KORB-14/2008.
(KORB-71/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. május 14-én, 13 óra 05 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent:*
Meghívottak részéről*
Hozzászólók:*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/5016. szám) (Általános vita)*
Dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítője*
Kérdések, vélemények*
Dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa reflexiója*
Szavazás*
Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5728. szám, új/átdolgozott változat a T/5393. szám helyett) (Általános vita)*
Dr. Horváth István (EüM) szóbeli kiegészítője*
Dr. Raffay Bálint (EüM) szóbeli kiegészítője*
Dr. Horváth István (EüM) további kiegészítése*
Dr. Raffay Bálint (EüM) további kiegészítése*
Szavazás*
A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5588. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)*
Bizottsági állásfoglalás készítése a nemzeti éghajlatváltozási stratégia és a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia érvényesítéséről a kormány európai uniós jogalkotási tevékenysége során Előadó: Katona Kálmán, a bizottság elnöke*
Dr. Faragó Tibor (KVM) szóbeli véleménye*
Szavazás*
Egyebek*
1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló (J/5016. szám) (Általános vita)
2. Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5728. szám, új/átdolgozott változat a T/5393. szám helyett) (Általános vita)
3. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/5588. szám) (Módosító javaslatok megvitatása)
4. Bizottsági állásfoglalás készítése a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia érvényesítéséről a kormány európai uniós jogalkotási tevékenysége során
Előadó:
Katona Kálmán, a bizottság elnöke
5. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Gyula Ferencné (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott:
Dr. Nagy Andor (KDNP) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Fetser János (MSZP Kránitz Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Velkey Gábornak (SZDSZ)
Winkfein Csaba (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Császár Antal (Fidesz) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) Balogh Józsefnek (Fidesz)
Dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Dr. Horváth István főosztályvezető-helyettes (Egészségügyi Minisztérium)
Dr. Raffay Bálint szakmai tanácsadó (Egészségügyi Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium)
Dr. Faragó Tibor főosztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 05 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A bizottsági ülést megkezdjük.
Az eredetileg tervezett egy napirendhez képest az lenne a javaslatom, hogy ugyan az egészségügyi tárgyú törvények módosításáról már egyszer tárgyaltunk, de most egy más változatban jött be; tárgyaljuk meg az általános vitára alkalmasságot, mert akkor hétfőn nem kell összeülnünk. Ugyanez vonatkozik a nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások módosítóira. És volt a bizottságnak egy állásfoglalási terve a Nemzeti éghajlatváltozási stratégiával kapcsolatban, ez az uniós irányelvek tárgyalásánál került szóba.
Ha ezt a harmadik napirendet is felvesszük, akkor hétfőn nem kell külön összeülnünk.
Tehát négy darab napirendi pont lesz.
Aki egyetért ezzel a változtatással és az így kialakult napirenddel, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 15 szavazattal egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirendi pontunk dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló, ami így nem pontos, ahogy elmondtam, mert az állampolgári jogok biztosának az elődeit is érinti.
Üdvözlöm és kérem szépen, hogy amennyiben igényli egy felvezetőt tartson.
Dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosának szóbeli kiegészítője
DR. SZABÓ MÁTÉ az állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen elnök úr a bevezetőt és egy lényeges kiegészítés volt, hiszen a beszámoló öt embernek a munkája, öt ombudsmané, én vagyok az ötödik és a legkisebb közöttük.
Tehát Lenkovics Barnabás volt az, aki a korábbi munkamegosztásban, általános és helyettes, mint ahogy jól tudják, a környezetvédelemmel is aktívan foglalkozott egész hivatali ideje alatt, nyilván konstruktív viszonyban volt a bizottsággal. Takács Albert kevésbé foglalkozott, csak időnként környezetvédelmi ügyekkel. Az ő tisztségüknek az összevonásával, illetve a kilépésük után egységes helyettesítés volt. Egy rövid ideig Kaltenbach Jenő volt kisebbségi biztos, aztán pedig Péterfalvi Attila hosszabb ideig volt adatvédelmi biztos.
Mindezen kollegák és kitűnő elődök után szeptember végén kerültem be ebbe a krédóba, már azzal a perspektívával, hogy hamarosan lesz egy zöld biztos; meglett a jogszabály és a zöld biztosnak a legközelebbi határidő június 2-a, ha jól tudom, ha választhatnak ilyet és lesz a bizottságnak egy saját biztosa.
Na most ez az én szerény tevékenységemben úgy csapódott le, hogy egy kitűnő örökség volt előttem, elsődlegesen Lenkovics Barnabástól, aki hosszú ideig és intenzíven foglalkozott környezetvédelmi ügyekkel; tehát az itt tárgyalt ügyek többnyire az ő számlájára írhatók, illetve befejeződhettek esetleg a későbbi helyettesítések során, vagy az én időmben is, de ő indította el, ő foglalkozott velük.
Tulajdonképpen azt hiszem a múlt év derekától érezhető volt az a tendencia, amit én már most jól láttam, amióta megválasztottak általános biztosnak, hogy tudván az állampolgárok és a civil szervezetek, hogy lesz majd egy zöld biztos, a jövő nemzedékek biztosa, a panaszokat visszafogták és visszafogják még mindig. Tehát tulajdonképpen amióta én oda beléptem, igazán komoly környezetvédelmi panasz vagy panaszok akkor jöttek be, amikor úgy nézett ki, hogy Nagy Boldizsárt megválasztják, és hozzá címezték.
Na most, azokat is igyekeztünk kivizsgálni, illetve legalább arra szeretnék, és szerettem volna - vagy még, ha csak június 2-ig, akkor addig szeretnék - törekedni, hogy legalább valamilyen hivatalból indult környezetvédelmi vizsgálat vagy vizsgálatok mindig legyenek. Tehát a kristálybarlang ügye volt az egyik ilyen és nemsokára egyeztetünk a különböző környezetvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, hogy milyen ügyek vannak még, amik legalábbis kvázi majd a zöld biztosnak örökül hagyhatók, aki persze majd maga fogja kialakítani a saját portfolióját, amiben én szívesen együttműködök. De valójában, amióta én itt biztosként működtem, azt láttam, hogy egy kivárás van a környezetvédelmi panaszok vonatkozásában, tehát az állampolgárok, civil szervezetek már várják a zöld biztost és majd ahhoz fognak, gondolom nagy számban és komoly minőségben kerülni a beadványaik. Ez meglepő szituáció volt nekem, de én legalábbis így reagáltam le, úgy gondoltam, hogy ez az oka ennek, lehet, hogy tévedek, de majd meglátjuk. Köszönöm szépen.
Elődeim, illetve elődöm Lenkovics Barnabás munkáját ajánlom szíves támogatásukra és javaslom, hogy támogassák azt, hogy ez a plenáris ülés elé kerülhessen.
Magamról azt mondhatom, hogy dacára a korábbi tudományos munkáim sokaságának, a környezetvédelem területén nem volt alkalmam, mert a sors úgy hozta, hogy ezzel a területtel foglalkozzak itt. De úgy gondolom, hogy ez egy jó döntés, hogy lesz zöld biztos, legyen, együtt fogok vele működni, és a magam részéről akkor csak egy átmeneti funkcióban látom magam - most állnak ezek a zöld ügyek, mert kivárnak szerintem a civil szervezetek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Adom a szót a bizottság tagjainak.
Tessék!
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Az egészségügyi bizottságban már volt szerencsém ezt a témakört megvitatni. Azt gondolom, hogy a beszámoló, amely ugyan a 2007-es évet foglalja magában, alkalmas arra, hogy általános vita tárgyát képezze, és úgy gondolom, hogy bár a környezetvédelem szempontjából biztos úr elmondta, hogy nem igazán voltak olyan ügyek, amelyekről itt a szakmai bizottságot tájékoztatni tudja, de megköszönjük az eddig végzett munkáját önnek és a munkatársainak is, bízva abban, hogy ezután együttműködhetnek önök és természetesen mi is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Itt nem volt kérdés, sem észrevétel. Nagyon nagy a csönd. Új ellenzéki kollega esetleg (Velkey Gáborra nézve.)?
Én akkor annyit mondanék, hogy úgy látom, hogy a jelentésben számos olyan terület van, amely környezetvédelminek értelmezhető, tehát ha nem is határoljuk így el, de az egyes terület, hiszen mi foglalkozunk a vízzel, a hulladékgazdálkodással, az egészséges környezethez való hozzáféréssel, a zaj kérdésével - tehát itt azért mondjuk így, hogy az ombudsmanok közössége foglalkozott több mindennel.
Nem tudom, hogy mire illik rákérdezni egy ilyen gyűjteményben. Azt kérdezném, hogy az egyes kiemelt jelentőségű vizsgálatok című fejezetben, a 109. oldalon az anyagomban, itt a kijelölés körüli anomáliával tulajdonképpen egy példán keresztül foglalkozik a Bács-Kiskun megyei földhivatal kapcsán egy üggyel, hogy védett vagy nem védett természeti terület kijelölését tudta a tulajdonos, nem tudta - csak az a szó nem szerepel itt, hogy Natura 2000. Tehát nem tudom, hogy kérdezhetek-e ez ügyben, mert van egy általános megállapítás, hogy itt rendet kéne tenni - ez egy ügy. Az a kérdésem, hogy nézett-e jobban utána, hogy ez egy országos ügy, vagy pedig ez egy konkrét esetként kezelendő.
És egészében azt kérdezném, hogy a jelentés egyedi ügyek sokaságáról szól és ebben a jelentésben, ami más szerkezetű, mint a korábbi, ahhoz már volt némi gyakorlata az embernek, ombudsman úr, kezdeményezni szándékozik-e. Ugye vannak a vizsgálatok, amikor az állampolgár kezdeményez, de a korábbi tapasztalatok azok voltak, hogy volt olyan típusú ombudsman, aki átfogó ügyeket vizsgált és aztán ő maga kezdeményezte, hogy ezzel valamit tenni kéne, vannak-e ilyen irányú tervek, illetve ebben valahol elrejtve ilyen irányú kérdés, illetve, hogy ajánlások vannak mindegyiknek a végén. Van-e ennek valamilyen követési mechanizmusa, hogy mondjuk akkor eltelt egy év, azt mondták, hogy majd a rendelet megszületik és akkor aztán mégsem, így is mondhatnám. Tehát ennek lesz-e utóvizsgálata, követés vagy valami ilyesmi - ezeket kérdezném most, hogy hátha belejönnek a képviselő urak.
Ha válaszolna, addigra megszületnek a gondolatok.
Dr. Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa reflexiója
DR. SZABÓ MÁTÉ állampolgári jogok országgyűlési biztosa: Köszönöm szépen, de én azt javasolnám a bizottság tisztelt tagjainak, hogy ezen nemes tevékenységüket, a gondolataiknak a megszülését majd a zöld ombudsmannak címezzék, mert én, bár fájó szívvel, de nem vagyok az önök címzettje. Nem lehetek, de én ezt elfogadom, mert olyan vagyok, mint a Vargas Llozának a Pantaleón és a hölgyvendégek, hogy ha azt mondják, hogy ezt a szolgáltatást nyújtsuk, akkor ezt kell nyújtani, de ez általános és nem a zöld.
Nagyon szépen köszönöm a tisztelet és az elismerés szavait a kollegák részére, akik nagy számban üldögélnek ott a jelenlévő tisztelt nézők körében is, nagyon érdeklődnek a Környezetvédelmi bizottság munkája iránt hagyományosan. Főleg a Lenkovics-féle társaság, akik ott dolgoztak, nagyon beleásták magukat a környezetvédelmi ügyekbe, de ezt önök jobban tudják. De azt gondolom, hogy minden ilyen elismerő szó azoknak, akik évekig, vagy több mint egy évtizede dolgoznak az ombudsmani hivatalban, tehát a munkatársaknak, mert az ombudsman az csak egy képviselője neki, kifelé artikulálja az ő munkájuk eredményét, az jólesik és öröm. Tehát ezt akkor az ő nevükben köszönöm meg és jólesnek ezek a szavak nekik minden bizonnyal és nekem is, bár én csak közvetítem, mert nekem tartalmi közöm ezekhez az ügyekhez nem volt, nem is lehetett.
Ami a Natura 2000 ügyletet illeti, az a Natura 2000 nem volt éppen ott, tehát abban az ügyben. A logikai vagy általános jellegű kérdés, hogy a konkrét ügy és az általános ajánlások; igen, ez az ügy is ilyen volt és Lenkovics Barnabás így gondolkodott a környezetvédelemről. A magam részéről tényleg nem formálisan és udvariaskodva mondhatom - bár ismertem őt, mint tanárt és kollegát -, de most utólag látom, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonított a környezetvédelmi ügyeknek és mennyire beleásta magát ezekbe, ezt nagyon elismerésreméltónak tartom az ő tevékenységében akkor is, ha ennek láttam nyomait, de most utólag már nagyon jól látom, hogy milyen nagyon komoly, fontos dolgokat csinált ő. Nem annyira ebben az évben, mert az évben már kifele állt a zöld-témának az útja az általánosból. Ő azért mondhatta azt, amikor megkérdezte a bizottság és az Országgyűlés, hogy kell-e zöld ombudsman, hogy nem kell, mert ő szívesen látta el ezt a feladatot. Engem nem kérdeztek meg, úgyhogy nem foglalok állást.
Ami a proaktív és reaktív hozzáállást illeti, mert ugye ez a nagy ombudsmani stratégiai dilemma, tehát csak a panaszokra koncentrálva dolgozzuk fel, vagy utánanézünk? Én csak az elődöm nyomdokain és őt dicsérve mondhatom, hogy ő egy proaktív ombudsman volt a zöld ügyekben. Emlékezzünk a Zengőre is meg sok másra is, ami nem is ért véget, tehát még mindig foglalkozunk a Zengő üggyel és már a Tubes-üggyel is foglalkozunk hivatalból is, panaszra is. Tehát legalábbis, ahogy mondtam, nem úgy óhajtjuk átadni a zöld ombudsmannak a terepet, hogy itt nem volt környezetvédelmi tevékenység, volt és van, ha nem is olyan kiemelt, mint az ő idejében.
A követési mechanizmus igen a mi esetünkben elég jól követhető, hiszen a hatóságoknak az ajánlásokra válaszolni kell, és viszonylag egyértelműen szoktak fogalmazni: elfogadom, nem fogadom el, később fontolom meg. Ezekre a statisztikák kitérnek, tehát az általános hatékonysági vagy elfogadási mutatók láthatók. Ezek változóak, nyilván politikaterületenként, de a zöld ügyek a mi esetünkben olyan kis létszámúak, arra a négy-öt-hat ügyre százalékot számítani butaság és félrevezető, mert csak tizedszázalékok jönnek. Persze - ahogy elnök úr mondja -, ha összevennénk: a föld, a víz, stb., akkor lenne egy kvázi konstruált nagyobb természet-környezetvédelmi komplexumunk, ezt nem tesszük meg, mert ez egy tudományos munka.
Azt gondolom, hogy ez a hatékonyság nagyon egzaktan és jól látható lesz majd a zöld ombudsmannak a tevékenységében, mert ő ezekkel fog foglalkozni, az ő statisztikája és az ő dokumentálása ezt világosan meg fogja mutatni, hogy a gazdaság szereplője, az önkormányzatok, a központi kormányzati szervek hogyan fogadták el, a törvényhozás hogyan reagált az ő környezetvédő ajánlásaira. A mi esetünkben azt mondhatjuk, hogy voltak ilyen ajánlások, vegyesek a reakciók, de négy-öt ügyből nem lehet szerintem semmilyen következtetést levonni. Azt mondanám az egészre vonatkozóan, hogy a magyar politikai rendszer meg közigazgatás részben fogadó kész, van elfogadása az ombudsmani ajánlásoknak, tehát azt nem lehet mondani, hogy nem veszik tekintetbe, elutasítják, nem válaszolnak, ez nem igaz. Van, amikor késnek a válaszadással, meg nem olyan választ adnak, de reagálnak rá. Van, amikor nagyon tisztes módon azt írják, hogy igen, megcsinálom, megcsináljuk, revidiáljuk, vagy, majd ha lesz egy általánosabb jogszabály-revízió, akkor meg fogjuk tenni.
Azt gondolom, hogy tulajdonképpen ez az ideális állapot, mert hiszen, ha mindenben elfogadnák azt, amit javasolunk, az rossz lenne nekik is, meg nekünk is; ha semmibe se fogadnák el, akkor az ugyancsak rossz lenne. A kettő közötti valamilyen arány; van siker, a kollegák örülnek, van értelme a munkájuknak, tehát reagálnak rájuk, de ugyanakkor ott van az előttük, hogy menjünk tovább, hiszen továbbra is ezek a galád közigazgatási szervek nem fogadnak el mindent, amit szeretnénk és igyekezzünk jobban, világosabban fogalmazni, hogy majd javuljon a mi találati százalékunk. Szerintem ez nem rossz, nem rossz a mi találati százalékunk, nyilván változó is és egyrészt nem is mennyiségi kérdés ez, hiszen egy ügyben, például Zengő ügyben a Lenkovics-féle elkötelezettség miatt, ha az ombudsmani intézmény nagyon világosan a konfliktusnak egy jogállami megközelítése, értelmezése és megoldása mellett áll, akkor az szerintem, minőségében mutat valamit, mennyiségében egy ügy a sok között, de egy nagy és fontos ügy. Úgyhogy kérném továbbra is, támogassák elsődlegesen Lenkovics Barnabásnak a jelentését, amelyet természetesen én terjesztek elő és felelős is vagyok érte, tehát kicsit más, mintha én csináltam volna. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ha nincs képviselői hozzászólás, mert abban tényleg majdnem elcsúsztam, hogy mik a tervei, de rájöttem, hogy ez egy múlt évi jelentés.
Megkérdezem a bizottság tagjait, hogy az előttünk lévő beszámolót általános vitára alkalmasnak tartják-e. Aki alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 17 igen.
Azt hiszem, hogy ez az egyhangú szavazás üzenet a munkatársaknak is, hogy csak így tovább és ha sikerül, május 21-én 1 órakor meghallgatjuk a már meghallgatott és általunk támogatott zöld ombudsman jelölt urat és akkor reméljük, hogy már a következő alkalommal saját jelentése ügyében fogjuk meghallgatni.
Azt szeretném búcsúzóul mondani, hogy a bizottság is, meg remélem, hogy most már lassan az ország is, a fenntarthatóság folyamatos szem előtt tartásával néz minden más ügyet is, tehát minket azért a jelentés egyéb részei is érdekelnek, csak azt gondolom, hogy azzal a bizottság idejét nem húzzuk. Köszönjük szépen, és sok sikert kívánunk. (Dr. Szabó Máté átadja a hozott " ajándékot" a bizottság elnökének és tagjainak.)
A második napirendünk az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - új/átdolgozott kiadása.
Kérem, hogy a kormány képviselői mutatkozzanak be.
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Horváth István vagyok a minisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője.
DR. RAFFAY BÁLIN (Egészségügyi Minisztérium): Raffay Bálint vagyok, az Egészségügyi Minisztérium Jogi főosztályán szakmai tanácsadó.
ELNÖK: Valamelyikük vezesse fel a tervezetet.
Dr. Horváth István (EüM) szóbeli kiegészítője
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Mint ahogy ezt elnök úr is mondta, a törvényjavaslatot már egyszer a Környezetvédelmi bizottság tárgyalta április 8-án. Viszont azóta a kormány úgy döntött, hogy szűkíti, és elsősorban jogharmonizáció módosításokra koncentrálja a törvényjavaslatot, így egy új átdolgozott változatot nyújtott be, amely tartalmazza többek között az egészségügyi törvény módosítását a vonatkozó szabályok pontosítása céljából, illetve az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoring rendszer törvényi szabályainak megalkotása céljából. Tartalmazza az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacon szabályozott törvények módosításáról szóló törvény módosítását, az indikáción túli gyógyszerrendelés céljából.
Tartalmazza az egészségbiztosítási törvény módosítását és az egészségügyi hatóság és igazgatási tevékenységről szóló módosítását, valamint az egészségbiztosítási felügyeletről szóló törvények módosítását, kisebb pontosítások, így például felhatalmazó rendelkezések és eljárási szabályok módosítása céljából.
Ezen kívül, nyilván, ami a bizottság hatáskörébe még inkább tartozik, a kémiai biztonságról szóló törvény módosítása, ami a korábbi változathoz képest módosult tartalommal kerül ismételt benyújtásra; erre vonatkozóan kollegám Raffay Bálint úr ad tájékoztatást a változásokról.
Dr. Raffay Bálint (EüM) szóbeli kiegészítője
DR. RAFFAY BÁLINT (Egészségügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! A kémiai biztonsági törvénynek a módosításával kapcsolatban arra szeretném felhívni a tisztelt figyelmüket, hogy az átdolgozás a törvénytervezetnek ezt a részét kismértékben valóban érintette. A korábbi a REACH irányelv, illetve rendelet végrehajtásához szükséges szabályok a tervezetben változatlanul szerepelnek, azokból elhagyásra nem került semmi; ugyanakkor kismértékben kiegészítésre került a tervezet a következőkre tekintettel.
A veszélyes készítmények csomagolására és címkézésére vonatkozó 1999/45-ös EK irányelv átültetésével kapcsolatban az Európai Bizottság egy eseti átvilágítással négy vagy öt ország vonatkozó szabályozását megvizsgálta, egy szakértői tanulmány készült és annak a szakértői tanulmánynak a megállapításait kapta meg a kormányzat a korábbi törvényjavaslat benyújtását követően. Egy horizontális szakmai egyeztetés indult a bizottság által tett megállapítások értékelésére és néhány ponton a megállapításban - a szakértői anyagban foglaltakat elfogadva - a kémiai biztonsági törvény módosításai kismértékben kiegészítésre került. A módosítás iránya a címkézési rendelkezések pontosítása, technikai jellegű pontosítása. Nagy része a bizottság felvetéseinek végrehajtási rendeleti szinten a 44/2000-es EüM rendeletben kezelhető és kezelendő.
A törvényben alapvetően a címkézési irányelv és a REACH szabályainak az összehangolása vált szükségessé. Az a helyzet állt elő ugyanis, hogy míg a címkézési irányelv fogalommeghatározások tekintetében változatlanul irányelvi szinten tartalmaz bizonyos rendelkezéseket, a REACH rendelet, mint közvetlenül alkalmazandó és hatályos közösségi norma szükségessé tette, hogy a kémiai biztonsági törvényből bizonyos fogalmak elhagyásra kerüljenek. Így aztán a végrehajtási rendeletre vonatkozó felhatalmazások, illetve a kémiai biztonsági törvényben a címkézésre vonatkozó eltérő szabályokra való kiutalás került bele a törvény 2.§-ába, a törvény 3. § (2) bekezdése került kiegészítésre és pontosításra került a Kbtv. 17. §-a ebben a tekintetben.
Hogyha további kérdéseik vannak, természetesen igyekszünk azokat a megválaszolni.
ELNÖK: Azt kérhetném - a gyengébbek kedvéért -, hogy az előző előtt, amikor ezt tárgyaltuk, úgy látom, hogy ebben a kémiai biztonsági ügyben nincs változás, máshol pontosítsuk, hogy mi változott, mert akkor gyorsabbak leszünk. Ezt már egyszer megtárgyaltuk, csak le lett véve egy része.
Dr. Horváth István (EüM) további kiegészítése
DR. HORVÁTH ISTVÁN (Egészségügyi Minisztérium): Pontosan. Tehát a korábbi változathoz képest a kémiai biztonságon kívüli része a törvényjavaslatnak csökkentésre került, kikerültek egyéb - például az igazságügyi orvostannal kapcsolatos módosítások, a boncolás szabályozásával kapcsolatos pontosítások, a szervszövettel kapcsolatos pontosítások és kimondottan csak a jogharmonizációs célú módosítások maradtak a törvényben többségében.
A kémiai biztonság tekintetében a kollegám ismerteti, hogy milyen apró változások voltak.
ELNÖK: Az előzőben, amiket elmondott a kollega, a korábbiban is benne volt, most ez új, mert nem vettük észre? - pontosítsuk!
Dr. Raffay Bálint (EüM) további kiegészítése
DR. RAFFAY BÁLINT (Egészségügyi Minisztérium): Rendben, akkor tételesen elmondanám azokat a valóban nüansznyi változásokat, amelyek a korábban benyújtott változatban valamilyen módon másképp szerepeltek.
Az Európai Bizottság által megküldött szakértői tanulmány a kémiai biztonsági törvénynek a hatályával kapcsolatban felhívta arra a figyelmet, hogy az 1999/45-ös irányelv hatálya nemcsak a veszélyes anyagokra és készítményekre terjed ki, hanem bizonyos olyan anyagokra és készítményekre is, amelyek nem veszélyesek, de valamiért mégis különleges kockázatot jelentenek.
A jelenleg benyújtott törvényjavaslat 9. §-ában található a kémiai biztonsági törvény 2. § (2) bekezdésének a módosítása, ami egy új mondattal egészül ki. Tehát a korábban benyújtotthoz képest a második mondat helyezi összhangba a kémiai biztonsági törvény hatályát a '99-es irányelvnek ezzel az utóbbi bekezdésével.
Tartalmilag egyébként a kémiai biztonsági törvénynek a 2. § (4) bekezdése ezt a kérdést jelenleg álláspontunk szerint rendezi. Ez a bekezdése ugye azt mondja, hogy az emberi egészség és a környezet védelme érdekében jogszabály most is elrendelheti a kémiai biztonsági törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását, az egyébként a hatálya alá nem tartozó dolgokra is, mindazonáltal a bizottság tulajdonképpen itt egy mondatot keresett az irányelvből és ezt a mondatot akkor megfelelően a 2. § (2) bekezdésében szerepeltetjük.
A törvényjavaslat 10. §-a a kémiai biztonsági törvény 3. §-át illetően szintén egy új mondattal egészült ki, szintén az irányelv szöveghű átültetése érdekében. Itt a laboratóriumi vizsgálatok vonatkozásában az irányelv szó szerint azt mondja, hogy ha a laboratóriumi vizsgálatokat végeznek a veszélyes anyag tulajdonságainak a vizsgálata, értékelése érdekében, akkor a vizsgálatot a készítmény azon állapotában kell elvégezni, ahogy azt forgalomba hozzák. Álláspontunk szerint is a hatályos joggyakorlat szerint ez egy evidencia volt, azonban szintén a szakértői anyag megállapításaira figyelemmel, ezt a mondatot beépítettük a kémiai biztonsági törvénybe.
További kiegészítést tartalmaz a törvényjavaslatnak a 16. §-a, ami a Kbtv.-nek a 17. §-át érinti. Itt tulajdonképpen azt a kérdést kezeljük, hogy a kémiai biztonsági törvénynek a hatálya értelemszerűen, miután több kémiai biztonsági tárgyú közösségi jogszabályt is implementál, köztük a REACH irányelvet, a 2006/121-es irányelvet, valamint a 67/548-as irányelvnek a többször módosított és részben hatályban maradó változatát, ezért a címkézési rendeletben a 44/2000-es rendeletben úgy kell majd szabályozni a címkézési követelményeket, hogy nyilvánvalóan csak azt kelljen címkézni az irányelv szerint, amire az irányelv hatálya kiterjed. Ez bizonyos tekintetben szűkebb lesz, mint a kémiai biztonsági törvénynek a hatálya, ezért a 17. §-ban olyan szövegszerű változás történt, hogy kiutalunk, hogy külön jogszabályban meghatározott veszélyes készítményeket kell így és így csomagolni, osztályozni és címkézni.
A 17. § (2) bekezdése az egyébként folyamatban levő IPC irányelv átültetésével is némi összhangban már egyszer felülvizsgálat alá került. Jelenleg a módosítás tulajdonképpen a "rögzíteni kell" kifejezésnek a kicserélése. Eddig az volt a szövegben, hogy "el kell helyezni". Szintén a szakértői véleménnyel és a fogyasztók védelmét szolgáló rendelkezésekkel összhangban a "rögzíteni kell" kifejezés az, ami az irányelv átültetését szervesebben megvalósítja, ugyanis ha valamit elhelyeznek, az nem biztos, hogy az elmozdítás után rajtamarad.
Tehát ilyen jogtechnikai jellegű módosítások történtek a szövegben, amelyek az elmúlt alkalommal az általános tárgyalást képező, a REACH átültetését szolgáló rendelkezéseket nem érintik. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő urak? (Nincs jelzés.) Ha nincs kérdés, akkor én kérdezek, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk-e az előterjesztést. Elgondolkodva azon, hogy a kormány ennyi idő alatt megokosodott és gyakorlatilag saját indítványát kicsit módosítgatta, de lényegében nem változott.
Tehát általános vitára, aki alkalmasnak tartja, szavazzon! (Szavazás.) 7 igen. Tartózkodás? Ellene? (Szavazás.) 8 nem. Molnár Béla volt az előadó legutóbb, akkor mindenki támogatta ugyanezt, de most már megokosodott. Csak azért mondom, hogy Molnár Béla volt az előadó, hátha Molnár Béla utóda jelentkezik. Kell egy többségi előadó és nem volt most többségben, ez a lényege a dolognak - tehát akkor így maradunk, nem kötelező.
Köszönjük szépen a munkát és az előterjesztést.
A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások módosító indítványai következnek.
10 darab módosító van és majd még kérdezünk.
Kérem szépen bemutatkozni!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Magyar Mária vagyok, az ÖTM építésügyi szabályozási osztályának a vezetője, kollegám Szabó Zsuzsanna főtanácsos.
ELNÖK: Köszönjük szépen.
Az 1-es számú módosító indítvány: Fónagy János, Meggyes Tamás módosító indítványa.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Jelezni szeretném, hogy nem kormány, hanem tárcaálláspontot tudok mondani.
ELNÖK: Akkor a tárca álláspontját kérem.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontját kérem. Aki támogatja Fónagy János, Meggyes Tamás indítványát? (Szavazás.) 9 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 1 tartózkodás. Ellene? (Szavazás.) 4 nem.
A 2-es számú módosító indítvány: Fónagy János, Meggyes Tamás indítványa.
A tárca álláspontja!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság ezzel szemben, aki támogatja? (Szavazás.) 9. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Ellene? (Szavazás.) 4.
A 3-as módosító indítvány: Fónagy János, Meggyes Tamás képviselő úr indítványa. A tárca álláspontja!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság álláspontja. Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 10. Összeállt az ellenzék - a jegyzőkönyv kedvéért kérem rögzíteni. Ellene? (Szavazás.) 4.
A 4-es módosító indítvány: Fónagy János, Meggyes Tamás képviselők indítványa.
A tárca álláspontja!
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) Aki támogatja, kérem, szavazzon! 9. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Ellene? (Szavazás.) 10. Most több lett a nem, mert a szocialista keze (Velkey Gáborra nézve.) nemet szavazott.
Az 5-ös Latorcai János, Molnár Béla indítványa.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: De miért nem támogatják? Egy rövid indoklást.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Azért, mert a közigazgatási eljárási törvény azt mondja, hogy az általános ügyintézési határidő 30 nap. Tehát, ha ezen nem akarunk változtatni, akkor nem kellene szabályozást tenni; de folytatja a közigazgatási eljárási törvény azzal, hogy ennél hosszabb határidőt törvény tehet lehetővé, rövidebbet pedig bármilyen szintű jogszabály. Tekintettel arra, hogy vannak ugyan olyan építésügyi eljárások, ahol szükség van a 60 napos ügyintézési határidőre, és hogy alacsonyabb szintű jogszabály meg is tudja nevezni, hogy melyek ezek, törvényben lehetővé kell tenni a 60 napot. Tehát ez a 30 napos visszalépés semmiféleképpen nem támogatható.
Ezen kívül most van felülvizsgálat alapján az Igazságügyi Minisztérium előkészítésében a közigazgatási eljárási törvény, amely többek között azzal is foglalkozik, hogy ha az építésügyi hatóságok nem tartják be az ügyintézési határidőt, akkor milyen szankciókkal lehet az építésügyi hatóságokat sújtani. Vagyis, az, hogy általánosságban mi a következménye a hatóság hallgatásának, ennek a szabályozási kérdéskörnek a tisztázása nem egy építési törvénybe való, hanem az erre hivatott közigazgatási eljárási törvénybe; ismereteink szerint ez a Ket. módosítás az Országgyűlés elé fog kerülni még az ősz folyamán. Tehát mi azt javasoltuk a módosító indítványt előterjesztő úrnak is, hogy vegye fel a kapcsolatot az IRM-el, mi támogatjuk egyébként az elvet, de ebben a formában és itt nem.
ELNÖK: A lényeg az, hogy maga a törvény is gyorsítani akar, rövidíteni akar, és a rövidítéshez teszi ezt a módosítást Latorcai képviselő úr - ezt így kell érteni. Mert itt a normál szabályt tudjuk, hogy 30 meg 30, úgy jön össze a 60.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): De ezzel azt is ellehetetleníti, hogy soha sehol építésügyi hatósági eljárásban ne lehessen 60 napot meghatározni. Jelenleg miniszteri rendeletünk van hatályban január 1-e óta, mely differenciált ügyintézési határidőket állapít meg; megállapítja a soron kívüli, a 15 napos, a 30 napos és a 60 napos ügyintézés körébe tartozó eljárásokat. Tehát a törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb szintű jogszabályban lehet cizellálni, de ha itt most a 60 nap helyett 30-at írunk, akkor soha sehol nem lehet 60 napot lehetővé tenni.
ELNÖK: Rétvári Bence képviselő úr!
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Annyi hozzászólásom lenne, hogy pont egy héttel, másfél héttel Bajnai Gordon nyilatkozta, hogy turbó tablettát, valami hasonlót a közigazgatásnak az építési ügyek gyorsítása végett. Azt hiszem, hogy ami ott Bajnai Gordontól elhangzott - az építési vállalkozók konferenciáján -, illetve, ami törvénymódosítást előrevetített, illetőleg Latorcai és Molnár képviselő uraknak ez a módosító javaslata, ami egymástól függetlenül született meg valószínűleg, ez a kettő egybevág. Ezért sem értem, hogy egyrészt turbósító tablettára van szükség a miniszter úr szerint, másrészről pedig ezt a konkrét gyorsító javaslatot, ami egyébként szellemében sem a Ket.-től, sem mástól nem áll távol, hiszen 45 napos vélelem, hogy engedélyezettnek minősül a kérelem, ez amúgy is benne van a törvényben, ezért furcsa, hogy ez a kettő mintha nem lenne idevágó. Köszönöm szépen.
ELNÖK: A lényeg az, hogy ez az indítvány nemcsak a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokra vonatkozna, hanem mindenre és ez okozza a zavart.
Szavazzunk! Aki támogatja az 5-ös számú: Latorcai János, Molnár Béla indítványt, amit a tárca nem támogat, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 8. Tartózkodás? (Szavazás.) 7. A bizottság támogatta.
A 6-os: Fónagy János, Meggyes Tamás indítványa.
A tárca?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 1. Ellene? (Szavazás.) 4.
A 7-es számú indítványt: Fónagy János, Meggyes Tamás.
A tárca?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. A bizottság részéről aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 8 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 2 tartózkodás. Ellene? (Szavazás.) 4 ellene.
A 8-as: dr. Hankó Faragó Miklós képviselő úr indítványa.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca ebben a formában nem támogatja.
ELNÖK: A tárca nem támogatja. Megkérdezem, hogy a bizottság részéről ki támogatja. (Szavazás.) 6 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) Ellene? (Szavazás.) 9 ellen. Felhívom a kormánypárt figyelmét, hogy az egyharmad megvan.
A 9-es: Fónagy János, Meggyes Tamás képviselő úr indítványa.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Ez ugyanaz, ami volt, csak ez jobb, mint az előző.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Egy kicsit jobb, de ugyanazok az indokok, mert ellentétben azzal, amit képviselő úr mondott a közigazgatási eljárási törvény jelen pillanatban nem teszi lehetővé az államigazgatási szerv hallgatását.
Hozzáteszem - ha megengedik zárójelben -, hogy nem tudom ki gondolt bele, hogy ha emellé vagy egy ilyen jellegű szabály mellé nem teszünk más garanciális szabályokat, ez azt jelenti, hogy a szomszédunkban bármit fölépíthetnek szabálytalanul is, ha rá tudják venni kellő ráhatással az építésügyi hatóságot a hallgatásra, és jogorvoslati lehetőség sincs akkor ellene. Tehát ilyen szabályt csak generális törvényben, garanciális elemek mellett lehet bevezetni, amit egyébként mi támogatnánk.
ELNÖK: Meg kell oldani. Aki támogatja a 9-es számú indítványt, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 8 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 7 tartózkodással igen.
A 10-es: Fónagy János, Meggyes Tamás indítványa.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárca nem támogatja.
ELNÖK: Ez pedig egy jó kis indítvány, szerintem mi támogassuk. Aki támogatja a bizottság részéről, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 5 tartózkodás. Ellene? (Szavazás.)
Kiosztásra került, a Levegő Munkacsoport küldött egy módosító indítvány csomagot. Az 1-es paragrafusra az lenne a javaslatom - ezt már az előző ülésen kérdésként felvetettem -, ha erdőn-mezőn keresztül lehet megközelíteni, akkor is így van-e ez az építési telek fogalma. Ha oda betennénk ezt a "zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül", akkor jobb lenne; és az lenne a javaslatom, hogy bizottsági módosítóként adjuk be. Tehát ezt az építési telek meghatározásához, el tudtátok olvasni?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Tekintettel arra, hogy a szándékunk is ez volt és véleményünk szerint a javasolt szöveg is ezt tartalmazza, ez nem áll ellentétben a céljainkkal, tehát támogatható.
ELNÖK: Akkor az 1-est bizottságiként. Aki egyetért azzal, hogy bizottságiként adjuk be, akkor az szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú.
A 3-ast legyetek szívesek. (Közbeszólás. Ez rendben van.) Valami hasonló van benne.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezt nem tudjuk támogatni, erről szavazott a bizottság már.
ELNÖK: A 4-est?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Ezzel kapcsolatosan is volt egy módosító indítvány, igaz, hogy az csak a felét akarta kivenni a bekezdésnek.
ELNÖK: Az a vita, amit a bizottságtól megkérdeznék, az hogy köteles helyszíni szemlét tartani; hogy ne legyen helyszíni szemle, ez egyszerűen képtelenség. Tehát ezt a 4-est adjuk be, olyan engedélyezési verseny legyen, hogy ki van mondva, hogy nem köteles helyszíni szemlét tartani, ez teljesen képtelenség lenne - ezt bizottságiként adjuk be. Azt mondja ki a törvény, hogy ezt kihagyja; a helyszíni szemle kötelezettségét akarja a törvény kihagyni. Ugye jól értem?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem. Azt írjuk elő, hogy köteles helyszíni szemlét tartani, az a főszabály.
ELNÖK: Most akarjuk visszatenni, ki akarják venni.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Mi nem akarjuk kivenni.
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): A beszúrás miatt akarják kivenni, mert azt mondja, hogy az a főszabály, hogy köteles, kivéve akkor...
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Speciális esetben.
ELNÖK: Azt mondja, hogy speciális esetben, amikor a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás van, akkor el lehet tekinteni a köteles helyszíni szemle tartásától.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nincs ilyen benne az anyagban. A mi javaslatunkban nincs ilyen szöveg.
Bocsánat, szólhatok? A sajátos építményfajták esetében és a műemlékvédelemnél is vannak olyan esetkörök. Tekintettel arra, hogy az engedélyköteles munkák köre változó, attól függően, hogy milyen építményfajtáról van szó; és a műemlékek körében is van olyan, amikor fénykép alapján, hisz a műemlék évszázadokon keresztül nem változik annyira, tehát mondjuk, egy fénykép alapján is lehet dokumentálni, hogy egy ablakkeretet hogyan állítanak helyre. Most csak egy példát mondtam, de elvileg előfordulhat.
ELNÖK: Fordítva értettük, hogy kiveszi és mi vissza akartuk rakni.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Most tettük bele.
ELNÖK: Meg vagyok győzve. De én is meg akartam nézni, mert fordítva értettem, azt hittem, hogy elhagyja és gondolom, hogy az nem jó.
A 8-ast még nézzük meg. Az építésügyi törvény (2) paragrafusában ez a "környezetvédelem" szövegrész esik ki; és akkor az az aggály, hogy ha ez kiesik, akkor sajátos építménynek minősül bármi.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem, fordítva. Jelen pillanatban a hatályos építési törvényben benne van olyan, hogy környezetvédelmi építmény, mint sajátos építményfajta. A környezetvédelmi tárcával az elmúlt másfél év alatti tárgyalások bebizonyították, hogy erre nincs szüksége a tárcának. Egyrészt azért, mert a sajátos építményfajtáknak külön eljárásrendjének kéne lenni és külön építésügyi hatóságuknak. A környezetvédelmi tárcánál évek óta nem állt föl ilyen építésügyi hatóság és megvizsgálták a szóba jöhető építménykört, amelyet egyébként az általános építésügyi hatóság engedélyez évek óta. Mondok egy példát. Egy hulladékkezelő építmény vagy telephelyen lévő építményeket is az építésügyi hatóságunk, az általános építésügyi hatóság engedélyez az általános eljárási szabályok alapján, tehát nincs szükség külön környezetvédelmi építményfajta megnevezésére.
Tehát ez csak ennyiből áll, hogy ezzel lehetővé válik, legálissá válik, hogy mi látjuk el nekik a hatósági jogkört, és a mi eljárási szabályaink szerint járnak el ezekben az építményekben, ők természetesen szakhatóság, tehát a környezetvédelem szakhatóság.
ELNÖK: Ha nincs sajátos engedélyezési hatóság, akkor a környezetvédelmi beletartozik az általánosba, ezt mondja ez a mondat.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: Akkor hagyjuk benne, miért vesszük ki?
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Nem, akkor kerül az általánosba, ha kivesszük a környezetvédelmi szót; akkor átkerül ezzel a hatósági jogkör az általánosba, mert a speciálisból kivettük, a sajátos speciálisból.
ELNÖK: Eldöntjük, hogy ne legyen speciális hatóság - ezt döntsük el most.
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): Igen.
ELNÖK: És azt akarjuk eldönteni, hogy ne legyen? (Velkey Gábor: Az érvelés alapján.)
MAGYAR MÁRIA (Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium): A tárcának ez az érdeke, mert különben meghal a tárca, mert mulasztásos jogszabálysértésben van évek óta.
ELNÖK: Nincsen bizottsági egység, akkor bizottsági nem lesz.
Köszönöm szépen a segítséget.
A környezetvédelmi tárca magas rangú képviselőit megkérem, hogy üljenek oda előre. Itt az történt, hogy amikor az Unióval kapcsolatos véleményezési jogunkkal élünk, akkor szoktunk azzal kapcsolatban állásfoglalást hozni - ezt nyilván a jelenlévők jól ismerik. És Orosz Sándor alelnök úrnak az volt a javaslata az elmúlt ülésünkön, hogy fogalmazzuk meg általában is azt, hogy elvárjuk a tárgyalóktól, hogy vegyék figyelembe minden egyes ilyen Unióval kapcsolatos véleményalkotási körben, a nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló OGY határozatot, az ebben foglaltakat és a nemzeti fenntartható fejlődési stratégiát. Ez az előterjesztő bizottságnak a javaslata. Ennyi az ügy.
Ezzel kapcsolatban azt hittem, hogy ez egy nagyon egyszerű érthető két mondat, de ha ti nem így látjátok, akkor fogalmazzátok meg.
A jegyzőkönyv kedvéért a neveket.
Dr. Faragó Tibor (KVM) szóbeli véleménye
DR. FARAGÓ TIBOR (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Elmondom a neveket is és elmondom, hogy miután nem tudtuk pontosan, hogy mire készüljünk - most jegyzőkönyvön kívül -, elmondom a saját álláspontunkat, amit úgy kell érzékelni, minthogyha tárcaálláspont lenne. Ez az önök előterjesztése, Orosz urat említette, elnök úr.
A bal oldalamon ül Nemes Csaba főosztályvezető úr, a jobb oldalamon Baranyai Gábor főosztályvezető, én magam Faragó Tibor vagyok, főosztályvezető.
Azt tudom mondani, hogy a saját nevünkben messzemenően üdvözölhetjük, hiszen egy jó ügyet abban, hogy az Országgyűlésben általában az európai ügyes témakörök mérlegelése során kapjon figyelmet. Nyilván olyanra lehet nyilatkozni, ami dokumentum; ennél sokkal többre lehetne hivatkozni: az általános környezetvédelmi szempontokra, alapelvekre és így tovább.
De ha a bizottság tisztelt képviselői úgy gondolják, hogy ez önmagában eléggé az erre irányuló figyelmet erősíti az összes széksorban, miért lennénk olyan balgák, hogy a közvetlenül a minisztériumban dolgozó szakemberekként ezt ne szeretnénk, nagyon is.
Összesen két észrevételt hadd jelezzek ebben a dologban. Az más kérdés, hogy miért európai integrációs ügyeknek hívjuk, ez általában EU-s ügyek, de ez csak apróság. A cím egyrészt a fenntartható fejlődési stratégiát önmagában is környezeti ügynek, környezetvédelemnek mondja. A mi megközelítésünkben - és a bizottság pontosan tudja - sokkal többről van szó.
Tehát, ha bátortalanul szabad arra javaslatot tenni, hogy vagy a cím úgy pontosítsa ezt a dolgot - ez most nyilván egy konstruktív párbeszéd önökkel -, hogy a környezetvédelem ügyét is érintő stratégiákról szóljon, tehát a fenntartható fejlődés ügye az önök jóvoltából és így az Országgyűlés éppen tárgyalja az erre vonatkozó intézmény ügyét, sokkal többről szól, beleértve a környezetvédelem ügyét. Ez az egyik tiszteletteljes javaslat ebben a dologban, hogy általában az EU-s ügyekben és a környezeti ügyet is érintő, hiszen ez a bizottság döntően ezzel a feladatkörrel foglalkozik.
A másik ilyen dolog az a nemzeti környezetvédelmi program. Tehát e két stratégia mellett, az egyik egyébként a kormány elfogadottsági szintjét jelzi a múlt év közepéről és majd önök által, ha jóváhagyják a működési szabályzatát az éppen létrehozandó nemzeti fenntartható fejlődési tanácsnak, akkor eldöntik itt a parlamentben, hogy maga a parlament is foglalkozik azzal a stratégiával, maga a parlament nem foglalkozott. Ez nem igaz a nemzeti éghajlatváltozási stratégiára, ami itt volt önök előtt, és egyhangúan megszavazták.
A nemzeti környezetvédelmi program második verziója van - ez lejár ebben az évben. Elkezdték készíteni a harmadikat is - ez az Országgyűlés áldását bírja -, egy országgyűlési határozat rendelkezett az első, másodikról is; de szeretném mondani, hogy van harmadik okmány, aminek a nevében nem a stratégia van, de igen átfogóan foglalkozik magával a környezet ügyével.
Tehát tisztelettel azt szeretném mondani, hogy van egy harmadik papír-dokumentum, aminek úgy gondoljuk, hogy az EU ügyek szempontjából is kiemelt jelentősége van, ez a második stratégia - a kormánytisztviselőkig nyilván nem megyek bele, hogy hatékonyan hajtjuk, nem hatékonyan, ezt majd önök mérlegelik. De ez már az EU vonatkozó környezetügyi stratégiájával, programjával: akcióprogramnak hívják, legalább szerkezetében, irányában azzal összhangban készült. Tehát ez a néhány észrevételem van, ha egy okkal koherensebbé teszi az önök javaslatát.
Nem tudom, hogy a kollégáimnak van-e észrevétele. Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Értelmezés szempontjából ez a címnek vélt dolog azt mondja, hogy a nemzeti éghajlatváltozási stratégia figyelembevételével az Országgyűlés európai integrációs ügyekkel összefüggő tevékenysége során született ez a javaslat. Tehát ez nem cím, hanem egy arra való utalás, hogy nem általában a bizottság valahol összeült a Tisza-partján, hanem volt ez az ügy, ennek kapcsán egy általános megfogalmazás, amiről úgy döntöttünk, hogy egy külön papírt adjunk ki - ez a jó megfogalmazás - és akkor a szövegben már úgy van, hogy a kormány az Európai Unióval kapcsolatos véleményezési, jogalkotási tevékenysége során fokozottabban vegye figyelembe. Tehát itt azt gondolom, hogy ez így jó, illetve kérdezem, mert három főosztályvezető azért már egy államtitkárral felér. (Derültség.)
Tehát a nemzeti környezetvédelmi program II. azt tegyük bele a szövegbe (Közbeszólások.), jó, akkor csak program. (Közbeszólás: Így van.) Tehát ezt a hármat írnánk ide és akkor a szövegben így értelmeztük.
Gábor!
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Azt gondolom, hogy a felvezető mondatnál az integrációs szót kicserélhetnénk uniósra, mert az tágabban fogalmaz, több ügyet érinthet. A másik része teljesen érthető, ez nem szűkíti le a fenntartható fejlődés ügyét a környezetvédelemnél, ott nem érdemes változtatni; de ha az integrációs helyett unióst rakunk, az bővíti a kört és van egy csomó olyan ügyünk, ami nem integrációs ügy, hanem uniós.
ELNÖK: Jó. Képviselő urak, így jó? Főosztályvezető uraknak is látom tetszik, így olyan élményben van részem, hogy az mára elég lesz; tehát az, hogy az ellenzék felülkerekedett, az azért régi vágyunk - most nézzétek meg, hogy kisebbségben is lehet jó döntést hozni.
Aki egyetért a határozattal, az szavazzon! (Szavazás.) 13 igen szavazat mellett a bizottság elfogadta a határozatot és köszönjük szépen a segítséget.
Bejelentés, figyeljetek! A május 21-re tervezett Bács-Kiskun megyei egynapos kihelyezett ülés június 4-én lesz; a képviselő úr elnök úr egészségügyi okok miatt kérte, hogy halasszuk, nem tud minket fogadni, Bányai Gábor.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 28-29-ei ülés - szerda-csütörtök. Szerdán indulunk, és csütörtökön jövünk haza; az ellátmányról gondoskodik a bizottság vezetése és a pálinkaszövetség elnöke is ott lesz, erre hívom fel a figyelmeteket, és borvidékre megyünk.
Mivel ma nagyon aktívak voltunk, hétfőn nem kell ülnünk, hanem szerdán hallgatjuk meg az ombudsmanjelölt urat, akit gondolom, hogy röviden fogunk meghallgatni, mert már meghallgattuk. Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 15 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné