KORB-28/2007.
(KORB-45/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2007. október 16-án, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott:*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi törvény módosításáról szóló (T/4055 sz.) törvényjavaslat általános vitára alkalmassága*
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám) (Általános vita)*
Dióssy László szóbeli kiegészítője*
Csuka Mária szóbeli kiegészítője*
a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/3860. szám) (Általános vita)*
Dióssy László szóbeli kiegészítője*
Csuka Mária szóbeli kiegészítője*
Németh Péterné szóbeli kiegészítője*
b) az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról (3860/1. szám)
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP) alelnök
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Andor (KDNP) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) megérkezéséig Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) megérkezéséig Balogh Józsefnek (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dióssy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Markó Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Kovács Lajos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Petrezselyem Ilona főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Juhász Mária osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Németh Péterné főcsoportfőnök (Állami Számvevőszék)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok Hölgyeim és Uraim! Határozatképes a bizottságunk. Köszöntöm a bizottság tagjait, a vendégeinket.
A kiküldött napirendi javaslathoz képest lenne egy javaslatom, mégpedig az, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi törvény módosítását vegyük fel a napirendre tekintettel arra, hogy sürgősségi tárgyalást kértünk az Országgyűléstől. Ki támogatja? (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor gyorsan tárgyaljuk le. Az általános vitára alkalmasság a kérdés. Az előterjesztést Tóbiás József, Navracsics Tibor, dr. Nagy Andor, dr. Bőhm András és Katona Kálmán terjesztették elő. Ezt azért olvastam fel, mert ezek után nyugodtan tudtok szavazni az alkalmasságról. Van-e kérdés a napirenddel kapcsolatban. Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az lenne a kérdésem, hogy a bizottság által egyhangúlag meghozandó határozat bizottsági előadója ki legyen.
ELNÖK: Javaslom magamat.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az előterjesztő nem lehet.
ELNÖK: Ja. Akkor javaslom Orosz Sándort bizottsági előadónak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a bizalmát, hogy ha így foglal állást a bizottság is, szívesen elvállalom. Természetesen a Magyar Szocialista Párt Környezetvédelmi bizottságának tagjai támogatni fogják az általános vitára alkalmasságot. Itt sem rejteném véka alá azonban azt, ami egy másik ötpárti indítvány, a tegnap megtárgyalt országgyűlési határozat kapcsán is megfogalmazódott, nevesen, hogy az előterjesztésekben még benne lévő közjogi bizonytalanságok feloldása érdekében bizonyára az országgyűlési határozattal összhangban ezt a törvénymódosítást is górcső alá kéne venni. Mindez azonban mit sem von le abból, hogy szükség van a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára és ahogy én szeretnék fogalmazni: a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára van szükség. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor ezt nem kell nekem elmondani, hogy mi a lényege. Azt kérem, hogy értsünk egyet vele, miután a képviselői indítványokban mindig benne van a lehetőség, hogy igazítani lehet. Nyilván alelnök úr majd módosító indítványok formájában fogja ezeket megtenni. De ettől az általános vitára alkalmasságról tudunk dönteni.
Ki támogatja a T/4055. számú törvényjavaslatot általános vitára? (Szavazás.) 18 igen, egyhangú. Köszönöm szépen.
A következő napirend a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmassága. Megadom a szót az államtitkár úrnak.
Dióssy László szóbeli kiegészítője
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Akkor először a salátatörvényről. Két témakörben vagyunk érintettek, a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása került be a törvénybe, amelynek alapvető oka az, hogy 2005 óta nem volt inflációkövető díjemelés, tehát, ha a vízkészletjárulék-érték megőrzését szeretnénk biztosítani, akkor erre feltétlenül sort kell keríteni. Egyébként a központi költségvetés központosított bevételét jelenti mindez. Szabályozni kell a mentesülők körét is. Módosítani kellett a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól mentesülőket. A jelenleg hatályos szabályozás indokolatlanul mentesítette a mezőgazdasági célú vízhasználókat és nem ösztönözte megfelelően a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodást éppen ezért került sor arra a módosításra, amely szerint csak országos aszályosnak minősített időszakban javasoljuk azt, hogy mentesüljenek járulékfizetés alól az alanyok. Egyébként a beépített rendelkezések részletezik, illetve módosítják a visszaigényléssel kapcsolatos eljárásokat. Ez a lényege dióhéjban - hogy stílszerű legyek - a vizes résznek.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosítása pedig lehetővé teszi azt, hogy egy úgynevezett kéttényezős közszolgáltatási díj önkormányzati rendeletben bevezethetővé váljék és ez az önkormányzati rendelet az üdülőtulajdonosok mellett a nem vagy csak időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai esetében egy arányos közszolgáltatási díj mértéket biztosít. Ez az a két olyan fontos módosító javaslat, amely bekerült a zöld tárca részéről a salátatörvénybe és ezt kérjük támogatni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Pénzügyminisztérium?
Csuka Mária szóbeli kiegészítője
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Én csak annyit tennék hozzá az államtitkár úr felvezetéséhez, hogy ez a T/4993-on benyújtott törvényjavaslat 25 darab törvény módosítását tartalmazza, ami a tárcák és a Pénzügyminisztérium költségvetéshez kapcsolódó törvények módosítási helyeit tartalmazza
A vízgazdálkodási törvénynél egy pici változás történt, mert amit az államtitkár úr jelzett, az egy régebbi változat volt olvasatomban, mert a beadott javaslatból ez a mentességi (3-4) bekezdés kikerült, mert az FVM hosszú egyeztetése alapján a KvVM jelen formájában elállt ettől a módosítástól. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván még valaki szólni? (Nincs jelentkező.) Ha nem, akkor Orosz Sándornak adok szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm elnök úr. Igen, 15 törvény módosítását tartalmazza ez a bizonyos 4009-es számú előterjesztés, amely a végső kormánydöntés előtt több indítványt is tartalmazott. Örömömre szolgál, hogy 2007-ben a Magyar Köztársaság kormánya a szakállamtitkár úr által indokolatlannak minősített mentessége dolgában úgy foglalt állást, ahogy állást foglalt. Magyarán, bár egy korábbi előterjesztés tartalmazta, mégis úgy döntött, hogy ezt nem teszi magáévá. Azt gondolom, hogy nem volt indokolatlan és előretekintve a jövőben sem indokolatlan a mezőgazdasági vízhasználatok vízkészletjárulék alóli mentességének a további biztosítása. Vízkészletjárulékkal kapcsolatosan egyébként is indokolt a megváltozott célú vízgazdálkodási politikának megfelelően majd ezt az egész ügyet végiggondolni, de egy biztos, hogy a mezőgazdasági vízhasználat a jövőt illetően is preferált vízhasználatnak kell, hogy minősüljön. Ezer és egy ága-boga mellett többek között azért is, mert akár ha a halastavakat nézem, amelyek egyébként vízvisszatartóak is egyidejűleg, az országból pillanatokon belül kifolyó víz egy részét itt tartják, ezen túlmenően az öntözéssel előállított élelmiszerek egyre inkább stratégiai termékek, ezen túlmenően az öntözéssel is befolyásolható energia célú mezőgazdasági termelés ráadásul még preferált is a magyar kormány által. Azt gondoljuk tehát és én személyesen is azt gondolom, hogy helyes döntés volt, amikor 2005-ben ezt a mentességet végül is biztosította a Magyar Köztársaság kormánya a mezőgazdasági vízhasználóknak.
Ami az egyéb javaslatokat illeti, azt gondolom, hogy meg kell tanulnunk ezt a salátatörvényt együtt kezelni a költségvetési törvénnyel. Személyesen én most kezdek arra rádöbbenni, hogy igazából az adótörvényeket - és az is egy jó nagy salátatörvény - sokkal inkább megilletné a megalapozó kifejezés, hiszen itt talán egyedül a vízkészletjárulék az, amelyik ezzel a 15 százalékos emeléssel néhány százmillió forintos tételében érinti magát a költségvetést mint összeget. Az egyéb eljárásrendek, az érintettek költségvetési pénzekkel kapcsolatos magatartásának az ilyen-olyan változásai természetesen nagyon fontosak, de ezek talán nem a megalapozó, hanem valamilyen más nevet kellene, hogy kapjanak. Ezen majd érdemes lenne egyszer elgondolkodni, hogy ennek a salátatörvénynek akkor mi is lenne a ténylegesen céljához is igazodó helyes megnevezése. Mindezzel együtt a Környezetvédelmi bizottság szocialista képviselői általános vitára alkalmasnak minősítik a 4009-es számú törvényjavaslatot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár képviselő úr.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen elnök úr. A dolgot leegyszerűsítve, ha a mezőgazdasági felhasználású víz árát megemeljük, akkor az élelmiszer-előállítás ára is emelkedni fog. Amúgy is eléggé határán van az, hogy mennyire versenyképes a magyar mezőgazdasági termék, egy ilyen 15 százalék vízáremeléssel csak még inkább nehéz helyzetbe hozzuk a mezőgazdákat. Nem biztos, hogy ahogy hallottuk Orosz képviselő úrtól, néhány százmillió forint megéri ezt a rizikót, át kéne gondolni, ez így ebben a formában a magyar mezőgazdaság érdekei miatt nem támogatható véleményünk szerint.
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásánál én rögtön az elején szeretném leszögezni, hogy nem kívánjuk támogatni, hiszen azt gondoljuk, hogy ennek az akciónak is az lenne a célja, hogy azokat a költségvetési lyukakat próbálja a kormány a következő időszakban betömni, amelyet az elmúlt években saját maga "termelt meg". Én azt gondolom, hogy egy normálisan működő országban az ilyen jellegű tevékenységeket, mint amit előttem a képviselőtársaim elmondtak, legyen ez a halászat vagy akár a mezőgazdasági öntözéses művelés, ezeket elsősorban támogatni szokás, és ezeket a tevékenységeket az állam, a mindenkori kormányok segíteni próbálják oly módon is, hogy ezeket a tevékenységeket valahogy támogatják.
Ha megnézzük ezeket az úgynevezett vízfolyásokat, amelyeket az ilyen jellegű tavaknál, akár a halászati termelésben, akár az öntözéses művelésben megpróbálnak visszatartani, ezeknek nemcsak az a haszna, hogy ez a víz felhasználható és értéket termel, hanem az is, hogy a tájnak ezt a részét az illető gazda, a vállalkozó tulajdonképpen gondozza és rendben tartja. Ha ezeket a vállalkozásokat különböző terhek növelésével egyre inkább nehezebb helyzetbe hozzuk és ne adj Isten, megszüntetjük, összedöntjük őket, akkor előfordulhat, hogy elvadul ez a terület is és ismételten majd, ha újra szeretnénk ezeket a termelési folyamatokat elindítani, akkor jelentős plusz forrásokat igényel majd ez a tevékenység.
Nem az emberekkel kéne betömetni ezeket a költségvetési lyukakat, és nem a vállalkozások kárára kellene ezeket a járulékokat minden áron növelni. Véleményünk szerint nem fogja megérni az a plusz bevétel, ami ennek az emelésnek a bekövetkeztében az államkasszába befolyik, sokkal nagyobb kárt fog okozni és sokkal inkább megnehezíti az emberek életét, hiszen itt több törvényjavaslat is ebbe az irányba hat, nem beszélve az adótörvényekről is. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: nem tartjuk általános vitára alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Farkas képviselő úr.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Ahogy most így körbenézek a teremben és igazából ez a járulék izgat engem, nem látok senkit sem, akik egyáltalán öntözéssel foglalkoznának. És pont azok döntenek ebben a kérdésben, akiknek szerintem - nem akarok megsérteni senkit, de - vajmi kevés rálátásuk van erre a szakterületre. Azért merem így mondani, mert ahonnan én jövök, ott közel 2000 hektáron öntözünk. Öntözésre berendezett területünk van és az elmúlt éveket figyelve, ha hiszünk a globális felmelegedésben, akkor egyértelmű és ez itt kapcsolódik a Környezetvédelmi bizottsághoz is, hogy a globális felmelegedés hatását a mai magyar mezőgazdaságban jelentős mértékben az öntözésfejlesztéssel, az öntözéses gazdálkodással lehet tompítani, mert kivédeni nem lehet. Csak tompítani. Tudjuk azt is, hogy az öntözéses gazdálkodás mindig egy sokkal magasabb szintű gazdálkodás, mint a hagyományos szántóföldi növénykultúrák művelése, tudjuk annak az öntözéses kultúrának a beruházásköltségeit, tudjuk azt például, hogy ma Magyarországon konzervipari növénytermelés öntözéses technológia nélkül nem lenne és nem lesz. Tudjuk azt, hogy a Magyarországon megtermelt csemegekukorica, zöldborsó, zöldbab 90 százaléka mind szántóföldi öntözéses körülmények között kerül megtermelésre. Tudjuk azt is, hogy ezek a növények jelentős mértékben komoly árualapot jelentenek, mint exportárualap és tudjuk azt is, hogy rendkívül magas - még egyszer mondom - szakmai kultúrával lehet ezt a fajta tevékenységet végezni. Éppen ezért megrökönyödve olvastam a múlt héten, amikor a kezembe akadt ez az előterjesztés, hogy a vízkészlethasználati járulékot gyakorlatilag 4 forint 50 fillér/köbméterre kívánja emelni a kormányzat. Abszolút azt látom, hogy mindenféle érzéketlenség veszi körbe ezt az indíttatást, már csak azért is, mert ez olyan mértékű tehernövekedést jelent a gazdálkodóknak kivétel nélkül, amit nem hiszem, hogy tovább tudnak hárítani. Csak egy példát hadd említsek és főleg a konzervipari növényekre helyezem a hangsúlyt, a konzervipari feldolgozók nem tudják követni azt a gabonaár-robbanást, ami bekövetkezett, ha mi most a termelői oldalról próbáljuk érvényesíteni, amit nem fogunk tudni, már előre mondom, akkor egy olyan helyzet fog előállni, ami nemcsak élelmiszerár-emelkedést fog indukálni, hanem olyan termesztési kultúrák fognak elveszi a magyar mezőgazdaság palettájáról, amit csak öntözéses gazdálkodással lehet folytatni. Éppen ezért határozottan ellene fogunk szavazni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Orosz Sándor képviselő úr azt mondja, hogy itt valami félreértés van, úgyhogy megadom neki a szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Valószínűleg nem voltam elég egyértelmű: az, amiről itt beszélünk, az nem tárgya az előterjesztésnek. Nem tartalmazza a mezőgazdasági vízhasználatok mentességének a megszüntetését. Valószínűleg szakállamtitkár úr erre a körülményre nem figyelt oda akkor, amikor erről beszélt.
ELNÖK: A dolog lényege az, hogy a mentesség fennmarad a mezőgazdaságra.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem vagyok a KvVM szószólója, de a vízgazdálkodási törvény eredeti szövegében benne van, hogy mentes a mezőgazdasági termelő, aki az öntözéshez használja a vizet. Nem fizetett eddig sem. Volt egy olyan szakasza ennek a saláttörvény-egyeztetésnek, amit nyilván tudnak azok a képviselők is, akik foglalkoznak ezzel konkrétan, mert nagy vita volt az FVM és a KvVM között, mert a KvVM a vízkészletek óvása érdekében szerette volna a mezőgazdasági termelők mentességét eltörölni, kiemeli, módosítani. Több hétig küzdött a két tárca egymással és az a megállapodás született pontosan olyan indokok alapján, amit itt Farkas képviselő úr is elmondott, hogy nem lehet a mezőgazdasági öntözéses termelést kitenni ilyen procedúrának. És úgy döntött a kormány, hogy nem támogatja a szaktárca ezen módosítását. Ezért ebben a beadott salátamódosításban nincsen benne az, ami kivette volna a mezőgazdasági termelők mentességét az alaptörvényből. Itt csak az van, amit csont nélkül látunk, hogy a vízkészletjárulék 15 százalékos emelése azoknak, akik más módra használják a vízkészleteket. Tehát nem mezőgazdasági célból. Őket ez nem érinti. Ebből volt ez a félreértés, mert volt szerencsém megérni az FVM-mel is ezt a vitát. És teljesen egyértelmű volt az indoklás. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ez egy fontos információ, ezért érdemes bizottsági ülésre járni, hogy az ember megtudja, hogy mi hogy van. Kérdezem a képviselő urakat, hogy kérdések vannak-e még. (Nincs jelentkező.) Államtitkár úrnak megadom a szót.
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az eredeti elképzelések szerint generális emelés történt volna és ahogy itt ez el is hangzott a Pénzügyminisztérium képviselője részéről, a mezőgazdaságot érintette volna, illetve a mezőgazdasági vízhasználókat ez a módosítás. Véglegesen a törvényszövegben a módosításból kikerült ez a bizonyos mezőgazdasági ügy, de ahhoz mindenféleképpen ragaszkodunk, hogy a vízkészletjárulék a jelzett mértékben emelésre kerüljön, hiszen az ésszerű gazdálkodást szeretnénk megvalósítani. Meg szeretném azt is jegyezni, hogy a központi költségvetés központosított bevételét érinti ez jelenleg. Egyéb iránt elkezdődött egy felülvizsgálata a jelenlegi olyan zöldadóknak és járulékoknak, amelyeket szeretnénk számba venni, szeretnénk részletesen analizálni azt, hogy melyiknek milyen a hasznosulása, melyek törölhetők, milyen összevonásokra volna szükség, esetleg milyen más járulékok bevezetésére, amelyek kifejezetten a környezetszennyező tevékenységet büntetnék. Nem egy új adónem lenne, hanem párhuzamosan azzal a költségcsökkentéssel, amely ezt kompenzálná.
Tehát összességében a tárca részéről azt szeretném hangsúlyozni, hogy abban mindenképpen elszántak vagyunk, hogy a vízkészlettel való gazdálkodással kapcsolatban új szemlélet legyen és inflációkövető legyen az értéke.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most még inkább felteszem a kérdésemet. Az egyik az, hogy van a céltámogatásról szóló törvénynek egy első számú melléklete, ami korábban egy vizes céltámogatási táblázat volt. Ebből gyakorlatilag az összes vizes ügy kikerült és a kórházak, egészségügyi intézmények maradtak csak benne. Ez miért van így? Korábban szennyvízberuházásokra, belvízre lehetett pályázni. Tehát mi indokolja, hogy ez itt ki lett gyomlálva? Gyakorlatilag a vizes rész lett innen kivéve.
A másik, hogy az alapjárulék emelését és szinten tartását mondta az államtitkár úr is, az anyag azt mondja az indoklásában, hogy a vízkészletjárulék a központi költségvetési központosított bevételét képezi. Emelésére vonatkozóan a vízügyi tárca közvetlen forrásnövelő érdekeltsége megszűnt. A módosítást szabályozási, vízkészlet-gazdálkodási szakmai indokok teszik szükségessé, mivel a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodáshoz gondoskodni kell a vízkészletjárulék értékmegőrzéséről tekintve, hogy a 2005 óta nem volt inflációkövető díjemelés. Az egyik kérdésem az, hogy - én megnéztem, hogy milyen bevételek voltak ebből - 2006-ban 11 milliárdot terveztek, 12,6 milliárd volt a bevétel. 2005-ben 11, 12,3 volt a bevétel. Tehát gyakorlatilag a szinten tartás megvolt, mi az a szabályozási elem, amivel ezt el akarjuk érni? Tehát mit akarunk, mik azok a célok, amit ezzel a díjemeléssel akarunk? Mérsékelni akarjuk a vízfelhasználást vagy növelni akarjuk? Ebből az indoklásból ez nem derül ki, hanem pont a fordítottja derül ki, hogy nem érdekelt a tárca ennek a bevételnek a növelésében, hiszen ez egy központi költségvetésbe menő pénz. Én meg azt gondolom, hogy a vízkészlettel gazdálkodni kellene.
A másik elem, amit itt megtaláltam, nem tudom, hogy képviselőtársaim megtalálták-e a hulladékgazdálkodásról szóló törvénynél bevezeti a 17. § az alapdíjat. Én azt gondolom, hogy ez annál egy jelentősebb társadalmi döntés, minthogy egy költségvetés megalapozó törvényei között besurranjon. Én nem látom ennek a megalapozását sem. Tehát az, hogy költségeit fedezze, ez azért egy elég komoly döntés. Településenként ennek a megállapítását, ennek a kiszámításának a módját meg kellene határozni. Ide be lett pöttyintve, hogy alapdíjjal kezelt hulladék mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költség. Ha valahol rosszul dolgoznak, gazdaságtalanul működik a hulladékfelhasználás, akkor magas lesz ez a költség, és a másik helyen fordítva. Tehát ez az egész országra kiható döntés, az üdülőingatlanok kérdése merül fel, nem így kellene meghozni, hanem a bizottságnak csak ezt a témát, megfelelően felkészülve kellene megtárgyalni.
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az alapdíj, illetve a kéttényezős díjnak a bevezetése több éve felmerült kérdéskör. Úgy, ahogy más szolgáltatások esetében is a tevékenység ellátását megalapozó felszereltség, annak a karbantartása egy állandó költséget jelent, így a hulladékgazdálkodásban is azoknak az eszközöknek a fenntartása és jó karbantartása, amelyekkel a közszolgáltatást biztosítani tudja az önkormányzat a lakosok számára, ez természetszerűleg egy olyan állandó költséget jelent, amit nem lehet az elszállított hulladék mennyiségével arányosítani. Ugyanakkor az ilyen rendelkezésre álló díjszerű díjak bevezetését csak törvényi szinten lehet megtenni. A szabályozásnak a másik indoka az, hogy a következő években felhasználható uniós támogatási forrásoknak nemcsak a felhasználás szempontjából, hanem a felhasználás során kialakuló új létesítmények üzemeltetésére vonatkozóan is vannak kötelezettségek, amelyek azt tartalmazzák, hogy a támogatással megvalósult létesítmények fenntartását és üzemeltetését folyamatosan biztosítani kell. Egyébként az unió a támogatási forrásokat az ellenőrzésnél visszakövetelheti. Ez az a két tényező, ami indokolja, hogy ebben a törvényben kerüljön ez a kérdés szabályozásra.
Természetesen végeztünk háttérszámításokat. Annak a elhatárolása, hogy egyáltalán milyen módon és milyen hányadban lehetséges az alapdíjban érvényesíteni bizonyos költségeket, ezt a ma is érvényes díjmegállapításra vonatkozó kormányrendeletben fogjuk az év végéig szabályozni és ott fog megjelenni az a feltételrendszer is, amelyet elnök úr említett, hogy indokolatlan költségeket ne lehessen felszámítani ennek a keretében. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor úgy kell értenem, amit elmondott, hogy ha elkészült egy beruházás, nem veszik elegen igénybe, mert nincs elég használója, akkor kivetnek egy alapdíjat úgy kalkulálva, hogy ez a rendszer működni tudjon kevesebb igénybe vevővel vagy ügyféllel vagy felhasználóval is. Így kell ezt értenem?
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Így is lehet érteni, de a pályázati felhívásoknál és a projektek benyújtásánál és megítélésénél pontosan ez az egyik alapvető szempont, hogy csak az igényekhez igazodó fejlesztéseket támogatunk, viszont ami fejlesztések megvalósultak, ott annak garantálni kell a működtetését is. Most is tudjuk, hogy az ISPA-projektekben létesültek olyan komposztáló telepek, amelybe három éve senki nem visz semmilyen zöld hulladékot, mert nincsen meg az a garancia mögötte, hogy azt a létesítményt megfelelő módon használják is.
ELNÖK: Azért ez elég kemény mondat volt: tehát egy rossz koncepció alapján létesített intézményt a lakossággal akar megfizettetni. Dehogynem! A másik kérdésem, hogy itt egy nagyon fontos, a tárcát érintő kérdést - azt gondolom, hogy - nem vettek figyelembe és ezért gondolom, hogy nem lehet így egy ügyet besuvasztani. Hát hogy kezeljük akkor a takarékosságot? A hulladékkal való takarékosságot? Az a cél, hogy minél kevesebb hulladék legyen, a szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve egy csomó minden ebbe be kell, hogy játsszon, tehát ebből az következik, hogy nincs elég hulladék, azt megoldom az alapdíjjal. Tehát én nem gondolom, hogy ez ilyen egyszerű lenne. De ha a gazdaságtalan beruházások működtetésének ez lenne az útja, akkor az ... most persze előrebocsátom, hogy rosszindulatú vagyok, biztos érzi, mert én ezen most csodálkozom, hogy ez így ide bejöhet.
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Válaszként hadd mondjam el, hogy pontosan fordított dologról van szó. Itt kötelezettségek vannak, amelyeket teljesíteni kell és sajnos a magyar társadalom egyelőre nem veszi ezeket a kötelezettségeket olyan komolyan, hogy hajlandó volna azokat az áldozatokat meghozni, amelyek a kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. Itt komoly uniós kötelezettségek teljesítéséhez szükséges eszközökhöz kapunk támogatást. Hogy ha ezeket az eszközöket nem használjuk, akkor a kötelezettségeket nem teljesítjük. Nem tudjuk teljesíteni. Tehát itt nem arról van szó, hogy a gazdaságtalan és feleslegesen megépült létesítményeknek a költségeit finanszírozzuk, itt pontosan arról van szó, hogy azokat a létesítményeket arra használjuk föl, amire azok létesülnek. Amihez a támogatást kapjuk és nem másra használjuk fel.
ELNÖK: De az előbb azt mondta, hogy van olyan zöldhulladék-lerakó, ami megépült uniós pénzből és nem raknak oda semmit. Ezt mondta. Akkor ennek is lesz alapdíja?
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ezen a gyakorlaton szeretnénk változtatni.
ELNÖK: Beszámít az alapdíjba.
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, hogy ha fizetünk érte, akkor már igénybe fogjuk venni.
ELNÖK: Sőt, hát egyre szelektívebben fogunk gyűjteni, nem fogjuk teljesíteni a szemétberakási tervet a kukába. Nem viccelek, ugyanez a vízre is vonatkozik, a Fővárosi Vízműveknek az a gondja, hogy nem fogyasztanak eleget. Egyre nagyobb az állandó költség. Nyilván végig kell gondolni a vizekkel való optimális üzemméretet és így tovább. Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy a meglévőt ki kell használni, hanem jó-e a meglévő struktúra. Azért ezzel csak egyet kell értenie.
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez természetesen így van, ezért kéttényezős a díjszabás. Tehát a minimális fenntartási költségek az alapdíjban határozhatók meg és a nagyobbik része a hulladékmennyiséggel arányos díjhányad, amelyik, ugyanúgy, ahogy eddig is attól függően, hogy ki mennyi hulladékot termel, annak arányában fizesse a díjat. Egyébként a szabályozás szerint ez egy opcionális lehetőség, nem kötelező ezt alkalmazni. Az önkormányzat saját döntésétől függ, hogy alkalmazza-e ezt a kéttényezős díjrendszert vagy pedig marad a régi rendszernél.
ELNÖK: Ez ebből az anyagból kiderül, ami előttem van?
MARKÓ CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez a módosítási szövegből derül ki.
ELNÖK: Bányai Gábor, parancsolj!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Megkérdezem önöket, hogy azok a szakmai indokok, amelyek szükségessé teszik a vízkészletjárulék emelését, ezek után, hogy ha tényleg erre kéne költeni a pénzt, aminek egy külön alapja lesz, ahová a pénzt be lehet fizetni, illetve a ............. fogyasztókat miért kell külön magasabb járulékkal terhelni, miközben az európai közösség ezt kifejezetten tiltja, hogy megkülönböztetnek különféle személyeket és vállalkozókat a magánszemélyektől. Illetve ez a 4,5 forintos alapemelés nagyon magas, de mi az, ami afölött indokolja? Az elmúlt évek inflációja nem tesz szerintem ennyit kötelezővé. Ez a pénz hová kerül? Hogy fogják ezt fordítani vízbázis megőrzésére, védelmére? Vagy csak éppen befoltozza az aktuális költségvetési hiányokat? Köszönöm szépen.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Nekem egy javaslatom volna a komposztáló üzemek létrehozásával kapcsolatban. Ha ezek a komposztáló üzemek nem működnek, akkor miért nem biogázüzemeket működtetnek? Köszönöm.
KOVÁCS LAJOS (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A vízkészlet-járulékkal kapcsolatban. Onnan induljunk ki, hogy a víz nemzeti kincs és teljesen hasonlóan, ahogy a bányajárulék van, ugyanúgy van a vízkészlet-járulék. Tehát a dinamikus vízkészlettel, az ország nemzeti vagyonának egy részével való takarékos gazdálkodásnak az egyik eszköze a vízkészletjárulék és nem díj, ahogy az elnök úr mondta, ez járulék. Töredéke, az ivóvíz fogyasztói árának alig 1 százaléka a vízkészletjárulék. Ez a bizonyos 1 százalék bekerül ugyan a központi költségvetésbe, de jogszabályok ma is lehetővé teszik, hogy a vízfelhasználók bizonyos vízgazdálkodási célú fejlesztésekre ezt az általuk befizetett összeget visszaigényeljék. Tehát, ha korszerűbb rendszert, ha takarékosabb rendszert, ha vízminőség-javító rendszert épít, akkor joga van és lehetősége van ezt visszaigényelni. A támogatásnak ez a formája ma is működik. Az a formája sajnos nem működik és itt a bizottság tagjai előtt nyilván kiderült, hogy a szakmának van egy olyan igénye valóban, hogy az így beszedett díjat a szakmai célkitűzésekre akár nem a befizető által, hanem más pályázó által úgy, ahogy egykor működött a vízügyi alap, úgy szeretnénk mi ezt a rendszert működtetni. De ahhoz a vízkészletjárulék feltétlenül szükséges, hogy tudjuk irányítani, illetve a megfelelő szakmai célkitűzésekkel rá tudjuk venni a vízfelhasználót, hogy takarékos gazdálkodással korszerű technikát alkalmazzon és ehhez hozzá lehet járulni. Például a vízbázisvédelem hangzott el itt. A vízbázisvédelem esetében a belső védőterület megvásárlásához valóban visszaigényelhető a vízkészletjárulék. És olyan arányban visszaigényelhető, ahogy befizette, illetve olyan arányban, ahogy évek alatt fizeti be folyamatosan. Tehát ez a elvileg működik, szerintem nagyon jól működik, nem mostani találmány a vízkészletjárulék és az, hogy az inflációhoz igazítjuk, az teljesen természetes, hiszen különben értékét vesztené maga a célkitűzés. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Lajos, az indokolásban, azért, csak hogy tudjad, ide az van írva, hogy a vízügyi tárca közvetlen forrásnövelő érdekeltsége megszűnt. Ezzel kapcsolatosan persze azt gondolom, hogy ez nem jól van. Tehát ha a vízkészlettel gazdálkodni akarunk, akkor ezzel is kéne tudni gazdálkodnunk, mert ez egy eszköz. Ugye, államtitkár úr, ezzel egyetért?
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A mondandómban is utaltam arra, hogy a zöldadóreform kapcsán szeretnénk nyilvánvalóan elérni, hogy a megfelelő kompetenciát biztosíthassuk a vízkészletjárulékból történő bevétellel, pályázati úton olyan technológaifejlesztések valósulhassanak meg, amelyek többek között az éghajlatváltozással kapcsolatos következményeknek a súlyosbodását csökkenthetik. Szóval mi nyilvánvalóan elkötelezettek vagyunk ebben és éppen ezért fontos lenne a vízkészletjárulékkal úgy bánni, már ami az értéket jelenti, hogy az időtálló is legyen.
ELNÖK: És ha már válaszoltál: az alapból miért kerültek ki a vizes ügyek? A címzett támogatások köréből miért engedtétek ki?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Erre válaszolnék én, utána az államtitkár úr megmondja, hogy miért engedte. A helyi címzett és céltámogatásoknál 2007-ben kettő beruházási cél támogatás volt, az egyik a szennyvízberuházás, a másik pedig az egészségügyi célokból bekövetkező beruházások. 2008-ra csak az egészségügyit hagyta bent a salátatörvényben szereplő módosítás, mert a szennyvízberuházások jelentős része, sőt azt mondhatnám, hogy akár száz százaléka az uniós forrásokra kell, hogy pályázzon, mert ott van számára nagyon jó környezetben lehetőség. Az unió menet közben változtatott és azt mondta, hogy amikor olyan beruházást csinálunk, amibe visszatérő rész van, tehát fizet érte az állampolgár, azt ő nem fogja szponzorálni, tehát a beruházásból ezeket az összegeket le kell vonni. Tehát ezért kell olyan díjtételeket alkalmazni. Ez uniós előírás. Ezt csak a hulladékra mondom. A szennyvízberuházások meg ezért kerültek ki az önkormányzatok céltámogatási listájából.
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök úr! Csak egy mondat, abban az 1300 milliárd forintban, amit a környezeti és energetikai operatív programra fordíthatunk, 650 milliárd forint jelenik meg a szennyvíztisztítása, ivóvízminőség-védelemre és azzal, hogy megszűnt az előbb említett lehetőség, ezzel most másik oldalon egyébként EU-s támogatásból komoly esély nyílik és mindjárt a képviselő úr felvetésére is válaszolnék, hogy nyilvánvalóan célszerű lenne megfontolni azt, hogy mivel a biogáz is, mint megújuló energia támogatott és preferált, ez 61 milliárd forint értékben most már az első két évben, érdemes a 2008-as felülvizsgálatnál megnézni azt, hogy az eddig használatban nem lévő infrastruktúrát milyen módon lehetne ilyen célra fordítani.
ELNÖK: Még egy mondatot államtitkár úr, ha mondana a hulladékalapdíjjal kapcsolatban. Egy ilyen felsővezetői mondatra gondoltam.
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Felülvizsgálat alatt. Ez, nem tudom, jó-e így.
ELNÖK: Ez egy jó kis mondat volt, főleg úgy egészében a hangsúllyal együtt. Köszönöm szépen. Császár Antal!
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm. Nekem csak egy rövid kérdésem volna. Szennyvízberuházásokkal kapcsolatban a kisebb települések, akik nem rendelkeznek önerővel, nem tudnak az uniós pályázatokon részt venni. Akkor ezek a települések teljes mértékben ki vannak zárva és nem valósul meg a szennyvízberuházás az én tudtom szerint. Köszönöm.
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Arról szeretném tájékoztatni a képviselő urat, hogy éppen most döntött a kormány arról a rendkívül kedvező hitelfelvételi lehetőségről, amely egy halasztott visszafizetést biztosítana. Tehát öt éven keresztül nincsen visszafizetési kötelezettség, kamattámogatott hitelről van szó, és szeretnénk még a tárca részéről azt elérni, én ezt mondhatom úgy is, mint 16 évig regnáló volt polgármester, hogy ne számítson be ez a hitelfelvétel abba a limitbe, ami egyébként előírt, amelyet nem léphetnek át az önkormányzatok akkor, amikor hitelt vesznek fel, hiszen ez jelenleg igen komoly kötelem. Valamennyit tehát ez a lehetőség lazít azon a szigorú rendszeren, amely - mondhatom azt, hogy - nagyon megnehezítette eddig a fejlesztések önrészének a megvalósítását, de az nem tagadható, hogy mivel a költséghatékonyságot Brüsszel nagyon szigorúan előírja és vizsgálja, ezért az eddigieknél, az eddigi ISPA kohéziós alapoknál lényegesen magasabb önerőt kell produkálni. Mondhatjuk azt, hogy 20-25 százaléknyit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, köszönöm a válaszokat és kérem a bizottság tagjait, hogy általános vitára alkalmasnak találja, szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Kilenc. Többségi előadó Józsa képviselő úr. Kisebbségire van jelentkező? Molnár Béla képviselő úr.
A következő napirendi pontunk a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. A kormány részéről kinek adhatok szót?
Dióssy László szóbeli kiegészítője
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Mindenekelőtt szeretném azt jelezni, hogy az utóbbi időben a médiában a közvélemény előtt olybá tűnt, úgy került feltüntetésre, mintha a zöld tárca károsultja lenne annak a költségvetésnek, amelyet előkészítettünk. Tudatosan azért kezdem a mondandómat ezzel, mert szeretném itt is nagyon határozottan leszögezni, hogy egy adminisztrációs változás vagy ok volt az, amely sokakban azt a képzetet kelthette, mintha a tárca költségvetése jelentős mértékben csökkent volna. 2007-ben a költségvetési előirányzat 77 milliárd forint volt, amelyből 28 milliárd került át az uniós támogatások központi kezelésére. És egyéb változások is voltak még az év során eddig. Így tehát, ha valóban ezt a 28 milliárd forintot a tárca költségvetéséből levonjuk, és ennek megfelelően szemléljük a 2008-as költségvetést, akkor látható és egyértelmű, hogy a zöld tárca az elmúlt évekhez képest igen jelentős mértékben tudja emelni a finanszírozást, illetve kapja a támogatást. A Pénzügyminisztérium által javasolt előirányzat 46 milliárd forint volt, így kezdtük el a tárgyalásokat több fordulóban és ez növekedett meg végül is 6,9 milliárd forinttal és lett 53 milliárd forint a 2008. évi költségvetési előirányzatunk. Tehát 53 milliárd forint és ezen túlmenően ezen kívül az uniós támogatások az idei 28-hoz képest jövő évre megnövekednek 42 milliárd forinttal. Így tehát összességében a tárca fejezete is és az uniós támogatások is jelentős többletet mutattak. Nyilvánvalóan nagyon fontos minden tárca esetében a konvergenciaprogrammal való összhangnak a megteremtése. Azonban ebben az időszakban is, amikor az egyensúlyt helyre akarjuk állítani, akkor is vannak olyan területek, ahol a kiadásokat feltétlenül növelni kell. Fodor Gábor miniszter úr beiktatásakor azt megelőzően itt a bizottságban is megjelölte azokat a fontosabb feladatokat, amelyeket mindenféleképpen finanszírozási szempontból kiemeltnek tartott és ennek megfelelően az általam említett többlet is, ami a PM eredeti javaslatához képest változott, ez a többlet egyrészt a zöld hatóságoknak a megerősítését jelenti ebben a körben, aligha kell azt hangsúlyozni, hogy miért fontos mindez. Ugyanúgy, mint a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése, a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése is igen jelentős többlettámogatásban részesült. Ezen túlmenően pedig a saját intézményeink és szervezeteink számára is szerettük volna megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy önerőt biztosíthassunk a fejlesztések megvalósításához, hiszen e nélkül nagyon nehéz lenne egy modern, megfelelő színvonalú közszolgáltatást biztosítani.
36 önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény tartozik a fejezet felügyelete alá, illetve két kirendeltség 6911 fő az a tervezett létszámkeret, amellyel majd a tárca dolgozhat. Mi úgy ítéljük meg, hogy ezzel a többlettel, amely egyébként az elmúlt évhez képest 9,1 százalékkal több, ezzel a többlettel a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények működését tudjuk biztosítani, az állami feladatok ellátását és azok a kiemelt programok megvalósíthatók, amelyek elsősorban az európai uniós fejlesztéseket feltételezik. Úgyhogy összességében nyilvánvalóan azt nem mondhatjuk, hogy elégedettek vagyunk, ezt nem is lehet semmiféleképpen állítani, de az tény, hogy azokkal a többletekkel, amellyel most gazdálkodhatunk és amely 2008-ban rendelkezésre áll, sokkal több minőségi feladatellátás biztosítható. Ha javasolhatnám, a PM képviselője hadd fűzze hozzá még az észrevételét.
ELNÖK: Persze. Egyébként is úgy szoktuk tárgyalni a költségvetést, hogy az ÁSZ-jelentéssel együtt.
Csuka Mária szóbeli kiegészítője
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Köszönöm szépen. Én csak nagyon röviden és főleg inkább a KvVM-re jellemző dolgokról beszélnék. Alapvetően a konvergenciaprogram megvalósítása érdekében tartós hiánycsökkentés és egyensúlyjavítás égisze alatt készült a 2008. évi költségvetési törvénytervezet. És csak egy rövid számot mondanék: az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya 4,5 százalékra lett tervezve, az eredményszemléletű SA pedig 4,1 százalék. Elmondható, ahogy az államtitkár úr is mondta, hogy a tartós egyensúly megvalósítása érdekében elég kevés helyen emelkedtek a költségvetési támogatási előirányzatok 2008-ra, ez egyike a KvVM és még egy-két fejezet, tehát más fejezetnél is előfordul, de nem ilyen mértékben. Illetve az a jellemzője, hogy mivel az uniós támogatások most zászlóshajója a költségvetésnek, mert az elmúlt évek uniós támogatásainak az elszámolása az n+2 miatt is most valósul meg, illetve az újakat is most tervezzük be, tehát mindig a maximumra terveztünk, ami elérhető 2008-ra, tehát nem túlterveztük az uniós forrásokat, hanem ami maximum elérhető és ehhez a hazai lábat is biztosította a költségvetés a tervezéskor.
Röviden beszélnék arról, hogy mi a különbség a mostani költségvetés és az előző évek költségvetése között. Egy különleges dolog történt, hogy az új egységes vagyontörvény alapján egy új fejezettel bővült maga a kötet, a 43-as fejezettel, ahol a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., illetve az égisze alatt összevonódott a Nemzeti Földalap, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság és az ÁPV Rt. Ennek most van a kialakulása, de a bevételek és a kiadások a 43. fejezetben vannak megtervezve. Újdonság, hogy az Áht. módosítása alapján hároméves kitekintést kell minden fejezet elé tervezni, ami a fejezeti kötetek elején már meg is található. Három évre a kiadás és bevételi összegeket megtervezik a fejezetek és ezt jövőre a kormány határozatban fogja majd bemutatni mintegy prezentálva, hogy mi a várható támogatási kerete a tárcáknak, de azért jövőre, mert még a költségvetési vita alapján változhatnak a pozíciók. Azt hiszem, sokan örülnek, hogy megszűnt a kötelező maradványtartási kötelezettség és így ezen az ágon is minden olyan projekt, ami kifizethető, kifizetésre került, nem kell a tárcáknak kötelező maradványtartást képezniük. Az egyensúlyi tartalék azonban a fejezeteknél megmarad, ez egy negyedéves beszámolási alapon egy tartaléka a kormánynak, hogy az évközi változások alapján tudjon intézkedni. Az uniós elszámolásokról már beszéltem, minden uniós forrásnak megvan a hazai lába. Ez a 2008-as fejezetben összesen 834 milliárd forint, ebből 633 az unió és 220 a hazai támogatási keret. Ez van a költségvetésben.
A KvVM hogy nyertese vagy vesztese-e a 2008. évi költségvetésnek, abból lehet levonni számszakilag, hogy az államháztartás funkcionális kiadásánál a funkciók vizsgálatában 2007-ben 1,8 volt a környezetvédelmi funkcióra, 2008-ban 2,4 százalék. Tehát ez is növekedést jelent és a GDP-arányosnál is ugyanilyen növekedés tapasztalható. 2007-ben 0,9 volt a környezetvédelmi kiadás, 2008-ban pedig 1,2-re tervezünk.
Még a normaszövegben van egy kis környezetvédelmet érintő újdonság 2008-ra, mert beléptek a kyotói üvegházhatású gázegységeknek a forgalmával kapcsolatos ügyek és ez a szabályozásban is megjelenik. Tehát a környezetvédelmi tárca, ha el fogja adni ezeket az egységeket, előirányzatot nyit és intézkedik a felhasználásáról. Röviden ennyit mondanék. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. ÁSZ?
Németh Péterné szóbeli kiegészítője
NÉMETH PÉTERNÉ (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden szeretnék csak egy-két mondatot mondani általában a költségvetési törvényjavaslatról. Itt már az előterjesztők részéről is elhangzott, hogy ebben az évben a szokásos szempontokon túl az ellenőrzés kapcsán, hogy a költségvetési előirányzatok mennyiben vannak összhangban a különböző törvényekkel és a különböző tervezési köriratokkal, irányelvekkel, emellett kiemelt szerepe volt annak, hogy mennyiben harmonizálnak ezek az előirányzatok a konvergenciaprogramban megfogalmazott követelményekkel. Biztosítva vannak-e az európai uniós források lehívásához szükséges feltételek. Tehát ezek, amelyek kiemelt részét képezték most a vélemény megalkotásának. Szeretném azért elmondani, hogy a véleménynek elég gyorsan kellett elkészülnie és a lezárásáig a részletes indoklás nem állt rendelkezésünkre. Tegnap nyújtotta be az elnök úr az Országgyűlés elnökének az önök előtt is ismeretes költségvetési véleményünket.
Annyit talán összefoglalóan, hogy a törvényjavaslat normaszövege, indoklása, mellékletei véleményünk szerint elég jó tartalmi összhangot tükröznek, kisebb hiányosságok vannak, formai és egyéb hiányosságok. Ezeket viszont önmagában az előterjesztés az indoklásban fontosnak tartja, tehát vélhetően ezt is rövid távon sikerül megoldani.
Úgy lehetne fogalmazni, hogy a költségvetési törvényjavaslat reálisnak tűnik az Állami Számvevőszék ellenőrzései alapján. Természetszerű az, hogy a konvergenciaprogram adataira és tendenciáira kell, hogy épüljön, épp ezért, amennyiben ezek a makrogazdasági tendenciák teljesülnek, akkor végrehajthatónak is tekinthető ez a költségvetés. Tehát itt azért ez a "ha" benne van, hiszen például a 2007. évi reálfolyamatok alapján is, nyilván a 2007. évi várható és 2008. évi előirányzatok is bizonyos kockázatokat hordanak. Tehát emellett, hogy összegzetten jó a vélemény, néhány kockázatra felhívjuk a figyelmet, hiszen nem mindent tudtunk előzetesen értékelni, az adóbevételek tekintetében és azoknak csak bizonyos százalékát, de ezeket teljesíthetőnek tartottuk. 45 százalékát pedig nem tudtuk értékelni, mert megfelelő adatok még nem álltak rendelkezésre.
A kiadásokat érintően azok jelentős részét megalapozottnak, reálisnak ítéltük meg, és prioritást élvezett valamennyi területen az uniós források lehívása feltételeinek a megteremtése és úgy értékeltük, hogy ennek fedezete a költségvetésben természetszerűen biztosítva van. De szeretném máris itt is hozzátenni, hogy ennek a kockázata nyilván szintén megvan, ha csak az önkormányzati szférát tekintjük, akik a fejlesztések letéteményesei, megvalósítói. Ott nagyon sok mindenen múlik az, hogy le tudják-e hívni valóban ezeket a forrásokat, amelyeknek a társfinanszírozása és egyéb be van tervezve. Tehát az európai uniós forrásokat, hiszen jelentős növekedéssel számol a költségvetés ezt érintően. Tehát itt van bizonytalansági tényező, hiszen az önkormányzati magatartás is elég nehezen ítélhető meg, hiszen, ha az elmúlt évek tendenciáit nézzük, akkor a különböző megszorító intézkedésekre voltak, akik ténylegesen megtakarítást hozó szervezési intézkedésekkel reagáltak, míg jelentős részük pedig az egyensúlyt rontóan, a hitelállomány növelésével, ami nyilván a további lehetőségeknél már problémát jelenthet. A létszámcsökkentéseknél is valahol kialakult egy olyan vélemény, hogy ezekkel nem tartott lépést az intézményrendszer átalakítása, ezért azok a kiadáscsökkentő hatások nehezebben érhetők el. Tehát a konvergenciaprogram teljesülése szempontjából ez is bizonyos kockázatot hordoz és számos helyen vetünk még fel ilyen jellegű kérdéseket. Most a helyi önkormányzatokról már szóltam, érintettem, hogy valójában nyilván a gazdálkodások és a fejlesztési szándékaik jelentősen befolyásolják majd, hogy mit sikerül az európai uniós forrásokból lehívni.
Amit a forrásaikról szeretnék mondani: tulajdonképpen nyilván még a költségvetésük, illetve a költségvetésből juttatott források kialakításánál még számos egyéb szempont is befolyásolta a költségvetésük alakítását az elhangzottakon túl, hiszen már voltak 2007-ben is elfogadott intézkedések, amelyek hatásával számolni kellett, de egyéb finanszírozási módosítások is történtek. Akár az oktatásban vagy vannak tervezve a szociális alapszolgáltatásokban. De azt szeretném azért elmondani, hogy az önkormányzati forrásszabályozásban olyan lényeges és alapvető változás, amit már tíz éve szeretnénk, hogy ha megtörténne az önkormányzatokat érintően, az ez évben sem történt meg. A 2008. évben 3237 milliárd forintból gazdálkodhattak, mint látták, de ha ebből kivesszük a metróberuházást és egyéb dolgokat, akkor tulajdonképpen a források kismértékben csökkennek. Itt voltak szerkezeti átrendeződések és egyebek és a működés területén a normatíváknál a reálérték szinten tartása problémát fog okozni. Ugyanakkor a saját bevételeknél jelentős növekedést tervez a költségvetés és a fejlesztéseknél szintén egy egészen komoly növekedéssel számol, aminek a kockázatairól az előbb beszéltem. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő urak? Hölgy? Józsa úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Szeretnék gyorsan támogatólag hozzászólni, mert jó lenne egy picit tempósabban haladni nemcsak a költségvetés elfogadásával, hanem úgy általában. Amit az államtitkár úr felvázolt, hogy milyen előkészítő folyamat eredményeként alakult ki ez a költségvetési előterjesztés a környezetvédelmi területet illetően, mutatja azt a kormányzati odafigyelést is, amit ez a terület kapott. Én nem akarom megismételni, amit az államtitkár úr elmondott, meg azt is tudom, hogy az ellenzék számára ezek a számok kevesellésre fognak kerülni, mert ez a szereposztás. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy ilyen egyensúlyi program keretében, ami az ÁSZ részéről reálisan elhangzott, hogy e mentén gondolkodhatunk csak felelősen, én azt hiszem, hogy a zöld költségvetés egy igen jó pozíciót tud elfoglalni a következő évre. Szeretném hozzátenni, hogy a funkcionális mérlegbe összesítve a környezetvédelemmel kapcsolatos ráfordításokat, a 2007. évi várható mintegy 318 milliárd forint, a GDP kevesebb, mint 1 százaléka, 0,94 százaléka, a 2008. évi terv szintén egy funkcionális összesítésben viszont már 100 milliárd forinttal több, 418 milliárd forint. Én azt hiszem, hogy ez egy olyan lényeges momentum, ami szintén a környezetvédelem, illetve általában ennek a szakterületnek a súlyát mutatja, hogy 2008-ra ez 1,18 százalékra emelkedik és természetesen az egy nemzeti összefogást igényel és itt kutatnék az önkormányzatokban jelentős számmal felelős feladatot ellátó ellenzéki képviselőtársaimra, hogy ezek az uniós lehetőségek realizálásra kerüljenek. Mert van egy költségvetés, ami erre lehetőséget biztosít és vannak területek, önkormányzatok, akik ezzel a lehetőséggel megfelelően kell, hogy éljenek, de ezért hangsúlyozom én, hogy ez egy össznemzeti összefogás, hogy eredményesen tudjuk hasznosítani ezeket a lehetőségeket. Javaslom az általános vitára alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem még a képviselő urakat, ki kér szót. Józsa képviselő úr gyorsaságra szólított fel, úgyhogy azt a 40 kérdésemet gyorsan teszem fel. De rövid kérdések lesznek és majd megállapodunk, hogy mire lehet írásban válaszolni, mert nyilván nem lehet szóban. Az egyik, hogy a Wesselényi Alapnak mi lesz a sorsa. Olyan utalást hallottam, ami ellen egyébként nem is nagyon tiltakoznék, hogy ezt meg akarják szüntetni. De hogy maga a Wesselényi Alap nem igazán működőképes, az kiderül az anyagokból.
A másik, hogy a Központi Nukleáris Alap befizetése másfélszeresére nő 2010-től. Mi ennek az oka?
Éghajlat-politikai célok elérését az ágazati célelőirányzatban tervezik, de a költségvetésben nem tudom, hogy hol található.
A védett területek védettségének helyreállítását egy 95-ös törvény írta elő, ez 2007-től teljesen leáll. Ezt jól értelmezzük? Illetve majd más formában megkérdezném, hogy hova jutott és hogy éves beszámoló miért nem született. De ezt majd a bizottság kérdezni fogja.
Lesz-e a hulladéklerakókra, annak ártalmatlanítására az SZJA-ból egy százalék lehetőség? Mert ez mindenkinek fontos lenne, alighogy elkezdtük, most nem látjuk, hogy lesz.
Ami szembeötlő és a miniszter úr meghallgatásán ez nagyon markánsan megjelent, de itt nem látom, a civileknek nem látok semmiféle keretet, hogy a tárca költségvetésében megjelenne. Mások nagyon igyekeznek. (Közbeszólás: Lesz.) Lesz? De még nincs. Jó, majd megmutatja államtitkár úr. Ezt hívják magas labdának.
A környezetvédelmi támogatásoknak a visszatérítése számon van tartva? Amikor kiadunk támogatásokat, akkor ezeknek az elszámolása visszamenőlegesen hogy történik meg? Ugyanez a kamattámogatásokra. Ezek is költségvetéssel összefüggő dolgok.
Egy ilyen általános kérdés: az integrált környezetvédelembe tartoznak olyanok, hogy kerékpárút, Vásárhelyi-terv, civilek, energia, vasút. Ezt milyen formában koordinálja a tárca, illetve a költségvetésre ilyen szempontból ránézett-e? Ha hasonló tempóban kapunk választ, akkor a Józsa képviselő úr elégedett lesz. (Derültség.)
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Akkor én el is kezdeném. A Wesselényi Alap megszüntetése. Van ilyen feladat, hogy a közfeladatokat át kell tekinteni és ennek kapcsán felmerült ez, amit elnök úr mondott. Én úgy tudom, hogy ebben döntés még nincs, de napirenden van, hogy mi lesz a sorsa az alapnak, mert tényleg nem működőképes függetlenül attól, hogy most már több, mint ezer ilyen szerződést megkötöttek. Az árvíz miatt be lett írva, hogy csak akkor kapnak plusz támogatást, hogy ha például ennek az alapnak is a tagjai és az idén még 250-et szeretnének kötni, de egy jobb konstrukció valószínűleg előbbre vinni.
Hogy a Központi Nukleáris Alap befizetése miért ilyen sok? Erre írásban válaszolnék, ha megfelel. Elképzelésem van, de nem akarok olyat mondani, ami nem felel meg a valóságnak.
Az egy százalék az illegális hulladéklerakókra. Ez most szerepel a KvVM költségvetésében külön soron, azt hiszem, 240 millió, egy külön soron szerepel, mert így kell az egy százalékokat a tárcáknak kezelni. Viszont a normaszöveg 32. §-a azt mutatja, hogy csak kettőre lehet már, tehát nem ilyen sokra. Az egyik a parlagfű lesz, a másik pedig ez a gyermekszegénység elleni program támogatása. (Elnök: de akkor a kérdés jó!) Igen. Tehát 2009-re már nem lesz ilyen előirányzat, hogy ha ezt így fogadja el az Országgyűlés ezzel a két egy százalékkal. (Elnök: Hadd kérdezzem meg szocialista képviselőtársaimat, hogy ti ezzel egyetértetek? Tudtok róla?) (Dr. Orosz Sándor: Igen. Annak idején én kezdeményeztem csak tudom a sorsát. )(Elnök: De azzal egyetértetek, hogy most hogy legyen?) (Dr. Orosz Sándor: Elnök úr! Haladjunk!) (Derültség.) Én itt befejezném, a kollégáknak adnám át a szót.
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szerettük volna érvényesíteni azt az igényt, ami az egy százalékot jelenti a hulladékgazdálkodás, illetve az illegális hulladéklerakás befolyásolására, mert megszüntetni nyilván nem lehet 230 millió forintból, itt a tárcák igen aktívak voltak az egy százalékok kapcsán és mint látszik, végül is most a parlagfű és a szociális ügy preferált, de még nem fejeződött be ez az ügy. A minisztérium részéről mindenképpen szeretnénk nem megtörni azt a hagyományt, ami eddig biztosította a lehetőséget, az állami feladatok költséghatékony átvállalása nemzeti környezetvédelmi program címszó alatt, ez az a 300 millió forint, amit a civil szervezetek számára különítettünk el. Ezt pályázati úton szeretnénk majd érvényesíteni. Nyilvánvalóan olyan pályázatok révén, amely transzparens módon rendezhető. Tudom, hogy ebben az évben, illetve a 2007-es költségvetésre vonatkozóan éppen Orosz képviselő úr részéről volt annak idején egy nagyon erős attack. Mondom, a miniszter úr igen elkötelezett ebben az ügyben, hogy ez a 300 millió forint kiemelten szerepelhessen.
Ami pedig az éghajlatváltozással kapcsolatos feladatok finanszírozását jelenti, itt csak részsikerről tudok beszámolni, mert nyilvánvalóan azok a szükségletek, amelyeknek a finanszírozására sor kell, hogy kerüljön, részben teljesíthető a KEOP-ból, hiszen az alternatív energiák, az energiahatékonyság, a megújuló energiás pályázatok részben tudják az ezzel kapcsolatos feladatokat biztosítani, illetve finanszírozni. A tárgyalások során, a PM-mel történő egyeztetés során világos volt, hogy addig, amíg nincsen éghajlat-változási stratégiánk és nincsen két évre szóló intézkedési tervünk, mert az a szándékunk, hogy az éghajlat-változási stratégia mellé kétéves programokat fogunk állítani, hogy ez ne a levegőben lebegő valami legyen, hanem minden régióban, településen világos legyen az, hogy milyen speciális feladatoknak kellene eleget tenni és ennek milyen finanszírozási feltételeit biztosítja a kormány, ez minden valószínűség szerint 2009-től lesz lehetséges. Kivéve, ami a KEOP-on belül erre biztosítható. Köszönöm szépen.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A védett területeknél úgy látom és úgy is tudom, hogy ez évben nincsen előirányzat. Amikor ezek a bizonyos költségvetést megalapozó tárgyalások voltak, felmerült ez is és ott egy szakmai áttekintést kell a KvVM-nek csinálnia a védett területekkel kapcsolatban, mert már körülbelül 1995-ös az a törvény, ami alapján meg kell venni ezeket a területeket és két eléggé markáns földterülettípus van, az egyik a részarány, a másik meg, amik már tulajdonban vannak, de mint védetten gazdálkodnak rajta. Át kéne tekinteni, hogy ez mennyiben korlátozza a védettségi szintet vagy hogy állnak ott ezek a védettségi dolgok, mert körülbelül tíz év eltelt és azóta ugyanazokat a számadatokat látja a Pénzügyminisztérium ilyen egyeztetésnél és arra a kérdésünkre, hogy ez milyen ütemezésű, megfelel-e ennek a védett területek kezelésének, erre nem kapunk egyértelmű választ, viszont a tárca azt ígérte a környezetvédelmi szakállamtitkárság részéről, hogy áttekinti az egész büdzsét. Ez a nyakunkon van, mert vannak ilyen kisajátítási ígérvények, amiben lassan bíróság elé mennek a várományosok. Tehát ezt szerintem a jövő évben meg fogjuk tudni tárgyalni. Tehát a költségvetési egyeztetés során erre nem kaptunk választ, és hogy a tárca nem tett oda ezért, ezt most láttam, de erről tudok beszámolni, hogy egy szakmai megalapozó munkát fog majd a Haraszti szakállamtitkár úr ez ügyben tételesen elszámolva és a problémákat felvázolva megtárgyalni velünk. Köszönöm szépen.
DIÓSSY LÁSZLÓ szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Amit elnök úr kérdezett az integrált környezetvédelemmel kapcsolatban, nyilvánvalóan egy komplexebb dolog. Össze kellene állítanunk egy ilyen anyagot.
ELNÖK: Az államtitkár úr önként vállalt egy összeállítást és akkor megkérdezem, hogy vállalna-e még egyet, aminek az lenne a tárgya, hogy adjon tájékoztatást a bizottságnak a hazai vízkészletekről, azok felhasználásáról és a vízkészlet-gazdálkodás eszközrendszeréről, ideértve a vízkészlet-járulékot is. Erről adna egy összeállítást, hogy képben legyünk? És akkor azt napirendre tűznénk megfelelő időben és megtárgyalnánk. (Dióssy László szakállamtitkár: Természetesen.) Jó, köszönöm szépen. Császár képviselő úr.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm a szót. Felmerült a parlagfű-mentesítés és ez alapján megfogalmazódott bennem egy kérdés, hogy ennek kapcsán keletkező bírságokkal mi a helyzet. Milyen alapba kerülnek? Köszönöm.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Az önkormányzatok és a környezetvédelmi felügyelők bírságolnak. A bírság összege nem a Pénzügyminisztérium büdzséjébe folyik, hanem önkormányzat és FVM.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Akkor mi történik akkor, ha az önkormányzatot bírságolják meg?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Az önkormányzat a saját önkormányzati tulajdonú területén nem kaszál, nem mentesít és megbírságolja alapvetően saját magát vagy a felügyelő. Akkor ugyanúgy befizeti. Nem saját magát bírságolja meg az önkormányzat, hanem mondjuk a környezetvédelmi felügyelő. Nem tudom pontosan, hogy ki fizeti a bírságot és kinek a bejelentésére. Az FVM büdzséjébe folyik be. Nincsen címezve.
ELNÖK: Ne menjünk ebbe most bele. Megkapjuk ezt írásban, jó? Hogy ki kit büntet. (Csuka Mária: rendben. A kettőt egyben fogom leírni, a Nukleáris Alapot és ezt.) A Nukleáris Alapnál pontosítanám a kérdést. Nem sokalltam, csak azt kérdeztem, hogy mire. Nem minősítettem, hogy sok vagy kevés, hanem mi az oka.
Szeretném megköszönni az ÁSZ-nak a már megszokott, színvonalas munkát és hogy kicsit megnyugtatott minket, hogy van remény a költségvetés betartására. Erre nem emlékszem, hogy az utóbbi időben ilyet mondott volna valaki. Természetesen a tárcák képviselőinek is köszönöm a munkát és azt, hogy a feladatokat önként vállalták az írásbeliségre.
Felteszem a kérdést a bizottságnak, hogy ki támogatja az általános vitára alkalmasságot. (Szavazás.) Tíz igen. Aki nem? (Szavazás.) Hat. Tartózkodás? (Szavazás.) Nem volt.
A véleményt írásban kell leadni. Józsa képviselő úr vállalja a többségit. Kisebbségire van jelentkező? (Nincs jelentkező.) Akkor majd én megcsinálom. Köszönöm szépen a részvételt. A jövő hétre nem tervezünk bizottsági ülést, csak ha valami rendkívüli ügy lenne.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 50 perc.)
Katona Kálmán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Lajtai Szilvia