KORB-27/2007.
(KORB-44/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. október 9-én, 13 óra 04 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői *
A bizottság részéről *
Megjelent: *
Helyettesítési megbízást adott: *
Meghívottak részéről *
Hozzászólók: *
Elnöki megnyitó *
A napirend elfogadása *
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés (J/3594. szám) (Általános vita) *
Dr. Podonyi László (ÁSZ) szóbeli kiegészítője *
Lendvai Magdolna (PM) szóbeli kiegészítése *
Szavazás *
A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
Képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, egyidejűleg általános vitára való alkalmasságáról való döntés. A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat (H/3850 számon). Előterjesztő Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ). *
Tóbiás József szóbeli kiegészítője *
Határozathozatal *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Korompay András (KvVM) szóbeli kiegészítése *
Juhos László (Reális Zöldek Klub) hozzászólása *
Korompay András (KkVM) reagálása az elhangzottakra *
Egyebek *
Bíró Gábor meghallgatása a parlagfű ártalmatlanítás kérdésében (Császár Antal (Fidesz) képviselő kérésére) *
Bíró Gábor meghallgatása a parlagfű ártalmatlanítás kérdésében (Császár Antal (Fidesz) képviselő kérésére) *
Bíró Gábor szóbeli tájékoztatója *
Dr. Lánszki Imre hozzászólása *
Bíró Gábor szóbeli kiegészítője *
Kérdések, vélemények *
1. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2006. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés (J/3594. szám) (Általános vita)
2. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/3578. szám (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
3. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3659. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, általános vita:
A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési, és egyeztetési folyamat feladatairól szóló határozati javaslat (H/3850. szám) (Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ) képviselők önálló indítványa)
5. A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3895. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként)
6. Egyebek
Bíró Gábor meghallgatása a parlagfű ártalmatlanítás kérdésében (Császár Antal (Fidesz) képviselő kérésére)
Elnököl: Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Velkey Gábor Dániel (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Andor (KDNP) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Dr. Nagy Imrének (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz)
Lendvai Magdolna főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Podonyi László (Állami Számvevőszék)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Szentpétery Emese főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szüts Korinna főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Korompay András főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Juhos László (Reális Zöldek Klub)
Dr. Lánszki Imre (Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat)
Bíró Gábor
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 04 perc)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok Hölgyeim és Uraim! Kérem, hogy mindenki foglaljon helyet.
Katona Kálmán úr megbízásából, kérésére elkezdem az általa összehívott Környezetvédelmi bizottság ülés levezetését.
Megállapítom a számolt és a jelenléti ív által is alátámasztott módon, hogy az ülés határozatképes: 12 képviselő van személyesen jelen, a helyettesítéseket az aláírt jelenléti ív, illetőleg az eseti képviseleti meghatalmazások fogják igazolni.
Elnök úr kiküldte írásban a meghívót. A meghívó 6 napirendi pontot tartalmaz. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan van-e más észrevétel? (Nincs jelzés.) Amennyiben nincs, kérném a szavazásokat.
Aki egyetért azzal, hogy a kiküldött napirend szerint tartsuk meg a mai bizottsági ülést, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ellene volt-e valaki? Tartózkodás? Nincs.
Megállapítom, hogy egyhangúlag 14 szavazattal a bizottság elfogadta napirendjét.
Az elfogadott napirendünk szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság 2006. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek ellenőrzéséről szóló jelentésről, ami J/3594. szám alatt került irományjegyzékbe-véve, ennek az általános vitára való alkalmasságáról fogunk először dönteni a vita után.
Az előterjesztő nevében az Állami Számvevőszék és a Pénzügyminisztérium képviselőit kérem, hogy foglaljanak helyet - ha jól látom: Lendvai Magdolna főosztályvezető a Pénzügyminisztérium, illetőleg Dr. Podonyi László úr az Állami Számvevőszék részéről.
Megkérném Podonyi urat, mint a jelentés készítőjét, hogy legyen kedves rövid expozéját megtartani.
Dr. Podonyi László (ÁSZ) szóbeli kiegészítője
DR. PODONYI LÁSZLÓ (Állami Számvevőszék): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az Állami Számvevőszék 19. alkalommal végzi el az ÁPV Rt. éves gazdálkodásának a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének évenkénti ellenőrzését. Jelen ellenőrzésünk 2006-ra vonatkozott. Az ellenőrzés átfogó ellenőrzés volt, a célja a korábbi évekhez képest nem változott, tehát az ÁPV Rt. feladatszervezeti rendszerének összhangját, a saját és hozzárendelt vagyonnal való gazdálkodását és a költségvetés befizetését ellenőriztük. A korábbi éveknek megfelelően röviden általánosságban az ellenőrzésről és utána még kitérnék a konkrét környezetvédelmi témákra.
A legfontosabb megállapításunk az volt, hogy a társaság az aktuális vagyonpolitikai irányelvekben megfogalmazott követelmények szerint látta el a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos tevékenységét, amely alapján 2006 évre vonatkozóan az intézményi privatizációt gyakorlatilag lezártnak tekintette és a tényleges privatizáció a 2005-ben megkezdett ügyeknek a lezárására vonatkozott.
Az ÁPV Rt. felkészült, illetve elkezdte felkészülését az új vagyonkezelő szervezet befogadására, erre a Pénzügyminisztériumtól felhatalmazása nem volt. Az osztalék bevételét a 8,95-ös tervhez képest 14,7 milliárd forintban teljesítette. Tehát ezt túlteljesítette.
A privatizációs tartalékból történő kifizetések összességében megfeleltek az előírásoknak. Néhány esetben kifogásokat emeltünk. Egyrészt egy RJGY-határozat hátráltatta egy kezességvállalás megtérülését, ez az úgynevezett szövetkezeti üzletrésszel kapcsolatos téma volt. Az ÁPV Rt. a saját tőkéjével összességében megfelelően gazdálkodott. Kitérnék a környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatos megállapításokra, összességében elmondhatom, hogy a környezetvédelmi feladatokkal kapcsolatos kifizetéseknél a vizsgálatunk nem talált hibát. A korábbi években feltárt hibákat gyakorlatilag kiküszöbölték, itt bizonyos előfinanszírozási, illetve idő, elcsúszási dolgokat kifogásoltunk.
A költségvetési törvény 14-es mellékletében 7260 millió, tehát több, mint hétmilliárd forint kifizetés volt a hozzárendelt vagyonból az állami tulajdonú felelősséggel kapcsolatos, környezetvédelmi feladatokra betervezve. Ez gyakorlatilag ezen a szinten is teljesült. Itt a Nitrokémia Rt.-vel kapcsolatos kárelhárító és környezetvédelmi beruházások megvalósítása, a Mecsek Rt. bányabezárás és rekultiváció végrehajtása, valamint a Volán társaságok környezetvédelmi átvilágításának támogatására és környezetvédelmi kármentesítési feladatok elvégzésére volt kifizetve ez a három nagy összeg.
Csak röviden a Nitrokémia környezetvédelmi kárelhárítására: 1999 és 2006 között összesen 22,1 milliárd fordítódott. Ez egy hatalmas összeg. Gyakorlatilag 2006-ban döntően befejeződött ez a kárelhárítás. A talajvíz-kitermelő rendszereket és a monitoringrendszereket azonban tovább kell üzemeltetni. Itt egy, a Repét Kft.-nek volt egy környezetvédelmi feladatok elvégzésének műszaki ellenőrzésére egy feladatelvégzés 22,8 millió forint + áfa mértékben, ezt a vizsgálatunk rendben találta. A tavalyi másik nagyobb kifizetés a Mecsek Öko Rt.-vel kapcsolatban történt, ez mintegy 2450 millió forint környezetvédelmi támogatást jelentett. Az üzemeltetési költségek fedezetére több, mint 170 millió forintot és a környezetvédelmi munkák támogatására 2,5 milliárd forintot használtak fel. A támogatás célja a mátrai ércbányák beruházással kapcsolatos rekultiváció, kármentesítés, tájrendezés, monitoringüzemeltetési feladatok ellátása volt. A felhasználás eredményes, megfelelő volt.
A harmadik nagyobb tétel az ÁPV Rt. igazgatóságának a Volán társaságok környezetvédelmi feladatainak támogatását szolgálta. Ez a Volán társaságok környezetvédelmi helyzetének feltárására ment, illetve a telephelyekkel kapcsolatos kárelhárításokra fordítódott. A támogatási összesen felül 20 százalék önrészt is kellett biztosítani. Még egy tétel, ami a környezetvédelmi kifizetésekhez kapcsolódik. Ez a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárainak elhárítása. Nem akarom részletesen felolvasni, a jelentésünk tartalmazza, hogy az egyes telephelyeken milyen jelentőségű kifizetések voltak. Itt megemlítem, hogy a Geohidroterv Kft. nyert jelentős munkákat. Nagyságrendileg mintegy 95 százalékban, de összességében a vizsgálatunk nem tett elmarasztaló megállapítást. Összességében az egész ÁPV Rt. vizsgálatával kapcsolatban általánosságban szeretném megjegyezni, hogy az ÁPV Rt. tevékenysége összességében igazodott a törvényekhez és a szabályzatokban előírtakhoz. Egyes esetekben mi viszont kifogásokat emeltünk. Kifogásoltuk a MOL részvényeinek értékesítésénél, hogy egy önkötés nem került kizárásra, és mi úgy gondoljuk, hogy igaz, hogy a 277 milliárdon belül az ötmilliárd egy kisebb jelentőségű összeg, hogy ez egy bevételkiesést jelentett, ha nagyobb körültekintéssel végzik ezt.
A másik kifogásunk volt a kárpótlási bevonással kapcsolatos vagyonkezelési tevékenység. Itt úgy gondoltuk, hogy a Forrás Rt.-nél az eredeti cél megvalósult, a kárpótlásijegy-tulajdonosok, amit be akartak vonni, az bevonásra került a Forrás Rt.-nél, csak itt a kárpótlási jegyek beváltása nem volt azonos és itt nem az alanyi kárpótlási jeggyel fizetőknél történt ez a négymilliárdos veszteség.
Kifogásoltuk a Mahart Szabadkikötő Rt. tulajdonba adását, itt azért szeretném azt pontosítani, hogy ez nem kimondottan a tavalyi évre vonatkozik, ezek hosszú folyamatok. Ennek a története onnan kezdődik, amikor a Mahart tulajdonába került a Szabadkikötő. Mi úgy gondoljuk, hogy akkor nem kerülhetett volna oda és ennek a folyománya az, hogy most nem egy átlátható koncesszióba adás történt, hanem egy bonyolultabb bérbeadás, aminek a 75 éves lejárta után nem olyan egyszerű az elszámolás.
A Malév-privatizációt összességében megfelelőnek találtuk, a szakértő-pályáztatásnál a közbeszerzéstől való eltérést állapítottunk meg.
A Bábolna helyzete talán a Környezetvédelmi bizottságot jobban érdekelheti. Itt a korábbi kifogásaink sajnos folytatódtak, tehát egy állandó változó stratégia miatt a Bábolna-csoporttal kapcsolatban tovább növekedtek a veszteségek egy visszavont végelszámolás következtében.
Javaslataink: a megállapított hiányosságok kiküszöbölése, illetve annak feltárása, hogy a vagyonvesztéseknek kik voltak az okozói konkrétan és a személyi felelősségre vonás elsősorban az egyes kifizetéseknél, illetve a Bábolna Rt. veszteségének a kivizsgálása. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem Lendvai Magdolna főosztályvezető asszonyt, hogy kíván-e kiegészíteni valamit. (Jelzésre.) Igen?
Tessék parancsolni!
Lendvai Magdolna (PM) szóbeli kiegészítése
LENDVAI MAGDOLNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő Urak! További észrevételt nem kívánunk tenni, tekintettel arra, hogy az ÁSZ jelentés több szakaszban egyeztetésre került a Pénzügyminisztériummal és az utolsó szakaszban már észrevételt nem tettünk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaimé a kérdezés és a véleményformálás igényével szó. (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincs.
A napirendünk értelmében a jelentés általános vitára való alkalmasságáról kell állást foglalnunk. Aki az általános vitára való alkalmasságával a jelentésnek egyetért, az kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Ezt egyhangúnak látom. Ellene! Tartózkodott-e valaki!
Megállapítom, hogy a bizottság 17 szavazattal egyhangúlag hozta meg döntését. Köszönöm.
Térjünk át a második napirendi pontra. A 2006. évi köztársasági költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megvitatása a napirend. A T/3578-as számú törvényjavaslathoz az előttünk fekvő október 3-ai ajánlástervezet szerint négy, azaz 4 módosító indítvány érkezett.
Indítványozom, hogy mind a négy javaslatot tárgyaljuk meg. Eljárásszerűen azt javaslom, hogy mondom az ajánlás számot, mondja a kormány az álláspontját, indoklást akkor, hogy ha erre kifejezett kérés érkezik.
Varga Mihály és Domokos képviselők indítványa az első.
A kormány álláspont! Csuka Mária főosztályvezető-helyettes asszony.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 8 igen. A bizottság nem támogatja, egyharmad támogatja.
Tóth István képviselő úr indítványa a 2-es.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Ilyen nincs, egyharmada sem támogatja a bizottságnak.
Varga és Domokos képviselő urak 3-as sorszámú indítványa.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság?
Elnézést, parancsolj!
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Szeretném megkérdezni, hogy miért nem támogatják.
ELNÖK: Igen, indoklást kérünk. Köszönöm, kérem, hogy akiben ilyen inger van, még a szavazás elrendelése előtt jelezze! Köszönöm.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem csak ez az egy darab ilyen felvetés és módosítás van, ami az ÁSZ megállapításokat kívánja a költségvetés zárszámadásában beemelni törvényi szintre. A kormány álláspontja, amit a pénzügyminiszter ez ügyben képvisel az, hogy ezeket az ÁSZ által megfogalmazott hibákat minden tárcának, illetve a kormánynak tudomásul kell vennie, és ezzel kapcsolatban ezeknek a felvetett problémáknak a megoldására mindenki megkapta a saját felelősségében lévő feladatokat.
Az előterjesztés, ami a módosító javaslatokkal kapcsolatban készül, arra egy határozati javaslat tervezet van, ahol a kormány újra áttekinti az ÁSZ zárszámadással kapcsolatos problémáit és minden olyan felvetést újra a tárcáknak, illetve magának a kormánynak is át kell tekintenie, ami ott felvetődött. Az, hogy az egyes fejezetek például nem számoltak el teljesen, ez ugye a környezetvédelmi tárcára vonatkozik, mert ahogy pár héttel ezelőtt megtárgyaltuk, az ÁSZ nem fogadta el a fejezeti elszámolását, arra a környezetvédelmi tárcának már végrehajtási tervet kellett készítenie és azt elküldte az Állami Számvevőszéknek. Tehát a törvénybe beemelni ezeket a megállapításokat nem támogatjuk, azon kívül fognak ezek megoldódni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Az indokok elhangzottak.
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Nem értem, szerintem elbeszéltünk egymás mellett, nem biztos, hogy arról a javaslatról tetszett beszélni.
ELNÖK: A válaszból én arra következtettem, hogy arról.
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Mire következtettél?
ELNÖK: A kérdésedre és a 3-as indítvánnyal kapcsolatosan fogalmazta meg a kormány az álláspontját.
Amennyiben további vélemény, észrevétel nincs? Ki az, aki támogatja a 3-as indítványt? (Szavazás.) 8. Ellene? 10. A bizottság nem támogatja.
4-es ugyancsak Varga és Domokos képviselő urak indítványa.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki támogatja a bizottság oldaláról? (Szavazás.) 8. Ki nem? (Szavazás.) 10. A bizottság nem támogatja.
Van-e olyan indítvány, ami nem szerepel az ajánlástervezetben. (Nincs jelzés.) Ilyen nincsen, akkor a napirend tárgyalását befejeztük. Köszönöm a részvételt.
Áttérünk a 3-as napirendi ponthoz. A bányászatról szóló '93. évi XLVIII. törvény módosítása tárgyában a T/3659. számú törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása.
Munkaanyagunk egy október 8.-i tervezet. Segítségünkre a kormány álláspontjának ismertetésére a GKM főosztályvezető-helyettese Szentpétery Emese van körünkben, köszönöm. Ugyanazt az eljárásrendet javaslom, amit már az előbb személyesen is láthatott, és mindannyian megélhettünk.
Az ajánlástervezet 1. pontja szerinti indítványról kérdezem: Podolák György és Lakos Imre képviselő urak indítványa.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Van-e ellene valaki? Tartózkodás? Egyhangúlag támogatja a bizottság.
2-es, ugyancsak Podolák, Göndör és Lakos képviselő urak indítványa.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Ellene! Tartózkodás! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatta.
A 3-ast!
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ellene! Tartózkodás! (Szavazás.) 10:8 arányú többségi szavazattal a bizottság támogatja.
A következő a 4-es: Podolák-Göndör és Lakos képviselő urak indítványa.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
Az 5-ös: Podolák-Göndör-Lakos trió indítványa.
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatják. És a bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ellene! Tartózkodás! (Szavazás.) 8 tartózkodás. A bizottság támogatja.
A 6-ost!
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 7-est!
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ellene! Tartózkodott! (Szavazás.) 8. A bizottság támogatja.
A 8-ast!
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ellene! Tartózkodás! (Szavazás.) 8. A bizottság 8 tartózkodással ugyancsak támogatja.
A 9-est!
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatja.
A 10-es sorszámú: Podolák György, Göndör István és Lakos Imre képviselő urak indítványát!
SZENTPÉTERY EMESE (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ezt is támogatja a kormány. És a bizottság? (Szavazás.) Egyhangúlag ugyancsak támogatja.
Az ajánlástervezet végére értünk, van-e olyan indítvány, amit nem tárgyaltunk meg. (Nincs jelzés.) Ilyen nem lévén, megköszönöm a részvételt. A napirend tárgyalását lezárom.
A következő napirendünk képviselői önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről, egyidejűleg általános vitára való alkalmasságáról való döntés. A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslat, amelynek száma H/3850. Előterjesztő Tóbiás József (MSZP), Ékes József (Fidesz), dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és Béki Gabriella (SZDSZ). Az önálló indítvány benyújtói közül Tóbiás József képviselő urat láttam, megkérem, hogy foglaljon helyet az előterjesztő helyén. És bár kétségtelen tény, hogy a fenntarthatóság kérdése korunk legfontosabb kérdése, mégis arra kérlek, hogy a bizottsági üléshez igazodó időkeretben légy kedves expozédat megtartani. Köszönöm.
Tóbiás József szóbeli kiegészítője
TÓBIÁS JÓZSEF előterjesztő (MSZP): Köszönöm szépen. Nagy megtiszteltetés nekem, hogy ilyen aláírói körben szerepelhetek és én képviselhetem az önálló indítványt. Nézzék el nekünk azt elöljáróban, hogy lehet, hogy néhány ponton a mai eddigi alkotmányos és házszabályi kereteket is feszegető vagy nehezen értelmezhető maga a javaslat, viszont ahogy a fenntartható fejlődésről igazából szakmai berkekben és legkevésbé még a politika színpadán zajlanak nagyon komoly viták, reméljük, egy idővel, nem is nagyon sokára, ez is meg fog változni. Az indítványnak az a lényege, hogy elindult az a folyamat az Európai Unió jogharmonizációja tekintetében Magyarországon is, hogy a kormány elkészítette a fenntartható fejlődési stratégiát, egy nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódóan zajlik egy klímaváltozás-stratégia, egy energiastratégia és jó lenne, ha mindaz a társadalmi mozgás, amely ma jellemző Magyarországot, szervezeti vagy egyéni szinten, az valamilyen módon meg tudna jelenni a kormány elképzelései, a parlament elképzelései mellé, mint fórum. És ennek az önálló indítványnak pontosan az a lényege, hogy a parlament minden eszközzel tegye lehetővé, hogy a közeljövőben, aztán a hosszú távú elképzelések körvonalazásában a társadalmi párbeszéd és a szemléletváltás hordozójaként a civil szervezetek is részt tudjanak venni ebben a munkában. Maga a képviselői indítvány erre tesz javaslatot.
Értelemszerűen az is látható, hogy a munkának a nehezén sem vagyunk túl, hiszen a nemzeti tanács kereteit, szervezeti összetételét és működését tekintve jól látható, hogy a határozati javaslat vagy indítvány nem egy precíz megfogalmazást tesz. Azt hiszem, hogy azért, mert az öt parlamenti párt ma eddig tudott eljutni, a kollektív bölcsesség eddig terjedt, ami azt is jelenti, hogy - ha kimondjuk, ha nem - egy zárós határidőn belül az öt frakciónak a házelnökkel együttműködve javaslatot kell majd tenni a nemzeti tanács összetételére és annak működésére. Nagy tisztelettel arra kérem a bizottságot, tudván, hogy van néhány olyan pont, amely mind megfogalmazásában, mind pedig lehet, hogy alkotmányos kérdésében értelmezésre szorul, de tegye lehetővé, hogy a parlament tárgysorozatba vegye és általános vitán, módosító javaslatokkal ugyanígy az öt párt közös együttműködésével kijavítsa ezt a hibát és utat engedhessünk ennek a munkának. Nagyon szépen köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm Tóbiás József képviselőtársam valóban az elnöki kéréshez is igazodó expozéját. Megnyitom a vitát az előterjesztés fölött.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Egy rövid megjegyzésem volna, mi is támogatjuk egyébként. Alapvetően ma nem látszik, hogy mi alapján készült ez a következő hat évre. (Alig érthető hozzászólás.) Milyen fejlesztési forrásból. Nem látszik sem a klímaváltozás programja az NFT II-ben, illetve akár a vízháztartással kapcsolatos programok sem nagyon látszanak. Kiegészítésképpen egyetlen egy hibát látok az előterjesztő mondatai között, hogy az NFT is éppen erre épült. Az energiahatékonysági programokat, ha megnézi valaki, akkor abból a pár tízmilliárd forinttól nem lehet messzemenő hatást várni ebben a következő hat esztendőben. Ez csak egy kiegészítés, de támogatjuk a javaslatot.
ELNÖK: Köszönöm. Jelzem, hogy utolsóként én is fogok szót kérni, csak most nem fogom tudni kinek átadni az elnöklést. (Nincs jelentkező.) Ha nincs több jelentkező, mondom: az országgyűlési határozati javaslat messze túlmutat azon, mint ami az elnevezéséből következik. Én is, mint ahogy az előterjesztőket képviselő Tóbiás képviselő úr is, külön választotta a célt és az ezen cél érdekében éppen most asztalon lévő eszközt. Én is így tenném. És azt gondolom, hogy a célja alapján mindenféle megfontolás arra irányul, hogy ezt az országgyűlési határozati javaslatot vegyük tárgysorozatba és vitassuk meg. Az alkalmazott eszközt, a leírt szövegváltozatot azonban még bizony górcső alá kell venni és azt gondolom, hogy a legfontosabb felelősségünk éppen az, hogy az alkotmányos kereteket megteremtve biztosítsunk prioritást a fenntarthatóság követelményének minél szélesebb körű érvényesülésében, mert egyébként Bányai úrral egyetértek, a ma futó programjaink, akár elfogadottak, akár előkészítési stádiumban lévők, még nem feltétlenül, sőt ha a kezemet a szívemre teszem: nem felelnek meg a fenntarthatóság követelményének. És nyilván ebben szerepet játszik az is, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos stratégiai elképzeléseknek intézményrendszere mind ez ideig nem jól vagy nem működött. Ezen a nem elhanyagolható hiátuson kíván fontos túllépési lehetőséget nyújtani az országgyűlési határozati javaslat. Ezért én személyesen a Magyar Szocialista Párt itt lévő képviselői nevében támogatásunkról biztosítom az előterjesztést, általános vitára alkalmasnak és a szükséges módosítások átvezetésével nyilván támogathatónak is ítéljük. Köszönöm a figyelmüket.
Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Ha nem, szavazásra teszem fel: az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága tárgysorozatba veszi-e és egyidejűleg általános vitára alkalmasnak minősíti-e a H/3850-es számú képviselői önálló indítványt. (Szavazás.) Egyhangú igen, 18 szavazattal.
Előadót javaslok állítani, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb három eleme közül az egyik éppen a környezetvédelmi keret. Józsa úr tett egy gesztust, miszerint javasol engem. Én ezt nagy örömmel elfogadom, ha ebben a bizottság is megerősít. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. Köszönöm az előterjesztő képviselőjének a jelenlétet.
Még egy napirendünk van, az 5. napirendi pont. Engedjétek meg, hogy a napirend teljes címét ne olvassam föl. A VTT-ről szól, az 1995. évi LXVII. törvény módosítását kezdeményező T/3895. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságában kell állást foglalnunk első helyen kijelölt bizottságként.
A nekem ideírtakhoz képest biztos, hogy más a képviselők személye. Nem szeretnék tévedni, ezért megkérném a tárca képviselőit, hogy legyenek kedvesek bemutatkozni.
DR. SZÜTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Dr. Szüts Korinna vagyok, a Vízgazdálkodási főosztály főosztályvezető-helyettese.
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Korompay András vagyok, a Víz- és környezeti kárelhárítási főosztály vezetője.
ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Maga az előterjesztés megosztva történik?
DR. SZÜTS KORINNA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ha bármi jogi kérdés van, azért állok itt rendelkezésre.
ELNÖK: Nyugodtan, üljön le. (Dr. Szüts Korinna: Ülök rendelkezésre.) Bocsássa meg ezt a szójátékot.
Parancsoljon Korompay úr!
Korompay András (KvVM) szóbeli kiegészítése
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Rövid kiegészítést tennék a benyújtott törvénymódosítással kapcsolatosan. Először egy kicsit visszatekintve az eredeti koncepcióra, amely ugye a 2000-es év elején indult meg tekintettel a 2000-es nagy Tiszai árvízre. A koncepció lényege az, hogy a Tiszta lefolyási viszonyain szükséges javítani, a mérési adataink és a tapasztalatok ezt mutatják, illetve a szélsőséges időjárás okozta víztöbbletet pedig szabályozott vízkivezetéssel, tározókba bocsátani. Ezzel együtt, ez az árvizes célkitűzés, emellett nagyon sok egyéb olyan célkitűzés szerepel a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésben, amelyik a területhasználat-váltást, a tájhasználat-váltást preferálja, és a térségben lévő települések infrastrukturális fejlesztését is a célkitűzések között szerepelteti.
Ez az árvizes koncepció azt feltételezte, hogy közben, miközben a szabályozott vízkivezetés és a lefolyási viszonyok javítása előrehalad a Vásárhelyi-terv keretében, ezzel egyidejűleg vagy ezt megelőzően a saját szabályaink szerinti árvédelmi töltésrendszer megfelelő szintű kiépítése megtörténik - sajnos ez a feltételezés nem valósult meg.
A következő, a törvény módosítását szükségessé tevő esemény, a 2006. évi árvíz, amely a Dunán is, de talán hangsúlyosabban a Tiszán, nagyon komoly és nagyon tartós volt. Az itteni tapasztalatok is azt bizonyították, hogy ez az előzőekben már röviden vázolt koncepció helyes, de emellett nem lehet halogatni a töltésrendszer fejlesztését sem.
A következő módosítást indokoló tény pedig az, hogy 2007-től az Európai Unió tervezési üteméhez kell igazodjunk és a Nemzeti fejlesztési terv és a Nemzeti vidékfejlesztési terv keretében ehhez a ciklushoz igazítjuk a Vásárhelyi-terv fejlesztéseit és itt a nagyprojektek között szerepeltetjük a jövőben kezdődő elemeit a Vásárhelyi-tervnek.
Tehát az elmondottak szerint bővült ki a program a teljes Tisza-völgy árvédelmi fejlesztéseinek programjával, de megtartotta az eredeti célt, benne az agrár-környezetgazdálkodási, esetleges klímavédelmi, a természetes élőhely-fenntartási, tájhasználat-váltási célokat, tehát továbbra is komplex programként kezeljük a Vásárhelyi-tervet. És a törvénymódosításban szerepel az, hogy a továbbiakban induló részelemeket EU-s forrásból kívánjuk megvalósítani, a már folyamatban lévőket pedig a magyar költségvetés kell, hogy ezekre fedezetet nyújtson.
Ezen kívül még a törvény módosítása tartalmaz néhány eljárásrendi szabályt, amelyik szerepel itt az előterjesztett anyagban, amelyeket nem szükséges részletezni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A Környezetvédelmi bizottság elnökéhez eljuttatott írásban egy kérést Juhos László úr, a Reális Zöldek Klub elnöke, amit egyébként személyesen az alelnököknek is megküldött - itt van Juhos úr -, ebben azt kéri, hogy tegyük lehetővé, ugyan ő ezt nem mondta, de egy ilyen 2, uszkve 3-perces időkeretben, hogy a Vásárhelyi-terv módosításáról szóló törvényjavaslathoz szakértői megjegyzéseit megtehesse. Ezt akkor tehetem meg, ha a bizottság ehhez hozzájárul, én ezt javaslom.
Kérdezem, hogy a bizottság támogatja-e a Reális Zöldek nevében Juhos úr jelzett időtartamú szakértői hozzászólását. Aki igen, az kérem, jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Ellene, tartózkodás nem volt. A bizottság erre egyhangú lehetőséget teremtett.
Juhos úr megkérem, hogy foglaljon helyet egy szabad mikrofonnál, és azt kérném, hogy tegye ezt meg most. Köszönöm.
Juhos László (Reális Zöldek Klub) hozzászólása
JUHOS LÁSZLÓ elnök (Reális Zöldek Klub): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Juhos László vagyok, a Reális Zöldek Klub elnöke.
A talajjavítás gondolatának egyik kiváló képviselője, Kvassay Jenő a Széchenyi által levezényelt Tisza-szabályozást követően a következőket mondta és most jön a Kvassay Jenő mondása. "Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek. Míg mi a folyók szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani lehetőleg sokat, és nagy területeket öntözni".
Mint a tárca képviselője részéről itt elhangzott, a Vásárhelyi-terv koncepciója körülbelül 2000 körül vagy talán egy évvel korábban indult. Én azt szeretném a tisztelt bizottság képviselőinek elmondani, hogy ez a koncepció úgy készült el, majd a törvény is úgy került elfogadásra, hogy egyszerűen a tervezőnek, a koncepció készítőjének megtiltották azt a gondolatot, hogy tervvariánsként szerepeltesse a vizek visszatartását. Ezt egy súlyos hibának tartjuk mi Reális Zöldek, amikor egy klímaváltozással szemben leginkább úgy tudna ez az ország valamit tenni, hogy a rajtunk átfolyó vizeket visszatartsuk.
Szeretnék utalni a Csongrádon meglévő hatásra, irányra, felfogásra. Csongrádon jobboldalon, baloldalon egyetértenek abban a politikusok, a képviselők és a népesség nagy része, hogy igenis a vizek visszatartásánál nevezetesen a csongrádi vízlépcső megépítéséről van szó. Én most nem azért kértem szót, hogy önöknek azt javasolnám, hogy a csongrádi vízlépcső megépítését emeljék be a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésébe, én csupán arra kértem szót, hogy felhívjam az önök figyelmét arra, hogy a Vásárhelyi-tervet tessenek szívesek szakmailag még egyszer terítékre tenni függetlenül a mostani módosítás elfogadásától. Tessenek ezt még egyszer szakmailag átnézni, átgondolni, hisz az önök felelőssége az, hogy ebben az országban a vizek visszatartása érdekében valamit tegyünk.
Végül azzal fejezem be, hogy ez a dolog túlnő a Vásárhelyi-terven, mert ha megnézik, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által elfogadott Nemzeti fejlesztési tervhez kapcsolódó háttéranyagokban, vagy akár a Duna hajózhatóságára vonatkozó tervvariánsok között sem szerepeltetheti a mérnök a duzzasztást. Kérem szépen, egyszerűen alkotmányos problémákat vélek ebben felfogni, hogy nekem, mint mérnökembernek valaki is megtiltsa, hogy én tervvariánsként valamit is az önök asztalára tegyek, ezért köszönöm, hogy meghallgattak és kérem önöket ennek a dolognak az újragondolására, átgondolására. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Megköszönöm Juhos úr érzelmektől sem mentes szakértői megjegyzéseit, amelyek részben a most előttünk fekvő törvényjavaslathoz, részben az e törvényjavaslattal érintett tervhez, részben pedig Magyarország vízgazdálkodási kérdéseire is vonatkoztak. A vitát megnyitom.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Én a csongrádi vízlépcsőről szeretnék beszélni. Kolompai úrtól szerényen hallgattuk, hogy nem lehet halogatni tovább a töltésrendszer fejlesztéseit. Azt is hallottam tőle, hogy a nagy projektek közé bekerült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének ügye. Először szeretném kiemelni, hogy az árvízvédelem olyan témakör, amelyre nagyobb figyelmet kellett volna az elmúlt években fordítani az országnak. És ez a téma nem kapott elég nagy nyilvánosságot, persze voltak árvizek, mégis a Vásárhelyi-terv halódott. Végigolvastam az általános indoklást is és a módosító javaslatot is, azért furcsa érzésem támad, hogy ha ez a javaslat 2002-ben vagy 2004-ben van előttünk, nem mondanék egy rossz szót sem az elmúlt évekről, viszont miután itt 2002 óta a Vásárhelyi-terv területén nem történt túl sok minden, ezért egy-két elmarasztaló gondolattal szeretnék én is hozzájárulni ehhez a vitához, bár nem ártó szándékkal, csak hogy megértsük, hogy az ügy mennyire súlyos és mennyire nem foglalkoztunk az elmúlt években ezzel. Szeretném, hogy ha a bizottság meghallgatná, hogy az elmúlt 13 évben mi történt a Vásárhelyi-tervet megelőző időszakokban a Tisza árvízvédelmi ügyeiben. 1995-1998 közötti időszakot vegyük alapnak. Ekkor 4,5 milliárd forintot használt fel az állam a meglévő töltésrendszer fejlesztésére, amelyben mintegy 80 km-nyi gátszakasz épülhetett meg. Az igazi áttörést a 2000-es évek árvizei következtében láthatjuk. Ebben az időszakban 31,5 milliárd forintot költött a kormány az új védvonalak megépítésére, amelyből 2001-ig 203 km védvonal épült ki. Ezért is mondtam, hogy valahonnan ismerős a kormány mostani árvízvédelmi programja. Azért, mert azzal már találkozhattunk, ahogy mondtam, néhány évvel ezelőtt is. 2002 januárjában az Orbán-kormány határozta el, hogy a rendkívül magas, úgynevezett mértékadó árvizek árvízszintjét egy méterrel csökkenti. Erre akkori áron, 99 milliárd forintot szánt a kormány, amelyből 14 tározót tervezett megépíteni 75 ezer hektáron, amelyben több tízmillió köbméter vizet tárolhattunk volna. A programnak 2003-ban kellett volna elindulni és 2006-ig be kellett volna fejezni a kivitelezést. És emellett, ha már grandiózus ötlet és terv volt, 552 km töltésfejlesztés is tervbe volt véve az akkori kormány részéről, nem beszélve a belvízi védekezésről.
A 2002-es választási kampányban maga Medgyessy Péter azt mondta, hogy az Orbán-kormány tevékenysége példaértékű volt az ügyben és a megkezdett programokat folytatni kell és a koalíció még jobban fog kormányozni ez ügyben is. Ezt követően sajnos, amint látjuk, nem történt még egyelőre semmi. Ehelyett azt láthatjuk, hogy most már hatodik éve, hogy folyamatosan apadnak az erre a fejlesztésre szánt források, hallottuk ugyan, hogy az NFT II-ben a kiemelt nagy projektek közé bekerült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének ügye. Az előző ciklus alatt 2002 és 2006 között 50 milliárdot kívántak árvízvédelmi célokra fordítani, ezzel szemben az idei évre már csak ötmilliárd áll rendelkezésre, nem is beszélve a vízkár-elhárítási művek fejlesztésének forrásáról, amely a 2006-os egymilliárdhoz képest idén már csak 114 millió forint.
A régi mondás, hogy a rest kétszer fárad, már csak azért is igaz, mert a kormány és mi magunk is az elmúlt években saját bőrünkön tapasztaltuk meg az úgynevezett felülről nyitott kasszák kereteiből 26 milliárd forintot kellett fordítani árvízi védekezésre, vízkárelhárításra. Mindez nem történt volna meg, ha a Vásárhelyi-tervet a kormányzat ott kezeli, ahol kell és végigviszi az eltervezett fejlesztéseket. A törvénymódosítás benyújtásáig a kormány megint csak - bocsánat a szóért - ködösített, hogy a kormányfőt idézzem: "nem fejtette ki az igazság részleteit". A 2006-os zárszámadásban még a rendkívül szélsőséges időjárással, a kisajátítási eljárások problémáival és a régészeti feltárásokkal magyarázza a kormány a késedelmet. A törvénymódosítás magyarázatában viszont már elismerik, hogy a megszorítások miatt nem jutott elegendő forrás a gátakra. Itt ismét azzal szembesülhetünk, hogy a kormány milyen cinikusan semmibe veszi az árvízveszélyes területeken élők problémáit.
Az előző ciklusban 2007-ig a programok befejezését ígérték, aztán a választási kampányban újabb nagy ígéretek hangzottak el. Hitegettek bennünket és ma ott állunk, ahol állunk, a módosításokat olvashatjuk. Még pedig: a mostani indoklásban, ami a cinizmust alátámasztja és ezen ne sértődjön meg senki, kérem, az van benne, hogy a program 25 éves kivitelezésű. Ez több, mint cinizmus, ezt még Persányi miniszter úr mondta el egyik bizottsági ülésünkön, akkor is fel voltunk háborodva szerintem mindannyian, hogy 25 év alatt szeretnénk azt elvégezni, ami az elmúlt négy évben kellett volna, hogy megvalósuljon.
A 25 éves kivitelezési időszak megfelel a mai gyakorlatnak. A forrásokat az uniós pályázatokból kívánják előteremteni, amelyhez adnának valamennyi költségvetési támogatást, ahol olvastam az egyik bekezdésben. Csak az a baj, hogy ezeket a forrásokat még el sem nyertük, habár kiemelt programként az európai közösség hamarabb támogatja, mintha pályázni kellene rá. Amíg viszont nem lesz rá pénz, úgy gondolom, hogy az árvizektől semmi nem véd meg bennünket, csak a reménység marad.
A program nem tartalmaz semmilyen új információt, mindezt már Fónagy János 2002-ben a minisztériumnál letette az asztalra. A kormánynak annyi dolga lett volna szerintem azóta is, hogy ezt a tervet végrehajtsa. Mégis vártunk vele 2007-ig és valószínűleg 2008-ban sem fog történni túl sok minden és az árvízveszélyes területek lakói továbbra is fenyegetve élhetik napjaikat.
Két bekezdés nagyon tetszett az előterjesztésben, a 7. § (2) bekezdése, ami mégis egy jó módosítás, ez a VPP létesítményeinek megvalósítására indított környezetvédelmi vízügyi és építési engedélyezési, valamint árvízi tározóba sorolási eljárás ügyintézési határidejét az eljáró közigazgatási szerv vezetője nem hosszabbíthatja meg. Ez egy jó javaslat. Illetve a 9. § (33) bekezdése, amely így szól: "A vízügyi hatóság jogosult a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése, nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása érdekében nagyvízi mederben telekalakítási, illetőleg építési tilalmat elrendelni. Ennek is örülünk, de erre is volt korábban lehetőség, hogy ez így történjen. Ez a két bekezdés jellemzi az előterjesztésnek azt a hibáját, hogy eltelt közben öt esztendő. A hibákat lehetne sorolni, az árvízvédelem területén összefogásra van szükség, ezért az ellenzéki frakció a javaslatot a párbeszéd kezdeményezésére tett szándékkal általános vitára alkalmasnak tartja és a vitában szeretnénk az apróbb észrevételeinket kifejteni. Eltelt öt esztendő és nem történt még semmi a VPP ügyében. Kérem, ezt a programot vegyük komolyan, mert nagyon sok ember életét veszélyezteti, Bács-Kiskunnak mindössze négy települését veszélyezteti, de nagyon sok pénz kellett a védelmi bizottságnak az elmúlt években, hogy a vizeket le tudják vezetni. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm. Mivel én továbbra sem tudom másnak megadni a szót, ezért szeretném egyértelműen rögzíteni, hogy a Magyar Szocialista Párt és immáron már csak képviselettel jelen lévő másik kormánypárti képviselő is általános vitára alkalmasnak fogja minősíteni a törvényjavaslatot. Az elmondottakról a program értékelésével kapcsolatosan: a tények makacs dolgok, értelemszerűen a tényekkel vitatkozni nem érdemes, előbb-utóbb ugyanis visszaköszön. Az azonban kétségtelen, hogy az ebből vonható kritikai észrevételek hangvétele lehet ilyen is, meg olyan is. Mi azt gondoljuk, hogy a Vásárhelyi-terv egy olyan vállalkozás, amelyik vállalkozásra a mai magyar igazgatási rend stratégiában gondolkodni alig-alig tudó igazgatási és végrehajtási rend még nem volt felkészülve, túlzó várakozások voltak ezzel kapcsolatosan. A legsúlyosabb gondot éppen abban látjuk, hogy azok az együttműködések nem alakultak ki, nem indultak működésbe, amelyek azt a képzetet kelthették egy korábbi szakaszban, hogy ennek a tervnek a megvalósítása gyorsabb ütemű lesz. Mi magunk abban reménykedünk, hogy az eljárók alkalmasságát javítva, a 25-höz képest mégiscsak valamivel korábbi megvalósulás lesz lehetséges, de ez a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos jövő elképzelés.
Biztos vagyok abban - utalva Juhos úr hozzászólására is -, hogy a bizottságnak nem törvényjavaslatként, hanem a programról kell, mégpedig szélesebb összefüggésben beszélni; erre vonatkozó igényünket egyébként egy országgyűlési határozati javaslat egyhangú támogatásával már korábban jeleztük. Ez a most beterjesztett törvényjavaslat nem célozza ezt a teljességet, más az oka az előterjesztésnek, ennek megfelelően a teljességet én most nem kérném rajta számon. Az kétségtelen, hogy az ügy érintettsége okán ezek nyilván szóba hozhatók és szóba is fognak kerülni a parlamenti általános vitában.
Azt gondolom, hogy az jár el helytelenül, aki látván a problémákat, fejét struccként a homokba dugva, azt hajtogatja, hogy minden rendben, minden rendben, minden rendben. Minden nincsen rendben, de az is biztos, hogy nincsen nyakunkon a tatár, mint ahogy akkor sem volt hála a jóistennek, amikor meg kellett védeni önmagunkat, egészen pontosan az ott élőknek önmagukat, amikor jött az ár. Azt gondolom tehát, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése közérdekűségéről és megvalósításáról szóló törvényt a remélt többletfinanszírozás és a remélt megvalósíthatósági határidők okán indokolt módosítani, de magát a programot ismételten górcső alá kell vennünk. Köszönöm.
Van-e még észrevétel, hozzászólás.
Előterjesztő képviseletében reagálás: Korompay úr!
Korompay András (KkVM) reagálása az elhangzottakra
KOROMPAY ANDRÁS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, néhány reakciót tennék.
Először Juhos úr megjegyzésére annyit, hogy ugye?ennek a tervnek nem volt része és nem része a folyami duzzasztás, amiről említést tett, ez egy más kérdés. De azért annyit hozzá szeretnék tenni, hogy a vízvisszatartás benne van tulajdonképpen a programban, hiszen ezek a szabályozott kivezetéssel ellátott oldaltározók alkalmasak arra, hogy magas vízállásnál vizet lehet belőlük kibocsátani, azzal lehet az év folyamán gazdálkodni. Nem olyan mennyiség és olyan minőség ez, mint amire ön céloz, de mindenképpen a térségnek a mikroklímáját, a talajvízviszonyait és bizonyos természet-közeli élőhely megvalósítását ez lehetővé teszi - tehát a gondolat azért benne van a koncepcióban mindenképpen.
Ami a töltésfejlesztésekkel kapcsolatos megjegyzést illeti, kétség kívül volt egy időszak, amikor egy felfutás volt, volt, amikor az évi töltésrekonstrukció nagyobb volt, kisebb volt, sok oka van ennek. Például a 2006-os rátát, a tavalyi évet követően, mintegy 60 kilométer töltésrekonstrukció valósult meg éppen azért, mert a töltéseknek egy része tönkrement és azokat újjá kellett építeni, de az előtte levő években is 20-30 kilométer átlagos töltéshosszok minden évben voltak; kétségkívül, hogy volt előtte nagyobb ütemű előrehaladás is.
El kell azt ismerni, és az előterjesztés el is ismeri, hogy kevesebb forrás jutott az előirányzottnál, hisz 50 milliárd forint előirányzat volt ennek az évnek a végéig, és sajnos erre ennek csak egy kisebb hányada állt rendelkezésre a költségvetésben. De nem csak ez az oka, azért azt őszintén el kell mondani, hogy a lassabb előrehaladásnak az is az oka, hogy az előkészítésnek az időigénye egy ilyen kiterjedt nagytérségre vonatkozó fejlesztésnél rendkívül nagy, rengeteg érdek van, rengeteg érdek sérül - a tulajdonviszonyok bizonytalanok, engedélyezési kérdések, a környezeti hatásvizsgálat nagyon időigényes -, ezeket egy kicsit annak idején alulkalkuláltuk. Szó került itt a régészeti kutatásokról, ez is reális, ez nem mondvacsinált probléma. Éppen most az egyik tározónknál a töltés nyomvonalát módosítani kellett, mert egy falunak - egy ilyen koraközépkorú vagy még korábbi falunak - a maradványait találták meg és ezért ezt el kellett kerülni, tehát az előkészítés is időigényesebb volt.
Szó került arról, hogy 26 milliárd forintba került a védekezés tavaly, ez kétségtelen. Azért azt hozzá kell tenni, hogy ez nagy pénz és hozzá kell azt tenni, hogy ezt az egészet nem a Tisza védelmére kellett fordítani, hiszen a Dunán és a Tiszán egy időben volt 2006-ban nagyon komoly árvízvédekezés. De az is igaz, hogy nyilván olcsóbb lett volna a védekezés, hogy ha már rendelkeztünk volna tározókkal; de az semmiképpen nem mondható el, hogy ettől a kiadástól mentesült volna a Magyar Köztársaság.
Volt egy olyan megjegyzés, hogy 25 évre kiterjesztette ez a törvénymódosítás a program befejezését. Azért itt nagyon fontos azt tudni, hogy nem ugyanarról van szó. Annak idején a Vásárhelyi-terv csak a tiszai hullámtér-rendezésről és a tározók létesítéséről szólt; ez a program, amiről most beszélünk, ki van egészítve az egész Tisza-völgy - nem csak a Tisza, a Tisza mellékfolyóinak - a töltésrekonstrukciójával és ezért mi azt úgy látjuk, hogy reálisan már csak pénzügyi okokból sem képzelhető az, hogy egy-két évtizednél gyorsabb ütemben ezt megvalósítsuk. Tehát azt kell tudni, hogy ez egy sokkal nagyobb program, mint a korábbi volt.
És akkor még annyit, hogy azért az sem úgy van egészen, hogy az árvizektől nem véd meg semmi - azt hiszem, körülbelül ezt írtam fel magamnak -, hisz azért szeretném a képviselő urak figyelmét arra felhívni, hogy az elmúlt években: 2000-től kezdve Magyarországon nagyon komoly árvizek voltak. Magyarországnak van egy nagyon jól kiépített, a múlt században, illetve az azt megelőző században elkezdett tájvédelmi rendszere, van egy jól képzett árvízvédelmi szakemberekből álló csapat, aki ezen dolgozik, és ha visszagondolunk ezekre az évekre, nagyon komoly árvizektől mentesítették a nem olyan jól kiépített töltéseinkkel az országot. Tehát védekezéssel, jó előre jelzéssel nagyon sok mindent meg lehet tenni, tehát addig sem vagyunk védtelenek - persze nagyon örülnénk, ha minél előbb ezek a tervek minél gyorsabban megvalósulnának. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Természetesen nem az árvizek, hanem az árvizek kártételeitől sikerült mentesíteni, az árvizek azok bizony jöttek, de szerintem pontosan értjük egymást.
Úgy gondolom, hogy elérkezett a szavazás ideje. Kérdezem, hogy általános vitára alkalmasnak tartja-e a bizottság az előterjesztést. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Egyhangúnak látom. Ellene! Tartózkodás! Nincs. 16 igen.
A bizottság természetes módon állítson előadót. Az előadó személyét illetően Bányai Gábor, aki láthatóan felkészült és már gyakorlatilag a teljes beszéde rendelkezésre áll - kérem, hogy a bizottsági ülésen elhangzottakkal kiegészítve mondja el. Egyetért-e a bizottság azzal, hogy a bizottsági előadó Bányai úr legyen? (Szavazás.) Igen, támogatjuk. Egyhangú. Köszönöm. Ezt a napirendet lezártuk.
Következik a 6. napirendünk, egy meghallgatás. Azon képviselőtársaimnak jelzem, akiknek valamilyen okból - minthogy már kettőjüknek mennie kellett a Mezőgazdasági bizottság ülésére -, hogy mivel szavazás nem lesz, de kérem, hogy az ügy fontosságára tekintettel mindenki más, akinek nincsen közfeladata, maradjon.
Még egy dolog: október 24. és 26. között a román szenátus környezetvédelmi bizottsága négy főt vendégül látná a mi bizottságunkból. Lehetőség nyílik egy helyszíni bejárásra. Azt javaslom, hogy a meghívás tényét fogadjuk barátsággal és nyilván próbáljunk meg neki eleget tenni, de ez nem hátráltathatja az itthoni feladataink ellátását. Az időpontokban nem javaslok dönteni, de abban foglaljunk állást, hogy két-két fővel tegyünk eleget a meghívásnak egy későbbiekben tisztázandó időpontban. El tudja-e a bizottság fogadni ezt így? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm.
A 6-os napirendi pont Bíró Gábor meghallgatása a parlagfű ártalmatlanítás kérdésében Császár Antal (Fidesz) képviselő kérésére. Megadom a szót Bíró úrnak. Egyéb szakértők meghallgatására is sort kerítenénk. Kérdezem a bizottságot, hogy hozzájárul-e. (Szavazás.) Igen. Köszönöm szépen. Tessék, Bíró Gábor úr, parancsoljon.
Bíró Gábor szóbeli tájékoztatója
BÍRÓ GÁBOR: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Köszönjük a lehetőséget. Parlagfű témában egy teljesen más szemszögből közelített konstrukcióval szeretném a bizottságot megismertetni. Gyakorlatilag kutatásfejlesztéssel összekapcsolt elképzelésről van szó, amelynek a lényege az, hogy szeretnénk a parlagfű-egyedszámot kimutathatóan csökkenteni egy olyan sajátos technológia folytán, amelynek igénye a parlagfű. Következésképp mi ezt a parlagfüvet fel kívánjuk dolgozni. Kutatás-fejlesztési eredmények alapján a jelen lévő kutatóintézeti képviselő urak által is alátámaszható módon, amennyiben igény van rá, rendelkezünk olyan hatóanyag-vizsgálatokkal, amelynek alapján egyértelmű, hogy a parlagfűből olyan extraktum vonható ki, amelynek antibakteriális hatását jegyzőkönyvileg az elmúlt időszak igazolta. Ennek alapján mi egy olyan konstrukcióban gondolkozunk, hogy szeretnénk a parlagfüvet a korábbi haszonnövény-begyűjtési rendszernek megfelelően összegyűjteni és ezt a parlagfüvet feldolgozni. Ezzel gyakorlatilag kimutatható módon csökkenthető az az egyedszám, amivel az allergén pollenkibocsátás egyértelműen csökkenthető. Szeretném Szabó László növényvédelmi herbológust idézni, aki a konferencián megtartott expozéjában kitért arra, hogy a mezőgazdaságnak a becslések szerint évi 34 milliárd forint kárt okoz a parlagfű és további 30 milliárdot költünk az általa előidézett allergia gyógykezelésére. Olyan észrevételek is elhangzottak Franciaország és Lengyelország szorgalmazásában, hogy a terjedés megakadályozása érdekében az EU rendeljen el karantént a parlagfűvel fertőzött államok szántóföldi terményeire. A probléma nagysága és jelentősége kapcsán gondoltunk arra, hogy keressük meg azt a lehetőséget, amivel motiválni lehet a parlagfű begyűjtését és feldolgozását, hiszen ez az egyetlen olyan jól körülhatárolt megoldás, illetve annak tűnik, amivel az egyedszámot csökkenteni tudjuk. Ennek érdekében fordultunk kutatóintézethez, hogy az általunk megállapítottakat igazolja és további kutatási irányokkal jelölje ki azt a fejlesztési, termékfejlesztési irányt, amivel a parlagfű feldolgozását motiválni tudjuk. Gyakorlatilag ez a parlagfű-feldolgozási elképzelésünknek a lényege, tehát a gyűjtés és a hasznosítás. Nem tudom, hogy kérdésekre kell-e válaszolni a továbbiakban, de szívesen megteszem.
DR. LÁNSZKI IMRE (Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Abban a helyzetben vagyok, hogy Debrecenben dolgoztam nyolc évig, így 1985-ig foglalkoztunk parlagfű-mentesítéssel. Nem rég kaptam felkérést erre az anyagra. Az anyagot már 11 órakor átküldtem a Parlagfű-mentes Magyarországért Egyesülethez, ez kiosztásra még nem kerülhetett, de most bárkinek a rendelkezésére bocsátom. A gondom ezzel az anyaggal csak annyi, hogy nem öleli fel azt a mennyiséget, amit a parlagfű úgymond évente terem Magyarországon, hiszen hogy ha a szántóföldi területeket nézzük, akkor 8 százaléka száz százalékosan fedett parlagfűvel, ami a legnagyobb szennyezettséget jelenti. Kizártnak tartom, hogy ipari kapacitást próbálnak majd a kivonásra létrehozni, hogy ez lefedje az egészet. A másik fenntartásom, hogy ahhoz, hogy fel lehessen dolgozni ezt a parlagfű-mennyiséget, meg kell várni, hogy virágzó állapotba kerüljön, hiszen az anyagmennyiség, ami szükséges az ipari feldolgozáshoz, mindenképpen egy teljes virágzásban lévő növényt feltételez. Tehát a parlagfű-kérdést így megoldani nem látom biztosítottnak, ugyanis az alapprobléma ezzel a fajjal az arra érzékeny és stresszes lakosság körében egyre fokozódó betegségfolyamatot indikál. Tehát nem hiszem, hogy a parlagfű és egyéb allergén pollen kibocsátó fajoknak a mentesítését ilyen módon lehetne megoldani.
Hét pontban foglaltam össze a véleményemet és a hetedik arról szól, hogy a kiváltó érzékenységi faktorok enyhítése lehetne az alapvető cél ahhoz, hogy ez a 30-34 milliárd forintos kalkulált összeg eliminálható legyen a társadalmi büdzséből. Ennyivel gondoltam volna kiegészíteni.
ELNÖK: Egy rövid reagálást annál is inkább, mert megmondom őszintén, lehet, hogy én más helyekről is informálódva, többet tudok, de mivel úgy estem bele itt a levezető elnöki helyre, hogy Katona úr nekem telefonon szólt, hogy ha lehet, akkor oldjam meg ezt a szituációt, nem tudom, hogy milyen anyagokkal vannak képviselőtársaim ellátva. Úgyhogy még mielőtt folytatná, ezt szeretném tisztázni, hogy mi van a képviselőtársaim kezében. Úgy látom, hogy most kaptak egy papírost, ez Lánszki doktornak a véleménye - engem az érdekel, hogy mire adta ezt a véleményt.
DR. LÁNSZKI IMRE (Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat): Erre az anyagra, ami itt van a képviselő urak előtt.
ELNÖK: Biró úr parancsoljon!
Bíró Gábor szóbeli kiegészítője
BÍRÓ GÁBOR: Bocsánatot kérek, eddig nem volt lehetőségünk ezt kiosztani, de örömmel vesszük, hogy már reagálnak is rá. Ennek azon egyszerű oka van, hogy nem kaptam olyan jellegű tájékoztatást, hogy 20 példányban adjuk közre; szívesen közre adtam volna.
Nagyon köszönöm ezt az észrevételt, de némileg ellent kell mondjak. Egyrészt, elhangzott, hogy nem gondoljuk, hogy ezzel a parlagfű-feldolgozó üzemmel ez a mennyiség megoldható. Szeretném elmondani, hogy ugye 6,2 millió hektárból, ami haszonnövény által bevezetett Magyarországon, több mint 5 millió hektárt érint kisebb-nagyobb részben a parlagfű kérdés. Éppen azért, hogy ez a parlagfű ne termeljen pollent, és ne szórja el a magjait, magvát, ezért gondoltuk azt, hogy ezt a parlagfüvet abban a vegetációs ciklusban kell összegyűjteni, amíg az allergén hatását nem fejti ki. Következésképp mi ezt már másfél éve végezzük, önerőből begyűjtjük, termék-előállításunk folyamatban van, illetve most is tudunk bemutatni olyan félkész-terméket, amit szeretnénk piacra kivinni.
Ellentmondani látszik, hogy a begyűjtés során napi 100 kiló mennyiséget alkalmi munkások minden további nélkül képesek begyűjteni és csak a nagyságrend az, ami meghatározó ebben, tehát minél több alkalmi munkást - 25-30 ezer alkalmi munkást - lennénk képesek egy évi 5 ezer tonna parlagfüvet feldolgozni képes üzemben idénymunkában foglalkoztatni. Ez az a mennyiség, amit bárki számára kézzelfoghatóan be tudunk mutatni, hogy hány ezer bála parlagfüvet dolgoztunk fel, és amit kihúzunk az nem fog pollent kibocsátani és nem fog szaporodni sem. Tehát a vegetációs ciklus, a begyűjtési ciklus arra a körülbelül 45-50 napra korlátozódik, amikor a növény még nem allergén.
E tárgyban, felkérésre kerültem egy előadás erejéig a regionális parlagfű bizottság ülésére, ahol az ország egyhatodát képviselő Hajdú, Szolnok és Szabolcs-Szatmár megye növénytanosai előtt kellett elmondani az elképzelésünket és ennek végén egyhangú szavazással támogatásukról biztosított bennünket a parlagfű-elleni bizottság; jónak és kívánatosnak értékelte a parlagfű ellen azt a hatékony fellépést, amivel ki tudjuk mutatni, hogy mégis mit és mennyit irtottunk ki. A jelenlegi kaszálás nem alkalmas arra, hogy a növény vegetációs ciklusát egyértelműen megszakítsa, tehát egyértelműen megvannak azok a számításaink, ami ezt az 5 ezer tonnás üzemet alapanyaggal képes ellátni; amennyiben több anyagot szedünk össze, azt pedig biokazánban képesek vagyunk elégetni úgy, hogy amellett, hogy körülbelül 100 fő részére tudunk folyamatosan munkát biztosítani, ki tudunk lépni abból a keretből, amit egy gazdasági társaság ma elbír.
A parlagfű-kérdés az nem egy gazdasági társaság megoldási alternatívája kell, hogy legyen, úgy gondoljuk - és ezért fogadtuk köszönettel a lehetőséget, hogy a Környezetvédelmi bizottság előtt erről beszélhetünk -, hanem ez egy országos kérdés. És ezek mellett a szankcionálások mellett és a lokális kaszálás mellett természetesen a parlagfűvel fertőzött terület nő. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Igen. Ha nem haragszanak, nagyon széles körű, egymás közötti vita folytatására nem adnék a továbbiakban lehetőséget.
Képviselőtársaimat kérdezem, hogy kívánnak-e szólni. Nyilván Császár úr, mint aki a meghallgatást is kezdeményezte, élni kíván vele. Parancsoljon!
CSÁSZÁR ANTAL országgyűlési képviselő (Fidesz): Köszönöm a szót, alelnök úr. Lánszki úrhoz lenne egy kérdésem, hogy az egyesületek, és néhány hivatalos társadalmi szervezet szándéka önök szerint keresztezi a parlagfű-feldolgozás programot, projektet? Önök mit tettek a parlagfű-mentesítésért - ez a kérdésem volna - azon kívül, hogy a bírságokat kiszabták? A mentesítéssel kapcsolatban én nem tudom, hogy milyen akadályok vannak abban, hogy ha ezt a parlagfüvet, amit ki kell irtani, ezt össze lehet gyűjteni, és ezt lehet hasznosítani. Ez a kérdésem volna. Köszönöm.
ELNÖK: Lánszki úr, parancsoljon!
DR. LÁNSZKI IMRE (Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat): A szakvélemény nem zárja ki azt, hogy valaki üzletszerűen tegye a dolgát. Említette az előterjesztő, hogy 5 ezer tonna évi alapanyag feldolgozásáról szól a történet. Ha egy hektárra számítunk négyzetméterenként egy kilogramm ambróziát - hallgattuk itt önöket, ugye a 10 ezer kiló 10 tonna -, akkor arra lehet számítani, hogy nagyon kis mennyiség feldolgozásáról szól a történet. És hogy ha ezt összevetjük azzal az 5-6 millió hektár potenciálisan rendkívül fertőzött - és ennek tizedrésze az, amelyik erősen fertőzött - területtel, véleményem szerint a parlagfű okozta gondot, ez nem oldja meg. Nincs az a mennyiség, amit meg lehetne fizetni, akár közhasznú munkával, ami Magyarországon a parlagfű-kérdést megoldja.
A parlagfű törvénynek az alkotásából én személy szerint, mint főigazgató-helyettes kiszálltam, mert nem tartottam alkalmasnak arra, hogy a célt elérjük, ami parlagfű törvényt alkottak két évvel ezelőtt. Tehát gyakorlatilag aláírom, amit az előterjesztő mondott, hogy maga a törvény azzal, hogy csak az összterület 6 százalékán teszi lehetővé a hatósági eljárás lefolytatását és nem többet, ez olyan, mintha önmagáért beszélne, hogy van egy törvényünk, ami gyakorlatilag nem működik. Kettős a dolog. Azért is írtam úgy alá, hogy részben állami hivatalnokként nem látom megoldottnak; de egy ilyen ipari feldolgozás sem kínálja azt a megoldást, amit valójában az egyesület maga elé célként tűzött, tehát a parlagfű-mentesítés okozta allergiának a mérséklése az ezekkel a dolgokkal nem valósítható meg.
ELNÖK: Köszönöm. Engedjék meg, hogy én is néhány szót szóljak. Jeleztem, hogy olyan nagyon-nagyon széles körű vitára nem szeretném tenni ezt az egész ügyet.
Először is Lánszki úr szeretném mondani, hogy olyan passzusa a nem parlagfű-törvénynek, hanem a növényvédelmi törvény vonatkozó módosításának nincsen, amire most utalt, tehát semmi nem zárja ki a feladatot fel nem vállaló, vagy abban lusta közreműködőkön kívül, hogy akár az ország teljes területét minden évben ellenőrizzék. Ráadásul hozzáteszem, hogy gyakorlatilag többletköltség igény nélkül - igény van, de valós többletköltség valóságosan még sincs. Ennek ellenére osztom azt a kicsit szkeptikus megjegyzését, miszerint baj van a parlagfű-mentesítés végrehajtásával. Én magam egyébként úgy gondolom, hogy a főcsapás iránya olyan érdekeket sért, ami politikai érzékenységet is jelent, nevesen, ha az Európai Uniótól átvett és sajátunkként fölfogott szabályainkat, miszerint a gyommentesen tartást megkövetelnénk, akkor ma a gazdálkodók X - és az az X 50 és 100 között van, százalékban - része nem jutna hozzá az Európai Unióból származó támogatásokhoz. Én ezt tekintem a legfontosabb problémának, nem a törvényi szabályozás ilyen-olyan voltát vagy esetleges költségdolgait. Ez egy politikai érzékenységet is érintő kérdés. A másik, hogy én magam kerestem, hogy miért is hallgatja meg a környezetvédelmi bizottság. Persze, érdekeljen bennünket, igenis érdekeljen bennünket, hogy egy nagy többséggel elfogadott program, mondjuk így, hogy parlagfű-mentesítés programja, nem a programot fogadta el az Országgyűlés, hanem ezzel kapcsolatosan több mindent. Hogy az mégis mikor ilyen nagy az egység abban, hogy lépjünk, sőt, tevékenységi irányok is még aránylag jól kerültek meghatározásra, miért topog egyhelyben. És ebben a kérdéskörben minden érdekel engem személyesen is és remélem, másokat is. Ezért tehát helyén való, hogy erről beszéljünk. Nyilván nem lehet egy ilyen bizottsági meghallgatásnak a célja minősíteni, hogy az, amit csinál a vállalkozó, az szerintük ilyen vagy olyan. Nyilván más lenne a helyzet, hogy ha azzal az igénnyel jön, hogy akkor ezt vagy azt vagy amazt kérni támogatni. Ilyenről legalábbis itt, nem hallottam. Azt azonban engedje meg a Bíró úr, hogy megjegyezzem, hogy valóban némi ellentmondás van a parlagfű-mentesítés társadalmi igénye és azon vállalkozói törekvés között, amelyik a parlagfűre mint alapanyagra számít. Az majdan érdekelne mondjuk az ellenőrző bizottság ezzel foglalkozó ülésén, hogy vajon milyen hosszúságú beruházásra gondolnak akkor, mert ez ugyanis azt jelenti, hogy vállalkozóként x évre biztosak abban, hogy ez a program meg fog halni. Márpedig én, mint a program része, megmondom őszintén, abban vagyok érdekelt, hogy önöknek 2-3-4 éven belül ne legyen alapanyaguk. Ezért tehát én azt javaslom, hogy kevesebb előítéletes fenntartással, mert azért érzékeltem ilyeneket, még talán magam részéről is, de erre a kérdésre és nemcsak kizárólag ennek az egy összefüggésnek a megbeszélésére az ellenőrző albizottság ezzel foglalkozó ülésén, várhatóan október végén, november elején térjünk vissza. Kérdezem, hogy ragadt-e valakiben kérdés. (Nincs jelentkező.) Bíró úrnak még megadom a szót egy rövid megszólalásra.
BÍRÓ GÁBOR: Ezt a lehetőséget a kutatóintézet képviselőjének szeretném átadni, aki egypár percben szólna hozzá. Nem tudom, van-e rá lehetőség.
ELNÖK: Kutatóintézeti kérdésekbe én most nem mennék bele, ezért jeleztem, hogy ennek terepet kívánunk biztosítani egy másik fórumon, ahol több együttes jelenlétében meg tudjuk beszélni akár a kutatóintézeti kérdéseket is.
BÍRÓ GÁBOR: Köszönöm szépen, hogy meghallgattak és kérjük nagy tisztelettel a támogatást, hogy ha mégis lenne pár éven belül parlagfű, amit alapanyagként fel lehet használni, akkor ebben a relációban támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. A mai ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 35 perc)
|
|
Dr. Orosz Sándor |
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia és Turkovics Istvánné