KORB-35/2007.
(KORB52./2006-2010.)
az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának
2007. november 13-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat 2
Az ülés résztvevői 3
Hozzászólók 3
Elnöki megnyitó 3
A napirend elfogadása 3
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4009. szám)
A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása 4
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4055. szám)
Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása 4
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról (COM(2006)232; 2006/0086/COD)
Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B §-ának (4) bekezdése alapján 5
Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról (COM(2006)818; 2006/0304/COD)
Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B §-ának (4) bekezdése alapján 10
Javaslat - a Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolaj adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolaj adóztatásának koordinálása tekintetében történő módosításáról (COM(2007)52; 2007/0023/CNS)
Bizottsági vélemény készítése a Házszabály 134/B §-ának (4) bekezdése alapján 14
Egyebek 15
Napirendi javaslat
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Balog József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Velkey Gábor(SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Fülöp István (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Hozzászólók
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Juhász Mária (Pénzügyminisztérium)
Dr. Baranyai Gábor főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Szabados Ilona szakreferens (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Szoboszlay Miklós főtanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Demeter Zsuzsa (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 17 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Köszönöm a megjelenést. Megkérem a jelenlévőket, hogy - hozzám hasonlóan - kapcsolják ki a telefonjukat.
A kiküldött napirendhez képest egy javaslatom lenne, hogy az 1. és a 2. napirendi pontot cseréljük fel, tekintettel arra, hogy a kormány - költségvetési időszakban túlterhelt - képviselőinek ne kelljen várakozniuk. Ha egyetértetek a napirend ilyen módosításával, akkor kérem, szavazzatok! (Látható többség jelentkezik.) Köszönöm szépen.
Az 1. napirendi pont a költségvetés 53/1. pontja lesz. Kérem szépen a jegyzőkönyv kedvéért szépen, hangosan bemutatkozni.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária vagyok, a Pénzügyminisztérium Ágazati Fejlesztési és Finanszírozási Főosztályának vezető helyettese.
JUHÁSZ MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Juhász Mária.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 53/1. Domokos László képviselő úr, nyugodtan mondhatom, átfogó indítványáról kell határoznunk. Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy az 53/1. számon jegyzett indítvánnyal kapcsolatban mi a kormány álláspontja.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Indoklást kérhetek?
ELNÖK: Indoklást kérünk szépen.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Az indoklás ugyanaz, ami a múltkor a 32-esnél volt. Ez a módosító visszaemeli a szennyvíztámogatásokat a címzett és céltámogatások közé, ami viszont az Új Magyarország Fejlesztési Tervben külön prioritásként szerepel, tehát párhuzamos támogatást nem támogatunk, külön uniós, és hazai.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van valakinek még kérdése? (Nincs jelentkező.) Megkérdezem, hogy ki támogatja Domokos László indítványát. (Szavazás.) Nyolc. Tartózkodás? (Senki sem jelentkezik.) Ellene? (Szavazás.) Tíz. Az egyharmad megvan.
Köszönöm szépen a részvételt.
A 2. napirendi pontunk az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló indítvány. A kiegészítő ajánlással kezdünk, ennek az első indítvány Balog Zoltán képviselő úr kapcsolódó módosító indítványa. Mindenki előtt ott van. Az előterjesztők nem támogatják az indítványt. Megkérdezem, hogy a bizottsági tagok közül ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kettő. Ellene? (Szavazás.) Tizenhat. Egyharmadot sem kapott.
A 2. számú Balog Zoltán képviselő úr indítványa, a kinevezéseket érinti. Az előterjesztők nem támogatják az indítványt. Megkérdezem, hogy a bizottság részéről ki támogatja. (Szavazás.) Kettő. Ellene? (Szavazás.) Tizennyolc.
Balog Zoltán a 3. indítvány tevője is. Az előterjesztők nem támogatják. Kérdezem, hogy a bizottság részéről ki támogatja. (Senki sem jelentkezik.) Ellene? (Szavazás.) Tizennyolc.
Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság indítványai következnek, Balog Zoltán jegyzi az indítványokat. A 10. egy bizottsági indítvány, az adatvédelmet érinti, amelyet közös módosítóban kezelünk. (Rövid szünet.) A 10-esnél járunk, csak az alelnök úr elolvassa. Megvárom.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Javaslom, elnök úr, hogy szavazzunk róla.
ELNÖK: A 10. módosító indítvány az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság indítványa. Az előterjesztő nem támogatja. Ki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ellene? (Szavazás.) Tizennyolc.
A 11. szintén az emberi jogi, kisebbségi bizottságé. Egy kicsit később születhetett. Az előterjesztő ezt sem támogatja. Megkérdezem, hogy a bizottság részéről ki támogatja. (Senki sem jelentkezik.) Ellene? (Szavazás.) Tizennyolc. Köszönöm szépen.
A 9. dr. Avarkeszi Dezső elnök úr indítványa, illetve az alkotmányügyi bizottságé, csak ő jegyzi. Az előterjesztő nem támogatja ezt az indítványt. A bizottság részéről ki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Ellene? (Szavazás.) Tizennyolc.
Készült egy úgynevezett javaslat arra, hogy a környezetvédelmi bizottság indítványaként terjesszük be. Ebben ötpárti egyeztetéssel megpróbáltuk azokat a problémákat kezelni, amelyeket a módosítók... Elsősorban azért mondtam Avarkeszit, mert neki volt érdemi indítványa. A földhivatali bejegyzést kivesszük. Végigmehetünk, de egyben is szavazhatunk.
Alelnök úr, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, arról szeretném tájékoztatni, hogy az ülés meghirdetett időpontjához képest való néhány perces késésünknek az volt az oka, hogy a Magyar Szocialista Párt környezetvédelmi munkacsoportja végignézte ezt a javaslatot. Támogatni fogjuk, mert úgy értékeltük, hogy a tegnapi általános vitában is kölcsönösen megfogalmazott irányba mozdul el. Ugyanakkor arról is szeretném tájékoztatni, hogy azzal, mi most ezt támogatni fogjuk, és reményeink szerint a környezetvédelmi bizottság el is fogadja, időben ezt meg kell tennünk, de ezt követően a szöveg cizellálására még szükség lesz, aminek elvégzésére elvileg a záróvita keretei között látunk lehetőséget. Ennek alapfeltétele az, hogy szeretnénk azt biztosítani, hogy erről folyjék a záróvita, ennek megfelelően tehát támogatni fogjuk.
ELNÖK: Remélem, az előterjesztő képviselőjeként, hogy már nem gyengítjük tovább.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem gyengítő jellegűek.
ELNÖK: Azt hiszem, hogy kezelhetőnek tűnik a hatóság és az ombudsman viszonya, tulajdonképpen ez az, amit itt próbáltunk orvosolni.
Nem megyek végig egyenként az indítványokon, ha egyetértetek, hanem ez egy közös módosító, amely érinti azokat a kritikus paragrafusokat, ahol a vitában az derült ki, hogy tökéletesítésre szorulnak. Az alelnök úr tájékoztatójával együtt az a kérésem, hogy aki támogatja a környezetvédelmi bizottság indítványát, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizennyolc. Köszönöm szépen.
A következő napirendi pont az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem kereteinek meghatározásáról. Kérdezem, hogy ki jött a kormány részéről.
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Baranyai Gábor vagyok, az Európai Közösségi Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője.
DR. SZABADOS ILONA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Dr. Szabados Ilona vagyok, az FVM talajvédelmi szakreferense.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki fog egy felvezetést mondani?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Amennyire én értesültem, a bizottság fog egy állásfoglalást előterjeszteni, amelyet mi nem láttunk még, amelyre szívesen reagálunk. A korábbiakban már tartottunk egy rövid expozét a talajvédelmi keretirányelvről, ezt meg tudom ismételni, ha a tisztelt bizottság ezt szükségesnek tartja.
ELNÖK: Ismétlés a tudás anyja, a lényeget, ha elmondaná, mert néhányan nem voltunk itt.
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Öt mondatban annyit, hogy egy szűz területet érint ez az európai irányelvtervezet, Európában még nem volt talajvédelmi szabályozás, annak ellenére, hogy ez a legkiterjedtebb és az általunk legszélesebb körben felhasznált környezeti elem.
Ami fontos, és Magyarország számára is különösen jelentős pontja ennek a szabályozástervezetnek: egyrészt egy állapotfelmérési kötelezettség, amely keretében meg kell találni, hogy a talajt milyen veszélyek sújthatják - tömörödés, szikesedés, savasodás s a többi -, ennek az állapotfelmérésnek az eredményét figyelembe véve intézkedési terveket kell a tagállamoknak készíteni a talajállapot fenntartására, illetve helyreállítására. Továbbá a jelentősen szennyezett területek kapcsán bevezet egy mögöttes állami felelősséget, nevezetesen hogy azokon a területeken, ahol egyébként a talaj állapota szennyezett, és nem sorolható be egy más irányelv alá, azaz nincs felelőse ennek a szennyezésnek, akkor az államnak kell az intézkedési programok keretében a talajállapot helyreállítania. Valószínűleg ez az, ami leginkább problematikus európai szinten, különösen azon tagállamok részéről, amelyek nettó befizetők, és azt mondják, hogy nem szeretnék egész Európa talajrehabilitációját finanszírozni.
A tárgyalás menetéről annyit, hogy már jó ideje folyik, elvben a német elnökség, azaz a 2007. első félévi elnökség kezdte el ezt tárgyalni. A portugál elnökség - mivelhogy túl sok egyéb tárgyalandó jogszabály-javaslata nincs - szeretné az első olvasati tanácsi tárgyalást lezárni december végére. Ezzel kapcsolatban kicsit rozogák az esélyek. Erről esetleg a kolléganő tud egy-két mondatot mondani. Mindenesetre a portugáloknak változatlanul törekvésük, hogy ezt az irányelvet első olvasatban lezárják. Erre vannak technikák, az egyik technika az, hogy minél üresebb a jogszabály, annál többen tudják majd támogatni, tehát van egy ilyen leszeletelő típusú taktika, ami viszont egy másik tagállamcsoportnak lesz elfogadhatatlan, nevezetesen egy üres, opcionális keretjogszabályt nincs értelme elfogadni.
Esetleg átadnám a szót egy gondolat erejéig.
DR. SZABADOS ILONA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Annyit tennék hozzá, hogy a mezőgazdasági talajok tekintetében főként azok az országok ellenzik, ahol már létező talajszabályozási jogszabályok működnek, pontosan azért, hogy ne kelljen a már meglévő rendszerüket átalakítani, és ők törekednek arra, hogy minél rugalmasabb jogszabály készüljön. Ezt a bizottság viszont ellenzi, mondván, hogy ha nincs harmonizáció, akkor tulajdonképpen értelmetlen a dolog. Jelenleg a munkacsoporti ülésen próbálunk a részletekben megállapodni, és afelé menni, hogy elég rugalmas is legyen, de belekerüljenek azok a paraméterek, amelyeket feltétlenül szükségesnek tartanánk.
ELNÖK: Aki nincs itt minden ülésen, az óvatosan beszéljen, ezt az én kérdésem elé bocsátom. Mi szeretjük ezt az irányelvet?
DR. SZABADOS ILONA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, szakmailag feltétlenül támogatjuk.
ELNÖK: Mi akarjuk, hogy legyen egy olyan felmérés, egy olyan leltár, amely a föld minőségéről, szennyezettségéről ad tájékoztatást? Mi örülünk annak, hogy ilyen talajkatasztert kell csinálni? Most fogadtunk el egy törvény egy monitoringról, egy információs rendszerről. Nem is tudom, hogy kihirdették-e a törvényt.
DR. SZABADOS ILONA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Még nem, de pontosan törvény is előírja a talajvédelmi információs és monitoringrendszer üzemeltetését, amely már '98 óta működik, tehát megvannak az adataink erre vonatkozólag, csak ez egy keretet biztosítana arra, hogy ezeket hogyan használjuk fel.
ELNÖK: Itt azt írja, hogy nyolcféle talajromlási folyamat létezik: erózió, szervesanyag-csökkenés, szennyezés, szikesedés, tömörödés, biológiai sokféleség csökkenése. Itt valaki azt javasolja, hogy az elsivatagosodás is kerüljön bele. Azt gondolom, hogy nekünk is kellene ezt javasolni, mert ebben érintettek lehetünk, a homokhátságon mindenképpen. Mi ezt javasoljuk, támogatjuk? Ezzel kapcsolatban van kormányzati álláspont, hogy mit javaslunk?
DR. SZABADOS ILONA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Vannak globális kérdések, ilyen az elsivatagosodás, a klímaváltozás a talajok funkcióinak megőrzése szempontjából, és vannak a konkrét talajdegradációs folyamatokat, amiket az elnök úr felsorolt. Ezeket ketté kell választani.
A konkrét intézkedésekről beszéltem, hogy azokat viszonylag könnyen végre tudjuk hajtani, mert arra vannak adataink. Épp azért kellene ezeket végrehajtani, hogy ezekben nagyobb, átfogó, globális dolgokban tudjunk előrelépni, mint az elsivatagosodás, a klímaváltás vagy a biodiverzitás.
ELNÖK: Akkor a képviselő uraknak adom meg a szót az anyaggal kapcsolatban. Alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azon a bizottsági ülésen, ahol tájékoztató napirendi pontként találkoztunk a témával, abban a szakaszban, amikor ez szóba került, úgy hozta a sors, hogy én elnökölhettem. Különösebb vita nélkül ment a dolog, és azzal zártuk, hogy erre vissza kell majd térni, mert korábbi EU-s napirendi pontokhoz hasonlóan a témával kapcsolatosan egy bizottsági álláspont kialakítása is indokolt lehet. A kérdés az, hogy indokolt-e. De úgy készült az elnök úr is a titkárságával, és készült egy tervezet, munkatársunk, Simonyi úr is készített egyet, többek között az elsivatagosodás kérdése szerepel benne. Más-más habitusú két anyagról van szó, és az irányultságát illetően is két irányúak. Az, amit az elnök úr titkársága készített, az udvarias elutasítás, tehát nem happy az anyag attól, hogy most lesz egy talajvédelmi irányelv, mert mitől lesz attól nekünk jobb, és nagyon is értelmes megjegyzések vannak abban, hogy ennek milyen negatív vagy pozitív, illetve milyen következményei lehetnek. Simonyi úr anyaga inkább a nebulósabb anyag abban a vonatkozásban, hogy ha készül egy ilyen anyag, akkor természetesnek vesszük, hogy kell ilyennek lennie, és így is közelít hozzá.
Valóban az az alapkérdés ezzel együtt is, hogy a Magyar Köztársasának mi az alapálláspontja, illetőleg, ha megkérdeznek bennünket, akkor az, hogy szerintünk a Magyar Köztársaságnak mi kellene hogy legyen az álláspontja abban a kérdésben, hogy szükséges-e egy ilyen szabályozás, vagy nem szükséges egy ilyen szabályozás. Talán nem merültünk ennyire mélyen bele, de talán addig igen, hogy ez szigorít a mienkhez képest, vagy nem. Talán idáig eljutottunk, de erre már én sem emlékszem, megmondom őszintén, és most nem állt módomban a jegyzőkönyvet visszaolvasni. Amennyire látható, egy, a mienkhez képest más, részben enyhébb, részben talán szigorúbb szabályozás várható abban, amit az irányelv fogalmaz meg. Igazából csak a helyzetet kívánom érzékeltetni, és ilyen értelemben az ügybe többször belekerült, bár hozzá nem értőként próbálom azt megfogalmazni, hogy most mit is csináljunk.
Szerintem, ha abban maradunk, hogy bizottsági állásfoglalást adunk ki, akkor azt a legalapvetőbb kérdést érdemes lenne tisztáznunk, hogy szentírásnak vesszük-e, hogy szükséges, avagy nem. Nézzük meg, hogy mi van a mérleg serpenyőjében, hogy mi van akkor, ha van EU-irányelv, és mi van akkor, ha nincs EU-irányelv. Annál is inkább, mert mi abban a helyzetben vagyunk, a Magyar Köztársaság, hogy nem annyira rossz a magyar talajvédelem - maradjunk most ennyiben -, és én már találkoztam olyannal, hogy egy nem rosszul működő magyar rendszernek az EU-követelményhez való igazítása, átalakítása rosszabb állapotokat eredményezett, mint amilyen korábban volt. Én ezért javasolnám a dolgot úgy föltenni, hogy azt próbáljuk meg mérlegelni, hogy egy ilyen EU-irányelv nekünk jó-e vagy nem jó, mi az előnye, mi a hátránya. Attól, hogy beléptünk az EU-ba, nem lettünk hülyébbek. (Kis Péter László: Sőt!) Köszönöm, Péter. Attól tartok, hogy ami ellen Magyarországon is - persze sikertelenül - időnként próbálunk küzdeni, a túlszabályozás és az uniformizálás bűnébe esnénk bele akkor, ha minden további mérlegelés nélkül elfogadjuk, hogy ha dolgoznak rajta, akkor csak azt nézzük, hogy ami le van írva, az tartalmilag mit is jelent. Mi elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozzunk, hogy érdemes-e nekünk beállni abba a sorba, hogy legyen az Európai Uniónak irányelve. Ha ezt a kérdést megvitatjuk, utána ebből a két anyagból szerintem értelmes állásfoglalás is kialakítható. Köszönöm, elnök úr, és elnézést, hogy ilyen hezitálós voltam.
ELNÖK: Teljesen így vagyunk ezzel. Andor, parancsolj!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Én is csak szeretném megosztani azokat az aggodalmakat, amelyeket, ha jól érzem, mind a két képviselőtársam megfogalmazott. Azt szeretném megkérdezni, hogy ha lesz egy ilyen kataszterünk, ami még lehet jó is, és kiderül, hogy nagyon sok helyen talajvédelmi intézkedésekre lesz szükség, akkor azt ki fizeti, ki a kötelezett. Ez a talajvédelmi állapotfelmérés, ha jól értem, nemcsak a termőtalajra vonatkozik, hanem mindenre. Azt szeretném még megkérdezni, hogy mi van még a termőtalajon kívül, amire ez vonatkozik, mert nem világos számomra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő urak? (Nincs jelentkező.) Akkor lehet válaszolni.
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Ez az európai bizottsági javaslat némi történeti múltra tekint vissza, és Magyarország egyébként aktívan szakértői szinten részt vett ennek a kialakításában. Jelentős magyar szakmai háttérrel bír az eredeti javaslat. Amikor mint európai bizottsági javaslat ez az anyag megszületett, mi mint KVVM-FVM összehívtuk a talajvédelemben érdekelt összes hatóságot, szakmai és tudományos intézetet, testületet, és rendkívül egyértelmű támogatást adott mindenki ennek a javaslatnak a tárgyalása mellett.
A másik, hogy éppen azért, mert bizonyos országok úgy látják, hogy nekik a zsebükbe kell nyúlni majd mások javára, ezért többször volt a miniszterek tanácsán politikai vita arról, hogy szükséges-e egy ilyen szabályozás. Magyarország épp ezekre tekintettel mindig azt monda, hogy igen.
Miért fontos ez nekünk? Egyrészről a talajvédelmi keretirányelv gyakorlatilag egy egységes rendszerbe zárná azokat a jogszabályokat, amelyek egyébként már bizonyos formában a talajjal foglalkoznak. Van egy felszíni vizes irányelvünk, van egy felszín alatti vizes irányelvünk, emellett a különböző talajba történő kibocsátások többféle szabályozás hatálya alá esnek, és például az ipari üzemekre van egy egységes rendszer, úgyhogy ez lenne az a keret, amely egységes rendszerbe fogná össze azt, hogy míg az EU-ban eddig kellett foglalkozni a felszín alatti vízzel, nem kellett foglalkozni a talajjal. Nyilván a kettő kéz a kézben jár.
A másik, ami miatt számunkra fontos ez - és itt visszatérnék Nagy Andor képviselő úr kérdésére, hogy ki fizeti a révészt -, ha már van egy ilyen kötelezettség, egyébként ilyen talajvédelmi helyreállítások, legalábbis a felszín alatti szennyezések kapcsán, és majd a kolleganő kiegészít a hazai talajvédelmi szabályozás, mondjuk az agrárszabályozás oldaláról, ilyen van. Magyarországon helyre kell állítani a szennyezett talajokat. Ezek leginkább állami pénzből mennek jelenleg. Amennyiben ez az irányelv elfogadásra kerül, akkor automatikusan fölkerül azoknak a tevékenységeknek a listájára, amelyeket például a regionális vagy a kohéziós alapokból finanszírozni lehet. Számunkra nagyon fontos, hogy e mögé EU pántlikázott pénz is bekerüljön. Éppen mivel bizonyos országok ezt finanszírozni kénytelenek, ezért ők ezt nem szeretnék. Számunkra ez is egy nagyon fontos többletérv.
Az az én talán egy kicsit személyes véleményem, hogy amennyiben ez EU-szabályozásként elfogadásra kerül, akkor ezt meg kell csinálni. Tele van a magyar környezetjog be nem fejezett programokkal. Ezt akkor végre fogják hajtani rajtunk, és kénytelenek leszünk megcsinálni, tehát sokkal magasabb prioritást fog kapni a magyar környezetpolitikán belül az egész talajkérdés, mint amit pusztán hazai szempontból kapna.
Most átadnám a szót.
DR. SZABADOS ILONA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Nagy örülök az alelnök úr véleményének, aki azt mondta, hogy végül is rendelkezünk egy jól működő talajvédelmi hatósággal, és teljes mértékig osztom ezt a véleményét. Valóban van egy csomó részterület, amely jól szabályozott; ezt különösen a mezőgazdasági talajok vonatkozásában mondom, különösen a szennyvíziszap, a nitrát és egyéb ilyen anyagok felhasználása tekintetében, de átfogó, teljes szabályozással nem rendelkezünk. Én is ebben látom az előrelépést. Nem egészen ilyen kataszterjellegű dolgot kér tőlünk az EU, és én úgy látom, hogy elég rugalmas. A mi rendszerünk beilleszthető, és véleményem szerint sérülés nélkül beilleszthető ebbe a rendszerbe, mert amikor kijelöljük a területeket, akkor egy kockázatelemzésen alapul az, hogy milyen intézkedéseket kívánunk hozni, illetve hogy akarunk-e intézkedéseket hozni. Ez mindig attól függ, hogy érdemes-e akár gazdasági vagy bármilyen más megfontolásból. Ez a pozitívuma.
A negatívuma pedig természetesen az, hogy ez pénzbe kerül. Véleményem szerint az államnak fog pénzbe kerülni, mert - mint említettem - az adataink tulajdonképpen rendelkezésre állnak, de hatalmas szellemi munka kell a területkijelöléshez, a kockázatelemzéshez, az intézkedési tervek kidolgozásához. Nem hiszem, hogy ez a gazdálkodóknak plusz költséget jelentene, hiszen például éppen a döntéshozók részére ez egy olyan információt ad, amely a támogatási rendszer bevonásával a gazdálkodók esetleges költségeit nyilván tudja kompenzálni.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, hogy azt fogjuk csinálni, hogy ezt egy konzultációnak tekintjük, és majd a két anyagból és az elhangzottakból csinálunk egy bizottsági véleményt.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Mennyi időnk van?
DR. SZALÓKI GYULA: 15-e a határidő. Belső határidő van az EU bizottság felé.
ELNÖK: A héten megcsináljuk. A főosztályvezető úr végül is egy nagyon jó érvet adott. Feltételezem, hogy ezt a miniszteri értekezleten is elmondta, hogy azért lesz jó ez az irányelv, mert akkor megcsináljuk, amit egyébként akarunk, csak nem biztos, hogy van erőnk. Ez sok mindenre igaz egyébként. Tetszett nekem, ez egy jó indok, mert ilyenek vagyunk. Többek között ezért jó, hogy az Unió tagjai lettünk, van, amit azért csinálunk meg, mert határidőt kapunk.
Ugye, maradnak a következőnél is?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Én igen.
ELNÖK: A következő napirendi pont az Európai Parlament és Tanács irányelve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról.
Te is mondd a neved, légy szíves!
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szoboszlay Miklós vagyok, GKM, szakmai főtanácsadó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Most is kapunk egy rövid előzetest.
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): 2004. január 1-jétől működik az EU-n belül úgynevezett emissziókereskedelmi rendszer, ami a legnagyobb pontforrás-kibocsátók szén-dioxid-kibocsátását vonja be egy kvótakereskedelmi rendszerbe, amelynek a lényege, hogy évente minden vállalat kap egy meghatározott mennyiségű kvótát, amelyet neki vissza kell juttatnia úgymond az állam részére, és amennyiben kisebb a kibocsátása, mint amennyi kvótája van, akkor ezeket el tudja adni, tehát érdekeltté válik a kibocsátáscsökkentésben, amennyiben viszont több, akkor kvázi bírságot kell fizetnie.
Tekintettel arra, hogy klímavédelmi szempontból az egyik legdinamikusabban fejlődő és problematikus ágazat a közlekedés, ezen belül viszont a legkönnyebben megfogható, úgymond adminisztratíve elérhető a légi közlekedés, ezért az Európai Bizottság kitalált egy jogszabályjavaslatot, amely kiegészítené ezt a meglévő emissziókereskedelmi rendszert a légi fuvarozókkal. Ez lényegében másképp működne, mint a pontforrás-kibocsátóknál, itt nem nemzeti szintű allokáció lenne, tehát nem nemzeti szinten osztanák ki a kvótákat, hanem az Európai Bizottság központilag, lenne egy kötelező aukciós hányad, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos százalékát a teljes kvótamennyiségnek pénzért lehetne megvásárolni, nem pedig ingyenesen megkapni.
Van egy meglehetősen problematikus kérdés, nevezetesen hogy az Európán kívüli járatok belekerüljenek-e ebbe a rendszerbe. Ez jelentős kereskedelmi feszültségeket okozott már Kanadával és az Egyesült Államokkal mind ez idáig. Az EU elvben itt elszánt egy egyoldalú bevonásra. Ehhez kapcsolódnak bizonyos határidőkérdések. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 2011-től indulna ez a rendszer az EU-n belüli járatokra, és 2012-től az EU-n kívüli járatokra is kiterjedne.
Nagyon fontos további kérdés, hogy milyen úgynevezett bázisévekhez viszonyítva kezdjék meg ezt a kezdeti allokációt, azaz hogy ki mennyi kvótát kap kézhez. Az Európai Bizottság javaslata 2004-2006-ot tekinti bázisévnek, ami erősen azt jelenti, hogy a pálya lejt az EU15 felé, ugyanis ott már az egész fapados légi közlekedés sokkal előrébb tartott a felfutását tekintve, mint az új tagállamokban.
A tárgyalásról röviden annyit, hogy ez szintén a portugál elnökségnek egy kiemelt projektje, de rendkívül nehezen birkóznak meg vele. Körülbelül két hete volt néhány hír, hogy nagyon fölgyorsítják, az Európai Parlament itt mindenre nyitott, de úgy tűnik, hogy túl bonyolult és túl technikai, illetve túl sok gazdasági érdeket érint ez az egész javaslat ahhoz, hogy ebben egy nagyon gyors döntés szülessék. De változatlanul a politikai szándék az, hogy az első olvasatát a tanácsban a tagállamok között az év végéig lezárják.
Szoboszlay úr, gondolom, néhány technikai részt elmond.
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnök úr, én nem kívánok semmit hozzátenni. Az ördög kartárs a részletekben lakik, de azt, hiszem, abba nem érdemes belemenni ilyen ponton. Vitatott kérdés, hogy a hatálya mire terjed ki, ezen belül hogy a ritka repüléseket kivonjuk vagy nem vonjuk ki. Nagyon éles kérdés az aukció, a 10 százalékostól a teljes, 100 százalékos aukcióig mindenféle javaslat van az asztalon. A bevezetési időpontról volt szó. Hasonlóképpen az allokáció módszere a tonna/kilométer szerinti bench-mark-kiosztás, és annak mindenféle modifikációja a repülőgép-állomány életkorától kezdve az egy lakosra jutó repülések számáig mindenféle korrekció létezik, ezt rendkívül hosszú lenne végigmondani. Ez az, amire a főosztályvezető úr utalt, hogy nagyon bonyolult kérdés, és nagyon sok érdeket érint. Köszönöm.
ELNÖK: Az lenne az egyik kérdésem, hogy miért épp a repülés került elő a közlekedési ágak közül. Azt mondta, hogy dinamikusan fejlődő, ebben van pénz. De ami engem izgat, és szerintem a bizottságot is, hogy itt arról van szó, hogy a pénz, amit beszedünk, hova kerül. Mi itthon, Magyarországon azt csináltuk, hogy egy részét - sutty! - elvitte a PM, miközben az egésznek az a célja, hogy környezetvédelmi célokra fordítódjon, mert különben teljesen mindegy, hogy van vagy nincs, akkor minek vezetjük be. Azt látom, hogy központosítva van, de ennek a pénznek a sorsáról van-e valahol egyértelmű döntés, esetleg jobb megoldás, minthogy az országok a saját költségvetéseiket javítgatják vele részben? Ha közös árverésre kerül sor, akkor nyilván lesz egy közös kassza, amelyből remélhetőleg kimondottan az üvegházhatással kapcsolatos dolgok védelmében kerül felhasználásra. Ez részben volt kérdés.
Oláh képviselő úr.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Engem is érdekelne, hogy itt a légi közlekedésről beszélünk, de nemrég látott napvilágot egy cikk, hogy a vízi közlekedés sok szempontból sokkal szennyezőbb, mint a légi közlekedés. Van-e hasonló irányelv kidolgozás alatt? Van-e bármilyen kalkuláció, hogy ez a költség, amelyet, ha jól értem, a társaságok fognak fizetni, egy repülőjegyre vetítve körülbelül mekkora repülőjegyár-drágulást jelentene? Milyen gyakran kell újabb kvótáért folyamodni, éves aukciók vannak, vagy milyen gyakoriak ezek? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nagy Andor.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Gondolom, az, hogy az Európai Bizottság kiterjeszti a CO2-kereskedelmet a légi közlekedésre is, egy logikus lépés, ha már olyan mértékű harcot indítottak a globális felmelegedés ellen, amilyenről tudunk, ezt már többször is tárgyaltuk bizottsági ülésen. Ahogy az előterjesztők beszéltek arról, hogy ez a rendszer hogy fog kinézni, próbáltam elképzelni, hogy ezt hogyan lehet egyáltalán szabályozni. Hadd kérdezzek rá egy-két dologra, mert jelezték, hogy mennyire bonyolult az egész rendszer. Talán mind a ketten említették azt, hogy ebben az esetben nem a tagállamok, hanem maga a bizottság osztja a kvótát. Mi ennek az oka? Miért nem hagyták tagállami hatáskörben? Ezt szeretném megkérdezni.
A másik, hogy hogyan történik az EU-n kívüli repülőjáratok bevonása. Valahogy úgy intézték el, hogy az Európai Bizottság önkéntesen kijelöli azokat az üzemeltetőket, amelyeknek kvótát oszt, illetve amelyekkel fizettet. Ha jól értem, az egész szabályozás valahol próbál az Európai Unió légterén belül maradni. Ha egy európai uniós tagország üzemeltetője például az EU-n kívülre repül, vagy egy nem EU-tag légitársaság berepül az EU-ba, van-e különbség e között? Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ezt jogszabályokkal rendezni.
ELNÖK: Kis Péter.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Részben kapcsolódik Nagy Andor képviselő úréhoz a kérdésem. Azt szeretném megkérdezni, hogy az előzetes megbeszélések, tárgyalások kapcsán mennyire egységes ebben a kérdésben az Unió, tehát az Unión belüli tagországok mennyire egységesek. Bennem is az a kérdés merült föl, hogy tulajdonképpen az Unión kívüli országok, akár Amerika vagy Kanada, ami elhangzott, de talán Oroszországot is lehetne mondani, akik nem annyira szeretik a kiotói egyezményt, mint tudjuk. Ez a szabályozás hogyan képzelhető el?
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, akkor kérem a válaszokat.
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Az első kérdés úgy hangzott, hogy miért a repülés került bevonásra: Az első ok az, hogy az összes közlekedési eredetű szénhidrogén-kibocsátáshoz társul a nagy magasságban kibocsátott nitrogénoxid-szennyezés, amely szakértői becslések szerint két-háromszorosára növeli a kibocsátások hatását, és ehhez társul a legutóbbi kutatások szerint egy viharfelhő-képződés, amely - bár én nem vagyok légkörfizikus - tovább fokozza az üvegházhatások jelentőségét a légi közlekedésnek. Ez adja tulajdonképpen az indokát.
Arra a kérdésre, hogy hova lesz a pénz: a jelenlegi szabályozás szerint a tagállami körben marad, illetve visszaosztásra kerül az aukció nyomán a bevétel, az irányelv pedig rendelkezik arról, hogy mire lehet fordítani, expressis verbis kimondja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a rendszer működtetésének nemzeti költségeire, illetve létezik egy olyan javaslat, amely azt mondja, hogy a környezetbarát közlekedési módok kereszttámogatására fordítható. Ez nem elfogadott javaslatként létezik, és nem a bizottság javaslataként, hanem módosítóként.
Még egy kérdésre válaszolnék én. Egyébként egy sajátos történet az, hogy a hatásvizsgálat során az Európai Unió azt bizonygatta, hogy érdemi hatása nem lesz a légi közlekedésre, hiszen nem drágítja meg olyan mértékben, egy átlagos repülőjegyre 15-30 eurós drágulást emlegették. Furcsa helyzet, hogy ha nem lesz hatása, akkor minek csináljuk, de ez egy zárójeles megjegyzés volt.
A vízi közlekedéssel kapcsolatos szennyezésre vonatkozóan azt kell mondanom, hogy a CO2-kibocsátás szempontjából rendkívül hatékony a vízi közlekedés. Számítások szerint az összes közlekedési eredetű CO2-kibocsátás körülbelül 6 százalékával viszi az áruszállítás 94 százalékát a tengerhajózás, tehát hihetetlenül hatékony. Ami viszont komoly problémát jelent, az az SO2, tehát a kén-dioxid- és a nitrogénoxid-kibocsátás. Erre vonatkozóan készülnek szabályozások az Európai Unióban a CO2 kereskedelem alá bevonására egyelőre nem.
ELNÖK: Gábor!
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Néhány kiegészítést tennék arra vonatkozóan, hogy hogyan szabályozható ez a rendszer, különös tekintettel az EU-n kívüli járatokra. Azért van egy európai egységes allokációs rendszer, merthogy ezek a repülések nem nemzeti határok között történnek, tehát a priori nem a nemzetállam keretei között fognak megjelenni a kibocsátások sem, hanem kvázi az európai légtérben. A körül, hogy ebbe hogyan vonjuk be az Európán kívüli járatokat, volt egy jelentős vita az ICAO-n, azaz az ENSZ polgári légügyi szervezetén belük Montrealban - azt hiszem, ez szeptemberben zajlott le -, ahol nagyjában-egészében elutasította a jelentős légi forgalommal rendelkező országok többsége ezt az EU-javaslatot. Ennek ellenére az európai tagállamok fönntartják maguknak a jogot, ezt deklarálták, hogy egyoldalúan bevezessék a rezsimet. Ez körülbelül úgy néz ki, mint egy egyoldalú vámszabályozás, tehát aki bejön, azzal én fizettetek valamit, illetve bevonom a rendszerbe, ő kap majd egy kvótát, évente el kell számolnia. Ezzel egyfajta extraterritoriális hatályt generálunk egy európai jogszabálynak. Az még nem döntött tény, hogy az EU ebben valóban előrelép. Az ICAO azt javasolta, hogy kétoldalú megállapodások keretében próbálja az EU úgymond magához láncolni vagy édesgetni azon országokat, amelyek jelentős forgalommal bírnak, illetve az EU-n belül van beszélgetés arról, hogy bizonyos országokat kivennének, mint például a jelentősen fejlődő országokat, tipikusan azokat az országokat, amelyeket egyébként az EU valamilyen szinten támogat.
Hogy mennyire egységesek ebben a tagállamok: nem túl egységesek. Éppen azért, mert rendkívül sok irányú érdek ütközik, itt megkülönböztethetünk egy EU15, EU27-en belüli határvonalat, ahol épp abból adódóan, hogy a jelenlegi allokációs rendszer kedvezményezetté tenné azokat az országokat, illetve azon légi fuvarozókat, akik már a növekedési potenciáljukat nagyjából kihasználták, viszont nincs tekintettel azokra, akik éppen most felfutóban vannak. Van egy ilyen fikció a tagállamok között. Egy másik ilyen törésvonal az, hogy legyen-e egyoldalú kiterjesztése a rendszernek. Itt a legtöbb tagállam amellett van, hogy jelentős versenyhátrányt szenvednének az európai légi fuvarozók, ha ez csak rájuk vonatkozna, ha az American Airlines olcsóbban utazhatna New York és London között, mint mondjuk a British Airways. Abban a tekintetben konszenzus van, hogy ezt ki kell terjeszteni a légi közlekedésre, tehát igazából úgy látszik, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata nem volt kiérlelt, nem volt kitalálva ennek a nemzetközi kontextusa, és belefutottunk rengeteg olyan technikai problémába, amelyeket most nagyon gyorsan próbálnak a portugálok megoldani, és úgy tűnik, hogy beletörhet a bicskájuk ebbe.
ELNÖK: Parancsoljon, képviselő úr!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Örülök, hogy egy mondat erejéig a versenysemlegesség, versenyhátrány előjött. A magam részéről nagyon nehezen tudnám elképzelni, hogy ne úgy kerüljön bevezetésre, hogy ha nem érinti mindenkit, aki a légtérbe berepül. Akár azt is javasolnám, hogy vegyük bele ebbe a bizottsági véleménybe, hogy azt gondoljuk, hogy ez mindenkit kell hogy érintsen egységesen. Nem lenne jó, ha csak az európai kötődésű légitársaságokat érintené ez a történet. Azt gondolom, hogy valamilyen módon a bizottsági javaslatba ezt célszerű lenne belevenni. Bízom benne, hogy ebben az irányban az EU elég kemény tud lenni, és kiveri egyszerűen, hogy bevezeti akár konfliktusok árán is ezt a történetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Kis Péter.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): A kérdésemre adott válasz kapcsán elég szkeptikus vagyok az üggyel kapcsolatban, de azt mondom, hogy végül is nem tehetjük meg, hogy egy javaslatot nem teszünk ebben a dologban. Arra a kérdésre utaltam, ami elhangzott, hogy az EU mennyire egységes ebben a dologban, ami a minisztérium részéről elhangzott. Nem tudom, ez hogy oldható fel, de azt mondom, hogy tegyünk egy javaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt javaslom, hogy Péter anyagához rakjuk hozzá a képviselő urak észrevételeit, és abból csináljunk egy bizottsági álláspontot. Ez a szakértő úr elismerése, ha esetleg nem vette volna észre. (Dr. Szoboszlay Miklós jelentkezik.)
Tessék!
DR. SZOBOSZLAY MIKLÓS (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Csak annyit szerettem volna mondani, hogy megerősíteném, amit Baranyai Gábor főosztályvezető úr mondott, csak elsikkadt egy picit. Az Európai Unió abban, hogy a légi közlekedésre kiterjessze az emissziókereskedelmet, egységes, a technikai részleteket illetően van bizonyos... Abban is egységes, hogy minden, az Európai Közösség területére érkező és onnan induló járatra vonatkozzon. Az ezen túlmenő részleteket illetően vannak eltérések és véleménykülönbségek.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Ebből majd kifundálunk valami. Még mindig marad a főosztályvezető úr?
DR. BARANYAI GÁBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem tervezem.
ELNÖK: Sajnálom, pedig nagyon jól beszélt. Köszönjük szépen a segítséget.
Legyen szíves a jegyzőkönyv kedvéért bemutatkozni!
DEMETER ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Demeter Zsuzsa vagyok, a Pénzügyminisztérium vezető tanácsosa, forgalmi adók, vám- és jövedéki főosztály.
ELNÖK: Ne is kapcsolja ki a mikrofont, mondjon néhány bevezető gondolatot!
DEMETER ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Ha jól tudom, a bizottság már találkozott az Európai Uniónak ezzel a javaslatával. A kereskedelmi, azaz a fuvarozók által használt gázolaj adóztatására vonatkozik alapvetően a javaslat. Az üzemanyagok adóztatása jelenleg úgy néz ki, hogy magasabb a benzin adóminimuma, és alacsonyabb a gázolajé, ám ez is emelkedne 2010-től. Jelenleg elvi lehetőség van arra, hogy eltérő, alacsonyabb adómértéket használjanak a tagállamok a kereskedelmi gázolajra. A javaslat megemelné a gázolaj adóminimumát 2012-től, illetve tovább emelné 2014-től a benzinnel azonos szintre. Itt a háttérben az a gondolat húzódik meg, hogy mindkét üzemanyag egyformán környezetszennyező. Kiterjesztené azt a lehetőséget, hogy a tagállamok eltérő, alacsonyabb adómértéket vezethessenek be a kereskedelmi gázolajra oly módon, hogy ha útdíjat alkalmaznak, akkor ez beszámítható az adóminimumba, és ezzel az adóminimum alá csökkenthetik az adómértéküket. A javaslat fontos eleme még, hogy a jelenlegi derogációkat - számos tagállam élvez derogációkat az adómértékekre - automatikusan továbbviszi.
A javaslatot két ízben tárgyalta eddig a tanács adózási munkacsoportja. Jelentősen eltérőek voltak a tagállami álláspontok, kompromisszum nem körvonalazódott. A legújabb információnk az, hogy a portugál elnökség ismét napirendre tűzte, november 15-én lesz egy újabb tárgyalás ebben a témában.
A kormány álláspontja alapvetően az lenne, hogy az adóminimumok emelése magyar szempontból támogatható. Jelenleg a magyar adómértékek az adóminimumokat meghaladják, tehát előnyös lenne, ha más környező országok is az adómértékeik emelésére kényszerülnének. A gázolaj esetében ugyanakkor 2012-től és '14-től kis mértékben nekünk is emelni kellene az adómértékeinket, de figyelembe véve azt, hogy 2002 óta nem emelkedtek az adómértékek, azt gondoljuk, hogy ez nem lenne jelentősen negatív lépés.
Amit kifogásként tudnánk a javaslattal kapcsolatban megfogalmazni, az a derogációk automatikus fenntartása. Több olyan tagállam van jelenleg is, amely a derogáció ellenére magasabb adómértéket alkalmaz. Úgy gondoljuk, hogy ezért érdemes lenne felülvizsgálni a derogációkat, és csak abban az esetben fenntartani őket, ha ez indokolt. Ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Képviselő urak, kérdés, észrevétel? Egyetértetek? (Közbeszólások: Igen.)
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Nekem csak egy kérdésem lenne. Az, hogy a gázolaj üzemanyagként felhasználható, a teljes ágazati vertikumra, tehát az összes gázolajra értendő, ugye? Tehát nemcsak a közúti árufuvarozásra vonatkozik, hanem a teljes agrár, mezőgazdasági és egyéb célú felhasználásra.
DEMETER ZSUZSA (Pénzügyminisztérium): Így van, a fűtési, tüzelési célúra nem vonatkozik, de itt több adó-visszaigénylési és adómentesítési lehetőség van, a mezőgazdaság esetében 80 százalékos visszaigénylési lehetőség.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezt annak idején elintéztük, Sándor.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Hosszú távú következményei vannak.
FETSER JÁNOS (MSZP): Mint a szőkítésnek.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A szőkítésnek is, de azt nem mi intéztük el.
ELNÖK: Ha a bizottsági tagoknak nincs több kérdésük, akkor köszönjük szépen, ezek szerint hibátlan tájékoztatóját, mert mindent megértettünk. Majd kialakítjuk a véleményünket, úgyhogy nem tartjuk fel. Köszönjük, hogy eljött.
Azt szeretném a bizottságtól megkérdezni, hogy egy olyan kezdeményezés érkezett felém, hogy az UNESCO világörökség Tokaj, és a szalma és a tározós erőmű ügyében kezdeményezzek bizottsági meghallgatást. Elvi egyetértéseteket kérem egy ilyen akcióval kapcsolatban. Szívem szerint meghallgatnám az ügyet. Van jogi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán mi az, hogy világörökség, hol van a határa, a szalma oda tartozik, nem tartozik. De nem ezt tartom fontosnak, hanem azt, hogy a jövőre nézve ez hordoz olyan tanulságokat, amelyeket, azt gondolom, meg kellene fontolni, a kezelési tervek kötelező volta... Egyáltalán szerintem kellene egy törvény, amelyben kimondjuk, hogy ez van, mik a kötelezettségeink, élvez-e valamiféle prioritást. Pillanatnyilag nincs semmi olyan törvényi megkötés, amely azt mondaná, hogy nem lehet, azon kívül, hogy valahogy érezzük. Azt gondolom, hogy ez ügyben külön prioritás nincs. De nem akarom ezt most kimondani, hanem, ha egyetértetek, akkor keresünk egy időpontot az ülésre, és meghallgatjuk a feleket, mondjuk a következő hét utáni kedden.
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): A támogatókat és az ellenzőket is?
ELNÖK: Vannak a kezdeményezők, az ilyen-olyan egyesületek, ők írták a levelet, van az önkormányzat, van, aki kiadta az engedélyt, a hatóság, van a beruházó, aki elmondja, hogy ő miért gondolja, hogy ez rendben van. Úgy gondolom, hogy az ilyen kezdeményezésnek még akkor is illik eleget tenni, ha netalántán nem tudom, mi az álláspontom.
Alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Hallgassuk meg.
ELNÖK: Lajos.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Ha már tényleg Tokaj érdekel bennünket, akkor ott van legalább még egy erőművel problémájuk a helybélieknek, amely nem a hazánk területén épült, tehát azt gondolom, hogy a maga komplexitásában kellene Tokajjal mint térséggel foglalkozni.
ELNÖK: Ez ennél komplettebb, a tározós ügyek is ott vannak.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Azt gondolom, hogy ha Tokajjal foglalkozunk, akkor ne kizárólag a széna-szalmával foglalkozzunk, hanem az a tiszteletteljes javaslatom, hogy a területtel foglalkozzunk, és nézzük meg, hogy mik azok a problémák, amelyek ott felmerülnek.
ELNÖK: A számból vetted ki a szót. Ez le van írva, csak azt gondoltam, hogy ez egy közérthető mondat, hogy szalma, mindenki ismeri, a többi nyilván érintőlegesen, a két másik ügy, a tározó a Zemplénben, és a határon túli dolga. (Közbeszólások.)
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Nagyon fontos szerintem, hogy úgy legyen kitűzve, nehogy hamis illúziókat kergessünk, hogy nekünk döntési kompetenciánk vagy bármely egyéb ilyen típusú lehetőségünk van, tehát nehogy azt gondolják, hogy azáltal, hogy ide jönnek, megoldódik az ő életük problémája. Majd még az egyebek között lenne még valami.
ELNÖK: Azt gondolom, hogy Szentgotthárddal kapcsolatosan ezt már kipróbáltuk, hogy nekünk nincs döntési kompetenciánk, csak esetleg állásfoglalási lehetőségünk van, és az, hogy leültetjük és meghallgatjuk. Nem gondoltam, hogy döntünk bármit is.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Akkor nem készül országgyűlési határozati javaslat?
ELNÖK: Ez egy másik kérdés, ezt majd eldöntik az ellenzéki pártok. De lehet, hogy a te embereid fogják.
Andor.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Én is azt javaslom, hogy hallgassuk meg az összes érintett felet. Szeretném felhívni az elnök úr figyelmét, hogy nem leszünk egyszerű helyzetben, mert csak az, amennyit tudok az ügyről, jelzi, hogy ez egy nagyon bonyolult kérdés. Mi környezetvédelmi bizottság vagyunk, de érdekes módon a borászok csináltak ebből az ügyből ügyet, ami részben helyes is, mert végre lehet jó borokat inni Magyarországon, tehát van erős borlobbi, és biztos, hogy nekik is vannak érdekeik, és van a természetvédő egyesület az Aranyosi völgyben, de vannak az önkormányzatok, amelyek munkahelyteremtés szempontjából nézik, megújuló energiáról van szó, van benne egy Szlovákiában építendő erőmű is. Itt annyi szempont van, hogy ha minden érintettet meghallgatunk, akkor kicsit félek tőle, hogy parttalanná válik a dolog. Arra akarok kilyukadni, hogy előtte nagyon át kell gondolnunk azt, hogy egyrészt teret kell adnunk az ilyen kezdeményezéseknek - ami szerintem helyes -, döntési pozícióban nem vagyunk, de az sem cél, hogy szétverjük magunkat és az ülést is. Valahogy majd irányítani kell nekünk előzetesen ezt a folyamatot, és lehet, hogy az elnökségnek előtte konzultálni kellene, hogy valahogy kézben tartsuk a gyeplőt, mert egyébként túl sokáig fog tartani, és nem fogunk hová jutni.
ELNÖK: Hadd kérdezzem Andort, hogy ezek szerint egy külön napot kellene kitűzni. Az nem jó, ha a bizottsági ülés végére, elejére odarakjuk. Egy átfogó téma van, a világörökséget érintő erőművi ügyek.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A másik oldal a zöld energiák és a világörökség.
ELNÖK: De nemcsak a zöld energiák. Így is lehet, de én azt gondolom, hogy a bizottságra tartozik az, hogy megóvjuk a világörökséget, bárhol, és itt van egy konkrét ügy, amely Tokajról szól, tehát ezen keresztül nézzünk rá, hogy itt milyen problémák vannak. Nem lehet nagyobbra nyitni. Ha azt mondom, hogy a zöld energia és az UNESCO világörökség, ez egy kicsit nagy. Van egy kezdeményezés a Tokaj mint borvidék és az e köré épülő... Mert Tőketerebes nem megújuló, és az is érinti. Energetikai beruházások. Mit szóltok ahhoz, ha az lesz a címe, hogy a világörökség, a borvidék és az energetikai beruházások? Ezzel kapcsolatban, aki érintett, azt meghívjuk, és elmondja. Többet nem tudunk tenni, lehetőséget biztosítunk.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Írtak már az elnök úrnak?
ELNÖK: Persze, írtak.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): És ha választ kapnának rá?
ELNÖK: Azt kérik, hogy a bizottság... Volt már egy ilyenünk Szentgotthárd kapcsán, jól levezényeltük, meghallgattuk, volt sajtó, elmondta a miniszter úr, hogy mit képvisel, elmondta a polgármester. Majd meglátjuk, hogy ezzel konkrétan mit tudunk kezdeni. Egy kicsit előtte át kell gondolni. Keressünk egy napot! 27-e? 27-én lenne egy közös ülés a polgármesterekkel. (Közbeszólás: Az összes polgármestert meghívjuk?) Nem, három kezdeményezte. A tokaji akar egy elkerülőt, ez világos, mert ott mennek át a kamionok, vannak a borászok, akik féltik a szőlő minőségét, és van a szerencsi beruházás. Annak egyébként kapcsolt beruházása az Aranyosi-völgyi tározó, ugyanazok akarják csinálni. Van még a szénerőmű, Tőketerebes.
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Nem lehet leválasztani Tőketerebest róla?
ELNÖK: Le lehet választani, de meg lehet hallgatni a tárca álláspontját, mert arra van a hivatkozás, hogy Tőketerebes azt mondja, hogy "ha ti magatoknak csináltok, akkor mi miért nem csinálhatunk?".
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Hangzik el ilyen is. Nagyon tendenciózus vagy ma, elnök úr.
ELNÖK: Az ő anyagukban, amit ők gondolnak. A másik oldalt nem az én dolgom megvédeni. Elmondtam már, szerintem az engedélye megvan, mindenki elfogadta, volt közmeghallgatás, minden megvolt, ami kell. Azt hiszem, nem kerülhetjük el, mert írtak egy ilyet a bizottságnak. Nem tudom, más bizottságokban hogy megy, amikor a külügyi meg az emberi jogi csatázik, de én azt szeretném, hogy döntsük el együtt, hogy meghallgatjuk-e 27-én. Aki egyetért azzal, hogy 27-én meghallgassuk, jelezze! A pontos címét az alelnök urakkal egyeztetem. (Szavazás.) Tizenhét. Köszönöm szépen.
November 15-én lesz a felsőházban a fenntartható fejlődés konferencia. Sokan lesznek ott. A képviselő uraknak ajánlom, hogy - hogy kell ezt mondani? - arcfürdő miatt is érdemes, ott találkozni lehet a zöld szervezetek képviselőivel. Ott lesz a román parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke, akinek még nem sikerült találkozni vele, az találkozhat. Tíztől háromig tart.
János.
FETSER JÁNOS (MSZP): Az egyebekben, tisztelt elnök úr, tisztelt bizottság, szeretném elmondani, hogy nem kaptam kedvet ahhoz, hogy hallgassunk meg különböző témákban előadót, viszont én a múltkor is a vasúttal kapcsolatosan megnyilvánultam a bizottsági ülésen. A parlamentben is, és a parlamenten kívül is elég nagy vita van a szárnyvonalak, gyűjtővonalak bezárásáról. Nagyon komoly környezetvédelmi hatása van, nem tisztázottak a dolgok. Mivel Békés megyében - lokálpatriótaként azt mondom - 360 kilométer vasútvonalat érintene a csökkentés. Tegnap éppen figyeltem a parlamentben Turi-Kovács képviselőtársunk a Mezőtúr-Mezőhegyes közötti szakaszról adott egy interpellációt; eléggé megosztott volt az állásfoglalás. Kérem a bizottságot, hogy fontolja meg, hogy kérjen a gazdasági tárcától egy tájékoztatót, hallgassuk meg a gondolkodás mikéntjét, mert erősen vitatható. Én kormánypártiként a magam részéről vitatom, nem értek vele egyet. Hogy ez ne legyen ennyire egyértelmű, '98 és 2002 között az akkori ellenzéki kormány is ugyanezt csinálta, amit tárgyaltunk testületi ülésen, tehát jó volna ezt valamilyen formában véglegesen tisztázni, mert ha környezetszennyezésről beszélünk, ha áttereljük a közlekedést a közútra, még nagyobb a baj. Nem teheti meg a bizottság, hogy ne szólaljon meg. A bizottság tagjai egyenként szólalnak meg. Ez szerintem nagy probléma. Köszönöm.
ELNÖK: Azt javaslom, hogy jövő kedden hallgassuk meg Kóka miniszter urat. A meghallgatás szerintem jó formája annak, hogy kulturáltan tudjunk álláspontot kialakítani.
FETSER JÁNOS (MSZP): Annál is inkább, mert az elnök úr Trabantozott Békés megyében. Találtam egy olyan cikket, hogy a rossz utakon Trabantozik Katona Kálmán.
ELNÖK: Hogy pontos legyen az információ, nehogy azt higgyétek, hogy jogtalan a vagyonosodási vizsgálatom: én Audival mentem, és a megye határán átszálltam egy Trabantba, mert azt mondták, hogy az Audi az út minőségét nem adja át kellően a testemnek. (Derültség.) De bicikliztem is Békésben.
A keddi meghallgatással egyetértetek? (Közbeszólások: Egyet.)
Az egyebekben van még valami?
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Igen, elnök úr, azt szeretném, hogy kérjünk Fodor miniszter úrtól egy tájékoztatást, hogy a német hulladék ügyében pontosan hogy állunk. A sajtóban megjelent néhány kósza hír, hogy most ez vagy az van vele. Kérdezzük meg, hogy mennyit szállítottak el, mennyire van ígéret, és mennyi az, ami itt marad, mert nem tudunk vele mit kezdeni. Erről egy írásos tájékoztatást szeretnék, nem akarom, hogy őt is idehívjuk keddre, mert nem bírnám azt a nagy nyomást a miniszterek részéről. (Derültség.) Örülnék annak, ha pusztán lenne egy írásbeli tájékoztatás, hogy hogy állunk ezzel a témával. Ez lett volna a kérésem.
ELNÖK: De egy államtitkár eljöhet és elmondhatja.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Az elnök úrra bízom a dolgot. Örömmel veszem, hívjuk meg nyugodtan az államtitkárt, hogy nézzük meg.
ELNÖK: Először leírja, és utána, ha kell, akkor megkérdezzük.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Tökéletes. Még egy tájékoztatás. Azzal a kéréssel vagy kezdeményezéssel fordultam Fodor Gáborhoz, Gráf miniszter úrhoz, illetve Bajnai Gordonhoz, hogy amennyiben fejlesztés érint nemzeti parkot vagy világörökség részét, akkor van-e bármiféle olyan speciális pontozás a rendszerben, amely kiemelten kezeli ezeket a pályázatokat, hogy ha ilyen területeket érintenek, és amennyiben nincs, akkor látnak-e arra lehetőséget, hogy olyan bírálati módszer legyen, hogy a nemzeti parkok területén megvalósuló fejlesztések plusz pontot kapjanak, valamiféle prioritást élvezzenek. Ezzel a kezdeményezéssel fordultam hozzájuk. Amennyiben a bizottság tagjai ezt tudják támogatni, akkor tegyék meg.
ELNÖK: Köszönjük szépen a tájékoztatást. Köszönöm a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 38 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz