KORB-20/2008.
(KORB-77/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. szeptember 16-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/5589. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalása *
a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám) (Általános vita) *
b) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentés (T/6133/1. szám) *
Csuka Mária (PM) szóbeli kiegészítése *
Holé Sándorné dr. (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Petrezselyem Ilona (KVVM) válasza *
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában *
A bizottság 2008. év második félévi munkaterve *
1. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosításáról szóló T/5589. számú törvényjavaslat módosító javaslatainak megtárgyalása
2.a) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/6133. szám)
(Általános vita)
b) A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentés (T/6133/1. szám)
3. A bizottság 2008. II. félévi munkatervének megvitatása
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság
Fetser János (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Gyárfás Ildikó (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Császár Antalnak (Fidesz)
Dr. Tompai Géza főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Vámos Andrea szakmai tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Holé Sándorné dr. igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék)
Petrezselyem Ilona főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 12 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A mai ülés napirendjéhez kapcsolódóan a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, illetve a 2007. évi költségvetéssel kapcsolatos ÁSZ-jelentést, és a munkatervet küldtem ki, valamint, ha kettő darab módosító indítványt, amelyek a Balaton-törvénnyel kapcsolatosak, ma megtárgyalunk, akkor nem kell hétfőn ezzel foglalkoznunk.
Aki egyetért azzal, hogy vegyük fel a Balaton-törvénnyel kapcsolatos módosítók tárgyalását is, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizenöt igen és egy tartózkodás. Köszönöm szépen.
Még azt kérem, hogy azt a két pontot vegyük előre. Aki egyetért, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizenöt igen, egy tartózkodás.
Kérem, hogy a tárca képviselője foglaljon helyet.
Az 1. indítvány a bizottság saját indítványa, a 115., azt nem kell tárgyalnunk.
A 116-osban Manninger Jenő és Lasztovicza Jenő fogott össze. Ezt már egyszer elvetettük, nem is tudom, most hogy került ide. Megkérdezem a tárca képviselőjét, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban. Ez a zöldfelület-cseréről szól.
DR. TOMPAI GÉZA főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Dr. Tompai Géza vagyok, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője. Ezt az indítványt a kormány egyszer már elvetette, tehát egyszerű dolgom van, mert a kormány nem támogatja, de szívesen elmondjuk a szakmai érveinket is.
ELNÖK: Megismétlem, hogy a bizottság is elvetette, nem a kormány hatására, hanem a zöldfelületek védelme és a Balaton-parti területek védelme miatt. Van, aki szólni akar? (Dr. Nagy Andor jelentkezik.) Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Ilyenkor ugyan mi szolidaritást szoktunk tanúsítani a saját képviselőtársainkkal kapcsolatban, de mi sem szavaztuk meg az elmúlt ülésen sem ezt a módosító indítványt, mert környezetvédelmi szempontból védhetetlen. Azt kérem a képviselőtársaimtól, hogy a saját lelkiismeretük szerint szavazzanak.
ELNÖK: Azt kérem, hogy aki támogatja ezt a módosító indítványt a bizottság tagjai részéről, szavazzon. (Senki sem jelentkezik.) Aki nem támogatja! (Szavazás.) Tartózkodás? Tizenöt nemmel és egy tartózkodással egyharmad sem támogatja. (Dr. Orosz Sándor: Nem ugyanaz tartózkodott.)
A 117-est Katona Kálmán adta be, de meggyőzték, hogy nem egyértelmű a módosító indítvány, úgyhogy ezt visszavonom, mert csak zavart keltettem ezzel.
Van még a 118-as - ezt az önkormányzati bizottság adta be -, amely megegyezik a mi javaslatunkkal. Van érdemi különbség a két bizottsági indítvány között a hivatkozásban?
DR. VÁMOS ANDREA szakmai tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Van különbség, tisztelt bizottság, ugyanis a módosító indítvány az 59. § (7)-(11) bekezdéseire vonatkozik, és ha elolvassák a (7) bekezdést, látják, hogy az önök javaslata kihagyta azt a mondatot, amely már a 2008. június 9-én megszavazott egyesített szövegben benne volt - hiszen ez egy megszavazott módosító indítvány volt -, hogy 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban vagy a határ- és településrendezési tervben kemping és strand települési területfelhasználása egységbe sorolt. Ez a szöveg kimaradt, és önök egy olyan szövegbe illesztették be, ahol ez nem szerepelt.
ELNÖK: Most már értem. Mi az eredeti, az érvényben lévő törvény hivatkozását idéztük be, és nem az elfogadott, egységes szöveget tettük oda. Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság tulajdonképpen a mi indítványunkat elolvasva ezt helyrerakta. Akkor azt kellene csinálni, hogy több papír ne szülessen, hogy a bizottsági indítványunkat vissza kellene vonni, ezt kellene támogatni, és akkor vagyunk helyrerakva. Ezt egy ilyen emelkedett bizottság meg tudja tenni, hogy nem fog szerepelni a bizottságunk neve a szavazásnál? (A bizottság tagjai bólintanak.)
Akkor először ezt teszem fesl szavazásra. Aki az önkormányzati bizottság indítványát, amely megegyezik miénkkel, csak a hivatkozásban nem, támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú.
Szavazzunk arról, hogy visszavonjuk a sajátunkat, mert megvalósult. Ezt támogatja a kormány, ugye?
DR. VÁMOS ANDREA szakmai tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Igen.
ELNÖK: A visszavonásról is kérem a szavazást! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen. A Balatonnal kapcsolatban sínen vagyunk. Köszönjük szépen a segítséget.
A zárszámadást és az ÁSZ-jelentést egy napirend keretében tárgyaljuk, ezt így szoktuk, úgyhogy kérem szépen, hogy a Pénzügyminisztérium és az ÁSZ képviselői, ha megférnek egymás mellett, üljenek egymás mellé, az lenne a jó (Az előterjesztők: Természetesen!), és ha jóban vannak ez után a véleményezés után.
Azt hiszem, az lenne a jó sorrend... Azután, hogy szépen hangosan bemutatkoznak, elosztjuk, hogy ki beszél először. A Pénzügyminisztérium kezdje, de a bemutatkozás a jegyzőkönyv miatt történjen meg.
CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária vagyok, a Pénzügyminisztérium ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztályának főosztályvezető-helyettese.
HOLÉ SÁNDORNÉ DR. igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Holé Sándorné dr., az Állami Számvevőszék államháztartás központi szintjét ellenőrző igazgatóság számvevő igazgatóhelyettese, és én voltam ennek a területnek a vizsgálatvezetője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor Pénzügyminisztérium.
Csuka Mária (PM) szóbeli kiegészítése
CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kormány T/6133. számon beadta az államháztartási törvénynek megfelelő időben és felszereléssel a 2007. évi zárszámadási törvényjavaslatát az Országgyűlésnek, és ezt megelőzően az ÁSZ-nak.
Szeretnék röviden néhány szót szólni a zárszámadáshoz kapcsolódó gazdasági mutatókról és a zárszámadási törvényjavaslat főbb megállapításairól.
2007-ben a GDP 1,3 százalékkal növekedett, ami messze elmaradt attól, ami tervezve volt, azaz 2,2 százaléktól. Az egyensúlyjavítás hatásának tudható be ez a csökkenés, mert lassult a gazdaság, vagyis a kormánykiadások, a nemzetgazdasági beruházások stagnáltak. A háztartások fogyasztása 1,9 százalékkal csökkent a tervezethez képest, tehát mínusz 0,8 százalék volt a 2007. évi költségvetés tervezésekor, és ehelyett mínusz 2,1 százalékra valósult meg a háztartási fogyasztások számbavétele.
A kiigazítás a munkaerőpiacon is éreztette hatását. A költségvetési szektorban 5 százalékkal csökkent a dolgozók létszáma, 716 ezerre, a munkanélküliségi ráta 7,4 százalékra teljesült.
Pozitív folyamatként tudjuk értékelni a külkereskedelem teljesítését: az export 14,2 százalékkal növekedett, az import 12,2 százalékkal.
A reálkeresetek is 4,8 százalékkal csökkentek, a fogyasztói árindex 8 százalékkal nőtt a tervezett 6,2 százalékhoz képest.
A zárszámadási törvénytervezetben az államháztartás pénzforgalmi hiánya a GDP 6,9 százalékára, 5,4 százalékra teljesült, tehát ez pozitív hatásnak értékelhető. A bevételi oldalon minden adó- és adó jellegű bevétel dinamikusan növekedett, a költségvetési szervek bevételei is növekedtek.
Kiadási oldalon a kamatkiadások csökkentek, a gyógyszer, az EU-pénzforgalom, a táppénzkiadások is csökkenő tendenciát mutattak, nőttek viszont a MÁV-támogatások és a nyugdíjakra költött pénzeszközök is.
Az adósságállományt a maastrichti kritériumok alapján 71,3 százalékra terveztük 2007-re, ehhez képest 66 százalék lett, tehát 5,3 százalékkal kedvezőbb képet mutat a tervhez képest.
Az államháztartás kiadását funkcionálisan megvizsgálva - most már ugye a környezetvédelemre szorítkozva egy kicsit -, 2006-ban 1,4 százalék volt a kiadás 100 százalékból a környezetvédelemre történő fordítás, 2007-ben ez magasabb lett, 1,7 százalékra teljesült.
A törvénytervezetben a fejezetek, köztük a KVVM fejezetének bemutatása az előző éveknek megfelelő struktúrában történt, nagy változás itt nem tapasztalható. 2007-ben a tényleges kiadás a KVVM előirányzaton 104 milliárd forint volt, és ehhez 52,4 milliárd forint támogatás kapcsolódott.
A főbb támogatási sorok közül én kettőt emelnék ki, mert ezek volumenükben a legnagyobbak. Az egyik a Vásárhelyi-terv támogatása, ez 8 milliárd 194 millió forinttal teljesült, a másik az Országos Környezeti Kármentesítési Program, amire 5 milliárd forint került elköltésre. Ez két megkezdett kármentesítés áthúzódása: a budafoki barlanglakásokra 2,2 milliárd, a Metallokémia felszámolására körülbelül 2,8 milliárd forint lett elköltve.
Az uniós támogatások közül ki kell emelni, hogy a kohéziós alapoknál, igaz, nem 2007-ben, de 2008-ban kezdődik majd a megkezdett programok végleges lezárásának az előkészítése, mert 2010-ig kell elszámolni vele. A kohéziós alapokra kifizetett szerződések állománya egy picit csökkent, mint a terv mutatta, tehát 57 százalékra teljesült, 39 milliárd forint összegben történt kifizetés a környezetvédelmi programokra.
A KIOP-ra, tehát az OP-k közül közvetlenül a környezetvédelemre 3 milliárd forint került kifizetésre, ez az energiagazdálkodás környezetbaráttá tételére, a megújulóenergia-programokra került elköltésre. A nagyobb stock 15,7 milliárd, ez az ivóvíz, szennyvíz, hulladékkezelés, vízbázisvédelem, illetve a Tisza-völgyi árvíz rendszerének a megvalósítására került végelegesen kifizetésre, tehát a KIOP-ágon egy olyan 18,6 milliárd forint került kifizetésre.
Az Új Magyarország fejlesztési tervben, tehát a KEOP-ágon most 2007-ben és 2008-ban ez a kétéves akcióprogram... Bár már tervezve volt 2007-re is bármiféle kifizetés, egyik akcióprogramra sem történt sem kifizetés, sem elkötelezés, tehát ezek majd a 2008-as évben fognak megvalósulni, akkor indulnak.
Én köszönöm szépen a figyelmet, és a kérdések és az összefoglaló után majd általános vitára alkalmasnak javaslom a törvénytervezetet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor az ÁSZ.
Holé Sándorné dr. (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
HOLÉ SÁNDORNÉ DR. igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék): Tisztelettel köszöntök még egyszer mindenkit.
A törvényi kötelezettségének az ÁSZ eleget tett akkor, amikor a fejezetek beszámolóit felülvizsgálta, illetve a törvényjavaslatot megalapozó beszámolókat, elszámolásokat, a központi költségvetés közvetlen bevételei, kiadásai megbízhatóságát vizsgáltuk, és mindazokat a pénzügyi folyamatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a törvényjavaslat valósághű-e, a költségvetési törvény végrehajtása szabályszerűen történt-e, és mindemellett a helyi önkormányzatokat megillető hozzájárulások, támogatások módosítása, folyósítása, igénylése, felhasználása, elszámolása a jogszabályi követelményeknek megfelelt-e.
A költségvetés végrehajtásának számszerűségét, szabályszerűségét a beszámolók megbízhatóságát minősítő véleménnyel záruló pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzési módszer alapján értékeltük. A többéves gyakorlatunknak megfelelően az ellenőrzésünk teljes körű volt az alkotmányos és egyintézményes fejezeteknél, a fejezeti jogosítvánnyal rendelkező költségvetési címeknél, s emellett több fejezetnél - és ebbe a körbe tartozik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezete is -, teljes körben értékeltük a beszámolók megbízhatóságát. A központi költségvetés közvetlen bevételeire és kiadásainak elszámolására is kiterjedt az ellenőrzésünk, és természetesen valamennyi igazgatási címre és fejezeti kezelésű előirányzatra is. Az ellenőrzés felölelte az elkülönített állami pénzalapokat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait is, azonban itt a beszámolók megbízhatóságának értékelése nem volt feladat, mivel ebben a körben, mint köztudott, kötelező könyvvizsgálat van, és ezért ennek a megállapításait is hasznosítottuk.
A zárszámadáshoz kapcsolódóan értékeltük az önkormányzati alrendszer vonatkozásában a központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás, támogatás, valamint az átengedett személyi jövedelemadó igénylését, felhasználását és elszámolását szabályszerűségi szempontból. Én részletesebben a központi költségvetés területén végrehajtott ellenőrzésről adnék számot, hiszen ebbe a körbe tartozik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fejezete is.
Az ÁSZ az ellenőrzése kapcsán ötven javaslatot tett, ezeket a javaslatokat a fejezetek vezetőinek, a Pénzügyminisztériumnak, illetve adott esetben, ha törvénymódosítást is érintett, az Országgyűlésnek is megtettük. A zárszámadási jelentés két kötetből áll: az első kötet tartalmazza az általános megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat, a második kötet pedig a függelék, amelyben összefogottan szerepeltettük az egyes fejezetek beszámolóinak, gazdálkodási tevékenységének értékeléséről adott véleményünket, főbb megállapításainkat, és természetesen bemutattuk az ezzel kapcsolatos adatokat.
Néhány gondolatot kiemelnék a fontosabb megállapításaink közül. A központi költségvetés 2007. évi kiadási főösszegének 93 százalékáról mondtunk megbízhatósági szempontból véleményt. Ennek az igen széles lefedettségnek az alapján levonható az a következtetésünk, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességükben megbízhatóak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden területen minden előirányzat vonatkozására igaz ez az általános érvényű következtetés, hiszen előfordult, hogy a lényegességi küszöböt meghaladó hibát, hiányosságot állapított meg a számvevőszéki ellenőrzés, illetve ezen túlmenően néhány intézmény vagy előirányzat elszámolásánál kisebb súlyú, de mindenféleképpen gazdasági kockázatokat hordozó hibákra, hiányosságokra mutattunk rá, illetve tártuk fel.
Az egyik fontos megállapításunk, hogy 2007-ben sem alakult ki a gazdálkodás törvényességi és hatékonysági kontrolljának megfelelő kiépítése, ami a közpénzekkel való gazdálkodás egyik alapvető feltétele lenne. Ez azt jelenti, hogy nem működnek még folyamatosan és teljes biztonsággal azok a belső kontrollok, amelyek az elszámolások és a beszámolók megbízhatóságának kockázatát megfelelően mérsékelni vagy kiküszöbölni hivatottak.
Pozitív tényezőként emelném ki az ÁSZ megállapításai közül, hogy az államháztartás alrendszereinek eredetileg tervezett 2007. évi hiánya a GDP 6,9 százalékának felelt meg, ezzel szemben a tényleges hiány 6,4 százalék volt. Azonban e kedvező változás alapvetően a bevételi többletre vezethető vissza. Itt tulajdonképpen az adóbevételek megfelelő szintje, illetve az adónemek többsége tekintetében a megfelelő bevétel, az előirányzatok teljesülése igazolta azt, hogy ezen a területen a tervezési munka is javuló tendenciájú volt. Az előirányzatnál mérsékeltebb ütemű hiány kialakulásában közrejátszott a kormányzat ésszerűsítő és néhány takarékossági intézkedése is, azonban közrejátszottak a tervezettnél alacsonyabb kamatkiadások, a visszaeső beruházási tevékenység, valamint az uniós hozzájárulások vártnál mérsékeltebb igénybevétele folytán is csökkentek az államháztartás kiadásai. Bár a költségvetésben megjelenő uniós források elmaradtak a tervezettől, az Európai Uniótól érkezett források összességükben jóval meghaladták a teljesített hazai befizetési kötelezettség összegét.
Negatívumként emelnénk ki, hogy bár a központi költségvetés intézményrendszerének átalakítása 2007-ben is tovább folytatódott, de év végére sem zárult le, ugyanakkor az intézmények száma és a bennük dolgozók létszáma 2007-ben jelentősen csökkent, azonban ennek a korszerűsítési programnak a megvalósítása a tervezett ütemezéshez képest, úgy véljük, elhúzódott. Továbbra sem történt meg a költségvetési intézmények feladatainak és az ellátásukhoz szükséges források összhangjainak megvalósítása. A társadalombiztosítás az elmúlt évben többlettel zárult, azonban ehhez hozzájárult az is, hogy a bevételeket a központi költségvetés kiegészítette. E kiegészítés a teljes államháztartás tekintetében nyilván hiánynövelő tényező volt.
A hat elkülönített állami pénzalap pénzügyi helyzete megfelelő volt, a gazdálkodásuk kiegyensúlyozott volt az elmúlt évben. A helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatainak ellenőrzése kapcsán összességében rendezettnek találtuk azokat. Természetesen itt is feltárt az ellenőrzés jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulásokat, támogatásokat is, amelyeknek a visszafizetésére összegszerű javaslatot is tettünk. Ezen túlmenően évek óta sürgetjük a finanszírozási rendszer korszerűsítését is.
Összegezve megállapítható, hogy az elmúlt évre vonatkozó zárszámadási dokumentumban a törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak. Szeretném azonban megjegyezni, hogy mindemellett az államháztartási törvény zárszámadási dokumentumokra vonatkozó előírásainak teljesítésében évek óta nincs lényeges előrehaladás. Így az elszámolási tartalmi tényszerűség mellett a dokumentum átláthatósága és a döntés-előkészítés támogató jellege tekintetében még visszatérő hiányosságok mutatkoznak.
A zárszámadási dokumentummal kapcsolatban megfogalmazott javaslataink mindezek figyelembevételével, a zárszámadás megbízhatóságának, a pénzfelhasználások átláthatóságának a javítását célozzák, és javaslatot tettünk arra a feladatra, hogy tovább javítsák a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességi-hatékonysági kontrolljának a kiépítését és feltételeit a különböző szintű ellenőrzések kapcsán is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm szépen a beszámolót is, és a munkát is. A képviselő urak közül Nagy Andor jelentkezett.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szeretném röviden megindokolni azt az álláspontunkat, amit majd képviselni fogunk. Szeretném a zárszámadást egy kicsit általánosan is vizsgálni, és kitérnék néhány konkrétumra is majd, a mondandóm végén.
Azzal kezdeném, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium mindig is az aktuális kormány kormányzati politikáját képviseli, hajtja végre, és ehhez kap pénzt a költségvetésből, vannak saját bevételei, illetőleg most már európai uniós forrásokhoz is hozzájut. Így egy bizonyos pénzösszeg minden évben rendelkezésére áll, hogy azt elkölthesse, jól vagy rosszul elkölthesse, és legalább évente egyszer mi itt, a Környezetvédelmi bizottság tagjai szembesülhetünk azzal, hogy a PM, illetve az ÁSZ, amely ennek a pénzköltésnek az ellenőrzésére hivatott, hogyan vélekedik a tárca által elvégzett munkáról, illetve a pénzköltésről.
Holé Sándornénak hívják ugye önt, az ÁSZ képviselőjét? (Holé Sándorné dr. bólint.) Ön mondta azt, hogy valójában pénzforgalmi adatok szempontjából ezek a beszámolók mindig megbízhatóak, de ha hatékonysági szempontból nézzük - és gondolom, ez nemcsak a környezetvédelmi tárcára igaz, hanem talán valamennyi minisztériumra -, ez egy olyan elvárás, amelyet nagyon nehéz betartani, jóllehet, ha közpénzeket költünk, akkor elvárhatnánk, hogy mondjuk nyugodtan mondhassa bármelyik adófizető polgár, hogy az általa rendelkezésre bocsátott pénzek jól fialnak. Tehát olyan dolgokra költik el, amelyeknek van értelmük, és hatékonyan költik el, nincsenek felesleges pénzköltések satöbbi, satöbbi.
Ha megnézzük, mondjuk a 2007-es költségvetését a tárcának, és összevetjük az előző évekével, és kiemelnék egy tételt, az úgynevezett támogatási előirányzatot. Ha mondjuk 2003-tól vizsgáljuk 2007-ig, akkor az látható, hogy ez a támogatási előirányzat folyamatosan csökken. 2003-ban volt 90,4 milliárd, most pedig, ha jól emlékszem, 48,9 milliárd, tehát majdnem a felére csökkent. Ez ugye nem azt jelenti, hogy a feladatok is a felére csökkentek, hanem azt jelentheti, hogy ennyivel több pénzt lehetett, gondolom, EU-s forrásokból környezetvédelmi célokra fordítani, vagy ennyivel több lehetett a bevétele a tárcának. Ez kérdésem is lenne, hogy ezt hogyan értelmezzük. Mert az elég valószínűtlen, hogy mondjuk négy év alatt a környezetvédelmi feladatok a felére csökkentek. Gondolom, hogy erre lesz majd valamilyen magyarázat.
Nagyon érdekes, kicsit nehézzé is teszi egy képviselő munkáját, hogy 270 oldalas beszámolót kell átböngésznie. A hozzáértők azt mondják, vagy mondták nekem, hogy ez a beszámoló úgy jött létre, hogy a minisztériumon belüli főosztályok és osztályok éves beszámolóit rakták össze, és a miniszter úr, illetve a munkatársak nem azt az utat választották, hogy ebből készítenek egy tárcabeszámolót, hanem gyakorlatilag ezeket összerakták, és így lett ilyen terjedelmes az anyag. Egy kötetben van a külügy és a GKM a költségvetésével, és ha jól emlékszem, akkor a környezetvédelmi tárca beszámolója terjedelmesebb, mint a GKM-é, pedig a GKM-ben jóval többen dolgoznak, és talán több is a feladatuk. Jó lett volna, ha egy igazi miniszteri tárcabeszámolót kapunk, mert akkor egyszerűbb dolgunk lett volna talán ezzel.
Vannak örvendetes dolgok is persze, hogy ne csak bírálatot tudjak mondani. Ilyennek tartom azt, hogy visszaállították 2007-ben azt a főigazgatóságot, az OKTB főigazgatóságot, amelyet 2006-ban megszüntettek, igaz, hogy egy másik nevet adtak neki, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságnak nevezik. Én azt gondolom, hogy mivel a visszaállítás és a megszüntetés más-más miniszterhez tartozik, korrektebb lett volna, hogy ha már visszaállították, akár ugyanazt a nevet megtartják az intézménynek, vagy legalább a szöveges indoklásban elmondják, hogy hibáztak, de belátták a hibát, és minden a régi kerékvágásban zajlik tovább.
2006-ban megszüntetett a tárca két felügyelőséget, az egyik éppen Baján van, képviselőtársam Bács-Kiskun megye közgyűlésének elnöke, többször beszéltünk a bizottsági ülésen is arról, hogy vajon ez helyes lépés volt-e. Leállt három laboratórium, és a két felügyelőség megszüntetésével, meg a három laboratórium leépítésével, megszüntetésével tudtak létszámleépítést produkálni. Itt is megkérdezném azt, sőt megkérdőjelezném, hogy ez a létszámleépítés például hatékony módon történt-e. Miért kérdezem ezt? A felügyelőségek kaptak 728 millió forintot arra, hogy ezt a létszámleépítést menedzselni tudják. Az derül ki a zárszámadásból - ezért kérdezem, hogy gazdaságos-e az ilyen fajta leépítés -, hogy úgy építettek le és szüntettek meg intézményeket, hogy üres épületek keletkeztek; ezeknek az üzemeltetési költsége ugyanúgy bent van a kiadási tételek között, őriztetni kell ezeket az épületeket, meg kell óvni az állagukat. Tehát úgy tűnik, hogy az egyik helyen spórolok, de a másik helyen nem követem a spórolással az intézkedéseket. Nincs is semmilyen utalás azokra az anomáliákra, amelyeket egyébként a két felügyelőségnek és a három laboratóriumnak a megszüntetése okozhatott.
Most még, végezetül, három konkrét területre szeretnék rámutatni, és ott is kérdezni. Az egyik a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése lesz. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése előirányzat 2004. évi létesítése óta 19,5 milliárd forintot használtak fel ebből az előirányzatból. Ez nagyon kevés, ha figyelembe vesszük azt, hogy például 50 milliárd forintra tervezték az első szakaszt, amit már be kellett volna fejezni azt elmúlt évben. Mi ennek az oka? Tehát hol tart a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése?
A másik konkrét kérdésem pedig az úgynevezett nagyprojektek előkészítésével kapcsolatos. Örvendetes, hogy a kormány már elfogadott, ha jól emlékszem, tizenkét EU-s nagyprojektet, és ezeknek a nagyprojekteknek az előkészítésére még 2005-ben egy 1 milliárd 18 millió forintos előirányzatot hoztak létre. Ebből a pénzből az én információim szerint az elmúlt három év alatt viszont csak 54 millió forintot használtak fel. Kérdezem, hogy jók-e a számok, igaz-e ez.
Ebből ugye több következtetést lehet levonni. Nagyon nagy a különbség az ezer és az ötvennégy között. Helyes dolog-e lekötni ilyen célra pénzeket, nem lenne ésszerűbb mondjuk azt fejlesztésekre használni? Jók-e a számaim?
Végezetül a harmadik konkrétum, amire ki szeretnék térni, az a Kövicének, ennek a környezetvédelmi célelőirányzatnak még a 2005. évi megszüntetésével kapcsolatos. Úgy - idézőjelben - szüntették meg ezt a Kövicét, hogy kijelöltek jogutód előirányzatokat. Ezeknek az összes mértéke körülbelül a 40 százalékát tette ki az eredeti kövicés célelőirányzatnak. Ezekből az úgynevezett jogutód előirányzatokból az egyiket, a hulladékkezelési és -gazdálkodási feladatok előirányzatot elsorvaszották, amennyire én tudom. A Kövice 2005. évi 24,5 milliárdos maradványából 2007. év végén még volt 1,3 milliárd forint. Jók-e itt is a számaim, ezt is kérdezem. Azt szeretném még megtudni, hogy amikor ez a pénz elfogy, akkor mit tesz a környezetvédelmi tárca majd. Tehát akkor majd nem lesz jogutódja ennek az egykori előirányzatnak? Azt gondolom, hogy a Kövice megszüntetése súlyos hiba volt, jobb lenne ezt is beismerni, és az egész rendszert visszaállítani; legalábbis nekem ez a személyes meggyőződésem.
Ezen általános és konkrét indokok miatt mi nem fogjuk tudni támogatni az általános vitára való alkalmasságot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök úr. Azt kérném, hogy a környezetvédelmi tárca részéről Petrezselyem Ilona üljön oda, hogy lássuk legalább, hogy hogyan reagál ilyenkor. (Közbeszólás.) Van, hogy igenlően bólogat valaki akaratlanul is. Még nem kell válaszolni.
(Fülöp István jelentkezik.) Parancsolj!
FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagy Andor a mi csoportunk nevében részletesen is kifejtette az álláspontunkat. Amit kérdeznék, az a kapcsolódik ahhoz a településhez, ahonnan én jövök. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére van egy szám, most 19,5 milliárd forint került felhasználásra - ez 50 milliárd forint volt az első szakaszban -, és ha ez a szám igaz, akkor ez közel sem valósult meg. Ezt érzik is az ottani emberek, hiszen Mátészalka térségében azt a hatalmas árapasztó víztározót nem igazán támogatták, és nem önmagában azért, mert azt nem támogatnák, hanem mert csak részleges programokat akarnak megvalósítani.
ELNÖK: A mikrofon be van nyomva? (Fülöp István bekapcsolja a mikrofonját.)
FÜLÖP ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen. Elnézést kérek. Köszönöm a segítségét. A vízkár-elhárítási művek fejlesztési és állagmegóvási feladatai előirányzat finanszírozza a felső-tiszavidéki és a közép-tiszavidéki árvízvédelmi fejlesztéseket, tehát ez csatlakozik valamilyen szinten a Vásárhelyi-tervhez, de ez egy másik fejezet, de ebből kell megoldani a Felső-Duna vagy a Kis-Balaton fejlesztéseit is. A 114 millió forintnyi előirányzat állagmegóvásra erre nem elegendő. Ismét jelzem, mint Andor is, hogy ez a szám helyes-e, hiszen korábban 10 milliárd forintnyi támogatás állt erre a célra rendelkezésre. Ez gyakorlatilag nullává redukálódott. A kormány a Felső-Tisza és Közép-Tisza fejlesztésére CEB-hitelt vett fel, de a hitelt mégsem erre fordítja. Miért van ez? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Orosz Sándor alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt hiszem, egy korábbi években még soha nem tapasztalt szituáció keretei közt fogjuk a zárszámadási törvényt tárgyalni, hiszen az az időszak, amelyről számot ad, egy koalíciós kormányzási időszak volt, és most - akárhogy is nézzük - a környezetvédelmi tárca dolgában ez speciálisan és konkrétan is azt jelenti, hogy az azóta a koalícióból kilépett Szabad Demokraták Szövetsége adta a miniszterét. Ez egy szituáció, erre csak úgy szeretném a figyelmet fölhívni.
A másik, hogy a zárszámadás mindig speciális abban az értelemben is, hogy bőséges lehetőség nyílik messze a száraz számokon túlmutató érvek, vélemények megfogalmazására. Valószínűleg e tekintetben sem lesz nagy különbség. Éppen ezért én inkább arra hagyatkoznék, ami a száraz számok szempontjából érdekes, ez pedig az, hogy a kormányelhatározásnak megfelelő hiánycélok és ezek arányai azt mutatják, hogy az elhatározott szándéknak megfelelő esztendő volt a 2007-es költségvetés-teljesítési értelemben is, és arra hagyatkoznék, hogy az Állami Számvevőszék a környezetvédelmi tárca vonatkozásában is úgy fogalmaz, hogy - ha jól emlékszem - megbízhatónak minősíti a környezetvédelmi tárca ügyeit.
A törvényességi és hatékonysági ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételek, azt hiszem, a rendszerváltozás első pillanatától, amióta egyáltalán Állami Számvevőszék létezik, folyamatosan végighúzódnak, minden évben fölvetésre kerülnek. Ebből, megmondom őszintén, a törvényességi az, ami engem igazából, mondjuk így, felháborít, mert a hatékonysági egy ehhez képest kevésbé objektív mércével mérhető, és ezáltal szabályok - márpedig a költségvetéssel kapcsolatos legfontosabb szabályokat törvények rendezik, ezen törvények alapján megfelelő kormány- és miniszteri rendeletek - írják elő az eljárásrendet, és utána, mert itt erről van szó, a kormány és a miniszterek nem tudják érvényesíteni a saját szabályaikat. Ezért is komoly probléma az én megítélésem szerint, hogy ez mindmáig nem megoldott feladat. Ugyanakkor látnivaló, hogy mindig van valami kis előremozdulás, aztán más területeken meg ismételten megjelennek, ha úgy tetszik, törvénysértések, szabályok be nem tartása, slendriánság. Egyébként ez sokszor slendriánság, csakhogy a slendriánság és az állami pénzekkel való visszaélés között nagyon-nagyon nehéz időnként megtalálni a pontos határokat, ezért helyénvaló volna ennek a betartása. Mindenképpen fontosnak érzem a zárszámadás kapcsán annak a kiemelt kezelését, hogy erre jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a következőkben.
A hatékonysági ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételek az ellenzék terepe, mert így elmondhatják, hogy ezt sokkal jobban is lehetett volna csinálni. Ez biztosan így van. Egy nagy rendszerben - pláne, mivel a költségvetésnél nagyobb rendszer talán Magyarországon nincs is -, de kisebb rendszerekben is mindig, minden egyes eljárásrendhez képest lehet egy hatékonyabb eljárásrendet találni. Ha ez nem így volna, akkor az emberiség sem tudna fejlődni. De köszönöm a Számvevőszék ezzel kapcsolatos észrevételeit, sokat lehet okulni belőlük, bár én azt gondolom, hogy ez nemhogy gyengíti, hanem erősíti azt az érvet, hogy ezt a törvényjavaslatot bocsássuk általános vitára, mert általános vitára alkalmas, és vonjuk le belőle a megfelelő konklúziókat a következő és az azt követő évek költségvetési tervezésére, függetlenül attól, hogy egyébként egypárti, többpárti, baloldali vagy jobboldali kormány van vagy lesz hatalmon az adott tervezési, zárszámadási időszakban.
Summa summárum, a mai bizottsági ülés elhatározott napirendjére vonatkozó fő kérdésben a Magyar Szocialista Párt álláspontja az, hogy a beterjesztett törvényjavaslat általános vitára alkalmas. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Péter, parancsolj!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Egy kérdéssel kívánok foglalkozni, amely a köré csoportosul, hogy azt mondjuk, ki hangosabban, ki kevésbé, hogy olcsóbb államra van szükség. Én ezt a kérdést abból a szemszögből vetem fel, hogy néztem az ágazatban foglalkoztatottak létszámadatait, és nagyon helyesen a 2006. évhez képest több mint 2200 fős létszámcsökkentést irányzott elő a kormányzat. Mondjuk, ez nem teljesült teljesen, mert 359 fővel elmaradt az előirányzathoz képest. Azt szeretném kérdezni ennek kapcsán, hogy ez a létszámcsökkenés struktúrájában hogyan néz ki, mely területen, milyen formában következett be.
Még egy megjegyzésem lenne ehhez a területhez, illetve ehhez a kérdéshez, hogy azért az ágazatban a jövedelemviszonyok nem alakultak rosszul. Míg 2006-ban az ebben az ágazatban foglalkoztatottak vagy szereplők havi jövedelemszintre kiszámolva ezt, 260 ezer forintot kerestek, 2007-ben ez 283 ezer forint, tehát havonta 23 ezer forinttal több jövedelemhez jutottak az ágazatban foglalkoztatottak, illetve alkalmazottak.
Tehát a kérdésem az, hogy ez a létszámcsökkentés struktúrájában hogyan néz ki. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha nincs más, akkor az el nem hangzottak közül az egyik, amit mindig el szoktam mondani, most már visszatérően, hogy miért nem csinálunk már a Wesselényi Alappal valamit. Ugye mindig leírja az ÁSZ, hogy nem hatékony, egy picit nőtt a résztvevők száma, ezer körül van, ha jól értem, akik biztosítást kötöttek, de mindig szépen leírja, hogy ezt át kellene gondolnia a kormánynak, mindig ad határidőt, de aztán ez mindig továbbmegy.
A másik, hogy a leépítésnek, én is azt gondolom, hogy lehet örülni, hogy csökkent a létszám, de az nagyon drága volt, ez kiderül, hogy azért drága mulatság, aztán most már kezdünk egy kicsit visszafelé menni, nagyon helyesen, pont a környezetvédelemben egy kis korrekció történt a természetvédelmi őrök területén, tehát van egy ilyen folyamat.
A következő kérdés, amit érintenék, az az, hogy ahogy lapozgatom a fejezeteket, számos helyen van, ahol van terv és nincs kiadás. Olyan képtelennek tűnik nekem az, hogy miért nincs. A Vásárhelyi-tervnél beütemezett 4, majdnem 5 milliárd, a kiadási oldalon nem jelenik meg semmi. Vagy rosszul olvasok itt valamit? Mert a támogatás megjelenik, de a kiadási oldalon ez nincs. Így mehetek tovább olyan kérdésekre, mint a szigetközi térség kárainak mérséklésére, a monitoringtevékenységre szántunk 150 milliót, és a kiadásoldal üres. A nemzetközi tagdíjakat nem fizettük be? Azt jelenti ez, hogy előirányoztuk, és ott nincs? Üvegházhatású gázok -a XVI. fejezetben egymás alatt sorban vannak ilyenek -, Balaton intézkedési terv, az előbb tárgyaltuk, talajvédelmi program, és nincs kiadás. Tehát akkor nem csináltuk ezt? A kincstári számlavezetés is majdnem ingyen volt, mert azt mondja, hogy 372 millió támogatás, és a kiadás... Valamit nem értek ezekben a táblázatokban. Gyanakszom, hogy én nem értem, tehát valahol ez biztosan megjelenik. Vagy nemzetközi pályázatok a természetvédelemre. Aztán van, ahol nagy az eltérés a tervezet és a kiadás között, de az azért már egy olyan szakmai vita lenne, amit azt gondolom, hogy nem itt kell lefolytatni, tehát megmaradnék itt a számszaki dolgoknál, hogy hogy van az, hogy tervezünk, és aztán nincsenek kiadások.
Azt hiszem, hogy ezt kérdezném én, és akkor lehet hozzálátni a válaszadáshoz, talán fordított sorrendben, először a környezetvédelmi tárca, aztán a pénzügyi.
Petrezselyem Ilona (KVVM) válasza
PETREZSELYEM ILONA főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nagyon sok kérdés hangzott el itt, ami visszamutat az előző évekre, és azért 2003-tól 2007-ig a költségvetési támogatás alakulását pillanatnyilag nem tudom bemutatni, de írásban fogok a kérdésre válaszolni, és azokra is, amikre most nem tudok kitérni, a legrövidebb időn belül írásban válaszolunk.
A létszámleépítéssel kapcsolatban: a létszámleépítést kormányhatározatok rendelték el, ezek a 2117-es és a 2131-es kormányhatározatok voltak, amik az igazgatási és az igazgatási jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél országos vonatkozásban elrendelték ezt a létszámcsökkentést; 2006 évre 294 fő létszámcsökkentést rendelt el, 2007-re pedig a tervezett létszámcsökkentés 279 fő volt. Ezek az igazgatási területeket érintették, ugye a minisztérium igazgatását, azután a nemzeti parkok igazgatóságait, a főfelügyeletet és a felügyelőségeket, tehát a köztisztviselőket foglalkoztató intézményeket érintették.
A későbbiekben a koalíciós megállapodás négyes természetvédelem módja alapján a környezetvédelmi felügyelőségek és a nemzeti parkok létszáma visszapótlódott, tehát a hatósági állami feladatok és a nemzetipark-igazgatóságoknál a természetvédelmi őrszolgálat létszáma visszaállt, és a Pénzügyminisztérium ehhez a költségvetési támogatást is biztosította.
A környezetvédelmi felügyelőségek átalakítását szintén kormányhatározat rendelte el, a 276/2005. (XII. 20.) kormányrendelet, ami 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba, és ez a közigazgatási szervezetrendszer reformjának az első lépése volt, hogy a két legkisebb illetékességi területű felügyelőség szűnt meg, a feladat- és a hatáskör a két szomszédos felügyelőséghez került, és gyakorlatilag az ott lévő épületekben kirendeltségek látják el a feladatokat.
Az Országos Környezetvédelmi Főigazgatóság megszűnése 2005. december 31-én volt, és helyette egy részben önállóan gazdálkodó intézmény jött létre, ami a minisztérium igazgatásához tartozott. Ez az intézmény látta el gyakorlatilag a Vásárhelyi-tervvel és az országos környezetvédelmi programmal kapcsolatos feladatokat, tehát a fejezeti kezelésű előirányzatokból a források a minisztérium igazgatásába kerültek át előirányzat-módosítással, és a Vásárhelyi Konzorciummal közreműködve kerültek ezek a pénzek felhasználásra.
A Vásárhelyi-tervről konkrétan: 2004. évtől 2008. évig, tehát napjainkig a rendelkezésre álló összes forrás 35 milliárd 174 ezer 869 forint volt, és ebből az összes kifizetés ezidáig 29 milliárd 408 ezer 11 forint volt. Gyakorlatilag 2008-ban van egy 5 milliárd 266 millió 858 forintos maradványunk, ami kötelezettségvállalással terhelt, és amiben pénzügyi ütemezés szerint még 2008. évben 4 milliárdot ki fogunk fizetni, és a fennmaradó 766 millió is kötelezettségvállalással terhelt, és annak a pénzügyi teljesítése 2009-re húzódik, hisz ezek a Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos feladatok az időjárás függvényei is tulajdonképpen, és csak a teljesítések, a műszaki teljesítések elfogadása, teljesítésigazolások, létesítményjegyzékek, Oviber-közreműködések, tehát a Magyar Államkincstár ezeket csak akkor finanszírozza, ha minden, természetesen pénzügyileg, műszakilag, teljesítésigazolásig rendben van. Tehát nemcsak az Állami Számvevőszék vizsgálja ezt a területet gyakorlatilag, hanem a Magyar Államkincstár is, és a Magyar Államkincstár kettős fedezetvizsgálatot végez mindig, tehát megnézi, hogy van-e forrás azon az előirányzati soron, és van-e olyan kiemelt kiadási előirányzat, amely finanszírozza ezeket a számlákat, amelyek benyújtásra kerülnek. Úgy gondolom, hogy ez dupla ellenőrzés mellett, és a vízügyi szakterület szakmai irányítása mellett jól működik, 2009-től pedig a befejezetlen beruházásokra még biztosított a Pénzügyminisztérium kérésünkre 600 millió forintot, a többit pedig a KEOP fogja finanszírozni. A Vásárhelyi-tervről ennyit.
A jelenlegi VKKI - a Márvány utcában, amely a főigazgatóság helyén jött létre - létrehozását önálló költségvetési szervként tulajdonképpen EU-s irányelvek indokolják, mert az EU-s projektekben az akkreditált közreműködő szervezet a fejlesztési igazgatóság, és ez látta el a kedvezményezetti feladatokat is. Az EU-s irányelv szerint ez összeegyeztethetetlen, ezért kellett szétválasztani a kettőt. A fejlesztési igazgatóságnál maradtak gyakorlatilag azok a feladatok, amelyek az akkreditált szervezettel összefüggenek, és erre az NFÜ-től kapnak is az SLA-megállapodás alapján - természetesen feladatarányosan - támogatásokat ennek a feladatnak az elvégzésére, a VKKI-hoz pedig átkerültek azok a határozott időre foglalkoztatott dolgozók, akik a kedvezményezetti feladatot ellátták. Így a VKKI a nagy projekteket, a Vásárhelyi-tervet és az OKHT-s feladatokat vette magára, és ezzel gyakorlatilag a minisztérium igazgatása mentesült ettől a hatalmas feladattó. Ha megnézzük ezeknek az előirányzatoknak a nagyságrendjét, ez egyszerűen kezelhetetlen volt minisztériumi szinten, figyelembe véve azt is, hogy a létszámcsökkentés érintette a minisztérium igazgatását is. A költségvetési, számviteli, pénzügyi feladatok helyrehozatala, és az, hogy el tudtuk érni, hogy az Állami Számvevőszék audit vizsgálata alapján egy valós képet kaptunk, hogy a mérlegvalódiság elve, a jövedelmezőségi, vagyoni helyzettel kapcsolatos kifogás nem merült fel, és ez egy nagyon alapos ellenőrzés volt. Erről ennyit mondanék el.
A Kövice egy eléggé furcsa előirányzat, mert amikor a vízügyi igazgatóságok elkerültek a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumból - erre még az elnök úr is emlékszik miniszter korából -, akkor gyakorlatilag a vízügyi célelőirányzat összevonásra került a környezetvédelmi célelőirányzattal, és miután kormányszinten az a döntés született, hogy az alapok megszűnjenek, azért vált ez célelőirányzattá. Most ez a célelőirányzat-maradvány, ez az 1,3 millió forint gyakorlatilag már a kiosztott pályázatokra vonatkozóan maradt meg, tehát új pályázatot nem írtunk ki, és ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az eddig kiírt pályázatok finanszírozása folyamatosan megtörténjen a pénzügyi ütemezés szerint, ahogy ez a szerződésekben is szerepel.
Az elnök úr kérdésére, hogy miért vannak üres sorok a teljesítési adatoknál: ez azért van, mert ha megnézzük a fejezeti kezelésű előirányzatoknál az eredeti előirányzatokat és a teljesítési adatokat, ott látja az elnök úr, hogy elég sok helyen nincs teljesítés, viszont ahol nincs teljesítés, ezekkel az előirányzatokkal megemelkedtek az intézményi támogatási előirányzatok. Ezért van, hogy ha például a Vásárhelyi-tervnél is megnézzük, a 4-es címen, a VKKI-nál szerepel a teljesítésben 8 milliárd 666,9 millió forint, tehát ez azt jelenti, hogy előirányzat-módosítással a vízkárelhárítási művek fenntartása, a Szigetköz, a Balaton átkerülnek általában azokhoz a vízügyi igazgatóságokhoz, ahol a feladatokat ellátják, és a pénzforgalmi szemlélet miatt nem lehet a teljesítést duplán kimutatni. Ha bemutatom a fejezeti kezelésű előirányzatoknál is, és az intézménynél is, akkor egy olyan hatalmas teljesítési adat duplázódik, amit nem lehet megmagyarázni pénzforgalmi szemléletben. Benne is van a szöveges indoklásunkban, hogy melyik fejezeti kezelésű előirányzatból melyik vízügyi igazgatóság és melyik szervezet kapott költségvetési támogatást. Ez egy olyan feldolgozási irányelv, amely minden fejezetre vonatkozik, tehát valamennyi fejezetnél, ha megnézi az elnök úr, a fejezeti kezelésű előirányzatok csökkenésének jelentős részét az intézményekhez átkerülő költségvetési támogatások ellensúlyozzák, tehát így marad egy olyan teljesítési adat, amely a zárszámadási törvényjavaslatban feltétlenül elfogadásra kell hogy kerüljön.
ELNÖK: A tagdíj is ilyen?
PETREZSELYEM ILONA főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A nemzetközi tagdíj is ilyen, mert azt a minisztérium igazgatása fizeti ki. Tudniillik a fejezet, mondjuk a költségvetési főosztály olyan, mint bármelyik szakmai főosztály, tehát operatív gazdálkodást nem folytat, nem állunk kapcsolatban az adóhivatallal - ez benne van az államháztartási törvényben, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok olyan államháztartási alapegységek, amelynek nem lehet személyi juttatása, és vagyona is csak ideiglenesen, év végéig -, tehát nekünk az operatív gazdálkodással kapcsolatos átutalásokat mind az igazgatáson keresztül kell lebonyolítanunk. A nemzetközi tagdíjak kifizetésre kerültek.
ELNÖK: Akkor meg vagyok nyugodva, hogy nincs tagdíj-elmaradásunk. (Derültség.)
PETREZSELYEM ILONA főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A Wesselényi Alappal kapcsolatos...
ELNÖK: A többit majd külön megpróbálom megérteni, nem húzom az időt azzal, hogy ide-oda rakosgatjuk. Megértettem. Köszönöm szépen.
CSUKA MÁRIA főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium): Nekem már nagyon kevés kérdés maradt, amit meg kell válaszolnom. Hogy milyen struktúrában történt meg a létszámleépítés, erre most konkrétan nem tudok válaszolni, ugyanis nem volt egységes, hogy 5 százalék, x százalék fejezetenként, köztisztviselő-állományként, hanem különböző határozatokkal, folyamatos egyeztetés alapján volt a teljes kormányzati, és az alá tartozó, tehát a fejezetek alá tartozó állományoknál a korszerűsítés, illetve a csökkentés együtt, párhuzamosan. Ezt a kötetek sem tartalmazzák kigyűjtve, de szívesen megtesszük, és át fogjuk küldeni, hogy milyen elvek alapján történt. A lényeg az, hogy minden költségvetés alatt lévő ágazat, előirányzat, fejezet át kellett hogy tekintse a létszámát, a közfeladat ellátásához szükséges állományát, és ez alapján történt meg az Ilona által említett kormányhatározatokban darabra a "melyik fejezet hány főt csökkent" című kormányhatározat meghatározása.
A Wesselényi Miklós Alappal kapcsolatban pedig van egy olyan feladata a Pénzügyminisztériumnak, hogy most december 31-ig át kell tekinteni a megszüntetést. Én most visszafelé tudom ezt mondani. A kollegáimtól azt az információt kaptam, hogy folyamatosan azon dolgoznak, hogy normalizáljuk ezt az alapot, mert tényleg kicsit furán néz ki, hogy egy hatalmas maradvánnyal működik, és folyamatosan kell költségvetési támogatás a működéséhez. Arra jutottunk, hogy el tudnánk helyezni valahol előirányzati szinten, tehát fejezetnél vagy bárhol, viszont az 1035 vagy 1055 darab megkötött szerződés felbontása, átcsekkelése még nincs nyugvóponton, tehát ezt még... Szóval szeretnénk megoldani, de erre még nem találtunk megfelelő módszert, hogy ezt hogyan fogjuk áttenni úgy, hogy mindenképpen ez a bizonyos öngondoskodás az árvízvédelemmel kapcsolatban megmaradjon. Tehát ha árvízi helyzet van, akkor kell például egy ilyen kártalanítási alappal szerződés, hogy kapjon az illető érintett támogatást vagy plusztámogatást. Mindenképpen egyre kevésbé fogjuk támogatni költségvetésből, mert 2007-ben 79 milliót kapott, 2008-ban 67-et, és 2009-ben még kevesebbet fog, tehát próbálunk ebből visszavenni, de mondom, a megkötött szerződések átmentésén dolgoznak a szakértő kollégák. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Maradt megválaszolatlan kérdés? (Nincs jelzés.) Mert mindenki olyan elégedetten néz... Úgyhogy akkor szavazunk.
Köszönjük szépen a válaszokat.
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában
Megkérem a bizottság jelenlévő tagjait, hogy aki általános vitára alkalmasnak tartja a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az emelje fel a kezét! (Szavazás.) 10 igen. Ellene? (Szavazás.) 8 ellene. Tartózkodás? (Nincs ilyen.)
Kérek egy jelentkezőt a többségi vélemény megfogalmazására! (Jelentkezésre:) Orosz Sándor alelnök úr. Nagy Andor alelnök úr pedig a kisebbségi vélemény megfogalmazására vállalkozik. Köszönöm szépen.
Köszönöm szépen a Pénzügyminisztérium, az ÁSZ és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársainak a segítséget és a munkát. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
A bizottság 2008. év második félévi munkaterve
A bizottság 2008. év második félévi munkatervével kapcsolatban kérdem, hogy van-e valakinek kérdése. Rugalmasak vagyunk a napirendekkel kapcsolatban, tehát ha közbejön olyan, amit fontosnak tartunk, azt bevesszük, a végén lévő táblázatot korrigáljuk. Szavazhatunk? (Jelentkezésre:) Péter!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Az ember, ha már itt ül, akkor épüljön is egy kicsit... Azt szeretném megkérdezni, hogy az is itt van, ugye Szalóki Gyula mondta, hogy ez az utolsó rész korrigálásra szorul, ezt akartam felvetni, hogy tegnap tűztük ki a célt, hogy általában kedden...
ELNÖK: Nyomdahiba!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Nyomdahiba, jól van, tudomásul veszem.
Viszont azt szeretném megkérdezni, hogy itt elég sok oldalon leírják, hogy a bizottság az általános vitára való alkalmasságot megtárgyalta, és itt 51 dolog van felsorolva. Ez szép teljesítmény, ha ezt mind megtárgyaltuk, és gyakorlatilag a parlament fejére olvassuk, hogy ezek ott még nem futottak át. Ezt így indokolt megjeleníteni ebben a dologban?
ELNÖK: Leltár...
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Munkaprogram-tervezet van ráírva, tehát a munkaprogram...
ELNÖK: Bármikor előveheti a plénum! Itt van ez a sok ügyészségi beszámoló...
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): De munkaprogram-tervezetről van szó, az mindig egy előrejelzés. Csak kérdezem, hogy indokolt-e...
ELNÖK: De ezek még nincsenek lezárva!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): De részünkről le van zárva!
ELNÖK: Ez azt jelenti, hogy mi készen állunk, ezek jöhetnek.
DR. SZALÓKI GYULA, a bizottság főtanácsadója: Ha napirendre tűzik, akkor az általános vitára való alkalmasság meg van tárgyalva. Bármikor elindulhat a vita, jön a részletes vita, és akkor idekerül, amikor a plénum napirendre tűzi. Számon tartjuk.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Az 1998. évi ügyészségi jelentés...
ELNÖK: De nem okoz nehézséget a következő alkalommal. Tartalékállományban tartjuk (Derültség.), vagy készültségben tartjuk...
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Igen, csak itt szó volt a takarékosságról...
ELNÖK: Ebben van valami bölcsesség, tehát végül is azt is lehetne, hogy csak az interneten, tehát a honlapunkon tartjuk készenlétben... (Dr. Szalóki Gyula: Oda fogjuk feltenni.) Nem az, hanem hogy kell-e ezt ennyi példányban megcsinálni, tulajdonképpen ez a felvetés lényege. Minden, ami függőben van... Maradjunk annyiban, hogy a bizottság húszéves gyakorlata az, hogy a függőben lévő ügyeket fel szoktuk venni, odatesszük, itt van rögtön az első: a parlament az ügyészségi beszámolókat '98 óta nem veszi napirendre, de hozzánk ide van küldve, tehát a tervünkbe mindig berakjuk... (Kis Péter László: Két kormány is bűnös a dologban...) Igyekszem, hogy ne legyen itt pártpolitizálás, itt környezetvédelmi szempontokat vegyetek figyelembe, és ezt megértettem. A környezetvédelmi szempont a felesleges papírhasználat (Derültség.), tehát át fogom gondolni a következő, a 2009. első félévi program készítésekor, hogy mit adjunk ki papíron, és oda fogjuk írni, hogy interneten megtekinthetők a függőben lévő ügyek, és akkor papírt spórolunk. Jó? (Nincs ellenvetés. - Jelentkezésre:) Sándor, parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezzel a megoldási javaslattal egyébként egyetértek, ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az I. fejezetben, ami elvileg ezeket az úgynevezett "mi már megtárgyaltuk" ügyeket tartalmazza, legalábbis itt, ezen a papíroson ez alól biztosan kivétel a 8. és a 9., mert hiszen azokat majd meg fogjuk tárgyalni. (Dr. Szalóki Gyula: Az ügyészség?) Ha már megtárgyaltuk, akkor nem kell odaírni, hogy általános vitára való alkalmasság...
DR. SZALÓKI GYULA, a bizottság főtanácsadója: Ennél a kettőnél még nincsen, a bizottság nem tárgyalta.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezzel csak azt akartam mondani, hogy ennek nem itt van a helye, hiszen itt azok szerepelnek, amiket már megtárgyaltunk.
ELNÖK: Jelölve van vastag betűvel, de nem baj. Azért vetted észre, mert ki van emelve.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, igen, ki van emelve, előtte ott szerepel, hogy a I. pontban azok szerepelnek, amikben a bizottság az általános vitára való alkalmasságot megtárgyalta. Ez nem vastagon van - az a teljesítmény, hogy azt is el tudtam olvasni. Azt gondolom, hogy ezt rendesen, valamelyik másik alpontba kell besorolni.
Ezen túlmenően azt gondolom, hogy talán a vasúti közlekedésről szóló törvény - de lehet, hogy rosszul emlékszem - módosítására vonatkozó törvényjavaslat, aminek az általános vitára való alkalmasságát már tárgyaltuk, az benne van az őszi törvényalkotási programban, tehát... (Dr. Szalóki Gyula: Ez a 49. pont itt az I.-ben.) Igen, de szeretném ismételten megemlíteni, hogy ennek az a része, hogy az Országgyűlés előtt tárgysorozatban szereplő önálló indítványok. Ez jó helyen van, oké. Köszönöm.
A következő észrevételem kérdés. A III. alatt, az EU-tagsággal kapcsolatos ügyeink között ezek azok, amiket már tárgyaltunk, vagy pedig már tanúi lehetünk annak, amit tegnap Barroso úr mondott, hogy majd küldenek véleményezendő anyagokat? Vagy ez kizárólag csak azokat tartalmazza, amiket már megtárgyaltunk?
DR. SZALÓKI GYULA, a bizottság főtanácsadója: Amiket megtárgyaltunk, de még nem zárult le az Unióban.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Akkor a szerepeltetése helyénvaló.
A következő észrevételem annyi, hogy az egyéb feladataink között örömmel látom a 15. pontot, de nem tartom valószínűnek - vagy esetleg tud valamit, elnök úr? -, hogy a 16. pont keretei között kihelyezett bizottsági ülést tartsunk a balatoni kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről szólóan, hiszen ha a legjobb emlékem nem hagy el - bár nem olyan jó ez az emlék, leginkább a tényszerűsége -, tegnap az hangzott el, hogy erről a törvényjavaslatról, amelynek néhány zárószavazás előttijét az előbb tárgyaltunk, jövő héten szavazunk. Akkor mi a csudáért megyünk el a tárgyalás érdekében? Visszaküldi, vagy Alkotmánybíróság, vagy mi lesz ezzel? Magyarán, én azt gondolom, hogy ha akarunk menni az Immunológiai Kutató Intézetbe - amit egyébként én tudnék pártolni, mert nagyon jó hely, és szép még akár november hónap folyamán is, mert a balatoni ősz csodálatos, ott is szép az ősz -, akkor ne ezzel a napirenddel. Vagy ha úgy gondoljuk, hogy a balatoni kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervéről akarunk ott tárgyalni, akkor meg ne így írjuk ide, mert szerintem nem az újratárgyalás érdekében megyünk oda, hanem magáról erről a területrendezési tervről akarnánk beszélni.
A tervezhetőség érdekében a nemzetközi tevékenységnél néhány delegáció fel van tüntetve. Közelebbit szeretnék tudni az atomerőmű ügyében, mert nyáron nagyon erősen forszíroztak bennünket, hogy mondjunk már utazó embereket, és azóta mély csendet hallok erről.
Egyébként köszönöm, hogy kijavítják a végét, mert úgy hallottam, hogy tegnap abban maradtak, hogy kedden lesznek a bizottsági ülések.
ELNÖK: Visszafelé menet: már régóta szervezik, a bizottsági elnök urat hívták ki, vagy hogy jelöljön ki valakit - én magamat jelöltem ki - a finn atomerőmű ügyében. Az energetikával foglalkozó és ez náluk egybeesik, így történt. Szervezik az utat, de már a huszonhetedik időpontnál tartunk. Minimum minden frakció legyen képviselve, ez az egyes számú cél. A meghívás úgy szólt, hogy öt fő megy összesen, és nem a bizottságból öt fő, ha esetleg erre gondoltál volna.
DR. SZALÓKI GYULA, a bizottság főtanácsadója: Jött egy ilyen levél is, hogy a bizottságból öt fő.
ELNÖK: Te ismered ezt az ügyet. Nem arról volt szó, hogy mindenhonnan öt fő.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Én úgy tudom, hogy a környezetvédelmi bizottságból öten mennek. Szabó Pál miniszter úr is így tudja, erről pénteken beszélt.
DR. SZALÓKI GYULA, a bizottság főtanácsadója: Ki is jelöltük a neveket, augusztusban leadtunk öt nevet. Jött egy levél augusztusban, és arra öt nevet leadtunk.
ELNÖK: Akkor le van adva ezek szerint öt név. (Közbeszólás.) Megkérdeztem mindenkit, csak akkor az volt a kérdés, hogy szeptember végén. Azt hittem, hogy ez már ilyen formában nem aktuális. Engem hívogattak, hogy mikor jó, október elején, ekkor, akkor, de az ötpárti nevek le lettek adva az idény előtt. Az biztos, hogy leegyeztettem, mert nem adok le öt nevet úgy, hogy ne kérdeztük volna meg, tehát megkérdeztük a frakciókat, hogy ki lenne az, csak valahogy ez elhúzódott. Orosz, Tompa, Nagy Andor, Velkey Gábor, és meg is vagyunk. Akkor megvan a válasz.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Én is csak azért tettem fel, mert láttam leírva.
ELNÖK: A balatoni felvetés teljesen jogos, az idő kicsit elment a cím fölött. Ettől függetlenül a kis-balatoni további ütemezésről, a beruházásokról, illetve a Balaton helyzetéről célszerű lenne egy napot eltölteni. Tehát nem kimondottan a területrendezés a téma, ezt átfogalmazzuk. Visszavonom az előterjesztést - ilyen szégyen ért, hogy több jogos kifogás volt, táblázat, cím, vastag betű -, és visszahozom a jövő héten, az észrevételeket figyelembe véve. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.) Igen!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Úgy tudom, hogy a termékdíj kapcsán lesz valamilyen törvényi változás, de nem látom a napirenden a termékdíj-ügyet. Azt kérném az elnök úrtól, hogy tájékozódjon, és szerintem vegyük napirendre azt is, mert úgy tudom, hogy EU-s elvárásoknak kell eleget tenni. Most tárgyal a tárca a szakma képviselőivel, és nem konfliktusmentes az ülés. Én nem látom a termékdíjat az ügyek között. Ez lenne az egyik észrevételem.
A másik a vízi közmű, azt sem látom a napirendre kerülő javaslatok között. Úgy tudom, hogy tárgyaljuk. Szerintem kérjen egy tájékoztatást arról a bizottság, hogy hogy állunk a vízi közmű ügyében. Ez lenne a második észrevételem.
A harmadik pedig az egyéb feladatok között a 12-es, a parlagfű. Azt javaslom, hogy még a parlagfű-szezonban kerüljön sorra egy tájékoztatás. Én érintett vagyok, és a lelkesedésem, illetve a hozzáállásom egész más parlagfű-időszakban, mint a -mentes időszakban. Úgy emlékszem, ez október közepéig tart.
ELNÖK: Én nem vagyok érintett, és mégis egyetértek. Azt azért felvesszük. Ami nincs a jogalkotási tervben, az nincs itt, tehát ezért nincs a vízi közmű. Az más, hogy a bizottság eddig is úgy dolgozott, hogy ha a bizottság valamelyik tagja azt mondta, hogy szeretné a parlagfüvet jövő héten, akkor fölvettük. Ne akadályozzon titeket az aktivitásban a program, mert ha van aktuális téma, azt fel tudjuk venni. Ezt pedig átszerkesztjük az észrevételeknek megfelelően, és a kért napirendi pontokat bevesszük. (Velkey Gábor jelentkezik.)
Parancsolj!
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Csak jelezni szeretném, hogy hétfőn délelőtt én biztos, hogy nem fogok tudni jönni bizottsági ülésre.
ELNÖK: Járni?
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Jönni hétfőn nem tudok.
ELNÖK: Sosem?
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Ez a reális, hogy sosem.
ELNÖK: (Bányai Gábor jelentkezik.) Gábor!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Csak szeretném meghívni a bizottságot a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci erdejébe egy bizottsági ülésre, ha lesz módunk rá. Van egy megyei, szép üdülőnk, ahol szívesen látjuk vendégül a bizottságot.
ELNÖK: Egyenként is, vagy csak egyben? (Derültség.)
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Egyenként is, annak más költségvonzata van, de megbeszélhetjük. Egyébként a nemzeti park környékén sok probléma vetődött fel az elmúlt időszakban, mert nem túl jó gazdája most a DDNP a gemenci ártéri erdőnek, és több panaszos megjelent már, hogy kérnek segítséget akár tőlünk, akár másoktól. Ha egy kihelyezett bizottsági ülést lehetne tartani a környéken, akkor szívesen adnánk ennek helyszínt. Bajától nem messze van.
ELNÖK: A problémákat ettől függetlenül is össze kellene szedni, hogy ne álljunk ott, mint Bálám szamara, hanem lássuk, hogy mik ezek.
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Jó, csak amikor úgy látszik, hogy az időjárás még kedvező, vagy már kedvező, ha nem ősszel, akkor tavasszal nagyon szívesen, akár hajóval, akár busszal, de lemehetünk.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Kizárólag a szarvasbőgéshez kötve...
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Akkor gyere most! (Derültség.) De tényleg szívesen látom a bizottság tagjait.
ELNÖK: Köszönjük szépen. (Velkey Gábor felé:) Gábor, neked meg annyit, hogy csak akkor tartunk hétfőn ülést, ha a kormány "mozgása" rákényszerít. Nem is hatékony, a hétfő reggel, az csak arra jó, hogy valamit gyorsan megszavazzunk és ennyi. (Velkey Gábor: Az elmúlt időszakban ez nagyon rendszeres volt.) Mert mindig úgy jött... Gondold el, hogy bejön pénteken egy javaslat, és azt mondják, hogy hétfőn napirendre tűzik, akkor a bizottságnak kellene valamit mondani. Ennyi. (Velkey Gábor: Hátha kicsit előrelátóbb lesz...) Én bízom benne, hogy most ez az új struktúra, amiről alelnök úr minket tájékoztatott, egy ütemesebb törvénykezést fog eredményezni. (Közbeszólások.)
Köszönöm szépen a részvételt. Keddre tervezzetek, kedd 13 és 15 között hagyjátok üresen, de lehet, hogy nem lesz.
DR. SZALÓKI GYULA, a bizottság főtanácsadója: Mert a vasúti törvényt már megtárgyalta a bizottság. A zárszámadás meg csúszik egy hetet, tehát úgy néz ki, hogy ezek miatt nem lesz. (Kis Péter László: Menjünk szarvasbőgést hallgatni! - Derültség.)
ELNÖK: Köszönöm szépen.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönjük, elnök úr!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 41 perc)
|
Katona Kálmán
|
Jegyzőkönyvvezető: Takács Aliz és Biczó Andrea