KORB-31/2007.
(KORB-48/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2007. október 30-án, kedden, 13 óra 4 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Határozatképesség megállapítása *
A Tájékoztató az európai uniós munkaanyagok helyzetéről, az európai energiapolitikából következő hazai feladatok kapcsán az energiatakarékossági követelményekről, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó keretirányelv-tervezetről *
Felsmann Balázs tájékoztatása *
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program - a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése - közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló T/3895. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A módosító indítványok megvitatása *
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslat általános vitája *
A Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló H/3850. számú határozati javaslat kapcsolódó módosító javaslatainak megvitatása első helyen kijelölt bizottságként *
A módosító indítványok megvitatása *
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló J/4091. számú jelentés általános vitája *
Szabó Jenő szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató a román képviselőház közigazgatási, területi tervezési és környezetvédelmi bizottságával folytatott 2007. október 24-26. közötti tárgyalásokról *
Tájékoztató az Európai Parlament és a Tanács irányelvéről a környezet büntetőjog általi védelméről (COM(2007)51; 2007/022/COD) *
Dr. Rajmon Balázs szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató az Európai Parlament és a Tanács hulladékokról szóló irányelvéről (COM(2005)667; 2005/0281/COD) *
Dr. Baranyai Gábor szóbeli kiegészítője *
Tájékoztató az aktuális helyzetről: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK-irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról *
Dr. Baranyai Gábor tájékoztatása *
Dr. Szoboszlay Miklós kiegészítése *
Tájékoztató az aktuális helyzetről: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK-irányelv módosításáról *
Görözdi Zsuzsanna tájékoztatása, kiegészítése *
Tájékoztató az aktuális helyzetről: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK-irányelv módosításáról (COM(2006)232; 2006/0086/COD) *
Dr. Baranyai Gábor szóbeli kiegészítője *
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Kis Péter László (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) dr. Nagy Imrének (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) megérkezéséig Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Molnár Béla (KDNP) Császár Antalnak (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ) távolléte idejére dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók
Felsmann Balázs szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Rajmon Balázs (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Göncz Benedek (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Kovács Attila (Pénzügyminisztérium)
Görözdi Zsuzsanna (Pénzügyminisztérium)
Dr. Baranyai Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Hasznos Gábor (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Szabó Jenő (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szoboszlay Miklós (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Részt vevők
Dr. Révfy Mária (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Vajna Tamásné (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Szabados Ilona (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kovács Lászlóné (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kinorányi Éva (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Szalai András (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Kárpáti Zoltán (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Gordos Péter (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Dr. Szerdahelyi György (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Márton Réka (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Nagy Attila (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 4 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok! Kérem, hogy foglaljatok helyet. Szeretnék két dolgot kérni, egyet a bizottságtól és a vendégektől is, hogy kapcsoljuk ki a telefont, hogy hamar végezzünk.
Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait és vendégeinket.
Határozatképesség megállapítása
Megállapítom, hogy bizottságunk határozatképes.
Az lenne a bizottság felé a kérésem, tolmácsolom a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kérését, hogy a 7. napirendi pontot vegyük előre, tekintettel arra, hogy az a megtiszteltetés ért minket, hogy államtitkár úr szeretne beszámolni erről a napirendről, mely az uniós energiapolitika. Aki ezzel a változtatással és így a napirenddel egyetért, azt kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság elfogadta a módosított napirendet.
A Tájékoztató az európai uniós munkaanyagok helyzetéről, az európai energiapolitikából következő hazai feladatok kapcsán az energiatakarékossági követelményekről, a megújuló energiaforrásokra vonatkozó keretirányelv-tervezetről
Üdvözlöm államtitkár urat! Egy nagyon jól felkészült bizottsággal van dolgod, úgyhogy tömören, légy szíves, tájékoztass minket. Parancsolj!
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen. Azért jöttem el személyesen, mert azt gondolom, hogy itt nagyon sok olyan információ van valóban, amit csak vezetői szinten lehet érdemben megosztani, hiszen ezeknek az európai ügyeknek az alakulása sokszor csak nagyon sok áttéten keresztül jut el hozzánk, mindannyiunkhoz. Nagyon rövid próbálok lenni, de mégiscsak végig kell mennünk azon, hogy mi zajlik most az Európai Unióban.
Ami a mai előterjesztés szempontjából fontos, az az, hogy egy bizottsági munka zajlik - a márciusi tanácsi következtetéseket követően - a megújuló keretirányelvről. Ez egy sarokdokumentum. Szeretném elmondani ehelyütt, ma úgy látjuk, hogy a Bizottság nem halad vele olyan tempóban, mint ahogy jelezte, ezért a mostani munkacsoportüléseken már világos, hogy a most decemberi energetikai tanácsi ülésünkre a Bizottság nem fog elkészülni ezzel az irányelvvel, ezért várhatóan a szlovén elnökségre tolódik az irányelv részletes tanácsi vitája. A decemberi tanácsülés - a mostani legjobb tudásunk szerint - legfeljebb politikai következtetéseket tud elfogadni, ha egyébként kiegészítő politikai következtetéseket a Bizottság indokoltnak tart ebben a témában.
Nagyon röviden elmondanám, azt gondolom, azt fontos látnunk, hogy miért is kiemelt fontosságú ez az irányelv. Tudjuk, hogy ez a tanácsi következtetés azt mondta, hogy 2020-ig egy 20 százalékos relatív energiacsökkentést kell elérni az Unió egészében. Mostanra azt is tudjuk, hogy mi a Bizottság elképzelése ennek a megoszlásában. 75 százalékát az energiahatékonyságból kívánja elérni és 25 százalékot a megújulók elterjesztéséből. Rute főigazgató úr már számszerűsítette is ezeket, hogy mik a bizottsági elképzelések. A megújulónál itt egy szót szeretnék még elmondani a Burning shearing-et, ami azt jelenti, hogy az Unió a megújulókra vonatkozó 20 százalékos vállalásában uniós átlagot határozott meg. Ezt jelezte a Bizottság most is, hogy ennek tudatában kívánják majd a Burning shearing-et előkészíteni, és a tagállamok közötti tehermegosztást a megújulók elterjedése szempontjából figyelembe venni. Azt gondolom, a tájékoztatónak ezek azok a pontjai, amelyeket fontos rögzítenünk, hogy hol tart az Európai Unió, mi zajlik a Bizottságban most, miket várhatunk a következő időszakban.
Mi zajlik itthon? - mert ez szerepel a napirenden, hogy ehhez kapcsolódóan milyen munka zajlik most itthon. Az első, amit szeretnék kiemelni, hogy hosszas, rengeteg-rengeteg egyeztetés, vita és előkészítő munka után várhatóan önök elé kerülhet végre keretdokumentumunk, az energiastratégiai keretdokumentum, amely Magyarország energiapolitikája címet viselő dokumentum, ha a kormány - a tervek szerint - a jövő héten elfogadja, akkor ezt követően a parlament elé is benyújtásra kerül, hivatalos formában is. Az energiatikai albizottságban júniusban erről tartottunk egy vitanapot. De ez egy fontos esemény, mert tudjuk, hogy a három pillér között az egyik kiemelt pillér a fenntarthatóság. Két olyan terület van, amit aztán ez a stratégia nevesít és továbbvisz, részstratégiák körébe utal. Az egyik a megújulókra vonatkozó stratégia, a másik az energiahatékonyság. A megújuló társadalmi vitáját lezártuk. Úgy tűnik, hogy a hivatalos közigazgatási egyeztetése novemberben le tud zárulni és a kormány, ha minden igaz, egy időben azzal, hogy a parlament elfogadja a keretstratégiát, el tudja fogadni ezt a dokumentumot is. Egy rendkívül fontos dokumentum, hiszen az egyik nagy célt ez tudja tovább-bontani.
Energiahatékonyság és energiahatékonysági cselekvési terv. Azt gondolom, hogy ebben a bizottságban azt is fontos látni, hogy mi történt nyáron és Magyarországon és miért van azon a listán, amely országok ellen infridgement eljárás indult. Nem az történt, hogy nem zajlott munkavégzés nálunk, hanem az történt, hogy el kezdtük összeállítani azt a cselekvési tervet, amelyik az éves egy százalék vagy aztán a 2020-ig elérendő 20 százalékos energiahatékonyság-javítást irányozza elő. Fellistáztuk mindazon eddig megindított bármely tárca vagy állami szervezet által megindított energiahatékonyság-segítő intézkedést, lépést, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy ezt a célt elérjük. Azt láttuk, hogy 2020-ig kiterjesztő tanácsi következtetést vagy Európa tanácsi állásfoglalást ezek az intézkedések mintegy 50 százalékban képesek kiegyenlíteni. Mi erről tájékoztattuk július 1-jén a bizottságot. Mondhatnám azt is kicsit ironikusan, hogy ha nem írjuk oda a levelünkbe, hogy mi már végigszámoltuk és ezek az intézkedések kevesek ahhoz, akkor lehet, hogy most nincsen infridgement eljárás ellenünk, de mivel szakmai anyagot kell előkészítenünk, látni kell, hogy a legnagyobb problémánk az, hogy a támogatások jelenlegi szintjén a KEOP-ból az erre irányozható források jelenlegi mértékét ismerve, a jelenleg futó programokat ismerve azt mondjuk, hogy további állami szerepvállalásra van szükség ahhoz, hogy ezt a célt el lehessen érni. Ehhez azonban addicionális közigazgatási munkára, közigazgatási egyeztetésekre van szükségünk, amelyeket megkezdtünk, amelyek eredményeképpen egy jóval ambiciózusabb energiahatékonysági cselekvési tervet kívánunk a kormány elé vinni, amely valóban ezt a 20 százalékos célt képes lesz elérni. Azt gondolom azonban, hogy nem lehet véka alá rejteni, tudjuk, hogy itt a közvetlen és a közvetett támogatásokat egyaránt növelni kell és nyilvánvalóan ennek a terheit értelmes módon, értelmes keretek között mindenkinek, egyfajta közteherviselés jellegén belül viselnie kell.
