KORB-12/2008.
KORB-69/2006-2010.
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. április 29-én, 13 óra 10 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat: *
Az ülés résztvevői: *
A bizottság részéről megjelent: *
Meghívottak részéről: *
Hozzászólók: *
Az ülés megnyitása *
A napirend elfogadása *
Szabó Imre miniszterjelölt tájékoztatója *
Dr. Nagy Andor hozzászólása *
Dr. Orosz Sándor hozzászólása *
Fülöp István hozzászólása *
Gyárfás Ildikó hozzászólása *
Dr. Rétvári Bence hozzászólása *
Dr. Szili Katalin hozzászólása *
Bányai Gábor hozzászólása *
Dr. Józsa István hozzászólása *
Szabó Imre miniszterjelölt válasza *
Döntés a miniszterjelölt kinevezésének támogatásáról *
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslat megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése *
Észrevételek, vélemények *
Dr. Szaló Péter válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságának tárgyalása *
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése *
Kérdések, észrevételek *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Az országos területrendezési tervről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása *
A napirendi pont lezárása *
Az ülés bezárása *
A bizottság részéről megjelent:
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Dr. Oláh Lajos (MSZP)
Szabó Imre (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (Fidesz)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Fetser János (MSZP) dr. Józsa Istvánnak (MSZP),
Kis Péter László (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP),
Dr. Oláh Lajos (MSZP) Velkey Gábornak (SZDSZ),
Dr. Tompa Sándor (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP),
Császár Antal (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz),
Farkas Sándor (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz),
Fehérvári Tamás (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz).
Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke
Dr. Szaló Péter, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára
Magyar Mária, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Gerzanics Annamária, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője
Dr. Tompai Géza, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője
Magó Erzsébet, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium osztályvezetője
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ülésünket megkezdjük. Köszöntöm a bizottsági ülésen megjelent Szili Katalin házelnök asszonyt, a jelölt urat, a minisztérium képviselőit, vendégeinket.
Az előre kiküldött napirend javaslathoz képest egyetlen változás történt, mégpedig Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterjelölt meghallgatását javaslom napirendre tűzni. Aki ezzel a módosítással elfogadja a napirendi ajánlást, kérem, szavazzon! (Szavazás) Imre, te is szavazhatsz! Sőt, élvezed azt az előnyt, hogy magadra is szavazhatsz mint bizottsági tag. Egy szavazatod már biztosan van. (Derültség.) Köszönöm. Megkérem jelölt urat, hogy mondja el programbeszédét.
Szabó Imre miniszterjelölt tájékoztatója
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszterjelölt: Elnök Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez a kellemes bevezető is jelzés értékű, mert én magam '94 óta követem figyelemmel a Magyar Országgyűlés mindenkori környezetvédelmi bizottságának munkáját. '98 és 2002 között e bizottság tagjaként egy kicsit fiatalabb voltam, ez kétségtelen, de nem emlékszem olyan szituációra, mint a jelenlegi, hogy a bizottság tagjai közül ülhetett volna ki valaki az előterjesztői asztalhoz miniszterjelöltként, hogy a bizottság meghallgassa.
Ez a helyzet egy pillanatig felébresztette bennem azt az emléket is, hogy közvetlenül a rendszerváltást követően, az Ezredforduló Alapítvány megválasztott kurátoraként javaslatokat tehettünk egymásnak, hogy ki milyen területet szeretne vinni, ki milyen területen szeretné a pályáztatási, projektmenedzselési elképzelését megvalósítani. Ez volt talán az első lehetőségem, hogy az akkor már meglévő környezetvédelmi elkötelezettségemhez pályát is találtam. Sikerült meggyőznöm kurátortársaimat és az alapítvány elnökét, Stumpf Istvánt, hogy az Ökoprojekt 1-gyel indítsunk, és ennek projektmenedzsereként tudtam bekapcsolódni nagyon sok olyan, akkor már formálódó, erősödő zöldszervezet, civil szervezet munkájába, tevékenységébe támogatásokkal, koordinációval, nagyon sok konzultációval, ami egy életre szóló muníciót adott számomra, mert ebben az időszakban nagyon sokat tanultam, nagyon sok partnert ismerhettem meg, és nagyon jó együttműködést tapasztalhattam meg.
Mielőtt rátérnék a következő időszakra, szeretném megemlíteni, hogy Persányi Miklós és Fodor Gábor miniszter urakkal is kitűnő volt a szakmai és emberi kapcsolatom, mindkettőjük munkáját nagyra tartottam, és nagyra tartom ma is, irányadónak és alapvető témákban meghatározónak tekintem azt a tevékenységet, amit a tárca élén tapasztalhattunk munkájuk során. Ezért azt is jeleznem kell, hogy nagyon jelentős irányváltásra, legalábbis rövid távon, nem készülök. Szeretném azt a szisztematikus aprómunkát itt is megvalósítani, mint amit eddigi pályám során más területeken, a lehetőségeimhez képest, a megadott keretek között végeztem. Nyugodt, kiegyensúlyozott és szakszerű minisztériumi munkát szeretnék biztosítani a környezetvédelem és a vízügy ügyei számára.
Úgy ítélem meg, hogy ez nemzeti ügy, nemcsak azért, mert a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács kezdeményezői, szervezői között magam is ott voltam, hanem mert az elhíresült mondás szerint a természetvédelem sem ismer határokat. 1990-hez még egy ügy kapcsolódik, ami fontos volt számomra. Amikor lebontottuk az államhatár szögesdrótjait, az osztrák és a magyar természetbarátok közös akciójával hoztuk létre annak idején elsőként a Fertő-tavi Nemzeti Parkot, és a park alapkövének letétele a Fertő közepén, az egykori v0 ponton, Vranitzky akkori kancellár részvételével zajlott. Az éppen akkor formálódó Antall-kormány képviseletében Keresztes miniszter úr volt jelen az ünnepségen, aki éppen hogy megkapta a megbízatását. Ez a közös munka akkor jutott többek között eszembe, amikor a kerékpárurat véglegesíteni tudtuk, és hála istennek, ma már a Fertő-tó körbekerekezhető, mi több, átjárható is, ha, ahogy mondani szokták, a sógorok nem helyeznek ki a túlsó oldalra tiltó táblákat, amik ellen most újra tiltakoznunk kell.
Tehát a nemzeti ügyre és az együttműködésre helyezném a hangsúlyt. Nagyon jelentős együttműködő partnert szeretnék látni az önkormányzatokban, hiszen a szakma, a munka jelentős része azokban a városokban és megyei jogú városokban zajlik, amelyeket ha nem tekintünk szakmai partnernek, szövetségesnek, akkor nem lehetünk elég hatékonyak. Természetesen a tudomány is az együttműködő partnerek első soraiba tartozik, mint ahogy a civilek és a gazdaság szereplői is. A civilekről nem szeretnék hosszan beszélni, mert ha nem ismernek, ha az előző 20 év nem volt arra elég, hogy a legfontosabb szereplők együttműködőként valamilyen ügyben találkozhassanak velem, akkor valószínűleg ez az én hibám. De akik az együttműködést megtapasztalták, azt gondolom, vissza tudják igazolni, hogy civilként, a Magyar Természetbarát Szövetség 14 éven keresztüli főtitkáraként, majd másfél éve elnökeként is mindig a zöldügyért, a környezetvédelemért álltam ki, és tettem, amire a lehetőségem adatott.
Arról viszont szeretnék szólni, hogy a gazdaság szereplőivel mindenképpen új fejezetet kell nyitni. Később majd kitérek arra is, hogy szükségét látom annak is, hogy ezeknek a szereplőknek a szabályok szigorú és következetes betartása és betartatása mellett a hatósági munkával jobb partnerei lehessünk. Itt a szabályok szigorú és következetes betartására helyezném a hangsúlyt, még mielőtt bárki azt gondolná, hogy bármiféle engedményen töröm a fejemet. Erről szó nincs. Mindehhez konzultációk sokasága szükséges. Én azt tanultam meg '90 óta, hogy a konzultációk, az egyeztetések sok területen nagyon fontosak. Ebben a szakaszban pedig, ami most a kormányzatra, a parlamentre vár, kiemelten fontosnak tartom azt, hogy a kötelező előkörökön, ha úgy tetszik, a hivatalosan elvárható egyeztetéseken messze túlmenően több egyeztetést folytassunk a tudomány és a szakma szereplőivel, a civilekkel és természetesen a politikusokkal is, még mielőtt bármit a kormány elé viszünk, még mielőtt bármit a parlament elé viszünk.
Ezeket az egyeztetéseket azért is tartom kiemelten fontosnak, mert a tárca előtt változatlanul sok olyan ügy van, ami tárcaközi egyeztetéseket igényel. Ezek az ügyek rendezetlenek, lezáratlanok. Jelentős kérdések vannak a vagyonátadások ügyében, nem zárultak le az erdőkhöz kötődő egyeztetések, nem zárultak le azok az ügyek, amelyek a Natura 2000 megnyugtató rendezéséhez tartoznak, és természetesen az európai uniós fejlesztési ügyek sokasága is több tárcát érint. Ezekben az egyeztetésekben, ezekben az együttműködésekben mindaddig nyitott partner akarok lenni, amíg ezek nem sértik a környezetvédelem ügyét, amíg nem kényszerítenek bennünket elvtelen kompromisszumokra. Mint jeleztem, fontosnak tartom, hogy a hatósági munkában, a szabályozásban egységesebbek és ügyfélbarátabbak legyünk. Mélyen egyetértek dr. Fülöp Sándornak azzal a megfogalmazásával, hogy ha mindenhol, minden egyes területen ugyanúgy értelmezhetnék ezt a hatósági munkát, ahol azt a legjobban végzik, az már nagy segítség lenne mindenki számára, az ügyfelek számára is, a gazdaság szereplői számára is, és meggyőződésem, hogy kollégáink számára is.
Szeretnék arra is kitérni, hogy eddigi elkötelezettségem okán is nagyon fontosnak tartom, hogy a zöldút-programok, az ökológiai folyosók szükségessége révén a természet védelmét az ember részvételével, szabályozott és segítő keretek közötti részvételével gondoljuk és folytassuk. Miután az elmúlt évtizedekben magam is több alkalommal vettem részt olyan önkéntes munkában, ahol útvonalat festettünk, pontosan azért, hogy ezen az útvonalon közlekedjenek az emberek, és ne sértsék azokat az élőhelyeket, azokat a területeket, amelyeket jobb, ha nem látogatnak, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy oktatóközpontok megnyitásával, látogatóbarát megközelítéssel megismertessük, és a természet tiszteletére neveljük a látogatókat.
Mindenképpen szeretnék még arról szólni, hogy a következő néhány hónap mindenképpen átmeneti időszakot jelent az életünkben. Ebben a néhány hónapban az előttünk álló legfontosabb feladatok között szerepelnek nemzetközi és európai uniós vonatkozású ügyeink, számtalan ügy van még, amelyekben jogsértési eljárás alatt állunk. Itt szerepelnek nyilvánvalóan azok a hazai ügyek, amelyek akár a Vásárhelyi-tervet, akár az erdészeti szakpolitikát, akár az illegális színesfém-kereskedelmet jelenthetik, és még számos mást is. És természetesen itt szerepel az az ügy is, amiben szeretném kérni továbbra is a bizottság és a parlamenti pártok együttműködését, hogy végre találjanak nekünk egy olyan ombudsmanjelöltet, akit mindenki nyugodtan, jó szívvel tud támogatni. Ha erősödik a zöldpolitika, erősödik a környezetvédelem ügye egy ombudsmannal, az mindannyiunk számára csak kedvező hatású lehet.
Elnök úr! Tudatosan nem mentem bele szakpolitikai részletkérdésekbe, mert nem szeretném nagyon hosszúra nyújtani a bevezetőt. Természetesen állok a képviselők rendelkezésére. Köszönöm szépen a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót, különösképpen a rövidségét. Ez nagyon dicséretes, egy miniszternél ez jó tulajdonság. Kérdezem a képviselő hölgyet és urakat, ki kíván kérdést feltenni a jelöltnek. Nagy Andor alelnök úr!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársam! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Nem vagyok könnyű helyzetben, mert én még olyan miniszteri meghallgatáson nem vettem részt, ahol a bizottságunkban ülő képviselőtársunk lett volna a jelölt. Annyi szolidaritás kellene hogy legyen bennünk, hogy ilyenkor az ember megszavazza azt, akit a miniszterelnök miniszternek jelölt. Ezt mégsem fogom tudni megtenni, és ezt szeretném itt most meg is indokolni.
Nem Szabó Imre miniszterrel van a baj, hanem azzal a helyzettel, ami előállt. Erről nem fogok sokat beszélni, de hogy érthető legyen az álláspontunk, mert annyira becsülöm mint politikust, a bizottság tagját, ezt el akarom mondani. A jelenleg kialakult helyzetet a parlament különböző oldalain ülő pártok másként és másként látják. Mi hétfőn elmondtuk az álláspontunkat ezzel kapcsolatban. Navracsics Tibor frakcióvezető szavai számomra is irányadóak, aki azt mondta, hogy nincs többségi koalíció Magyarországon, nincs bizonyíték arra, hogy cselekvőképes kormánya lehetne Magyarországnak. Ő tett egy javaslatot Gyurcsány Ferencnek, hogy kérjen bizalmi szavazást maga ellen, hogy derüljön ki, megvan-e mögötte az a többség, amit feltételez, hogy megvan, vagy adja vissza a megbízását a köztársasági elnöknek, és kerüljön sor választásokra, így legyen ennek az országnak egy erős többséggel rendelkező kormánya.
Szerintünk ma olyan a helyzet, hogy ezt a dilemmát nagyon nehéz feloldani. A miniszterelnök úrnak joga van azt mondani, amit mondott, hogy ő bízik abban, hogy ez a kormány kihúzza a 2010-es választásokig. Magam úgy ítélem meg, hogy akár önnek is, de ennek a kormánynak is mind a politikai, mind a gazdasági mozgástere, még ha kihúzzák is a 2010-es választásokig, eléggé korlátozott. Amikor készültem a mai bizottsági ülésre, a tegnapi napon végigolvastam az Indexet és az Origót, hogy mit írnak a kormányváltás kapcsán. Hadd idézzek egy címet: Londonban teszetosza kormányt jósolnak". Ez mindjárt megütötte a szememet, elolvastam mi van benne. Londoni elemzők azt írják, a Dresdner Kleinwort meg a Goldman Sachs, hogy a kisebbségi kormány megmaradhat, de komolyabb átalakításokba már nem kezd bele. Én is úgy látom, azt a veszélyt legalább 50 százalékban ne zárjuk ki, hogy ez a kormány valóban megmarad 2010-ig, és önnek mint környezetvédelmi miniszternek, ahogy a londoni elemzők is írják, viszonylag kicsi lesz a mozgástere.
Nem is lesz könnyű dolga, mert egy olyan elődje volt, akinek, amikor meghallgattuk, szintén elmondtuk, hogy az ő elődje milyen jó volt. Persányi Miklósnak is rengeteg érdeme volt, de neki érthető módon nem volt meg az a politikai érdekérvényesítő képessége, ami Fodor Gábornak igen. Hallottam az InfoRádióban, amikor Fodor Gábor értékelte saját miniszteri tevékenységét. Azt el kell ismerni, hogy elég lendületesen kezdte a munkáját, több olyan történethez nyúlt hozzá, amelyből majdnem sikertörténet lett. Itt most a majdnem-en van a hangsúly, mert nem is feltétlenül rajta múlt, hogy mondjuk a Rába akciócsoport még nem jutott el oda, ahová el lehet jutni. Talán 2009-ben eljut. Nem rajta múlt feltétlenül, hogy az illegálisan idehozott német hulladékot elszállították-e már véglegesen, ezt nem tudom. A csepeli galvániszap esetében sem sikerült mindent elszállítani, amit kellett volna. Itt lenne egy konkrét szakmai kérdésem. A tárca információim szerint foglalkozik az úgynevezett kötelező környezetvédelmi biztosíték ügyével. Látszik, hogy addig, amíg ilyen nincs, az állam, a közigazgatás mindig kiszolgáltatott lesz, mert mindig lesznek olyanok, akiknek megéri ilyen módon elhelyezni szemetet Magyarországon. Lesz-e ilyen alap, és ha igen, mikor, mert akkor talán ezen a helyzeten lehet majd változtatni. Azt is olvastam az Indexen, hogy Rábafüzesen is leraktak ismét valamilyen szemetet, de ha jól értettem, azt el is vitték, ott talán nincs teendőnk.
A másik kérdésem az úgynevezett zöldalkotmányozással kapcsolatos, ezt a kifejezést is Fodor Gábor használta először. Azt mondta az InfoRádióban, hogy egy dolog még várat magára, a zöldadózás. Érdekelne, hogy foglalkozott-e ezzel, van-e a tárcának ezzel kapcsolatban álláspontja. A következő kérdésem. Az SZDSZ kilépett a kormánykoalícióból, de az ön tárcájánál van egy furcsa helyzet, mert a volt veszprémi polgármester szakállamtitkárként ott maradt, aki egyébként jól bele is tanult ebbe a munkába. Ezzel nincs is semmi bajom. De ő tagja-e valamilyen SZDSZ-es politikai testületnek, vagy teljesen szakmai alapon végzi majd ott a munkáját? Ha erre a kérdésre tud válaszolni... Említette a Natura 2000 és az erdők ügyét. Az látszik az ön korábbi tevékenységéből, hogy a természetvédelemhez olyan erős szál fűzi, mint amilyen talán közülünk senkit. A Natura 2000-es területek felülvizsgálata megérett. Örülök neki, ha ezzel foglalkozik majd. Említette az erdők ügyét is. Ez neuralgikus pont, csökkenhet az állami tulajdonban lévő erdők mennyisége? Lesz-e privatizáció ezen a téren, vagy, mint ahogy sokan akarjuk, állami tulajdonban marad az erdők jó része, és nem lesz ezen a téren lényeges változás?
Hogy valami vicceset is mondjak, az mindenképpen korrekt, hogy az ön mozgalmi múltja legalább szerepel az önéletrajzában, nem úgy, mint legutóbb a zöldombudsman-jelölté. Ha jól emlékszem, a kisdobosoknak volt a 6, az úttörőknek a 12 pontja. Állítson össze magának 12 pontot, amit végre akar hajtani 2010-ig, és amennyiben a bizottságnak lehetősége nyílik rá, egy ilyen 12 pontos programot szívesen támogatnánk. Köszönöm a figyelmet.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Emlékeim szerint, bár én nem vagyok annyira idős, ezek a 6 és 12 pontok az előbb említett szervezetekben cserkészelőzményeken nyugszanak, amelyek ismételten visszatértek. Tehát gyaníthatóan valamire alkalmasak. Arra alkalmas, mondjuk a 12 pont, hogy aki komolyan veszi ezt, az kiszámítható, pontosan tudja, hogy honnan indul, és hová akar eljutni. Azt hiszem, ez egy nevelési alapelv, nagyon helyes, ha neveléssel foglalkozó szervezetek ilyeneket is használnak.
Egy kisebbségi kormányzási szituációban persze nagyon nehéz egy miniszterjelölt meghallgatása, de erre majd még visszatérnék. Majdnem biztos vagyok benne, sőt, biztos vagyok benne, hogy amit Fodor Gábor 2007-ben elkezdett, azt Szabó Imre 2009-ben be fogja fejezni. Utalok itt azokra a felvetéseire alelnöktársamnak, amelyek akár a Rábára, akár pedig a szemétre vonatkozóan elhangzottak. Azért utalok ezekre, mert kisebbségi kormányzás ide, vagy oda, valljuk be őszintén, a környezetügy, akár egyik, akár másik oldal volt többségi koalíciós kormányzási helyzetben, mindig kisebbségben volt. Ezért azt javaslom, hogy a környezetvédelmi bizottságban ezt azért gondoljuk végig. Amiről sikerként beszélhetünk ma mindannyian, az mind olyan ügy volt, és ma fogunk még ilyen ügyet itt tárgyalni, sok-sok szereplője itt ül, amelyekben sikerült kialakítani egy ötpárti konszenzust. Miért is tettük ezt? Nem a kormányért, nem az ellenzékért, hanem a környezetért.
Miniszterjelölt képviselőtársam, bizottságunk tagja, azt gondolom, olyan ügyeket hozott ide már most is, illetőleg ajánlom figyelmébe, hogy olyan ügyekkel érdemes foglalkozni a továbbiakban is, amelyekben részben már sikerült kialakítani ezt a konszenzust. Hiszen függetlenül attól, hogy ki a miniszterelnök, szolgálati hivatásunk az megválasztott képviselőként, felelős állami vezetőként, nota bene, szerintem a szakállamtitkár is állami vezető, hogy ennek a szerepünknek eleget tegyünk. Ilyen ötpárti egyeztetések, konszenzusok mentén, azt gondolom, még a kisebbségi kormányzás időszakában is lehet nagyon határozottan cselekedni és tenni a környezet ügyéért. Külön most azért nem kívánok kérdést feltenni, mert jelölt úr a munkacsoportunk tagja, és mi olyan embernek ismertük meg, hogy amit elhatároz, azt szereti végig is csinálni. Ilyen elhatározott emberre az előbb említett ügyekben, a megfelelő partnerek segítségével lehet számítani, tehát mi elsősorban azért, mert a környezetügy általam előbb körvonalazott ügyeinek továbbvitelére alkalmasnak tartjuk. Ezt akár még a mozgalmi múltja is pontosan példázza, hogy igen, ilyen jellemvonások szerepelnek benne.
A konkrét ügyeket illetően, már csak ilyen az élet, sokkal, de sokkal több egyeztetésre van szükség. Azért is nem érdemes most konkrét ügyekkel foglalkozni, mert konkrét ügy az lesz, amit részben az élet kiforr. Az előbb elhangzott, hogy szeretné jelentősen megerősíteni a hatósági munkát. Ezt rendkívül fontosnak tartom. Ezek egy részének nyilván nem ide kell kerülnie, nem az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottsága az a fórum, amelyik a hatósági ügyekben ügydöntő jogkörrel rendelkezik. Ha viszont olyan ügy, amivel foglalkozni kell, akkor arra van kényszerítve jelölt úr, hogy miniszterként ugyanehhez a bizottsághoz formálisan és informálisan is elhozza ezeket az ügyeket, itt készítse elő. Summa summarum, a Magyar Szocialista Párt bizottsági tagjai ebben a reményben fogják támogatni jelölt úr miniszteri kinevezését. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Fülöp képviselő úr kért szót.
FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Egy konkrét kérdést szeretnék feltenni, lehet, hogy kettő is lesz belőle. Az ország számára, azon belül megyénk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára igen fontos a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése, amit az előző ciklusban fogadott el a parlament, és mintha egy picit megtorpanni látszana ez a program, bár a Szamos-Kraszna közi víztározó megépítésével kapcsolatosan az európai uniós elvárásoknak megfelelő propaganda már elkezdődött, de bizonyos kérdések nyitottak maradtak.
Az első kérdésem az, hogy mennyiben kívánja ezt a programot miniszterként támogatni, milyen ütemezésben kívánja megvalósítani, kívánja-e ezt felgyorsítani. A másik kérdésem pedig: annak idején többen szót emeltünk azért, hogy ez a program egy komplex vidékfejlesztési programként jelenjen meg, de ez most csupán egy vizesprogram. Ez önmagában is nagy dolog, mert a mi vidékünket, a Felső-Tisza vidékét, a Szamos-Kraszna vidékét árvizek sújtják, emlékezzünk az utóbbi évekre, 2000-2001-re. Tehát ez nagyon nagy előrehaladás, viszont ha komplex vidékfejlesztési programban gondolkodunk, akkor azonnal megjelenik a környezetvédelem. Az ott élő emberekben több kérdés felvetődött. Az egyik, csak példaként mondom, környezetvédelmi szempontból lehet érdekes: ha a tározókra ráeresztik a vizet, az amúgy is belvizes területek problémája megnövekszik. Itt szükséges lehet csatornák kiépítése és olyan programok megvalósítása, ami ebben nem szerepel. Kívánja-e ezt miniszterként valamilyen szinten támogatni? Milyen programokat kíván a belvíz csökkentése érdekében és ezáltal a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével megvalósítani?
Egy másik kérdésre is áttérek, az országos ivóvízjavító programra, hiszen valamilyen szinten ezek összefüggnek. Mert ha egy árvizes területen ezeket a környezetvédelmi javító programokat nem valósítjuk meg, nem férnek bele a nagy programba, akkor az országos ivóvízjavító program is bizony nehézségekbe fog ütközni. Ennek a programnak a megvalósításához milyen ütemezést kíván, milyen feladatokat kíván kitűzni. Ugyancsak a mi megyénket érinti, bár ez európai, vagy világprobléma is egyben, mégpedig a hulladékprogram második üteme kellene hogy megvalósuljon. Milyen támogatást kíván adni ehhez? Kívánja-e, hogy azok a hulladékos programok, amelyeket elkezdtünk, minél hamarabb befejeződjenek, és ehhez konkrétan milyen segítséget kíván adni? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gyárfás Ildikó!
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Elnök Úr! Miniszterjelölt Úr! Nem szeretnék konkrét példákat sorolni a szakma különböző területeiről. Valahogy egészen más szemszögből szeretném elmondani azt, hogy több miniszteri meghallgatáson vettem részt az elmúlt időszakban, és kifejezetten úgy érzem, hogy ha képviselőtársunkat miniszterré kinevezik, akkor nagyon sok pozitív tulajdonsága lesz az elkövetkezendő időszakban. Hiszen sokan vannak itt, a teremben, akik tudják, hogy megyei közgyűlési elnökként nagy létszámú apparátust irányított, jól. Munkáját jól ismerem, és úgy gondolom, hogy a különböző vezetői szinteken, posztokon nagyon jó, ha olyan vezető dolgozik, aki a hivatali munkában is jártas, el tud igazodni, határozottan, következetesen tudja a feladatokat megfogalmazni, kiadni és azok végrehajtását számon kérni.
Éppen ezért különösen örülök annak, hogy megfogalmazta, hogy az önkormányzatokkal nagyon jó kapcsolatot szeretne kialakítani az elkövetkezendő időszakban, hiszen a megyei területfejlesztési tanács elnökeként és a regionális fejlesztési tanács elnökeként is tudja a másik oldalról, hogy az önkormányzatoknak mennyi idejét veszi igénybe, mekkora feladatot jelent, ha készítenek egy-egy pályázatot, vagy egy-egy beruházást szeretnének megvalósítani a területükön. Bízom abban, hogy ha leteszi a hivatali esküt, miniszter úr segítségünkre lesz abban, hogy az elkövetkezendő időszakban a különböző pályázatok felgyorsuljanak. Hiszen nagyon sokan várják azt, hogy a különböző beruházások, amelyeket az önkormányzatok területén terveztek, minél hamarabb megvalósuljanak.
Örülök annak is, hogy ügyfélbarát hatósági munkát szeretne az elkövetkezendő időszakban bevezetni, folytatni és számon kérni azt. Végezetül szeretném elmondani, hogy bár az elmúlt időszakban nagyon figyeltem, de most külön örülök annak, hogy a bemutatkozás során szó esett arról, hogy külön figyelmet szeretne fordítani az oktatásra, a környezettudatos nevelésre az iskolákban is. Hiszen megfogalmazásra került, hogy a tudatformálást az elkövetkező időszakban egyik fontos feladatának tekinti, különböző oktatóközpontok kiépítését is fontosnak tartja. Azt kívánom miniszterjelölt úrnak, hogy érdekérvényesítő képessége legyen erős, és úgy, mint eddig, nagyon következetesen, kitartóan tudjon dolgozni, ha kell küzdeni a különböző önkormányzati céljai megvalósításában, illetve abban, hogy azok a beruházások, amelyeket európai uniós forrásokból terveztek, minél hamarabb megvalósuljanak.
Régi kollégaként gratulálok a jelöltséghez. Az biztos, hogy a környezetvédelmi bizottságban ülő képviselőtársak támogatására, segítő közreműködésére a jövőben is bizton számíthat. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Rétvári Bence képviselő úr.
Dr. Rétvári Bence hozzászólása
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Elnök Úr! Miniszterjelölt Úr! Budapesten van a legnagyobb környezetvédelmi probléma, és erre a konkrét ügyre szeretnék itt rávilágítani. Ez a légszennyezettség. Tudjuk, hogy akár nitrogénoxidokban, akár szállóporban milyen óriási magas a kibocsátás, az éves kvótákat pár hónap alatt elfogyasztjuk itt, Budapesten. Rendkívül sokféle intézkedési lehetőség van, amivel csökkenteni lehet ezt, az átszellőző csatornáktól kezdve sok mindennel. De talán a zöldzónák kialakítása az, ami a legnagyobb sikerrel kecsegtet, hogy legyenek Londonhoz, Berlinhez és más nyugat-európai városokhoz hasonlóan Budapesten is olyan részek, ahová nem lehet behajtani bármilyen szennyezést kibocsátó autóval. Az ön miniszter elődje február 14-én Demszky Gábor főpolgármesterrel egy felgyorsított folyamatot ígért ezzel kapcsolatban, és amikor rákérdeztem arra a parlamentben, hogy ez mit jelent, elszomorító választ kaptam. Eszerint az első lépés, a zöldzóna KRESZ-táblák beiktatása a KRESZ-be nem várható az idén, csak jövőre. Ahhoz képest, hogy február 14-én azt mondták, hogy ez egy gyors folyamat lesz! Berlinben az egész folyamat alfától omegáig egy év alatt lezajlott.
A jelenlegi szabványjavaslat szerint az Euro 2-es motorok lennének azok, amelyek ki lennének tiltva a Belvárosból. Azt szeretném öntől kérdezni, lát-e lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsuk, és milyen egyéb módot lát arra, hogy Budapesten, ahol kétmillió ember mozog nap mint nap, hogyan javítható a közlekedés okozta légszennyezés csökkentése. Ez nyilvánvalóan nagyon szoros összefüggésben van a tömegközlekedés fejlesztésével, ahol elsősorban járatritkításokról hallhatunk csak az utóbbi hónapokban. Ezzel kapcsolatban én is feltenném azt a kérdést, ami mindenkiben felmerült: a csúcsminisztérium most a gazdasági fejlesztésé, és nagyon sokszor éppen a gazdasági fejlesztés, a GDP növelése az, ami maga alá gyűrheti a környezetvédelmet, hiszen versenyképesebb rövid távon az a cég, amely kevesebbet fordít környezetvédelemre. Most három minisztérium is foglalkozik gazdaságfejlesztéssel, és Gyurcsány Ferenc programjában a gazdasági növekedést tűzte ki legeslegfontosabb célként. Hogyan gondolja, az ezt sokszor lassító környezetvédelmet hogyan lehet méltó helyre tenni a kormányzati politikában? Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Szili Katalinnak.
Dr. Szili Katalin hozzászólása
DR. SZILI KATALIN, az Országgyűlés elnöke: Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottsági Elnök Úr! Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Tisztelt Leendő Államtitkár Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Szokatlan, hogy a házelnök megjelenik egy bizottsági ülésen, de nemcsak házelnökként, hanem a Nemzet Fenntartható Fejlődési Tanács elnökeként is kértem bizottsági elnök úrtól, hogy szót kapjak. Két okból. Az egyik, hogy éppen ma tárgyaltuk a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács statútumát, ahol a még funkcióban lévő miniszter úr mondta el a kormány álláspontját.
Van egy sajátságos szituáció is. Ön lesz a rendszerváltást követő időszak 10. környezetvédelmi minisztere. (Dr. Orosz Sándor: Ez nem kevés.) Én szeretnék önnek útravalóul átadni néhány dolgot azokból a tapasztalatokból is, amelyekkel magam rendelkezem, úgy is, mint annak idején a környezetvédelmi hatóság munkatársa, vezetője, úgy is, mint '94 és '98 között a tárca államtitkára és úgy is, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke. Az egyik dolog, amit szeretnék öntől kérni, hogy támogassa továbbra is azt, ami a fenntartható fejlődésnek egyáltalán a közelítési módját jelenti. Utalnék arra, amit Gyárfás Ildikó képviselőtársnőm mondott az érdekérvényesítés területén. Ennek a tárcának nagyon fontos feladata az, hogy azokat az érdekeket, amiket úgy hívunk, hogy környezeti, vagy természeti érdekek, az egész szektorpolitikában érvényesítse. Arra kérem, hogy ezt mindig tartsa szem előtt, hiszen ahhoz, hogy mi magunk is eljussunk oda, hogy a gazdasági, a társadalmi-szociális és az ökológiai kérdések úgymond harmonikus kezelését tudjuk elérni, erre rendkívül nagy szükség van. Kérem azt is, hogy a tanács munkájában majd vegyen részt.
Van egy másik kérdés, amit ön mint a következő környezetvédelmi miniszter, egy fontos lélektani időpontban láthat el. Nagy Andor képviselőtársam a kisebbségi kormányzás hátrányait jelezte, én hadd szóljak ennek az előnyeiről. Ugyanis van a kisebbségi kormányzásnak egy varázsa, mégpedig az, hogy az, amit egyébként a tárcák, vagy az egyes szakmapolitika területén a kormányzó párt tenni kíván, széles szakmai és társadalmi egyetértésen kell hogy alapuljon. Ez a környezetügyekben, illetőleg mindabban a kérdéskörben, amit úgy hívunk, hogy környezetvédelem, a jövő tekintetében nagyon fontos. Úgyhogy önnek mint a 10. miniszternek van egy jó lehetősége is arra, sőt, nemcsak hogy lehetőség, hanem valahol szükségszerűség is, hogy minden egyes konkrét jogszabályjavaslata, intézkedése mögött ott legyen ez a széles körű konszenzus, és konszenzusra építse politikáját. Ez nemcsak a parlamenten belüli konszenzust jelenti, hanem azt is, amit a civil társadalommal, a civil szervezetekkel, az érdekképviseletekkel, a különböző tudományos szervezetekkel való együttműködés jelent. Ebben önnek, ahogy én önt ismerem, nagyon jó adottságai és lehetőségei vannak, hiszen nemcsak a bizottságból jött, hanem egyben a civil szférát is képviseli itt. Ez egy sajátságos helyzet, nyilvánvaló, hogy az átjárhatóságot is biztosítja.
Azt szeretném még öntől kérni, leendő miniszter úr, hogy támaszkodjon nyugodtan arra a szakmai háttérre, amit önnek a minisztérium és a területi szervek jelentenek, hiszen, szeretnék szofisztikáltan fogalmazni, ahogy a tárca élén történő forgandóság is mutatja, nyilván kellett is, hogy a tárca, a szakmai apparátus egy stabil pontot jelentsen. Kérem, hogy a szakmai bázisnak is kiszámíthatóságot biztosítson, ugyanakkor egyfajta átláthatóságot a jogszabályokban, koherenciát valamennyi egyéb jogszabállyal, és kérem, hogy tűzze zászlajára azt, ami egy kicsit túlmutat önmagán a környezetvédelmen, ami ma a gazdasági, a társadalmi-szociális kérdések, ökológiai kérdések és talán egy picit a kultúra együttkezelését is jelenti. Ehhez kívánok önnek nagyon jó munkát. Kérem a bizottságot, hogy ezek miatt az adottságok miatt, beleértve a területfejlesztést is, támogassa a leendő miniszter urat, és segítse ebben a munkában, hiszen ez nem pártpolitikai érdek, ez az ország, mindannyiunk és a következő generációk érdeke. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bányai Gábor!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök asszonyt köszöntöm én is körünkben. Tisztelt Miniszterjelölt Úr! Államtitkárjelölt Úr! Egy sikeres program biztosan lesz a következő időszakban, amit mi is támogatunk, hogy az eddigi környezetromboló nejlonzacskók helyett lebomló műanyagok fogják ellepni a környezetünket. Ez egy nagy előrelépés lesz az elmúlt két évtized fejlődése szempontjából. Kívánok ehhez mindkettőjüknek sikeres munkát, sikeres miniszter és államtitkár legyen mindkettőjükből.
A mai napra újra átnéztem, mint Fodor miniszter úr meghallgatásakor, a két kormánypárt választási programját és kormányprogramját. Ha azok 5 százalékát meg lehet valósítani, akkor ez egy sikeres cikluszárás lesz a következő két esztendőben. Azt kívánom mindannyiunk számára, hogy ez teljesüljön. A múlt évben volt egy felülvizsgálata a kormányprogramnak. De Fodor Gábor miniszter úr távozásával ebben a ciklusban a második miniszter ment el a tárcától és a zöldszférától. Mivel minden ilyen váltás óriási törés, kívánom, ahogy fodor Gábor tanult az elődje hibáiból, ön is tanuljon Fodor Gábor hibáiból, és remélem, hogy tényleg sikeresen tudja a tárca munkáját abszolválni. Ebben az anyagban több minden vonatkozik mindannyiunkra, amit a kormányprogram felülvizsgálata tartalmaz, az mindenki számára fontos lehet.
Elsőként 2006 márciusában nyilatkozta egy számomra is fontos területről, a Duna-Tisza közi homokhátságról, hogy "erre a területre nagyon oda kell figyelni, mert a globális felmelegedés következtében az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Nem hagyhatjuk magára az ott élő mintegy 800 ezer embert, a családokat, akiket hozzá kell segítenünk jövőjük, megélhetésük biztosításához. Ezért terveink szerint a területet átszelő, a Dunából táplálkozó Nagycsatornát és környékét rendbe kell hozni." "Ehhez európai uniós források is rendelkezésre állnak, amelyek nélkül nehéz lenne megvalósítani." Ön a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke volt. Nem bántani akarom, hiszen a dél-alföldi tanács támogatta a programot 5 milliárd forinttal, de ezért szeretném kérni, mivel jobban látja ezt a programot, mint az elődei, segítsen abban, hogy ez a 800 ezer ember, Pest megye, Szolnok megye, Bács-Kiskun megye és Csongrád megye lakói kapjanak végre valamiféle biztatást azon kívül az 1-2 milliárdon kívül, ami csak arra jó, hogy a vízművek műszaki létesítményeit felújítsák. Segítsen abban, hogy legyenek programok, amelyek segítik az itt élők jövőjének alakulását. Magyarországot két kisebb jelentőségű folyó szeli át, és ezek vizét Magyarország nem csapolja meg, nem teszi félre, nem tartalékolja. Holott Románia és Szerbia ezekből a folyókból nyer nagyon sok vizet, visszatartják az alsó Duna-Tisza csatornán, ott nagyon komoly öntözést folytatnak. Segítsen abban, hogy ez a program itt is elindulhasson. Többet tegyen, mint elődei, segítsen abban, hogy az uniós források tömege jusson a mostani fejlesztési forrásokhoz képest a homokhátság felújítására, megmentésére.
A másik, ami fontos, van annyi erő mindannyiunkban, önben is, hogy a nemzeti éghajlat-változási stratégiához forrásokat rendeljünk. Van egy nagyon komoly anyag, amit elfogadtunk, látva az uniós források széttagoltságát, és látva a jó célokra való elköltésének szándékát, igazából a széttagolt pályáztatás révén ez a terület nagyon elhanyagolható forrásokhoz jutott és jut a következő időszakban, mert 1-200 milliárd nem segít sem a környezetgazdálkodás programjaiban, sem a szennyvíztisztításban, sem egyéb vonalon. Tehát nagyon fontos, hogy a látszólagos 1100-1200 milliárdos forrást valahogy tényleg ide tudják csalni erre a területre.
Ahogy Fodor miniszter úrnak, önnek is jelzem, hogy az állami hatóságok, a közép-magyarországi, a Dél-Alföldön lévő kövizig-ek, környezetvédelmi hatóságok megerősítését nagyon fontosnak tartjuk, mert annak idején elnök úr megkérdezte az elődjétől, hogy tudja-e, hogy hány ezer fel nem bontott boríték van csak a közép-magyarországi hatóságnál. Akkor 20 ezer volt a darabszám, most nem tudom, hogy áll, de valószínűleg most is elég komoly ügyirat nincs még felbontva, nincs még döntés. Szakemberekre van tehát szükség, és ebben számíthat a támogatásunkra.
A nemzeti parkoknál is hatalmas lefejezést indított annak idején Persányi Miklós miniszter úr, biztosan megvolt az oka, de segítsen abban, hogy ezek a nemzeti parkok újra régi fényükben ragyogjanak, mert jelenleg elég rosszul állnak. Abban segítsen, hogy ezek a parkok újra erősek legyenek. És ha már a hatóságoknál tartunk, miután Bács-Kiskun megye Szegedhez és Bajához tartozott korábban, most Pécshez tartozik, de talán visszakerül a Dél-Alföldre. De ez kevés, mert Baján folyamatosan volt, amire főiskolai képzés is alapult, ezzel szemben Szegeden nem volt ilyenfajta képzés. Tehát ha javasolhatom, Baját ne felejtsük ki, ha a hatóságot akarjuk fejleszteni, akkor Bács-Kiskun ne Szegedhez tartozzon, hanem Bajához, mert jobban járunk, ha ott végezzük a hatósági eljárási munkát.
Fontos kérdés, hogy a víziközmű-törvényben, amit még nem láttunk, benne van-e a szándék, ami korábban érezhető volt, hogy az NFT ki akarja-e szerveztetni koncessziós díjakkal, jogokkal, koncesszorokkal a magyar víziközmű-társulatokat. Van-e ilyen szándék az önök részéről, mert ha jól látom, elég komoly igény van, elég nagy nyomulás van a víziközművek megszerzése érdekében, potom pénzekért.
A Vásárhelyi-terv a Tiszát, Bács-Kiskun megyét szerencsére csak súrolja, szerencsénkre kevés gondunk van vele, szemben más megyékkel, de végül mégis csak áll. Ebben lépni kellene, mert ez egy sikeres program volt, és siker lehet az önök számára, ennek révén nagyon sok százezer ember várja az önök segítségét, hogy legyen végre több és nagyobb tározó. Még legalább 5 tározó hiányzik. A kövizig-ek által fenntartott vízvédelmi, árvízvédelmi rendszerek felújítására alig volt forrás ebben az esztendőben. Több milliárd hiányzik, kérem, segítsen, mert nem tudni, hogy mikor vonul le a következő nagyobb árvíz a Tiszán, vagy a Dunán, és ne hagyja, hogy a pénz ne jusson el oda, ahol szükség van rá, mert sokkal többe kerül felújítani az elpusztult létesítményt, mint esetleg megelőzőleg töredékforrást költeni az árvízi védekezés eszközrendszerére, műszaki létesítményeire.
Utolsó kérdésem a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódik. Ön is tudja, hogy nagyon kevés forrás áll rendelkezésre. Magyarországon komoly kincs a napenergia-forrás, illetve lehetőség lenne rá, hogy Magyarország kiváltson 20 százaléknyi fosszilis energiát. Ebben megint egy akadály van, európai uniós források vannak is, meg nincsenek is hozzá. Ebben segítsen, hogy minél több forrás jusson erre. Még egyszer sok sikert kívánok. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Józsa István képviselő úr.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Néhány keresetlen mondattal szeretnék hozzájárulni az érzésem szerint jó hangulatú meghallgatáshoz, és hangot adni optimizmusomnak a miniszterjelölt Szabó Imre tevékenységét illetően. Úgy gondolom, hogy előélete predesztinálja, hogy a környezetvédelem ügyének társadalmi beágyazottsága tovább erősödjön. Azt hiszem, hogy tovább kell lépnünk azon a gyakorlaton, ami kritikára adott okot, ahogy a kormányzat, a tárca a civil szervezetekkel együttműködött. A környezetvédelmi civil szervezetekkel egy tartalmi, érdemi, szakmai együttműködés, a tevékenységük támogatásának hasznossága jóval túlmutat azon a néhány százmillió forinton, amit erre esetleg a tárca áldozni tud, vagy fog. E tekintetben, azt hiszem, egy új korszak kezdődhet.
A másik tulajdonsága, a sok pozitívum mellett, ami elhangzott, a jelölt konszenzuskereső, konszenzusteremtő képessége. Részese voltam a közép-magyarországi fejlesztési tanács döntéseinek, legutóbb éppen péntek délelőtt. Fél óra alatt 16 döntést gyorsan meghoztunk, mert látszott, hogy jól vannak előkészítve. Kormányoldali, ellenzéki képviselők jó érzéssel együtt szavaztak. Azt hiszem, egy kisebbségi kormányzás esetén ilyen munkára van szükség. Úgy kell előkészíteni szakmailag a javaslatokat, a törvényhozás, szabályozás esetén sokszor ez pénzbe sem kerül, csak együttműködésbe, hogy a lényeget tekintve meg tudjunk állapodni, ami eredményes lehet. Erre lehetőséget látok, és a magam részéről sok sikert kívánok hozzá.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több hozzászóló, ami még megmaradt a papíromon, és nem mondták el előttem, elmondanám. Nagyon rövid leszek. A szándékok szintjén, a kommunikáció szintjén már nagyon jól teljesített a tárca. Néhány operatív dolgot kérdeznék meg. Az egyik, hogy a jelölt úr tervei között szerepel-e a víziközmű-törvény megalkotása, ez most már, azt hiszem, szabotázs alatt áll, mert nem születik meg ennyi idő alatt, pedig mindnyájan tudjuk, hogy nagy szükség lenne rá. A másik, hogy kell-e törvény a világörökség védelmében? Önálló törvény kell, vagy elegendő a jelenlegi, itt-ott meglévő szabályozás? A fák védelmében, erdők védelmében van-e valamilyen elképzelése jelölt úrnak? Elhangzott a zöldhatósággal kapcsolatban, hogy mennyi az életben maradás, nem tudom, hogy ez pillanatnyilag hogyan áll, de az ellenőrző tevékenység vélemény szerint erősítendő lenne. Mi az álláspontja jelölt úrnak? Hogy látja, az űrkutatás valóban a környezetvédelmi tárcához tartozó feladat, vagy netalán tán inkább a hírközlési, informatikai vonalhoz? Ugyanis hosszú ideig ez ott volt, azt hiszem, Kovács Kálmán államtitkár úr vitte magával a táskájában. Ha most elviszi, akkor mik az űrkutatással kapcsolatos elképzelései?
Egy utolsó kérdést szeretnék feltenni, erre nekem otthon válaszolnom kell. De szerintem ez mást is érdekel. A lányomnak kell válaszolni, hogy a hat gyerek egy alomból van, vagy több alomból? Köszönöm szépen. (Derültség. - Dr. Szili Katalin: Egyébként is csak a jegyzőkönyv kedvéért kérdezte elnök úr.) Akkor kérem a válaszokat.
Szabó Imre miniszterjelölt válasza
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszterjelölt: Köszönöm szépen a kérdéseket. Egy miniszterjelölti meghallgatáson hivatalos formát ölt az ember, és másképp beszél. Ennek ellenére, Andor, nagyon szépen köszönöm, hogy azt elmondtad, hogy nem Szabó Imrének, a politikusnak és az embernek szól az, hogy nem tudod megszavazni most ezt a jelölést. Azt gondolom, fordított esetben én meg foglak szavazni ezzel együtt. (Katona Kálmán: Te tudsz valamit. - Nagy Andor: Kiüljek? - Derültség.) A közöttünk lévő nem újkeletű ismeretség okán engedhettem meg magamnak, hogy most átváltsak egy tegező stílusra és egy más hangnemre. Nagyon remélem, hogy a politikusnak és az embernek továbbra is megadatik majd az az együttműködési lehetőség, ami az eddigiekben rendelkezésre állt.
Visszatérve a hivatalos formákhoz. Aki engem egy picit is jobban ismer, talán alátámaszthatja, hogy mindenre képes vagyok, sokféleképpen tudok működni, de teszetosza módon nem. Lehet, hogy a londoni elemzők úgy látják az általános gazdasági-társadalmi helyzetünket, viszont én annak az elvét követem, hogy a lehetőségek ismeretében a maximumot hozzam ki mindig magamból is, az általam vezetett területből is. Nagyon bízom benne, hogy ha ez a ciklus letelik, és 2010 után közös el tudunk végezni egy értékelést, akkor nem az lesz a jelzőnk, hogy egy teszetosza környezetvédelmi miniszter voltam. Igen, támogatom a zöldadózás gondolatát. Szeretném, ha az adózás átalakításában egyre több olyan zöldelem jelenne meg, amelyik egyik oldalról persze új bevételeket jelent, így forrásként lehet társítani a környezetvédelem ügyeihez, másik oldalon a költségvetési egyensúly megtartásával együtt nem új terheket rovunk az emberekre.
Az erdők ügyét nagyon sokan szóba hozták. Azt kell mondjam, ha valaki, akkor én abszolút elkötelezett vagyok ebben az ügyben. Meggyőződésem, hogy azoknak van igazuk, akik úgy ítélik meg, hogy az erdő nem gazdasági funkció, nem termelő funkció. Van olyan erdő is, amit lehet erre telepíteni, lehet erre használni, azonban Magyarország erdeinek nagy része nem erre való. Azzal, hogy akár a klímaváltozás, akár a levegőtisztaság miatt, ha megközelítésben kell különbséget tenni, akkor az úgynevezett jóléti, vagy közösségi funkciók előrébb valók, mint a gazdasági érdekek. Ezért a magam részéről azt szeretném támogatni, hogy minél tovább és minél nagyobb területen maradjanak az erdők közösségi tulajdonban, és csakis ott legyen privatizáció, magántulajdonba adás, ahol ez indokolt.
Kollégáim politikai elkötelezettségét soha, mindig a teljesítményüket néztem. Arról tudok tájékoztatást adni, hogy amikor 2002-ben a Pest Megyei Közgyűlés elnöke lettem, az előző, fideszes vezetés által megőrzött főjegyzőt, megyei fejlesztési tanácsi igazgatót és regionális fejlesztési tanácsi igazgatót kaptam. Őket megkértem az első beszélgetésünkön, hogy döntsék el, viszonylag gyorsan, egy hét alatt, hogy szeretnének-e tovább dolgozni velem, vagy nem, utána térjünk vissza a beszélgetésre. Egy hét után mindenki azt mondta, hogy szeretne tovább dolgozni. Én erre azt mondtam, hogy egy évig dolgozzunk együtt, adjunk magunknak egy év próbaidőt azzal, hogy utána mind a ketten megmondhatjuk, ha ők el akarnak menni, elmennek, ha én el akarom őket küldeni, akkor ők ebben partnerek. A ciklus végén minden kollégámmal, főosztályvezetőkkel, főjegyzővel, tanácsi igazgatókkal együtt zártuk le a munkát. A mai napig ott dolgoznak, ismételt fideszes vezetéssel a megyeházán, és velem a mai napig a regionális fejlesztési tanács apparátusának vezetőjeként. Pedig még olyan is volt közöttük, aki a Fidesz megyei listáján szerepelt, tehát még politikai szerepet is vállalt, ha úgy tetszik, ellenem. Hiszen én nyilvánvalóan az MSZP listáját vezettem akkor. Ezért aztán nem érdekel, hogy Dióssy úrnak van-e politikai elkötelezettségét reprezentáló tisztsége, politikai ügye. Nyilván a törvényes keretek között ő ezt rendezi, és amennyiben együtt akar velem dolgozni, akkor szívesen fogok dolgozni vele.
A politikustársak közül többen vannak olyanok, maradjunk abban, hogy mindkét oldalon, akik a '90 előtti életüket egy kicsit amnéziával kezelik, én nem ezek közé tartozom, minden életrajzomba beleirkáltam, amit akkor csináltam, mert, hála istennek, a mai napig is büszkén vállalom. Az, hogy jórészt részese lehettem, aztán kiterjesztője lehettem Magyarországon a vándortábor-hálózat létrehozásának, amit remélem, gyerekként, vagy fiatalként még sokan ismertek annak idején, és a nomád életformát megismertettük a gyerekekkel, megtanítottuk a természet védelmére, tiszteletére, bemutattuk nekik Magyarország tájait, történelmi emlékeit, honismeretre, hazaszeretetre tanítottuk őket. És hogy ezt a komplex tevékenységet országosan vezethettem, irányíthattam, és magam is végigjártam így akkoriban az ország tíz útvonalát legalább, erre a mai napig büszke vagyok, és örülök, hogy része lehetett az életemnek. Egyébként valóban, ahogy Orosz Sándor barátom mondja, nagyon-nagyon sok tekintetben ez a cserkészet folytatása volt, főleg a vándortábor. Nagyon nagy hibának tartom, hogy a rendszerváltás utáni évek elejét ez a vándortábori hálózat még megérte, majd sajnos ezt követően elsorvadt. Mind az erdészeteknek, mind a nemzeti parkoknak, az akkori tárcáknak lehetett volna komoly lehetőségük abban, hogy ezt a tevékenységet felkarolják és továbbvigyék. Én nagy fantáziát látnék még most is benne.
A 12 pontra visszatérve. Többféle 12 pont van, a történelmünk többféle 12 pontot hozott elő. Ha ilyen tömören össze tudom majd szedni, akkor azt ide fogom hozni, és akkor fogom kérni a támogatást.
Azt kell mondjam, hogy ha a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséhez érünk, akkor ugyanaz a probléma, ami több más ügyet érintő kérdéskör, hogy itt az ÖTM és a KvVM volt együttesen, utána a KvVM került majdnem vezető helyzetbe, de ettől persze még a probléma nem oldható meg. Azt a gondolatot támogatom, hogy egy önálló programirodával, nem feltétlenül kormánybiztossal, mert nem nagyon szaporítanám a kormánybiztosok számát, és a miniszter által kivívott erős jogkörrel lehet ezt kimozdítani a holtpontról. Nyilvánvalóan az európai uniós források és a rendelkezésre álló források nem lesznek bővebbek. Általánosságban tudom azt mondani, hogy attól, hogy most én veszem át a tárcát, sajnos nem történik csoda, nem állnak rendelkezésünkre források minden oldalról. De az kétségtelen, hogy a belső hangsúlyok és a 2009-es költségvetés elfogadásakor lesz először lehetőség arra, hogy ezekre a kérdésekre konkrétan tudjak válaszolni.
Mint a regionális tanács elnöke és mint a megyei közgyűlés elnöke hadd mondjam egy kicsit dicsekedve, hogy annak idején a parlagfű-mentesítési munkát is zászlónkra tűztük, és ebben nagyon sikeresek voltunk, mert több elismerést, díjat, oklevelet kaptunk. De természetesen nem ezért csináltuk, hanem azért, mert ebben a térségben él az ország lakosságának egyharmada, és az egész ország és az itt élők egészsége megkívánta. Azt kell mondjam, a Duna-Tisza homokhátság ügyét változatlanul támogatom, hogy a megoldás megszülessen. Az előzőek szerint megpróbálom a forrásbővítés lehetőségét feszegetni, és amennyiben ezt sikeresen tudom tenni, akkor a következő közép-magyarországi regionális fejlesztési tanács elnökének továbbra is figyelmébe ajánlom a feladatot és az együttműködést.
Rétvári képviselőtársunknak azt tudom mondani, hogy amikor a Budapesti Közlekedési Szövetséget forszíroztuk az agglomerációs tanács és a regionális fejlesztési tanács oldaláról, és próbáltunk ebben eljárni mind a közlekedési tárcánál, mind pedig a fővárosnál, mert az ő testületeik illetékesek ebben az ügyben, akkor nagyon keveset értünk el. Az egyik megoldást mindenképpen abban látom, hogy a Budapesti Közlekedési Szövetséget harmincvalahány év után végre valóban meg kellene csinálni. Akkor tanultam meg, hogy ne használjam azt a szót, hogy tömegközlekedés, mert ma már közösségi közlekedés van, ami nekem persze sokkal jobban tetszik. De attól sajnos kevesebb tömeg még nem várható, ha a terminológiát váltjuk. Ha jobban szerveznénk, ha a minőségre figyelnénk, akkor valószínűleg a tömeget is egy picit másképpen élnénk meg. Ezért én magam változatlanul pártolója vagyok ennek az ügynek, és a saját eszközeimmel - kezdeményezés, közreműködés, szervezés - támogatni tudom. Azt is hozzá kell tegyem, hogy az eddig is sokat vitatott M0-ás körgyűrű megépítése, befejezése, illetve most az északi oldal befejezése, a kör szélesítése ad egy lehetőséget arra, hogy a főváros belső területeiről azokat a gépjárműveket, amelyek nem oda valók, ténylegesen kitiltsuk. Úgyhogy én támogatom azt a kezdeményezését a fővárosi szocialista frakciónak, amely a teherautók és a nagyobb szennyezést okozó gépjárművek kitiltását tűzte zászlajára. De először a feltételet kell ahhoz megteremteni, hogy ezt a város védelmében ténylegesen be is lehessen vezetni.
Nagyon szépen köszönöm elnök asszony gondolatait. A környezetvédelmi tagozat vezetője voltam abban az időben, amikor Baja Ferenc miniszter úrral és Szili Katalin államtitkárral működött a tárca. Azt kell mondjam, ha ennek a mércének meg tudok felelni, akkor jó érzéssel fogok visszatekinteni a cikluszárásnál. Ugyanakkor nyilván a teljesítés és az, hogy az embernek mire terjed ki a politikai ereje, munkaereje, az a gondolat, amit most kaptam, idevág és nagyon jó, mert annyit teljesíteni, amennyit a társadalmi igények támasztanak, és amit a helyzet támaszt, azt gondolom, nagyon is időszerű. Már csak azért is, mert többször elhangzott az, hogy mennyire erős a miniszter, hogyan tudja érdekeit érvényesíteni és a tárcák közötti konfliktusokban úgy képviselni a tárcát, hogy az az előnyöket hozza meg. Anélkül, hogy az ember belső családi titkokat kibeszélne, szeretném tájékoztatni önöket, az, hogy én egyáltalán most itt ülök, és az, hogy a tárca miniszterjelöltjeként ezt a napirendi pontot felvehettük, eléggé markáns érdekképviselet és érdekérvényesítés eredménye. Politikustársaim, akik ismernek az MSZP-n belül, tudják, hogy nem vagyok visszafogott, amikor a családon belül, a párton belül kell megfogalmazni a véleményemet. Miniszterként sem leszek más.
Elnök úrnak röviden: Igen, a víziközmű-törvényt támogatom. Nem szeretném egyébként, hogy olcsón kivigyék az orrunk elől, és privatizálják ezeket a víziközmű-társulásokat, ennek nem vagyok támogatója. A világörökség-védelmi törvény több tárcát érintő ügy. Én magam támogatnám, hogy fogjunk bele és oldjuk meg. Remélem, ez is olyan téma lesz, amelyet a parlament több pártja is tud majd támogatni. Az ellenőrző tevékenységre annyi a válaszom, hogy egyetértek elnök úr véleményével. Hogy az űrkutatást Kálmán a laptopjában, vagy a táskájában elvitte-e, vagy elviszi, azt nem tudom, de államtitkár úr már felvette a kapcsolatot a napi ügyek vitelében. Bevallom férfiasan, hogy nekünk az volt valamikor az alapgondolatunk, hogy gondolkozzunk globálisan, a mi kis földgolyónk is egy űrhajó a világűrben, de ezzel együtt ma még nem tudom megválaszolni azt a kérdést, hogy ennek feltétlenül itt kell-e maradnia, de nem hiszem, hogy ez lesz a kérdés, amin össze fogunk veszni majd az új tárcavezetővel.
A leglényegesebb kérdés, a hat gyerek, akikre nagyon büszke vagyok, valóban nem egy alomból, hanem több házasságból valók. Szerencsére minden gyerekemmel kitűnő a kapcsolatom, és még a volt feleségeimmel is viszonylag jó nexusban vagyok. De nem volt előfeltétel ez a haladó zöldhagyomány a miniszterjelölti kiválasztásnál. (Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen a választ. Ha jól értem, a fenntartható fejlődés szempontjából maradt nekem feladat, de ezt megoldjuk. Minimum kettő, maximum hat. Szerintem ez jó. Mindenképpen teljesítetted azt, amit kell. (Derültség.) Megkérdezem, a kérdezőket, hogy a válasz kielégített-e mindenkit. (Szabó Imre újra szót kér.)
SZABÓ IMRE környezetvédelmi és vízügyi miniszterjelölt: Bocsánatot kérek, egy dolgot elfelejtettem, mert a metakommunikációval Baját, úgy láttam, elintéztük. De természetesen annyiban visszatérnék rá, hogy azt értem, és egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező területnél fontos, hogy ne csak a halászléről legyen híres, bár az is kitűnő, az teljesen jogos igény, hogy ezeket az áthúzódó vitás ügyeket rendezzük. Miután elnök asszony is bólogatott, azt gondolom, hogy a visszakerülésről tudunk jó hírként beszámolni. Köszönöm szépen.
Döntés a miniszterjelölt kinevezésének támogatásáról
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs több kérdés, észrevétel, akkor köszönjük a válaszokat. Azt a kérdést teszem fel, hogy ki támogatja a miniszterjelölt úr kinevezését a Gyurcsány-kormányban, ez nagyon fontos. Kérem, szavazzon! (Szavazás) Kilenc. Tartózkodott? Egy. A jegyzőkönyv kedvéért pozitív tartózkodást kérek beírni. Ellene? Nyolc. Ez egyenlő. (Az MSZP-sekhez.) Tőletek hiányzik valaki?
Nem akarom itt a dolgokat befolyásolni, de ha valaki elvállal egy feladatot, akkor nevetséges, hogy nem szavazza meg magát. Ez álszemérmesség. Azzal, hogy elvállalta, el is fogadja. Szerintem nem figyeltél oda. Tehát megkérdezem, hogy ki támogatja a jelölt miniszteri kinevezését. (Ismételt szavazás. - Dr. Orosz Sándor: Elnök úr, a pozitív tartózkodás helyett támogatni kellene. - Katona Kálmán: Ha nem a Gyurcsány-kormányról lenne szó, akkor meglenne.) Ez tíz. Köszönöm szépen. Gratulálunk, a bizottság támogatta a jelölést. (Rövid szünet.)
Figyelmet kérek! Nagyon fontos napirendi pont a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Az előterjesztőket Nagy Andor fogja képviselni. Az indítványnak az a lényege, Orosz Sándor úr azt javasolja, hogy az országgyűlési határozat a közzététele napján lépjen hatályba.
Aki támogatja Orosz Sándor indítványát, kérem, jelezze! (Szavazás) Tizenhat igen. A bizottság egyhangúlag támogatta.
Köszönöm szépen. Ezzel további dolgunk nincs.
A következő napirendi pontunk a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Kérem az előterjesztőket, hogy a jegyzőkönyv számára mondják be nevüket és beosztásukat.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Szaló Péter szakállamtitkár, Magyar Mária osztályvezető asszony és Fodori László szakmai főtanácsos.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Államtitkár úr mond egy kis bevezetőt?
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások megvalósításának gyorsítására dolgozott ki a kormányzat egy olyan csomagot, ami áttekintette a beruházások megvalósításának egész folyamatát, kezdve szinte a gondolat megszületésétől a tervezésen át az építési engedélyezésen, kivitelezésen át egészen a munkák befejezéséig, vagy ellenőrzéséig. Ezt a folyamatot górcső alá vettük, és megpróbáltuk úgy összerakni, hogy hogyan lehetne a különböző munkafázisokat megrövidíteni annak érdekében, hogy a beruházások időben meg tudjanak valósulni. Ez aktuálissá vált, hiszen az uniós támogatások nagy részéről a döntések megszülettek, most már a megvalósítás stádiumába kerültek, és hogy minél gyorsabban le tudjuk hívni az uniós támogatásokat, ezért született ez a program.
Ennek első elemét a kormány saját hatáskörében már jóvá is hagyta, és most ez a csomag második része, amelyhez számos kormányrendelet-módosítás is tartozik. Ez azt a csomagot tartalmazza, amely a törvények egyidejű módosításával próbálja meg azt a szinergiát megteremteni, ami ezt a kívánt gyorsítást eredményezi. Alapvetően az építésügyi törvény módosításával, illetve a korábbi, gyorsításról szóló törvény módosításával kívánja megtenni ezeket az intézkedéseket. Kisebb mértékben módosítja az illetéktörvényt, a szakértői mérnökök, építészek szakmai kamarájáról szóló törvényt, a társulási törvényt, a kereskedelmi törvényt és a hulladékgazdálkodásról szóló törvényt. Nyilván ezek súlya különböző.
A legjelentősebb módosítást az építésügyi törvényben terveztük, az építési telek fogalmának meghatározásától, annak kiszélesítésétől kezdve a tervtanácsok racionalizálását, kormányrendeleti szinten való átalakítását, a településrendezési tervek egyszerűsített, gyorsított módosítását teszi lehetővé. Persze nem az újjáalkotását, ahhoz be kellene tartani az erről szóló egyeztetési menetrendet, de ha kis mértékű módosítást igényel néhány beruházás megvalósítása miatt a képviselőtestület a rendezési tervben, akkor ezeket meg tudja tenni. Ez a tervezési szerződés feltételeinek írásba foglalását rögzíti, az elvi engedélyezést leegyszerűsíti, és egy új műfajt is létrehoz, egy összevont építési engedélyt. Pontosítjuk a szabálytalan építkezések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, az építésügyi igazgatási szakértőre vonatkozó szabályokat, ami lehetővé teszi azt, hogy olyan szakszerű dokumentációk kerüljenek összeállításra, amely a hatóságok munkáját megkönnyíti, hogy ne kelljen hiánypótlásra sort keríteni. Számos felhatalmazás szerepel még benne. Ami talán nagyon fontos, hogy bevezeti az igazgatási szolgáltatási díjat. A mai kiemelt beruházásokra, a gyorsított eljárást segítendő, igazgatási díjat kell fizetni az azt igénybe vevőknek.
A hatálya is megváltozik egy kicsit, hiszen hatályát kiterjeszti részben a koncesszió keretében megvalósuló beruházásokra, illetve a jelenleg hatályos ezer fős munkahelyteremtő beruházások határát leviszi 250 főre. A többi törvényre nem térnék ki. Szeretném még azt elmondani, hogy gazdasági hatását mindenképpen pozitívnak tartjuk, nagyon fontosnak, hiszen az államháztartási bevételeket is mielőbb, az uniós támogatási rendszereken keresztül meg lehet teremteni. Nyilván a reálszférára, a kivitelezői iparra is nagyon pozitív hatással lesz, ilyen értelemben társadalmi hatását is rendkívül pozitívnak ítéljük meg. Összhangban van az uniós és egyéb nemzetközi kötelezettségekkel. Kérem a tisztelt bizottságot, hogy állapítsa meg az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden szeretnék hozzászólni. Szaló Pétert nagyon jó szakembernek tartom, és amit itt indoklásképpen előadott, el is fogadható. Mi mégsem igennel, hanem tartózkodással fogunk szavazni azért, mert pénteken nyújtották be ezt a javaslatot, és egyszerűen nem lehet felelősen igent mondani erre úgy, hogy nem volt lehetőségünk alaposan tanulmányozni azt, hogy mire készülnek. Persze, az általános vitában ez majd orvosolható, de most nem vagyunk abban az állapotban, hogy igennel szavazzunk, de amit szóban itt elmondott, az elfogadható.
ELNÖK: Tompa képviselő úr!
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A magunk részéről általános vitára alkalmasnak tartjuk, és javasoljuk a vita megkezdését, azzal együtt, hogy osztjuk azokat az aggályokat, amelyeket Nagy Andor képviselőtársunk is említett, illetve személy szerint magam azon a véleményen vagyok, hogy ez a törvényjavaslat hiánypótló, valami hasonlónak már régen meg kellett volna születnie. Hiszen amióta Magyarországon nagyon komoly autópálya-építések, infrastruktúra-fejlesztések megindultak, sok-sok gondot okoztak. És ez a rendszerváltás előző kormányainak is bizonyos értelemben kötelessége lett volna. Ezért is tartom fontosnak többek között, hogy az általános vita induljon el, tegyük hozzá, amiről úgy gondoljuk, hogy azzal szükséges lenne kiegészíteni a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs más jelentkező, én kérdeznék. Ez nagyon hajaz a kiemelt nagyberuházások körére, az idősebbek emlékeznek rá. Az indokolás azt mondja, hogy az építőipari kihívások akut problémáit kell kezelni, és ezek nem döntően szabályozási kérdések, most pedig a szabályozáshoz nyúlunk hozzá. Ez nemcsak az uniós beruházásoknál probléma, hanem minden más jelentős beruházásnál is. Miért nem vonatkozik ez a jelentősebb magánfejlesztésekre is, ahol munkahely teremtődik? Mi határozza azt meg, hogy ez ide tartozik, az meg oda? Most már három lépcsőben foglalkozunk ilyennel, indultunk az autópályával, és most idesoroljuk a nagyberuházásokat. Nem arról van szó, hogy rosszul előkészített projekteket adtunk be, most megkaptuk a pénzt, rádöbbentünk, hogy ennyi idő alatt a szabályos engedélyeztetési folyamaton nem tud átfutni, és elúszik a pénz? De akkor ezt kell mondani, hogy nincs kellő módon előkészítve.
A másik kérdés a telek kialakítása. Ez nekem nagyon célirányosnak tűnik. Mintha az lenne a cél, hogy zöldterületeket vonjunk be. Eddig úgy volt, hogy ha nincs közlekedés, akkor az nem építhető be, a módosítás pedig most azt mondja, legalábbis én így értem, hogy ha magánutat épít, akkor az erdészeti magánút végére is telepíthetnének, és nem is akármekkora beruházást. Ugyanis megváltoztatjuk a fogalmat, és a nyeles telek és hasonló fogalmak helyett zöldmezős beruházás lehet, ha utat építek hozzá. Ha így van, akkor ez nem teljesen korrekt, mert akkor be lehet vonni a telekrendezésbe olyan területeket is, amelyeket eddig nem lehetett, de csak abban az esetben, ha ebbe a nagyberuházási körbe tartozik. Ugyanígy a természetvédelemmel állandóan kínlódunk, és most a környezetvédelem stabil értékeit bizonyos esetekben fel kívánjuk lazítani.
Végezetül van egy, szerintem nagy hiba ebben az anyagban. Ez a kamarai törvényt is módosítani akarja. Erre felhívom a kormánypárti és ellenzéki képviselők figyelmét is, támogassák, hogy ez ne így legyen, hogy kamarai tagság nélkül végezhetik építészeti tevékenységüket azok a külön törvény szerint szabad mozgás, tartózkodás jogával rendelkező külföldi személyek, akik szakmájukat, diplomájukat honosították. Na most, itt, Magyarországon kamarai tagok végezhetnek ilyen munkát, kreditpontokat kell szerezniük, tovább kell magukat képezniük. Utána bejön három jöttment talján, mint a Ludas Matyiban, és ezt nem tudja elvégezni, mert nem is ismeri a hazai szabványokat, tehát a munkát a hazai mérnökökkel fogja elvégeztetni, a hasznot meg lekaszálja. Ennek indokoltsága megítélésem szerint nincs alátámasztva. Jöjjön ide, lépjen be a kamarába, és fizessen tagdíjat. Utána jön az etikai vizsgálat és a számonkérhetőség kérdése. Azért van a kamarai rendszer, hogy az egész megfogható legyen. Ezt tehát végképp nem látom indokoltnak.
Ha nincs több hozzászóló (Nincs jelentkező.), akkor kérem, hogy válaszoljanak a kérdésekre.
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Természetesen a szabályozás a kiemelt beruházások megvalósítása érdekében született, de számos olyan intézkedést tartalmaz, ami nemcsak ezekre vonatkozik. Idetartozik például az említett összevont építési engedély, vagy akár az építésigazgatási szakértő munkájának szabályozása. Hadd említsem meg, hogy az építési törvény hatálybalépését követően az elmúlt évben hatalmas változás történt az egész építésügyi igazgatásban. Tehát magát a tervezés egészét, amit rendeleti szinten lehetett szabályozni, újraszabályoztuk, megszületett az engedélyezési kódex, beleértve az építési napló tartalmát is, a kivitelezési kódex pedig beintegrálta a korábbi szabályozást, valamint a hatósági rendszer is átalakult a finanszírozástól kezdve. Tehát ez igazából néhány olyan elemet tartalmaz, ami ehhez a változáshoz képest még további gyorsítást tesz lehetővé.
Amit elnök úr mondott a kamarai tagsággal kapcsolatban. Örömmel veszem a közelítés irányát, sajnos azonban erre a szabályozásra szükség van. Biztos, hogy ez a kérdés ide fog még kerülni a bizottság elé ősszel, hiszen eleget kell tennünk két olyan uniós követelménynek, direktívának, amely részben a diplomák elismeréséből fakad, részben más szabályokból, és veszélyezteti a kamarai rendszer létét. Igazából értelmezési vitában állunk. Nagyon hiszünk az önigazgatásban, a szakmai önigazgatásban, a kamarák eleget tettek azoknak a feladatuknak, amelyeket már nem lát el az államigazgatás, a szakmai önigazgatás keretében sokkal hatékonyabban tudják ezeket ellátni, és olyan etikai követelményeket is tudnak érvényesíteni, amit az államigazgatás nem. A szellemi munkát végzők számára ténylegesen hihetetlenül fontos intézményről van szó.
Úgy gondoljuk, és ez az álláspontunk, hogy más dolog az építészdiploma, más dolog a tervezés. Mert építész diplomával lehet például szakállamtitkár is valaki, de nem biztos, hogy alkalmas tervezőnek. Taníthat is, hatóságnál is dolgozhat. Mi nem gondoljuk azt, hogy a kamara korlátozná az építész diploma használhatóságát. Itt van az értelmezési vita, őszi napirendi pont lesz, hogy melyik az erősebb, az uniós jogértelmezés, vagy a miénk, mi örömmel fogadjuk a bizottság támogatását. Erre a szabályozásra azonban most feltétlenül szükség van, ez a vita később fog felerősödni.
A telekkialakításra munkatársnőm, Magyar Mária fog válaszolni.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az építési telek fogalma, hogy beépítésre szánt területen lévő, tehát a beépítésre szánt terület zömében beépített, vagy a rendezési tervek szerint további beépítésre tervezett terület. Itt alapvetően nem mezőgazdasági, nem természetvédelmi területekről van szó, hanem beépített, vagy további beépítésre szánt területekről. Ezen területeken terjeszti ki a törvény az építési telek fogalmát azzal, hogy a közterületeknek azon részéről is megengedi az építési telek megközelítését, amelyek a közúti közlekedésről szóló törvény szerint az út fogalmának megfelelnek. Tehát a magánút nem lehet egy mezőgazdasági dűlő, mert a közúti közlekedésről szóló szabályok tartalmazzák a normatív előírásokat erre vonatkozóan. Osztjuk a felvetésben rejlő aggodalmat, de itt nem erről van szó. Ez egy szabályozott közlekedési útvonal kialakítása.
ELNÖK: Egy erdei úton az erdőszéli telekre az erdő felől be lehet jönni. Ezt értem. Azt írja, hogy "útként nyilvántartott, közforgalom elől el nem zárt magánút...", ennél is lehet építeni.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem. A közforgalom elől el nem zárt magánútra vonatkozóan ugyanazok a szabályok érvényesek a közúti közlekedésről szóló törvény szerint, mint az összes többi közútra. Tehát az erdő széli út csak akkor jöhet képbe, ha az a közúti szabályok szerint kialakított út. Akkor meg egyébként is meg kellene engedni. Ami itt a jelenlegi fogalomhoz képest kiterjesztés, az a közterületekről való megközelítés. Ez valós probléma. Napjainkban nagyon sok vidéki városban, városi főtér melletti telkek beépítésével adódott ez a probléma, mert a köztérről eddig a törvény nem tette lehetővé a telek megközelítését. Most pedig ez a kiterjesztés azt mondja, hogy ha a közterületnek, például a térnek van olyan része, ami közúti közlekedésre alkalmas, akkor arról a területről is meg lehessen közelíteni a telket.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Még alszom rá egyet, de most nem akarom húzni az időt, a részletes vitában erre majd visszatérünk, mert a probléma minimum megvitatandó.
Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előterjesztést, emelje fel a kezét. (Szavazás) Nyolc. Aki nem támogatja? Aki tartózkodik? Kilenc. A bizottság nem támogatta. Kíván-e a bizottság előadót állítani? Akkor a többségi előadó Katona Kálmán, a kisebbségi előadó Tompa Sándor lesz. Ilyen lesz a kisebbségi kormányzás. Gyakoroljuk tovább!
A következő napirendi pont a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
Dr. Szaló Péter szóbeli kiegészítése
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A Balaton-törvény felülvizsgálatát az országos területrendezési terv módosításai indukálták. Hiszen az OTrT-ről szóló törvényjavaslat kísérletet tesz arra, hogy beintegrálja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét. Az 2000-ben került elfogadásra, és egy sokkal szélesebb feladatkört betöltő törvényről van szó, hiszen egészen a településrendezés mélységéig szabályozza az üdülőkörzetben a területfelhasználás rendszerét. Időközben elkészült a jelenlegi hétéves programozási terminusra vonatkozó fejlesztési koncepció, ezt jóváhagyta a fejlesztési tanács, illetve később a kormány. Megváltozott a szennyvízkezelés programja, számos előrelépés történt, ugyanakkor racionálisabb megvilágításba kerültek a jövőt illető fejlesztési programok.
Ami nagyon nagy változás volt, hogy a 2000. évi Balaton-törvény elrendelte, hogy a miniszter az érintett önkormányzatokkal együtt dolgozza ki az érintett vízparti települések partszabályozási terveit. Ezeket az akkori tárca nélküli miniszter egy rendeletben jóváhagyta. Annak alapján jóváhagyták a települési önkormányzatok, tehát van egy egységes partszabályozási rendszer a Balaton egész térségére, ami meghatározza mind az infrastruktúra rendszerét, mind a területfelhasználás rendjét, magát a partvonalat is. Ennek a részletes tervezésnek a visszacsatolásáról van szó, illetve felmerültek olyan újabb igények időközben, amelyek a törvények korszerűsítését igényelték.
De, amit szeretnék kiemelni a törvény benyújtása kapcsán, hogy nem változtattunk a törvény alapvető céljain és elvein. Tehát a célunk az, hogy megőrizze az eddigi szabályozás eredményeit, területi mélységét, övezeti részletezettségét, és az övezetekre meghatározott szabályokat. Úgy gondoljuk, és ez nemcsak a mi véleményünk, hogy ha van igazán hatékony eszköz a fenntartható fejlődés megvalósítására, érvényesítésére, akkor azok között kiemelt szerepet játszik a területrendezési terv. Így sikerült megakadályozni a belterületek összeépülését, azt a kontrollálatlan növekedési folyamatot, ami lezajlott a '70-es évek végétől a déli parton. Ha látjuk, hogy nincsenek azok a tájképet zavaró elemek egy ilyen hihetetlenül gyors növekedési időszakban, amikor egy fejlesztési célterületről van szó, ahol infrastruktúrák, eszközök, létesítmények tömkelege jelenik meg, mindezek tájba illesztése lehetséges, akkor azt mondhatom, hogy eddig sikeres volt az egész. Ezeket az eredményeket szeretnénk továbbvinni, mindamellett, hogy rugalmasabbá teszzük a változó élet igényei szerint. Ehhez kérjük a bizottság támogatását. Úgy gondoljuk, hogy a környezet védelme egyben a társadalom hosszú távú érdekét is szolgálja, a gazdaság érdeket ehhez kell illeszteni. Nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát olyan uniós kötelezettség nincs ezen a területen, amit be kellene tartani. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselőket, hogy ki kíván kérdezni, észrevételt tenni. (Nincs jelentkező.) Amíg gondolkodtok, annyit elmondanék, hogy ezzel is az az egyik baj, hogy nagyon rövid az idő. Amíg az ember keres két hozzáértőt, aki lemegy a Balatonra, körbebiciklizik, megnézi, hogy mi a helyzet a parton - még ennyi idő sem volt erre. Nem lehet ilyen tempóban dolgozni. Nem is értem, hogy mi volt ennyire sürgető.
A 8. §-ban az szerepel, hogy a kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000-nél négyzetméternél kisebb telket kialakítani nem szabad. Ez volt eddig. Majd azt mondja a 3. pont, hogy országos jelentőségű védett természeti területen a 2700 négyzetméternél kisebb telkek és szántó művelési ágú területek nem építhetők be. Ezt úgy kell érteni, hogy ennél nagyobbak beépíthetők. Ennek az új 3. pontnak mi az értelme?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az 1. és a 3. pont közötti különbség, hogy az első a telek kialakítására vonatkozik, a 3. pedig a már meglévő telkekre. Tehát ha új telket akarunk kialakítani, akkor az nem lehet kisebb 3000 négyzetméternél. Viszont rengeteg olyan telek van, amit már kialakítottak, azok viszont 2700 négyzetméter alatt nem építhetők be. A két szabályozás egymással összhangban van.
ELNÖK: Az egyik az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozik. Ez egy új pont. A másik a kiemelt üdülőkörzetre. Ez a kettő nem függ össze. Az a lényege, hogy lehet telket kialakítani, csak nagyobb területeken? 2700 négyzetméternél nagyobb beépíthető új telkeket lehet kialakítani?
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az egészre vonatkozik a 3000-es alapszabály, ezen belül vannak kiemelt pontok, az országos jelentőségű védett természeti területek, ami egy szűkebb része az üdülőkörzetnek, 10-20 százalék körül lehet. Ott viszont beépítés csak akkor engedélyezhető, ha legalább 2700 négyzetmétert elér.
ELNÖK: A tihanyi tájvédelmi körzetben azt írja elő, hogy 2700 méternél nagyobb telek kialakítható. Én ezt így olvasom. (Fodori László: Az egyik kialakítás, a másik beépíthetőség.)
ELNÖK: Akkor úgy kell fogalmazni. Abból indulok ki, hogy ha az én asztaltársaim nem értik, akkor nem jól van megfogalmazva. Parancsoljon, képviselő úr!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Ügyrendi kérdésem van. Miután most tudtam meg, hogy az önkormányzati bizottság sem tárgyalta még, csak jövő héten tárgyalja, nem lehetne ezt visszavonni, levenni napirendről? Nem vagyunk felkészülve, a szakértőink sem.
ELNÖK: A bizottság vagy felfüggeszti a tárgyalását, vagy azt mondja, hogy nem alkalmas általános vitára, és normál esetben ilyenkor kellene visszahoznia a kormánynak. Én benne vagyok a halasztásban, de tárgyalni akarják.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): A többi bizottság sem tárgyalta még, akkor mi miért sietünk? (Dr. Orosz Sándor: Hogy ne kelljen hétfőn összeülni emiatt.) Visszavontam.
ELNÖK: Azt kérném, hogy ezt a 3. pontot gondoljuk át, pontosan fogalmazzuk meg a javaslatot.
DR. GERZANICS ANNAMÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az, hogy milyen telek építhető be a védett területeken, nem ennyire egyszerű kérdés. Az ön által idézett mondat a 8. §-ban van, és ez a területfelhasználás általános szabályira vonatkozik. A védett területekre vonatkozó szabályozás, amire ön az eredeti törvényt idézte, korábban a 23. §-ban volt, ami a természetvédelmi övezetre vonatkozott. A természetvédelmi területeket, amit a korábbi törvény a természetvédelmi, a védelemre javasolt és az ökológiai folyosó által érintett területre tagolt, az új törvény, megfelelve az OTrT-nek, magterületbe, ökológiai folyosóba és pufferterületbe sorolja. Ahol ez a besorolás nem volt lehetséges, ott besoroltuk tájképvédelmi területbe is. Ezzel együtt előfordulhat, hogy a védett természeti terület, az, amit a KvVM rendeletével védetté nyilvánítanak, nem kerül be ezekbe az övezetekbe. Ezekre az esetekre alkalmaztuk ezt a szabályt a védett területen belül. Egyáltalán a beépítésre szánt területek kijelölése van korlátozva fölöttes szabályok által.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Eddig azt hittem, hogy értek valamit, de azt hiszem, erre egy kis felkészülési időt fogok magamnak kérni, mert ehhez elő kellene venni a törvényt. Van-e további kérdés? (Nincs jelentkező.)
DR. SZALÓ PÉTER (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Csak annyit jeleznék, hogy mi örömmel eljövünk a jövő héten is.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
ELNÖK: Azt gondolom, a bizottság döntésképes. Aki általános vitára alkalmasnak tartja az előttünk lévő előterjesztést, szavazzon! (Szavazás) Hét igen. Tartózkodik? Tíz. Ellene? Nem volt. A bizottság tehát nem támogatta. Kisebbségi előadót keresünk, szocialista barátaim. (Derültség.) Szoknotok kell. Kisebbségi előadót állítotok? Nem. Rövid többségi véleményre én felkészülök. (Dr. Orosz Sándor: Elnöki terror. - Derültség.) Szeretnék módosítani, többségi előadónak javaslom Orosz Sándor alelnök urat. (Dr. Orosz Sándor: Elnök úr, nagyon jó volt az előző gondolata, miszerint egy rövid felkészüléssel elnök úr kiválóan fogja a többségi véleményt előadni.) Akkor marad az eredeti felállás. Köszönöm szépen. És a minisztérium képviselőinek köszönöm szépen a munkát, a segítséget.
Tisztelt Bizottság! Az ajánlásból az első húsz módosító javaslatot kellene megtárgyalnunk, utána a 84., majd a 118-134. pontok között hat indítványt kellene megtárgyalnunk. Kérem a kormány képviselőinek bemutatkozását.
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Magó Erzsébet osztályvezető asszony a területrendezési és településügyi főosztályról van jelen, én dr. Tompai Géza vagyok, a főosztályvezetője. Szeretném a bizottságot arról tájékoztatni, hogy a minisztérium álláspontját tudjuk önökkel ismertetni, amelyet Bajnai Gordon miniszter úrral egyeztettünk.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. pont Ángyán József, Font Sándor indítványa. Kérem a tárca álláspontját.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság? Aki támogatja, az szavazzon! (Szavazás) Kilenc. Ellene? Nem volt. Tartózkodott? Nyolc.
A 2. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Orosz képviselő úr kérdez.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az előbb is kérdeztem, hogy miért.
ELNÖK: Egy kicsit határozottabban. Félénk vagy.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, a világ arról szól, hogy mindenki csörtet-törtet, vegyük észre a kevésbé törtetőket. Az a kérdésem, hogy miért nem támogatják.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az 1., vagy a 2. pontot.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha megengedi elnök úr, akkor mind a kettőre kérnénk szépen választ.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A rendeletben elő van írva egy ötévenkénti felülvizsgálat. Jelenleg kezdtünk hozzá a KvVM-mel ennek a rendeletnek a felülvizsgálatához. A felülvizsgálat célja az -területek összehangolása a Natura 2000 területekkel, ezért nem tartják időszerűnek a régi területi lehatárolás beemelését a törvényjavaslatba.
A 2. számú ajánlással kapcsolatban pedig a Honvédelmi Minisztériummal történő egyeztetés során a HM fenntartja azt az igényét, hogy az ágazati érdekek megjelenjenek az OTrT törvényjavaslatban, hiszen a NATO-tagságból eredő kötelezettséget Magyarország nem tudja teljesíteni, ha ez az övezet kikerül a törvényjavaslatból.
ELNÖK: Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Abban bizonytalan vagyok, hogy a múltkor a bizottsági ülés nyilvánossága előtt, vagy csak a bizottsági ülés végét követő forgatagban tettem szóvá, hogy mintha az ágazati törvényekkel fogalmi ütközés lenne. Azt hiszem abban, maradtunk, hogy ilyen tényleg létezik. Öt év elteltének önmagában nem feltétlenül kell azt jelentenie, hogy ilyen kohéziókat hozzunk létre. Úgy veszem észre, hogy Ángyán képviselőtársam egy létező, bár kétségtelen, hogy alacsonyabb rendű jogszabályban lévő fogalommeghatározást emel ide be. Annak ott egyébként, ahol használják, megvan a maga jelentősége, és hogy itt, most nem kerül be, nem jelenti azt, hogy nem használják, nyilván ezért kívánná ide betenni, mert ennek jelentősége van.
A másik indítványához kapcsolódóan látom a 3. és a 4. indítványt is. Nagyon szeretném azzal összefüggésben is a véleményüket hallani, hiszen legalábbis egy adott ponton egyezik a kiemelt fontosságú honvédelmi terület. Ebben egyezik Ángyán képviselő úr indítványa részben Szili Katalin házelnök asszony önálló indítványával, illetőleg Baranya megyei képviselők által előterjesztett javaslattal. Itt is szerepelt a legutóbbi időben a Honvédelmi Minisztérium környezetvédelmi tevékenysége, ezzel összefüggésben a Tubes és a telkibányai elhelyezés ügye is. Ezeket is érintik. Tehát szeretném ezeknek az indítványoknak az összefüggéseit hallani. Köszönöm.
ELNÖK: A három közül valamelyiket támogatja a tárca?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egyiket sem támogatjuk.
ELNÖK: Az volt az indokolás, hogy itt NATO-kötelezettségek is vannak, és egyébként sem rendeznek lőgyakorlatot, amikor sasok röpködnek a lőtér felett. Azt hallottuk a tájékoztatóból, hogy a minisztériumnak van környezetvédelmi stratégiája. Az jó is volt, meg is dicsértük.
Akkor most a 2. pontról szavaz a bizottság. Aki támogatja Ángyán József és Font Sándor indítványát, az most szavazzon! (Szavazás) Igen. Tartózkodás? Egyhangú tartózkodás.
Dr. Szili Katalin hasonló tárgyú indítványáról mi a tárca álláspontja?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Úgy emlékszem, hogy a lábak vonatkozásában van némi eltérés a két indítvány között. A 3. pontban szereplő indítványhoz, ami a T/5311/82/1-2. számit viseli, az ajánlásban a 21. pont tartozik, a 4.-hez pedig a 22., illetőleg a 86. Tudnának abban segíteni, hogy ez milyen érdemi különbséget jelent?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Szili Katalin házelnök asszony arra hivatkozik, hogy a kiemelt fontosságú honvédelmi terület több település vonatkozásában Natura 2000-es területet érint, és ez kizárja, hogy ezek a területek beleessenek a kiemelt fontosságú honvédelmi területbe. Azt kell tudni, hogy a területfelhasználás 100 százalékosan lefedi az ország területét. Ezek a védelmi területek nem fedik le az ország területét, és átfedésben lehetnek egymással. Az országos ökológiai hálózat korszerűen került lehatárolásra a tárca adatszolgáltatása szerint, a kiemelt fontosságú honvédelmi terület pedig településközigazgatási határosan. Ez nem jelenti azt, hogy Pécs egyéb területe beleesik ebbe a kiemelt fontosságú honvédelmi területbe. Arra utal, hogy 500 ezres méretarányban a település érintett ezzel az övezettel, ezt az övezetet a megyei és a kiemelt térség tervére kell pontosítani. Voltaképpen településrendezési terv mélységben lehet helyrajzi szám mélységben lehatárolni. Azok a foltok, amik szerepelnek az OTrT övezeti tervében, mind állami tulajdonban és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő ingatlanok, és nem ellentétes a Natura 2000-es területek kijelöléséről szóló kormányrendelettel. Hiszen ezt a fajta szigorúbb eljárást le kell folytatni bármilyen tevékenység végzésénél, és ha itt sérti a Natura 2000-es területek védelmi szempontjait, ezeken a területeken nem fogja engedni a természetvédelmi szakhatóság ezeknek a tevékenységeknek a végzését, vagy korlátozott feltételek mellett fogja engedni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr azt mondja, hogy nyugodtan beszélgessünk, de nem beszélgetni akarok. Itt az is elhangzott, hogy ez az egyébként kiemelt honvédelmi területi besorolás olyan értelemben érinti az önkormányzati jogosítványokat, hogy ha ilyen besorolású egy adott ingatlan, akkor ott változtatási tilalmat, vagy a korábbiaktól eltérő döntéseket nem lehet hozni.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ilyen szabály az OTrT-ben nincs, alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Akkor miért mondja?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A szabály az, hogy a településrendezési tervekbe ezeket a területeket beépítésre nem szánt különleges, vagy beépítésre nem szánt honvédelmi különleges területfelhasználási egységbe kell sorolni, semmiféle változtatási tilalmat nem kell alkalmazni az önkormányzatnak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Visszaélve elnök úr előbbi engedékenységével, ezt értem. Magyarán, egyébként azt csinálnak, amit akarnak, mert bármit csinál az önkormányzat, nem változtathat azon, hogy ők mit akarnak ott csinálni. Ez egészen pontosan ezt jelenti az én olvasatomban, de lehet, hogy súlyosan tévedek.
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ennek az övezetnek a honvédelem szempontjából abban van jelentősége, ahogy a kolléganő elmondta, hogy az érintett településen található valamilyen honvédelmi jelentőségű terület, vagy objektum, és a szabályok azt biztosítják, hogy a település saját hatáskörében nem fogadhat el olyan településrendezési tervet, amelyik ezt nem létezőnek tekinti, tehát muszáj figyelembe vennie. Az OTrT ezt biztosítja, a változtatás a településrendezési terv szintjén jelenik meg. Az országos terv csak annyit biztosít, hogy a települések nem tekinthetik nem létezőnek az adott honvédelmi érdekeltségű területet, vagy objektumot.
ELNÖK: A 3. indítványt a tárca nem támogatja. A bizottság véleménye? Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Kilenc. Tartózkodás? Tíz. Egyharmadot kapott. Kérem jegyzőkönyvben rögzíteni, hogy Tompa Sándor átállt. (Derültség.)
A 4. pontot a tárca nem támogatja. A bizottság? Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Tartózkodás?
Az 5. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Én kérek egy rövid indoklást, szélerőműről van szó.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azért támogatjuk, mert gyakorlatilag az indítvány arra vonatkozik, hogy ne lehetetlenítsük el a szélerőművek telepítésének lehetőségét, különösen akkor, ha az energiapolitikában benne van az, hogy Magyarországon a 30 százalékos energiaigényt az alternatív energiaforrások fogják biztosítani. Átgondoltuk az indítványt, és arra a megállapításra jutottunk, hogy a környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatása kellő garanciát jelent a tekintetben, hogy azokra a területekre ne kerüljenek szélerőművek, ahol eddig is tiltottuk. Igazság szerint ez az övezet nem tiltotta a területhasználatot, ez a tervezők számára jelentett volna orientációt, hogy mely területeken ne keressenek szélerőmű telepítésére területet, mert el fog bukni az engedélyezési eljárás.
ELNÖK: Nagyon köszönöm. Én most meg vagyok világosodva. Andor, támogassuk! Ezt a tárca is támogatja. A bizottságnak mi a véleménye? Aki támogatja ezt az indítványt, szavazzon! (Szavazás) Kilenc. Tartózkodás? Kettő. Ellene? Nyolc.
A 6. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Öt. Ellene? Hat.
A 7. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Tartózkodás? Ellene? Egyharmadot sem kapott.
A 8. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Nincs ilyen. Tartózkodás? Öt. Ellene? Tizenöt.
A 9. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság részéről aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Hét. Tartózkodás? Négy. Ellene? Hét.
A 10. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: A bizottság részéről aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Kettő. Tartózkodás? Nyolc. Ellene? Kilenc.
A 11. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki a bizottság részéről támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Hat. Ellene? Kilenc.
A 12. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki a bizottság részéről támogatja, szavazzon! (Szavazás) Tartózkodás? Négy. Ellene? Tizenhárom.
A 13. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Öt. Ellene? Négy.
A 14. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Kilenc. Tartózkodás? Négy. Ellene? Négy.
A 15. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Három. Ellene? Nyolc.
A 16. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tizenegy. Tartózkodás? Ellene? Nyolc.
A 17. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Tartózkodás? Kilenc. Ellene? Tíz.
A 18. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Öt. Ellene? Hat.
A 19. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Kettő. Ellene? Tizenhét.
A 20. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Kettő. Ellene? Tizenhét.
A 21. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Öt. Tartózkodás? Tíz. Ellene? Négy.
A 22. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? Tartózkodás? Tizenkilenc.
A 23. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Tizenhárom. Ellene? Négy.
A 24. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Kettő. Ellene? Kilenc.
A 25. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Ellene? Tizenkilenc.
A 26. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Egy. Ellene? Tíz.
A 27. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Kilenc. Tartózkodás? Kettő. Ellene? Nyolc.
A 28. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Tíz. Ellene? Kilenc.
A 84. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem. Viszont támogatunk egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely biztosítaná településrendezési terv szintű szabállyal a vasúti mellékvonalak területének közlekedési területfelhasználási egységként történő fennmaradását.
ELNÖK: Ez volt a cél. Ez nem jól lett megfogalmazva, és meg tetszik nekünk fogalmazni? Akkor ezt elfogadjuk, és egy kapcsolódót nyújtunk be. Ezzel elvben egyetértenek, az a cél, hogy a nyomvonalat őrizzük meg, és módosítást majd bizottságiként behozzuk, ha megkapjuk.
Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Egyhangú igen.
A 118. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem, mert ez a lukácsházi tározó 5,2 millió köbméteres, és az OTrT törvényben csak a 10 millió köbméter feletti tározók szerepelnek. Ezért nem szerepel a listában.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Tartózkodás? Egyhangúlag tartózkodunk.
A 119. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Kilenc. Tartózkodás? Tíz. Ellene? Nincs.
Varga Mihály javaslata a 120. pontban?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Miért nem?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azért, mert az ágotai elágazástól észak-keletre tervezett ágotai tározó Nádudvar és Karcag településeket érinti, Kunmadaras és Nagyiván településeket az ágotai tározótól észak-nyugatra megvalósult nagyiváni tározó területe érinti. Ez már megvalósult, és csak a tervezett tározókat tartalmazza a lista.
ELNÖK: Aki támogatja Varga Mihály indítványát ennek ismeretében? (Szavazás) Nyolc. Miért támogatjátok? Megmagyarázták, hogy miért nem jó. (Dr. Nagy Andor: Muszáj támogatnunk. Misi nem tévedhet.) Tartózkodás? Egy. Ellene? Tíz. Egyharmadot kapott.
A 121. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Csak azért tessék elmagyarázni, hogy tudjuk, kiket érint.
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Az árvízvédelmi védvonal fejlesztése nem tartozik az OTrT-hez. (Dr. Orosz Sándor: Akkor rossz a címe.)
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Kilenc. Tartózkodás? Tíz.
A 122. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Kettő. Ellene? Kilenc.
A 123. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Nyolc. Ellene? Három.
A 133. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Nyolc. Tartózkodás? Ellene? Tizenegy.
A 134. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás) Senki. Tartózkodás? Tizenegy. Ellene? Nyolc.
Kimaradt három javaslat. A 130. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor miért ne támogassuk. Aki a bizottság részéről támogatja, szavazzon! (Szavazás) Tizenöt igen. Tartózkodás? Kettő. Ellene? Kettő.
A 131. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Miért támogatják ezt?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azért támogatjuk, mert a beruházó bírósági pert nyert a hatóság ellen, ezért ki kell venni az ökológiai hálózatból.
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Hozzá kell tenni, hogy megtörtént dolgok szerkezeti tervben való korrekciója.
ELNÖK: És ezt a képviselő úr vette észre? Így kell érteni?
DR. TOMPAI GÉZA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ebben a méretarányban milliméterek tört részén múlik vonalak ide-odarakása. Mi azt mondtuk, hogy a szerkezeti terv ebben a formájában is jó, hiszen a későbbi tervezés során van bizonyos pontosítási lehetőség. De a képviselő úr megnyugtatására a rajzon teszünk egy pici változtatást, hogy egészen világos legyen, hogy ez a bizonyos ökológiai hálózat...
ELNÖK: Akkor egyetértek képviselő úr megnyugtatásával. Aki még egyetért vele, szavazzon! (Szavazás) Köszönöm szépen, ez egyhangú.
A 132. pont?
MAGÓ ERZSÉBET (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Aki támogatja? (Szavazás) Nem támogatja? Tartózkodik? Öt. Szétesett a bizottság.
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról kiosztottunk egy anyagot, ennek alapján készítünk egy határozati javaslatot. Köszönjük szépen a tárca részéről a segítséget.
Orosz képviselő úr a bizottsághoz kíván szólni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Kezdeményezem, hogy a Parlagfűmentes Magyarországért tárcaközi bizottság elmúlt éves jelentését tárgyaljuk meg a lehető legrövidebb időn belül. Köszönettel.
ELNÖK: Köszönöm. Köszönöm a részvételt is, az ülést bezárom.
(Az ülés befejezésének időpontja: 16 óra 03 perc.)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Csoknyay Edit