennyiséget, amely a vidékfejlesztési stratégiában található forrásmennyiség - ugye ez részben fejlesztés, részben támogatás, de mindenképpen környezetre pozitív-, összességében mintegy 2500 milliárd fölött van az az összeg, amely a következő hét esztendőben ebben az országban uniós támogatással, hazai költségvetési pénzzel meg fog mozdulni.
A nagyságrendből érzékelhető, hogy itt a magyar környezetügy számára ez az időszak egy nagy ugrás időszaka lesz. Ez a nagy ugrás azt jelenti, hogy példátlan forrásbőség jelentkezik annak minden előnyével és minden kockázatával. Nyilván nagyon nagy kockázatot jelent az, hogy ez a pénz tényleg értelmes célokra legyen elköltve, hogy olyan ügyekhez kötődjön, amelyek valóban a legfontosabbak. És ilyen szempontból különös jelentőségű - és örülök, hogy a napirenden is szerepel, ezért röviden szólhatok róla -, hogy a teljes Új Magyarország fejlesztési tervnek az egyik horizontális gondolata a fenntartható fejlődés gondolata. Tehát a versenyképes gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés a lisszaboni célkitűzések mellett, ez egy egyenrangú fontosságú cél, azt jelenti, hogy minden egyes fejlesztési programot - nemcsak a környezetügy területén, hanem a közlekedéstől az oktatási programokon át valamennyi fejlesztésig - meg kell méretnie a fenntarthatósági szempontok alapján is, amelyhez nyilván külön megfelelő dokumentáció is készül a projektértékelés számára.
Tehát nem kevésbé jelentős, hogy ebben a programidőszakban rendelkezésre állhat majd az országban régóta hiányzó fenntartható fejlődés nemzeti stratégiája, amelynek az elkészítését az Európai Unió is várja Magyarországtól. De ennek a dokumentumnak a megalapozó megelőző fontos dokumentuma volt az Unió saját fenntartható fejlődési stratégiája, amelyet a tavalyi esztendőben hoztak nyilvánosságra, és nyilván ezt követően az egyébként már több nekifutásban létezett korábbi fenntartható fejlődési stratégiáknak a felhasználásával is készül ez az új dokumentum, amely már integrálja az új uniós fenntartható fejlődési stratégiának a gondolatait is.
A menetrend nagyjából úgy fest, hogy a stratégia munkaváltozata két szervezet kezében van. Az első-helyi felelős a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a másik előterjesztő a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Tné 20.
PÉ 21 (Persányi)
Ez február végére szakértői szintű egyeztetésen is a két előterjesztő részéről lezárult, az észrevételek beépítése márciusban megtörtént, és egy tárcaközi egyeztetés is lezajlott április első felében. Elkészült a stratégia tervezetéről szóló kormány-előterjesztés, amelynek mellékleteként kerül majd a kormány elé a stratégia munkaanyaga a következő tulajdonképpen két héten belül az eredeti terveink szerint.
Az államtitkári értekezletre menő példányát éppen ma írtam alá és ma adjuk be. Ha itt is sikeresen szerepel, akkor a kormánynak a holnaphoz két hétre sorra kerülő ülésén tűzheti napirendre ezt a stratégia-tervezetet. Amikor ez elkészül, akkor egy társadalmi egyeztetésre kívánjuk bocsátani a stratégiát, és a társadalmi egyeztetés körülbelül másfél hónapos időszaka után várhatóan 2007 júniusában kerül ismételten a kormány elé, amely dokumentumot ezután meg kívánunk küldeni az Európai Unió bizottsága számára tájékoztatásul, egyben jelezve azt, hogy a kormány döntése alapján a stratégia 2007 őszén országgyűlési egyeztetésre és tájékoztatásként - a műfaja még nem tisztázott - vagy országgyűlési határozatként is országgyűlési megvitatásra is kerülhet.
Visszatérve az egyik fő szempontra, a fenntarthatóságra: ez meghatározó eleme lesz az egész Új Magyarország Fejlesztési Tervnek és a nemzeti stratégia megléte is erősen fogja befolyásolni a későbbi programoknak, pályázatoknak az alakulását.
A másik ilyen nagyon fontos kihívás, amit meg kell említeni, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyilván ezzel is foglalkozik, ez a klímaváltozás elleni küzdelem, amely a megelőzést szolgáló intézkedésekre is megfelelő forrásokat kíván biztosítani. Elsődlegesen az energiacélú fejlesztésekre, amelyek - ez kettős teher az operatív program, a környezet és energia operatív program, hosszú-hosszú viták voltak egy évvel ezelőtt arról, hogy vajon, a környezethez kell-e integrálni az energiaügyeket vagy a gazdasághoz és a közlekedéshez esetleg. De végül egy olyan döntést hozott a kormány, hogy elsődlegesen a környezeti vonatkozású energiaügyek azok, amelyek szerepelhetnek, tehát itt van a helye.
Nyilván a klímaváltozás tekintetében ezek az energiaügyi fejlesztések különös súllyal bírnak, hozzátéve, hogy a programban megjelenő forrás összmennyisége ugyan kevésnek látszik, tehát relatíve kevésnek, itt közel százmilliárd forintról beszélünk, ennek a támogatás-intenzitása azonban éppen az üzleti megtérülési alapon mintegy 20 százalék környékén van. Tehát ezzel a százmilliárd forinttal durván 500 milliárd forint értékű fejlesztést lehet a megújuló energia és energiahatékonysági ügyekben megúszni.
A kihívások közé tartozik, és erre a stratégiának is és a fejlesztési tervnek is választ kellett adnia, az úgynevezett derogációs tagállami vállalások teljesítése. Tehát a határidőhöz kötött tagállami kötelezettség és a csatlakozáskor halasztott kötelezettségek teljesítése. Ezekből nagy számban számos határidő áll előttünk, mivel a bizottság ezzel korábban azért foglalkozott, erről nem szeretnék részletesen beszélni, csak megemlítem, hogy ezek a szennyvíz, az ivóvíz, a hulladék kérdésköre, a víz-keretirányelv kérdésköre, a vízvédelem kérdése, az integrált szennyezés-megelőzés kérdésköre, újabban a zajvédelem, a levegőtisztaság-védelem és most már az árvízvédelemhez is kötődik, de a klímavédelem oldaláról az energiahatékonyság, a megújuló energia használata ugyancsak releváns tagállami célkitűzés, mint ahogy például a természetvédelem, amely a biodiverzitás csökkenése oldaláról fontos cél, a fenntartható fejlesztés és fogyasztás kérdése.
Tehát ezek mind-mind olyan ügyek, amelyeknek Magyarország meg kell hogy feleljen, vagy azért, mert csatlakozáskor még nem felelt meg, és időközben leperegnek derogációs határidők, vagy azért, mert időközben minden tagállamra megérnek határidők 2009-ben, 2010-ben vagy 2013-ban.
Fontos arról is megemlékezni, hogy Magyarország uniós kötelezettségvállalása nemcsak a kormányzat számára jelent egy nagy feladatot és kihívást, és itt nem egyszerűen arról van szó, hogy hullik az égből a manna és ezt a kormánynak kell megfelelően felhasználnia, hanem az önkormányzatok számára is ezek hallatlanul nagy feladatokat jelentenek, a szennyvíztisztítástól az ivóvízminőség-javításon át a hulladékkezelésig. Fontos azt is tudni, hogy a projektek kedvezményezettjei gyakran az önkormányzatok, tehát ez az operatív program annyiban is különbözik más operatív programoktól, hogy itt az önkormányzatokkal való megfelelő együttműködés nélkül lehetetlen sikert elérni, mert a projekteknek a végrehajtási, társfinanszírozási feladatai éppúgy rájuk tartoznak, mint a törvény általi felelősség az adott típusú közszolgáltatás megvalósításáért. Például az ivóvíz-ellátásért, a hulladékkezelésért vagy a szennyvíz-elvezetésért és szennyvíztisztításért.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben - mint a tisztelt bizottság jól tudja - 15 operatív program van. Ezek egyike a környezet és energia operatív program, és emellett 7 regionális operatív program is létezik. Fontos, hogy a bizottság tudja azt is, hogy nemcsak a KEOP-ban, hanem ezekben az egyéb programokban is jelentős környezeti fejlesztések fordulnak elő. A közvetlen, a KEOP-ban lévő környezetvédelmi beruházások 1323 milliárd forintot képviselnek, de más operatív programokban is jelentős összegek vannak, például a KÖZOP-ban mintegy 74 milliárd forint áll rendelkezésre a tömegközlekedés fejlesztésére. Mondhatnám azt is, hogy például az elkerülő utak létesítése milyen jelentős környezeti hatásokat jelent.
A fenntartható termelés támogatására mintegy 15 milliárd forint a tervezett program. Tehát nem kevésbé jelentős az, hogy a regionális operatív programokban is meg kell jeleníteni különböző környezeti célokat. Hogy példákat mondjak: a belterületi bel- és csapadékvíz-rendezése, a 2 ezer lakos egyenérték alatti agglomeráció szennyvízkezelése, a barnamezős beruházások, a turisztikai fejlesztések, azbesztmentesítés, vízpótlás, vízminőség-javítás, vízfolyások rehabilitációja, a víz-visszatartás, víz-visszatáplálás megvalósítása a jó ökológiai állapot megerősítése vagy elérése érdekében, illetve a természetes partfalak omlásának elhárítása.
30
Tné 31-40. Persányi folyt.
Bizony a ROP-oknak is megfelelő forrásokat kell allokálnia ahhoz, hogy ezek a feladatok sikerrel megvalósuljanak. Azt, hogy ezt tényleg kellő mértékben szem előtt tartják-e vagy nem, arra én most nem tudnék vállalkozni, hogy ez így történik-e. A mi becsléseink szerint körülbelül 3 és 400 milliárd forint közötti volna az a mérték, amely a ROP-okban a környezettel kapcsolatos fejlesztésekkel összefüggésben meg kellene, hogy jelenjen, de mivel ebben a regionális fejlesztési tanácsok a döntőek és nem a környezetvédelmi és vízügyi tárca, sőt nem is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ezért ezt a szép reményt csak kifejezni tudom.
Nyilván érdekes az is, az előbb említettem a fenntarthatóság szempontját, hogy hogyan jelenik meg ez a szempont. Csak - ahogy mondtam - olyan projekt kaphat támogatást, amelyik megfelel a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak és megfelel a fenntarthatóság célrendszerének. Mint például vállalja-e a beruházáshoz a zöld beszerzési célokat, vajon megfelelő környezetirányítási rendszer szerepel-e vagy nem, az ökohatékonyságot kimutatja-e vagy nem, a helyi erőforrások alkalmazásán alapul-e vagy nem, hogy olyan fejlesztéseknél, ahol ez egyébként nem kötelező, alkalmazza-e a legjobb elérhető technológia követelményét, a közúti szállítási igény minimalizálását vagy az ipari ökológiai együttműködést - és hát mondhatnám tovább is.
Nyilván ezek az információk talán kellően segítik azt, hogy a leírt anyagot még a tisztelt bizottság kellően értékelni tudja és tulajdonképpen arról is meg lehetne emlékezni, hogy a projektek döntő része nyílt pályázat, tehát amelyre végül is önkormányzatok vagy egyéb pályázók nyújthatnak be javaslatokat. De vannak kiemelt és nagy projektek, amelyeknek a nagyságrendje egy különleges bírálati rendszert kíván, és ezek között a kiemelt projektek között jelenik meg számos olyan program, amelyet külön figyelemmel kezelünk.
Nagy projektek között vannak nagyvárosok szennyvíztisztítási és hulladékkal összefüggő fejlesztései; a kiemelt projektek között olyanok, amelyekre soha nem fog egy helyi önkormányzat pályázni, például a víz keretirányelvhez kötődő monitoringrendszer kialakítása, vagy a kármentesítés különböző fejlesztési feladatai, ahol bizony még vannak előttünk nagyon nagy feladatok, vagy ugye az országos egyensúlyozást kívánó rekultivációs programnak a megvalósítása. De nyílt pályázat jelenik meg olyan ügyekben, amelyek az önkormányzati felelősségi körbe tartoznak és a helyi érdek meghatározói.
Befejezésül egyetlen dologról szeretnék még említést tenni. Nevezetesen, hogy a környezet és energia operatív programot a környezetvédelmi és vízügyi tárca nem egyszerűen a sajátjának tekinti - ahogy az előbb is mondtam - és nemcsak kormányzati szervekkel kíván ebben együttműködni, hanem elsődlegesen az önkormányzatokkal. Éppen ezért egy úgynevezett KEOP aktív elnevezésű roadshow-t vagy KEOP aktív roadshow nevű rendezvénysorozatot indítottunk el, amelynek a három eseményén már túl vagyunk: Budapesten, Székesfehérvárott és Pécsett. Elsősorban az önkormányzatok, a pályázatírással foglalkozó különböző szakemberek, helyi környezetügyi szakértők összehívásával szervezünk - az első rendezvények alapján nyugodtan mondhatom - nagysikerű tájékoztató fórumokat, ahol a KvVM és az NFÜ szakértői igyekeznek közel hozni az emberekhez, a pályázókhoz, az önkormányzati vezetőkhöz a lehetőségek bemutatását. Ezt az akciót folytatjuk, és a hátralévő négy régióban május 3-ig sorra kerül ez az eseménysorozat, és nagyon remélem, hogy tényleg hozzájárul ahhoz, hogy sikerül felkészíteni megfelelően az országban e területen működő szakembereket és önkormányzati vezetőket ahhoz, hogy valóban sikeres legyen ez az egész pályázat. Köszönöm szépen a bizottság figyelmét.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, az lenne jó, ha egymásután meghallgatnánk az előadókat és aztán kérdeznénk, mert összefüggenek az ügyek, hátha rögtön választ is kapunk.
Parancsoljon!
Dr. Németh Imre államtitkár (MeH) szóbeli kiegészítője
DR. NÉMETH IMRE államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Feladatmegosztás révén, miniszter úr beszélt a programok tartalmi kérdéseiről, nekem jutott a feladat, hogy önöknek vázlatosan megvilágítsam az intézményrendszerbeli változásokat, a tervezés és végrehajtás rendszerét és a különféle projekttípusokat, projektcsatornákat, az elbírálás rendszerét.
Az I. nemzeti fejlesztési terv tanulságait bizonyára mindannyian levontuk: a bizottság is, mi magunk is, a kormány is ezt tette. Ebből következik az, hogy az I. nemzeti fejlesztési terv végrehajtási rendszerén változásokat eszközölt. Itt, ha nagyon röviden le kellene vonni a konklúziót, akkor azt tudnám mondani, hogy örömteli, hogy Magyarországon a pénz lehívásával kapcsolatban nincsenek nagyságrendi problémák, hisz ha megnézzük az előcsatlakozási forrásokban, mondjuk a SAPARD programot, Magyarország szinte 100 százalékig ki tudta használni. És ugye, mivel az I. nemzeti fejlesztési tervben a M+2 éves futamban vagyunk, hisz ugye befejeződött 2006-ban: '07-ben és '08-ban kell felhasználni, ha megnézzük a pénzfelhasználás ütemét, azt a következtetést tudjuk levonni, hogy bizony Magyarországon az abban érdekeltek, a projektgazdák a források döntő hányadát le tudják hívni. Azonban, ha egy kicsit mélyére nézünk ennek a folyamatnak, hogy az a támogatási lehetőség, amely felhasználása az ország számára, az ország tagjai számára, a gazdasági szereplők, önkormányzatok számára rendelkezésre állt, mindenhol a legjobb célokra költődött el, akkor azt a következtetést tudom ebből levonni, hogy bizony van javítanivaló e tekintetben.
Tehát a kormány, amikor az intézményrendszert átgondolta, szintén szerette volna azt, hogy jobban bevonja a társadalom szereplőit, átláthatóbbá tegye a dolgot, és egy dinamikus modellt hozzon létre, hisz egy 7-éves tervezési időszak, illetve pénzfelhasználási időszak alatt történhetnek olyan feltételbeli változások - gondoljunk csak az energiaárra az elmúlt néhány évben -, ami alapvető stratégiai módosításokat követel meg. Tehát ezt tudni kell kezelni a rendszernek.
Itt egy nagyon fontos feladat az is, hogy az I. nemzeti fejlesztési tervhez képest ne kizárólag az ágazati és külön a regionális szempontok érvényesüljenek, hanem valahogy ennek a szintézisét is érvényesíteni lehessen. Éppen ezért két olyan szervezetet is létrehozott, két olyan testületet a kormány, mint a Nemzeti Fejlesztési Tanács, amely ugye a társadalom jeles képviselőiből, delegáltjaiból áll össze és igazából a feladata, hogy a stratégiai irányokat, arányokat és a megvalósítást évente, félévente értékelje és jelezzen vissza a kormánynak, a parlamentnek, hogy itt bizony esetleg változtatásokra van szükség.
A másik ilyen új testület, ami most a nemzeti fejlesztési terv II-ben az Új Magyarország fejlesztési terv időszakában jött létre, ez a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület. Ez azt a célt szolgálja, hogy legyen valami programközi szintézisre lehetőség, álljon rendelkezésre a kormánynak egy olyan döntéshozó szerve, amely nyomon követi az egyes ágazati és regionális programokat, ebből le tudja szűrni a tanulságokat, és javaslatokat tud tenni arra, hogy a tervben, az operatív programon, az akcióterveken milyen változtatásokat kell végrehajtani.
Az intézményrendszer tekintetében két külön ágat kell megkülönböztetni, úgy, mint az I. nemzeti fejlesztési tervnél, tehát a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználása tekintetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és ettől elkülönül természetesen az Európai Unió agrár és vidékfejlesztési politikája, amivel majd a következő napirenden lesz szó.
Tehát az MVA a végrehajtás intézményrendszerét tekintve is egy különálló ágon szerepel, de természetesen itt, mint ahogy elhangzott a miniszter úr részéről, nemcsak a KEOP-ban találhatók meg például megújuló energetikai fejlesztések, hanem természetesen kötődik ez a mezőgazdasághoz, de ezt is össze kell hangolni lényegében, hogy ne legyen átfedés, és ezek a faktorok erősítsék egymást, és ne gyengítsék. Tehát nyilvánvaló az intézményrendszernek ezt is tudni kell kezelni.
Az intézményi rendszer vonatkozásában egyértelmű európai uniós és hazai jogszabályok vannak, amelyet ki kell elégíteni.
Tné 40.
PÉ 41 (Németh Imre)
Itt azt tudom mondani, hogy egy lényegesen egységesebb rendszer jött létre, mint az első Nemzeti Fejlesztési Terv időszakában. Nemcsak azért, mert most már az irányító hatóságok a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részei, hiszen az irányító hatóságok az operatív programokhoz kapcsolódnak, lényegében nem külön egy-egy minisztérium irányítása vagy több minisztérium irányítása alatt vannak, hanem a fejlesztési ügynökség és magának a fejlesztési intézményrendszer irányítása alatt állnak.
Az irányító hatóságok az Európai Unió szempontjából is az egyik legfelelősebb szervezetek, amelyek az egész program megvalósításáért, hatékonyságáért, a tervezésért és a bonyolításért is felelősek. A közreműködő szervezetek az irányító hatóságokhoz kapcsolódnak, mint ahogy az első Nemzeti Fejlesztési Tervnél is. Ők végzik el a pályázatok kezelését, az ügyfélszolgálatot, az információt.
Azt tudom mondani, hogy lényegesen kevesebb számú, hatékonyabb és teljesítmény-finanszírozásra épülő, közreműködő szervezeti rendszer jött létre, éppen azért, hogy világos legyen, hogy a projektgazdáknak is egy adott ügyben kihez kell fordulni és milyen típusú feladatot teljesítenek számukra.
A monitoring bizottságok természetesen megmaradtak az európai uniós jogszabály előírásai szerint. Ezek a civil társadalmi, érdekképviseleti delegáltakból álló szervezetek felügyelik a programok végrehajtását, módosítási javaslatokat tesznek, és természetesen azon az indikátor-rendszeren keresztül, ami minden egyes operatív program fejlesztési céljához megjelenik. Rendszeresen értékelik azt, hogy az elköltött pénznek valójában mennyi a hozadéka.
Az igazoló hatóság és az ellenőrző hatóság tekintetében a Pénzügyminisztérium a felelős. Az igazoló hatóság az, aki ellenőrzi a felhasznált költségeket és a költség-felhasználás jogszerűségét, és természetesen intézkedik azért, hogy az Európai Uniótól a források megszerezhetők legyenek. Az ellenőrző hatóság pedig mindezt a folyamatot ellenőrzi, az Európai Unió is rendszeresen küldi természetesen a képviselőit, hogy ellenőrizze az eljárásrendet.
A tervezés és végrehajtás rendszere tekintetében önök is ismerik, hogy Magyarország készített egy stratégiai tervet, elkészítette a stratégiai referenciakeretet, hiszen a különböző alapokból jövő forrásokat hozzá kellett rendelni fejlesztési célokhoz. Magyarország pénzügyi megállapodásokat kötött az Európai Unióval, amelyben meghatározta az arányokat a Strukturális Alap és a Kohéziós Alap között, a Strukturális Alapon belül, hogy mennyit költ az Európai Regionális Fejlesztési Alap céljára, mennyit a Szociális Alap céljára, és a Regionális Fejlesztési Alapon belül mennyit decentralizál és mennyit használ központilag. A regionális fejlesztési tanácsok is részt vállalnak, egy nagyon fontos részt ennek a folyamatnak a végrehajtásában.
Ezt benyújtottuk az elmúlt év novemberében az Európai Uniónak. Jelenleg időrendiségét tekintve a tárgyalások ott tartanak, hogy várhatóan e hónap végére lezárulnak a stratégiai tervvel kapcsolatos egyeztetések, ez lehetővé teszi - remélhetőleg május első dekádjában -, hogy pontot tegyünk a stratégiai tervvel kapcsolatos viták végére, és az Európai Bizottság ezt jóváhagyja.
Az operatív programok egyeztetése is napirenden van, mint ahogy miniszter úr említette, 15 operatív programunk van, 7 ágazati, 7 régiós és egy végrehajtási operatív program. Ezek egyeztetése akkor fejeződhet be, ha a referenciakeretet és a stratégiai tervet jóváhagyta Brüsszel. Azt várjuk, hogy a nyár elejére ezen operatív programok is elfogadásra kerülnek, valószínű, hogy nem egy csomagban, de ez tenné lehetővé, hogy a pályázatokat nagyobb volumenben ki lehessen írni.
Az operatív programok prioritástengelyei megtalálhatók a rendszerben. Prioritástengelyenként külön akciótervek készülnek. Ezt már nem írja elő az Európai Unió, ez nemzeti elhatározásunk, hogy azt a dinamikus modellt, amit említettem, meg lehessen valósítani. Tehát prioritástengelyenként jelenleg készülnek ezek az akciótervek, amelyek rövidesen felkerülnek az NFÜ honlapjára, és május hónapban önök is elmondhatják róla a véleményüket, éppen azért, hogy a véglegesítés során ezeket figyelembe lehessen venni. Az egész hétéves időszak fel van szakaszolva, kétéves gördülő tervezési rendszert alakítottunk ki. Azért alakítottuk ezt ki, hogy egyrészt a mérést és a korrekciót el lehessen végezni, de nyilván Brüsszelből is éves költségvetésszerűen jönnek a pénzek, tehát be kellett ütemezni a hétéves időszakokra. Ez az akcióterv már tartalmazza a nagy és kiemelt projekteket, illetve azokat a pályázati feltételeket, amelyeket ennek alapján meg fognak hirdetni.
Nagyon röviden a projekttípusokról és a projektcsatornákról. Miniszter úr említette, hogy különböző szintjei vannak ennek. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervtől eltérően, ahol a források körülbelül 90 százaléka nyílt egyfordulós pályázatban került felhasználásra, lényegesen átalakult a rendszer. Az Európai Unió is előírja, hogy bizonyos projektérték fölött önmaga kívánja eldönteni, hogy az adott cél támogatható vagy nem támogatható. Ezt nevezzük nagy projektnek.
A nagy projektek esetében az Európai Unió a környezetvédelmi projektek vonatkozásában 25 millió eurós küszöbhatárt határoz meg, illetve más célú fejlesztések esetében 50 millió eurós küszöbhatárt. Természetesen ez alatti értékben vannak olyan projektek, amelyekre fölösleges pályázatokat kiírni, az, hogy Temp folyosó megvalósuljon, ennek nyomán a fejlesztés, egy vasútfejlesztés vagy egy gátépítés, ez nem pályázati kérdés. Ez tervezési kérdés és elhatározás kérdése. Nyilvánvaló, hogy a nemzeti kiemelt projektek ennek mentén fognak megszületni, és ez esetben már általában nem egy egykörös eljárásrend működik, hanem kétkörös eljárásrend, és ennek keretében ezek a kiemelt és nagy projektek az akciótervekben nevesítésre kerülnek.
Tehát nyilvánvaló, hogy mivel a dinamikus modellben kétévente, illetve évente is majd lehet bővíteni a kört, ilyen alapon alakulnak ki.
Itt vannak irányelvek: a Szociális Alap esetén egymilliárd forint fölött, az ERFA esetén 5 milliárd forint fölött határoztuk meg ezeket az értékeket. Nyilvánvalóan elsősorban költségvetési szerveket, önkormányzatokat, önkormányzati társulásokat érint, a kiemelt projektbe profitérdekelt társaság nem fér bele, tehát az tévedés nagyon sok esetben, hogy ha valaki valamilyen nagy fejlesztést akar megcsinálni Magyarországon üzleti alapon, és akkor kapacitálja az ügynökséget, hogy az ő projektjét vegye fel a listára. Nyilvánvalóan ez a kategória nem az a kategória, bár bizonyos esetekben ha valami olyan típusú társulás jön létre, egy olyan szervezet, amiben az önkormányzatok is részt vesznek, egyedi döntéssel lehetséges ilyen.
A kétfordulós pályázati rendszer azért lett bevezetve, célszerűen ez is az önkormányzati fejlesztéseket jellemzi természetesen, illetve az állami fejlesztéseket, hogy felesleges munkát ne végezzenek, felesleges pénzt ne költsenek a projektgazdák. Itt egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján három csatornán keresztül el lehet a projektjavaslatot juttatni a fejlesztési ügynökséghez. Ez a Regionális Fejlesztési Tanács, a minisztérium vagy direktben az ügynökség megfelelő szerve. Azt követően egy előzetes értékelés történik, és az értékelésnek megfelelően lehetővé válik a támogatás-előkészítési alap igénybevétele is. Ez a döntés csak megnyitja a lehetőséget, tehát egy elsődleges szűrés a fejlesztés előkészítésére, nyilván a keret figyelembevételével már látszik, hogy mi az, ami nem fér bele, tehát azt meg kell mondani, hogy akkor erre ne költsetek tízmilliókat vagy százmilliót, mert nem fogjuk tudni támogatni. De az még nem garancia arra természetesen, ha valaki előkészít egy projektet, támogatást is kap rá, hogy a végleges megvalósíthatósági tanulmány és részletesen kidolgozott terv fejében hozzájut a pénzhez, mert nyilvánvalóan itt is hatékonyságvizsgálatok vannak.
Ha a KEOP-on belül is értékeljük a már benyújtott pályázatokat, és mondjuk a lakos egyenértéket vesszük figyelembe vagy a településszámot, bizony, nem 10-20 százalékos eltérések vannak hasonló célú fejlesztések megvalósítása tekintetében. Valamilyen értékben sorba kell állítani a dolgokat, és igen, itt majd a bizottság, amely a végső döntést meghozza, figyelembe fogja venni, hogy ki, milyen hatékonyan, milyen technikai színvonalon akarja ezt a programot megvalósítani.
Természetesen lesznek egyfordulós nyílt pályázatok, ez nem elsősorban a KEOP-ra jellemző, bár ott is előfordul, elsősorban az energetikai fejlesztések tekintetében.
50
Tné 51-60. Németh folyt.
Mint önök is megismerték már, az eddig meghirdetett támogatások, pályázatok alapján lesznek normatív szintű támogatások, elsősorban most a mikrovállalkozások fejlesztése tekintetében, főleg az 5 millió forint alatti támogatási értékek vonatkozásában. Pontosan a pályázatokban ki vannak jelölve azok a mérőparaméterek, amelyek alapján, ha valaki megfelel ezeknek, az szelekció nélkül, a keret erejéig megkapja a támogatást, tehát bíráló bizottság sem működik. Tehát ezt úgyis fogalmazhatom, hogy ez egy támogatási kérelem. És itt a most meghirdetett pályázatoknál is vegyes a helyzet, mert örömteli módon a képzésre hihetetlen nagyságú az érdeklődés; azzal kell foglalkozni, hogy hogy pótoljuk ki a keretet, hogy a jogos igényeket meg tudjuk valósítani. Ugyanakkor a technológiai fejlesztések tekintetében lehet, hogy itt épp hiba, hogy egy projekt-előkészítő cég nem kereshet az ügyön, mert nem is generálja a folyamatot; itt már látjuk, hogy egy kicsit lemaradt a folyamat ahhoz képest, amit vártunk.
És utolsóként szeretném megemlíteni a Jeremy-típusú támogatásokat, ezek pedig elsősorban azt a célt szolgálják, hogy bizonyos projektek esetén kamattámogatást lehessen nyújtani, hogy a biztosíték garanciájához és garanciavállalási lehetőséget lehessen vállalni; és természetesen meghirdetésre kerülhetnek olyan támogatási alapok is, szemben az I. nemzeti fejlesztési tervvel, amelyek visszatérítendő támogatásokat nyújthatnak. Itt a bizottság gondoljon csak a német szénsegély programra, az is sikeres volt; és bizony, ha nagyon kevés egy adott fejlesztési célnak a támogatása és igazságosan nem lehet elosztani, akkor úgy gondolom, hogy igazságosabb kisebb mértékű támogatásokat szélesebb körben juttatni.
Nagyon röviden vázlatosan ennyiben szerettem volna érzékeltetni a változásokat és azokat az eljárásrendbeli ügyeket, amelyek remélhetőleg segíteni fogják a forrásfelhasználást. Köszönöm a szót, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Dr. Forgács Barnabás (FVM) szóbeli tájékoztatója
DR. FORGÁCS BARNABÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm szépen a lehetőséget. Nagy tisztelettel köszöntöm önöket a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nevében az Agrár-vidékfejlesztési főosztály főosztályvezetőjeként kaptam meg a lehetőséget, hogy tájékoztassam önöket az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv és program aktualitásairól, illetve legszorosabb összefüggésben a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi kérdéseiről.
Az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv és program négy meghatározó terület mentén került összeállításra vagy használhatjuk a nem túl magyaros szót: a IV. tengely mentén, amely I-es tengely a mezőgazdaság versenyképességének a javítása a szerkezetátalakításon keresztül; a II-es meghatározó terület a környezetkímélő gazdálkodás; a III-as terület a vidéki térség fejlesztése, életminőség javítása a diverzifikáción keresztül; illetve a IV-es meghatározó terület a Leader program.
2007-2013, tehát 7 éves programról beszélünk, itt a költségvetés az átváltási árfolyamtól függően 1250-1300 milliárd forint, korábban 1400 milliárd forintról beszéltünk, úgyhogy jobb is, ha euróban beszélünk. Ez 3,8-0.5 ezred milliárd euró uniós rész, amely a tengelyek eltérő társfinanszírozását tekintve, hiszen az I., III-as tengely az uniós 75 százalékhoz 25 százalékos nemzeti kiegészítés társul, míg a II., illetve IV-es tengely meghatározó területhez pedig a 80 százalékos uniós támogatás mellé 20 százalékos nemzeti kiegészítő társfinanszírozás párosul.
Ahogy említettem, a négy meghatározó területen belül mindenképpen három terület az, amely szoros összefüggésben van a természet, környezetvédelem, illetve vízügyi kérdésekkel. Ezen belül az I-es tengely az, amely jelen pillanatban a leginkább aktuális, hiszen az I-es tengelyen belül a mezőgazdasági üzem korszerűsítésén belül beszélhetünk az állattartó telep korszerűsítéséről, ezen belül is öt darab célterület, amelyen keresztül lehetőségünk van az állattartó telepeknek fejleszteniük a technológiáját, és ennek az első célterületét legkorábban indítjuk április 23-án, ez pedig a trágyaelhelyezés, kezelés, feldolgozás célterülete. Több szempontból is meghatározó a terület, hiszen az állattartó telepek trágyaelhelyezési beruházásai az, amely a leginkább meghatározó, ezért döntött úgy a tárca, miniszter úrral az élén, hogy mindenképpen ez a célterület lesz az, amelyiket legkorábban indítunk.
Abból kifolyólag is egy kiemelten támogatott projekt, hiszen a 1698/2005-ös tanácsi rendelet, amely az Új Magyarország vidékfejlesztési program alfája és ómegája, amely tanácsi rendeletben rögzítésre kerülnek a keretfeltételek, lehetővé teszi, hogy a csatlakozástól számított, tehát az újonnan csatlakozott tagállamok számára: 2004. május 1. a nitrát érzékeny területeken. Illetve a cselekvési programmal összefüggésben ez a cselekvési program a trágyaelhelyezés, kezelés, kijuttatásával összefüggő előírásokat tartalmazza, tehát 4-éven belül 75 százalékos támogatási intenzitást élvezhetnek ezek az állattartó telepek. És úgy gondoljuk, hogy ez mindenképpen egy olyan támogatásintenzitás, amely a trágya vonatkozásában, hiszen a trágyára vonatkozó beruházásból nem lesz kisebb az önköltség, nem lesz magasabb árbevétel, de a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés szempontjából mindenképpen egy meghatározó beruházás, ezért ez egy kiemelten támogatandó terület.
Azért is nagyon fontos, hiszen a kormányrendelet, a 314/2005-ös, rögzíti azt a határidőt, amely a leginkább vonatkozik a kiemelten nagy állattartó telepekre - ezek a hétköznapi nevükön IPPC telepek -, amely 2007. október 31. határidőt rögzít, és amely értelmében meg kell felelni a környezetvédelmi előírásoknak. Azzal összefüggésben, hogy mind a stratégia, illetve mind a program lehetővé teszi - ugyancsak a tanácsi rendelet alapján - a 36 hónap derogációt, ezért mind a KvVM, mind az Igazságügyi Minisztérium kollegáinak együttműködésével, rugalmas hozzáállással elértük azt, hogy ha és amennyiben az adott állattartó telep rendelkezik az adott fejlesztésre vonatkozó támogatási határozattal, akkor a közösségi előírások kötelezőerővé válásától számított 36 hónapon belül lesz lehetősége legkésőbb megfelelni a környezetvédelmi előírásoknak. Tehát ami azt jelenti, a mi esetünkben is a trágya, mint a legmeghatározóbb környezetvédelmi szempontból, hogy 2007. október 31.-ig, hogy ha rendelkezik támogatási határozattal és kérvényezi az egységes környezethasználati engedélynek a módosítását, akkor akár 3 év derogációt is kaphat az előírások megfelelése vonatkozásában. Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy meghatározó és kiemelt terület azzal összefüggésben, hogy a legkorábban induló intézkedésünk egyike. Ez az I-es tengelyen belül: az állattartó telep, amely a leginkább összefüggésbe hozható a környezetvédelemmel.
Ahogy említettem, mind a stratégiai tervnek, mind a programnak a II-es számú tengelye a meghatározó területe az, amely a környezetkímélő gazdálkodásra vonatkozik. Ez tulajdonképpen ugyanúgy, mint a stratégiai tervnek az összes többi prioritási területe sem előzményektől mentes, hiszen a II-es tengelynek az előzménye a nemzeti vidékfejlesztési terv, amely a 2004-2006-os évek vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap garanciarészlegéből finanszírozott támogatási programja, ahol több intézkedés elindítása történt meg, amely intézkedések - több esetben - folytatása történik meg a II-es tengely intézkedéseiben.
Ezek között kiemelten említendő az agrár-környezetvédelmi kifizetések, amely az agrár-környezetgazdálkodás, mint a nemzeti vidékfejlesztési terv programok legsikeresebb intézkedése, hiszen egyetlenegy támogatási kérelem benyújtási időszak alatt mintegy 220 milliárd forint kötelezettségvállalást tettünk. Figyelembe véve azt, hogy ezek 5-éves támogatási programok, az NVT AKG programjára mintegy 43,5-44 milliárd forint éves kifizetést eszközöltünk egészen 2009. augusztus 30-ig, amikor zárul az 5. év gazdálkodási éve és ezzel összefüggésben tud indulni az új program, illetve a stratégián belül az agrár-környezetvédelmi kifizetések.
Tné 60.
PÉ 61 (Forgács Barnabás)
Ugyancsak meghatározó terület a vizek jó állapotának biztosítása, amelyet elsősorban a pontszerű szennyeződések felszámolásával kívánunk biztosítani.
Azt mondtam, hogy az agrár-környezetgazdálkodás egy sikeres intézkedésünk. A kedvezőtlen adottságú térségek támogatásáról ezt nem tudjuk elmondani, amely ugyancsak előzményként a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben már ismert és elindult intézkedés, amelynek folytatásaként az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiában is megjelenik a kedvezőtlen adottságú területek támogatása. Itt azzal együtt, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy a lehatárolási metodika nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, nincs szinkronban a valósággal, a gyakorlattal, de 2010 elején lesz lehetőségünk arra, hogy az Európai Bizottság által módosított metodikát adaptáljuk, és kialakítsuk 2010-től azt a lehatárolási módszertant, amely maximálisan szinkronban van a gyakorlattal, és a gazdálkodók tényleges megelégedettségét fogja kiváltani.
Mindenképpen szólnunk kell a Natura 2000-es területekre vonatkozó támogatásokról, amely mind a mezőgazdasági területekre, mind az erdőterületekre kiterjesztésre kerül. Jelen állás szerint a mezőgazdasági területekre már 2007-től elindításra kerül a program, amely hasonlóan az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez, ha és amennyiben a jogszabályban rögzített előírásokat betartja a gazdálkodó, akkor jár és jogosult a jövedelem-kiegészítő támogatásra. A Natura 2000 mellett, amely mindenképpen kiemelendő, és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervnek a másik sikeres intézkedése, a mezőgazdasági területek erdősítése, amely olyan formában került kiegészítésre a stratégiában, hogy nemcsak a mezőgazdasági, hanem a nem mezőgazdasági területek erdősítésére is van lehetőség, illetve még az erdészeti intézkedések alatt mindenképpen kiemelendő a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdőkár-elhárítás, illetve az erdészeti műveletekkel összefüggő közjóléti beruházások, amelyek mindenképpen a 2-es tengely, a környezetkímélő gazdálkodáshoz tartozik.
Azzal együtt, hogy a második meghatározó terület, amelyik azt hivatott szolgálni, hogy a környezetvédelmi, természetvédelmi előírásokat kifejezetten szem előtt tartsuk, a 3-as tengelyben is fellelhetők ilyen részletek, hiszen a közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú fenntartását, megőrzését szolgálják azok a Natura 2000 fenntartási tervek, amelyek ezen intézkedéskörön, ezen a 3-as tengelyen belül kerülnek finanszírozásra.
Még két terület az, amely mindenképpen kiemelendő, és ugyancsak az I-es tengelyhez, meghatározó területhez tartozik, ez a megújuló energiaforrások szerepe az Új Magyarország Vidékfejlesztési, Stratégiai Terven belül, hiszen a megújuló energiaforrások felhasználása egyszerre szükségszerűség és lehetőség, abban az értelemben, hogy a fosszilis energiahordozók túlnyomó használatából eredő problémákra olyan választ keressünk - illetve ne csak keressünk, hanem találjunk, és annak a megoldására, a kérdés megválaszolására olyan javaslatot adjunk -, amely egyértelműen és egy menetben felel meg mind a mezőgazdasági, mind a környezetvédelmi, természetvédelmi, gazdaságfejlesztési, az európai uniós elvárások teljesítésének, illetve ezzel szinkronban maximális előnnyel jár. Illetve mindenképpen szükségszerű, és lehetőség ezen keresztül a mezőgazdaság szerkezet-átalakítása, hiszen az Európai Bizottságnak ez egy meghatározó területe.
A négy lépcsőfok, illetve négy szint, amely mindenképpen kiemelendő, hiszen ha megújuló energiaforrásról beszélünk, akkor szükséges rendezni a jogszabályi, a szabályozási környezetet, kutatásfejlesztési háttérrel. Mindenképpen szükséges az alapanyagot biztosítani. Az alapanyag feldolgozásához megfelelő energetikai kapacitást biztosítani, illetve ha rendelkezésre áll a szabályozási háttér, az alapanyag, az energetikai kapacitás, akkor a létrehozott termék értékesítését kell biztosítani, a racionális felhasználását.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési, Stratégiai Terven belül ezen területtel összefüggésben három fő stratégiai irány került meghatározásra. Ez a szilárd biomassza, a fásszárú, lágyszárú energia-ültetvények, a folyékony biomassza, bioetanol, biodízel, illetve ami konkrétan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül támogatást nyerhet, az a nyers szesz, illetve nyers olaj előállítása, illetve a biogáz, amely területekre is a stratégiai irányok támogatottak a stratégiai tervben, illetve a programon belül.
Mindenképpen fontos kiemelni azt a komplex programokban való gondolkodást, amely jellemezte a munkánkat, úgy, mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv kollégáival, hogy ezek a programok abszolút szinkronban és egymáshoz kapcsolva kerüljenek kidolgozásra, illetve a lehatárolást is biztosítva. Így értük el azt, hogy a biogáz tekintetében, az állattartó telepek esetében, ami konkrétan a mezőgazdasági tárcához tartozik, így a teljes, komplett beruházás az, amelyet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogat.
Beszéltünk környezetvédelemről, beszéltünk természetvédelemről, az Új Magyarország mind stratégiai terv, mint a program rögzíti a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, fejlesztési elképzeléseket is. Ez ugyancsak az egyes meghatározó terület, amely a versenyképesség javítását hivatott szolgálni, és itt a mezőgazdasági vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedésein belül három meghatározó területet, jogcímet említhetünk: az öntözés, a mezőgazdaság üzemi és közösségi létesítményeinek a fejlesztése, a melioráció ugyancsak mezőgazdasági és közösségi létesítményeinek a fejlesztése, illetve a vízrendezés kollektív beruházásai, ezen belül a vízkárelhárítás, a belvízrendezés. Ugyanúgy, ahogy elmondtam mind a környezet-, mind a természetvédelmi aspektusokkal összefüggésben az intézkedések előzményeit, ennek is van előzménye, hiszen az agrár- és vidékfejlesztési operatív programon belül mind a mezőgazdasági beruházásokon volt lehetőség öntözésre, meliorációra támogatást igényelni, illetve a 3-as prioritáson belül pedig a vízkárelhárítás, a vízrendezés, a kollektív fejlesztések azok, amelyek támogatottak voltak. Tehát egyértelmű előzményekkel bírnak a stratégiában rögzített fejlesztési elképzeléseink.
Ezen keresztül tudnak megvalósulni a víz- és energiatakarékos öntözőtelepek, rendszerek, ezeknek az újraépítése, illetve értéknövelő felújítása. A stratégiai tervben kiemelt fejlesztési célra vízgazdálkodási térségeket határoztunk meg, jelöltünk ki, pontosan annak megfelelően, hogy ennek a területnek, amely a leginkább kívánja és igényli a komplex kezelését, ennek megfelelően a környezethez, a tájhoz való optimális kapcsolódását, vízvédelmi, talajvédelmi politika érvényesítését maximálisan érvényre tudjuk juttatni.
Úgy gondolom, hogy mind a stratégiai terv, mind pedig a stratégiai tervben rögzített elképzeléseket szolgáló Új Magyarország Vidékfejlesztési Program biztosítja azokat a jogcímeket, illetve feltételrendszert, hogy 2013-ra mind a természet-, mind a környezetvédelmet, illetve a vízügyi területet tekintve érdemi és kézzelfogható eredményt érjünk el. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most a képviselő hölgyé és a képviselő uraké a szó. Nagy Andor, parancsolj!
Kérdések, hozzászólások, reagálások
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Belevágunk. Tisztelt Miniszter Urak és Államtitkár Urak! Köszönöm szépen a bizottság nevében ezt a meglehetősen kimerítő tájékoztatót, de önök nem tudhatják vagy nem tudom, tudják-e, hogy azért foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel, mert három héttel ezelőtt felmerült valamelyik bizottsági ülésen, hogy nem kaptunk még tájékoztatót arról, hogy ezek az ügyek hogyan állnak. Látszik ebből a kimerítő tájékoztatásból is, hogy erre már régen szükség volt.
Nem volt könnyű eligazodni azon, amit mondtak. Egy kicsit úgy éreztem magam, mint tegnap, amikor hallgattam a tévéhíradóban Zoran Kunticsot, aki most a Ferencvárosnak lett az edzője, akit elég nehéz megérteni. Nem tudom, mennyien tudják, hogy egy időben poénkodtak is vele abban, hogy egy ilyen Kuntics-magyar szótárt kellene írni, mert ugyan próbálkozik a magyar nyelvvel, de tíz év óta vagy mióta itt él, nem sikerült neki rendesen megtanulni.
70
Tné 71-80. Nagy A. folyt.
Nem önöket akarom minősíteni, de látszik, hogy milyen nehéz helyzetben van mindenki. A szakmai anyagok egy jórészét már én úgy kaptam meg, hogy volt az elején egy sormutató, hogy a rövidítések mit jelentenek, és látom önökön is, magamon is észrevettem, hogy egy olyan nyelvi világba megyünk be a rövidítésekkel az MVA-tól kezdve a ROP-okon át az EMVA-ig - nem akarom itt ezeket feleleveníteni. El tudom képzelni azokat a roadshow-kat, amelyeket tartanak, ahol megjelenik, mondjuk egy olyan gazda, aki a tehenészettel foglalkozik és próbál kagylózni és megérteni, hogy akkor miről is van szó? Nekem nehéz volt sokszor eligazodni akár az intézményrendszeren is.
Próbáltam ezt a táblázatot, amit készítettek, megérteni. Bízom benne, hogy önök ezt átlátják, mert miért ne bízzon meg az ember a vezetőikben, de nekem úgy tűnik, hogy talán, majd ahogy az idő telik, lehet finomítani ezeken a rendszereken, a párhuzamosságokon, meg a hatáskörökön. Mert számomra - így az elhangzott tájékoztatás után, meg a kiosztott anyagok után - egy kicsit az a benyomásom, hogy vannak párhuzamosságok, nem világos, hogy kinek mi a dolga. Ez látszik azon is, hogy például itt van a környezetvédelmi miniszter is, ha jól tudom, akkor a KEOP-on belül a megújuló energiával kapcsolatos programot például nem a tárca dolgozta ki, hanem a Fejlesztési Ügynökség, miközben maga az ügy ott van a tárcánál, tehát a kormányzati koordinációban biztos, hogy lehet még sok mindent javítani.
És az is látszik, ahogy a miniszter úr, Persányi miniszter úr kezdte, hogy azért mennyire jelentős dolgokról van szó. Valamelyik cikkében vagy interjújában fogalmazott ön úgy, hogy a hét bő esztendő köszönt Magyarországra. Az biztos, hogy így is van, mert ennyi pénzt ez az ország nemhogy az elmúlt években, hanem az elmúlt évszázadokban sem látott; kívülről rengeteg pénz jön ebbe az országba, és talán mind a hárman hangsúlyozták azt, hogy ez nemcsak egy lehetőség, hanem egy felelősség is - nem mindegy, hogy azt az úgymond rengeteg pénzt hogyan költjük el. Bízunk abban, hogy sikerül már mondjuk 2007-ben lehívni azokat a pénzeket, amelyek Magyarország rendelkezésére állnak.
Engedjék meg, hogy nagyon röviden kitérjek arra, és itt kérdezem is, hogy jók-e az információim, amiről önök csak érintőlegesen beszéltek. Az én tudomásom szerint - ugye most zajlik éppen az Európai Bizottság és a Fejlesztési Ügynökség között az az egyeztetés, amelyen részben az Új Magyarország fejlesztési programot, tervet, részben pedig az operatív programokat vizsgálják, illetve majd fogadják el. Ezt a folyamatot felfüggesztette az Európai Bizottság tudomásom szerint, mert nem megfelelő módon nyújtotta be a magyar kormány az operatív programokat. Ha jól tudom - és javítsanak ki, ha nem így van - alapvetően két indokot hoztak fel, például a KEOP-al kapcsolatban. Az egyik indok az volt, hogy nem csatoltak egy úgynevezett környezeti stratégiai értékelést; a másik pedig az, hogy nem derült ki a benyújtott anyagokból, hogy a társadalmi konzultáció milyen módon zajlott.
És többször volt az az érzésem, hogy néha mintha fordítva ülnénk a lovon, hogy először megcsinálunk valamit, elkészítünk egy stratégiát, egy operatív programot, majd utána társadalmi konzultációt folytatunk. Lehet, hogy ez sem így van, de én, mint ellenzéki képviselő nem vettem még részt olyan egyeztetéseken - ez a mai az első alkalom -, hogy hallok egyáltalán arról, hogy ez az egész folyamat hogy néz ki. És persze nem feltétlenül kell az ellenzéket erről tájékoztatni, bár zárójelben jegyzem meg, hogy ez az egész fejlesztési ügy nem pártügy, ez nem az MSZP-nek és az SZDSZ-nek a fejlesztési programja, hanem az országé, az ország pénzét költjük el, meg az Európai Unióét és lehet, hogy célszerűbb lenne, már csak az önök érdekében is, azokat a csatornákat is működtetni, amelyek például ebben a bizottságban itt megvannak.
Hogy ne legyen túl hosszú a hozzászólásom, mert sokan itt már az elején jelezték, hogy reméljük nem lesz ez túl hosszú bizottsági ülés, de tartok tőle, hogy nem lesz rövid se, már csak az ügy súlyánál fogva. Szeretnék még konkrétan három dologra rákérdezni.
Az egyik az a nagy és kiemelt projektek ügye. Én elolvastam minden anyagot, amelyet megkaptunk, azt is látom, meg tudom már, hogy mitől minősül egy projekt nagyprojektnek vagy kiemelt projektnek és találtam egy listát is a nagyprojektek címszó alatt, amely még a 2006. szeptember 29.-i állapotot tükrözi. Azt szeretném kérdezni, hogy ez változott-e, van-e lehetőség arra, hogy például kapjunk egy olyan listát, amely aktuális, hogy lehessen látni, melyek azok a nagy, illetve kiemelt projektek, amelyek bekerülnek majd az operatív programokba.
A másik kérdésem a megújulókkal kapcsolatos. Említették azt, hogy a megújulók ügye prioritást élvez. Itt is félve jegyzem azt meg, tudván azt, hogy nincsen még mindig fenntartható fejlődési stratégiánk, de ahogy elmondták lesz, be fogjuk tudni nyújtani júliusban, reméljük határidőre; nincsen igazán, legalábbis az én ismereteim szerint, elfogadott energiastratégiánk, így nincs megújuló stratégiánk sem, a klímastratégián is csak dolgozunk. És tudom jól, hogy nagyon nehéz úgy a munkánkat végezni, ha nincsenek bizonyos cölöpök leverve, amelyek bizonyos tájékozódási lehetőséget adnak akkor, amikor valamiről dönteni kell.
És a megújulók kapcsán említették azt, hogy van ugye három prioritás: a folyékony biomassza, a szilárd biomassza, illetve a biogáz. És a KEOP kapcsán kiderül az, hogy abból az 1308 milliárd forintból - ha jól emlékszem fejből, akkor körülbelül annyi lehet a KEOP-ban - 16,7 százaléka megy összesen a megújulókra, a fenntartható fejlődést szolgáló projektekre, és fejből nem tudom, de ilyen 52 milliárd, 42 milliárd, 38 milliárd. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha a megújuló energiák ügyét - ami szerintem Magyarországnak lehetne a környezetvédelmi ipar szempontjából is egy kitörési pontja - prioritásként kezeljük, akkor ez a 16,7 százalék, ami összesen erre a három célra megy el, elegendő-e, nem lenne-e célszerűbb esetleg többet adni - miért annyi az annyi.
Azt is tudom jól, hogy mivel 2015-ig ennek az országnak EU-s kötelezettsége az, hogy sok mindent megcsináljon, amit eddig nem tudtunk, ezért a pénz jó része - ha jól látom, majdnem 80 százaléka - gyakorlatilag le van kötve: hulladékos projektekre, szennyvizes projektekre. És félreértés ne essék, én ezt nem bírálatként mondom, mert tudom jól, hogy ez kell, és ugye 7 bő esztendő jön, de azt is tudjuk, hogy annak a pénznek a tízszeresét is jól el tudnánk költeni, ha lenne, de ugye nincsen. Az arányok tehát determináltak, ha jól értem, de ha mondjuk, Magyarország nemzeti érdekeit nézem, akár a gazdasági érdekeit, úgy ítélem meg a Környezetvédelmi bizottság tagjaként, hogy a megújuló jelenthetne egy kitörési pontot, és ez a mérkőzés most van napirenden.
Nem egyszerű a kérdés, mert nagyon könnyen lesöpri a gazdasági tárca azokat az érveket, amelyeket környezetvédők hoznak fel, mondván, hogy ez egy drága dolog; de elfelejtik, hogy itt egy olyan innovációs folyamat kezdetén vagyunk, amelybe ha nem invesztálunk időben, akkor ebben is ugyanúgy le fogunk maradni a versenyképességi versenyben, mint ahogy másban is lemaradtunk. És ha megnézzük, ahogyan a régi országok között van néhány olyan régi tagállam, ahol ez prioritás élvez, én az új csatlakozók között nem látom azt az országot, amely ezt napirendre tűzte volna - és miért ne legyünk mi azok. Lehetnénk szerintem azok, ezen lehetne dolgozni, és én ehhez a rendelkezésre álló lehetőségeket kevésnek érzem. Lehet, hogy itt abbahagyom, mert túl hosszúra nyúlik a kérdéseim, észrevételeim száma. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő urak? Farkas Sándor!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr Tisztelt Vendégeink! Én is próbáltam elmélyülni - nem a mai nap, hanem jóval korábban - ezeknek az anyagoknak a gondolatában; valóban én is azt tudom megerősíteni, mint Nagy Andor alelnök úr, hogy azok a szakkifejezések, azok az idegen szavak, amelyekkel ezek az anyagok tele vannak tűzve, azok a magyar ember számára rendkívül nehezen érthetők és megérthetők. Ez két okból is jó. Egy okból azért, hogy nem kell tudni a lakosságnak, a magyar állampolgároknak, hogy mit takar ez a program, a másik pedig azért, mert nagyon kevesen tudják egyáltalán, hogy mit fog ez takarni; de nem a rosszindulat beszél belőlem, ezt azért szeretném mondani.
Egy hiányosságot szeretnék feltételezni vagy vélni, nem is tudom, hogy hogyan fogalmazzam. Nekem régi vesszőparipám a geotermális energia, egy szót nem látok ebben, egyetlen egy sort nem látok erről sehol sem: a geotermális energiáról. Hol van a geotermális energia egy ilyen fantasztikus lehetőségekkel bíró országban, amikor ez egyetlenegy programban nem szerepel. Ennek nemcsak mezőgazdasági, sőt kimondottan nem mezőgazdasági, hanem egyéb kommunális vonatkozása is van, se a vízvédelemnél, sehol-sehol semmiféle módon nem lelelem fel, és nem találom.
Tné 80.
PÉ 81 (Farkas Sándor)
Most akkor ezt úgy kell érteni, hogy aki termálenergiával fűti a városa közintézményeit vagy netalán mezőgazdasági hasznosítása van, az egy életre felejtse el ezt a lehetőséget, és zárjuk el a kutakat? (Dr. Persányi Miklós: Nem.) Egyszerűen nem értem. Erre szeretnék választ kapni.
ELNÖK: Egy pillanat, mert segítenék a képviselő úrnak. Én megtaláltam. (Farkas Sándor: Hol?) Mindjárt mondom ezt a mondatot, kiírtam, mert annyira jó mondat, hogy le fogsz esni a székről.
Azt mondja, hogy: "Az ivóvíz-ellátás szempontjából fontos felszín alatti vizek védelme miatt a termál-vízkészleteket csak korlátozottan használhatjuk fel." Ezt azért akartam elmondani, hogy itt valami... (Farkas Sándor: Nincs a kettőnek köze egymáshoz!)... abszolút tévedés van, hiszen pont arról szól a termálvíz felhasználása, hogy vissza kell sajtolni. Tehát itt egy szakmai bibi van, a többire majd nyilván miniszter úr válaszol.
Fetser János!
FETSER JÁNOS (MSZP): Bevezetőben szeretnék Farkas képviselő úrhoz csatlakozni. Én nagyon fontosnak tartom a termálvizek hasznosítását, de három gondolat mentén szeretnék egy-egy megjegyzést tenni.
Azért úgy gondolom, hogy az elmúlt időszak bizonyította, ki az ördög tudta azt, hogy mi az a SAPARD, és a gazdák egy-kettőre megtanulták, hogy hogyan lehet pénzhez jutni és pályázni. Ami nagyon fontos, hogy az elmondott gondolatok és prioritások mentén arra kellene valamilyen garanciát kidolgozni, hogy vannak érzékeny területek, amiről Persányi miniszter úr is beszélt: hulladékgazdálkodás, vízelvezetés, belvízelvezetés például nagyon fontos.
Nem látom tíz éve azt az átgondolt rendszert, hogy egy-egy régióban vagy kistérségek, mondjuk 5-6 kistérség belvíz-elvezetési problémájára akár a regionális tanácsok, akár a VIZIG-ek keresnének megoldást. Marginálisan keresnek, ezért a mélyebben fekvő területeken ez folyamatosan probléma.
Bízom benne, hogy a hatalmas számok hallatán mondjuk a hulladékgazdálkodás területén, hiszen hallottunk egy határidőt, ami azt jelenti, hogy nem lehet csak szilárdhulladék-lerakóba vagy engedélyezett területre az önkormányzatok hulladékát lerakni. Nagyon komoly feszültségforrást látok, és nem látom azt a fajta előregondolkodást, és azt a fajta megoldást, amit mondjuk az állattartó telepek esetében hallottunk a másik oldalon, hogy igen, határidőre meg kell oldani. Szűk a határidő, de ha befogadják a projektet, akkor 36 hónapig egyfajta mentességet élvez. Tehát ez nagyon fontos.
A másik, amit Németh államtitkár úr mondott, és csak egy megjegyzés, hiszen napjainkban zajlik a technológiai korszerűsítéssel, versenyképességgel, foglalkoztatással kapcsolatos GOP-os pályázatok beadása. Az eddigi visszajött tapasztalatok azok, hogy ha különösen az elmaradott térségekben, ha nem kapja meg az 50 százalékos támogatást egy, mondjuk a mi esetünkben, Orosháza esetében van egy 2 milliárdos projekt, amortizáció és egyebek kapcsán egyszerűen nem tudja megcsinálni a vállalkozó, és talán bővíteni kellene a gondolkodást, mert nagyon fontos a munkahelyteremtés, különösen az elmaradott térségekben, de fontos a versenyképesség fokozása vagy a megőrzése is. Ez a kettő nem mindig párhuzamos, tehát adott esetben a technológiai korszerűsítés nem mindig jelent munkahelyteremtést, termelékenységet, versenyképességet viszont igen.
Gondolom, hiszen 30-án lejár első körben a pályázat beadása, ezeknek a tapasztalatoknak a kidolgozása és átbeszélése után ezen még lehetne javítani. Mindenféleképpen fontosnak tartom e három területen, hogy azok a térségek, amelyek folyamatosan az elmúlt 17 évben valamilyen ok miatt versenyhátrányt szenvedtek, kapjanak esélyt a felzárkóztatásra. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Józsa úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy nem hallgatom meg az előterjesztéseket, de jó hosszan hozzászólok, elnézést kérek, de a plenárisra kellett átmennem egy hozzászólás érdekében.
Úgy gondolom, hogy nagy jelentősége van annak, hogy ezt a három napirendet ma a környezetvédelmi bizottság ilyen magas szintű prezentációban tárgyalni tudja. Azt hiszem, hogy ez is mutatja, hogy milyen nagy jelentőségű kérdésekről van szó.
Azt hiszem, hogy azon túlmenően, amit Nagy Andor alelnök úr felvetett, hogy nehéz pontosan eligazodni ebben az új szövegezésű világban, úgy gondolom, hogy mindannyiunk számára azért, ahogy az ország számára ki akarják ezek a programok jelölni a feladatot, azért a képviselők számára is kijelölik a feladatot, hogy ezt a szótárat megismerjük, ne kelljen külön miniszteri fordítógép hozzá, hogy érthető legyen, és ne csak a dolog konstrukciójával, hanem a mélyebb összefüggéseivel is időben tudjunk foglalkozni.
Felvetődött, hogy utolérés, versenyképesség, gazdaságosság összefüggésében mit mutat az előttünk álló tervezet. Azt hiszem, hogy egy nagyon egészséges arányt. Ugyanis prioritást kell állítanunk. Azt hiszem, hogy amire uniós kötelezettségünk van, határidőzött kötelezettségünk van, hogy teljesíteni kell, azt egy magas prioritással kell kezelnünk, mert ha azt nem teljesítjük, akkor abból büntetés adódik.
A következő helyre azt hiszem, hogy azokat az előremutató beruházásokat érdemes helyezni, ami egy-egy területnek, térségnek a fejlődését is biztosítja, és például a környezetgazdálkodás területén egy új lehetőséget tud megnyitni, például a hulladékkezelés, ennek az energetikai célú felhasználása. Én a magam megközelítésében, amit Nagy Andor hangsúlyozott, hogy még mások nem foglalkoztak vele, akkor nézzük meg, hogy mi miért nem foglalkozunk, és foglalkozzunk vele. Nagyon nézzük meg! Ugyanis amivel más nem foglalkozik, azzal nem biztos, hogy olyan nagyon érdemes foglalkozni.
Ugyanis én nagyon örülök annak, hogy különösen a mezőgazdaság termelési problémáinak megoldása érdekében most lendületet vett a biodízel-program, tehát azt azért tudni kell hozzá, hogy támogatott mezőgazdasági termelés mellett és nulla jövedéki adó mellett talán ugyanazon az árszínvonalon lenne a biodízel, mint egyébként amit a kútnál tankolunk.
Tehát ha azt nézzük, az adófizetők részéről ez egy nagyon jelentős befektetés a jövőbe, és azt hiszem, hogy ezeket az összefüggéseket nagyon átgondoltan és harmonikusan - ha szabad ezt a szót használni - tartalmazza az anyag.
Én emellé szeretnék támogatást adni, hogy a lehetőségek széles körét látva, azért ne essünk egy-egy elképzelés bűvöletébe, hanem ezeknek a dolgoknak az egyensúlyát azért a későbbiekben is tartsuk meg. Köszönöm.
90
Tné 91-100.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Orosz Sándor úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm az eddig kapott írásos és szóbeli tájékoztatót.
Köszönöm az írásos és az itt szóban elmondott eddigi tájékoztatókat. Nem is szeretném nagyon szaporítani a szót, inkább azokat a kérdéseimet teszem föl, amelyek hiányérzetem vagy tájékoztatási igényként fogalmazódnak meg.
Szó volt az eljárásrendről, annak a társadalomegyeztetési folyamatnak az értékeléséről, illetőleg már az is szóba került, hogy bizony, ha nincsen társadalmi egyeztetés, annak negatív következményei is lehetnek.
Alelnök társamnak mondom, hogy itt az egyes operatív programot illetően nekem elsősorban az agrár-környezetgazdálkodást érintő programokról van személyes tapasztalatom. Zajlott szépen folyamatosan, a honlapokon követhető módon, és nem az operatív programok időszakában kezdődik ez a társadalmi egyeztetés, hiszen a tervezés stratégiákban indult; a stratégiák után ezeknek az operatív programmá váltása is ugyanúgy annak ellenére, hogy lényegében ugyanarról van szó, csak nem stratégiai szinten, hanem már operatív programszinten. Ezzel együtt is jelentős késést lehet tapasztalni mind a magyar programozás, mind pedig az Európai Unió programozásában. Ráadásul, aki ebben a folyamatban részt vett, azt is érzékeli, hogy folyamatosan zajlik az EU saját jogszabályainak folyamatos értelmezése és folyamatos átértelmezése, ami időnként tervezési, programozási nehézségeket is eredményez. Kérdezem, hogy ez a késés jelenleg milyen és van-e olyan értelmezési probléma, ami a magyar tervezési folyamatot kifejezetten késlelteti, vagy hátráltatja.
A nehézkes nyelvezetet többen szóvá tették. Ha a magyar jogszabályokat megnézzük, akkor semmivel sem vagyunk jobb helyzetben úgy általában. De itt és most csak annyit szeretnék mondani, persze ez nem lehet elég ok arra, hogy eltunyuljunk, és ne figyeljünk oda, ugyanis gyakran találkozni olyan megoldással, hogy Brüsszelben így akarják - nem kellene elhinni minden esetben, és Brüsszelben így értelmezik - ezt sem mindig célszerű elfogadni. De, hogy ezt a nehézkes nyelvezetet ne nehezítsük tovább, én nagyon tudnám támogatni azt a Forgács úr által itt felvetett gondolatot, ami nem minden esetben köszön vissza a kiadott anyagokban, hogy akkor a tényeket próbáljuk meg tényekként kezelni, és ami euróban van, azt euróban forgalmazzuk minden kommunikációnkban. Ugyanis lesz szépen elég probléma, tudjuk, ismerjük.
Fölösleges politikai feszültséget kelteni a tekintetben, ha ugyanaz az euró összeg ilyen árfolyamon 1300, olyan árfolyamon 1500, legyünk benne biztosak, hogyha úgy adódik, akkor a kettő különbözetének az ellopásával valakit meg fognak vádolni. Ezért egyszerűbb minden egyes alkalommal, mert az ugyebár nem változik - vagy tehetem így is föl a kérdést, az is változhat még? Költőinek szántam ezt. (Dr. Forgács Barnabás: A parasztnak nehéz elmondani, hogy 3,8 milliárd euró az uniós támogatás és ehhez jön tengelyenként eltérően 20, illetve 25 százalékos nemzeti társfinanszírozás. - Közbeszólások: Megértenék.) Szerintem pontosan érti, ha pénzről van szó, a magyar paraszt számára teljesen mindegy, hogy euróban fogalmazzák-e vagy forintban, de ha nem annyit talál, mint amennyit mondtak, az már viszont gyanús. Azt gondolom, hogy ezt a helyzetet elkerülni az operatív programok mögé való felsorakozás társadalmi elfogadottság növelését ezzel lehet sokkal inkább elérni. Kétségtelen tény, hogy ehhez persze oda is kell menni és a társadalmi egyeztetéseket - úgy, ahogy egyébként csinálják folyamatosan a tárcák - mind a környezetvédelmi egy most indított programjában, mind pedig az FVM korábbi gyakorlatában ezt folytatni kell.
Egy dolog nem került elő, a notifikáció - ez elsősorban az FVM ügye, hogy a notifikált, hajdan még 2007-ig notifikált támogatások újra notifikálása mennyiben érinti a környezeti kérdéseket; érintheti-e egyáltalán, lehet arra számolni, hogy ezen az ágon is valamilyen segítséget kap a környezet és természetvédelem. Köszönöm.
ELNÖK: Parancsolj!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr és Államtitkár Urak! Én is csavarnék egyet az Orosz alelnök úr elmondottakon a számokkal kapcsolatban. Miniszter úr azt mondta, hogy 8000 milliárd forintnyi támogatásról szól az Új Magyarország fejlesztési terv és számolgattam én jobbról-balról, nálam már csak 2000 milliárd forintnyi támogatás érhető el az uniós forrásokból. És ha a miniszter úr számait számolgattam - árfolyamváltozás ide, árfolyamváltozás oda -, a magyar önrésznél 310 forintos euró árfolyam jött ki, ha az NVT-t nem tesszük bele az ÚMFT forrásaiba. Tehát itt tisztázni kell, mert tényleg félreérthető és mindannyiunkat, magunkat is becsapjuk akkor, ha össze-vissza mondjuk az ezermilliárdokat és az euró-milliárdokat - és nagyon kérem, hogy erre mindenki ügyeljen, mert becsapunk mindenkit: magunkat és a polgárokat is.
Illetve a miniszter úr által elmondottakhoz képest, a ROP-okat valamennyire ismerve, mint regionális városi tanácstag, a dél-alföldi régióban nem éri el a 30 milliárdot a környezetvédelmi típusú beruházási támogatások és programok összege, tehát a 400 milliárd lehet, hogy más ROP-okban megtalálható, de a dél-alföldi egyik, a mi régiónkban ott a 30 milliót sem éri el.
Szeretnék még kérdésként is, meg megjegyzésként mondani, tehát 7000 milliárd vagy 8000 milliárd. Nézegettem itt a forrástáblákat, érdekesség volt, hogy a KEOP-ban lévő programok nem egészen fedik a kormányprogram forrásait, mert például az ivóvízjavító programokra mindössze 192,4 milliárd forintot szánnak, miközben a dél-alföldi és az észak-alföldi ivóvízjavító programokban - minőségjavító programokban - maga ennyi volt betervezve támogatásra korábban és ugye 600 település csak ez a két régiónak a településszáma és lakosai több mint 2,5 millió ember, közel 3 millió. Éppen ezért itt ezért keveslem a 15 százaléknyi forrás-meghatározást az ivóvízprogramokra, illetve a szennyvízprogramoknál is - hogy most sok vagy kevés, ezen lehetne vitatkozni -, de 391 milliárd forintnyi támogatás az általam ismert területnek közel mondjuk ez egy 140-50 településnek a szennyvízprogramjára lesz elég, ha persze 100 százalékos támogatással számolunk, de ha csak 70-el, akkor is nagyon kevés települést érint.
Illetve a magam részéről - ezzel foglalkoztam korábban - sokkalom a projekt előkészítésre szánt 4 százaléknyi 53 milliárd forintnyi forrást, tehát itt a technikai segítségnyújtás az maga is elég jelentős összeg a 7 évre, de az 53 milliárd forint projekt előkészítésre nagyon sok, nagyon soknak tartom. Illetve, ha igazodni akarunk az Európai Közösség energiahatékonysági terveihez, akkor a 93,6 milliárd forintnyi a megújuló energiahordozó felhasználása, illetve hatékonyabb energiafelhasználás című programrészek nagyon kevés forrást tartalmaznak. És én is javaslom, mint amit Fetser úr elmondott, aki nincs már itt, hogy ha nem lesz 50 százalékos támogatás ilyen programokban, akkor az a 20 százalékos támogatás, ami most van, ez nemhogy előbbre vinné, hanem hátráltatná az ügyet, és nem segít még az sem, hogy esetleg a szürkéből behozzuk a fehérgazdaságba ezeket a tevékenységeket.
Tehát javaslom, hogy gondolják át, mert pláne lent ott Orosháza térségében, vagy bármelyik, akár Kelet-Magyarország térségeiben is, ez a fajta a támogatási szint, amit terveznek, ez arra nem lesz elég - magyarul semmire nem lesz elég - és nem lesz sikeres program, habár egy nagy cégnek az energiahatékonysági fejlesztéséhez jól fog jönni, de ott, ahol a legszükségesebb volna, oda ez nagyon kevés lesz.
Itt volt még egy megjegyzésem, amit elmondtam. És akkor még egy kérdés. Az NVT-ben is megjelenik az, hogy 500 milliárd forintnyi fejlesztés fog jutni a környezetvédelem és a természetvédelem területére. Most időközben, az, hogy most hogy áll az NFT Brüsszelben és hogy áll itthon, erre talán holnap kapunk választ mi is a regionális tanácsülésen. Hogy milyen választ fog adni majd a tanács vezetése arra a feltett kérdésre, amit a dél-alföldi ROP-hoz is kérdeztek, ezért jelzem, hogy itt is egyrészt a parasztság elnevezésre tessék vigyázni, nevezzük gazdáknak, mert lehet, hogy bizonyos körökben sértő lesz, ezt kérem öntől.
Tné 100.
PÉ 101 (Bányai Gábor)
Ami viszont fontosabb attól, hogy az agrárium szerepe nagyon fontos lehet a következő, akár hét, akár négy esztendővel is számolunk, mert az agrár-keretgazdálkodás az a terület, ami a magyar vidék- és agrárfejlesztésnek egy kiugrási lehetősége lenne, és talán kompenzálná azt a fajta földalapú és központosított támogatások feltételezését, ami segíthetné azt, hogy a kieső vagy éppen majdnem kieső gazdák vagy parasztok - ki hogyan nevezi - lehetőség szerint jussanak olyan támogatáshoz, amely a gazdasági versenyképességét fokozatja, és nem beszélve arról, hogy az egészséges élelmiszer-előállítást és a magyar fogyasztók érdekeit is jobban előtérbe helyezi. Ezért nagyon fontos, hogy ennek a programnak az újraindítása hamarabb legyen, mint 2009, ha lehetséges, ha nem, akkor pedig jó lenne ennek a forrásait - ami most majd jelentkezni fog hamarosan a különféle európai uniós egységek számítása során, hogy jelentősen meg kellene emelni ahhoz, hogy versenyképesek legyünk a nyugat-európai társakkal, versenytársakkal, mert jelen pllanatban abszolút hátrányba kerül minden magyar termelő, hogy ha nem kapja meg ugyanazt a támogatást.
Még lenne egy írországi példa. Most volt nálam egy szenátor, nem olyan régen Írországból és beszélgettünk ilyen uniós támogatási kérdésekről. A jó szándék beszél belőlem, én szeretném elérni, hogy száz százalékban hívjuk le a pénzeinket. Ha nem sikerül elérni azt, hogy Magyarország, mint csatlakozott állam, valószínűleg nem fog úgy szerepelni, sajnos, hogy Írország mostanában ezzel a 75-80 százalékot megközelítő forráslehívásunk van, és azért azt tisztázzuk, hogy a 8 ezer milliárd sem annyi, ahogy láttuk a számok alapján, és ha visszaosztunk majd és meglesznek a sikeres programok, 2015-re befejeződnek, akkor ki fog derülni - attól félek én magam, ismerve a magyarországi pályázati rendszerek elmúlt nyolc és várható tíz vagy hét esztendejét, hogy ez a pénz nem annyi lesz. Ezért készítsük fel magunkat is, a politikusokat is és a lakosságot, hogy a 6 vagy 7 vagy 8 ezer valószínűleg sokkal kevesebb lesz, amit nem kívánok, mert az mindannyiunk számára hátrányos lesz, csak azért, hogy láthassunk tisztán magunk felé is, és láttassuk tisztán az állampolgárok felé is, hogy azért itt nagyon nagy munka vár a kormányra, a parlamentre és mindenkire, aki a forrásokért hadba fog szállni, mert ezek keményebb pénzek, és ugyanúgy, ahogyan Nagy Andor alelnök úr mondotta, ezek nem pártpénzek.
Tehát nagyon össze kell fognunk, hogy ez ügyben sikeres legyen az elnök úr a források lehívásában. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én megpróbálok nagyon rövid lenni, azért, mert az idő megy. Azt szeretném megkérdezni, hogy az apparátus, amely ezeket az ügyeket intézi, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen belül például van ilyen, hogy KEOP-főosztály? Ez már megalakult? (Dr. Persányi Miklós bólint.) Aztán a házon belül van a KVVM fejlesztési igazgatósága. Nem tudom, hogy az a száz legény vagy leányzó felállt már? Tehát ez a dolog hogyan áll?
Az anyagban az van, illetve a honlapon volt, hogy majd a rendeletek meg fognak jelenni. Hogyan állnak ezek a rendeletek?
Azt nem ismétlem el, hogy fenntarthatóság fejlődés energia-stratégia nélkül azért elég nehéz tervezni, ugyanis azt gondolom, hogy amikor eldönti a kormány, hogy milyen energiastratégiát követ, akkor ott kell meghatározni a prioritásokat, és egyik oldalról Nagy Andor alelnök úr célzott rá, hogy áldozni kell a megújulóra, illetve azt, hogy mennyit áldozunk és miből, azt valahogy azért azt gondolom, hogy egy stratégián belül kell meghatározni. Különösen azért, mert ezeknek a megújuló ügyeknek van fenntartási költsége. Tehát nem a beruházást finanszírozom csupán, hanem azt mondom, hogy akkor pedig, ha támogatok egy megújulót, akkor annak van finanszírozása, és nem hallottam arról, de nyilván van ilyen, mert konferencián hallottam, hogy elhangzott máshol, hogy támogatási rendszer változtatása készül egy. Tehát itt arra gondolok, hogy egy nagyon durva, pénzügyi alapú támogatást vezetett be a kormány vagy mondhatnám azt, hogy a parlament, hiszen törvényben van. Mindenki örült neki, de ez bizonyos technológiákat, a leggazdaságosabbakat meghúzza, a többit pedig szépen hátrahagyja. Gondolok itt arra, hogy a megújulóban van a nap és ez a bizonyos geotermia. Tehát magyarul: technológiai alapúvá kell a támogatást alakítani ahhoz, hogy ténylegesen legyen egy megújuló stratégia. Ez ügyben van-e valamiféle mozgás?
Elhangzott a KAT, a kedvezőtlen adottságú termőföldekkel kapcsolatos támogatás kapcsán egy 2010-es dátum. Én 2008-at tudtam, miniszter úr korábban 2008-at mondott. Akkor most kérdezném, hogy 2010 vagy 2008? Nem azért, mert a főosztályvezető úr nem miniszter, hanem melyik a hivatalos ez ügyben?
Jól gondolom-e azt, hogy ez az egész struktúra a pillanatnyi állás szerint nagy projektekben gondolkodik? Nem látom, elhangzott egyszer, hogy lehet pályázni, de nem tudom, hogy mire pályázik a kis és közepes vállalkozó. Tehát hol jelenik meg, hiszen majdnem minden lekötöttnek tűnik, és az arányok. Lehet, hogy késő, de nyilván mozog ez az egész, de ami a KEOP arányait illeti, én ott a megelőzés arányát nagyon alacsonynak gondolom, és azt is tudom, hiszen korábban ezzel foglalkoztam, hogy vannak ígérvényeink a csatorna-vízügyben, tehát gyakorlatilag a 74 százalékát az köti le, és a 9 százalék a hulladék, és így marad a 7 százalék az energiaszektorra.
Tehát ezek az arányok nyilván az uniós egyezséget determinálják, de hogy ebbe hol fér bele a középosztály, arra ha valaki tudna válaszolni.
Végezetül azt szeretném megköszönni én is, az alelnök urakkal összhangban, hogy ilyen magas szinten tájékoztattátok a bizottságot, és igényt fogunk erre tartani, mert legalábbis nekem a felkészülés sokat segített, mert úgy próbáltam jönni, hogy értem, most már tudom, hogy nem. De ahogyan haladunk előre, ez ismétlődni fog. Ennek gyakorlatilag nincsen semmiféle határozati igénye, hanem azt szerettük volna, hogy a képviselők legyenek képben és tudják ezt a tudományukat továbbvinni.
Tehát ha jól értettem, hogy nincsen több kérdés, akkor próbáljunk meg valamilyen formában válaszolni, és egymást közt beosztják az urak.
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Tisztelt Bizottság! Mindannyiunk számára egy ilyen új rendszert megtanulni bizony, súlyos feladat, de a tanulópénzt meg kell fizetni, és ez az ország egy ideje ezt fizetgeti, hiszen az uniós támogatások felhasználása nem egyik évről a másikra jutott erre a szintre, de vannak tapasztalataink. Azért áll előttünk még bőven tanulnivaló.
Ha visszaemlékszem, éppen négy esztendeje van, hogy ennek a bizottságnak a jogelődje vagy az előző bizottság engem meghallgatott, mint miniszterjelöltet, és jóllehet, én azért szőrmentén ebben a szakmában dolgoztam - és korábban is sok időt töltöttem ezzel -, amikor ezzel az uniós zsargonnal találkoztam, számomra is szinte kínai.
De az az igazság, hogy mindezt a nyelvezetet, mint pedig ezeket az eljárásrendeket a brüsszeli - ha úgy tetszik - pénzosztási technológia követeli meg. Aki nem akarja ezt megtanulni, nem kötelező neki megtanulni, de aki pedig szeretne pénzt kapni, az pedig szíveskedjen.
110
Tné 111-120. Persányi folyt.
Nagyjából így áll. De még valamire hadd térjek ki - és azt hiszem, hogy ez más szempontból is érdekes és a tájékoztatóban nem említettem -, hogy mikor 4-éve ezekkel a projektekkel is elkezdtem foglalkozni és az uniós finanszírozású környezeti fejlesztésekkel, akkor hadd mondjam, hogy meglehetősen kaotikus volt még a kép. Rengeteg olyan projekt haldoklott itt az országban, amelyeket korábban valamilyen fázisban benyújtottak Brüsszelben, aztán úgy tűnt, hogy nem akar ez összeállni; hol az egyik, hol a másik projekt akart összedőlni, de a végén azért a kép kitisztult. És itt nyugodtan jelenthetem, hogy a 2006-ig tartó időszak minden uniós forrását, bármely nagy kétely kötődött ehhez, azért az ország a környezeti területen sikerrel kötötte le és ezek a projektek mára már részben vagy megvalósultak, vagy lépésről lépésre haladnak előre a megvalósulás felé. És ugye itt is voltak aggályok, hogy például vajon idén sikerül-e minden erre az évre esetleg jutható forrást felhasználni, hogy van-e késedelem itt egyáltalán a procedúrában.
Nyugodtan mondhatom, hogy jó esélyünk van arra, hogy ahogy az ISPA meg a Kohéziós Alap meg a vonatkozó 2006-ig érvényes Strukturális Alap forrásokat az ország lekötötte, ugyanúgy ezeket az Új Magyarország fejlesztési tervben megjelenő forrásokat is jó remény van, hogy le fogjuk kötni. A feladat azért nagyságrendben is bonyolultabb meg a kiterjedtségében is bonyolultabb. Tehát több a pénz, tehát nagy a kétely, hogy vajon tényleg a hozzáértés megvan-e, az ezt kezelni képes apparátus összeállt-e, működik-e.
A tárca példáját tudom mondani. Létrejött az a fejlesztési igazgatóság, amelyik ezzel nálunk foglalkozik; itt ez mintegy 80 embernyi létszámot jelent, amely létszámot gyakorlatilag kigazdálkodtuk a tárca más feladatot végző állományából. Ez az, amelyik a közreműködő szervezete lesz a környezet és energia operatív programnak is, de nyilván foglalkoznak egyéb fejlesztési kérdésekkel is, és emellett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél is van ennek az operatív programnak egy egysége; az irányító hatóság szerepet ott látja el a mintegy 15-20 főre fejlesztendő létszám.
Tehát megvannak ezek a szervezeti hátterek. Nincsenek párhuzamosságok a döntési mechanizmusokban, ezt az uniós szabályok kizárják, végül minden programról az irányító hatóságnak kell döntenie. De hogy még bonyolultabb legyen a kép, a központi szervezetrendszerben nemcsak irányító hatóságnak, közreműködő szervezetnek kell lennie, hanem egyes nagy központi projekt esetében a kedvezményezetti szervezetet is életre kell hívnunk - az elnök úrral éppen erről folytattunk polémiát a plenáris ülésen hétfőn, hogy vajon ennek mi az igazán jó technológiája.
Tehát a szervezetrendszer összeállt és persze ma még tanuljuk ezt a nyelvezetet, ha nem is kínaiul kell megtanulnunk, de hát ezt a nyelvet, az egész pályázási technológiát, utána az elszámolási technikákat. Mert még egy veszélyről azért nem beszéltünk, hogy ha valaki az uniós szabályokat a végrehajtás folyamán sérti meg, lehet olyan következménye - az iskolapénz nagyon drága -, hogy vissza kell fizetni a támogatást, tehát ezek nagyon komoly ügyek, és ha úgy tetszik azért ez egy szakma, amit meg kell tanulni.
De itt elhangzott egy másik kérdés, hogy akkor most vajon késésben vagyunk-e vagy nem. Az új tagállamok többsége valamikor ősszel jut el oda, ahol Magyarország most van, tehát az operatív programjaiknak a véglegesítése nagyjából ekkor várható - ahogy mi a képet így látjuk. És azzal sincs semmi probléma, hogy az Európai Bizottság, amely nem függesztette fel a folyamatot soha, de beküldtünk neki egy anyagcsomagot, ő visszaküldte, hogy kérek szépen információt még erről, arról, amarról; például arról, hogy hogyan zajlott a társadalmi egyeztetés, hogyan zajlott a környezeti stratégiai vizsgálat, lezajlott-e. Megtörtént a kontroll, és amikor még csak KOP volt, majd később a KEOP-ról is, tehát két környezeti stratégiai környezeti vizsgálat is volt. És Németh miniszter úr majd beszámol arról, hogy tavaly ősszel bizony nagyon kiterjedt társadalmi egyeztetése volt az egész Új Magyarország fejlesztési tervnek, az interneten is elérhető volt az anyag és természetesen, ha a bizottság előbb citál bennünket ide, akkor boldogan beszélünk akkor is az akkori stádiumról, de hát most is ideje van ennek.
A nagy és kiemelt projekteknek a listája valójában folyamatosan változik, ahogy új meg új projektek véglegesednek, jutnak fel a listára; de van az 1067-es kormányhatározat, amely bizonyos 40 nagyprojektet már két évvel ezelőtt rögzített annak érdekében, hogy ezek minél előbb jussanak el a megvalósuláshoz, és 2007-ben lehetőleg minél több forrás elköltése megtörténhessen.
Ugye egy nagy kérdés ez is itt, hogy a pénzekkel hogy van, hogy akkor melyik szám az igazi jó szám: az euró vagy a forint. Nyilván a legutóbbi megállapodás, amelyet az NFÜ javasolt, az összes program esetében úgynevezett folyóárral számol. Ez a folyóár a 2006-os euró ár, amikor forintba fejezzük ki; tehát azoknak az áraknak a 2013-ig prognosztizált összege. Tehát ebbe az infláció is bele van számolva, hogy még bonyolultabb legyen a számítás, de nem azért, hogy itt most bárkit is becsapjunk, ahogy a Bányai képviselő úr itt felemlítette, (Nem mondtam.) hanem ez egy ilyen fejlesztési technika.
Vannak ügyek, amiket nagyon szívesen, de nem szeretnék most tényleg hosszú hosszú időt igénybe venni a részletek megválaszolására. Például az előkészítésre - mondta a Bányai úr -, hogy sok az, durván 50 milliárd forint - 53 -, a szakemberek úgy tartják, hogy ez kevés. Tehát itt meg lehetett indokolni, hogy pontosan mik az okai, de nem érdemes ebbe belemenni.
Ugyanígy az energetikai beruházások kérdése. Vajon a 20 százalék önrész az elegendő-e vagy nem. Minden tapasztalati adat azt mutatja, és hasonló projektek más uniós tagállamokban azt mutatják, hogy ez a támogatás-intenzitás képes megmozdítani a piaci érdeket, ugyanis itt megtérülő beruházásokról van szó, ahol a villanyszámla vagy a gázszámla hozza a hasznot, tehát megéri a befektetést.
Egyébként egy komoly változás, hogy a korábbi pályázási stádiumokhoz képest, az uniós új szabályok szerint, a projektek megtérülő részére nem nyerhető támogatás. Ez egy komoly dilemma.
Azért ezt az áthúzódó karaktert is hadd említsem meg. Szóval attól, hogy 2006 Szilveszter éjszakáján pezsgőt bontottunk, attól nem zárult le az addig Magyarország számára biztosított összes forrásnak az elköltése; sőt van olyan projekt, amelyet most ebben az évben indítunk el. Például: az Üröm-csókavári kármentesítés még a 2006-ig jelentkező uniós pénzekből lesz - Kohéziós Alap pénzből - megvalósítva egy olyan fejleménynek köszönhetően, hogy a budapesti központi szennyvíztisztító beruházásnak a közbeszerzésében kedvezőbb ajánlatokkal pénzt meg lehetett takarítani és azt a maradványpénzt tudtuk átirányítani erre a projektre, így aztán nem a 2007-től 2013-ig terjedő pénzekből kell kezdeni, a maradék nem vész el.
Tné 120.
PÉ 121 (Persányi)
Ha megengedik, azért néhány szót itt hadd szóljak az energiadologról, mert ezt többen is mondták, Nagy Andor képviselő úr, hogy a cölöpök vajon, le vannak-e eléggé verve.
Valójában, és említette az energiastratégia, a megújuló stratégia, a klímastratégia kérdéseit, jóllehet a klímastratégia az, amely felé az illetékesség szempontjából az első helyen felelős vagyok, úgy vélem, hogy azért a magyar klímastratégia fő csapásirányai anélkül is láthatók, hogy mondjuk a klímastratégiát az Országgyűlés elfogadta volna.
Tehát nem lesz benne olyan gyökeres, nagy meglepetés, hiszen azért nagyjából tudjuk, hogy mi a mozgástér.
Hogy az energia és a megújuló stratégia milyen mértékben mozog kényszerpályákon Magyarországon, azért ennek is eléggé komolyak a korlátai. Én nem rejtettem véka alá, hogy az én értékelésem és a GKM értékelése között például a megújuló energia dolgában van különbség, mert talán úgy fogalmaznám, hogy ők egy realista, mai tudás alapján, mérhető, közgazdaságilag alátámasztott elemzéssel állnak elő, én pedig, ha úgy tetszik, egy oktopesszimista prognózissal, amelyik azon alapul, hogy az ország 2020-ra bizony, 20 százalék megújulónál fog nagyjából tartani, mert olyan mértékben fog a külpiacokon az importenergia ára emelkedni, hogy rá fogunk erre kényszerülni. Az övék egy közgazdaságtudományi, az enyém pedig egy politikatudományi elemzésen alapul, én ehhez értek.
Nem tudom, hogy a két megközelítésből végül is majd kinek lesz igaza.
Persze, ha megújulóról beszélünk, és itt szóba kerültek ügyek, annak ellenére, hogy nincs pontosan címkézve, hogy végül is milyen energiafajtákra lehet koncentrálni, de azért 500 milliárd forintnyi beruházás azért elég komolyságú, fontos azon is gondolkodni, hogy a támogatási rendszer milyen, mert ezeket a megújuló energiákat és az energiahatékonyságot is két oldalról is meg lehet közelíteni: lehet őket tolni és lehet őket húzni. A "húzni" oldal az, amikor mondjuk az energiaárakban érvényesítek egy támogatást, és lehet tolni, amikor a fejlesztésoldalon érvényesítek támogatást. A magyar megújuló stratégia vagy az eddigi stratégiai lépések ezen a húzóerőn alapultak, egy országgyűlési határozat is született, talán még a stratégiát is megelőzően arról, hogy milyen ez a támogatási rendszer. Ez már kétéves tapasztalattal van mögöttünk, és tudjuk azt, hogy melyek azok az anomáliák, amelyek ebből származnak. Biztos vagyok benne, hogy ezt a támogatási rendszert is meg kell igazítani sokféle oldalról, tehát karban kell tartani, rendbe kell tenni. Tehát ez egy előttünk lévő kormányzati feladat, ami szerintem meg fog történni ebben az esztendőben.
Az, hogy Magyarországon mi a megfelelő megújuló energia, ez lehetőség, erről hosszú-hosszú vitát lehet folytatni. Az én véleményem az, hogy itt a biomassza mellett a naphő és a földhő-hasznosítás az a két terület, amivel az országnak igazán komoly lehetőségei vannak, és egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, hogy ez nem egyszerűen csak környezeti kérdés, hanem egyidejűleg ez egy gazdasági, versenyképességi, ha úgy tetszik, ez egy nemzetbiztonsági kérdés is, hogy kellő gyorsasággal haladjunk ezen a területen.
Emlékszem arra, amikor a plenáris ülésen az egyik képviselő úr azt mondta, hogy szerinte 1000 milliárd forintot is kellene erre a területre fordítani, talán épp Bányai úr volt, amivel elvben egyetértek, csak tessék megmutatni, hogy melyik az a hiányzó 900 milliárd, és melyik programból tetszene elvenni ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, hogy a szociális, az egészségügyi, az oktatási fejlesztésből-e, vagy pedig a környezeti derogációból, mert én azokból egy petákot se tudok engedni, mert a KEOP-ban itt minden fillérre szükség van, nem beszélve az árvízvédekezésről, stb.
Az egyéb ügyek között felvetődött a belvízelvezetés, mint egy fontos cél. Valóban ehhez korszakos módon kell hozzányúlni, és ez egy jó dolog, hogy a vidékfejlesztési stratégiában és a regionális operatív programokban is van erre forrás. De még fontosabb az, hogy egy belvízreformot hajtsunk végre az országban. Ennek a körvonalait kidolgoztuk, és nagyon remélem, hogy ezt valóban végig tudjuk ebben a kormányzati ciklusban vinni. Ami nyilván arról szól, hogy a társadalmi ésszerűségnek kell itt meghatározónak lenni, amikor a belvíz problematikájához nyúlunk, mert ma sajnos, ez nem így van. De itt rengeteg összefüggő szál van a településfejlesztés általános kérdéseihez, az agrárgazdálkodás hatékonyságához, és így tovább.
Ha már az agrárgazdálkodásnál tartunk, itt a megújuló kapcsán a bio üzemanyag-termelés költség-haszon elemzése is asztalra került egy kicsit. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet pusztán gazdasági kategóriákkal értékelni, sőt még gazdasági és környezetiekkel sem. Itt rengeteg a társadalmi vonatkozás a foglalkoztatottsághoz, a vidék népességmegtartó képességéhez kötődő ügy, és ebben a komplexitásban kell azt nézni, hogy lehet, hogy egy adott megújuló energiaféleség közgazdaságilag nem fog egy nagyon pozitív mérleget hozni, hanem csak éppen hajszállal van a gazdaságosság értékhatárán, de ha ezzel sikerül megtartani a vidéken élő embereket és kenyeret adni nekik, akkor már megérte.
Az egyéb ügyek között a hulladéklerakók és a hulladékégetések, hasonló kérdések dolgában bizony, közel vannak ezek a derogációs határidők. 2009 az az időpont, amikor valamennyi, uniós szabványnak nem megfelelő hulladéklerakót be kell zárni. De olyan határidő nincs, és ezt is nyugodtan mondhatjuk, hogy azt a célt nem lehet felvállalni, hogy ezt a körülbelül 1500 bezárt hulladéklerakót maradéktalanul 2013-ig rekultiválni lehet. A program ezt nem tudja kitűzni, mert ennyi forrás nem áll rendelkezésre.
Ahol valóban nagy a környezeti kockázat, ott ezeket el kell végezni, ezeket kell a sor elejére tenni, a többieknél pedig azt kell mondani, hogy lesz még 2014 és 2020 között egy következő fejlesztési, finanszírozási időszak, akkor ezek elvégezhetők.
Nyilván ugyanez a célkitűzés és realizmus kell hogy uralkodjon, amikor a szennyvízprogramban is gondolkodunk. Tehát nem vállalhatjuk azt fel, hogy minden település szennyvízgondját képesek leszünk megoldani ez alatt a hét év alatt. Ha a KEOP-ban mondjuk nem ennyi forrás lenne, hanem háromszor ennyi, akkor azt mondanám, hogy a célkitűzés reális, de ez a cél sajnos, nem reális, ennyi forrás pedig nem áll rendelkezésre.
Végül egy érdekes utolsó kérdése az elnök úrnak, hogy az energiába a középosztály hol fér bele.
ELNÖK: Nem az energiába, a programba, általában a programba.
DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter: Úgy vélem, hogy az egészbe nagyon intenzíven, és örültem, amikor megemlítette talán Nagy képviselő úr a környezetvédelmi ipar és szolgáltatások kérdését. Ugyanis ez a program ezt a szektorát a magyar gazdaságnak nagyon erősen fel fogja fejleszteni olyan módon, hogy a magyar gazdaság egyik húzóágazatává tud válni a környezetipar, hiszen ezek a fejlesztések egyrészt megkövetelik azokat az építő kapacitásokat és szakmai kapacitásokat, amelyek azért már részben Magyarországon itt vannak. De a másik oldalról olyan kapacitásokat teremtenek, amelyek utána a környező térségekben is exportképes módon tudnak majd fellépni.
130
Tné 131-140. Persányi folyt.
Hogy egyetlen példát mondjak. Az Európai Közösség tagországaiban, sőt ez csak a régi tagországok, tehát az EU 15-ökben, összesen 3,5 millió ember dolgozik környezeti iparban és szolgáltatásokban; ez azt jelenti, hogy egy magyarországi népességet tart el ez a szektor. Ennek a hatalmas volumenű foglalkoztatott állománynak a zöme persze Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában van - a nagy létszámú tagországokban - és Magyarországon viszonylag csekély még a szerepe. De hadd mondjam, hogy a növekedési üteme ennek a szektornak Magyarországon is az utóbbi 3-4 esztendőben évenként duplájával haladta meg a gazdaság általános növekedési ütemét. És én úgy vélem, hogy ez egy nagyon jó jel, amely az országban a környezeti kérdéseket nem egyszerűen úgy veti fel, hogy ez valamilyen kínos dolog, amire sok-sok pénzt kell elköltenünk, hanem úgyis, hogy ez a gazdaság élénkítését, a versenyképességet és a foglalkoztatást is szolgálja. És valahol itt érjük el azt a célt, amit egyébként, amikor csak a szép tiszta levegőre és az egészséges emberekre emlékeztetünk, sokszor nem tudunk elérni - amikor a gazdasági érdek is megjelenik, ez kulcsfontosságú.
Köszönöm szépen a tisztelt bizottságnak, hogy a mai napon is ilyen kellemesen működtek együtt velem és igyekeztem megszolgálni, ha nem is teljes rövidséggel, de részletességgel, és ha meg tetszenek engedni, én egy következő programra továbbmennék, de Németh miniszter úr és a főosztályvezető úr, Nemes Csaba főosztályvezető úr az én minisztériumomból esetleg, ha kell még rendelkezésre áll. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ezt a kitartást köszönjük szépen.
Dr. Németh Imre államtitkár (MeH) reflexiója az elhangzottakra
DR. NÉMETH IMRE államtitkár (Miniszterelnöki Hivatal): Tisztelt Bizottság! Ha megengedik, akkor én igyekszem tömören fogalmazva folytatni a válaszadást.
Nagy Andor nincs itt, akkor Farkas Sándor felvetésével kezdeném. A geotermális energia hasznosítása benne van a stratégiai tervben, az operatív programban. Természetesen, hogy a megújuló energiák vagy energiaforrások, és energiahordozók hasznosítása tekintetében melyik kerül előtérbe, azt nagymértékben gazdaságossági szempontok is meghatározzák. Megítélésem szerint Magyarországon a biomassza mellett a geotermális energia, amely potenciálisan legnagyobb mértékben rendelkezésre áll és kiaknázható. Azok a jogszabályi feltételek, környezetvédelmi előírások, amelyek jelenleg vannak, bizonyos térségekben bizony nagyon nehézzé teszik a fejlesztéseket és a későbbi felhasználást; úgy gondolom, hogy ezek sem kőbevésett dolgok, tehát felül lehet vizsgálni, az európai normákat be lehet tartani. Örömmel tapasztalom, hogy vannak már Magyarországon olyan települések, ahol az összes közintézményt geotermális energiával fűtik és gépészeti beruházási szempontból is egy nagyon racionális beruházásnak tartom, nem beszélve a mezőgazdasági hasznosításról; meggyőződésem szerint ezen a területen lesznek pályázatok és lesz előrelépés.
Fetser János képviselő úr a technológiai korszerűsítési pályázatokkal kapcsolatban fejtette ki, hogy az elmaradott térségekben 50 százalék támogatás nélkül nem tudják megcsinálni ezeket a támogatásokat. Azt kell elmondani, hogy természetesen vannak bizonyos célok, amelynek érdekében normatívák vannak kialakítva. Ugye a lisszaboni kritériumokról szó esett, nyilvánvaló az Európai Unió is elvárja, a bizottság elvárja, hogy Magyarország versenyképes és hatékony gazdaságot építsen. Ilyen tekintetben vannak olyan pályázati célok, amelyek kifejezetten az exportra termelő, a munkahelyet létesíteni tudó, hatékony, versenyképes termelőket akarják továbbsegíteni annak érdekében, hogy továbbbővítsék a lehetőségeiket és lesznek olyan zászlóshajó programok, amelyek kifejezetten azt a horizontális célt fogják megvalósítani, hogy felzárkóztassanak régiókat; és ez a felzárkóztatás természetesen abból áll, hogy az adott elmaradott régióban sokkal kedvezőbb feltételekkel lehessen munkahelyet létesíteni és ott megmaradni.
Ilyen például a legelmaradottabb kistérségek fejlesztésére félretett 120 milliárd forint, amely azt jelenti, hogy egy-egy kistérség vonatkozásában, ha ott megfelelő programokat tudnak összeállítani, 4-5 milliárd forint felhasználható e tekintetben. De senki nem garantálja azt, hogy azok a kistérségek, amelyek objektív alapon ki lesznek választva ilyen tekintetben, hogy a pénzfelhasználásra jogosultak, hogy el is nyerik a pályázatot, hisz köztük is össze lesz mérve, hogy ki tud olyan programot felállítani; és például itt a megújuló energia, biomassza hasznosítás egy mezőgazdaságban, térségben egy kézzelfogható lehetőség. Ezért rendkívül nehéz azt meghatározni, hogy igazából erre a célra mennyi forrás jut. Tehát ugye vannak technológiai korszerűsítések és vannak más célú gazdasági felzárkóztató és fejlesztési programok.
De szeretném elmondani azt, hogy a legutóbbi konzultációnkon már áttekintettük a mikrovállalkozások technológiai fejlesztésével kapcsolatos anomáliákat és nyilvánvaló igyekszünk olyan feltételeket megteremteni - akár határidő hosszabbítás vagy később esetleg a feltételek átgondolása tekintetében -, ami a magyar valósághoz és igényekhez tudja ezt a pénzt rendelni. Na most, ezek még előzetesen pályázatok: 30 milliárd ez viszonylag kevés pénz a többihez képest; nagyon jól be lehet mérni ilyen tekintetben az igényeket és meggyőződésem, hogy a szükséges korrekciót el is lehet végezni.
Józsa István említette az európai uniós kötelezettségeket és ennek tükrében itt nagyon sokszor előjött több képviselő úr részéről is az energetikai forrás, az energetikai fejlesztésekbe való forrástevés. Igen, én magam is azt mondom, hogy ez a forrás ilyen értelemben, hogy ha megnézzük, ez kevés ahhoz a feladathoz, amit az Európai Tanács is kijelölt ilyen vonatkozásban; de ugye mi már ezt a vitát lefolytattuk a tervezési bizottságokban, meg máshol is. Nálam senki jobban nem képviselte a megújuló energiafejlesztéseket - ezt azt hiszem, a kollégák el tudják mondani -, de be kell látni azt, ha feltesszük azt a kérdést, hogy még 100 milliárd forint kellene és racionálisan elkölthető, hogy akkor melyik elkerülő útról mondjunk le, melyik településen az egészséges ivóvíz biztosításáról vagy melyik agglomerációs település szennyvízrendszerének a kialakításáról. Sajnos ilyen párosításban jönnek elő ezek a problémák, és e vonatkozásban azt hiszem, hogy jobban ki kell használnunk azt a lehetőséget, amelyről miniszter úr beszélt, hogy felhasználói oldalon is feltételeket lehet teremteni a megújuló energiák felhasználásának, mint ahogy teremtett is a kormány a KÁP kassza létrehozásával, a zöld áramár megteremtésével. És meggyőződésem, hogy a villamos energia törvény felülvizsgálata és a jövedéki adó módosításokon keresztül tovább fog folytatódni ez az ügy és Magyarország több területen bizony nagyon jelentősen meg fogja közelíteni a 20 százalékot, vagy meg is fogja haladni.
Nagy Andor képviselő úr is visszajött, az ő felvetése: többször előjött már, hogy a bizottság felfüggesztette az eljárást; attól függ, hogy milyen értelemben nézzük; nyilvánvaló az egyeztetés, a tárgyalások, az értelmezés vonatkozásában semmiféle felfüggesztés nincs. Olyan tekintetben, hogy az európai uniós jogszabályok előírják a bizottság részére, hogy egy benyújtott és befogadott programot négy hónapon belül el kell bírálni - most ugye 27 ország csatlakozott -, ezt a bizottság belátta, hogy ő négy hónapon belül ezeket nem tudja kezelni. Tehát most, ha feltesz egy kérdést egy benyújtott programhoz, akkor megnyomja a sakkórát, és azt mondja, hogy a ti órátok ketyeg, amíg nem válaszoltok; és amikor válaszoltatok, onnan újra az én négy hónapom ketyeg előre és így valószínű, hogy egyes országoknak már júniusra lesz elfogadott operatív programja, egyeseknek meg lehet, hogy csak októberre lesz.
Ezért nagyon fontos, hogy a stratégiai programot és a referenciakeretet rögzítsük, mert mindaddig, amíg egy országnak ez nincs jóváhagyva, addig a különféle bizottságok nem fognak foglalkozni az operatív programmal komolyan olyan értelemben, hogy azt lezárják, mert azt mondják, hátha változik a keret, és a prioritás tengelye közt egyébként is átrendezést kell végrehajtani.
Tehát én azt mondom, hogy Magyarország egészen biztos, hogy az első 10-ben végzi ezt a jóváhagyási folyamatot a 27-ből, amely úgy gondolom, hogy nem egy rossz teljesítmény, de természetesen szeretnénk minél előbb ezt elvégezni.
Tné 140.
PÉ 141 (Németh Imre)
Az pedig, hogy az európai uniós szakemberek és a magyarok között érdekkülönbség van, ezt teljesen természetesnek tartom. Ők más országból jöttek, más prioritásokat tartanak fontosnak. Itt szerintem kőkeményen kell tárgyalni a nemzeti érdekek érvényesítése tekintetében.
A nagy és a kiemelt projektek ügyében úgy gondolom, megnyugtató választ tudok adni, hiszen nyilvánvalóan ezek a projektek nagyon komoly előkészítést igényelnek, és sok esetben - mint ahogy miniszter úr is említette - generálni kell, hogy az adott önkormányzati társulások működőképesen vigyék előre a folyamatot, tehát a projekttervezés jusson el egy olyan fázisba hogy egyáltalán be lehessen nyújtani és dönteni lehessen róla. Itt rendkívül differenciált a helyzet.
Ezért a kormány már korábban jóváhagyott a támogatás-előkészítési alapból bizonyos társadalmi, infrastrukturális feladatok előkészítését, és ez folyamatosan fog történni. Tehát ez az indikatív lista folyamatosan változik, de önök az akciótervekben nevesítve fognak találkozni azokkal a programokkal, amelyek az előzetes jóváhagyást megkapták, és szeretnénk, ha ebben a kétéves gördülésű tervidőszakban már a megvalósítás is megkezdődjön.
Nyilván azt követően, kormányjóváhagyással ez a lista mindig bővülni fog aszerint, hogy melyik projekt éri el azt a szintet, hogy jóvá lehessen hagyni, hiszen a fejlesztési ügynökségnek, az irányító hatóságnak is az az érdeke, hogy minél előbb tudják a projektgazdák, hogy ki nyerte el a támogatást és a pénzfelhasználás minél előbb megkezdődhessék.
A 16,7 százalék félreértés nyilvánvalóan, örülnék, ha a KEOP-ból ennyit tudnánk energiára fordítani. Ez az egész Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a KEOP-ra jutó részt jelenti. Tehát itt ment a vita, hogy most 6 ezer milliárd, 7 ezer milliárd vagy 8 ezer milliárd, úgy gondolom, hogy mindegyiknek megvan az alapja, tudjuk, hogy hogyan értelmezzük. Ha ugyanis a 6 ezer milliárd forintot nézem, akkor nemzeti társfinanszírozás nélkül a strukturális és kohéziós alapok megközelítően annyiak. Ha a 7 ezer milliárdot nézem, akkor hozzá van téve a nemzeti társfinanszírozás, a 8 ezer milliárdnál pedig az EMVA-pénz is hozzá van téve. De hogy bonyolítsam a dolgot, még 2 ezer milliárd forint van a garancia-kifizetéseken is az agrárfejlesztések tekintetében. Tehát az, hogy most milyen árfolyamon számolunk, ez egy másik kérdés.
A programozással kapcsolatos késést Orosz Sándor vetette fel. Úgy gondolom, hogy értelmezési problémák természetesen vannak, és késedelmek is. Most gondolja el a bizottság, hogy a kohéziós alapok felhasználására vonatkozó új jogszabályi feltételeket Brüsszelben 2006 novemberében hagyták jóvá. Már Magyarországon régen folyt a társadalmi vita a második stratégiai programról, amikor vártuk, hogy most milyen feltételeken kell változtatni és hogyan kell átírni a programot, mert a lisszaboni kritériumokat próbálták a kohéziós alapok esetében is érvényesíteni, és ennek érvényt szereztek egy jogszabály-módosítással.
Tehát tulajdonképpen senkitől el sem fogadták volna a stratégiai programjának a benyújtását azelőtt, míg a jogszabályi alapok nem tisztázódtak, és ilyen típusú változások azóta is vannak.
A pályázatok megjelenésével kapcsolatban és a társadalmi vitával, a partnerséggel kapcsolatban. Bevallom őszintén, mindenki a maga lovát dicséri ilyen értelemben, de Magyarországon még ennyire nyílt támogatás-előkészítéssel senki nem találkozhatott. Hiszen most is, hogy ne visszafelé tekintsek, bár nagyon örülök annak a több száz kompetens szakmai véleménynek, amely interneten vagy különböző fórumokon előjött problémákra nagyon jó javaslatokat tett, és ezekre az ügynökség válaszokat is adott, most például az elkövetkezendő két ülésen az akciótervek előzetes változatai fognak megjelenni és zászlóshajó-projektek. Ezt követően felkerül az internetre az összes akcióterv tervszinten, mindenki megnézheti, Nagy Andor is megnézheti az ügynökség honlapján, aki erre kíváncsi, körülbelül 5-600 oldalt kell neki átnézni, és ezzel kapcsolatban nagyon szívesen várjuk a véleményeket.
Amikor az operatív programot elfogadta a bizottság, akkorra kell nekünk lényegében ezeket a bejött véleményeket összegezni, módosítani az akcióterveket és bevinni kormányülés elé, hiszen a kormány fogja jóváhagyni az akciótervek végleges változatát, benne nevesítve a kiemelt és a nagy projektekkel.
Az idei esztendőben az ügynökség a pályázati felhívásokat is, tehát a rendeleteket is előzetesen feltette a honlapra, a kis- és középvállalkozások tekintetében is ez van, az FVM honlapján is megtalálhatók azok a rendeletek, amelyekről Forgács úr beszélt. Tehát még a rendeletekhez is fogadnak be véleményeket, és olyan vélemények is jöttek be, amelyeket igen, meg kellett fontolni, és annak alapján változásokat kellett eszközölni, mert a gazdaság szereplői arról az oldalról bizonyos dolgokat sokkal jobban és mélyebben látnak. Tehát úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül korrekt eljárás ilyen vonatkozásban, és mindenkinek megvan a hozzászólás lehetősége, akár országgyűlési képviselő, akár egy szakmai érdekképviselet tagja, vagy egy civil állampolgár, és ez szerintem így van rendjén.
Azt szeretnénk, hogy az informatikai rendszer úgy alakuljon át, hogy egy pályázó nyomon is tudja követni, hogy hol tart a pályázatának elbírálása, anélkül, hogy fel kellene hívnia a közreműködő szervezetet, hogy ott valamilyen információt lehessen kapni. A bírálóbizottságokban mindenhol a szakmai szervezetek, civil szervezetek delegáltjai ott fognak ülni, tehát nyilvánvalóan ez egy tiszta eljárásrend lesz.
A kis- és középvállalkozások tekintetében - mint ahogy az elnök úr a középosztály vonatkozásában megemlítette a hiátusát - úgy látom, hogy nagyon sok lehetőségük van. Szinte minden ilyen gazdaságfejlesztési pályázat esetében a kis- és középvállalkozásokra van a feltételrendszer kialakítva. Meg vagyok róla győződve, hogy azok a limitek, amelyek bent vannak különböző pályázatokban, akár az EMVA-ban, akár máshol, hogy bizonyos nagyságrend fölött már döntse el a piac és a hatékonyság, hogy az adott beruházás megvalósuljon-e. Nyilvánvalóan a kis- és középvállalkozások esetén épp a munkahelyteremtés, a vidéki foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében vannak támogatási kategóriák, és nem mindenhol azonos, a megújuló energiák esetében sem akarjuk, hogy azonos legyen. Itt Forgács úr említette, hogy a trágyakezeléshez kapcsolódó, akár biogázüzem létesítése egy nagyon magas támogatási rátával van, mert anélkül nem csinálnák meg. Ez egy csomó meg nem térülő beruházás. Ennek egy óriási előnye van: élhető környezetünk, a fenntarthatóság követelményének a teljesítése és a befektetés ennek érdekében történik.
Számtalan olyan dolog van, amit nem lehet gazdaságilag, profit és más vonatkozásában kimutatni, hanem társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosságát együtt kell értékelni. Úgy gondolom, hogy amikor például a svédek eldöntötték, hogy Stockholmban a tömegközlekedésben átállnak a bioetanolra, akkor sem csak azt nézték, hogy ez most mennyivel lesz olcsóbb, mint a benzin, hanem az az értékük, amit most ki tudnak mutatni, hogy a károsanyag-emisszió 50 százalékkal csökkent Stockholmban, és nagyon szívesen vennénk, ha Budapesten is hasonlóképpen tudnánk közlekedni és nem kellene megfulladnunk.
Tehát azt hiszem, hogy ezt a komplex szemléletet kell érvényesíteni a Nemzeti Fejlesztési Tervben, és kérem a képviselő urakat is, hogy segítsenek ebben a véleményükkel, a hozzászólásukkal, jóindulatú kritikájukkal, hogy ez így történjen. Köszönöm a lehetőséget.
DR. FORGÁCS BARNABÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Akkor csak nagyon röviden, fél mondattal és a gyakorlatiasságot szem előtt tartva: Nagy Andor alelnök úr: a megújuló energia innovációs folyamatairól nem szabad, hogy lemaradjunk. Úgy gondolom, hogy a tárca ennél többet nem tud tenni a megújuló energia tekintetében, ugyanúgy, ahogy a miniszter úr is említette, hogy április 23-án a legelső intézkedésünk az, amely az állattartó telepekhez tartozik, azon belül is a legelső célterület, amely a trágyaelhelyezés, kezelés, feldolgozás, amelyen belül a teljes biogázüzem megvalósítására van lehetőség, 75 százalékos támogatási intenzitással és akár másfélmilliárd forintos beruházási összeggel.
Farkas Sándor úr felvetette a geotermális energia hiányát az Új Magyarország Fejlesztési Programban. Menet közben hallottuk, hogy már abból sem hiányzik, de hogy még konkrétabb információval szolgáljak: az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül a mezőgazdasági üzemek tekintetében infrastruktúra-fejlesztésre van lehetőség, a geotermális energia felhasználásával biztosítani a telep saját energiaellátását, amely 2007 októberében induló intézkedésünk, amelynek most van folyamatban az egyeztetése, illetve a jogszabálytervezet összeállítása.
150
Tné 151-160. Forgács folyt.
Nem akarok előreszaladni elnök úr feltett kérdésére, de a jogszabálytervezetek folyamatosan az FVM honlapján, mind pedig a program saját honlapján megtalálhatóak és úgy gondolom, hogy az NFÜ, illetve a FIT, a Bajnai úr-féle program mellett az Új Magyarország vidékfejlesztési program is nem látszat és kirakat-egyeztetést készít azzal együtt, hogy rengeteg szakértőt bevonunk. Mint például az infrastruktúrafejlesztésbe a Vízi Társulatok Országos Szövetségét, tehát a szakmát, az érdekképviseleteket is bevonjuk, mert nem gondoljuk, hogy mindent mi tudunk, azzal együtt, hogy igyekszünk, de nem mi vagyunk a legokosabb emberek. Tehát a szakmát abszolút beállítjuk és ha menet közben - így lett a metodika kitalálva - a jogszabálytervezet felkerül a honlapra és bármi van egyeztetés, akár az egyeztetés fázisában, akár már amikor ez lezárul, de a jogszabálytervezet fent van a honlapon és menet közben olyan javaslat érkezik, ami támogatást nyer a szakma részéről és a minisztérium részéről, akkor minden további nélkül az beépítésre kerül a konkrét feltételrendszerbe.
A belvízrendezés problémaköre mezőgazdasági terület esetében ugyancsak az infrastruktúrafejlesztésen belül támogatandó terület, most van folyamatban a KvVM, a Vízügyi Igazgatóság, a VIZIG társulatok, a Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal egyeztetése során, hogy melyek azok a területek a legérzékenyebb területek, amelyekre oda tudjuk adni a támogatást, hiszen körülbelül 20 milliárd forint az a nagyságrend, ami rendelkezésre áll, ezen területek belvízrendezésére vonatkozóan.
Orosz Sándor úr felvetette a kommunikáció érdekében a következetes és konzisztens euróban történő támogatás kifejezést, ezt rögzítettem köszönettel, ennek megfelelően fogunk eljárni, illetve a notifikálás merült még fel. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program intézkedéseinek a megnyitására nincs hatással a notifikálás, tehát elindítunk mindent akkor, amikor a jogszabály, illetve már egy közreműködő szervezetünk van: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felkészül arra, hogy elindítható legyen az adott intézkedés.
Bányai úr a nemzeti vidékfejlesztési tervet említette: az 2004-'06. vonatkozásában volt releváns, 2007-től új Magyarország vidékfejlesztési program van, csakhogy teljesen korrektek legyünk. A paraszt fogalmat, úgy gondolom, hogy abból kifolyólag, hogy volt lehetőségem, gyerekkorom óta gyakorlati mezőgazdaságban, lehet mondani a barázdában felnőni, úgyhogy bízom benne, hogy senkit nem bántok meg, ha én a paraszt kifejezést használtam, de természetesen ezt akár valaki félre is értheti, és ennek megfelelően fogok erre figyelni.
A SAPARD-dal kapcsolatban a téves információt mindenképpen megerősítsem, hiszen az eredeti program - bízom benne hiteles forrásként -, mint aki a SAPARD irányító hatóság feladatait is ellátja, az Előcsatlakozási Alapból eredetileg 54,3 milliárd forint az, ami rendelkezésre áll. De abból kifolyólag, hogy féltették, hogy a gazdálkodók nem fogják tudni biztosítani az adminisztratív terheket, erre válaszul 8407 pályázat érkezett a mintegy 240 milliárd forintos támogatási igénnyel.
Tehát annak érdekében, hogy ne kelljen minden támogatási igényt elutasítani az eredetileg rendelkezésre álló forráson túl, ezért 5,4 milliárd forintot még a nemzeti vidékfejlesztési terven belül is átcsoportosítottunk a SAPARD keretre. Illetve annak érdekében, hogy még további kötelezettségvállalásokat is tudjunk tenni - miniszter úr súgja a fülembe, amit ugyancsak akartam mondani -, a 10 százalék terhére többletkötelezettség vállalást tett a magyar kormány annak érdekében, hogy ha menet közben forrás felmerül, illetve a forrás felszabadulása szabálytalanságból, illetve a jogosulatlanul igénybe vett támogatás kiutalását követően forrás szabadul fel, akkor nehogy az eredetileg rendelkezésre álló forrás ne kerüljön teljes egészében kimerítésre. És jelen pillanatban túl vagyunk 59 milliárd forint kifizetésén, tehát az eredetileg rendelkezésre álló keretet messze túlhaladtuk és már csak a nemzeti pénznek - amúgy olyan 65 milliárd volt, amit vállaltunk, de jelen pillanatban 62,3 milliárd az, ami hatályos szerződés - a kifizetése van hátra.
Katona Kálmán elnök úr két felvetése: az egyik a KAC lehatárolás. Legyek tárgyilagos, a 1257/'99-es jogszabály 2010-ig érvényes, viszont ismerve miniszter úr érdekérvényesítő képességét, ez akár 2008 is lehet - ez az egyik.
ELNÖK: Ügyes, akár államtitkár is lehet magából.
DR. FORGÁCS BARNABÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó államtitkárom van. (Derültség.) És a jogszabályokat tekintve pedig 13 jogszabály az, ami feltöltésre került és abból 5 jogszabály már az aláírást is megszerezte - mind a szakállamtitkár, államtitkár és miniszter úr által is - pontosan abból kifolyólag, hogy április 23-án indul a legkorábbi intézkedésünk: az állattartó telep. És a korábbihoz képest itt nem pályázati felhívások lesznek, hanem úgy, ahogy elnök úr is említette, jogszabályok lesznek, tehát az intézkedés feltételrendszerét rögzítő jogszabályok és az általános végrehajtási szabályokat is rögzíti egy jogszabály és így az 5 jogszabály az, ami aláírásra kerül; de folyamatosan, ahogy megyünk előre az időben és a szakmai konszenzust is élvezik ezek a jogszabályok, akkor kerülnek feltöltésre a honlapra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a részletes tájékoztatást. Köszönjük szépen, hogy ennyi időt fordítottak ránk és azt tudjuk ígérni, hogy erre még sort kerítünk bizonyos időközönként, nekem nagyon jót tett, úgyhogy köszönjük szépen.
A bizottság, mielőtt felugrik, azt szeretném mondani, hogy kiosztottuk Eörsi Mátyásnak egy levelét.
A másik, hogy a lobbi-társaságtól volt egy megkeresése a bizottságnak, ennek az anyaga a titkárságon megtekinthető, ez egy kötelezettség, bejelentkezett egy lobbizó - ezt így kell mondani.
A harmadik pedig az, hogy voltam a Műszaki Egyetemen és az egyetem környezetvédelmi szakemberképzésében résztvevőkkel találkoztam, ennek majd lesz folytatása, ott van egy anyag; és május 24-én, csütörtökön a bizottság elnöke, alelnökei és az SZDSZ részéről egy delegált, tehát az volt a kérés, hogy minden párttól egy találkozik Bécsben a környezetvédelmi bizottság az osztrák környezetvédelmi bizottság hasonló összetételű tagjaival a Rába és Szentgotthárd térségével kapcsolatos problémák ügyében.
És az utolsó - most már lehet rugózni - a következő ülés, tekintettel arra, hogy a kormány nagyon rövid időt adott az ÁSZ elnök úr meghallgatására, ő pedig a hétfőn 10 órát tudta nekünk biztosítani, megpróbáljuk 9,30-ra hozni őt - van még egy napirend -, tehát hétfőn 9-kor kellene bizottsági ülést tartanunk. Fél órát az ÁSZ elnöknek mindenképpen biztosítanánk, csak szeretném előbbre hívni egy kicsit. Akkor nem, ha 9-kor össze tudunk ülni, akkor szerintem másfél óra alatt be tudjuk ezt fejezni és köszönöm szépen a bizottság tagjainak az érdeklődést.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 40 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Pavlánszky Éva és Turkovics Istvánné