Azt hiszem, ezek azok a legfontosabb elemek, amiket ma október végén ki lehet emelni ebben a témában. Még egy témáról nem beszéltem, mert ez volt az a téma talán, amiben nem volt itthon vita. A harmadik ilyen vállalási pont a bioüzemanyagok elterjesztése. Ebben nem látunk olyan körülményt, hogy Magyarország akár 2010-re vonatkozó 5,75 százalékos vállalását, akár egyébként az EU kötelező célként definiált 2020-as 10 százalékos vállalását ne tudná teljesíteni. Ugyanakkor egy új körülményre szeretném felhívni ennek a bizottságnak a figyelmét, mert ez szóhasználatilag is teljesen új és a mostani munkacsoportülésen használta először ezt a szóösszetételt a bizottság illetékese. Ma már fenntartható biohajtóanyagok termeléséről és felhasználásáról szól. Itt a fenntartható szóval kapcsolatban az utóbbi hónapban rengeteg sajtóhír jelent meg, hogy vajon fenntartható-e avagy sem az arra a termelési kultúrára alapozó bioüzemanyag-előállítás, ahogy ezek ma mennek. Itt még várhatók további viták, nem magyarországi szinten, hanem európai szinten. Összefoglalva, azt hiszem, hogy ezek a legfontosabb elemek, amit ebben a témában meg kellett osztanom önökkel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Biztos mindenki érti, csak azt szeretném pontosítani, hogy a vállalásunk megújulóból mennyi, a hatékonyságnövekedésből mennyi, mert ugye a hatékonysághoz tartozik az energiatakarékosság is. Én itt összeadom, kivonom, de nekem a mondatokban keveredik. Hogy most akkor vállaltunk ennyi megújulót. Mennyi az az ennyi? Százalékban.
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Mondom: a megújulókra vonatkozóan a közösség együttesen vállalt 20 százalékos részarányt a megújulók részarányában az energiafelhasználáson belül. Azért húztam alá az energiafelhasználást, mert amikor majd reményeim szerint két hét múlva önök elé kerül az energiapolitikai koncepciónk, az egy energiatermelés-szemszögű koncepció és amikor százalékokat nem találnak összeköszönni benne, akkor itt hívom fel a figyelmet, hogy a termelés szempontjából az importra nincsen befolyásunk és nyilvánvalóan a felhasználás el tud szakadni a termeléstől. Tehát értelemszerűen a termelés magasabb arányú. Az európai uniós vállalás a felhasználásból indul ki, és ez 20 százalék.
ELNÖK: Ez az Európai Unió vállalása, a magyar vállalás?
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A megújuló stratégiák két szcenáriót mutatott be, az egyik az úgynevezett BAU, a Bussiness As Usual szcenárió, amelyben megpróbáltuk azt modellezni, hogy mi történik akkor, ha a dolgok körülbelül úgy folytatódnak, ahogyan most látjuk. Itt az energiatakarékossági intézkedések figyelembevételével 11 százalékot, ha ezek nem történnek meg, akkor 10 százalékos részarányt modelleztünk. Természetesen azért hívjuk így ezt a szcenáriót, mert nem ez a felvállalt szcenárió. A nevek is mutatják, a másik szcenáriót hívtuk Policy's szcenáriónak, amely az általunk, a megújulók elterjesztése szempontjából megcélzandó kormányzati programot mutathatja. A Policy's szcenárióban a felhasználás részaránya 2020-ra a teljes energiafelhasználásban eléri a 15 százalékot, ami az energiatakarékossági intézkedések nélkül 13,8 százalék - ezt mindig hozzá kell tennem, mert ez két független elem - a bioüzemanyagnál a 10 százalékot.
Ez a teljes energiamérleg, ez nem a villamosenergia-termelés terve, mert a villamosenergia-termelésben ennél magasabb százalékokat mutat a szcenáriónk. A villamos energiában a megújuló alapú villamosenergia-termelés részaránya ezen forgatókönyv alapján 18 százalékra tud nőni. Tehát itt jobb az arány, mint a teljes energiamérlegen belül. A teljes energiamérlegben a hűtés, a fűtés, minden más benne van, nemcsak a villamos energiával kapcsolatos, hanem például a közlekedés energiafelhasználása is beleértendő. Ezek vannak a stratégiai dokumentumban, ezek azok a célok, amelyekről azt gondoljuk, hogy rendkívül ambiciózusak. Hogy egy számot mondjak, a megújuló villamosenergia-termelés négyszeresére növelését irányozza elő 13 év alatt. Ha ezt az évet is még számszerűsítjük, akkor 13 év alatt megnégyszerezi a részarányát ennek az energiahordozónak.
ELNÖK: Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy van-e kérdés.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nagy kísértést éreznék, hogy sok kérdést tegyek föl, de van 13 napirendi pontunk, és ha jól értem, akkor ennek a napirendnek most egy tájékoztatás a célja. Itt annyi kérdés merül fel, bár lehet, hogy ezt nem most kellene előhoznom, hanem majd akkor, amikor külön beszélünk az energiapolitikai irányelvekről. Köszönjük szépen a tájékoztatást, és azt is, hogy elmondta, mi is azon a listán vagyunk - egyébként régebbi európai uniós tagországokkal együtt, ezt is tegyük hozzá -, úgyhogy mérsékletet tanúsítok, és nem kérdezem meg például azt, hogy mi lesz azzal a plusz 10 százalékkal, de azt is értékelem, hogy reálisan tervez a kormány. Mindig jobb reális terveket magunk elé tűzni, mint olyanokat, amilyeneket nem érünk el, és aztán mindig mentegetőzni kell. Köszönöm.
FELSMANN BALÁZS szakállamtitkár (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Csak annyit válaszként, hogy azt a 10-11-et mi nem céloztuk meg, hanem mi a 15-18-at céloznánk meg. A 10-11 inkább azt mutatja, hogy ha egyébként nincsenek addicionális kormányzati lépések, akkor a jelenlegi forgatókönyvek alapján nem látunk jobbat. Ezt csak azért mondtam, fontos hangsúlyozni, hogy ez nem cél.
ELNÖK: Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen, köszönöm. Köszönöm a tájékoztatást én is, bár elnök úr kérdésére adott válasza után már én sem kezdtem érteni. Előtte még csak-csak, de annyi százalék hangzik el, bizonyára majd megszokjuk, hogy mikor, mit értsünk alatta. Köszönöm, hogy fölhívta a figyelmünket arra, hol van a felhasználás-alapú és hol a termelésalapú. Ez a tájékoztató napirend azért is érdekes, mert - ahogy mondta - két hét múlva már akár a magyar kormány által elfogadott magyar energiapolitikával foglalkozunk. Ugyanakkor azt is említette, hogy nálunk nem jelent problémát ez a bizonyos bioetanol-kérdés. Én azért nem lenne ennyire optimista ebben a vonatkozásban. A magyar agrártermelés legüdvözítőbb felhasználási területe azért mégiscsak az élelmiszer-termelés, és jelen pillanatban úgy látszik, hogy bizonyos, és nem feltétlenül csak honi kapacitások - értve ezt a határokon belüliséget -, feldolgozó kapacitások olyan inspirációkat is jelentenek, ami szerintem valós dilemmákat fog jelenteni.
Arról nem is beszélve, hogy az egyébként is európai kapukat döngető GMO-kérdés is még rátelepedhet erre. Tehát vita ebből nálunk is várható szerintem, és szeretném jelezni, hogy ebben a vonatkozásban nem energiapárti volnék. Érdekelne egyébként az ezzel kapcsolatos véleménye, én osztom azt az aggodalmát az Európai Bizottságnak, amelyik az éghajlat-változási Green paper kapcsán igen határozottan kifejtette azt, hogy bizony újra kell gondolni a bioetanol-programot a kialakult helyzetre tekintettel. Nem akarok itt nagy kérdéseket fölvetni, mert időnk nincsen rá, de hogy számolnak az atomenergiával? (Derültség.)
ELNÖK: Elnöki jogkörömmel élve ezt szónoki kérdésnek minősítem. Amit szeretnék kérni államtitkár úrtól, úgy futottunk neki ennek a napirendnek, hogy nem volt semmi a kezünkben, de ha erről készítene a bizottság számára egy idiótabiztos összeállítást, hogy én is megértsem, akkor utána ezt már tudjuk használni hivatkozásként, amikor az energiapolitika lesz napirenden, és lesz a kezünkben valami, ezen tudunk egy kicsit elmélkedni. Ha kapunk egy ilyen összeállítás, anyagot erről a tájékoztatásról, megköszönjük, és egyben köszönjük szépen a bizottság nevében, hogy tájékoztatott minket, meg a munkát is köszönjük, amit ez ügyben elvégeztek.
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program módosító indítványait tárgyaljuk.
A módosító indítványok megvitatása
Köszöntöm önt a minisztérium részéről.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának főosztályvezető-helyettese vagyok.
ELNÖK: Üdvözlöm. Majd azt fogom kérdezni, hogy mi a kormány álláspontja. Az 1-es módosító indítvány Katona Kálmán indítványa. Egy nagyon szerény ütemezést szeretnék látni az anyagban. Kérdezem, hogy a kormánynak mi az álláspontja.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormány nem támogatja a módosító indítványt.
ELNÖK: A gyors tempóra való tekintettel tudna három mondatot mondani, hogy miért nem?
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen. Az előkészítő és a módosító indítványnak is az az alapvető célja, hogy egy technikai típusú törvényről van szó adott esetben, amelynek alapvető célja, hogy a létesítmények megvalósítását könnyebbé tegye, akadálymentessé tegye, a meglévő akadályokat kiiktassa az eljárásrendekből. Ilyen formán úgy gondoltuk, hogy ebbe a törvénybe inkább az alapelvek tisztázása és lefektetése tartozik bele, és nem az ütemezés kérdése.
ELNÖK: Tehát megzavarja a munkát, hogyha van határidő. (Derültség.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr nagyon frappáns volt most. Szeretném jelezni, hogy elnök úrra mindig nagy tisztelettel tekintünk, ugyanakkor mégis szeretnénk megakadályozni azt, hogy ismét politikai licit áldozatává váljék a törvény. Válasszuk külön a programot, és a programban adott esetben ezt az ütemezést elfogadhatónak is tekinthetem, ami itt van, de ez nem a törvénybe tartozik. Tehát a kérdésre az a válasz, hogy határidő lesz, csak nem a törvényben, hanem a programban. Itt, ezt most nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm.
ELNÖK: Ki támogatja? (Szavazás.) Hét. Nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad. A 2-es Farkas Imre indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú. A 3-as Orosz Sándor indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. (Dr. Orosz Sándor: Visszavonom.) A következő az én indítványom, ami arról szól, hogy ha nincs uniós pénz, akkor a kormány gondoskodik a finanszírozásról. A kormány álláspontja?
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hét igen. Ellene? (Szavazás.) Hét. Tartózkodás? (Szavazás.) Három. Az 5-ös Orosz Sándor indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egyhangú igen. A 6-os is Orosz Sándor indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Igen, támogatjuk. 7-es?
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Senki nem támogatja, egyharmad sem. A 8-as Farkas Imre indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Senki nem támogatja. A következő 9-es Orosz Sándor indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. A 10-es?
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. A 11-es Járvás képviselő indítványa. Amikor megépítik a tározót akkor egyszeri támogatás illeti meg. Az egy másik dolog, ha kárigénye lesz árvíz esetén. Az egy másik ügy. Itt egyszeri eseményről van szó, itt az indítványtevő félreértette a dolgot. De ez nem jelenti azt, hogy a gondolat nincs benne a törvényben, hogy aztán később is kap, de az nem ez. Ez arra az alkalomra szól, amikor ez a tározó megépül. Egyszer.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk, egyetértek az indoklással.
ELNÖK: Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét tartózkodással, egy igennel a bizottság nem támogatja. Dr. Orosz Sándor indítvány a 12-es pontban.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. A következő is Orosz Sándor indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. Járvás István képviselő úr hasonló indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Egy igennel a bizottság nem támogatja. Egyharmad sincs. Orosz Sándor képviselő úr indítványa a 15-ösben.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. A 16-os?
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. A 17-es Orosz Sándor képviselő úr módosító indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. A 18-as Farkas Imre indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Nem támogatjuk, egyharmadot sem kapott.
A következő az én indítványom.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Hét igennel a bizottság nem támogatja. Ez egy közigazgatási ügy, hogy ki rendelheti el. Nem tudom, hogy miért nem támogatjátok. Az egyharmad megvolt.
Orosz Sándor képviselő úr újabb a betűs indítványa.
GÖNCZ BENEDEK (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Támogatjuk. Köszönöm szépen a kormány képviselőjének a segítséget.
Következik az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslat általános vitája. Köszöntöm a Pénzügyminisztérium képviselőjét. A 15. módosító indítvány Szatmáry Kristóf képviselő úr indítványa.
KOVÁCS ATTILA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérdezem, hogy a bizottság részéről ki támogatja. (Szavazás.) Hét igen. Ki tartózkodik? Nem támogatja? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
A 16. módosító indítvány Szatmáry Kristóf képviselő úré szintén. Kormány?
KOVÁCS ATTILA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottságból, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Hét igen. Tartózkodás? Ellene? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
A 17. Szatmáry Kristóf képviselő úr indítványa. Kormány álláspontja?
KOVÁCS ATTILA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki támogatja! (Szavazás.) Ellene? Tartózkodás? (Szavazás.)
A bizottság nem támogatja, de megvan az egyharmad.
Köszönjük szépen. Ezt a napirendet befejeztük, köszönjük a részvételt.
Az áfatörvénynél a bizottságot érintő indítvány nincsen, úgyhogy, ha jött valaki, köszönjük szépen.
A fenntartható fejlődéssel kapcsolatban három darab módosító indítvány van, Orosz Sándor képviselő úr indítványai ezek. Indokoljál, légy szíves!
A módosító indítványok megvitatása
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Hadd emlékeztessen a bizottságot, hogy az előző ülésen Szanyi Tibor képviselő úr indítványa kapcsán én tartózkodtam, és akkor jeleztem, hogy vele egyeztetetten egy kapcsolódót nyújtok majd be. Ez az a bizonyos kapcsolódó módosító indítvány, amit akkor nyújtottam be. A kormány szuverenitását biztosító javaslatát elfogadtam, ugyanakkor a relativizálását viszont helyreállítottam, magyarán a kötelezettség valós kötelezettségként marad meg az országgyűlési határozatban. Ez a tartalma ennek az indítványnak. Kérem támogatását! Köszönöm.
ELNÖK: Az előterjesztő jelen lévő képviselői az indítványt támogatják, úgyhogy jó lenne, ha a bizottság is támogatná. Ki támogatja Orosz Sándor képviselő úr indítványát? (Szavazás.)
A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 2. módosító dr. Nagy Andor képviselő úr indítványa. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy az előterjesztők - ez egy ötpárti előterjesztés - egyeztettek abban, hogy a határidő, amely a módosító indítvány második határideje, mert egy határidő elég, hogy május 31. legyen. Ezt úgy tudjuk megoldani, hogy a bizottság egy bizottsági módosítóval javasolja ezt úgy, hogy az 5. pontban az első határidőt elhagyjuk, és így az a mondat lesz, hogy: "Az Országgyűlés felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy a parlamenti frakciókkal egyeztetve legkésőbb 2008. május 31-ig tegyen javaslatot a tanács jogkörére." Tehát május 31. a határidő. Ezt a módosító indítványt bizottsági módosítóként javaslom, hogy adjuk be, és megkérjük Nagy Andor képviselő urat, hogy ezt meg vonja vissza. (Dr. Nagy Andor: Visszavonom.) Az Andor visszavonta a sajátját, köszönjük. Aki ezzel egyetért, az szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen.
A bizottság egyhangúlag elfogadta.
A 3. módosító Orosz Sándor képviselő úr indítványa. Parancsoljon, képviselő úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az utolsó sorban az indoklás fölött van egy plusz "a" betű, ez a múltkor véletlenül lemaradt.
ELNÖK: Tehát nem feladatinak, hanem feladatainak. Aki ezzel egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, a bizottság egyhangúlag elfogadta a konstruktív módosító indítványt.
Az egyes közlekedési tárgyú törvényekre valaki fel tudott készülni? (Dr. Nagy Andor: Nem.) A törvény megjött tegnap, de vegyük le a napirendről. Aki egyetért ezzel, hogy levegyük a napirendről, mivel nem kaptuk meg időben, nem tudtunk rá felkészülni, most szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló J/4091. számú jelentés általános vitája
Következik az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló J/4091. számú jelentés általános vitája.
Szabó Jenő szóbeli kiegészítője
SZABÓ JENŐ (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Az agrárgazdaságról szóló jelentés kilencedik alkalommal kerül a parlament elé és a törvényi alapja az 1997. évi CXIV. törvény. Annyit röviden szeretnék elmondani a 2006-os évről, hogy nem hasonlítható össze semmilyen időjárás tekintetében a 2005 és 2007 évvel. Éppen ezért azok a pozitívumok mindenképpen nemcsak a támogatási rendszer, hanem a környezeti feltételek eredményeiként is jelennek meg. Hat százalékkal nőtt az agrárgazdaság kibocsátása 2006-ban és elérte az 1600 milliárd forintos nagyságrendet. Maga a GDP-hez való hozzájárulás az agrár-alapanyagtermelés tekintetében 3,7 százalékos szinten maradt. Viszont közel tíz százalékkal nőtt az export, ugyanilyen nagyságrendben nőtt az import is és ez egy eredmény az uniós csatlakozást követő időszakot figyelembe véve. Végeredményben a növekmények zárulását látjuk ebben. Rendkívül jelentős, egymilliárd eurónagyságrendű kereskedelmi szaldó keletkezett, ami a nemzetgazdaság külkereskedelmi mérlegét javította. Maga az előterjesztés kismértékben módosulva kerül az Országgyűlés elé, de hozzá kell tennünk, hogy a tavalyi éves kritikákat megfogadva egy rövidebb változat grafikonokkal, szemléletesebb ábrákkal gazdagított változatban is terjesztésre kerül és a minisztérium honlapján rövidesen elérhetővé válik és három nyelven kerül terjesztésre a nagykövetségeken és a delegációk szintjén.
Az agrárgazdaság jövedelemtermelő képességét példázza és természetesen a támogatások pozitív hatását is mutatja, hogy 71 milliárd forintos jövedelem képződött a mezőgazdaságban, ami 50 százalékkal nagyobb, mint a 2005-ös nagyságrend. A csatlakozásunk óta körülbelül négyszeresére nőtt a jövedelemtömeg a mezőgazdaságban és az Agrárgazdasági Kutatóintézet által működtetett rendszer szerinti információkból tudjuk, hogy a kettős könyvvitel alá tartozó gazdasági körben is nagyjából ilyen nagyságrendű jövedelemtömeg képződött tavaly, ami összességében 140 milliárd forint körüli nagyságrendet képvisel. Hozzá kell tennünk azt is, hogy az elvártnál, a termelők által legalábbis elvártnál kisebb ez a jövedelemtömeg, hiszen érdemben nem javult a mezőgazdaság tőkevonzó képessége és az is egy fontos jelzője ennek a megállapításnak, hogy némileg csökkent a beruházások színvonala. Kormányzati szintén értelemszerűen hozzá kell tennünk, hogy egy kifutó támogatási, beruházási támogatási rendszerről van szó, hiszen a SAPARD és az AVOP pályázatokat gyakorlatilag befejezetté nyilváníthatjuk és az új M0-ás pályázatok még nem indultak el, illetve ez év végén, a jövő év elején éreztetik a hatásukat. Az is egy fontos értékmérője a tavalyi évnek, hogy az agrárolló javult, lényegesen jobban javultak a felvásárlási termelői árak, mint a ráfordítások árszínvonala.
Még valami, ami a nagyságrendeket illeti, az európai uniós forrásokkal együtt 429 milliárd forint nagyságrend került az ágazatban kifizetésre. És ha a Környezetvédelmi bizottság figyelmét felhívhatnám, az agrár-környezetgazdálkodásra kifizetett összegek ennek az összegnek mintegy 16 százalékát fedik le. Kétségtelen, hogy negatívumok is vannak és azt szeretném jelezni, hogy nem sikerült az az agrárpolitikai cél, hogy az állattenyésztést némiképp helyzetbe hozzuk. Nem sikerült áttörni azt a relatíve gyengülő pozíciót, ami a sertés- és az egyéb állattenyésztési ágazatokat sajnos tendenciajelleggel érinti. Azt is előre kell bocsátanunk, hogy a keresetek ugyan az országos átlag fölött nőttek, mintegy 8,9 százalékkal emelkedtek, de így is relatíve 65 százalékát képviselik az országos átlagnak a mezőgazdaságban. Ennyit szerettem volna röviden előrebocsátani.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy kíván-e valaki kérdezni, észrevételt tenni. Parancsolj.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Nem akarom nagyon az időt húzni, de nem árt néhány gondolatot mondani erről a jelentésről. Úgy érzem, ahogy telnek az évek, úgy laposodik el ennek a jelentésnek a jelentősége. Már csak azért is, mert ennek a jelentésnek akkor lenne igazán érdeme, ha lenne egy olyan agrárkoncepció, ami nincs. Akkor lenne mit mihez viszonyítani. Most pedig csak megnézzük, hogy az előző évben esett-e eső, akkor jó termés volt, nem esett eső, rossz termés volt. Az állattenyésztés helyzetéről csak beszélünk éveken keresztül folyamatosan, semmiféle kitörési pont, javulás nem tapasztalható, 2007-ről meg már ne is beszéljünk. Hogy milyen helyzet van. Tehát én úgy érzem, hogy elveszítette a jelentőségét ez a jelentés, amire ez anno 1997-ben kitalálásra került. Én ezt nagyon sajnálom, attól eltekintve, hogy egy jó helyzetértékelés, tájékoztató, mondhatnám így, de a szakembereken kívül nem sok mindenkinek fogja lekötni az érdeklődését. Azt a szóbeli kiegészítést, ami megfogalmazásra került, azt köszönöm szépen, ez ritkán fordul elő, hogy a minisztérium részéről kritikát is fogalmaz meg, nem mintha ezzel a helyzetét javítanánk, de az agrárbértömeg olyan fantasztikusan lecsökkent és elmaradt a gazdaság többi ágazatától, amire sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani, és amikor arról beszélünk, hogy a vidék megtartó ereje és megtartó képessége, hát itt mutatkozik meg, hogy mennyire nincsen. Nem kell rajta csodálkozni, hogy a kistelepülések folyamatosan elnéptelenednek, mert ilyen kereseti viszonyok mellett megélni sem lehet, nemhogy fejlődni. Ez a mai agrárágazat.
A különböző európai uniós és magyar forrásokhoz az agrárgazdaság szereplőinek megfelelő támogatást nyújt a kormányzat, vagy nyújt az Európai Unió, ebből is látszik, hogy mekkora lemaradásunk van az Európai Unióhoz képest a jövedelemviszonyok vonatkozásában is. Csak ennyit akartam mondani, mert mondhatnám azt, hogy érdekelt lennék benne, de nincs jelentősége így a továbbiakban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor képviselő úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény parlamenti vitája úgy kezdődött, hogy az akkori kormány egy törvényjavaslatot nyújtott be az agrárgazdaságról. Volt néhány képviselő az akkori Országgyűlésben, az akkori mezőgazdasági bizottságban, amit véletlenül akkor én vezettem, akinek az volt a vesszőparipája, hogy Magyarország alapvetően egy agrár ország, amelyik akár csatlakozik, akár nem - akkor még, és akkor még kétesélyes is lehetett volna ez -, az Európai Unióhoz, mégis a földjéből élnie kell, és jobban kell megélnie a jövőben, ezért ne pusztán agrártörvényt fogadjon el, hanem azt a szándékot nyilvánítsa ki, hogy erre az ágazatára számít, ezt fejleszteni akarja. Ezért is viseli az "Agrárgazdaság fejlesztéséről" címet ez a bizonyos törvény. Ennek én akkor is örültem, most is örülök.
Aminek nem örülök, amit hallottam az utánam következő elnöktársamtól, Farkas Sándor elnök úrtól - annak egy nagy részével persze egyetértek -, nevesen, hogy ez a fejlesztési szándék nem vált sajátjává sajnos egyetlen azóta működő magyar kormánynak sem. E tekintetben különbségek lehetnek az intenzitásokat tekintve, de a fő ügyet tekintve sajnos nincsen különbség. Ezért is nehéz például a 2006-os agrárjelentésnek is bizonyos összefüggéseire, különösen így, 2007 októberének végén beszélni, amikor látnivaló az a belső arány, amelynek a megbomlásáról Gráf miniszter úr jelöltként és aztán miniszterként is sokszor beszélt, jelesen a növénytermesztés és az állattenyésztés belső arányainak a megbomlásáról, bizony tragikus képet mutat. Ezt a képet mutatja a 2006-os jelentés is, a kettészakadásnak és a további aránybomlásnak a 2007. évi folytatódása tényleg elég tragikus képet mutat.
Éppen ezért én nem azt a következtetést vonom le, amit Farkas úr, hogy nincs ennek jelentősége, mert igenis van jelentősége, csak okulni kellene már belőle. Ezen okulás eredményeként nemcsak beszélni kellene arról, hogy ezt az arányt helyre kellene állítani, hanem jól célzott programokat kellene indítani, hogy ez ne csak beszéd, hanem közös szándék, közös akarat és valamikor helyreálló arány legyen.
Ez talán nem pontosan illeszkedik abba a menetbe, ami a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési időszakkal összefüggő költségvetés-központú, támogatásközpontú gondolkodás, mint ami zajlik napjainkban, nota bene egyébként ebben a vonatkozásban nem tűnik rosszul teljesítőnek az agrártárca. A finanszírozási nehézségek persze őt is keményen érintik, de legvégső soron a támogatásokhoz a gazdák - és sokszor ők ezen keresztül nézik a kormány hozzáértését és sikerességét - jó arányban és jó színvonalon hozzá is jutnak. Ami az esedékességet, az időszerűséget illeti, még egyszer mondom - és ezt a 2006-os jelentésben is meg lehet állapítani -, bizony vannak még kívánnivalók. A gazdák jobban örülnének, ha korábban juthatnának hozzá az egyébként őket megkérdőjelezetlenül megillető támogatásokhoz.
Az állattenyésztés ágazaton belüli aránytalanságainak felszámolása nélkül nem valószínű, hogy azok a vidékfejlesztési befektetések, amelyekre ugyancsak akár ebben az anyagban, akár a mostani tervezési időszakban oly nagy súlyt fektetünk, hogy ezek hosszú távon ténylegesen hasznosulni is tudnak. Illetve elvileg hasznosulhatnak, csak a vidékfejlesztés fog kimaradni belőle. Hogy érthető legyen, mire gondolok: ha támogatunk, mint ahogy támogatott az előző kormány és az azt megelőző kormány is, a mostani elkövetkező időszakban is támogatja a kormány például a falusi idegenforgalom ilyen-olyan dolgát. Elvileg azok az objektumok - panziók, éttermek - hasznosíthatók importhússal is, de azt gondolom, ez a vidékfejlesztés gondolatával ellentétes volna.
Ha mi tehát valóban a vendégszeretetünket akarjuk unikálisan eladni az Európai Uniónak és a világnak, akkor ehhez is szervesen kell, hogy kapcsolódjék az a gondolat, hogy igen, rendbe kell raknunk a növénytermesztés egy jelentős részét, azt hungarikumértelemben, ha szükséges, támogatott feldolgozókon keresztül úgy dolgozzuk föl, hogy azt utána tényleg kellemes környezetben adhassuk el az ide látogatóknak. Tehát ez a mostani aránymegbomlás a vidékfejlesztés gondolatkörébe tartozó funkciók és lehetőségek megbomlását is eredményezheti, ezért tehát én azt gondolom, hogy a jelentés kell, a jelentést meg kell, hogy tárgyaljuk, de bátrabban és határozottabban kellene lépni a levonható következtetésekből adódó további feladatok megfogalmazása és azok végrehajtása során. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fetser János úr!
FETSER JÁNOS (MSZP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Pár gondolatot szeretnék én is mondani az elhangzottakkal kapcsolatban. Én nem vitatnám az elhangzott gondolatokat, csak szeretném kiegészíteni.
Azt gondolom, az a legnagyobb probléma, hogy a vidékfejlesztés ügye nincs rendszerbe szedve. Amit Farkas Sándor elmondott, részben igaz, részben vitatható, hiszen a vidék helyzete több mint az agrárium helyzete. Mit látunk? Látunk egy hatalmas tőkekoncentrációt, látunk egy folyamatosan szűkülő, százalékban csökkenő munkaerőpiacot - a kettő összefügg egymással -, és látjuk '90 óta a kormányok, a mindenkori kormányok politikáját, hogy a retorika szintjén fontos az agrárium és a vidékfejlesztés ügye, ugyanakkor folyamatosan fokozódik az országnak az a három részre szakadása, ami leegyszerűsítve úgy mutatható ki, hogy nagyon komoly támogatást - uniós és állami támogatást - kapnak a megyei jogú városok és Budapest. És mondjuk, ha most a tegnapi parlamenti vitából azt nézzük teljesen jogosan, hogyan csúcsosodott az interpellációs időszak a vasutak bezárására, ami a vidékfejlesztésnek egy sarkalatos ügye - ajánlanám, hogy ezzel is foglalkozzunk bizottsági szinten is -, akkor azt lehet megfogalmazni, hogy elkeserítő, elkeserítő a vidékfejlesztés helyzete annak ellenére, hogy a 2006-os év egy nagyon jó esztendő volt, a jövedelmezőség szempontjából is. Ugyanakkor mindenki egyetért azzal, ami itt elhangzott két szakpolitikus részéről, hogy az állattenyésztés helyzete kritikus. Van abban egyezség, hogy az állattartó telepek földhöz jussanak? Nincs. Amíg eddig ez nem lesz megoldva, addig mondjk a 2006-os és a 2007-es év is azt mutatta, hogy aki termel, takarmányt termel, mi az ördögnek vállalja fel az állattenyésztés veszteségét. Rövid vagy középtávon? Egyszerűbb, ha közraktárra eladja vagy kihasználja mondjuk 2007-ben a magas árakat. Vannak pozitívumok, én azért reálisan azt mondom, hogy igenis a magyar termékek védelme, az az igyekezet, de ennél több kellene, pénz is kellene, hogy az élelmiszer-előállításban, a hústermelésben, a piacra jutásban, az állattenyésztő telepeknek a környezetvédelmi megfelelőségében helyzetbe hozzuk a vidéket, ebben van előrelépés, ha nem is elégséges. Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly téma. Vidéki képviselőként most már folyamatosan kudarcot szenvedünk, hiszen a fiataloknak nem tud megélhetési teret biztosítani a magyar vidék és a magyar falu. Mert én a saját megyémről, ha beszélek, Békés megyének esélye sincs, hogy akár autóútja legyen. Meg kell nézni, mit jelentett Kecskemét-Kiskunfélegyházának egy autópálya mint zsákmegyének, ugyanakkor ha megnézzük azt - és itt van összefüggés a dolgok között -, hogy több, mint 300 km vasutat zárnánk be Békés megyében, akkor már az az élettér sincs a vidéki embernek, hogy az elosztó állomásokra, a megyei jogú városokba, a kórházba, a központokba, a főiskolákra, egyetemekre könnyen eljusson. (Velkey Gábor érkezik.) És amíg ezen nincs valamilyen konszenzus a döntéshozatali mechanizmusban, akkor nagyon nehéz az előrelépés. Ugyanakkor például megint helyi szinten maradva mondjuk egy Kondoros (egy Békés megyei város), háromszor annyi géptámogatást kapott az elmúlt tíz évben, mint amennyit ott a környéken meg tud művelni. Egyszerűen nincs annyi föld. De ez jó üzlet volt annak, aki kapta, csak ott áll az udvaron a milliós géppark, mert mit csináljon vele. Összefüggésében kellene ezeket átgondolni, nagyon nagy baj most a sertés helyzete. De az elmúlt időszakban probléma volt a baromfi, tehát ezeket át kellene gondolni, hogy hogyan tudjuk helyzetbe hozni. A jövedelmezőséget nagyban lehet azzal fokozni, amit itt a két előttem szóló mondott, hogy kompletten feldolgozni és olyan fajta támogatást adni, ami nincs benne a jelenlegi rendszerben sem, hogy több lábon álljon a vidék, mint amit adott esetben Hollandiában látunk, hogy az állattenyésztés, a föld megművelése, a faiskola, a szálláshely, a sajttermelés egy magángazdaság és a falusi turizmusnak úgy lenne értelme, hogy nemcsak kiadok egy szobát, hanem mindent ott termelek meg és ott adom el. Még a pálinkát is. De nincs. Ha megnézitek, az idegenforgalmi rendszerben ezek a támogatások nincsenek komplexen összegyúrva kormányzati szinten. Nem az agrárgazdaság szintjén, hanem teljes struktúrában, úgyhogy ezen a területen én azt gondolom, hogy van még mit tenni. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Farkas képviselő úr.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Bizottság! Csak nagyon gyorsan szeretnék pontosítást tenni. Ez a felvetés, amit a képviselőtársam említette, hogy azért kritikus az állattenyésztés helyzete, mert nincs az állattenyésztő telepek körül megfelelő földterület. Ez a kijelentés szerintem így nem helyes. Jó lenne, ha lenne földterület, de az állattenyésztő telep tulajdonosainak az elmúlt 10-15 évben volt annyi lehetőségük, hogy földterületet vásároljanak, én ezt csak megjegyzésképpen mondtam.
A másik dolog, hogy egyértelműen az látszik, hogy az az agrárkoncepció hiányzik, amiről 15 éve beszélünk. Nem lenne szerencsés, hogy ha most az elmúlt 15 vagy 17 évre ráhúznánk azt a lepedőt, hogy azt mondjuk, hogy nem történt semmi, mert ez így nem igaz. Volt a Horn-kormány idején is, az Antall-kormány idején is olyan előrelépés vagy próbálkozás, ami szerintem az agrárvilágban fontos volt. De volt a polgári kormányzás idején is, amikor a családi gazdaságokat próbáltuk volna helyzetbe hozni. Most erre az időszakra mondani, hogy nem történt semmi, szerintem teljesen helytelen felvetés. Azt már persze nem tudja egyikünk se bebizonyítani, hogy mi lett volna akkor, hogy ha a polgári kormányzást követően a családi gazdaságoknak a fejlesztése, fejlődése elindulhatott volna, megfelelő támogatást kaptak volna. Ez ma csak feltételezés, fikció. De úgy gondolom, hogy ezt ilyen egyértelműen kimondani, hogy nem történt a kormányzatok alatt semmi sem, szerintem nem helyes. Köszönöm szépen.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm ezt a lehetőséget. Én is csak röviden reagálnék. Igazad van Sándor, nem az a helyzet, hogy nem történt semmi, de az viszont igaz, hogy ami történt, az nem vált a javára a magyar agrárgazdaságnak. Részben azért, mert a jók sem álltak össze egy egységes rendbe, ezzel szemben, amit sikerült elrontani, az szisztematikusan nyomta le a föld alá a magyar vidéket és falut. Tehát igazad van, jó törekvések is voltak, jó megoldások is voltak. Hogyha azt keressük, hogy miért lett ez a helyzet, hogy a legjobb szándék ellenére is lefelé haladtunk a lejtőn, akkor valószínűleg azért, mert a túlpártpolitizálása ennek a kérdésnek, ezen belül egyik fontos elemének, a földkérdésnek, hogy ezen nem sikerült közelebb jutni egymáshoz a döntéshozóknak, hogy ések helyett vagy-vagyokban gondolkodott végig a politika, ezekben a fő kérdésekben mindig a vagy volt a perdöntő, szerintem ez volt a döntő ok. És ezért alakulhat olyanná a külső szemlélő számára, hogy ha ezt akarták, az a rosszabb, ezért inkább azt mondják, hogy nem történt semmi.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs több hozzászólás. Megpróbálok nagyon rövid lenni. Tavaly tettük azt az észrevételt, hogy a jelentés struktúrájában kellene arra is figyelni, hogy vannak az ökológiai, környezetvédelmi szempontok is. Olyan fejezetek nincsenek mint az energiacélú felhasználás, ezzel kapcsolatos feladatok, eredmények, az ökológiai gazdálkodás helyzete. Érintőlegesen van róla. De az állatjóléti intézkedések, amelyek szintén egy időben fontosak voltak, a jóléti erdőgazdálkodás helyzete, a GMO-ügyeknek az alaposabb kifejtése, gyommentesítés, parlagfű, ezek ugyan nem a hagyományos agrárágazati dolgok, de azt gondolom, hogy ma már, ha agrárgazdaságról beszélünk, ezeket nem lehet kihagyni. Van még az agrár-környezetvédelem kérdése, amiről egy kis említést tesznek, de ezek megint olyan súlyos ügyek, amelyek a mi tájékozottságunkat elősegítenék. Tehát jó lenne, és lassan már elindul a következő jelentés készítése, ha ezekre gondolnának.
A védett erdők kérdése, a falopás kérdése szintén nagyon fontos kérdés, és azt gondolom, hogy ezekre ki kellett volna térni. Az nekem mindig probléma, hogy egy ilyen jelentésnél, amikor az agrárgazdaság helyzetét vázolom fel, az a kérdés, hogy van egy jelentés, és az tetszik nekem, vagy hogy a valóságot mondja-e. Igazából azt gondolom, a hiányosságok bemutatása itt nagyon szolid, és a tájékoztatás - ahogy kiveszem - nem kerüli ki a tényleges információt, tehát benne van, előkereséssel meg lehet találni. Azt hiszem, egy ilyen jelentésnek fontos eleme, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a hiányosságokra, és aztán arra majd nyilván lehet programot készíteni, hogyan lehet ezeket a hiányosságokat megszüntetni.
Ezeket tettem volna én hozzá, és megkérdezem a tárca képviselőjét, hogy kíván-e reagálni a felvetésekre.
Dr. Szabó Jenő (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Csak egyetlen gondolat, hogy végül is ennek a munkának az a legfontosabb kritériuma, hogy ne értékeljen, egy olyanfajta neutrális helyzetképet vázoljon fel a KSH hiteles adatai és a tárca információi, az APEH információi alapján, amely lehetőséget ad az értékelésre is. Ez ügyben törvényi kötelezettségünk is, hogy az Agrárgazdasági Tanácsnak lehetőséget adjunk az értékelésre, és ezt az állásfoglalást mi mellékeltük is az anyaghoz. Hozzáteszem, a tárca értelemszerűen egyetért az agrárgazdaság értékelő jelentésével, és minden ilyen kritikának ezen a hiteles adatbázison kell nyugodnia. Ennél többre, értékelésre sem a tárca, sem a kormány ebben a körben nem vállalkozhat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tényleg csak a jegyzőkönyv kedvéért, aztán le is zárhatjuk a vitát, az a KSH feladata, hogy ne kommentáljon, hanem csak adatokat közöljön. Én azt gondolom, egy jelentésben a miniszternek állást kell foglalnia. Ha ez így készül, akkor felhívom a figyelmet arra, hogy nem így kell készülnie. A jelentés közli az adatokat, eredményeket, és utána értékel, mert ha ott abbahagyja, akkor ezt bárki össze tudná állítani, nem kell miniszternek lenni meg főosztályvezetőnek ehhez. Ilyenkor jön persze mindig az a probléma, hogy most egy köztisztviselőnek mondjam ezt, de majd a plenáris ülésen is elmondjuk ezt, úgyhogy én köszönöm. szépen.
Megkérdezem a bizottság tagjait, van-e valakinek még kérdése, észrevétele. (Nincs jelzés.) Akkor azt a kérdést kell föltennem, hogy aki a J/4015. számú jelentést, az agrárgazdaság 2006. évi helyzetéről szóló anyagot általános vitára alkalmasnak tartja, azt kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Kilenc igen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) Hét. Köszönöm szépen. Tartózkodás nem volt.
A bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta a jelentést.
Előadót állít a bizottság? (Farkas Sándor: Mindig éjfél után két órával szokott lenni a mezőgazdaság, az agrárium. - Dr. Orosz Sándor: Elmondjuk, elnök úr, előadó nélkül.) Köszönöm szépen, akkor nem állítunk előadót.
Az európai ügyek tárgyalása előtt szeretném tájékoztatni a bizottságot arról, hogy a bizottság négy tagja és a főtanácsadó úr találkozott a Román Köztársaság Képviselőháza közigazgatási, területi tervezési és környezetvédelmi bizottságának a delegációjával Romániában. A tárgyalások számunkra fontos része a Veres-pataki bánya kérdése volt, elég hosszasan tárgyaltunk, beszélgettünk erről a kérdésről. Megismertük a helyi képviselő álláspontját, aki elsősorban adózási megfontolásokból támogatja, mert nagyon szegény a környék. A bizottság a ciánmentes technológia alkalmazását tiltó indítványt nem támogatta, nagyon hajszálvékonyan, egy szavazat híján, de nem támogatta. Ugyanakkor hatezer érkezett a beruházással kapcsolatban mindenféle civil szervezettől és hivatalos szervek részéről, ezért az engedélyezést felfüggesztették, és akkor folytatják, amikor a hatezer észrevételből körülbelül 40-50 érdemi észrevétel van. A helyszínre nem vittek el, úgy szervezték a dolgot, hogy majd máskor.
Az éghajlatváltozással kapcsolatban megvolt az összhang. A globális felmelegedéssel, az ember okozta, az üvegházhatással kapcsolatos feladatokban együtt tudunk működni. Egy nyilatkozatot adtunk ki közösen, aminek az a lényege, hogy együttműködünk ezekben az ügyekben, és az Unió felé is igyekszünk egyeztetni álláspontunkat. A retyezáti és a marosi nemzeti parkot tekintettük meg, egyik nap az egyiket, a másik napon a másikat. Újonnan létesült mindkét helyen a fogadó épület, a Maros-mentiben mindenki megirigyelhetné, olyan szuper laboratóriumot építettek uniós pénzből; és vannak vendégszobák is. Felhívom figyelmeteket, hogy magyar találmányként adták el, hogy itt legyenek vendégszobák. 30 valahány ember tud ott egyszerre aludni, és nagyon-nagyon gusztusos.
Nagyon összebarátkozott a két bizottság, és legközelebb Magyarországon fogunk találkozni. Ők felvetették a mezőgazdaság és az energetika témakörét, hogy erről beszélnénk, amit itt is érintettünk az előbb. A másik, valamit akartak mondani, ami nálunk negatívum, ez a paksi atomerőmű volt. Ez olyan, mint Csernobil. Mondtam, hogy a legközelebbi ülést tartsuk a paksi atomerőmű fölött lévő teraszon, és akkor majd megnyugszanak. Erre azt mondták, hogy rendben. Náluk van egy nagyon jó, nekem tetsző rendelet, amely azt mondja, hogy városban, zöldterületen építkezni nem lehet. Tehát nem lehet újabb zöldterületet elvenni, a kiváltást, a tetőre teszek fát körbe, ezt ők nem tolerálják. Persze azt mondják erre, hogy ez nagyon kemény, de nekem nagyon szimpatikus, elgondolkodunk rajta bizottsági szinten, hátha tudunk ezzel valamit kezdeni.
Ez volt a látogatás. Császár Antal, Molnár Béla és Velkey Gábor képviselő urak jöttek el, és velünk volt a nagykövet úr és a tanácsosa végig. Nagy becsben voltunk. Ha majd lesz a következő találkozó, kérem a bizottság egy kicsit nagyobb aktivitását létszám szempontjából, mert fontosak ezek a kétoldalú kapcsolatok, azt gondolom. Aki érdeklődik, az úti jelentést megkapja. Köszönöm szépen a figyelmet.
Parancsolj!
DR. NAGY IMRE (MSZP): Elnök Úr! Csak annyit szeretnék hozzátenni az utolsó mondatához is, hogy pont ezzel egy időben volt szerencsém Egerben annak a bizottságnak a munkájába bekapcsolódni, ahol a román és a magyar környezetvédelmi miniszter találkozott, és többek között ezeket a problémákat is érintő megbeszélést folytattak. Volt módom egy szűkebb körű beszélgetésben is részt venni, a külügyminiszter úrral szót váltani. Veres-patakhoz csak annyit szeretnék hozzátenni, túl azon, hogy azt ígérte, minden szigorúságot bevetnek annak érdekében, hogy megakadályozzák, vagy csökkentsék ennek a hatásait. Többek között ő maga személyesen is támogatja azt a kezdeményezést, amelyet az Európai Parlament felé tettek, és a ciántechnológiának a teljes európai tiltását kezdeményezik román részről, ami azt gondolom, az ő problémájukat, de a miénket is megoldaná. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Aki a jelentésre kíváncsi, a megtekintheti a titkárságon. Most jönnek az uniós napirendek és átadom az elnöklést dr. Orosz Sándor alelnök zse90úrnak.
(Az elnöklést dr. Orosz Sándor alelnök veszi át.)
ELNÖK: Öt napirend szerepel még előttünk. A bizottság összetétele alapján határozatképességünk még éppen van. De úgy tudom, hogy döntéshozatali kényszerünk nincsen. Ezért nagy tisztelettel kérem az előterjesztések képviselőit, hogy az idő előrehaladtára tekintettel célratörően legyenek kedvesek majd az előadásaikat megtartani.
Következik a tájékoztató az Európai Parlament és a Tanács irányelvéről a környezet büntetőjog általi védelméről. Megadom a szót az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviselőjének.
Dr. Rajmon Balázs szóbeli kiegészítője
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Köszönöm szépen. A jelenlegi irányelv-javaslatot az Európai Unió Tanácsa február óta tárgyalja, azóta 6-7 munkacsoport-ülésre került sor. Igazából nagyobb előrelépésről nem tudok beszámolni. A tagállamok számos módosító javaslatot nyújtottak be. Elsősorban olyan szakmai kérdésekről folyik a vita, amelyek a környezeti szabályozás, illetőleg a büntetőjogi szabályozás között határvonalakat húzzák meg. Itt nagyon fontos az, hogy 2007. október 23-án, tehát egy pár nappal ezelőtt az Európai Bíróság megsemmisítette a hajók általi szennyezés tárgyában készült szabályozást. Ez mindenféleképpen kihatással lesz ennek a kerethatározatnak az elkészítésére is. Rövid időn belül ennek a tárgyalása még nem fog lezárulni, ezek folyamatban vannak, Magyarország természetesen minden munkacsoportülésen jelen van és képviseli az álláspontot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Egyetlen egy kérdés, de ez szerintem az összes ilyen jellegű esetben mindig felmerült, ezért ahol érdekes, kérem, hogy térjenek ki rá. A ma hatályos magyar jogot a dolgok mostani állása szerint hogyan érintené ez vagy az a döntés?
DR. RAJMON BALÁZS (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): A büntetőjogi szabályozás tekintetében a büntető törvénykönyv 281-282. szakasza tulajdonképpen a tervezet szerinti szabályozásnak teljes egészében megfelel, esetlegesen kisebb technikai módosításokra kell sort keríteni, de a jelenlegi állás szerint még erre sem.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdés? (Nincs jelentkező.) Köszönjük a tájékoztatást. Bárkinél van írásos tájékoztató is, azt kérem, hogy a bizottsághoz juttassák el, hogy ezt követően érdeklődő bizottsági tagtársak is elolvashassák.
A következő napirendünk a tájékoztató az Európai Parlament és a Tanács hulladékokról szóló irányelvéről. Ez nem kis téma és már szerepelt emlékeim szerint legalább két alkalommal a bizottság előtt.
Dr. Baranyai Gábor szóbeli kiegészítője
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Pármondatos előrehaladási jelentést adnék. Valóban a bizottság már többször tárgyalt erről az irányelvről. Az irányelv tárgyalásában egy jelentős előrelépés történt, nevezetesen idén júniusban a környezetvédelmi miniszterek tanácsa lezárta az első olvasati tárgyalását az irányelvnek, amire azt mondhatjuk, hogy ez most már 70-80 százalékban tudja azt, amit a körülbelül egy-másfél év múlva a valóban megjelenő és hatályba lépő végleges hulladékkeret irányelv is tudni fog. Három dolgot emelnék ki, ami egyébként dilemma volt a tárgyalások során. Az első a hulladékhierarchia kérdése, nevezetesen, hogy hány lépcsőből álljon, illetve mik legyenek ezen belül a hangsúlyeltolódások. A Tanács egy ötlépcsős hulladékhierarchiát fogadott el. Van egy vizsgálat Magyarország ellen, mondván, hogy miért emelik ki az újrahasználatot a hasznosítás egyéb formái közül. Tehát nagyon fontos, hogy ez most már európai szinten statuálódik. A harmadik elem az a hasznosítás, illetve a recikláció anyagában történő feldolgozás. A következő a hasznosítás egyéb elemei, beleértve az égetéssel történő hasznosítást is, a negyedik pedig az ártalmatlanítás, beleértve tipikusan a lerakást, illetve a hasznosításnak nem minősülő égetést. Nagyon fontos és jórészt magyar kezdeményezésre került bele a jogszabályba egy új klauzula a hulladékért való felelősségről, amelynek a lényege, hogy attól, hogy egy hulladékbirtokos átadja ideiglenes kezelésre, bálázásra, válogatásra stb. a hulladékot, ezáltal ő még nem mentesül attól a felelősségtől, hogy egy végleges kezelési módra is átadja. Ez nagyon jól megmutatkozott a különböző illegális hulladékexport-import kérdéseknél, hogy mindig volt egy birtokos, aki valakinek odaadta, hogy csináljon vele valami, általában felszínes tevékenységet. Majd onnantól az ő felelőssége megszűnt, ugyanis a hulladék előkezelője a bróker. Tehát nagyon fontos lesz, hogy majd visszakereshető lesz a hulladék eredeti birtokosa és ő kell, hogy vállalja a felelősséget a végleges kezelésért.
Fontos és nagy politikai csata eredményeképpen a közeliség és önellátás elveinek a megerősítése megtörtént ebben az úgynevezett politikai megállapodásban. Ennek az a lényege, hogy a saját nemzeti kapacitásaik védelme érdekében a tagállamok korlátozhatják az égetési célú behozatalt. Tehát tipikusan itt a német hulladék versus Európa kérdése, hogy a Német Szövetségi Köztársaságból gyakorlatilag minden irányba áramlik a hulladék és itt egy nagyon fontos gesztus volt a német elnökség részéről is, hogy támogatták ezt a korlátozó típusú módosítást.
A negyedik kérdés, ami még érdekes, az a hulladékégetés. Vajon minek minősüljön? Hasznosításnak, az egyik környezetvédelmileg preferált kategóriának vagy pedig ártalmatlanításnak? Eltérő export-import támogatási szabályok vonatkoznak a két kategóriára. Abban született megállapodás, hogy egy bizonyos mérhető energiahatékonyság fölött, amelyre ad egy képletet az irányelv melléklete, az égetés hasznosításnak minősül. Tehát ezzel gyakorlatilag egy többéves ilyen jogi dilemmára került pont, amikor egyedi mérlegelése volt nagyjából a hatóságoknak.
A további tárgyalásokról mondanék még egy szót: most indul az irányelv második olvasta és várhatóan nem kerülhető el a második olvasat után, hogy egy úgynevezett békéltetési eljárásban a tanácsnak és az Európai Parlamentnek még egyezkedni kelljen, úgyhogy mi arra számítunk, hogy ebből legközelebb a 2008-as év második felében lesz elfogadott európai közösségi jogszabály. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés? (Nincs jelentkező.) A termékdíjas szabályozás magyarországi ügyeit egy esetleges ellenünk való bírósági eljárás befolyásolja-e?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Amennyiben ez bíróság elé kerülne, ugye folyik Magyarországon egy jogsértési eljárás, az értelemszerűen befolyásolná. De mi mint kormányzat leginkább arra törekszünk, hogy ezt a bírósági eljárást elkerüljük, ugyanis ez egy olyan szürke zóna, az áruk szabad áramlása, a "környezetvédelmi és a diszkriminatív adózás halmaz" uniójában, amelyben mi is bizonytalanul mozgunk. Tehát van egy potenciális veszély, hogy amennyiben ez valóban bíróság elé kerül, esetleg vesztes per is lehet, ami - ne adj' Isten - még visszafizetési kötelezettséget is jelenthet.
ELNÖK: Köszönöm. Egyéb kérdés? (Nincs jelzés.) Baranyai úr, más napirendhez is előadó?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, van még egy csomó ilyen napirend, legalább kettő.
ELNÖK: Melyik a következő?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Van egy talajos és a légi közlekedés. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból érkezett kollegák a légi közlekedést szeretnék, ami egyébként most következik.
ELNÖK: Rendben, akkor kérem, ön is maradjon nyugodtan, ezt a napirendet lezárjuk, és következik a 10. számú napirendi pontunk, az Európai Parlament és Tanács irányelvének az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot ki képviseli?
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Dr. Szoboszlay Miklós.
ELNÖK: Köszönöm, és hallgatjuk.
Dr. Baranyai Gábor tájékoztatása
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Elöljáróban pár szót mondanék, és Szoboszlay úr kiegészít, amennyiben az érdeklődés olyan.
2004. január 1-je óta létezik az Európai Unióban egy európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer, ami gyakorlatilag a legjelentősebb pontforrás, CO2-kibocsátókat tereli egy rendszerbe. Tekintettel arra, hogy egyébként ez a rendszer körülbelül csak a 40-50 százalékát fedi le az egyes nemzetgazdasági CO2-kibocsátásoknak, és van egy csomó dinamikus kibocsátás-növekedéssel bíró terület, ezért az Európai Bizottság kitalálta, hogy lépjünk el egy másik nagy szektor irányába, nevezetesen a közlekedés irányába. A közlekedés szektoron belül a légi közlekedés, amelynek bár relatíve kicsit a hozzájárulása az éghajlatvédelmi kérdéshez, ám rendkívül dinamikusan növekszik, valamint a szereplők kis száma miatt meglehetősen jól megfogható, ezért a légi közlekedést igyekszik az Európai Bizottság első lépésben bevonni ebbe a rendszerbe.
Jelenleg folyik a tárgyalása ennek a módosítási javaslatnak. Úgy tűnik, a portugál elnökség rendkívül erősen törekszik arra, hogy az Európai Parlamenttel megállapodjon, és 2008-ban már legyen erről egy elfogadott jogszabály. Miről is szól ez a jelentésmódosítás? Én csak négy elemet mondanék el. Bizonyos kivételekkel az állami repülők és a többi, és a többi, szűk körű kivételtől eltekintve az összes polgári légi járművet bevonná ebbe a kibocsátási kereskedelembe, az összes Európai Unióba érkező, onnan távozó, és egyébként pedig az Európai Unión belül közlekedő légi járművet. Az eredeti bizottsági javaslat 2011, illetve 2012-től terjesztené ezt ki, először az Európán belüli járatokra, második körben az Európán kívüli járatokra.
Központosítanák a kvótakiosztást, tekintettel arra, hogy ezek nem nemzeti szinten, hanem az Európai Bizottság szintjén történne meg a kvótakiosztás. A kvótakiosztásnak lenne egy bonyolult rendszere, gyakorlatilag teljesítménymutatókhoz, illetve egy bizonyos bázisévhez kötnék az egyes légi fuvarozók kvótaösszegét. Itt van egyébként egy, az új és régi tagállamok között meghúzódó rendkívül markáns probléma, nevezetesen, hogy az Európai Bizottság 2004-2006 átlagát kívánja bázisnak tekinteni, ami már a nyugat-európai felfutás csúcsa és a kelet-európai felfutás kezdete.
Van egy másik jelentős kérdés, nevezetesen mely százalékát ezeknek a rendelkezésre bocsátható kvótáknak aukcionálják, azaz térítés mellett adják el. Itt szintén meglehetősen jelentős különbségek vannak. Az Európai Parlament egy egészen radikális, adott esetben 50-100 százalék felé irányuló aukciót képzel el, míg Magyarország egy maximális 10 százalékot tart elképzelhetőnek. Értelemszerűen ebben az esetben a 100 százalék esetén a piackorlátozás rendkívül erős lesz, csak a nagy és gazdag légi társaságok fognak tudni majd kvótát venni, a kicsit pedig könnyeket ejtve kivonulnak a piacról.
Ezek a fő dilemmái ennek a szabályozásnak, de mellette van rengeteg műszaki, illetve egyéb számítási probléma. Nem tudom, Szoboszlay kollega kíván-e mondani erről pár mondatot.
ELNÖK: Parancsoljon!
Dr. Szoboszlay Miklós kiegészítése
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Maximálisan takarékoskodva az idővel, röviden annyit, hogy ebben az ügyben nagyon jó együttműködés alakult ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között. Mindaddig, amíg nem diszkriminatív ez a szabályozás, addig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a magyar légi közlekedés szereplői is támogatják. Mit jelent az, hogy nem diszkriminatív? Azt jelenti, hogy nem kap kevesebbet aukción kívül, mint amennyit a többi ágazat használ, nem vonnak be újabb gázkomponenseket, hiszen van hajlandóság arra, hogy nitrogénoxidot is ráhúzzák a légi közlekedésre, miközben abszolút nem foglalkozunk az ETS alá már bevont létesítmények ilyen típusú kibocsátásával jelenleg. Általánosságban pedig a teljes kedvezményt megadják 100 százalékban, legalább a 2004-et és 2006-ot, hiszen az Európai Parlamentnek van olyan javaslata, amely már 70 százalékról indulna ehhez a vonatkozási évhez képest is, ami ugyancsak durva diszkrimináció lenne.
A magyar légi közlekedés szereplői megnézték, hogy állunk mi ehhez képest. A magyar légi flotta Európa egyik legfiatalabb és energiahatékonyság szempontjából is legjobb flottája. Egyetlen veszély fenyegethet minket, ez pedig az, hogy a nagy távolságú repülésből származó forgalma Ferihegynek eltűnik, mert a tengerentúli, távol-keleti járatokat célszerűbb lesz az Európai Unió határán valamelyik repülőtérre letenni, és onnan egy hub-repülőtérrel szétosztani az európai kis repülőterekre. Ez egy létező opció jelenleg. Ennyi.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel van-e? (Nincs jelzés.) Nekem egy megjegyzésem van. Nevesen az, hogy értem, amikor mondja, hogy jó az együttműködés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között ebben a kérdésben, de mint ahogy Brüsszelből nézve nincsen MSZP-teljesítmény és Fidesz-teljesítmény, csak magyar teljesítmény, onnan nézve nincsen Gazdasági és Közlekedési Minisztérium meg Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, hanem csak magyar kormány. Remélem, hogy ez fogja meghatározni a továbbiakban is az együttműködést. Köszönöm.
Javaslom, hogy térjünk át a következő napirendre, ez pedig a 11-es számú, a talajvédelemre. Azt hittem, Baranyai úr mindegyikhez képviselő, és most úgy lett beosztva, hogy ez a Pénzügyminisztériummal közös előterjesztés a gázolaj-adóztatás kérdése, ez következik most, ennek pedig, ha jól emlékszem, Görözdi Zsuzsanna, Pénzügyminisztérium, az előterjesztője.
Görözdi Zsuzsanna tájékoztatása, kiegészítése
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Bizottság! Az Európai Bizottságnak ez a szóban forgó javaslata az energiaadó-irányelvnek a módosításáról szól. Egyrészt a kereskedelmi gázolaj esetében az eltérő kedvezményes adóztatás lehetőségét kívánja valójában és gyakorlatilag is megteremteni, másrészt pedig a gázolaj és a benzin adómértékének a mérséklését célozza meg. A kereskedelmi gázolaj alatt az irányelv a 7,5 tonnánál nagyobb közúti járműveket érti, az általuk felhasznált gázolaj esetében ad a hatályos irányelv egy olyan elvi lehetőséget az adó eltérítésére, az alacsonyabb adó biztosítására, hogy amennyiben ez az alacsonyabb adó a 2003. január 1-jei adómérték alá nem megy, akkor ez az adómérték alkalmazható. Ezzel a kikötéssel gyakorlatilag ez a lehetőség egyik tagállam számára sem adott, egyedül Nagy-Britannia élhet ezzel a lehetőséggel, mert van az irányelvnek egy olyan kiegészítése, hogy amennyiben a kereskedelmi gázolajra alkalmazott alacsonyabb adómérték kétszerese az erre a gázolajra megállapított minimumadónak, abban az esetben lehet az adóeltérítést alkalmazni. Nem tudom, hogy elég világos volt-e.
ELNÖK: Vizuális típus vagyok, tehát mondhatom, hogy én abszolút nem vagyok képben. (Görözdi Zsuzsanna: Akkor mondjam el még egyszer?) Nem. (Derültség.) Két héten belül visszatérünk ugyanis még erre a témára. Az lesz a kérésem, hogy mivel állást is kell foglalnia majd a bizottságnak néhány kérdésben, legyenek szívesek segítségünkre lenni, ha mást nem, abban, hogy ezt a leírást írásban is megkapjuk. Köszönöm. Amit egyébként pedig a mai napra szánt elmondani, kérem mondja el.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Ezt a szabályt próbálná rugalmasabbá tenni az irányelvnek a módosítása és lehetővé tenné azt, hogy amennyiben egy tagállam úthasználati díjat vezet be, akkor az úthasználati díj mértékének megfelelő mértékben alacsonyabb adót alkalmazhasson vagy írhasson elő a kereskedelmi gázolajra. De ebben az esetben is az általános összadószintnek, beleértve az úthasználati díjakat, a korábbi szintre kell hoznia. Tehát ez a kis kiegészítés úgy, ahogy az irányelv címében is szerepel tulajdonképpen tényleg csak egy kiigazítása a jelenlegi szabálynak, ez azt tenné lehetővé, hogy a tagállamoknak nagyobb mozgástere lenne abban, hogy a kereskedelmi gázolajra valóban alkalmazhassanak alacsonyabb adómértéket. Ez az irányelv módosításának az egyik része, a másik témája pedig a gázolaj adómértékének a közelítése a benzinéhez. Egyrészt már a mostani irányelv is tartalmaz a gázolajra egy adóemelést. A gázolaj adóminimumára tartalmaz egy 9 százalékos adóemelést 2010-re, ez már egy elfogadott intézkedés és ez a módosítás pedig 2012-re és 2014-re irányoz elő további adóminimum-emelést. 2012-ben egységesülne a benzin és a gázolaj adómértéke és 2014-ben mind a benzin, mind a gázolaj esetében értelemszerűen egy újabb adóemelésre kerülne sor. Tehát tulajdonképpen ezek a kiigazítások kisebb jelentőségű módosítások szerepelnek ebben az irányelvben. Magyarország számára ezek az intézkedések elfogadhatók, az, hogy a fuvarozói dízel vagy a kereskedelmi gázolaj esetben nagyobb mozgástér van, amelyik tagállam akar ezzel élni, élni fog ezzel a lehetőséggel. Az adóminimum emelése pedig nagyon minimális mértékben érint bennünket, a benzin esetében egyáltalán nem, mert a jelenlegi adómérték is már meghaladja a 2014 évre előirányzott adóminimumot. (Elnök: Ezt úgy érezzük, igen!) Környezetvédelmi bizottságban vagyunk, úgyhogy ezt nem kell különösebben kommentálni. A gázolaj esetében pedig a kétszeri adóemelés ilyen 5-5 forintos literenkénti emelést jelentene. Ennyit kellene. 12-14-ben. A 2010-es adóminimumemelés nem érint bennünket, a 2012-es és 2014-es pedig 5-5 forintos literenkénti emelést tenni szükségessé.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Innentől már értettem egyébként.
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Még annyit, hogy hogyan áll ennek az irányelv-módosításnak a tárgyalása. Egyelőre még csak a tanácsi munkacsoport tárgyalta két alkalommal, ez év áprilisában és májusában. A tagállamok annak ellenére, hogy tulajdonképpen olyan nagy volumenű vagy nagy jelentőségű változásról nincs szó, mindenféle kifogással élnek a módosítással kapcsolatban, tehát úgy tűnik, hogy nem nagyon látszik az egyetértés, aminek alapján ezt az irányelvet tovább lehetne vinni. A német elnökség alatt tárgyalták, a portugál elnökség nem foglalkozott ezzel, tehát ilyen tartalommal ebből az irányelvből gyorsan nem fog egy módosítás összeállni. Köszönöm.
CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Nekem csak egy kérdésem volna, hogy az úthasználati díj esetében csak a 7,5 tonnás tehergépkocsira vonatkozik-e. Úgy értettem és az alacsonyabb adótétellel kell fizetni. Ez milyen százalékos arányra jön ki körülbelül?
GÖRÖZDI ZSUZSANNA (Pénzügyminisztérium): Az alacsonyabb adómértéket csak a 7,5 tonnás vagy annál nagyobb gépjárművekben felhasznált gázolajra lehetne alkalmazni. Az, hogy mennyivel lenne kisebb ez az alkalmazható adómérték, az attól függ, hogy Magyarország milyen nagyságrendű úthasználati díjat vezet be. Ennek figyelembevételével lehetne bekalibrálni azt, hogy a mostani 85 forintos adóból mennyivel lehetne lejjebb menni, de csak ezeknél a járműveknél.
ELNÖK: Némileg környezetvédelmi szempontból kioltja azt a törekvést, amit az úthasználati díj bevezetésétől remélünk, de ez csak az én kis magánmegjegyzésem. Visszatérünk erre a témára is.
Arról tájékoztatott Szalóki úr, hogy a 10-es, 11-es, 12-es dolgában hasonlóan, mint más ilyen EU-s jogszabályt érintő napirendek esetében egy rövid írásos előterjesztés, mint bizottsági vélemény kerül majd ide vissza és nyilván akkor is szeretettel fogjuk látni az előterjesztő képviselőit.
Rátérünk a 12-es napirendre: Tájékoztató az aktuális helyzetről: Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK-irányelv módosításáról. Köszöntöm önöket.
Dr. Baranyai Gábor szóbeli kiegészítője
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Itt egy meglehetősen új területről beszélünk. A talajvédelem az Európai Unióban. Egyszer csak megjött az a felismerés, hogy a talaj a legszélesebb körben rendelkezésre álló természeti erőforrás és szabályozás erről a maga tiszta formájában nem volt. Sőt van egy problémás szubszidiaritási kérdés, nevezetesen, hogy az Európai Uniónak van-e pro forma talajvédelemre, mint, egy majdnem területfejlesztési kérdésre szabályozási hatásköre. Éppen azért, mert egyébként a talaj mindig egy nemzeti hatáskör volt, valamint kicsit problematikus jogilag a felhatalmazás érvényessége, ezért jó néhány tagállam próbálta ennek a talajvédelmi keretjogszabálynak az elfogadását legalábbis lassítani. Annak ellenére, hogy eredetileg a német elnökség, ami az első félévben volt elnök, ezt eredetileg a zászlajára tűzte, egyszer csak levették a politikai napirendjük prioritásai közül és egyfajta alacsonyabb "habzású" tárgyalást folytattak. Ezzel ellentétben a mostani portugál elnökség le szeretné zárni az irányelv tárgyalásának az első olvasatát 2007 decemberében. Melyek azok a fő elemei ennek a talajvédelmi keretirányelvnek, amelyről a bizottságnak érdemes tudnia, illetve amelyek meglehetősen széles körű szervezési és pénzügyi kötelezettségekkel járnak majd a tagállamokra.
Az előkészítés alatt lévő irányelv célja az, hogy megóvja, illetve helyreállítsa a talaj jelentős funkcióit. Ennek az első kérdése az, hogy feltárjuk azokat a veszélyeket, amelyek a talajt érhetik. Én ezt csak fölsorolni tudom: erózió, szennyezés, szervesanyag-csökkenés, tömörödés, szikesedés és a többi. Az első feladat, hogy ezeket a veszélyeket azonosítsák, a tagállamoknak másodsorban intézkedési terveket kell létrehozniuk, hogy hogyan őrizzék meg, illetve állítsák helyre ezeket a talajfunkciókat, fel kell tárni a szennyezett területeket, össze kell állítani a szennyezett területek jegyzékét. Nagyon fontos, hogy mindezekhez kapcsolódik egy helyreállítási kötelezettség is.
Nyilván az egyik legproblematikusabb pontja ennek a történetnek az, hogy nevezetesen van egyfajta mögöttes, állami felelősség a bármiféle gazdátlan szennyezések irányában. Többek közt ez az a pont, amelyikre a német miniszter is azt mondta, hogy nagyon jó. Náluk a talajvédelem kiemelt fontosságú kérdés, ők rengeteget költenek rá, de nem szeretnék Európa talajvédelmi helyreállítását finanszírozni. Ugyanis egy további törekvés, mint minden európai uniós szinten megjelenő kötelezettség, főleg azon országok részéről, ahol kevés pénz van, hogy az Európai Unió szálljon be ebbe forrásokkal.
A magyar tárgyalási keretálláspont szintén erre irányul, mi támogatjuk maximálisan azt, hogy legyen egy európai szintű talajvédelmi jogszabály. Úgy gondoljuk, hogy vannak bizonyos elvarratlan szálak, mint például az Európai Unió vízvédelmi szabályozásával való kapcsolat, illetve a következő, hogy szeretnénk, ha legalább a deklaráció szintjén a talajvédelmi helyreállító intézkedéseknek a közösségi finanszírozása bekerülne ebbe az irányelvbe. Röviden ennyit szerettem volna mondani, és a kollegák egyéb hasznos, műszaki és egyéb kiegészítéseket tudnak ehhez hozzátenni.
ELNÖK: A szaktárca képviselőjének adom meg a szót kiegészítésre, ha szükséges.
HASZNOS GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kiegészítést nem tennék, de ha kérdés van, szívesen válaszolok, mert minden apró kérdés igen bonyolult, és egyszerűbb, ha válaszolok a kérdésekre.
ELNÖK: Kérdés van-e? (Nincs jelzés.) Említette Baranyai úr, hogy miután a talaj és a víz kérdése összefügg, és nincs lezárva a vízirányelv, azt gondolom, a bizottság itt lévő tagjai ennek utánanéznek még egy picit, és ha két hét múlva elénk kerül, vélhetően tartalmasabban fogjuk tudni támogatni a magyar kormány azon álláspontját, hogy legyen egy ilyen irányelv, és legyen hozzá pénz is.
Ha nincs kérdés, akkor ezt a napirendet is lezárom. Mivel úgy látom, hogy minden előre elhatározott napirendünket megtárgyaltunk, ezért megköszönöm türelmüket azoknak, akiknek sokat kellett várakozni, és megköszönöm a bizottság tagjainak és vendégeinknek is a közreműködést. A következő ülés november 6-án 13 órakor lesz.
Köszönöm szépen a részvételt, a bizottság ülését bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 6 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Lajtai Szilvia