KORB-21/2007.
(KORB-38/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. szeptember 4-én, kedden, 10 óra 8 perctől a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú termében megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat *
Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló T/3470. számú törvényjavaslat *
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
A termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslat *
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása *
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program felülvizsgálatáról szóló H/3540. számú határozati javaslat (Dr. Turi-Kovács Béla, Fidesz, képviselő önálló indítványa) *
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) szóbeli kiegészítése *
Hozzászólások *
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) reflexiói *
Szavazás a tárgysorozatba-vételről *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
Egyebek *
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Kis Péter László (MSZP) dr. Józsa Istvánnak
Dr. Oláh Lajos (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Buzás Istvánné (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő (Fidesz)
(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 8 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Üdvözlöm a bizottság tagjait, a megjelent vendégeket, a minisztérium képviselőit a nyári szünet utáni első ülésünkön.
A kiküldött napirenddel kapcsolatosan nekem nincs változtatási javaslatom. Megkérdezem a jelen lévő képviselőket, hogy van-e ilyen javaslatuk. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor kérem, hogy aki egyetért a napirenddel, az szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A kisajátításról szóló T/3328. számú törvényjavaslat
Első napirendi pontunk a kisajátításról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátása. Megkérdezem, hogy a minisztérium részéről ki van jelen.
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Dr. Jobbágy Zsuzsa, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
ELNÖK: Akkor megkérem Zsuzsát, hogy egy kis előzetes tájékoztatást adjon.
Dr. Jobbágy Zsuzsa (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. JOBBÁGY ZSUZSA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon röviden annyit szeretnék mondani, hogy a szabályozásra egy alkotmánybírósági döntés miatt kerül sor, az Alkotmánybíróság ugyanis mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a kisajátítás hatályos szabályrendszerével összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság alapvetően három problémát látott. Az egyik, hogy a hatályos szabályozás a kisajátítási célokat és feltételeket nagyon általánosan határozza meg. A másik, hogy kisajátítással csak az állam és önkormányzat szerezhet tulajdont, holott ma már közérdekű célokat nem csak az állam és nem csak önkormányzat valósítja meg. A harmadik pedig, hogy a kártalanítást, az azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás szabályait nem garantálja kellőképpen a hatályos szabályrendszer. Ennek megfelelően a tervezet erre a három területre koncentrál, részletesen meghatározza a célokat és feltételeket, megteremti az államon és az önkormányzaton kívül az egyéb kisajátítást kérők tulajdonszerzésének a lehetőségét, és igyekszik az azonnali, feltétlen és teljes kártalanítás szabályait igen részletesen szabályozni.
A törvényjavaslat egyébként kitér még egy másik alkotmánybírósági döntésből fakadó szabályozásra is, nevezetesen egy másik döntés a kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés intézményét részben megsemmisítette, részben mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az építésügyi törvény kapcsán. A törvényjavaslat végén az építésügyi törvény módosításával ennek az alkotmánybírósági döntésnek is eleget kívánunk tenni, tehát teljes körű és alkotmányos szabályozást kívánunk megteremteni a kisajátítás területén.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselő urakat, hogy ki kíván kérdést feltenni. (Senki nem jelentkezik.) Hozzá ki kíván szólni? (Senki nem jelentkezik.- Dr. Orosz Sándornak:) Alelnök úr? (Dr. Orosz Sándor: Nem.) Akkor, ha nincs kérdés, nincs hozzászólás, szavazunk arról, hogy a törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki egyetért azzal, hogy a törvényjavaslatot bocsássuk általános vitára, az, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tizenhárom igen, köszönöm szépen.
(Dr. Jobbágy Zsuzsának:) Gratulálok, úgy tűnik, hogy jó a tervezet. (Dr. Jobbágy Zsuzsa: Köszönöm szépen.) Köszönöm.
Állítunk bizottsági előadót? (Nincs jelzés.) Nem állítunk bizottsági előadót. Köszönöm szépen. (Dr. Jobbágy Zsuzsa: Köszönöm szépen, viszontlátásra!)
Az egységes élelmiszerbiztonsági törvénnyel kapcsolatos törvényjavaslat következik. Kérem, hogy a kormány képviselője szíveskedjen bemondani a nevét a jegyzőkönyv kedvéért, majd egy rövid bevezetőt kérnék.
Dr. Pásztor Tamás (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm az elnök urat! Köszöntöm a tisztelt bizottságot! Pásztor Tamás, az FVM jogi főosztályának a vezetője vagyok. Tényleg csak egy rövid összefoglalót kívánok adni.
A kormány tavaly decemberben elfogadott egy olyan álláspontot, mely szerint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ügyek kerüljenek egy kézbe - eddig az egészségügyi, illetve a földművelésügyi tárcához tartoztak az ezzel kapcsolatos területek. A döntést követően létrejön egy egységes élelmiszerbiztonsági szervezet, amelynek a felelőse a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lenne. Az ehhez szükséges kormányrendeletek, illetve miniszteri rendeletek módosítása megtörtént, azonban a tavaly év végén elfogadott - nevezzük így: - hatásköri törvény azt mondta ki, hogy törvényi szinten nem kell konkrétan megnevezni a minisztériumokat, hanem csak az adott területért felelős miniszterről, illetve szervezetről kell rendelkezni. Ezért mindenképpen szükséges a törvények módosítása, amely szerint egyértelműbbé kell tenni, hogy a korábban az egészségügyi tárcához vagy az egészségügyért felelős miniszterhez tartozó felhatalmazások kerüljenek át a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez, jelen esetben az élelmiszerbiztonságért felelős miniszterhez.
Ez a módosítási csomag érinti az élelmiszerekről szóló törvényt, az egészségügyről szóló törvényt, az állategészségügyről, a növényvédelemről, a szabálysértésről, illetve a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról, a takarmánykódexről szóló törvényt. Új rendelkezést egyedül a szabálysértési törvény tartalmaz, minden más esetben annyi történik, hogy a korábban lényegében az egészségügyi tárcához tartozó felhatalmazások átkerülnek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium alá, illetve a hozzá tartozó szervezethez, jelen esetben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz.
Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőket, hogy kinek van kérdése. (Senki nem jelentkezik.) Észrevétel van-e? (Dr. Orosz Sándor: Majd a plenárison!) Ha nincs, akkor szavazzunk az általános vitára való alkalmasságról!
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a tervezetet, az, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Tizenhárom igen. Köszönöm szépen.
Előadót nem állítunk.
(Dr. Pásztor Tamásnak:) Gratulálok az előterjesztőknek!
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló T/3093. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
A termőföldről szóló 1994. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat tárgyaljuk most meg. Ha jól értem, a főosztályvezető úr marad. (Dr. Pásztor Tamás: Így van.)
Nem tudom, hogy a képviselő uraknak van-e kérése az ügyben, hogy melyik módosító javaslatot tárgyaljuk meg mindenképpen, az ajánlásban én nem jelöltem meg egy indítványt sem. Van kérés? (Senki nem jelentkezik.) Farkas képviselő úrnak vannak itt indítványai, úgy látom, de azok nem környezetvédelmi jellegűek. (Dr. Nagy Andor: Az nem a Sándor, hanem az Imre! - Dr. Orosz Sándor: Az Imréé,mi meg nem ragaszkodunk a tárgyalásukhoz!) Ja! Én tehát ebben nem találtam tárgyalandó javaslatot, és ha más sem, akkor szerintem nekünk ezeket a módosító indítványokat nem kell megtárgyalnunk. (Nincs ellenvélemény.) Akkor ezen továbblépünk.
A termőföld védelméről szóló T/3094. számú törvényjavaslat
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása
Következik a termőföld védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott javaslatok megvitatása. (Dr. Pásztor Tamásnak:) A főosztályvezető úr makacsul tartja állásait. (Derültség. - Dr. Nagy Andor: Egyre erősít!)
Azt gondolom, hogy itt a 10. számú módosító indítvány, dr. Ángyán József és Bagi Béla módosító indítványa az, amit a bizottságnak talán érdemes lenne megtárgyalnia. Megkérdezem a minisztérium képviselőjét, hogy mi az álláspontja ezzel a módosító javaslattal kapcsolatban.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Indoklást kérek.
ELNÖK: Valami kis indoklást kérünk, hogy miért nem. Hogy ne kelljen kikérni a talajvédelmi hatóság egyetértését a hulladéklerakó céljára történő igénybevétel esetén - ez a javaslat.
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Azért nem támogatjuk vagy támogatja a kormány ezt a javaslatot, mert akkor, amikor a hulladéklerakó építési engedélyével kapcsolatos engedélyezési eljárás, illetve a környezetvédelmi engedélyezési eljárás folyik, akkor a környezetvédelmi hatóság kikéri a talajvédelmi hatóság hozzájárulását. A termőföld más célú hasznosításának engedélyezése esetén a földügyi eljárásban a talajvédelmi hatóság nem szakhatóság. Vagyis a megvalósuláskor kéri ki a környezetvédelmi hatóság a talajvédelmi hatóság hozzájárulását a külön jogszabályok szerint, tehát a környezetvédelmi jogszabályok szerint. Köszönöm.
ELNÖK: Tehát a megvalósítási engedélyezés során.
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen. Sőt a megvalósítás előtt, a környezetvédelmi hatásvizsgálatban is jelen van a talajvédelmi hatóság, de az nem ennek a jogszabálynak a része. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Csak azért kértem szót, hogy elmondjam, hogy Ángyán és Bagi képviselő uraknak ez a külön javaslata valóban túlzó szerintem is. Hozzáteszem, hogy a mai magyar engedélyezési eljárásrendben persze egészen más, hogy hozzájárulással vagy egyetértéssel - szerintem egyébként mind a kettő túlszabályozás a magyar jogban, túl sok hatóság vesz részt a dologban. Nem a hatóság, hanem a szakismeretek és az ehhez igazodó tervezés az, ami tisztességesen meg tudja oldani ezeket a problémákat. Ennek megfelelően az itt javasolt többlethatósági közreműködést biztosan nem tudjuk támogatni. Sokkal jobban örülnénk annak, hogyha már nemcsak szöveg volna róla, hanem a hatóságokat, az egyes eljárásban közreműködő hatóságok számát érthető, értelmezhető szintre tudná csökkenteni egyszer egy valamikori magyar kormány. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor megkérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e a módosító indítványt. Aki támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) Hat. Ellene? (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Köszönöm szépen.
A 20. számú pontot, Bedő Tamás képviselő úr indítványát javaslom megtárgyalni. A kormány álláspontját kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. (Dr. Orosz Sándor felemeli a kezét.) Hogy miért? (Derültség.)
ELNÖK: Némi indoklást kérünk.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Ez a paragrafus, illetve a paragrafusnak ez a bekezdése arról szól, hogy melyik az a kör, amely mentes a járulék megfizetése alól. Mi egyáltalán a törvénynek a célja? Mindig ebből indulunk ki, és a kormány ebben egy nagyon határozott álláspontot képvisel: hogy a mostani állapothoz képest lehetőség szerint ne bővítsük a járulékmentesség körét. A törvénynek az a célja, hogy a véges természeti vagy nemzeti kincsünket, a termőföldet megvédjük - ez egyértelműen következik a címből is. Hogyha nagyobb teret engedünk annak, hogy minél több célra lehessen járulékmentesen, tehát sokkal kisebb költséggel kivonni termőföldet művelés alól, az mindannyiunk közös érdekét sérti. Úgy ítéljük meg, hogy a kommunális hulladéklerakó-telepek létesítése megvalósulhat olyan területeken is, amelyek már ki vannak vonva, úgynevezett barnamezős beruházásban is, tehát volt ipari telepeken és más helyeken, és úgy gondoljuk, hogy ne termőföldet használjanak ilyen célra, mert azt meg lehet valósítani másutt is. A kormány mindenképpen ragaszkodna ahhoz az álláspontjához, hogy ez a kör ne bővüljön. Nagyon oda kell figyelni. Végig kell gondolni egy önkormányzat szempontjából mi történik. Hogyha sokkal kisebb költséggel meg tudná valósítani, hogy a termőföldet kivonja művelés alól, akkor a kisebb ellenállás irányába indulva kérelmezi, kivonja, költséget nem kell fizetni, tehát olcsóbban megússza. Ezzel viszont egy olyan terület is kieshet a művelés alól, amely lehet, hogy sokkal hasznosabb lenne a társadalmi, az össztársadalmi érdeket tekintve.
Tudni kell, hogy a termőföld véges, nincs több, tehát hogyha egyszer arra egy út vagy egy hulladéklerakó-telep épül, azt már csak nagyon-nagyon nagy költségekkel lehet újra mezőgazdasági célra használni, nagyon nagy költséggel lehet visszaállítani az eredeti állapotot, ha az egyáltalán lehetséges. Köszönöm. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.)
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Értem a polgármester úr, Bedő Tamás országgyűlési képviselőtársam javaslatát, aki polgármester is egyben. Ezzel összefüggésben a Pásztor főosztályvezető úr által elmondott érvekkel egyetértek, végső soron akkor tudnék teljesen egyetérteni vele, ha egyáltalán semmilyen kivételt nem engedne a kormány. Mert hogy engedte, innentől kezdve természetesen mindig valamilyen igazságtalan mozzanat van a történetben, hogy ha ennek engedte, akkor az miért esett ki ebből a körből, és nehéz lenne megmagyarázni, hogy egyik-másik kommunális beruházás esetében miért nem kell járulékot fizetni, más esetekben meg miért is kell ugyanezért a tevékenységért fizetni. Megjegyzem, hogy az adott összefüggésrendszerben persze fennáll még egy olyan hulladékgazdálkodási érv is, nevesen hogy ne támogassuk a hulladéklerakók nyakló nélküli szaporodását; sokkal inkább a hulladékgazdálkodás ezt megelőző eszközei a megelőzéstől egészen az újrahasznosításig, bármilyen anyagában, energiában való hasznosításig, kapjanak nagyobb preferenciákat, a hulladéklerakók ezért ne kerüljenek semmilyen körülmények között külön támogatásra. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor szavazzunk! Aki támogatja a módosító indítványt, az szavazzon! (Szavazás.) Egy. (Dr. Józsa Istvánnak:) A szomszédod? (Derültség. - Dr. Józsa István: A földim.) Úgy értettem. Tartózkodás? (Szavazás.) Ellene? (Szavazás.) Egy igen szavazatot kapott. Köszönöm szépen.
A 33. pont Bagi Béla képviselő úr indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja. (Buzás Istvánnéval egyeztet.) ...Bocsánat, csak ha végigmegyünk, akkor nekünk is keresgélnünk kell, elnézést! Ebben a formájában tehát nem, ha javítással bemegy a (2) bekezdés, akkor igen. (Buzás Istvánné: Csak a 2-est!) Csak az egészet egyben kell tekinteni... Bocsánat, akkor még egyszer elmondom. A kormány tehát nem támogatja ezt a pontot, viszont a pontnak a (2) bekezdését tudná támogatni, amennyiben az benyújtásra kerülne.
ELNÖK: Az a 2-es számú? ...Nem, a (2) bekezdés...
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Így van, a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben, tehát kompletten, illetve az (1) bekezdés kivételével egyben kéri a módosítást. Ebből a (3), a (4) és az (5) bekezdésre vonatkozó módosításokat nem tudjuk támogatni, a (2) bekezdésre vonatkozókat igen, de mivel az egész pontot egyben kell kezelni, ezért ebben a formájában nem tudjuk támogatni a 33. pontot.
ELNÖK: Akkor azt mondja el nekem, hogy mit támogat a kormány! Azt, hogy: "az állam anyagilag támogatja"? Ezt?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Mert ez egy szebb mondat. (Dr. Orosz Sándor: Érthetőbb mondat is!)
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, csak a probléma az, hogy nekünk egyben kell a 33. pontról nyilatkoznunk.
ELNÖK: Nem olyan bonyolult a dolog, ezt mi itt meg tudjuk oldani szerintem. Ha a bizottság egyetért vele, akkor csináljunk belőle, ebből az egyből, ebből az egy bekezdésből bizottsági módosító indítványt, és kész. (Dr. Orosz Sándor: Jó, csináljunk!) Mert egyben úgysem megy. (Dr. Orosz Sándor: Jó.)
Akkor az a kérdésem, hogy a bizottság Bagi Béla képviselő úr módosító javaslata alapján előterjeszt-e egy olyan indítványt, amely csak a (2) bekezdést módosítja. (Dr. Orosz Sándor: Az itt írtak szerint!) Az indokolás az, hogy így érthetőbb. (Dr. Orosz Sándor: Így van!) A 33. pontot a kormány ebben a formában tehát nem támogatja, a bizottság önálló indítványát viszont ebben a formában támogatni tudja. A kormány tanácskozik...
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Amennyiben benyújtásra kerül az erre vonatkozó javaslat, akkor azt, tehát ezt a bizottsági javaslatot természetesen támogatni tudja a kormány.
ELNÖK: A 33. pontot nem támogatja, de mi most döntöttünk arról, hogy benyújtunk...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Még nem döntöttünk róla!
ELNÖK: Még nem?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Bólogatni bólogattam, de még nem szavaztunk. (Dr. Józsa István: Le kell írni, ide kell hozni!) Nem kell, tudunk róla dönteni.
ELNÖK: Ne komplikáljátok! Itt van a szöveg, olvassátok el, és akkor megfogalmazzuk és beadjuk - de akkor azért már nem kell külön összejönni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Erről van szó.
ELNÖK: De ha szeretnétek pénteken ez ügyben összeülni...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha addig nem borotválkozik, elnök úr... (Derültség.)
ELNÖK: Akkor arról szavazzunk, hogy a bizottság benyújt-e ebben a formában egy önálló bizottsági módosító indítványt, a kormány meg majd utólag nyilatkozik. Akkor szavazzunk arról, hogy benyújtjuk-e!
Aki egyetért azzal, hogy legyen egy ilyen bizottsági javaslat, szavazzon! (Szavazás. - Dr. Józsa István: Nincs ilyen napirendi pontja az ülésnek! Egyetértek a tartalommal, de nem az a napirend, hogy önálló bizottsági módosító indítványt fogalmazunk meg!)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezt majd külön megbeszéljük, de ez most a kákán is csomó keresése vagy a szőrszálnak a hasogatása. (Derültség.) Szerintem haladjunk, elnök úr. (Dr. Józsa István: Biztosítsuk a házszabályszerűséget! Vegyünk fel ma egy ilyen pontot a napirendre, hogy bizottsági önálló indítvány megfogalmazása!) Próbáld házszabályszerűen megmagyarázni ezt az indítványt! (Derültség.)
ELNÖK: Úgy szokott történni, hogy ha van egy bizottsági, amelyet jóvá lehet hagyni, akkor azt a bizottság átalakítja, és sajátjaként beadja. (Dr. Orosz Sándor: Úgy van!) Vagy egy képviselő adja be csatlakozóként, azt is lehet. Ez a két lehetőségünk van. (Dr. Józsa István: Az a szokásosabb szerintem, de egy bizottsági is jó!) Beadhatod te is. (Dr. Józsa István: Egy órával későbbre raktam a programjaimat a bizottsági ülés miatt...! - Derültség.)
Magát a pontot nem támogatja a kormány, egy ennek alapján készítendő bizottságit viszont tud támogatni. (Dr. Nagy Andor: De attól még a pontról szavazni kell!) Így van!
Aki a 33. pontot támogatja a bizottságból, az, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja.
A 34. és a 35. pontot javaslom még megtárgyalni, de figyeljetek, nincs-e közben valami, ami hozzánk tartozik! A 34. pontról kérem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Mondjon egy rövid indoklást! ...Bocsánat!
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! A 34. pont indoklásával kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy a jelenlegi szöveg úgy szól, hogy a földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatást és a termesztett növény tápanyagigényét figyelembe vevő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni. A talajvizsgálat a talaj tápanyag-szolgáltatását hivatott megmutatni, növényvizsgálatot pedig nem lehet minden esetben előírni, az egy elég speciális vizsgálat. Nem kívánjuk a talajvizsgálatot törvényi szinten, taxatíve előírni, hiszen nagyon sok esetben nem biztos, hogy ez feltétlenül szükséges. Ezen kívül igen sok vidékfejlesztési támogatást ad az EU a talajvizsgálatok elvégzéséhez: agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatások, az integrált termesztéssel kapcsolatos támogatások, és amennyiben ezt jogszabály kötelezően, egységesen minden gazdálkodónak előírja, úgy az Európai Unió erre nem ad külön támogatást. Egy alacsonyabb rendű jogszabályban, a felhatalmazások között van lehetőség a talajvédelem egyes részletes szabályainak a megalkotására, ott ki fogunk térni arra, hogy milyen esetekben kell talajvizsgálattal megállapítani a talaj tápanyag-szolgáltató képességét. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Teljes mértékben egyetértek az érveléssel, csak kiegészíteni szeretném azt. Képviselőtársaimat is arra kérem, hogy ne támogassák ezt az indítványt. A legfontosabb összefüggés szerintem az, hogy okszerűségi vizsgálat nincs, vagy hogyha úgy gondolja a beterjesztő, hogy van, akkor mondja meg, hogy mi az az okszerűségi vizsgálat, illetve nem is okszerűségi, hanem okszerű vizsgálat - nem tudom, hogy ilyen van-e. Talajvizsgálat már van, de a talajvizsgálatot és növényvizsgálatot mindenkire nézve kötelezően előírni az egyrészt többletköltség, márpedig azt szerintem az előterjesztő - már nem a kormány, hanem Bagi képviselőtársam - sem gondolta végig, hogy az mennyi forintba kerül jelen pillanatban, különösen akkor, hogyha ezt kötelezővé tesszük, mert akkor még jelentős piacot is teremtettünk neki, amikor is a vizsgálatokat folytatóknál rendszerint mindennek megemelkedik az ára. Ráadásul számos esetben ott, ahol vállaláson nyugszik a támogatási lehetőség, ott a kötelező előírással éppen hogy elveszi azt az európai uniós támogatási lehetőséget, ami jelenleg pedig adott volna.
A legcélszerűbb az lenne, ha a javaslatot a benyújtói visszavonnák, jobban tennék, hogyha visszavonnák, de ez most itt van, úgyhogy szerintem meg szavazzuk le.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság álláspontját kérem. Aki a 34-es módosító indítványt támogatja, az, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Senki. Aki nem támogatja? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
A 35. pont következik.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A kormány nem támogatja.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Indoklást szeretnék kérni.
ELNÖK: Miért nem támogatja a kormány?
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, a "deponálás" és az "újrahasznosítás" fogalmak beiktatását a kormány azért nem támogatja, mert a beterjesztett javaslat szerint a "megmentésben" a deponálás is benne van. A "deponálás" fogalmat célirányosan nem használta az előterjesztő, tekintettel arra, hogy nem cél a deponálás. A felhasználás a cél, tehát nem cél az, hogy szánkózódombok vegyék körül a beruházások környezetét igen értékes humuszos termőréteg felhalmozása útján, amelyek aztán elgyomosodnak, rontják az összképet, és így tovább. A cél az, hogy az előírásoknak megfelelően, a vizsgálatok alapján meghatározott rétegben, a talajtól függő rétegvastagságban letermeljék a termőréteget, összhangban a beruházás igényeivel, ezt a termőréteget félrerakják, a deponálás csak időleges legyen, majd pedig azt a letermelt és helyben fel nem használt termőtalajt úgy használják fel bárhol az országban, ahol az szakmailag indokolt - természetesen figyelembe véve ennek az anyagi oldalát is, hiszen a Nyírségből nem fognak talajt szállítani Zala megyébe -, hogy az termőtalajként hasznosuljon, ahogy azt a környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény is kimondja. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van hozzászólás?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Egy kérdésem lenne.
ELNÖK: Igen, kérdezz!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Egyetlenegy kérdésem lenne, nevezetesen azzal kapcsolatban, hogy a talaj mozgatása egyidejűleg a benne lévő élőlények, élő anyagok mozgatását is jelenti, ami bizonyos értelemben tudatos és szándékolt, más esetekben, a gyomok esetében pedig fertőzésnek tekintetik. Tényleg kérdés a kérdés, és csak ehhez kapcsolódik, de hol lehetne indokolt gátat vetni a parlagfű ilyen jellegű terjesztésének? Ebben a törvényben, mondjuk ennél a passzusnál, avagy az építésről szóló törvényben most egy sterilizáció vagy hasonló előírásával?
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Mint talajvédelmi szakembernek nekem személy szerint az a meglátásom, hogy ezt elsősorban ott, azon a jogszabályi helyen kellene szabályozni, ahol a parlagfű elleni védekezésről van szó, hiszen - most ezt tényleg rögtönözve mondom a képviselő úrnak - a parlagfű, az elhullatott mag egy jó darabig nyugalomban van a talajban, és mindenki tudja, hogy a bolygatott talajokban kel életre. Nem vagyok növényvédős szakember, de úgy gondolom, mégiscsak összefügg a parlagfűmagnak az életképességével az, hogy hol van. Azt hiszem, két dolog összekeverése lenne, ha ez a témakör nem abban a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályban kerülne szabályozásra, amelyben a parlagfű elleni védekezésről szó van. (Farkas Sándor jelentkezik.)
ELNÖK: Sándor!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): (Hangosítás nélkül:) Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Nekem egy kérdésem lenne. Nem tudom pontosan, de hogyha nem deponálásról, hanem a letermelt termőrétegnek a tárolásáról beszélünk, akkor van-e jogszabály arra nézve, hogy meddig köteles azt az adott letermelő visszahasznosítani? Látva az országot elég sok helyen különböző depóniákban vannak a letermelt termőtalajok, amiket, ahogy az alelnök úr is mondta, kiverték a magok, kiverték a különböző gyomnövények, úgyhogy azt hiszem, hogy ezt szabályozni kellene, hogy mennyi az az idő. Nem tudom, hogy ez szabályozva van-e, de szerintem szabályozni kellene, mert akkor végül is akár 20-25-30 évig is ott tárolhatják ezt a termőréteget, ami viszont nem hasznosul. Nem tudom, ezért kérdezem.
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A törvényjavaslatnak az a szakasza, amelyhez a képviselő úr a módosító indítványát beadta, arról is szól, hogy a beruházási tervekben meg kell jelennie ennek az egész talajtermőréteg megmentésével kapcsolatos tervnek. Eddig nem volt kötelezés arra, hogy a beruházó a beruházási tervekben konkrétan kitérjen erre.
Itt kénytelen vagyok visszakanyarodni ahhoz a témakörhöz, amit Orosz alelnök úr felvetett, hogy a hatóságokat csökkenteni kellene, ámde az ezzel kapcsolatos előírásokat csak a talajvédelmi hatóság tudja megadni. Kell tehát egy olyan szakhatóság, amely ellenőrizni tudja, hogy a beruházó a beruházáshoz műszaki szempontból milyen mélyen kívánja letermelni a termőréteget az adott talajon, utána a talajvédelmi hatóságnak azt talajtani szempontból, a talaj természeti adottságai szempontjából is meg kell néznie, és a tervvel összehangolva elő kell írni azt, hogy meddig és mit csináljon a letermelt termőréteggel. Hogy meddig tárolhatja anélkül, hogy annak a humuszanyaga a levegőn le ne bomoljon, hogy tönkre ne menjen a termőképessége, és így tovább, ezeket mind a részletes szabályokban kívánjuk szabályozni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
A 35-ös indítványról kérdezem a bizottságot. Kérem, hogy aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Hat. Aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság nem támogatja.
A 38. pontban foglalt indítványról kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány támogatja. (Dr. Orosz Sándor: Egyetértünk!)
ELNÖK: Akkor a bizottságot kérdezem. Aki támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja a bizottság.
A 39-es indítvánnyal kapcsolatban kérdezem a kormány álláspontját.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Miért nem támogatja?
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök úr, a 39-es indítványt több dolog miatt nem támogatjuk. A képviselő úr ennek a szakasznak a módosításához több részből álló indítványt adott be. A 49. § (1) bekezdés d) pontja azért tér ki arra, hogy egyéb szerves trágya kivételével, mert vannak olyan szerves trágyák, amelyeket engedélyezés szempontjából nem hulladéknak, hanem trágyának tekintünk, és ez kizárja azt, hogy például az almos trágya felhasználása valamilyen engedélyezés alá kerüljön. Ezért a d) pontból ezeket felhasználási, engedélyezési szempontból ki kívántuk zárni.
Az istállótrágya, az almos trágya nem tartozik a további pontok alá sem, ezért kellett erre kitérni.
A g) pontnak az elhagyását azért nem támogatjuk, mert ezek olyan hulladékok, például leveles répafej, répaszelet, amelyek a cukorrépa-termelés és a cukorgyártás során keletkeznek. Aztán vannak különböző olyan, részben komposztált anyagok, amelyek jogszabály szerint nem nevezhetők komposztnak, de a mezőgazdasági termelés során visszajuttathatók a termőföldre. De igen sok rossz példa van arra, hogy történetesen épp a répaszeleteket, amikor nincs állat, amellyel feletessék, amikor a cukorgyár meg akar szabadulni tőle, akkor azt a termőföldre visszaviszik, s mivel nagy mennyiségben keletkezik, nem egy alkalommal fél méter vastagságban terítik el a termőföldön. Ez talajvédelmi meg termesztési szempontból sem megengedhető, ezért ezeknek a hulladékoknak a mennyiségét kell csak meghatároztatni egy olyan szakértővel, aki kvázi trágyázási tervet készít, és a beltartalma, a vizsgálatra alapozott beltartalma alapján engedélyezi a hatóság az egy hektáron elhelyezhető vagy oda kijuttatható mennyiséget. Ez tehát egyáltalán nem egy bonyolult procedúra, néhány egyszerű vizsgálat és egy ilyen mennyiség meghatározására irányuló tápanyag-gazdálkodási terv kell hozzá. Ez a részletes szabályokból ki fog derülni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Itt még van egy 3-as...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az összhangban van a g) pont hatályon kívül helyezésével.
ELNÖK: De azért felhívom rá a figyelmet.
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, elnézést, elkerülte a figyelmemet, ez a túloldalon van. Ez teljesen összhangban van az előző javaslatokkal.
ELNÖK: A kormány tehát nem támogatja. (Császár Antal jelentkezik.) Tessék!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): A melléktermék-feldolgozással kapcsolatban a törkölyfeldolgozásnál keletkezik a kifőzött törköly, és a jogszabály előírta azt, hogy azt termőföldre ki lehet vinni, mivel nem veszélyes hulladék. Vonatkozik-e ez a pálinka-előállításnál keletkezett cefremoslékra is? Ez most erre is vonatkozik?
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Különböző hulladékokat határoz meg a javaslat. Az f) pont a nem mezőgazdasági eredetűről szól, nyilván ami nem mezőgazdasági eredetű, az... A szőlőtörköly mezőgazdasági eredetű. Azok tehát, amelyek mezőgazdasági eredetűek, azok a g) pontban kerülnek meghatározásra. Kizárólag a táblán keletkező melléktermékről, ami ott marad helyben, nem kerül elszállításra, amivel nem történik valami manipulálás, ami után esetleg nagymennyiségben visszakerülhet a tábláról, arról van szó. A javaslat azért zárja ki a táblán keletkező mellékterméket, mert az ott marad a táblán, és csak annyi kerül vissza a talajba, ami meg is termett a táblán, tehát kivette azt a meghatározott mennyiségű tápanyagot, és ott, a helyszínen visszakerül. Ilyen nyilvánvalóan a kukoricaszár, a napraforgószár, a tarlómaradvány, és így tovább. Amit már egyszer elvisznek, amivel valami történik, ami összegyűlik valahol, és esetleg a teljes összegyűlt mennyiséget kis területre viszi vissza valaki, mert úgy kényelmes - így fordulhat elő az, amit mondtam, hogy fél méter vastagon terítenek el répafejet vagy esetleg törkölyt -, ahhoz bizonyos számítások kellenek, hogy mint trágyaanyag mennyi vihető ki egy hektárra. Köszönöm.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés (Senki nem jelentkezik.), megkérdezem, hogy ki támogatja a 39-es indítványt. (Szavazás.) Hét. Ki van ellene? (Szavazás.) Tizenegy. A bizottság nem támogatja.
A 44-es módosító javaslatot látom még olyannak, amely érint minket a környezetvédelmi követelmények kapcsán.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Miért nem támogatja?
BUZÁS ISTVÁNNÉ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A kormány formai okok miatt nem támogatja ezt a módosító indítványt, ugyanis az 53. § (1) bekezdése leírja, hogy a talajvédelmi hatóság a felügyelője útján mit, hogyan ellenőriz. A c) pontban azokról az engedélyekről van szó, amelyeket más hatóság ad ki, tehát a talajvédelmi, valamint más engedélyben foglalt talajvédelmi követelmények. Azokban a más engedélyekben foglalt talajvédelmi követelményekről van szó, ahol a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásának indokolását a más hatóság által kiadott engedély tartalmazza. Ezt a talajvédelmi hatóságnak bármikor hatásköre ellenőrizni. Ez a c) ponttal kapcsolatos állásfoglalásunk.
A d) pont kapcsán pedig annyit mondanék, hogy itt konkrétan az Unió nitrát-direktívájával kapcsolatos környezetvédelmi szabályozásokra gondoltunk, és ezért utalni kell erre a külön jogszabályra, amikor is a talajvédelmi hatóság bizonyos környezetvédelmi, történetesen vízvédelmi követelmények betartását ellenőrzi a külön jogszabály szerint. Ezért nem tartjuk jónak ezt a d) pontot kivenni ebből a javaslatból. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőket, hogy van-e kérdés. (Senki nem jelentkezik.) Ha nincs, akkor szavazunk.
Ki támogatja Bagi Béla képviselő úr 44. pont alatti módosító indítványát, amelyet a kormány nem támogat? (Szavazás.) Ellene? (Szavazás.) A bizottság nem támogatja. Köszönöm szépen.
Ezzel a módosító indítványok tárgyalását befejeztük, köszönöm szépen a minisztérium képviselőinek a részvételét és munkáját.
A következő napirendi pont dr. Turi-Kovács Béla miniszter úr indítványa. Megkérem az előterjesztőt, a miniszter urat, hogy ne legyen olyan szerény, és szembe, középre üljön. (Megtörténik.) Kérem, hogy a jegyzőkönyv kedvéért mutatkozzon be az előterjesztő.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő vagyok, és üdvözlök mindenkit.
ELNÖK: Ismerve a képességeidet arra kérlek, hogy röviden vezesd fel a témát. (Derültség.)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) szóbeli kiegészítése
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm a bizottságot! Szeretném jelezni, hogy még az elnök úr kívánságánál is rövidebb leszek, egyben kérem a bizottság szíves elnézését, mert a rövid előterjesztés után halaszthatatlan közfeladat miatt el kell mennem, ezért már most azt kérem, hogy majd szíveskedjenek méltányos döntést hozni.
A határozati javaslat az én meggyőződésem szerint többről szól, legalábbis több lehetőséget rejt magában, mint amire első olvasatra gondolhatnánk. Azért terjesztettem elő ezt a határozati javaslatot, mert meggyőződésem, hogy a Vásárhelyi-terv eredeti elképzelései és elfogadása óta eltelt időszakban olyan változások következtek be és váltak általánossá, elfogadottá, amelyek következtében az eredeti terv szerinti megvalósítás az én véleményem szerint nem hozhatja meg a kívánt eredményt, ezért meggyőződésem szerint egy teljes és komplex átgondolására van szükség. Tudom, hogy a kormány, illetve a tárca részéről is történtek előkészületek, történtek olyan kezdeményezések, amelyek a Vásárhelyi-terv újragondolására vonatkoztak, ezek azonban az én ismereteim szerint megmaradtak az eredeti körben, illetve a jelentős változás abban következett be, hogy ez mikor valósítható meg.
A javaslat azt a célt szolgálja, hogy tegyünk egy világos és egyértelmű álláspontot az Országgyűlés elé, nevezetesen hogy a klímaváltozással kapcsolatosan bekövetkező és most már megkerülhetetlennek látszó körülmények vajon befolyásolják-e, és milyen mértékben befolyásolják azokat a célokat és lehetőségeket, amelyeket a Vásárhelyi-tervnek meggyőződésem szerint teljesítenie kell. Meggyőződésem szerint elsősorban a prioritásokat kell felülvizsgálni. Az árvízvédelem fontossága és annak a nem elhanyagolható volta mellett, az ökológiai szempontok fontossága mellett legalább olyan fontos meggyőződésem szerint az elkövetkezendő időkben annak a vizsgálata, hogy mit kell tenni még a műtárgyakra is kiterjedően, miken kell változtatni, hol kell azokat elhelyezni és miként kell megvalósítani azokat az elkövetkező időben elsőnek a Tisza-völgyében, később az én meglátásom szerint majd a Duna-völgyi mellékfolyókat és a Dunát érintő kérdésekben is, és hogyan kell azokat a változásokat keresztülvezetni, amelyek a térségben élő embereket szolgálhatják, elsősorban, ki kell mondanom, a mezőgazdaságot. Az a klímaváltozás ugyanis, amely most már talán nemcsak retorikailag, hanem ténybelileg is elfogadott, igényli azt, hogy a következőkben minden erre fordítható forrás, jöjjön az bárhonnan, jöjjön az az Európai Unióból, legyen az hazai forrás, a legcélszerűbben kerüljön felhasználásra. Azok a megoldások, amelyek egy átmeneti rendszert kívánnának megvalósítani, meggyőződésem szerint azt eredményezik, hogy nagyon rövid idő után, akár néhány év múlva is teljes átrendezést igényelnének, és ez már olyan költségtöbbletet igényelne, amit az ország talán el sem tud viselni. Ezért ez a határozati javaslat csak gondolatébresztő kívánt lenni, olyan gondolatébresztő, amelynek alapján értelmes és olyan vitát lehet lefolytatni a Ház előtt, amely, azt gondolom, mind a környezetvédelem, mind pedig a mezőgazdaság szempontjából lényeges. Ez volt az az indok, amely miatt ezt szükségesnek gondoltam előterjeszteni, és ehhez kérem képviselőtársaim szíves támogatását.
És most még egyszer elnézést kérek mindenkitől, az elnök úrtól külön is, de kénytelen vagyok elmenni. Azt hittem, hogy egy kicsit rövidebb lesz az előző napirendi pont.
ELNÖK: Én is.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): De nagy volt az érdeklődés, nyilván nagyon fontos volt. Még egyszer köszönöm szépen a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönjük szépen, de ha nem rohannál, ha várnál egy percet, akkor meghallgathatnád a véleményeket. (Dr. Turi-Kovács Béla: Jó. - Dr. Orosz Sándor: Néhány jó szót halljunk!) Halljunk néhány jó szót! (Derültség.)
Megkérdezem, hogy a képviselők közül ki akar jó szót szólni az előterjesztésről. (Jelentkezések.) Verseny van, először a kormánypárti jelentkezőnek adom meg a szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): "Jó szó"-t mondott az elnök úr - nem tudom, hogy képviselőtársamnak mi tekintetik jó szónak. A Magyar Szocialista Párt frakciója, már a környezetvédelmi bizottságban ülő tagjai a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program felülvizsgálatának a gondolatával egyetértenek, és ez a szavazatainkban is meg fog jelenni. Az lesz a kérésünk az előterjesztőhöz, hogy beszéljük meg, gondoljuk végig, hogy ennek a felülvizsgálatnak pontosan az általa lerajzolt keretek között és feltételrendszerben kell-e megvalósulnia, ne vezessünk-e rajta majd végig néhány pontosítást, mert, csak jelzem, úgy gondolom, hogy ha a Vásárhelyi-tervről beszélünk, akkor az országos öntözési program nem fér bele - nem mintha azzal nem értenék egyet, egy normálisan átgondolt, új országos vízgazdálkodási stratégiára lenne szükség, de akkor meg arról kellene szólnia a címnek. Csak ilyen jellegű pontosításokra gondoltunk, úgyhogy mi támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Nagy Andor alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Én csak annyit szeretnék mondani, hogy örömmel látom a bizottság egykori elnökét, miniszter urat újra közöttünk, és nagy örömünkre szolgál, hogy egyhangúlag támogatni tudjuk ezt a kiváló javaslatát. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor én a kisebbik ellenzéki párt nevében, az MDF nevében azt szeretném mondani, hogy az Andor megelőlegezte ugyan a támogatásunkat, nyilván jó érzékkel (Derültség.), de a jegyzőkönyv kedvéért azért szeretném elmondani, hogy 2007. december 31-éig kellett volna elkészülnie az I. ütemnek, és még egy tározó sem készült el. Tehát a lelkesedésnél, hogy vizsgáljuk át, gyakorlatilag sajnos arról van szó, hogy csináljunk valamit. Ezért gondolom, hogy megvan az egyetértés a mi oldalunkról is az indítványoddal, úgyhogy mi is támogatni fogjuk.
És most megadom a szót a Fidesz képviselőjének, hogy érezd, hogy egyetértés van itt.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! A benyújtott önálló képviselői indítványt biztosan támogatni kell, már csak azért is, mert az 1992-es kárpótlási törvény olyan mértékű károkat okozott a vízgazdálkodásban, az öntözéses vízgazdálkodásban, ami a bel- és öntözéses gazdálkodást egyaránt érinti, amit részben már Orosz alelnök úr is emlegetett. Azt hiszem, hogy ezt a kettőt azért sokkal szorosabbra kell venni, mert e nélkül gyakorlatilag tönkre fog menni. Nem akarok tragikus szavakat mondani, de rövidesen mindenki tönkre fog menni, sorban, szépen apránként, aztán már nem lesz miről beszélni. Ennek a felülvizsgálatát tehát feltétlenül támogatnunk kell, mert jelen pillanatban a beszántott csatornák, elhagyott árkok, amelyek ma már nem működnek az országban, még tetézik a mai problémát. Tehát nem egy elsődleges probléma, hanem már egy másodlagos probléma, ami jelen pillanatra kialakult, és ezért rendkívül fontosnak tartom ezt a benyújtott indítványt ezzel a kiegészítéssel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs több észrevétel, akkor...
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Egy mondatban, ha lehet, elnök úr, ha szót ad, válaszolnék.
ELNÖK: Vérszemet kaptál. (Derültség.)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) reflexiói
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Szeretném megköszönni a támogatást. Azért kell egy mondatra lehetőséget kérnem, mert Orosz alelnök úr felvetett valamit. Benne van a javaslatban, és nemcsak nyitott ez a javaslat, hanem várja is azokat a további indítványokat, amelyek meggyőződésem szerint csak azért nem kerültek bele, legalábbis én azért nem raktam bele, mert azt a címet kellett választanom, amely éppen létezik. Következésképpen ha majd ez a cím is változhat, akkor lesz az igazi, mert ennek egy sokkal szélesebb kört kell érintenie, mint az eredeti Vásárhelyi-tervnek. A gondolatébresztés tehát, változatlanul fenntartom, ezt a célt szolgálta, és ebben a tekintetben még egyszer nagyon köszönöm a véleményeket, azt külön köszönöm, hogy még a Fidesz is támogatott. (Derültség.) Köszönöm szépen.
Szavazás a tárgysorozatba-vételről
ELNÖK: Akkor most figyelj! (Derültség.) Aki támogatja Turi-Kovács miniszter úr indítványát, az, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. (Dr. Turi-Kovács Bélának:) Kár, hogy nincs nálam fényképezőgép, az arcodat meg kellene örökíteni. (Derültség.) De megjegyeztem.
DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Sok szép órát töltöttem itt el - ez is azok közé tartozik.
ELNÖK: Akkor általános vitára alkalmasnak tartjuk - erről szavaztunk. (Közbeszólások: Nem, a tárgysorozatba-vételről szavaztunk! - Dr. Orosz Sándor: A tárgysorozatba-vételt támogattuk!) Akkor még egyszer szavazunk - helyes, legyünk szabályosak!
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja, az szavazzon most, kérem. (Szavazás.) Egyhangú.
Akkor már csak egy kérésem lenne. A bizottságnak van egy munkaterve. Ha ahhoz van még javaslatotok, legyetek szívesek azokat még a héten beadni, és akkor utána hozzuk a munkatervet. Azért tettük mellé, hogy ha valaki nem találja meg a saját dolgát, az még betehesse. Tehát a következő ülésig, a héten kérjük a javaslatokat.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja 9 óra 59 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese