KORB-2/2008.
(KORB-59/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. február 18-án, hétfőn, 9.40 órai kezdettel
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú termében megtartott
üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről *
Megjelent *
Helyettesítési megbízást adott *
Meghívottak részéről *
Hozzászóló *
Megnyitó *
A napirend elfogadása *
A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló J/4147. számú beszámoló (általános vita); a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelmet érintő intézkedésekről szóló H/4904. számú határozati javaslat (általános vita) *
Alexa György, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások *
Alexa György, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnökének válaszai, reflexiói *
Szavazások *
A bizottsági előadó kijelölése *
A bizottság 2008 I. félévi munkatervének elfogadása *
Hozzászólások *
Szavazás *
b) A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról és a fogyasztóvédelmet érintő intézkedésekről szóló határozati javaslat (H/4904. szám)
(A Fogyasztóvédelmi eseti bizottság önálló indítványa)
(Általános vita)
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Molnár Bélának (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Alexa György, az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságának elnöke
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 40 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Köszöntöm a bizottság tagjait és a vendégeket! Két napirendi pont, a munkaterv, és a fogyasztóvédelem ügyében kellett ma összejönnünk. Kérem, hogy aki egyetért a napirenddel, az szavazzon. (Szavazás.) Tizenhét igennek egyhangúlag elfogadtuk a napirendet.
Első napirendi pontunk a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság jelentésének a megvitatása. Itt van az eseti bizottság elnöke, Alexa György úr, az előterjesztő (Alexa György: Jó napot kívánok!), akitől rögtön meg is kérdezem... Egy pillanat, van még egy feladatom!
Üdvözlöm új tagunkat, Winkfein Csaba urat, akinek sok sikert kívánok a bizottságban, kívánom, hogy érezd magad jól. (Winkfein Csaba: Köszönöm.)
(Alexa Györgynek:) Elnök úr, kérdezem, hogy kívánsz-e kiegészítést tenni. Arra mindenképpen válaszolj, hogy egy ilyen féléves jelentés hogy viszonyul az éves jelentéshez!
Alexa György, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnökének szóbeli kiegészítése
ALEXA GYÖRGY, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke: Jó napot kívánok! Szeretettel köszöntöm a bizottság tagjait! Először arra a kérdésre válaszolnék, amit az elnök úr kérdezett. Igazából persze valóban féléves munkát végzett a bizottság, hiszen tavaly márciusban hozta meg a parlament plenáris ülése a döntést a bizottság létrehozásáról, és október 15-éig kellett beadni a jelentésünket, ez egy elég kurta időszak, ugyanakkor hogyha képviselőtársaim megnézték a jelentésben a - mondjuk így: - adminisztratív részt, abból, hogy 9 alkalommal ülésezett a bizottság, akkor, azt gondolom, a rendelkezésre álló időt elég rendesen kitöltöttük. Indokolt is volt ez, hiszen a fogyasztóvédelem egy meglehetősen szerteágazó terület, nemcsak azért, mert állami hatóságból is 10-11 van, amely fogyasztóvédelmi tevékenységgel vagy fogyasztóvédelmi tevékenységgel is foglalkozik, hanem azért is, mert mi is tudjuk, érezzük, tapasztaljuk, hogy a fogyasztóvédelem gyakorlatilag a gazdaság teljes területét átfogja, sőt nem csak a gazdaságot.
A bizottsági üléseink elején az állami hatóságok képviselőit hallgattuk meg, illetve kértünk tőlük írásos beszámolókat. Ezek a meghallgatások nem csak arra irányultak, hogy ők effektív milyen tevékenységet folytatnak, és ezzel milyen szervezettséggel bírnak, alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek között a szervezetek között milyen fokú az együttműködés. Hiszen az igaz, hogy szerteágazó a terület, de az állampolgár időnként zavarban van abban a tekintetben is, hogy az adott probléma hova tartozik, és néha ezért vesznek el esetleg orvoslásra váró panaszok.
Utána a civil szféra képviselőivel ültünk le, hiszen itt az elmúlt 17 évben egy meglehetősen erős civil szféra jött létre, ami egy örvendetes folyamat, részint klasszikus, országos fogyasztóvédelemmel bíró szervezetek is, de mára már kialakultak olyan szakjellegű civil szerveződések is, amelyek egy-egy speciális problémára szerveződve folytatják a működésüket. A civil szervezetektől a tevékenységükről szóló információk mellett azt kérdeztük, hogy léteznek-e civil szervezetek és civil szervezetek közötti együttműködések, milyen együttműködésekkel bírnak a hatóságokkal, és milyen befolyást éreznek ők maguk a fogyasztóvédelmi törvényhozásra. Ezen a fórumon is szeretném tolmácsolni, hogy ez utóbbiban - ezt a jelentésben is leírtuk - erős elégedetlenség van a civil szervezetekben, amennyiben úgy érzik, hogy bizony a törvényhozás nagyon-nagyon lassan integrálja azokat a javaslatokat, amelyek a civil szervezetek egyébként a napi tapasztalataikból szereznek.
Ennek a bizottsági működésnek a harmadik szakasza az volt, hogy elkezdtünk a fogyasztók nagy csoportjait elérő szolgáltatókat meghallgatni. Így került sor egyébként a tíz legnagyobb kereskedelmi lánc képviselőinek, illetve később a kábel- és a mobilszolgáltatók képviselőinek a meghallgatására. Nem a mai napirendi pont témája, de az új munkatervünkben gyakorlatilag ezt folytatjuk: júniusig a kegyeleti szolgáltatásoktól kezdve a lakosságnak szóló építőipari szolgáltatásokig egy csomó területen végig fogunk haladni.
Azt gondolom, elnök úr, hogy nem tartanám fel egy sokkal hosszabb ismertetővel a bizottságot. Köszönöm, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit tennék hozzá - ha bárkiben felmerült a kérdés, hogy miért van a Környezetvédelmi bizottság napirendjén a fogyasztóvédelem ügye -, hogy eredetileg azt gondoltam, hogy a fogyasztóvédelemben a környezeti szempontok érvényesítése hangsúlyt kell hogy kapjon; ez korábban nem volt divat. Most már, a konkrét anyaggal a kezünkben úgy gondolom, hogy minimum annyival ki kellene egészítenünk a határozati javaslatot - ez a célok között a 4. pontba illene talán legjobban bele -, hogy egy olyan tudatos fogyasztói értékrend kialakítását, amely a fogyasztók vásárlási döntéseiknél figyelembe veszi, mérlegeli a környezet- és egészségügyi szempontjait, valamint a jövő generációk érdekeit. Egy ilyen jellegű mondatot kellene szerintem beletenni, aztán majd nyilván a részletekben szerepelhet a jelzések kérdése, a vegyianyag-tartalom, a génmanipulált, génkezelt anyagok használata, s a többi. Azt gondolom tehát, hogy ezt valamilyen formában bele kellene rakni ebbe a sorozatba, a határozati javaslatok közé. Ez volt az én alapgondolatom, és ez nyilván a Környezetvédelmi bizottsággal együtt oldható meg, mert ha az ember egyedül ugrál, az nem olyan hatékony. Ez tehát az ökológiai fogyasztóvédelem kérdése.
A másik, amit elkezdett mondani, csak az elnök úr nem mondta el a szövegében, hogy a tól-ig-ban nyilván benne lehet a közszolgáltatások dolga is. (Alexa György: Benne is van a munkatervünkben!) A határozati javaslatban mint feladatot nem látom. (Alexa György: Itt nincs benne.)
A harmadik pedig az uniós szabályozás követése, tehát nem annyira csak a befolyásolására gondolok. Vannak uniós szabályok, és van egy változási folyamat. Ha van egy ilyen testület, amely ilyen szorgosan teszi a dolgát, akkor annak, azt hiszem, meg kellene próbálnia, legalább a véleményezés szintjén, az uniós döntések. Tehát nemcsak a meghozott döntéseket kellene elfogadni, hanem a tervezeteket is véleményezni kellene, és a bizottság saját álláspontját tolmácsolni kellene a döntéshozók felé. De amit én most fontosnak tartok, az az, hogy az ökológiai fogyasztóvédelmi szempontokat valahogy szerepeltessük a határozati javaslatban; valahova a 4. pontba, amelyben feladatokat adunk, javasolnám én ezt betenni.
Kérdezem a képviselő hölgyet és urakat, hogy a napirenddel kapcsolatban kinek van kérdése, észrevétele. (Dr. Józsa István: Észrevétel van. A napirendhez vagy már a témához lehet szólni?) A fogyasztóvédelemhez. (Dr. Orosz Sándor: A napirenden lévő kérdéshez.)
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A konkrét napirendi ponthoz, köszönöm szépen, tehát nem ügyrendben.
Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Szeretném megerősíteni a Környezetvédelmi bizottság elnökének a döntését, hogy ezt napirendre tűzte. Én is úgy gondolom, fontos, hogy a parlamenti bizottságok legalábbis ilyen mértékig vagy talán ennél jobban is képet kapjanak a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság tevékenységéről. Azt hiszem, hogy az uniós csatlakozásunkat követően ez az egyik nagyon fontos terület, amellyel a törvényhozásnak, a jogalkotónak foglalkoznia kell, ugyanis többször megfogalmaztuk, hogy mely területeken vagyunk lemaradásban az integrációt illetően, és a környezetvédelem az egyik, de azt hiszem, a fogyasztóvédelem a másik ilyen terület. Itt tehát lehetőség és szükség is van érdemi előrelépésre.
Azt hiszem, ez a rövidített jelentés nem szól róla, de a hosszabb jelentésben szerepel, hogy a szervezeti működésben már sikerült egy előrelépést elérni, tehát az a bizonyos kettős irányítás, hogy volt az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet, és külön-külön működtek a területi fogyasztóvédelmi felügyeletek a közigazgatási hivatalok alatt, azt sikerült megoldani, és most már egy egységes szervezetként működnek. Hasonlóképpen nagy jelentőséget tulajdonított az eseti bizottság a szakmai civil szervezetek véleményének, működésének, itt kiemelném a békéltető testületek egyre erősödő munkáját. Úgy gondolom, hogy ez a pozitív folyamat az országgyűlési határozati javaslat elfogadásával tovább erősödhet, tehát mindenképpen arra kérem a bizottságot, hogy támogatólag foglaljon állást. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Az alelnök úr jelentkezett először.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igazából csak megerősíteni szeretném azt, amit javasolt. A múlt héten pénteken, ha jól csal az emlékem, volt egy civil konferencia a Felsőházi teremben, és úgy hozta a sors, hogy először én beszéltem, majd Alexa úr is szólt. Én azzal zártam a saját mondandómat, amely környezetvédelmi tárgyú volt, hogy igazából a fenntarthatóság valamennyiünkön múlik, és itt döntő szerep jut a minden emberben benne lakozó fogyasztói szerepnek. Merthogy azzal, amikor fogyasztunk, impulzusokat bocsátunk ki a termelőknek, a gazdálkodóknak, hogy mi mit szeretnénk fogyasztani, illetőleg esszük, nem esszük, nem kapunk mást. Ezt a szituációt a fogyasztóvédelem kezeli, de egyáltalán nem elhanyagolható az a szempont, hogy ebben a fogyasztóvédelmi megközelítésben vajon az a mozzanat, miszerint lehet, hogy egyébként kifogástalan az a termék, amelyet a fogyasztó asztalára raknak, tehát fogyasztóvédelmi szempontból, úgymond egyedi fogyasztóvédelmi szempontból talán nem esik kifogás alá, csakhogy annak az egésznek a gyártása, úgy, ahogy van, személyesen azt a fogyasztót is és minden más fogyasztót is - hogy mondjam? - kiszolgáltatott környezeti helyzetbe hozza. Úgy gondolom, a fogyasztóvédelem keretei között valahol ezt is meg kell próbálni kezelni, tehát lehessen választania a fogyasztónak környezetbarát és nem..., bocsánat, jó lenne, ha mindegyik környezetbarát volna, tehát környezetbarát és környezetbarátabb termék között kelljen választania, szemben azzal a mostani állapottal, hogy sokszor könyezetromboló vagy még inkább környezetromboló között kell választania.
Meggyőződésem szerint ahol az oktatásról szól ez az anyag, oda valahogy ezeket a szempontokat is meg kell próbálni módosító indítvány keretei között belepakolni a javaslatba, azt gondolom, még akkor is, hogyha egy nagyon jól kiművelt eseti bizottság rakta is elénk ezt a javaslatot. Ha a Környezetvédelmi bizottság ki tud alakítani ez ügyben egy ilyen betoldást, szerintem a fogyasztóvédelmi bizottság nem fog ez ellen tiltakozni. Tehát csak meg szeretném erősíteni, amit az elnök úr elmondott ez ügyben. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A "fogyasztóbarát" mellett javaslom a "fogyasztóbarátságtalan" kifejezés használatát. (Derültség. - Molnár Béla jelentkezésére:) Parancsolj!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A másik oldalról mi is úgy gondoljuk, mint az előttem felszólaló két képviselő kollégám, hogy a Fogyasztóvédelmi eseti bizottságnak nagy jelentősége van, elvégre a '90-es évek prioritásai, amikor a parlamentben az első bizottsági struktúrát felállították, mára jelentősen megváltoztak, és a gazdasági-társadalmi változások hatására egyre nagyobb szükség lett arra, hogy a fogyasztóvédelemmel foglalkozzunk. Nagyon sokszor felmerült, hogy erre nem is eseti bizottság, hanem állandó bizottság kellene, de a politikai klíma pillanatnyilag nem teszi lehetővé, hogy ez állandó bizottság legyen.
Azt azért el lehet mondani, hogy ugyan nézetkülönbségek, politikai nézetkülönbségek vagy egyáltalán szemléletbeli különbségek ebben a bizottságban is voltak, de ezeket minden esetben rendkívül toleránsan kezelte az elnök úr is meg valamennyi részt vevő is. Ettől úgy érezzük, hogy ennek a bizottságnak a munkája jó és eredményes volt. A jelentés is többszöri egyeztetés után került beadásra, ami azt jelenti, hogy minden felmerülő szempont megkapta a lehetőséget, hogy szerepeljen benne.
Amit az elnök úr és az alelnök úr mond az ökológiai fogyasztóvédelemről, ezek mind nagyon fontos dolgok, de azt gondolom, hogy ez nem az eddigi működésről szóló jelentésnek kell hogy legyen a része. Ez egy kívánalom, én azt gondolom, hogy ezt az elnök úr figyelembe is fogja venni az elkövetkezőkben, de ha bármit is beemelne ide, a jelentésben a Környezetvédelmi bizottság, az egyenlő lenne a múlt átírásával. Kétségtelen, hogy a politikában szokásos a múlt átírása, de nem biztos, hogy mi ezt a stílust támogatni szeretnénk. Ezért én azt javaslom az elnök úrnak és az alelnök úrnak, hogy ezt kívánságként vagy feladatként fogalmazza meg a fogyasztóvédelmi bizottság felé, de azt a múltat, amely ebben a jelentésben megjelenik, ne kívánja átírni a vágyaival. Azt javaslom, hogy ezt a jelentést úgy fogadjuk el, ahogy le van írva, mert ez a tény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Nem akarok a képviselő úrral, az általam nagyra becsült képviselő úrral vitatkozni, és még csak cinikus sem szeretnék lenni, de ha a határozati javaslatot el tetszett volna olvasni, látta volna, hogy abban vannak feladatok, mint hogy: Javaslatok a kormánynak". Oda lehetne betenni azt, hogy ezt az ökológiai szemléletet a törvénybe illessze be. Tehát nem a jelentésről van szó, persze, a jelentést el kell fogadni, de van egy határozati javaslat, és abba, én azt gondolom - meg úgy látom, az elnök úrnak is tetszik ez -, ezt bele lehet illeszteni, mert akkor ennyivel előbbre van a Környezetvédelmi bizottság, elismerve a bizottság eddigi munkáját. (Molnár Béla jelentkezésére:) Parancsolj, képviselő úr!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Én teljesen egyszerű ésszel arra gondolok, hogy a javaslat az elmúlt 9 vagy akárhány ülés működéséből fakadó tapasztalatból származik. Ha itt mindenki mindent hozzátesz, akkor bennem megkérdőjeleződik, hogy minek jött össze kilencszer az eseti bizottság, hiszen van itt kellő okosság ahhoz, hogy bizottsági működés nélkül is letegyünk egy javaslatot. Azt gondolom, hogy ha a bizottság működéséből, tapasztalataiból fakadóan adunk javaslatot, akkor az, amit most hallottunk, a következő javaslatrendszerbe beépülhet, úgy, hogy ezzel foglalkozik a bizottság. De ha ez szőrszálhasogatás, természetesen visszavonom, és kész örömmel támogatom az elnök úr és az alelnök úr javaslatait, mint nálam sokkal hozzáértőbbekét, ez teljesen természetes. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Dr. Nagy Andor jelentkezésére:) Megadom a szót a másik alelnök úrnak, és amennyiben ő támogat, akkor nyertünk. (Derültség.)
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Az elnök úr felszólított, hogy akkor ad szót, ha egyrészt kijelentem, hogy nagyon okos (Derültség.), másrészt pedig támogatom - amit ugyan most elmondtam, de nem akarom kijelenteni. (Közbeszólás: Melyiket?! - Derültség.) Úgy látom, hogy ez egy ötpárti egyetértésen alapuló javaslat, tehát javaslom, hogy arra törekedjünk, hogy legyen egy konszenzus itt a bizottságon belül is; ha nincsen, akkor én azt javasolnám, hogy ezt a vitát ne élezzük ki, mert nem feltétlenül szolgálja az ügyet.
Kérdezni is szeretnék az elnök úrtól. Egyrészt gratulálok a bizottságnak, mert a médiában is elég sokat szerepeltek. Úgy gondolom, értelme volt ezt a bizottságot létrehozni. Úgy tudom, hogy ez a bizottság konszenzussal dolgozott, igazából éles vitákat nem generáltak, sőt olyan módon is példamutató a működése a parlament működése tekintetében - egyébként a mi bizottságunk is ilyen, mert szerencsére nekünk is rengeteg ilyen ügyünk van, köszönhetően az elnök úr okosságának... (Derültség.)
ELNÖK: És az alelnökökének! (Derültség.)
DR. NAGY ANDOR (KDNP): ..., és az alelnökök támogatásának. Azt szeretném megkérdezni az elnök úrtól, hogy melyik az a konkrét siker, amit a legszívesebben elmondana nekünk itt most sikerként az elmúlt fél év alapján. Illetve arra szeretném megkérni, szóljon néhány tervezett vizsgálatról, amelyet az elkövetkező fél évben indítanak.
Egy konkrétumra is szeretnék rákérdezni: kíván-e a bizottság foglalkozni a gyermekétkeztetéssel vagy akár a közétkeztetéssel. Nekem kiskorú gyermekeim vannak, és rossz látni, hogy mit etetnek meg a gyerekeinkkel. Ezt az emberek, aki tudja, próbálja otthon ellensúlyozni egészségesebb táplálkozással. Nagyon nehéz a rendszeren változtatni, hiszen javarészt pénzkérdésről van szó. Azt akarom elmondani önnek - több családanyával is beszéltem erről -, hogy ne csak vizsgáljuk a gyermekétkeztetést, hanem próbáljuk meg megérteni a rendszert, és próbáljunk egy olyan javaslatot megfogalmazni, amely az önkormányzatok helyzetét, az állam szerepét és a szülők pénztárcáját is figyelembe veszi, de fókuszál arra, hogy a gyerekekkel mit etetnek meg. Sokan mondják, hogy az ember az, amit megeszik, hogy az egészséges táplálkozás kulcskérdés, és hogy a megelőzésnek egy nagyon fontos területe az egészséges táplálkozás. Úgyhogy ha ezzel nem foglalkozott volna a bizottság az elmúlt fél évben, akkor szeretném javasolni, hogy ezt tegye meg. Köszönöm.
ELNÖK: A vicceket félretéve azt gondolom, a mi bizottságunknak, a Környezetvédelmi bizottságnak az lenne a feladata - egyénileg mindenki, meg minden frakció is javasolhat különböző feladatokat -, abban kellene megegyeznie, és szerintem ebben megegyezünk, hogy a fogyasztóvédelemben az ökológiai szempontok érvényesítését kérjük, javasoljuk. És mivel van itt egy javaslat a kormánynak, azt gondolom, hogy akár az elnök úr, akár közösen bele tudunk fogalmazni egy pontot annak érdekében, hogy elindítsuk ezt a folyamatot. Én ezt gondoltam a bizottság feladatának. A többi toldozgatás, ötletelés, a saját ötletem, mert nem gondoltam bizottsági javaslatként rá, de hogy a szemléletet vigyük be - és én azt látom, hogy erre van fogadókészség -, abban kellene döntenünk, és akkor, azt hiszem, végeztünk valamit. Ez volt a célja annak, hogy ezt a napirendi pontot, bár a Házbizottság magától nem írta ki a Környezetvédelmi bizottságnak, de én úgy gondoltam, hogy jó, ha idekerül, mert hiszen a környezet- és egészségvédelem minden oldalról átlengi a fogyasztóvédelmet.
Megkérdezem az elnök urat, hogy kíván-e reagálni, illetve megkérem, hogy reagáljon.
Alexa György, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnökének válaszai, reflexiói
ALEXA GYÖRGY, a Fogyasztóvédelmi eseti bizottság elnöke: Köszönöm szépen. Először a konkrét kérdésekre válaszolnék. A gyermekélelmezéssel kapcsolatban merült fel kérdés. Az alelnök úrnak talán elkerülte a figyelmét, hogy a januári ülésünkön vesszük napirendre a gyermekélelmezés kérdését. Engedjék meg, hogy elmondja, milyen munkamódszerrel közelítjük meg ezeket a meghallgatásokat!
Megpróbálunk mindenkit, aki az adott területen érintettnek számít, szakmai szervezetet, civil szervezetet, hatóságot elérni, hogy ott legyen a bizottsági ülésen, nyilvánvalóan előkészítjük velük az ülést annyiban, hogy javaslatokat, illetve tájékoztatást kérünk tőlük. Ez lehetőséget ad arra, hogy különböző nézőpontokat ütköztessünk a bizottsági üléseken. Ez eredményezheti azt, hogy utána, a bizottság tagjaiban leszűrődve a beérkezett javaslatok, vita kapcsán egy bizonyos ismeretszint, valamifajta közös állásfoglalást tudjunk kialakítani az adott kérdésben - eseti bizottságként egyébként úgymond tájékoztatókat fogadhatunk el, ami ezeket az állásfoglalásainkat tükrözi. A gyermekélelmezés kapcsán ilyen típusú tájékoztatót fogadtunk el.
Egyébként a bizottsági ülésen szerzett tapasztalataink teljes mértékben igazolták azt, amit a képviselő úr, alelnök úr is mondott, amennyiben bár vannak bizonyos eredmények ezen a területen - az egyik, hogy az iskolai büfék kínálatában most már olyan 70-75 százalékban sikerült elérni a vizsgálatok szerint, hogy egészséges típusú dolgok szerepelnek, ilyen termékeket értékesítenek az iskolai büfék -, de effektív a gyermekélelmezésben a bevitt só mennyiségétől kezdve sokfajta probléma van. Egyszer például az a vitamin-összetétel, amit mondjuk az Országos Élelmezésbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet ajánlásként megfogalmaz, az étlapok jelentős részében nem jelenik meg, ergo nem kerül be a gyerek szervezetébe. A közbeszerzési törvény alapján kiválasztott szolgáltatói kiválasztásnál pedig egyetlenegy szempont, az ár játszik szerepet a megítélésben, nem nagyon van lehetőség arra, hogy egyébként mondjuk egy egészséges étrenddel, akár csak picit drágább egészséges étrenddel versenyképesen tudjon megjelenni a szolgáltató. Ugyanakkor az állami hatóságok figyelemmel kísérik ezt a területet, az említett táplálkozástudományi intézet most már több korosztályra lebontva fogalmazott meg szakszerű ajánlásokat, étrendekben alkalmazható szintig szóló ajánlásokat, bár ezeknek az ajánlásoknak az alkalmazása nem kötelező.
Ezekből vezethetném le, hogy aztán milyen álláspontot fogadott el a bizottság, szintén teljes egyetértésben. Azt gondolom, ezt egyébként a Környezetvédelmi bizottságnak nem küldtük meg, de akkor meg fogjuk küldeni a Környezetvédelmi bizottság tagjainak is.
Mi a sikerünk? Az alelnök úr utalt rá, hogy valóban sikerült talán egy picit jobb viszonyt kialakítani a nyilvánossággal, és én ezt nem magam miatt tartom sikernek, hanem a téma miatt. Azt gondolom, ez tipikusan egy olyan téma, amely mennél többet szerepel a tömegtájékoztatásban - és ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy személy szerint ki képviseli pozitívan, civil szervezet, hatóság vagy a politika -, annál jobb, hiszen az is az állampolgár tudatos fogyasztóvá válásának a része, hogy a tömegtájékoztatásban naponta kapjon híreket a fogyasztóvédelemről, naponta kapjon értesítést arról, hogy milyen jogosítványai vannak ezen a területen.
Sikernek tartom azt is, hogy bár abból a szerepből - és ez teljesen érthető -, hogy ki ellenzéki és ki kormánypárti egy ilyen bizottságban, mi sem tudunk kilépni abban a pillanatban, amikor a kormányzat napi tevékenységének a megítélése kerül valamilyen aspektusból szóba, de emellett elmondható, hogy egyébként a terület fontosságának a megítélésében, az ott alkalmazandó tennivalóktól kezdve egy csomó dologban egyetért ez a bizottság. Én ezt nagyon nagy sikernek tartom, azt meg pláne sikernek tartom, hogy sikerült a világ számára is közvetíteni ezt, különös tekintettel azokra a civil szervezetekre, amelyekkel az első pillanattól fogva kapcsolatot tartunk fenn.
Azt gondolom, siker az is, hogy egyébként egyéni képviselői indítványként megjelent egy pár olyan javaslat - van, amely már elfogadást is nyert, van, amely később kerül tárgyalásra -, amely a különböző törvényekben a fogyasztó pozícióit próbálja javítani. Azt gondolom, ez is siker.
Jól látszik, hogy amikor meghívjuk egy terület képviselőit, akkor az adott szakmai szervezetek, cégek azért - hogy mondjam? - az egyszerű udvariasságon kívül is elkezdenek egy picit jobban gondolkodni azon, hogy valóban mindenben megfelelő-e a tevékenységük, és olyan tapasztalat is van, hogy mondjuk a törvényalkotás elé próbálnak menni különböző önkorlátozó állásfoglalásokkal. Ebből az egyik legtipikusabb a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács önkorlátozó állásfoglalása a szolgáltatók felé hűségnyilatkozat-ügyben.
Az alelnök úr kérdezte, hogy mi várható. Várható a kegyeleti szolgáltatások; a gáz-, a villanyszolgáltatók számlázási, ügyfélszolgálati tevékenysége; a lakossági építőipari szolgáltatások; az emelt szintű nyugdíjasházak szolgáltatásai; a fogyasztói oktatás - azt hiszem, nem is soroltam fel mindent, mert nincs előttem a saját munkatervünk.
Amit az elnök úr felvetett, azzal kapcsolatban annyit mondanék, hogy két olyan terület van, amellyel a fogyasztóvédelemnek mindenképpen kapcsolata van: az egyik az esélyegyenlőség kérdése, mert azt gondolom, a fogyasztóvédelem esélyegyenlőségi kérdés Magyarországon; a másik pedig a fenntartható fejlődés kérdése. Való igaz, és az alelnök úr - aki a határozati javaslataink kidolgozásában személyesen is részt vett, tehát nyilvánvalóan ismeri azokat - jól mondta, hogy az eddigi bizottsági munkában ezzel a vonatkozással külön napirendszerűen valóban nem foglalkoztunk. Ennek ellenére azt gondolom, hogy egy olyan módosító javaslat, amely a határozati javaslatokban felhívja a figyelmet erre a szempontra, nagyon is vállalható lenne a mi bizottságunk számára. Tehát ha a bizottságnak olyan módosító javaslata van a határozati javaslatok kapcsán, hogy mondjuk a tudatos fogyasztóvá nevelés kapcsán az ökológiai szempontok, a fenntartható fejlődés kérdéseinek a vonatkozásai bekerüljenek, azt én magam támogatni fogom. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Molnár Béla ott az alelnök úr - én ezzel nem voltam tisztában, amikor szólt, de most már megértettem, így értem.
Az elnök úr válaszát figyelembe véve a következőt gondolom: a 3. pont arról szól, hogy bizonyos szempontok kerüljenek a jogszabályba..., vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy hogy lehet ezeket beépíteni. Egyszerűen az ökológiai szempontokat kellene ide egy sorba betenni, ezt vizsgálja meg, és tartsa szem előtt. A 4. pontba pedig az értékrend kialakítását kellene belefogalmazni. Ott intézkedései tervek vannak, és azt kellene beletenni, hogy olyan tudatos fogyasztói értékrend kialakítása történjen meg, amely figyelembe veszi a vásárlói döntéseknél a környezetvédelmi és az egészségügyi szempontokat. Ha egy ilyen típusú javaslatot elkészítünk, ha ezt az alelnökökkel és a bizottságban dolgozó alelnök úrral megfogalmaznánk, akkor az javítana az anyagon; nem kritizálná, csak erősítené az anyagot. Ehhez kérem a ti támogatásotokat.
Alelnök urak?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, ha szót kapok, simán ügyrendileg szólnék. A vitát egyrészt magáról erről az indítványról, jelentésről, országgyűlési határozatról folytatjuk meg, erről hozzuk meg a bizottsági döntést, és utána, azt javaslom, hogy azt, amit most összefoglalóként elmondott az elnök úr, azt tegye fel szavazásra; majdhogynem biztos vagyok benne, hogy a konszenzus közeli egyetértés megteremthető e mögött. Ez még egyébként nem jelent arra nézvést kötelezettségvállalást sem Alexa úr, sem pedig tagtársunk, Molnár úr részéről, hogy - hogy mondjam? - látatlanban elfogadják, viszont felhatalmazást jelent arra, hogy bizottsági módosítóként beterjesszük ezt, annál is inkább, mert időnk nincsen, hiszen holnap lezajlik az általános vita. (Dr. Szalóki Gyula: Ma meg kell csinálni.) Ma meg kell csinálni, mert az általános vita holnap le is zajlik az Országgyűlésben. Köszönöm.
ELNÖK: Akkor az alelnök úr által elmondottakról kérek egy szavazást, tehát ezt a kettőt megcsináljuk mi, a bizottság megbízza az elnökséget, hogy megfogalmazzuk és beadjuk ezt a két pontot, és úgyis vissza kell rá térni mint indítványra, és akkor bizottságiként bemegy. (Molnár Bélának:) Béla, ez neked is elfogadható?
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Természetesen el.
ELNÖK: Akkor kérem, hogy aki egyetért ezzel, az szavazzon. (Szavazás.) Tizenhét igennel egyhangúlag elfogadtuk.
(Dr. Szalóki Gyula közbeszólására:) Hogy támogatjuk, hogy a jelentés általános vitára kerüljön, az nekem nem volt kérdéses, de ehhez is fel kell emelnünk a kezünket. (Szavazás.) Tizenhét igen.
Gratulálok az elnök úrnak a munkához, így tovább!
A bizottsági előadó kijelölése
Bizottsági előadó. (Közbeszólások: Béla! - Molnár Bélának:) Béla, lennél bizottsági előadó?
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Igen.
ELNÖK: Köszönöm szépen
A bizottság 2008 I. félévi munkatervének elfogadása
A második napirendi pont a munkaterv. Van a munkatervvel kapcsolatban észrevétel? (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Parancsolj, Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, nem szeretném szaporítani a szót. Ha jól értelmeztem, az előttünk lévő dokumentumtervezet első öt oldala a már megtárgyalt ügyeinket tartalmazza, ez alól talán az 5. oldalon a 44. sorszám alatti tétel a kivétel, majd pedig az 50., 51. és 52. sorszám alatti tétel a 6. oldalon, már ami a I. fejezetet, az Országgyűlésben tárgysorozatban szereplő önálló indítványokat illeti. Nem tudom, hogy ezt mennyire kell így külön felsorolnunk minden egyes alkalommal, de ha csak a papírtakarékosságra gondolunk, azt javaslom, hogy ezt a jövőt illetően ne szorgalmazzuk, e nélkül is értelmezhető ez az egész.
A tavaszi ülésszak, gondolom, a benyújtott kormányzati jogalkotási programon nyugszik, éppen ezért javaslom a IV. fejezetből, az Egyéb feladatokból kivenni a 9. és a 15. sorszám alatti tételt. Azért javaslom ezeket kivenni, mert picit feleslegesnek érzem, hogy tájékoztatót hallgassunk meg a NÉS előkészítéséről és főbb alapvetéseiről, amikor a kormány benyújtotta az éghajlat-változási stratégiával kapcsolatos előterjesztését. Másrészt...
ELNÖK: Tedd hozzá, hogy tegnap!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Tegnap. Mert a múlt héten fogadta el. De erről meg most tárgyalunk, ezért mondom.
ELNÖK: Jó. Tegnap benyújtotta, kihúzzuk, kész.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Hasonlóan kérem a 15. tétel kihúzását is a IV. fejezetből.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Az is be van nyújtva?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Még nincs, de itt az van, hogy: "szorgalmazása". Mit szorgalmazunk, amikor be lesz terjesztve? Ezt az álláspontomat nyilván meg fogom változtatni, hogyha a jogalkotási terv mégsem teljesül; akkor ezt természetesen elő lehet venni, de itt és most, azt gondolom, ha egyszer oda felvettük, hogy mint benyújtott törvényalkotási tervezettel foglalkozunk vele, akkor itt külön ne szorgalmazzuk.
A 16-os tétel kapcsán szeretném felhívni önmagunk figyelmét arra, hogy a Fenntartható Fejlődési Tanácsról szóló 100/2007. számú országgyűlési határozat megállapít egy határidőt, mégpedig május végi határidőt. Én tehát azt javasolnám, hogy ne a nemzeti stratégiával foglalkozzunk, hanem sokkal inkább ennek a 100-as országgyűlési határozatnak a végrehajtására fordítsunk nagyobb figyelmet - tehát ne egy ilyen általános címként fogalmazzuk meg -, és időben egy picit előrébb hozva javasolnám ezt a 16. pontot megfogalmazni, mondjuk úgy módosítva, hogy tájékoztató a hosszú című, benne van a "fenntartható fejlődés" is 100/2007. számú országgyűlési határozat végrehajtásának előkészületeiről, vagy valami ilyen szöveget javaslok inkább a 16. pont alatti szöveg helyére.
Kaptunk egy nagyon udvarias, de kifaroló levelet kaptunk a Külügyminisztériumból. A múlt alkalommal szóba hozta Oláh Lajos képviselőtársunk a Rába-szennyezés kérdéskörét. Azt gondolom, bár ő most nincs itt, de ha itt volna, akkor mindenképpen javaslatba hozná ennek az ügynek a további folytatását. Javaslom, hogy a nemzetközi tevékenységre vonatkozó V/1. pontban a Rába-szennyezéssel és a Szentgotthárd térségében lévő környezeti ügyek megtárgyalására korábban már a bizottság tisztségviselői, illetve a bizottság által megkezdett tevékenységek folytatását határozzuk el. Magyarán kezdeményezzünk egy együttes bizottsági ülést az adott térségben ezekről a kérdésekről. Ez lenne a tiszteletteljes javaslatom, ez utóbbi a most távol lévő Oláh Lajos képviselőtársam nevében is. Köszönöm.
ELNÖK: Nagy Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A mai híradásokból úgy értesültem, hogy az Európai Unió agrárminiszterei holnap foglalkoznak az Európai Unión belüli génmódosított mezőgazdasági termékek forgalmazásával. A IV. fejezet 19. pontjában szerepel a GMO Kerekasztal és az Allergia-Parlagfű Kerekasztal működésének az elősegítése. Azt javaslom - hogy legyen aktualitása ennek a pontnak -, hogy ezt hamarosan tűzzük napirendre, és kérjünk egy tájékoztatást akár az államtitkártól, akár a minisztertől, hogy milyen irányba megy Európa, hiszen ötpárti egyetértés van abban, hogy itt ne legyen. Tehát tájékozódjunk, hogy mi zajlik az Európai Bizottságban! Ez lenne az egyik kérésem, illetve javaslatom.
A másik, hogy a Fidesz-frakcióból két olyan képviselőtársunk is ül itt, aki érintett a Homokhátság problémáiban, és több alkalommal jelezték nekem, hogy szeretnének ezzel valamilyen módon foglalkozni. A IV. fejezetben soroltuk fel, hogy milyen egyéb feladatok legyenek, és azt javaslom, hogy ide vegyük be a Homokhátsággal kapcsolatos problémákat, akár olyan módon is, hogy tartsunk egy kihelyezett bizottsági ülést a területen, és kapjunk egy... (Közbeszólás: Szemetet!)..., így van, homokhátsági szemetet is akár.
ELNÖK: Rendben van. (Derültség.) Rendben van. Ha megírta volna valaki, akkor benne lett volna, de mivel most jutott eszükbe, azt kérem, hogy aki ezekkel a kiegészítésekkel együtt egyetért az anyaggal, az szavazzon. (Szavazás.) Tizenhét igen, köszönöm szépen.
A jelek arra mutatnak, hogy nem kell még egyszer összeülnünk a héten. Aki esetleg nem szeret korán kelni, annak mondom, hogy csütörtökön nyújtanak be ilyen anyagokat, ezért kell ilyenkor üléseznünk. A kormánypártiak figyelmét felhívom arra, hogy emiatt vannak ezek a reggeli ülések. (Dr. Orosz Sándor: Kifejezetten szeretünk korán kelni! - Derültség.) Köszönöm szépen.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 22 perc)
Katona Kálmán
a bizottság elnöke
Jegyzőkönyvvezető: Molnár Emese