KORB/17/2007.
(KORB/34/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. május 30-án, szerdán, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 567. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló(k) *
Elnöki megnyitó *
A napirend módosítása *
A napirend elfogadása *
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat *
A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Dr. Fónagy János szóbeli kiegészítése *
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat *
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat *
Horváth Gábor szóbeli kiegészítése *
Döntés általános vitára való alkalmasságról *
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat *
Horváth Gábor szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, válaszok *
Döntés általános vitára való alkalmasságról, előadó állítása *
Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében teendő sürgős intézkedésekről szóló határozati javaslat *
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról *
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Kékkői Zoltán József (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP) - 14.45-től
Gyárfás Ildikó (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Szabó Imrének (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Gusztos Péternek (SZDSZ)
Bányai Gábor (Fidesz) Kékkői Zoltán Józsefnek (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Dr. Szörényi Gábor főosztályvezető (Magyar Energia Hivatal)
Horváth Gábor főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Buzásné dr. Hartyáni Marietta vezető főtanácsos (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Békési Zsófia szakmai tanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Rózsa László vezető főtanácsos (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 11 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a bizottság megjelent tagjait, a vendégeket, a minisztériumok képviselőit. Ülésünket megkezdjük.
A kiküldött napirendhez képest egy módosító javaslatom lenne: a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló, T/2838. számon előterjesztett törvényjavaslatot 2. napirendként javaslom felvenni, néhány módosító indítvány van, pontosan öt darab. Azt gondolom, hogy így gyorsabb lenne.
Aki ezzel a változtatással, és így a napirenddel egyetért, az kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú, 12 igen szavazat. Köszönöm szépen.
A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslat
Az 1. napirendi ponttal kezdünk. A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló módosító indítványok között környezetvédelmi jellegű indítvány nem volt. Azt gondolom, hogy a többi indítványt nekünk nem kell megtárgyalnunk.
Aki ezzel egyetért, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú.
Ha valakinek lett volna kérése, megtárgyaltuk volna. Ezen túl is vagyunk. Aki ennek a napirendnek a tárgyalásához jött, annak köszönjük szépen, és elnézést, hogy nem ültettelek ki, de gondolom, nem esik rosszul. (A minisztérium képviselője: Nem, köszönöm. - Elhagyja az üléstermet.)
A gyorsforgalmi közúthálózattal kapcsolatban, a T/2838. számú indítványhoz benyújtott, 1-5-ig terjedő módosító indítványokat kell megtárgyalnunk. (Az előterjesztő képviselője nincs jelen az ülésteremben.) Nincs képviselő, de mindegyikről van kormányvéleményünk. Ez igaz, de vajon ki fogja elmondani, hogy miről szól...
Az 1. módosító indítványt nézzük meg! Ezzel kapcsolatban van valakinek észrevétele? (Nincs jelentkező.) A gazdasági bizottság indítványa. Szavazhatunk? (Fehérvári Tamás: Kormány véleménye?) A kormány véleménye: egyetért. Ott van alul, nézd! A kormány egyetért... Én nem értek egyet, ha ez segít a dologban... (Derültség.)
Aki egyetért a gazdasági bizottság indítványával? (Szavazás.) 4 igen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás. És aki nem? Én. (Szavazás.) 2 nem.
Nem támogatja a bizottság, de megvan az egyharmad.
A 2. számú módosító indítvány következik. Az előterjesztő egyetért vele. Észrevétel? (Nincs jelentkező.)
Aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Tartózkodik? (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (Szavazás.) 2 nem. - Én hagyomány szerint nem, ez ilyen toldozás-foldozás.
A bizottság nem támogatja, de egyharmadot kapott.
A 3. számú módosító indítvány következik. Az előterjesztő támogatja.
A bizottság? Aki támogatja? (Szavazás.) 4 igen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás? Aki nem? (Szavazás.) 2 nem. Köszönöm szépen.
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
4. számú módosító indítvány, az előterjesztő támogatja.
A bizottság? (Szavazás.) 4 igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 6 tartózkodás? Aki nem? (Szavazás.) 2 nem.
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
Az 5. számú módosító indítvány következik. Ezt én is támogatom. Az előterjesztő támogatja.
Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 6 tartózkodás.
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
A 6., 7. indítványban a mellékletbe akarnak valamit felvenni, azzal mi nem foglalkozunk. Köszönöm szépen. Végül is el tudunk mi kormány nélkül is dolgozgatni...
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
A 3. napirendi pont következik. Miniszter úr, kérem! (Dr. Fónagy János helyet foglal az asztalnál.)
Megkérdezem a miniszter urat, hogy kívánja-e szóban kiegészíteni a javaslatát.
Dr. Fónagy János szóbeli kiegészítése
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. A napirendre vételnél részletesen indokoltuk. Annyit szeretnék megismételni belőle, hogy tudjuk, hogy jelenleg is kormányszintű rendelkezés van rá, de tekintettel arra, hogy az ország egyetlen nemzetközi repülőterének a forgalma várhatóan, és számunkra is örvendetes módon növekszik, a lakosság védelme érdekében mindenképpen magas szintű korlátozó szabályokat tartunk szükségesnek. Köszönöm.
ELNÖK: Azt kérdezem, hogy a bizottság részéről kíván-e szólni valaki. (Nincs jelentkező.)
Én a Magyar Demokrata Fórum nevében támogatom, jónak tartom, akár még szigorúbbat is.
Ha nincs több hozzászólás, akkor szavazzunk! (Nincs ellenvetés.)
Aki támogatja az előterjesztést, Fónagy János és Márton Attila előterjesztését? (Szavazás.) 8 igen. Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Szavazás.) 4 nem. Ellene? (Nincs ilyen.)
Támogattuk, miniszter úr, gratulálok!
DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. (Dr. Fónagy János elhagyja az üléstermet.)
A villamos energiáról szóló törvényjavaslat
ELNÖK: A villamos energiáról szóló törvény következik. Kérem szépen az előterjesztőket, és a neveket a jegyzőkönyv miatt mondani!
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok, üdvözlök mindenkit!
A kollégám Rózsa László főtanácsos, hadd mutassam be dr. Békési Zsófia főtanácsost, én pedig Zarándy Tamás vagyok, mindannyian a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból.
ELNÖK: Kaptunk egy prezentációt. Azt el fogja most mondani nekünk?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Amennyiben a bizottság igényt tart rá, elmondom. El tudom mondani öt percben, tíz percben. Nem tudom, ismertessem-e, és milyen terjedelemben. Ha erre igény van, természetesen megteszem.
ELNÖK: A bizottság nagyon tájékozottnak tűnik, de én azért az öt percet igénybe venném, mert nem árt, ha megértjük. Úgyhogy ezt a rövidített változatot kérném szépen!
Zarándy Tamás szóbeli kiegészítése
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. A villamosenergia-piac szabályozásáról szól ez a törvényjavaslat. El kell mondani, hogy a rendszerváltás óta ez a harmadik törvény lesz, amennyiben az Országgyűlés elfogadja.
A 3-4. ábrán bemutattuk, hogy az egyes modellek hogyan működtek. Az első törvénynek, amit 1994-ben fogadott el az Országgyűlés, a közüzemi modell nevet adtuk. Látszik, hogy itt egy egycsatornás értékesítési lánc volt, ahol végig hatósági árakon keresztül jutott el a villamos energia az erőművektől a fogyasztóig. Ez a törvény a maga idejében egy kiváló törvény volt; meg kell mondani, hogy bizonyos elemei a mai napig megvannak. Ez az az törvény, amely a Magyar Energia Hivatalt létrehozta, és az árszabályozásra vonatkozóan bizonyos dolgok ma is élnek.
A következő a 200 decemberében elfogadott törvény, amely a kettős piaci modellt valósította meg. Látszik, hogy itt a verseny már teret kapott, tulajdonképpen a verseny és a szabadpiac egymás mellett élése volt. Ez a törvény is jól elősegítette a liberalizáció előkészítését. 2006-ban a villamosenergia-fogyasztás 35-40 százaléka már a szabadpiacon valósult meg, nyilván azért, mert a fogyasztók úgy érezték, hogy nekik ott olcsóbb villamos energiát venni. (Balogh József az ülésterembe érkezik.) Elérkeztünk 2008-ra, ami a következő slide-on látszik. Itt azt javasoljuk, hogy többek között éppen azért, mert a kettős piaci modellben a verseny bizonyította azt, hogy életképes, szükség van rá, megtakarítást jelent a fogyasztóknak, ezért ezt a modellt szeretnénk kiterjeszteni.
A villamosenergia-piac törvény legfontosabb elemei, céljai: egyrészt, mint említettem, szeretnénk kiszélesíteni a versenyt, ugyanakkor továbbra is fenn kívánjuk tartani a garantált szolgáltatás színvonalát a lakossági fogyasztóknál, illetve egy bizonyos kisvállalkozói körben. El kell mondani, hogy az elmúlt években fogyasztóvédelmi szempontból elég sok kifogás érkezett a villamosenergia-piac működése szempontjából. Itt mindenképpen szeretnénk egy erősítést csinálni - ki fogok rá térni, hogy mikre gondolunk. A környezetvédelmi bizottságban vagyunk, tehát szeretném jelezni, hogy a megújulóenergia-források felhasználásában ismét továbblépünk egyet. Szeretnénk elérni, hogy a fenntartható fejlődés piackonform módon valósulhasson meg, tehát bizonyos újítások itt is vannak, és amellett, hogy a szabadpiacot építjük, természetesen gondolni kell arra is, hogy itt visszarendeződés ne legyen, tehát ha valakinek jelentős piaci erőfölénye van, akkor esetlegesen speciális szabályozásokra van szükség.
A következő slide azt mutatja, hogy mit teszünk annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi piacon a verseny élesedjen. Itt négy dolgot emeltünk ki - ezeket nem ismertetem részletesen. A lakossági fogyasztók ellátása területén a lakossági fogyasztók egyrészt kiléphetnek a szabadpiacra, de amennyiben akarnak, továbbra is az egyetemes szolgáltatás keretében maradhatnak. Itt azt meg kell említeni, hogy az egyetemes szolgáltatás keretében egy ellenőrzött szolgáltatásminőségű, ellenőrzött árú villamos energia kerül értékesítésre, ami megfelelő védelmet nyújt a lakossági fogyasztónak. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a fogyasztónak ahhoz, hogy ehhez hozzájusson, az égvilágon semmit nem kell csinálnia, hiszen egy jogutódlással valósul meg ez az egyetemes szolgáltatóba történő átmenet, így ez a fogyasztói jogbiztonságot teljes egészében garantálja.
Az árszabályozás, azt hiszem, hogy a jelenlegi törvény kulcsfontosságú eleme. Az árszabályozásnál azt szeretném említeni, hogy tovább haladtunk a piaci szabályozás felé. Itt a monopol elemeknél megtartjuk a tételes hatósági ellenőrzést, míg a villamosenergia-kereskedelemben, ahol a versenynek nagyobb tere van, azt mondjuk, hogy egyrészt maga a piac legyen egy árszabályozó, tehát a nagyfogyasztók esetében keresse meg mindenki azt a fogyasztót, akivel a legjobb szerződést tudja kötni, ugyanakkor a lakossági fogyasztóknál nagyobb szerepet kap a piac, de itt egy ellenőrzési funkció azért beépítésre kerül a törvényben.
A fogyasztóvédelmet is egy kicsit részletesebben mondanám el. Említettem, hogy elég sok panasz volt az elmúlt időszakban, országgyűlési képviselők, interpellációk, kérdések többször érkeztek olyan jellegű felvetéssel például, hogy az ügyfélszolgálati irodák miért kerülnek bezárásra. Úgy gondoltuk, hogy itt ennek törvényi, jogszabályi szabályozásáról mindenképpen kellene beszélni. Német minták alapján abban gondolkozunk, hogy a tömegközlekedéssel való elérhetőség, illetve a települések lélekszáma alapján írjuk elő, hogy milyen sűrűséggel kell ezeket az ügyfélszolgálati irodákat fenntartani. Természetesen a törvény megadja ennek keretfelhatalmazását, illetve a kormány részére egy felhatalmazást, hogy ezt kidolgozza; a kormányrendeletben szeretnénk pontosan meghatározni ezek részletszabályzatait. A törvény előírja azt is, hogy call centert, illetve internetes hozzáférést kell biztosítani megfelelő minőségben.
Ezen kívül szeretném hangsúlyozni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság, amely egyéb területeken bizonyította, hogy megfelelően tudja védeni a fogyasztó érdekeit, a jövőben nagyobb szerepet kap a villamos energia területén: a fogyasztói panaszokat ők fogják kivizsgálni, és bizonyos véleményezési, beleszólási joguk lesz az üzletszabályzatok jóváhagyásába is. (Dr. Orosz Sándor az ülésterembe érkezik.)
Jelzem, hogy lesz két speciális fogyasztói kör, a fogyatékkal élők, illetve a szociálisan rászorultak, akik speciális kezelésben részesülhetnek - az idő rövidsége miatt ezt nem részletezem. Nagyon jelentős része a törvénynek a jelentős piaci erőfölény kezelése, hiszen - mint a slide is mutatja - itt nemcsak ki kell építeni egy szabadpiaci struktúrát, de gondoskodni kell arról is, hogy az fennmaradjon. Itt az Energia Hivatal széles körű jogosítványokat kap egyrészt arra nézve, hogy megállapítsa, hogy ki ez a piaci erőfölényes szereplő, és itt feltüntettük azokat az eszközöket is, hogy milyen eszközei vannak az Energia Hivatalnak a beavatkozásra. Itt a kötelező aukció szervezését emelném ki, a mintaajánlatot, előírhat költség alapú árazást és a többi.
A villamosenergia-törvény, illetve a környezetvédelem kapcsolatáról szeretnék legutoljára beszélni. Természetesen elsősorban a villamos energiáról szóló törvény fő funkciója az, hogy a villamosenergia-piaci szereplők kapcsolatrendszerét szabályozza, ugyanakkor ezek között egy fontos szereplő a megújuló energiatermeléssel előállított villamos energia. Tudjuk azt, hogy a villamosenergia-ipar jelentős mértékben felel a környezet terheléséért, tehát szeretnénk ebben a törvényben úgy elősegíteni a hulladékból kapcsoltan, illetve megújuló energiából való termelést, hogy ezt minél inkább piackonformmá segítsük elő. A koncepció lényege az, hogy 2010-ig a már megkötött szerződések esetében a jelenlegi KÁP-rendszer működik tovább.
Viszont az új szerződésekre vonatkozóan már egy kormányrendeletben határozhatja meg azokat a támogatási mértékeket, amik meglehetősen szofisztikát módon nyújthatók. Gondolok itt arra, hogy figyelembe kell venni az erőmű hatékonyságát, a tüzelőanyag-felhasználását, az építés technológiáját, a várható energiamegtakarítást, tehát tényleg ki lehet építeni egy olyan rendszert, amelyik szépen összesimul a környezetvédelmi célokkal.
Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani, azt hiszem, az öt perc végére értem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen én is. Megkérdezem, hogy van-e hozzászólás. Andor, parancsolj!
Kérdések, hozzászólások, válaszok
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Kérdést szeretnék feltenni a főosztályvezető úrnak, a HTM-ekkel kapcsolatosan fogalmaznám meg a kérdést. Amikor a kilencvenes évek elején Magyarország privatizálta az erőműveit, akkor az erőművek jó részét úgy adták el, hogy egyben hosszú távú megállapodásokat is kötöttek velük, ezeknek a jó része tíz év múlva járna le.
Az Európai Bizottság is vizsgálta ezeket a hosszú távú megállapodásokat, és azt szeretném kérdezni, hogy ez a törvény foglalkozik-e ezeknek a sorsával, és ha nem, akkor hogyan fogjuk kezelni a HTM-eket, és értelmes dolog-e azoknak a kezelése nélkül dönteni, törvényt elfogadni a parlamentnek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés? (Nincs jelentkező.) Észrevétel? (Nincs jelentkező.) Akkor én szólok, ha nincs más.
Az egyik kérdésem az lenne, hogy ebben a prezentációban úgy szerepel, hogy egyetemes szolgáltató, és zárójelben szolgáltatók. Ez az egyetemes szolgáltatók az én eddigi ismereteimhez nehezen egyeztethető, ez a többes szám.
Ezzel kapcsolatban a kérdésem az, hogy ugye, ha az egyetemes szolgáltatónál marad a keveset fogyasztók és az óvatosak köre, akkor van-e itt valamiféle támogatás. Tehát ugye el tudja látni a tanyasitól kezdve a nagyfogyasztót is? Tegyük fel, az élelmesek kimennek, akkor ez úgy működik-e, mint a távközlésben, hogy az egyetemes szolgáltató a szabadpiaci szolgáltatók nyereségéből kap egy támogatást, vagy másképpen.
Kérdeztem még magát a többes számot, hogy az értelmes-e.
A megújulók fixára megszűnik? Az anyagban nem találtam, tehát akkor nyilván megszűnik.
A támogatásról meg kevés konkrétum van, tehát az, hogy szeretjük, meg ilyenek vannak, de az, hogy melyek azok a megújuló körök, és hogyan gondoljuk ezt támogatni, ez így meglehetősen bizonytalannak tűnik.
Az energiatakarékosságról meg egyáltalán nem találok semmit, miközben van egy ilyen vállalásunk, hogy 20 + 20, 20-at az energiatakarékosságból, 20-at a megújulóból kell teljesítenünk. Ez a törvény hogyan fogja ezt elősegíteni?
Igazából azzal kellett volna kezdenem, hogy a miniszter úr azt szokta volt mondani, hogy elkészült a kormány energiastratégiája, és készül a törvény is. A törvény itt van, a stratégia pedig nincs. Nyilván, ha lenne itt egy stratégia, akkor bizonyos kérdéseket nem kellene feltennem. Van stratégia, esetleg a táskájában van egy, amit idead nekünk? Tehát hogyan lehet ezt megfordítva értelmezni?
A többi kérdésemet a részletes vitához elteszem... Ja, még egy van! 50 megawattnál nagyobb megújulót nem támogatnak. Mi ebben a ráció? Sejtek egy céltudatosságot, de ha az az ok, akkor elég bután gondolják a világot.
Körülbelül ezeket kérném szépen, és nem feltétlenül Zarándy úrnak kell válaszolnia, a kollégák is mondhatják, nyugodtan ossza a szót. Szerepeljenek a fiatalok is! (Derültség.)
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Azért az első kérdésre hadd válaszoljak én, a HTM-ek vonatkozásában. (A vendégek sorai felé fordulva:) Vagy valaki más akar? Nincs jelentkező.
Tehát a HTM-eket valóban 1995-ben kötötte a Magyar Villamos Művek, illetve az egyes erőművek egymással. Azt kell elmondani, hogy célja az államnak a HTM-ek felmondása, újratárgyalása, átgondolása, ugyanakkor valóban így van, ez a törvény nem beszél a HTM-ekről. A prezentáció nem tudom, hányadik, ötödik vagy hatodik slide-ja egy utalást tesz arra, hogy a HTM-ek felbontásával még inkább fokozódna a verseny.
Elöljáróban azt kell elmondanom, hogy a villamosenergia-törvénytervezet HTM-ek felbontásával is működőképes. Úgy is működőképes, ha a HTM-ek megmaradnak, és úgy is működőképes, ha a HTM-eket hosszabb idő felbontani.
Mindezek után kérdés, hogy miért nem szerepel a törvénytervezetben a HTM. Azért nem szerepel, mert ezeknek a technikai felbontása mást igényel, mint egy jogszabályi szabályozást. Tehát itt tárgyalni kell az erőművekkel, nem is feltétlenül a magyar államnak, az MVM-nek, a magyar államnak, illetve az erőműveknek háromoldalú tárgyalásokat kell folytatniuk, nem zárható persze itt ki az, hogy végső soron abban a vonatkozásban is törvényt kell hozni, de mindenesetre itt most szeretnénk egy hosszú távú jogszabályi keretet megalkotni.
A másik kérdés az, hogy a HTM-ek egy csomagban, egy jogi aktussal kezelhetők-e, aminek a kidolgozása persze hosszabb időt vehet igénybe, de azért mégis elkülönülten lehet ezeket kezelni, tehát foglalkozunk ezzel máshol.
Egyetemes szolgáltatók, többes szám vagy egyes szám. A törvénytervezet szerint az első időszakban egy fogyasztóhoz egy egyetemes szolgáltató rendelődik hozzá, de egy fogyasztóhoz mindenképpen hozzárendelődik egy egyetemes szolgáltató, kicsit hasonlóan, mint a jelenlegi közüzemi szolgáltató. Már nyilván a kezdeti időszakban itt hat darab lesz belőlük. A jövőben azonban nem zárható az ki, hogy lesznek olyan területek, ahol több egyetemes szolgáltató tevékenykedhet, tehát nem feltétlenül szükséges az, hogy ebben az egyébként egy kicsit védettebb, garantált minőségű ellátásban ne alakuljon ki egy verseny, akár egy árverseny is, ahol a szolgáltatás minősége hasonló, de több egyetemes szolgáltató láthat el egy fogyasztót.
Támogatás kérdése. A törvénytervezet szerint az egyetemes szolgáltatás, amennyiben úgy gondoljuk, hogy ez pénzbeli támogatást nem nyújt a fogyasztónak, minőségben egy magasabb minőségű szolgáltatást nyújthat, vagy egy meghatározott minőségű szolgáltatást nyújthat. Azt kell elmondani, ez a kérdés máshol is felmerült, hogy a törvény rendelkezik róla, pontosabban kimondja azt, hogy a szociális helyzetüknél fogva hátrányos fogyasztók helyzetében speciális támogatások nyújthatóak. Ezt végrehajtási rendeletben, illetve más jogszabályban lehet elrendezni.
A következő kérdés volt a...
ELNÖK: Visszaélek az elnöki hatalmammal, mert ha már ide kerültem, azt hadd kérdezzem meg: az egyetemes szolgáltató nem versenyszolgáltató? Az egyetemes szolgáltató adja a biztonságot; abból egy van. Olyan nincs, hogy az egyetemesek versenyeznek, és akkor létrejön egy másik egyetemes. Ennek az a lényege, hogy aki nem megy ki a piacra, visszamarad, annak legyen egy biztos szolgáltatója. Itt más szakmákban más fogalmakat használunk. Akkor több egyetemes szolgáltató versenyez, és még lesznek szabadpiaci versenyzők is? Ez így szerintem nincsen végiggondolva.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Én azt hiszem, hogy ez egy látszólagos ellentmondás. Az alapvető szempont az, hogy egy fogyasztóhoz mindig hozzá lehessen rendelni egy olyan egyetemes szolgáltatót, aki őt köteles ellátni, de ez nem jelenti azt, hogy a későbbiekben adott esetben ne alakuljon ki egy olyan szituáció, hogy akár többen kérjenek egyetemes szolgáltatási engedélyt egy bizonyos területre vagy akár az ország egészére, ezt ők megkaphassák, és amennyiben nyújtani tudják azokat a szolgáltatásokat, akkor ők akár versenyezhetnek is egymással. Én nem igazán érzem ebben az ellentmondást.
DR. BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Annyival egészíteném ezt ki, megértve a kérdés eredeti szándékát, hogy talán az elnevezésből adódhat ez az értelmezésbeli különbség. Az egyetemesség ugyanis a mi értelmezésünkben azt jelenti, hogy az a szolgáltatás egy általánosan meghatározott színvonalú, átlátható árakon nyújtott és kötelező ellátáson alapuló szolgáltatás, tehát az egyetemességet ebben az általános értelemben használjuk, és ennyiben valóban eltér a többi szektorban alkalmazott egyetemes szolgáltatási fogalomtól. Nem azt tekintjük tehát a lényegi elemének, hogy ezt egy szereplő nyújtsa.
ELNÖK: Ez egy sarkalatos kérdés. Szerintem nem jól értik, ugyanis a saját törvényében a következő szöveg van "Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, mely az ország területén bárhol, meghatározott minőségben, a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető.". Egy piacnyitásnak az a lényege, hogy egyet igénybe vehetek az országban bárhol, ezt garantálja a hatóság, ez hatósági áras, és a többi szereplő, aki megjelenik a piacon, megkínálja a szolgáltatásával. Ugyanezzel is megkínálhatja, de ő nem hatósági, ő nem olyan módon meghatározott szolgáltatást nyújt, ő nem küldheti el az ügyfelet azzal, hogy messze lakik, hogy nem gazdaságos, hogy keveset fogyaszt; a többinek van mozgástere.
Ezt szerintem még gondolják át, de itt a fogalommeghatározás is egyértelműen azt sugallja, hogy akkor a fogalmat kell tisztázni, mert ha jelentkezik új szereplő, bárhol tudjon az országban, és speciális feltételek között... Ez tulajdonképpen az állami védelem szolgáltatója, ebben egyetértünk, de több, állami védelmet nyújtó szolgáltató nem logikus. Azért is az a neve, minden szakmában ez a neve egyébként a szolgáltatási körben, hogy egyetemes szolgáltató, mert ez az, ahova bemenekülhet a piac elől a fogyasztó.
DR. BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Még egy rövid választ mondanék. Azt hiszem, hogy szándékunkban teljesen egyetértünk. Bárhol az ország területén ezt mi úgy képzeltük el megvalósítani, ahogy a jelenlegi tervezet az átmeneti időszakban ezt lehetővé teszi, hogy a közüzemi szolgáltatók területi, monopol alapon először lefedik valóban az egész országot, tehát bárhol legyen a fogyasztó az ország területén, igénybe veheti.
Ha azonnal egy olyan elképzelés mentén indulunk el, hogy legyen egy olyan egyetemes szolgáltató, aki az ország egész területén képes ezt ellátni, ez egy olyan beruházást igényelne az ügyfélszolgálatok és az egyéb infrastruktúra miatt, ami viszont jelentősen megnövelné ennek a szolgáltatásnak az árát. Mi abból indultunk ki tehát, hogy tartsuk fenn azt a jelenlegi minőségi ellátási színvonalat, ami megvan a közüzemben, és ez ne járjon egy áremelkedéssel, mert ha ez az országos, egyetemes szolgáltatás többe kerülne, akkor nem jelentene egy biztonságos hátteret a szabadpiaccal szemben, tehát ezt így láttuk megvalósíthatónak.
ELNÖK: Szerintem most már miattam mehetünk tovább. Van ott tudós a hátsó sorban, aki ezt tudja, az Energia Hivatal részéről, de szerintem lépjünk ezen tovább. Ha a részletes vitánál ez szóba kerül, akkor majd tisztázzuk, hogy lehet-e több vagy kevesebb egyetemes szolgáltató, de szerintem ez egy politikai eleme az anyagnak.
Folytassuk! Miattam mehetünk tovább.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó, akkor zárjuk le ezt a dolgot. A következő, hogy fix-e a megújuló energia ára vagy nem. A hatályos szabályozás szerint ez egy fix ár. Ez annyiban módosulna, hogy ez gyakorlatilag egy felső, maximált hatósági ár lenne, tehát az a 23 forintos szabály, amely a jelenlegi törvényben benne van, továbbra is életben maradna, de nem kötelezően alkalmazandó árként, hanem egy felső, maximált árként.
Elhangzott az a kérdés, hogy a törvénytervezet hogyan támogatja az energiahatékonyságot, energiatakarékosságot. Azt kell itt elmondani, hogy ez a gondolatkör szélesebb a villamosenergia-törvény tervezeténél, hiszen számos módja van az energiatakarékosság támogatásának akár a KEOP-, KIOP-pályázatokon keresztül. Hozzá kell tenni, hogy ez a törvény is egyébként bizonyos szempontból támogatást nyújthat, hiszen az energiatakarékosság a villamosenergia-iparban talán a legfontosabb eszköze a kapcsolt energiatermelés ösztönzése, elősegítése, ahol nagy hatékonysággal állítanak elő hőt és villamos energiát egyszerre. A törvénytervezet ezt kifejezetten preferálja, és az Európai Unió szabályozásának megfelelően a támogatás lehetőségét biztosítja, amit természetesen alacsonyabb jogszabályban célszerű megfogalmazni.
A törvénytervezet egyébként a megújulóenergia-támogatások vonatkozásában elsősorban német, osztrák mintára támaszkodik. A lényeg az, azt szeretnénk csinálni, hogy a verseny hátrányához viszonyítva szeretnénk időben és árban támogatni a megújulóenergia-termelést. Tekintettel arra, hogy itt egy elég jelentős különbség lehet az egyes energiafajták között, illetve más, nemzetgazdasági célok is figyelembe vehetők - gondolok itt mezőgazdasági, térségfejlesztési szempontokra is -, ebből következően szeretnénk a kormánynak ebben egy nagyobb mozgásteret adni.
Tulajdonképpen még két kérdés volt. Energiastratégia: az energiastratégia készül. Azt hiszem, hogy a jelenlévők tudják azt, hogy egy energiastratégia összeállítása nem egyszerű. Ebben az országban született már úgy villamosenergia-törvény, hogy éppen akkor előtte energiastratégia nem készült. Ennek társadalmi egyeztetése zajlik.
Az utolsó, hogy 50 megawatt felett miért nem támogatható megújuló energia. Itt tulajdonképpen az elképzelésünk az, hogy az már olyan nagyságú erőmű, hogy a méret gazdaságossága lehetővé teszi azt, hogy a piacon saját lábon is meg tudjon állni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mindenkinek világosak voltak a válaszok? Újabb kérdés? (Nincs jelentkező.) Ez azt jelenti, hogy a pécsi vagy a kazincbarcikai erőmű kikerül a megújuló körből? Ezt kell érteni alatta? (Zarándy Tamás: Szörényi úr bólogat.) Szörényi úr! Ez a szándék? Gyere, üljél előre, ne szégyelld magad!
DR. SZÖRÉNYI GÁBOR (Magyar Energia Hivatal): Szörényi Gábor vagyok, a Magyar Energia Hivatalból.
Az 50 megawatt fölötti blokkok azért is kikerülnek, mert sokat konzultálva a megújuló projektfejlesztő társaságokkal, azt látjuk, hogy az ő legnagyobb kifogásuk az, hogy meglévő szenes erőművek, leírt eszközparkkal könnyedén bekevernek a szén mellé néhány százalék csirketrágyától kezdve bármit, és megkapják a megújuló támogatást erre a részarányra. Ezzel nem tudnak versenyképesen megvalósítani olyan új, zöldmezős megújuló projektek, amik hosszabb távon fenntartják, jobb hatásfokkal, mint ezek az öreg kazánok, a megújuló termelést.
Tehát úgy véltük, hogy akkor sokkal jobban lehet támogatni új megújuló projekteket, amik szép lassan elérik a 20 százalékos elvárt mennyiséget, hogy ha ezt nem a meglévő szenes egységek támogatásával, hanem új megújuló, és főleg mezőgazdasági területeken termelődő biomasszára alapozva valósulnak meg.
A mátrai bokrok kivételével a többiek kisebb teljesítményűek, mint 50 megawatt, tehát azokat nem feltétlenül érinti.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én egyetértek ezzel, csak nem tudtam, hogy ez a koncepció lényege, hogy csak valami miatt, valami más, mondjuk jobb uniós irányelv vagy valami legyen ebben.
Hogy ne húzzam az időt, egy dologra kérek még választ: mi volt az oka annak, hogy a szabadpiacra kiment fogyasztók egy része visszajött az egyetemes szolgáltatóhoz? (Közbeszólás: Közüzemi szolgáltatóhoz.) Közüzemi szolgáltatóhoz.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Én azt javasolnám, hogy Gábor válaszoljon erre is, hiszen az operatív ügyekkel az Energia Hivatal foglalkozik.
DR. SZÖRÉNYI GÁBOR (Magyar Energia Hivatal): Köszönöm szépen a lehetőséget. A hatósági ár nem feltétlenül napról napra követi a regionális piaci árakat. Tehát hatósági árakat az árhatóság félévente, évente határoz meg, és ezért a fogyasztók sokkal rugalmasabban figyelik a tendenciákat, az olaj- és gázármozgásokat, és azt a tendenciát, hogy a kínálati piac szűkült a régióban. Néhány erőművet környezetvédelmi okokból leállítottak a térségünkben, a liberalizáció folyamatában kevesebb új kínálat létesült erőművi oldalon. Ezt rögtön beárazta a versenypiac, és a regionális piaci árak óhatatlanul bejöttek a magyar piacra, és ezek határozták meg a versenypiacon az árakat. A hatósági árak egyelőre alacsonyabbak, a nagyker. hatósági ár, mint a regionális piaci ár, ezért amelyik fogyasztó tehette, öt-tíz százalék mértékben visszamentek a közüzembe. Ez egy hatósági áremelés után természetesen megfordul, és ismét kimennek a versenypiacra, ami nem egy szerencsés megoldás.
ELNÖK: Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából mióta megérkeztem, egy gondolat foglalkoztat, és most implicit módon érintette az engem foglalkoztató témát. Gyakorlatilag kimarad a jelenlegi versenypiacot torzító állami beavatkozás, tehát ez a hatósági ár ilyen értelemben torzította, ezzel együtt versenypiaci tényezővé válik. Mindebből pedig az következik, hogy az egyetemes szolgáltató által, itt ugye kiszámíthatónak és sok mindennek nevezett ár óhatatlanul magasabb kell, hogy legyen, mint a versenypiaci ár.
Vagy mi az az előny, teszem fel azt a kérdést, van-e bármi előny a fogyasztó számára, túl a garancián, meg hogy mindenképpen kap, hogy egyetemes szolgáltatónál maradjon. Ez az egyik kérdésem.
A másik: az a piac, amit nem mindenki érhet el, az azért még továbbra is csak korlátospiac.
ELNÖK: Mindenki elérheti.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen? Én azt gondolom, hogy nem, gyakorlatilag nem érheti el, de mindjárt kapunk választ. A kisfogyasztók nem érik el.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az első kérdés... Nem biztos, hogy tökéletesen hallottam... (Dr. Orosz Sándor: Vagy érthetetlen vagyok, az is lehet...) Ha jól értettem, arról volt szó, hogy mindenki hozzáférhet-e a villamos energiához, aki nem az egyetemes szolgáltatás keretében vásárol, elég nagy lesz-e a verseny, tehát hozzá fog-e tudni férni a villamos energiához. Ugye jól értelmezem?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A szabadpiachoz...
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Tehát hogy a szabadpiachoz hozzáfér-e...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Minden fogyasztó.
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Minden fogyasztó hozzá fog férni a szabadpiachoz, tehát tulajdonképpen még az a fogyasztó is, aki egyetemes szolgáltatásra jogosult, ő is, ha úgy dönt, akkor jogában áll a szabadpiacról villamos energiát vásárolni.
A másik kérdés persze az, hogy ezzel a joggal tud-e élni (Dr. Orosz Sándor: Ez érdeke!), illetve lesz-e villamos energia. Erre azt tudom mondani, hogy az elmúlt négy év azt bizonyította, hogy a villamos energia 40 százaléka a versenypiacon bonyolódott, tehát tulajdonképpen már ma is egy nagyon jelentős részét ott vásárolták meg a fogyasztók. Az új törvény következtében... - itt megint vissza kell kanyarodnunk arra, hogy bomlanak-e a HTM-ek, illetve megmaradnak. Abban az esetben, ha a HTM-ek megmaradnak, akkor a Magyar Energia Hivatalnak nagyon jelentős lehetősége lesz arra, hogy az MVM által lekötött kapacitásokat a piacon jelenítse meg, jelesül gondolok itt arra, hogy kötelező aukciókat írhat elő. Tehát az a villamosenergia-mennyiség, amit az MVM vásárol meg, versenypiaci körülmények között eljuthat ezekhez a fogyasztókhoz.
Abban az esetben, ha a HTM-ek felbomlanak, és nem alakul ki jelentős piaci erőfölény, akkor pedig teljesen természetes, hogy a villamosenergia-kereslettel szemben a kínálat meglesz.
Azt látjuk, hogy fizikai korlátok nincsenek, hiszen a fogyasztókat ma is tökéletesen el lehet látni, tehát az erőművi kapacitások megvannak arra, hogy ellássák a fogyasztókat.
DR. SZÖRÉNYI GÁBOR (Magyar Energia Hivatal): Csak egy kiegészítést tennék, ami megvilágítja az új modell jelentős különbségét. Eddig az MVM-et nem lehetett kötelezni túl nagy kapacitás szabadpiacra dobásával, mert a törvény erejénél fogva kötelezett volt a közüzemi szolgáltatók ellátására. Tehát ha a versenypiacról a fogyasztók bármikor visszamentek a közüzembe, az MVM el kellett lássa a közüzemi szolgáltatókat, ezért óhatatlanul spájzolnia kellett kapacitást. Az új modellben nincs ellátási kötelezettsége az egyetemes szolgáltatók felé az MVM-nek, tehát nagyobb kapacitásaukcióra lehet kötelezni, ha a HTM-ek nem bontódnak fel, akár az egész kapacitást versenypiacra viheti egy kötelezés révén, és akkor kellő kínálat van az egyetemes szolgáltatók számára.
A másik kérdésre, hogy vajon mi a különbség a versenypiaci és az egyetemes szolgáltatós beszerzés között, miért választja a fogyasztó az egyiket vagy a másikat. Az az érzésem, hogy az egyetemes szolgáltatók egy átlagos lakossági... Először is csak a lakossági és a kisfogyasztókat láthatják el, a közepes fogyasztókat már nem. Ők csak a versenypiacról vehetnek. Tehát akiket ők elláthatnak, egy átlagos fogyasztóra méretezett ajánlatot fognak tenni, egy olyan ellátási csomagot. Azoknak a fogyasztóknak, akiknek speciális igényeik vannak, azokat sokkal jobban el fogják tudni érni a kereskedők, mert jobban tudnak a speciális igényekhez idomulni.
Az egyetemes szolgáltatók egy átlagos, kiszámítható kockázatú, kiszámítható minőségű szolgáltatást fognak kínálni, míg a versenypiacon nem lesz ilyen határozottan kordában tartott szolgáltatásminőség. Ez az, amiben dönthet a fogyasztó, hogy melyiket választja inkább: esetleg árelőnyt, de kockázatosabb ellátást.
ELNÖK: Eddig az volt, hogy valaki az olcsóbb áram reményében, mint feljogosított fogyasztó - így hívtuk régen -, kiment a szabadpiacra, megvette a villanyt, és azt használta, aztán amikor észrevette, hogy a tőzsdén annyira felmentek az árak, hogy ő drágábban kapja a szabadpiacon, akkor gyakorlatilag, se szó, se beszéd, visszakéredzkedett a közüzemi szolgáltatóhoz, és onnan vette az áramot olcsóbban. Most az új rendszer szerint nem kéredzkedhet vissza? Így kell ezt érteni? (Dr. Békési Zsófia: Aki nem jogosult, az nem.) Tehát nem mehet vissza. (Dr. Békési Zsófia: A lakossági és a kisvállalkozó mindig visszamehet.) Ha a lakossági kimegy, ő jöhet-mehet? (Dr. Békési Zsófia: Igen.)
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Azt kell elmondani, hogy itt koncepciójában változik a törvény a jelenlegi kettős piaci modellhez képest. Valóban így van, a jelenlegi kettős piacon a fogyasztó dönthet arról, mármint a feljogosított fogyasztó, hogy a közüzemben akar-e villanyt venni, vagy a versenypiacon szeretne vásárolni. Látszólag itt tényleg megvan az az előny, hogy a pillanatnyi árviszonyoktól függően visszamehet a közüzembe, eljöhet a közüzemből, ott, ahol éppen olcsóbban vásárolhatja az áramot. Ugyanakkor - Gábor, majd kérlek, hogy erősítsél meg - az Energia Hivatal koncepciója arra alapult, amikor kidolgozódott ez a törvénytervezet, hogy ez hosszú távon hátránnyal járhat több okból. Egyrészt a közüzem önmagában kiszorít bizonyos kínálatot a szabadpiacról, tehát a rövid távú versenyelőnyök sem érzékelhetők feltétlenül a versenypiacon, hosszú távon pedig ez pláne így van, hiszen ha megnézzük azt, hogy erőműépítések az utóbbi időkben csak hosszú távú szerződések keretében valósultak meg, akkor azt mondhatjuk, hogy nem jöttek be azok a fejlesztések, amelyek a versenypiacot élénkíthetnék. Arra számítunk, hogy ha tiszta versenypiac lesz, hosszabb távon mindenképpen előnyhöz fognak jutni a villamosenergia-fogyasztók.
DR. BÉKÉSI ZSÓFIA (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Annyit tennék még hozzá, hogy az irányelv pontosan meghatározza azt, hogy ki részesülhet egyetemes szolgáltatásban. Jelenleg is vizsgálat folyik az Európai Unióban a hatályos törvény e téren bizonyos szempontból vitatott rendelkezéseivel kapcsolatban. Ennek egyik eleme pont az volt, hogy az egyetemes szolgáltatásra az irányelv értelmében nem jogosult fogyasztók is visszamehettek a közüzembe. Ez a jövőben nem így lesz, tehát csak a lakossági, háztartási fogyasztók és egy bizonyos feszültségszint alatt vételező kisvállalkozói kör lesz teljesen, az irányelvvel összeegyeztethető módon, jogosult erre a típusú szolgáltatásra, nem is tehetünk másképp.
ELNÖK: Akkor én most ezt lezárnám, mert én már teljesen meg vagyok kavarodva, és csak rosszabb lesz a helyzet. Azt szeretném megkérdezni, hogy első lépésben egy darab egyetemes szolgáltató lesz vagy hány darab? Most, amikor a törvény hatályba lép, akkor hány egyetemes szolgáltató lesz?
ZARÁNDY TAMÁS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Összesen hat darab lesz, területenként egy.
ELNÖK: Magyarul az áramszolgáltatók lesznek az egyetemes szolgáltatók. (Zarándy Tamás: Igen.) Akkor ez egy más fogalom. Jó, ez így világos. Akkor meg nem kellett volna a prezentációban zárójelbe tenni a "k" betűt, hanem azt kellett volna mondani, hogy "egyetemes szolgáltatók". Így logikus. Köszönöm szépen. Képviselő urak? (Nincs jelentkező.) Akkor felteszem szavazásra.
Aki az előttünk álló T/3088. számú, villamos energiáról szóló törvényjavaslatot támogatja, az kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Kettő. Aki tartózkodik? (Nincs jelentkező.) Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc.
A bizottság nem támogatja.
Többségi előadót állítunk? Én magamat állítanám. (Derültség.) Köszönjük szépen a munkát.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
Most jön egy nyugalmasabb világ, a föld világa (Derültség.), a termőföld védelméről. (A kormány képviselői felé:) Kérem szépen a neveket mondani, hogy fel tudjuk írni!
HORVÁTH GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Kolléganőm Buzásné dr. Hartyányi Marietta, én pedig Horváth Gábor vagyok.
ELNÖK: Szereposztás? Ki beszél először?
HORVÁTH GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én fogok beszélni.
ELNÖK: Horváth Gábor! Parancsolj!
Horváth Gábor szóbeli kiegészítése
HORVÁTH GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tulajdonképpen itt két napirendi pontban szerepel a következő két téma, én azonban az elején néhány mondatot mindenképpen közösen mondanék erről, hiszen tulajdonképpen a jelenlegi, termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szétválasztásáról van szó, tehát kikerülhetetlen, hogy mind a két témát érintsem.
A termőföldtörvényben megmaradó rész alapvetően nem változik, tehát a tulajdonszerzésre, a termőföld használatára, az ezekhez kapcsolódó elővásárlási jogra, elő-haszonbérleti jogra vonatkozó szabályok nem változnak. Ide tartozik még természetesen a földhasználati nyilvántartás kérdése. Itt eljárási szabályok vannak, amelyeket teljes körűen felülvizsgáltunk, és ebben vannak csak módosulások. Természetesen a jogszabály szerkesztéstechnikájából adódóan a szétválasztás azt eredményezte, hogy bizonyos fogalommeghatározási és egyéb részekhez is - záró rendelkezésekhez és a többi - hozzá kellett nyúlni, de alapvetően azt a politikai tartalmat hordozó részt, ami a tulajdonlásra, használatra vonatkozik, nem érinti a változás.
Ami itt a földhasználati nyilvántartás kapcsán változást jelent, röviden összefoglalva néhány dolog. Az egyik a nyilvántartás közhitelessé tétele, hiszen mindaddig, amíg nem közhiteles az a nyilvántartás, addig nem is nyilvános. Ahhoz, hogy itt a nyilvánosság biztosítható legyen, közhitelessé kellett tenni, vagy közhitelessé kellett nyilvánítani a földhasználati nyilvántartást.
Egységesült a tulajdonosok és a földhasználók bejelentési kötelezettsége a földhasználati nyilvántartásba, hiszen eddig az egy hektár feletti földrészletet kellett a használónak bejelenteni, de a törvény bizonyos problémás megfogalmazásából adódóan a tulajdonosnak akkor is bejelentést kellett tennie, ha a használatában lévő föld nem érte el az egy hektárt. Most ez egyértelművé lett téve ebben a szövegben: a használó, a tulajdonos egyaránt akkor köteles bejelentést tenni, ha egy hektárnál nagyobb területről van szó.
A formanyomtatvány használatát is egyszerűsítettük, ott, ahol írásba foglalt haszonbérleti szerződés van, ott formanyomtatványt a jövőben nem kell majd kitölteni, elég a szerződés egy eredeti példányát benyújtani.
Némi változás van a földhasználati bírságban is, itt is egy egységesítés történt. Eddig differenciált mértékben lehetett bírságolni, most ennek, az eddigi úgymond alsó határa, tehát az ezer forint/aranykorona értékre egységesen áll be a bírságolás, azzal, hogy a behajtható köztartozás minimumát, az ötezer forintot el kell érje a bírság, hiszen ebből számtalan probléma van, és nincs semmiféle visszatartó ereje annak a bírságnak, ami amúgy sem hajtható be.
Megszűnik a földhasználati nyilvántartáshoz eddig fűzött két súlyosabb szankció. Az egyik a be nem jelentés esetén a szerződés érvénytelenségének a kimondása, illetőleg a be nem jelentés esetén az ügyészség értesítése. Úgy tapasztaltuk, hogy a bírság elég visszatartó erő, ezeket az egyéb szankciókat nem szükséges előírni.
És mint említettem, ugye, megszűnik a korlátozott nyilvánosság azzal, hogy közhitelessé válik a nyilvántartás, így tulajdonképpen térítés ellenében bárki igényelhet adatot a földhasználati nyilvántartásból.
Még egy: az állampolgári kört valójában nem, vagy csak kis mértékben érintő változás, hogy az eddigi illeték helyett díjfizetés lép be. Ennek a földhivatalok finanszírozása szempontjából van jelentősége, hiszen ma már a földhivatalok költségvetésből támogatást nem kapnak, teljes egészében a bevételeikből kell, hogy működjenek, így ezen a téren is itt némi elmozdulás történik.
Egy egész apró módosítás van még a birtok-összevonási önkéntes földcsere kapcsán a törvényjavaslatban, a résztvevők köre került pontosításra, hogy ki tekinthető a birtok-összevonási földcsere tekintetében résztvevőnek.
Köszönöm szépen, erről ennyit. Ha kérdés van, szívesen válaszolok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Andor! Bocsánat, várj egy pillanatot, hogy igazságos legyek... Parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Én jelentkeztem később, tehát nem volt igazságtalan elnök úr. Köszönöm a szót.
A következő napirend jelentős részét ez a napirend adja, nevesen, hogy ebből a termőföldről szóló törvényből kikerülnek a termőföld védelmére vonatkozó előírások. Ebben a részében, azt gondolom, hogy egyet is lehet érteni, meg nem is, azt gondolom, hogy értsünk vele egyet.
A másikkal kapcsolatosan, ha már egyszer így döntöttek, akkor azért végig kellene gondolni, hogy vajon az-e a helyes megoldás, ha végül is a termőföldről szóló törvény azt fogja tartalmazni, ami így marad, hogy akkor mi az értelme, van-e egyáltalán értelme erre kettő - nevezzük így - közhiteles - én azért teszem így, mert ha már kettő, akkor szerintem nem valószínű - nyilvántartást is továbbra érvényben hagyni; egyrészt egy ingatlan-nyilvántartást, másrészt egy földhasználati nyilvántartást. Valamikor, amikor még a Horn-kormány időszakában eredeti szövegében elfogadtuk az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt, akkor abban a földhasználatok is benne voltak, sőt, sok-sok földhasználat, amit aztán utóbb a zavarosban halászni szándékozó szellem onnan kigyomlált. Ezzel szemben a zavarosban halászni szándékozó szellem gyorsan csinált egy földhasználati nyilvántartást. Most mind a kettő tovább él, mind a kettő további tartalommal gazdagodik, szerintem egy több lenne.
Ez egyébként nem jelent véleményalkotást azokról a technikai megoldásokról, amik egyébként a földhasználati nyilvántartáshoz bekerültek, mert ha úgy döntenek, hogy kettő, akkor tulajdonképpen logikus, hogy így.
További megjegyzésem, hogy a termőföldről szóló törvény gyakran politikai csatározások áldozatává esett eddig is, és úgy tűnik, esik most is, de azért joggal felmerül a kérdés, hogy amikor beterjesztenek egy törvénymódosítást, vajon minden, a joggyakorlatban felmerült anomáliát számba vesznek-e. Arra gondolok, hogy személyes tudomásom van több olyan ügyről, ahol lényegét tekintve megfosztanak termőföldjük tulajdonjogától jogalanyokat, pusztán azért, mert a termőföldről szóló törvény, mondjuk így, nem precíz.
A kérdésem az, hogy a joggyakorlatban felmerült, adott esetben a jogalanyokat tulajdonuktól megfosztó értelmezésekre lehetőséget adó törvényi előírások felülvizsgálata miért nem volt célja a mostani földtörvény-módosításnak.
Ha ezektől, a talán időnként súlyosnak tekinthető gondolatoktól eltekintek, akkor technikailag a dolgot tudom értelmezni és kezelni, és vélhetően a parlament is fogja tudni kezelni az általános, majd a részletes vita után. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Most már engeded?
ELNÖK: Igen.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Ha jól tudom, nem a környezetvédelmi bizottság az első helyen kijelölt bizottság a törvényjavaslat kapcsán, és én véletlenül tudom, hogy a mezőgazdasági bizottság később ülésezik, mint mi. (Dr. Orosz Sándor: Most.) Nem lett volna-e logikusabb, ha mi úgy tárgyaljuk, hogy tudjuk az első helyen kijelölt bizottság véleményét? Ezt csak előzetesen, zárójelben jegyzem meg.
Nem a törvényjavaslat érdemi részéhez szeretnék hozzászólni, hanem a következőre szeretnék rákérdezni: tegnap azt láttam abban a táblázatban, amely a parlamenti képviselőknek került kiosztásra, és a tavaszi parlamenti ciklus ülésnapjain tárgyalandó törvényekre vonatkozik, hogy ha jól emlékszem, akkor június 18-19-én lenne a két törvényjavaslat általános vitája a parlamentben, vagy a végszavazás, erre most nem emlékszem. (Közbeszólás: Az általános vita.) Az én tudomásom szerint valószínűleg június 25-én befejezzük a törvényalkotási ciklust.
A következőt szeretném megkérdezni: nem lett volna-e logikusabb vagy célszerűbb ezt az egész ügyet őszre elhalasztani, hallván Orosz Sándor hozzászólását is, hogy azért van itt egy jó pár olyan ügy, amely komoly érdemi vitát fog gerjeszteni. Ha június 18-19-én kezdünk el egy általános vitát, majd 25-én befejezzük a tavaszi ülésszakot, akkor jön egy két hónapos nyári szünet, amikor nem történik semmi, majd ősszel elkezdjük a részletes vitát. Azt szeretném udvariasan kérdezni, akár javasolni, hogy nem lenne-e jobb levenni az egész ügyet a napirendről, háttéregyeztetéseket folytatni, egy kicsit még gyúrni ezt a törvényjavaslatot, és visszahozni az egészet ősszel, úgy, hogy akkor legyen általános vita, és utána rögtön részletes vita, hogy az egészben ne legyen egy ilyen két hónapos szünet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kékkői Zoltán!
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is csatlakozni szeretnék Nagy Andor képviselőtársamhoz, mert valóban ellentmondásos a törvény benyújtása és a törvény tárgyalásának az ideje. Ha ezt júniusban kezdjük el tárgyalni, akkor nem is tudjuk lezárni sem, ugyanakkor a javaslatban, azt hiszem, úgy volt, hogy az általános vita lezárásra kerül, tehát úgynevezett módosító javaslatokat nem lehet beadni, csak júliusban, a következő tárgyalás várhatóan pedig szeptemberben lesz.
Van egy ellentmondás is a törvényben, ahogy nézem, ha ez így fog megvalósulni. A 11. § egyértelműen leírja, hogy a 7. és 8. § a kihirdetéstől követő 46. napon lép életbe, a törvény többi része pedig január 1-jén - a kettő szerintem majdnem egybe is fog esni. Ha ezt így tárgyaljuk, ha ezt kiszámolják, akkor ezt kár külön szabályozni, mert esetleg két hét különbség van, ha utánaszámolunk, tehát felesleges törvényjavaslat van itt benyújtva, hiszen az egész január 1-jén léphetne életbe.
Egy-két részletre szeretnék még rákérdezni. Az egyik a 3. oldalon olvasható: a földhasználó bejelentési kötelezettsége. A bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy a termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti. Ez egy nagyon fontos rész a törvényben, mert tudjuk jól, hogy a földtörvényben nagyon sok korlát van, csak ez a korlát soha nem került érvényre. Ilyen korlát - ha megengedik, elmondanám - a magánszemély tulajdonszerzése, és ott van, hogy 300 hektár és 6 ezer aranykorona, és 40 aranykoronás föld esetében már csak 150 hektár. Figyelte ezt valaki eddig?
Orosz képviselőtársamnak is mondanám, hogy itt lehet, hogy lesznek problémák, hogy nem engednek bejegyezni, vagy akkor majd valamilyen formában módosítani kell a törvényt is, ha ezt valakik túllépték, de ugyanígy a bérléssel kapcsolatban is, mert erről is szól a törvényjavaslatnak ez a része, a bérléssel kapcsolatban is vannak problémák. Ott egyértelműen leírja megint, hogy magánszemély esetén csak 300 hektár vagy 6 ezer aranykorona, gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú terület - így jól hangzik a terület -, és ott is az 50 ezer aranykorona. Az én környékemen lévő volt szövetkezetek - amelyek részvénytársaságok - esetében közel 40 aranykoronás a földről van szó, tehát elvileg nem használhatna csak 1250 hektárt, közben bérel 3000 hektárt, és erre felveszi az európai uniós támogatásokat. Ha ez életbe lép, és ezt meg fogja szigorítani, akkor új földbérléseket kell kiírni, vagy át kell alakulni annak a részvénytársaságnak: háromfelé kellene szakadnia ahhoz, hogy az európai uniós támogatásokat valóban igénybe vehesse. Azért akartam mondani mindezt, mert az elején hallottuk, hogy a tulajdont és a használatot nem érinti a változás. Dehogynem! Nagyon sokakat fog érinteni ilyen formában, ahogy mondtam.
Ugyanide tartozik, hogy a 82. § egy alcímet változtat meg: az új alcím az lenne, hogy "külföldiek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti szabályok". Ha megnézem a törvényben, hogy ez eredetileg hogy szólt: "állami tulajdonra és külföldi tulajdonszerzésre vonatkozó átmeneti szabályok", az "állami tulajdonra" rész lett elhagyva. Tudjuk, hogy jelenleg 1,5 millió hektár van állami tulajdonban, ha a szántót nézzük, akkor közel 400 ezer - mondjuk, a legtöbb erdőterület. Ezt külön fogják most szabályozni? Ez kikerül innen?
Még egy kérdésem lenne. Szintén a 11. § foglalkozik azzal, hogy a földtörvényben változik az a rész, hogy ki kap felhatalmazást. Eddig, tudjuk jól, hogy felhatalmazást a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kapott - most az új törvényt nézem -, az új törvényben pedig a földügyért felelős miniszter. Lehet, hogy egy kormánydöntés értelmében egy teljesen másik miniszter fog érte felelni. Miért nem lett volna jó az eredeti megnevezés? Én úgy érzem, hogy továbbra is a mezőgazdasági miniszternek kellene ebben az ügyben dönteni. Egyelőre ennyi a kérdésem, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérdezném meg, azt mondja ez a törvénytervezet, hogy a talajvédelem elsősorban a földhasználó kötelezettsége. (Horváth Gábor: Az a másik törvény.) Bocsánat, fáziskésésben vagyok - de jól indult a mondat egyébként. (Derültség.) Ezt most visszavonom, és ehhez nem szólok, mert ez nekem magas.
Megkérdezem, hogy kíván-e valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Akkor jöhetnek a válaszok.
HORVÁTH GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Közhiteles nyilvántartások. Alapvető különbség van a kettő között, hiszen az ingatlan-nyilvántartás ingatlanonként tartja nyilván az ország ingatlanjait, és ehhez kapcsolja a tulajdonosokat, a jogokat, adatokat és a többi, a földhasználati nyilvántartás viszont egy personal folium elvén alapuló nyilvántartás, tehát ott a használó személyéhez van kötve az, hogy ő mit használ. A kettőt gyakorlatilag nem lehet egyesíteni. (Dr. Orosz Sándor: És akkor a parlagfű miatt mikor lehet megbüntetni az embereket?) Ha parlagfüves a terület. (Derültség. - Dr. Orosz Sándor: Amit nem akarunk, azt nem lehet. Ez a kritika egyébként Torgyánnak szólt.)
Valójában azt nem igazán értettem, hogy képviselő úr mire gondol, hogy tulajdonjogától fosztanak meg valakit a törvénnyel. (Dr. Orosz Sándor: Nem találkozott még ilyennel?) Nem. (Dr. Orosz Sándor: Akkor majd négyszemközt megbeszéljük.) Rendben van. Igazából ahhoz, hogy a parlament mikor tűzi napirendjére az általános vagy a részletes vitát, vagy mikor tart szünetet, én igazából nem tudok hozzászólni. Mi, a tárca, a kormányhoz, a kormány az adott időpontban benyújtotta; hogy ez most így került napirendre, ehhez én nem tudok igazából hozzáfűzni semmit. Ugyanez végül is a hatályba lépésre is vonatkozik, mert természetesen a 46. napos szabály a pénzügyi dolgok miatt van, a január 1-je pedig azért, mert a költségvetési évet nem lehet megbontani azzal, hogy a földhivatalok finanszírozása megváltozik a földhasználati igazgatási szolgáltatási díjbevétel miatt. Ha ez a kettő összetolódik nyilván a végén, akkor úgy kell meghatározni ezeket az időpontokat, hogy akkor január 1-jével. Valóban, ezek után én is azt hiszem, hogy nagy esély van rá, ha itt a vita hosszasan elhúzódik; amikor a tervezet készült, akkor ezt még nyilvánvalóan nem lehetett látni.
A korlátozások kapcsán nem változik a jelenleg hatályos szabályozás, ugyanezek a korlátok maradnak, mint eddig, de eddig sem úgy értelmeztük, ahogy képviselő úr mondta, hanem pontosan a földminőségben jelentkező különbségek kiegyenlítésére van kétféle mutatóban is meghatározva a felső korlát, azaz a gyengébb területből tulajdonképpen többlet lehet, mert akkor az aranykorona-korlátot veszem, tehát mindig a kedvezőbbet. (Kékkői Zoltán: Nem lehet mind a kettőt; vagy ez, vagy az.) Ha ez egy indítvánnyal adott esetben pontosítható, én nem mondom, hogy elzárkózunk tőle, de ezt eddig is így értettük. Ennek a gyakorlatban számtalan példája van: mindig is a kedvezőbbet vettük figyelembe, és sohasem fordítottan, tehát kizáróan, hogy ezzel korlátozzunk.
Az állami tulajdonra vonatkozó szabályozás sem változik. Ez egy pontosítás a címben, hiszen az állami tulajdonra vonatkozóan itt, a termőföldtörvényben valójában nincs eltérő szabályozás. Az egy más kérdés, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény, ami természetesen a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyon kapcsán tartalmaz bizonyos szabályokat, de ezt ez a módosítás nem érinti. Igazából itt csak a cím pontosítására került sor, tartalmilag nem történt semmi változás ebben.
Azt hiszem, ennyi volt... (Kékkői Zoltán József: A miniszter.) Ja, a miniszter. A hatásköri törvény időközben megszületett, és minden egyes, nemcsak ebben a törvényben, hanem minden jogszabályban a konkrét minisztermegnevezések az adott témáért felelős miniszterre változtak. Pusztán csak erről van szó.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Több kérdés nincs? (Nincs jelentkező.) Akkor, aki általános vitára alkalmasnak tartja a törvénytervezetet, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 2 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Ellene? (Szavazás.) 8 nem. Köszönöm szépen.
Előadót állítunk? Kékkői Zoltán lesz az előadó. (Közbeszólás: Többségi? Ez érdekes!) Köszönöm szépen.
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat
Most már jöhet az enyém? (Többen: Igen.) A termőföld védelméről szóló törvény következik. Kérem a kormányt...
Horváth Gábor szóbeli kiegészítése
HORVÁTH GÁBOR (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tulajdonképpen ez a szabályozás indokolja az előzőt, tehát az ebben lévő dolgok kerültek kiemelésre a hatályos, 1994. évi LV. törvényből. Lényegében alapvetően három nagy részterületet szabályoz a törvény, a termőföld mennyiségi védelmét, a talaj védelmét, illetve a gyümölcsültetvény-telepítés engedélyezését és nyilvántartását.
Ennek megfelelően tagozódik fejezetekre, az I. fejezetben fogalmi meghatározások találhatók, a II. fejezet a földvédelemről, a földminősítés szabályairól szól, a III. fejezet a talajvédelemről, és a IV. fejezet erről a bizonyos gyümölcstelepítés engedélyezéséről.
Alapvető és koncepcionális változtatások ebben a részben sincsenek. Amit Orosz képviselő úr az előbbi javaslat kapcsán felvetett, itt aztán tényleg mondható, hogy nagyon alaposan, hiszen ez volt a cél, és ez indokolta, hogy magát az eddigi tapasztalatot végigtekintsük, és azokat az apróbb hiányosságokat, hézagokat, vagy a változó gazdasági élet megkövetelte apró változtatásokat megtegyük. Úgyhogy nagyon alaposan felülvizsgálatra került, hosszas egyeztetési folyamaton ment keresztül.
Én azt hiszem, hogy ezeket a részletszabályokat, vagy ezeket a kisebb változtatásokat itt külön talán nem is érdemes kiemelni, nyilván a részletes vita kapcsán majd, ha eljut odáig a dolog, akkor természetesen merülhetnek fel kérdések. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kékkői képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, válaszok
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Rövid leszek, egy pár kérdést szeretnék feltenni. Itt is igaz az, amit az előbb mondtam, hogy a szabályozás megint egybe fog esni, mint az előző törvénynél. Ami számomra érdekes, és hallottuk az előterjesztésnél is, hogy a gyümölcsültetvény is ide kerül. Szerencsétlen gyümölcsültetvény csak vándorol. Tudjuk, hogy először egy 1970-es törvénybe került, utána az 1970-es törvényből átkerült a termőföldről szóló törvénybe, most január 1-jén lépett életbe, és nem bír ki egy évet, mert úgy néz ki, hogy áttesszük egy másik helyre. Több mint százezer hektáron termelünk gyümölcsöt. Lehet, hogy megérne egy új törvényt alkotni a gyümölcstermesztésről is, egy különálló törvényt, ugyanúgy, mint a szőlő- és borgazdálkodásról is, amit, tudjuk jól, kisebb területen termelnek, és mégis önálló törvénnyel rendelkezik. Ha pedig nem, akkor jobb lett volna talán otthagyni a termőföldről szóló törvényben.
Ez teljesen más, ez a termőföld védelméről szól, és nem a gyümölcsről és a gyümölcstelepítésről. Tehát úgy érzem, hogy lesz majd még egy törvény beterjesztve, amikor ezt szét fogjuk választani. Ezzel nem értünk egyet.
Ugyanakkor a 4. oldalon van egy érdekes dolog, más részletes dolgot nem fogok kérdezni. Az 5. §-ban olvasható, hogy a földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni. Mit tekintünk termőföldnek nem minősülőnek? Megnéztem a 2. §-t: termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldről szóló törvény 3. § q) pontjában meghatározott rész. Ide lehet, hogy be lehetett volna írni rendesen. Jó, akkor megint elő kell venni a termőföldről szóló törvényt, mert akkor azt kell nézni, és az pedig így határozza meg: termőföldnek nem minősülő ingatlan termőföldnek nem minősülő földrészlet, egyéb önálló ingatlan. Tehát visszakerültünk ugyanoda. Úgy érzem, hogy ezt ennél komolyabban kellett volna beszabályozni. Értem, hogy mire gondol, épp az utaknak és az utak használata nem termőföldnek minősülő ingatlan használata, tehát ha így gondolok bele, akkor egyértelmű a dolog, és azoknak a gyommentesítése is valakinek kötelessége. Csak ott merül fel bennem a kérdés, hogy kinek a kötelessége, mert tudjuk jól, hogy nem a termőföldhasználók tulajdonában vannak az utak. Tehát itt egy ördögi kör van. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Andor?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nem kívánok szólni.
ELNÖK: Azt most elmondanám, hogy azt mondja a talajvédelem ügyével kapcsolatban, hogy a földhasználó kötelessége részben ezt elvégezni. Mi van akkor, ha adott helyen több birtok érintkezik? Tehát valahogyan ezt közösen kellene megoldani.
A vízgazdálkodásról szóló törvény vízszabályozó és talajvédelmi társulatokról vagy feladatokról beszél, van ilyen, hogy talajjavítási tevékenység. Tulajdonképpen az a kérdésem, hogy nem kellene-e hasonló módon, vagy akár ebben a törvényben, tehát ahol a társulások vannak a vízről, kibővíteni, hogy "és talajvédelmi társulás", mert együtt jár a víz a talajjal, tehát valamilyen módon ezt a társulási intézményt, aminek persze van történelmi múltja, csak itt, ebben a törvényben ez nem jelenik meg, hogy ezt a problémát valamilyen módon kezelni kellene. A baj szerintem az, hogy a másik törvény nincs megnyitva, de azért elméletileg is kérdem, hogy ez ezen az úton esetleg megoldható lenne-e.
A másik pedig az, hogy a termőföld nemcsak humusz, hanem minden másból is áll a talaj, és a törvény ezzel ilyen formában nem foglalkozik. Ezt azért hangsúlyozom, mert a környezetvédelmi bizottságban vagyunk, és az, hogy a talaj, a humusz tulajdonsága az adott állapotban létező egy állapot, ez folyamatosan változik, mennyiségileg csökken-nő, javul-romlik, akár el is tűnhet, tehát ezeket a kérdéseket, amikor mondjuk leviszi az eső, lemossa a mádi zivatarnál a földet, akkor el is tűnik gyakorlatilag.
Ennek a dinamikus rendszernek a kezelését ez a törvény, úgy érzem, hogy nem kezeli; lehet, hogy nem is volt célja. Igazából azt kérdeztem volna, de nincs itt a Környezetvédelmi Minisztériumból senki, hogy ezzel a törvénnyel a környezetvédelmi tárca ebben a formában egyetértett-e. Van az a kérdés, ami itt számtalanszor felmerül, hogy a föld természetes állapotban tartása hosszú távon is egy feladat, tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy megvan vagy nincs, hanem az lenne a feladata a tulajdonosnak, hogy abban az állapotban őrizze meg, amiben van.
A harmadik gondolat: az egymásra épülő hasznosítások. Mi többször foglalkoztunk már eddig is a Vásárhelyi-tervvel. Itt időben, térben eltérő hasznosítások valósulnak meg, amelyeket megint csak, azt gondolom, hogy figyelembe kellene venni - halgazdálkodás, horgászat, sport, üdülés, öntözés, bányászat kérdései -, tehát ezek összekapcsolódó dolgok, amelyek, azt gondolom, hogy ugyanígy ide tartoznak a talajvédelem körébe.
A törvényvégrehajtás ellenőrzésének az intézményrendszere hogy áll, hogy néz ki? Valahogy a személyi feltételekről gondoskodik valaki? Itt azért sok feladat felmerül, és nem jelenik meg, hogy ki fogja csinálni, vagy csak mi nem találtuk meg. Ennyit mondanék. Máris megadom a szót alelnök úrnak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnézését kérem, de nem az előterjesztőhöz, hanem önhöz szeretnék szólni, először is azért, mert felsorolásában a talajhoz kötött néhány olyan dolgot, ami a ma hatályos törvény értelmében biztos nem oda tartozik: nem a föld, hanem a víz tulajdonjogához kötődik mind a halászat, mind pedig a horgászat.
A másik pedig az, hogy ugyan környezetvédelmi bizottsági ülésen vagyunk, de ez nem jelenti azt, hogy ami úgymond természetes, az a jó, mert természetes a sívó homok is. Azt gondolom, hogy a talajvédelem kapcsán számunkra nem a természetes, megszerzéskori állapot, hanem egy, az emberi életfeltételek és a biodiverzitás szempontjából is értelmes és használható talaj az, ami igazából védendő érték. Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert egy kicsit zavar, hogy a változatlanságot tekintjük a megőrzendőnek, és ilyesmit éreztem ki elnök úr szavából, bár lehet, hogy csak félreértettem; egészen pontosan remélem, hogy csak félreértettem.
ELNÖK: Alelnök úr abszolút félreértett. Én azt szerettem volna kérdezni, hogy vannak olyan esetek, amikor ez a cél, tehát amikor azt mondjuk, hogy egy természetvédelmi területen annak az állapotnak a megőrzése a cél - van ilyen helyzet -, és ezt hogy kezeli ez a törvény. Nem általában gondoltam, hogy az a cél, hanem konkrétan, de most a kolléga úr ezt majd elmagyarázza.
HORVÁTH GÁBOR (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én csak Kékkői úrnak fogok válaszolni, és a kolléganőm fogja a talajvédelmi kérdéseket megválaszolni. A gyümölcs miért így van? Az tény, hogy ez sokat mozgott. Amikor kettéválasztottuk ezt az egy törvényt, akkor azért úgy tűnt, hogy a szabályozásban sokkal inkább az anyagi joghoz kapcsolódó dolgok maradnak a termőföldtörvényben, a termőföld védelméről szóló törvénybe kerülnek azok a szabályok, amik inkább eljárási, közigazgatási szabályok. Hogy ez önálló törvény, ezt bevallom, hogy mint tárca, eredetileg így indultunk, de itt van azért egy nagy dilemma, mert a törvények számát sem lehet a végtelenségig növelni, és végül is itt hosszas tárcaegyeztetések után olyan kormányálláspont alakult ki, hogy nem lehet három törvényt sem. Mi eredetileg négyet akartunk, itt csendben mondom csak: termőföld, földvédelem, talajvédelem, gyümölcs, és végül lett belőle kettő.
A fogalommeghatározások: én magam nem vagyok jogász, azt hiszem, ez kiderült eddig is. Kodifikációs technika, hogy amelyik az egyik jogszabályban szabályozva van, azt a másikban újra nem szabályozzuk, hanem visszahivatkozunk rá. Hogy most egy ilyen kétlépcsős visszahivatkozásban így jutunk el ehhez a fogalomhoz, a kodifikálók, a technikáját adók azt mondják, hogy ezt így kellett csinálni. Köszönöm.
ELNÖK: Marietta, legyen szíves!
BUZÁSNÉ DR. HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A talajvédelmi fejezethez feltett kérdésekre szeretnék válaszolni, és néhány dolgot megpróbálnék tisztázni. (Dr. Józsa István az ülésterembe érkezik.)
Az alapkoncepciónk az volt a törvény megalkotása során, hogy a talajvédelmi fejezet is a termőföldterületek talajvédelméről szól, tehát amikor a termőföld talajvédelméről beszélünk, alapvetően a termőföldhasználattal összefüggő talajvédelmi problémákat és talajvédelmi kötelezettségeket tárgyalja a törvénynek ez a fejezete. Ennélfogva például a természetvédelmi területeknek az elnök úr által említett problematikájával azért nem foglalkozik külön a tervezet, mert a természet védelméről szóló törvény elég részletesen meghatározza, hogy amikor egy természetvédelmi területen mezőgazdasági művelés folyik, akkor ott mit és hogyan kell betartani, a termőföld talajvédelmi szabályait tehát sok esetben felülírják a természetvédelmi szabályok. Például különböző agrokemikáliák alkalmazásához a természetvédelmi hatóság engedélye kell, hogy mást ne mondjak.
A másik kérdés, amit felvetett elnök úr, a bizonyos társulások kérdése, hogy miért a termőföldhasználó kötelezettsége a talaj védelme. Ezt ennyire taxatíve nem mondja ki a tervezetünk, hogy elsősorban a termőföldhasználó kötelezettsége, hiszen a termőföld engedélyezett más célú hasznosítása esetén a talajt az úgynevezett beruházónak is meg kell védeni, aki oda épít; épp az előző törvény tárgyalásánál hallottuk, hogy a zöldmezős beruházások, erőművi beruházások és így tovább napi problémákat okoznak a talajvédelemben. A beruházások megvalósítása során is elő van írva egy csomó talajvédelmi kötelezettség. Az egyértelmű, hogy a talaj nemcsak humuszból áll, és nemcsak a humusz a talaj, de egy termőföldtörvényben, amikor a termőföldterületek talajvédelméről beszélünk, a humuszos termőréteg megmentése a cél, hiszen a mélyebb rétegek védelme az egyéb törvények feladata; például a környezetvédelmi törvény és egyéb környezetvédelmi, alacsonyabb rendű jogszabályok földtani közegről beszélnek talaj helyett. Talajnak tekintjük ennek a közegnek azt a felső rétegét, ami humuszos, amiben talajélet van, amiben mozognak a tápanyagok, a víz és így tovább, és a növénytermesztés számára képezik ezt a termőréteget. Ennek a védelmével foglalkozik ez a törvényfejezet, és ezért elsődlegesen a földhasználónak a feladata ennek a megóvása.
Ezek a bizonyos társulások, amelyek vízgazdálkodásban létrejöttek, ezek azért nem egészen egyértelműen vihetők át ebben a törvényben, mint fogalom, mint intézmény, mint jogintézmény, mert a termőföld talaját a termőföldhasználónak a földhasználat során kell megvédeni. Tehát olyan földhasználati, agrártermelési technológiákat kell alkalmaznia, amely egyben talajvédő termőföldhasználatot jelent, és ezzel a tervezetünk egy alfejezete néhány paragrafusban foglalkozik, a talajvédő termőföldhasználat ismérveivel. Ezek a talajvédő termőföldhasználat ismérvei és előírásai azért fogalmazódtak meg a törvényben, mert a talajt bizonyos hatások károsítják, és ezeknek a kivédésére szolgálnak ezek a talajvédő termőföld-használati előírások.
A föld természetes állapotban tartásával kapcsolatos felvetésére elnök úrnak Orosz Sándor alelnök úr már részben reagált, és ezzel mondjuk egyet tudok érteni, hiszen akkor, amikor mezőgazdasági földhasználat van, tehát növénytermesztés, állattartás, legeltetés és így tovább, akkor ott valamilyen beavatkozás történik. Tehát megint csak azt mondom, hogy nem éppen a természetvédelmi területek talajának védelméről szól ez a törvénytervezet, hanem a termőföldterületek talajvédelméről. Ezért nem is beszélhet olyan eltérő hasznosításokról, mint a bányászat, és így tovább, azokról csak annak kapcsán van szó, amikor beruházás történik a termőföldterületek igénybevételével, vagy egyéb más használatok, és akkor elő kell írni azokat a szabályokat, amik talajvédelmi szempontból ott megvalósításra kell, hogy kerüljenek.
Az ellenőrzésről, és egyáltalán ennek az egész talajvédelmi, termőföld-talajvédelmi folyamatnak a felügyeletéről a talajvédelmi hatóság gondoskodik. A talajvédelmi hatóság megnevezés szerepel a törvényben, de szóba került itt ma már a hatásköri törvény, amely kivette minden egyes törvényből az intézmény megnevezését, ezért természetesen ez a törvény sem nevezheti néven azt az intézményt, amely a talajvédelmi hatósági jogkörében ezt a feladatot ellátja. Ez, ugye tudjuk, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal.
Én köszönöm szépen, egyelőre ennyiben szerettem volna összefoglalni a választ.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Én nem általában gondoltam az eredeti állapot megőrzését, hanem ahol az a cél, egy természetvédelmi területen, ott lehet a cél az, hogy az eredeti állapotot őrizze meg.
Közben megvilágosított engem, és akkor az a kérdésem, hogy jól gondolom-e, hogy ennek a törvénynek igazából az kellene, hogy legyen a címe, hogy az agrárcélokat szolgáló termőföld védelme. (Többen: Igen!) Mert ha ez lenne a címe, akkor ilyen hülye kérdéseket nem tettem volna fel. Ez egy sokkal bővebb címnek tűnt. Még mielőtt válaszol, azt kérem, hogy akkor ugye a humuszról beszélünk, mint a legfőbb értékről, ez egy nemzeti kincs. Ennek akkor valami nyilvántartásának kellene lenni, hogy akkor ennyivel rendelkezünk, és ahhoz már aztán lehet időnként megnézni, hogy rendben vannak-e a dolgaink.
Ezt a két gondolatot kommentálja!
BUZÁSNÉ DR. HARTYÁNI MARIETTA (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr első kérdése összefügg a törvény egyéb fejezeteivel és a termőföldvédelmi törvénnyel is, hiszen a termőföld fogalma egyértelműen meghatározza, hogy itt különböző művelési ágakban nyilvántartott földrészletekről van szó, tehát a termőföldről van szó ebben a törvényben. Ez a fogalommeghatározásokból látható, és a törvényjavaslat címe a termőföld védelme, amely a termőföld mennyiségi és minőségi védelme, és a termőföld minőségi védelmét nevezzük talajvédelemnek. Tehát ennyiben én úgy gondolom, hogy egyértelműen lefekteti a törvényjavaslat azt, hogy ez csak a termőföld, a mezőgazdasági hasznosítású művelési ágakban nyilvántartott földterületek talajvédelméről szól.
Ami a másik kérdést illeti, az az, hogy mennyi humusszal rendelkezik az ország, mint nemzeti vagyon. Talán nem is a humuszt mondanám nemzeti vagyonnak, hanem a talajt, hiszen a földtulajdonosé az a termőföldterület, az ingatlan. A talaj nemzeti vagyon, tehát azt ő nem termelheti le önkényesen, azt nem adhatja el önkényesen, azzal nem kereskedhet önkényesen, azt nem szennyezheti önkényesen, hiszen a talaj nem az ő tulajdona. Ezért azt eléggé nyilvánvalóan kifejezi a törvény, hogy engedély nélkül például a talaj humuszos termőrétegét nem lehet letermelni, és például azt áruba bocsátani, és magas a talajvédelmi bírság mértéke, ezt sújtják a legmagasabb tétellel, hiszen ez a talajok teljes tönkretételét jelenti. Ha oda visszaterítenek bármilyen más talajt, máshonnan elhozott talajt, az már nem az a talaj, ahogy évezredek alatt ott kialakult, hiszen nem megújuló a talaj, vagy pedig ismét több száz vagy ezer év alatt.
Tehát a humuszvagyon nyilvántartása egy része a talajok állapotáról szóló nyilvántartásoknak, amit elő is ír a törvény, a talajtani adatbázis, talajvédelmi hatósági adatbázisokat kell működtetni, talajvédelmi monitoringrendszert kell működtetni, amely egyébként működik már 1992. óta a talajállapotok megfigyelésére, és erről adatbázisokat kell az államnak működtetni. Tehát az államnak tudnia kell, ezzel teljesen egyetértek, de a javaslatunk tartalmazza is, hogy ezt nyilván kell tartani.
Ezért van az, hogy beruházások esetén, amikor elengedhetetlen ennek a termőrétegnek a letermelése, bizonyos mértékű letermelése, és majd a terület rekultiválása, akkor az erre vonatkozó talajvédelmi tervet engedélyeztetni kell a talajvédelmi hatósággal. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nekem még sok mindent meg kellene tanulnom, de a bizottságnak erre nincs ideje... (Dr. Józsa Imre: Különórát kell tartani!) Majd megyek korrepetálásra.
BUZÁSNÉ DR. HARTYÁNYI MARIETTA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egyébként annyit engedjen meg még az elnök úr, hogy a Környezetvédelmi Minisztériummal természetesen hosszas egyeztetés folyt, és ebben a formában végül egyetértett a tervezettel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagyon félénken annyit mondanék azért, hogy persze a föld művelése különböző módon történhet, de egy nagyobb terület megóvása... Ha, mondjuk, az előbb említett mádi hegyoldalon lettek volna övárkok, tehát a közösség megcsinálta volna, akkor nem vitte volna le a talajt. Biztos vagyok benne, tehát hogy valami közösnek a föld és a víz ilyen irányú kezelése között kell lennie, de nem ennek az ülésnek a feladata, hogy ezt megoldjuk, majd visszük tovább a gondolatot.
Döntés általános vitára való alkalmasságról, előadó állítása
A bizottság tagjait kérdezem, hogy van-e még kérdés, észrevétel. (Nincs jelentkező.)
Aki az általános vitára alkalmasnak tartja a törvényjavaslatot, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Hat. Aki nemmel szavaz? (Szavazás.) Nyolc. Aki tartózkodik? (Szavazás.) Egy.
A bizottság nem támogatja.
Előadót állítunk? Kékkői Zoltán! Kisebbségi? (Nincs jelentkező.) Köszönjük szépen a segítséget és a megjelenést.
Megkérném a "Szentgotthárd és térsége környezeti állapotának védelme érdekében teendő sürgős intézkedések" című országgyűlési határozati javaslat előterjesztőjét, hogy foglaljon helyet az előterjesztők helyén. Most az Andor az előterjesztő, de nem adhatjuk át az elnöklést, mert ki tudja, hogy vezeted, úgyhogy most így megosztozunk egymással. A jegyzőkönyv kedvéért kérem az előterjesztő nevét. (Derültség.) Nem halljuk!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nagy Andor vagyok, a környezetvédelmi bizottság alelnöke. (Derültség.)
ELNÖK: Az országgyűlési határozathoz, képviselői önálló indítványhoz Orosz Sándor képviselő úr nyolc darab módosító indítványt nyújtott be. Bocsánatot kérek: a bizottság szocialista tagjai - ezt így kérem pontosítani.
Először a cím módosítását javasolja. A módosítóindítvány-tevő kívánja ezt indokolni?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem szeretném az időt húzni, és az indoklás szerintem tökéletesen tartalmazza is, hogy miért javasoltam.
ELNÖK: Az indoklás tartalmazza, hogy miért ezt a címváltoztatást javasolja képviselő úr. Megkérdezem, hogy a képviselő urak akarnak-e ehhez észrevételt tenni. Parancsolj!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Szeretném győzködni a beterjesztőket, hogy támogassák ezt a módosító indítványt, ugyanis az eredeti szándékuknak megfelelően szélesebb értelmezést tartalmaz, úgyhogy szerintem ez egy konszenzusos pont lehetne. Köszönöm.
ELNÖK: Én a Magyar Demokrata Fórum részéről támogatom a módosító indítvány.
Az előterjesztő képviselője?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki a cím módosítását támogatja, az kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt.
Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 2. számú módosító indítvány következik. Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt.
Egyhangú. Köszönöm szépen.
3. pont.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Támogatjuk.
ELNÖK: A 3. számú indítványt az előterjesztő támogatja.
Aki ezt támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt.
Egyhangú.
4. számú indítvány.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Tizenöt.
Egyhangú. Köszönöm szépen.
A következőnél... (Dr. Nagy Andor: Itt szót kérek.) Parancsoljon, előterjesztő úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Jól értem-e, hogy ami feketével van itt a módosító indítványban, az kimaradna az eredeti szövegből?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen. Ez taxatív felsorolásnak tűnik, ami azt a képzetet kelti, mintha egyedül ilyen megoldások lennének lehetségesek, már önmagában azzal is, az egész szellemének megfelelően, hogy például a köztársasági elnök úrra való utalással kibővíteném az elejét.
Az a cél, hogy ne is lehessen olyan eleme ennek az országgyűlési határozatnak, ami kísérletet tenne arra, hogy jogilag rögzítse, hogy milyen technikákat kell alkalmazni a cél elérése érdekében. Mi a cél ugyanis? A cél az, hogy ne habozzon a Rába, és a másik cél, hogy a hulladékégető az osztrákok által tervezett helyen ne épüljön meg. Hogy aztán ez pontosan milyen eszközökkel akadályozható meg - ne haragudjanak az általam mélyen tisztelt előterjesztők - , én korántsem vagyok biztos benne, hogy azt pontosan annak a sornak a rögzítésével lehetne megvalósítani.
Én személy szerint például jobban hiszek abban a technikában - ez kisütött az egészről alkotott véleményemből is -, amit egyébként Fodor Gábor miniszter úr is alkalmaz, nevesen, hogy az osztrák és magyar oldali - a térséget így értve - érintettek konszenzussal próbálják meg kialakítani. Ez ilyen értelemben nem feltétlenül strikten, taxatíve felsorolt jogi eszközök alkalmazását igényli, hanem a diplomácia, a népi diplomácia, a legmagasabb diplomácia, a parlamenti diplomácia, amit mi remélünk megcsinálni, ezek hatékony felhasználását. Ezért gondolom, hogy ez a felsorolás ide ilyen formában felesleges, amellett, hogy néhány még aktualitását is vesztette, mert már megtörtént.
ELNÖK: Én tegnap egy azonnali kérdésben kérdeztem a miniszter urat. Ő például az osztrák-magyar környezeti helyzetértékeléssel egyetértett, tehát a válaszában azt mondta, hogy igen, kellene egy ilyet csinálni. Mutattam a szlovák-magyart, hogy ilyen már készült, ennek mintájára meg kellene ezt is csinálni, tehát egyetértés volt. A köztársasági elnök bevonásáról azt gondolom, hogy egy parlament nem a felettese, tehát nem adhat neki feladatot. A kormány felé fordulunk, és azt üzenjük meg a világnak, hogy a parlament a kormányt megkérte, hogy ezzel foglalkozzon. Mindenki, akivel én beszéltem, azt mondta, hogy úgyis az osztrák kormány bölcsessége fogja ezt megoldani, de a nyomást gyakorolni kell, tehát ez lenne a célja. Én a köztársasági elnök urat nem szeretném ebbe a határozatba betenni.
Az előterjesztő álláspontja?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Képviselőtársam nyolc módosító indítványt tett, és ebből hetet tudunk támogatni, tehát azt gondolom, hogy a jó szándék megvan bennünk, de ezt egyszerűen képtelenségnek tartom, mert úgy élem meg, hogy az eredeti javaslatot ez gyakorlatilag lehetetlenné teszi, majdhogynem kiheréli az egész lényegét. Amikor márciusban ez az ügy itt napirenden volt, akkor bennünket az a szándék vezérelt, akkor még másképp hívták a környezetvédelmi minisztert, hogy egy kicsit noszogassuk a kormányt, mert azt tapasztaltuk, hogy ahogy telik az idő, egyre rosszabbodik Magyarország tárgyalási pozíciója. Most, Fodor Gábor színrelépéséről azt el kell ismerni, hogy ebben lényeges változás történt, de én úgy vagyok vele, hogy ez a javaslat megfogalmazódott, ennek egyik társelőterjesztője vagyok, és úgy gondolom, hogy ez számomra, mint társelőterjesztő számára elfogadhatatlan, úgyhogy ezen a ponton nem tudok egyetérteni az előterjesztővel, tehát nem fogjuk megszavazni.
ELNÖK: Nem támogatja az előterjesztő. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy ki támogatja a módosító indítványt. (Szavazás.) 6 igen. Ellene? (Szavazás.) 9 nem. Köszönöm szépen.
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
A következő módosítás.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Igen.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Elnök úr, lenne egy kérdésem Orosz Sándorhoz! Ennek a határozati javaslatnak ma este, valamikor éjjel lesz az általános vitája. Hogy lehet az, hogy mi most döntünk már módosító indítványokról, még azt megelőzően, hogy elkezdődött volna az általános vita? Ez rendben van-e a Házszabály szerint, hogy mi most előbb döntünk, és még el sem kezdtünk vitázni. Mert emlékezetem szerint...
ELNÖK: Ezt az elnök úrtól kérdezd! (Derültség.)
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Akkor az elnök úrtól kérdezem, bocsánat.
ELNÖK: Azt a taktikát választottam, hogy miután egymás között vagyunk, az indítványok 90 százalékát elfogadjuk, azért ne jöjjünk össze hétfőn - úgy tűnik, hogy csak ezért kellene összejönni -, az indítvány megvan, a képlet világos, és azt gondoltam, hogy ezt meg tudjuk tárgyalni. Nyitva van még estig, ma estig van lehetőség...
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Én azért kérdezem ezt, mert kavargott a fejemben, hogy ezek a módosítók a mi eredeti szövegünket módosítják-e, és az megy be ma általános vitára, vagy az eredeti megy be, és ahhoz...
ELNÖK: Az eredeti.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Hadd szabadjon annyi kiegészítést tennem: igen, elnök úr döntése volt. Én örülök egyébként, ha ez a megfontolás is szerepet játszott, ugyanakkor én úgy tudom, merthogy az előterjesztők kérték, és egy ellenszavazattal, az én ellenszavazatommal sürgősséggel is vették napirendre ezt a bizonyos ügyet, ezzel egy olyan eljárásrendet is megszavaztak, ami az általános vitától függetlenül korlátozza a módosító indítványok benyújtásának a lehetőségét. Úgy tudom, hogy ez lejárt, én körülbelül az utolsó előtti pillanatban tudtam benyújtani ezt a módosítást.
Lényegében alelnök úr kérdésére azt tudom mondani, hogy az kerül általános vitára, amit benyújtott a három aláíró, és természetesen valamikor a részletes vitában fog a Ház véleményt nyilvánítani arról, hogy most akkor a Magyar Szocialista Párt, egyébként a környezetvédelmi bizottságban lévő tagjai által benyújtott indítványok mit is tartalmaznak.
Annyiban tudok még könnyíteni a helyzeten, hogy én személyesen általános vitára épp azért tartottam alkalmatlannak, de ezt már többször elmondtam, ezért is nyújtottam be ennyi módosító indítványt, hogy 90 százalékban támogatásra lel, és ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy van arra közös akarat, hogy ebben a fontos ügyben valóban közösen alkosson meg valamit az Országgyűlés.
Én azt gondolom, visszatérve az előzőre, amit nem támogattatok, hogy minden olyan gondolat és mondat, amelyik úgy szól, hogy "legyőzzük az osztrákokat", az rosszul kezdődő mondat. Én minden esetben arra törekszem, hogy meggyőzük az osztrákokat.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Hol van ez a "legyőzzük"?
ELNÖK: Elhárítás van benne.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Meggyőzzük az osztrákokat. Szeretném nagyon meggyőzni az osztrákokat, ennek megfelelően szerintem teljesen házszabályszerűen jár el most az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, az időtakarékossági szempontból, amit említett elnök úr, ehhez már úgysem tudnak benyújtani más módosító indítványt.
ELNÖK: Andor, ez világos! Az indítványról lesz vita, lesz a módosítókról...
Még két indítvány van.
A 8. számú indítványt az előterjesztő támogatja?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Igen.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Szintén támogatja. Köszönöm szépen.
A 9. számú módosító indítványt az előterjesztő támogatja?
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Igen.
ELNÖK: Bizottság? (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Köszönöm szépen, hogy az előterjesztő megjelent...
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról
Egy feladatunk van még, a hulladékokról szóló európai parlamenti, tanácsi irányelvre készítettünk egy javaslatot, a bizottság készített egy javaslatot. Ezt a szocialista frakció egy az egyben nem fogadta el, hanem azt javasolta, hogy hagyjuk el a II/1. pontot.
Nekem az a javaslatom, hogy itt álljunk meg, hogy elhagyjuk-e ezt a pontot. Új szöveget is adtatok? Mert az nálam nincs... (Zaj.)
Az én álláspontom ez ügyben az... Figyeljetek egy pillanatra! Tehát az 1-es elhagyása jó lenne, de én azt gondolom, hogy ne hozzuk előre az égetést, tehát akkor hagyjuk el azt, és kész, és ebben javaslom, hogy egyezzünk ki.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Én személyesen hajlottam erre, ezt megismétlem most is. Itt egyébként az égetéssel kapcsolatos megjegyzés nem az égetés preferált kiemelésére, hanem annak az egyébként itt is megjelent problémának a kezelésére akart volna vonatkozni, hogy mi fán terem az a, nem is tudom megjegyezni, hatékonysági mutató, amiről igazából nem tudtunk meg érdemben semmit, holott a lépcsők közötti értékítéletnél meg annak van jelentősége. Tehát csak erre akart volna utalni, de mivel mi sem tudjuk jobban kezelni, ezért én megismétlem, amit itt csendben egyébként tárgyaltunk, hogy a 1-es teljes elhagyása is elfogadható megoldás számunkra, tehát a mi kiegészítésünk elhagyását is beleértve.
ELNÖK: Én csak azért gondolom, hogy óvatosak legyünk, mert itt a termikus hasznosítás dolga tisztázatlan, hogy most akkor mit nevezünk annak, és elindítunk egy olyan folyamatot, amit szerintem nem látunk végig.
Úgyhogy most már Orosz Sándor alelnök úrnak is az a javaslata, hogy a II/1. pontot hagyjuk el, és akkor a... Tehát nem a vastag betűst, hanem azt, ami alatta van.
A 2. pontban, ami most 1-es lesz, annak a végén van egy kiegészítés, ami úgy szól: ki kell térni arra is, hogy meg kell változtatni a fogyasztási szokásokat, és ennek milyen közös, az Európai Unió általi irányai fogalmazhatók meg. Ezzel én egyetértek, Andor is egyetért.
Azt a kérdést teszem fel, hogy a bizottság ezzel, az így módosított bizottsági véleménnyel... (Jelentkezésre:) Szakértők szoktak szót kapni? Vagy te szavazol valaki helyett? (Derültség.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha a bizottság engedélyt ad, akkor igen.
ELNÖK: Adjunk neki szót? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ne! - Derültség). Utána elmondhatod.
Aki egyetért a módosítással, az kérem, szavazzon! (Szavazás.)
Egyhangú. Köszönöm szépen.
Nagyon szépen köszönöm a részvételt. Szerintem nagyon eredményesek voltunk ma; az ellenzék jó volt ma. Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 21 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina