KORB-21/2008.
(KORB-78/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. szeptember 30-án, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám) (Általános vita) *
Dr. Kónya László előterjesztése *
Dr. Kónya László válaszadása *
Dr. Kónya László válaszadása *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló T/6308. számú törvényjavaslat általános vitája *
Bizottsági vélemény előkészítése: *
a) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról [COM(2008)16; 2008/0013/COD] *
b) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács határozata az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről [COM(2008)17; 2008/0014/COD] *
c) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról [COM(2008)18; 2008/0015/COD] *
d) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról [COM(2008)19; 2008/0016/COD] *
Döntés a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról *
A bizottság 2008. II. félévi munkatervének elfogadása *
Bizottsági vélemények előkészítése *
Dr. Nemes Csaba tájékoztatása *
Dr. Szerdahelyi György tájékoztatása *
Dr. Szerdahelyi György válaszadása *
Dr. Szerdahelyi György válaszadása *
1. Egyes adó- és járulék törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám)
(Általános vita)
2. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám)
(Általános vita)
3. Bizottsági vélemény előkészítése:
a) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról [COM(2008)16; 2008/0013/COD]
b) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács határozata az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről [COM(2008)17; 2008/0014/COD]
c) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról [COM(2008)18; 2008/0015/COD]
d) Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról [COM(2008)19; 2008/0016/COD]
4. A bizottság 2008. II. félévi munkatervének elfogadása
5. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Orosz Sándor (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Balogh József (Fidesz) távolléte idejére Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Dr. Kónya László főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Pölöskei Pálné (Pénzügyminisztérium)
Rózsa László vezető főtanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Szerdahelyi György vezető főtanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Nemes Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 10 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A kiküldött napirenddel kapcsolatban módosító javaslat nem érkezett.
Aki egyetért a napirenddel, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6291. szám) (Általános vita)
Az 1. napirendi pont az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat. Kérem szépen, hogy az urak mutatkozzanak be!
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Dr. Kónya László vagyok, Pénzügyminisztérium, főosztályvezető.
RÓZSA LÁSZLÓ (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Rózsa László vagyok, a KHEM energetikai főosztályáról.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ki tájékoztat minket?
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Elnök úr, a bevezetőt én tartanám, és természetesen a kérdések után a kollégáim is részt vesznek a válaszadásban.
ELNÖK: Köszönöm. Kezdhetjük!
Dr. Kónya László előterjesztése
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat megalkotásakor cél volt, hogy a konvergenciaprogram célkitűzései teljesüljenek, az adóterhelés csökkentésével a magyar gazdaság versenyképesebb legyen, illetőleg a több éve megkezdett fehérítés, a feketegazdaság hatókörének szűkítése tovább folytatódjék, és természetesen jogharmonizációs lépések megtételére is szükség volt.
A törvényjavaslat hatására a nettó adóterhelés 167 milliárd forinttal csökkenne, ebből a vállalkozásokat 122 milliárd, a lakosságot pedig 45 milliárd forint érintené. Egyfelől az adómérséklést a kiadások csökkentésével, a gazdaság fehérítésével, illetőleg adórendszeren belüli belső átcsoportosításokkal oldja meg a javaslat.
A bérre rakódó járulékterhek a minimálbér kétszeresének mértékéig 4 százalékponttal csökkennének, ezen belül a tb-járulék mértéke 29-ről 26 és félre, a munkaadói járulék pedig háromról másfél százalékra.
A személyi jövedelemadóban a sávhatár a mai 1,7 millióról 2 millióra emelkedne, úgy, hogy természetesen az adómértékek, illetve az adójóváírások változatlanul maradnak. Megszűnik a vállalkozásokat terhelő különadó, ide értve az egyéni vállalkozók által fizetett különadót is. A társasági adó alapja az egyes adóalap-korrekciós tételek szigorításával szélesedik, a mértéke pedig 16 százalékról 18 százalékra változna.
Egyszerűsítéseket is tartalmaz a javaslat, illetve átalakításokat: ilyen a cégautó adóztatásának átalakítása, amely jelenleg a személyi jövedelemadóban van kezelve, méghozzá a személygépkocsi magánhasználatára tekintettel kivetett adó formájában. A jövőben ez úgy alakulna át, hogy a cégautó mint vagyontárgy utáni adó vagyoni típusú adóként a gépjárműadóban lenne kezelve külön adóként. Ennek az az eredménye, hogy lényegesen többen fizetik majd, de a jelenlegi cégautóadóhoz képest természetesen lényegesen kevesebbet.
Még a jövedéki adót említenénk meg: a városi közlekedés zöldítésének elősegítése érdekében a sűrített gázok közlekedési célú felhasználásához nulla forintos adómérték társulna, valamint szintén környezetvédelmi szempontú, hogy a bio-üzemanyag esetében 4,4-ről 4,8 százalékra emelkedik a megfelelő adómérték eléréséhez szükséges bekeverési arány.
Ennyit gondolnék bevezetésképpen. Ha gondolják, természetesen részletekbe menően is ismertetném az anyagot.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Rózsa Lászlóhoz:) Kiegészítést kívánsz tenni?
RÓZSA LÁSZLÓ (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem, bocsánat, én a következő ponthoz jöttem.
ELNÖK: Képviselő hölgyek, urak! Igazából minket a környezetvédelmi témájú dolgok izgatnak. (Rétvári Bence jelentkezik.) Bence!
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót. Az én kérdésem nem kifejezetten konkrét, és nem a mostani javaslathoz kapcsolódik, hanem a cégautóról egy hosszabb távú kérdésem lenne. Szerepel-e a kormány tervei között, hogy - miután a regisztrációs adó hibrid autókra sokkal kedvezményesebb, mint egy normál autó esetében - a cégautó-adónál van-e bármilyen elképzelése a tárcának, hogy a regisztrációs adóhoz hasonlóan alacsonyabb adómértékkel adózzanak mondjuk két évig, öt évig azok, akik hibrid autót vesznek? Hiszen az autók nagy részét cégek vásárolják, nem az emberek maguknak, és az új autóknál még nagyobb ez az arány. Ha akarjuk a hibrid autók használatát, akkor a cégautó-adóban nagyon jó ösztönzőt találhatnánk erre.
ELNÖK: Nagy Andor.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): A környezetvédelmi bizottságot csak kevés változás érinti, de talán hozzá lehet szólni azokhoz a dolgokhoz is, amelyek nem kifejezetten a környezetvédelemmel kapcsolatosak.
A főosztályvezető úr, ha jól emlékszem, négy pontban foglalta össze azokat a célkitűzéseket, amelyek ezt az adómérséklést indokolták: konvergenciaprogram, versenyképesség javítása, gazdaság kifehérítése, jogharmonizációs lépés. Levehetjük az utolsót és az elsőt, mert ezek láthatók, van konvergenciaprogramunk, és ahhoz, hogy az eurót be tudjuk vezetni előbb-utóbb ebben az országban - ami megítélésem szerint Magyarország érdeke -, ezt meg kell csinálni, és az EU által előírt jogharmonizációs lépéseket is meg kell csinálni.
A kérdésem a következő lenne - ugyan ön mondta, hogy nem tér ki mindenre, csak néhány elemet emel ki -, hogy a versenyképesség javítása szempontjából, illetve a gazdaság kifehérítése szempontjából az az adómérséklés, amelyet itt megcéloztak, elégséges-e az ön megítélése szerint. Ha jól emlékszem, ez a könnyítés valaha olyan 300 milliárdos indító tétellel indult, és ebből lett 106 vagy 160.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Százhatvan.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Ez majdnem a fele. Ha 300 milliárd lett volna, akkor az egy jelentős mértékű adómérséklést okozhatott volna. A kérdésem az lenne, hogy hogy csökkent ez le, mik voltak azok a szempontok, amelyek miatt ezt csökkenteni kellett.
A másik pedig, hogy vajon elérjük-e a versenyképesség javítását a 4 százalékos tehercsökkenéssel. Ha jól emlékszem, a 4 százalék erre vonatkozott. 29-ről 26 és félre, illetve háromról másfélre csökken talán a nyugdíj. Nem tudtam felírni, hogy melyik mennyire csökken, és nem mélyedtem el ebben annyira, de tudom, hogy járulékcsökkentésről van szó. A magyarországi versenyképességnek kulcskérdése, hogy mekkorák a járulékterhek. Hogyha megnézzük a szomszédos országokat, a volt szocialista országokat, de akár a nyugat-európai országokat is, akkor azt látjuk, hogy ez nagyon magas. Bár én nem értek hozzá, de azt feltételezem, hogy 4 százalékos csökkentéssel jelentős versenyképesség-javítást nem nagyon lehet elérni.
Hogy kérdezhessek egy környezetvédelmi jellegű kérdésre is, a bioüzemanyagok esetén 4,4-ről 4,8-ra emelték azt az arányt, amit, gondolom, hogyha bekevernek, akkor adókedvezmény járhat. Elmondaná, hogy ez pontosan mit jelent? - ugyanis nem ismerem a rendszert. Kik jogosultak ennek az igénybevételére, és egyáltalán ez a rendszer hogyan működik? Köszönöm szépen.
ELNÖK: További kérdés? János!
FETSER JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Vannak az anyagban olyan momentumok, amelyek kedvezőek, de az én figyelmemet egy dolog ragadta meg, és főosztályvezető úrtól kérdezem, hogy jól értem-e. Az elmúlt években a gazdaság több szereplője kifogásolta, hogy az iparűzési adó mértéke olyan magas, amely lehetetlenné teszi a cégek fejlesztését. Elindult egy folyamat, hogy az adóalapból ezt le lehetett írni, ha jól emlékszem, először a 25 százalékát, utána az 50 százalékát, és a mostani anyagban, ha jól láttam, és kérem, majd erősítsen meg, vagy javítson ki, ez a tendencia, ez a folyamat úgy tűnik, hogy megszűnt, vagy a visszájára fordult.
Tévedés ne essék, én nem értettem volna egyet az iparűzési adó teljes megszüntetésével, viszont azzal, hogy az adóalapból le lehet írni, azzal igen. Nyilván azzal a négy prioritással, amit képviselőtársam is említett, hogy minimum kettővel egyetért, lehet vitatkozni vagy egyet nem érteni, én azonban, mivel repkednek a milliárdok száz- és ezermilliárd között, pártállástól és meggyőződéstől függően, látok olyan tartalékot bizonyos rendszerekben, ami további pazarlást tesz lehetővé az államháztartási rendszerben. Én ilyennek látom a népjóléti kiadások egyes elemeit, ahol drasztikusabban illett volna hozzányúlni, vagy ilyennek látom az önkormányzatokat is.
Elmondtam a parlamentben, itt is elmondom, hogy kerüljön jegyzőkönyvbe, más célja nincs, hogy komoly vizsgálat alá vonnám az önkormányzatok által, a láthatatlan kezek által vezérelt kötvénykibocsátást, hiszen mi mást szolgál, minthogy a sajtó számára, a nyilvánosság számára azt szolgálja, hogy ez fedezetet nyújt egy fejlesztési alapnak. Számomra pedig, egyetértve számtalan ellenzéki és kormánypárti hozzászólással, azt jelenti, hogy 5-10 évre prolongálják az önkormányzatok eladósodását, hiszen ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a következő 5-7 évre vagy 10 évre elhalasztják azt a fizetési kötelezettséget, amit most kötvénykibocsátással valamilyen formában fedeznek. Hogyha én lennék a pénzügyminiszter - ez csak egy megjegyzés -, én a PSZÁF-fal megvizsgáltatnám, hogy történtek-e valamilyen formában jutalék-kifizetések ebben a tekintetben. Erre én nem várok választ, csak hangosan elmondtam a jegyzőkönyv kedvéért.
Amiért hozzászóltam, az az iparűzési adó. Hogyha úgy van, ahogy én gondolom, ez a társas vállalkozások versenyképességét nagymértékben befolyásolja. Ez ugyanis egy újabb terhet jelent a számukra, ami a pillanatnyi gazdasági és pénzügyi válság tekintetében azt jelenti sok esetben - hiszen vidéken látom a vidékfejlesztési pályázatoknál a saját erő biztosításához szükséges kanosszajárást -, hogy hiába nyernek a vidékfejlesztési pályázatokon, sok esetben nem tudják megcsinálni a technológiai korszerűsítést például egy állattelepnél, vagy nem tudják megcsinálni azokat a környezetvédelmi beruházásokat, amelyek a további működéshez feltétlenül szükségesek. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Farkas képviselő úr!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Amikor ezt az adócsomagot először megláttuk és a kezünkbe vehettük, már akkor is érezhető volt, hogy ez az adócsomag nem arról szól, mint amiről a korábbi hetekben, hónapokban elhangzott nyilatkozatok szóltak. Ez ismételten az adózók megvezetését szolgálja; rossz kifejezéssel szólva.
Igazából egy konkrét témával szeretnék foglalkozni, ez pedig a készpénzforgalom, a bankszámla kérdésköre. Ha jól tudom, akkor 250 ezer forintban határozza meg a törvénytervezet a készpénz forgalmának lehetőségét, az e feletti részt, 251 ezer forintot már átutalással kell rendezni a törvénycsomag szerint, ha én ezt jól tudom. Ez a gyakorlatban azt hiszem, hogy rendkívül sok problémát fog felvetni, és nem azért, mert reszket mindenki az átutalástól, pontosabban, nem reszketnek, hanem többen nem akarnak átutalással foglalkozni, hanem a készpénz-forgalmat szeretnék továbbra is fenntartani. Főleg azért mondom ezt, mert a gyakorlati életben ez nagyon nehezen fog működni.
Ma már sajnos eljutottunk odáig, ha gazdasági szereplőként próbálom ezt megvilágítani, hogy az a biztos, amit kifizetnek azonnal. Amit átutalással majd hetek, hónapok vagy netalán tán bizonyos határidő után köteles kifizetni az adott vásárló, számtalan példa van rá, hogy e kötelezettség alól kibújnak, és legtöbbször a felszámolási közegben találjuk meg ezeknek a cégeknek a nevét. Ez egy olyan probléma, amit önök biztos, hogy itt Budapesten, a Pénzügyminisztérium falai között nagyon ügyesen ki tudnak találni, de én nagyon szívesen vendégül látnám önöket például egy mai búzaértékesítésen. Elnézést kérek, hogy itt, a környezetvédelmi bizottságban egy mezőgazdasági példát hozok, de nem ez nem véletlen. Ma például úgy lehet gabonát eladni, hogy először odahozzák a pénzt, aztán lemérik a kocsit, és úgy vihetik el, máskülönben futunk a pénzünk után. Megkérdezem én önöket, e törvény alapján mit fogunk csinálni például a román, a szerb vagy az ukrán vevőkkel, akik csak így hajlandók vásárolni?
ELNÖK: Viszed a laptopodat, és utaltok.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Ez nem így működik! Hozzák a pénzt, lemérik és kifizetik. Ők nem fognak utalni, hanem egyszerűen elmennek, és megveszik az ukrán termelőtől, és Magyarországról kimaradnak. Ez csak egy apró példa, nagyon egyszerű kis példa pont ezzel a törvénnyel kapcsolatban.
Én úgy gondolom, hogy ezek komoly nehézségeket fognak okozni az elkövetkezendő időben. Nem vitatom el, hogy az átutalással nagyon szigorúan nyomon lehet követni mindent, természetesen én is emellett vagyok, csak a gyakorlati élet nem erről fog szólni. Ez a 250 ezer forint ilyen infláció mellett nagyon kicsi összeg, ha tetszik, ha nem, főleg, hogyha a vállalkozásoknál, a cégeknél nézzük. A 250 ezer forint nem pénz ma már a cégeknél - elnézést a kifejezésért -, nem az a kategória, amit így kellene szabályozni. Most nem mértéket akarok mondani, nem nagyobb összeget, de ez az összeg nevetségesen alacsony. Köszönöm szépen, ennyit akartam elmondani.
ELNÖK: Ha nincs több kérdés, akkor választ kérünk szépen.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A kérdések egy részére megpróbálok válaszolni, a többiekben a kollégáim a segítségemre lesznek; és engedjék meg, hogy ne az elhangzott kérdések sorrendjében reagáljak.
Az első fontos kérdés, hogy elég-e a versenyképességéhez javításához. Itt mindig az a kérdés, hogy mi elég mihez képest. Egy nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslatban meghatározott adóintézkedések a jelenleginél kedvezőbb helyzetet eredményeznek. Mint ahogy a bevezetőben említettem, illetve ön is említette, van konvergenciaprogram, amelyhez igazodni kell, ugyanakkor vannak nyilvánvalóan a költségvetésnek kiadási oldalai is. Ez nyilvánvalóan egy kompromisszum eredménye, amely azt eredményezi, hogy adócsökkentésre ez a mozgástér áll rendelkezésre úgy, hogy az ne veszélyeztesse a konvergenciaprogram teljesülését, amelyet nemcsak önmagában kell értékelni, hanem azzal a célkitűzéssel, hogy az eladósodás, az államadósság csökkentése is bekövetkezhet, ha a hiány 3,2 százalékra csökken jövőre, mint ahogy a benyújtott költségvetési törvény és az azt megalapozó adótörvény hatására ezt várni lehet.
A konkrét felvetésben, hogy az iparűzési adó mértéke magas, ugye, arra gondolt a képviselő úr, hogy az iparűzési adó jelenleg a társasági adó alapjából levonható. Említettem, hogy a vállalkozásokat terhelően a nyereséget terhelő adókban megszűnik a 4 százalékos különadó, és ennek részbeni kompenzálására szolgál, hogy a társasági adó alapja egyfelől szélesedik, másfelől pedig a mértéke 16-ról 18 százalékra emelkedne. Ez az adóalap-szélesítés azt jelenti, hogy egyes, jelenleg adóalap-csökkentő tényezők megszűnnének, és ezek egyike maga az iparűzési adó. Tehát jól olvasta, itt az a helyzet, hogy az iparűzési adóval az adóalap nem lenne csökkenthető.
Rétvári úr felvetette, hogy a cégautó-adóban a regisztrációs adóhoz hasonlóan valamiféle környezetvédelmi kedvezmény például a hibrid autókra bevonásra kerüljön, a regisztrációs adóhoz hasonló legyen. Véleményem szerint azokban az adókban érdemes környezetvédelmi célú kedvezményeket elrejteni, amelyek a fogyasztó preferenciáját ösztönözni tudják a választásnál, ezek pedig mindig azok az adók, amelyek az árban közvetlenül megjelennek. Ezért van az, hogy a regisztrációs adóban -, hiszen az beépül a gépjármű beszerzési árába - nyilvánvalóan közvetlen preferenciát vált ki. Ilyen az üzemanyag is, amelyet mindig vásárol.
Ehhez képest a vagyoni típusú adóknak egyfelől a logikája sem igazán engedi meg, hogy azokban környezetvédelmi szempontokat érvényesítsünk, másfelől pedig ezeknek a környezetvédelemre gyakorolt közvetlen hatása nincs, tehát sokkal inkább lefojtottabb, hiszen önmagában az, hogy mennyiért tudja megvenni ugyanazt a gépjárművet, ha az ilyen vagy olyan, a megvételkor komoly szempont. Ez az adómérték, amelyről beszélünk, az új cégautónál átlagosan fizetendő adóteher nem oly összeg, amely önmagában vagy akár valamely intézkedéssorozat részeként képes lenne arra, hogy ösztönözzön a környezetbarátabb gépjárművek beszerzésére. A vagyoni típusú adóknak valamiféleképpen mégis a vagyontárgy értékéhez kell igazodniuk, ezért itt is a beszerzési érték határozza meg, illetve az évek folyamán csökken a beszerzési értékhez képest az adóalap. Úgy gondolom tehát, hogy a gépjárműadóban, ide értve természetesen a cégautóadót is, nincs igazán helye környezetvédelmi szempontú adóintézkedéseknek.
A kiadásokkal kapcsolatban nem tudnék és nem kívánnék most állást foglalni, hiszen az adótörvényt, és nem a költségvetést kell képviselnem jelenleg.
A bio-bekeverési aránnyal kapcsolatos felvetés magyarázatára megkérném a kollégámat, hogy vegye át a szót.
KISS CSABA (Pénzügyminisztérium): Kiss Csaba, Pénzügyminisztérium. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A bio-bekeverési arány jelenleg is létező szisztéma, január 1-jétől 4,4 százalékot kell bekeverni, hogy egy alacsonyabb adómértéket érjünk el, mind a benzinnél, mind a gázolajnál. Az adót gyakorlatilag az adóraktárak fizetik, ahonnan kikerül ez az üzemanyag, és ez jelenik meg az árban. Annyi történne, hogy 2009. január 1-jétől a 4,4 százalékot 4,8 százalékra emelnénk, tehát ennyi biodízelt, illetve bioetanolt kellene bekeverni, hogy az alacsonyabb adómértéket kelljen fizetni az üzemanyag után jövedéki adóban.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Mennyi az adómérték, tehát mennyivel alacsonyabb?
KISS CSABA (Pénzügyminisztérium): Benzinnél 5200 forinttal ezer literenként, tehát 5,2 forint literenként, illetve gázolajnál 4300 forint, tehát 4,3 forint literenként.
ELNÖK: Ha mindenki kapott választ, akkor csak azt kérdezem meg, mi az oka annak, hogy korábban a termékdíjnak volt egy fejezete ebben a csomagban, és most, úgy látom, külön jön be a jövő héten vagy az után.
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): A termékdíjról most nem tudnék nyilatkozni, éppen azért, mert ez a törvényjavaslat nem fekszik a Ház előtt. Egyelőre ennyit tudok mondani.
ELNÖK: Ha nem vettem volna észre, illetve Szalóki úr nem vette volna észre, hogy benne van a következő hetek programjában, akkor azt kérdeztem volna, hogy miért maradt el. Arra akkor azt mondta volna, hogy majd külön jön, ugye? (Derültség.)
DR. KÓNYA LÁSZLÓ (Pénzügyminisztérium): Azt is mondtam, hogy erre most nyilván nem tudok választ adni, hogy miért nincs most benne a termékdíj.
ELNÖK: Elfogadom a választ, korrekt. Van még kérdés, észrevétel? (Senki sem jelentkezik.)
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Azt kérem, hogy aki az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, tegye fel a kezét! (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Senki sem jelentkezik.) Ellene? (Szavazás.) Nyolc. A bizottság támogatja.
Támogató előadó? (Kránitz László jelentkezik.) Kránitz László. Andor, kisebbségi? (Az elnök jegyzőkönyvön kívül egyeztet dr. Nagy Andorral.)
Köszönjük szépen a részvételt és a munkát.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló T/6308. számú törvényjavaslat általános vitája
A következő napirendi pont a távhőszolgáltatás. Kérem szépen a kormány képviselőit, hogy mutatkozzanak be.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Pölöskei Pálné vagyok, a Pénzügyminisztérium jövedelemadó-főosztályának főosztályvezető-helyettese. Engem talált meg ez a törvény, úgyhogy én fogom részletezni.
ELNÖK: Mielőtt ad egy rövid tájékoztatót, megkérdezem, hogy ez miért nincs az egyes adótörvényekben, ha már ön is onnan érkezett?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Azért, mert ez egy teljesen új törvény. Talán jogtechnikailag nem megoldható, hogy egy új törvény egy törvénycsomagban jelenjen meg, mert akkor nem tud önálló számot kapni.
ELNÖK: De mi indokolja, hogy új törvény legyen? Ha elolvasom, akkor tulajdonképpen beleillene ebbe a sorba ez a jogszabály ugyanúgy, mint az illeték, és megint bevezet egy újfajta adót.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Akkor be kellett volna valamelyik törvénybe iktatni, és nem találták meg a helyét sem a társasági adótörvényben, sem az illetéktörvényben vagy valamelyik más törvényben, tehát mindenképpen egy önálló törvényt kellett ebből csinálni.
ELNÖK: Akkor halljuk az új törvényt!
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ez a törvényjavaslat három részből áll. Az első része általánosságokban azt fogalmazza meg, hogy a távhőszolgáltatáshoz támogatásokat nyújt majd a kormány annak érdekében, hogy megvalósulhasson a hőmérséklet-mérés és ennek szabályozása, illetve azoknak a csoportoknak, lakossági rétegeknek a támogatása, akik hátrányos helyzetűek, és ezt majd egy kormányrendelet fogja részleteiben szabályozni.
