KORB-7/2008.
(KORB/64/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. április 1-jén, kedden, 12 órakor
a Parlament főemelet 61. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirend*
Az ülés résztvevői:*
A bizottság részéről:*
Megjelent:*
Helyettesítési megbízást adott:*
Meghívottak részéről:*
Hozzászólók:*
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása*
A pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat (T/ 5010. szám) (Font Sándor, Császár Antal (Fidesz), Bedő Tamás, Kis Péter László (MSZP), Dr. Simicskó István, Dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor, Dr. Bőhm András (SZDSZ), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának javasolt személy meghallgatása (az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)*
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje szóbeli kiegészítője*
Kérdések, vélemények*
Szavazás*
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról*
szóló 53/2006. (XI.29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/5212. szám) (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa) (Bizottsági módosító javaslat előkészítése)*
Kérdések, vélemények*
Dr. Bézi-Farkas Barbara (FVM) állásfoglalása*
Szavazás*
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról szóló T/5311. számú törvényjavaslat*
Kérdések, vélemények*
Magó Erzsébet (ÖTM) válaszadása*
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról*
Egyebek*
Napirendi javaslat
(Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 4. § (2) bekezdése alapján)
(A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa)
(Bizottsági módosító javaslat előkészítése)
(Font Sándor, Császár Antal (Fidesz), Bedő Tamás, Kis Péter László (MSZP), dr. Simicskó István, dr. Medgyasszay László (KDNP), Velkey Gábor, dr. Bőhm András (SZDSZ), Karsai Péter és Pettkó András (MDF) képviselők önálló indítványa)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Általános vita)
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Molnár Béla (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Andor (KDNP) Molnár Bélának (KDNP)
Fetser János (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes, a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje
Dr. Bézi-Farkas Barbara osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Kis Norbert főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Dr. Magó Erzsébet osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Schattmann Ferenc (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 12 óra 17 perc)
Elnöki bevezető, a napirend megállapítása, elfogadása
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Az ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a megjelent tagokat, vendégeinket, a minisztériumok képviselőit és természetesen külön Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes ombudsman-jelölt asszonyt.
Az lenne a kérésem, hogy a kiküldött napirendben annyi változtatást tegyünk meg, hogy a 3. napirendi pontot, miután egy szavazásról lenne szó, előrevesszük, hogy mehessenek tovább, mert ez a rendkívül fontos törvény más bizottságokban is tárgyalásra kerül, és a tárca nem rendelkezik annyi pálinkaszakértővel, hogy mindenhová jusson. (Derültség.)
Ha egyetértetek a módosítással, tehát előrevesszük a pálinkát, és utána a kiküldött napirend szerint folytatnánk. (Dr. Józsa István: A vendégünket kellene megkérdezni.) A vendéggel már megbeszéltem, türelmes. Parancsolj!
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nekem is lenne egy módosítási javaslatom, mégpedig a 4. napirendi ponttal kapcsolatban. Azt szeretném kérni a bizottságtól, hogy vegyük le ezt a napirendi pontot a mai napirendünkről, hiszen ennek a 70 oldalas törvénynek az előkészítése a mi oldalunkról még nem történt meg, tehát egyáltalán nem tudtuk elolvasni. Ez a törvény hétfőn kapott számot, gyakorlatilag képtelenek voltunk komolyan felkészülni ez ügyben. Tehát javasolnám, hogy vegyük le.
ELNÖK: Annyiban módosítanék ezen, hogy a tájékoztatót azért hallgassuk meg, mert egy kicsit próbáljunk eligazodni, és aztán vegyük le. (Dr. Józsa István: Első olvasatban?) Nem, a végén. Első olvasat vagy valami, legalább hogy mi változott, tehát lennének már kérdések. Ne határozzunk róla, de a tárca képviselőjét hallgassuk meg, mert nem leszünk sokkal okosabbak... (Dr. Józsa István: Házszabályszerű, hogy elkezdjük tárgyalni?) Semmi akadálya nincs. Akkor úgy határoz a bizottság, hogy a jövő héten folytatja a tárgyalását, nem határoz, hanem folytatja.
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Én azért kérnék egy szavazást a javaslatomról is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Jó. (Dr. Orosz Sándor jelentkezik.) Orosz Sándor! De ügyrendi volt!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ügyrendi, ezért szólnék hozzá, mert itt volt pro és kontra, vagyis még nem volt kontra, csak pro.
Tehát azt gondolom, hogy szavazzunk a napirendről, ahogy ezt az elnök úr feltette. Ha elnök úr úgy teszi fel, ahogy leírta, akkor abban nincsen benne az, amit most mondott. Ha pedig nem akarunk foglalkozni vele, akkor járjunk el úgy, ahogy képviselőtársam javasolta, tehát ne vegyük fel napirendre. Azért javaslom ezt, hiszen tegnap az Országgyűlés plenáris ülésén egyébként sürgősséggel vette tárgyalásba az Országgyűlés ezt az előterjesztést, tehát bocsánat a pórias kifejezésért, de ilyen tekimekit ne engedjünk meg magunknak e tárgyban. Foglaljunk állást, vagy tárgyaljuk vagy nem. Ha nem érezzük magunkat felkészültnek, akkor most ne tárgyaljuk, hanem vegyük akkor tárgysorozatba, amikor tárgyalni kell, mondjuk a jövő héten, de azt, hogy most elkezdjük, és akkor maszatolunk rajta, majd a jövő héten folytatjuk, ezt semmilyen körülmények között nem javasolnám.
ELNÖK: Akkor hétfőn reggel kellene tárgyalnunk a sürgősség miatt. Most csak a menetrendet mondom. Tehát ahhoz, hogy a plenáris ülésre kitűzött napirend tárgyalható legyen, a bizottságnak meg kell tárgyalnia. Van olyan, hogy nem tárgyalja meg egy bizottság, az elmúlt időszakban volt már példa arra is, hogy nem támogatta, mégis felvette. Most határozzunk a napirendről, és utána jövök elő a nagy ötletemmel.
Tehát volt egy indítvány, amely azt mondta, hogy a negyedik napirendet - akkor visszafelé kell menni - az Országos Területrendezési Tervről vegyük le a napirendről. Ez az egyik indítvány. Akkor erről határozunk, és utána tudunk a napirend egészéről dönteni. Tehát aki támogatja, hogy a 4. napirendi pontot vegyük le a napirendről, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 4 igen. Ellene? (Nincs jelzés.) Tartózkodás? (Szavazás.) 10 tartózkodás.
Akkor nem vettük le.
Akkor volt egy indítvány, amelyről külön nem szavaztattam, hogy a harmadik napirendet vegyük elsőnek. Aki ezzel egyetért, hogy a harmadik legyen az első, az szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú.
Aki ezzel a módosítással a napirendet elfogadja, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Akkor a pálinkáról szóló előterjesztés következik. Ki az előterjesztő? (Kis Péter László jelentkezik.) A kormány képviselőjét kérem valamilyen pozícióba hozni! (A napirendhez érkezett kormányképviselők helyet foglalnak az asztalnál.)
A korábbi gyakorlathoz hasonlóan azt javaslom a bizottságnak, hogy ami nem környezetvédelmi témájú, arról ne szavazzunk. Van egy csomag, ami nyelvtani hibákat, megfelelő szakértői háttérrel elkészített nyelvtani hibák korrekcióját tartalmazza. Ez az 1., 2., 3., 7., 8., 9., 11., 15. számú javaslat.
Én egyben szavaznék erről, mert ezen nem lehet vitatkozni, legalábbis nagyon; egy elvi szavazás kell arról, hogy a helyesírási hibákat kijavítjuk. Természetesen, ahogy alakul a jogszabály, ahhoz igazítjuk, de dönteni kell itt az íz harmóniáról és így tovább, tehát a szárazanyag-tartalom kifejezéseknek a helyesírásáról.
Megkérdezem az előterjesztő képviselőjét, hogy egyetért-e vele.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Bizottság! Jelezném, hogy csak a helyesírási hibákat korrigáló módosító indítványt támogatjuk.
ELNÖK: Akkor megkérdezem a bizottságot, hogy támogatja-e. A kormány tud helyesen írni, de azért megkérdezem, hogy a helyesírási hibák kijavításával egyetért.
DR. KIS NORBERT főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, a konkrét helyesírási hibák kijavításával egyet tudunk érteni. De szeretném jelezni, hogy most kormányálláspontot nem tudunk mondani, mert az idő rövidsége miatt nem volt erre lehetőség, hogy az egységes kormányálláspontot kialakítsuk. Természetesen a konkrét helyesírási hibák kijavítását támogatjuk, ez azonban nem jelenti azt, hogy azokat a módosítókat, amiket egyébként nem támogattunk volna, de abban van egy helyesírási hiba; tehát magát a korábban sem támogatott módosító indítványt továbbra sem támogatjuk, csak és kizárólag a helyesírási hibák kijavítását - ahogy az elnök úr is, tetszett említeni, majd alakul és akkor a végén marad. (Dr. Józsa István: Az azonosító számát valaki felsorolná?) 1-es, 2-es, 3-as, 7-es, 8, 9, 11, 15.
A jegyzőkönyv kedvéért, mielőtt szavazunk, értelemszerűen kell a helyesírási hibákat kijavítani - és akkor szavazzunk. Ki az, aki egyetért ezzel.
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Mielőtt szavaznánk, elnézést kérek. Ha helyesírási hibákról van szó, tisztelt elnök úr, hadd mondjam, hogy a gramm az csak "g" betű és nem "gr".
ELNÖK: De hol?
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Mindegy, csak legyen mindenhol helyesen.
ELNÖK: Hol van ez a gramm rosszul írva.
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): A 3-as és a 7-es pontban.
ELNÖK: A bizottság jelezni fogja az előterjesztők felé. (Gyárfás Ildikó: Köszönöm.) Be kell vallanom, hogy Orosz Sándor alelnök úr szerepét próbáltam átvenni, nem tökéletesen sikerült, ő nyilván észrevette volna ezt a kis hibát is. (Derültség.)
Szavazzunk, mert megy az idő. Értelemszerűen a helyesírási hibák kijavításával a bizottságban, aki egyetért, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 14. Egyhangú. Köszönöm szépen.
Megköszönöm a kormány képviselőjét, hogy itt volt, és foglalkozik nagy intenzitással ezzel a kérdéssel. Köszönöm szépen. Ez bemelegítés volt. (Fehérvári Tamás: Az érdemit nem kell leszavaznunk?) Nem kell, mert a környezetvédelmi ügyek nincsenek benne, a Mezőgazdasági bizottságban ugyanúgy képviselve vagyunk mindnyájan; legutóbb is úgy döntöttünk, hogy ne szavazgassunk keresztbe - az előterjesztőnk, Császár képviselő úr beteg lett, így az ötpárti egy vonalon tud haladni a Mezőgazdasági bizottságon belül.
Eljött a pillanat, hogy Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes ombudsmanjelölt asszony bemutatkozzon nekünk. Aztán kérdéseket teszünk fel, és a bizottság dönt.
Megkérem jelölt asszony, hogy nem túl hosszan mutatkozzon be!
Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje szóbeli kiegészítője
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Tisztelt Bizottsági Ülés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Most már talán alakul a gyakorlatom abban, hogy hogyan kell bemutatkozni, mert most rövid időn belül a harmadik meghallgatáson veszek részt. Tegnap a Fidesz-KDNP frakciószövetség ülésén, illetve a Szocialista Párt frakcióülésén; most az előző órákban az Alkotmányügyi bizottság ülésén próbáltam meg elmondani azt, hogy ki vagyok én, és mit képzelek arról a feladatról, ami a jövő nemzedékek országgyűlési biztosi teendői.
Elsősorban gyakorlati szakembernek vallom magamat. Teszem ezt azért, mert hosszabb időt töltöttem a környezetvédelmi közigazgatásban. Gyakorlati szakembernek mondhatom magamat azért is, mert azt követően ügyvédként nem egy olyan üggyel találkoztam, amiben a környezeti érdekek, illetve az ezzel kapcsolatos problémák felvetődtek.
Gyakorlati embernek mondom magam annak dacára, hogy tanítók, oktatók most már több éve, tizenegy éve: a környezetvédelmi jogot, illetve néhány éve környezetirányítási rendszerekkel kapcsolatos ismereteket különböző területeken; részben a felsőoktatásban, részint viszont gazdasági szakemberek számára auditáló tanácsadó testületek által tartott felkészítéseken.
Ezért próbáltam meg az új országgyűlési biztos feladatait is gyakorlatias szemszögből megvizsgálni, illetve azt megnézni, hogy ha a jelölést elfogadtam, és ha a döntés úgy következik, akkor miben látom az országgyűlési biztos feladatát. Részben az alkotmányból, részben viszont a jövő nemzedékek országgyűlési biztosára vonatkozó törvényi rendelkezésekből indultam ki. Ennek alapján úgy találtam, hogy ha mindenkinek alkotmányos alapjoga az egészséges környezethez való jog, és az államnak kötelessége az ehhez szükséges feltételek biztosítása, a törvény szerint az országgyűlési biztos figyelemmel kíséri, értékeli és ellenőrzi azon jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyek biztosítják a környezet és a természet állapotának fenntarthatóságát és javítását. Ha egyedi ügyekben, illetve általánosan intézkedéseket kezdeményezhet az országgyűlési biztos, akkor én úgy gondolom, hogy a feladatait négy nagy csoportba lehet sorolni.
Ezek közül az egyik csoportba én - ahogy nevesíti is a törvény - kifejezetten az egyedi ügyeket sorolom. Az egyedi ügyek kapcsán az én értelmezésemben az országgyűlési biztos feladata részben a ma élő nemzedék egészséges környezethez való jogának biztosítása érdekében bizonyos eljárásokba bekapcsolódni, másrészt viszont nyilvánvalóan a jövő nemzedékek érdekeinek a védelme érdekében, részben az általános, részben a stratégiai jellegű feladatoknál a hangját hallatni.
Az egyedi ügyekkel kapcsolatosan, miután tanulmányoztam a korábbi jelöltek meghallgatásával kapcsolatos jegyzőkönyveket, úgy gondolom, fontos hangsúlyozni, hogy hogyan viszonyul az egyedi ügyekhez az az országgyűlésibiztos-jelölt, aki most önök előtt áll. Én az egyedi ügyek kapcsán hangsúlyozni szeretném, hogy az országgyűlési biztos olyan vonatkozásban nem egy extra hatóság, illetve nem helyettesítheti az ez ügyben eljáró bíróságokat, hogy nincs döntési jogosítványa egyetlenegy kérdésben sem. Ahogy én értelmezem a szerepét, az gyakorlatilag az, hogy az egyedi ügyekkel kapcsolatosan azokat részben becsatornázza azokhoz a hatóságokhoz, amelyek hatáskörrel rendelkeznek, másrészt viszont nyomon kísérve - akár beadvány kapcsán, akár pedig egyéb oknál fogva - az adott eljárást, abban az esetben, ha ott jogellenességet vagy pedig úgynevezett visszásságot észlel, kezdeményezheti a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságnál a szükséges intézkedés megtételét, legyen ez akár a felügyeleti intézkedés kezdeményezése a másodfokú hatóságnál, bizonyos esetekben a végrehajtás felfüggesztése, de ezt úgy gondolom, hogy nagyon indokolt és tényleg alátámasztott esetről van szó, illetve a bírósági eljárást ezekben az esetekben.
Az egyedi ügyekhez kapcsolódik még mindig a nagy, jelentős környezeti hatással foglalkozó engedélyezési eljárások kérdése. Itt egy olyan lehetősége van az országgyűlési biztosnak, ami a közmeghallgatásokon való részvételt, illetve a közmeghallgatás kezdeményezését vagy a közmeghallgatáson elhangzottak megismerését, és azt követően a különböző intézkedések megtételi lehetőségét jelenti számára.
A közmeghallgatások azt a célt szolgálják, hogy az érdekeltek megismerjék az adott tevékenység környezetre gyakorolt hatásait, illetve azt a célt is szolgálják, hogy tájékozódhassanak arról, hogy ténylegesen őket ez a többnyire persze beruházás hogyan érinti. Úgy gondolom, az országgyűlési biztosnak nem feladata, hogy átvegye részben a civil szervezeteknek, részben pedig a lakosságnak azt a funkcióját minden egyes esetben, hogy véleményt nyilvánítson a beruházással kapcsolatosan. Viszont nagyon fontosnak tartom, hogy minden olyan esetben hallassa a hangját, amikor az a közösség, akinek az érdekeit érinti az adott kérdés, vagy gyenge, vagy nem tud valamilyen ok miatt kellő mértékben a szavának hitelt adni. Nyilvánvalóan ez nem érzelmi alapú megközelítése a dolgoknak, hanem erősen szakmai alapú.
Úgy gondolom, hogy a közmeghallgatásokon való részvétellel, illetve az ott gyakorolt szerepével tulajdonképpen indukálja, erősíti azt, hogy mindenki szót emeljen a hozzá tartozó vagy a számára fontos környezeti érdekekben, legyen az akár a legkisebb falu közössége, akár gyenge civil szervezet.
Az országgyűlési biztosnak természetesen akár az egyedi ügyekben való fellépése, akár a közmeghallgatásoknál, akár pedig az általános jellegű feladatai kapcsán nagyon fontos az, hogy megfelelő szakértelemmel, és megfelelő szakértő bázis által előkészített szakértelemmel tárja úgy a nyilvánosság, mint a döntéshozók elé az adott kérdéseket. Hiszen azt látni kell, hogy értelmezésem szerint ez az az országgyűlési biztos, aki részben - tehát a napi ügyekben - az anyagi és az eljárásjogi szabályok betartását, illetve betarthatóságát is kénytelen, hogy vizsgálja, másrészt viszont mindezek a jogszabályok a környezeti érdekeknél - és én ide a természet érdekeit is beleértem, tehát tágan értem a környezetet -, nagyon komoly természettudományos, műszaki felkészültséget igényelnek, amihez a szakértelmet meg kell, hogy szerezze. Hasonlóképpen ez a szaktudás, illetve ez az ismeret, ez a szakértőbázis elengedhetetlen, akár az általános jellegű kezdeményezéseinél, akár pedig az úgynevezett stratégiai jellegű intézkedéseinél.
Mire gondolok egészen pontosan? Az országgyűlési biztos feladata az is, hogy véleményezze a kormány feladatköréhez tartozó előterjesztéseit, a jogszabály-tervezeteket, a nemzetközi szerződések előkészítésével kapcsolatos ügyeket, a nemzetközi szerződések teljesítésénél a fenntartható fejlődés szempontjából, illetve a fenntartható környezeti állapot szempontjából fontos teljesüléseket. Úgy gondolom, hogy ezt mindenki tudja, aki a környezeti ügyekkel, illetve a környezet állapotával foglalkozik, hogy ez számtalan ponton, és nagyon sokfajta szakértelmet feltételezve fogható meg, tehát alapos, korrekt, minden véleményt figyelembe vevő vélemény-nyilvánításra van szükség az országgyűlési biztos részéről ezekben a kérdésekben.
Hogy ezt honnan szerezheti meg? Részben a saját tapasztalatai alapján, másrészt viszont úgy gondolom, hogy nagy segítségére lehetnek azok a szakértői bázisok, azok a meglévő hatósági tapasztalatok, amelyek az idevonatkozó jogszabályok alkalmazhatóságát, illetve a tervezett jogszabályok alkalmazhatóságát vizsgálják.
Ezért azt hiszem, hogy komoly együttműködést kell, hogy kialakítson az új országgyűlési biztos részben az állami szervekkel - itt már a hatóságokat, a minisztériumot nevesítettem -, az ügyészséggel, az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, a szakmai szervezetekkel és a tudományos műhelyekkel, mert abban az esetben fog tudni, különösen egy hosszabb távú stratégiai kérdésben állást foglalni.
Nagyon fontosnak tartom, hogy megfelelően kezelje a nyilvánosság kérdését az országgyűlési biztos. A környezetvédelemben tudjuk, a nyilvánosság a tájékozódást és a tájékoztatást is jelenti, mindazokban a kérdésekben, ami a környezet állapotát befolyásolhatja.
Azt hiszem, nagyon sok jó tapasztalat, jó információ van - már utaltam rá - részben az állami szerveknél is, ami nem feltétlenül biztos, hogy eljut a jogalkotóig, tehát ezt is be kell csatornázni.
Ugyanakkor az országgyűlési biztosnak lehet szerepe abban is, hogy a jogalkotó szándékát közvetíti a fenntarthatóság szempontjából a szélesebb társadalmi rétegek számára.
Mik lehetnek azok a területek a stratégiai kérdések kapcsán, amivel szerintem nagyon rövid távon találkozik majd az országgyűlési biztos? Van már fenntartható fejlődés nemzeti stratégiánk, van nemzeti éghajlat stratégiánk, ami nyilvánvalóan a stratégiai céloknak, az alapelveknek a megfogalmazását jelenti. Ezt követően ennek az aprópénzre váltása lesz a feladata mindazoknak, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Nagyon fontos, hogy az országgyűlési biztos azt segítse elő, hogy a stratégiai célokkal adekvát programok, intézkedési tervek kerüljenek elfogadásra: akár a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések, illetve elképzelések kapcsán, akár a fenntartható fejlődési nemzeti stratégiával kapcsolatosan.
Energiapolitikai kérdések is foglalkoztatják ezzel összefüggésben a jogalkotókat is, a társadalom erre érzékeny tagjait is. Azt hiszem, hogy minél jobban szorít minket a gazdasági szükség, annál inkább rádöbbenünk, hogy mennyi minden teendőnk van annak érdekében, hogy a természeti erőforrásainkat ne éljük fel, és ezzel ne veszélyeztessük a jövő nemzedékeknek az érdekét, de ugyanakkor a saját létünket sem, hiszen még mi is azért hosszabb távra tervezünk.
Melyek lehetnek azok a kérdések, konkrét kérdések, amivel az országgyűlési biztos szerintem az elkövetkezendő időben foglalkozhat. Idesorolom a Natura 2000-es területek védelmével, a földterületek védelmével kapcsolatos kérdést is, ami egyrészt szorosan összefügg a klímaváltozással; másrészt viszont úgy gondolom, hogy itt komoly teendők vannak még annak érdekében, hogy azok az élőhelyek, amelyek biztosítják az adott ökoszisztémának a fennmaradását, azok ténylegesen olyan védelmet kapjanak, mint ahogy a jogalkotó azt annak idején szánta.
Nagyon fontosnak tartom az erdőterületek hasznosításával kapcsolatos kérdéseknek a részletesebb megismerését több oldalról. Ebben vannak bizonyos mértékig vitánk, de szerintem itt megint a klímaváltozással, hogy ha összhangba hozzuk - és muszáj, mert egyszerűen a körülöttünk lévő környezet elemeiben szét nem választható egymástól -, akkor ezzel foglalkozni kell. De egy kicsit régebbi problémát is előhozhatok, legyen az a hulladékgazdálkodás. Ennek a tárgyi, technikai feltételeivel még mindig vannak tudomásom szerint komoly gondok. Valószínűleg ennek kapcsán, muszáj megvizsgálni részben a jogalkalmazást, részben pedig a további teendőket.
De a hulladék kapcsán rögtön eszembe jut a folyékony hulladék, a szennyvíznek a kérdése, de eszembe juthat az egészséges ivóvízzel kapcsolatos ügyeknek az áttekintése. Azt hiszem, ha ezeket csak akár szeletében is megpróbálja az országgyűlési biztos a szakmával és az érdekeltekkel, a civil szervezetekkel együtt vizsgálni, akkor épp elég feladata lesz az elkövetkezendő időben. Nyilvánvalóan, ha az élet mást fog diktálni vagy esetleg más területek erősebb hangsúlyt fognak kapni, akkor azt a kérdést meg kell vizsgálja.
Kicsit aggódok azzal kapcsolatosan, hogy milyen eszközei lesznek ennek az új országgyűlési biztosnak. Itt egyrészt az erőforrás oldaláról, másrészt viszont tényleg az infrastrukturális oldalról; de ez a gondolat fel sem vetődött volna a fejemben - már ez az utóbbi része -, hogy ha a korábbi meghallgatások jegyzőkönyveit nem nézem meg. Nyilvánvaló, nem lehet úgy kezdeni egy feladatot, hogy még a nem létező munkához kéri a feltételeket az a jelölt, aki ezt végzi; ezt alapos áttekintés után, illetve a meglévő országgyűlési biztosokkal történő egyeztetés után szerintem - legyen bárki is az országgyűlési biztos - az első időkben kell, hogy foglalkozzon vele. Elsősorban abból az aspektusból, hogy a szakértő hátterének a kialakításához szüksége van ezekre az információkra.
Úgy látom, hogy ágazati jogszabályok módosításával és a végrehajtási rendeletek bizonyos részének a módosításával is rövid időn belül foglalkoznia kell tekintettel arra, hogy a feladatát nem fogja tudni ellátni, hogy ha ez azokban a jogszabályokban nem kerül elő. Én még emlékszem arra az időszakra, amikor az adatvédelmi törvény hatálybalépését követően a felügyelőségeket megkereste az akkori adatvédelmi biztos és bizony-bizony nem tudtunk megfelelő választ adni azokra a kérdésekre, amiket hozzánk feltett; akkor kezdtünk el kapkodni, hogy akkor most ezt hogyan is kell értelmezni, bár a környezetvédelmi jogszabályokkal tisztában voltunk. Na most, én ugyanilyen szakmai vakságot látok, vagy gondolok most is az egyes ágazatokban. Tehát mindenki ismeri azokat a jogszabályokat, amiket alkalmaz, de mondjuk, nem feltételezem, hogy eszébe jutna, hogy a közmeghallgatásra például megnézze az országgyűlési biztosokról szóló törvényt, hogy ott nincs-e valakinek feladata.
Mivel kérték, hogy röviden próbáljam meg az elképzeléseimet elmondani - lehet, hogy egy kicsit így is túl hosszú voltam -, erről szerettem volna tájékoztatni önöket, mint elképzelésekről és várom a válaszukat bármivel kapcsolatosan, ami a személyemhez vagy pedig az általam elképzelt feladathoz kötődik.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Elmondott azért mindent?
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Remélem, amit akartam.
ELNÖK: Amit akart, elmondta?
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Igen, úgy gondolom.
ELNÖK: De a kérdések kapcsán úgyis lesz rá lehetőség.
Képviselő hölgy, urak, lehet kérdezni.
Molnár Béla!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Tisztelettel a következőt kérdezném. Ön azt mondta, hogy az országgyűlési biztos jogalkotó szándékát is közvetíti a szélesebb rétegek számára. Ez megütötte a fülemet, mert én azt érzem, hogy a jogalkotók - és ez most szín független - profi kommunikációval közvetítik még a lélegzetvételüket is a társadalom szélesebb rétegei számára, ámde eme társadalom szélesebb rétegeinek a szándékát ki közvetíti a jogalkotó felé, hogy ha nem az országgyűlési biztos. Úgyhogy elnézést, én ezen fennakadtam, és itt a jogalkotó és a társadalom közötti szerepnél érzek egy kis disszonanciát, ha ezt megtetszene nekem magyarázni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Fehérvári Tamás!
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Számtalan olyan dolgot, konkrétumot említett meg itt a felvezetőjében a jelölt asszony, ami szimpatikusnak, követhetőnek és elfogadhatónak tűnik. Említette itt a Natura 2000 területekkel kapcsolatos elképzeléseit, az élőhelyek védelméről, az erdőterületek hasznosításáról, a különböző a környezetvédelemmel kapcsolatos stratégiai kérdések kezelését.
Azt szeretném ezzel kapcsolatban megkérdezni, hiszen a többéves tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a stratégiai hosszú távú vagy középtávú elképzelések zömében azon buknak meg, hogy az anyagi források szűkösek és nehezen fordítanak ilyen környezetvédelmi elképzelésekre a kormányok jelentősebb összeget. Gondolok itt akár a vízbázis, illetve a vízminőség-védelemmel kapcsolatos gondokra, ott is jelentős mértékű elmaradás van a finanszírozás terén. Milyen elképzelései vannak ezzel kapcsolatban, hogy hogyan lehetne ezt, mint leendő ombudsman, valamilyen módon reflektorfénybe állítani, esetleg elősegíteni azt, hogy a mindenkori kormányok ezeket a kérdéseket anyagilag is komolyan vegyék, és a finanszírozás szempontjából tegyék lehetővé ezeket.
Lenne egy második kérdésem, ami az ön temperamentumára vonatkozik. Nyilván ez is fontos annak érdekében, hogy egy ilyen pozíció betöltése milyen embert, tehát milyen ember az, aki ezt megpróbálja betölteni; azt szeretném öntől megkérdezni, hogy ha az ilyen kérdésekkel kapcsolatos álláspontját, illetve a munkamódszerét röviden tudná ecsetelni. Mondok konkrét példákat, nyilván nem ezzel kell önnek élni. Tehát mit tudom én, azt mondja, hogy kőkeményen az utolsó csepp véréig fog harcolni ezekért a kérdésekért, nyilván a szakmai hátteret hozzátéve; lehet egy diplomatikusabb megoldást, vagy pedig elfogadja azokat a körülményeket, amelyek jelen pillanatban Magyarországon jellemzik ezeket a kérdéseket.
De mondom: nem kell ehhez ragaszkodni, csak az érthetőség kedvéért fogalmaztam meg, hogy mire lennék kíváncsi. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor, amikor a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról a parlament döntött, akkor tulajdonképpen egy kicsit úttörő szerepet is vállalt, lehet, hogy nem is kicsit, az Unión belül is, mert ez egy olyan unikum, újdonság, ami nem sok helyen van, talán sehol nincsen.
Ez részben nehezíti, részben egyszerűsíti a feladatot. Nehezíti annyiban, hogy nyilván mindenkit nyomaszt egy kicsit a felelősség súlya, amikor egy ilyen újdonságba vágunk bele, könnyíti annyiban, hogy olyan lesz, amilyenné alakítjuk.
Nyilván maga a törvény azért ennek gátat szab, illetőleg helyesebben szólva keretet ad. Ugyanakkor ez a törvény - mert mi már csak ilyenek vagyunk, országgyűlési képviselők - itt ad némi nehézséget maguknak az ombudsmanoknak, nevesen, hogy ki, mivel is foglalkozzon. Itt leginkább az általános ombudsman, illetőleg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa közötti elvi vagy virtuális hatásköri villongás ügyére gondolok. E tekintetben mit lát helyes, követendő eljárásnak? Ez lenne az egyik kérdésem.
A másik, hogy Magyarországon nagyon sokféle környezetvédelmet szolgáló törvény van, és ezek sorában bizonyos védettséget kijelölő, különböző szintű jogszabályok is vannak, többek között mondjuk önkormányzati rendelet. Tudjuk, hogy ilyen-olyan fejlesztési elképzelések vannak, léteznek, ami esetenként majdnem azt mondom, hogy gyakorlat, hogy ha van egy fejlesztési elképzelés, akkor úgy indul a dolog, hogy az illetékes önkormányzat módosít valamit a saját ilyen jellegű területhasználatot konstituáló rendeletei sorában. De ezek egy része érinthet adott esetben védettséget is. Mondjuk játsszunk el a gondolattal, hogy úgy döntenek a beruházó igényeinek megfelelően, hogy változtatnak, majd pedig elindul egy aláírásgyűjtés népszavazás kiírására, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Tehát ilyen szituációkkal kell szembenézni, a világért se tekintse udvariatlanságnak, ha az aláírásgyűjtők önhöz mennek, mit fog csinálni?
Talán emlékeztetőül: azt hiszem, talán még Nagy Boldizsár úr meghallgatása kapcsán adott számot Szabó ombudsman úr arról, hogy hosszú tömött sorokban várakoznak már, hogy majd jön az ombudsman, és már ott vannak az iratok. Ezek között még akár ilyen is lehet.
Nem lesz könnyű ez az egész dolog, el kell indítani valamit, fontos lenne elindítani, ehhez azt meg is kell személyesíteni, ennek a folyamatában vagyunk, ebben a mostani meghallgatási szakaszban is. Szeretnék annyit mondani előzetesen, hogy a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója abban érdekelt, hogy az immáron meglévő intézmény mielőbb működőképesen megtestesítve, megszemélyesítve, ténylegesen is működjön. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nincs több kérdező? (Nincs jelzés.) Akkor szokás szerint én röviden kérdeznék. Arra lennék kíváncsi, hogy milyennek látja - ebben van tapasztalata, úgyhogy könnyű lesz a válasz - a jelenlegi zöldhatóság felépítését és hatékonyságát, különösképpen az ellenőrző tevékenységét.
Lenne egy ennél még sokkal egyszerűbb kérdésem az önéletrajzot nézve. Az egyik: azt mondja, hogy fontosabb korábbi munkahelyeim, ez nyilván szubjektív, hogy ki mit tart fontosabbnak, de én azért kíváncsi lennék, hogy miután azt látom, hogy 1993 előtt is élt, hogy azelőtt voltak-e fontosabb munkahelyei, amit most nem tartott fontosnak elmondani. Viccből mondhatnám, hogy dohányzott-e, de nem mondom, mert ezt az egyet tudom, hogy a dohányiparban volt.
A másik kérdésem az, hogy nem tudom, hogy véletlen vagy tudatos, de egy korábbi életrajzát láttam, abban a nyelvtudások fel voltak sorolva, itt pedig nem látom a nyelvtudást, ami mondjuk az uniós feladatok kapcsán szükséges lehet. Nyilván a struktúrából adódóan maradt ki ez a rész. Erre a kettőre kérnék választ.
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Molnár Béla képviselő úr kérdésére, hogy a jogalkotó és a társadalom közötti kommunikációt hogyan képzelem, illetve nem igazán értette azt a felvetést, hogy nemcsak a civil szféra, a szakmai műhelyek, az önkormányzatok és az egyéb jogalkalmazóknak a joggyakorlatát, vagy pedig az álláspontját képviselem a különböző jogalkotóval szemben, hanem hogyan értem azt, hogy mindezt visszafelé is. Ebben zavart vélt felfedezni.
Úgy gondolom, hogy különösen most a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekben, az energiapolitikával kapcsolatos kérdések megítélésében szükségszerűen lesznek olyan intézkedések, amelyeket a társadalom egyes rétegei elfogadnak a fenntarthatóság érdekében. Tehát itt a fenntarthatóság a környezet jelenlegi állapota, a természeti erőforrásaink fenntarthatósága szempontjából értendő. Nyilvánvalóan ebben nem egy esetben a civil szféra is nagyon komoly és nagyon jelentős javaslatokat tehet, vagy érthet egyet a jogalkotóval, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a civil társadalmon kívül - merthogy azért ott is van, tehát nem mindenki kötődik valamilyen szervezethez, és nem mindenki kötődik valamilyen zöldszervezethez - esetleg nem kell-e megmagyarázni azt, hogy például az energiával való gazdálkodásnál vagy például az energiapolitikánál igenis, szempontnak kell lenni a felhasználással kapcsolatos szokások csökkentésének is. Tehát ezzel is foglalkozni kell.
Szerintem, ha ezt az országgyűlési biztos is mondja, az egyáltalán nem jelent problémát, különösen akkor, hogy ha ezzel egyetértenek mondjuk a civil szervezetek, és az se baj, ha a jogalkotó maga is egyetért ezzel a problémával. Én így gondoltam ezt a kérdést, és mondom: megint csak visszahivatkozok arra, hogy én a környezetvédelmi igazgatásban tanultam meg azt, hogy a tájékozódás és a tájékoztatás mindig kétoldalú dolog, és az együttműködést ezzel lehet generálni. Ha komolyan gondoljuk azt, hogy ezekben a nagyon fontos kérdésekben a társadalom is részt vegyen, és meg is akarjuk hallani a hangját, akkor oda-vissza ezt a tájékoztatást meg kell tenni. Én így gondoltam ezt a szerepvállalást.
Fehérvári Tamás úr kérdezte, hogy itt az általam felvetett nagy és jelentős környezetvédelmi, természetvédelmi és egyéb területfejlesztéssel is összefüggő kérdéseknél mit lehet tenni annak érdekében, hogy a mindenkori kormányok ne csak a szándékig jussanak el, hanem gyakorlatilag a költségvetésben is teremtsék meg ennek a hátterét. Úgy gondolom, hogy azért bizonyos dolgokban, bár ez már politika, és én igazából azt hiszem, hogy nem kell majd, tehát most se politizálok, úgy gondolom, hogy a későbbiek során az országgyűlési biztosnak sem kell feltétlenül ilyen értelemben politizálni.
Én úgy gondolom nagyon sokszor szándék kérdése is az, hogy mire fordítunk anyagi erőforrásokat; de a másik oldalról viszont nagyon sok mindenhez nem feltétlenül kell az anyagi erőforrás.
Engedjen meg egy nagyon gyakorlati példát, amit mondok. A hulladékgazdálkodási törvény hatálybalépésének idején én a Környezetvédelmi Felügyelőségen dolgoztam. Rögtön akkor, amikor a törvény hatályba lépett, végigfutottuk a kollegákkal, milyen feladatokat jelent ez az önkormányzatok és egyebek számára. Láttuk, hogy megkerülhetetlen feladatai vannak az önkormányzatoknak villámgyorsan, tehát megragadtunk minden egyes lehetőséget arra, hogy ezt az információt - pontosan azért, mert egy ágazati jogszabályban elrejtett információ, nem elrejtett, ott teljesen nyilvánvaló információ volt - eljuttassuk másokhoz, mert tudtuk, hogy nem figyelnek oda rá.
Az első találkozás ezzel kapcsolatosan egy berzenkedés volt, hogy elnézést van nekünk éppen elég bajunk: szociális igazgatási ügyek, területfejlesztés és sorolták össze-vissza, meg hát egyébként is majd akkor foglalkozunk vele, hogy ha kapunk hozzá pénzt. Látszott, hogy ezt így nem lehet megoldani; és ma már azt is tudjuk - az előző bizottságnál is mondtam a milánói példa kapcsán -, hogy nagyobb településeknél milyen óriási problémát tud okozni a hulladék nem megfelelő kezelése. Érdekes módon ezt követően - részben saját jó szántukból, részben viszont kormányzati intézkedések, egyebek miatt - elkezdődött a hulladékgazdálkodással egy másfajta foglalkozás, mint ahogy addig volt. Nyíregyházán például úgy vezették be a szelektív hulladékgyűjtést valahol elsők között az országban, hogy mindenki azt jósolta, ennek nem lesz eredménye, mert a lakosság ezt nem fogja megcsinálni. Egyik héten kihelyezték a szelektíven gyűjtő edényeket, a hét végén, amikor ment a gyűjtőjárat, mindenki, mindenki szelektíven gyűjtve tette ki és semmit nem kellett csinálni. Tehát úgy gondolom, hogy vannak kérdések, ami nem feltétlenül anyagi kérdés, de sokszor hajlamosak vagyunk elbújni a mögött.
Azt, hogy milyen anyagi forrásokat biztosít a mindenkori kormány, szerintem erre nagyon ráhatása az országgyűlési biztosnak olyan vonatkozásban nincs, hogy nem tudja kikényszeríteni. Felvetésben nyilvánvalóan megteheti, azt már nem tudom, hogy milyen eredménnyel.
Milyen a temperamentumom? Olyan, mint amilyet valószínűleg talán meg lehet tapasztalni egy ilyen bemutatkozásnál is. Alapvetően hajlandó vagyok, és nagyon tudok együttműködni mindaddig, amíg ez az együttműködés - én egy darabig fegyelmezett közhivatalnok voltam, most fegyelmezett ügyvéd vagyok, tehát úgy gondolom, hogy a jogszabályok kereteit, a jogszabályi előírásokat soha nem léptem és lépem túl most sem. Az együttműködés mindig kétoldalú úgy gondolom. Egyet viszont látni kell, nem tudok elvtelen kompromisszumot kötni, és nem tudok olyat mondani, magyarán szólva nem szoktam hazudni, hogy ha rám kérdeznek bármilyen kérdésben. Olyan persze van, hogy időnként az ember nem úgy mondja meg a véleményét, mint ahogy szánja, de hát ez viszont már az együttműködésnek a feltétele, hogy talán az érzelmeket, különösen akkor, ha valaki közhivatalt tölt be, azokat esetleg időnként vissza kell fogni. Elég nehezemre esik, mert én viszonylag pörgős vagyok.
Orosz Sándor alelnök úr kérdezte, illetve ezt tulajdonképpen szerintem, úgy mondta, hogy az új országgyűlési biztosi funkciónak igazából előzménye sincs - már ilyen vonatkozásban, mint ahogy most a magyar jogszabályban megjelent - Magyarországon, másrészt viszont tényleg való igaz, világviszonylatban is tudomásom szerint három vagy négy helyen, elnézést, nem fogom tudni most felsorolni, van ilyen intézmény. Azt hiszem, hogy az új országgyűlési biztosnak, legyen bárki is az, az a dolga, hogy az itteni keretek között, az itteni lehetőségekhez képest indítson el egy munkát, és ahogy megnéztem a törvényt, a nemzetközi kapcsolatokban nem is láttam olyan feladatát, hogy őszinte legyek, hogy a más országok területén működő országgyűlési biztosokkal valahogy együttesen fellépjen. Tehát nyilván gondolom, hogy azért lesz erre mód és lehetőség, hogy valami tapasztalatra szert tegyen, szerintem mindenkinek segít is. Abban a vonatkozásban, hogy tapasztalatot honnan szerezhet, amit alelnök úr mondott, hogy a hivatalban lévő országgyűlési biztosoknál; illetve tulajdonképpen az országgyűlési biztosnak eddig is voltak olyan jellegű ügyei, amelyik kötődött az egészséges környezethez való alapjoggal, gondolom én.
Nem néztem át, hogy milyen ügyekkel foglalkozott az országgyűlési biztos, tehát lehet, hogy én ezt itt túlzóan fogalmazom meg. Ha ebben van egy kialakult joggyakorlat, akkor az új helyzethez, az új jogszabályi rendelkezésekhez képest annak azokat az elemeit célszerű nyilván átvenni, amik használhatóak, de az új jogi környezetben lehet, hogy egy teljesen új módon kell gondolkodni és ehhez, ahogy mondtam, a szakértelmet persze természetesen meg kell szerezni. Nem tudom, hogy erre gondolt-e pontosan?
Miben igen. Felvetődött az, hogy esetleges ütközés, hatásköri ütközés a hivatalban lévő országgyűlési biztosokkal. Elolvastam többszörösen is a törvényt. Megpróbáltam értelmezni azokat a feladatokat, amiket a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának el kell látni. Megmondom őszintén, nem láttam, és miután elolvastam a korábbi bizottsági meghallgatások jegyzőkönyveit, ott is láttam ezt a felvetést, abban sem, tehát nem lett kifejtve, így igazából nem értem, hogy mire gondolt Szabó úr. Szerintem, ha odakerül a sor, hogy ilyenről mégis szó van, akkor a nézeteknek a kicserélésével lehet megállapítani - én ma most nem találok olyan hatásköri összeütközést, ami miatt az országgyűlési biztosok ne tudnának egymás mellett, ki-ki a saját területén dolgozni. Ismernem kellene, hogy ő egészen pontosan mire gondolt, így sajnos nem tudom ezt a kérdést másképp megmagyarázni.
Védettséget kijelölő különböző szintű jogszabályok, így különösen az önkormányzati rendeletek és az önkormányzati rendeletek módosításai az egyes beruházások kapcsán, területhasználatok átminősítése. Úgy gondolom, miután az önkormányzati rendelet is jogszabály, hogy emiatt talán alkalmazható rá - így most hirtelenjében, ahogyan mondom, anélkül, hogy bármit megnéznék pontosabban - az Alkotmánybíróságnak az a korábbi döntése, illetve több döntése is együtt, amelyik azt mondja, hogy a környezet- és természeti értékek védelmének a csökkentését az állam, illetve a különböző jogalkotók számára nem teszi lehetővé a napi érdekeknek megfelelően, csak rendkívül indokolt esetben. Úgy gondolom, hogy egy másik alkotmánybírósági döntés alapján, itt a szükségesség és az arányosság kérdését kell felvetni, tehát gyakorlatilag valami ilyen megközelítésben kell vizsgálni, hogy a területhasználatnak a módosítása ténylegesen indokolt-e. Nyilvánvalóan azt is meg kell nézni, hogy ezzel a mai érdekeink kielégítése - mert itt az érdeknek szükség, az persze két különböző dolog - érdekében áldozhatunk-e föl olyan értékeket, amikre esetleg a későbbiek során is szükség van, illetve van-e valami olyan nyomós ok, ami ezt lehetővé teszi. Szerintem konkrét ügyben konkrétan meg kell vizsgálni minden egyes közreható tényezőt, értelmezni kell az adott helyzetet. Tehát először a tényleges helyzetet és azt követően az erre vonatkozó jogi rendelkezéseket és úgy lehet megadni a választ a konkrét kérdésre a konkrét választ.
Én most csak ilyen általános körülírást tudtam elképzelni.
Milyennek ítélem meg a jelenlegi zöldhatóság felépítését és hatékonyságát? Nem tudom most megítélni, elnézést kérek. A jelenlegi zöldhatóság felépítését még talán meg merném, a hatékonyságát pedig most nem tudom. Azért nem tudom, mert én immáron három éve nem dolgozom a környezetvédelmi hatóságnál. Munkám kapcsán olyan esetekben találkoztam, mint más ügyfél a hatósággal, ebből, hogy szervezetileg most ezt hogyan végzik, hogyan nem, azt nem tudom. Az ellenőrzésekre természetesen szükség van. Annak idején - és akkor most mondanám egy picikét a régebbi tapasztalatomat, tehát azt, amikor még a hatóságnál dolgoztam - nem véletlenül próbáltunk felszabadítani erőket annak érdekében, hogy az ellenőrzéseket le tudjuk bonyolítani, hiszen abban az időszakban voltam én a környezetvédelmi közigazgatásban, amikor a környezetvédelmi jogalkotás egy halom feladatot, egy halom hatáskört minden eszköz nélkül juttatott a felügyelőségre. Az a felügyelőség, ahol én dolgoztam, egy meglehetősen kis létszámú felügyelőség volt, már nem volt lehetőségünk arra, hogy az adminisztráció elbocsátásával a mérnöki, műszaki vagy pedig a jogi helyeket feltöltsük, ugyanis ezt még jóval korábban valamelyik elődöm megtette. Ebből következik, hogy szegény ember vízzel főz, tehát kénytelenek voltunk megnézni, hogy milyen eljárással, milyen feladatok egymás mellé csoportosításával tudjuk hatékonyabbá tenni a munkánkat, és alakítottuk ki azt a szervezetet, ami ott működött. Hogy most hogyan működik és most milyen a szervezeti felépítés, megmondom őszintén, nem tudom, mert ügyvédként ehhez nem volt különösebben közöm, most pedig nem gondoltam, hogy esetleg ennek utána kellett volna nézni.
Az ellenőrzéseket most már más hatóságok gyakorolják, elnézést kérek, nem környezetvédelmi példát fogok hozni, látszik az állat-egészségügyi hatóságoknak, az ÁNTSZ-eknek, és mondjuk a rendőri szerveknek a felfokozott ellenőrzése következtében, hogy igen, az önkéntes jogalkalmazás egy kicsit inkább jogkövető lesz, mert ha tudja az ember azt, hogy bármikor számon kérhetik tőle azt, amit csinál - és ez igaz a környezetvédelemre is -, akkor bizony, megpróbálja betartani azokat a szabályokat.
Fontosabb munkahelyeim. Ez érdekes módon az előző bizottsági ülésen is felvetődött és a nyelvtudásom is. Természetesen van nekem szakmai önéletrajzom a minisztériumban is, és azt hiszem talán, ha minden igaz, akkor valamikor pont a környezetvédelmi bizottságnál voltam egy meghallgatáson, csak akkor nem én voltam a főszereplő, hanem az a szervezet, ahol dolgoztam.
Én 1973-tól dolgozom, ugyanis akkor mindenáron az ELTE-re szerettem volna felvételt nyerni. Akkor még a célom a magyar-orosz tanári diploma megszerzése volt, illetve elsősorban irodalommal és nyelvekkel akartam foglalkozni. Nem vettem figyelembe azt a körülményt, ebből viszont megint látszik a habitusom, illetve a hozzáállásom a dolgokhoz, hogy akkor még az egyetemek felvételi körzete be volt határolva, tehát nekem elvileg Debrecenbe kellett volna jelentkezni. Én Pesten akartam tanulni, hát nem sikerült ennek örömére. Viszont a pontszámaim alapján felvételt nyertem az egri tanárképző főiskolára, amit aztán gyorsan kértem, hogy legyenek kedvesek, módosítsák, mert ha már Nyíregyházán lakom, ne kelljen nekem Egerbe eljárni tanulni. Úgyhogy Nyíregyházán már csak levelező tagozaton tudtam megkezdeni a tanulmányaimat. Elvégeztem a főiskolát, oroszból írtam a diplomamunkámat, orosz irodalomtörténetből, és a mai napig beszélem a nyelvet. Nem feltétlenül biztos, hogy a jogi nyelvet, de akkor, amikor az ukrán határvízi találkozókon vagy pedig egyéb szakértőkkel vagy kollégákkal történő találkozókon kellett alkalmaznom, vagy amikor az ukrán hulladékszennyeződés jött a Tiszán, akkor meglehetősen nagy szükség volt arra, hogy az ottani konzul úrral esetleg közvetlenül is tudjak szót váltani.
Ezen kívül szótár segítségével írok, olvasok németül, ugyanis az elmúlt időszakban erre nem nagyon volt lehetőségem, én ugyanis amint látják az életrajzi adataimból is, folyamatosan tanultam, tanítottam, illetve dolgoztam az elmúlt körülbelül 10-15 évben. Emellett sajnos, egyetlenegy nagy problémát látok, hogy angolul nem beszélek, csak valami minimális szinten, tehát nem halnék éhen, de azt azért nem mondanám igazán nyelvtudásnak.
A főiskola elvégzését követően a Dohányfermentáló Vállalatnál dolgoztam, majd azt követően a KISZ-nél. Itt különböző beosztásokat töltöttem be, többnyire kulturális területtel foglalkoztam, és innen az utam a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz vezetett. A Nyíregyháza Járás Népi Ellenőrzési Bizottságának lettem az elnöke nagyon fiatalon. Annak idején ezt olyan laikus ügyészségnek tekintették. Ez egy akkora területű szervezet volt, többnyire társadalmi munkás ügyintézőkkel, akkor még így neveztük, nem önkéntes munkának, mint Esztergom-Komárom megye. Onnan a városi önkormányzathoz, majd a Tejipari Vállalathoz vitt az utam. A városi önkormányzattól kezdve, tehát gyakorlatilag innentől azt hiszem, a Tejipari Vállalat maradt ki, tehát amióta a jogi végzettséget megszereztem, ez a városi önkormányzattól indul. Majd a megyei önkormányzathoz, illetve a munkaügyi központhoz pályáztam, de miután a megyei önkormányzatnál érdekesebb feladatot ajánlottak fel, ezért náluk dolgoztam, majd ismételten visszamentem Nyíregyháza Város Önkormányzatához, amikor kértek. A patikaprivatizáció volt akkor a kérdés, és szeptemberben kellett volna a vonatkozó jogszabályok szerint értékesíteni a gyógyszertárakat úgy, hogy január 1-jén kinyithassanak, mert ha nem sikerült volna ennyi idő alatt ezt megvalósítani, akkor feltehetően nyitott gyógyszertárak nélkül maradt volna Nyíregyháza.
Innen kerültem a környezetvédelmi hatósághoz, ott hatósági osztályvezető voltam egy darabig, majd amikor az igazgatót felmentették, akkor megbíztak az igazgatói feladattal. Ezt elég nehezen éltem meg, különösen az első időkben, mert én kifejezetten szerettem a hatósági munkát. Amikor ez 1995-ben véget ért, akkor viszont elkezdtem az ügyvédi praxist. Ügyvédként főleg polgári ügyekkel, közigazgatási ügyekkel foglalkozom.
Nem tudom, mit hagytam ki.
ELNÖK: Szerintem semmit. De most már értem. Tehát tulajdonképpen, amikor a mellékelt önéletrajzot csinálta, akkor abból indult ki, hogy környezetvédelmi jogászként van itt, és itt ekkor szerezte a diplomát, 1993-ban.
BOGDÁNYINÉ DR. MÉSZÁROS ÁGNES a jövő nemzedékek országgyűlésibiztos-jelöltje: Nem, az már a jogi szakvizsgám. 1991-ben szereztem a diplomát, 1993-ban tettem le a jogi szakvizsgát, azután volt először a társasági jogi, utána a környezetvédelmi jogi...
ELNÖK: 1991-től jogász, ez a lényege, hogy azóta jogász. Ha beírta volna, akkor azt beírhatta volna, hogy nyelvtudása orosz felsőfok, mivel orosztanárként végzett. Köszönöm szépen.
Megkérdezem a bizottságot, hogy kíván-e még valaki a válaszok után kérdezni? Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm, nem kérdezni kívánok, úgyhogy most visszaéltem egy pillanatra elnök úr engedékenységével. Pusztán csak tájékoztatni szeretném a mellettem ülő jelöltet, hogy vannak képviselőtársaim - én magam is ilyen vagyok -, akiknek két szavazata van, mert valakit helyettesít. Értelemszerűen elő fog fordulni, esetemben biztosan, ezt szeretném jelezni, hogy a két szavazat mást és mást fog mutatni. Köszönöm.
ELNÖK: Azt hiszem ezt tudathasadásnak is lehet nevezni, de meg fogod oldani. (Fehérvári Tamás jelentkezik.)
Fehérvári Tamás, parancsolj!
FEHÉRVÁRI TAMÁS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Jelölt Asszony! Azt szeretném önnel közölni, hogy a Fidesz-frakció meghallgatása után a Fidesz-kereszténydemokrata frakciószövetség nem döntött arról, hogy az ön támogatását vagy a nem támogatását kötelezővé tegye, így arra kell számítania, hogy a Fidesz frakcióban, illetve a Kereszténydemokrata frakcióban mindenki lelkiismerete szerint fog szavazni, és itt is lesz majd nálam is egy ilyen tudathasadásos állapot természetesen - úgyhogy ezt így fogja fel. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Természetesen ez egy politikusnak sajátja, tehát ezt bármikor tudja produkálni.
Tehát, aki támogatja a jelöltet - azt hiszem, hogy ez így a jó megfogalmazás -, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 8. Tartózkodás? (Szavazás.) 7. Ellene? (Szavazás.) Nincs.
A bizottság 8:7 arányban a jelöltet támogatja, ellenszavazat nélkül. Gratulálok a jelölt asszonynak, a parlament fogja a végső döntést hozni.
A géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (XI.29.) OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/5212. szám) (A Mezőgazdasági bizottság önálló indítványa) (Bizottsági módosító javaslat előkészítése)
Tisztelt Bizottság! A következő napirendünk a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló OGY határozatban foglaltak végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat.
Van egy bizottsági módosító javaslat, amit úgy tudom, hogy Orosz Sándor képviselő úr fog nekünk elmagyarázni - engem így tájékoztattak.
Parancsolj Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha így van, akkor nem mondhatok ellent, elnök úr.
Talán emlékeztetőül. A legutóbbi olyan bizottsági ülésen, amikor ezzel az országgyűlési határozattal foglalkoztunk, amelyiknek az időpontját ne kérdezzétek, mert ez most nincs a fejemben, akkor abban maradtunk, hogy az országgyűlési határozati javaslat, amit megfogalmazott a Mezőgazdasági bizottság - a kormány által nem támogatott elemeit is figyelembe véve - igyekszünk segítséget nyújtani ahhoz, mint Környezetvédelmi bizottság, hogy készüljön el a tárca segítőkész közreműködésével egy olyan módosító javaslat, ami lehetővé tenné azt, hogy ismételten ilyen konszenzus-közeli szavazással fogadjuk el ebben a fontos kérdésben egy újabb országgyűlési dokumentumot. Ennek egy kialakult, tehát ez nem érinti a határozati javaslat első pontját, amelyik tudomásul veszi, elfogadja magát a jelentést; a jövőre vonatkozó második pont gyakorlatilag minden elemét érinti. Van, amelyik inkább csak ilyen érzékenységi, már hogy a végrehajtó hatalom érzékeny, hogy őt mennyire keményen utasítja egy országgyűlési határozat, így értem, szerepel.
Igazából konfliktus - ahogy észrevettem - leginkább a 2/b) pont vonatkozásában lépett föl, ami az együttműködési kötelezettséget írja elő a fajtatulajdonos számára: legyen köteles szolgáltatni a megfelelő vizsgálati anyagot, ne csak a saját szájíze szerint elkészített kutatási eredményeket akarja ide prezentálni.
Még egy kicsit vitatott volt a g) pont - a többi azt hiszem többé-kevésbé konszenzusosnak tekinthető - megfogalmazása, még most is felvetem, hogy itt az Európai Unió által megállapításra kerülő határértékek az egyedül üdvözítőek, vagy pedig inkább a simán, mindenféle jelző nélküli határérték betartás lenne az üdvözítő, hogy itt megfogalmazásra kerüljön. Amennyire tudom, végül is ez egy ilyen, az előterjesztő által elfogadható szöveg, de erre nézvést majd kérném ismételten megkérdezni a kormányt képviselő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatárs véleményét. És tudatosan fogalmaztam, nem hiszem, hogy ebben kormányálláspont volna, de ha van, akkor majd mondják, természetesen az álláspontjukra lennék még egyszer utoljára kíváncsi. Aztán hogy ha úgy alakul, akkor ebben a bizonyos g) pontban lehetséges, hogy még meg kellene állapodni a bizottság előtt, hogy most ebben a szövegben, avagy az Európai Unióra való utalás nélkül fogadjuk-e el ezt a bizonyos g) pontot.
Ennyiben kívántam az előterjesztést, már ezt a kapcsolódó módosító javaslat előterjesztést indokolni. Köszönöm.
ELNÖK: Mindenkinél ott van ez a bizottsági indítvány.
Kérem a képviselő hölgyet, urakat, hogy kérdezzetek, mondjatok véleményt. (Nincs jelzés.) Ha nem, akkor megkérdezem a kormány jelenlévő képviselőjét, hogy hogyan viszonyul ehhez. Önöknek is megvan ez az indítvány. Készültek belőle?
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Igen, igen, láttuk mi is ezt a javaslatot.
ELNÖK: És?
Dr. Bézi-Farkas Barbara (FVM) állásfoglalása
DR. BÉZI-FARKAS BARBARA (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Annyit tudok elmondani, hogy kormányálláspontot természetesen még nem áll módunkban mondani, hiszen azt egy benyújtott indítvánnyal kapcsolatosan kérhetünk majd a kormánytól, de előzetes egyeztetéseket folytattunk; illetve a kormánynak az előző döntése, ami magáról az országgyűlési határozati javaslatról döntött, ez úgy hangzott, hogy a 2-es pontot pontosításokkal szeretné a kormány támogatni. Tehát ilyen módon magának a módosításnak a tényét mindenképpen támogatja a kormány, a konkrét szövegjavaslatról pedig csak a későbbiekben fogok tudni nyilatkozni. De azt elmondhatom, azt gondolom, hogy a környezetvédelmi és a földművelésügyi tárca támogatja ezt a szövegezést.
A g) pont kapcsán még annyi kiegészítést tennék alelnök úr felvetésére, hogy azért gondoltuk, hogy az Európai Unió által megállapításra kerülő határértékek megfogalmazása pontosabb, mivel ez a hatáskör közösségi kompetenciába tartozik, tehát európai uniós rendeletekben vannak ezen határértékek megszabva, ezért gondoltuk, hogy így szerencsésebb a megfogalmazás, hogy erre is történjen utalás.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt Sándor válaszolna, most az a menet, hogy ezt a bizottsági módosítót mi beadjuk, és aztán visszakerül hozzánk. Tehát ennyiben azt gondolom, hogy rugalmasak tudunk lenni.
Most Sándor, ha ehhez még akarsz hozzátenni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen, csak a pontosítás és a tisztánlátás érdekében. Nem az a vita közöttünk, hogy az Európai Uniónak van-e joga vagy nincsen joga a határértéket megállapítani, csak az - ha tetszik - a vita közöttünk, hogy az jó-e nekünk; illetőleg amennyire tudom, lehetőségünk van ahhoz képest bizonyos szigorításokra - ha pedig ez így szerepel, akkor ez a szigorítás nem tud megjelenni.
Tehát nem kívánnám befolyásolni, dehogyis, a végső döntést, én magam egyébként a szigorúbb szabályozás mellett lennék, értelemszerűen beterjeszteni ide azt terjesztettük be, amiben azért ott az előzetes egyeztetésekben a kormányoldali egyetértés is nagyobb. Nyilván, ha ott tévedek, miszerint mi alkothatunk szigorúbbat, akkor édesmindegy, bocsánat a megfogalmazásért. Ha abban nem tévedek, tehát nekünk van módunk, lehetőségünk alábbszállni, szigorúbb határérték-megállapításra, akkor ezt el fogja mondani Barbara. Akkor ez a szövegezés is megfelel, illetőleg akkor is megfelel az a szövegezés, amit én javaslok, mert ugyanaz lesz végül is a határérték.
ELNÖK: Képviselő urak, van-e észrevétel? (Nincs jelzés.) Tehát ez egy bizottsági módosító lesz, mert arra van lehetőség, fut egyet, és utána a bizottságunk újra megtárgyalja.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Szabadjon akkor a g) ponttal kezdeni, hogy a g) pontról szavazzon a bizottság...
ELNÖK: Külön?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igen, hogy az EU szöveggel vagy az EU nélkül, és utána egyben az egészről.
ELNÖK: Szavazhatunk a g) pontról külön. Akkor a g) ponttal kapcsolatban felteszem a kérdést, hogy most az legyen-e, ami ide le van írva vagy ne az legyen. Ez elég bután hangzik, hogy erről szavazzunk...
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, vagy pedig helyette az, hogy "szigorú szankciórendszerrel szükséges érvényesíteni a határértékek betartását". Én ezt javaslom.
ELNÖK: De ez van ide leírva.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem ez van odaírva. Oda az van leírva, hogy
ELNÖK: Mondd, hogy a módosítóban mi van leírva.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ide az van leírva, hogy "szigorú szankciórendszerrel szükséges érvényesíteni", eddig egyezik...
ELNÖK: Ez tetszik neked?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ez nagyon. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor mi nem tetszik?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): "Az Európai Unió által megállapításra kerülő", ez a vita tárgya, hogy ez maradjon-e benne vagy ne maradjon benne.
ELNÖK: De ki vitatkozik ezen? Mindenki ezt akarja. Nem értem a kérdést, hogy ki vitatkozik. Tegye fel a kezét, aki ezen vitatkozik! Nem vitatkozik itt senki. Miért szeretnél ezen vitatkozni? Nincs ellenfeled. Itt mindenki ezt a szöveget akarja, ami alá van húzva, ez azt jelenti, hogy ezt akarjuk berakni.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Én is kérem, hogy szavazzunk a módosításról, vagyis a g) pontról először úgy szavazzunk, hogy "az Európai Unió által megállapításra kerülő" nélkül. E nélkül szavazzunk, ez egy módosító javaslat lenne ehhez a szöveghez képest.
ELNÖK: Ez most kinek a módosítója?
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Én szeretném képviselni. Ugyanezt mondta Orosz Sándor is, de mindegy.
ELNÖK: De ő ezt írta le, ezt szeretné.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Jó, akkor én szeretnék módosítani ezen a g) ponton ebben a konkrét formában.
ELNÖK: Akkor ezt teszem fel. Aki Velkey képviselő úr módosításával egyetért, hogy az Európai Unió által megállapításra kerülő" rész nélkül legyen, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 11 igen. Ki tartózkodott? (Szavazás.) 3 tartózkodás.
Akkor légy szíves, olvasd fel a szöveget a jegyzőkönyv számára, hogy mi maradt.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A jegyzőkönyv számára Velkey képviselőtársam javaslatára, amivel teljesen egyetértettem, a szöveg úgy szólna, hogy "szigorú szankciórendszerrel szükséges érvényesíteni a határértékek betartását."
ELNÖK: Akkor most lehet egyben szavazni az egészről, ezzel a módosítással. Aki egyben az egésszel egyetért ezzel a módosítással, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. 14 igen, egyhangú.
Köszönjük szépen a minisztériumok képviselőinek a jelenlétet.
Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat következik. Kérném, hogy a minisztérium képviselői a jegyzőkönyvnek mondják be hangosan a nevüket.
MAGÓ ERZSÉBET osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelettel köszöntöm elnök urat, az alelnök urat és a képviselőket. Magó Erzsébet vagyok, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium területrendezési és településügyi főosztályon a területrendezési osztályt vezetem, és az én felelősségemmel majdnem három évig készült ez a törvényjavaslat, ami önök előtt fekszik.
Szeretném bemutatni a jogi főosztályról dr. Schattmann Ferenc kollégámat, aki a kodifikációs feladatot végezte.
Az OTRT-törvény módosításáról szóló törvényjavaslat beterjesztésével a kormány a törvény 29. §-ában előírt ötévenkénti felülvizsgálati kötelezettségének tesz eleget. A felülvizsgálat során a törvény célrendszerét és szerkezetét nem kívántuk megváltoztatni. A hangsúlyt a tartalmi részek bővítésére és a szabályozás pontosítására helyeztük.
Meg kívántuk változtatni a törvény területi hatályát, mivel a hatályos törvény nem terjed ki a Balaton kiemelt üdülőkörzet területére, így a törvényjavaslatban az OTRT-törvény hatálya az egész ország területére ki fog terjedni, így a törvényjavaslat az egész ország területére határozza meg a térségi terület-felhasználás feltételeit, és a műszaki infrastruktúrahálózat összehangolt térbeli rendjét.
A törvénymódosítás indokai a következők voltak. Jelentős koncepcionális változások következtek be egyes ágazatoknál, elkészült és beillesztésre került az OTRT-be az országos gyorsforgalmi közúthálózat nagytávú fejlesztési koncepciója, mely csökkentette a tervezett gyorsforgalmi úthálózat hosszát. Meghatározásra kerültek a törvényjavaslatban az 50 megawatt és annál nagyobb teljesítményű erőművek, és a villamosenergia-átviteli hálózat elemei, a nemzetközi szénhidrogén-szállító vezetékek nyomvonalai.
A nemzeti erdőtelepítési programmal összhangban egységes elvek alapján lehatárolásra kerültek az erdőtelepítésre alkalmas területek. Lehatárolásra kerültek, eddig a hatályos törvény tartalmazta a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetét, most ezt kibővítettük a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek lehatárolásával. Megváltozott az országos ökológiai hálózat felosztása, hogy összhangba kerülhessen a páneurópai ökológiai hálózat rendszerével.
Beépítésre kerültek a Natura 2000-es területek és megváltozik az országos ökológiai hálózat továbbbontásának a kategóriái: magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetére. Magyarország aláírta az Európai Tájegyezményt. Ez Magyarországra nézve kötelezettséget nem tartalmaz, de az ott megfogalmazott irányelvek miatt lehatárolásra kerülnek az országos jelentőségű tájképvédelmi területek.
A hatályos OTRT törvénybe nem került bele a kulturális örökségvédelem, most azonban új országos övezetként kerül lehatárolásra a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő örökségi elemek területe.
Új országos övezetként került be a törvényjavaslatba a kiemelt fontosságú honvédelmi területek övezete, amelyen a NATO tagságból eredő kötelezettségünk teljesítéséhez szükséges objektumok és területek tartoznak.
Magyarország európai uniós tagságával összefüggésben számos hazai jogszabály is módosult, amelynek kihatása volt az OTRT hatályos törvényre. Ezeknek az összhangját is megteremtettük a módosítás során.
Az OTRT törvény elfogadását követően készült el a budapesti agglomerációs területrendezési tervéről szóló törvény és a 19 megyéből 15 megye elkészítette a megyei területrendezési tervét, és ennek a tapasztalatait is visszavezettük a törvényjavaslat módosítása során. Ennek eredményeként pontosodtak a térségi terület-felhasználási kategóriák lehatárolása.
Most röviden összefoglalnám a jelentősebb változásokat, miután értesültem, hogy az idő rövidsége miatt nem tudták áttekinteni a törvényjavaslatot.
Kezdeném azzal, hogy az OTRT fogalom meghatározásának a köre. A hatályos törvény 16 fogalmat tartalmaz. Ez kibővül 42 fogalom meghatározására. Megváltozik az OTRT területi hatálya, a jövőben az egész ország területére ki fog terjedni.
Az országos terület-felhasználási kategóriák rendszere nem változik meg, pontosodik az értelmezése, tehát, hogy hány hektáros területet ábrázolnak ezek a térségi terület-felhasználási kategóriák. A kiemelt térségi és a megyei terület-felhasználási kategóriáknál lesz változás, megszűnik a külterjes és belterjes mezőgazdasági térség, összevonásra kerül mezőgazdasági térségre. Bevezetésre kerül egy új kategória: a vegyes terület-felhasználású térség. Ezt elsősorban az teszi szükségessé, hogy a tanyástérségeket, ahol mozaikos terület-felhasználás fordul elő, ezzel lehet leginkább meghatározni ezeket a területeket.
A törvényjavaslatban összesen 11 darab országos övezet került meghatározásra. A hatályos törvényhez képest a javaslat megszünteti a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetét, miután erre a két tárcának hatályban van egy közös rendelete, ami elsősorban a támogatási rendszeren keresztül próbálja ösztönözni a területhasználatot; és miután erre a területre nem lehet egységes területhasználatot meghatározni, ezért nem indokolt ennek az övezetnek a törvényben való megtartása.
Hat új országos övezet kerül bevezetésre: a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, az együtt tervezhető térségek övezete és a kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete.
A kiemelt térségi és a megyei övezeteknél - már előbb említettem - megváltozik az országos ökológiai hálózat részeinek a megnevezése, tehát a jövőben magterület, ökológiai folyosó és pufferterület összességéből áll az országos ökológiai hálózat; és új övezetként kerül bevezetésre az erdőtelepítésre alkalmas terület, a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület, a világörökség, a világörökség-várományos terület, valamint a történeti település területe. Megszűntetésre kerül a katasztrófavédelmi terület övezete.
A hatályos törvénynek a paragrafus száma a 29-ről 31 paragrafusra fog növekedni. A törvényjavaslathoz 25 melléklet fog kapcsolódni. Ezek közül 13 szöveges melléklet marad, ami az országos infrastruktúra hálózatok, és egyedi építményeknek a leírását tartalmazza. Ezek a szöveges mellékletek változnak, módosulnak. Tehát, ahogy említettem, hogy jelentősen változik a közlekedési koncepció, ennek megfelelően módosulnak ezek a szöveges mellékletek, és a teljesen új országos szerkezeti terv kerül csatolásra a törvényjavaslathoz és az előbb említett 11 országos övezet, ami szintén teljesen új térképi mellékletet képez a törvényjavaslatnak. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezt most állította össze, vagy ez le is van írva. Nyilván az nem megoldhatatlan feladat, hogy mondjuk, megkapjuk a hét végéig ezt a változási összeállítást, legalábbis úgy gondolom, hogy nem ártana.
Képviselő hölgy és uraké a szó, parancsoljatok!
Kis Péter László!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Tényleg úgy van, hogy nem volt alkalma az embernek áttekinteni és elismeréssel adózok itt az előadónak, hogy próbálta azokat a dolgokat itt rövid időn belül összeszedni és értelmeztetni, főleg abban a tekintetben, hogy milyen változásirányok vannak.
Három dolog, teljesen önkényesen ütötte meg a fülemet az egyik dolog. Tetszett említeni ezt a külterjes, belterjes mezőgazdasági terület kategóriát, hogy ez most változik, illetve a térség változik mezőgazdasági térséggé - ennek mi az indoka, hogy a külterjes, belterjes, mint fogalomkör ebben a történetben megváltozzon vagy ebben az új módosításban.
A másik ilyen felvetésem. Itt övezeteket tetszett sorolni, hogy milyen övezetek jönnek létre. Itt a kiváló termőhelyi adottságú övezet és tetszett sorolni a többit. Na most, ennek a tilalmak szempontjából milyen jelentősége van, mert jelenti-e azt, hogy egy kiváló termőhelyi adottságú területen építés vagy korlátozás tilalom szempontjából - azt hiszem érthető a kérdés -, hogy ez ennek a figyelembevételével is történt-e?
Lehet, hogy költői a kérdés, tetszett mondani, hogy a közlekedési koncepció is változik. Jelentheti-e ez azt, hogy a közúthálózat-fejlesztés tekintetében a jövőben nem történik az a területpocsékolás, ami most sajnos, a gyakorlatban jelentkezik, hogy elkerülő utakat építünk plusz 2-3 kilométerekkel? Tudom, hogy itt a kisajátítás mindig húzós dolog, de ha megnézzük mondjuk az abonyi elkerülőt, hogy csak a szűkebb hazámat mondjam, vagy a szolnoki elkerülőt, vagy éppen a törökszentmiklósi elkerülőt, nem beszélve a hajdúszoboszlói elkerülőről, körülbelül feleannyi terület-felhasználással lehetett volna ezeket az elkerülőket megépíteni. Értem én a gazdasági érdeket a háttérben, hogy minél több beton és anyag legyen beépítve, de ez jelentheti-e azt? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Béla!
MOLNÁR BÉLA (KDNP): Köszönöm szépen. Számomra is tényleg lenyűgöző volt az előadó szakmai felkészültsége, és nagyon köszönjük a tájékoztatást, mert kétségtelen, hogy elolvasni nem volt időnk. Én is ilyen területekkel kapcsolatos problémán rágódok itt. Különféle területek vannak kijelölve, például tetszett mondani, hogy szélerőműnek vannak kijelölve. Bennem az merült fel, hogy a szélerőmű kétségtelen, hogy bizonyos helyet igényel, de ennél lényegesen nagyobb helyet igényelnek a napenergia-farmok. Lehet, hogy ma még nincsen, de ha azt vesszük, hogy már így az idők szavát megértve került be az anyagba a szélerőmű, akkor könnyen lehet, hogy kellene gondolni a naperőműre is. Csak ezt akartam kérdezni. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Tompa képviselő úr!
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Magam is tényleg nagy érdeklődéssel figyeltem, mert egy nagyon nagy munkáról van szó. Éppen ennek okán is figyelmeztetném magunkat arra, hogy az anyag terjedelme, az anyag mélysége, az ennek a változtatásnak a következtében előálló helyzet azért igen fajsúlyos kérdés. Tehát én kellő önmegtartóztatással azt szeretném javasolni, hogy a parlament egy kicsit lassabb ütemben tárgyalja, hogy legyen lehetősége a képviselőknek, a bizottságoknak alaposabban megismerni mindazt az igen nagy volumenű szakmai anyagot, amit elénk terjesztettek.
Csak egy vonatkozását szeretném említeni, hogy bizony, itt a mostani hétéves nemzeti fejlesztési tervnek is egy sor olyan projektje van, amely nem tudom, mennyire van összhangba hozva ezekkel a szabályozókkal, amelyekről itt említés került, de gondolok hosszabb távú tervekre is. Nyilván egy ilyen törvény elfogadása adott esetben kijelöl folyamatokat. Csak utalni szeretnék például az előttem szóló képviselőtársamnak arra a felvetésére, hogy az energia területén vajon, milyen változások következnek be, különös tekintettel a megújuló energiákra.
Nos, én tehát egy lassúbb, higgadtabb és sok-sok szakmai konzultációt tartalmazó tárgyalást javasolnék a parlamentnek, és ezzel együtt javasolnám általános vitára bocsátani. Köszönöm.
ELNÖK: Orosz képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Nyilván korábban fent volt már azért, amikor benyújtották, akkor az Országgyűlés honlapján már rajta volt. Ennek nyilván legalább egy héttel előtte ott kellett hogy legyen...
ELNÖK: Most pénteken jelent meg a honlapon.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezzel együtt is, akármikor is érkezett, valamikor korábban érkezett, de ha egy hét, ha egy nap, akkor is itt lényegében egy nagyon bonyolult szerkezetű valami van előttünk, ami egy bonyolult szerkezetű eredeti törvényt módosít. Ráadásul - és majd itt lesznek a kérdéseim - olyan szituációban, amikor olyan kategóriákat használ, amelyeknek pedig vagy van átfedése vagy nincs, vagy van érintettsége vagy nincs más törvényekben meghatározott területet jelölő fogalmakkal.
Azért vagyok kénytelen ezzel kezdeni, mert például a vízgazdálkodási térség az országos kiemelt térségű és megyei területrendezési tervben megállapított terület-felhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. Nem vagyok abban biztos, hogy a vízgazdálkodási törvény minden fogalmával pontosan egyezik. Nem vagyok abban biztos, hogy a természetvédelmi törvény ugyancsak létező területhasználati ügyeivel találkozik. Értem azt is, hogy idő is van, de abban is biztos vagyok, hogy ez nem vízgazdálkodási érdekű megfogalmazás, mert akkor semmi értelme nem lenne itt.
Tehát igazából fontos lenne tudni, hogy a most bevezetett fogalmak már létező terület-meghatározó fogalmakhoz hogyan viszonyulnak, van-e átfedés vagy nincs, jó lenne ezt tisztázni. Ha erre most nem tudnak válaszolni, feltételezem, hogy nem tudnak választ adni mindenre, arra nincs időm, hogy minden kérdésemet elmondjam, mert megölnek a képviselőtársaim. (Molnár Béla: Erősen valószínű!) Ez az egyik.
A másik: infrastruktúra, Vásárhelyi-terv, sok olyan ügy van benne, amit egyszer már - bocsánat a kifejezésért - kidobtunk az ablakon, most pedig itt visszakerül valamilyen más formában. Ütemezéseket dobtunk ki. Itt most mégis ütemszerűen idekerül. Tehát nem teljesen érthető. Ezért tehát kérdezem: van-e finanszírozási vagy más megfontolásokból olyan sürgető kényszer, ami kifejezetten indokolja azt, hogy a képviselőtársaim velem együtt kapják össze magukat, és ezeket a kérdésként megfogalmazott problémáikat mielőbb próbálják meg tisztázni, mert dönteni kell valamely fontos okból.
Lényegében inkább ez lenne az az egyetlenegy kérdés, amire választ szeretnék kapni. Köszönöm.
ELNÖK: Ehhez nagyon illő kérdésem van. Azt mondta a felvezetésben, hogy ötévenként felül kell vizsgálni a 2003-ast. (Magó Erzsébet: Az 2008.) De azt az elteltével kell számolni, nem előtte. Most az ötödik évnek a tavaszán vagyunk. Tehát mi az az indok, ami előreveszi? Más beszámolóknál mindig fordítva megy a magyarázat, sőt van, hogy egy évvel később történik. Van egy ötéves időszak, amikor felülvizsgálom, akkor a hatodik évben vizsgálom felül az eltelt öt évet. Tehát vajon, mi lehet az oka? De alelnök úr ugyanezt kérdezte, csak udvariasabban, hogy mi a nyomós oka ennek.
A másik kérdésem az lenne, hogy jól értem, hogy Vásárhelyi-terv, ez a kormány döntése értelmében egy ütemből áll, mert itt a 49. oldalon - felhívom a képviselő urak figyelmét - ezek vannak jelölve, mint kijelölendő területek, és aztán a második már nincsen. Ki van üresedve, tudom, nincs pénz rá, stb., de a területrendezés szempontjából azért nehogy úgy járjunk, mint mondjuk az M0-val vagy a Munkás körúttal, hogy gondoltuk, hogy ott majd lesz egy M0-ás, de elfelejtettük a helyet erre a célra biztosítani, és most drága pénzért vásároljuk fel vagy romboljuk le az odaépült házakat.
A másik, hogy az anyagban nem látok utalást arra, de nyilván megtörtént, hogy a helyi és területi önkormányzatok véleménye ki lett kérve, az egyeztetések megtörténtek, a viták lezajlottak, a civilek is nyilván ugyanígy meg lettek kérdezve, az EU-konformitás le lett ellenőrizve, át lett tekintve ez ügyben, és akkor a más programokkal való összehangolása ennek az anyagnak, itt a fenntartható fejlődés, az éghajlat-stratégia, energiastratégia, közlekedési koncepció.
Tehát az ezekkel való összehangolás, egyeztetés megtörtént-e? Mondhatom azt, hogy ezt a munkát elvégezték-e? Köszönöm szépen.
Magó Erzsébet (ÖTM) válaszadása
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Kezdeném az első kérdéssel, hogy mi volt az indoka a külterjes és belterjes mezőgazdasági térség kategória megváltoztatásának. Ez az FVM kérése volt, ő úgy ítélte meg, hogy ez szakmailag már nem helytálló fogalom, ő kérte ennek a kategóriának az összevonását.
A másik kérdés arra vonatkozott, hogy az országos övezeteknek milyen tilalmi következményei lesznek. Elmondhatom azt, hogy több vád ér minket, hogy a törvénymódosítás védelmi centrikus és elmondhatom azt, hogy az országos övezetek előírásai általánosságban szigorodnak és a fő célunk az, hogy megpróbáljuk a települések területeinek a növekedését megakadályozni. Azt tudjuk, hogy az önkormányzati törvény a települési önkormányzatokat ruházta fel azzal a jogkörrel, hogy döntsenek a terület-felhasználásukról, tehát pontosan az OTRT-nek ez az elsődleges célja, hogy törvényben korlátozza a települések indokolatlan növekedését. Tehát így ha megnézik a törvényjavaslatot, akkor a magterület és az ökológiai folyosó övezetében kimondjuk a beépítésre szánt terület kijelölési tilalmat, és csak 62 település számára adjuk meg azt a lehetőséget, hogy egy területrendezési, engedélyezési eljárás lefolytatása után, ha a természetvédelmi szakhatóság indokoltnak tartja, akkor engedjük meg a beépítésre szánt terület növekedését. Ugyanezt alkalmazzuk a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület vonatkozásában is, hiszen nem cél, hogy Magyarország felélje ezt a tartalékát, amit mi természeti erőforrásnak tekintünk.
Gyakorlatilag az OTRT törvény nem fogja tudni megakadályozni - gyakorlatilag egy bizonyos keretek között tudja megakadályozni - az infrastruktúra hálózat nyomvonalának a megépülését. A hatályos törvény is gyakorlatilag az infrastruktúra hálózatot sávnak tekintette, és csak azt kötötte meg, hogy el kell tűrni egy települési önkormányzatnak, hogy a település közigazgatási területén kelljen vezetni az infrastruktúra hálózatot és a területfejlesztési törvénybe tettük be azt a pontosítási mechanizmust, hogy az országos hálózathoz képest a megyei tervek 10 százalékkal térhetnek el az OTRT-ben rögzített sávtól és ez településrendezési terv készítése esetén egy 5 százalékos eltérésre ad lehetőséget.
Ebben a tervhierarchiában, amit felállítottunk, voltaképpen a településrendezési terv, ahol egy műszaki infrastruktúra hálózata az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását követően kijelölésre kerül, tehát az igazi felelősség a hatósági eljárás lefolytatásán van, hogy az érintett szakhatóságok mennyire figyelnek oda, hogy ne történjen területpocséklás.
A következő kérdés a szélerőmű kijelölésére vonatkozott. Itt az országos területrendezési terv nem tudja felvállalni azt a speciális szakértői vizsgálatot, amit egy szélerőmű telepítése megkíván, viszont indirekt módon próbál szabályozni; tehát azt határozza meg, hogy mely védelmi övezetben vagy mely területhasználati kategóriában nem szabad szélerőmű telepítését engedélyezni. Itt is a kiváló termőhelyi adottságú erdő, szántó és az egyéb védelmi övezetek kerültek be ebbe az övezetbe.
Azért foglalkozik az OTRT az alternatív energiahordozók közül a szélerőművekkel, mert úgy ítéljük meg, hogy a szélerőműnek van a területhasználatra a legkárosabb hatása, és gyakorlatilag tájképileg tönkre lehet tenni egy térséget egy rossz telepítéssel, és a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az egyéb alternatív energiahordozóknak nincs olyan területhasználati következménye, ami miatt mondjuk, azt egy országos területrendezési tervben szabályozni kellene.
Teljes mértékben egyetértek azzal a javaslattal, hogy egy lassúbb tárgyalást javasolnak, hiszen nyilván idő kell, hogy átnézhessék, képviselői módosítókat tudjanak megfogalmazni. Mi minden folyamatban lévő programot áttekintettünk, így az OTRT törvényjavaslat az operatív programokkal összhangban van, ezt mindig is figyeltük.
A vízgazdálkodási térség. Tehát gyakorlatilag - alelnök úr jól látja - a törvényjavaslatban szereplő fogalmak teljes mértékben eltérnek az ágazati törvényektől. Ez indokolta azt, hogy a fogalomrendszere kibővüljön és tudatosan tértünk el az ágazati jogszabályoktól; és ezért van az, hogy a tárcák közreműködésével fogalmaztuk meg ezeket az új fogalmakat, aminek a fő célja pontosan az volt, hogy itt a területhasználaton van a hangsúly és ezért is indokolt eltérni az ágazati jogszabályoktól.
Alelnök úrral végigcsináltuk az első törvényt, tehát tényleg a parlamenti vita során került ki a hatályos OTRT törvényből a Vásárhelyi-tervvel érintett övezet, mert túl nagy kék pacát ábrázoltunk. Na most, annak az volt az oka, hogy ezt az egész beruházást végigkísérte egy bizonytalanság, amelynek az volt az oka, hogy ezeket a beruházásokat az önkormányzatok nem szívesen fogadják be. Na most, pontosan ezért nem mertük konkrétan kijelölni a hatályos OTRT törvény keretében is a tározóknak a pontos helyét; viszont most már az első ütemben lévő Vásárhelyi tározóknak lefolytatásra került az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása, tehát mind a 6 környezeti engedéllyel rendelkezik, ez indokolja, hogy bekerüljön a törvénybe, hiszen itt kötelezni szeretnénk az érintett településeket, hogy ezeket a tározókat rögzítsék a településrendezési tervükben. Tehát ez indokolja, hogy a törvényben csak az első ütem szerepeljen.
Arra a kérdésre, hogy mi az oka a sürgősségi tárgyalásnak. Ezt nem említettem a bevezetőmben, hogy december huszonvalahányadikán az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a hatályos törvény 22-es §-ának két pontját: a hulladéklerakóhely kijelölésre vonatkozó védőtávolságot és gyakorlatilag ezt júniusi hatállyal tette - tehát júniusig nekünk ezt helyre kell állítani.
Ez indokolja, hogy a parlament a tavaszi ülésszakán tárgyalja a törvényjavaslatot.
Gyakorlatilag azért tartott három évig a törvényjavaslat előkészítése, hiszen rengeteg egyeztetésen mentünk keresztül. Gyakorlatilag egy teljesen nyitott tervezést folytattunk. Folyamatosan a törvényjavaslat összes változata feltelepítésre került a VÁTI honlapjára, tehát itt az önkormányzatoktól kezdve a civil szervezetekig mindenki követni tudta a normaszöveg készítését.
AZ OTRT-törvényt a jogalkotási törvény szerint nem kell a települési önkormányzatokkal egyeztetni, csak a megyei önkormányzattal, a fővárossal és az önkormányzati érdekszövetségekkel. Tehát gyakorlatilag ezt végigfolytattuk, és gyakorlatilag ezeknek az egyetértését élvezzük.
Az OTRT-törvényt megtárgyalta az Országos Területfejlesztési Tanács is, amelynek a megyei önkormányzati érdekképviseletek is tagjai, valamint a civil szervezetek is, a környezetvédelmi szövetségek is, és egyöntetű támogatást élvez a törvényjavaslat. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót, és örömmel láttam Erzsébet szemében, hogy Orosz alelnök úrral jó volt együtt dolgozni. (Derültség.)
Határozathozatal az általános vitára alkalmasságról
Van-e még kérdés? (Nincs jelzés.) Ha nincs, akkor felteszem a kérdést, hogy aki ezt az előterjesztést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. Ki tartózkodott? ((Nincs jelzés.) Ki nem tartja általános vitára alkalmasnak? (Szavazás.) 1 nem. A bizottság támogatta.
Ki lesz a bizottsági előadó? (Dr. Orosz Sándor: Tompa urat javaslom!)
Én egy kisebbségi előadást vállalnék. Kijelöltem magam. (Dr. Tompa Sándor: De nem támogatja az ellenzék! - Derültség, zaj.)
Még egy kis figyelmet kérnék. A kisebbségi kormányzás mai állása szerint 7-én, hétfőn nem kell ülni, ha közben nem jön be csütörtökig valami. 8-án, kedden 13 órakor a rendes időben biztosan kell. Az április 23-24-25-én a szlovák környezetvédelmi bizottság delegációja jön hozzánk, írjátok fel, legyetek szívesek. 23-án vállalom, hogy itt vagyok, 24-ét és 25-ét a két alelnök úr között meg kell osztani. Kérem Orosz alelnök urat, hogy válasszon majd egy napot. (Dr. Orosz Sándor: A kellő időben meg fogom tenni.)
Akkor további jó munkát kívánok mindenkinek! Köszönöm szépen a részvételt, különösen a minisztérium képviselőinek.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 16 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Ipacs Tiborné és Turkovics Istvánné