KORB/24/2007.
(KORB/41/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. szeptember 18-án, kedden, 14 órakor
a Képviselői Irodaház V/562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat*
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat*
Az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről*
Csuka Mária szóbeli kiegészítése*
Sepsey Tamás szóbeli kiegészítése*
Horváth Sándor szóbeli kiegészítése*
Petrezselyem Ilona szóbeli kiegészítése*
Döntés általános vitára való alkalmasságról*
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Bányai Gábor (Fidesz) Molnár Bélának (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz) dr. Nagy Andornak (Fidesz)
Gusztos Péter (SZDSZ) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Pásztor Tamás jogi főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes (Állami Számvevőszék)
Horváth Sándor főcsoportfőnök-helyettes (Állami Számvevőszék)
Petrezselyem Ilona (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Korompay András (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 14 óra 13 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! A bizottsági ülést megkezdjük. Üdvözlöm a képviselő hölgyet, urakat, a minisztérium megjelent képviselőit, és mindenkit.
A kiküldött napirendhez képest nem teszek javaslatot. Kérdezem, hogy van-e valakinek valami észrevétele. (Nincs jelentkező.)
A bizottság határozatképes. Aki a kiküldött napirendi javaslattal egyetért, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 17 igen. Köszönöm szépen.
Az első napirendünk az élelmiszer-biztonsági szervezetátalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványai. A minisztériumot képviseli... - legyen szíves mondani a nevét, hogy meglegyen a jegyzőkönyvben.
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Pásztor Tamás vagyok, az FVM jogi főosztályvezetője, a kollégám dr. Andréka Tamás.
ELNÖK: Akkor az 1. számú módosító indítvány, dr. Vojnik Márta, Herbály Imre, Schvarcz Tibor, Kis Péter - nagyon erős csapat adta be. Csodálkoznék, ha a kormány nem támogatná. Kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Megkérdezem, hogy a bizottság tagjai közül ki támogatja. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. 17 igen szavazattal támogattuk, gratulálok.
A 2. számú módosító indítvány következik. Nem sorolom fel újra, hogy kik adták be. Kormány álláspontja?
DR. PÁSZTOR TAMÁS (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Támogatja.
ELNÖK: Képviselő urak, aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 17, egyhangú.
Köszönöm a megjelenést. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet. - Rövid szünet.)
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
A következő napirend: a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot és a számvevőszéki jelentést együtt tárgyaljuk. Azt kérném, hogy először a PM képviselője mondja el az álláspontját, azt követően pedig a Számvevőszéké. Kérem, hogy a jegyzőkönyv kedvéért a neveket mondják be, hogy kit ki képvisel!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A Pénzügyminisztériumot képviselem, Csuka Mária vagyok, az ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztály főosztályvezető-helyettese. Kolléganőm Juhász Mária, szintén a PM-ből.
DR. SEPSEY TAMÁS (Állami Számvevőszék): Az Állami Számvevőszéktől Sepsey Tamás...
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): ... és Horváth Sándor.
ELNÖK: A környezetvédelmi tárcától?
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezeti költségvetési főosztályáról Petrezselyem Ilona vagyok.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérem a PM felvezetőjét!
Csuka Mária szóbeli kiegészítése
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretném összefoglalni a 2006. évi zárszámadási törvényjavaslat általános paramétereit. Az Áht. vonatkozó szabályai szerint megfelelő időben, augusztus 31-éig be kell adni az Országgyűlésnek, és előtte két hónappal, tehát június 30-án az Állami Számvevőszéknek a 2006. évi zárszámadásról készült törvénytervezetet az összes mellékletével, fejezeti kezelésű összefoglalóival, köteteivel. Ez a feladat megtörtént, ennek a kormány eleget tett, és beadta a T/3578. számú törvényjavaslatát, ami most a tisztelt bizottság előtt van.
A 2006. évi költségvetési törvény környezetéről mondanék pár szót, tehát a 2006. évi gazdasági mutatókról. Alapvetően a konjunktúra pozitív volt, mind az EU, mind a világ GDP-növekedése pozitív volt, az EU-é 2,9 százalék, a világé összesen 6, ebben a környezetben a magyar gazdaság 3,9 százalékot tudott produkálni. A fogyasztói árszint is 3,9 százalékon alakult az év egészében vizsgálva, amit azért a becslésnél 2 százalékkal magasabban sikerült teljesíteni.
A hozzáadott érték bővülésében ipari oldalon a feldolgozóipar volt a "vezéregyéniség", mintegy plusz 10 százalékos növekedéssel, bővült az áruexport 17 százalékkal, az import 13 százalékkal.
Felhasználói oldalon a gazdaság beruházása negatívan alakult, tehát 2 százalékkal csökkent a tervezetthez képest, és a lakosság, illetve a háztartások fogyasztása is folyamatosan csökkent egész évben.
A bruttó átlagkeresetek 8,1 százalékkal nőttek, a nettó átlagkeresetek 7,5 százalékkal. A KSH-statisztika szerint nagyon minimálisan, 0,1 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma.
Ebben a gazdasági környezetben a 2006. évi költségvetés eredeti pénzforgalmi hiány előirányzata 6,8 százalék volt. Ez az évközi változásokra tekintettel az év végére 9,3 százalékra teljesült 2199 milliárd forintra.
A tervezet és a tény között, tehát a hiány-cél között körülbelül 618 milliárd eltérés van, ennek a főbb mutatói abból adódnak, hogy az adósságszolgálat kamatterhei mintegy 134 milliárddal növekedtek, a gázártámogatásnál 74 milliárdra megemeltük az előirányzatot, a TB pénzügyi alapok többletére 113 milliárdot, a hiányra 100 milliárdot költöttünk, és az önkormányzatok hiánya is 121 milliárd körül alakult. Ezek a főbb egyenlegrontó tényezők.
Nemcsak a pénzforgalmi hiány, hanem az eredményszemléletű hiány is jócskán átalakult. Az évben kétszer a KSH az SA '95 elszámolás szerint elvégzi ennek az összesítését. 2006-ban a költségvetési törvényben 6,1 százalékot terveztünk az SA '95-os hiány szerint; ez év közben már egészen 10-ig feltornázódott, ilyen csúnyán mondom, és az év végére 9,2-re módosult.
Az adósságalakulás 62,4 százalék a GDP arányában - ez 4,4 százalékkal magasabb a 2005-ösnél -, a szerkezete nem változott. Háromszor kellett módosítani év közben a költségvetési törvényt. Az évközi folyamatok, illetve a kiadási oldal kézben tartása, a bevételek növelése érdekében februárban egy alapvetően pontosító módosítás történt. Júliusban és októberben nyújtottuk be a másikat, amit decemberben fogadott el az Országgyűlés, és ezeknek az évközi módosításoknak az eredményeként sikerült a GDP-t 9 százalékra betervezni, amiből 9,3 százalék lett a hiánycél tekintetében.
Ahogy az elején említettem, és ez minden évben is így van, a költségvetési zárszámadás egész folyamatát a tárcák, illetve a Pénzügyminisztérium is az ÁSZ-szal együttműködve végzi, tehát az ÁSZ ad minden olyan anyagot, ami szükséges az ÁSZ-jelentés elkészítéséhez. Az ÁSZ-jelentés tervezetét véleményezi, az ellentéteket megpróbáljuk feloldani, illetve amit az ÁSZ a jelentésében a Pénzügyminisztérium, illetve a kormány és egyes tárcák vezetésének feladatként ajánl, azt több-kevesebb sikerrel be is tartjuk, amit az ÁSZ is megjegyez abban a passzusban, amikor az előző évek véleményének megvalósítására némi pozitív kicsengést is ad.
Nagyjából a költségvetés egészét elhelyezve, a KVVM, mint fejezet, 2006. évi főbb számait, elmondanám, hogy az államháztartás kiadásának funkcionális felosztásában 1,4 százalékkal részesül a környezetvédelmi feladatok finanszírozása. Számszakilag ezt úgy tudnánk bemutatni, hogy az európai integrációs fejezetekkel együtt a 2006. évi tervezett kiadás 106 milliárd volt, a teljesítés 222, és a támogatást mondanám, amely 68,9 milliárdról 122 milliárdra növekedett. Azért emelném ki most én így ezt a támogatásnövekedést, mert - itt ülnek mellettem a KVVM szakértői - alapvetően a 2006. évre a KVVM finanszírozásában azért a zászlóshajó az árvíz volt. Ez azt jelenti, hogyha az összefoglalóban megnézzük az integráció nélküli összesítéseket, akkor az 52 milliárdos eredeti költségvetési támogatási igény 94 milliárdra növekedett, és ennek szinte 99 százaléka az árvízi védekezésekkel kapcsolatos kiadásokat jelenti. Ami - azért túl vagyunk már az árvízen - megállapítható, a védekezés finanszírozási oldalát említeném, hogy azt hiszem, hogy a résztvevők számára is megfelelő volt a módszer és a gyorsaság, ahogy a szükséges források rendelkezésre állását biztosítani tudtuk. Ez alapvetően két fő ágból állt: az egyik, hogy az általános tartalékból, mivel ez vészhelyzet, egyes kormányhatározatokkal biztosítottuk, a szükséges forrásokat, még ameddig lehetett - ez összességében mintegy 13 milliárd forintot adott ki. Utána pedig, amikor már olyan lett a védekezés szakasza, hogy nem volt idő ezt a kormányhatározattal történő tartalékátcsoportosítást folyamatosan biztosítani, egy előirányzatot menet közben felülről kinyitottunk, és 26,2 milliárd forintot költöttünk el közvetlenül a védekezésekre. Ez együtt 40 milliárd forint, ami a támogatás növekedését lefedi.
Megköszönöm a bizottság figyelmét, és én és az itt ülő KVVM-tárca minden kérdésre válaszolni fogunk, illetve megpróbálunk mindent elmondani, amit a bizottság tudni szeretne. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tamás!
Sepsey Tamás szóbeli kiegészítése
SEPSEY TAMÁS (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék részéről megosztjuk kollégámmal a felszólalást; én inkább az általános megállapításokról szólnék, a fejezetet illetően pedig Horváth úr fog néhány gondolatot elmondani. Annyira nem szeretnék a számok bűvöletébe esni, hogy minden egyes számot elmondjak,, amit a Számvevőszék véleménye tartalmaz, inkább felhívnám a figyelmet néhány olyan dologra, amely az országgyűlési képviselők munkáját a Számvevőszék megítélése szerint segíti.
Alkotmányos kötelezettségének eleget téve, a Számvevőszék egy olyan véleményt tesz az Országgyűlés asztalára, amely összhangban van az alkotmányban, az Állami Számvevőszékről szóló törvényben, államháztartási törvényben írtakkal. Az ellenőrzés célját rögzíti a jelentésünk bevezető része, és ezt azért hangsúlyoznám, mert ezen keresztül vizsgálja az Állami Számvevőszék, hogy a kormány által előterjesztett törvényjavaslat megbízható, valós képet ad azokról a pénzügyi folyamatokról, amelyek 2006-ban lejátszódtak. Vizsgáltuk azt is, hogy a különféle jogszabályi előírásoknak megfelel-e a zárszámadási törvényjavaslat mind formai, mind tartalmi szempontból, továbbá megnéztük azt is, hogy a végrehajtás során érvényesültek-e a különféle jogszabályok előírásai.
Most már hosszú évek óta, tisztelt képviselő hölgyek és urak, találkoznak azzal a fogalommal, hogy megbízhatósági vélemény - idegen nyelven ezt financial auditnak nevezik -, és az Állami Számvevőszék egy speciális módszertant alakított ki annak tükrében, hogy az Országgyűlés számára véleményt tudjon alkotni arról, hogy a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő számok, pénzügyi folyamatokról szóló beszámolók megbízhatók-e, valósak-e. Ez a megbízhatóság nyilvánvalóan nem lehet száz százalékos. Amit az Állami Számvevőszék a zárszámadás körében áttekintett, az a központi költségvetés kiadási főrészének 83 százaléka volt. Statisztikai, matematikai módszerekkel lehet bizonyítani, hogy ez a mintavétel, ez a nagyságrend elegendő ahhoz, hogy az egészről, bizonyos minimális hibahatárt figyelembe véve, képet tudjon alkotni az Állami Számvevőszék.
Rögzíti az Állami Számvevőszék jelentése is, és majd az Országgyűlés plenáris ülésén az elnök úr is el fogja mondani, hogy az a megállapításunk, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak. Természetesen - és ez a KVVM-fejezetnél is majd elő fog fordulni - vannak olyan előirányzatok, vannak olyan igazgatási címek, amelyek esetében a Számvevőszék nem tudott megbízhatósági véleményt kiadni, másképpen fogalmazva, elutasította, azt mondta, hogy nem megbízható az a beszámoló, illetőleg számos esetben korlátozott véleményt adott, figyelemfelhívó véleményt, hogy vannak azért olyan hiányosságok, amelyeket ki kell javítani a tárcák vagy a fejezetek vezetőinek.
Rögzíteni kell azért még azt, hogy az államháztartás 2006. évi hiánya 39 százalékkal nőtt a tervezetthez képest. A zárszámadási törvényjavaslat tényszámokat tartalmaz, a Számvevőszéknek viszont az egyik feladata, hogy felhívja a képviselők figyelmét, hogy a tervezés során jóval nagyobb gondossággal, figyelemmel kell eljárni ahhoz, hogy az éves költségvetési törvények elfogadásánál már figyelembe vegyék azokat a kockázatokat, amelyekre az Állami Számvevőszék minduntalan felhívja a figyelmet, és ezek a kockázatok mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál jelentkeznek.
Ha valaki veszi azt a fáradságot, és elolvassa a 2006. évi költségvetési törvényjavaslathoz készített számvevőszéki véleményt, akkor nagyon sok esetben meg fogja találni azt a párhuzamot, hogy a költségvetési törvényjavaslat véleményezésénél a Számvevőszék magas kockázatúnak jelzett bizonyos területeket, és az élet igazolta az akkori megállapításaink helyességét, mert a 2006. év folyamán bekövetkeztek azok az eshetőségek, amelyeknél a magas kockázatra utalt az Állami Számvevőszék, bizonyos kiadások magasabbak lettek a tervezettnél, bevételek pedig alacsonyabban teljesültek.
Hozzá kell tennem, hogy ez a fajta hiánynövekedés annak a tükrében is értelmezendő, hogy az ősz során, törvénymódosítások kapcsán körülbelül 150 milliárd forinttal több bevételre tett szert a központi költségvetés, az év végén a bevételnövelő intézkedések hatására szerencsére, hiszen a hiány egyébként még magasabb lett volna, ha ez a 150 milliárd forintos többletbevétel nem történik meg.
Szinte minden év zárszámadásában rögzíti az Állami Számvevőszék, hogy a központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte. Nem történt érdemi változtatás, és sajnos ebben az évben is rögzítenünk kellett, hogy nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát, valamint az évek közötti összehasonlításából kétévenként ismétlődő évközi kormányzati struktúraváltásból eredő, a költségvetés szerkezetét is jelentősen érintő módosítások.
Megállapítottuk azt is, hogy a kormányzati struktúraváltás és a szervezetátalakítás nem kidolgozott koncepció alapján valósult meg.
A fejezetek közötti feladatátrendeződések jellemzően 2006. végéig sem fejeződtek be, és ennek következtében nem mindegyik tárcánál sikerült teljes körűen, az új tárca feladatainak megfelelően összehangolni a szabályozást.
A zárszámadás kapcsán nem lebecsülendő az a feladat, amit az Állami Számvevőszék az önkormányzati alrendszer tekintetében végez. Az önkormányzati alrendszernél 2006-ra nézve vizsgáltuk az állami támogatások és hozzájárulások, valamint a személyijövedelemadó-részesedés címén elszámolt támogatások - ez összesen 1290 milliárd forint - szabályosságát. Terv szerint ez 4,5 százalékkal kevesebb volt a 2005. évinél, azonban az évközi előirányzat-módosítások hatására végül is a 2005. évhez közeli volt a teljesítés.
Ismételten meg kellett állapítani, mint a korábbi években, hogy a helyi önkormányzatok finanszírozási rendszerének átalakítása terén sem történt érdemi előrelépés, sőt, a számaink azt bizonyítják, hogy az ellenőrzésbe bevont önkormányzatok esetében a feltárt hibák nagysága, bár nem éri el összességében azt a lényegességi küszöböt, ami miatt azt kellene mondania a Számvevőszéknek, hogy az elszámolás nem megbízható, de a hibás esetek száma évről évre folyamatosan nő. Ez részben azt mutatja, hogy az önkormányzatok esetében is romlik a pénzügyi fegyelem, a beszámolók megbízhatósága e tekintetben. Ha ez a trend folytatódik, előbb-utóbb át fogja lépni azt a kritikus határt, amikor a Számvevőszék minősítése "nem megbízható" lesz. Ebben az évben 0,79 százalék volt, az előző években 0,34 százalék, illetőleg 0,54 százalék volt a vizsgált önkormányzatoknál a feltárt eltérések egyenlege az ellenőrzött normatív hozzájárulások arányához képest.
És hogy még plasztikusabb képet tudjak mondani, hogy miért van az, hogy romlik az önkormányzatoknál ez az arány: 72 önkormányzatot vizsgáltunk normatív támogatások és hozzájárulások tekintetében, a 72 közül összesen 5 önkormányzat nyújtott be hibátlan elszámolást, az összes többi önkormányzat esetében kisebb-nagyobb hiányosságokat meg kellett állapítani.
Végezetül el kell mondani, hogy a tavalyi évben is, ha jól emlékszem, száz fölött volt az Állami Számvevőszék által tett javaslatok száma. Idén is a főkötetben 53 javaslatot fogalmaztunk meg, kormánynak, tárcavezetőknek, hogy hogyan és miként lehetne pontosabbá, szabályosabbá tenni a közpénzek elköltésével kapcsolatos beszámolók precizitását, illetőleg a pénzügyi folyamatok szabályozottságát. A függelékben további 52 javaslatot tett az Állami Számvevőszék, tehát megint száz fölött van azon javaslatok száma, amelyeket reményeink szerint, ha megfogadnak és hasznosítanak, akkor a következő évben azért kedvezőbb képet tudunk majd festeni erről a folyamatról.
Köszönöm szépen a bizottság tagjainak a türelmét, ha majd lesz kérdés, észrevétel, természetesen igyekszünk válaszolni rá. Amire így fejből nem tudunk, hisz több száz számvevő vett részt ebben az ellenőrzésben, akkor majd írásban fogunk a képviselő hölgyeknek, uraknak választ adni.
Horváth urat kérem meg, hogy a fejezettel kapcsolatos specialitásokat ismertesse!
Horváth Sándor szóbeli kiegészítése
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezetet azon öt fejezet között tartjuk számon a 2006. évi zárszámadás ellenőrzése során, ahol a fejezet egészét, tehát intézményeit, illetve címeit is auditáltuk, tehát nemcsak az eddigi gyakorlatnak megfelelően az igazgatási címeket és a fejezeti kezelésű előirányzatokat. Ez a tendencia az országgyűlési határozatnak megfelelően a későbbi időszakban is folytatódik, lehetőség szerint kiteljesedik, és így tudtuk elérni azt, hogy a központi költségvetés Sepsey úr által említett 83 százalékos ellenőrzési lefedettségi százalékát elérjük.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak - és itt szeretném leszögezni -, mint fejezetnek a beszámolója a feltárt hiányosságok és hibák ellenére megbízható és valós. Tehát összességében a hibák mértéke nem érte el azt a nagyságrendet, ami alapján a fejezet egészét el kellett volna utasítanunk, vagy korlátozó véleménnyel kellett volna ellátnunk. Ezen belül azonban árnyaltabb a kép. Az igazgatási címnél elutasító véleményt kellett adnunk a feltárt hibák mértéke miatt, és ez a számvevőszéki jelentésben tételesen, a konkrét jogszabályhely megjelölésével szerepel. Összességében meghaladta azt a 2 százalékos, a kiadás összegének 2 százalékos mértékét, megközelítette a 3 százalékot a mérlegnél. Ez alapján nincs mérlegelési lehetősége a számvevőknek, a Számvevőszék által kidolgozott és évek óta alkalmazott módszer alapján, hogy másfajta minősítést adjanak. Ez nem azt jelenti - és itt ezt szeretném azért hangsúlyozni -, hogy bűncselekményre utaló dolgokat tártunk fel, hanem egyszerűen a jogszabályokkal összhangban nem álló elszámolásokról van szó, és itt a többlet és hiány összege összeadódik, és ez együttesen adta ki ezt a bizonyos mértéket meghaladó százalékot, ami alapján az elutasító véleményt kellett kiadnunk.
A fejezethez tartozó többi címnél, intézménynél tiszta minősítést kaptak ezek, azzal a különbséggel, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat kivételével a tiszta minősítés mellett bizonyos szabályozási, és a mérleg valódiságát nem érintő, kisebb problémákat tártunk fel, amelyekre felhívtuk a figyelmet. Ezt úgy hívjuk, hogy tiszta figyelemfelhívó záradékkal láttuk el ezeket a beszámolókat. Az eddigi visszajelzések alapján arról kell tájékoztatnom a bizottságot, hogy a fejezet megtette azokat a lépéseket, amelyek valószínűsítik, hogy a következő év, pontosan a 2007. évi zárszámadás ellenőrzése során a korábbi éveknek megfelelő, jobb minősítést fog kapni a fejezet egésze és ezen belül az igazgatás is. Amennyiben egyéb kérdés van, szívesen állok rendelkezésre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Petrezselyem Ilonát, hogy akar-e szólni. (Petrezselyem Ilona: Az igazgatással kapcsolatban?) A saját területével kapcsolatban.
Petrezselyem Ilona szóbeli kiegészítése
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az igazgatáshoz: a fejezet felügyelete alá tartozó egyik költségvetési intézmény a 35 közül. Az igazgatás területén el kell mondanom azt, hogy a kormányhatározatokban előírt kötelező jellegű létszámcsökkentés és a többletfeladatok ellátása okozott egy nagyfokú munkatorlódást. Ezeket a többletfeladatokat az jelentette, hogy a közigazgatás korszerűsítése keretében megszűnt az OKTVF 2005. december 31-én. A minisztérium igazgatásának két, részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye is volt: az egyik a Fejlesztési Igazgatóság, amely a KEOP közreműködő szervezete, a másik pedig a VKK, a vízügyi közgyűjteményi központ, amelynek tulajdonképpen a feladata a Vásárhelyi-tervvel és a vízügyi beruházásokkal kapcsolatos elszámolások voltak. Gyakorlatilag tehát az igazgatásnak a szakterületről eltávozott hozzáértő költségvetési emberek és vezetők elkerülése következtében ezeknek a többletfeladatoknak az ellátása gondot okozott. Ez azt jelentette, hogy négy beszámolót kellett készíteni, és végül az igazgatás összesített beszámolóját.
Az igazgatás nemcsak a kormányzati igazgatási feladatokat és a minisztérium üzemeltetési feladatait látta el, hanem a fejezeti kezelésű előirányzatok közül előirányzat-módosítással oda került központi beruházási feladatokat is, aminek a legnagyobb tétele a Vásárhelyi-terv és az országos környezeti kármentesítési program volt, tehát kezelt olyan fejezeti kezelésű sorokat, amiket a fejezet nem kezelhet, mert operatív gazdálkodást nem folytat. Ezeknek az eseményeknek a kiderülése után külső könyvvizsgálót vettünk igénybe, és így gyakorlatilag az Állami Számvevőszék által feltárt hiányosságokra rögtön intézkedési terv készült felelősökkel, határidőkkel. 2007. szeptember 30. a végleges határidő, amire felszámoljuk azokat a jogszabályi eltéréseket, amiket az ÁSZ feltárt, és természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy a 2007. évi beszámolót megbízható, valódi auditálással nyerjük el. Egyébként a fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóját az ÁSZ elfogadta, és a fejezet felügyelete alá tartozó másik 34 intézmény beszámolóját is. Természetesen azokat a figyelemfelhívásokat, amiket az Állami Számvevőszék javaslatként megtett, hasznosítani fogjuk, és ennek eredményeképpen minden időt és energiát felhasználva, a létszámhelyzetet is megoldva, 2007-ben egy valós képet mutató teljes fejezeti beszámolót szeretnénk elkészíteni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Andornak adom meg a szót.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Képviselőtársaim itt a szomszédban arra biztattak, hogy hagyjam ki a felét az észrevételeimnek, hogy gyorsan vége legyen az ülésnek - kísérletet teszek rá.
Köszönjük szépen ezt az őszinte és alapos beszámolót. Azt gondolom, hogy a 2006-os zárszámadás szöveges indoklása egy jó munka, részletes munka, és jól mutatja a tárca 2006-os feladatait, úgyhogy ez dicséret a szerkesztőknek; néha az volt az érzésem, hogy kicsit túl alapos is, és mintha igyekezne egy kicsit eltussolni azokat a problémákat, amik egyébként vannak. Külön köszönöm a tárcától érkezett hölgynek, hogy ilyen őszintén elmondta az igazgatási fejezet kapcsán, hogy mi történt, mert mindannyian tudjuk, hogy 2006-ban itt történt - a 2007-es költségvetésre és a konvergenciaprogramra tekintettel - egy olyan létszámcsökkentés, amiből aztán az adódott, hogy az ÁSZ-nak, legalábbis az igazgatási fejezetet illetően, el kellett utasítani a megbízhatóságot.
Szeretnék a részletes megállapításokkal kapcsolatban néhány észrevételt tenni, és kérdezni is. Szóban elhangzott, hogy megszűnt az úgynevezett OKTVF, és létrejött helyette ez a Vízügyi Központ és Közgyűjtemények nevű intézmény, amely az én érzésem szerint azért azt a funkciót, amelyet korábban az OKTVF ellátott, nem igazán tudta betölteni. Ezért is reagáltak az én ismereteim szerint aztán úgy, hogy ugyan más néven, de az eredeti funkcióhoz közelítő intézményt állítottak vissza annak érdekében, hogy pótolják azt a hiányosságot, ami az OKTVF megszűnésével január 1-je után előállt.
Ez a beszámoló nem nagyon foglalkozik azzal, hogy a 12 regionális szervezet lecsökkent tízre; megszűnt az Alsó-dunavölgyi és a Körös-vidéki Felügyelőség. Ha jól tudom, akkor született egy olyan ígéret, hogy ugyan megszűnik ez a két felügyelőség, de a hatásköröket és a feladatokat a Dél-dunántúli Felügyelőség átveszi. Én úgy érzem, főleg erre a német szemétbotrányra utalva, hogy ez a létszámcsökkentés, illetve a két felügyelőség megszüntetése nagyon megnehezítette a környezetvédelmi ellenőrzést, hiszen ha ez a két felügyelőség maradt volna, akkor én azt feltételezem, hogy nem feltétlenül tudták volna olyan sokáig és annyira eltitkolva végezni ezek az emberek, akik ott a szemetet illegálisan elhelyezték, azt a munkát, amit aztán most már valamennyien ismerünk. Arra szeretnék rákérdezni, hogy a két felügyelőség megszűnésével azok a feladatok, amelyeket korábban az a két felügyelőség ellátott, vajon Pécsről megoldhatóak-e, mert most az az érzésünk, mintha az a pécsi központú felügyelőség 4,5 megyényi illetékességi feladatokkal küszködne, és azt elég nehéz elképzelni, hogy ezt jól lehet csinálni. Alapos-e ez az érzésem? Erre szeretnék választ kapni.
A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatosan pedig a következőt szeretném megkérdezni. Tudomásom szerint történt egy nemzetközi hitelfelvétel. Azt szeretném megkérdezni, hogy mire használták fel ténylegesen ezt a hitelt, illetve, hogy hol tartanak a visszafizetéssel, és igaz-e, hogy ennek a hitelnek egy részét nem olyan célokra fordították, mint amire felvették.
Végül az utolsó észrevételem az árvízzel kapcsolatos. Jól értettem-e azt, hogy az általános tartalékból 13 milliárdot, és azzal, hogy felülről nyitottá tették az előirányzatot, még 26-ot kapott a tárca? Ebből is látszik, hogy mennyire alulbecsülték a költségvetés tervezésekor azt, hogy mennyi pénzt kell egy árvízre fordítani. Kérdezném, hogyha a Vásárhelyi-tervet határidőre teljesítették volna, akkor is előállna-e ugyanez a helyzet, tehát ennyire nem lehet az árvizeket előre tervezni, hogy ennyivel több pénz van szükség évente ahhoz, hogy az árvíz által előidézett helyzetet kezelni lehessen? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 2006. évi költségvetés a konvergenciaprogram tulajdonképpen első éves költségvetése is lett azáltal, hogy az év második felében erre tekintettel, márhogy a konvergenciaprogram költségvetési egyensúlyt helyreállító alapfeltételeit az Országgyűlésben meghatároztuk. Vélhetőleg tehát, amik a konvergenciaprogrammal kapcsolatosan, illetőleg az elmúlt év második felében, a kormányalakítást követő vitákban elhangzottak, azok mindegyike megismételhető a mostani költségvetés végrehajtásáról szóló vitában is, és ezt nagyon pontosan tükrözi maga a költségvetési törvényjavaslat, és precízen követi az Állami Számvevőszék véleménye. Én magam is csatlakoznék azokhoz, akik a javaslatok előterjesztésétől kezdve, egészen pontosan összeállításától közreműködtek. Köszönjük a munkájukat!
Az Országgyűlés a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésekor többféle megállapítást is tehet. Azt gondolom, hogy a legfontosabb a tényszerűséghez való ragaszkodás, és értelemszerűen e tényszerűségek alapján kell következtetéseket levonni.
Számomra eligazító és megnyugtató az Állami Számvevőszék a költségvetés egészére, teljesítésére vonatkozó megbízhatósági értékelése. Ebből tehát az következik, hogy ez a törvényjavaslat valóban alkalmas arra, hogy megvitassuk, és abból következtetéseket vonjunk le.
Általában úgy vagyunk egyébként ezzel, mint ahogy jelezte is az Állami Számvevőszék véleménye, hogy a vizsgálatok eredményeit értékeljük, következtetéseket vonunk le, aztán vagy sikerül betartani, vagy nem. Ezt az évente ismétlődő, újabb és újabb, esetleg a korábbi években már meglévő javaslatok mutatják is.
Engedjék meg, hogy az általános véleményem, miszerint általános vitára alkalmas, és megítélésem szerint elfogadható törvényjavaslat minősítés mellett néhány megjegyzést is megfogalmazzak!
Az első egy általánosabb megállapítás, ez pedig az, hogy az elmúlt esztendő, és a KVVM esetében elmúlt esztendők az átszervezések nem ritka sorát is jelentette, ahol is itt a bizottsági ülésen minden egyes alkalommal elhangzott az, hogy nézzük a feladatot, és a feladathoz igazítsuk a szervezetet, és nyilván a költségvetés kapcsán ehhez a költségeket. Ez is egy olyan, ha úgy tetszik, szentencia, amit olybá tűnik, hogy nem sikerült következetesen érvényesíteni. Ezt mutatja egyébként az igazgatási költségekkel kapcsolatos megállapítás is.
Ezért tehát mindenképpen indokolt, hogy az eljövendő időben lehetőség szerint túl sok átszervezés ne legyen, de ha feltétlenül szükséges az átszervezés, azt mindenképpen meg kell, hogy előzze az átszervezések költségkihatásainak, a költségvetés egészére gyakorolt hatásának az értékelése is. Vélhetőleg csak ilyen úton kerülhetők el ilyen óriási eltérések, amire itt felhívták a figyelmet.
A másik, amire az ÁSZ-jelentés hívja fel a figyelmünket, az az, hogy igenis mindenféle leépítés, mindenféle - akár ésszerű, akár ésszerűtlen - átszervezés magyarországi gyakorlata a könnyebb ellenállás irányába mutat, és ez nem szül jó vért, illetőleg a kockázatokat növeli. Éppen ezért fontosnak érzem rögzíteni, hogy a költségvetés tervezése, teljesítése és ellenőrizhetősége szempontjából a különböző tárcáknál működtetett belső ellenőri mechanizmusokat meg kell erősítenünk.
Visszatérve egy pillanatra az átszervezésre: itt azért én azt is felfedezni véltem, hogy az átszervezések picit a könnyebb ellenállás irányába is mentek, nemcsak a belső ellenőrök kapcsán, hanem a terület és a központ vonatkozásában is. Nyilván ennek a tanulságait is értékelni és értelmezni kell.
Ami a Vásárhelyi-tervet illeti, itt némi vitám azért van Nagy Andorral. Abban teljes mértékben egyetértettünk, azt hiszem, a legutóbbi, vagyis egyik mostani, őszi környezetvédelmi bizottsági ülésen kiderült, hogy a Vásárhelyi-terv újragondolásának igénye egyértelműen és gyakorlatilag egyhangúlag megfogalmazódott a bizottságban is, egy előterjesztés kapcsán ennek szavazással is kifejezést adtunk. Ugyanakkor, amit most kritikaként megfogalmazott, az megint egy picit visszaszűkíti kizárólag az árvízi ügyekre alelnök úr gondolataiban a Vásárhelyi-tervet. Én azért ragaszkodnék a jövőt illetően is ahhoz, hogy a Vásárhelyi-terv egy komplex program kellene, hogy legyen.
Ezzel együtt is külön értelmezhető, hogy a Vásárhelyi-terv immanens részét képező árvízi - és ez értelemszerűen csak a tiszai árvízvédekezési - ügyeket érintheti. Akként is értelmezhetők bizonyos, nem elhanyagolható vízgazdálkodási beruházások, ezeknek egy része pedig kifejezetten az árvízi védekezés lehetőségeit javítja.
Abban tehát egy a vitánk, hogy ő ragaszkodik a komplexitáshoz, de ezt kizárólag a környezetvédelmi tárca fejezetéből nem lehet megállapítani.
Ami viszont az árvízi tervezéseket illeti, azt gondolom, hogy rögzítenünk indokolt a bizottsági többségi véleményben is, elismerve a finanszírozás itt közölt tényeit, és hogy végül is a kormánynak sikerült megoldania a feladatot. De az ő mozgásterét is, és egyáltalán, az egész szituáció megélhetőségét is, nem kevésbé pedig a költségvetés pénzeszközeit is sokkal jobban tudja szolgálni az, ha árvízi védműveink fenntartására, saját szabványaink szerinti szinten tartására magasabb költségvetési tételeket tervezünk, hiszen ez a konkrét árvízi védekezésnél akár néhány éven belül meg tudja hozni azt a hatást. Tehát ha öt év költségvetését nézzük, akkor biztos, hogy öt év költségvetése alatt, ha tisztességesen meg van tervezve, akkor összességében kevesebb, mintha ezzel a céltartalék felé fordulna a nagyvizekre fordított védekezés költségei esetén.
Mindezeknek a következtetéseknek az ismertetése mellett is azzal szeretném befejezni, hogy általános vitára törvényjavaslatot igen, terjesszük be, a parlamentben beszéljük meg, és mivel ez megbízható és valós képet tükröz a 2006. évi teljesítés folyamatairól, ezt követően pedig fogadjuk el. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő urakat. (Nincs jelentkező.) Ha nem akartok szólni, én azért egy-két gondolatot mondanék. Vásárhelyi-terv ügyben itt, középen vagyok; mindent nem oldana meg nyilván, tehát enyhítené az árvízkárokat, de azért az nem úgy van, hogyha meglett volna az első ütem, akkor már nem lettek volna a kiadások. Ha az egész megvan, akkor lehet számolni azzal, hogy itt jelentős kiadáscsökkentés van.
Nekem tényleg az őszinteségből az a mondat tetszett legjobban, hogy háromszor módosították a költségvetést. Ha ma ilyen rendesebb, egy kicsit rendesebb demokráciát játszanánk, akkor három pótköltségvetésnyi feladatot elvégeztünk itt csendben. Az anyag rengeteg kis hibát tár fel. Ezt a minősítést, hogy megbízhatóság - és most akkor a sok kicsi összeadódik -, vagy hogyan kell kezelni, azt hiszem, hogy értem, de azért nem tudom elfogadni.
Kérdeznék is néhány dolgot. Vannak itt olyan sorok, ahol tervezés van, kiadás nincs. A legszembetűnőbb nekem az, hogy a nemzetközi tagdíjak dolgában például kiléptünk a nemzetközi szervezetekből, vagy mitől van az, hogy beterveztük, és utána pedig kiadási oldalon nem jelentkezik? A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alapot újra és újra elmondjuk, már becsukott szemmel is el tudjuk mondani, hogy 90 millió forintból - most már felfutóban van - még mindig csak 26 millió, amit fel tudunk használni, tehát hogy ennek az alapnak az ilyen formában való működtetése nincsen rendben, az szerintem egyértelmű.
Az, hogy azt mondjuk, közepes és kis aktivitású hulladéktároló-létesítés előkészítésénél is, hogy a tervezésben mindig benne van, itt túlköltekezés van, de számos helyen van az, hogy üres az a sor, tehát nem tudom, hogy azt hogyan kell nekem értelmezni. Oldalszámot mondok: 116. oldal vagy 16. fejezet, ott találom én ezeket az üresnek mondható rubrikákat. Mondok néhányat. Nemzetközi tagdíjak 150 millió forint, kiadás nincs; szigetközi vízpótlás 140 millió, kiadás nincs; Balaton intézkedési terv 130 millió, kiadás nincs; hulladékkezelés, -gazdálkodás feladatainál a kiadás sor üres; az országos környezet- és kármentesítési program végrehajtásánál a kiadási sor üres. Itt most másra költöttük a pénzt, vagy nem volt? Azért azt nem hiszem, hogy így lenne. A fejezeti általános tartaléknál is azt mondja, hogy tartalék van, 300 millió, fejezeti államháztartásra 1,5 milliárd, és a kiadás nulla. Ha ezeket megmagyaráznák, azt megköszönném. Természetesen mindannyiuknak köszönöm a munkát. Mondhatnám, hogy az ÁSZ-nál már megszokott, hogy egyre több mindent tár fel. Azt hiszem, hogy a hozzászólások kapcsán az én kérdésemre válaszoljanak utoljára, és osszátok be egymás között, hogy ki reagál, ha nincs több kérdés. (Nincs jelentkező.)
Egy pillanat, egyet még mondanék. A létszámbővítés: nekem az az álláspontom, elhangzott, hogy majd rendezzük ezt a kérdést, hogy majd abban a struktúrában, amiben most van a tárca - a környezetvédelemről beszélek, elsősorban a hatósági munkáról -, felesleges létszámot bővíteni. Át kell tekinteni, hogy a hatósági hatáskörök, illetékességek hogyan oszlanak meg, mert egyszerű létszámbővítéssel, azt gondolom, hogy ez nem kezelhető. (Csuka Mária: Akkor megkezdjük a válaszadást.) Orosz Sándor ezzel egyetért. (Derültség.)
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az első kérdésre a válasz, ami az OKTVF megszűnésével kapcsolatos: valóban így van, hogy 2007. április 1-jétől létrejött a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, amely 95 fős létszámmal és 958 milliós költségvetéssel el fogja látni azokat a feladatokat, amelyek az EU-integrációs feladatokkal kapcsolatos kedvezményezetti szerepet jelentik. Ebbe beletartozik a Vásárhelyi-terv, az egyéb kiemelt beruházások és az országos környezeti kármentesítési programmal kapcsolatos feladatok elvégzése is. Létrejött egy olyan kibővült szervezet, ami tulajdonképpen a vízügyi igazgatóságok felett is egy ilyen szakmai jellegű segítséget tud nyújtani, tehát gyakorlatilag úgy látjuk, hogy tényleg itt azok a problémák és gondok, amik voltak, ezáltal meg tudnak oldódni. A másik pedig az, hogy a fejlesztési igazgatóság is parlamenti módosítvánnyal 2007. január 1-jétől önállóan gazdálkodó intézménnyé vált, mert a közreműködő szervezet az EU szempontjából csak önállóan gazdálkodó lehet, tehát a közreműködő és a kedvezményezetti szervezet ezáltal nem összeférhetetlen, és a feladatok ellátására létszámilag, szakmailag is mindenképpen alkalmas.
A zöld hatóságok és a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése szerepel a koalíciós megállapodás 4., "természetvédelem" bevezető pontjában, és a tárca mindenekelőtt felmérte azokat a feladatokat, amelyek a zöldhatóság és a természetvédelmi őrszolgálat megerősítésével kapcsolatosak. A Pénzügyminisztérium is partner volt a koalíciós megállapodásban foglaltak végrehajtásában, és a létszámemeléshez gyakorlatilag költségvetés támogatás is járult, a személyi és a tárgyi feltételek biztosítása meglesz. Ebben szerepel a laborokkal kapcsolatos műszerberuházások fejlesztése is, ami gyakorlatilag lehetővé teszi azt, hogy a hatósági munka még inkább eredményesebb legyen, és hogy a fejezet vonal alatti tételeinél lévő központosított bevételek is ezáltal emelkedjenek - gondolok itt a vízkészlet-járulékra és egyéb ilyen bevételekre. A 2008. év remélhetőleg megoldja ezeket a problémákat, és gyakorlatilag maga a hatóság és a természetvédelmi őrszolgálat jelenléte a feladatok ellátásánál mindenképpen eredményes lesz. A Vásárhelyi-tervvel kapcsolatban a szakmai részre a kollégám, Korompay András válaszol.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! A kérdés, Nagy Andor úr kérdése úgy szólt, hogy a védekezési költségek tervezését nem lehetne-e jobbá tenni. Bizonyára lehetne egy kicsit nagyobb összeget tervezni a költségvetés tervezésekor, mindazonáltal azt, hogy a következő évben milyen árvizes és belvizes időszakok lesznek, sajnos, vagy hála istennek nem tudjuk tervezni, természetesen nem látunk a jövőbe, meteorológiafüggőek az események. Abban az évben, 2006-ban 1 milliárd forint volt tervezve víz- és környezeti kárelhárításra, és 26,2 milliárd forintot költöttünk csak a KVVM által teljesített védekezési munkák kapcsán. Tehát ennek a tervezése pontosabbá, sokkal pontosabbá nem tehető. Természetesen a szakma jobban örülne, ha egy nagyobb összeg lenne betervezve. Az idei évet mondom példának, hogy erre az évre, 2007-re 500 millió forint volt a költségvetésben, és már elfogyott az év közepén, úgyhogy a mostani árvíz miatt, ami szeptemberben volt, már a kormányhoz kellett forduljunk kiegészítésért.
A kérdés másik része arra vonatkozott, hogy mennyivel lehetett volna a védekezési költségeket csökkenteni, ha a Vásárhelyi-terv ütemesebben haladt volna előre. A válasz az, ugye, hogy bizonyára kisebb költségek szerepeltek volna. Nemcsak az a lényeg, hogy a Vásárhelyi-terves tározók és a nagyvízi lefolyási viszonyok hamarabb jobb állapotba kerültek volna, hanem eleve az a probléma, hogy a magyarországi védvonalaknak körülbelül az egyharmada nem a saját előírásaink szerint van kiépítve, és erre már több éve, sok-sok éve, azt is mondhatom, hogy évtizedre visszamenőleg rendelkezünk kormányhatározatokkal, hogy ezt fel kellene gyorsítani, de nem történt meg. A legfőbb probléma az, hogy a töltéseink nem elég magasak, és nem elég erősek.
Mindazonáltal nemcsak a Tiszát érintette ez a 2006-os árvíz, hanem a Dunát is. A költségek durván 25 százaléka a Dunát érintette, így a Vásárhelyi-tervnek oda nem lett volna hatása. Mindazonáltal nyilván kevesebb lett volna, főleg az a másik probléma, hogy a vízművek fenntartása is kívánnivalókat hagy maga után, és a védekezési költségek azért is ilyen magasak, mert egy csomó fenntartási munkát közvetlenül a védekezést megelőzően és alatta kell végrehajtani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: András, kérdezhetek egyet? Van egy olyan, hogy vízkárelhárítási művek fenntartása. Ez durván 2 milliárd forint, és a kiadási oldalon egy fillér sincs.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Pedig felhasználtuk az egészet.
ELNÖK: Valami mást vettetek rajta! (Derültség.)
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Biztos, hogy nem. Mindjárt megkeresem.
ELNÖK: A 115. oldalon van, ha ez segít, vagy XVI. fejezet.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök Úr! Erre szeretnék én válaszolni, mert András valószínűleg a költségvetési részt nem annyira ismeri, a szakmában teljes mértékben kiváló.
Ezeknél a fejezeti kezelésű előirányzatoknál azért nem talál elnök úr teljesítési adatokat, mert a fejezeti kezelésű előirányzatok az Áht. szerint olyan államháztartási alapegységek, amelyeknek nem lehet tartós jellege, vagyona, személyi juttatása, járuléka, és a fejezet nem folytat operatív gazdálkodást. Tehát ezeket a fejezeti kezelésű előirányzatokat, például a vízkárelhárítással kapcsolatos tételeket az illetékes vízügyi igazgatóságok kapják meg előirányzat-módosítással, és a kiadás is náluk jelentkezik.
A nemzetközi tagdíjaknál is úgy van, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-módosítással átkerül az igazgatás költségvetésébe, és a kiadások és azoknak az elszámolása is ott történik meg.
ELNÖK: És akkor hogyan tudom én ezt követni?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Bocsánat, hogy beleszólok. A 114. oldal tetején ott van, hogy környezetvédelmi, vízügyi felügyeleti szervek. Itt lehet megtalálni az elszámolását ezeknek az összesített, alulról felkerült, vagy nem tudom, hogy mondjam pontosan, tehát a fejezeti előirányzatokból átcsekkelt forrásokat.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az árvízvédekezés előre nem tudható...
ELNÖK: Akkor miért nem oda tervezem?
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Mert előre nem tudjuk például, hogy hol lesz árvíz...
ELNÖK: Nem, nem! Most a tagdíj. Az olyan egyszerű, az tetszik nekem. Odaírom, hogy ennek kell befizetni ide, akkor miért nem oda írom?
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez az igazgatás...
ELNÖK: Az árvíz éppen jó helyen van elkönyvelve egyébként itt. Tehát az ott van, ahol kell. Az igazgatásnál miért nem ott van?
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A nemzetközi tagdíjakat külön fejezeti soron kell megtervezni, és részletesen tartalmazza a beszámolónk, hogy milyen nemzetközi szervezeteknek vagyunk a tagjai. Mivel operatív gazdálkodás a fejezeti költségvetésben nem lehet, az igazgatáshoz kerül előirányzat-módosítással ez az előirányzat, és onnan történik a kifizetés. Mert a fejezeti költségvetési főosztály egy ugyanolyan főosztály, mint például a vízkár-elhárítási főosztály, tehát mi nem rendelkezünk adószámmal, nem vagyunk kapcsolatban közvetlenül operatív elszámolással...
ELNÖK: Az a helyzet, hogy az ön bizalmi indexe nálam nagyon magas, de én ezt most nem értem kivételesen, legfeljebb elhiszem. Hogy miért van a teljesítés sor üresen hagyva, és valahol máshol... Ne ragadjunk le, majd a bizottsági ülés után megmondja nekem valaki...
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Akkor dupla kiadás lenne gyakorlatilag, ha a fejezeti sorra is beállítanám ezt a kiadást, és az igazgatáshoz is.
ELNÖK: De akkor az igazgatáshoz kellene beírni - gondolom én. Én már olyan sok ilyet néztem, és amikor végighúzom az ujjamat, ott kell találnom kiadást, ahol tervezés van.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ezeknél a fejezeti soroknál biztos nincs...
ELNÖK: Nem tudna nekem segíteni az ÁSZ ez ügyben?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A tervezési körirat - bocsánat, hogy közbevágok én is - előírja tételesen, hogy mit hol kell megtervezni. Ez ott szerepel, és elszámolni az igazgatásnál kell.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez egy pénzügytechnikai dolog.
ELNÖK: Nem lehetne ezt egy kicsit lebutítani, hogy mi is értsük? (Derültség.)
HORVÁTH SÁNDOR (Állami Számvevőszék): Bocsánatot kérek! Szóval a probléma ott van, hogy ahogy elnök úr tapasztalja, van egy úgynevezett színrend szerinti decimális felosztása a magyar költségvetésnek. Ennek a költségvetési felosztásnak a tartalommal való kitöltése a tervezés során történik meg. A tervezési körirat nem jogszabály, de olyan kötelező erővel bír, amelyet egyetlenegy fejezet sem tud megszegni, mert a Pénzügyminisztérium nem fogadja be.
A tervezési köriratban írják elő azt - és majd ugye egy hónap múlva fogjuk tárgyalni -, hogy milyen sorokon, milyen tartalommal, milyen előirányzatokat kell megtervezni. Az egyéb jogszabályok, az államháztartási törvény, illetve a 217-es kormányrendelet jogosítja fel a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, a minisztert, vagy aki nevesítve van a jogszabályban, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását évente a pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza, és a tényleges felhasználás erről a sorról hogy történjen ennek a szabályozásnak megfelelően.
Tehát röviden így tudom összefoglalni, hogy ezért nem talál bizonyos soroknál tényleges teljesítést, mert a tényleges teljesítés másutt történik meg, más szervezetnél, más előirányzaton, ahol viszont nem talál eredeti előirányzatot például. Köszönöm.
ELNÖK: Azt hiszem, csak a "feladom" kategóriába tudom sorolni, majd megpróbálom megérteni. Valahogy eddig ez nekem nem tűnt fel.
Van még válaszolatlan kérdés? (Nincs jelzés.) Sikerült a képviselő urakat kellően tájékoztatni, úgy látom.
Döntés általános vitára való alkalmasságról
Úgyhogy akkor azt kérem a képviselőktől - most a T/3578. számú törvényjavaslatról kell határoznunk -, hogy aki általános vitára alkalmasnak tartja, az tartsa fel a kezét! (Szavazás.) 10 igen. Aki nem? (Szavazás.) 4 nem. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) A bizottság támogatja.
Kell egy többségi bizottsági előadó. (Dr. Orosz Sándor: Nem kell szerintem.) Nem kell; írásban adjuk be, viszont kell a kisebbségi és a többségi vélemény. Andor, vállalod a kisebbségit? (Dr. Nagy Andor: Igen.) Akkor Andor elmondja a kisebbségit, a többségit pedig Orosz Sándor. Az ÁSZ-jelentésről nem kell határozni. "Egyebek" nincs. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a munkáját.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 21 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea és Várszegi Krisztina