KORB-1/2008.
(KORB-58/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. február 5-én, 11 óra 12 perckor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltjének meghallgatása (az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján) *
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltjének szóbeli kiegészítése *
Dr. Fülöp Sándor válaszadása *
Szavazás az országgyűlésibiztos-jelölt ajánlásáról *
Dr. Oláh Lajos (MSZP) javaslata *
Szavazás dr. Oláh Lajos javaslatáról *
A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett) (Általános vita) *
Dr. Gordos Péter (GKM) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, észrevételek *
Dr. Gordos Péter (GKM) válaszadása *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita) *
Dr. Gordos Péter (GKM) szóbeli kiegészítője *
Kérdések, hozzászólások, észrevételek *
Dr. Gordos Péter (GKM) reflexiója az elhangzottakra *
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról *
1. Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltjének meghallgatása (az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)
2. a) A 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepcióról szóló határozati javaslat (H/4858. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett) (Általános vita)
b) (4858/1. szám, új/átdolgozott változat a H/4671. szám helyett)
3. A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita)
4. Egyebek
A bizottság részéről
Megjelent:
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Nagy Imre (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Gyárfás Ildikó (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Szabó Imre (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Farkas Sándornak (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Meghívottak részéről
Hozzászólók:
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
Dr. Szabó Máté állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Gordos Péter főosztályvezető (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Megjelentek:
Dr. Szerdahelyi György szakmai tanácsadó (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 11 óra 12 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság megjelent tagjait. Köszöntöm dr. Fülöp Sándor jelölt urat, akit a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának javasolt a köztársasági elnök úr. Köszöntöm a körünkben megjelent dr. Szabó Máté urat, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. Köszöntöm a főfelügyelet vezetőjét, az érdeklődőket, a sajtót.
A kiküldött napirenddel kapcsolatban - képviselői kezdeményezésre - azt javaslom, hogy egyhuzamban tartsuk az ülést, ugyan egy kis szünetet kell tartani a meghallgatás után a sajtó kedvéért, de utána folytatjuk az energiapolitikával a bizottsági ülést.
A napirend megszavazását kérem. (Szavazás.) Köszönöm szépen.
Megadom a szót a jelölt úrnak, hogy mondjon néhány szót magáról, elképzeléseiről, aztán kérdések lesznek, és utána újra megkapja a szót. Köszönöm szépen, parancsolj!
Dr. Fülöp Sándor a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltjének szóbeli kiegészítése
DR. FÜLÖP SÁNDOR a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Környezetvédelmi Bizottság! Az elmúlt 15 évben a magyar környezetvédelmi jog és az európai környezetvédelmi jog, a környezettudomány, a civil társadalom - akik a környezetvédelemmel foglalkoznak - olyan mennyiségi fejlődésen, gyarapodáson ment keresztül, hogy a magyar jogalkotó úgy látta, elérkezett az idő, hogy minden külső kényszer nélkül most már a hatékonyság fokozására minőségi intézkedést, fejleményt foganatosítson.
Azt gondolom, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanja intézmény ezt a minőségi fejlődést, a környezetvédelem hatékonyságának a növekedését célozza, és valóban nagy lehetőségek rejlenek mind az egyedi ügyekben, mind az általános ügyekben. Ezt a hatékonyságnövelést az eddig felhalmozott tudás integrálásával, hálózatok, kommunikáció kiépítésével, elősegítésével lehet elősegíteni.
Engedjék meg, hogy röviden beszéljek arról, hogy ezt az integratív feladatot hogyan látnám megvalósíthatónak az egyedi és az általános ügyekben, sőt esetleg még a nemzetközi ügyekben is. Előtte azonban szólnék pár szót ugyanebben a szellemben az életrajzomból bemutatkozásképpen, amivel azt szeretném önöknek aláhúzni, hogy az eddigi karrieremben vannak olyan elemek, amik ezt az integratív lehetőséget alátámasztanák.
18 évvel ezelőtt kezdtem környezetvédelemmel foglalkozni a Legfőbb Ügyészségen, 1992-ben pedig alapító tagja voltam az EMLA Környezeti Management és Jog Egyesületnek. Ez egy egyetemi professzorok által létrehozott környezetvédelmi tudományos egyesület, melynek jelentős szerepe volt az európai környezetvédelmi jog harmonizációjában itt Magyarországon a '90-es években és utána a környező országokban is, és melynek '94 óta ügyvezető igazgatója vagyok. A tudományos munkán kívül környezetvédő szervezetek, helyi közösségek és önkormányzatok számára környezetvédelmi ügyeket látok el, tehát tárgyalótermi ügyvédként is próbálom megállni a helyem.
Ezzel azt szerettem volna önöknek bizonyítani, hogy a környezetvédelemben legfontosabb tényezők majd mindegyikével szoros kapcsolatban voltam: ügyészség, környezettudomány, különféle egyetemi műhelyek - nem csak a környezetvédelmi jog, a környezetgazdaság, vízvédelem, vízgazdálkodás területén is komoly projektekben dolgoztunk együtt társadalmi szervezetekkel, önkormányzatokkal. Egyetlenegy olyan meghatározó tényezője van a magyar környezetvédelmi jognak, amellyel még nem voltam szoros kapcsolatban, az éppen az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága, de úgy látom, hogy ennek nem volna akadálya, nagyon gyorsan közös tevékenységet és közös álláspontot tudnánk kialakítani.
Az egyedi ügyek. Hogyan valósítanám meg megválasztásom esetén az egyedi ügyekben ezt az integratív hatékonyságnövelő szemléletet. Nyilvánvaló az ombudsmani törvényből, hogy az ombudsman legfontosabb feladata az egyéni panaszok, alkotmányos visszásságok ügyeinek intézése, olyan ajánlások és kezdeményezések megtétele a konkrét intézkedések meghozatalára jogosult hatóságok felé, melyek a lehető legjobb joggyakorlaton alapulnak. Tehát nem lett volna értelme ennek az új jogintézménynek, ezen intézmény megalkotásának, hogyha a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa nem próbálná meg a legjobb joggyakorlatot feltárni és annak alapján megtenni az egyedi ügyekben a javaslatait.
Ezért azt gondolom, hogyha megválasztanának, az első fél évet jelentős mértékben azzal tölteném, hogy megpróbálnám szisztematikusan feltárni a legjobb joggyakorlatot. Mégpedig ezt nagyon sok helyről kellene: körbe kellene járni mind a tíz felügyelőséget; ott a felügyelőségek székhelyén működő bíróságokat, melyek az ügyeiket tárgyalják, és ügyészségeket, ahol hatalmas szellemi kincs van.
Évente két-három környezetvédelmi vizsgálatot is folytatnak, és úgy érzem, hogy ennek az új ombudsmannak megvolna a lehetősége, hogy ezt a szellemi kincset a többivel együtt - a civil szervezeteknek is évente több száz tanulmánya kerül be valahol egy asztalfiókba, tehát ezeket mind elő lehetne venni, ütköztetni lehetne - egy olyan adatbankot lehetne végül feltenni az ombudsmanok honlapjára, amiből a beruházók és a jogkereső közönség egyaránt profitálhatna.
Az általános jellegű ügyekben, amelyekben szintén elég komoly feladatokat fogalmaz meg a jogszabály az ombudsman számára, ugyancsak szükség lenne arra, hogy az eddig külön dolgozó műhelyekkel - említettem az ügyészségi vizsgálatokat, a civil szervezetek tanulmányait, a tudományos műhelyeket - minden egyes kérdésben, ami felmerül, bár nyilván nem lehet minden felmerülő felkapott témára ugrani, alaposan választ találni. Évente 3-4-5 témát kellene ennek az ombudsmannak felkarolni, de azt az összes résztvevő meghallgatásával alaposan körbejárva, úgy kellene megvizsgálni, hogy olyan javaslatokat tudjon letenni - egyebek között az önök asztalára -, amiből tényleges és pozitív változások keletkezhetnének.
Az általános döntések területén az ombudsmannak - véleményem szerint - proaktívnak is kell lenni. Tehát nem elég az, hogy az elé kerülő, éppen felmerülő problémákra megpróbál a legjobb tudása - és a mások legjobb tudása - szerint választ találni. Azt gondolom, évente legalább egy problémát - és mindjárt mondok néhány példát, hogy mire gondoltam - éppen az egyedi ügyekből származó tapasztalata alapján saját maga fel kell hogy vessen, és a már mondott körben, hálózatban megvitatva, érdemi javaslatokat kellene tennie. Ilyen témák: a környezeti hatásvizsgálat, ezt a környezetvédelmi jog zászlóshajójának szokták mondani; a környezetvédelmi jog hatékonysága alapvetően függ ennek az egy jogintézménynek a megfelelő működésétől. Ilyenek a környezetvédelmi információs rendszerek; véleményem szerint tarthatatlan állapot, hogy ugyanazt a környezeti információt jelenleg a környezetvédelmi, a közegészségügyi, a katasztrófavédelmi hatóságok néha többszörösen is gyűjtik. Például egy nagyvállalat nem ritkán 10-12 felé ad le környezetvédelmi információt, jelentést az év első két-három hónapjában. Itt nagyon komoly tennivalók lennének. De mondhatnám a természetvédelmi jogot, ahol szintén úgy látom, nagyon sok mindent meg kellene beszélni, jelenleg nagyon sokféle jogcímen védenek természetet a magyar jogrendszerben. Például a Natura 2000 - ez már eleve két jogcím -, országos helyi védettség, ökológiai folyosók, értékes természeti területek, és mondhatnék még két-három dolgot. Valószínűleg érdemes lenne kezdeményezni ebben egy bizonyos, még hatékonyabb logikai rendet. Az is biztos, hogy mielőtt egy-egy témát felvet az ombudsman, már a téma felvetése előtt konzultálnia kell a legfontosabb résztvevőkkel.
Végül a nemzetközi téren azt gondolom, nyilván nagyon alaposan meg kell fontolni, hogy milyen témát választ ki az ombudsman. Talán a hatéves működése alatt egy ilyen lehetősége lenne, és önként adódik, hogy ennek a klímaváltozásnak, a globális felmelegedésnek kellene lennie. Annál is inkább, mivel Magyarországon a VAHAVA I. és VAHAVA II. kutatások olyan komoly módszertani eredményeket mutattak fel, hogy ezek terjesztése nemzetközi szinten eredményes lehet, és ezt az ügyet, ami az egész emberiség és a jövő nemzedékek alapvető, sorsfordító problémája, jól szolgálhatná.
Még talán annyit a módszeréről: nem gondolom, hogy egy friss magyar jogintézménynek újabb nemzetközi szerződéseket kellene kezdeményezni, viszont megtehetné, hogy ezt a hálózatépítést, amit az országon belül tennie kell, nemzetközi szinten folytatja. Tehát a nemzetközi tudományos élet, a környezettudomány képviselőivel, a nemzetközi civil szervezetekkel összefogva ezt a módszertant, amit Magyarországon a VAHAVA I. és VAHAVA II. kutatásban kidolgoztak, ezt a komplex, integráló módszertant terjeszthetné.
Ez lenne az a három terület, amit megválasztásom esetén az elmondott módon kezelnék. Köszönöm a figyelmet, és várom a kérdéseket.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Eredetileg úgy gondoltam, hogy a képviselői kérdések után adnék szót dr. Szabó Máté biztos úrnak, de most úgy érzem, hogy amennyiben megengedik - erről szavazni kell -, akkor a jelölt úr után adnék lehetőséget, hogy a testvérombudsman elmondja a gondolatait, mert talán a kérdéseket egy kicsit orientálja. Egyébként két anyagot osztottunk ki, azt nyilván megtalálták, az egyiket a jelölt úr írta le, hogy hogyan értelmezi a hatáskörét a jelenlegi jogszabály szerint, a másikat pedig Szabó Máté úr írta nekünk.
Egyetért a bizottság azzal, hogy ez legyen a sorrend? Kérem, erről szavazzunk! (Szavazás.) Köszönöm szépen, egyhangú.
Megadom a szót dr. Szabó Máténak.
DR. SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen a lehetőséget az elnök úrnak és a bizottság összes tagjának, akik hozzájárultak.
Csak egy nagyon rövid, a hatáskörrel kapcsolatos információt szeretnék önökkel megosztani, amely nyilvánvalóan nem a jelölt személyével és az ő megítélésével kapcsolatos. Megkapták ezt a kis feljegyzést, amelyet egyébként dr. Somosi György, az ombudsmani irodában jelenleg egyedül környezetvédelmi szakjogászi képesítéssel rendelkező kollega készített a kérésemre. Azt kértem tőle, hogy állítsa össze a 2006-2007. évek környezetvédelmi tárgyú ügyeinek a statisztikáját, és indokolja meg, hogy miért így állította össze. Az indokolást látják, igen szűkös, úgy kezdődik, hogy a környezetvédelmi ügy kategóriájának meghatározása nem egyértelmű. Ezt mi sem fogjuk most meghatározni, de látnivaló, hogy lehet nagyon szélesen értelmezni a fenntartható fejlődés szempontjából ezt az új hatáskört, és akkor tulajdonképpen eljutunk oda, hogy ez a helyettes biztos, aki mindennel foglalkozik az oktatástól kezdve, stb., és lehet szűkebben is értelmezni. Ez az értelmezés nyilvánvalóan a megválasztás után, a már megválasztott "zöld" vagy a jövő nemzedékek ombudsmanjával kooperatívan fog megtörténni, együttműködő eljárásban, tudniillik, a jogszabály egyértelmű irányokat, fogódzókat nem ad. Azt is el tudom képzelni, hogy szükség lehet majd arra, hogy a megválasztott új biztossal akár alkotmányértelmezést, akár parlamenti jogértelmezést kérjünk valamilyen módon, mert a hatáskör nem teljesen világos.
Azonban - véleményem szerint - nem mennyiségileg és a múltba tekintve kellene szemlélni az új jogintézményt, hanem a jövőbe tekintve, és minőségi szempontból. Hiszen a környezetvédelmi ügyeknek nem a száma a lényeges, hanem a súlyuk, amelyek mind gazdasági, mind társadalmi vonatkozásban - a kevés ügy is - óriásiak lehetnek. Másrészt az a véleményem, hogy amióta - körülbelül negyedéve - ott dolgozom, szinte elkerülik a környezetvédelmi ügyek az irodát, tudniillik, az emberek várják, hogy az új biztos megérkezzen, ezért visszafogják az igényeiket, és a hálózatok, civil szervezetek és intézmények valószínűleg majd akkor fogják elárasztani az intézményt a panaszaikkal, illetve az új biztos proaktíve fog találni magának bővebb tevékenységet.
Tehát az a véleményem, hogy nem a meglévő hatáskörök elhatárolása lesz az irányadó - bár erre is szükség lesz -, hanem majd az új biztos ténylegesen kialakuló társadalmi, politikai gyakorlata, amelyben ő majd kreatívan fog működni, és természetesen úgy jómagam, mint a hivatal jelenlévő képviselői és a többi biztos oldaláról is teljes mértékben a kooperációról tudjuk biztosítani úgy a jelenlegi jelöltet, mint ha mást választanának meg erre. De jelezném, hogy ennek a témának a megvitatása és a gyakorlat, illetve az eljárás kialakítása akkor lesz majd lehetséges - szerintem -, ha ténylegesen betöltik az intézményt.
Köszönöm szépen a lehetőséget és a figyelmüket erre a rövid információra, hiszen ez nyilvánvalóan nem a vita része akart lenni.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Megkérdezem a képviselő urakat, ki kíván kérdést feltenni, észrevételt elmondani, természetesen a két alelnök úr elsőbbséget élvez. Elsőként Orosz Sándor kért szót, utána Molnár Béla következik.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szabó úr gondolataival szeretném kezdeni. Az elmúlt esztendőben elindítottunk egy zöldalkotmányozást, és ebben példamutató módon haladtunk előre, még akkor is, hogyha egyetértve Szabó úr gondolataival, marad még elhatárolnivaló és tisztáznivaló ezekben az ügyekben is. De semmit nem ér egy intézmény, ha nincs, aki megtestesítse, és az elhatárolási kérdések is sokkal egyszerűbben rendezhetők, ha nem papírízű viták, hanem az élet igényei és a gyakorlat alapján van mód megtenni az elhatárolásukat. Éppen ezért mindenképpen fontosnak érzem, hogy mielőbb betöltésre kerüljön a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa pozíciója. Én magam éppen ezért is, időnként kritikai észrevételeimet is megfogalmaztam a köztársasági elnök úr irányába, hogy az előkészítés érdekében tegyen meg mindent.
Az előkészítés változatlan volt, álláspontunk azonban a betöltésre ugyancsak változatlan. Ennek megfelelően a Magyar Szocialista Párt ki fogja alakítani a bizottsági meghallgatások tapasztalatai alapján az álláspontját, mert szeretnénk elkerülni a múltkori szavazás meglehetősen rút eredményét, aminek egyik oka az lehetett, hogy valós politikai egyeztetés még a pártokon belül sem következett be, hiszen, akik azt mondták, hogy támogatni fogják, a végén kiderült, hogy a szavazatok összeszámlálása alapján lehetetlen, hogy támogatták volna. Mi szeretnénk ezt a helyzetet elkerülni.
Fülöp úr gondolatai, ha szabad ilyen szubjektíven fogalmaznom, nekem tetszettek. Az általa hangsúlyosnak, mégpedig nagyhorderejűen hangsúlyosnak jelzett kérdések, akár a környezeti hatásvizsgálat ügyét nézem, akár a környezeti információ kérdését, akár a természetvédelmi szintek rendezésének az ügyét, ezek mindegyike olyan, amiben szükség lenne a jogalkalmazás szempontjait is alapvetően figyelembe véve, egy rendrakásra - lehet, hogy csúnya kifejezést használtam, de talán érthető. Igazából ezt egy felülemelkedett helyzetből való rátekintés alapján lehet valóságosan megoldani.
Nagyon tudnám pártolni, hogy ezek szerepeljenek a programjában, annál is inkább, mert a környezet, a környezetvédelem ügyét sokszor úgy állítjuk be, úgy állítódik be a közvélemény számára, minthogyha a környezetet és a természetet rombolni szándékozó rút gazdasági érdek állna az egyik oldalon, a másik oldalon az ezzel szembenálló, és élete árán is a környezetet megvédeni akaró civilek. A helyzet nem ez, ennél sokkal összetettebb. Persze ilyen helyzet is előfordul, létezik, de az élet sokaságában nem ez a normális. Sokkal inkább az a helyzet, hogy a környezeti szempontokat érvényesíteni kívánó gazdasági érdek is szenved attól, hogy nem látja át, hogy mihez is kellene neki valóságosan igazodnia. Bonyolult, nehezen átlátható, időnként érthetetlen eljárásrendek, amibe ráadásul a bizonytalanságok miatt gyakran akár még illetéktelenek is úgy tudnak beavatkozni, hogy ez által lehetetlen szituációk tudnak kialakulni. Tehát azt gondolom, ez valós ombudsmani feladat és ezek valós célkitűzések.
Ezt a kis vázlatot olvastam. Azon gondolkodtam el, hogy persze nem lett volna baj, hogyha előtte, ahogy a törvényt készítjük, ez így látszik, de majd még tanulunk egymástól, legalábbis bízom benne.
Mindezek előrebocsátásával azt tudom mondani, hogy nagy reményt látok - remélem, hogy ez a bizalmam jogos - arra, hogy intézmény után betöltött intézményről beszélhessünk a szavazást követően. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Nagy Andornak adom meg a szót.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Jelölt Úr! Mielőtt kérdeznék, szeretnék észrevételt is tenni, ha megengedi. Kicsit messziről fogom kezdeni, de aztán rákanyarodok a lényegre is. A mai magyar politikai élet eléggé tele van feszültségekkel, és nem a konszenzusra törekvés, hanem a megosztottság a jellemző, de vannak ügyek a magyar parlamentben is, amelyek mögé valamennyi parlamenti párt fel tudott sorakozni, ilyen például a fenntartható fejlődés ügye. Elindult - ahogy azt képviselőtársam az előbb úgy fogalmazta meg, hogy zöldalkotmányozás - egy olyan folyamat a magyarországi környezetvédelem terén, amely mögé valamennyi parlamenti párt fel tud sorakozni, mert nem pártpolitikai kérdésről van szó, hanem Magyarország, akár a jövő nemzedékek jövőjéről. A fenntartható fejlődés mellett ilyen a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló törvény is. Azt nem állítom ugyan, hogy vita nélkül fogadtuk el ezt a törvényt, voltak viták - azt kell mondjam, hogy ezek jogos viták voltak - főleg a leendő országgyűlési biztos hatáskörét illetően. Voltak, akik azzal értettek egyet, hogy nem szabad túl erős jogosítványokat adni a biztosnak, nehogy hatóság helyett hatóság legyen belőle; voltak, akik azzal érveltek, ha pedig nem látjuk el kellő jogosítványokkal, akkor komolytalan lesz az egész, és nem fogjuk elérni azt az eredményt, amit egyébként elérhetnénk. Én afelé hajlottam, hogy ezt a pozíciót fel kell úgy vértezni, hogy a leendő országgyűlési biztos komoly ember lehessen, komoly pozíciót tölthessen be az országgyűlési biztosok rendszerében is.
Nincs egyszerű helyzetben az, akit a bizottság ombudsmanjelöltként meghallgat, mert az, hogy megválasztja-e a parlament vagy nem, az mindig egy rizikófaktor. Ez részben azzal függ össze, hogy vannak olyan pártok, amelyek vitatják a köztársasági elnöknek azt a gyakorlatát, amelyet bevezetett, nevezetesen, hogy úgy jelöl az őt megillető jogosítványok alapján pozíciókra embereket, hogy előzetesen nem egyeztet a frakcióvezetőkkel. Ezt a gyakorlatot is lehet vitatni, de én inkább azt mondanám, hogy én nem vitatom el a köztársasági elnöktől, hogy erre joga van - persze ennek a magatartásnak vannak következményei, amelyet a legutóbbi alkalommal a két ombudsmanjelölt láthatott is.
A beszámolója és az elküldött anyagok alapján én is csatlakoznék ahhoz, amit Orosz Sándor mondott, alkalmasnak tartom Fülöp Sándort arra a pozícióra, amelyre a köztársasági elnök jelölte. Amikor a nevét meghallottam - és ezt kérem, ne vegye tőlem udvariatlanságnak, nem ismertem önt korábban -, próbáltam azokat az ismerősöket megkeresni, akik önnel kapcsolatban voltak. Az EMLA-tól nagyon jó véleményt mondtak önről, meg a Természetvédő Szövetségtől is. Nagy Boldizsárt még az egyetemről ismertem, így voltam Szabó Mátéval is, de az ön neve számomra legalábbis ismeretlen volt, de nem hallottam senkitől olyan véleményt, amely engem arra ösztönözne, hogy ne szavazzam meg az ön alkalmasságát. Ezt meg is erősítette bennem az, ahogyan beszélt, meg amiről beszélt.
A táblázatot ugyan csak most tudtuk átfutni, de ebből is látszik, hogy egy olyan ember kerülhetne ebbe a pozícióba, akinek van egy rendszer a fejében és a jogászembereknél mindig fontos dolog, hogy ilyen legyen. Én is örömmel látom, hogy például a környezeti hatástanulmányokat fontos ügynek tartja, és tetszik az is, ahogy az élethez viszonyul és nem akar túl sokat vállalni. Ebből látszik, hogy ügyvédként is dolgozott, és két lábbal áll a talajon, a földön. Én is azt gondolom, hogy ha túl sokat markol az ember, akkor abból nem sok minden jön ki, és tetszik az is, hogy három-négy témát akar évente kiemelni, illetve egy olyan témát, amelyet önmaga hozna be.
Az is tetszik, ahogyan elmondta, hogy a felügyelőségeket, a bíróságokat és az ügyészségeket meglátogatja, mert rengeteg információ van ezek birtokában, de ahogyan ez itt megfogalmazódott, ezek nincsenek rendszerezve. Úgyhogy sok sikert kívánok önöknek, a Fidesz és a KDNP bizottsági tagjai támogatni fogják az ön jelöltségét. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Béla és Józsa István jelentkezett. Molnár Bélának adom meg a szót, utána Józsa István következik.
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előttem szólók sok szép bevezetőt elmondtak, ezt megismételni, kibővíteni értelmetlen lenne, úgyhogy én két kérdést szeretnék feltenni, hiszen a konkrét kérdésekre adott válaszok mindenkiben hagyhatnak olyan nyomot, ami majd mindenkinek a fejében befolyásolja a szavazást, illetve a frakciók megbeszélésén befolyásolhatja a véleményét.
Az első kérdésem az lenne, hogy a kárpát-medencei természeti és épített értékek megmentése, védelme érdekében a jövő nemzedék számára milyen elképzelései vannak, ezt hogyan fogja tudni megvalósítani. Természetesen a határon belüli mechanizmus, technika - mondjuk úgy - adott, azt lehet finomítani, de tekintettel arra, hogy egyre több szomszédos ország - ahol a magyar kultúrának vannak értékei, és nemcsak épített, hanem természeti értékei is - lesz az Európai Unió tagja, egyre inkább elképzelhető, hogy hatással tudunk lenni az ott folyó történésekre. Jellemző példa nyilvánvalóan Verespatak, de számtalan más, pozitív és negatív példa is van, és azt gondolom, hogy a jövő nemzedék ombudsmanjának ezekre a dolgokra egyre jobban figyelnie kell. Kérdezném, hogy ebben a kérdésben mit szándékozik tenni, hogyan szándékozik eljárni, milyen tervei vannak.
A második kérdés pedig az ön beszámolójának a végéhez kapcsolódna: a VAHAVA I. és VAHAVA II. módszertani eredményeit elemezte. Azt kérdezném, hogy ha a kutatás jó is volt, az eredmények meg is vannak, ön hogyan gondolja az alkalmazásuk befolyásolását. Mert hiába vannak jó kutatási eredmények, ha a politika nem minden esetben veszi ezt figyelembe, ha a politika ezt nem úgy veszi figyelembe, ahogy a kutatási eredményekből ez következhetne. Ennek erős a gazdasági és társadalmi fontossága, mert például az a gázfüggőség, ami mára kialakult, nemzeti létünk egyik veszélyes pontja, hiszen az ország szuverenitása van veszélyben ilyen erős függőségtől. Ez nagyon sok európai országban felmerült már, fel kell hogy merüljön nálunk is. Most fogjuk tárgyalni az energiapolitikát, és fájlaljuk, hogy az energiapolitikában nem szerepel az, hogy ettől a gázfüggőségtől valamilyen határidővel, valamilyen tendenciával, de meg kell szabadulni, mert Magyarország nem lehet egyetlen másik államnak sem a függvénye. Márpedig a modern gyarmatosítás nem katonákkal, hanem gazdasági eszközökkel történik.
Összefügg ezzel, és ezért gondolnám, hogy mindenképpen önre fog tartozni, hogy az energiatermelésben nagyon magas százalékban találhatók üvegházhatású gázok kibocsátásával járó technológiák, sőt történnek jóváhagyások most is ilyen beruházásokra. Azt gondolom, önnek elsődleges fontosságú feladata lesz az ezek ellen való tiltakozás, az, hogy olyan technológiák kerüljenek előtérbe, amelyek hosszú távon nem bebetonozzák az üvegházhatású kibocsátást, hanem lehetővé teszik a csökkentést. Ez kifejezetten napi, sürgős ügy, hiszen most van a parlament előtt két olyan törvényjavaslat is, amelyekről - úgy gondoljuk - megválasztása után szinte a következő percben elvárható lesz öntől, hogy a szavát hallassa.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Józsa István!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon szimpatikus volt a bemutatkozás, és ebben a témakörben másodszor van ilyen "Na végre!" érzésem. Először akkor volt, amikor a törvényt elfogadtuk erről, bár az a "Na végre!" kicsit kérdőjeles volt számomra, ugyanis úgy érzem, olyan széles jogosítványokat kap ez az ombudsman, aminek a működtetése nagyon sokban múlik a megválasztott ombudsman személyén. E tekintetben van súlya a mostani "Na végre!" érzésemnek, mert reményt látok arra, hogy a jelölt úr személyében olyan előremutató gyakorlat alakulhat ki ezen a területen, ami figyelembe veszi azt, hogy milyen elvárásaink vannak - nagy szóval - a jövő nemzedékkel, a fenntartható fejlődéssel szemben.
Ugyanakkor milyen gyakorlati problémákat kell megoldanunk, milyen tényleges, betartható, előremutató szabályokat kell kialakítanunk, hogy a környezet állapota, a jövő szempontjából jó dolgokat cselekedjünk? Azt hiszem, ez valahol nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is egy optimumkeresés. Sokat vitatkozunk, beszélünk a klímaváltozás kapcsán az alternatív energiák alkalmazásáról, ugyanakkor maguk a környezetvédelmi szervezetek azok, amelyek a leghangosabbak például a szélenergia gyakorlati, szélesebb körű felhasználásának feltételeit képező tározós erőművek megvalósítását illetően. Tehát úgy érzem, hogyha haladni akarunk a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás problémájának a megoldásában, akkor olyan elvileg megalapozott gyakorlati optimumokat kell találni, amihez nagyon kitartó, elméletileg felkészült és tehetséges emberekre van szükség. Én ilyet látok a jelölt úrban, úgyhogy köszönöm a javaslatot, a lehetőséget.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Oláh Lajos képviselő úr!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Előre szeretném bocsátani, hogy a magam részéről támogatni fogom Fülöp Sándor úr jelölését, ugyanakkor engedjen meg néhány kérdést.
Nagyon egyetértek azzal, hogy ön tudásbázist akar építeni a környezetvédelem témájában. Azt gondolom, ez nagyon előremutató dolog. Ön említette, hogy a bírósági gyakorlatot is össze szeretné gyűjteni, ezzel kapcsolatban azért egy kis félelem is van bennem: nehogy az legyen, hogy van egy bírósági gyakorlat, amit ön a legjobb indulattal rátesz egy honlapra, majd egy másik bíróság másképp dönt, és azt fogják mondani: de hát az ombudsman hivatalos honlapján ez a precedensértékű dolog így volt leírva. Tehát ezzel nagyon óvatosan bánnék azért.
Szimpatikus a proaktív magatartás, azt mondta, hogy egy komolyabb ügyet szeretne végigvinni. Ez egy beállt rendszerben elképzelhető, de önre ömleni fognak az ügyek, amelyekben proaktív magatartást várnak el öntől. Ön említett néhányat, de a közbeszerzések kérdéskörétől kezdve sorolhatnánk ezeket az ügyeket. Tehát nem akarom elkeseríteni, de amennyiben a parlament pozitív döntést hoz, akkor valószínűleg fel kell arra készülnie, hogy nem lesz elegendő egy proaktív ügy ebben a témában, hanem sokkal nagyobb elvárás lesz önnel szemben.
Egyet szeretnék még megkérdezni. Ön azt mondta, hogy nemzetközi területen elsősorban a klímaváltozással kapcsolatos témában gondolkodna. Itt felmerült már a Kárpát-medence kérdése, egy konkrét ügyet hadd kérdezzek meg, és akkor általánosítson belőle, ne a konkrét ügyre adjon választ. Mondjuk, a Rába habzásának kérdéskörében: ön hogyan látná egy ilyen típusú ügyben az ombudsman helyét, szerepét, illetve, itt van a magyar határtól pár méterre építendő erőmű, szemétégető, ilyen kérdésekben milyen magatartást gondolna megvalósítani?
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, itt a lehetőség a válaszra, de előtte azért én is mondanék néhány gondolatot.
Egyik, hogy a statisztikák kényes dolgok, azokkal vigyázni kell, a többivel egyetértek. Tehát azt gondolom, a számokkal - hogy az építés, a hulladék, a környezetvédelem dolga a statisztikában hogyan jön ki -, azért nem kell foglalkozni, mert nem a KNEB zöld tagozatához keresünk elnököt - aki nem tudja, mi az a KNEB, jelezze! -, tehát nem panasziroda lesz, hanem ahogy a jelölt úr felvázolta, nyilván fog kezdeményezni, ellenőrizni, jogszabályokat véleményezni, és természetesen a panaszok is fognak ötleteket adni, meg az iroda azzal is fog foglalkozni, de nem az az első.
A jelölt úr múltjával kapcsolatban én is csak azt tudom mondani, hogy az EMLA-t sikerült egy olyan szervezetté formálni, amelyik nem militáns, korrekt, tehát ez egy jó múlt. A jelölt úr által elmondottakkal a Magyar Demokrata Fórum nevében messzemenően egyetértünk, és azt tudom mondani, hogy majd a válaszok után fogom kimondani azt, hogy a Demokrata Fórumnak mi az álláspontja, hiszen a meghallgatásnak az a célja, hogy a meghallgatás után foglaljunk állást.
Megadom a szót a jelölt úrnak!
DR. FÜLÖP SÁNDOR a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Köszönöm elnök úr és köszönöm a tartalmas kérdéseket, sorban válaszolnék rá.
Szabó Máté felvetései teljesen életszerűek. Az, hogy mi a környezetvédelmi ügy és mi nem, a magyar joggyakorlat elmúlt 15 évében szinte folyamatosan napirenden volt elsősorban azért, mert a környezetvédelmi ügyekben a környezetvédelmi törvény ügyféli jogot biztosított a civil szervezeteknek. Volt néhány olyan év, amikor környezetvédelmi ügynek egyedül a környezeti hatásvizsgálat számított.
Jelenleg az 1/2004-es legfelsőbb bírósági jogegységi döntés alapján minden olyan ügy környezetvédelminek számít, amibe a környezetvédelmi felügyelőséget szakhatóságként vonják be. Az már más kérdés, hogy a jogegységi döntés után született néhány olyan rendelet, amelyik attól kezdve nem szakhatóságként, hanem szakértő hatóságként vagy egyéb módon vonta be a környezetvédelmet az eljárásba. Ezzel együtt messze nem jutott még nyugvópontra ez a vita, és az sem biztos, hogy az ügyféli joggal kapcsolatos jogértelmezés az ombudsmani hivatalon belül feltétlen irányadó kell hogy legyen. Viszont azokban az esetekben, amikor az ombudsmanok nem tudnak megegyezni, azt fogom javasolni - akár kívülről, akár belülről, hogyha megkérdeznek esetleg, mint külső szakértőt is akár -, hogy nincs akadálya közös állásfoglalások kibocsátásának. Sőt csodálatosan egybefüggő területek vannak Kállay úrral is, vannak környezetvédelmi igazságtalanságok, tehát, hogy a szennyező ipar odatelepül, ahol a legkisebb az ellenállás, mert gazdasági vagy egyéb szinten lemaradt közösségek vannak, és nem tudnak védekezni, tehát adódnak közös területek.
És hogyha valamiért - elnézést a személyes megjegyzésért - nagyon szeretnék környezetvédelmi ombudsman vagy a jövő nemzedékek ombudsmanja lenni, az az, hogy három ilyen szakemberrel együtt tudnék dolgozni, ez egy csodálatos lehetőség lenne nyilvánvalóan másoknak is.
Orosz Sándor elnökhelyettes úr véleményével tökéletesen egyetértek, a jogalkalmazás visszacsatolása nem hiányozhat a stratégiai döntésekből. Nagyon sokszor azt látjuk most, hogy úgy alkotunk új jogszabályokat, hogy a felügyelőségek embereit, akiken egyrészt csattan a dolog, másrészt pedig volna mit mondaniuk akár több évtizedes gyakorlatuk alapján, meg sem kérdezik, mert vagy olyan feszített az időrend, vagy akár nem tulajdonítanak ennek fontosságot. Tehát ez egy alapvető kérdés a visszacsatolás a joggyakorlatból, ezzel mindenképpen egyetértek.
Nagy Andor elnökhelyettes úr felvetéseire reagálnék a következőkben. Többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hogy milyen a hatásköre, milyen széles a hatásköre vajon elég széles-e a hatásköre, nem túl széles-e a hatásköre ennek az új intézménynek és tulajdonképpen ennek szerettem volna elébe menni, amikor így röviden megpróbáltam áttekinteni, hogy a meglévő, tehát az általános ombudsmani jogosultságok mellett milyen speciális jogosultságokat kap majd az új ombudsman. Azt találtam és azért is - elnézést kérek ezért a száraz anyagért - tartottam fontosnak, hogy az önök asztalán ez ott legyen, hogy látható ebből a másfél oldalas táblázatból, hogy a legtöbb új jogosultsága tulajdonképpen csak a régi már meglevő jogosultságok átfogalmazása - nyilván egy 1993-as megfogalmazást már máshogy ír le a jogalkotó. Vannak kétségtelen új jogkörök, ezek: a bírósággal, önkormányzatokkal, nyilvánossággal kapcsolatos és a nemzetközi jogkörök nagyon fontosak.
Nyilvánvaló, hogy akármilyen szűk erőforrásai lesznek ennek az új jogintézménynek, ezeket a jogköröket okvetlenül alkalmaznia kell. Egyetlenegy nevet ezen a fórumon mindenképpen meg kell említsek, Kalas György, aki a hazai közérdekű környezeti jognak az egyik úttörője, már most csaknem 20 éve dolgozik ebben a szakmában, ő szokta mindig mondogatni, hogy az a jogosultság, amit nem használunk, az elvész, és először csak a jelentőségét veszti el, utána pedig szépen kikerül a jogszabályokból. Tehát mindenképpen az új ombudsman felelőssége lesz az, még hogyha kényelmetlen is, még hogyha nagyon komoly erőfeszítéseket is igényel, hogy használja ezeket a jogköröket, de ne használja túl, tehát nem szabad, hogy felesleges konfliktusokat, felesleges félelmeket gerjesszen. A környezetvédelem ügye nem áll jelenleg úgy, hogy érdemes legyen a környezetvédelemnek konfliktusokba belemenni - ez megint a személyes véleményem -, és nyilván, ha megválasztanának, akkor ezt az irányvonalat képviselném.
Molnár Béla képviselő úr a Kárpád-medencei természeti és épített értékek megmentése, képviselete, védelme nagyon fontos szempontját vetette fel. Azt gondolom, hogy önmagában a magyar jogalkotó nagyon sokat tett már a jogintézmény megteremtésével. Ha sikerül ezt egy sikeres, hasznos és elfogadott jogintézménnyé tenni - nyilván a partnerekkel együttműködve -, akkor ez az új ombudsman már nagyon jó példát mutatott és megvannak már azok a csatornák, amik alapján ez a példa a szomszédos országokban hathat. Tehát tudjuk, hogy civil szervezetek, tudományos műhelyek nagyon élő aktív kapcsolatban vannak: egyetemközi előadások, a legtöbb környezetvédelmi professzor jár Erdélyben, Szlovákiában oktatni; a legtöbb civil szervezetnek - szoktuk mondani, a környezetszennyezés nem áll meg a határon - van nemzetközi kapcsolata, sőt mondjuk, hogy az Ipoly Uniót említsem, van olyan civil szervezetünk is, biztos, hogy több is van, amelyik nemzetközi önmagában. Tehát ezek a lehetőségek fennállnak, ezeket persze szorgalmazni, támogatni kell, hogy még jobban működjenek.
Több képviselő úr is beszélt és aláhúzta fontosságát a VAHAVA projektnek, annak az eredményeinek és a klímaváltozással kapcsolatos további teendőknek. Azt gondolom, hogy ez az a témakör, amit nem időnként elő kell venni, hanem folyamatosan napirenden kell majd tartani a zöldombudsman működése során.
Józsa István képviselő úr is a jogosítványokkal foglalkozott, illetőleg egy nagyon fontos problémát vetett fel: a civilek beleszólási jogát. Azt hiszem, hogy ezt tisztáznunk kell, hogy a jogrendszerben semmilyen jog nem áll egyedül, minden jog mellett, kézen fogva vele, halad egy kötelezettség. Tehát a civilek, amikor a részvételi jogaikkal élnek, akkor bizonyos kötelezettségeket is magukra vesznek, tehát ezt szoktuk mi a felelős részvétel elvének mondani. Tehát igenis az eljárásukért, az állításaikért a civilek is felelősek, és azért is felelősek, hogy az úgynevezett részvételre képesítés eszközeit alkalmazzák. Tehát igyekezzenek egyre jobban, hatékonyabban képviselni azt az ügyet, amit felvállaltak, ebben persze az államszervezetnek - és adott esetben az ombudsmannak is - jelentős szerepe lehet. Ha mi nem vagyunk elégedettek a saját civiljeinkkel, akkor az kicsit a mi hibánk is, tehát nekünk magunknak is meg kell tenni azokat a lépéseket, olyan közös tréningeket szervezni, esetleg olyan kiadványokat megjelentetni, amelyek segítik őket. Mert azért ezek az emberek a munkájukat, energiájukat, pénzüket áldozzák ezekre a közügyekre, ez valahol erőforrás, rajtunk áll, hogy jól tudjuk-e alkalmazni.
Józsa István képviselő úr - és Oláh Lajos képviselő úr is - olyan témákat említettek, mint a tározós erőművek, a zöld közbeszerzés, a Rába habzása, amelyeket meg kell vizsgálni, és meg kell nézni, hogy beleférnek-e a prioritások közé. Egyáltalán tud-e az ombudsman a saját eszközeivel valamit hozzátenni. Hadd mondjak egy példát. Nyilván a Rába habzásával kapcsolatban meg lehet - és meg is kell - vizsgálni az espoo-i egyezményt és az abban szereplő jogvitákat. Az espoo-i egyezmény titkárságának Genfben összesen egy ügye van eddig, pedig évek óta működik az ott lévő jogkikényszerítő bizottság, tehát a titkárság tűkön ül, és várja, hogy újabb ügyük legyen. Nem biztos, hogy nekünk az a feladatunk, hogy őket boldoggá tegyük, de elképzelhető, hogy egy ilyen ügy nagyon nagy figyelmet kapna. Tehát az espoo-i egyezményben van lehetőség a jogorvoslatra; az más kérdés, hogy a jog - és különösen a nemzetközi jog - lehetőségei korlátosak. Adott esetben nem biztos, hogy olyan eredményeket el tudunk érni jogi eszközökkel, mint amit két politikus, vagy egy csoport politikus egy zárt teremben, a sajtó kizárásával - maguk között - el tud érni. Gondolok itt jogszabályváltozásokra, kötelezettségvállalásokra, közös bizottságokra. Az más kérdés, hogy nem elég, ha egyszer megállapodnak, nyilván nyomon kell követni, hogy mennyire tartják be a megállapodást.
Azt hiszem, sikerült mindenre válaszolni. Még egyszer szeretném megköszönni ezt a munkaértekezletet, amivé tettük ezt a meghallgatást, nekem ez nagyon tanulságos volt.
Szavazás az országgyűlésibiztos-jelölt ajánlásáról
ELNÖK: Megkérdezem a képviselőket, kaptak-e választ mindenre. (A képviselők bólintással jeleznek.) Megkérdezem, valaki szeretne-e szólni. (Nincs jelzés.) Ha nem, elérkeztünk az első napirendi pontunk végére. Megkérdezem, kik azok a képviselők, akik a jelöltet alkalmasnak tartják a feladatra, és támogatják a parlamenti előterjesztését. Aki egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 17 igen szavazat. Ki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Jelölt úr, gratulálunk, ez indulásnak nagyon jó.
DR. FÜLÖP SÁNDOR a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Köszönöm szépen.
ELNÖK: Most a jelölt úr a sajtó rendelkezésére áll, mi pedig folytathatjuk a munkát, ha itt vannak a minisztérium képviselői. (Dr. Oláh Lajos jelzi, hogy szólni kíván.) Lajos, parancsolj!
Dr. Oláh Lajos (MSZP) javaslata
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tekintettel arra, hogy háromnegyed egy környékén sajnos el kell mennem, szeretném kérni a bizottságtól, hogy támogassa a napirend módosítását, azt, hogy a Rába ügyében keressük meg a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, hogy az osztrák nagykövettől kérjen tájékoztatást a Rába habzásának kérdésében.
Azt szeretném, hogyha a bizottság támogatna abban, hogy a külügyminisztert megkeressük ebben a témában, másrészt kérjünk Fodor Gábor miniszter úrtól részletes tájékoztatást, hogy hogyan állnak a tárgyalások ebben a kérdésben.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Képviselő úr, úgy tudom, most van Szentgotthárdon a miniszter úr. Kérlek, pontosítsd a kérést, mert külügyminisztert mondtál.
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Nem véletlenül mondtam külügyminisztert, szánt szándékkal mondtam. Az a kérésem, hogy a külügyminiszter hallgassa meg az osztrák nagykövetet a Rába habzásával kapcsolatosan. Rendelje be, és kérjen tőle tájékoztatást. Nagyon konkrétan ez a kérésem, hogy ezt a bizottság támogassa.
Szavazás dr. Oláh Lajos javaslatáról
ELNÖK: Van-e valakinek észrevétele a képviselő úr indítványával kapcsolatban? (Nincs jelzés.) Akkor kérem, aki egyetért, emelje fel a kezét! (Szavazás.) Ki tartózkodik? (Nincs jelzés.) Ki van ellene? (Nincs jelzés.) Köszönöm szépen, egyhangúlag támogatta a bizottság. (Dr. Oláh Lajos: Köszönöm szépen a bizottságnak.) Köszönjük szépen a kezdeményezést.
Tisztelt Bizottság! Köszöntöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kiváló képviselőit. Előrebocsátom, nem lesz könnyű dolguk, mert én elolvastam az anyagot - az alelnök úr is elolvasta -, és én el vagyok szomorodva. Megkérem a minisztérium képviselőit, a jegyzőkönyv kedvéért mutatkozzanak be, és hogy kit milyen beosztással kell megnevezni a jegyzőkönyvben.
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Gordos Péter vagyok, az energetikai főosztály vezetője vagyok, a villamosenergia-törvénynél is én képviselem a minisztériumot.
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Jó napot kívánok! Dr. Szerdahelyi György vagyok, szakmai tanácsadó a Gazdasági Minisztériumban.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadnám a szót az előterjesztő képviselőjének, amennyiben kíván előzetesen információt adni, akkor legyen olyan kedves, tegye meg.
Dr. Gordos Péter (GKM) szóbeli kiegészítése
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Úgy veszem, hogy először az energiapolitikáról akar tárgyalni a bizottság.
Nagyon röviden: 1993-ból datálódik az ország a jelenleg is hatályos energiapolitikája. Miért volt szükség arra, hogy ezt az energiastratégiát átdolgozzuk, új energiastratégiát alkossunk meg. Először is azért, mert a rendszerváltást követően a gazdasági átmenet következtében mérséklődött a gazdaság energiaigényessége, csökkent a környezetterhelés, döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, az Európai Unió tagja lettünk, nőtt az importfüggőség, illetve drasztikusan nőtt a tüzelőanyag világpiaci ára. Az 1993-as országgyűlési határozat nem minden, az előbb általam felsorolt kihívásra tudott választ adni, illetve volt olyan pontja is, amely már praktikusan megvalósult, új fázisba lépett az ország.
Az energiapolitika alapvetően keretdokumentum - ez olvasható is az anyagban -, részstratégiák fejtik ki az abban leírtakat. Ilyen részstratégia a - remélhetőleg a kormány jövő heti ülésére bekerülő - megújuló energiára vonatkozó stratégia, illetve energiahatékonysági cselekvési terv, és természetesen e stratégiákon túl vannak olyan törvényi kötelezettségeink, mint például a villamosenergia-törvény, illetve a földgáz törvény, amely vagy már elfogadásra került vagy jelenleg bent van a parlament előtt.
Mint említettem, az energiapolitika keretstratégia, alapvető feladata az, hogy egyfajta iránytűként szolgáljon mind a társadalomnak, mind a gazdasági szereplőknek, mind a lakosságnak, tehát kevés olyan konkrét számot találunk benne, ami eligazítaná az előbb általam felsorolt személyeket, illetve szervezeteket. Ezek a számok alapvetően a kormány által elfogadásra kerülő részstratégiákban kerülnek kifejtésre.
Itt szeretnék elnézést kérni, hogy csak szóban élvezhetik az energiastratégiát, hoztunk power pointos előadást is, de azt sajnos nem sikerült kivetítenünk, az egyik kollegám majd fog hozni erről a prezentációról egy nyomtatott változatot.
ELNÖK: Legközelebb szóljanak előre.
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Szóltunk előre, csak nem tudtuk, hogy ma kell jönni - de legközelebb szólunk. Folytatnám.
Az energiapolitika alapvetően három pillérre épül. Ezt a három pillért egyébként megtalálhatjuk minden európai uniós tagállam energiapolitikájában, illetve az Európai Unió is e három pillér köré csoportosítja a kialakulóban lévő saját energiastratégiáját. Ugye, ha energiapolitikáról beszélünk, akkor a legfontosabb az ellátásbiztonság kérdése, második pillérként fogalmaztuk meg a versenyképesség pillérjét, illetve harmadik a fenntarthatóság. Én nem szeretnék e pillérek között sorrendet felállítani, csak megszokás gyanánt kezdtem az ellátásbiztonsággal, de azt hiszem, ha energiastratégiáról beszélünk, akkor ez nem egy megbocsáthatatlan bűn.
Az ellátásbiztonság területén milyen részterületeket definiáltunk? Egyrészt az energiaforrás struktúrát járjuk körbe, másrészt az energiaimport-diverzifikációt. Jelen esetben beszélhetünk forrásdiverzifikációról, illetve tranzitdiverzifikációról. Kell beszélnünk e témakör keretén belül a stratégiai energiahordozó készletekről, illetve az atomerőművi kapacitásról, mint a villamosenergia-piacon a legnagyobb primer energiaforrásra felállított villamos kapacitásról.
Az energiaforrás struktúráról mit kell tudnunk? Ugye hazai forrásaink kevesebb, mint 30 százalékban fedezik az igényeinket, a kőolaj, földgáz részaránya folyamatosan csökken, és alapvetően hazai forrásból a lignitet tudjuk említeni, mint hosszú távon megmaradó, illetve felhasználható primer energiaforrást.
Importdiverzifikáció. A földgázfogyasztásunk 80 százalékát importból fedezzük és ennek az importnak a 90 százaléka Oroszországból származik. Felmerül a kérdés, hogy ha olvassuk a sajtót, mi van azokkal az alternatív földgáz-beszállítási lehetőségekkel, mint például a South Stream, vagy a korábbi Blue Stream, illetve a Nabucco. Az energiastratégia jelenlegi változatában azt olvashatjuk, hogy a magyar kormány jelenleg nincs abban a döntési pozícióban, hogy előre elkötelezze magát valamelyik alternatíva mellett, folyamatos tárgyalások eredménye kell hogy legyen az, hogy Magyarország a nemzeti érdekeit szem előtt tartva melyik vezeték megvalósítása mellett tőr lándzsát.
Az atomenergia jövőképe. Az atomenergiáról tudni kell, hogy versenyképes áru, használata az üvegházhatású gázok kibocsátását pozitívan befolyásolja, mármint, hogy csökkenti, illetve elősegíti; illetve az, hogy ugye radioaktív hulladékok elhelyezéséről gondoskodni kell, e tekintetben jelenleg is folyamatban vannak különböző beruházások.
A versenyképességről, csak nagyon röviden, nem akarom hosszúra fogni. Egyrészt meg kell teremtenünk a liberalizált energiapiacokat; nem csak azért, mert európai uniós tagállam vagyunk és uniós előírás, hanem azért is, mert hosszabb távon a verseny pozitívan befolyásolhatja a végfogyasztói árakat. Amikor versenyképességről beszélünk, ez alapvetően inkább az ipari versenyképességünkre vonatkozik, a hosszú távú költségcsökkenés pedig a lakossági fogyasztók ellátása tekintetében is hasznos lehet, illetve elérendő cél. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni a szociális gondolkodás szükségességét, amire mind a már elfogadott villamosenergia-törvény, mind a földgáztörvény, ami jelenleg a parlament asztalán fekszik, megfelelő megoldásokat biztosít.
Az energiapiacok liberalizálásával kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy mind a villamosenergia-törvény, mind a földgáztörvény ismeri a jelentős piaci erőfölényes jogintézményét. Itt az Energia Hivatalnak kell elemzéseket elvégezni arra vonatkozóan, hogy a jelentős piaci erőfölénnyel rendelkező vállalat vagy vállalatok visszaéltek ebbéli képességükkel vagy sem, és a törvényben megfelelő eszközök állnak rendelkezésre, amelyekkel ezt a helyzetet tompítani, illetve orvosolni lehet.
Távhőellátás. Mintegy 100 településen 645 ezer fogyasztó található a jelenlegi távhőrendszereken. A távfűtés ma körülbelül 20-25 százalékkal drágább minden más fűtési módnál. Ez mondjuk egy sajnálatos tény, hiszen környezetvédelmi szempontból sokkal pozitívabb megítélés alá kell hogy essen, mint az egyedi fűtési rendszerek alkalmazása. Azért, hogy a távfűtés versenyképességét javítani lehessen, a kormány megfelelő programokat indított el, illetve működtet már évek óta.
Fenntarthatóság. Előbb már említettem az energiahatékonyság, illetve az energiatakarékosság kérdéskörét; ez az egyik pont, amit feltétlenül részterületként meg kell említeni, a másik pedig a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása. Az energiahatékonyság témakörében most már jó tíz éve működnek azok a programok, amelyek elősegítik az energiatakarékosság, illetve az energiahatékonyság megvalósulását. Az Európai Unió 2006-ban egy irányelvet fogadott el, ami alapján 9 éven keresztül egy százalékos relatív energia-megtakarítási célt kell megvalósítania minden tagállamnak. Ezt a célt szolgálja az az energiahatékonysági cselekvési terv, amelyet a kormány reményeink szerint a jövő héten vagy az azutáni héten el tud fogadni. Nem árulok el titkot, mindenki tudja, hogy e tekintetben Magyarország ellen egy kötelezettségszegési eljárás van folyamatban. A tavalyi év júliusában kiküldtünk egy előzetes anyagot azzal, hogy pár hónapon belül küldjük a végleges energiahatékonysági cselekvési tervet; ez az az anyag, amit a kormány maholnap el fog fogadni, ki tudjuk küldeni az Európai Bizottságnak és remélhetőleg akkor a kötelezettségszegési eljárás értelmét veszti.
A megújuló energiákkal kapcsolatban el kell mondani, hogy Magyarország sok régi európai uniós állammal összehasonlítva is elég jó helyen áll; természetesen vannak olyan államok, amelyeknek a megújuló energiaforrás potenciájuk messze meghaladja Magyarország potenciáját, illetve korábban megkezdték már ezen energiaforrások kiaknázását. Magyarország az energia-klíma csomagban, amit ugye január 23-án mutatott be a bizottság, itt 13 százalékos célértéket kapott. A kormány előtt van, illetve lesz hamarosan - szintén egy-két héten belül - a megújuló energiastratégia, ami ugye, mint említettem, az energiastratégiánknak egy részstratégiája. Az ebben leírt számok lehetővé teszik azt, mármint ez a potenciálbecslés lehetővé teszi azt, hogy ezt a 13 százalékos részarányt teljesíteni tudja Magyarország. Természetesen a tárgyalásokhoz úgy állunk hozzá, hogy kérjük a bizottságot, illetve mi is vizsgálódunk, hogy ennek mekkora költséghatása van és ennek fényében tárgyalunk a tehermegosztási tárgyalások során.
Horizontális kérdéseket is taglal az energiapolitika, úgymint oktatási politika, úgymint K+F politika, illetve az energiastratégiának az energia előállító ágazat mellett egy részelemeként definiáltuk a közlekedési stratégiát. Van külön közlekedési stratégia is, de az energiastratégiában - tekintettel arra, hogy a CO2-kibocsátás egyötödét a közlekedési iparág adja, illetve az energiafelhasználás jelentős része is a közlekedésben történik, ezért az energiapolitikában erre a részterületre is kitértünk.
Röviden ennyi, köszönöm szépen.
Kérdések, hozzászólások, észrevételek
ELNÖK: Köszönöm szépen a bevezetőt. Előzetesen, a képviselő urak hozzászólása előtt azt szeretném elmondani, hogy van egy ön által is említett '93-as országgyűlési határozat, vetítő híján felmutatom, így néz ki, innen indultunk. Talán illett volna beszámolni arról, hogy ez az országgyűlési határozat hogyan lett végrehajtva. Nagyjából tudjuk, hogyan lett végrehajtva, például kétévenként tájékoztatót kell készíteni az Országgyűlésnek, és ezt az Országgyűlésnek meg kell vitatni; ez elmaradt. Évek óta elmarad ez a gesztus, de az energia-kerettörvény koncepciójának elkészülése, vagy az energiahatékonyság növekedését elősegítő program sem készült el. Tehát illett volna elmondani, hogy nem végeztük el a feladatot, ezzel kell indítani.
A másik, hogy gondolkodtam, milyen kifejezést használjak, és végül is az a szó jutott eszembe - majd kérem, a képviselőket, hogy aki jobbat tud, jelentkezzen -, hogy ízléstelennek tartom - más, sokkal durvább szavak is jutottak eszembe -, hogy 2008. február 5-én elénk tenni egy olyan című anyagot, hogy "A kormány 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikája". Ráadásul a mellékletben a 14 évet emlegetik is, ami azt jelenti, hogy ez 2007 januárjától kezdődő politika, majd végül arról szól az anyag, hogy mit fognak majd megcsinálni. Ez olyan szintű lebecsülése a parlamenti munkának, amire álmomban sem mertem volna gondolni. Kérem a bizottságot, ezt utasítsuk vissza, hogy iderakjanak elénk egy ilyen anyagot, és ráadásul most megkaptuk nagy méretben is, ha valaki a szemüvegét otthon hagyta volna. Ez hanyagság, oda nem figyelés. Nyilván összelapátoltak anyagokat.
Az anyagról. Amikor bizottsági tárgyalásra ezt kitűztem, akkor volt egy egységes anyag, amely a kormány energiapolitikájának a koncepciójáról szólt, majd ezt visszavonták, összebarkácsoltak egy országgyűlési határozati javaslatot, amelynek az a címe, hogy a 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepció. Nézve az anyagot, talán irányelveknek lehetne nevezni, hogy milyen irányokat szabunk meg, de ez nem koncepció. Nem hiszem, hogy a szakértő kollegák azt hinnék, hogy ez egy koncepció, ami itt előttünk van. Nyilván ez az én egyéni véleményem, de nem tudom magamban tartani, mert ezt egyértelműen így látom.
Az, hogy szétválasztották, és mellékletté, illetve nem is mellékletté, háttéranyaggá degradálták...! Ez háttéranyag. Nem tudom, világos-e minden jelenlévőnek, ez azt jelenti, hogy ehhez nem lehet módosítót beadni, erről beszélni sem lehet tulajdonképpen, mert ez egy háttéranyag, amit olvasgathatunk, lapozgathatunk, de nem erről tárgyalunk. Amíg melléklet volt, addig lehetett azt mondani, hogy igen, akkor nézzük meg, konkrétan mi van benne, de nem, most ez háttéranyag lett, és gyakorlatilag ezt a 15 pontos országgyűlési határozatot kellene nekünk elfogadni. Az, hogy az energiatakarékosság szó nem is szerepel benne, az energiahatékonyság növelése egy szóval el van intézve, az, hogy bejelent egy ilyet, hogy atomerőművet építünk, az, hogy mit dolgozzon ki a kormány, az nem egy koncepció, az egy feladat. Azt kellene megmondani, hogy milyen elvek szerint dolgozza ki! Azt lenne egy koncepció lényege, hogy súlyozzon. Az "energiafüggőségünk csökkentése" szavak sem találhatók meg ebben az anyagban, nem beszélve a megújuló energia és a fenntartható fejlődés megfelelő súlyáról.
Tehát én személy szerint - a Magyar Demokrata Fórum nevében - visszautasítom ezt az anyagot, hogy ilyen színvonalú anyagot elénk tegyenek, és sajnálom, hogy nem jött el az államtitkár úr, de meggyőződésem, hogy azért nem jött el, mert nem akarta ezt meghallgatni.
Most megadom a szót Orosz Sándor alelnök úrnak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az elnök úr nagyon ravasz - köszönöm a szót, elnök úr -, de bármennyire is erős szavakkal illette az előttünk levő országgyűlési határozati javaslatot, nem fogja elérni bennem azt a megcélzott hatást, hogy most elkezdjem védeni. (Derültség.) Nincs mit. Nagyon sok mindent elmondott abból, ami miatt végtelen boldog voltam akkor, amikor meghallottam, hogy visszavonják. Hát, elsiették ezt a megismételt benyújtást, mert ebben az esetben mindazokra az ügyekre, amelyekkel kapcsolatban megjegyzéseket tett az elnök úr, érdemben kellene válaszolni, és ezen anyag alapján ez elég nehéz lesz.
Szeretném azt a nem elhanyagolható körülményt mellétenni, hogy olybá tűnik, felemlegetve még a közlekedési infrastruktúrát is ebben dokumentumtervezetben, mintha ez lenne a mindenek nagy kerete. Hát, nem. Ennél nagyobb keretet is tudok. Ez akár a fenntarthatóság, akár az éghajlat-változási stratégia. Meggyőződésem, hogy stratégiai tervezést folytatni anélkül, hogy a stratégiai tervezés intézményeit felállítanánk, eléggé nehéz, de akkor legalább azt tegyük meg, hogy a különböző stratégiai műhelyekben - és lehet, hogy most nagyon udvariasan fogalmaztam bizonyos anyagkészítő irodákról - megfogalmazott olyan anyagokat, amelyeket egymásra tekintettel kell megfogalmazni, azokat legalább együttesen tárgyaljuk meg. Ezért elengedhetetlenül fontosnak tartom - ebbéli véleményemet ezer és egy helyen megfogalmaztam, senki nem vitatta, a kormány ott lévő képviselői ráadásul még egyet is értettek -, hogy az éghajlat-változási stratégia, mely úgy tudom, szintén a kormány előtt van, és az energiapolitikai koncepciónak egy ehhez képest legalább egy kicsit igazított változata együttesen kerüljön parlamenti vizsgálat alá.
Ennek megfelelően annyit azért csak el fog érni, elnök úr, hogy az általános vitára való alkalmatlansággal kapcsolatos álláspontunkat egy tartózkodó szavazással fogjuk kifejezni, hogy véletlenül se mossanak bennünket össze: egyik az ellenzék, a másik pedig a kormányoldal. De azért valóban tanulságos ez az anyag, mert valóban nincs benne szó az energiatakarékosságról, arról, hogy az Európai Unióhoz, annak elhatározott programjaihoz, direktíváihoz, irányelveihez hogyan viszonyulunk. Persze, sok minden le van írva abban a bizonyos háttéranyagban, de igazából a dokumentumban nem szerepel, nincsenek határidők, ráadásul már 2008 van, és általában, ha koncepciót határozunk meg, azt azért tesszük, hogy a későbbiek folyamán ahhoz tartsuk magunkat.
Ugyanakkor meg kell védenem az előterjesztőket, elnök úr, ennyit azért csak elért. Ez a dokumentum, ami itt van, majdnem szó szerint egyezik azzal az országgyűlési határozati javaslat tervezettel, ami egyébként be volt nyújtva. Ennek a második és harmadik oldalán 15 pont van, mint most is, de némileg változott a szövegezése. Többek között nem javasol elfogadni egy háttéranyagot, mint koncepciót. Ez javára szolgál. Hátrányára szolgál azonban az, hogy a korábbiakhoz képest, amikor a kormánynak az Országgyűlés felé állott fenn egyfajta tájékoztatási kötelezettsége kétévente - ez volt az eredetiben -, a most kiküldött anyag ezt pusztán azzá degradálja, hogy a feladatkörrel rendelkező bizottság részére kell ezt a tájékoztatást megadni.
Azt gondolom, hogy egy energiapolitikai koncepció még akkor is, hogyha egy '93-ban elfogadottat nem vagy nem jól sikerült végrehajtani, van olyan fontos dolog, hogy az arról való kormánybeszámolót ne egy illetékes bizottság, hanem az Országgyűlés plénuma előtt vitassuk meg, vagy legalábbis tegyük lehetővé annak megvitatását.
Summa summarum, az előbb említett okok miatt általános vitára nem tartjuk alkalmasnak, ennek megfelelően az erről tartott szavazáson tartózkodni fogunk. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Andor alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): De a kocka már el van vetve, ha jól látom, mert a döntés szinte megszületett, és gondolkoztam is azon, hogy kérjek-e szót vagy nem. De szeretnék csatlakozni ahhoz, amit a képviselőtársaim - az elnök úr, meg az alelnök úr -mondtak.
Azt gondolom, hogy értelmes ember nem vitatja azt, hogy egy '93-ban elfogadott energiapolitikai koncepció helyett egy újat kell csinálni, azt sem vitatja senki, hogy ennek az országnak létérdeke, hogy legyen energiastratégiája. Felteszem a kérdést, hogy miután 2004 óta tagja vagyunk az Európai Uniónak, és ráadásul van egy elfogadott nemzeti fejlesztési tervünk úgy, hogy valójában szinte egyfajta ködszurkálás folyik, hiszen sem éghajlat-változási stratégia, sem megújuló stratégia, sem energiastratégia nincs elfogadva. Ráadásul én a módszert is megemlíteném. Jól értem-e azt, hogy az történik, hogy itt Timur és csapata kitalált valamit és benyomják ide a bólogató Jánosoknak, akik aztán vagy rábólintanak, vagy nem.
Tudomásom szerint, bár mi nem vagyunk az első helyen kijelölt bizottság, de az energiaüggyel foglalkozó albizottság sem kapta meg a lehetőséget, hogy időben belefolyjon abba a munkába, amiből aztán ez a koncepciónak nevezett valami kikerekedett. Azt gondoltam, hogy az lenne az élet normális rendje, hogy mielőtt egy ilyen fontos döntést meghozunk, van előtte egy jelentős szakmai, társadalmi vita - tudomásom szerint ilyen nem volt. Nem ismerem, hogy most milyen stratégiai műhelyekben születnek meg ezek a tanulmányok, de az látszik, hogy ezek a műhelyek vagy nem kommunikálnak egymással vagy nincsenek összekapcsolva, vagy nem értenek egymással egyet - ezt nem nagyon lehet megállapítani.
A tartalmi kérdésekbe nem is szívesen megyek bele, mert ha jól sejtem, akkor ez le lesz véve, legalábbis a mi bizottságunk nem támogatja az általános vitára való alkalmasságot. Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk és sajnálom azt is, hogy kötelességszegési eljárást kellett indítani ellenünk, mert nincs meg a mai napig az energiahatékonysági cselekvési tervünk. Egyébként 2007. június 30-i határidőt szabta az Európai Bizottság és az elég régen volt, és ha jól sejtem, akkor még el fog telni egy kis idő, hogy az meglegyen; tehát egyfajta káosz látszik innét. Lehet, hogy nem rendelkezem bizonyos információkkal, de attól tartok, hogy ez kezd gyakorlattá válni. Ha megnézzük, hogy mi történik az egészségügyi törvény kapcsán, ott is - ha jól értem - így utólag az van, hogy benyomnak egy törvényt, azt elfogadják a bólogató Jánosok, majd elkezdődik erről egy társadalmi vita, mert mindenki azt látja, hogy ezzel szembemennek a szakmai szervezetek is, meg mások is; és ahelyett, hogy fordítva ülnénk a lovon, előtte lennének ezek a viták lefolytatva. Szomorúan veszem tudomásul - ha jó a helyzetértékelésem - azt, ami van, és azt javaslom, hogy szedjük össze magunkat, mert ez így nem jó.
ELNÖK: Farkas Sándor képviselő úr!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy nagyon rövid visszatekintést szeretnék tenni 2002-re. 2002 koratavaszán alkalmam volt Brüsszelben az energetikai biztossal találkozni a megújuló energiákkal kapcsolatban egy tárgyalássorozat keretében, ahol már akkor kifogásolták azt a Magyar Köztársaság kormányával szemben, hogy gyakorlatilag nincs energiapolitikai koncepciója az országnak, ami érvényes lenne. Tehát, ha úgy nézzük, most 2002 tavasza és a mai időszak között durván 6 év telt el; ha ezt a 6 évet nézem, hogy ennyi idő alatt ezt a munkát sikerült összerakni, úgy gondolom, hogy nagyon sok mindenkinek el kellene gondolkodni, hogy egyáltalán milyen jövőképet akar az energiapolitikával Magyarország számára adni. Mert az energiapolitika nem egy egyszerű kérdés, a jövőnk múlik ezen, az elkövetkezendő 10, 20, 30 vagy akár 100 év is azon múlik, hogy milyen energiapolitikai stratégiát, koncepciót fogunk meghatározni a magyar társadalom számára, ezt társadalmi egyeztetés nélkül szerintem vétek és bűn beterjeszteni - nem tudom támogatni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Oláh képviselő úr!
DR. OLÁH LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen. Valószínűleg Nagy Andor képviselő úr itt csak hirtelen felhevülésben beszélt bólogató Jánosokról, hiszen ebben a bizottságban talán nem szokás ebbe az irányba elmenni; meg ugye az előttem szóló képviselőtársam felszólalása pont azt mutatta, hogy 2002 tavaszán, hogyha a bizottság ezt az észrevételt tette, akkor az Orbán kormány nagy hiátussal rendelkezik. Tehát vagy abba az irányba megyünk el, hogy elkezdünk visszafelé mutogatni, és mindenki tud valami idézetet elővenni, vagy pedig itt vagyunk közösen, van egy adott helyzet, amire reagálnunk kellene. Azt gondolom, hogy abba az irányba kellene elmennünk, hogy hogyan lehet ebből valamit kihozni; ez az alapanyag, ez a másfél oldal, ami előttünk van ezzel a minimális kis kiegészítéssel - nagyjából abban konszenzus van, hogy így ne menjen be az Országgyűlés elé.
Azt hiszem, hogy az teljesen egyértelmű, amit Orosz Sándor alelnök úr mondott, hogy mi már régóta mondjuk ezt az éghajlat-változási stratégiával közösen kell kezelni. Soroltak konkrét hiányosságokat az adott témában, és van, aki nem vette már ezt a fáradtságot, hisz igaza van, hogyha arra kérjük a minisztériumot, hogy gondolja végig, akkor nem nagyon van arra már szükség, hogy itt a részletekbe belemenjünk. Magam egyébként láttam jó néhány háttéranyagot, ami kapcsolódik ehhez a témakörhöz; sajnos a minisztériumnak nem sikerült elénk tenni egy olyan menetrendet, olyan munkamenetrendet, ami alkalmas arra, hogy valójában tárgyaljuk, tehát azt gondolom, hogy a tudásfelhalmozás egy jelentős része már a minisztériumban megvan, most ebből kellene valami jobbat kihozni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottságunkban nincs János, úgyhogy itt a félreértésre nincs lehetőséged, tehát itt Lajos van és az nem bólogató, hanem kemény - ilyen szavazó Lajosra számítok egyébként.
Molnár képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt képviselőtársam reagál, hadd mondjam el én is pár szóban a véleményemet.
Ami itt országgyűlési határozat címén idekerült, az véleményem szerint messze nem energiapolitikai koncepció; egész egyszerűen csak - hogy mondjam, gyerekkorunkban így szokták mondani - időhúzás, időhúzás a focipályán. Ezekben a pontokban nincsen semmi konkrétum, olyan száraz, mint a fűrészpor a napon. El lehet indulni balra, el lehet indulni jobbra, a 15 pont nem mond semmit. A kormány dolgozza ki, vizsgálja meg, a rendelkezésére álló eszközöket használja; nincs megmondva, hogy mi az a koncepció, merre akarunk elindulni, bármerre el lehet ezekből indulni. Ez egy bianco aláírás, hogy utána azt csináljon a kormány, amit akar. Kérem tisztelettel, akkor miért is van a magyar parlament?
De ez szerintem kormánypártiaknak, ellenzékieknek egyformán elfogadhatatlan. Hogy ha csak az 5-ös pontot nézzük az atomenergiával kapcsolatban, új erőművi kapacitások döntés-előkészítő munkálatai, esetlegesen létesítő - nincs semmi konkrétum. De nincs benne az sem, amit képviselőtársam mondott, hogy legyen társadalmi egyeztetés. Nincs benne az, hogy legyen szakmai egyeztetés; majd a kormány valamit kitalál, és azt az Országgyűlés elé fogja küldeni. Nincs benne az, hogy hol van azoknak a véleménye, akik például azt mondják, hogy ne legyen atomerőmű. Én, ismétlem, elfogultan atomerőmű-párti vagyok, de van egy környezetvédelmi miniszter, akinek voltak olyan kijelentései az elmúlt évben, hogy ő a) nem akar atomerőművet, b) népszavazást akar. Nem értek vele egyet, de azt gondolom, hogy ne az legyen a kormány dolga, hogy itt akkor ő valamit csinál, hanem tessék, legyen vita, jöjjön a miniszter úr, mondja el a véleményét, győzzük meg az ellenkezőjéről vagy ő győzzön meg; vagy ha nem tudja egyik fél sem a másikat meggyőzni, akkor legalább mérlegeljük egymás véleményét.
Ez az, amire ez az anyag nem ad lehetőséget, ezért azt gondolom, hogy politikamentesen elfogadhatatlan, amit önök ide letettek. Arról nem is beszélve, hogy szakmailag is nagyon izgalmas, amikor energiaforrás-struktúránál csak földgázt, kőolajat és lignitet emleget, aztán kész. Azért az anyagokban elő-elő fordul az a dolog, hogy a lignitet jó lenne eltenni későbbre, és nem felhasználni, tekintve, hogy a lignitnek manapság még nagyon rossz a felhasználási hatásfoka, és tekintve, hogy a lignit rendkívül környezetszennyező. De, kérem tisztelettel, azért vannak folyóink, van vízi energiánk. Nincs valami véleményük esetleg akár Bős-Nagymarosról? Nincs valami véleményük arról, hogy a Tiszán tervezve volt még egy erőmű? Nem, az már vélemény lenne és irányultságot adna. Nem, önök maradnak a fűrészpornál.
Nincs szélenergia, nincs napenergia, csak az összefoglalásban valami, nincs irány abban, amit önök mondanak. És mivel nincs irány, nincs miről beszélni, igazából azt sem lehet megmondani, hogy miért nem jó, mert se hideg, se meleg, az ilyet ki kell köpni! Ezt máshonnan idéztem. Tehát tisztelettel, ez az anyag részünkre maximálisan elfogadhatatlan, és bízunk benne, hogy a kormánypárti képviselő urak hasonló indokok alapján hasonlóan gondolkodnak.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Farkas Sándor!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Egy rövid gondolat Horváth képviselő úr megszólalásához. Azt azért ne felejtsük el, hogy én 2002 tavaszáról beszéltem, valóban a Fidesz-kormányzat alatt sem volt alkalmunk erről a kérdésről beszélni, mert tavasszal kerültünk ki Brüsszelbe, és azért a csatlakozás 2004. május 1-jén volt, és azóta. Csak ennyi.
ELNÖK: Ha nincs több hozzászólás, akkor megadom a szót az előterjesztő képviselőinek.
Dr. Gordos Péter (GKM) válaszadása
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. Tekintettel arra, hogy én egy főosztályt vezetek, ezért csak a szakmai kérdésekre érzem magam hivatottnak reagálni.
Először is, az energiapolitikai beszámoló volt az első kérdés. Ahogy az alelnök úr is említette, az 1993-as energiastratégiáról kétévente kellett beszámolni az Országgyűlésnek, a kormány kétévente megpróbálta, és ha jól emlékszem, eleget is tettünk ennek a kötelezettségünknek. Nagyon sok esetben el is jutottak a különböző bizottságokig, a bizottságok meg is tárgyalták a kormány beszámolóját, és általános vitára alkalmasnak tartották. Azt én már nem tudom megítélni, hogy egyébként a plenáris ülés miért nem tárgyalta ezeket a beszámolókat. A kormány a számára az Országgyűlés által előírt kötelezettségének eleget tett.
Miért 2007? Ezt rögtön hozzácsatolnám egyébként a társadalmi vitához, illetve az előkészítő műhelyekhez. Ez az energiastratégia körülbelül két éve készül, bármennyire is meglepő. Nagyon heterogén és nagyon eltérő álláspontú szakemberek véleményét kellett akkor figyelembe venni, amikor ez a koncepció elkészült. Akadémikusok dolgoztak azokon az előkészítő tanulmányokon, amelyek alapján ezt a dokumentumot a kormány elfogadta. Itt most nem akarom felsorolni a különböző akadémikusok, illetve iparági szakemberek nevét, és nemcsak az iparágból, hanem környezetvédelmi, környezetgazdasági vonalról is sokan beledolgoztak az előkészítő tanulmányokba. Ezeket a tanulmányokat egyébként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a saját honlapján nyilvánosságra hozta, több száz oldalról beszélünk. Tehát nem tudom értékelni, csak úgy, hogy elkerülte a képviselő urak figyelmét e dokumentumtömeg, amire egyébként bazíroz ez az anyag. Sőt, ha keményebb szavakkal szeretném illetni, akkor azt mondanám, csodálkozom, hogy a képviselő urak miért nem olvasták ezeket a dokumentumokat, illetve miért kerülte el a figyelmüket.
Miért 2007? Mert 2007 elején történt meg ezen anyagok szintézise, 2007-ben tárgyalta végig a Gazdasági Minisztérium a saját civilfórumán a társadalommal. Több mint egy hónapig kint volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján. Több körben - az anyagot egyébként darabjaira szedve - személyesen tárgyaltunk egy jó nagy előadóteremben a különböző társadalmi szervezetekkel, környezetvédelmi szervezetekkel, érdekvédelmi csoportokkal. Az ott elhangzottakat - véleményünk szerint - maradéktalanul figyelembe vettük, és beépítettük ebbe az energiastratégiába. Úgyhogy az anyag társadalmi vitája megtörtént. Tehát nem elég, hogy szakemberekre, több száz oldalra bazírozva készítettük el a draftot, utána lefolytattuk a társadalmi egyeztetését. Ráadásul a kormányon nem is mehetett volna úgy át ez az anyag, hiszen a kormány felelősségteljesen csak akkor tud dönteni, ha megtörténik ezen anyag társadalmi vitája. Még egyszer mondom, ez megtörtént.
A "Timur és csapata" kifejezés nagyon tetszett. Én mondjuk, Csom Gyula professzor urat nem nevezném a Timur-csapat tagjának, ugyanúgy, ahogy a mellettem ülő dr. Szerdahelyi Györgyöt sem nevezném e csapat tagjának. Lehet, hogy én fiatalabb vagyok e kollegákhoz képest, akiket most említettem, de még én is kikérem magamnak, hogy a Timur-csapat tagjának nevezzenek, elnézést.
Az energetikai albizottság 2007 júliusában előzetesen megkapta és tárgyalta ezt az anyagot, a véleményét kifejthette róla. Tehát Nagy Andor képviselő úrnak arra a felvetésre, hogy miért nem tárgyalhatta az energetikai albizottság, jelentem, hogy tárgyalta az energetikai albizottság. Azt a kérdést pedig, hogy most, 2008-ban miért nem az energetikai albizottság vagy miért nem a gazdasági bizottság tárgyalja első helyen, úgy érzem, nem nekem kell megválaszolnom.
Szakmai vonal, energiatakarékosság. Most nem szeretném összeszámolni, hányszor fordul elő például elő az anyagban az energiatakarékosság, energiahatékonyság. Ha valaki kicsit is ért a szakmához, észreveheti, hogy a 15 pontban az energiatakarékossággal és az energiahatékonysággal kapcsolatban konkrét intézkedések vannak. Olyan konkrét intézkedések, amelyek egyébként nem száraz fűrészpornak tekintendők, hanem olyan intézkedések, amelyeket azért kell végrehajtani, mert az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot szeretnénk elősegíteni.
Bős-Nagymarost én nem nyitnám ki. Elnézést, ez nem az én feladatom. (Közbeszólás.) Jó, ez az én véleményem, így van. Arra pedig, hogy kiköpni kellene az anyagot, szintén a korábban általam említett professzorok, illetve szakemberek nevében mást nem tudok tenni, mint hogy visszautasítom, ha itt mondhatok ilyet.
Nagyon röviden ennyi, köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt megadom a szót - feltételezem, hogy meg kell adnom -, a professzor urak, akadémikus urak valószínűleg ebben a határozatban valahogy kioltották egymást. Különösen az itt ülő Szerdahelyi György tudását, tapasztalatát egy másodpercig nem kérdőjelezem meg, de pontosan tudom, hogyan működik egy minisztérium. Tudom, hogyha az apparátus leír anyagokat, azok hogyan alakulnak át. Az, hogy önök ezt az eredetileg koncepciónak szánt anyagot háttéranyaggá degradálták, egyértelmű beismerése annak, hogy nem vállalták a parlament előtt a megvédését.
Az, hogy itt konkrét feladatokat tűznek ki? Ennek a címe energiapolitikai koncepció, és az, hogy ezt 2007-ben kezdték el csinálni, nem jelenti azt, hogy 2008-ban 2007 januártól érvényes koncepciót lehessen elfogadni. Az másik kérdés, hogy mit értünk koncepció alatt. Azt gondolom, hogy ön például arra nem válaszolt, hogy akkor most a 2007 így akar maradni. Így akarja beterjeszteni? Miért nem írjuk akkor, hogy 2003-tól - vagy bármit odaírhatnánk -, hiszen azóta dolgozunk rajta. Folyamatosan dolgoznak ezeken az ügyeken.
A szocialista frakció azon aggályát, hogy együtt kell szavazni az ellenzékkel, szeretném feloldani. Elég gyakran szavazunk mi együtt. Tehát ne szégyelljétek a "nemet" kimondani egy olyan anyag esetében, amikor tulajdonképpen az álláspontunk ezzel az anyaggal kapcsolatban nem nagyon különbözik. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Tehát akkor még nem mondom, amit mondanék, hanem Orosz Sándor alelnök úrnak megadom a szót.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Csak azért, mert a tárgyra térés elmaradt akkor, amikor alelnöktársam más összefüggéseket is hozott itt föl; majd, hogy hogyan szavazunk, azt szuverén módon eldöntjük mi magunk, egyébként, ha már ilyen ajánlatokról van szó, akkor a népszavazásnál szavazunk együtt "nemmel". Köszönöm.
ELNÖK: Parancsolj!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. Elnézést, csak egy mondat. A minisztérium honlapján lévő anyagokat olvastuk mi is, a szakértőink is. Tisztelettel felhívnám a figyelmét, hogy oda volt írva az anyaghoz, hogy nem a minisztérium véleményét képviseli ez az anyag; a minisztérium nem vállalta föl azt az anyagot és az ollót tartó kezek sem, mert a jelenlegi anyagban az ott lévő professzor urak ott lévő jó megjegyezéseit kiollózták mostanra. Tehát nem a megfelelő szakemberek véleményével van nekünk problémánk, hanem a pillanatnyilag ollót tartó kezekkel. Köszönöm szépen.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Ha nincs több hozzászólás, akkor szavazunk.
Aki az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatot, amely a 2007 és 2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepció címet viseli, támogatja, általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Nincs ilyen. Aki nem tartja általános vitára alkalmasnak, az szavazzon! (Szavazás.) 9 nem. Aki tartózkodik! (Szavazás.) 9 tartózkodás.
Bizottsági előadót választunk? Ha van önként jelentkező. Molnár Béla a bizottsági előadó. (Dr. Orosz Sándor: Nem az volt az álláspontunk, hogy ne is legyen, azt javasoljuk, hogy ne legyen; de ha mégis van, akkor mindezt elmondjuk a parlamentben.) De ha erőből a parlament elé kerül, akkor Molnár Béla a bizottsági előadó. Köszönjük szépen. (Dr. Orosz Sándor: Kisebbség?) Kisebbségi előadóra van jelentkező? (Jelzésre.) Orosz Sándor lesz a kisebbségi előadó. Akkor ezt nem támogattuk, és van két előadónk, köszönöm szépen.
A földgázellátásról szóló törvényjavaslat (T/4669. szám) (Általános vita)
A földgázellátásról szóló törvény következik. A minisztérium részéről a páros változatlan, és Gordos főosztályvezető úr tart bevezetőt.
Dr. Gordos Péter (GKM) szóbeli kiegészítője
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jelzem, hogy időközben kiegészültünk Zarándy Tamás főosztályvezető-helyettes úrral.
A földgáztörvénnyel kapcsolatban kezdeném az iparági, illetve a társadalmi egyeztetéssel. A földgáztörvény tervezetét ugyanúgy, ahogy egyébként minden jogszabálytervezettel kapcsolatban, a kormányzati munkamegosztás keretén belül a Magyar Energia Hivatal dolgozta ki első verzióként. A Magyar Energia Hivatal megpróbálta maximálisan figyelembe venni az iparág véleményét; nem kell másra gondolni, mint arra, hogy egy új törvényi szabályozás működőképes lehessen, ugyanis nincs értelme olyan törvényt alkotnunk, amely egyébként működésképtelenné teszi az adott iparágat. Természetesen nem csak a földgázpiaci szereplőkkel egyeztetette a Magyar Energia Hivatal első körben a törvénytervezetet, hanem a honlapján nyilvánosságra hozva mindenki véleményezhette, a fogyasztóvédelmi szervezetektől kezdve, bármelyik állampolgárig.
Ezt követően, mint ahogy említettem, a munkamegosztási folyamatban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium vette át az anyagot. Szintén többkörös iparági egyeztetést tartottunk mi is, fogyasztóvédelmi szervezeteket is meginterjúvoltunk, illetve a honlapunkon ugyanúgy kint tartottuk, mint a villamosenergia-törvénytervezetet vagy az energiapolitikai koncepciót, tehát bárki a GKM civil fórumán társadalmi vita keretében hozzászólását megtehette. Ezt követően került a kormány elé, illetve került elfogadásra és benyújtásra a parlament elé ugyanúgy, ahogy az energiastratégia is 2007-ben, tehát 2007-ben az Országgyűlés elé került az energiastratégia - és elnézést a visszautalásért -, ezzel próbálom a 2007 évet indokolni.
A földgázpiacról szóló törvényt három cél köré lehet csoportosítani, hogy mi a célja. Egyrészt hatékony a földgázpiac megteremtése, másrészt az integrálódó régiós energiapiacba való integrálódás, harmadrészt pedig az európai uniós jogszabályoknak való megfelelés. A hatékony földgázpiac - ugyanúgy, mint ahogy az előző beszédekben is említettem - hosszabb távon a verseny fokozódásával költségcsökkenéshez vezethet, tehát mind a gazdasági szereplőknek, mind a lakosságnak, mind a végfelhasználónak érdeke, hogy egy hatékony versenypiac alakulhasson ki. Ugye, az egyesülő európai földgázpiacba való integrálódás előnyeit - azt hiszem - nem kell ecsetelni, sokkal nagyobb piacon, sokkal nagyobb a verseny; illetve sokkal nagyobb költségcsökkenést, költséghatékonyságot lehet elérni, és az ellátásbiztonságot is lehet fokozni. Az EU-s jogszabályoknak történő megfelelés pedig egyértelmű európai uniós kötelezettség.
A piacnyitás legfontosabb elemei. Egyrészt a piac kiszélesedik, a nagyfogyasztók tágabb teret kapnak azáltal, hogy kitől akarnak földgázt vételezni. Alapvetően semmi nem fogja a szabadpiaci versenyt korlátozni, kivéve az úgynevezett egyetemes szolgáltatói körben, amely egyetemes szolgáltatói kör egy előre meghatározott kapacitáslekötés-nagyságig biztosítja az egyetemes szolgáltatásra feljogosító fogyasztók részére az egyetemes szolgáltatásban történő vételezést, ami gyakorlatilag nem más, mint egy előre jól definiált ellátási színvonal biztosítása a kormány által ellenőrzött árakon.
A piacnyitás további fontos eleme - ugyanúgy, ahogy a villamosenergia-törvénynél - a jelentős piaci erőfölényes helyzetek kezelése. Nem kell mást érteni ez alatt, mint azt, hogy ha valaki ilyennel rendelkezik, és ezt a Magyar Energia Hivatal beazonosítja, akkor a törvény előírásait alkalmazva olyan plusz kötelezettségeket róhat ezen piaci szereplők számára, amelyek csökkentik a piaci erőfölényét, hogyha egyébként az Energia Hivatal úgy látja, hogy ezzel vissza akarnak élni.
A nagykereskedelmi piactól, mint ahogy említettem, a verseny fokozódását várjuk. Egyrészt a kereskedelmi engedélyezési folyamat egyszerűsödni fog, a külföldi céghelyű társaságoknak csak telephelyengedéllyel kell rendelkezniük; tehát minden olyan eszközt alkalmazunk, amely egyébként az Európai Unióban is bevett szokás, és amit egyébként az OGY megszavazott a villamosenergia-törvény kapcsán is.
A lakossági fogyasztók választási lehetősége. Ahogy említettem, egyrészt az egyetemes szolgáltatás keretén belül vételezhetnek földgázt, illetve ha úgy gondolják, akkor kiléphetnek a szabadpiaci földgáz-részpiacra is.
Ahogy említettem, az egyetemes szolgáltatást az előzőekben említetteken kívül ki kell azzal egészíteni: diszkriminációmentes ellátásban kell részesíteni ezeket a fogyasztókat. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy az egyetemes szolgáltató minden lakossági fogyasztót a saját területén el kell hogy lásson, tehát ez egy kötelezettség, nem válogathat a fogyasztók között, emellett pedig kiszámítható áralkalmazást kell biztosítania, amit a Magyar Energia Hivatal ellenőriz - és itt átugranék az árszabályozásra. Ugyanúgy, ahogy a villamosenergia-piacon, itt is egyrészt beszélünk termékárról, illetve beszélünk természetes monopoltevékenységnek megfelelő hálózati szolgáltatásról. Ez alatt a hálózatokhoz való szabad hozzáférést kell érteni, nem kell addicionális, párhuzamos, drága költségen megvalósítandó alternatív szállítási lehetőségeket biztosítani, hanem a meglévő szállító, illetve elosztó hálózatokon tud bármely kereskedő eljutni a fogyasztóhoz. E tekintetben tehát a hálózati elosztás és szállítás továbbra is szabályozott díjakon fog történni, ez azt jelenti, hogy a gazdasági és közlekedési miniszter rendeletben hirdeti ki ezeket a díjakat, itt alapvetően nem lesz változás a mostani rendszerhez képest.
Az egyetemes szolgáltatás tekintetében egy árképlet kerül meghatározásra - szintén miniszteri rendeletben - előzetesen, ezen árképletnek vannak olyan elemei, amelyek fixen, szabályozott módon kerülnek meghatározásra, ez az egyetemes szolgáltató árrése, tehát mi az, amit érvényesíthet a szolgáltató. Emellett van olyan eleme is, mint a változó költség, amit az Energia Hivatal most is szintén elismer, ez a földgáz ára, és ez a benchmark árnak megfelelő ár, illetve ami az importszerződésekből kijövő ár. Lesz, aki a versenypiacon vételez, ott a lakossági fogyasztó szabad áron vételezhet, illetve a nagyfogyasztók árai is szabadárasak lesznek. Természetesen nem szabad elfelejteni, hogy a végfogyasztói árnak csak egy bizonyos százaléka szabadpiaci ár, hiszen ahogy említettem, a hálózati használati díjak szabályozottak maradnak.
A fogyasztóvédelem területe. Itt a fogyasztóvédelmi hatóságoknak kiemelt szerepük lesz, a Magyar Energia Hivataltól - ugyanúgy, ahogy a villamosenergia-piacon - átkerülnek bizonyos kompetenciák a fogyasztóvédelmi hatóságokhoz. Itt alapvetően nem a hálózathoz való hozzáférés eseteit kell érteni, úgymint a fogyasztói panaszok kivizsgálása, ügyfélszolgálati, számlázási problémák. A fogyasztóvédelmi hatóság szerepét az által is fokozni kívánja a jogalkotó, hogy az egyes cégeknek az üzletszabályzatok elfogadásával kapcsolatban szakhatósági jóváhagyást ír elő a fogyasztóvédelmi hatóságtól, és csak ezután hagyhatja jóvá a Magyar Energia Hivatal az egyes társaságok üzletszabályzatát.
A védendő fogyasztók. Ugyanúgy, ahogy a villamosenergia-törvénynél, a magyar kormány élt azzal a lehetőséggel, amit az irányelvek biztosítanak, hogy definiálja a védendő fogyasztókat. A fogyatékkal élők, illetve a szociálisan rászoruló fogyasztók kategóriája nagyon hasonlatos a villamosenergia-törvényben leírtakhoz, illetve - ahogy már említettem - szintén a jelentős piaci erőfölényes jogintézményét a földgáztörvénynél is be kívánjuk vezetni, illetve javasoljuk az Országgyűlésnek, hogy bevezetésre kerüljön. Itt - ahogy a prezentációból is látszik - különböző eszközökkel élhet a Magyar Energia Hivatal, ezek is hasonlatosak a villamosenergia-törvényben leírtakhoz.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő urak! Nagy Andor, illetve Józsa képviselő úr!
Kérdések, hozzászólások, észrevételek
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, nagy jelentőségű alaptörvény van előttünk. Hallgattam az előző kritikákat, és azt kell mondanom, hogy sok kritikai elem biztosan alappal került ide a bizottság asztalára, de azt hiszem, más ez a kettő. Ez egy konkrét, a gázpiaci liberalizációt megalapozó, nagyon fontos törvény. Úgy érzem, a jogalkotásnak, törvényalkotásnak ebben a szakaszában azt kell megállapítanunk, hogy a szükséges szakmai előkészítés megtörtént, és a magam, illetve a kormányoldal részéről általános vitára javasolom.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ehhez csak azt tenném hozzá, hogy ennél az anyagnál az mindenképpen látszik, hogy az előterjesztő tudta, hova akar eljutni. Tehát itt megvan egy határozott cél, a piacnyitás, annak a konstrukciója, és az volt a feladat, hogy ezt törvényben rögzíteni. Ráadásul volt gyakorlat, mert a villamosenergia-törvénnyel lehetett gyakorlatozni.
Azt kérdezném, hogy az Energia Hivatalra vonatkozó bővítésnél, a 27. §-ban van egy "különösen", ennek mi értelme van így. Miért nem a záró rendelkezésekben egészítjük ki az Energia Hivatalról szóló jogszabályt ezzel a néhány gondolattal, hogy most már a gázzal is így meg úgy kell foglalkozni? Mert ez "a hivatal feladata különösen" megfogalmazás..., hát nyilván mindenki az Energia Hivatal feladatait a róla szóló törvényben keresi, illetve az a villamosenergia-törvényben van meghatározva. Tehát szerintem ezt ott kellene módosítani, mert a 27. §-t így elég csonkának gondolom. Ez egyébként az 52. oldalon van.
Most adok szót Nagy Andornak.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék én is röviden hozzászólni, elmondani a véleményemet. Egyetértek azzal, hogy minőségileg teljesen más, amit most tárgyalunk, mint az előző napirendi pont volt. Világosan kiderül a törvényből az a három cél is, amit az előterjesztő elmondott, nevezetesen a hatékony földgázpiac kialakítása, hogy a magyar gazdaság integrálódik az európai gazdaságba, illetve az EU-s jogszabályoknak való megfelelés, valamint a piacnyitás.
Az a földgázpiaci modell, amit ez a törvényjavaslat megcéloz, nagyon hasonlít a villamosenergia-piacra. Tehát gyakorlatilag ez a törvény - ha úgy tetszik - nagyon sok szempontból rímel a Vet.-re, és ezért engedjék meg azt is, hogy azokat a tapasztalatokat, amelyek a Vet. elfogadása utáni időszakban megfogalmazódtak, egy pillanatra megidézzem. Magyarországon a gázár nem egy egyszerű kérdés, mert gyakorlatilag, mióta kijelentették, hogy nem lesz gázáremelés, az ellenzék ezt politikai kérdésnek használja - talán a mindenkori ellenzék -, és azt is mondják a hozzáértők, hogy a magyarországi gázárak talán legalább 30 százalékkal elmaradnak az egyébként reálisnak tekinthető gázáraktól. De ha elfogadjuk is ezt a tételt, és megnyitjuk a piacot, úgymond a piacot ráengedjük erre a gazdaságra - a kisfogyasztókra is -, vajon ez a lakosság kibírja-e azokat a gázárakat, amelyek várhatók ettől a piacnyitástól, vagy sem?
Meglepő módon a piacnyitás a villamosenergia-piacon nem hozott magával - egyelőre legalábbis - árcsökkenést. Azt valószínűsítem - olvasva az anyagban, meg tudván azt is, hogy Magyarországon a gázfogyasztás, ha jól emlékszem 80 %-a származik, és ennek az importnak a 90 százaléka gyakorlatilag a Gazpromtól jön -, hogy a Gazprom most fog árat emelni. Ha jól tudom, akkor a gázpiac egyéves csúszással követi az olajárakat, tehát gondolom, ez a húszdolláros emelkedés igazodik az olaj világpiaci árához. Tehát lesz egy, a Gazprom részéről már megfogalmazott gázáremelés. Ez keresleti, és nem kínálati piac, hiszen Magyarország gyakorlatilag egy forrásból szerzi be a földgázszükségletét, rendkívüli mértékben kiszolgáltatott. Logikusan származik ebből a helyzetből az a következtetés, hogy itt gázárcsökkenésre - rövidtávon legalábbis - nem lehet számítani.
Ha megnézem azt a három célt, amelyet megfogalmaztak, és mondjuk, rákanyarodok arra, hogy ez a lakosságot hogyan fogja érinteni, hogyan fogja a kormányzat kezelni azt a helyzetet, ami a piacnyitás után előáll, nem lenne-e értelmes dolog megfontolni azoknak a hozzáértő szakembereknek a véleményét, akik azt mondják, hogy várjunk egy évet a piacnyitással, és ne a nyáron, hanem mondjuk, ez 2009 januárjában történjen meg? Mert elég kevés idő van arra, hogy a megfelelő végrehajtási rendeletek megszülessenek, és nem lehet tudni, milyen hatása lesz a nyáron megtörténő piacnyitásnak.
Ezek kétségek bennem is, és meghallgatnám a tárca képviselőinek az álláspontját arról, hogy ezt a helyzetet hogyan kezelik. Mert azt el kell ismernünk, hogy ha másért nem is, de az európai uniós jogszabályoknak való megfelelés fontos feladata az EU-tag Magyarországnak; az integráció nem kérdés, az sem, hogy hatékonyabban működjön a gazdaság. Számomra a nagy kérdés az, hogy mi lesz az árakkal, és hogy lehet kezelni azt a társadalmat, ami anyagilag egyébként is rendkívül rossz állapotban van - télen az emberek jó része, talán 67 százaléka, bevételeinek a felét a megélhetési költségekre fordítja. Ilyen körülmények között hogy lehet ezt a helyzetet kezelni?
ELNÖK: Orosz Sándor képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A várható szavazási magatartást már Józsa képviselőtársam elmondta. Inkább csak azért kértem szót, mert Nagy Andor alelnöktársam is emlegette az elektromos áram piacnyitása körüli vitákat. Itt is csak-csak várható hasonló, és nagyon-nagyon szeretném felhívni önmagunk és a piacnyitás utáni helyzetben ilyen-olyan feladattal rendelkezők figyelmét is arra - ami talán nem itt, hanem a sok szempontból bírált energiapolitikai koncepció anyagrészében volt - nevesen: a monopolhelyzetek elleni fellépés. Na most, persze sokat vitatkoztam már a Gazdasági Versenyhivatal embereivel, hogy mi is az a monopólium. Nem is biztos, hogy mindig ott van a monopólium, ahol gondoljuk, nem azokban a természet adta csövekben és egyebekben, hanem lehet, hogy ez a monopólium áll velünk szemben. Ha pedig ez így van - már most erre a gazpromos 90 százalékra gondolok, talán ez kitalálható volt -, akkor talán az előző gondolatnak a következetes, vagy ha nem is következetes, de legalábbis a jövőnket befolyásoló gyakorlatias megközelítése az kell hogy legyen, hogy földgázfüggőségünk csökkentése, és nem feltétlenül. Annak nyilván egyik útja az alternatív beszerzési források lehetősége, de találkoztunk mi már azzal, hogy van, ami közvetlenül Gazprom, és van, amelyik közvetetten Gazprom.
Tehát mindezt csak azért mondom el, mert tartok tőle, hogy az ilyen típusú monopóliumok elleni fellépés energiapolitikai koncepciós feladatokat kell hogy jelentsen. A földgázt és annak az árát nem biztos, hogy annak változatlan vagy még nagyobb mértékű igénybevételét ösztönző szociális támogatásokkal kell kompenzálni, sokkal inkább mondjuk a fogyasztást csökkentő technikák elterjesztésében kellene gondolkodni. Ennek talán még a fenntarthatósággal van valamiféle-fajta összefüggése - tehát egyrészt erre szerettem volna felhívni a figyelmet.
A másik pedig az, hogy azt látom, hogy elkerülhetetlen az árak, a gázárak emelkedése; és ez nem feltétlenül ennek a monopóliumnak az érdeke, hanem a divatból zöldenergia előállítóknak is érdeke. Minél inkább magasabb a gázár, annál biztosabb, hogy még nagyobb támogatást lehet majdan kierőszakolni. Ezért is nagy kérdőjel volt - na nem a földgáztörvény, hanem az energiapolitikai koncepcióval kapcsolatos országgyűlési határozat indoklásában -, miszerint ezeknél az ügyeknél a piacnak nincs szerepe. Ha ennek az a következménye, amiről beszélek, akkor mégiscsak lehet, hogy ott is inkább kellene, hogy szerepe legyen a piacnak.
Summa summarum, a földgáztörvényt nagy valószínűséggel általános vitára alkalmasnak fogjuk tekinteni, és támogatni fogjuk, de lássuk be, hogy a földgáztörvény számos olyan kérdést vet föl, amit sem országgyűlési, sem pedig kormányzati szinten nem biztos, hogy a legjobb módon kezelünk ebben a szent pillanatban; legyen a földgáztörvény vitája arra is terep - vagy adjon alkalmat arra -, hogy ezekkel a kérdésekkel másképp foglalkozzunk, mint eleddig. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Molnár Béla jelentkezik.) Parancsolj!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. Amit mondani szerettem volna, azt zömében Nagy Andor képviselőtársam és Orosz Sándor képviselőtársam elmondta. Első mondatnak olyat mondanék, amit nem terveztem: az az igazi energiakoncepciós gondolat, amit Orosz Sándor képviselőtársunk mondott, nem pedig az, ami a leírt anyagban van. Megnyugtató, hogy a kormánypártokban vannak olyan emberek, akik valódi energiapolitikai koncepciót tudnak mondani, és sajnálatos, hogy a minisztériumban ez nem tükröződik, és nem jön vissza.
Visszatérve a földgázra. Azért, ha egy kicsit szélsőségesebben fogalmazunk, akkor talán azt lehet mondani, hogy a földgáz nem dinnye. Mert ugye görögdinnyét, görög földön termett görögdinnyét, Olaszországban termett görögdinnyét és Magyarországon termett görögdinnyét meg lehet találni augusztusban a 10-es út mellett, mert mind tud oda landolni. De az a 90 százalék, ami Oroszországból jön, az bizonyos olvasatban bizony azt jelenti, hogy miről szól a verseny. Arról, hogy a magyarországi árrést kinek van ereje elvinni, és nem arról szól, hogy ki tud olcsóbb földgázt szerezni és olcsóbbá tenni.
Ezért azt gondolom, hogyha Nagy Andor képviselőtársam azt mondja, várjunk egy évig, akkor én azt mondanám, hogy addig kell várni egy versennyel, ameddig az meg nem valósul. Amit Orosz Sándor képviselőtársam mondott, hogy valójában ne legyen olyan túlkereslet, ami hajtja föl az árat, amit ugye részint el lehet érni azzal, hogy kiváltjuk a földgázt, részint azzal, hogy máshonnan is beszerezzük - tehát ne legyen túlkereslet. Más szempontból pedig legyen lehetőség mást is adni, mint gázt annak, aki új beruházásokat akar. Ez egy szemléletváltás és ez nem biztos, hogy egy év, lehet, hogy több.
Viszont az én olvasatomban éppen ezért, mivel ilyen kényszerhelyzetben vagyunk, nem biztos, hogy ez a piacnyitás most a magyar társadalom számára záros határidőn belül pozitív hozadékkal jár, sokkal inkább a negatív eredmények várhatóak, ami miatt nem feltétlen szükséges ezt most bevezetni; minimum egy évvel - ahogy Nagy Andor képviselőtársam mondta - érdemes lenne eltolni és addig valós lépéseket tenni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Van még hozzászóló? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor én elmondom a nagy bölcsességemet, ami úgy szól, hogy piacnyitásra nincs jó időpont, a beállásra kell hogy idő legyen. Azt gondolom, hogy nyilván, amikor magasak az árak, akkor azért nem nyitok, amikor alacsonyak azért nem nyitok. Én nyitáspárti vagyok, és azt gondolom, hogy ezt meg kell lépni. Nyilván a kormány feladata, hogy erre a legmegfelelőbb időpontot próbálja kikeresni, de a halasztás általában nem szokott eredményes lenni. Az a gyakorlat más nyitások területén, hogy 3-4 év alatt beáll a piac, és akkor már nincsenek ezek a nagy rángások. A magam részéről ezt a törvényt támogatom, természetesen az általános vitára bocsátását, mert ezt a lépést valamikor meg kell lépni, aztán majd látjuk, hogy a vita során hogyan alakulnak a részletek a parlamentben.
Ha nincs több hozzászóló, akkor megadom a kormány képviselőjének a szót, hogy válaszoljon.
Dr. Gordos Péter (GKM) reflexiója az elhangzottakra
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Köszönöm szépen a szót, elnök úr, illetve meg szeretném köszönni azt a megelőlegezett támogatást, amivel a földgázellátásról szóló törvényt általános vitára alkalmasnak tartják.
Piacnyitás időpontja. A kormány tavalyi évben letette az Országgyűlés asztalára a törvénytervezetet. Akkor még tartható lett volna a 2008 év közepi nyitás, különös tekintettel arra, hogy a gázév az mindig júliustól-júliusig tart. Innentől kezdve az Országgyűlés bölcsességére van bízva, hogy mikor lépteti hatályba a törvényt, a kormány ennek figyelembevételével fogja kidolgozni a végrehajtási rendeleteket.
Orosz képviselő úr említette az egy forrástól való kiszolgáltatottság kérdését, illetve a képviselő úr említette azt, hogy igen, valaki tud energiapolitikát alkotni. Jelzem egyébként, hogy ez törvényi, ha úgy tetszik, fűrészporosan száraz szabályozás, de egyébként a kormány által letett energiastratégiában pontosan ilyen összefüggésekbe ágyazva ki van fejtve hajszálpontosan az energiahatékonyság, illetve az energiatakarékosság kérdésköre. Tehát amikor az Országgyűlés a gáztörvényt tárgyalja, akkor mellette, ha elolvassák az energiastratégiát, abban pontosan ilyen anomáliák, illetve problémák kezelésére fel vannak tüntetve a megfelelő eszközök. Pontosan azért, hogy ne töménytelen mennyiségű szociális támogatást kelljen előteremteni, illetve nyújtani a rászorulóknak, hanem e költségeket megtakarítva más, hosszabb távon egyébként megtérülő energiahatékonysági beruházásokban gondolkodjunk. Erre vonatkozóan a kormány évek óta működtet energiahatékonyság-javító, illetve energiatakarékosságot szolgáló programokat, illetve az energiahatékonysági cselekvési terv - amely maholnap elfogadásra kerül - is további intézkedéseket tartalmaz.
A piacnyitási időpont, illetve az ár kérdése. Az biztos, hogy egy megélénkülő verseny az ár nyomását csökkentheti olyan szempontból, hogy a kialakuló, illetve fokozódó verseny az árakra mindig visszafogó hatással bír. Emlékezzünk csak vissza arra a bejelentésre, ami pár nappal ezelőtt történt, jelenleg is a fogyasztók közel 30 százaléka a szabad kereskedőktől vételez, és ezen belül is van már olyan szolgáltató, amely a lakosságot is célozza, hiszen a lakosság is a tavalyi év közepétől feljogosított fogyasztónak számít.
Monopólium. Magyarországnak nemcsak keleti beszállítása van, hanem nyugati forrásokkal is rendelkezik, jóllehet ezek elenyészők a keleti importlehetőségünkhöz képest. Mindazonáltal a Magyar Energia Hivatal, illetve a kormány is folyamatosan keresi a már meglévő szerződések újratárgyalásának a lehetőségét, illetve szorgalmazza új beszállítási források keresését, megtalálását, továbbá infrastruktúra kialakítását, amelyek a forrásdiverzifikációt elősegítik. Azt azonban látni kell, hogy az ellátás biztonságának a növelése vagy szinten tartása mindig költségeket jelent. Tehát az ellátásbiztonság nem egy biztosan az ölünkbe hulló fogalom vagy tény, hanem súlyos milliárdokba kerülhet.
A piacnyitásra visszatérve: igen, a piacnyitás önmagában nem biztos, hogy megoldja azokat a kérdéseket, amelyeket az elnök úr, illetve az alelnök úr elmondott. Mindazonáltal még egyszer mondom, az energiastratégiában, amit letettünk az asztalukra, megfelelő eszközök, megfelelően definiált módon, illetve megfelelően címzetten vannak megfogalmazva. Nem véletlenül a kormány van megcímezve e feladatok ellátásával kapcsolatban, hiszen mint végrehajtó hatalom, a kormány rendelkezik megfelelő intézménnyel, illetve tud programokat kidolgozni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Provokációnak veszem egy mondatát. A háttéranyagra gondol, amikor energiastratégiáról beszél?
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Nem provokációnak szántam, de a háttéranyagra céloztam. (Derültség.)
ELNÖK: Világos. Nyilván nem gondolta, hogy provokálni akar, ösztönös volt. Tehát a háttéranyagról beszél, hogy abban van meg. Ez a lényege, ott keresgélhetünk. De az nincs előttünk, csak egy határozati javaslatunk van, de meg fogjuk keresni.
DR. GORDOS PÉTER (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): Elnézést kérek, az országgyűlési határozat listájában is megtalálhatók azok a pontok, amelyek egyébként véletlenül sem provokációnak szánva, de kifejtik és lerövidítik azokat a pontokat, amelyek az ön által háttértanulmánynak titulált anyagban megvannak.
Szavazás az általános vitára való alkalmasságról
ELNÖK: Ne bonyolódjunk bele, mert baj lesz! Maradjunk annál, hogy a földgázellátásról szóló törvénnyel kapcsolatosan jobb a bizottság véleménye, a nyitással kapcsolatosan vannak álláspontok, de a lényeg az, hogy van egy javaslat, az a címe, hogy a földgázellátásról szóló törvényjavaslat, és aki ezt általános vitára alkalmasnak tartja, azt kérem, emelje fel a kezét. (Szavazás.) 11 igen. Aki tartózkodik? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Ki van ellene? (Szavazás.) 2 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett ezt a bizottság általános vitára alkalmasnak tartja. Bizottsági előadót állítunk-e? (Jelzésre.) Józsa képviselő úr fogja dicsérni. Ki fogja kritizálni? (Jelzésre.) Molnár képviselő úr, mint a bizottság újsütetű energetikusa. (Derültség, közbeszólások.) Ez történelmi pillanat, kérem bevenni a jegyzőkönyvbe, hogy Molnár képviselő úr a bizottság új energetikusa.
Köszönjük szépen a minisztérium képviseletét és a munkáját.
Tisztelt Bizottság! Kiosztottuk a munkatervet, legyetek szívesek elolvasni, és a javaslatokat a bizottság címére elküldeni. Hogy mikor lesz a következő ülés, arról nem kívánok nyilatkozni. Ha nincs olyan ügy, ami miatt össze kell jönnünk, akkor a jövő héten nem fogunk összejönni. Tehát nem szeretnék hétfőn bizottsági ülést tartani, azt sem látom egyelőre, hogy kedden szükséges lenne.
Köszönöm szépen a részvételt, jó pihenést kívánok.
(Az ülés befejezésének időpontja: 13 óra 26 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezetők: Turkovics Istvánné és Ulrich Ferencné