KORB-16/2008.
(KORB-73/2006-2010.)

Jegyzőkönyv*

az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. május 28-án, szerdán, 10 óra 39 perckor
Szerencsen, a Polgármesteri Hivatal nagy tanácstermében
(Szerencs, Rákóczi u. 98.)
megtartott kihelyezett üléséről

Tartalomjegyzék

Napirendi javaslat *

Az ülés résztvevői *

Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása *

Rónavölgyi Endre Béláné polgármester, Szerencs köszöntője *

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye időszerű környezetvédelmi kérdéseiről *

Koncz Ferenc alelnök, (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés) tájékoztatója *

Pintér István igazgató (ÉMKTVF) tájékoztatója *

Képviselők hozzászólásai, kérdései, észrevételei *

Válaszadás *

Elnöki összefoglaló, a napirendi pont lezárása *

Tájékoztató a zempléni térségben tervezett energetikai-ipari beruházások környezet- és természetvédelmi hatásairól *

Dr. Tompa Sándor ügyrendi javaslata *

Szavazás az ügyrendi javaslatról *

Meghívottak hozzászólásai *

Képviselők hozzászólásai, észrevételei *

A Bodrogköz vízgazdálkodásának helyzetével kapcsolatban a helyi közösségek meghallgatása *

Rácz Miklós igazgató (ÉMKVI) szóbeli tájékoztatója *

Kérdések, hozzászólások, válaszadás *

A Telkibánya Kánya-hegyi katonai toronnyal kapcsolatban a helyi közösségek meghallgatása *

A helyi közösségek és érintettek hozzászólásai *

Képviselői hozzászólások *

Napirendi javaslat

1. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye időszerű környezetvédelmi kérdéseiről

Előadók:

megyei közgyűlés illetékes képviselője

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselője

2. Tájékoztató a zempléni térségben tervezett energetikai-ipari beruházások környezet- és természetvédelmi hatásairól

Előadók:

érintett önkormányzatok képviselői

társadalmi szervezetek képviselői

3. Tájékoztató a Natura 2000 program végrehajtásának térségi sajátosságairól, kezdeményezés a Zempléni Nemzeti Park létrehozására

Előadók:

érintett önkormányzatok képviselői

társadalmi szervezetek képviselői

nemzeti park kezdeményezői

4. Tájékoztató a Tokaj Történelmi Borvidék UNESCO világörökség védelmével kapcsolatos helyzetről és a világörökség egyezmény hazai feladatai hatékonyabb végrehajtása keretében teendő intézkedésekkel kapcsolatos 4/2006-2010. (XII. 10.) számú bizottsági állásfoglalás érvényesítésének helyzetéről

Előadó:

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselője

5. A Bodrogköz vízgazdálkodásának helyzetével kapcsolatban a helyi közösségek meghallgatása

6. A Telkibánya Kánya-hegyi katonai toronnyal kapcsolatban a helyi közösségek meghallgatása

Az ülés résztvevői

A bizottság részéről

Megjelent

Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke

Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Császár Antal (Fidesz)

Helyettesítési megbízást adott

Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Farkas Sándor (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz

Meghívottak részéről

Hozzászólók

Pintér István igazgató, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Dr. Mezős Tamás elnök, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Koncz Ferenc alelnök, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Rónavölgyi Endréné országgyűlési képviselő, polgármester, Szerencs
Takács András elnök, Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület
Takács Zoltán elnök, Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület
Góg Tibor titkár, Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség
Tóth András vezérőrnagy, Honvédelmi Minisztérium
Csák Gábor dandártábornok, Honvédelmi Minisztérium
Raisz Gyula igazgatóhelyettes, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Rácz Miklós igazgató, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Feldermann Tamás igazgatóhelyettes, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Salamon Gábor igazgató, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Dakos János igazgató, Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht.
Zsák Ferenc Tibor elnök, Tiszántúli Természetvédők Társulata
Hornyák Jenő polgármester, Füzér
Koleszár Sándor polgármester, Hollóháza
Perlaki Tamás Kánya-hegyi erdőtulajdonos

Megjelentek

Duhay Gábor főosztályvezető, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Magyar Gábor főosztályvezető-helyettes, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Dr. Elek Andrea főosztályvezető-helyettes, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Schurk Viktória, Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága
Arnóth Ádám, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Dr. Bajusz Andrea, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Paszternák István irodavezető, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
Király Elemér ezredes, Honvédelmi Minisztérium
Seres Antal ezredes, Honvédelmi Minisztérium
Dr. Mizsér Zsanett, Honvédelmi Minisztérium
Balogh Rita, Honvédelmi Minisztérium
Dr. Ódor Ferenc elnök, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Bodnár László környezetvédelmi bizottsági tag, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Görcsös Ferenc környezetvédelmi bizottsági tag, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés
Szamosvölgyi Péter polgármester, Sátoraljaújhely
Dr. Molnár Péter elnök, Tokaj Reneszánsz - Tokaji Nagy Borok Egyesülete
Bodó Judit elnök, Tokaji Bormívelők Társasága
Halmos Gergő igazgató, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

(Az ülés kezdetének időpontja: 10 óra 39 perc)

Elnöki megnyitó, a napirend elfogadása

KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Kihelyezett ülésünket megkezdjük. (Megszólal egy mobiltelefon.) Kérem, hogy a telefonokat halkítsák le!

A napirendre eltérő javaslat nem érkezett, én sem javasolom a módosítását. Aki egyetért a napirenddel, kérem, szavazzon. Köszönöm szépen, egyhangú.

Az első feladatom, hogy a polgármester asszonynak megköszönjem, hogy otthont ad a kihelyezett ülésünk első szakaszának. Hangsúlyozni szeretném, hogy nem a szerencsi szalmatüzelésű erőmű az ülésünk fő témája. A 4. napirendi pontnál természetesen az is szóba fog kerülni, de a bizottságnak az a célja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészéről kapjon egy képet környezetvédelmi szempontból. Számos olyan kérdés van, ami érdekel minket.

Az első napirendi pont szerint a megyei közgyűlés képviselője, Koncz Ferenc úr ad tájékoztatást. Kérem, hogy a meghívottak közül, akik feltehetően hozzászólnak, foglaljanak helyet a tárgyalóasztalnál: a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, Pintér úr, Salamon úr, Paszternák úr, kérem foglaljanak helyet az asztalnál!

Megkérdezem a polgármester asszonyt, kíván-e köszöntőt mondani.

Rónavölgyi Endre Béláné polgármester, Szerencs köszöntője

RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ polgármester, Szerencs: Boldogan, természetesen. Nagy-nagy szeretettel köszöntöm a környezetvédelmi bizottság valamennyi tagját, köszöntöm a napirendekhez meghívottakat, és nagyon nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Szerencs városa egy ilyen kihelyezett bizottsági ülés helyszíne lehet.

Nem ismeretlen számunkra a bizottság, hiszen korábban - néhány hónappal ezelőtt - a Környezetvédelmi Minisztériummal éppen a szerencsi téma került átbeszélésre, ettől függetlenül örülünk annak, hogy ma itt vannak, és remélem, egy igen eredményes tanácskozás részesei lehetnek mindannyian.

Talán vannak, akik jól ismerik ezt a vidéket, Szerencset, és vannak, akik talán első alkalommal vannak itt. Hadd mondjam el önöknek, hogy Szerencs város lakossága 10 ezer körüli. Azért mondom, hogy 10 ezer körüli, mert sajnos az országra jellemzően Szerencsen is - bár nem rohamosan, de folyamatosan - csökken a lakosság létszáma. Ez elsősorban abból adódik, hogy ugyanannyian költöznek be a városba, mint amennyien elköltöznek, ugyanakkor a gyerekek születési száma folyamatosan csökken.

A város térségi központ, 18 településsel együtt alkotunk egy kistérséget, a szerencsi közcélú kistérségi társulást. Azt gondolom, eredményesen dolgozunk, több sikeres pályázatot csináltunk és hasznosítunk közösen a mindennapi gyakorlatban.

A foglalkoztatottsági adatokra vonatkozóan csak annyit szeretnék elmondani, hogy 10 százalék alatti a munkanélküliség aránya a városban. Ez az utóbbi időben egy kicsit inkább a 10 százalék felé közeledik, hiszen szomorú tény, hogy a szerencsi cukorgyár ez év márciusában bezárta kapuit. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy mindent meg kell tenni a munkahelyteremtő beruházások érdekében. Több kereskedelmi egység, multinacionális cég telepedik meg a városban, és kialakítottunk egy ipari parkot is, ahol munkahelyteremtő beruházások részben megvalósulnak, részben pedig azon dolgozunk, hogy valósuljanak meg, és ebben mindenki segítségét szeretném kérni.

Jó intézményhálózata van a városnak, a bölcsődétől egészen a középiskoláig. A mi középiskolánk az országos ranglistán a 19. helyet foglalja el. Kiváló általános iskoláink vannak, az első osztálytól kezdve, két tannyelvű képzés folyik, angol-magyar nyelven, és ha továbbmennek a gyerekeink tanulni, nagyon jó szívvel hallgatják a fogadó iskolák, hogyha Szerencsről érkezett az a gyerek, nagy valószínűséggel meg fogja állni a helyét.

A város gazdálkodásáról. 2002-ben a város költségvetése 2 milliárd forint körüli volt, most közel 4 milliárdból gazdálkodunk. Ez nem elsősorban annak köszönhető, hogy az állami támogatások mértéke olyan nagyon megnőtt volna, inkább annak, hogy próbáltuk fejlesztési forrásokhoz jutni az elmúlt időszakban. Az elmúlt négy évben - az előző ciklusban - 2,5 milliárdnyit építettünk be a városba: uszodát építettünk, fürdőt újítottunk fel, világörökségi kapuzatot építettünk, mind-mind pályázati pénzből, nagyon kevés önerőt kellett hozzá biztosítani. A város rendelkezik erre a négy évre vonatkozó gazdaságfejlesztési tervvel, a város fejlesztésének valamennyi szegmensében ezen dolgozunk.

17 képviselő alkotja a testületet, egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban lehet felosztani a politikai színezetet: egyharmad jobboldal, egyharmad baloldal, egyharmad pedig független, kereszténydemokrata és MDF-es képviselő. De ha megnézik a jegyzőkönyveinket, akkor az látszik, hogy a döntéseink nagyon szakmai döntések, és azt gondolom, ennek az eredménye az, hogy ez a város az elmúlt időszakban előre tudott lépni.

Csak nagyon röviden ezekről szerettem volna szólni, és még egyszer kívánok önöknek jó tanácskozást, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kihagyta, hogy van-e szelektív hulladékgyűjtés a városban.

RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ polgármester, Szerencs: Természetesen. Elsőként, és a megyében első helyen épült meg egy szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas hulladékudvar.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az lenne a kérésem a megszólalókhoz, hogy tájékoztatóját tíz percben mondja el. Felkért hozzászóló Pintér Istvánt gondoltam, ő figyelje, hogy betartja-e. (Derültség.)

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye időszerű környezetvédelmi kérdéseiről

Koncz Ferenc alelnök, (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés) tájékoztatója

KONCZ FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés): Valószínűleg nem fogom túllépni, köszönöm szépen, de az igazmondás rögtön az elején megfigyelés alá kerül.

Nagy szeretettel köszöntök mindenkit Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és szerencsi politikusként is. Nem kívánok a szerencsi ügyekbe belemenni, de a polgármester asszony beszélt arról, hogy egyharmad-egyharmad arányok vannak jelen az önkormányzatban, ez igaz, és még másik egyharmadban vagyunk a polgármester asszonnyal, ami nem baj, mert ezt szerettük volna hosszú éveken keresztül. Természetesen Szerencs fejlődését a másik egyharmadban ülők mindig másképpen látják, mint az egyik egyharmadban ülők, de erről most nem akarok beszélni az elkövetkezendő percekben.

Azt mondta az elnök úr a bevezetőjében, hogy természetesen nem a szerencsi szalmatüzelésű erőmű lesz a fő téma a mai napon, viszont erőművekről Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - legalábbis erőműtervekről - elég sűrűn beszélnek. Mert a szalmatüzelésű erőmű terve mellett megjelent az Aranyos-völgyben tervezett úgynevezett szivattyús erőmű ötlete is. Nem új ötletként merült fel természetesen, mert ez már nagyon régi ötlet, valamikor a '60-as évekre vezethető vissza, és időnként úgy tűnik, vannak olyan körök, amelyek nagy előszeretettel porolják le a régi terveket, és utána újra előveszik, mert úgy látják, hogy megfelelő a klíma arra, hogy az embereket a munkahelyteremtés ígéretével valamilyen úton-módon befolyásolni lehet.

Ugyanis el tudom mondani az elnök úrnak, a bizottság tisztelt tagjainak és a hallgatóságnak is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében általában nagy erőteljesen jellemző a nehéz munkához jutás jelensége; az országos átlagtól jóval rosszabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezünk, a megfelelően képzett munkaerő hiánya pedig ezen a vidéken egészen katasztrofális. Ez igaz úgy a szerencsi kistérségre, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye más egyéb kistérségeire is. Úgyhogy megjelenik egy nagyon erőteljes vágy az itt élő emberekben a munka iránt, a tisztességes, becsületes munka iránt, amellyel valamilyen úton-módon mindenki biztosítani tudja a családjának a jövőjét, megélhetését. Úgy látom, azt kell mondanom, hogy a munka iránti ilyen vágyat használják ki nagyon sok esetben bizonyos körök arra, hogy olyan lépéseket tegyenek meg, ami adott esetben ugyan ezt a fajta rendkívül erőteljes igényt talán csillapítani tudja, de a későbbiekben a probléma gyökerét jelentheti. Azt kell mondanom, hogy ennek megfelelően látom itt az erőműkérdések ügyét is.

Ezelőtt egy sajtótájékoztatón vettem részt Tokajban, ahol egy elkötelezett sportember, aki végigfutja a Tisza mentét - tavaly végigúszta, 852 kilométert úszott ugyanez az úr -, szintén azt mondta, hogy olyan lehetőségeket rejt magában ez a környék, amelyeket bűn lenne nem kihasználni, és összefogásra szólította fel az itt élőket, ezeket a településeket. De azután szomorúan megállapítottuk, hogy nem történtek meg azok a lépések, amelyeknek meg kellett volna történni, mondjuk akár környezetvédelmi szempontból is. Például annak idején tervbe vettük, hogy a '98-2002 között megépült körtöltéseket kerékpárutakkal látjuk el, bizony ezen a téren nagyon-nagyon a tervek szintjén maradtunk, nem történ meg a kerékpárutak kiépítése.

Szó esett a szelektív hulladékgyűjtésről is, hát el kell menni a Tisza vagy a Bodrog völgyébe, aztán lehet látni az ilyen jellegű hulladékproblémákat is, elég nyilvánvaló módon. A Vásárhelyi-terv kérdése is felmerült, az is terv maradt, ami az itt élők lehetőségein továbbra sem nyitja olyan szinten, mint amilyen szinten - szerintem - nyithatná.

Tehát, tisztelt bizottság, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élők számára az a helyzet , hogy a munkához jutás lehetősége egyre beszűkülőbb, és a jelenlegi politikai vezetői körök kitörölhetetlen bűneként látom a szerencsi cukorgyár bezárását például, ami tovább súlyosbítja ezt a helyzetet. Olyan állapotot idézhet elő a környéken, ami félek, hogy még attól is súlyosabb lehet, mint amilyennek ezt mi látjuk. A szívünk egy darabját vesztettük el azzal, hogy úgy tűnik, most már véglegesen, visszafordíthatatlan módon - és meg kell mondjam, szerintem elég erős kormányzati beletörődéssel - a szerencsi cukorgyárra lakatot helyeztek. Ennek olyan következményei lehetnek az itt élők számára, ami szerintem még nem is biztosan belátható mindannyiunk esetében.

Úgyhogy a megyei közgyűlés egyik alelnökeként úgy látom, hogy mind a munkahelyteremtés, a munkához jutás lehetősége, mind pedig a környezetvédelmi kérdések nehéz és viszonylag kedvezőtlen képet mutatnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Zemplénben úgy, hogy közben itt van Tokaj-Hegyalja világörökségi terület, egy olyan terület, amely óriási lehetőséget kellene hogy nyújtson az itt élőknek, és a megye az egyetlen olyan megye, ahol két világörökségi terület is van; Aggtelek is a világörökségi területhez tartozik. Éppen ezért a megyei közgyűlés részéről nagyon erősen szorgalmazzuk azt, hogy ahogyan Balaton-törvény készült, a Balaton idegenforgalmi lehetőségein keresztül olyan pénzekhez juthat, amelyben kerékpárutak építésétől kezdve nagyon sok mindenre nyílott lehetőség, mi úgy gondoljuk, hogy a világörökségi törvénynek is el kell készülnie. Az itt élő emberek számára ez olyan plusz lehetőségeket kellene hogy adjon, amely a munkához jutás lehetőségét is valamilyen módon elősegítheti, biztosíthatja.

Köszönöm szépen, elnök úr, köszönöm a bizottságnak, hogy eljött.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Olyan kérdéseket vetett fel, amelyekre majd visszatérünk. De egyáltalán a megyének milyen szerepe van? Van-e megyei környezetvédelmi koncepció, elképzelés, amiről lehetne valamit tudni? Mert néhány konkrét kérdés elhangzott, de a megyében, a régióban környezetvédelmi szempontból - mint például a hulladékkezelés kérdése - van-e valami olyan megfogható, a megyére vonatkoztatható átgondolt problémafelvetés, illetve javaslat, hogy mit lehet ezzel csinálni. Tehát ilyesmi van? Ugyan vannak az időszerű kérdések, de azért azt gondolom, ha a bizottság eljön egy megyébe, akkor az átfogóan kellene tudnunk arról, hogy a megyében van-e környezetvédelmi szempontból egyáltalán koncepció.

KONCZ FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés): Az országban először alakult meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei környezetvédelmi tanács, amely a megyei közgyűlés tanácsadó szervezeteként működik. A megye természetesen a jövőt tekintve a környezetvédelmi koncepció kidolgozásában is részt vesz.

Hogy milyen kapcsolat van a megyei környezetvédelmi tanács és a regionális környezetvédelmi tanács között, arról el tudom mondani, hogy Magda Sándor képviselő úr most hívta össze a megyéket, éppen a regionális környezetvédelmi tanács megalakítása céljából, Ez folyamatban van, senki nem látja, hogy a regionális környezetvédelmi tanács milyen alapon fog működni, ki fogja biztosítani hozzá a helyiséget, ki fogja biztosítani hozzá a pénzt, és milyen jogosítványai lesznek. Tehát azt gondolom, hogy ebben például a régióval, mint - véleményem szerint - most is kissé levegőben lógó szervezettel, még nagyon-nagyon sok feladat lesz a jövőt tekintve. A megyei környezetvédelmi tanács következő ülése a jövő hét szerdán lesz, nagy szeretettel várjuk esetleg a bizottság képviseletét vagy a bizottság általi megbízottat ezen az ülésen.

Hogy különben a megyében milyen környezetvédelmi kérdések vannak? Nem véletlenül beszéltem a munkahelyteremtés ügyéről, a munkahelyteremtés ügye az első helyen áll. Véleményem szerint az egész országban első helyen kellene állnia, de egy olyan megyében, mint Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol a speciális, egészen különleges életvitelt mutató csoportok élnek viszonylag nagy számban, azt gondolom, a környezetvédelmi kérdések is olyan súllyal esnek latba, ami időnként katasztrofális állapotokat mutathat. Nagy szeretettel javasolnám a bizottságnak, hogy esetleg az általam megadott települések környékét megtekintsék, a saját szemükkel is szemrevételezzék, mert érdekes tapasztalatok lesznek ezzel kapcsolatban.

Ezenkívül volt az az elképzelés, hogy anno, abban az időben, amikor a bizottságnak én is tagja voltam, hogy takarítsuk ki ezt az országot, mert ránk férne az is. De bizony, szerintem központi koordináció nélkül ezt nem lehet megvalósítani, erre valamilyen központi koordináció kellene. A mostani környezetvédelmi tanács is jól mutatja Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, hogy pénz, paripa, fegyver nélkül, csak tanácsadói jogosítványokkal bizony, a tanács jogköre eléggé korlátozott. Úgyhogy a kérdésére, elnök úr, ezt tudom válaszolni. Mindamellett, hogy a tanács tagjai magasan képzett szakemberek, és általában 100 százalékban részt vesznek ezeken a tanácsüléseken is, és bizony, mi mindenféle nagyon szép terveket szövünk, és biztosítjuk is a megyei közgyűlés számára, de a kormányzati akarat most nem az, hogy a megyei közgyűlések befolyását erősítse, hanem ennek éppen az ellenkezője.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt kérem a zöld hatóság képviselőjét, Pintér István urat, hogy mondja el a megyével kapcsolatos álláspontját a bizottságnak, hogy ő hogyan látja a megye környezetvédelmi helyzetét.

Pintér István igazgató (ÉMKTVF) tájékoztatója

PINTÉR ISTVÁN (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség): Kísérletet teszek egy rövid összefoglalásra, elnök úr, a megye környezetvédelmi helyzetével kapcsolatban. Nem tudom, van-e igény arra, hogy ezekkel a témákkal kapcsolatban a konkrét ügyállásokról is akar-e tájékozódni a bizottság. Tehát a szivattyús energiatározót és más efféléket is szőjem bele, vagy csak a...

ELNÖK: Most egy átfogó tájékoztatást kérünk, és utána, ha kérdeznek a képviselő urak, akkor a válaszban térjen ki erre.

PINTÉR ISTVÁN (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség): A megye környezetvédelmi helyzetét úgy lehetne röviden összefoglalni, hogy az elmúlt tíz év folyamatai, amelyek a gazdaság átrendeződését, átstrukturálódását hozták, kihatottak a környezetvédelmi állapotokra is.

Itt szeretném különösen az ipari tevékenységek változását kiemelni, örvendetesen - részben az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos szigorodó jogszabályi követelményeknek is megfelelően - tavaly őszre befejeződtek azok a folyamatok, amelyek az ipari tevékenységek környezetvédelmi megfelelőségének a megvalósulását igényelték. Ez az a bizonyos egységes környezethasználati vagy IPPC-engedély, ahogyan angolul szokták mondani. Magyarország azt vállalta, hogy ennek a megfelelése 2007. október 31-éig történik meg a Magyar Köztársaság részéről az Unió számára. Az iparvállalatok, különösen itt kiemelném az erőműveket, vegyipari üzemeket, teljes mértékben teljesítették ezeket a követelményeket. Ma a térség környezeti állapotát kevésbé az ipari üzemek hatásai determinálják, amikor ilyenekről beszélünk, mint a szennyezett a levegő - tehát ilyen általános megfogalmazások - vagy akár a hulladékgazdálkodási helyzet, akár az egyéb olyan ipari tevékenységi hatás, ami a környezetre, természetre kihat.

A másik fontos terület, amit kiemelnék, a hulladékgazdálkodási helyzet. Valóban elindult már korábban a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos feladatok megvalósulása, ezek mögé megfelelő pénzek is rendelkezésre álltak, pályázati lehetőségek nyíltak meg, és azt mondhatom, hogy a Borsod megyei térségben gyakorlatilag három nagy szolgáltató - amelyeket részben vagy nagy részben, általában többségben a települési önkormányzatok tulajdonolnak - bonyolítja, megfelelő módon szervezetten történik a hulladékkezelés, a hulladékgyűjtés, és -ártalmatlanítás. Kialakultak azok a regionális lerakórendszerek, amelyek elengedhetetlen kellékei ennek a rendszernek. Természetesen a továbblépés útján nyilván nem a lerakás a cél, hanem a szelektív hulladékgyűjtés mellett az egyéb hasznosítási módok: így az energetikai hasznosítás előtérbe helyeződése. Ez a folyamat a piaci viszonyok alakulása mentén várhatóan anélkül, hogy állami pénzeszközök kellenének hozzá, véleményem szerint megvalósítható, részben a pályázati forrásokból, amelyek az önkormányzatok számára rendelkezésre állnak, de a magántőke útján is, hiszen a hulladékégetők létesítéséhez általában erős magántőkeérdek fűződik.

Összességében ez a kép a szervezett gazdálkodási rendszerek részéről úgy gondolom, megfelelő keret arra, hogy a hulladékgazdálkodás megfelelően valósuljon meg. Ez azonban nem változtatja meg természetesen azon viselkedési formákat, aminek következtében a patak partján ott van az eldobált szemét vagy más efféle problémákat, amelyekre az alelnök úr is utalt a felvezetőjében. Nyilván itt az állampolgári fegyelmezetlenséggel kapcsolatban egyrészt erősebb fellépésre lehet szükség, másrészt - azt gondolom - ez természetesen oktató-nevelő munka kérdése is.

A hulladékos témakörben azért megemlíteném azt a térségi problémát, ami ma részben jogalkotási követelményeket igényel. Ez az építési-bontási törmelékek helyzete, ami országosan is jelentkezik, de a térségben talán az átlagnál nagyobb mértékben. Itt a piaci körülmények eltérő volta miatt más a helyzet, mint például Budapesten. Tehát utalni szeretnék arra, hogy nem lehet a budapesti példából arra következtetni, hogy akkor ez az országos helyzet. Az építési-bontási törmelékek elhelyezésével kapcsolatos problémát - mint mondtam - a jogszabályi követelmények tisztázatlansága, illetve nem kellő körülhatárolása támasztja. Ez irányban elindult a minisztériumnál egy szakmai tervező munka, tervező és jogalkotással foglalkozó szakemberek dolgoznak ebben, ugyanakkor a probléma ma már élesen megjelenik.

Az építési-bontási törmelékek elhelyezése a legjobb megoldásban persze a hasznosítás lenne, de nyilván az egész anyagmennyiség nem hasznosítható, a lerakási díjak pedig nagyon magasak. Ez tovább fokozza azt a problémát, hogy egyrészt illegális helyekre kerül az építési-bontási törmelék jelentős része, másrészt olyan törekvések vannak, amelyekkel szemben a környezetvédelmi hatóság a jelenlegi körülmények, a jelenlegi jogszabályi feltételek között nem tud megfelelő módon intézkedni. Ez az úgynevezett területfeltöltésre igénybe vett építési-bontási törmelék, magyarul leszedik a felső termőréteget, és úgymond, talajkiegyenlítés címén gyakorlatilag eltemetik. Rengeteg ilyen ügyünk van, részben a rendőrség bevonásával, és adott esetben teljesen illegális.

De a legalitás is néha nehezen vonható kétségbe, bár nem kívánatosnak tartható a mezőgazdasági területi vagy hasonló külterületi részeken, de még belterületi, akár ipari részeken is az ilyen elhelyezés. Mert az egy méter alatti magasságú építési munka nem engedélyköteles, így az építésügyi hatóságtól nem szükséges engedély, a környezetvédelmi hatóság pedig sok esetben csak azon a címen tudna fellépni, hogy hulladékhasznosítási engedély nélküli tevékenység, azonban ha megkérik a hulladékhasznosítási engedélyt rá, nehéz a jelenlegi jogi keretek között szakmai okokkal elutasítani - hogy így fogalmazzam meg ezt a helyzetet. Úgy gondolom, ez a közeljövő feladványa lenne.

Az iparral összefüggésben elmondottak alapján a levegőtisztasági helyzet is úgy jellemezhető a térségben, hogy jelentősen javult, ami persze adott esetben a települési viszonyoknál nem így jelenik meg. A településeken belül a közlekedés által okozott légszennyezés a determináló egyébként, ez részben adott esetben a porterhelést is jelenti, de természetesen a dízelüzemű járművek által okozott terhelést is. Ezt a monitoringtevékenység során látjuk, de természetesen az intézkedési jogok túlmennek azon, mint ami akár a közlekedési hatóság kompetenciája, hiszen a járművekkel kapcsolatos dolgokban nem a felügyelőség a hatáskörrel bíró hatóság.

A természetvédelmi kérdésekre is tennék egy kitérőt. A megye 50 százaléka Natura 2000 terület, amely ma jelentős kérdéskört vet fel. (Közbeszólás.) Elnézést, hogy így visszareagálok, azt nem ítélném meg, hogy sok-e vagy kevés. Hiszen ebben sok esetben kifejezetten kiemelten védett területek is benne vannak, másrészről nem a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság kompetenciája megítélni, hogy valami sok-e vagy kevés, de a térséget ez jellemzi. Ezeknek a területeknek a jogszabály szerinti kijelölése megtörtént, a földhivatali eljárásai most vannak folyamatban. Relatíve kevés az ellenérdek megjelenése a hatósági eljárásban, tehát nem szólalnak fel az érintettek, sem a földhivatali eljárásban, ahol ez megtörténik, sem pedig közvetlenül nálunk. A földhivatallal történt egyeztetés alapján ezek hirdetménnyel kerülnek kihirdetésre, ennek - nyilván a nagyszámú érintett miatt - más módja nem nagyon kínálkozik. Esetenként előfordulhat az is, hogy az érintettek valójában majd később értesülnek a valóságban, a gyakorlatban arról, hogy mi történt a területre vonatkozóan.

A védett területekkel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy nagy valószínűséggel a bizottság által is ismert problémák jellemzik, tehát az engedély nélküli, illegális tevékenységek körében a fakivágások, falopások esetei jelentenek problémát, illetve az illegális használat, quadozás és más efféle tevékenységek, amelyek mederbe tereléséhez elindultak jogalkotási folyamatok is, hogy az igény és a lehetőség összehangolása megtörténhessen. De ez ma nem oldja meg a problémát. Reméljük, a közeljövőben erre születhetnek megoldások, természetesen nem a kiemelten védett területek rovására.

Tájvédelmi szerepkörében a környezetvédelmi hatóság szintén jelentősen érintett, a területek használatával kapcsolatosan kerül abba a helyzetbe, hogy akár konfliktus alakul ki a tájvédelmi szempontok érvényesítésében. Ez az a szakmai feladat, amely különösen érzelmi alapú, hogy így fogalmazzam meg. Tehát a szép táj fogalom megítélésének vannak szakmai szempontjai, de nagyon sokan úgy érzik, hogy a más érdekek ezt megelőzhetik. Azt mondhatom, a tájvédelmi ügyekben egyébként a statisztikát kell hogy segítségül hívjam a bizottság informálására, hogy ez mekkora konfliktus. A problémás ügyek száma körülbelül egy százaléka az ilyen jellegű ügyeknek, ami nem rosszabb, mint a más hatósági ügyeink statisztikája. Emellett persze az az egy százalék nagyon hangos tud lenni. Úgy gondolom, ez hozzátartozik a képhez, hiszen bármely témakörről van szó, előkerül a tájvédelem, mint egy utolsó ostorcsapás lehetősége az ügyekben.

Azt gondolom, inkább a kérdésekre válaszolnék, ha felmerülnek, mert erről sokáig tudnék beszélni, és a vizes ügyeket még nem is említettem. Megpróbáltam az ötperces regulába belerakni, de nem sikerült.

ELNÖK: Ez hiba volt. (Derültség, közbeszólások.) Végül is nem volt benne felesleges, így bocsánatos.

A képviselő hölgy és urak kívánnak-e kérdezni a két előadótól - vagy bármiről? (Jelzésre.) Orosz Sándor!

Képviselők hozzászólásai, kérdései, észrevételei

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy a napirenddel is foglalkozunk, ezt külön köszönöm Pintér úrnak.

A hulladékégetőket többször emlegette, viszont - őszintén szólva - helyismeret hiányában nem tudom, hogyan néz ki. Ugyan hozzátette, hogy nem ez az optimális, és ezzel egyetértek, hiszen a megelőzés minél fontosabb. Csakhogy ez nem a hatóság dolga, hanem sok minden más, többek között az, hogy vegyük komolyan, hogy elfogadtunk egy éghajlat-változási stratégiát, és annak vannak követelményei, hogy elfogadtunk egy hulladékgazdálkodási törvényt, aminek szintén vannak követelményei, és az sem baj, ha az Európai Uniót is egy kicsit noszogatjuk, hogy kicsit előremutatóbbak legyünk a hulladékgazdálkodási kérdésekben. Tehát nem ezen a szinten dől el, hogy most akkor a megelőzés kap-e prioritást, avagy sem. De megint túl sokat beszélünk a hulladékégetőről.

Az építési törmelék ügyében úgy fogalmazott; nota bene, kicsit meglepődtem, akkor ezek szerint ilyen nagy tömegű építkezés zajlik itt? (Elnök: Többet bontanak.) Ahol bontanak, ott általában azért bontanak, hogy építsenek. Miközben úgy érzékelem a statisztikákban, amit egyébként Koncz úr is megfogalmazott, hogy a térség legnagyobb problémája a foglalkoztatás kérdése. Tehát kicsit ellentmondásosnak tűnik, hogy miközben nincs erő, akkor kik építkeznek? Ezt nyilván talán Koncz úr tudja megmondani. Itt engem ezzel kapcsolatosan az érdekelne, mivel úgy fogalmazott, hogy nincs elfogadható érv, és megkaphatják a hulladékelhelyezési engedélyt. Ebben kérnék egy kis kiegészítést.

Nagyon egyetértek azzal, hogy nem a százalékok bűvöletében kell a Natura 2000 területek ügyét kezelni, az teljesen természetes. Szlovákiában - ha jól emlékszem, a szlovák bizottsággal tartott ülésen hangzott el - 70 százalék a Natura 2000 terület, persze, hiszen mennyi ott az erdő, a védett terület. Igazából az a kérdésem, hogy mi a helyiek ismerete arról, hogy mit is jelent a számukra a Natura 2000. Mi az a többlet, amit velük szemben támaszt ez a besorolás? Ezt a környezetvédelmi helyzethez tartozónak érzékeltem, a mellé írtam én is. Tehát milyen ismeretátadó tevékenység folyik arról, hogy mi a lényege a Natura 2000 korlátozásoknak?

Miskolcon a víz világnapján jártamban egy rendezvényen vettem részt, egy civil szerveződés - nem tudom pontosan a nevét (Dr. Tompa Sándor: Az Öko-kör, Balog Ákosék.) - nagyon szép példáját mutatta annak, hogy mit tudnak tenni a civilek egy-egy terület tisztántartásáért, a környezetünknek nemcsak a megóvásáért, hanem fejlesztéséért. A megye környezetvédelmi helyzetéről szóló tájékoztatás szerintem nem lenne teljes körű, hogyha az ügyben érintett civil szervezetekkel kapcsolatos ügyekről nem kaphatunk egy kis kiegészítő tájékoztatást.

ELNÖK: Tompa képviselő úr!

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Megjelentek! Nem feltétlenül kérdéseket szeretnék megfogalmazni, hanem inkább néhány gondolatos kiegészítést szeretnék elmondani. Hiszen a napirendi pontunk Borsod-Abaúj-Zemplén megye időszerű környezetvédelmi kérdéseiről szól, és Koncz Ferenc volt képviselőtársunk, alelnök úr nyilván alapvetően - ahogy ez a magyar önkormányzati rendszerből adódik - a megyéről beszélt, miközben egy megyei jogú városa is van ennek a megyének, Miskolc, és már utalások történtek arra, hogy nyilván szimbiózisban - különösen ezekben az ügyekben, mint a környezetvédelem - kell élnie a térséggel, a kistérségekkel, a megyével.

Szeretném elmondani, hogy hosszú távú környezetvédelmi programja van a városnak, amelyről évente jelentésekben számol be a közgyűlésnek, külön az élővízfolyásokról - itt a Szinva és a hozzá kapcsolódó vízfolyások ügyében - szintén évenkénti intézkedési tervet fogalmazunk meg, mert bizony különböző, részben az ipari múltból részben az utóbbi időben szociális ügyekből kifolyólag igencsak veszélyforrásoknak van kitéve a Szinva. A hulladékgazdálkodásban már volt utalás rá, hogy Hejőpapi központtal közel 80 település hulladékkezelésében gesztor Miskolc megyei jogú városa.

A vízügyekre az alelnök úr már utalt, de egyébként a városnak hihetetlenül fontos a vízellátás szempontjából az a karsztbázis, ami a Bükkre alapozódik, és nyilván önök előtt is ismert, hiszen a bizottság tárgyalta is ezt jó két évvel ezelőtt, amikor az az ominózus miskolci vízszennyeződés bekövetkezett. Nagyon komoly erőfeszítéseket tesz a város, hogy ilyesmi katasztrófahelyzet ne következzen be, amiben nyilván a pályázati pénzeket is szeretnénk igénybe venni.

Itt hadd említsem meg zárásként ebben a kiegészítésben - ami természetesen ugyanúgy nem lehet teljes körű, mint akár Koncz alelnök úr vagy Pintér úr beszámolója - a távfűtés kérdését. Miskolc város lakásainak 50 százaléka távfűtéses. Ez annak idején a lakótelep-építés, iparosítás eredményeként jött létre, ezek az épületek távfűtéssel vannak ellátva. Azt tudjuk a szakirodalomból - már elnézést a pikírtségért -, hogy ez az egyik legkörnyezetkímélőbb energiaellátás, hiszen a kibocsátások tekintetében sokkal kedvezőbb, mintha lokálisan, helyileg, különböző fűtési technológiákat alkalmaznánk.

Nagyon kemény harcban vagyunk, és e tekintetben a parlament különböző régióiban vagy területein dolgozó képviselőivel együttműködés van, hogy a távfűtést versenyképessé, elfogadhatóvá tegyük azoknak a lakóknak, akik kényszerülnek ennek a fűtési módnak az elfogadására, és ebben - szintén szeretném megemlíteni - Miskolc nagyon komoly beruházás után van, és ebből kifolyólag nagyon komoly harcban van magával a kormányzattal az erőmű ügyében, amely Miskolc város távfűtését látná el. Az MVM beruházásában elkészült erőművet szeretné a város magáénak tudni, ez is azt mutatja, hogy a város környezetvédelmi, környezettudatossági kérdésekben nagyon komolyan és szisztematikusan dolgozik.

Köszönöm szépen, hogy ezt a kiegészítést megtehettem.

ELNÖK: Nagy Andor alelnök úr!

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Szeretnék két kérdést feltenni, de mielőtt ezt megteszem, szeretném elmondani a véleményemet.

Egyrészt örülök, hogy itt lehetek. Szécsényben vagyok országgyűlési képviselő, és mindig összekeverik Szerenccsel Szécsényt, nem tudom, miért - egyébként az önök javára. (Derültség.) Megkérdezik: maga, az a szerencsi képviselő? Annyiszor mondják, hogy már feltűnt, mi lehet az a plusz, amit Szerencs tud Szécsényhez képest. Ott volt egy Országgyűlés, és amiatt talán mégis ismertebb lehet. (Rónavölgyi Endréné: Szerencsen is volt Országgyűlés.)

A következőt szeretném megkérdezni, ha már itt vagyunk, de ez nem környezetvédelmi téma lesz. Szeretném hallani a borsodiakat - és ők vannak többségben -, hogy mi ennek a megyének a jövőképe. Ezt azért kérdezem, mert számomra, aki nem ebben a megyében él, erről a világról a rendszerváltás előtt is - de utána is - egy olyan kép alakult ki, hogy ez volt a magyar nehézipar egykori fellegvára. Konc Ferenc - és ön is, polgármester asszony - elmondta, hogy azért itt a foglalkoztatás biztosan fajsúlyos kérdés. Ugyanakkor hallottuk, hogy a megye 50 százaléka Natura 2000-es területként van kijelölve.

Tehát érzem, hogy nem egy egyszerű politikai, társadalmi, gazdasági döntés, hogy milyen irányba vigyük a megyét, mennyire tudjuk megőrizni az ipari jellegét olyan múlttal, mint amilyen Miskolcnak, Ózdnak volt, vagy olyan nagy cégekkel, amelyek most is jelen vannak a megyében. Ugyanakkor olyan természeti kincsekkel, amelyek - valljuk be - vannak, és ha nem is a legszebb, de biztosan az ország egyik legszebb vidéke. Ezt kívülállóként mondhatom, de aki borsodi, azt mondja, hogy természetesen ez a legszebb. Én is jártam gyönyörű helyeken Sátoraljaújhely környékén, Miskolctapolca környékén is, nagyon szép helyek vannak. Csak érzem, hogy ez egyfajta egymás mellett élése a természetvédelmi kincseknek, és egyfajta keresése annak az új iparágnak, amely az egykor virágzó nehézipart válthatja fel. Szívesen hallanék arról, hogy ez a dilemma hogyan oldható fel.

A két konkrét kérdésem a következő, az egyik pont a nehézipari örökséggel kapcsolatos. Vannak-e nagy kármentesítési projektek itt, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében? Ezekről nem tudok, olyan Nitrokémiához hasonló kármentesítési projektekre gondolok, hogy miután leépült a nehézipar, ezt a problémát kezelik-e, tudják-e kezelni.

A másik az ÁESZ erőművével kapcsolatos. Ha jól emlékszem, ez egy 150 megawattos biomassza-erőmű. Engem egyre többen keresnek meg Pécs környékéről - a biomassza-erőmű környékéről - is, hogy irtják az erdőt. Nagyon üdvözöltük a biomassza-erőművek jelenlétét, a mai napig meggyőződésem, hogy a megújuló energiáknak jelentős jövője van, így a biomasszának is, de nem jó, hogyha az a képzet terjed el, hogy ezekben az erőművekben tűzifát égetnek el, és cserében irtják az erdőket. Nem tudom igaz-e az az információ, hogy egy 150 megawattos erőmű évente legalább 300 ezer tonna fát igényel. Fenntartható-e az a fajta gazdálkodás, amely ekkora faigénnyel rendelkezik úgy, hogy közben az erdőgazdálkodás szempontjait is figyelembe vesszük? Szeretném, meghallgatni azoknak a szakembereknek a véleményét, akik itt ülnek, és ezt a területet átlátják.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Gyárfás Ildikó képviselő asszony!

GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen a képviselő úrnak is a nagyvonalú szóátengedést. Annál is inkább, minekutána, akik a bizottság részéről részt veszünk a szerencsi kihelyezett ülésen, körbetekintve az asztal körül hárman vagyunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek, olyanok, akik itt élünk, és jól ismerjük a megye problémáit.

Nagyon örülök annak, hogy az alelnök úr megfogalmazta azt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye gyönyörű. Tudni kell, hogy Magyarország második legnagyobb megyéje és szerintünk a legszebb. Ezt az is alátámasztja, hogy 50 százaléka Natura 2000-es terület, és az országos átlag mintegy 20 százalékot jelent. Tehát ez azt jelenti, hogy két nemzeti park, több tájvédelmi körzet található a megyében, és tényleg a Tisza, a Bodrog, a Tisza-tó és a Zemplén térsége csodálatos, és érintetlen természeti értékeket képvisel.

De talán azt is hozzá lehet tenni, hogy termálvizekben is igen gazdag ez a megye. Elég, ha a Mezőkövesd melletti Zsórifürdőre, Bogácsra, vagy a tapolcai barlangfürdőre gondolunk. Bevallom őszintén, hogy minekutána nagyon nagy a megye természeti kincse, ezért - mert az alelnök úr kérdezte, hogyan tudjuk felvázolni a megye jövőképét - az egyik kitörési pontnak az idegenforgalom fejlesztését tekintjük. Mivel Szerencsen vagyunk, a Zemplén kapujában, az itt ülő polgármester urak tudják, hogy büszkék vagyunk Tokaj-Hegyalja borára, de igaz ez a Bükkalja térség boraira is.

Tehát van kincs, illetve van érték, amit érdemes fejleszteni, és azért örülök annak, hogy különböző pályázati források lehetőségének megnyílásával nagyon-nagyon sok pályázat érkezett be a regionális fejlesztési tanácshoz, de az országos szervezetekhez is, amelyek elsősorban idegenforgalmi fejlesztéseket céloznak meg.

Áttérve az ipari területekre, mint az arányból kiderül, nyilván lényegesen kisebb az ipari területek aránya. Magam kazincbarcikai vagyok, a Sajó völgyén élek. Klasszikusan ipari területről érkeztem, és kicsit irigykedve gondolok mindig a Zempléni térségben, illetve ezen a területen élőkre. Nálunk, a nehézipar fellegvárában - így fogalmazott az alelnök úr - a rendszerváltozást megelőzően nagyon sok bánya működött, azt sorban végül is bezárták, 2004-ben az utolsó mélyművelésű bánya is befejezte tevékenységét. De változatlanul jól teljesít a vegyipar, nem tapasztaltuk a rendszerváltozás időszakában sem a termelés megtorpanását, illetve csökkenését. Sőt, mi több: úgy gondolom, most a Sajó völgyében is elkövetkezett az az időszak, amikor az ipar is további fejlődési lehetőség előtt áll.

Szeretném elmondani, hogy a Borsodchem Részvénytársaság kialakította ipari parkját, és Kazincbarcika, illetve Sajószentpéter vonatkozásában is nagy területű ipari park került kialakításra, pályázati forrásokból. A döntések részben már megszülettek, ezt szolgálja a 26-os út megépítésére vonatkozó döntés is. Hiszen a legnagyobb értéktermelő a Borsodchem Rt. a TVK mellett, területe nagyon beszűkült, éppen ezért a terület bővítésére van szükség. Ezért a jelenlegi 26-os út kiváltása megkezdődött, gyakorlatilag Sajószentpéter térségében az út építése már valósággá vált. Bízom abban, hogy az elkerülő szakasz a terveknek megfelelően 2011-re be is fejeződik. Gyakorlatilag a döntés megszületett, így bízunk abban, hogy az az egymillió eurós fejlesztés, amit a Borsodchem Részvénytársaság tervez a TDI-MDI beruházás volumenének tekintetében, az megkezdődhet.

Az erőművel kapcsolatosan, amit az alelnök úr említett, a hír igaz. Valóban, a régi erőmű egy része áttért biomassza-tüzelésre, hiszen a széntüzelést megtiltották. De gondolkodnak azon, hogy egy nagyon korszerű, és a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő új erőmű építésére kerüljön sor. A pályázat készül, ez 300 millió eurós beruházás lesz majd, ami kiváltja a közel 60 éves régi erőművet, ahol részben az alelnök úr által említett biomassza-erőmű részleg - mert a nagy többsége már leállt, nem működik - kiváltható.

Szeretnék szólni arról, hogy büszkék vagyunk arra - és örülök, hogy Tompa Sándor képviselő úr is említette -, hogy a szelektív hulladékgyűjtés területén élenjár a megye. Közel 280 településben szervezetten szállítják a hulladékot, és ISPA-pályázatokból Hejőpapi és Sajókaza térségében veszélyes hulladék lerakására is alkalmas, nagyon korszerű telep kerül kialakításra, és mindkét cég foglalkozik energiahasznosítással, sőt, ehhez kapcsolódóan még a zempléni hulladékgazdálkodási részvénytársaság is. Nagyon sok pályázat készül ezen a területen, és bízunk benne, hogy eredményes is lesz.

Végezetül szeretnék szólni arról, hogy a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét az önkormányzati törvény szabályozza. Szeretném elmondani, hogy a törvény kötelező és önként vállalt feladatokat ír elő az önkormányzat számára. Sajnálatos módon ez a törvény úgy született, hogy önként vállalt feladatként láthatja el a megye a környezetvédelmi feladatokat, és éppen ezért, ha marad szabad forrása, akkor konkrét feladatokat is elláthat. De amíg erre nincs lehetőség - márpedig nincs, az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai alapján mondom -, addig csak koordináló, segítő, egy-egy jó ügy mellett felsorakozó feladatot végezhet el. Ezért is hoztuk létre, és működik mind a mai napig a megyei környezetvédelmi tanács, ami - még egyszer hangsúlyozom - sajnos pénzzel nem rendelkezik, és döntési kompetenciája sincs. De működik, és ez jó.

Az elmúlt időszakban elsősorban a tudatformálásra helyeztük a hangsúlyt, hogy minél több fiatal érezze fontosnak a környezetvédelem ügyét. Ezen túl a "Virágos Magyarország" mintájára több éven keresztül meghirdettük a virágos települések versenyét. Sajnálom, hogy az elmúlt időszakban ez a folyamat megtorpant, illetve a verseny megszűnt. Azt hiszem, a környező települések polgármestereinek nem kell ezt különösen hangsúlyoznom, hogy Szerencs az a város, amely élenjár, bár most, amikor megérkeztünk a városba, még láttam, hogy a különböző virágállványok nem kerültek kihelyezésre, de gyönyörű Szerencs városa, és nagyon sok virágot ültetnek, az országos versenyeken is kiemelkedő eredményeket értek el.

Szeretnék gratulálni ezért a polgármester asszonynak, és nem bírom megállni, hogy hozzá ne tegyem: az, hogy a településnek milyen az arculata, hogy mennyi virág és parkosított terület található, részben attól is függ, hogy milyen a település vezetőjének a hozzáállása. Ha az még nő is, akkor biztos vagyok abban, hogy olyan szép lesz, olyan területek alakulnak ki, mint itt Szerencsen, a szomszédos Telkibányán, és a sort folytathatnám tovább. Jó lenne, hogyha egyre több település venné át ezt a gondolkodásmódot, hiszen nagyon fontos a település arculata, és az ideérkezőknek - főleg, ha kitörési pontként az idegenforgalmat tekintjük -, hogy milyen véleménnyel távoznak ebből a térségből.

Zárógondolatként annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon jól felkészült szakemberek dolgoznak a különböző hivatalokban, a környezetvédelem ügyét mindig kiemelt feladatként tekintettük - és tekintették - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Hiszem azt a megfogalmazott pályázatok számának ismeretében, hogy az elkövetkezendő időszakban eredményesek leszünk ezen a területen is. Ezért bízom abban, hogy a jövőben még többen fognak ellátogatni Magyarország második legnagyobb, de legszebb megyéjébe, és megismerik azokat az értékeket, amelyek itt találhatók.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Császár Antal!

CSÁSZÁR ANTAL (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Gyárfás Ildikó képviselőtársam szinte mindent elmondott (Derültség.), egy kivétellel, ami nem hangzott el. A megyei környezetvédelmi tanács megalakulását nagy örömmel veszem. Szeretném megkérdezni az alelnök urat, hogy milyen intézkedési terveket dolgoztak ki a parlagfű-károkozással és -mentesítéssel kapcsolatban.

Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Annyit tennék hozzá a kérdésekhez, hogy a miskolci vízbázis védelme hogy áll. (Dr. Tompa Sándor: Jól áll.) Jól áll, mondja Tompa képviselő úr. (Dr. Tompa Sándor: Sört iszunk a biztonság kedvéért.) Azért szeretném tudni, hogy ez hogyan folyik.

A másik hogy annyit tennék hozzá - csak a jegyzőkönyv kedvéért - a Nagy Andor alelnök úr hozzászólásához, hogy addig rendben van, amíg tűzifát tüzelnek, a baj ott kezdődik, amikor bútorfát kezdenek tüzelni. A tűzifa arra van, hogy eltüzeljék, de azt hiszem, Nagy Andor inkább azt akarta kérdezni, hogy ez a megye faállományát hogyan érinti. Az egyébként kényszer volt, amikor az ÁESZ kapott bióra való átállást, éppen az én időszakom alatt egy nagy, 90 milliárdos pernek volt ez a kiegyezési eleme, hogy erre átállnak, de úgy tudom, hogy már több mint terv a korszerű erőmű megépítése, tehát azért már nem az elképzelés szintjén van, hanem már dolgoznak ezen.

A zempléni napokon - akkor a távközlésben voltam, a 90-es években az Antenna Hungária vezetésével a távközlés kezdte ezt a kulturális programot támogatni - többször voltam lent, a legnagyobb probléma akkor az volt, hogy hol aludjon az ember, egyre messzebb kellett menni. Tehát nem volt felkészülve idegenforgalom szempontjából a megy egy ilyen, egyébként a Zemplént nagyon jól lefedő rendezvényre. Azóta már több van, tehát már mindenhol vannak napok, de az kiemelkedő színvonalú rendezvény ma is - csinálom a propagandát a zempléni napoknak.

Végezetül azt szeretném elmondani - mert ez fontos - talán a megye dicsőségére, a bajokon túlmenően, hogy katasztrófavédelmi és környezetvédelmi napon voltam Sajószentpéteren. Induláskor gondolkodtam erről a párosításról - mivel én nyitottam meg -, hogy vajon a katasztrófavédelem és a környezetvédelmi hogy jön össze. Két szálon jött össze. Sok környezetvédelmi iparban dolgozó cég van a megyében, éppen amiatt, mert a Sajó mentén van mit védeni, van mit rehabilitálni, van hulladékfeldolgozó cég, vannak megújuló energiával foglalkozó cégek, ezek szponzorálták a rendezvényt. A környezetvédelem úgy jött be, azon túl, hogy környezetvédelmi cégek voltak, hogy a globális felmelegedés következtében durvább viharoknak, durvább időjárás-változásnak vagyunk tanúi, és ezzel párhuzamosan a katasztrófavédelemnek jobban fel kell készülnie. Tehát a környezetvédelmet, ami akár a szenes erőművek bezárása, a szén-dioxid-kibocsátás körüli kérdésből adódott, itt - először a világon, de lehet, hogy csak Magyarországon - ügyesen összekötötték a katasztrófavédelemmel, és volt ott talán ezer gyerek, akik közül sokan versenyzők voltak, de nézték is szép számmal. Tehát ott ezt a környezetvédelmi kérdést erősen hangsúlyozták.

A miskolci erőművel kapcsolatban azzal dicsekednek - nem tudom kihagyni, mert Tompa Sándor képviselő úr elfelejtette mondani, hogy az az én találmányom volt (Dr. Tompa Sándor: Szoktuk is emlegetni. - Derültség.) -, hogy korszerű, és a távfűtés ezáltal a városban olcsóbban, hatékonyabban megoldható. Álmomban sem gondoltam volna, hogy lesz olyan kormány, amely ezt az erőművet nem a város tulajdonában akarja tartani, hanem el akarja passzolni valamelyik cimboracégnek - mást nem tudok elképzelni. Tehát azt szeretném, ha ebben az ügyben a bizottság is segítené a várost. Egyszerűen képtelenség, hogy ha van a városnak egy kombinált erőműve, az MVM - az állami cég - ne a városnak adja, ha egyáltalán el kell adni, mert nem tudom, miért kell eladni. Ez azt bizonyította be, hogy állami cég, állami forrás nélkül hatékonyan tud segíteni egy városnak úgy, hogy az nem kerül költségvetési pénzbe. Ez volna a mutatvány lényege, és remélem, hogy ez marad is.

Elcsúsztunk időben, de azt gondolom, időben is a legszélesebb az első napirendi pont. Elhangzottak a kérdések, most jön az igazi feladat, hogy ezekre határozott, gyors válaszokat kapjunk az alelnök úr részéről és a zöldhatóság részéről. Ki szeretne először válaszolni? (Koncz Ferenc: Előbb a szakember válaszoljon.) Rendben, akkor Pintér Istvánnak adom meg a szót, és ami marad, arra válaszol az alelnök úr.

Válaszadás

PINTÉR ISTVÁN (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség): Próbálom az elnök úr intencióit követve megválaszolni.

A hulladékégető témakörére vonatkozott a képviselő úr kérdése. Nem akartam túlhangsúlyozni a hulladékégetőket, csak én a prioritási lista másik végéről indultam. Tehát a hulladék minimalizálás, megelőzés az első vége, a lerakás pedig a másik vége, mint utolsó elem. Most ott tartunk, hogy a lerakói rendszer kialakult, most el kellene tudni indulni visszafelé, miközben nem vonom kétségbe, hogy nyilván a megelőzés, a hasznosítás megelőzi ezeket a dolgokat.

Annyit azért a hulladékégetőkről, hogy ez uniós problémakört is felvető kérdés. A hulladékégetők ma az európai uniós bírósági joggyakorlat szerint ártalmatlanító létesítmények, ugyanakkor végül is mégis hulladékkal dolgoznak, esetenként villamos energiát termelnek. Egyes létesítmények 40 százalékkal magasabb adhatják el a villamos energiát az országos rendszerbe, mert úgynevezett zöld energia megy be, míg a hulladékégetők ebből nem részesülnek azért, mert az ő alapműveletük ártalmatlanításnak minősül.

Annyit tennék hozzá, hogy persze ez uniós direktívamódosítást is igényelne, aminek a kialakítása most folyamatban van, az nyilván segítheti ennek a folyamatnak az előrehaladását. Ma erős piaci harc folyik ezen a téren egyébként, ami persze felveti ugyanakkor a másik problémát, a hulladékimport kérdését, ami nagy port vert fel az elmúlt időszakban. A hulladékártalmatlanításra a törvény jelenleg tilalmat mond, csak hasznosításra lehet behozni hulladékot, ártalmatlanításra nem, ez ellenérzést vált ki a hulladékégetősök körében. Ugyanakkor csak hozzáfűzném, hogy jelenleg 80-90 százalékos kapacitáskihasználtsággal működnek az égetők, tehát nem olyan rossz ez a piaci helyzet - környezetpolitikai szempontból megítélve -, hogy fel kellene szabadítani, és ártalmatlanítás céljából is be lehessen hozni hulladékot. Megjegyzem, ezzel a Magyar Köztársaság viszonylag egyedi szerepet tölt be a térségben, több más országba ártalmatlanítás céljából is lehet bevinni hulladékot.

Az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos kérdésre: azért van probléma az építési-bontási hulladékokkal, mert nincsenek nagy építkezések. Ha lennének nagy építkezések, akkor azok fel tudnák szívni, például a már kialakult feldolgozói kapacitások nyomán keletkező betontörmeléket. Budapest ilyen szempontból jó helyzetben van, és azért nem jellemző akkora mértékben ez a gond, mert ott sokkal nagyobb építési tevékenység folyik, ami felszívja az építési törmeléket, kontrában mondjuk a nyersbetonnal szemben, azért olcsóbban lehet hozzájutni. Emiatt a Pesthez képest viszonylag kevés bontás mégis nagy port kever fel, mert nincs hova tenni az építési-bontási hulladékot.

Az engedély megtagadására vonatkozó kérdésre azt tudom mondani, hogy a hatóság abban a törvényi kötelemben van, hogy nem tagadhatja meg az engedélyt, hogyha annak jogalapja nincs. Tehát jogszabályi támogatás nélkül nem mondhatjuk. Nyilván majd az újságban meg fogunk jelenni, hogy a mi hozzájárulásunkkal feltöltöttek valamit, de ennek nem az az oka, hogy nekünk ez örömünkre szolgál, vagy szakmailag egyetértenénk, hanem jelenleg a szabályozás nem ad arra lehetőséget a környezetvédelmi hatóság számára, hogy mérlegelési joga lehessen, hogy az a fajta felhasználás jó, a másikfajta felhasználás nem jó. Ez az építési-bontási törmelékekhez hozzátartozik. Persze más ügyekhez is, hiszen ahol nincs hatásköre a hatóságnak, ott nem mondhat álláspontot, és nem képviselhet mást, mint amire a jogszabály felhatalmazást tartalmaz.

A Natura 2000 témakörével kapcsolatban hadd mondjam, hogy a naturás területeknél van egy hatósági szerepkör, és van egy menedzselési szerepkör. A menedzselési szerepkör alatt azt értem, hogy a "mi legyen benne, mi kerüljön ki" folyamat regisztrációs és egyéb dolgai részben a nemzeti parkokban történnek ilyen szempontból a területek kezelésével kapcsolatos feladatkörben, hogy a terület kivonásra kerüljön-e, tévesen történt-e meg a kijelölése, vagy más területnek meg nem történt meg a kijelölése; ezt az oldalt a nemzeti parkok menedzselik. Ha elnök úr úgy gondolja, Salamon úr valószínűleg tud erről beszélni, ha belefér az időbe.

A tényleges hatósági szerepkör ebben a bejegyzett területeknél a jogszabály érvényesítése. Tehát ha például tévesen bejegyzett területre naturás bejelölés van, akkor addig a környezetvédelmi, természetvédelmi hatóság nem fog tudni felmentést adni - mert a jogérvényesítés, még a rossz jogszabály-érvényesítés is feladata -, míg erre nem kap jogszabályi felhatalmazást. Ebben vannak anomáliák egyébként, de nem akkorák a botrányok, mint amekkorák az anomáliák, de lehet, hogy nem is olyan nagy az anomália országosan nézve.

Az ismeretátadó tevékenység a minisztérium koordinálásában és részben a nemzeti parkok menedzselésében történik. Megítélésem szerint több információra lehet szükség az érintettek számára a "mit tudnak kezdeni a naturás területtel" kérdésében, de azért az emberek előbb-utóbb felismerik, hogy mit tudnak kezdeni. Ennek megfelelően vannak, akik azért panaszkodnak nálunk, mert naturás a területük, de van olyan is, aki azért, mert nem - ismerve a támogatási eszközöket, amelyek e mögött megjelennek. A naturás témakörre, ha bővebben szeretnék, szerintem külön napirendet lenne érdemes rászánnia majd a bizottságnak.

A zöldszervezetekkel kapcsolatos felvetésre szeretném elmondani, hogy igen, a térségben nagy hagyománya van a zöldszervezetek működésének, hiszen már a '90-es évek legelején megalakultak ezek a zöldszervezetek, amelyek működnek. Kiemelnék a térségben három zöldszervezetet az Öko-kör mellett, és kicsit jellemezném is a tevékenységet.

Ilyen az Öko-kör, amely kifejezetten a pedagógiai célokat tűzi maga elé, és a gyermeknevelési munkában igyekszik ezeket jól hasznosítani, nem megállva ott, hogy ezzel szép célkitűzéseket is tud megvalósítani. Tehát azt gondolom, hogy a környezetvédelmi hatóság munkáját is segítő tevékenységet folytat akár az Öko-kör is, de a másik kettő is, az Ökológiai Intézet vagy a Zöld Akció Egyesület, amely szintén ilyen. Azt mondhatnám, hogy a regionális feladatokat is ellátó, az egész megyére, régióra kiterjedő tevékenységet folytatnak. Gyakorlatilag évente általában kétszer közös megbeszéléseink vannak, mert a mi munkánkat is segítő tevékenységet végeznek. Hozzátenném az egri Életfa Szövetséget, amely szintén ilyen; valós környezetvédelmi tevékenységet folytató, nemcsak pénzügyi érdekből zöld szervezetekről beszéltem most. Mert van az a másik kör, amely nem feltétlenül ebbe a körbe tartozik.

Ezek a szervezetek nemcsak a problémák fogadásában, a lakossággal való kapcsolattartásban fejtenek ki számunkra is áldásos tevékenységet, hogy ők maguk is elmondják a lakosoknak, hogy azzal a problémával hova lehet fordulni, vagy el is irányítják a helyes irányba - mert nem minden ügy tartozik a környezetvédelmi hatóság kompetenciakörébe, számos ügy önkormányzati, helyi környezet- és természetvédelmi körbe tartozik, illetve sok esetben a jegyzők birtokvédelmi körébe - hanem olyan tevékenységet is végeznek, hogy a hozzánk érkezett bejelentések esetében például megtekintik a helyszínt, és nekünk már egy szakmailag informatív információt tudnak adni. Sok ilyen közös munkánk van, és ez elég jól működik. Tehát ilyen értelemben a bizottságnak csak ajánlani tudom az ilyen jellegű tevékenységet folytató zöldszervezetek támogatását.

Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy van-e ipar a térségben, erre volt válasz is, kiegészítésképpen annyit, hogy a vegyipar szárnyalóan működik. Azt hiszem, ez a bizottság előtt is ismert, az egyik legjövedelmezőbb iparág. A térségben a Borsodchem iparterületre számos más külföldi cég is települt, és ilyen a TVK iparterülete is, amelyen szintén számos más üzem működik, például a festékgyár, a koromgyár, stb. Az erőművekkel kapcsolatban most csak annyit, hogy a mi működési területünkön, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél valóban az AES három erőművet működtet, tehát a Borsodi Hőerőművet Barcika térségében Berentén, és kettőt Tiszaújváros térségében. A Tisza II. gázalapú, és a tiszapalkonyai szénalapú. A Borsodi Hőerőmű is szénalapú egyébként.

Azonkívül a kohászat azért működik, csak átalakult. Tehát az a bizonyos klasszikus kohászati tevékenység megszűnt, de a minőségi acélgyártási tevékenység Ózdon is és Miskolcon is tovább folyik. Ezek megszerezték azt a bizonyos egységes környezethasználati engedélyt, amely a működésükhöz szükséges. Vannak persze kötelmeik, amelyeket bizonyos határidőkkel teljesíteni kell, mert a tökéletességre való törekvés a működésnek nem akadálya, csak vannak bizonyos hatósági feladatok, amelyeket ebben el kell látnunk.

A bányászat is működik. A kavicsbányászatot emelném ki, ebben a térségben különösen nagy volumenű, hiszen itt vannak a kavicslelőhelyek. Ugyanakkor hadd mondjak egy információt: 15 millió köbméter kavics kitermelésére van környezetvédelmi engedély jelenleg kiadva, ebből 10 millió köbméterre van a bányahatóság által kiadott MÜT-ben - műszaki üzemelési tervben - engedély kiadva, és hárommillió köbméter körül van a tényleges termelés. Ezt csak azért jelzem, hogy a térség területhasználati módjában valószínűleg ez lehet egy feladat akár a területi környezetvédelmi tanács vagy a megye számára, hogy meghatározhatná, hol legyenek inkább kavicsbányák, és hol ne legyenek újra kibontva a felszín alatti vizek, mert vízminőség-védelmi szempontból ez esetenként problémás.

A szénbányászatról annyit, hogy ezek külszíni bányák, általában gyenge minőségű barnaszén kerül kibányászásra. Ugyan a környezetvédelmi hatóságnak csak abban van jogköre, hogy a működés feltételeit megszabja, abban nincs, hogy legyen-e ilyen. De hadd mondjam el a bizottságnak tájékoztatásul, hogy ezek a szenek általában lakossági forgalomba kerülnek, és nem szabályozott égésterű berendezésben kerülnek eltüzelésre. Ebből egyenesen fakad az, hogy a kén-dioxid-, kevésbé a nitróza-, szén-monoxid-szennyezések okoznak súlyosabb problémát. Tehát az egyik kezünk talán nem azt csinálja, mint amit a másik, mert így nem tudjuk teljesíteni azokat a normatívákat a településeken. Ugyanakkor ez messzebb megy annál, mint ami a felügyelőség kompetenciája: nevezetesen megélhetési kérdés is az, hogy a gáz megfizethető-e, vagy ezt a módot kell választania a lakosságnak.

A nagy kármentesítésekkel kapcsolatos kérdésre. Igen, vannak. Kilenc olyan jelentős területet tart nyilván a felügyelőség, amelyeken kármentesítési feladatok vannak, és itt hangsúlyoznám a kilenc jelentőset. Ezek részben olyan területek, amelyeken a felszámolási eljárások már akár a '80-as években megszülettek. Például a sajóbábonyi térségben az Észak-magyarországi Vegyi Művekkel összefüggésben három felszámolási eljárást tudok említeni, amelyek mind folynak. A '80-as, '90-es években valaki megszerezte, ilyen névben tovább működtette, de felszámolásra került. Most zárult le - azt hiszem - a harmadik vagy negyedik felszámolás. Itt környezeti károk ugyanakkor visszamaradnak. Ezek örök, gyakorlatilag megoldhatatlan vitát jelentenek, mert 2008-ban nem lehet megmondani, hogy a szennyezés egy változatlan termelési struktúra mellett '87-ben vagy pedig '98-ban keletkezett, illetve ezekkel kapcsolatban csak jelzem, hogy valószínűsíthetők állami feladványok is, tehát állami vagy uniós pénzeszközök, attól függően, hogy ezekre hogyan nyílik lehetőség. De a felszámolási eljárások jelenlegi szabályozottsága nem tesz lehetővé nagyobb mozgásteret a környezetvédelmi hatóság számára. Megjegyzem, a magyar szabályozás - úgy tűnik - még szigorúbb, mint mondjuk a brit.

Emellett 80 aktív kármentesítés van jelenleg a nyilvántartásunkban, ezek jelentős része - remélem, a sajtó nem érti félre -, nem akarom bemártani a TVK-t, de a TVK területén is van jelentős kármentesítésünk, amelyet a TVK megfelelő módon, saját forrásból finanszíroz, ütemezetten halad előre. De a Borsodchemnél is és más nagy iparvállalatnál is van ilyen. Általában a jól működő gazdasági szereplők jól tudnak tenni a környezetért. A baj inkább azokkal van, akik nem megfelelő gazdasági-piaci viszonyok között működnek.

Az ÁES-sel kapcsolatos konkrét kérdésre már jeleztem, hogy három erőműve van. Valóban a Borsodi Hőerőműnél van rekonstrukciós terv, engedélyezési folyamatban van ez a rekonstrukció, szén- és biomassza-összefüggésű. A biomassza szó definiáltsága persze vitatható, nincs ma egyértelműen - sőt több helyen és nem biztos, hogy összhangban - definiálva a biomassza szó. Nyilvánvalóan azért, mert a 40 százalékos többlet-hozzájáruláshoz a biomassza szó jön jól, és ezt figyelembe veszik, amikor megírják akár a dokumentációt számunkra, de nekünk ez még mindig egyszerű szakmai kérdés maradhat. Mégis azt gondolom, hogy a fa és a biomassza összefüggése, amire a kérdések utaltak, úgy jelenik meg, hogy egy-egy ilyen felhasználó marketingtérképén van egy kör, hogy mekkora távolságból tekinti még gazdaságosan beszállíthatónak a fát. Ez egészen a Kárpátokig nyúlik. Tehát nemcsak a borsodi térséget érinti, bár kétségtelen, minél közelebb van, annál nagyobb a probléma, és kétségtelen, hogy az úgynevezett megélhetési - bár a jogszabály nem ismer ilyet, hogy megélhetési - lopás körébe tartozón túlmenően nyilvánvalóan jelennek meg abnormális dolgok, amelyekre jelenleg a kapacitás vagy a felkészültség talán nem annyi, mint amennyinek kellene lenni. Ez elsősorban a nemzeti parki területeknél az őrszolgálatok munkáját illeti, tehát szintén Salamon úr tud az őrszolgálatokkal kapcsolatosan többet mondani a tényleges területi munkáról.

Fontos elem ennél a két szenes erőműnél, hogy mindkettő tervezi azt, hogy magas fűtőértékű importszénnel dolgozzon. Azt hiszem, nem kell magyarázni, hogy ez zömmel ukrán területekről történő szénimportot jelent. Ezért települnek akár még a Nyírségbe is szénerőművek, pedig ott szénlelőhely nem jellemző. De a gazdasági előny, meg az Unión belül termelt energiával kapcsolatban világos.

A miskolci vízbázis védelme. Miskolcnak két fő támasza vagy forrása van ivóvíznyerésre, egyik a karszti terület, a másik pedig a Sajó-kavicsterasz térségéből származik. Ilyen értelemben azzal nem kell számolni, hogyha megfelelően van működtetve ez a két vízbázis, akkor Miskolc ivóvízhiányba kerül. A nyílt karszt nyilvánvalóan potenciálisan nagyobb veszély, mint egy zártrendszerű, parti szűrésű vagy más védett vízadó rétegből származó víznyerés, ugyanakkor kétségtelen, hogy a leggazdaságosabb út természetesen a karszti források igénybe vétele. Ennek a programja egyébként, valóban Miskolc város egy hidrogeológiai védőidom kedvezményezettje, egy ilyen határozat keretében meg van határozva, hogy mekkora az a terület, amelyet védeni kell azért, hogy a karszt ne szennyeződjön el. Ez a tisztázási projekt jól halad, azonban nyilvánvalóan nehéz az egyes emberek tevékenységével kapcsolatos mindennapos kontroll, ami az üzemeltető munkáját nehezíti.

Megemlíteném, hogy települések is vannak a nyílt karszton - például Répáshutára gondolok -, amelynek a szennyvíztisztítója a jelenlegi szabályozottság szerint nem felel meg a követelményeknek. Tehát itt jelenleg más megoldást kell alkalmazni a szabályok miatt. Megjegyzem, hogy a szabályok is merevek, mert jelenleg nem engedi semmilyen tisztítási fokú víz bevezetését, ha abban első kategóriás komponens van, és ilyen az ammónia, amely természetes velejárója a fekáliás jellegű vizeknek. Tehát nem a koncentráció a kérdés, hanem az a kérdés, hogy van-e vagy nincs. Ma a kémiai analitikai eszközök meglehetősen alacsony koncentráció kimutatására is alkalmasak, ugyanakkor a vízügyi, környezetvédelmi hatóság nem tud mérlegelni a jelenlegi szabályozások mellett. Ha tilalom van, akkor tiltania kell, és nem engedélyezhet. Tehát még egy magas fokon kiépített, de karszton elhelyezkedő szennyvíztisztító engedélyezése sem történhet meg, ha ilyen komponens előfordul benne.

Itt megállnék, elnök úr, ha mégsem mondtam volna valamit, kérem, szóljon.

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az alelnök úrnak maradt megválaszolnivaló?

KONCZ FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is el kell dönteni, hogy mi az irány. Régió lesz vagy megye? Mert ha az egyik vagy a másik, akkor teljesen másként néznek ki a dolgok. Megkérdezték itt többen, hogy milyen elképzelése van a megyének bizonyos kérdésekben. Mert lehet, hogyha változik a politikai felosztás, akkor a most kormányzati erőkben lévők esetleg megint a megyét fogják preferálni, mert most a régiót preferálják, ez teljesen nyilvánvaló. Itt is üléspont erőteljesen meghatározza az álláspontot.

De én természetesen megyénkről fogok beszélni. Igen, Borsod-Abaúj-Zemplén megye eleve is egy régió: Borsod, Abaúj, Zemplén, és meg kell említenem Gömör, Torna és Kis-Hont valamikori megyéket is. Tehát a mi megyénk több megyéből összeillesztett jelenlegi megye, amely nyugodtan tekinthető különben régiónak: 13 választókerület van, miközben abban a két megyében, amely a mostani elképzelések szerint régiót alkotna Borsod-Abaúj-Zemplénnel, összesen nincs ennyi. Tehát ez a megye önmagában nagyobb, és a jelenlegi elképzelések és intézkedések érdekes helyzetet teremtettek. Az az állapot van, hogyha valaki valamilyen ügyes-bajos dolgát el akarja intézni a különböző hatóságoknál, akkor lehet, hogy Miskolcon kell az egyik hatóságot keresnie, Salgótarjánban a másikat, és Egerben a harmadikat, mert ez a mostani régió. Ez így nem jó. Éppen ezért azt javasolnám, hogyha mégiscsak a régió melletti döntés születik meg, akkor ki kell nevezni egy új helységet, mondjuk Mezőkövesdet, ami megfelelően közel van. Ennek nyilván nagyon fog örülni a mezőkövesdi polgármester. De ez így - elnézést kérek a kifejezésért - abszolút abszurd, ami most történik regionális alapon. Csak tessék megkérdezni egy olyan embertől, akinek mondjuk, egy nap több hatósághoz el kellene mennie.

Azon ne csodálkozzanak, hogy mi mindannyian büszkék vagyunk arra, hogy ebben a megyében élünk. A megye gyönyörű, és olyan területi egységei vannak - Zemplént, hála Istennek, viszonylag jól ismeri mindenki, pedig leginkább csak Borsodot mondanak a rövidítés miatt -, úgy gondoljuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyének Zemplén a gyöngyszeme. De azért sok olyan terület van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami szintén gyönyörű. A Bódva-völgyet például nagyon sokan az ország egyik legszebb területének tartják. Ugyanez a helyzet a Csereháttal kapcsolatban is, és például a Bódva völgye az a terület, ami bányászat szempontjából - a Sajó völgye - rettenetes erőteljesen érintett. Nem akarok hosszan beszélni ezekről a kérdésekről, de bizony a bányászat szempontjából elég erőteljesen érintett a megye: több mint tízezer munkahely megszűnését jelentette. Csak érdekességképpen mondom, hogy ezek a nehézipar szempontjából is rettenetes munkahely-megszűnéseket jelentett egyben. Csak a valamikori Lenin Kohászati Művekben a '80-as években 17 ezer ember dolgozott. Jelenleg körülbelül 2-3 ezer ember dolgozik ugyanazon a területen. Természetesen kiszolgálókkal együtt ez a létszám nagyobb, de az ózdi hengermű ugyanúgy lecsökkent, összezsugorodott, és ez okozza azt az állapotot, amiről az elején is beszéltem, hogy a valamelyest biztonságot nyújtó munkahelyek irányában rettenetesen nagy az igény Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Az, hogy Szerencs esetében - de nemcsak Szerencsről lehet ezt elmondani, hanem sok településről - egyelőre arra futja ereje az önkormányzatoknak, hogy külsőségekben próbálják kiélni a lehetőségeiket, ezt látjuk a virágosításban is. Hatalmas erőket és óriási energiákat fordítanak az egyes önkormányzatok arra, hogy a települések külsejét legalább valamennyire rendbe tegyék, legalább a külsőségeket valamennyire rendezzék, ami különben elég borzasztó voltak annak előtte. De a munkahelyek számában azért az jól látszik, hogy az itteni felmérések szerint is, az itt érettségiző gyerekek nem igazán itt képzelik el a jövőjüket. Ez a nagy probléma. Nemcsak Szerencsről beszélek, hanem természetesen általában a térségről. Az pedig, hogy most már meg egyre inkább azt látjuk, hogy nagyon sokan még csak nem is az országban, azt gondolom, ránk nézve eléggé negatív bizonyítvány.

Volt konkrét kérdés, ahogy felírtam, abban a sorrendben fogok haladni. A parlagfű, milyen tervek vannak a parlagfű kiirtására. Itt elhangzott, hogy a megyei önkormányzatnak legfeljebb szép javaslatai lehetnek ezen a téren, ugyanis se pénz, se posztó, se paripa. A környezetvédelmi tanács különben ezt a kérdést éppen 6-án fogja tárgyalni, nagy szeretettel várunk, ha esetleg konkrétumokra is kíváncsi vagy ezzel a dologgal kapcsolatban is.

Hogy milyen jövőképünk van, ha már ezekről a veszteségekről beszéltem? Meggyőződésem, hogy a megyében kihasználatlan lehetőségek vannak a mezőgazdaság területén. Ez különben a parlagfű kérdését is megoldaná, mert ha a mezőgazdaság működne, nem lenne parlagfű. A parlagfűvel épp az a probléma, hogy... (Dr. Orosz Sándor: Mitől szűnne meg?) Legalábbis, jóval kevesebb lenne, ez a véleményem róla. A parlagfű nem volt annyira ismert abban az időben, amikor a legkisebb területet is művelték. Azóta állt elő ez a nagy terület, amióta nagyon sok műveletlen tér van. Hogy mit jelent ez a megyénkben? Szeretném jelezni, hogy ezeknek a cimboraprivatizálásoknak - valahogy így fogalmazott az elnök úr - éppen most esik áldozatul a megyébe eső, a valamikori Bábolnai Állami Gazdasághoz csatolt volt Szendrői Állami Gazdaság, melyet az atyaúristennek nem hajlandó a kormányzat a helyiek számára valamilyen lehetőségként biztosítani, vagy mondjuk az egyes települések körül lévő mezőgazdaságilag művelhető határ esetében nem hajlandó az önkormányzatot támogatni ebben. Éppen úgy hallom, hogy Veres miniszter úrnak vannak ott érdekeltségei ebben a kérdésben.

A másik nagy lehetőségünk - ha már itt vagyunk Zemplénben - az idegenforgalmon túl, ami persze az idegenforgalomhoz is kapcsolható, mert az idegenforgalomból lehet pénzt behozni, valamilyen termékértékesítéssel. Nekünk van itt termékünk, ami szintén a mezőgazdasághoz kapcsolható, a bor. Azért ne felejtsük el, attól, hogy megszűnt Szerencsen a cukorgyártás, attól Szerencsen még van egy nagyon jól jegyezhető és nemzetközileg is megfelelő módon értékesíthető termékünk, a csokoládé. Azt hiszem, ez két olyan terület, és különben csokoládégyártás a megyében több településen is van - Edelényben és Miskolcon is van csokoládégyár -, tehát azt gondolom, ez is valamennyire a mezőgazdasághoz, az élelmiszeriparhoz kapcsolható. Meggyőződésem, hogy ezeket a szegmenseket a jövőben is erősítenünk kell.

Aztán itt van a bioenergia, a biomassza kérdése, hogy mi az, amit biomasszának neveznek. Úgy tudom, hogy az az alapanyag, ami az előállítása közben ugyanannyi szén-dioxidot alakít át oxigénné, mint amennyit aztán a megsemmisítése közben kibocsát. Legalábbis ez lenne a jó, hogyha ezt a mérleget lehetne tartani. Különben félek attól, hogy a 150 ezer megawattnyi energiához nem elég 300 ezer tonna fa. Félek, hogy ettől sajnos több kell. Általában 30 százalékos hatásfokon működnek ezek az erőművek. Nem akarok ebbe hosszabban belemenni, de félek attól, hogy a teljes hőmennyiségnek, amit ennyi fából elő lehet állítani, az elektromos energiai része körülbelül a harmada, a 33 százaléka.

Meggyőződésem, hogy az ország számára nagyon fontos a bioenergia kérdése. Nagyon fontos, hogy ez a terület megfelelő állami koordinációval működjön. Vannak a megyének olyan készségei, olyan területei, amelyeket alacsony - Magyarországon használt - aranykorona értékű földjei miatt például kitűnő biomassza-előállító területként lehetne igénybe venni, csak meggyőződésem, hogy megfelelő állami koordinációval kellene kezelni ezeket a biomassza-erőműveket, hogy milyen fajtájút mely területeken telepítsünk, és milyen nagyságrendben. Eddig a saját nyugat-európai tapasztalataim alapján azt tudom mondani, hogy leginkább azt várják el ezektől a kis erőművektől, az elég, hogy egy-egy települést ellássanak hő-, illetve elektromos energiával.

Azt gondolom, a szerencsi erőmű kérdése úgyis napirend lesz, azzal most nem kívánok foglalkozni. Vannak különben szélerőműveink is - érdekességképp mondom -, egyet biztosan láttatok, ahogy jöttetek a 37-esen, Gesztely környékén van. Van egy másik is, ami eléggé eldugott helyen, és különben a megye egyik szakmunkásképző intézetének van, Bükkaranyoson található. Velük konkrét kapcsolatom is van, és nagyon jónak tartjuk, de bizony eléggé úttörő kezdeményezések. Tehát ez a kettő található legalábbis látható helyen, és megfelelő kapacitással a megyében.

Ha már felmerült a Natura 2000 kérdése, erről még engedtessék meg nekem, hogy mondjak két mondatot. Nagyon megoszlanak a vélemények a programmal kapcsolatban, már ami a megyei véleményeket illeti, amit legalábbis én ismerek. Egyelőre úgy látszik, hogy a Natura 2000 bevezetése hátrányokat okozott inkább, mintsem előnyöket. Mert ennek bizonyos korlátozásai vannak, viszont azok a gazdálkodók, akik e korlátozás alá esnek, nem jutottak egy nagyon nagy nagyságrendű támogatáshoz. Több száz millió forintos nagyságrendű támogatás kieséséről beszélnek például a sátoraljaújhelyi kistérségben, ott nyilván szó lesz a mai napon. Nyilvánvaló, hogyha a kormányzat ilyen jellegű törvényalkotásra adja a fejét, akkor azt megfelelő körültekintéssel kell tenni, mert nem szabad elérni - legalábbis a véleményem szerint - azt, hogy az ilyen jellegű programokkal szemben ellenállást, illetve ellenérzést váltson ki.

Általában ezekről a kérdésekről kívántam szólni, köszönöm szépen.

Elnöki összefoglaló, a napirendi pont lezárása

ELNÖK: Köszönöm szépen. Azt gondolom, a bizottság tagjai elég sok információt kaptak, az itt élő képviselők ezek többségét tudták, de azért remélem, újat is hallottak. Úgy látom, hogy felmerült feladatként, az építési hulladék szabályozása körüli feladat, ez jogalkotási feladatnak tűnik. Ennek majd utánanézünk, a bizottságnak többféle feladata, jogosítványa van.

A másik a távfűtéssel kapcsolatos kérdés, és ez egész Magyarországon kérdés; elképesztő, hogy egy távfűtőmű drágábban kapja a gázt, mint az átlagfogyasztó, tehát a nagykereskedelmi ár a távfűtésben pontosan fordított, tehát aki sokat vesz, többet fizet. Ez egy sajátosság, tehát itt van rendbe rakni való.

Felmerült a biomassza fogalma, ami tisztázatlan, és volt egy kérdés, ami nem igazán bizottsági ügy, de képviselőként egy fontos kérdéssel szembesültünk, amit szerintem mindnyájan tudtunk, de most azért gyönyörűen kijött ez a régió-megye dolog, ez az eldöntetlenség. Nem mondom az álláspontomat, és nem kérem erre a képviselőtársaimat sem, de egyet azért leszögezhetünk, hogy ez így nincs rendben. (Gyárfás Ildikó: Kétharmados törvény.) Tehát hogy itt tényleg egymás mellett vannak, és egyik tanácsot ad a másiknak, a másik pénzzel gazdálkodik, és sóhajtozunk; van megyei környezetvédelmi koncepció, és reméljük, van regionális is, de a megyei csak egy ajánlás, egy sóhaj. Tehát ezzel a van dolga parlamentnek.

Ezt a négyet láttam olyannak, hogy ebben le lehet ülni. Nyilván sok más kérdés is érint minket. A feladatunk, a célunk az volt, hogy kapjunk egy képet a megye környezetvédelmi kérdéseiről. Azt gondolom, most itt lezárom, ezt a képet rögzítse mindenki magában - meg a jegyzőkönyv is rögzíti -, és a bizottsági tagok ezt majd nyilván tovább fogják érlelni.

Tájékoztató a zempléni térségben tervezett energetikai-ipari beruházások környezet- és természetvédelmi hatásairól

A második napirendi pontunk az energetikai beruházások kérdése. Sokkal több időt szántunk az első napirendi pontra, mint gondoltuk volna, de úgy éreztem, hogy talán volt egy-két dolog, amit én mondtam, de azon kívül a többi gondolatnak el kellett hangzania, ezért is nem szólítottam fel senkit, mert olyanokat mondott, ami kell. Próbáljunk meg itt tömörebbek lenni.

Két kérdés van a megyében, az egyik a szerencsi szalmaégető, a másik a tározó erőmű kérdése. Hosszú évek óta van ilyen vágy, hogy valaki valahol tározós erőműt szeretne építeni, mert az országnak szüksége lenne rá. Az Alföldön nem lehet ilyen vágy, de ez egy hegy, és azt gondolom, a helyiek elmondják, hogy ezt a völgyet gondolták-e a tározós erőműhöz vagy sem. A másik a szerencsi erőmű kérdése, erről azért mi már tárgyaltunk, tehát nem szeretném az elejétől kezdve hallani, hogyan is áll a dolog, ugyanis ezzel a 4. napirendi ponttal összefüggő kérdés.

A polgármester asszonynak lehet, hogy rosszul fog esni, de azt a 21 perces filmet nem néznénk meg, részben mert kapunk filmet.

RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ polgármester, Szerencs: Azért azt szeretném javasolni a tisztelt bizottságnak és a jelenlévőknek is, mert elég nagy port kavartak a szerencsi szalmatüzelésű erőmű építésének a körülményei, hogy ér az annyit, hogy 20 percet ráfordítsunk, és talán egy összefoglalót érdemes csak az előkészítés dolgairól megtekinteni. Úgyhogy bátran javasolnám a bizottságnak, hogy tekintse meg.

ELNÖK: Én megfontolnám a dolgot, polgármester asszony. Biztos, hogy megér annyit, meglátjuk, hogy kell-e. Megkérdezem, hogy ki szeretne szót kapni a két témában, tehát a tározós erőmű és a szerencsi erőmű témájában, a képviselőkön kívül. (Jelzésre.) Takács András, Koncz Ferenc (Koncz Ferenc: A megyei álláspontot.) Ha ez ennyire visszafogott, akkor lehet idő. Természetesen önálló napirend lesz a világörökség, tehát valahogy úgy fogjuk megoldani. Tehát ketten jelentkeztek a képviselőkőn kívül. (Dr. Tompa Sándor: Ügyrendi.) Tompa képviselő úr!

Dr. Tompa Sándor ügyrendi javaslata

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Kvázi ügyrendi javaslatom lenne a tárgyalás menetére, a képviselő asszony nyilván nem tehette ezt meg, mert nem tagja a bizottságunknak. Azt szeretném javasolni, hogy azért kerüljünk képbe, és tekintsük meg ezt a filmet, és utána a bejelentkezett hölgyek, urak hozzászólhatnak.

ELNÖK: Képviselő úr, akkor elmondom a stratégiám, mielőtt szavazunk. Miután láttam, hogy két hozzászóló van, meglátjuk, hogy hol tartanak a civilek, le lehet vetíteni a filmet, mert úgy látszik, hogy időbe belefér. Csak nem szeretném azt, hogy egy ilyen előkészítő filmet mondjunk, hanem javasolnám, hogy hallgassuk meg, ugyanis tisztultak a dolgok, azt hiszem. Tehát hallgassuk meg a civileket, és meghallgatjuk a megye álláspontját is.

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, nem nyugtatott meg. Mert azt gondolom, a tárgyalási rend az, hogy előbb megismerjük, hogy mi a téma, majd utána meghallgatjuk, hogy mi a vélemény. Most az elnök úr javaslata az, hogy hallgassuk meg, hogy mi a vélemény...

ELNÖK: Nem kell megismernünk a témát, mert ismerjük, foglalkoztunk vele bizottsági ülésen, decemberben volt egy ülésünk erről.

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): A véleményeket is merjük.

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Volt egy ügyrendi javaslat, szavazzunk róla, és ha megszavazzuk, akkor megnézzük a filmet, ha nem, akkor nem. (Dr. Tompa Sándor: Köszönöm szépen, alelnök úr.)

ELNÖK: Csak a sorrendről van szó. (Közbeszólások.) Ha 5-5 percben el tudják mondani, akkor tisztán látjuk, hogy egyáltalán hol tart ez az egész. Most azt megismerni, hogy hogyan kezdtek el alapozni, és hol tart ez a beruházás - erről szól a film, ugye, polgármester asszon?

RÓNAVÖLGYI ENDRE BÉLÁNÉ polgármester, Szerencs: Nem erről szól a film. A film arról szól, hogyan vetődött fel Tokaj-Hegyalján, Szerencsen ez a kérdés. Nagy Andor úr felvetett, hogy mi Borsod-Abaúj-Zemplén megye jövőképe. Azt gondolom, Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendkívül sokszínű, sok tájegységre és gazdasági területre oszlik, egy ilyen tájegység és gazdasági terület Zemplén. Négy közigazgatási központja van...

ELNÖK: Jó, köszönöm szépen. Szavazunk róla. Tehát szavazzunk arról - mondja Tompa képviselő úr...

DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Azt javasoltam, hogy menjünk sorrendben, nézzük meg a filmet, majd ezt követően a civil, illetve megyei kiküldött mondja el a helyzetről a véleményét.

Szavazás az ügyrendi javaslatról

ELNÖK: Aki támogatja Tompa képviselő úr indítványát, az szavazzon! (Szavazás.) Nyolc igen, akkor menjen a film. (Filmvetítés.)

Úgy látom, Koncz Ferenc alelnök úr kész van az anyagával, megnézte a filmet, akkor a megye álláspontját hallgassuk meg.

Meghívottak hozzászólásai

KONCZ FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés): Köszönöm szépen, elnök úr. Azt a Szerencsi Televízió által készített anyagban most hallottam először, hogy a térségnek súlyos foglalkoztatási problémái vannak. Mert amikor ezt eddig elmondtuk, soha senki nem volt hajlandó elismerni. Ez az egyik megjegyzésem ezzel az anyaggal kapcsolatban.

A másik, hogy a film azért - amit én már, legalábbis részleteiben nem először látok, ezen a vetítésen általában átesek az önkormányzatoknál, ha ilyen jellegű kérdés merül fel - pontosan visszaadta a megyei önkormányzatnak a kérdéssel kapcsolatos véleményét. A megyei önkormányzat véleménye az, hogy egyrészt nagyon fontosnak, eddig is elmondtam, többször kihangsúlyoztam, nagyon lényeges kérdésnek tartjuk a munkahelyteremtés ügyét, tehát ez nagyon lényeges kérdés, és nem mehetünk el a mellett, hogy itt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében olyan emberek élnek, akik nyilván dolgozni akarnak, velük pedig törődni kell, ez egyértelmű.

Másrészt pedig ugyanilyen fontos kérdésnek tartjuk Tokaj-Hegyalja borvidékének és a világörökségi területnek a kérdését. Az önkormányzat - azt hiszem, a film is - egyértelműen és kiválóan kifejezte ezt az elkötelezettségünket. Pontosan azért, mert még az UNESCO nem hozta meg azt a bizonyos döntését, amelyek ebben a kérdésben tiszta helyzetet eredményeznek, arra kértük a beruházót, hogy amíg ez nem történik meg, függessze fel az építkezést, és természetesen, ha a kérdésben döntés születik, akkor mindenki számára megnyugtató módon folytatódhat ez az ügy. Természetesen függ az UNESCO döntésétől ez a kérdés. Tehát ezt továbbra is csak megerősíteni tudom.

Már az előbb is mondtam, hogy nagyon fontosnak tartom azt, hogy a Magyar Köztársaság kormánya azokat a törvénykezési hiátusait, amit az eddigi intézkedések elmulasztása miatt kénytelenek vagyunk elszenvedni, legyen szíves pótolni. De azt hiszem, ezt azon az ülésen is kihangsúlyoztuk, amin már egyszer ez a kérdés felmerült. Ehhez kapcsolódóan tudom elmondani - ehhez bizonyos fokig kapcsolódóan a saját álláspontomat is, amit már valamennyire az előbb is említettem -, hogy meggyőződésem szerint a környezetvédelmi ügye mellett rendkívüli módon elkötelezett emberek is, és magamat is közéjük sorolom, úgy vannak ezekkel a kérdésekkel, hogy be kell látnunk, energiára szükség van. Azonban az is nagyon fontos feladat, hogy ennek az energiának lehetőleg, amilyen nagy részét tudjuk, valamilyen úton-módon belföldi forrásból próbáljuk meg előállítani. Ilyen értelemben jön számba lehetőségként a bioenergia felhasználásának a kérdése Magyarországon, de - ezt megint szeretném kihangsúlyozni és hozzátenni - megfelelő központi kormányzati irányítással és koordinációval mindig a legmegfelelőbb módszerrel és megfelelő helyen kell ezeket megteremteni.

Az, hogy a szerencsi szalmatüzelésű erőmű mennyire káros, vagy mennyire nem káros a világörökség státuszát tekintve, arról nemsokára lesz egy döntésünk. Azonban én azoknak az álláspontját is nagymértékben el tudom fogadni, akik mindenáron dolgozni akarnak. Az másik kérdés, hogy azt pedig szégyenletesnek tartom, hogy a város politikai vezetése nem tartotta olyan fontosnak a cukorgyár ügyét, hogy azért harcoljon, oly módon, ahogy ezt megteszi különben az erőművel kapcsolatban. Sőt, azt is el kell mondanom, hogy sokszor úgy éreztem - és ez meggyőződésem -, hogy mintegy kapóra jött az erőmű ügyének a cukorgyár bezárása. Az utolsó mondat is erre utal, ez pedig véleményem szerint szégyenteljes.

Tehát az a véleményünk - és az az én személyes véleményem is -, hogy ha az UNESCO úgy dönt, hogy az erőmű épüljön, akkor természetesen az itteni szereplőkkel valamifajta megállapodás kell, hogy hadd menjen ez a dolog. Ha nem úgy dönt, akkor is meg kell találni azt a lehetőséget, hogy a világörökségi területen élők számára valamilyen úton-módon a kormányzat - hasonlóképpen, mint a Balaton esetében, ezt az előbb is említettem - lehetőséget nyújtson arra, hogy megfelelő munkához jussanak, és megfelelő módon mindenki dolgozni tudjon, és ne meneküljenek Zemplén e csodálatos tájáról az emberek. Ez az én saját véleményem is az üggyel kapcsolatban, amit nagyon nagymértékben, szinte teljes mértékben egyezik különben a megyei önkormányzat véleményével.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérem a körünkben megjelent dr. Mezős Tamás urat, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét, hogy úgy legyen szíves hozzászólni, hogy az a következő napirendi ponthoz is legyen, hogy hol tartunk most tulajdonképpen általában a világörökségi törvény kapcsán, illetve a konkrét szerencsi, illetve tokaji térséggel kapcsolatban.

DR. MEZŐS TAMÁS (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy önök között lehetünk, és elmondhatjuk a helyzet állását. Akkor, amikor a probléma felmerült, és amikor az UNESCO megkeresése megjött, nyilvánvalóan az volt az elsődleges célunk, és ez minden dokumentumban benne van, hogy egy olyan megoldást találjunk, ami a világörökségi helyszín veszélyeztetése nélkül, de természetesen - ahogy az alelnök úr is mondja - a helyi munkalehetőségek biztosítása mellett pozitív eredményt tudjon kihozni. Annak érdekében, hogy ne kerüljön az őszi UNESCO-közgyűlés elé a jelentés, tehát ne kezdjék tárgyalni a szerencsi erőmű kérdését, a miniszter úr számára egy olyan levelet írtunk az UNESCO-hoz címezve, amelyben részletesen elmondtuk, hogy milyen vizsgálatokat tervezünk annak érdekében, hogy az erőmű hatása mennyiben befolyásolja a világörökségi helyszín területét.

Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy pillanatnyilag a világörökségi értékek védelme érdekében hatástanulmányi normatíva, hatástanulmányi metodika a világon nem létezik. Tehát azért jelent ez különös problémát, és azért nem lehet nagyon gyorsan elkészíteni ezt a hatástanulmányt, ami lényegesen részletesebb és több irányból közelíti a problémát, mint az egyébként szükséges és kötelezően szükséges környezeti hatástanulmány. Erre nekünk is fel kellett készülni, hazai és külföldi szakértőket kellett megkeresnünk, és az ő közreműködésükkel szeretnénk ezt a bizonyos hatástanulmányt elkészíttetni. Ez a munka elkezdődött.

Ennek a munkának az irányítására, koordinálására három akadémikust kértünk fel, Hámori József, az Akadémia közelmúltban leköszönt alelnöke, Enyedi György és Láng István akadémikus urak koordinálják a munkát, és az ő javaslataik, iniciatíváik alapján a témához kapcsolódó valamennyi tudományos terület szakértőinek bevonásával megkezdődött első lépésben a metodika kidolgozása. Utoljára hétfőn találkoztam az akadémikus urakkal, és pozitívan értékelték az eddigi munkát. A metodika elkészültét az UNESCO québeci konferenciája előtt szeretnénk, hogy akkor, amikor beszámolunk kötelezettségszerűen meg célszerűségből is az UNESCO számára, hogy a szerencsi erőművel kapcsolatban mi történt, hogyan áll Magyarország a probléma kivizsgálásával, akkor már a metodika kész legyen, és adott esetben ennek a metodikának a véleményezésére már az UNESCO-szakértőket is igénybe vehessük.

Engedtessék meg, hogy szóljak az itt a filmben és a polgármester asszonnyal folytatott több beszélgetés során felmerült problémáról - amely nem zárójeles probléma, hanem tényleges probléma, csak a mondandóm szempontjából kiegészítésnek tekinthető -, hogy valóban akkor, amikor elkészítettük az Magyar UNESCO Bizottsága véleményét, akkor a rendelkezésünkre álló adatok alapján több téves adat került be ebbe a jelentésbe. Többek között a filmben is elhangzott, hogy 20+5 méter a területen megengedett magasság, a mi anyagunkban 30 méter szerepel. Tudjuk, tévedés volt, egy olyan forrásból dolgoztunk, amiben 30 méteres adat szerepelt. Természetesen ez is benne lesz a júliusi jelentésünkben, amit az UNESCO-nak adunk.

A másik probléma, hogy az országos területrendezési tervből vett adatok alapján - de hangsúlyozom, az Otrt. Térképét használva - pontatlanul határoztuk meg a terület határait. A polgármester asszony felhívta erre a figyelmünket, mi levélben fordultunk az Otrt.-t készítő ÖTM-hez, ez ideig nem érkezet meg a kérésünkre a válasz. Nyilvánvalóan akkor, amikor az Otrt.-t készítő szakértők válasza megérkezik, e válasz alapján természetesen korrigálni fogjuk azt a megállapításunkat is. Ennyiben ez lehet, hogy nem túlságosan gyors, abban az esetben, ha előbb megkaptuk volna az ÖTM-től, akkor természetesen már előbb nyilvánosságra hoztuk volna ezeket a véleményeket.

Tehát a hatástanulmány készítése folyamatban van, és a szakértői team, amelyben a miskolci regionális központ, a Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, az Orvostudományi Egyetem, és több akadémiai kutató vesz részt, vállalták, hogy novemberre elkészül a hatástanulmány. Magam pedig korábbi beszélgetéseink során a polgármester asszonynak megígértem, az elnök úrnak pedig megígérem, hogyha a készítés menetéről bármikor a bizottság későbbi ülései során tájékoztatást kér, rendelkezésre állunk, akár az egyes résztvevők kutatóinak a bevonásával bármikor a bizottság kérésére be fogunk számolni az anyag elkészítésének a menetéről. Ez az első fejezet, amit gondoltam elmondani.

A második fejezet a világörökségi törvény megalkotása. Talán engedtessék meg, hogy maga a törvény megalkotása előtt az örökségvédelem egy jelentős problémájáról ejtsek néhány szót. Itt ugyanis arról van szó, hogy a világörökségi területek védelmét Magyarországon sajnálatos módon a törvény erejénél fogva senki nem biztosítja. Tény az, hogy ezek az UNESCO által a világörökség részévé adoptált területek, viszont a magyar jogrendben ezek semmilyen speciális védelemmel nem rendelkeznek. Itt egészen egyszerűen arra gondolok, hogy adott esetben egy településen belül a műemléki jelentőségű területeknél megvannak azok a szabályok, amelyek alapján ezek védelméről gondoskodni kell, de mind ez ideig nem történt meg a világörökségi területek védelmének semmiféle jogi biztosítása. Ezért nem volt lehetséges az, hogy igazából a megfelelő súllyal ebbe a folyamatba annak idején bekapcsolódhattunk volna, magyarul csekély az a jogi lehetőség, ami számunkra biztosított.

A másik megjegyzés, amit a világörökségi törvény megalkotásával kapcsolatban el kell mondanom önöknek, hogy a világon kettő - ha akarom, akkor két és fél - világörökségi törvény létezik. Azt gondolom, az örökségi szabályozás hiátusa miatt célszerű és fontos lenne, hogy nem az örökségvédelmi törvény részként definiálnánk a világörökséggel kapcsolatos gondolatokat, hanem önálló törvényt alkotnánk.

A hivatalban és az Oktatási és Kulturális Minisztériumban megkezdődött az az előkészítő munka, amely a törvény koncepciójának a kidolgozásával foglalkozik. Mindenekelőtt azt szeretném itt aláhúzni, hogy a törvény vázának az elkészítését Schneider Márta szakállamtitkár asszony részére a nyári szabadságolások előtti időre ígértem. Tehát valószínű, hogy június folyamán ez el fog készülni. Azt szeretném kérni az elnök úrtól, engedtessék meg, hogy ezt a tervezett struktúrát a bizottság számára elküldhessük. Nagyon szeretném, hogyha a bizottság véleményével megerősítve az ősz folyamán ezt a törvénytervezetet elkészíthetnénk. Amennyiben ez a törvénytervezet elkészíthető az ősz folyamán, akkor onnantól kezdve a parlamenti folyamatok határozzák meg a dolgot. Azt gondolom, pillanatnyilag Szerencs szempontjából ez még nem jelent megoldást, de minden körülmények között a későbbi problémák kezelését nagyban segíteni fogja.

Ugyanis meggyőződésem szerint a kezelési tervnek - és akár itt egy problémát is felvetek, amelynek végiggondolására kérem a bizottságot - minden körülmények között a miniszter által megerősítettnek, tehát miniszteri rendeletben közzétettnek kell lenni. Ez biztosít elégséges súlyt a kezelési tervnek. Ugyanakkor a másik oldalról, hogy a kezelési terv működőképes legyen, valamilyen formában a rendezési tervnek a területrendezési és településrendezési tervek részének kellene lenni. Az eddigi gondolkodásunk eredményeként olyan megoldási javaslat tűnik járhatónak, hogy a világörökségi területeken a terület-, illetve településrendezési terveket is ezáltal végső jóváhagyásra a miniszterhez kell felterjeszteni. Mivel pillanatnyilag Magyarországon nyolc ilyen terület van, és nem valószínű, hogy radikálisan megnőnek e területek száma, ezzel is biztosítani tudnánk azt, hogy a világörökségi területek védelme pillanatnyilag Magyarországon a legmagasabb szinten biztosított legyen.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Takács András kért szót. Kérem, üljön a tárgyalóasztalhoz.

TAKÁCS ANDRÁS (Abaújaranyos Faluszépítő Egyesület): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Már dolgoztunk az ügyön novemberben, és semmit nem szeretnék megismételni, két mondatot mondanék a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű beruházáshoz.

Azt gondolom, örömteli, ha a Magyar Köztársaság és az összes szereplő ilyen komolyan veszi ezt az ügyet, és a Tudományos Akadémia - mondhatom - szakmai élcsapata kapcsolódik be ennek a hatástanulmánynak az elkészítésébe. Nem gondolom, hogy a borászati egyesületek akarnak és tudnak versenyezni a Magyar Tudományos Akadémia megállapításaival, tehát azt gondolom, annak ismeretében kell továbbgondolkodnunk és megteremteni azokat a konszenzusokat, amelyek mindenki számára elfogadhatók. Ez volt az első két mondat a szerencsi ügyhöz.

Még egy kiegészítés, külön szeretném azt azért jelezni: lehet, hogy a szerencsi közös erőfeszítéseink nélkül nem lenne világörökségi törvény Magyarországon napirenden. Azt hiszem, ez mindannyiunk közös érdeme, a polgármester asszony, a beruházó, a tiltakozók, az itt jelenlévők érdeme. (Az elnök jelzi egyetértését.) Elnök úr, köszönöm szépen ezt a megerősítést.

Az aranyos-völgyi ügy még rövidebb hozzászólást igényel. Mindhárom beruházó-jelölt - a SZET Kft., a SZINERG 640 Kft. és az MVM Zrt. is - megkapta a másodfokú környezetvédelmi elutasítást. Még annyi túlfutása van a dolognak - és már unatkoznék, ha SZET-ek nélkül maradna az életem -, hogy a SZINERG 640 Kft. a bíróságon megtámadta a másodfokú környezetvédelmi elutasítást. Az első tárgyalás a múlt héten volt, a következő október 20-án lesz, de a szakmai anyagok alapján várható, hogy a bíróság megerősíti az adott szakhatóságok másodfokú elutasítását.

Ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm a szót, és jó munkát kívánok a bizottságnak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, különösen az összefogottságot. Azt hiszem, az nem vitatható, hogy a bizottság ezt az ügyet komolyan veszi. Az, hogy kell önálló törvény, talán mi mondtuk ki először hivatalos formában, és nyilván ez az ügy, de más ügyek is egyébként arra mutatnak, hogy erre szükség van. Hiszen egy csomó új tervünk van újabb és újabb kijelölésekre, és az egyértelmű volt, hogy a kezelési terveknek ez a formája, amivel próbálkoztak - egyébként sokan, nagy erőfeszítéssel és jóindulattal -, nem tudott eredményes lenni.

Mivel azt hiszem, egy olyan ponton vagyunk, hogy várunk egy hatástanulmányt, abban bízom, hogy a beruházó ezt látja és megvárja, mert nem akarja, hogy a világörökség veszélybe kerüljön. Nyilván az ő eszközeivel mindent megtesz annak érdekében, hogy olyan kompromisszum szülessen, hogy világörökség is van, erőmű is, de én mindenképpen előbbre helyezném azt, hogy a világörökség kérdése ne sérüljön. Ha ilyen megoldás születik, akkor abban a bizottság is partner. Azon dolgozunk, ez a viszonylag sok idő is ezzel telt, hogy ide eljussunk.

Volt még egy jelentkező, talán a szerencsi helyzet mellett akar szólni. Nyilván megadom a szót, hasonló összeszedettséget kérek, mert le fogjuk késni a délutáni programot, és még egy fontos dolgot szeretnénk megbeszélni. Parancsoljon! Kérem, mutatkozzon be!

TAKÁCS ZOLTÁN (Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület): Takács Zoltán vagyok, a Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület elnöke. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Nagyon röviden, hasonló összefogottsággal szeretném a mondanivalómat elmondani.

Így van, ahogyan az elnök úr is említette, a bizottság részletekbe menően megtárgyalta Budapesten a szerencsi erőmű összes körülményét, csakhogy azóta új helyzet állt elő. Ez az új helyzet a Szerencsi Cukorgyár bezárása, ami - meggyőződésem - nem a polgármesteri hivatal és a kormányzat aknamunkájának volt köszönhető, hanem egyéb más okokra vezethető vissza.

Az erőmű és a Szerencsi Cukorgyár bezárása kapcsán előállt új helyzet két igen fontos momentumát szeretném kihangsúlyozni, ami idáig fel sem merült. A szerencsi erőművel szemben azon túlmenően, hogy szögletes meg magas, meg ilyesmi, tehát esztétikai szempontokon túlmenően két lényeges szempont vetődött fel. Az egyik a forgalomnövekedés és az ebből fakadó pótlólagos környezetszennyezés, a másik pedig a környezeti emissziós hatás, ami a kéményekből kijön.

Ezzel az új helyzettel most úgy vagyunk, hogy a cukorgyár megszűnése 700 ezer tonna Szerencsen átmenő és Szerencs környéki fuvarozás megszűnését jelenti. Az erőmű belépése 270 ezer tonna többletfuvart jelent, akkor egy egyszerű kivonással megállapíthatjuk, hogy ez a kifogás okafogyottá vált, erről nem is érdemes tovább beszélni.

A második a környezeti emisszió kérdése. Az erőműből kibocsátott szennyezés jelentősen kisebb, mint a cukorgyár eddigi emissziója volt, tehát ez is okafogyottá vált, tehát mindkét kifogás, ami idáig felmerült gyakorlatilag lényegtelenné vált. Ezt szeretném nagyon hangsúlyozni.

A másik pedig a világörökségi kezelési terv, itt is csak egy mondat, nagyon röviden. Nagyon alaposan végigtanulmányoztuk ezt a kezelési tervet, ezzel kapcsolatban egy módosítási javaslatot is elküldtünk mindenkinek. Ugyanis egy lényeges dolog hiányzik ebből a kezelési tervből. Úgy tekinti az egész hegyalját, mint egy komplex bortermelő egységet, és egyszerűen egy mondattal sem utal arra, hogy itt ipari parkok vannak, hogy ipari tevékenység folyik. Azt hiszem, ez egy olyan hiány, amit pótolni kellene, megelőzendő a jövőbeli kifogásokat, hogy akkor csak borászkodjunk. Keretek között, szabályok megalkotásával igenis szükség van az iparfejlesztésre, azért csináltuk Szerencsen az ipari parkot is.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor képviselő úr kért szót, őt Nagy Andor követi.

Képviselők hozzászólásai, észrevételei

DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Igyekszem rövid lenni. Lényegében a 2. és a 4. napirendi pontot együtt tárgyaljuk, és közben van a 3. napirendi pont, a Natura 2000 ügye. Ez jól mutatja, hogy milyen hibákat - vagy nem hibákat, de következményeket - kell elkerülni.

A kiindulás az, hogy világörökségnek elismertettük a területeket anélkül, hogy az adott területre vonatkozóan egyetértés lett volna a "cafrangon" - bocsánat - kívül abban is, hogy ez mit jelent, kinek mi dolga vele, illetőleg mi az, amit ezt követően máshogy kell csinálni. Ezt nevezik kezelési tervnek az ismereteim szerint. Ilyen elfogadott kezelési tervről a Tokaj borvidék kultúrtáj esetében nem volt tudomásunk.

Szeretném mondani, hogy a törvényhozás ezt nem fogja tudni pótolni. Tehát olyan törvény, amely akár minisztert felhatalmazva aláírásra - de ez későbbi kérdés -, amely itt helyben a konkrét fejlesztési ügyekről szóló, tevékenységek gyakorlásáról szóló alkuk lehetőségét szolgálja, az Országgyűlés előtt nincs. Aki ilyenre gondol, az csalatkozni fog a vágyaiban, akkor is, ha egyébként lesz ilyen jellegű törvény. Mert egyébként szerintem nem baj, ha lesz, továbbra is azt mondom, hogy legyen.

Nem szeretnék úgy járni, mint a Natura 2000 területek tulajdonosai, azonban most már lehet tudni, hogy vannak viszont már létező területek. Valljuk be őszintén - be van kapcsolva, rögzítik - ezenközben jelen pillanatban igazából nem felel meg a Tokaj borvidék kultúrtáj az UNESCO előírásainak. Nem a tervezett beruházás miatt, hanem mert nincs elfogadott kezelési terve. (Koncz Ferenc: Miért nincs?) Tehát nem lenne baj, ha e tekintetben mindentől függetlenül az illetékesek - az önkormányzatokat is beleértve - dolgoznának. Mert annak a jelentésnek az is lehet a része, hogy kérem, nincs kezelési terv, és ráadásul ez kultúrtáj. A kultúrtáj pedig nem borminőség-védelmi előírások sokadalmát jelenti, hanem - ahogy ide van írva - olyan tájak, amelynek fejlődőképesek, és egy fejlődési folyamatot tükröznek, amelynek jelenlegi formája a természetes környezethez való kapcsolódásuk vagy arra való reagálásuk révén alakultak ki.

Ebben azért nincs garancia az aszú minőségére, és ne is azt gondoljuk, hogy azt fogja biztosítani. De én szeretném biztosítani az aszú minőségét, szeretném, hogyha ezt a határozatban rögzítenénk. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy a törvény előírásait ki kell alakítanunk. Szerintem a mostani parlamenti szituáció ellenére is lehet ilyen törvényt hozni, de ha nincs kezelési terv, akkor ez nem segít.

Van még egy dolog. Ha ne adj' isten, olyan törvényt akarunk alkotni - bár ezt az anyagot önök csinálták, belenéztem, nekem az azért tetszik, hogy nem kíván új világörökségi kategóriaszintet bevezetni -, hát van az Otrt., a természetvédelmi, a kultúrörökség-védelmi jogszabályok, ma már aztán lehetetlen, kaotikus helyzet van egyébként is ebben a szituációban, nem csodálom, hogy elírások lehetnek az Otrt.-ben valami hivatkozás kapcsán. Akkor viszont elvileg, ha ez így van, a törvényből semmilyen konkrét kötelezettség semmire nem kötelez.

De ha nem, és konkrét kötelezettségek hárulnának világörökségi területekre - mondjuk, olyanokra, ahol nincs kezelési terv, ott jön a Natura 2000 szindróma. És mit csináljon az a terület, amely nem kéri, hogy a világörökség része legyen? Mert a Natura 2000 vonatkozásában is nyilván, akinek a saját elképzeléseinek nem felel meg, hogy ott mit szabad és mit nem, az mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy szabaduljon ettől a nemkívánatos tehertől. Ha képesek leszünk arra az ostobaságra, hogy a világörökségi minősítést, mert az érintetteknek nem a javát szolgálja, hanem nyűg, akkor az tökéletes öngól.

Ami pedig a környezeti hatásokat illeti, szerintem környezeti értelemben csak a többletek vonatkozásában van új helyzet. A munkahely dolgában aztán végképp új helyzet, az pedig az európai cukorszabályozás következménye. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem lehet olyan kezelési terv itt, Szerencsen, amely egy agráripari központ volt akkor, amikor az UNESCO elfogadta a világörökség részeként. Az egyik agráripari vállalkozás helyett egy másik agráripari vállalkozásról van szó, tehát nem hiszem, hogy önmagában ez az UNESCO számára a kutúrtáj minősítés vonatkozásában perdöntő volna. De ezzel azt is mondom, hogyha működne a cukorgyár, akkor is elférne még mellette, akkor az összesített környezeti hatások egyébként nem mondanak ennek ellent, de ezt nem tudom, nyilván vizsgálták.

Tehát a jelen pillanatban azt látom ebben az ügyben, hogy jó irányba kellene terelni önmagunk gondolkodását is, mert tényleg azt tartom lényegesnek, hogy egy mindannyiunk javát szolgáló lehetőségből ne fabrikáljunk az érdekelteket bezáró, és akaratukat béklyóba kötő törvényt vagy lehetőséget, már ami a világörökséget illeti.

ELNÖK: Ebben már benne volt a világörökség-törvény általános vitája is. (Derültség.)

TAKÁCS ZOLTÁN (Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület): A képviselő úrnak mondanám, hogy a kezelési terv önmagában nem a törvény része. A kezelési terv készítésének a kötelezettsége a törvény része, ami természetes. Meggyőződésem szerint azokat a hiányzó kezelési terveket el kell készíteni, amelyek nincsenek meg, és a törvény részének gondolom, hogy a kezelési terv metodikája viszont egyértelműen odatartozik. Ebben a metodikában egyértelműen intézkedni kell azokról a szabályokról, amelyek részben feltárják a helyzetet, mérlegelik a következményeket, és semmi szín alatt nem olyan döntést készítenek elő, amellyel adott esetben ellehetetlenítenénk a térség életének bármilyen területét. Ilyen öngólt azt gondolom, senki nem akar.

ELNÖK: Nagy Andor alelnök úr, parancsolj!

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Mivel sokan az ebédre várnak, nagyon röviden fogok hozzászólni. Szeretnék egyfajta tanulságot vonni, legalábbis a magam számára ebből az ügyből. Azt kívánom, hogy ez a szerencsi ügy egy szerencsés ügy legyen.

Azt hiszem, annyi mindenre felhívta a figyelmet, hogy abból rengeteget tanulhatnak a szereplők. A politikai pártok is, a hivatalok is, a közigazgatás különböző szintjei is. Látható, hogy mi még tanuljuk az egyeztetés kultúráját, és nagyon jó az, amikor nem ellenséget, hanem esetleg ellenfelet - jó szándékú ellenfelet - vagy inkább partnert látunk a másikban. Ezt el akartam itt mondani, mert ennek az ügynek szerintem ez az egyik nagy tanulsága.

A másik dolog, amit szeretnék elmondani, és ezt a múltkor is éreztem, amikor a bizottsági ülésen beszéltünk, hogy valójában az erőmű építésének az ügye egy eldöntött ügy, hiszen a hatályos jogszabályoknak megfelel. Ha lett volna kezelési terv, vagy lett volna világörökségi törvényünk, az más kérdés, legutóbb az én konkrét kérdésemre a hivatal vezetője azt mondta, hogy akkor lehet, hogy nem adták volna meg az engedélyt. De most azért adták meg a környezethasználati engedélyt, mert egyszerűen az erőmű minden szempontból megfelel a ma hatályos jogszabályoknak. Tehát, ha innen néznénk a dolgot, akkor holnap lehetne építeni az erőművet, ha nem lenne most éppen az a helyzet, ami van, hogy szeretnénk, ha az UNESCO megadná Tokaj-Hegyaljának ezt a világörökségi státuszt. (Közbeszólás: Meghagyni.)

A következőt szeretném kérdezni. Mi a joghatálya, jogereje annak a hatástanulmánynak, amit most a Tudományos Akadémia elkészít? Van-e annak egyáltalán valamilyen befolyása jogilag vagy egyéb szempontból az erőmű építésére? (Közbeszólás: Nincs.) Ha jól látom, meg bólogatnak is, hogy nincs, de ha jól értem, akkor egy ilyen gentleman's agreementet kötöttek itt a szereplők, hogy akkor az elkészül, és aztán azt be fogják tartani, amit majd ott az a szakértői vélemény meg fog fogalmazni? Vagy mi lesz?

TAKÁCS ZOLTÁN (Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület): Abban az esetben - amit köztünk szólva, őszintén nem kívánok -, ha a hatástanulmány eredményeként nem támogatható világörökségi vagy bármilyen szempontból az erőmű építése, akkor azon is kell gondolkodni, hogy milyen lépés következik. Hangsúlyozom, hogy azért vált időszerűvé vagy lehetségessé egyáltalán a hatástanulmány elkészítése, mert a pillanatnyi környezetvédelmi hatástanulmány nem tér ki minden olyan részletre, ami a vizsgálatban indokolt vagy szükséges lenne. (Dr. Orosz Sándor: Ha egy példát hallhatnánk.) A közlekedési terv. (Közbeszólás: Ez nem igaz.)

ELNÖK: Jó lett volna a végén azt mondani, hogy Szerencs szerencsés. (Derültség, közbeszólások.) De igazából ez a hatáskör nélküli bizottság tud ügyeket segíteni. Ha van konszenzus, akkor kicsit mindig taszigálunk rajta, és a végén lesz egy megállapodás. Fontosnak tartom ebben az ügyben a civilek társadalmi munkáját, és azt mondhatom sok más ügy ismeretében, hogy itt azért egy nagyon felkészült civil munka folyik, ezt azért bizottsági elnökként mindenképpen szeretném méltányolni és elismerni.

Van szomorú mondandóm is, hogy nekünk tovább kell menni kettőkor. Van még napirendi pontunk, a Natura 2000, amire többen készültek, ideutaztak, és az egyik oldalról azt mondanám, hogy jöjjenek velünk ebédelni, ott tudunk róla beszélni, de egy napirendi pontot nem szeretnék kihagyni, mégpedig azt, hogy dr. Bihari Zoltán, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség elnöke... Itt van? (GÓG... (...): A titkára vagyok.) Titkár úr! Akkor arra szeretnék szorítkozni, mert mégis itt van egy ülés, hogy most itt bejelenti a bizottságnak, meg azoknak, akik itt vannak, a kívánságukat, különösebben hosszú indokolás nélkül. Elmegyünk, a Zemplénben mindannyian voltunk, tehát tudjuk, hogy miről beszél. De jöjjön az asztalhoz, és a kívánságukat, elképzelésüket ismertesse velünk, és mi pedig azt majd visszük tovább.

RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ polgármester, Szerencs: Bocsánatot kérek öntől, de jeleztem, hogy három mondatot mindenképpen szeretnék szólni, elnök úr, és kérem, hogy adjon rá lehetőséget, mert elhangzott legalább három olyan megállapítás, amit nem szeretnék a levegőben hagyni, és azt gondolom, hogy mindannyiunk megnyugvásához ez nagyon fontos lenne. Megkapom a szót?

ELNÖK: Igen, már megkapta. (Derültség, közbeszólások.)

RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ polgármester, Szerencs: Köszönöm. Az egyik dolog, amit azért szeretnék leszögezni, hogy Szerencs város önkormányzata nem most világosodott meg, hogy foglalkoztatási problémák vannak, hiszen 2002-ben azzal kezdte a tevékenységet, hogy ipari parkot hozott létre - amelynek a fejlesztését elhatározta, és bizonyos szintig el is jutottunk - azzal a céllal, hogy folytassa azt a hagyományt, amely egyébként Szerencsen legalább 120 éve él. Nevezetesen, hogy ipari tevékenységet folytathassunk, és a foglalkoztatás területén a rendszerváltás előttihez hasonló funkciót tudjon betölteni. Ezt szeretnénk elérni, és ezért folyamatosan dolgozunk.

Egyrészt az ott már működő ipari vállalkozásoknak kulturáltabb iparterület alakult ki, másrészt pedig vártuk a beruházókat, amelyek jönnek is egyébként. Ma már egy kővágó üzem épült fel, amely 60 főt foglalkoztat, és több hasonló befektetőt várunk, például így került ide a szalmatüzelésű erőmű befektetési köre. Tehát azt gondolom, hogy Szerencs egy ipari város, ez a hagyománya jól beilleszkedett Zemplénbe, és a foglalkoztatás egyik központja volt. Mi ezt a hagyományt szeretnénk folytatni.

Az pedig borzasztóan sajnálatos dolog, hogy a Szerencsi Cukorgyár bezárt. Azt gondolom, a sorsa akkor pecsételődött meg, amikor a rendszerváltást követően sor került a privatizációra, és szőröstől-bőröstől eladta az akkori döntéshozó ezt a gyárat. 2006-ban pedig az Európai Unióban megtörtént a cukorrendtartás vonatkozásában a változás, és abban tette érdekeltté a cukorrépa-termesztőket az Európai Unió, hogy ha nem tudnak nagyon gazdaságosan, hatékonyan cukorrépát termelni, akkor ne termeljenek, inkább egy jelentős kártalanítási összeget fizettek a répatermesztőknek azért, hogy ez így történjen.

Hogy mennyire volt az önkormányzat harcias ebben a dologban, azt gondolom, jól fémjelzi, hogy az Európai Unió tagállamain belül két állam az, amely a maximális támogatást a nemzeti borítékból biztosította a répatermesztőknek, ez Olaszország és Magyarország. Sikerült a kormány elé vinni soron kívül, hogy a plusz 4 euró támogatást a termelőknek biztosítsa. Ez sem volt elég kedvező azzal az ajánlattal szemben, amit az Európai Unió megajánlott a répatermesztőknek. Tehát azt gondolom, muszáj visszautasítanom azt a fajta szégyenteljes városvezetési magatartást, amit itt az alelnök úr - nyílván megfelelő indíttatásból - elmondott.

Azt pedig végképp nem szeretném, hogyha valamiféle olyan összemosása lenne a dolgoknak, hogy azért szűnt meg a Szerencsi Cukorgyár, azért nem baj, mert itt van a szalmatüzelésű erőmű. A két dolognak semmi köze nincs egymáshoz, teljesen nyilvánvaló és természetesen, tehát azt gondolom, ennek az összemosása rendkívül káros lenne, és nem valós tényeken alapul.

Nagyon sok tanulsága van a szerencsi erőmű építése körül kialakult helyzetnek, de elsősorban azt szeretném kiemelni, hogy akkor, amikor az önkormányzatok eldöntik, hogy egy világörökség vagy egy nemzeti park részei akarnak lenni, akkor ezt nagyon-nagyon komolyan kell venni, és fel kell mérni az előnyöket, a hátrányokat. Ha rátette a pecsétet a döntésre, akkor ennek a következményeivel tisztában kell lennie, és azt vállalni kell. Ma már azt látom, hogy a világörökséghez tartozó önkormányzatok vakaróznak, hogy vajon milyen fejlesztési irányokat tudnak majd maguknak biztosítani, és ha nem ipar, akkor hogyan lesz máshoz pénz, miből lesz forrás. Mert szent meggyőződésem, hogy itt a Zemplénben csak bor- és szőlőtermesztésből, csak idegenforgalomból nem tudnak megélni az emberek. Tájba illeszkedő, világörökséget nem sértő beruházásokra szükség van.

Azt is el kell mondanom önöknek, hogy sok hátrány érte a várost az ügy kapcsán. Szerencs város megítélésében - hogy is mondjam - estek némi csorbák. A tokaji borvidéket is hátrányosan érintette ez a dolog, és valahogy úgy próbálták feltüntetni, hogy itt szemben állnak az emberek egymással, holott közös dolgaikról van szó, és azt gondolom, hogy leülve, megbeszélve, együtt kell a továbbépítés és fejlődés lehetőségét keresni, és együtt kell fellépniük a tokaji elkerülőút építéséért. Nem azt kell mondani, hogy azért nem lehet ide ipart hozni, mert így is túlterheltek az utak, hanem azon kell dolgozni, hogy hogyan tegyük alkalmassá ezt a vidéket, hogy megmaradhasson a világörökség, és egyébként normális emberi, élhető közeget biztosítsunk azok számára is, akik nem a mezőgazdaságból élnek.

Még egy negatív hatása is volt, illetve van - remélem, nem hosszan tartó -, hogy 120 éve erre a vidékre komoly, ilyen nagyságú befektető nem jelentkezet. Ha a befektetők azt fogják tapasztalni, hogy ilyen-olyan mondvacsinált érdekkel, indulatok gerjesztésével szakmai kérdéseket politikai kérdésekké artikulálva elriasztjuk a befektetőket, akkor lehet ugyan sírni és felelőst keresni azért, hogy milyen a foglalkoztatási helyzet, de akkor ki kell állni az emberek elé, és azt mondani, hogy azért, mert mi nem engedjük, hogy ide ipar települjön, és elriasztjuk a befektetőket. Isten óvjon meg bennünket attól, hogy ez így legyen! Azt kérem, hogy segítsenek nekünk ebben a munkában, a közös gondolkodásban, hogy ezek a feszültségek oldódjanak, és sikeres térségfejlesztést tudjunk megvalósítani.

ELNÖK: Nem nyitunk új vitát. (Közbeszólások.) Bihari úr titkáráé a szó.

GÓG TIBOR (Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség): Góg Tibor vagyok, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség titkára, és dr. Bihari Zoltánt helyettesítem.

A polgármester asszonyhoz csatlakozva mi is egy konszenzuson alapuló térségfejlesztő erőt szeretnénk a bizottság elé tárni. Ennek a lényege abban állna, hogy önálló zempléni nemzeti parkot hozhatnánk létre a jelenlegi Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzetből és a Zempléni Tájvédelmi körzetből. Ez az ötlet egyébként eredendően nem tőlünk ered, amikor Magyarországon az első nemzeti parkot, a Hortobágyi Nemzeti Parkot kijelölték, már akkor szóba került, hogy a Zemplén olyan értékes táj, hogy önálló nemzeti park státuszt kaphatna.

Azóta több ilyen kezdeményezés volt, és a zöldszervezetek összefogásával 2005-ben megalakult egy civil szerveződés, a Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség, melynek első feladata volt, hogy minél szélesebb társadalmi konszenzust tudjon ügy mellé állítani. Ezért civil szervezeteket, gazdasági szervezeteket, önkormányzatokat többcélú kistérségi társulásokat állítottunk a kezdeményezés mellé.

Röviden elmondanám, miért tartjuk indokoltnak, hogy itt önálló zempléni nemzeti park legyen. Az egyik az az egyedülálló természeti és táji adottság, ami itt megtalálható, és ebben a Magyar Tudományos Akadémia is állást foglalt. Kinyilvánította, hogy olyan természeti értékek vannak itt a Zemplénben, amelyek megérdemelnének egy önálló nemzeti parki elképzelést.

A másik nagyon fontos érvünk, hogy az Európai Unió nem ismeri el azt a természetvédelmi kategóriát, hogy tájvédelmi körzet. Tehát ha ezek a területek nem kapnak nemzeti parki besorolást, akkor az Európai Unió jogrendjében ezek a területek nem élvezhetnek védelmet, ha csak nem Natura 2000 területek. Szintén fontos érvünk volt, hogy jelenleg az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében állnak ezek a tájvédelmi körzetek, és az Aggteleki Nemzeti Parkban most két világörökségi terület is van, az aggteleki karszt és a Tokaj-hegyaljai világörökségi terület, tehát célszerű lenne, hogy egy nemzeti parkhoz csak egy világörökségi terület kezelését csatolni.

A másik, hogy ha például Szerencset vesszük alapul, eddig, 2007. február 1-jéig ezek a területek a Bükki Nemzeti Parkhoz tartoztak, Eger központtal. Ha Szerencset vesszük, ez durván olyan 120 kilométerre van, most az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik, az igazgatóság szintén 120 kilométerre van innen. Tehát ez - durva hasonlattal élve - azt jelentené, mintha a Kiskunsági Nemzeti Parkot Budapestről irányítanák, ha csak a távolságot nézzük.

Mindamellett meg kell jegyeznem, hogy jelentős társadalmi igényt is érzünk a támogatottságban. Például a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés már tárgyalta ezt az ügyet, ahol ellenszavazat nélkül támogatták ezt az elképzelést. A Nemzeti Parkért Szövetség feladatának érzi, hogy minden egyes, a területet érintő önkormányzatot és többcélú kistérségi társulást meggyőzzön, és most a 2008-as munkarendünkben ennek az ügynek a társadalmasítása folyik. Amilyen hatásokat várunk még ettől a kezdeményezéstől, hogy egy átfogó vidékfejlesztési célt adna ezeknek a területeknek, és olyan multiplikátor hatást váltana ki, ami növelné a foglalkoztatottságot és a turisztikát.

Röviden ennyit szerettem volna elmondani, köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem kérdezem a Bükki nemzeti Park vezetőjét, sem az Aggteleki Nemzeti Park vezetőjét, hogy mi az álláspontjuk ezzel kapcsolatban, mert nem készültünk fel rá. Megkaptuk írásban, az egyik oldalról ez egy bejelentés, ami a sajtó felé annyival erősebb, hogy a környezetvédelmi bizottság előtt tette, és ez az előkészítő bejelentés. Kaptunk róla írást, elindul a folyamat, és akkor tudunk állást foglalni. Mindenesetre ebben az esetben is azt tudom mondani állásfoglalás nélkül - hogy jó-e vagy rossz -, hogy az ötlet, hogy egy világörökség, egy nemzeti park, mindenképpen érdekes, eredetinek tartom. (Derültség.) Azt gondolom, ez is nyilván belekerül majd a törvénybe, majd ezt is megfogalmazzuk.

A lényeg, hogy mindenképpen megköszönöm, hogy ezzel foglalkoznak, hogy ez fontos, mert végül is ez egy fontos természetvédelmi ügy, sőt annál több, környezet- és természetvédelmi munka. Úgyhogy köszönöm a jelen nem lévő elnök úr, Bihari Zoltánnak, önnek, és akik önökkel együtt dolgoznak, üzenem nekik, hogy köszönjük szépen és dolgozzanak tovább ezen a területen.

Azokat, akik a Natura 2000 ügyben készültek, most megkövetem, úgy látom, már a napirendre tűzés is olyan intenzív mozgást indított el körülötte, hogy ennek egy önálló, rendes, hosszú napirendet kell adnunk a bizottságban, megfelelő idősben, amikor teljes a bizottság, és körül tudjuk járni ezt a témakört. Természetesen az ebédnél még lesz idő beszélni erről. Köszönjük szépen a részvételt, az aktivitást.

(Szünet: 13 óra 47 perctől 16 óra 35 percig.

A bizottsági ülés a Magyar Nyelv Múzeuma tárgyalótermében
Sátoraljaújhely-Széphalom, Kazinczy u. 275. szám alatt, folytatódik.)

ELNÖK: Szeretettel köszöntöm a vendéglátókat, a megjelent polgármestereket, kollegákat, természetesen a velünk tartó bizottsági tagokat. Folytatjuk a kihelyezett ülésünket. Gratulálok a múzeumhoz, és majd eljövünk a családdal, mert most szinte csak annyit láttunk, hogy van. Nagyobb propagandát kellene kifejteni, mert én például ezt az épületet csak most, láttam, a meghívó kapcsán néztem meg, hogy hova jövünk. Nagyon szép.

Amiről most szeretnénk beszélni, az elsősorban a Bodrogköz és a térség vízgazdálkodásának a helyzete. Ezzel kapcsolatban tájékozódnánk, és a másik, ami idetartozik, a Kánya-hegy kérdése, de oda el fogunk látogatni, tehát a nagyobb időt a vízgazdálkodás kérdéseire szánnám. Az a kérdésem, hogyan osztották be maguk között, ki fog bennünket tájékoztatni a vízgazdálkodás helyzetéről.

A Bodrogköz vízgazdálkodásának helyzetével kapcsolatban a helyi közösségek meghallgatása

RÁCZ MIKLÓS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Készült egy háttéranyag, és az egyéb vizes témákat elmondom.

ELNÖK: Egy általános helyzetképet kérnénk. Egy ilyen kihelyezett ülésnek az a lényege, hogy a helyi problémákon keresztül nézzünk rá az általános kérdésekre. Nyilván van Vásárhelyi-terv, vannak feladatok az árvízvédelemmel, a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatban, az én rögeszmém az aszály elleni stratégia hiánya, tehát ha ezeket járnád körbe, igazgató úr, utána már tudnánk kérdezni a képviselő urakkal.

Rácz Miklós igazgató (ÉMKVI) szóbeli tájékoztatója

RÁCZ MIKLÓS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Végül is készült egy háttéranyag, amit a felügyelőség készített, és abban le van írva a térség vízgazdálkodási helyzetének egy része, pontosabban a vízellátás és a szennyvízcsatornázás témaköre. Nem tudom, szükséges-e, hogy azt röviden összefoglaljam.

Végül is a térség ivó-vízellátási helyzete megoldott, tehát minden település rendelkezik vezetékes ivóvízellátással, és az elmúlt néhány esztendőben - és jelenleg is - ivóvízminőség-javító programok folynak, legutóbb Cigánd városban valósult meg a megfelelő ivóvízminőség biztosítása, ez azt jelentette, hogy rácsatlakozott a sárospataki rendszerre. A ricsei rendszer egy külön rendszer, saját vízművel rendelkezik. Erről el lehet mondani, hogy a ricsei vízbázis sérülékeny területen fekszik, ennek a vízbázisnak a védelmére a térségben élők társulást hoztak létre, és a KEOP-on keresztül egy pályázatot készítettek, melynek elnyerése esetén a cél az, hogy diagnosztikai munkával feltárják a vízbázis veszélyeztetettségét, és lehatárolják azokat a különböző elérési idejű védőidomokat, amelyekkel majd a későbbiekben - ennek kijelölésével - a biztonságba helyezési munka is megkezdődhet.

A szennyvízcsatornázásról azt lehet elmondani, hogy pillanatnyilag 50 százalékos a Bodrogköz szennyvízelvezetés és -tisztítás kiépítettsége. A korábbi években Zalkod térségében készült önálló rendszer, és annak a néhány településnek önálló szennyvíztisztító telepe van, azt követően a Karcsa-ricsei rendszer szintén önálló rész, a Vajdácska-berecki rész szintén önálló szennyvízhálózattal és tisztítóteleppel rendelkezik. A Vásárhelyi-terv kapcsán elkezdődött cigándi tározó építésekor kapott ígéretet a többi település, és ennek megfelelően valósult meg a Cigánd-Tiszakarád-Tiszacsermely szennyvízcsatornázás, amely még most is folyamatban, azonkívül Pácin település, amely így a keleti és a nyugati oldalról már nem fért bele abba a rendszerbe, tehát önálló szennyvíztisztító-teleppel rendelkező szennyvízcsatorna-hálózat épül ki. Mivel nincs befogadója az elmenő víznek, ezért a cigándi rendszerhez fog kapcsolódni és úgy kerül majd a Tiszába. Ennyit a terület szennyvíz- és ivóvíz-ellátási helyzetéről.

A térségnek vízgazdálkodási szempontból jelenleg folyó nagyberuházása a Vásárhelyi-terv fejlesztési keretében épülő cigánd-tiszakarádi szükségtározó. Gondolom, nem kell különösen mondani, hogy annak a tájgazdálkodási munkaterülete mit jelent. Két nagy területet fog fel ez az elképzelés. Elkészül egy olyan tározó, amely a Tiszán érkező, százéves gyakoriságú víztől egy méterrel magasabban érkező vizek esetén lehetőséget nyújt a fölös víznek ebbe a tározótérbe való kivezetésére. Természetesen ez nem önmagában értendő, hanem a Tiszán megépülő tározók sorozatával együtt fejti ki majd a hatását. Ez a tározó pillanatnyilag olyan kivitelezési állapotban van, hogy az elmúlt év során elkészült a tájgazdálkodási munkarész, ami azt jelenti, hogy amikor egy megfelelő műtárgyon keresztül a tározóba víz kerül, lehetőség van a tározóból az igényeknek megfelelő vízkivételre, és egy vízelvezető-rendszeren keresztül az igényeknek megfelelően a területekre kormányozható a szükséges víz, ha erre lesz igény.

Maga az árvízvédelmi rendszer pedig olyan állapotban van, hogy a tározó töltéséből - amely az elkészülte után 24 kilométer lesz - körülbelül 20 kilométer jelenleg készen van, teljes végállapotban aszfaltburkolatú koronával és a szükséges kezelő szabályozó és vízkormányzó műtárgyakkal, átemelőkkel. Ez a rész elkészült, ezt a vízügyi igazgatóság az elmúlt év végén fenntartásra átvette. Kezelésről még nem beszélhetünk, mert még nem üzemel a rendszer. Ugyanakkor tavaly elkészült ez a tájgazdálkodási vagy tájhasználat-váltási lehetőségeket biztosító rendszer is. Ennek akkor nem lévén üzemeltetője, a kivitelező visszakapta további kezelésre, fenntartásra, amíg döntés nem születik a végleges üzemelő szervezetről. Tehát ami most készül, és várhatóan ez év októberében befejezésre kerül, a legnagyobb műtárgy - a vízkivételi műtárgy - lehetőséget ad a tiszai nagy árvizekkor a vizek tározóba való bevezetésére, valamint a rávezető csatornájának a kétoldali töltése pillanatnyilag van kivitelezés alatt. A nagy műtárgy olyan állapotban van most, hogy a jövő hónapra tervezik az elzáró acélszerkezet beemelését, de már most is elég látványos, amit lehet látni. Tegnap jártam körbe, úgyhogy friss információkkal tudok szolgálni.

Egyéb más vízgazdálkodási feladatok is voltak az elmúlt időszakban. Ezt csak feladatmegkezdésnek nevezném, mert az Interreg 3/A pályázat lehetőségét kihasználva a szlovákokkal és a térségi civil szervezetekkel közösen benyújtottunk egy Interreg-pályázatot, amely olyan tanulmányterv, illetve végrehajtási terv készítését, végrehajtását célozta meg, amely a Felső-Bodrogköz vízpótlását, vízkormányzását, ezáltal az ár- és belvíz-veszélyeztetettség csökkentését, és a vízvisszatartáson keresztül pedig az aszálykárok megelőzését szolgálná. Ez a tanulmány és az engedélyezési terv elkészült, olyan mélységig terjedt ki, hogy nemcsak a vízrendezési, vízkormányzási létesítményeket tervezte meg, hanem ezeken keresztül a vízpótlás és a vízkormányzás lehetőséget biztosít arra, hogy olyan térségekbe is ki lehessen vezetni a vizet, ahol vizes élőhelyet lehet kialakítani, a vízvisszatartás pedig a belvízveszélyt csökkentené, amikor erre szükség lesz. Ez olyan terv, amely a szlovákokkal közösen készült, tehát ha szükség lesz rá, akkor szlovák területről is lehet ebbe a rendszerbe vizet biztosítani, tehát olyan műtárgyak lesznek kialakítva. Ez a program, maga a tervkészítési fázis befejeződött, a vízügyi igazgatóság az észak-magyarországi regionális operatív program keretében ennek egy munkarészére a kivitelezési pályázatát benyújtotta, ez pedig a karcsai holtág revitalizációját jelentené. A következő fázisban pedig be szeretnénk nyújtani - ezt már szintén a szlovákokkal közösen - az Európai Unión keresztül a területi együttműködési pályázatot - amely az Interreg helyébe lép majd - a Felsőberecki-főcsatorna, valamint a pácini Kacsa-tónak szintén a revitalizációja, amely kisebb mértékű kotrást jelent. Ennek a végrehajtására szeretnénk majd közösen pályázni.

A térséget még érintheti egy hasonlóan benyújtott Interreges pályázat a bodrogi és a tiszai hajózás fejlesztésére, szintén a térség önkormányzataival közösen, természetesen szlovák támogatással, és ez a térségnek egy olyan kitörési pontot biztosít, hogy a hajózásfejlesztéssel lehetőség nyílik - ehhez csatlakozva - kikötők, üdülők, strandok kialakítására, hogyha erre igény jelentkezik.

Köszönöm, röviden ennyiben kívántam összefoglalni a térség vízgazdálkodási helyzetét.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem voltam elég körültekintő az indulásnál. Kérem, mutatkozzanak be az asztalnál ülők, utána bemutatom magunkat is. (Hornyák Jenő füzéri polgármester, Koleszár Sándor hollóházai polgármester, Zsák Ferenc Tibor, a, Tiszántúli Természetvédők Társulata elnöke és Perlaki Tamás Kánya-hegyi erdőtulajdonos bemutatkoznak.) Maga nagyon híres ember, elég csak annyit mondania, hogy én vagyok a Perlaki. (Derültség. - Perlaki Tamás: A nevemben is benne van.) Valóban, de ez csak véletlen lehet.

A képviselők: dr. Nagy Andor képviselő úr a bizottság alelnöke, Császár Antal képviselő úr tag a Vállalkozók Pártjától, magam Katona Kálmán, a bizottság elnöke vagyok, és szakértő kollegák vannak még velünk, akik segítenek nekünk.

Kérdések, hozzászólások, válaszadás

Elsőként hadd kérdezzem meg! Itt van ez a cigándi ügy, ön úgy fogalmazott - nagyon árnyaltan -, hogy "kormányozható, ha lesz rá igény", itt arról volt szó, hogy különböző helyekre kormányozható a víz, és volt egy másik mondata arról, hogy az üzemeltető gyakorlatilag nincs eldöntve. Ezt a kettőt összekötöttem a fejemben, hogy valószínűleg ezt együtt lehet megválaszolni. Jól értem azt, hogy egyelőre nem tudnak mit kezdeni a helyzettel a gazdák? Harcoltak sokáig, én is többször voltam lent. Most akkor megszületik a lehetőség, de most mit is csináljunk, és főleg ki?

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Én is pótolom a mulasztást: Feldermann Tamás vagyok, a miskolci székhelyű Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese.

Végül is itt kétfajta célú létesítmény készül el a cigándi tározó építése kapcsán. Egyik, maga a vésztározó, amikor az elkészül, annak a kezelői joga egyértelműen a vízügyi igazgatóságé. Utána a tározó területén belül és azon kívül is vannak tájgazdálkodási létesítmények, ezeknek a kezelője nem tisztázott egyelőre. Körvonalazódott már, úgy tűnik, hogy a helyi vízgazdálkodási társulat lesz ennek a kezelője-üzemeltetője, de csak a létesítmények fenntartása, kezelése tekintetében. De azt, hogy itt mikor és milyen mértékű, milyen mennyiségű vízre van szükség, amit a tározóból ki lehet vezetni, úgy tudom, egy másik szervezet fogja rendezni, nyilván a helyiekből alakuló valamilyen társaság, akiknek az igényt meg kell jeleníteni a kezelő társulat felé, és a társulat pedig a vízügyi igazgatóság felé fogja jelezni. Nyilván időben, mert az, hogy ebbe a tározóba víz kerüljön, nem egy hét kérdése.

ELNÖK: Még egy kérdésem lenne. Maga a cigándi-tiszakarádi tározó önmagában milyen árvízszint-csökkentésre alkalmas? Hogy kell ezt elképzelnem centiben? Ha jön a víz, ha ezt feltöltik, ez mit jelent, hány centivel csökkenti a magasságot?

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): A mostani számítások szerint - egyedileg is elkészültek ezek a számítások - igazán értelme akkor van, ha az eredeti tervben szereplő tíz tározóból legalább hat megépül. Az egész rendszer egy méteres csökkentésre alkalmas. Ha ebből hat elkészül - amiből most kettő van kivitelezés alatt -, ennek a 60 százalékát jelenti. A cigándi-tiszakarádi tározó a számítások szerint 20-25 centiméter vízszintcsökkentésre ad lehetőséget, de ezt majd a próba mondja meg.

ELNÖK: Bizonyos helyzetben az is számít. (Feldermann Tamás: Hogyne, természetesen.) És a tájgazdálkodási rész pedig teljesen kiforratlan. Megszületett egy lehetőség, és erre ki kell találni, hogy akkor ezzel hogyan is kell élni?

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Kell hozzá egy szervezet. Aki hozzá kíván szólni, jelezze! (Jelzésre.) Parancsoljon!

DAKOS JÁNOS (Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht.): Dakos János vagyok, a Bokartisz Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht.-tól. Már a tervezés időszakában az igazgatóság és a VÁTI megbízásából dolgoztunk a Vásárhelyi-terv előkészítésében, és a gazdákkal való egyeztetéseket folytattuk le. Az alapvető probléma azzal, hogy a tájgazdálkodási műtárgyak nincsenek jelenleg is használatban, illetve nem indult el ez a folyamat, az volt, hogy már a beruházás elindításakor ígéret volt arra, hogy feláll egy olyan programiroda, amely a vízrendszert, magát ennek a rendszernek működését a gazdákkal egyeztetve üzemelteti. Illetve nem is üzemelteti, hanem a gazdák érdekeit és az ő igényeiket figyelembe véve ezt szervezi.

Az alapvető probléma most az, hogy ez a programiroda - ahogy maga a beruházás is - csúszott, ez a programiroda jelenleg sem állt fel. Pácin községben maga a helyiség ki van neki tűzve, az engedélyezési tervek elkészültek, de a pácini polgármester úrtól azt az információt kaptam, hogy ez éven még maga az irodahelyiség sem lesz kialakítva, hanem jövőre lesz a közbeszerzés, utána alakul ki az irodahelyiség, és úgy kezdi meg ez az iroda a működését. Ez csak abból a szempontból problémás, hogy az a 100-120 gazda, akik annak idején aláírták - akinek vagy földterülete van a tározó területén és környezetében, vagy területet használ - azt a megállapodást, hogy együttműködnek, hogy ebben dolgoznak és egyeztetek, nagyjából három éve magukra vannak hagyva. Katona úr többször járt a térségben, Cigándon, tulajdonképpen már a megszervezett megbeszélésekre sem nagyon jönnek el; és döntéshozó, a minisztériumtól vagy esetleg a miniszter úr nem is nagyon járt a térségben az alapkőletétel óta, tehát a gazdákkal ez nincs nagyon egyeztetve, ez az alapvető probléma.

Az, hogy a belvíztársulat vagy a vízgazdálkodási társulat fogja üzemeltetni, még szintén képlékeny, bár javítson ki, igazgató úr, ha nem így van, de szerintem ez most a jelenlegi helyzet. A gazdák is tulajdonképpen - mert vannak itt több száz, ezer hektáron gazdálkodók is - kiváró állásponton vannak, mert nem tudják, hogy jelenleg hogy áll maga a megvalósulás. Voltak olyan rémhírek, hogy maga a tájgazdálkodási beruházások, műtárgyak el sem készülnek, de ezek tulajdonképpen rémhírek voltak, mert elkészültek, de a tájékoztatás és az, hogyan foglakoznak azokkal, akik a területen gazdálkodnak, nagyon gyerekcipőben jár.

ELNÖK: Mit kellene ez ügyben tennünk, mondjuk nekünk? Azért itt - nem tudom pontosan - négymilliárd is benne van ebben a dologban. Most azért valamit kellene vele kezdeni. Tehát hogyan lehet ezen lökni?

DAKOS JÁNOS (Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht.): Mindenképpen azt a folyamatot kell gyorsítani, hogy ez a programiroda felálljon, és a feláll, akkor szakmai alapon működjön, és a gazdákkal való egyeztetés ne maradjon el.

ELNÖK: A programirodát kinek kell felállítani? Saját maguknak?

DAKOS JÁNOS (Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht.): Nem, hanem erre - úgy tudom - a beruházáson kívül, hogy megcsinálják az irodát, arról is közbeszerzéses eljárás keretében fognak dönteni, hogy ki fogja üzemeltetni, bár ebben nem vagyok 100 százalékig biztos, hogy magát az üzemeltetést hogyan fogják megoldani.

ELNÖK: Főmérnök úr, ez a környezetvédelmi miniszterhez tartozó dolog?

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): A KvVM-en kívül az FVM-et és az Önkormányzati Minisztériumot is érinti. Van egy tárcaközi bizottság, ott kellene...

ELNÖK: Nem, mert végül is az a célunk, hogy kitaláljuk, mit tegyünk mi ez ügyben. Tehát, ha mindenkit meghívunk, ha napirendre tűzzük. Tudjuk, hogy nem halad jól a dolog.

DAKOS JÁNOS (Bodrogközi Környezetgazdálkodási és Tájrehabilitációs Kht.): A közhasznú társaságban benne van 12 önkormányzat is, amelyek nagyjából érintettek. Őszintén megmondva, mi erőltetjük, hogy a programiroda felálljon, aztán pedig mondjuk, a gazdákkal foglalkozzunk, de mi sem merünk lépéseket tenni, mert félünk attól, hogy volt egy időszak, ami kiesett, hogy mi sem nyitottunk rá a gazdákra, mert mi is sodródtunk az árral, ahogy a Vásárhelyi-terv alakult. Nem biztos, hogy a kht. szakmai szervezete nem merne egy ilyen programirodát már most üzemeltetni, mert ezt úgy érdemes csinálni, akkor lesz az értelme, hogyha az érintett három minisztérium meg a vízügyi igazgatóság és a víztársulat azt mondja, hogy igen, ez egy közös szerv, és akkor ennek van valamilyen döntési vagy olyan jogköre, hogy befolyásolni tudja a dolgokat. Tehát nem teljesen felülről irányítva történne, hogy menjen a gazdálkodás, hanem a helyi önkormányzatok és a gazdálkodók igényeit figyelembe véve. Biztos, hogy szinte lehetetlen vagy nagyon nehéz megoldani.

ELNÖK: Megérteni is nehéz, nemhogy megoldani. Mert ne felülről, de alulról nem akar mozogni. Tulajdonképpen vannak tárcafeladatok, azokat kellene összehangolni, és úgy elindítani. Különböző támogatásokról, célokról, pályázatokról van szó.

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Azt kell látni a gazdáknak, hogy mit miért csinálnak.

ELNÖK: Most az a feladat, hogy - (Perlaki Tamás jelez.) utána megkérdezem Perlaki urat, hogy mit akar mondani -, hogy amíg itt vagyunk, próbáljuk megfogalmazni, hogy mit kérnek. Tehát mit kérnének a bizottságtól, hogy mit csináljunk mi. Mert valami van a fejemben, de hátha jobb dolog születik ez ügyben.

Perlaki úr kért szót.

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Az első kérdéshez kapcsolódnék, hogy tulajdonképpen itt csak a vésztározóról van szó, amit úgynevezett százéves csúcsárvizekre terveznek. A kérdés az, hogy szóba jött, hogy az úgynevezett természetes öblözetekre készült-e fizikai terv. Tehát arra, ami valóban az aszály megelőzésére alkalmas, ami megtartja a vizet, ez olyan, mint régen a fokgazdálkodás volt, például a középkorban.

Az egészen más, de most az a probléma, hogy 1999-ben - rövid leszek - száz Tisza menti polgármester aláírt egy petíciót, amelyet átadtunk Varga Jánosnak, ő volt akkor a miniszterelnök környezetpolitikai főtanácsadója, akkor indult el ez az egész. Akkor arról volt szó, hogy egy ilyen vízszétterítéses rendszer lenne, mint a fokgazdálkodás volt, ami megtartja magas vízszint esetén a vizet, és lassan visszaengedi a Tiszába. Ehhez viszont olyan fizikai modellek kellenének - szerintem talán a Műszaki Egyetemen meg is csinálták -, ami abban gondolkodik, hogy milyen olyan természetes öblözetek vannak, amelyek ezekre alkalmasak. Mert ott nem ötméteres vízszint van, hanem csak fél méter, tehát nem teszi tönkre a talajt meg egyebeket. De itt meg pontosan azok a gondok jönnek elő, hogy ezt nemcsak geomorfológiailag kell megtervezni, hanem gazdaságilag is. Tehát a tulajdonviszonyok, a gazdálkodás már szóba se jön.

'99-ben ez volt az első lépés, utána jött a Vásárhelyi-terv, és egyre jobban beszűkítették, lassan már csak gátemelésről van megint szó.

ELNÖK: Ez most nem jó, nem jót mondott, pont nem arról van szó.

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Értem, de sokkal nagyobb volumenű volt a terv, mint most egy cigándi tározó, és valamiről beszélünk, hogy ott a környéken ki lehet engedni a vizet, de most, amikor volt ez a párbeszéd, kifejezetten megkérdeztem a Bokartisztól, azt mondta, hogy kifejezetten csak a vésztározókról van szó, tehát ez van napirenden, a többi teljesen el is sikkadt.

ELNÖK: Itt kivételesen - tudomásom szerint - van a vésztározó, és van a tájgazdálkodással kapcsolatos rendszer. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy tetszés szerint ki tudok ide-oda-amoda vizet vezetni. Ez egy külön mű, egy külön rendszer, aminek az üzemeltetéséről beszéltünk, ami hajaz arra, amit annak idején, amikor ez elkezdődött, és lelkesen lejártunk - lehet, hogy választások előtt volt -, de a lényeg, hogy itt nemcsak árvízvédelemről van szó. Itt nem gátemelésről van szó, hanem egy tározósorozatról, aminek az első eleme ez.

Kérdezem, hogy áll a következő tározó.

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Az Tiszaroffnál van, az már a mi területünkön kívüli. Információim szerint az is elkészül ebben az évben.

ELNÖK: De azt gondolom, ami miatt ezzel mindenképpen foglalkozni kell, hogyha ennek a tájgazdálkodási része nem indul be, akkor elég nehéz lesz a későbbiekben elmagyarázni, hogy költsünk még erre. Tehát emiatt kellene itt szerveződni, segíteni, hogy ez működjön, mert azt fogják, hogy ez megvan, ráköltöttünk ennyit, és a gazdák fütyülnek rá, mert már egy éve nem tudnak megállapodni abban, hogy ki üzemeltesse. Mondjuk. Nem tudom, hogy így van-e, de így indultam otthonról, és ezt kellene megcáfolni vagy azt mondani, hogy ennek az ügynek az lenne jó, ha mondjuk, a környezetvédelmi bizottság tartana egy ülést ennek a cigándi-tiszakarádi tározó és tájgazdálkodási egység helyzetéről, számoljanak be a tárcák, a felelősök, hogy hol tartanak, hogy összehangolták-e, van-e már iroda vagy nincs. Ilyesmi segíthet? (Dakos János: Igen, sokat segíthet.)

Alelnök úr, egyetért?

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Igen.

ELNÖK: Az alelnök úr egyetért, akkor tulajdonképpen kitaláltunk egy dolgot.

A polgármester urak sem véletlenül jöttek, ugye?

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Szabadna még egy gondolatot?

ELNÖK: Természetesen.

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Még egy gondolat, mert Perlaki úr mondta, hogy itt csak vésztározásról esik szó, és nem látják, hol van mögötte a más igény. (Perlaki Tamás: Azt kevésbé látom.) A műtárgy maga úgy lett kialakítva, hogy nemcsak nagy árvízkor lehet vizet kivenni, hanem kisebb, közepesebb árhullám esetén is. Tehát két helyen lehet vizet kivenni. Egyrészt felül, amikor eléri a maximális vízszintet egy nagyobb árvíz esetén, de egy 5-600 köbméteres érkező tiszai vízhozam esetén van két alsó nyílás. De ez csak kifejezetten akkor használható, amikor megjelenik az igény, ha tájhasználat céljára valakinek szüksége van vízre, akkor ott van lehetőség kiengedni a vizet. A másik elzárószerkezetnél csak akkor, amikor nagyon nagy víz érkezik, és ténylegesen vésztározásra szolgál.

ELNÖK: Azt gondolom, ezt a részt le is zárhatjuk, ha nincs más, a vízgazdálkodáshoz tartozó rész. Ezek szerint a Bodrog árvízvédelme rendben van, azt legalábbis nem hozták szóba. A vízbázisvédelemmel hogy állunk?

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): A sérülékeny, üzemelő vízbázisok védelme érdekében - ha jól emlékszem, '97-ben - indult egy kormányprogram (Elnök: Igen, azt tudom.), és - más nem lévén - a vízügyi igazgatóságokra lett rátestálva ennek a végrehajtatása, koordinálása, ez ment az elmúlt négy évvel ezelőtti időszakig. Például a vízügyi igazgatóság működési területén 87 ilyen sérülékeny vízbázis van, ebből mi - még kormányzati pénzekből - elkészíttettük harmincegynéhány vizsgálatát és a védőidomok kijelölését. Utána elfogyott a lendület, ez valamivel kevesebb, mint a fele. Most a KEOP során lehetőség van, de most már nem a vízügyi igazgatóságnak, mert neki erre nincs lehetősége, hanem a tulajdonosok, használók, illetve kezelők - tehát az önkormányzatoknak - és a vízművek tulajdonosai tudnak pályázni. Például a ricsei térség így pályázik, mert az ő vízbázisuk sérülékeny területen fekszik. Tehát a KEOP-pályázatokon keresztül lehet az önkormányzatnak erre pályázni.

ELNÖK: Ez csak a megerősítése annak, amit szoktam mondani, hogy a fele sincs kész. Ez a lényeg, hogy ez megállt.

FELDERMANN TAMÁS (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság): Említette az előbb az árvízvédelmet, az sincs teljesen rendben, mert végül is a '98-as árvizes időszak kezdetekor éppen ön volt a miniszter, úgyhogy ismeri az eseményeket, hogy megkezdődött itt a Bodrogközben egy jelentős árvízvédelmi fejlesztés, az is körülbelül a feléig jutott el. A Bodrog mentén majdnem mindent sikerült megoldani, a Tiszán maradt abba jelentősen, a Tisza jobb parti védvonal fejlesztése maradt abba, és szintén a KEOP-ot próbáljuk most erre igénybe venni. A pályázatot benyújtottuk, és remélhetőleg olyan irányt vesz, hogy elkezdődhet és be is fejeződhet. Ez egy 2,8 milliárd forintos pályázat lesz, amit a Tisza jobb parti védelemfejlesztésére megpályáztunk.

Van még egy másik pályázatunk is, az előbb a polgármester úrral beszéltünk éppen róla, Sátoraljaújhely déli településrészének árvízvédelme érdekében egy 500 millió forint értékű pályázatot fogunk még júliusban beadni, a polgármester úrral együttesen fogjuk előterjeszteni.

ELNÖK: Rendben. Ha a képviselő uraknak nincs hozzászólása, akkor ezt a napirendi pontot lezárom. Köszönjük szépen a tájékoztatót, és annak szellemében, amit az előbb beszéltünk, majd kezdeményezzük a bizottságnál, hogy foglalkozzon vele.

A Telkibánya Kánya-hegyi katonai toronnyal kapcsolatban a helyi közösségek meghallgatása

A másik ilyen nagyobb kérdés a Kánya-hegy kérdése. Ki a vezérszónok? (Zsák Ferenc Tibor: Azt hiszem, én leszek.) Készültem, elolvastam sok mindent a Perlaki úr több kilós anyagát, az interneten is találtam egy jó összeállítást, s kérdést tettem fel hétfőn, az államtitkár asszony válaszolt, ha nézték vagy olvasták, majd annak az igazságtartalmára is kíváncsi lennék. A polgármester urakat és a felszólaló érdekelteket kérem, foglaljanak helyet az asztalnál, hiszen demokrácia van. (Tóth András és Csák Gábor megérkezik az ülésterembe.)

Köszöntöm ülésünkön a tábornok urakat. Kérem, önök is foglaljanak helyet, illetve kérem, hogy a jelenlévők és a jegyzőkönyv kedvéért legyenek szívesek a nevüket bemondani.

TÓTH ANDRÁS (Honvédelmi Minisztérium): Tóth András vezérőrnagy vagyok.

CSÁK GÁBOR (Honvédelmi Minisztérium): Csák Gábor dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Infrastrukturális Ügynökségétől.

ELNÖK: Mivel látogatást is fogunk tenni, megkérdezném a polgármester urakat, illetve aki az előbb jelentkezett, hogy vezérszónok lesz. Parancsoljon!

A helyi közösségek és érintettek hozzászólásai

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Azért gondoltam, hogy kompetens vagyok, mivel tulajdonképpen mint környezet- és természetvédő társadalmi szervezet, közigazgatási pert indítottunk a HM ezen objektuma ellen, részben a közösségi jog megsértése, részben pedig a magyar környezetvédelmi, építési és egyéb jogszabályok megsértése miatt. De kiemelném a közösségi jogi vonatkozását, amit eddig nem nagyon tárgyaltak, és nem véletlen, hogy mi előzetes döntéshozatali kérelemmel fordultunk a Fővárosi Bírósághoz. Ez azt jelenti, amennyiben a magyar bíróság nem tud a közösségi jog alapján ítéletet hozni, akkor forduljon előzetes döntéshozatalért az Európai Bírósághoz, és akkor a döntés ott fog megszületni.

Azért fontos ez, ugyanis ez a beruházás 2002 és 2005 között valósult meg, tehát 2005-ben még folytak munkálatok. Magyarország csatlakozása 2004. május 1-jén történt meg. Május 1-je után a csatlakozott tagországokra kötelezők voltak azok a rendeletek és irányelvek, amelyek a már tagok számára kötelezők voltak. Ez az Euratom-szerződés 2.53. pontja szerint függetlenül attól, hogy alkottak-e az irányelveknek és rendeleteknek megfelelő hazai jogszabályokat, vonatkozik attól kezdve, hogy a csatlakozás megtörtént.

Madárvédelmi területnek lett kijelölve az a területrész, a több mint 150 ezer hektárba beleesik ez a katonai objektum is. Illetve még egy nagyon fontos dolgot tennék hozzá. Mégpedig azt, hogy ezt a területet nemcsak különleges madárvédelmi területnek kellett volna kijelölni az ott levő élőhelytípusok és fajok értelmében, hanem kiemelt jelentőségű, különleges természetmegőrzési területnek is, ami tulajdonképpen egy másik jogsértés. Mert abban az esetben, ha nem jelölnek ki egy területet a 92/43. EK irányelv szerint, illetve a 79/409. madárvédelmi irányelv szerint úgy kell tekinteni, és úgy kell kezelni, mintha ki lett volna jelölve. Tehát egyrészt ez egy nagyon fontos megállapítás. A másik, hogy jelen állapotában, ha eltekintünk attól, hogy ez mikor épült - teljesen mindegy, hogy mikor épült -, a jelen állapotában ez károsító, és igazságügyi ökológus szakértő, illetve botanikus szakértő, továbbá az illetékes nemzeti park mondja ki, hogy ez ökológiailag károsító.

Az más kérdés, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Mi ezt egyébként nyitva hagyjuk, tulajdonképpen a bíróság kompetenciájába tartozik, hogy mit lehet itt tenni a legkevesebb károkozással, illetve ez az építmény ott van, ezt figyelembe kell venni, de hogyan lehet kompenzálni. Az uniós jogban nagyon fontos kérdés egyébként a kompenzáció. Tehát nem azt mondja az élőhelyirányelv, hogy nem lehet beruházni egy Natura 2000 területen, hanem azt mondja, hogy lehet beruházni, de a legkisebb károkozással, és a károkozásnak megfelelő kompenzációt kell végrehajtani. Körülbelül ez a lényeg.

Elnök úr, még annyit szeretnénk mondani, hogy én is összeállítottam egy CD-t, ebben benne van egyébként tulajdonképpen a bírósági kereset az összes csatolt mellékletével - fotókkal -, ezt szeretném átadni, mert nagyon világosan össze van foglalva benne minden. Annyit hozzáteszek, ez nem titok, hogy mi ezt a keresetet nem véletlenül indítottuk meg. Segített ebben az ELTE jogi tanszéke, segítettek a Magyar Tudományos Akadémia jogászai, illetve a Debreceni Egyetem környezetjogászai. Látszik is ezen a kereseten, ez nagyon meg van írva, ebben nagyon sok ember nagyon sok munkája van. Ha ezt egy ügyvéd készítette volna el, akkor valószínűleg 5-6 millió forint lenne az értéke. (Átadja a CD-t a bizottság elnökének.)

ELNÖK: Azt mondja meg nekem, hogy mi a cél. Mikor dől hátra, hogy elérte a célt?

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Akkor, ha ez a kompenzáció meg fog történni.

ELNÖK: Ha pénzt kap?

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Nem. Itt nem pénzről van szó.

ELNÖK: Ha területet kap?

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Az Európai Bizottság kidolgozott erre egy kézikönyvet egy európai bírósági döntés előtt, és ebben 40 oldalon keresztül le van írva, hogy mit is jelent a kompenzáció.

Részben, hogyha egy terület kiesik a madárvédelmi területből, akkor jelent egy cserekompenzációt, illetve ezen a területen az élőhelyeknek megfelelő természetvédelmi rekonstrukciós munkálatokat. Amit egyébként a madárvédelmi terület kezelésén felül kell elvégezni.

Nagyon fontos megemlítenem egyébként két közösségi jelentőségű fajt. Az egyik kiemelt közösségi jelentőségű faj a farkas előfordulása - ez tudományosan bizonyított egyébként - a Kánya-hegyen. Abban az esetben egyébként - azt mondja az irányelv -, ha kiemelt jelentőségű közösségi faj élőhelyét éri sérelem, csak kiemelt közösségi cél valósítható meg. A kiemelt közösségi célba beletartozik a közbiztonság, az élet- és egészségvédelem. A honvédelem biztosan nem tartozik bele. Főleg úgy nem, hogy ez nem NATO katonai érdek, hanem csak egy magyar honvédelmi érdek, amit egyébként pontosan nem is tudunk.

ELNÖK: Ezt a "csak" szót kikérem magamnak. (Zsák Ferenc Tibor: Mit?) Ezt, hogy "csak magyar honvédelmi érdek", ez egy nekem nem tetsző mondat. De ezt csak politikusként érzem így. Nem szerencsés, mi az, hogy csak, ha NATO. (Zsák Ferenc Tibor: Ez egy lehallgató bázis. Nem tudom, hogy nekünk mit kell lehallgatni, de mindegy, ezt visszavonom.) Ez egy magyar honvédelmi érdek, maradjunk ennyiben. (Zsák Ferenc Tibor: Csak azért említettem meg egyébként, merthogy párhuzamot vonva a Tubessel, ott arra apellálnak, hogy ez NATO-érdek, és pont ezért ír felül akár a környezetvédelmi érdeket, akár más érdekeket. Itt viszont erről nincs szó.)

Megpróbálom összefoglalni. A lényeg világos, és szerintem nem is rossz válasz volt. (Zsák Ferenc Tibor: A kompenzációt egyébként maga a nemzeti park fogja megkapni.) Pontosan. Ezt úgy veszem, mint egy kijelölt Natura 2000 területen történő beruházás, majd válaszolnak a tábornok urak arra, hogy ez hogyan is van. A madárvédelmi terület kérdésében, ezt nem találtam a nemzeti park véleményében. (Zsák Ferenc Tibor: A madárvédelmi terület már 2002-ben ki volt jelölve, erről bizonyítékok vannak. Tehát a Magyar Tudományos Akadémia és a Madártani Egyesület már 2002-ben kijelölte ezt a helyet, pontos helyrajzi számokkal.) Bocsánat, úgy hallottam, hogy ki kellett volna jelölni. Azt, hogy ténylegesen ki volt jelölve vagy nem, könnyű ellenőrizni.

Kapunk öntől egy anyagot, amit, ha kérnek a képviselők, átadjuk.

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Annyit még megemlítek, hogy a legfontosabb jogvita jelenleg, hogy károsító, ezt valamiképpen kompenzálni kell. Ezt majd a bíróság eldönti, hogy hogyan, illetve a kirendelt szakértők is eldönthetik. Kértem is, hogy rendeljenek ki szakértőt, aki a kompenzáció mértékét, módját megállapítja.

ELNÖK: Ki kíván még szólni? (Jelzésre.) Perlaki úr!

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Amit elfogadható megoldásnak tartanék, az annyi, hogy minimum egy fennmaradási engedélyezési eljárást kellene lefolytatni, aminek egyébként része lenne egyebek mellett egy környezeti felülvizsgálat is. Ezt különösen az indokolja, hogy egyrészt rengeteg szabálytalanság történt az építési hatósági eljárásban is, ezekre nagyon röviden megpróbálok majd kitérni.

A másik, hogy mivel nem készült hatásvizsgálat, csak úgy lehet megakadályozni a további károkat, hogyha legalább környezeti felülvizsgálat készül. Ezt egyébként minimális követelménynek nevezi meg az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága is.

Most rátérnék arra, hogy hétfőn a honvédelmi miniszter nevében válaszoló államtitkár, Vadai Ágens többek között olyan ellentmondásokba keveredett, hogy egyik mondatában például azt mondta, hogy 2001. évben kezdődött el az építkezés, a következő mondatában pedig azt mondta, hogy a gönci jegyző 2002. március 28-án adta ki az engedélyt. Magyarul ez azt jelenti, hogy 2001-ben a HM szerint is elkezdődött az építkezés, az építési engedély kiadása előtt. Tehát ez önmagában már engedély nélküli építkezés. Ezenkívül Csák Gábor dandártábornok úr levélben engem arról értesített 2006. március 7-én - itt van a dandártábornok úr levele (Felmutatja.) -, hogy a földmunkák 2005 novembere előtt megtörténtek, és ehhez még bizonyítékként csatolta az Állami Erdészeti Szolgálat levelét, mely ugyanezt mondja.

Egy építkezésnél természetvédelmi szempontból elég érdekes, hogyha letarolják munkagépekkel a facsemetéket - 12 ezer facsemetét -, elhordják a humuszt, majd két és fél méter vastagságban lerobbantják vagy leszedik a sziklát - nem tudom, hogyan történt -, majd ezután beadnak egy építései engedélyt. Ezek az előzmények.

Ezután 2006-ban egyrészt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség, illetőleg az Encsi Városi Bíróság ítéletében, illetve egy nyomozást megszüntető határozatában azt azért tényszerűen megállapította, hogy az építési engedély 2005. szeptember 9-én emelkedett jogerőre úgy, hogy a Honvédelmi Minisztérium építési hatósága jogerőre emelte. Ezt nem tudom leellenőrizni, mert titkosítva vannak a tervdokumentációk, annyira, hogy amikor a használatbavételi engedélyről volt a per, a bírónő előtt ott volt, de nem mondta meg sem nekem, sem a jogi képviselőmnek, hogy mi a jogerősítő záradék a tervdokumentáción.

Ennek az előzményeként a budapesti katonai ügyész, Ács Tibor őrnagy először szintén megállapította, hogy 2005-ben emelkedett jogerőre, utána ezt felülvizsgálta Hegedűs Antal ezredes, hogy mégis 2002-ben, majd miután beadtam a Katonai Főügyészséghez egy panaszt, ő megerősítette a 2002. évi jogerősítést.

Miért fontos a jogerősítés? Például egyebek mellett azért, mert 2004-ben adtam be a törvényességi felügyeleti kérelmet, és ott elvi óvással megállapították többen, hogy a HM-nek nem volt építési jogosultsága, nem szerezték be a szakhatóságok - nem sorolom fel, hogy hány szakhatóság - állásfoglalását, és emiatt törvénysértő volt az elvi építési engedély, az építési engedély és a telekmegosztó határozat is. Ennek pedig az a következménye, hogy mivel időközben kiderült, hogy nem 2002-ben jogerősítették, hanem 2005-ben, ez azt jelenti, hogy az ügyészségnek kötelező lett volna lefolytatni hatékony eljárást, annyira, hogy mind a mai napig indíthat pert.

Probléma egyébként a jogerősítéssel is van. Mert éppen Vadai Ágnes tegnapelőtt arra hivatkozott a parlamentben, hogy 2002-ben hozták az építési engedélyt, amiben a polgári építési hatóságra vonatkozó törvény bír csak hatállyal. Viszont a HM elvonta 2002-ben az összes dokumentációt, és az építési hatósági engedélyezési eljárást folytatta le, tehát hatáskör nélkül, és a Honvédelmi Minisztérium is ezt mondja, hogy abban nincs hatásköre. Ehhez képest háromszor módosították a tervdokumentációt, egyszer egy építési engedélyt módosító határozatot hoztak, magyarul olyan hatáskörben járt el, ami éppen a 40/2002-es kormányrendelet szerint nem tartozik hozzá. Mert annak a 9. §-a éppen azt mondja ki, hogy csak olyan ügyben van hatásköre a HM-nek, amely később kezdődött, mint a 2002. március 29-i dátum, amikor hatályba lépett ez a kormányrendelet.

De ezen kívül még további problémák vannak ezzel. Mert itt lehet látni, hogy egy belső levelezés volt az ügyészségi vizsgálat hatására a HM-nél, és megállapították azt is, hogy ennek következménye az egész építési hatósági eljárásra.

ELNÖK: Hadd kérdezzek közben, mert átlapoztam ezt az anyagot. Az a kérdésem, hogy önnek mi a célja. Tehát hova akar ön eljutni?

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Egy kitérőt kell tennem. Oda akartam eljutni...

ELNÖK: Világos, egyenes választ várunk. Mi az ön célja? Mikor érzi úgy, hogy elvégezte, amit kitűzött célként?

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Amivel kezdtem. A rövid távú óhajom az volna, mert úgy gondolom - és ezt el tudnám mondani fél óra alatt -, hogy szabálytalanok voltak az eljárások, azt szeretném elérni, hogy az eljárások tisztességesek legyenek. Legyen fennmaradási engedély, és nem ide tartozik, de az ombudsman is vizsgálódhat, és azt kell mondanom, hogy sajnos az sem ide tartozik, hogy hogyan lehet az, hogy a Legfelsőbb Bíróság megvonja a perképességemet az ingatlanomat érintő tárgyú perben, ami a használatbavételi engedélyre vonatkozott.

Itt az a gond, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárást nem vizsgálta meg a bíróság, hogy ott...

ELNÖK: Ne haragudjon! Mi nem a bíróság vagyunk, hanem a környezetvédelmi bizottság. Az előző előadó kapcsán világos volt, hogy mi a cél. Ő a környezet védelmében lép fel, és az a célja, hogy az itt történt károsodás valahol - vagy itt, de mindenképpen - kompenzációra kerüljön. Azt gondolom, ez egy ilyen típusú bizottság által abszolút támogatható cél.

Az ön célja mi? Azon túl, hogy bebizonyítja, hogy ez az eljárás nem volt teljesen szabályszerű, még nem tudom, hogy mi a célja. Valamit mondjon, hogy mit szeretne elérni! Hogy legyen rendezve? Hogy a művelési ágból ki legyen véve az a terület? Ebben önnek van nyitott dolga, ugye?

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Bocsánatot kérek, de én nem szeretném, hogy a művelési ágból kivonják.

ELNÖK: Tehát visszarendezni akarja? Vagy mit akar?

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Kialakult egy jogi helyzet. Ha ezt a jogi helyzetet megnézzük, akkor a törvényeknek kogens előírásai vannak arra, hogy mit kell tenni. A fennmaradási eljárás és a környezeti felülvizsgálat a minimum.

ELNÖK: Tehát az önmagában cél?

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: Nekem igen, mert az az eljárás, ahol ezt a rengeteg szempontot tudom érvényesíteni. De ha engem - és minden tulajdonost, sőt önkormányzatokat - kizárnak, akkor semmit nem tudunk csinálni.

Pillanatnyilag az a helyzet, hogy ami jogot a törvény nekünk adna, azt megvonják, nem létezik, nullák vagyunk. El kellene szaladnunk Strasbourgba, de ott mit tudunk elérni? Kapok én személy szerint egy kártérítést, de attól még az igazságügyi szakértő megállapította - részben szó volt erről -, hogy az erózió hihetetlen károkat okoz az állami erdőben, a magánerdőben és az ökológiai rendszerben. Ha most nem megy oda a nemzeti park, nem csinál egy környezeti felülvizsgálatot, és egyébként a környezetvédelmi felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy milyen károk keletkeztek, de ha egy fennmaradási engedélyezési eljárásban nem állapítódik meg, hogy ezért ki a felelős, akkor nem lesz, aki eldöntse, hogy most ki fogja a számlát állni.

Kicsit nagyképűen azt mondanám, hogy Zsák Ferenc Tibor nagy vonalakban elmondta, hogy mit kellene csinálni, és ennek kell egy végrehajtást kitalálni. A végrehajtás pedig az, hogy a közigazgatási törvényben leírt eljárásokat le kellene már végre folytatni, és nem azt kellene csinálni, hogy sorozatosan azt mondják a perekben, hogy nem vagyok ügyfél, most az Erdészeti Szolgálat pedig azt akarja, hogy bevezessék az utat, amiről most a bíróság megállapította, hogy engedély nélkül képült. Ezt most már kimondta a bíróság, és mégis most az Erdészeti Szolgálat azt akarja, hogy jegyezzük be a térképre.

ELNÖK: A főmérnök urat kérdezem, mondana-e valamit.

RAISZ GYULA (Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség): Raisz Gyula vagyok, a felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese. Talán elöljáróban annyit, hogy a természetvédelmi hatáskör 2005. január 1-jével került hozzánk, tehát tulajdonképpen ennek a természetvédelmi előzményeinek az iratanyagát nem ismerjük, mert akkor még a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működött, mint természetvédelmi hatóság. Nyilván egyéb eljárásokban, amit most nem részletezek, szakhatóságként az engedélyezési eljárásban mi is részt vettünk.

Amit Perlaki úr említ, nyilván most itt a fennmaradási engedélyezés meg a felülvizsgálatra célzott, a felülvizsgálatnak megvannak a jogszabályi követelményei, azt nyilván meg lehet nézni, és azt nem a nemzeti parknak kell elvégezni, hanem egy különálló, úgymond megfelelő szakértői jogosultságokkal rendelkező cégnek. De ebben az esetben most nem tudom megmondani, hogy itt a környezetvédelmi törvényből levezethető felülvizsgálat intézményét ennél lehet-e alkalmazni. Annak megvannak a jogszabályi feltételei.

Még egyszer mondom, annyira mi nem ismerjük ennek az ügynek minden hátterét, tehát azt mondhatom, kicsit kívülről tudjuk ezt szemlélni.

ELNÖK: Ha jól értettem, a dandártábornok úr levelezett Perlaki úrral. Az első kérdésem az lenne, hogy van-e jogerős építési és használatbavételi engedély. Tehát itt hogyan áll a jogi környezet, a művelésből való kivonás, illetve önök szerint mi az, ami ebben az ügyben rendezendő?

Bevallom az államtitkár asszony válaszát úgy értelmeztem, hogy van itt azért még rendbetennivaló.

CSÁK GÁBOR (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először is azzal szeretném kezdeni, hogy mivel folyamatban lévő per van, ezért nem szeretnénk a jelen meghallgatáson olyan tényeket közölni, amelyek esetleg a pert érdemben befolyásolnák. Ahogy a Füredi szakállamtitkár úr a múltkori bizottsági ülésen is jelezte, a tárca természetesen tiszteletben tartja majd a bíróság jogerős döntését. Amennyiben a tárcát elmarasztalják a telkibányai létesítmény építése kapcsán, akkor természetesen a tárca minden olyan lépést, amit a jogerős bírósági döntés a tárca számára meg fog határozni, azt teljesíteni fogja.

Azt azonban szeretném jelezni, hogy az eddig lefolytatott és jogerős bírósági ítéletekkel lezárult peres eljárásokban a tárcát egyetlen alkalommal nem marasztalták el. A mi álláspontunk az, hogy mind az építési engedély, mind a használatbavételi engedély jogerőre emelkedett, és ezek az eljárások jogszerűen kerültek lefolytatásra, és az engedélyek ezek alapján kerültek kiadásra.

Még talán kiegészítésképpen annyit, hogy nagyon fontosnak tartom majd - és ez a bírósági eljárásnak is fontos része lesz -, hogy ennél a beruházásnál nem hagyható figyelmen kívül ennek a beruházásnak az időbeli lefolyása. Hiszen a beruházási folyamatot és a hatályba lépő jogszabályokat együttesen kell majd vizsgálni, például hogy az egyes, erre a területre vonatkozó jogszabályok mikor léptek hatályba. Azt szeretném megerősíteni, és a tárcának ez az álláspontja, hogy a beruházás kezdetétől a tárca jogszerűen járt el, és rendelkezik azokkal az engedélyekkel, meghatalmazásokkal, amelyek ennek a beruházásnak a lefolytatásához szükségesek voltak.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Még azt hadd kérdezzem meg, hogyha meglátjuk, hogy mekkora a kártétel, mert biztos, hogy egy darab ki lett véve ebből - bár nem tudom, hogy most az-e - a madárvédelmi területből. Egy biztos, hogy a természet egy darabját használja a HM. Mondhatom így. Ennek az a megközelítése, hogy akkor egy másik darabot csináljon meg, ez idegen önöktől? Vagy ezen már túlvannak?

CSÁK GÁBOR (Honvédelmi Minisztérium): Elnök úr, szeretném hangsúlyozni - talán ezzel még a folyamatban lévő per menetét nem fogom érdemben befolyásolni -, hogy amikor mi ezt a beruházást ezen a területen megkezdtük, ez már egy tarra vágott terület volt. Tehát az erdő nem a mi beruházásunk kapcsán sérült. Ez már egy tarra vágott terület volt, és ez szerintem madárvédelmi és egyéb szempontból sem mellékes körülmény.

A másik dolog, hogy ahogyan azt a bizottság részére készített környezetvédelmi összefoglalóban jeleztük, a tárca igyekszik folyamatosan a napi tevékenységébe beilleszteni a környezetvédelmi tevékenységet, és természetes az, hogyha a jogerős bírósági döntés arra fog bennünket kötelezni, hogy ezt a kompenzációt tegyük meg, abban az esetben természetesen ezt a kompenzációt meg is fogjuk tenni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Salamon Gábor!

SALAMON GÁBOR (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság): Egy apró megjegyzés, hogyha éppen nincsenek fák egy területen, attól az még erdő, mert akkor egy véghasználat volt, természetes felújítás. Az erdő nem attól pusztul el, hogy kivágják a fákat, hanem attól, hogy lehetetlenné teszik a további működését. Tehát ez ilyen módon nem állja meg a helyét.

A másik, hogy különbséget kell tenni a szerint, hogy jogszerű volt-e az eljárás, vagy jóhiszeműen szerzett jogot gyakorol valaki. Feltételezhetjük - hozzá is tette, hogy a tárca részéről volt jogszerű -, hogy a tárca beadta, és megkapta az engedélyt. Nem figyelt arra, mivel egyablakos rendszer van, hogy mondjuk, szakhatósági állásfoglalások nem szerepeltek beépítve abban az engedélyben, nem is kell ezt nekik tudni.

De most már tudjuk, hogy ez hogyan történt, nem volt meg Bükki Nemzeti Park szakhatósági állásfoglalása - szerintem a környezetvédelmi sem, mert külterületi építkezéshez mindenképpen kell természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás, mint ahogy nagy valószínűséggel környezeti hatásvizsgálat is kellett volna -, tehát elejétől fogva valahogy jogszerűtlenül zajlott. Hiába mondjuk, hogy jogszerű. Jogszerű volt a Honvédelmi Minisztérium részéről, ez elképzelhető, ezt nem tudjuk, tehát hogy jóhiszeműen szerzett jogot gyakorol, azt el lehet képzelni. De egy idő után, amikor figyelmeztették arra, hogy ő az államot képviseli - mint ahogyan mi is, mint közszolgák -, akkor tudni kell, hogy helyre kell tenni a dolgokat, mert jó példával kell elöl járnunk, a lakossággal és mindenkivel, a magánemberekkel szemben, megpróbáljuk a jogszerű utat járni, felfigyelni arra, hogy itt valami nem stimmel, hogy van egy probléma.

Volt egy kérdés, feltételezzük, hogy közérdek - bár én nem tudom, mit csinálnak ott, de véletlenül nem építenek fel súlyos milliókért valamit -, meg kell oldani ezt a problémát. Akkor megkeresem elsőrendűen az erre hivatott tájvédelmi szakhatóságot, és azt mondom, hogy van egy ilyen probléma, ez ilyen négyzetméter- és magasságigénnyel, illetve kiterjedéssel jár, hol lehetne ezt a legkisebb kártétellel, a legkevésbé tájba rondító módon megoldani - itt ráadásul még olyan dolgok vannak, hogy energiaellátás, közművek, tulajdonviszonyok -, és akkor a hatóságok besegítenek. A tulajdonosokkal megegyeznek, kisajátítják törvényesen, és akkor senki nem érzi úgy, hogy sérültek a jogai.

Nekünk volt egy hasonló ügyünk, nem ilyen nagy, a határőrség kicserélte a tornyát ötször akkorára, rögtön észrevételeztük - levél, bírság -, kicserélték olyanra, amilyenben megegyeztünk, egy sokkal kisebbre. Azóta már nincs is aggteleki határőrség egyébként, de a dolog rendeződött.

Tehát úgy gondolom, lehetett volna törvényes megoldást találni, de a törvényes megoldást keresni kell, törekedni kell arra, hogy a jog útját járjuk, ami adott esetben egy mindenki számára optimális megtaláljuk.

Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna mondani. Még annyit, hogy nagyon nehéz visszakövetni ezt a dolgot, mert minden egyes dolgot meg lehet perelni és lehet bíróságra menni, bele lehet bonyolódni ebbe a dologba, de valójában úgy lehetne elölről kezdeni ezt a dolgot, ha nulláról kezdenénk, ha most elképzeljük, hogy nincs ott, ahol van ez a bizonyos létesítmény, és megpróbáljuk, hogy hol legyen, hogyan nézzen ki. Menjen el valaki Kassára vagy füzéri várba, és nézze meg, hogyan néz ki ez a torony onnan - ez borzasztóan csúnya! Tehát úgy, hogy akkor nulláról, hogy hogyan oldanák meg ezt a kérdést. Lehet, hogy akkor közelebb jutunk a valódi megoldáshoz, nem egy ilyen végeláthatatlan jogi huzavonába belemegyünk, hogy ki volt a jóhiszemű, ki nem, ki kezdte, mikor, ki antedatált, ki nem, ahol nagyon sok fél nem teljesen független és nem teljesen objektív.

Köszönöm szépen. (Zsák Ferenc Tibor: David Copperfield el tudná tüntetni.)

ELNÖK: Az jutott eszembe, hogy amikor én voltam három és fél évig a Hírközlési Hatóság elnökhelyettese, akkor volt a nagy mobiltorony-bázisállomás hullám, óvodától a templomtoronyig. Mondhatom, hogy külön egyezkedő részleg volt a megfelelő típusú emberekkel, akik mentek, és a közösségekkel próbáltak alkut kötni, hol kisebb, hol nagyobb kártérítésekkel, de hát az országot le kellett fedni, ez nem volt kérdés. Azt gondolom, az sem kérdés, tehát nem kérdőjelezem meg azt a feladatot, amit ott végre kell hajtani. Tehát nincs semmi olyan okom, amely megkérdőjelezné, hogy kell egy ilyen torony. Nem tudom, valószínűleg még akkor sem, hogyha bemegyek - én a vezeték nélküli hírközlési szakon végeztem -, hogy bármit is ebből az ember így el tudna dönteni, hiszen nem tudjuk, hogy pontosan ekkora kell-e ahhoz a feladathoz - mert nyilván van térerő, meg irányok vannak -, de ezt ne kérdőjelezzük meg.

Az a kérdésem, amit az igazgató úr is mondott - ő nem mondta így ki, de én egyszerűben fogalmazok - mindent megtettek-e az egyezség érdekében. Mert azt hiszem, magának a "titkos katonai objektumnak" nagyon nem tesz jót, hogy nekünk is ezzel kell foglalkozni, mert annyian kerestek. Tehát az egyezségért megtettek mindent, vagy eldöntötte a HM, hogy neki van igaza, és viszi végig?

CSÁK GÁBOR (Honvédelmi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Azért nem szeretnék itt már az elnök felvetésére sem válaszolni, mert ez a folyamatban lévő pert esetleg érdemben befolyásolja.

Úgy gondolom, azok a már lefolytatott peres eljárások, amelyek jogerősen lezárultak, igazolják azt, hogy a tárca ebben a tekintetben jogszerűen járt el. Szeretném megerősíteni, hogy amennyiben a jogerős bírósági ítélet a tárcát kötelezi arra, hogy a rehabilitációban, a kompenzációban valamilyen formában vegyen részt, természetesen megteszi.

ELNÖK: Megkérem - most úgy ülök itt, mint egy bíró (Derültség.) -, hogy a piros oldal véleményét hallgassuk meg, hogy a zöld sarok ez ügyben megtett-e mindent az egyezség érdekében.

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Egy dolgot emelnék ki. A per beadása idején, március közepén a tulajdoni lapon "erdő" művelési ág szerepel. Aki kicsit ért az építésügyhöz, az tudja, hogy egy ilyen építménynek nem lehet "erdő" művelési ágú területe. Mert a művelés alól nem lett kivonva.

Ami még érdekesebb dolog, mert időközben Natura 2000 terület lett, csak a bizottság vonhatja ki, mégpedig akkor, ha megszűntek azok az okok, ami miatt kijelölték.

ELNÖK: Álljon meg! Az a helyzet, hogy nagyon jól szerepel (Zsák Ferenc Tibor: Itt van egyébként a tulajdoni lap.), de most lenne egy kérdésem. Ha hallotta a parlamenti kérdést, szó szerint ezt válaszoltam. Még ki kell vonni, mondta az államtitkár asszony, ha ezt még el kell intézni, akkor nyilván nincs kivonva, ilyen egyszerű a dolog. (Zsák Ferenc Tibor: És nem is lehet kivonni.) De mi nem vagyunk a bíróság.

Én azt akartam tisztázni, nekem meggyőződésem, hogy van rendeznivaló, önök sem válaszolják azt, hogy mindent megtettek az egyezség érdekében.

ZSÁK FERENC TIBOR (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Az az igazság, hogy mi a múltba már nem nagyon akarunk visszatekinteni. Megemlítjük egyébként, hogy mi történt, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy oldjuk meg a problémát.

ELNÖK: Nekem az is válasz, ha nincs válasz. Szerintem ezt így ezzel le is zárhatom. Azt gondolom, amit ebben a bizottság tenni tud - elsősorban mi környezetvédelmi bizottság vagyunk, de egyenként persze mindannyian képviselők, tehát majd egyenként eldöntjük, hogy ki milyen fontosnak tartja az ügyet -, amit fontosnak tartok hangsúlyozni: arra kell törekednünk, hogy a honvédelem érdekei ne sérüljenek. Tehát ez az ügy nem tesz jót. Ahogy nem tett jót Tokaj-Hegyaljának a szalmatüzelésű erőmű körüli ügy, többet árt a tokaji bornak, mint maga az erőmű ártana, de ezt nehéz elmagyarázni, mert az emberek sajnos kétféleképpen gondolkodnak; az egyik azt mondja, hogy ne legyen, a másik azt, hogy legyen, és szaladgál a világban és szétkiabálja. Tehát azt gondolom, ez is ártalmas. Ezért próbáltam azt a kérdést feltenni, hogy van-e itt egyezségnek helye, de látom, hogy ezzel már el vagyok késve, ez már régen túlvan ezen.

Mi még azt tudjuk megtenni, hogy lehetőségünk van megnézni magát az objektumot, tehát a képviselői jogainkon keresztül megnézzük, és a lelkiismeretünk alapján magunkban meg egymás között eldöntjük, hogy mennyit ad hozzá a látogatás ahhoz, hogy többet tudjunk a dologról, hogy ez mennyire pontos, illetve tényleg milyen természetkárosítás történt. Tehát ebben a bizottság továbblép egyet, és követjük ezt a történetet. Mert az elsőrendű célom - nem is tagadom, az enyém, de az a tapasztalatom, hogy a bizottság is így gondolkodik -, hogyha van egy ilyen eset, akkor a következő eset meg legyen előzve a jogszabályokon keresztül. Tehát mondjuk a területrendezési tervnél figyeljünk oda, hogy olyan szöveg kerüljön a törvénybe, amely azt biztosítja, hogy hasonló történet ne lehessen. De ha kell, akkor igenis épülhessen olyan objektum, ami ahhoz kell, hogy nyugodtabban aludjunk, hogy líraibban mondjam. (Jelzések.)

A jelentkezések sorrendjében adom meg a szót.

HORNYÁK JENŐ polgármester, Füzér: Füzér vára is anno azért épült, mert honvédelmi célokat szolgált az akkori idők sajátos megfogalmazásában, de egyébként kincsőrző várnak. Régen kincseket kellett őrizni, most pedig tudjuk, itt információkat őriznek, illetve kezelnek, ahogyan elterjedt a köztudatban. Meg kell lenni ennek is, ez is munka, tehát ennek is kell hogy súlya legyen.

Két szempontból vagyok érintett: egyrészt Füzér község Önkormányzata területéről látszik ez a torony, és örülök, hogy legalább Telkibányáról nem látszik - mert igen ronda látvány -, de Magyarország egyik csodája, a füzéri vár látogatóinak az az első kérdése, hogy mi ez a torony, mert onnan bizony rálátni. Már azt terveztem, hogy ott felfalaztatom a várfalat, hogy ne kérdezzék folyton. Ez is egy megoldás. (Közbeszólások. - Derültség.)

A másik érintettségem, hogy a 83. szám alatt résztulajdonosa vagyok a torony területének a mai napig. Hogy lehet az, hogy rendeznek mindent, de a mai napig magántulajdonú a terület. Itt van a tulajdoni lap, százvalahányan vagyunk tulajdonosok, tehát ez egy rendezetlen ügy, és többszöri kisajátítási kísérlet bukott már el. Tehát amíg ezek vannak, nem rendezett az ügy, biztos, hogy jogi rendezés szükséges.

Az előkészítésről, és hogy megpróbáltunk-e mindent megtenni, amikor ez elkezdődött. Amikor a torony derékig fel volt húzva 2002-ben, akkor volt lakossági fórum Pálházán - vannak itt, akik ott voltak -, ott volt a kivitelező, a beruházó, a tervező képviselője és Bocskai úr, a HM szóvivője. Ott le lettünk hurrogva, hogy ez nagyon jó, és mindenkinek jó lesz. Mindenki elmondta a saját nézetét, a kivitelező, a HM szintén, viszont nem volt megindokolva a társadalmi fontossága. Senki nem mondta, hogy ez miért kell ezt nekünk elviselni.

2002-ben, az Orbán-kormány utolsó határozatainak egyike volt, amikor átadta a HM-nek az építészeti jogosultságot. Tehát a 2002 előtti építés a polgári rendszerben történt, és miután megkezdődött, hiába nem volt engedély, akkortól érvényes, tehát az akkor érvényes rendeletek, előírások szerint kell ezt megvizsgálni, ez nem történt meg. Ugyanis akkor kellett volna környezeti hatásvizsgálatot készíteni, ami érintette volna Füzér községet - itt térek vissza a községünket érintő dolgokra. Mert ha ennek egy makettjét vagy látványtervét bemutatják, akkor látszik, hogy több ezer hektár védett területű erdő látképét rondítja el.

ELNÖK: Nem akarok ebbe beleszólni, de úgy emlékszem, hogy a katonai adótornyok, radarállomások ki vannak véve a környezetvédelmi hatástanulmány-kötelesek közül, amin én kiakadtam, amikor megláttam. (Hornyák Jenő: 2002 óta.) Nem, tartósan nincs benne. Egyszer ez ügyben interpelláltam, hogy miért van kivéve - még Persányi miniszter úrhoz -, de nem adott rá érdemi magyarázatot. Az az oka egyébként - a távközlési múltamból -, hogy a HM egy szent tehén volt 40 éven keresztül, és úgy maradt.

Tehát csak azért mondom, hogy amikor azt mondja, hogy hatástanulmány, szerintem erre nem kellett volna. Az más kérdés, hogy jogszabály - szerintem - nem kellett volna, csak nehogy félreértsék a mondatomat. Jól mondom? (Zsák Ferenc Tibor: Így van.) Tehát jogszabály szerint nem kellett volna, ez más objektumoknál is felmerült. Elnézést, hogy megszakítottam, de ennek már utánanéztem.

HORNYÁK JENŐ polgármester, Füzér: Amikor volt a lakossági fórum, ott elhangzott többek részéről, hogy minek ez a 65 méter. Miért nem lehet 30 méter, vagy legalábbis az erdőállományhoz igazodva - azért a látómagasság 25 méter - megállni. Volt egy időszakos bázis, ami működött, állítólag ugyanazt a feladatot nagyon jól ellátta, annak csak 15 méteres volt a tornya.

Ilyen gyakorlati kérdések vetődtek fel, és az ott jelenlévők elmondták, hogyha nincs olyan technikai helyzetben a Magyar Honvédség, akkor nézzen utána a fejlettebb országok ilyen technológiájának, és akkor építsenek olyan technológiát, hogy ne kelljen 65 méteres torony, csak 30 méteres.

ELNÖK: Az, feleakkorát építsenek, nyilván tervezési kérdés.

HORNYÁK JENŐ polgármester, Füzér: Úgy gondolom, nem voltak teljesen tisztában a tervezők a világ akkori technológiájával, mert állítom, hogy beszerezhették volna. Mi mindig egy kicsit hátrébb vagyunk technológiában.

ELNÖK: Ami szerintem egyértelmű - a jegyzőkönyv kedvéért ismétlem -, hogy ön mint a terület tulajdonosa, a mai napig szerepel a tulajdoni lapon.

Polgármester úr!

KOLESZÁR SÁNDOR polgármester, Hollóháza: A kályhától szoktunk indulni, én a melegtől szeretnék. Az országos területrendezési terv most napirenden volt, de éppen lekerült az elnök asszony hathatós közreműködése révén, és annak része az ország területének honvédelmi célokra való kijelölése. Ez részben jó, hiszen azok az önkormányzatok, így például Telkibánya, amelyek területei - úgy tűnik - be lettek vonva ebbe a koncepcióba, legalább tudnak majd nyilvánvaló információkat, hogy mi készül megvalósulni a környezetükben. Hiszen, ahogy látjuk, a Honvédelmi Minisztérium magához vonta ezeket az építési jogosultságokat.

Viszont őszintén meg vagyok rémülve, hogy ebből a törvénytervezetből nekem nem tudták kimutatni, hogy a hatásviselők miképpen jeleníthetik meg az érdekeiket. Hiszen Hollóháza sajnos történelmi okok miatt, Füzér várbirtokának részeként, zsellértelepülésként alakult, és olyan pici bel- és külterülete van - a patak egyik vagy másik partja, néhol 30 méter, jobb esetben másfél kilométer -, hogyha kinézek az ablakon, mindenképpen füzéri fákat látok az erdőben, bármerre is nézek. Telkibánya is - szintén történelmi okokból, bányavárosi mivolta miatt - hatalmas területekkel rendelkezik, és az sovány vigasz, hogy az oklevél minket is említ egy telkibányai bejárás kapcsán, elég régen, mint települést.

De most úgy érzem, hogy a demokrácia közepette - az elnök úr ezzel kezdte, hogy demokráciában élünk, üljünk közelebb - elérkeztünk oda, hogy sajnos nem lesz hallható a hangunk. Ha Telkibánya körzetében a Kánya-hegyen, a Balta-hegyen - ezek szerint az ön által is jól ismert területeken, hiszen böngészte az anyagokat - mintegy ezer hektárt ki fognak jelölni ilyen honvédelmi célú területnek, akár Telkibánya önkormányzat tudtával vagy beleegyezésével, vagy építési hatóságai egyetértésével is, akár újabb létesítmények is létrejöhetnek, mondjuk a Pál-hegyen vagy bármely hegyen, amely Hollóháza felett van, de nem hollóházi külterület. De a hatás viselője elsősorban, első körben újra Hollóháza lesz. Ez engem őszinte rémülettel tölt el, hogy e tekintetben sehol nem hallathatom a hangom, és a demokráciában a településnek nem adnak lehetőséget arra, hogy mint érintett, valamilyen módon részes lehessen ennek az egész történetnek. Majd hatásviselőként jelenhet meg, mint ahogyan hatásviselőként jelenik meg most is a település, hiszen Hollóházához van legközelebb ez a torony.

Nagyon örülök, hogy önnek van hírközlési múltja. Magam, falusi gyermekként, mikor elmentem Debrecenbe tanulni, és megláttam a húszemeletes épületet az állomás mellett - ez elég régen volt -, elég rémisztő volt számomra, az ugyanilyen magas építmény. Most gyakorlatilag a kertektől nem messze, a fejünk felett magasodik ez az építmény.

Már elhangzott, hogy az erdőterületek már előzetesen - az erdőművelés részeként - ki lettek vágva. Csak mondom, hogyha letarolják a termőréteget, amiről itt az urak - és Salamon úr is - beszéltek, akkor fizikailag hiúsítjuk meg, hogy újra erdősülhessen az a terület, akár magától, akár az erdőtulajdonosok próbálkozásai által. Nagyon jól sikerült ez a művelés egyébként ez a véghasználati fakivágás, mert pontosan Kassa felé sikerült egy olyan léket nyitni, nem máshol azon a néhány száz méteren, Kassa felé, a reptér felé és egyéb szlovákiai irányokba. Hollóháza felé - a füzéri várral egyetemben - szintén olyan kivágás keletkezett ebben a végfelhasználásban, hogy teljes életnagyságában láthatjuk most a tornyot, és Zsák úr CD-jén látható olyan felvétel is, hogy pompás éjszakai kivilágításban is, a madárvonulást nem kis mértékben befolyásolva.

A meleghez eljutva félő, hogy ez a folyamat folytatódik, és ha az országos területrendezési tervbe valamiféle féket nem tesznek be, akkor az országnak ezen a végén - de ahogy látom, az ország legalább 10 százaléka ki van jelölve ilyen célokra - szabadon nyugodtan, bárkinek a feje felett újabb ilyen létesítmények jöhetnek létre. Nem vonom kétségbe, elnök úr, azt a honvédelmi érdeket, ami mindannyiunk érdeke. Csak kérdezem, miért annak a néhány ezer embernek a teljes kárára és hatásviselő terhére van ez róva, míg a néhány millió esetleg élvezi ennek a hasznát, és én is azok közé tartozok, aki megkérdőjelezi, hogy egy ilyen léptékű objektumot kellett-e oda építeni.

A következő kérésem pedig az volna a jegyzőkönyv felé, hogy reményeim szerint nem lesz kivonva az erdőművelési ágból ez a terület, reményeim szerint ezen túl majd kell környezeti hatásvizsgálat ezekhez, ahogy ön is említette, szerintem jogosan. Az az őszinte reményem, hogy a használatbavételi engedély során majd talán valakinek eszébe jut megállapítani egy limitet, egy maximumot, ameddig értelme van ezekkel a technikai lehetőségekkel üzemeltetni egy ilyen objektumot. Ugyanis én Hollóházán megörököltem egy határőrlaktanyát, srácként még bejártunk oda. Aztán tíz évre bezárták, és mikor majdnem magától összeomlott, akkor megkaptam, és most nem sok mindent tudok vele kezdeni. Nagyon szeretném, hogyha ez nem következne be a Kánya-hegyen. Tiszteletben tartom mindenkinek az érdekét, az ország honvédelmi érdekét is, de megint csak annak a néhány ezer embernek a hatásviselése lesz benne, hogyha a Kánya-hegyen valamikor, amikor a híradástechnika odafejlődik, fölöslegessé válik ez az építmény, és ott fog maradni nemcsak a madarak kárára, hanem a mi kárunkra is, és azok a folyamatok bizony nem lesznek szépek, 3ahogy egy ilyen építmény majd átadódik az enyészetnek. Általában nem szokott pénz maradni az ilyen dolgok elbontására, a terület rekultiválására.

Úgyhogy most jegyezném meg a környezetvédelmi bizottság nagyon fontos szerepét ebben a dologban. Hogy amikor majd ennek a dolognak a végére pont kerül, valaki majd legyen kedves, és állapítsa meg, hogy meddig kell annak az építménynek ott állnia, meddig szükséges, elengedhetetlenül fontos, és honnantól kezdve válik feleslegessé, használhatatlanná, és kell azt valamilyen módon visszabontani, a területet - ha lehet - visszaadni a természetnek, illetve onnan az építési hulladékot elszállítani. Szerintem ezek nagyon környezetvédelmi szempontok, amelyeket még nem említettünk. Nagyon bízom benne, hogy ezeket is figyelembe veszik.

Képviselői hozzászólások

ELNÖK: Rátapintott a délelőtti ülésünk súlyponti kérdéseire, többek között az építési hulladék elhelyezésének a problémájára, de egyelőre nem tartunk itt. A tanulságokat levonjuk a tájékoztatóból, megnézzük az objektumot, és én se mennék bele, hogy ennek hány méter magasnak kell lenni, mert azt gondolom, az két dolgon múlik, a célon és a pénzen. Én jóhiszemű vagyok, tehát abból indulok ki, hogy ha kell, annak legyen meg a szabályos eljárása. Ezzel - ha elfogadják - nem foglalkoznék most többet. A bizottság ezt tovább fogja gondolni, és a parlamentben pedig ugyan az elhalasztás nem kell, hogy nagy optimizmussal töltsön el bárkit is, mert egy héttel halasztották el a terület... (Dr. Nagy Andor: A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokat vettük le.) Az a lényeg, hogy a három hasonló témájú jogszabály egyszerre záródjon.

Ami ellenben bíztató, hogy ötpárti indítvány készül ebben az ügyben. Tehát, hogy hogyan lehet úgy megfogni, hogy a jegyző, a helyi vezetők megfelelő hatáskört kapjanak arra, hogy az anomáliákat megelőzzék. Ebben már készült tervezet, egy ötpártit összehívtak, akkor az későbbre tolódott, de egy biztos, hogy megvan az öt parlamenti pártban az a szándék, hogy azt a szöveget, ami most van a jogszabályban, azt az ijesztő, félreérthető szöveget olyan formába öntsük, amely megnyugtatja az érintett önkormányzatokat is. Tehát ez most a cél.

Nem ezért jöttünk most, de ez a jogszabály már korábban megjelent, megjelentek ezek a katonai ügyek, voltak jelzések a Tubesről, innen, tehát ennek a tanulságait akarjuk összeszedni, és annak alapján alkotni olyat, ami előremutat.

Nagy Andor alelnök úr kért szót.

DR. NAGY ANDOR (KDNP): Sokáig nem akartam hozzászólni, mert nagyon sok információt most tudtam meg erről az ügyről, csak tájékoztatásképpen szeretném elmondani - és ezt a polgármester úr legutóbbi hozzászólása váltotta ki belőlem -, hogy azt hiszem, az ilyen ügyekben az arányosság a kulcskérdés. Ez az ötpárti javaslat ezt próbálja meg valamilyen módon itt megfogalmazni. Látható a telkibányai, Kánya-hegyi esetből is, hogy az életben rengeteg olyan helyzet van, amelyben különböző érdekek ütköznek egymással: akár a honvédelmi, a természetvédelmi, környezetvédelmi, magán- vagy önkormányzati érdekek, és ezeket az ügyeket úgy lehet bölcsen megoldani, ha megtalálunk valamilyen arányosságot.

Mert ha jól értem, azt senki nem vitatja, hogy ennek az országnak vannak honvédelmi érdekei. Honvédelmi érdekből ki kell jelölni területeket, de ön azt is nagyon okosan elmondta, hogy az ilyen módon kijelölt területeken is egyfajta arányosságot vagy - fogalmazzunk úgy - valami civil garanciát ésszerű beépíteni, mert egyébként oda jutunk, ahova - nagyon szemléletesen mondta - a laktanyákkal.

Nem tudjuk, hogy az ötpárti javaslatban mi van, de mindenki érzi, hogy itt valamit cselekedni kell, és senki nem akarja a társadalmi érdekeket figyelmen kívül hagyni. Józan politikus tudomásul veszi, hogy az országnak vannak elfogadható honvédelmi érdekei, és próbálunk a következő héten egy olyan megoldást találni, ami legalább a jövőre nézve az ilyen helyzeteket jobban kezelni, mint ahogy ezt a helyzetet - látható módon - kezelni tudjuk.

ELNÖK: Ez szerintem nagyon szép volt zárszónak is. Úgyhogy, aki nem jöhet velünk, azoktól elnézést kérünk. Mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy a polgármester urak is bejöjjenek velünk. Magam a miniszter úrral beszéltem, ő időt kért, újra megvizsgálta, de végül is "C" típusú átvilágítás kell, vannak bizonyos biztonsági keretek, ezen belül járult hozzá, hogy a képviselők, illetve a parlamenti munkatársak közül a bizottság főtitkára bejöhessen. De gondolom, az is több a semminél, mert így legalább a mi döntésünket kicsivel több információ fogja alátámasztani. Természetesen azt vállaljuk, hogy az önök érdekeit is szem előtt tartva készítjük el - a mi bizottságunk, az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság - azt a módosító indítványt, ami aztán majd közös ötpártiként - reméljük - rendbe rakja a törvénynek ezt a részét.

Úgyhogy köszönjük szépen a hely biztosítását, azt, hogy önök idefáradtak. A bizottság honlapja, e-mail-címe ismert, tehát bármilyen gondolat születik ezzel kapcsolatban a héten, jövő héten - nem regény, hanem gondolat -, azt küldje meg. Ha eszébe jut valami, küldje meg, mi a bizottsági tagokkal megvizsgáljuk, tehát bármi információ, ötlet van, megköszönjük, de egyébként is, a környezetvédelmi, a természetvédelmi témakörében a bizottság nyitott: a honlapon keresztül mindig, a bizottsági ülésekre el lehet jönni, ha valaki éppen arra jár, látja a honlapon, hogy mi a téma, ha felhív minket, megkapja a belépőt. Tehát azt gondolom, ilyen szempontból minden bizottságnál nyitottabbak vagyunk. Tehát nem vizsgáljuk, hogy ki a jelentkező, ha jelentkezik, és be akar ülni, akkor beül, és kész. Szót csak akkor kap, ha a bizottság megszavazza, de nagyon ritka, hogy nem szavazza meg. Én szoktam néha azt mondani, hogy most már elég.

PERLAKI TAMÁS Kánya-hegyi erdőtulajdonos: A mostani bejárással kapcsolatban szeretnék tanácsot adni.

Az utat is érdemes megnézni, mert 15 áteresz van, ezek ökológiai kára nagyobb, mint ahogy azt a szakértők mondják, és az erózió miatt - ahogy ide van rajzolva - gyakorlatilag lemossa a hegyet ez a vízelvezető rendszer. Tehát ha ez az egy-két engedély nélkül megépült mű megszűnne, akkor azt mondhatnám, az ökológiai kár 70-80 százaléka megszűnne, és ezt megoldható.

ELNÖK: Köszönöm szépen, itt lezárom a napirendi pontot és az ülést.

(Az ülés befejezésének időpontja: 18 óra 15 perc)

Jegyzőkönyvvezető: Ulrich Ferencné