KORB-22/2007.
KORB-39/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2007. szeptember 11-én, 13 óra 07 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám) (Általános vita) *
Szentpétery Emese (GKM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények, válaszok *
Szavazás *
Egyebek *
1. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3093. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
2. A termőföld védelméről szóló törvényjavaslat (T/3094. szám)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám)
(Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Orosz Sándor (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Gusztos Péter (SZDSZ) Dr. Nagy Imrének (MSZP)
Dr. Pásztor Tamás főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szentpétery Emese főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szabados Gábor elnök (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal)
Kiszel Vilmos (Göncöl Alapítvány)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 07 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Rövid ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a bizottság tagjait, vendégeinket, a minisztérium képviselőit.
A kiküldött napirendhez képest nekem nincs javaslatom. Kérem, hogy szavazzunk a napirendről.
Aki a napirendet támogatja, kérem, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Az első napirend a termőföldről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat. Ott én nem találtam olyan módosító indítványt, amit a bizottságnak meg kellene tárgyalni.
Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy esetleg valaki kéri-e, hogy valamelyiket tárgyaljuk. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor köszönöm szépen, ezen túl vagyunk.
A termőföld védelméről szóló törvényjavaslatnál van egy módosító indítvány.
A 3-as módosító indítvány, amely Herbály Imre képviselő úr kapcsolódó módosító indítványa. Ezzel kapcsolatban kérdezem a tárca véleményét.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszöntöm elnök urat és köszöntöm a tisztelt bizottságot. Nem támogatjuk ezt a javaslatot.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, hogy kérjünk-e egy szerény indoklást. (Igen.)
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Amikor volt az általános vitája a törvénynek, akkor kifejtettem - amikor az általános vitára alkalmasságról volt szavazás -, hogy a tárcánk álláspontja elég egyértelmű és határozott, tehát, hogy a nemzeti kincsünket, amit termőföldnek nevezünk, azt minél hatékonyabban védjük. Ez a pont arra vonatkozik, hogy mely esetekben, hogy ha kivonják a termőföldet művelés alól, és más célra kívánják hasznosítani, melyik az a kör, amelynek nem kell járulékot fizetni, azaz mentességet élvezhet.
A tárcánk álláspontja. A kommunális hulladéklerakók esetében mi azt szeretnénk, hogy barnamezős beruházások legyenek, azaz olyan területekre helyezzék, ahol korábban már volt valami és ne tisztán termőföldeket vonjanak ki erre a célra, mert egy kommunális hulladéklerakót sokkal szabadabban lehet elhelyezni és bizonyos értelemben természetesebben. Sokkal kötetlenebbül lehet megvalósítani egy szennyvízelvezetést szolgáló adott beruházást, ha meg tudják oldani a vezetéket és a többi műtárgyaknak az elhelyezését, ezért a mi célunk az, hogy abban az esetben, hogy ha valaki egy ilyen típusú beruházást kíván megvalósítani, akkor bizony fizessen.
A másik indokunk inkább az, hogy ez egy szűkítés a korábbi javaslathoz képest, itt általában csak a kommunális hulladéklerakók voltak megnevezve. A regionalitással önmagában egyet tudnánk érteni, hogy ha arról lenne szó, hogy az ország két régiójában lévő központi hulladéklerakókról lenne szó, itt viszont ebbe a megfogalmazásba belefér az is, hogy néhány kisebb település hozzon regionálisan létre egy hulladéklerakó telepet, ez a beruházás viszont már nagyon kinyitná azt a kört, ahol mentességet élvezhetnének ezek a beruházások, és ezt a tárcánk ebben a formában nem kívánja támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem, hogy a bizottságból, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Tartózkodás? Köszönöm szépen és köszönöm a megjelenést. (Dr. Józsa István: A szavazás eredményét ki kellene hirdetni.) Az elnök kihirdeti a szavazás eredményét. 10 igen és 7 tartózkodás. Köszönöm a segítségét a képviselő úrnak.
Köszöntöm a tárca képviselőit. Kérem, hogy a jegyzőkönyv kedvéért a nevüket mondják be.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szentpétery Emese, GKM Energetikai főosztály.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Szabados Gábor, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a törvényről melyikük mond egy tájékoztatót.
Parancsoljon!
Szentpétery Emese (GKM) szóbeli kiegészítője
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. A bányatörvény jelenlegi módosítását alapvetően annak idején, már év elején, azért javasoltuk a jogalkotási programba felvételre, mert az Európai Unióban elfogadásra került az ásványianyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21-es EK irányelv, amelynek honosítási határideje 2008. május 1. Annak érdekében, hogy az irányelvben foglaltakat teljes mértékben megvalósíthassuk, bizonyos kérdéseket, mint a szankciók, illetve a hatáskör meghatározások az alacsonyabb szintű intézkedések meghozatalára, törvényi szintű szabályozást igényel.
A másik témakör, amivel kibővült a törvénymódosítási javaslatunk. Ez év elején a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Geológiai Szolgálat összeolvadásából létrejött az MBFH és bizonyos kérdésköröket úgy gondoljuk, hogy törvényi szinten célszerű lenne szabályozni. Például azt, hogy a régi Bt.-ben még számtalanszor előfordul hivatkozás a földtani szolgálatokkal történő egyeztetésre - miután ez most az MBFH keretén belül van, ezek értelemszerűen elhagyandók.
A harmadik témakör bizonyos bányászati engedélyezési eljárások egyszerűsítése, amit a bányászati tevékenységhez kapcsolódó bányafelügyeleti hatósági jogkörök módosítása révén javasolunk megvalósítani.
A környezetvédelmi területet valószínűleg leginkább a geotermikus energia hasznosítására vonatkozó szabályozásunk fogja érdekelni, ahol a bányatörvény hatálya alá vonjuk ezt a kérdéskört és egy úgynevezett védőidom bevezetésével, úgy gondoljuk, hogy az e területen foglalkozók jogbiztonságot kapnak azáltal, hogy az egyéb bányavállalkozók által is ismert bányatelep fogalomhoz hasonló védőidom kerül meghatározásra, és ez által más nem férhet hozzá ehhez a területhez. Ez környezetvédelmi szempontból nagyon fontos, illetve majd az alsó szintű jogszabályok fogják a konkrét számítási módot meghatározni.
Az utolsó kérdéskör: a bányajáradék emelése. Miután a kőolajár tartósan 70 dollár körül alakul, indokolt a korábbi 20 dolláros szint mellett megállapított 12 százalékos bányajáradék növelése. Még az emelt 30 százalékos bányajáradék mellett is a vállalkozók sokkal nagyobb bevételhez jutnak, minthogyha 12 százalékos bevétel és 50 dolláros olajárral számolnánk a bevételüket, tehát igazán nagy hátrány nem érinti őket és a környező országokban is már megindult ez az irányzat, hogy a rendkívül magas olajárakból keletkező többletbevételnek valamilyen kis hányadát a kormányok elvonják - mi is ezt szeretnénk megvalósítani. Ugyanakkor bizonyos területet, mint például a magas inertgázok kitermelését azzal próbáljuk elősegíteni, hogy ennek a témakörnek a kitermelését 12 százalékra csökkentjük a bányajáradékot, a jelenleg meglévő 53 százalék van, ugyanis ez a MOL területén fordul elő és a '98 előtti mezőkre, amire az energiák kompenzációs befizetés miatt a magas gázár érvényesül, ezért jelenleg a MOL nem érdekelt abban, hogy ilyen mezőket termeljen, ezeket pedig szeretnénk elősegíteni. Köszönöm szépen. Várom a kérdéseket.
Kérdések, vélemények, válaszok
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a bizottság tagjait. Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Szeretnék kérdezni. Nem szakterületem ez a terület és nem tudom elképzelni ezt a védőidomot, ha lennének olyan kedvesek, magyarázzák el, hogy érthető legyen egy olyan ember számára is, aki ilyet még nem látott.
A másik kérdésem pedig az lenne, hogy nem tartanak-e attól, hogy ha megemelik 30 százalékra a bányajáradékot, akkor azok a cégek, akik magasabb bányajáradékot fizetnek majd, ezt az áremelkedést a lakosságra fogják áthárítani az energiaár esetében. Ez lenne a másik kérdésem.
A harmadik pedig, hogy a geotermikus energia esetén a bányajáradékot szintén fölemelik és ott is 30 százalék lesz, ha jól értettem?
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A geotermikus energia hasznosításáról, illetve az ezzel kapcsolatos szabályozásváltozásról szeretnék néhány szót mondani.
A '93. évi XLVIII-as törvény megalkotásakor '93-ban már hatálya alá vonta a geotermikus energia energetikai célú hasznosítását, illetve kinyerését és kutatását. Tekintettel arra, hogy különösebb igény ebben az időszakban, tehát körülbelül 10 éves időszakban, fel sem merült, gyakorlatilag lecsengett a kismélységű zártfokú kollektoros geotermikus energiahasznosításnál a hőszivattyúknál, igazából nem tűnt fel a szabályozás hiányossága. Az elmúlt években különösebben megnőtt a geotermikus energia hasznosítása iránti érdeklődés és igény és akkor keletkezett a szabályozási igény is, tudniillik több potenciális befektető hiányolta azt, hogy a geotermikus energia kinyerésébe invesztáló befektetőnek nincs meg az a védelme, hogy ezt más valamilyen módon ne befolyásolhassa károsan az eredeti alap, tehát kiinduló állapothoz képest. A föld hő, bár megújuló energiaforrásnak szoktuk nevezni, de azért korlátosan megújuló, időben elhúzódó folyamat, tehát ahhoz, hogy pótlódjon a primerkőzet környezetben az eredeti hőmennyiség, ez időben elhúzódó folyamat. Minden kinyerési ponton meg kell tervezni azt, hogy a kinyerési pontnak mekkora lesz az ilyen, időben is meghatározható hatástávolsága. Amikor az igény felmerült arra, hogy egy-egy ilyen hatástávolságot védjünk meg, akkor kerestük azt a jogintézményt, miben ez az igény teljesíthető.
A geotermikus védőidom és maga a védőidom szót is a korábbi bányatelek meghatározás helyett - ami nem igazán alkalmas erre a területre - azért alkottuk meg, mert a probléma jelentősen hasonlít a felszín alatti vizek védelmére megalkotott vízügyre, tehát a hidrogeológiai védőidomra. Ez is egy térben lehatárolt, de jogilag védett terület, tehát nincs kerítéssel körülvéve, hanem számításokkal jogilag lehatárolt terület, ahol bizonyos korlátozások, és bizonyos védelem illeti meg azt, aki ebben szereplő, illetve tehát a jogosult. Igazából a meghatározás módja is: azért kell, hogy alacsonyabb jogszabályban kerüljön rendezésre - ez kormányrendelet praktikusan a felhatalmazás szerint -, mert tudományos megalapozottságot követel. Tehát szemben a bányatelek megállapításával, ahol jól meghatározhatóan a térben függőleges síkokkal, illetve vízszintes síkokkal elhatárolunk egy térrészt, bizony a geotermikus védőidom adott esetben egy más matematikai módon leírható idom kell legyen és azt a térrészt foglalja magában, amelyben az engedélyezett tevékenység hatása kiterjed. A geotermikus energiára vonatkozóan még, természetesen a jelenlegi bányajáradék százalékos értékemelés a geotermikus energiára nem terjed ki. Köszönöm.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Egy kérdés maradt még válaszolatlanul: a magas gázárak hatása. Ezt ugyan nincsen lehetősége továbbhárítani a bányavállalkozónak, tekintettel arra, hogy a gázár jelenleg hatósági ár és a gazdasági miniszter hirdeti ki a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján.
ELNÖK: Józsa képviselő úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a lehetőséget a hozzászólásra. Támogatólag szeretnék szólni az előterjesztésről. Úgy gondolom, hogy a 21-es EK irányelvből adódó jogharmonizációs feladatok ellátása mindenképpen fontos, azt lehet mondani, hogy talán egy kicsit késésben is vagyunk; és környezetvédelmi vonatkozása, úgy gondolom, hogy számottevő az előterjesztésnek, különösen, ami a geotermikus energia hasznosítására vonatkozik. Közismert, hogy Magyarország geotermikus potenciálja a régióban a legnagyobb, talán Izlanddal mérhető, és ez az energiafajta, elfogadva azt a szakmai kiegészítést, hogy bizonyos fizikai feltételek mellett tekinthető megújulónak, ugyanakkor, ha ezek a termelő potenciálok működésbe lépnek, akkor nem jelentenek olyan szabályozási problémát az elektromos hálózatra, mint például a szélkerekes, szélerőműves rendszer. Tehát mindenképpen fontos, hogy a szabályozás oldaláról ezt az energiatermelési módot vagy ennek a lehetőségét elősegítsük. Ugyanakkor ugyanúgy, úgy gondolom, hogy előremutató a magas inertgáz tartalmú, azaz kevésbé értékes földgáz. Olyan furcsa ez a név, hogy magas inertgáz, tehát magas arányban nem jó semmire, kis arányban jó valamire, tehát ez egy ilyen pozitívnak hangzó negatív név, hogy magas inertgáz tartalom. Mindenesetre ezeknek a kitermelése valóban eddig nagyon kismértékben történt meg és célszerű a helyi ellátás javítása érdekében kedvezményezni.
Nagyon nagy vitára fog még okot adni a bányajáradék, az új kutatású bányajáradék növelése 12 százalékról 30 százalékra. Attól én sem félek, hogy ez a fogyasztói árban közvetlenül jelentkezne, amit eredményezhet, hogy a kutatási kedv, a feltárási kedv esetleg megcsappan. Viszont azt is mondhatjuk, hogy a magyar föld rejtette készletet, egy kicsit későbbi időre tartalékoljuk, mert az idő múlásával ez a kutatási kedv még a 30 százalékos bányajáradék mellett is meg fog jönni, csak lehet, hogy akkor már még nagyobb értéke lesz a hazai szénhidrogénkincsnek. Tehát úgy gondolom, hogy akár támogatni is lehet ezt a keményítést. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Császár Antal!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm. Nekem csak egy rövid kérdésem lenne, hogy a tőzeg megújuló energiának számít-e, ha pedig nem, akkor miért nem.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Nem minősül jelenleg a megújuló energiaforrások közé, gyakorlatilag nem; ebben a tekintetben nem megújuló, tudniillik nincs olyan mértékű utánpótlása, mint ahogyan egyébként fel lehetne használni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit tennék hozzá, hogy azt a gyakorlatot ebben az esetben sem látom jónak, hogy átszervezünk valamit, aztán utána a törvényt igazítjuk, ezt fordítva illene csinálni. Ez nem csak ebben van, és nyilván nem az érintettek döntöttek, de a jegyzőkönyv meg a szocialista frakció ilyenkor figyel, és ezért mondom el, hogy ezt fordítva illik. Azt a kis mondatot a Józsa képviselő úr szövegéből megértettem, hogy ő is tudja ezt, csak ő ezt másképp fogalmazta, ő azt mondja, hogy kicsit megkésve, én meg úgy látom, hogy fordítva történik. Tehát jó lenne, ha előbb születnének meg a törvények, és aztán ahhoz igazítjuk a szervezetet.
A másik dolog az, hogy ugye itt jól értem, itt az egyik oldalról a MOL-ra szabunk egy szabályt, amikor azt mondjuk, hogy az alacsony gáztartalmúnál visszaviszem, vagy nem emelem meg a bányajáradékot, a másik pedig a 4000 méternél mélyebb, tehát Makóra szabunk, aminek az értékét szeretnénk tudni, hogy ez mit jelent, milyen gázkincs van e mögött az engedmény mögött? (dr. Józsa István: A következő egy óra erre nem lesz elég.) Csak egy számot.
Akkor a következőt szeretném tudni, illetve, ha tudná a bizottság. Az egyik: mennyi a bányajáradék most, mennyi a bevétel a bányajáradékból, azt nyilván kapásból tudják. A másik: mennyit várunk a 30 százalékos emeléssel és a harmadik pedig, hogy ezzel a makói - mert a másik nem nagyon van kitermelve - akcióval mennyi bányajáradékot adunk ennek a befektetőnek, ha úgy döntünk, ahogy döntünk, mert ez azért egy nagyon célirányos direkt döntés, mondhatnám azt is, hogy támogatás, tehát azért ez nagyon erős. Itt, ha ezeket a számokat gyorsan meg lehetne mondani, akkor azt hiszem, hogy többet tudnánk az általános vitára, mint amikor jöttünk.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Jelenleg a bányafelügyelet a jelenlegi kitermelési szint és a meghatározott százalékértékek mellett mintegy 133 milliárd forint bányajáradékot szedett be a 2006. év kitermelési adatai után. Ennek gyakorlatilag a meghatározó része a szénhidrogének után beszedett járadék. Összességében a szilárd ásványi-nyersanyagokra nem egészen 3 milliárd forint esett, tehát durván 130 milliárd és ebből mintegy 30-32 milliárd az, ami a 12 százalékos jelenlegi fizetési tartományba esik és majdnem 100 milliárd forint az, ami a MOL '98. január 1-jét megelőzően termelésbe állított mezőinek a növelt járadéka alá esik, ami most azért olyan 66-67 százalék körül van. Az, hogy az emelés hatása milyen lesz, arról a GKM képviselője ad inkább tájékoztatást a hatásvizsgálat alapján.
Még a makói árokról szeretnék egy tévedést eloszlatni. A földtani készletadottságok szerint alapvetően kell megkülönböztetnünk a számítható földtani vagyont és a kitermelhető vagyont, illetve a gazdaságosan kitermelhető ipari vagyont. Az a jelenlegi licenc, amivel rendelkezik, tehát azok az engedélyek, azok a kutatási zárójelentések, amiket elfogadott a bányafelügyelet, illetve korábban még a földtani hatóság a makói árok területére, azt pillanatnyilag a földtani vagyont tudta azonosítani abban a térrészben, amire pillanatnyilag a kutatási engedély kiterjedt, ez durván egy 600 milliárd köbméter számítható vagyon. Ha a makói árok reménybeli területeire ezt kiterjesztjük, és analógiát alkalmazunk, akkor kétség kívül elérheti az 1000-1200 milliárd köbmétert. És akkor itt megáll a hatóság és általában a megítélés tudománya. Tudniillik azt megítélni, hogy ebből mennyi lesz a gazdaságosan kitermelhető ipari vagyon mennyisége, az, ma még a becslés szintjén sem közelíthető. 4000 és 6000 méter között vagyunk, olyan kőzetviszonyok és előfordulási viszonyok között; sokszor a sajtóban lehet olvasni, ez a nem konvencionális vagyon, a medence központú nem konvencionális vagyon. Más az, hogy porózus tározókőzetben helyezkedik el egy szénhidrogén, legyen az egy földgáz, vagy pedig elképesztő nyomáson az alapkőzetnek a szerkezetébe diffundált.
Tehát megvan ez a gáz, csak az a kérdés, hogy onnan ez gazdaságosan kinyerhető-e. Erre jelenleg termelési tapasztalat csak az Egyesült Államokban van, ma már jelentős mennyiséget, számottevő arányban termel így az Egyesült Államok. Kicsit más, mint a makói előfordulás, de nyugodtan folytathatom, mert egyébként a Pannon-medencében még jó pár ilyen van, reménybeli a békési medence. Hogy ezt sikerül-e iparilag termelőre fordítani, ez ma még kérdés.
Elnézést, még annyit tennék hozzá, de az egészen bizonyos, hogy ennek a költségei nem hasonlíthatóak egy konvencionális, tehát egy hagyományos előfordulás kitermelési költségeihez. Köszönöm.
ELNÖK: Megkérdezném itt még, mert közben elkalandozott a figyelmem, hogy a 12 százalék esetében 30-32 milliárd a bányajáradék bevétel és mennyire számítunk a 30-nál, ezt nem írtam föl.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Ezt nem is mondtam.
ELNÖK: Akkor azért nem írtam fel. Mennyit várunk. (dr. Józsa István: Nem ismert a kitermelt mennyiség.) Dehogynem, amit most eddig termelünk, ha ugyanennyi a jövő évre van, akkor mennyire nő, mert megéri ez a nagy emelés.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A bányajáradék behajtható és a Pénzügyminisztérium számítása szerint mintegy 3 milliárd forintos éves növekedés várható az emeléstől.
ELNÖK: A 30-hoz 3 milliárd?
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Három milliárd.
ELNÖK: Értem. Tulajdonképpen két nagyot kiveszünk, ha jól értem. Kivesszük a MOL termelését....tessék?
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Mert az már most is 66 százalékkal fizeti a bányajáradékot.
ELNÖK: De akkor visszaviszem még annál is lejjebb a MOL-ét.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem. A MOL bányajáradékát nem visszük le, ugyanis csak a magas inertgáz tartalmút, amit jelenleg nem termel ki; ha kitermeli annak a bányajáradéka lemegy 12 százalékra - ez az új tényező.
A másik, hogy a MOL jelenleg az éves szintű bányajáradék fizetése a földgáz után ebben az évben 53 százalék lesz átlagosan amiatt, hogy az energiák kompenzációs befizetésére körülbelül 66 százalékos bányajáradékot fizet. Azonkívül a 3 milliárdos többletbevételben benne van az, hogy a MOL-nak az újonnan előkészítés alatt álló, és a közeljövőben termelésben lévő 7 mezőjére pedig ugyanez a 30 százalékos bányajáradék lesz érvényes.
ELNÖK: Tehát a 30 százalék lesz ezentúl. (dr. Józsa István: Ez nem nagyon van a MOL-nak.)
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): 7 darab van előkészítés alatt, ma délelőtt kérdeztem meg.
ELNÖK: Nem kaptam választ. Ezt a 3 milliárdot egy kicsit valahogy nem értem, de majd. (dr. Józsa István: Kevés, én is azt gondolom.) Lemegyek 30-ra és csak 3 jön. Kevés. Megkérem, hogy számoljon utána és hívjon fel, ha mégis ennyi.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Ugyanis a MOL-on kívül szénhidrogénbe összesen még 4-en fizetnek bányajáradékot, abból az egyik koncessziós szerződés alapján termel, tehát őrá nem lesz érvényes a bányajáradék-növelés és még 3 darab kicsi van ezen kívül, aki jelenleg 12 százalékos bányajáradékot fizet.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Képviselő úr!
DR. NAGY ANDOR (Fidesz): Azt szeretném kérni az elnök úrtól, illetve a bizottságtól, hogy adjunk lehetőséget Kiszel Vilmosnak, aki az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak volt korábban az elnöke és jelenleg a Göncöl Alapítvány elnöke, hogy kérdést tegyen föl. Talán meg kell ezt szavaztatnunk, vagy nem tudom van-e olyan gyakorlat, hogy anélkül is szót kapjon. Javaslom, hogy adjuk meg a szót.
ELNÖK: Van.
KISZEL VILMOS (Göncöl Alapítvány): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönöm a szót. Nagyon rég jártam itt önöknél. A bánya ügyben két dolgot szeretnék kérni, hogy erősítsenek meg ösztönzőleg. Az egyik a bánya rekultiváció kérdése, ami rendkívül vontatottan halad. Az lenne a kérésem, különösen a magántulajdonú bányák esetében ismerjük a kérdéseket, hogy erre erősítsenek rá jogszabályban és külön emeljék ki a tájba illesztés és az ökológiai szempontok teljesítését követelményként, valamint legyen az valami progresszív feltétel, hogy ténylegesen ütemesen folyjék a bányakapitányság által jóváhagyott rekultivációs program. Ezek szépen rendre el szoktak maradni, ezt nyilván önök is jól ismerik, ha máskor nem, az országot járva és nézik a tájakat. Ez az egyik.
A másik dolog a föld-hő, egyáltalán a geotermikus energia hasznosítása. A vitából is világosan kiderült, hogy erre Magyarországon ma nincs jelentős ösztönzés. Nagyon fontos lenne, hogy legyen ilyen, ugyanis az Európai Unió olyan energiaforrásokat ösztönöz, ami teljesen idegen Magyarországtól. Elhangzott a szél, a nap. Nagy Andor képviselő úr egy ilyen biomassza égetős konferenciáról jön, tehát ezek sokkal kevésbé természetszerűek. Magyarországon sok napfény van, nekünk ezt kellene használni és második helyen állunk Európában a geotermikus energiából. Nagyon fontos lenne, hogy ennek az ösztönzése felől intézkedjenek ebben a jogszabályban.
Egyebekben csak azt szeretném megkérdezni, hogy valóban - szerintem is - indokolt ennek a védőzónának a kijelölése, azonban azt kérem, hogy valami nagyságrendeket mondjon. Tehát a kinyert hőmennyiség viszonya, egyfajta idő az állandóhoz, valami térléptékhez, tehát hogy valahogy el tudjuk ezt képzelni. És egyúttal kérdezném, hogy készült-e ehhez környezetvédelmi vizsgálati elemzés, ugyanis az fontos, mert anélkül nem nyújtható be egy jogszabály. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Köszönöm. Három téma és megpróbálok a három témában válaszolni.
Bányák tájrendezése. Úgy gondolom, hogy a jelenleg működő és jogosultsággal rendelkező bányák esetében az ütemezett tájrendezést a bányakapitányságok több-kevesebb lehetőséggel kikényszerítik. Van egy nagyon jelentős piaci kényszerítő erő, ami inkább újszerű, és amire megint csak ráerősítünk és szeretném a törvény ez irányú módosítására felhívni a szíves figyelmét a bizottságnak.
A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre bocsátandó pénzügyi biztosíték, ez idáig a bányakapitányságok kezében, mint lehetőség állt, a bányakapitányság elrendelhette biztosíték adását. A jelenlegi törvénymódosítási javaslatunkban a mérlegelési jogkört megszüntetnénk, és ezt egy kötelezettséggé változtatjuk, ne legyen ilyen mérlegelési jogköre a hatóságnak, legyen kötelező ez a biztosítékadás.
Miután ennek a pénzügyi biztosítéknak a mértéke egyenes arányban van a hátralévő tájrendezési kötelezettséggel, tehát a restanciában maradt tájrendezési kötelezettséggel, ez egy nagyon jó pénzügyi szabályozó, mert gyakorlatilag arra ösztönzi a bányavállalkozót, hogy minél kisebb tájrendezési kötelezettséget halmozzon föl, annál kisebb ez a biztosíték.
Természetesen a művelés módjától, az ásványi-nyersanyag mikéntjétől jelentősen függ az, hogy egy adott bányánál a külső szemlélő hogy ítéli meg a tájrendezés szintjét. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol egy építőkő, egy útépítőkő, teljesen mindegy, bányászat folyik, ott a terep rendezése - persze ott is lehet csökkenteni a tájsebet, ott is lehet a meddőhányókat már rendezni -, egészen más, mint ott, ahol esetleg egy kavicsbánya előrehaladtával néhány méter után már rendezhető a parti sáv is.
Amire viszont nagy restancia van, és nagyon sajnálom, egészen a tavalyi évig egy 20/A. paragrafus alatt létezett a tájrendezési célelőirányzat, ami a bányajáradék egy meghatározott részét olyan korábban keletkezett és ma már jogutódként nem érvényesíthető tájrendezésekre irányozta elő, amivel valóban megnyugtatóan lehetett volna rendezni azt a ma még jelentős számban meglévő tájsebet, ami az elmúlt ezer évben Magyarország területén keletkezett. Ezt a tavalyi költségvetési törvény kiiktatta a bányatörvényből és nem pótolta más módon, kétségtelenül talán jó lenne valamikor erről gondoskodni.
A geotermikus energiánál, hogy számokat mondjak. Említettem, hogy jelenleg a legjelentősebb számban geotermikus energiahasznosítás hőszivattyúkon keresztül történik függőleges kollektorokkal, ezek 100-150 méter mélységűek. Ezeknek a jelenleg mért hatástávolsága 5 és 15 méter között változik, nem jelentős, bár ott, ahol működik, azért lehet vele rendesen hatást elérni. Nagy mélységben ilyen védőidom kialakítása még nem történt meg. Német analógiát tudok mondani, ahol ez 150 méter termikus depressziós abszolút távolságot állapított meg. Magyarországon ez azért nagyon érdekes, és azért is nem adtunk meg most számításokat már hozzá, bár valóban vannak előtanulmányaink, mert a felszín alatti vizek, tehát a nagymélységű vizek, a termálvizek együttműködését nem lehet figyelmen kívül hagyni, tehát azért mondom, hogy majdnem tudományos munka lehet egy-egy geotermikus védőidom kijelölése.
A környezetvizsgálati elemzés. Ezen túlmenő elemzésünk nincsen, mert nincs mire elkészíteni. Nagyon szívesen fogunk majd ilyet készíteni, ha már lesznek hozzá számításaink. Jelenleg a német analógiával élhetünk, ezzel nem sokat érünk Magyarországon.
KISZEL VILMOS (Göncöl Alapítvány): Bocsánat. A törvénytervezet benyújtásának feltétele a vizsgálati elemzés elkészítése. És az ösztönzőkkel kapcsolatban kérem, mondjon valamit, már a geotermikus energia vonatkozásában.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Igen. Jelenleg egy ösztönzés létezik, miután gyakorlatban csak hőszivattyú létezik; nem a törvény, hanem a végrehajtási rendelete állapítja meg. Fizetési kötelezettséget csak a 30 Celsius fokot meghaladó primer kilépő hőmérséklet esetén kell számolni és itt is az 50 százalékot meghaladó felhasználási hatásfoknál az 50 százalékot meghaladó részre nem kell bányajáradékot fizetni. Ez elsősorban a kertészetekre, tehát ezekre a viszonylag nagymélységű termálvizes kutakra vonatkozik egyáltalán a bányajáradék kötelezettség, az is egy ilyen kedvezménnyel. A tipikus geotermikus energiahasznosítás, tehát a zártfokú kollektoros hasznosításnál, ha a közeghőmérséklet nem éri el a 30 Celsius fokot, akkor mentes a bányajáradéktól.
Ösztönzőleg jelenleg nem szerepel benne. Vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne szintén a bányajáradéknak egy részét visszafordítani az olyan típusú geotermikus energiafelhasználásban, ami megkíméli a felszín alatti vizeket, és azok kitermelése nélkül valósul meg. Jelenleg erre még nincs jogszabályjavaslat.
ELNÖK: Oláh képviselő úr!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm. Elnézést kérek előre, lehet, hogy nagyon nagy hülyeséget fogok kérdezni, csak érdekelne ennek a történetnek a polgárjogi-tulajdonjogi vonzata. Ugye van egy telek, ez az asztal, itt engedélyt kérek arra, hogy lefúrjak, az engedményt megadja az erre illetékes hatóság, majd kiderül, hogy az a távolság, amit lefed, amin belül nem lehet egy másikat csinálni, az kikerül a másik telekre. Tehát az a telek gyakorlatilag egyfajta értékcsökkenést szenved el, mert ő ezzel már nem élhet, ő ezt a kutat ott nem tudja megcsinálni. Tehát ebben az engedélyezési folyamatban hogy van belerakva a tulajdonjog szentsége. Köszönöm.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Nem vitatom, hogy a tulajdonjog tényleg szentség, de a tulajdon az mindenféle tulajdon szentség. Miután a bányászatról szóló törvény alapvetésként definiálja azt, hogy az ásványi-nyersanyagok és a geotermikus energia természetes állapotukban állami tulajdonban állnak, ezért valóban engedélyköteles az, és az ingatlanhoz, tehát az adott ingatlan tulajdonviszonyhoz valamilyen módon kapcsolódik az a létesítmény, amely majd alkalmassá válik az állami tulajdonban álló geotermikus energia kinyerésére. De azt, hogy ez a kinyert energia mely ingatlanok alól hova áramlik, azt viszont az állam a saját érdekeinek megfelelően a saját tulajdona fölött rendelkezve döntheti el. Ettől még nem lesz sem értékesebb, sem értéktelenebb egy ingatlan, tudniillik az ingatlantulajdonból származó jog addig terjed ki, amíg a jogos érdeknek, tehát a rendeltetésszerű használatnak megfelelő; tehát, ha nekem van egy építési telkem, akkor az építésre, ha van egy mezőgazdasági művelés, akkor a mezőgazdasági művelés dönti el az értékét, nem pedig az, hogy milyen ásványi-nyersanyag vagy pedig geotermikus energia fordul alatta elő.
ELNÖK: Ez azt jelenti, hogy ha valaki a telkét úgy árulja, hogy hőszivattyú engedéllyel, akkor 10 százalékot rákérhet, mert a szomszéd már nem tud, ha a telek nem elég nagy. Ha jó nagy a telek, akkor komoly emberek a közepére fúrnak, és akkor a szomszédokkal is jóba lesznek. De a kérdés azt gondolom, hogy nincs átgondolva ilyen szempontból, nincs rendezve. (Közbeszólás: A válasz nem volt teljes.) A jelenlegi jogszabályok szerint teljesen jó volt szerintem a válasz, csak erre nem gondolt szerintem még - biztos van, aki gondolt - közülünk senki.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Elnézést, akkor egyetlen megjegyzést. Tehát nem véletlenül hangsúlyoztam ki, hogy a bányászatról szóló törvény alapvetése. Ahhoz a polgári jogi, tehát a polgári törvénykönyvnek ahhoz az alaprendelkezéséhez kapcsolódik, miszerint a föld mélyének kincsei az állam tulajdonában állnak. Gyakorlatilag nyilvánvaló, hogy egy telek értékét alapvetően határozhatja meg az, hogy éppen arra épít-e az állam egy autópályát vagy nem. Ettől még nem kell nekem befizetni, mert most értékesebb lett, vagy pedig mikor kitolnak velem, és még távolabb viszik, akkor értéktelenedik a telkem, és nem nyújthatok be igényt. Ugyanilyen, hogy egy Szeged környéki ingatlan, ha most ezt veszem, lényegesen értékesebb kellene legyen a geotermikus energia közelsége miatt, mint például egy zempléni hegység, ahol lényegesen távolabb van tőlem az elérhető geotermikus energia, éppen ezért állami tulajdonban van, de minden ásványi-nyersanyagra is vonatkozik ez. Nagyon elképesztő és szabályozatlan állapot állna elő, ha egy picit ezt nem így szabályoznánk.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Ez ugye azt jelenti, hogy önök a Földhivatalhoz be kell hogy jegyezzék egy adott ingatlanra, hogy ezen az ingatlanon hőszivattyú márpedig nem telepíthető, mert a mellette levő telken telepítésre kerül és ott 150 méteres sugarú körben már nem lehet ilyet csinálni. Kérdezek valami ilyesmit.
DR. SZABADOS GÁBOR (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal): Teljesen jogos a kérdés, de ilyen bejegyzésre nem kerül sor.
ELNÖK: Ezt rendezni kell. Ez olyan, mint a távközlésben a mikrohullámú összeköttetés alatt lévő ingatlanoknál be van jegyezve, hogy nem építhet rá iksz méternél magasabbat, tehát ennek évszázados most már a hagyománya bizonyos szolgáltatásoknál, vagy légifolyosónál - szóval nyilván vannak ilyen gyakorlatok. Szerintem most ne álljunk meg ennél, hanem ezzel majd külön, ha úgy érezzük, foglalkozzunk, mert ez szerintem egy nagyon fontos kérdés - csak a konkrét törvényt nem érinti.
Kérdezem, hogy van-e még valakinek ezzel kapcsolatban. Arra hívnám fel a figyelmet, hogy ez az általános vita, tehát lesz még módunk a részletes vitánál javaslatokat tenni.
Szabó Imre!
SZABÓ IMRE (MSZP): Nem szeretném húzni - senkinek az idején rabolva - a vitát, csak meg szeretném jegyezni, hogy miután én az elmúlt fél évben egy ilyen engedélyezési eljárást végigcsináltam a saját telkemen - hála isten a szomszédoknál még nem, ezért nem volt ilyen probléma - és megkaptuk az engedélyt, egy ilyen technikával működik a ház fűtése és hűtése. Ugyanakkor ennek a költségeit is és a technikai hátterét is megismerve, szeretnék visszatérni Kiszel Vilmosnak arra a kérdésére, amire nem biztos, hogy én jól figyeltem, hogy kapott-e választ, hogy ennek a támogatásában gondolkodik-e a hivatal, hogy valami progresszív, valami megkülönböztető támogatási formában ösztönző - ugye úgy szólt, hogy az ösztönzők változtatása. A mai, ez évi támogatási forma egy ilyen nagyságrendnél azt kell mondjam, hogy olyan bagatell volt, egész egyszerűen nem érte meg kitölteni a papírt és elkezdeni ezekkel az ügyekkel foglalkozni; alacsony százalékban kifejezhető az az érték, amivel mondjuk egy állami ösztönzés ebben a dologban szerepelt. Tehát én már túl vagyok rajta, nem magam miatt kérdezem, hanem az ügy miatt, mert azt gondolom, hogy érdemes lenne ezzel foglalkozni.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A megújuló energiahordozók felhasználásának támogatását a KEOP pályázatok fogják meghatározni, ezért a százalékos mértékek jelentős növelésére nincs lehetőség az EU szabályok értelmében, maximálják 30 százalékban a támogatási intenzitást általában.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, már mindent tudunk, akkor azt a kérdést teszem fel, hogy aki a bányászatról szóló törvénymódosítást általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) 10 igen. Ellene? (Szavazás.) Tartózkodás? (Szavazás.) 7 tartózkodás. A végeredmény: 10:7, általános vitára alkalmas.
Kérdezem, hogy a bizottság akar-e előadót állítani. Józsa képviselő úr lesz a bizottsági többségi előadó. Köszönöm szépen.
Köszönöm a részvételt.
Nekem nincsenek egyebeim, ha nektek sincs, akkor további jó munkát kívánok. A következő bizottsági ülésre kedd 1 óra van megcélozva.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Nekem lenne egy javaslatom. Benyújtottam a bizottság felé egy javaslatot, hogy a BGV Invest Kft.-t hallgassuk meg a parlagfű feldolgozással kapcsolatban. Meg tudjuk azt oldani, hogy a bizottság meghallgatja ezt a feldolgozó üzemet?
ELNÖK: A javaslatot megfontoljuk, az elnökséggel tárgyalom meg, hogy mikor tűzzük napirendre a két alelnök jelenlétében.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 55 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné