KÖRB-13/2007.
(KÖRB-30/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. május 9-én, szerdán, 13.00 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:
Határozatképesség megállapítása
A módosító javaslatok megvitatása
Képviselői kérdések, megjegyzések
Vári Péter ismételt válaszadása
Napirendi javaslat:
Elnököl: Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Katona Kálmán (MDF) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Dr. Kis Péter László (MSZP) Szabó Imrének (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Nemes Csaba (KVVM)
Vári Péter (Miniszterelnöki Hivatal)
Zahar Balázs (Miniszterelnöki Hivatal)
Dr. Bozzay Erika főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Pénzes Zsuzsanna főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Varga Katalin vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hasznos Erika fogalmazó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Pósta Zoltán főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Bálint István vezető főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Selymes Péter tanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Marton Tamás osztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 6 perc)
DR. NAGY ANDOR (KDNP), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelettel köszöntöm a bizottság megjelent tagjait és kedves vendégeinket, valamint a tárca képviselőit. Katona Kálmán elnök úr távollétében én fogom a mai ülést levezetni a bizottság engedelmével, és a hagyományokhoz híven egy feszes és gyors ülésvezetésre készülök. Ha minden jól megy, akkor igyekszem a bizottsági ülést egy óra alatt lezárni.
Határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy a bizottság határozatképes.
Azt szeretném kérdezni a bizottság jelen lévő tagjaitól, hogy a megkapott napirendekkel egyetértenek-e. Aki egyetért, az tegye fel a kezét! (Szavazás.)
Köszönöm szépen. Ez egyhangú, és ezzel a napirendi pontokat elfogadtuk.
Sort kerítünk az első napirendi pontunkra, ez az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényjavaslat; itt módosító javaslatokat fogunk tárgyalni. Kettő módosító javaslat érkezett tudomásom szerint, és ezekről fogunk dönteni. Üdvözlöm a tárca megjelent képviselőit, és azt szeretném kérni önöktől, hogy a két módosító javaslatról mondják el a tárca álláspontját, egyben kérjük, hogy mutatkozzanak is be.
A módosító javaslatok megvitatása
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nemes Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezetfejlesztési főosztályának vezetője vagyok.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az első módosító javaslat, legalábbis az, ami az én papíromon van, az az ön módosító javaslata. Nagyon egyszerű a módosító javaslat, de sajnos nincsen még róla kormányzati álláspont, az valamikor a jövő héten fog kikristályosodni, éppen ezért azt tudom mondani, hogy erre most csak nemet tudunk mondani. Ugyanakkor dolgozunk egy olyan megoldáson, hogy egy kis átfogalmazással, és megtárgyalva a tárcákkal is előre, utána kapcsolódó módosító javaslattal tudunk ezen segíteni. Tehát szívesen felajánljuk a segítségünket, és néhány napon belül, hogyha erre lehetőség nyílik, akkor szeretnénk visszatérni rá. Tehát az elsőre most a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem, de kiegészítéssel visszatérhetünk rá. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, rendben van. Tessék, alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnézést kérek, nem kívánom nyújtani én sem az időt, de azt szeretném kérdezni, hogy a tárca elképzelései szerint a beszámoló gyakorisága mégis hogy lenne indokolt?
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Lehetne indokolt így is, csak nem ilyen formában. Azt akarjuk kitalálni pontosan, hogy milyen formában. Lehetne akár évenként is, igen. Köszönöm.
ELNÖK: Itt a jó szándék vezérelte a módosító javaslat készítését, és köszönöm szépen ezt a korrekt és egyenes választ. Felteszem szavazásra a kérdést: aki az általam beterjesztett törvényjavaslattal egyetért, az tegye fel a kezét! (Szavazás.)
Egyhangú igen. Köszönöm szépen.
Dr. Orosz Sándor módosító javaslata következik. Kérdezem alelnök urat, hogy mielőtt a tárca nyilatkozik, kívánja-e indokolni a javaslatot.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Bizonytalanok a források, de a célok egyébként teljes mértékben érthetőek. A célok teljes skálája azonban vélhetőleg ebből a forrásból nem finanszírozható, éppen ezért én egy sajátos előzetes értékelés alapján azt gondolom, hogy elsősorban a kibocsátás-csökkentés, másrészt a nyelők közül leginkább kéznél lévők támogatása lenne indokolt, legalábbis az első időszakban, emiatt fogalmaztuk mi meg ezt a módosító indítványt. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Arra kérem a tárca képviselőjét, hogy mondja el a véleményét a javaslatról.
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tökéletesen értjük a szándékot, és egyet is értünk vele, de miután tényleg nincs kormányzati álláspont, én úgy érzem, hogy különösen az FVM-nek lesznek ezzel a módosítással kapcsolatosan ellenvéleményei. Ezen is dolgozunk, és kidolgoztunk valamilyen megoldást, hogy akár egy kapcsolódóval, vagy akár egy bizottsági módosító javaslattal erre vonatkozólag lehessen egy olyat elérni, hogy Orosz Sándor módosító javaslata is megéljen, de a kormányzaton is át tudjuk ezt vinni. Szintén olyan megoldásra gondolnánk, mint ahogyan Nagy Andor képviselő úr megoldásával kapcsolatban, hogy visszatérnénk rá néhány napon belül, hogy mit tudunk előállítani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha jól értem, ezt ilyen formában nem támogatja, de a szándékot jelezték arra, hogy valahogy ezt később megoldják. Kérdezem a bizottság tagjait, hogy az Orosz Sándor által benyújtott módosító javaslatot ki fogadja el. (Szavazás.) Egyhangú.
Következik a 2. napirendi pont, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása. A mi bizottságunk öt módosító javaslat esetében első helyen kijelölt bizottság. Azt javaslom, hogy csak erről az öt módosító javaslatról döntsünk. Ezek szám szerint a következők: 9, 11, 13, 14, 15. Amennyiben a bizottság ezzel a javaslattal egyetért, ezeket tárgyalnánk meg. Aki egyetért velem, kérem szavazzon. (Szavazás.) Két szavazat ellenében ezt az öt javaslatot tárgyaljuk. Köszönöm szépen. Kezdjük a 9-essel. Ezt Szántó János és Kovács Tibor képviselőtársunk nyújtotta be.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót. Szeretném elöljáróban jelezni, hogy a kormányzati előterjesztést a kormány ma tárgyalja, tehát még csak tárcaálláspontot tudok mondani. A 9-es módosító javaslatot a tárca támogatja.
ELNÖK: Kérdése van-e valakinek? (Nincs jelentkező.) Ki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Négy.
A következő a 11-es.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A tárca támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tíz igen, kilenc tartózkodással a bizottság támogatja.
A 13-as következik.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Tizenkilenc igen, ez egyhangú. A 14-es jön.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás.) Ez is egyhangú. Az utolsó a 15-ös.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Rátérünk 3. napirendi pontunkra, a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról döntünk.
Köszöntöm a Miniszterelnöki Hivatal megjelent képviselőit. Arra szeretném önöket kérni, hogy miután bemutatkoztak, röviden ismertessék ennek a törvényjavaslatnak a lényegi pontjait, amit meg kívánnak osztani bizottságunkkal. Köszönöm szépen.
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Vári Péternek hívnak, és kormány-főtanácsadó vagyok a Miniszterelnöki Hivatalban. Kollégám Zahar Balázs, aki szintén kormányzati főtanácsadó a Miniszterelnöki Hivatalban.
Magyarország egy átfogó médiaszabályozás előtt áll, és ez a törvény valóban egy másik törvénnyel együtt került a parlament elé általános vitára, ez pedig a médiatörvénynek a jogharmonizációs célú módosítása. Jelen törvény a műsorterjesztésről és a digitális átállás szabályairól szóló szabályokat tartalmazza, amely a kormány által készített digitális átállási stratégia mentén készült el, és annak alapelveit tükrözi vissza jogszabály formájában. A törvény nagy jelentőségű abból a szempontból, hogy van egy kötelező átállási időpont, amikor ezt a műsorszórást le kell kapcsolni, ezt 2011. december 31-ig kell megtenni. Ez egy európai uniós kötelezettségnek tekinthető, és Magyarország szintén szeretne ennek a kötelezettségnek eleget tenni.
A törvény egy erős multiplex modellt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a leendő szolgáltató határozza meg gyakorlatilag, hogy milyen műsortartalmakat fog a multiplexen elhelyezni, és ezeket juttatja majd el a lakosság számára. Amit még kiemelnék a törvény készítése kapcsán, hogy hosszas ötpárti egyeztetés követte ennek folyamatát, amit a végén egy négypárti megoldás tükrözött abban, hogy ebben a pártok egyetértenek, hogy milyen módon és hogyan kell ezt a törvény által jelzett változtatást végigvinni.
Létre fog jönni egy eseti bizottság a parlamentben, amely ezt a pályáztatást végig fogja kísérni annak eredményhirdetéséig. Ez egyfajta garanciát ad, és egy átlátható, mindenféle feltételnek megfelelő módon lehet végigvinni egy ilyen pályáztatást, és így lehet majd kiválasztani azt a szolgáltatót, aki ezt a szolgáltatást a jövőben nyújtani fogja.
Nagyjából ennyit szerettem volna a törvényről mondani. Köszönöm szépen.
Képviselői kérdések, megjegyzések
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt szeretném kérdezni öntől, hogy ön szerint ennek a digitális átállásra vonatkozó törvényjavaslatnak vannak-e környezetvédelmi vonatkozásai? És ha vannak, akkor melyek ezek?
Vári Péter válaszadása
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): Két részre szedném ezt a kérdést. Az egyik az, hogy hogyan lehet majd a digitális fölfelszíni vétel kapcsán műsorjeleket venni, tehát magyarul kell a lakosság számára egy olyan eszköz - set-top box -, amelyet a most meglévő televíziókészülék mellett kell majd üzembe helyezni. Ez egyfajta olyan többlet energiavételt fog jelenteni a lakosság oldaláról, amely többletterhet okozhat az energiahálózatban, bár ez nem jelentős valójában. A másik része, hogy olyanfajta terhelést nem jelent, hogy a most meglévő készülékeket 2011. december 31-én ki kellene dobni, hiszen ezzel a kiegészítő eszközzel ezek hosszú távon is működőképessé válnak, és annak természetes életciklusa mentén ezek a készülékek arra is használhatók lesznek.
A másik, hogy maga az ipar erre nyilván már készült, és olyan készülékek jelentek meg, amelyek az integrált vételt lehetővé teszik. Tehát a következő években olyan készülékeket lehet majd vásárolni, amelyek a digitális vételre már alkalmasak, tehát nem lesz szükség majd arra, hogy külön set-top boxot kelljen használni a digitális műsor vételére.
A másik aspektusát a dolognak inkább egy rádiófrekvenciás környezetterhelésnek nevezném. Ez sem okoz többletterhet, hiszen gyakorlatilag az analóg műsorszórást le kell kapcsolnunk 2001. december 31-ével, és az a sugárzási mód, amit most az analóg műsorszórásban folytatunk, lényegesen kisebb teljesítmények mellett teszi lehetővé azt, hogy ugyanazt a vételkörzetet lehessen műsortartalmakkal elérni. Tehát elvileg a rádiófrekvenciás műsorszórás miatt a sugárzás mértéke is csökkenni fog az átállást követően.
ELNÖK: Az indoklásrészt végigolvasva én is találtam két olyan területet, amely furcsa módon a környezetvédelem ügyét is érinti, és az egyik ezekkel a set-top boxokkal kapcsolatos. Az indoklásban az szerepel, hogy körülbelül egymillió háztartással számolnak, és ez 9 megawattnyi plusz energiatöbbletet igényel, ami, ha lefordítom, azt jelenti, hogy ez furcsa módon hozzájárulhat a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Érdekes helyzetben vagyunk, mert érthető, hogy a digitális átállásra szükség van, ez számos előnyt is hoz, de furcsa módon olyan hátrányokat is hozhat magával, amelyek érintik a környezetvédelem területét.
A másik pedig, hogy a 49. és az 52. § indoklásánál szerepel az a mondat, hogy "A digitális átállás, különösen pedig a hordozható készülékkel fogható digitális műsorszórás számos új elektronikus hírközlési építmény elhelyezését teszi szükségessé." Ez mit jelent? - ezt szeretném öntől megkérdezni.
Szeretném megadni a lehetőséget a bizottság tagjainak is, hogy ha kérdésük van, azokat tegyék fel. Orosz Sándor alelnök úr következik.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Lényegében nekem is ezek a kérdések voltak felsorolva. Ha jól értettem, akkor alelnök úr utolsó kérdése arra vonatkozott, hogy szükség lesz-e több adó-, átjátszó toronyra. Azt talán nem kérdezte meg, de lehet, hogy csak én nem értettem, hogy ez az alkalmazott frekvencia azt jelenti, hogy más frekvencia is lesz egyidejűleg, mint a mostani, vagy pedig ez ugyanaz a frekvencia?
Szó volt a többletenergiáról, és ez a kérdés úgy is fölmerül, hogy ez a sugárzási teljesítmény, amit mondott, hogy tulajdonképpen ezt lekapcsolják meg azt, ez számszerűen is így prognosztizálható, vagy valamilyen sugárzási teljesítményváltozás mégiscsak bekövetkezik itt?
Azt nem gondolom megkérdezni, csak jelzem, hogy persze ez egy technikai törvény, tehát azt a vizuális és szellemi környezetszennyezést, ami a televízión keresztül jön, sajnos ez a technikai változás nem fogja érinteni. Köszönöm.
ELNÖK: Ha nincs más kérdés, akkor kérem önöket, hogy a föltett kérdésekre adják meg a választ.
Vári Péter ismételt válaszadása
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): Kezdeném a CO-kibocsátás kérdésével, hogy a 9 megawatt kapcsán azt a választ kaptuk a szaktárcától, aki ezzel foglalkozik, miszerint Magyarországon az ilyen termelés kapcsán igazából Paks a meghatározó, tehát ily módon a CO-kibocsátás nem nő olyan mértékben, mint amire itt gondoltunk mi első körben.
A másik pedig az, hogy pontosan azt szerettük volna mi ösztönözni, hogy az integrált készülékek jelenjenek meg a forgalomban, és ezek terjedjenek el, hiszen ennek az energia-felvétele jóval kisebb azáltal, hogy integrált módon van benne a digitális vevőtuner, azzal szemben, hogyha van külön televíziókészülék, és még mellette egy másik készülék, amely energiát vesz fel többletként.
A második kérdésre áttérve, hogy új létesítményeket jelent-e, vagy nem, azt tudnám elmondani, hogy a mobiltelevíziózás szempontjából egy nagycellás lefedettséget lehet elérni majd. Ez azt jelenti, hogy a most meglévő tornyok alkalmasak, akár a mobilszolgáltatók tornyai, akár a műsorszóró társaságok tornyai alkalmasak arra, hogy ezekkel a tornyokkal ezt a lefedettséget biztosítani tudják. Tehát elméletileg és gondos tervezés mellett nem szükséges az, hogy új telephelyeket kelljen létrehozni DVBH-sugárzás indításához vagy annak kiépítéséhez.
A harmadik kérdés az analóg-digitális frekvenciasáv kérdése volt. Nem pontosan ezt a frekvenciát fogják használni az új digitális műsorszóró adók, hiszen itt a frekvenciakoordináció kapcsán kapott Magyarország különböző frekvenciákat, amelyek ugyanabban a sávban helyezkednek el, viszont az átállás kapcsán, miután gyakorlatilag ugyanabban a zsákban kell kiválasztani ezeket a frekvenciákat, és az analóg sugárzás pedig párhuzamosan folyik, tehát ugyanazt nem is lehetne ily módon hozzárendelni, tehát ugyanabban a sávban lesznek, de értékében más frekvenciákat fog jelenteni ez a digitális műsorszórási mód.
A sugárzási teljesítmény változása: a digitális korszaknak az az egyik előnye, hogy különböző adási paramétereket lehet meghatározni - ezek egy kicsit technikai jellegű információk -, amelyek segítségével azonos teljesítmény mellett esetenként nagyobb területet lehet lefedni.
Tehát ezek szerint fontos tervezési mód mellett és jól kiosztott telephelyekkel számolva kisebb teljesítmény elegendő ahhoz, hogy ugyanazt a területet ugyanolyan jó minőségben le lehessen fedni műsorokkal, mint korábban az analóg műsorszórás esetében történt.
A vizuális környezetszennyezésre is válaszolnék, én azt gondolom, hogy korábban, ha az analóg műsorszórást veszem, akkor korlátos erőforrásként összesen három tévéműsort lehetett eljuttatni a lakosság számára. Azt gondolom, hogy azáltal, hogy a digitális korszakban sokkal több csatornát lehet eljuttatni, abban reménykedem és bízom, hogy ez a fajta verseny kikényszeríti azt, hogy valóban értékes tartalmak jussanak el a lakossághoz és az a fajta vizuális szemét inkább a háttérbe szoruljon és kevésbé legyen rá kereslet a lakosság részéről a jövőben.
ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Én még egyet szeretnék feltenni és indokolni szeretném azt is, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt miért nem szavazza meg ezt az általános vitára alkalmasságot. Azzal szeretném kezdeni, hogy kaptunk egy háttéranyagot, amelyből kiderül, hogy az analóg rendszerek kikapcsolásának a tervezett ideje hogy néz ki. Ez egy 2007-től 2012-ig terjedő időszak, tehát gondolom, az átállásra van ez az időszak megadva. Magyarország 2012-re tervezi az átállást. Ez ugye azt jelentheti üzleti szempontból, hogy ha itt egymillió készüléket el fognak adni, akkor feltételezhető, hogy esetleg azokból az országokból közben jön át ide olyan termék, amit ott nem lehet eladni és majd itt Magyarországon adnak el. Ez viszont azt is jelenti egyben, hogy az elektronikai hulladék mennyisége jelentős mértékben meg fog nőni. Készült-e olyan hatástanulmány, ami arra vonatkozhat, hogy erre fel van-e Magyarország készülve. Tehát meg tudjuk-e ezt a problémát oldani? Ez lenne a kérdésem. A másik, hogy úgy tudom, hogy már ma is Magyarországon egy átlagember négy órát tölt tévénézéssel. Nekem nem esik nehezemre itt most nemmel szavazni. Persze nem vagyok annyira idealista, örülnék neki, ha kevesebb tévét néznének az emberek, a gyerekeimnél ezt meg tudom oldani, de máshol nem és én a környezetvédelmi hátrányok miatt a KDNP nevében nemmel fogok szavazni, ugyanakkor értem azt a négypárti megállapodást is, ami megszületett, mert a digitális átállásnak részben kötelezettsége is van, részben média szempontból rengeteg előnye van. Köszönöm szépen.
VÁRI PÉTER (Miniszterelnöki Hivatal): A felvetésre válaszolva, a digitális átállás stratégiát említeném meg először, ahol pontosan azt határoztuk el, hogy Magyarország ebben az átállási folyamatban ne utolsóként vegyen részt, tehát magyarul, a lakosság valóban ne olyan készüléket vásároljon a jövőben, amelyek más országokból áramlanak be, ahogy említette az alelnök úr. Pontosan azt szeretnénk meghatározni, hogy ilyen fajta készülékek milyen módon kerülhessenek a kereskedelembe és ezt a digitális átállás stratégia rögzítette is, hogy milyen képátlójú készülékek milyen időütemezés mellett javasoltak, hogy a kereskedelmi forgalomba bekerüljenek, másodsorban, hogy ennek jogszerkezetet is tudjunk biztosítani, egy alacsonyabb rendű jogszabályban szeretnénk azt szabályozni, hogy az ilyen készülékek forgalmazása miként történhessen Magyarországon, hogy valóban ne analóg készülékek lerakóhelyévé váljon az országunk. Tehát erre a kérdésre gondoltunk és szeretnénk is továbbvinni egy alacsonyabb rendű jogszabályban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Béla képviselő úr.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Csak egy mondat a kereszténydemokrata állásponthoz. Semmiképpen nem tudjuk megszavazni ezt a verziót, hiszen ön is elmondta, hogy a törvény erős multiplex modellt tartalmaz, amely viszont szakértőink véleménye szerint erős gazdasági érdekcsoportoknak lehetővé fogja tenni a tartalom meghatározását és úgy gondoljuk, hogy ez messze nem az irányba fog hatni, amit ön mondott, hogy nívósabb lesz a műsor, hanem sokkal inkább a vizuális szemét terjedése irányába hat. Ez nem környezetvédelmi téma, de olyan alapvető dolog, ami lehetővé teszi, hogy megszavazzuk. Köszönöm szépen.
Határozathozatal
ELNÖK: Van-e még kérdés? (Nincs jelentkező.) Kérdezem a bizottságot, hogy ki támogatja ezt a napirendi pontot. (Szavazás.) Tizenhét igen. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kettő nem. Köszönöm szépen. Előadót nem választunk.
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről: A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/2873. szám) (Dr. Fónagy János és Márton Attila (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
Következik a légi közlekedésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott képviselői önálló indítvány. Azt kérem a képviselőtársainktól, hogy foglaljanak helyet az asztalnál. Üdvözlöm az önálló indítvány előterjesztőit. Megadom a szót Fónagy képviselő úrnak.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Arra kérünk lehetőséget, hogy az előterjesztés indokolásához röviden én, a szakmai tartalmához pedig Márton képviselő úr szóljon.
Tisztelt Bizottság! A repülőterek körüli hangártalmak mindenütt a világon gondokat okoznak, így Magyarországon is és különösen Budapesten. A Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér a nemzetközi gyakorlattól eltérően közelebb van a lakott területekhez. Ezt a történelem hozta így, a '30-as években ez még Vecsés határában volt, távol a beépített területtől, a fővárost elérte a hatókörzete.
Budapest nemzetközi repülőterének a forgalma dinamikusan növekszik, sem az előterjesztésnek, sem gondolom, annak vitájának nem képezi tárgyát, hogy erre hogyan került sor, kinek milyen előnye van belőle. De a hátrány része nyilvánvaló, hiszen a le- és felszállások gyakorisága az elmúlt egy-másfél évben is jelentősen nőtt, de ez várhatóan tovább fog növekedni. A gyakorlat azt mutatja, hogy minden olyan, egyébként meglévő szakmai intézkedés, ami a légifolyosók útvonalára, fordulási különböző mutatókra, paraméterekre, az emelkedés szögére vonatkoznak, azok egy-egy területen hoznak változást, ugyanakkor más területen meg egy negatív elmozdulást hoznak. Hogy érthetőbb legyek, tavaly ősszel például a XII. kerület önkormányzata megindult annak érdekében, hogy ne a Szabadság hegytől pár száz méterre emelkedjenek a gépek, meg is állapodtak, most északra és délre tolták a repülési irányokat. A Csepelen lakók vagy az Óbudán, Szentendrén lakók tudnak arról mindenfajta történetet előadni, hogy ez a változás meg viszont ott mit jelent. A dolog lényege az, hogy ez egy általános jelenség mindenütt, nagyon közvetlenül és nagyon hátrányosan érinti a Ferihegyi Repülőtér közvetlen környezetében lévő kerületek lakosait.
Napirenden vannak a lakossági fórumok, petíció átadására is sor került, és egyébként Ferihegy üzemeltetőivel is folynak tárgyalások, és huszonvalahány pontban meg is állapodtak, amelyek elsősorban a helyi ablakszigetelésekre és egyéb, egyáltalában technikailag lehetséges megoldásokra vonatkozik.
A panaszok jelentős része, és itt is szeretném megemlíteni egyébként a lakosság türelmét és a visszafogottságát, zömmel nem is a nappali repülésekre vonatkozik, bár ott nemcsak a zaj a probléma, hanem esetenként az üzemanyag-kibocsátás is érzékelhető ma már ott, ahol 100-150-200 méter magasságban emelkednek ezek a nagy gépek. A lakossági tiltakozások jelentős része az éjszakai repülésekre vonatkozik, és ott is elsősorban a felszállásokra. Ezeknek az éjszakai repüléseknek az a jellemzője, hogy az éjszakai leszállások egy része havária leszállás, tehát, amikor valamilyen baj van, akkor az emberi élet vagy a forgalombiztonság megköveteli, hogy extra esetekben a leszállást engedélyezzék. De a felszállások gyakorisága arra enged következtetni, hogy a környező repülőterek és a környező országok repülőterei egyre inkább elzárkóznak az éjszakai, túlnyomórészt teherszállító üzletek elől, éppen lakossági tiltakozás miatt, és Budapesten azért most tapasztalható ennek az egyébként kétségtelenül jelentős gazdasági előnnyel járó tevékenységnek a növekedése.
Ezért mi, elsősorban Márton Attila képviselőtársunk szakértelmére és a mögötte álló szakértői stáb szakértelmére hagyatkozva kerestünk erre valamifajta megoldást. A mostani javaslatunk egy olyan irányú, egyébként részleges megoldást jelent, amely elsősorban az éjszakai repülések számának további növekedését, illetve az ezzel kapcsolatos, a légügyi törvény által egyébként megengedett számú felszállások átlagos mennyiségének csökkenését célozza. A javaslat nem jelenti Ferihegy ellehetetlenülését, nem jelent eleve gazdasági hátrányt sem a légitársaságoknak, sem Ferihegynek, hanem egy fegyelmezettebb magatartásra igyekszik szorítani őket, nevezetesen arra, hogy a rendelkezésre álló felszállási kereteket egy, a lakosság számára is valahol az elviselhetőség határán tartó keretek között tartsák meg. Ez indokolja, és a szakmai részleteket kérem, hogy képviselő úr mondja el.
ELNÖK: Tessék!
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Valóban így van, ahogy Fónagy képviselő úr elmondta, tulajdonképpen ez volt az indíttatása annak, hogy ezt a törvénymódosító javaslatot benyújtottuk. Alapvetően a jelenlegi törvényhez képest ez a módosító javaslat annyi változást tartalmaz, hogy a jelenleg hatályos légi közeledésről szóló törvény 43. paragrafusát egy új bekezdéssel egészíti ki, amely - valóban így van, ahogy Fónagy úr is mondta - egy felső limitet képez az éjszakai műveletszámokban, de meghagyja a repülőtérnek a lehetőségét, hogy kapacitásait kihasználja. Lényegében egy egyenletesebb, az éjszakai felszállások egy egyenletesebb elosztásával a repülőtér kapacitásának kihasználását is megtartja.
A konkrét műveletszám-számítás az a törvényhez kapcsolódó KHVM-KTM együttes rendeletben mondja azt, hogy egy kicsit tág határokat biztosító - nem akarok ilyen pejoratívan fogalmazni, hogy új paragrafus módjára, de elég tág határokat biztosító - műveletszám-meghatározást tesz lehetővé. Ez a műveletszám háromszázad része tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha 365 lenne, akkor azt lehetne mondani, hogy mindenki annyit repül, amennyi meg van határozva a repülőtér várható tízéves forgalmára előre. Ez a 3 század értelemszerűen ehhez képest egy csökkentést fog biztosítani úgy, hogy ezzel próbáljuk azt elérni, hogy valamelyest a csúcsidőszakban korlátozni lehessen az éjszakai műveletszámot, illetőleg egy egyenletesebb, tehát a forgalom és az éjszakai műveletszám egyenletesebb elosztását tennénk ezzel lehetővé. Köszönöm szépen, és ha kérdés van, természetesen válaszolunk és állunk rendelkezésre.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mégiscsak nekem volt igazam, úgyhogy Fónagy János képviselőtársamat nem kívánom attól az élménytől megfosztani, hogy egy rövid időre egy ilyen csinos hölgy mellett ülhessen. Azt kérem a tárca képviselőitől, hogy foglaljanak helyet az asztalnál, és szeretném megkérni a tárca képviselőit, hogy önök is mondják el röviden az álláspontjukat.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném jelezni, hogy tárcaálláspontot tudunk ismertetni önökkel, mert a kormány az ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontot is ma tárgyalja, tárgyalta.
Elöljáróban szeretném jelezni, hogy maximálisan egyetértünk a képviselő urak által elérni kívánt célokkal, ugyanakkor a benyújtott törvényjavaslatot ebben a formájában nem tartjuk megfelelőnek az elérni kívánt cél szempontjából. A gazdasági tárca is elkötelezett a légi közlekedés által keltett zajhatások csökkentése érdekében, mi is próbálunk lépéseket tenni, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy ez a módosító javaslat több szempontból nem feltétlenül éri el a kitűzött célt.
Nagyon jó volt meghallgatni a szóbeli indokolást is az előterjesztéshez, ugyanis a leírt normaszövegből az nem teljesen derült ki számunkra, hogy igazából a felszállásokat szeretnék korlátozni. Márton képviselő úr is elmondta már, hogy a légi közlekedésről szóló törvény mellett van egy alacsonyabb szintű jogszabály, ez a 18/1997. KHVM-KTM együttes rendelet, amely részletes szabályokat tartalmaz a repülőterek üzemidejére vonatkozóan. Ez határozza meg egyébként azt is, hogy hogyan, miként kell kiszámítani az éjszakai műveletszámot. Nem teljesen világos a benyújtott módosító javaslatból, hogy ez a 3 százalék, ami a javaslatban szerepel, ez minek is a 3 százaléka.
Illetőleg arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ebben a 18/1997-es KHVM-rendeletben a műveletszám mind a felszállásokat, mind a leszállásokat együttesen magában foglalja, tehát nem tesz különbséget ezek között, és ha jól értem, igazából csak a felszállásokat szeretnénk korlátozni. Legjobb tudomásom szerint, de ebben majd kollégám is megerősít, eleve nem is tervezhető a menetrend szerinti forgalomban felszállás az éjszakai időszakra, tehát ilyen értelemben ez már most is korlátozva van.
Mi azt számolgattuk, hogy ebben a 24-5 óra közötti időszakban az éjszakai műveletek körülbelül 6-8 le-, illetőleg felszállást jelentenek, tehát ennek a 3 százaléka nagyon nehezen értelmezhető. Igazából azt gondoljuk, hogy ez nem jelentene olyan mértékű csökkenést, ami valóban előrelépést jelentene a kitűzött cél felé. Talán ehhez képest a legdrasztikusabb megoldást az jelentené, ha mindenfajta műveletet megtiltanánk, de ezt tényleg csak arra mondom, hogy a 6-8 műveletnek a 3 százaléka egy annyira kicsit szám, amit nem tudom, hogy külön így, a cél elérése érdekében indokolt-e tiltani.
Nekünk van egy kis jogtechnikai problémánk is, alapvetően az, hogy ez a módosítás egyetlenegy repülőtérre állapítana meg speciális szabályokat. Tudom, hogy ez a legnagyobb repülőtér, és feltehetően ennek a repülőtérnek, illetőleg az itt végzett különböző le- és felszállásoknak van olyan zajhatása és olyan hatása a lakosságra, amely talán a leginkább indokolja azt, hogy bármit is tegyünk, de azért nekünk az is fontos lenne, hogy ilyen szempontból ne tartalmazzon a törvényi szabályozás speciális szabályokat egy adott repülőtérre vonatkozóan úgy, hogy közben erre az alacsonyabb szintű jogszabályra utal.
Azt is szeretném jelezni a képviselő uraknak, hogy az alacsonyabb szintű jogszabályok, tehát az említett 18/1997-es KHVM-KTM-rendelet, illetőleg az a kormányrendelet, amely a zajgátló, védő övezetek kijelöléséről szól, az éppen módosítás alatt, előtt áll, úgyhogy ezekben a jogszabályokban is szeretnénk ebben a kérdésben előre lépni.
Támogatjuk magát a célt, de a törvényjavaslatot ebben a formájában nem tartjuk támogathatónak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a kollégáját, hogy kívánja-e kiegészíteni, amit ön mondott. (Nem kívánja.) Szeretnék kérdést feltenni, részben megválaszolásra került, de meglep, hogy az éjszakai időszak 24-től 5 óráig terjed, mert ha ezt lakossági szemszögből nézzük, az emberek többsége ennél többet alszik és nem feltétlenül éjfélkor megy ágyba és ötkor kel. Azt szeretném megkérdezni, hogy ez egy olyan kategória-e, amelyet egy jogszabály határoz meg, vagy ebben van rugalmasság.
A másik, hogy az a 6-8 felrepülés valamennyi esetben személyszállító repülőt jelent-e vagy teherszállítót is. Amennyiben teherszállítót is jelent, akkor van-e arra elképzelés, hogy esetleg ezt a problémát olyan módon orvosolják, hogy egy másik repülőtér fogadja, illetve másik repülőtérről szállnának fel teherszállító gépek. Mert ismereteim szerint a rendszerváltást követően volt ilyen gondolkodás, hogy Ferihegyet ilyen módon tehermentesítsük. Mondhatnék konkrét példákat is, Kiskunlacháza merült fel talán annak idején, de lehet, hogy azóta más is. Azt szeretném megkérdezni, hogy van-e ilyen stratégiája esetleg a kormányzatnak, látván azt, hogy az egykori katonai repülőtereket, illetve vidéki repülőtereket milyen módon tudjuk használni a polgári repülésben. A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e másnak kérdése. Orosz Sándor alelnök úré a szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Fónagy képviselőtársam jelezte, hogy ez általános jelenség. A világon több repülőtéren megfordultam, ennél jobban bent lévő repülőtérrel is találkoztam, tehát bizonyára így van ez. A kérdésem inkább az, hogy az előterjesztés elkészítésekor nyílt-e alkalom arra, hogy rátekintsenek, hogy máshol milyen technikával oldják meg ezt az egyébként általam is kívánatosnak ítélt célt. Úgy fogalmazott, hogy a ferihegyi forgalomnövekedés arra enged következtetni - remélem, hogy pontosan idézem -, hogy a körülöttünk lévő hasonló cipőben járkáló repterek már korlátoznak. Azért nincsenek annyira messze. Ez következtetés vagy pedig tény? Mert ha tény, akkor egyidejűleg az előző kérdésemre is van egy adalék, hogy ott hogy csinálják. Azt említették, hogy minden technikai megoldás máshol visszaüt. És itt nem? Hát ugye 24 és 5 vagy a csoda se tudja, hogy mi is ez az éjszaka, erre majd nyilván kapunk egy pontosabb választ, hát akkor ezen az időn kívül növekszik meg a forgalom, kizártnak tartom, hogy ne okozna legalább akkora lakossági tiltakozást egy ilyen forgalomnövekedés, de ez inkább csak megjegyzés. Tehát jelzem, hogy itt is van ilyen visszaütő technika.
Van egy talán nagyon egyszerű kérdésem. Én sem értem ezt a három századot, ezt meg kell hogy mondjam őszintén. Egyszerűen próbálja meg, ha lehet, hogy ma mennyi a korlátozni szándékolt felszállás és e szabály alapján mennyire nyílik lehetőség. Talán így eléggé világos, hogy mi is a kérdésem lényege. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kíván-e még valaki kérdést feltenni. (Nincs jelentkező.) Kérem az előterjesztőket először, aztán a tárca képviselőit.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem akartam túl hosszan elnyújtani a szóbeli indokolást, illetve hozzá a szakmai magyarázatot. Engedjék meg, hogy idézzek a 18/1997-es rendeletből. Az a bizonyos, elég tág határokat biztosító műveletszám. És egyből az a válasz rá, hogy nincs lényegében ma korlátozás, ugyanis a rendelet így szól: "a számításokhoz szükséges mértékadó forgalmat a következő tíz év előre becsült forgalmi adatai alapján kell megállapítani". És a mértékadó műveletszám úgy jön ki, ismét a rendeletből, hogy a legnagyobb tervezett forgalom hat hónap adatait kell összeadni és az lesz az átlagos mértékadó műveletszám. Magyarul, ha a repülőtér üzemeltetői lényegében úgy ítélik meg - mondok egy számot - 30 százalékos éves forgalomnövekedés lesz, akkor a határ a csillagos ég, és a mértékadó műveletszám kiszámítására valami iszonyatos nagy adat fog előállni. Tehát magyarul nincs imitálva, lényegében a repülőtér üzemeltetőin és a rendelet lehetőséget biztosító elkövetkező tíz év becsült forgalmi adatai alapján ez akár az egekig is nőhet. Így van megfogalmazva a rendelet.
A másik: a mértékadó műveletszámot éjszakai és nappali periódusra is meg kell határozni és nem véletlenül írtuk azt, hogy az éjszakai műveletszám esetében ez a bizonyos három század tulajdonképpen ma lehet, hogy a valós forgalom 6, illetve 8 felszállás, de ahogy ezt jeleztem, ez akár két év múlva 35-re is változhat, és a rendelet az éjszakai időszakot 22-től reggel 6 óráig határozza meg. Tehát mi ezt kívánjuk ezzel a bizonyos három százalékkal, ezzel tulajdonképpen a csúcsidőszakban egy egyenletesebb forgalom kialakulását biztosító, tulajdonképpen felülről korlátos műveletszám-meghatározást szeretnénk ezáltal biztosítani.
Máshol hogyan csinálják? Nyugat-Európában számtalan példa van rá, azokon a repülőtereken, ahol több pályairányt lehet kialakítani és a meteorológiai körülmények is lehetővé teszik, ott természetesen olyan pályairányokat próbálnak alkalmazni az éjszakai időszakban, amely kevésbé érinti a lakott területeket. Ferihegyen ez igazából nem tehető meg, hiszen két egymással párhuzamos pálya van. Illetve ahol pedig kifejezetten nagy a cargoforgalom, ott pedig akár önálló cargorepülőtereket működtetnek, amelyek nem zavarják oly mértékben a lakosságot, mint Budapest-Ferihegy esetében. Még Fónagy úr szólna.
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Az egyik kérdésre csak megerősítőleg, hogy ez a korlátozás alapvetően a teherforgalmat érinti. A személyforgalom, főleg a menetrend szerinti gépek tervezhetőek és arra van is igazodási pont, az az ágazati jogszabály, amire a főosztályvezető asszony is utalt.
A másik, hogy a nemzetközi gyakorlat, akár London Heathrow és a többi Ferihegyhez képest lényegesen nagyobb repülőterek, tehát nagyobb a mozgási szabadságuk. Talán én nem tettem helyesen, amikor kizárólag a lakott hely közelségét mondtam, amire a Márton képviselő úr utalt, hogy jobban ki tudják használni a különböző fel- és leszállási irányokat. Ez Ferihegy esetében gyakorlatilag két irányban adott. Tehát Ferihegy ahhoz már elég nagy, hogy mindenfajta, egyébként jogos lakossági panaszt okozzon, ahhoz meg viszont még kicsi, hogy az előbb említett nemzetközi összehasonlításban ilyeténként alternatív megoldásokat nyújtson.
Ha megengedi elnök úr, a tárca reagálására, ez egy tízéves jogszabály. Nyilvánvaló, hogy más volt a forgalom, más volt a szituáció is. Nem tartom személy szerint sem szerencsésnek, hogy ha Budapest és környékének lakossága az a saját nagy nemzetközi repülőterünk ellen fordul. Függetlenül attól, hogy ki hogyan ítéli meg Ferihegynek a közelmúlt, jelen és elkövetkezendő sorsát. Magyarországnak az egyetlen nagy nemzetközi légikikötője és nagyon nem lenne jó semmilyen szempontból, hogy ha Budapest és környékének lakossága markánsan ellene fordulna.
Tehát ezért tisztelettel kérem és javaslom a bizottságnak és a tárcának is, hogy ha nem ebben a megoldásban, akkor kérem, hogy a tárca kezdeményezze, és próbáljon meg más tárca számára elfogadható megoldást találni, de Ferihegy forgalmát fenn kell tartani, és ahhoz a lakosság tűrőképességét, bizalmát valamilyen módon fenn kell tartani. Ez egy közös érdek, mert ha megbénul Ferihegy, az senkinek nem jó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Parancsoljon, Márton Attila.
MÁRTON ATTILA (Fidesz): Egyetlenegy kérdés, elnézést kérek, hogy ez kimaradt, hogy miért emeljük ki konkrétan Ferihegyet. Ez nem valami különös dolog, hiszen a már hivatkozott légi közlekedésről szóló törvény több helyen konkrétan, például a repülőterek kategorizálásánál és különböző más helyeken is konkrétan, kiemelten Ferihegyre szabott szabályokat alkalmaz. Tehát úgy gondoljuk, hogy ez sem valami új dolog, és a jelenleg hatályos szövegben is több esetben előfordul, hogy Budapest-Ferihegy nemzetközi repülőtérrel külön paragrafusok, illetve szabályok vannak, úgyhogy ezért emeltük ki külön Budapest-Ferihegyet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kérdezem a főosztályvezető asszonyt, hogy kíván-e véleményt formálni.
DR. BOZZAY ERIKA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egy-két kérdésre még én is nagyon röviden válaszolnék. Márton képviselő úr már megadta arra a kérdésre a választ, hogy mi is számít éjszakának, valóban 22-től 6 óráig, de ezen belül van egy 24 és 5 óra közötti szűkebb időszak. Valóban helyesen idézte Márton képviselő úr ebből a rendeletből azt, hogy igazából nincsen megadva egy abszolút számban a rendeletben az, hogy mit kell alapul venni akkor, amikor ezt az éjszakai műveletszámot kiszámítjuk, de azért azt még szeretném hozzátenni, hogy elvileg van efölött egy kontroll, tehát azért nem teljesen hasraütésszerűen állapíthatják meg a repülőterek. A hatóság engedélyezi ezt a mértékadó számot, és ezektől a számoktól csak kivételes esetben lehet a hatóság engedélyével eltérni, és ezenkívül az érintett önkormányzatoknak is van némi kontrollja.
Elhangzott egy kérdés azzal kapcsolatban, hogy mire vonatkozik ez az éjszakai műveletszám. Azt hiszem, a válasz itt is elhangzott, hogy mind a teherforgalmat, mind a személyszállító gépeket jelenti, és azt gondolom, hogy valóban közösen kellene keresni valami megoldást. Itt csak jelezném azt, hogy a tárcának korábban is voltak már elképzelései arról, hogyan vagy miképp lehetne a teherforgalom alól mentesíteni Ferihegyet. Talán az egyik felmerült lehetséges repülőtérről mindannyian hallottak, ez Kiskunlacháza volt, ami szóba jöhetett volna, ott alapvetően környezetvédelmi aggályok voltak, amely miatt nem lehetett ott továbbfejleszteni a repülőteret, és erre a célra kijelölni. Ezenkívül a repülőterek fejlesztése is felmerül természetesen, itt keressük folyamatosan a megoldást, de jelen pillanatban még nincsen olyan konkrét megoldás, amelyről be tudnék számolni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Döntés következik, a tárgysorozatba vételről döntünk. Aki egyetért azzal, hogy ezt a módosító javaslatot tárgysorozatba vegyük, az tegye fel a kezét! (Szavazás.)
Egyhangú, 17 igen szavazat. Köszönjük szépen a jelenlétet.
Az egyebek napirendi pont következik, még egy kis türelmet kérek, és azonnal befejezzük.
Az egyebek napirendi pont között szeretném tájékoztatni a bizottságot, hogy újra behoznánk a napirendek közé a szentgotthárdi határozati javaslatot, de a tárgysorozatba vételről dönteni kell. Orosz Sándor alelnök úrral abban állapodtunk meg, hogy ezt a mai napon beterjesztjük, ugyanis fölmerült már a Házszabálysértés veszélye is, és a mai napon tudnánk erről döntést hozni. Azt szeretném kérni a bizottság tagjaitól, hogy aki egyetért a szentgotthárdi határozati javaslat tárgysorozatba vételével, az tegye föl a kezét!
Bocsánat, Orosz Sándor kíván szólni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnézést, ha ma csináljuk meg, akkor először egészítsük ki a napirendet, és utána megállapítható, hogy a kiegészített napirend keretei között döntünk erről.
ELNÖK: Igen, ez lényeges. A napirend kiegészítéséhez kétharmados döntés kell. Aki egyetért azzal, hogy a mai napirendi pontokat ezzel a szentgotthárdi határozati javaslattal kiegészítse a bizottság a tárgysorozatba vétel céljából, az tegye fel a kezét! (Szavazás.)
Ez egyhangú.
Most dönthetünk. Aki egyetért azzal, hogy ezt a határozati javaslatot tárgysorozatba vegyük, az tegye fel a kezét! (Szavazás.)
Ez is egyhangú. Köszönöm szépen.
Még egy rövid tájékoztatás: holnap az Éghajlat védelme most címmel 10 órától a parlament felsőházi termében egy környezetvédelmi konferenciára kerül sor. Mindenki megkapta ezt a meghívót, aki tud, vegyen rajta részt. Néhány módosulás van, a megnyitót Katona Kálmán tartja, az ülést Farkas Sándor vezeti, és jelen lesz Fodor Gábor is, az új miniszter.
A következő bizottsági ülésünk május 15-én, tehát jövő kedden 13 órakor lesz.
Tessék!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Bocsánat! Szeretném kérni az alelnök urat, tolmácsolja elnök úrnak a kérésünket, hogy jobban tervezhető legyen a bizottsági ülések rendje, mert elég nehéz egy hétfőn eldöntött ülésről szerdán részt venni, mert borul ilyenkor minden.
ELNÖK: Ezt meg fogom mondani, köszönöm szépen, ez már többször probléma volt. Abban állapodtunk meg, hogy keddenként van mindig bizottsági ülésünk, 10 órakor, de tolmácsolni fogom az észrevételt.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 8 perc)
|
Dr. Nagy Andor |
|
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Lajtai Szilvia