A második része arról szól, hogy ehhez a szükséges forrásokat adóban szednénk be, amit meghatározott cégek fizetnének, olyan cégek, akik valamilyen módon extra nyereségeket érnek el az energiaárak alakulása kapcsán. A törvényjavaslat harmadik része pedig arról szólna, hogy a távhő árának meghatározása valamilyen formában átláthatóbban történjen, mint eddig, és erre vonatkozó szabályokat fogalmaz meg.
A Pénzügyminisztérium részéről igazán a második részében vagyunk érdekeltek, és ez a rész arról szól, hogy a törvényjavaslatban felsorolt szervezetek, akik a szénhidrogén-termelők, -feldolgozók, -kereskedők, kivételekkel az energiatermelők, -kereskedők és a gázzal kereskedő cégek. Tehát ezek között vannak olyanok, akikre nem vonatkozna a törvénynek az adó része. Ezek a megnevezett cégek lényegében a kimutatott nyereségük alapján fizetnék az adót. Különösebb korrekciókat ez a nyereség nem tartalmazna, csak annyi korrekciót tartalmaz ez a törvényjavaslat, ami azért szükséges, hogy egy európai uniós irányelvnek ez a jogszabály is megfeleljen. A mértékét 8 százalékban határozza meg a törvényjavaslat, melynek révén mintegy 30 milliárd forintnyi bevételt kalkuláltunk, és ez az összeg lenne felhasználható a támogatásra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mielőtt megadom a szót, azt szeretném felolvasni, hogy milyen címet kellett volna adni ennek a törvénynek. Ennek azt a címet kellett volna adni, hogy ilyen-olyan számú törvényjavaslat a távhőfelhasználás korszerűsítésének, illetve igénybevételének támogatásáról, mert itt szó sincs hatásfokról, versenyképessé tételről, hanem itt egyszerűen támogatásról van szó, amit el is lehet fogadni átmenetileg. A korszerűsítéshez és az igénybevételhez nyújtott támogatásról szól ez a rendelet. Forrást biztosít egy új adónemmel, amelyről meg kívánom jegyezni, önnek is, hogy az adónemet az indokolásban két évre kívánja fenntartani, de a törvényben ezt nem mondja ki.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): De, kimondja.
ELNÖK: Továbbá az indokolás nem része a törvénynek.
Ha meg tetszik mutatni, hogy hol van kimondva, akkor az előző mondatomat visszavonom.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): A 16. § (6) bekezdésében van.
ELNÖK: Az egész?
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Az egész hatályát veszti 2011-ben.
ELNÖK: Az egész támogatás és minden, nemcsak az adó? Ez egy nagy butaság, hiszen nem tud ennyi idő alatt ez végbe menni. Két év alatt lefut a korszerűsítés és minden? Hát, jegyzőkönyvbe mondom, faguriga legyek, hogy nem fut le két év alatt. Énszerintem itt az adókra gondoltak csak, a többi nem tud lezárulni két év alatt. Ezt majd az általános vitában átgondoljuk, de kérem, hogy a kormányoldal is gondolja át, mert szerintem ez így nincs összhangban.
Tompa képviselő úr!
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Ha már a címről polemizálunk, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó bármelyik törvényhez is betehették volna ezt egy módosításként, hiszen nagyon szorosan kapcsolódik a szakterületünkhöz, de nyitottak vagyunk elnök úrnak a címre vonatkozó javaslatát illetően.
Amit én szeretnék elmondani, az az, hogy abban talán a parlamentben ülő politikai pártok között nincs vita, hogy a különböző, a lakosság által ma használt fűtési módok közül a távhőszolgáltatást igénybevevők versenyhátrányban vannak, mintegy kényszerszolgáltatásként élik meg egy eléggé korszerűtlen technikai háttér révén ezt a fajta fűtési szolgáltatást. Azt hiszem, abban is egyetértés van, legalábbis ezt tapasztaljuk az ország különböző részein, de időnként a parlamenti kérdések, interpellációk során is, hogy változtatni szükséges ezen a területen, és mi úgy gondoljuk, hogy a változásra az egyik lehetséges mód az, ami ebben a törvényjavaslatban szerepel.
Két megjegyzésem van mindjárt az első résszel kapcsolatban, amely magáról a távhőszolgáltatás versenyképességéről szól. A kommunikációban is alapvetően a társasházakról beszélnek, de tudjuk, hogy a jogi forma szempontjából vannak lakásszövetkezetek is, és rájuk egy másik törvény vonatkozik, mármint, ami a döntéshozatalt illeti. Ezt a problémát azt gondolom, módosító indítvánnyal érdemes volna feloldani. A kommunikációban megjelent, de azt gondolom, hogy érdemes volna legalább itt a vitában leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat a távhőszolgáltatásról való leválást nem tárgyalja, miközben a kommunikációban megjelentek olyan hírek, hogy ennek nyomán akár lehetséges volna a távhőszolgáltatásról való leválás. Megjelentek olyan félinformációk is, hogy ez a bizonyos egyedi mérésszabályozhatóság lakásonként lehetséges. Ez lakásonként készíthető el, de nem úgy, hogy egy konkrét, mondjuk egy 50 lakásos társasházból valaki megcsinálja, és erre megkapja a támogatást, hiszen éppen ez a lényege az egésznek. Még egyszer mondom, a kommunikációban ilyen információk is megjelentek, és azért mondom, hogy legalább mi értsük, hogy miről szól ez a törvényjavaslat.
Amit szintén fontos elmondani, és a környezetvédelmi bizottságban azt gondolom, ez egy fontos kérdés, hogy abban próbál segíteni - túl azon, hogy az ott élők helyzetén javítani akar ez a törvény a támogatásokkal -, hogy a felújítás és a pillanatnyi rezsi támogatásával kíván előremenni, hogy az energiafelhasználásuk csökkenjen. De azt is tudjuk, és nem ez a törvény szabályozza azt, hogy a távfűtéshez szolgáló erőművek hatékonyságának javítására is szükség lenne. Ez egy másik fajta program.
Ugyanígy a távfűtésben használatos primer vezetékek is nagyon elavultak az esetek zömében, de erről sem szól ez a törvény, hanem más programok keretében kell ezt megoldani. Erről sem szól ez a törvény, más programok keretében kell ezt megoldani, és arról sem szól, hogy a távfűtéshez is felhasználhatóak más energiafajták, megújuló energiák, amelyek adott esetben szintén csökkenthetik az energiaköltségeket, és természetesen magát az úgynevezett panelprogramot sem ez a törvény szabályozza, az is külön szabályozás keretében történik. Ezt mind csak azért mondtam el, mert sok mindent számon kérnek majd ennek a törvényjavaslatnak a vitája során.
Amit én még nagyon fontosnak tartanék - az adóról már váltottunk szót, az előzőekben adómódosításról volt szó, azt is támogatja a szocialista frakció, hogy ilyen módon teremtsük meg az alapját -, az az árképzésről szóló fejezet, ehhez szeretnék még egy kiegészítést tenni. Azt gondolom, hogy az önkormányzati bizottságban az önkormányzatokkal érdemes lesz ebben szót érteni, hogy pontosan hogy is zajlik majd árképzés mechanizmusa. Mindenképpen szerencsétlen lenne, ha esetleg ezzel még olyan csapdába kerülnének egyes önkormányzatok, hogy emelni kényszerülnének, mert összehasonlítanak országos adatokat. Ez a veszély is fennáll. Azt gondolom, hogy ez fontos, az önkormányzatok korábban igényelték, de valószínű, hogy a pontos szabályozást még finomítani kell ahhoz, hogy működőképes legyen ez az árképzési rendszer.
Összességében támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Én nagyon örülök a felszólalásodnak, ugyan a végét nem értem ezek után, mert számos dolgot nem kezel.
Ha már szóba került, akkor ehhez csatlakoznék: azt írja a törvény, hogy e rendelkezés nem akadálya annak, hogy alacsonyabb legyen az ár. Ez egy döbbenetes mondat, csak ennyit mondok. Egyszerűen azt tudom mondani, hogy fércmű. Az, hogy ez így ide bekerülhetett, azt jelenti, hogy a jogalkotónak fogalma nem volt, hogy pontosan mit akar. Ezt rendesen, szakszerűen meg kell fogalmazni. Mi az, hogy nem lehet akadálya? Most arról van szó, hogy nem kötelező? Az árképzést nyilván alkalmazni kell.
Rögtön ehhez csatlakoznék, az előző felvetés kapcsán, amit abbahagytunk, hogy ha az egész törvény megszűnik két év múlva, akkor az árképzés szabályai is megszűnnek, az Energia Hivatal beavatkozása is megszűnik, miközben úgy látom, hogy azt szeretné megoldani - nagyon helyesen egyébként -, hogy legyen egy központi árellenőrzés és egy árképzési szabály. Ha ezt a részét is megszüntetem a törvénynek két év múlva, az azt jelenti, hogy visszadobom abba az állapotba, amelyben most van, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag önálló árhatóságok.
A címmel kapcsolatban: most már egyértelmű, hogy tulajdonképpen a lakossági támogatásról és a korszerűsítés támogatásáról szól a lakosság irányába. Ugyanakkor, amikor kiveti ezt az adót, nem foglalkozik azzal, hogy a biomassza-erőművekre, a geoterminális erőművekre is kiveti-e ezt a Rózsa Sándor-adót vagy sem - ez nincs itt kezelve, ezért kérem, válaszoljanak a segítőkkel együtt, hogy gondoltak-e erre -, vagy a rákospalotai hulladékégető által termelt hő után is fognak-e "Rózsa Sándor-adót" kivetni. Ezért azt gondolom, hogy környezetvédelmi szempontból üti azokat a célokat, amelyeket szeretnénk mi, legalábbis a bizottság elérni, hogy a megújuló energiákat ne terheljék külön adók. Egyelőre, azt hiszem, ennyi. (Dr. Nagy Andor jelentkezik.)
Átadom a szót Nagy Andornak.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Teljesen egyetértek Tompa Sándor képviselőtársam helyzetértékelésével. Ez az egész távhőrendszer egy nagyon pazarló rendszer volt. Gyerekkoromban én is lakótelepi lakásban nőttem fel, emlékszem, hogy télen mindig ki kellett nyitnunk az ablakot, mert nem bírtuk elviselni a meleget, és nagyon sokan élnek most is úgy, hogy nincs a lakásban olyan szabályozó rendszer, amellyel lejjebb lehetne állítani a fűtést. Gyakorlatilag kifűtjük a levegőbe a meleget.
Környezetvédelmi szempontból igazán hatékony megoldást az energiatakarékosság jelenthetne, nem feltétlenül az adó. Azt is értem, hogy valahogy el kell indulni, és önök majd elindulnak most egy úton, amelynek, reméljük, előbb-utóbb olyan következménye lesz, hogy kevesebbet kell fűteni, olcsóbb is lesz, és egy jobb rendszert kapnak azok az emberek, akiknek a száma nem kevés, mert majdnem 1,8 millió emberről beszélünk. Ha jól emlékszem fejből, legalább 600-650 ezer háztartásban van távhő, tehát ez egy olyan kritikus tömeg, majdnem 25 százaléka a házastársaknak, illetve a háztartásoknak - sajnos a házastársaknak nem (Derültség.) -, amivel politikailag is kell foglalkozni, és nem egyszerű politikailag foglalkozni vele, mert ez egy érzékeny dolog.
Az a tény, hogy a kormány végre elindul ezen az úton, dicséretes, de jó-e az út? Ahogy erre a Robin Hood-adóra, vagy ahogy Kálmán mondta, Rózsa Sándor... (Kis Péter László: Ez hungarikum.) Rózsa Sándor más műfajban tevékenykedett, mint Robin Hood, de jobb lenne egy magyar betyárt találni. (Derültség.) Gondolom, azért hívjuk ezt Robin Hood-adónak, mert talán az angoloknál találták ki ezt a fajta sarcot.
A kérdésem a következő lenne - és erre te finoman utaltál a törvényszövegből. Egy ilyen adónem bevezetése az általam olvasott szakértői vélemények szerint áremelkedést fog eredményezni, mert azok, akiket megsarcolnak, meg fogják emelni az árat. Ha megemelik az árat, akkor miért támogatjuk azokat a háztartásokat, amelyeknek úgyis magasak a költségeik, és az a 30 milliárd mire elég? Ha van, mondjuk, 650 ezer háztartás, nem tudom, a rendszerben hogy osztják ezt el, ez egy százalékos, egységes támogatást jelent-e háztartásonként, vagy differenciálnak benne attól függően, hogy kinek milyen a szociális helyzete.
Ez számos olyan problémát vet fel, amelyek miatt én úgy érzem, hogy korán jöttek ki ezzel a javaslattal. Azt is értem, hogy össze van kapcsolva az adónem behajtása és a támogatási rendszer azzal, hogy végre egy átláthatóbb ármeghatározás legyen a távhőszolgáltatásban, mint ami most van, de ez a megoldás, attól tartok, olyan indulatokat fog a végén kiváltani, hogy nem használunk vele, hanem lehet, hogy ártunk. Talán egy kidolgozottabb javaslattal egy kicsit később kellett volna előjönni, nekem ez a megérzésem.
A rendszer azért is működik most véleményem szerint rosszul, mert azoknak, akik ezt a távhőt szolgáltatják, ez marha jó így, mert több bevételük van. Attól, hogy kivetünk rájuk egy adónemet, ugyanakkor, ha nem oldjuk meg belátható időn belül a lakásokon belül az egyéni szabályozás lehetőségét, attól maga a rendszer nem lesz egészségesebb. Úgy érzem, hogy mivel ez egy bonyolult dolog, úgy nyúlunk hozzá egy rendszerhez, hogy egy kicsit megpiszkálgatjuk, de attól, hogy megpiszkáljuk, maga a rendszer nem lesz feltétlenül jobb, mert ahhoz bátrabbnak kellene lenni, vagy jobban kidolgozott javaslatokkal kellene elindulni. Ugyan nem tudom konkrétabban megfogalmazni, amit mondani akarok, de azt érzem, hogy ez így kevés, a hatása nem az lesz, amit valamennyien szeretnénk, és kár egy ilyen lehetőségért, mert ezen a téren végre eredményeket kellene elérni, nemcsak környezetvédelmi szempontból.
Azok az emberek, akiket becsalogattak annak idején ezekbe a panellakásokba - ugye, annak idején nem számított, hogy mennyi a fűtés, mert nem volt tétel -, és iskolákat ígértek nekik, egy egészen más kultúrát, ezek az emberek nem csak ettől szenvednek, rengeteg problémától szenvednek. Helyesen mondta Sándor, hogy az úgynevezett panelprogram egy másik történet, de ezek a dolgok összefüggenek, és kellene kínálnunk nekik egy olyan megoldást, amely belátható időn belül számukra élvezhetővé válik, mert évtizedek óta szenvednek ettől a helyzettől. Köszönöm.
ELNÖK: Hogyha nincs más kérdés, tudom, hogy az általános indokolás nem része a törvénynek, de azért én vitába szállnék azzal, hogy "Általánosan kialakult nézet a távhőellátásról, hogy az egyik leggazdaságosabb fűtési mód." Ez a mondat nem túl jól sikerült. Ha megkérdezné az embereket, hogy mi a véleményük a távfűtésről, sok minden eszükbe jutna, de az, hogy ez az egyik leggazdaságosabb, biztos, hogy nem jutna az eszükbe. Legfeljebb egy német állampolgárnak juthatna eszébe, de hogy egy magyarnak nem jut eszébe, ez biztos, úgyhogy ez a mondat szerintem nem valós.
Még egyszer mondom, mert most lassan átnéztem, hogy a támogatási rész is meg a szabályozási rész is nem kétéves ügy, míg az adóra van egy szándék, hogy csak két évig lesz. Ezt át kellene gondolni, hogy az egész törvényt meg lehet-e két év múlva szüntetni, vagy hatályon kívül lehet-e helyezni. Én azt hiszem most már nagy biztonsággal, hogy nem.
Kérem szépen a kérdésekre a választ.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Megpróbálok választ adni a kérdésekre, bár szakmailag néhány rész távol áll tőlem.
Azt gondolom - legalábbis, ahogy én látom, nem vagyok jogász, de sok törvényt láttam már -, hogy az árszabályozó része nem fog ennek hatályon kívül helyeződni, mert az beépül egy másik törvénybe. Úgy látom, jogtechnikailag ez úgy van megoldva, hogy az nem fog hatályon kívül helyeződni. Az első és a második rész valóban így igaz, hogy az együtt helyeződne hatályon kívül. Elvileg ennek az a logikája, hogy ha ez az adó teremti meg a fedezetét a támogatásnak, és addig lehet támogatni, amíg van fedezet. A későbbi tárgyalások kérdése, hogy ez így maradhat-e vagy nem, de természetesen megoldható, hogy ne minden része legyen hatályon kívül helyezve.
A másik kérdés, amely kifejezetten az adórészhez kapcsolódik, hogy mire terjed ki. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy azokra terjed ki, akik a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedéllyel rendelkeznek. Kollegáim azt a felvilágosítást adták, hogy igen, ilyen engedéllyel rendelkeznek a szélerőművek, a geotermikus energiát használók, a biomasszából energiát előállítók. Tehát elvileg minden olyan szervezetre kiterjed, aki ilyen engedéllyel rendelkezik, kivéve, hogyha a kivételek között szerepel. A kivételek között szerepel olyan, hogy az elosztásra vonatkozó engedélyes, és nem terjed ki rá; például ilyen a MAVIR. A földgázelosztásra és földgázszállításra vonatkozó engedéllyel rendelkezőkre szintén nem terjed ki, vagy az egyetemes szolgáltatókra sem terjed ki, akiket régen úgy hívtak, ha jól mondom, hogy a közüzemi szolgáltatást végzők.
ELNÖK: Az áramszolgáltatókra nem terjed ki? Mert ők az egyetemes szolgáltatást végzők.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Amikor a lakosságot látják el, a lakossági szolgáltatási részre nem, de amikor szabadárasan szolgáltatnak, akkor igen. Jól mondom? (Rózsa László felé fordulva.)
RÓZSA LÁSZLÓ (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tudtam, hogy Katona úr direkt fogja mondani, hogy a Rózsa Sándor-adó, csak azért, hogy üssön egyet.
ELNÖK: Ezentúl csak rózsaadót fogok mondani.
RÓZSA LÁSZLÓ (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Előre elmondanám, hogy nem a KHEM készítette ezt a jogszabályt, és ennek a távhőre vonatkozó részét és szövegezését sem a KHEM végezte. Azt is elmondanám, mi csak annyiban vettünk részt, amennyiben megkaptuk a szöveget, és az érintettekről szóló szövegrészt véleményeztük. Ezt követően mi véleményeztük, és engedjék meg, hogy egy sort felolvassak az általunk leírt véleményből, amit a Pénzügyminisztériumnak küldtünk: "Nem tartjuk célszerűnek a Robin Hood-adóval sújtani azokat az erőműveket, amelyek a kötelező villamosenergia-átvétel körébe tartoznak." Ezt a javaslatunkat elküldtük, de nem talált meghallgatásra. Egyetértenénk azzal, hogyha ezt kiemelnék belőle, de a jelenleg beterjesztett változatban a kötelező átvételű termelők benne vannak, mint érintettek, akiket ez az adó érint. Az a KHEM álláspontja, hogy ennek nem kellene benne lennie.
Az egyetemes szolgáltatásról volt itt már szó, Katona úr biztosan jól tudja, az egyetemes szolgáltatók egy másik műfajba tartoznak. Ott egyetlenegy kérdés merül fel, hogy a szolgáltatónak, tehát a korábbi értelemben vett elosztói engedélyesnek szabad kereskedője és egyetemes szolgáltatója is van egy társaságcsoporton belül, és az egyikre, mint kereskedőre, szabadpiaci kereskedőre vonatkozik ez a jogszabály az adó részével, a másikra, az egyetemes szolgáltató részre, ahol a lakosságot szolgálja ki, arra pedig nem vonatkozik ez a jogszabály. Ebben az előterjesztésben ez van. Ez pedig egy arányosított megosztással, mivel az Energia Hivatal pénzügyi beszámolóját külön-külön kell megtennie, itt azzal lehet ezt kettéválasztani, hogy az egyetemes szolgáltatói résznek ennyi volt a bevétele, a szabadkereskedői résznek pedig annyi volt a bevétele. Tehát ennyi a KHEM összes szerepe. Köszönöm szépen.
DR. TOMPA SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, szeretnénk megtudni, hogy mi az a KEM.
PÖLÖSKEI PÁLNÉ (Pénzügyminisztérium): Közlekedési és Hírközlési Minisztérium.
RÓZSA LÁSZLÓ (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. (Közbeszólások: Akkor KHEM? Mi KEM-nek értettük.) KHEM.
ELNÖK: Erre a rövid időre már nem érdemes megjegyezni! (Derültség.)
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Elnök úr, nekem lenne még egy kérdésem. Rá szeretnék kérdezni, mert nem tudom, jól hallottam-e vagy sem, ezért legyenek szívesek megerősíteni, hogy a geotermális energia és a többi mai, korszerű, környezetbarát energia-előállítás ugyanúgy adóztatva lesz, mint a többi erőmű?
DR. NAGY ANDOR (Fidesz): A megújulók és a fosszilisak egy kalapban vannak?
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Ez így van?
RÓZSA LÁSZLÓ (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A jogszabály...
ELNÖK: Álljatok meg egy pillanatra! Szeretném a jegyzőkönyvbe mondani, fel vagyok háborodva, hogy a Pénzügyminisztérium ilyen felkészületlen munkatársat küld, mert én úgy látom, hogy ön az adó vonatkozásával tisztában van, de az energetikai részével nem. Ezúton üzenem, hogy a bizottságba megfelelő szakembert kell küldeni, mert nem elfogadható, hogy itt össze-vissza válaszolnak. Nekem világos, egyértelmű válaszokat kell adni. Lezárom a vitát, szavazunk a törvényről, és megüzenem a főnökének, hogy küldjön vagy segítséget, vagy megfelelő szintű felkészült embert, mert ez a bizottság semmibevétele. Az, hogy segített a Pénzügyminisztériumnak, ez nem hivatalos segítség. Nem akarok nagyképűsködni, ezeket én is tudom, hogy hogyan oszlanak meg, de nem nekem kell elmondani, hanem a jogalkotónak kell világosan, átláthatóan érteni, és itt az derült ki, hogy erről szó sincs.
A vitát most lezárom, és megkérdezem, hogy ki tartja általános vitára alkalmasnak a távhőszolgáltatás versenyképessé tételéről szóló törvénytervezetet. (Szavazás.) Kilenc igen. Ellene? (Szavazás.) Tíz nem.
A bizottság nem támogatta.
Kolleganő, ez nem személyes kritikám, de ugye érti, hogy nem megengedhető, hogy idelökik magát ezzel a törvénnyel? Szeretném hangsúlyozni, hogy nem az ön személyéről, hanem a minisztérium kritikájáról van szó. Köszönöm szépen.
Kisebbségi előadó van? (Dr. Tompa Sándor jelentkezik.) Tompa Sándor a kisebbségi előadó. (Az elnök jegyzőkönyvön kívül egyeztet a többségi előadó személyéről a bizottság tagjaival.) Köszönöm szépen.
Bizottsági vélemény előkészítése:
Tisztelt Bizottság! Nehéz napirendi pontunk van még hátra, de remélem, hogy a jól felkészült kollegák felvilágosítanak minket. Legyetek szívesek a jegyzőkönyv kedvéért bemutatkozni, hogy ki milyen rövidítés nevében van itt!
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tiszteletem, Nemes Csaba, KVVM.
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Szerdahelyi György vagyok, KHEM.
ELNÖK: Megkérdezlek titeket, hogy milyen módszert javasoltok erre. Itt az van, hogy négy darab tanácsi irányelvvel kapcsolatban kellene a bizottságnak a jövő hét végéig állást foglalnia. Én úgy gondoltam, hogy elmondjátok, hogy melyikkel kapcsolatban mik a kérdések, aztán mi elgondolkodunk, majd a jövő héten visszatérünk rá, és a hét végéig egy bizottsági álláspontot kifundálunk. A kérdés az, hogy egyenként menjünk-e.
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök úr, én megpróbálom az első hármat összefoglalni, mert ezek összefüggőek, de tulajdonképpen a negyedik is összefügg, mert ez a klíma-, energiacsomagja az Uniónak. Erről a kollégám, Szerdahelyi Gyuri fog majd a KHEM-től tájékoztatást adni. Ha szabad, akkor elkezdeném, mert ez elég bonyolult, sok ezernyi anyagot próbálunk valamilyen módon...
ELNÖK: Egy másodpercet várnál? A bizottsági tagoknak mondom, akik fészkelődnek, hogy erről nem fogunk most határozni, hanem most oktatást kapunk, és a jövő héten visszatérünk rá, tehát aki ebben a témában érdeklődik, mindenképpen maradjon. (Velkey Gábor: Akkor szavazzunk a munkatervről!) Egy pillanat! Azt gondoltam, hogy az csak egy korrekció, azt csináltuk, amit kértetek.
Döntés a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról
Az a kérésem, hogy az utolsó napirendi pontot, ha egyetértetek, vegyük előre! (Látható többség jelentkezik.) Köszönöm.
A bizottság 2008. II. félévi munkatervének elfogadása
A munkatervünkben azt, amit a legutóbbi ülésen kifogásoltatok, korrigáltuk. Ha nincs hozzászólás, akkor szavazhatunk.
Aki a munkatervet elfogadja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Egyhangú.
Most visszatérünk az előző napirendi pontra.
Bizottsági vélemények előkészítése
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm szépen. (Kránitz László távozik a bizottság üléséről.) Nagyon köszönjük, nagyon fontos, hogy erről most beszélünk, hiszen az utóbbi hetekben hallottunk olyan hangokat, hogy a közelgő gazdasági világválság mellett nem szabadna környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozni, mert az amúgy is drága mindenkinek. Én pedig azt mondom, hogy annál inkább, merthogy az egész csomag, az Európai Unió klíma-, energiacsomagja - egy kis kivétellel, amit majd fogunk érinteni - gyakorlatilag a 2020-ig szóló energiatakarékosságról, illetve az energiabiztonságról, az Európai Unió tagállamai energiabiztonságáról szól olyan tekintetben, hogy több megújulót használjunk és jobb legyen az energiatakarékosságunk, és ezzel elérünk egy sokkal jobb üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést.
Talán emlékeznek az itt ülők, hogy tavaly januárban, illetve utána tavasszal a tanácsülés elfogadott egy általános célt, megfogalmazta azt a bizonyos három darab 20-as és egy 10-es számot. Ez azt jelenti, hogy 20 százalékkal szeretné az Európai Unió egészében csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékkal emelkedjen az energiatakarékosság, illetve 20 százalék legyen a megújuló energiák aránya az elektromos energia felhasználásában - illetve lehet, hogy majd korrigál engem a kollégám -, és van egy 10 százalékos cél is, hogy az üzemanyagok tekintetében a bekerülési arány 10 százalékot jelentsen. Ezek a Bizottság előtt is lévő európai uniós jogszabályok gyakorlatilag az eszközöket mondják meg, hogy milyen módon érjük el ezeket a célokat, illetve azokat a szabályokat tűzik ki, hogy milyen módon legyenek megosztva a tagállamok között a terhek, más néven most már úgy mondják, hogy erőfeszítések, hogy a különböző tagállamok mennyivel járuljanak hozzá ezeknek a céloknak a megoldásához.
Az egyik ilyen fontos irányelv, amely az üvegházhatású gázok Európai Unión belüli kereskedelmére vonatkozik, ezt rövidítjük ETS-nek az angol szavakból. Bizonyára tudják az itt ülők, hogy volt egy kísérleti időszak 2005 és 2007 között az európai CO2-kereskedelmi rendszerre - az csak szén-dioxidra vonatkozott -, és most van egy, már nem kísérleti, 2008 és 2012 közötti új rendszer. Ezeknek a rendszereknek a tapasztalatai alapján van készülőben ennek a módosítása. Ez azon alapszik, hogy azt állapította meg a bizottság, joggal, hogy amikor a tagállamok osztották ki azon kibocsátási jogokat, amelyeket ingyenesen osztottak ki azoknak a létesítményeknek, amelyek az európai kereskedelem rendszer hatálya alatt vannak - nagyon röviden, azok a létesítmények vannak alatta, amelyek olyan kazánnal rendelkeznek, amelyek 20 megawatt fölötti bemenő teljesítménnyel rendelkeznek; van még néhány definíció, de ez a legfontosabb -, 2013 után a Bizottság önmaga szeretné kiosztani ezen ingyenes, illetve majd később kitérek rá, hogy nem mindenhol ingyenes jogokat.
Az is egy nagyon fontos dolog, hogy a Bizottság bővítené azon szektorokat, amelyek ezen rendszer hatálya alá kerülnének. Ilyen például az alumíniumipar szén-dioxid-kibocsátása, ilyen például a petrolkémia, a vegyipar, amely nemcsak a kazánjain keresztül, hanem önmagában is belekerülne ebbe a szektorba. Illetve lesz egy olyan meghatározás, amely marad, hogy a 20 megawatt bemenő teljesítményű kazánokkal rendelkező létesítmények kerülnek a hatálya alá, illetve van kettő fontos dolog, azon létesítmények - itt a magyar álláspontot mindjárt elmondom, nem változott -, amelyek tízezer tonna fölötti kibocsátással rendelkeznek, illetve huszonötezer tonna fölötti kibocsátással rendelkezik.
Az eddigi magyar álláspont, a lehetséges magyar álláspont azt képviselte, hogy a 10 ezer tonna feletti kibocsátással rendelkező létesítmények kerüljenek a hatálya alá, de úgy tűnik számomra - és akkor most már bele is mennék az álláspontok ismertetésébe -, hogy egyelőre a tagállamok többsége a 25 ezer tonna feletti létesítményeket támogatná. Ez olyan különbséget jelentene, hogy ha a 10 ezer tonna fölöttieket tennénk bele, gyakorlatilag a teljes szektort tekintve, akkor a kibocsátások 2,5-3 százaléka, hogyha a 25 ezer tonna fölöttieket tennénk bele, akkor a 4,5-5 százaléka kerülne ki a rendszerből.
Nagyon fontos dolog, hogy mi a bázisév, mi az, ami alapján majd a Bizottság kiosztja azokat a kvótákat azoknak a létesítményeknek, akik a hatálya alá kerülnek ennek a rendszernek. Ahogy említettem, volt egy kísérleti időszaka az európai kereskedelmi rendszernek, ez a 2005-2007-es időszak volt, és a 2005. évben voltak és lettek az első úgynevezett auditált kibocsátások meghatározva. Ezért a Bizottság azt ajánlja, hogy a 2005. évi kibocsátások alapján legyen meghatározva az, hogy 2013 után a létesítmények a tagállamokban mennyi kvótát kapjanak, illetve nemcsak ez alapján, hanem az alapján is, hogy mennyire fejlett egy ország, és ezt nagyon egyszerűen a GDP-vel mérik.
Az Európai Unió átlaga felett legfeljebb 20 százalékos GDP-vel rendelkező országok többet kapnának vissza ilyen jogot, mint a többiek. Ezt úgy határozza meg a Bizottság, illetve ez jelent meg a bizottsági papírokban, és így szerepelnek a tárgyalásokban, hogy a 90 százalékát visszaosztják a tagállamoknak és 10 százalékát azoknak, akik "felette vannak" a többieknek. Erre is van egy külön álláspontja néhány országnak, ilyen például Lengyelország, aki azt szeretné, hogy ez a bizonyos visszaosztott arány egy kicsit több legyen, ők még 10 százalékot hozzátennének. Itt tulajdonképpen az új tagállamokról beszélünk és néhány régebbi kohéziós tagállamról, hogy többet kapjanak vissza azokból a javakból, amelyek majd aukcionálásra kerülhetnek, hiszen - és ez nagyon fontos dolog - lesz olyan szektor, amelyiknek a jelenlegi állapot szerint már 2013-tól minden tonna kibocsátását meg kell vennie, és ilyen például az energiaszektor.
Az energiaszektorban a Bizottság azt mondja, hogy tulajdonképpen nincs versenytárs az Európai Unión kívül, tehát ő meg tud birkózni azzal, hogy minden tonna kibocsátását, minden tonna externáliáját megfizesse. Ez majd természetesen visszakerül az árakba valamilyen módon - ezt is megbecsülte már a Bizottság -, és azt, amit ő megfizet a tagállam területén, az a bevétel a tagállamot illeti majd. Lengyelországnak van egy olyan álláspontja, náluk nagyon erős az energetika szektor, és leginkább szenes erőművekből nyerik a villamos energiát, hogy ez egy fokozatos átállás legyen, hogy ne 2013-tól vezessék be, hanem lépésenként kerüljön bele ez a szektor abba, hogy aukcionáltan, árverésen vegye meg ezeket a kvótákat.
Magyarország álláspontja is az lényegében, hogy ezt támogatja, de azért - és ez egy fontos dolog, és mindjárt fogom mondani, hogy van nekünk egy másik irányelvben egy másik álláspontunk, ahol támogatókat gyűjtünk -, mert azt kell tudni, hogy ha ezt elfogadja a Bizottság, amelynek, egyelőre úgy tudjuk, nincs teljes egészében esélye, akkor ez azt jelenti, hogy ezek a bizonyos aukcióból származó bevételek Magyarországon és más tagállamokban is, akik ilyen jogot kapnak majd, kevesebbek lesznek. Mi azt számoltuk ki a kollégáimmal, hogy ha ez a bizonyos fokozatos bevezetés majd létrejön, ami persze attól is függ, hogy milyen gyorsasággal, akkor az is lehet, hogy nagyjából egymilliárd eurót veszít az ország 8 év alatt. Ez attól függ, hogy mennyi az árfolyama annak a bizonyos egységnek, európai uniós egységnek, milyen lesz az átváltás, de még sok mindentől függ. Ez egy átlagos szám, és mivel csomagban kezeljük, lehet, hogy egy másik csomagba többet fogunk belevenni.
Felmerült több tagállamtól az árverési bevételek felhasználásával kapcsolatban, hogy legyen címkézve, hogy ezeket a bevételeket csak bizonyos, én azt mondanám most, hogy környezetvédelmi vagy energiahatékonysági, takarékossági ügyekre használjuk föl. Ezt többen nem támogatták, és a tagállamok többsége sem támogatja jelenleg. Úgy tűnik, hogy ez nem lesz címkézbe, hanem bekerül majd a költségvetésbe, és valamilyen módon, a költségvetési szemléletnek megfelelően szét lesz majd osztva.
Van egy nagyon fontos dolog, amit úgy szoktak nevezni, hogy szénszivárgás. Vannak olyan érintett ágazatok, különösen érzékeny ágazatok, amelyeket az Európai Unión kívüli országok ipara veszélyeztet, illetve versenyhelyzetbe hoz. Lehet itt a vegyipartól kezdve sok minden más ágazatot említeni, amelyekre, ha olyan terhet rovunk ki, hogy neki pluszban fizetnie kell egy olyan terhet, amit például egy ukrán, egy szerb, egy horvát vagy akár Európán kívüli más versenytárs nem fizet, akkor az versenyhelyzetbe kerül. Azt nevezik szénszivárgásnak, hogy ha túl erős a szabályozás, akkor ezek a létesítmények nálunk vagy Európában megszűnnek, és máshonnan jönnek be azok a termékek.
Ezt valamilyen módon kezelni kell, és erre is különböző technikákat talált ki a Bizottság. Vélhetőleg készíteni kell egy listát, hogy melyek azok az ágazatok, amelyekre külön figyelemmel kell lenni az ingyenes kiosztásban. Mi nem támogatnánk egy úgynevezett indikatív listát, mert a Bizottság azt kezdeményezte, hogy legyen egy indikatív lista, ami mozog, ami akár már a jövő évtől vagy félév múlva elkezd mozogni. A magyar álláspont azt gondolja, hogy ha egy ilyen indikatív lista lenne, akkor a különböző szektorok lobbi ereje döntené el, hogy ki kerül rá erre a listára, és nem a szakmai szempontok. A magyar álláspont, hogy ne legyen indikatív lista, hanem majd legyen egy döntés, és ez a döntés egyelőre a Bizottság álláspontja szerint is 2011-ben legyen.
Fontos az is, hogy legyen egy földrajzi hatály is, mert nem mindegy, hogy például egy cementgyár vagy egy mészgyár Ausztriában vagy Magyarországon van. Valószínűleg az ukrán cementet Ausztriába már nem érdemes elvinni, tehát számára nem okoz versenyhelyzetet, de lehet, hogy a magyar cementgyárak számára okoz. Tehát nemcsak a szektorokat kellene megkülönböztetni, hanem azt is, hogy egy-egy tagállam az Unió szélén van, vagy nem, és így kezelni a versenyhelyzet-torzulásokat.
A tagállamok közötti referenciáról már részben szóltam. Vannak olyan tagállamok, néhány skandináv állam, aki azt mondja, hogy nemcsak a 2005-ös időszak lenne jó, hanem egy hosszabb időszak, hogy ez az időjárásban lévő különbségeket egy kicsit enyhítse. Ezek közé a tagállamok közé tartoznak a dánok, a finnek és a svédek, és természetesen ők ezzel egy óriási nyereséget tudnának besöpörni az árverési bevételekből. Egyelőre ezt mi kevésbé támogatnánk.
Megpróbálok gyorsan átmenni a másik részre, amelyik szintén nagyon fontos, amely gyakorlatilag az emissziókereskedelmi rendszer alá nem tartozó szektorokkal foglalkozik, ide értve a háztartásokat, a közintézményeket, a közlekedést és a többit. Ez az, amit most már úgy neveznek, hogy a kereskedelemi rendszeren kívüli tehermegoszlásnak vagy erőfeszítés-megosztásnak az ügye. Gyakorlatilag ahhoz, hogy az Európai Unió elérje az üvegházhatású gázok 20 százalékos csökkentését, nem elég, hogy a kereskedelmi rendszert működtesse, hiszen a kereskedelmi rendszeren kívüli kibocsátások nagyjából az egész 55-60 százalékát jelentik. Tehát az európai kereskedelmi rendszer nagyjából a 40-45 százalékát fogja kezelni, így ez sokkal nagyobb tétel, mint a másik.
A bizottság kijött egy olyan javaslattal, hogy igaz ugyan, hogy a kiotói, úgynevezett '90-es bázisévhez képest határozta meg a célját, ahhoz képest szeretné csökkenteni 20 százalékkal a kibocsátásait, de azt a bizonyos referenciaévet, tehát hogy a különböző tagállamoknak mihez kell majd viszonyítania a terheit vagy az erőfeszítéseit, a kibocsátás csökkentéseit, nem a '90-es évben határozta meg, hanem a 2005-ös évben, azért, mert azt mondta, hogy abban az évben voltak igazából elfogadott auditált mérlegek. De az is igaz, hogy nem az európai kereskedelmi rendszeren belüli ágazatokra, hanem az azon kívüli ágazatokra.
Mi úgy gondoljuk, és ez az elfogadott magyar álláspont, hogy ez egy óriási torzulást jelent, hiszen az, hogy 2005-höz képest fogadjuk el a különböző tagállamok erőfeszítését, azt jelenti, hogy az új tagállamoknak a '90 és 2005 közötti kibocsátáscsökkentését nem ismeri el az egész rendszer. Ez azt jelenti - mi végeztünk ilyen számításokat -, hogy a jelenlegi kohéziós országok, gyakorlatilag a mediterrán országok, Görögország, Spanyolország, Portugália, nem viselnének igazán nagy terheket 2020-ig. De vannak más problémák is, és mi azt mondjuk, hogy így nem egységes az európai uniós célokhoz való hozzájárulás. Egy olyan javaslattal éltünk, hogy a bázisév ne 2005 legyen, hanem 1990, mint ahogy a Kiotói Jegyzőkönyvet annak idején az Európai Unió tagállamai aláírták.
Még egy fontos dolog, amit kértünk: egy bizonyos rugalmasságot, hogy a nem kereskedelmi rendszer alá tartozó szektorokból származó kibocsátáscsökkentési többlet - és úgy becsüljük, hogy nálunk is, és néhány más új tagállamban ilyen majd fog keletkezni - egy új kereskedelmi rendszer keretein belül eladhatóvá váljon azon tagállamok számára, amelyeknél hiány van. Ezekből a bevételekből viszont már címkézetten, olyan módon, mint ahogy most jelenleg működik a kiotói egységeink eladásából származó felhasználási pénz, majd az energiatakarékossági, hatékonysági beruházásainkat tudjuk finanszírozni. Ezt a bizonyos rugalmasságot elfogadja a bizottság, a másik ügyet, hogy ne 2005-höz, hanem '90-hez viszonyítsuk a bázisévet, nem, annak ellenére, hogy rajtunk kívül még hat ország támogatja. El is mondom, hogy melyek azok az országok: Románia, Bulgária, Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lettország, illetve magát a bázisév megválasztását Lengyelország is, csak neki erre másmilyen megoldása van.
Azt kell tudni erről az ügyről is és az előzőről is, hogy ez egy együtt döntéses eljárás, magyarul kétharmados többségre van szükség. Ahogy a kollégáim kiszámolták, nekünk -, ha jól emlékszem - 94 szavazatot kell megnyernünk, és ez csak akkor lehetséges, ha az új tagállamok mindegyike elfogadja ezt az álláspontot. Lengyelország csak részben fogadja el, Csehország pedig azért nem akarja elfogadni, mert nem akar önmagában bajt okozni azzal, hogy most továbblöki a következő félévre az egész mechanizmust. A jövő félévben Csehország adja az elnökséget, és nagyjából tudja, hogy ezzel nem igazán fog tudni majd megbirkózni. Viszont olyan jelzéseket kaptunk több menetben már a francia elnökségtől és a Bizottságtól is, hogy ennyi tagállam kérését nem lehet csak úgy lesöpörni. Igaz ugyan, hogy nincs úgynevezett blokkoló kisebbség a kezünkben, de valószínűleg valamit azért el lehet érni. Legalább azt, hogy megértették, hogy nekünk olyan gondjaink vannak, hogy az európai uniós alapelveknek sem, és annak sem, amivel a dokumentumokat benyújtották, azok alkalmazásának sem felel meg maga a megoldás, sem a tagállamok közötti esélyegyenlőség szempontjából, sem a kohézió szempontjából. Valamilyen módon lehet majd kezelni, vagy reméljük, lehet majd kezelni, de lehet, hogy nem úgy, ahogy mi szeretnénk.
Elnézést kérek, ezek elég bonyolult dolgok, és tudom, hogy sok minden kérdés megjelenik majd. Talán meg tudom tenni, vagy megígérhetem, hogy a bizottság számára elküldünk egy összefoglalót, hátha az jobban segít.
Maradt még számomra egy rövid kérdés, amelyet megpróbálok még rövidebben elmondani, a szén-dioxid elfogása és különböző geológiai rétegekben való elhelyezése. Ennek az angol rövidítése a CCS, a carbon capture and storage elnevezésű új ötlet, amelyben szeretne az Európai Unió egy olyan jogszabályt csinálni, amely szabályozná ennek a technológiának a bevezethetőségét. Gyakorlatilag arról van szó az alap-jogszabály szövegezése szerint, hogy a 300 megawattnál nagyobb kapacitású kazánok, tüzelőberendezések tekintetében lenne szükséges, vagy lehetne ilyen technológiák bevezetésére, amely a szén-dioxidot elcsípi, valahová elvezeti, és egy biztonságos geológiai, földtani rétegbe bevezeti.
Kicsit számomra - de én annyira nem értek hozzá - sci-finek tűnik a dolog, de ez nem lenne baj, mert ha a mérnökök ehhez értenek, és azt mondják, hogy ez egy biztonságos dolog, akkor rendben is van. De nem igazán környezetvédelmi jellegű, mert ezzel a fogyasztásunkat ugyan nem csökkentjük, hanem ez egy tipikusan csővégi megoldás, és nem igazán látom jónak az Európai Unió XXI. századában a csővégi megoldások támogatását, de ez egy megoldás, amely akár fontos lehet kísérleti jelleggel.
Néhány olyan tételre utal maga a jogszabály-tervezet, amely a különböző, ebbe a körbe bevonható létesítmények felelősségéről szól, illetve hogy hogy lehet átvállalni a felelősséget az Európai Unió számára, illetve a tagállam számára. Ami a lényeg, hogy egyelőre a közös magyar álláspont szerint Magyarország azt nem tartja elfogadhatónak, hogy ebből egy kötelező érvényű határozat legyen, tehát hogy kötelezzük a tagállamok területén azokat a létesítményeket egy ilyen technológiára, egy ilyen fejlesztésre, amelyeknek van a közelükben ilyen réteg.
Felmerült az is, hogy legyenek kísérleti demonstrációs projektek. Ez a jogszabály-tervezet foglalkozik azzal, hogy ezeket a bizonyos demonstrációs kísérleti projekteket lehessen-e támogatni, és ha igen, akkor miből. Felmerült a kérdés, hogy lehessen-e támogatni a beszámolóm elején említett kereskedelmi rendszer bevételeiből, vagy az új belépőknek szánt keretből, tisztán tagállami keretből, tehát valamilyen állami támogatásból, vagy valamilyen európai uniós támogatásból.
Erről a magyar elfogadott, közös álláspont azt mondja ki, hogy úgy tűnik számunkra, hogy egyelőre a műszaki bizonytalanságok, hiányosságok miatt, illetőleg más eljárási, jogi bizonytalanságok miatt nem tartjuk elfogadhatónak a támogatását. Üzleti alapon persze ilyet lehet csinálni, mert ebből lehet később egy jó dolog, ha valaki kipróbálja, és olyan technológiát tud magának kifejleszteni, amelyet elad más országoknak, akkor viszont nem is szabadna szerintem - de ez magánvélemény - támogatni. Tehát az álláspontunk az, hogy egyrészt ne legyen kötelező, másrészt, ha vannak ilyen projektek, akkor legalábbis szerintünk nem kellene támogatni.
Köszönöm szépen. Még egyszer, azt fel tudom ajánlani, ha szükséges, hogy három rövid, az önök számára készült álláspontot el tudunk küldeni. Átadnám a szót a kollégámnak.
ELNÖK: Azt kérdezném, hogy egy összefoglalót készítenél, és van egy tárgyalási álláspont?
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Benne van az is.
ELNÖK: Megköszönjük. (Dr. Szerdahelyi Györgynek:) Parancsolj!
Dr. Szerdahelyi György tájékoztatása
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A negyedik téma az Európai Uniónál a megújuló energiahordozó irányelvének tervezete. Ezzel annyiból szerencsés helyzetben voltunk, hogy párhuzamban történt az európai stratégia kialakítása és az EU-stratégiának ez a megformálódása. Ezzel kapcsolatban rögtön azt is elmondanám a tisztelt bizottságnak, ha esetleg valaki erről még nem értesült, hogy a megújuló stratégia odáig megérett, hogy szeptember 3-án elfogadta a kormány. Tehát hivatalos, megújuló energiahordozó-felhasználásnövelési stratégiával rendelkezünk, a kormány által elfogadott formában. Ez teljes összhangban van azzal, amit a tisztelt bizottság ismer, hiszen az energiapolitikában a sarokszámok megjelentek. Ezek a sarokszámok ugyanazok ebben az alstratégiában, ami az energiapolitikához kapcsolódik.
Rátérve az Európai Unió jogszabálytervezetére: ennek is van előzménye. 2001-ben megjelent egy irányelv a villamosenergia-termelés növeléséről, amely 2010-ig 22,1 százalékot irányozott elő. Abban az állapotban Magyarország felé 3,6 százalékos részarányelvárás fogalmazódott meg, majd 2003-ban megjelent az első bioüzemanyag-direktíva, amelyik csak 2010-ig szólt, és ebben 5,75 százalék szerepelt általánosan. A 2007-es számok, amelyeket Csaba említett, már tartalmazták ezt a bizonyos 20 százalékot, és a megújuló energiahordozó-irányelvnek ez a tervezete ezt a 20 százalékot bontja ki tulajdonképpen országonkénti formában, és részletezi.
Ez egy erősen átfogó direktíva. Annyiban újszerű, hogy a villamos energia és az egyszerű felhasználás is megfogalmazódik benne, mert a fűtés mellett a hűtéssel is foglalkozik. Új gondolatok is szerepelnek benne, ilyen az eredetbizonyítvány vagy származási bizonyítvány, amely tulajdonképpen a CO2-kereskedelemhez hasonló rendszert épít be a megújuló energiahordozó-felhasználásra, illetve gazdálkodásba. Nagyon fontos környezetvédelmi aspektusú eleme ennek az irányelvnek, hogy a bioüzemanyagoknál fontos fenntarthatósági kritériumokat építettek bele az irányelvbe.
Nagyon röviden, hogy mik szerepelnek az irányelvben: tartalmazza, hogy 2010-ig nemzeti cselekvési tervet kell készíteni a megújuló energiahordozó-felhasználás növelésére. Ezt nagyban elősegíti nekünk, hogy a stratégia már el van fogadva. Ez Magyarország számára tartalmaz egy 13 százalékos kötelezettséget, ami szintén kedvező számunkra, hiszen a stratégiában összességében az összes megújulóra 15 százaléknál egy kicsit magasabb számot határoztunk meg és fogadott el a kormány, és ezen belül, a 15 százalékon belül a villamosenergia-részre pedig 20-21 százalékos részarányunk szerepel. Ezeket a cselekvési terveket, amelyeket egyébként előírtak, 2010 márciusáig kell kidolgozni.
Amint említettem, új elem ez a bizonyos származási bizony vagy eredetigazolás, eredetbizonyítvány. Előírja az irányelv, hogy kijelölt hatóság - Magyarországon ez a Magyar Energia Hivatal - adhat ki ilyet. Új a dologban, hogy nemcsak villamos energiára adhat ki, hanem most már bizonyos teljesítménykorlát mellett a hűtés-fűtés vonatkozásában is. Ebben a villamos energia esetén a VET által rendezett módon nyilvánvaló a Magyar Energia Hivatal szerepe, és 2009-ben megindul ez a rendszer. Akkor adnak ki először ilyen bizonyítványokat a villamosenergia-termelésre, és ezt ki kell majd bővíteni fűtési és hűtési villamosenergia-felhasználásra is.
Az eredetigazolásoknál annyiban módosult a korábbi elképzelésekhez ez az irányelvtervezet, hogy korábban csak egy eredet adásvételről volt szó. Ezt több ország - elsősorban Nagy-Britannia, Németország és Lengyelország - módosítani kérte, és egy módosított formájú rendszer szerepel most már magában az irányelvben, ami határozottan rugalmasabb, és megítélésem szerint megfelelőbb is, mert az eladás benne maradt, mint lehetőség. Három lehetőség szerepel egyébként benne: az eladás, mint lehetőség, és ez statisztikával is alá van támasztva, tehát hogy az állam által átlátható módon történjen. Közös projekteket dolgozhatnak ki az országok vállalatai, és ilyen formán átláthatóbb az együttműködés. Illetve arra is van lehetőség, hogy közös célkitűzést határozzon meg például két ország, és úgy valósítsa meg az elvárásokat.
Nagyon fontos kérdése ennek az irányelvnek, amelyet nálunk már szintén tartalmaz egy kormányrendelet, hiszen 2002-ben erre már megjelent egy direktíva, amelyik előírja, hogy új lakó- és ipari létesítmények tervezésénél ösztönözni kell a megújuló energiahordozó-felhasználás növelését. Ez a bizonyos említett kormányrendelet azt tartalmazza, hogy 2009-től az új lakásoknál kötelező ezt megvalósítani, 2012-től pedig lakások bérbeadásánál és lakások adásvételénél válik kötelezővé. A rendelet tartalmazza azt, amit a direktíva is tartalmazott, hogy ezer m2 felett kötelező vizsgálni az alternatív ellátás lehetőségét.
Előírja az irányelv, hogy meg kell könnyíteni zöldáram-termelésnél a hálózatra csatlakozást, illetve az áramátvételt és az -elosztást, amit a magyar villamosenergia-jogszabály tartalmaz. Ahogy említettem, a bioüzemanyagokra fontos környezetvédelmi célú intézkedések vannak benne. Erdő- és természetvédelmi célra kijelölt területen, mocsárnál nem lehet energiaültetvényt sem fűtési, sem bioüzemanyagra vonatkozót telepíteni, és nem lehet füves legelőkön sem.
A magyar álláspontokról röviden annyit, hogy számunkra ez a 13 százalék teljességgel elfogadható, hiszen mi magasabban gondolkodunk. Természetesen azt is tudomásul kell venni, hogy ehhez nagyméretű támogatásokra lesz szükség, nagyobbrészt, reményeink szerint európai uniós forrásokból. Az irányelv nagy hangsúlyt helyez a támogatás és képzés területére, ami szintén összhangban van stratégiánkkal, és összhangban van a cselekvési tervünkkel is. Meg kell mondanom, hogy a KEOP jelenlegi támogatásának 6. prioritása támogat ilyen lehetőségeket, tehát ebben is előbbre vagyunk.
A megújuló energiahordozók, a bioüzemanyagok környezetvédelmi előírásaival messzemenően egyetértünk. Előírja az irányelv, hogy amíg közös európai uniós keret meg nem teremtődik, addig a nemzeti támogatási rendszereket fenn kell tartani, és ezzel megint csak teljes mértékben egyetértünk. Szerepel egy olyan, hogy az 5 ezer megawatt fölötti nagy létesítmények átnyúlhatnak a 2020-as időponton. Mi ezt az 5 ezer megawattot nagyon nagynak találjuk, Magyarország vonatkozásában ezt alacsonyabbra szeretnénk letornászni.
Azt hiszem, a legfontosabbakat talán elmondtam, úgyhogy ezzel nagyjából ismertettem. Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: A bázisév itt is 2005?
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A 20 százalék az akkori felhasználásnak a 20 százaléka. Tehát mi, amikor a prognózisunkat elkészítettük, akkor előtte készítettünk energiaigény-prognózist, és ahhoz mérten készítettük el a megújuló energiahordozó-prognózist, ahol 2020-as értékekkel számoltuk, és ugyanígy kell itt is számolni.
ELNÖK: Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de a kormány által elfogadott energiastratégia megjelent a közlönyben?
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Rajta van a KHEM honlapján. Van egy kormányhatározat, azt nem láttam még a közlönyben.
ELNÖK: Tehát a tervezet van rajta, az elfogadott még nincs.
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Az elfogadott állapot van rajta, a stratégia. Ahogy említettem, a tisztelt bizottság ismeri a számokat, mert az energiapolitikában ezekkel önök már találkoztak.
ELNÖK: Amit elmondtál, arról is van ilyen kis dolgozatod, amit nekünk el tudnál küldeni?
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nagyon szívesen elküldöm, elnök úr.
ELNÖK: Nekünk hétfőre kellene, hétfőn meg kellene kapnunk.
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Megoldjuk. Megkérdezem a kollégáimat. (Dr. Szerdahelyi György a munkatársaival egyeztet.) Sőt, túl fogjuk teljesíteni, a kolleganőm a holnapi nap folyamán elküldi.
ELNÖK: Ezt nem mertem volna kérni.
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Kétszer ad, ki gyorsan ad. (Derültség.)
ELNÖK: Akkor lehet kérdezni. (Fetser János jelentkezik.) János!
FETSER JÁNOS (MSZP): Nincs itt Farkas Sanyi, szerintem az ő nevében is kérdezném, hiszen a Dél-Alföldön a termálenergia igen jelentős, és a hasznosítását megdrágítja, hogy vissza kell sajtolni, hogy ez a következő időszakban fog-e változni. (Gyula Ferencné és Kis Péter László távoznak a bizottság üléséről.)
Illetve arról szeretnék kérdezni, ami most aktuális, hogy a térségünkben egy műanyag hulladékra épülő pirolízises eljárást akar egy vállalkozó megcsinálni, és az információk alapján erre nem kaphat támogatást. Gyakorlatilag műanyagból állítana elő energiát, illetve olajat.
A harmadik pedig a szélenergia. Ahogy ma a Népszavában megjelent, és olvasgattam, további szabályzás következne be a szélenergia irányában. Úgy érzem, hogy ez túl van szabályozva, mert a magyar villamos rendszer nem tudja ezt fogadni, mert van, amikor nagyon sok megy be a rendszerbe, van, amikor pedig egyáltalán nem. Ezt a többi ország nagyrészt már megoldotta, hiszen tudjuk, Dánia esetében... (Gyárfás Ildikó: Sok a macera vele.) Nem sok a macera. Ezt mondják, de a tengerbe és az óceánokba telepítenek olyan hatalmas szélenergia-rendszereket, amelyek egy nagyvárost folyamatosan el tudnak látni energiával.
ELNÖK: Akkor tengert kell szerezni.
FETSER JÁNOS (MSZP): Igen, nincs tengerünk, de szelünk van, Kálmán. Nálunk a szomszéd teleülésen van egy olyan magánházban létesített szélerőmű, amely folyamatosan termeli szinte az áramot, nem áll le, megy folyamatosan.
ELNÖK: Ezerszámra voltak malmok, emlékszem gyerekkoromból.
FETSER JÁNOS (MSZP): Annak örülök, hogy a vízi energia az anyagban benne van.
Befejezésül, amit kérdezni akarok, az az, hogy a termálenergia nagyobb irányú hasznosítása előtérbe kerülhet-e, vagy továbbra is problémás lesz.
Dr. Szerdahelyi György válaszadása
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): A geotermia kérdésében: tulajdonképpen a geotermia visszasajtolása természetesen többletterhet jelent, ugyanakkor viszont azt is el kell mondani, hogy itt a szemlélet egy kicsit változik. Több olyan projekt van már Magyarországon, ahol nagyon sikeresen megoldották ezt a visszasajtolást. A felszíni vizek védelme miatt nem valószínű, hogy ez a szabályozás, környezetvédelmi előírás megváltozna. A geotermiáról, egyrészt a fluidumkivételes geotermiáról mi úgy gondolkozunk a jövőben, hogy a visszasajtolás megmarad, annak ellenére, hogy nagyon jelentős fejlődésre számolunk, egy legalább két és félszeres növekedésre 2020-ig, amiben természetesen benne van az is, hogy a földhő hasznosítását nemcsak ilyenformán képzeljük el, hanem azokkal a korszerű, nagy vízkivétel nélküli rendszerekkel, - ezek ismert dolgok. Ezeknek is nagy szerepük lesz a jövőben. Erre csak azt tudom mondani, hogy alapvetően ezeket a jó példákat kell követni a jövőben, amelyek ez a visszasajtolásos rendszert létesítik.
A műanyag hulladékra én is csak azt a rossz, illetve nem örömteli választ tudom mondani, hogy nem számít megújuló energiahordozónak, tehát ennek megfelelően, mivel nem számít, nem kaphat támogatást.
A szélenergia viszont már egy bonyolult kérdés. A "szelesekkel" nagyon sokat szoktunk vitatkozni, ugyanis a magyar rendszer - ahogy ez el is hangzott - korlátozottan képes a szél hektikusságát szabályozni, hogy akkor is fúj, amikor nem kell, éjjel is fúj. Az ösztönzés lényege: kötelező átvétel és kedvező ár. A kötelező átvétel éjjel is él, a kedvező ár is él, tehát ennek megfelelően a szélerőmű ösztönözve van, hogy éjjel is termeljen. Rámegy a villamos hálózatra, de ha túl sok megy bele, akkor baj van, vissza kell szabályozni valamit. A valamit visszaszabályozás ma már nagyon sok esetben a Paksi Atomerőmű visszaszabályozása.
Nagyon sokszor hallom ezt a példát, hogy Ausztria hogy tudja megcsinálni, hogy épülnek a határ mellett sorra... Nagyon egyszerű: tele vannak vízerőművekkel, amely a legjobb szabályozó erőmű, amikor nem kell, mellé engedik a vizet. Ugyanígy azok az országok, ahol sok szabályozó kapacitás van, ezt tudják csinálni. Előbbre mehetne a dolog egyébként, egy jelentős fejlődéssel számolunk, tehát 2020-ig keressük a problémára a megoldást. De amint szoktam mondani, most épp a "szeleseknek", amikor nekünk esnek, hogy miért nem teszünk valamit, hogy azt lehetne tenni, hogy a szabályozó kapacitást is ráterhelni a szélerőműre, és abban a percben nem lenne olyan gazdaságos a szélerőmű. Ez megoldás lehetne, csak éppen akkor már nem lenne olyan népszerű.
ELNÖK: Andor, parancsolj! (Fetser János távozik a bizottság üléséről.)
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Szeretnék én is kérdezni a megújuló energiával kapcsolatban, nem az ETS-rendszerről. 2005-ben Magyarországon 4,3 százalék volt a megújuló energia részaránya, 2020-ra 13 százalékra kell fölvinnünk. Ha a 13-ból kivonom a 4,3-at, durván 9 marad, tehát 9 százalék, és 9 év, durván. Várjunk csak, az több, vegyük 2012-ig.
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ez 2020-ig szól, egy kicsit hosszabb.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Jó, 12 év alatt el kell jutnunk plusz 9 százalékra. Mik az irányok? Elhangzott, hogy a geotermális energia ezek szerint lehetséges irány. Szeretném megkérdezni, hogy a geotermikus energia, mert ha jól értem, az egy másfajta technológia - itt a hőszivattyús eljárásokról beszélek, az a geotermális -, a termálenergia hasznosításához képest a prioritásokban szerepel-e? Mi van még? Vannak-e biomassza-erőművek? Hiszen beszélt arról, hogy bekapcsolják a fűtést, a hűtést is, mert a biomassza-erőművek egy része nemcsak villamos energiát termel, hanem hő is keletkezik. Épp egy előző napirendi pontnál hallhattuk, hogy megsarcolják a Robin Hood-adóval azokat is, akik ilyen megújuló energiával próbálnak fűteni, ami azt mutatja, hogy az egyik kezemmel elveszek, a másikkal meg adnék. Ez valahogy nincs szinkronban.
A szélenergia, ahogy ön is mondta, nem valószínű, hogy prioritás lesz Magyarországon, mert szivattyús, tározós erőmű kellene legalább -, ha jól tudom - ahhoz, hogy ez a szabályozó erőmű ne gázmotoros erőmű legyen, hanem mondjuk az is megújuló energiából lehessen. Mi van a napenergiával, a napenergia-hasznosítással? Érdemes-e ezen Magyarországnak egyáltalán gondolkoznia, főleg a fűtés tekintetében, mert a villamos energia nagyon drága napelemekből. Érdekelne, hogy ez a 9 százalék melyik három nagy irányból fog összeállni, gondolkozik-e már a minisztérium erről. (Dr. Szerdahelyi György: Természetesen.)
Az emissziókereskedelem kapcsán egyrészt gratulálok, hogy megpróbáltad ezt a nagyon bonyolult rendszert nekünk úgy elmondani, hogy nagyjából érteni lehessen. Én elég sokat olvastam róla, és nagyjából kapiskálom a dolgot. Nem véletlen, hogy a képviselőtársaim ezt nem értik meg úgy, mert ez egy nagyon bonyolult rendszer. Valószínűleg bonyolulttá is teszik, hogy megvezessenek bennünket, és eladjanak olyan dolgokat... Mert a bonyolult dolgok mindig azért vannak, hogy aki nem ássa be magát, az veszít. Ha jól értem, bukhatunk egymilliárd eurót abban az esetben, ha nem tudjuk a '90-es évet bázisévnek elfogadtatni. A következőt szeretném kérdezni: hogy hogy lehet összerakni azt a szövetségi rendszert a lengyelekkel, mert ha jól értem, a lengyelekkel meglenne az a kritikus tömeg vagy az a szavazatmennyiség, hogy az együttes döntési eljárásban ne szenvedjünk vereséget. Hogy tudunk taktikázni? Mi az a segítség, amit mi meg tudunk adni?
Ezt azért kérdezem, és ez a dolog azért bonyolult, mert az ETS-rendszerben nincs benne minden ország. Én nagyon jól tudom, hogy az Európai Unió elhatározta, hogy a klímavédelemben, nemcsak környezetvédelmi megfontolásból, hanem jól felfogott gazdasági érdekekből éllovas akar lenni. Gondolom, az a gazdasági célkitűzés, hogy azokat a technológiákat, amelyek hosszú távon biztos, hogy eladhatók lesznek a világban, itt fejlesszék ki. De a rendszer ma azért bonyolult, mert Kína és India nincs benne, az Egyesült Államok kezd esetleg hajlandóságot mutatni, hogy benne legyen. Ha tönkrevágnak bennünket egy ránk erőltetett rendszerrel, akkor ezzel alapot adhat az Európai Bizottság nekünk arra az érvelésre, hogy miért nyomják ezt le a torkunkon, amikor ez az egész ügy egy globális ügy. Ha Kína, India nincs benne az ETS-rendszerben, akkor ez azt jelenti, hogy a világon keletkezett CO2-kibocsátásnak egy nagyon nagy hányada nincs beterelve ebbe az ETS-rendszerbe egyáltalán.
Dr. Szerdahelyi György válaszadása
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Megkezdeném a válaszadást, mivel először én szólíttattam meg. A 2020-as stratégia úgy épül fel, hogy összesítettük a 2005., majd a 2006. és 2007. évi százalékokat; most már 2007-ben egyébként 5 százaléknál tartunk, tehát valamelyest nőtt ez a százalék. Ez bizonyos mértékben köszönhető annak is, hogy egy kicsit visszaesett az összes energiafelhasználás, javarészt a jó időnek köszönhetően. Már 5 százaléknál tartunk tehát, de ettől még elég nagy a hézag a 13 százalékig. Tehát meghatároztuk a statisztika alapján, hogy mennyi megawatt van jelenleg, ebből mennyi a villamosenergia-termelés, illetve mennyi a hőenergia-termelés.
A 2005. évi állapotnak vannak előttem a számai, de nagyon-nagyon sokat az arányok nem változtak. 2005-ben összesen még csak 49,9 MJ volt, és ez 56-ra felnőtt egyébként 2007-re, csak az most nincs előttem. A 49,9-ből 43,5 volt a szilárd biomassza, tehát nagyon-nagyon magas, 80 százalékot is meghaladó méretű. A jövőben az adottságokat persze figyelembe kellett vennünk. Ezek az adottságok mindenképpen nagyon kedveznek a továbbiakban is a szilárd biomasszának, legyen szó akár fás szárú, akár lágyszárú biomasszáról, és nagyon kedveznek az egyelőre még eléggé elhanyagolt biogáz-területeknek is. A szennyvíztelepeket, szeméttelepeket, állattartó telepeket szintén nagyon prioritásként kezeljünk, már csak azért is, mert közel 30-szoros hatása van a metánnak, ha fölmegy, mint ami a CO2-nek, ha elégettem, és plusz még energiát is nyertem. Tehát arra szeretnénk elmozdulni, hogy a biogáz nőjön.
A jövőben nagyon nagy szerepe marad a szilárd biomasszának. Ez azzal is magyarázható, hogy a földművelésügyi tárca egy nagy agrárprogramot készül indítani 2020-ig. Ha jól tudom, mintegy 1200 hektáron kívánnak energiaültetvényeket telepíteni, természetesen támogatott formában, és ezt a vidéki népességmegtartás nagyon komoly eszközének tekintik. Ezek a számok egyeztetve vannak emiatt velük. (Közbeszólás: Fás szárúak vagy lágyszárúak?) Is-is. A lágyszárúak esetén vannak bizonyos technológiai vonatkozások is. A hűtött kazán lehetősége megvan, és ha nem energiafű, hanem energianád, az már egészen jól elég a kazánban, de azért ennek még vannak technológiai vonatkozásai.
Úgy gondolkodunk, hogy a felhasználás a jelenlegi - most maradjunk ennél - 56-ról 186-ra növekszik, ez a stratégia, az úgynevezett policy szcenárió, mert két szcenáriót vizsgál a stratégia. Ez az, amelyik kielégíti az európai uniós elvárásokat, sőt az Európai Unió elvárásai fölé megy. Itt ezt tehát 56-ról 186-ra kívánjuk fölvinni, de ebben a 186-ban megint csak nagyon nagy szerepe van a biomasszának. 130 és 13, mert 130 a szilárd és 13 a gáz. Ez a gáznál egy nagyon sokszoros növekedést jelent, a szilárd biomasszánál pedig körülbelül háromszoros a növekedés. Ehhez feltétel mindenképpen az, hogy meginduljon ez a bizonyos agrárenergetikai program, mert hiszen azt mindnyájan tudjuk, hogy az erdőket tovább már nem szabad bántanunk, nekünk is ez az alapelvünk. A fenntartható erdőgazdálkodás némi kételyek mellett, de mindenesetre a legfelső határig elment, tehát a jövőben most már mindenképpen új ültetvényekben lehet csak gondolkodni.
Nagyon komoly fejlődést tervezünk mi a szélenergiában is, persze annak ellenére, hogy 2020-ban is ennek a 186-nak csak 3-4 százaléka lenne a szél, de megawattban ez egy nagyon komoly számot jelent egyébként. A 330 körüli 2010-es számról 900 megawatt fölé szeretnénk ezt fölvinni. Ez annyit jelent, hogy valamiféle megoldást kell találni. Nemcsak az a megoldás egyébként, hogy kifejezetten valamiféle szabályozó kapacitást építsünk, hanem vannak egyéb lehetőségek. Bizonyos mértékig lehet ez tárolási lehetőség, de ami még fontosabb, például lehet kombinálni ezt, mondjuk hidrogén-előállítással, és a hidrogént úgy égetni vissza, hogy az már a menetrend szerint a legkedvezőbb módon történjen. Tehát 2020-ig mindenképpen számolunk egy jelentős technológiafejlődéssel is. Nagyon remélem, hogy a mai technológiafejlődési ütem mellett ez be is fog igazolódni.
A bioüzemanyagnál tartjuk magunkat a 10 százalékhoz a stratégiában. A stratégia fölött az FVM még nagyobbat szeretne markolni. Az már egy következő számú kérdés, hogy abban az esetben, hogyha ez egy eladható valami lesz, akkor az nemcsak üzlet lesz, hanem ezek szerint még plusz kereskedelmi hasznot jelent az, hogy "kvótát" adunk el ezzel, hogyha az energiatanúsítvány is eladható lesz, hiszen ahogy mondtam, a hűtés és fűtés eladhatóvá válik.
Nagyjából ezek a prioritások. Tehát megmarad az elsősége, messze-messze az elsősége a szilárd biomasszának, ezt fogja követni a gáz biomassza és nagyon pici elmaradással a geotermia. Geotermiánál nem mentünk mi odáig - 2020-ig történő kitekintésben -, hogy most megpróbáljuk a vízkivételes vagy a vízkivétel nélküli technológiákat szétválasztani. Vízkivétel nélküli technológia elsősorban most még inkább a kisebb lakossági, vagy inkább közösségi épületek, lakossági épületek esetén lehetséges. Tehát ezek azok a fajta hőszivattyúk, amelyek egyelőre terjednek. Ez egy sokkal komolyabb technológia, amiről én már beszéltem, amikor nagy csövet dugnak le, mondjuk ezer méter mélyre, egy dupla falú csövet, amely erősen hőszigetelt, és kívül leengedik, belül pedig visszahúzzák a közeget. Vagy egy új technológiával is lehetséges ez, ami eléggé bűvészmutatványnak tűnik számomra, hogy lefúrnak, majd ezer méternél fordulnak 90 fokot, elmennek mondjuk 500 métert, és feljönnek. Meg tudják valósítani, de hogy hogyan csinálják, ezt nem tudom, de van már ilyen technológia is.
A prioritásokat nagyjából elmondtam, de kitérnék még a robionhood-kérdésre. Rózsa László kollegám is említette, hogy mi azzal nagyon nem értenénk egyet, hogy a robinhood-ba belevegyük a megújuló energiahordozó témáját. Én nagyon bízom benne, hogy ez nem fog megvalósulni. (Dr. Nagy Andor: A napenergiáról mondana még valamit?)
A napenergia végeredményben attól is függ, hogy bejön-e az a bizonyos új technológia, amely sokkal jobb hatásfokú, a filmtechnológia, amelyről az újságban lehet olvasni. Ha ez valóban bejön, akkor állítólag a tizede áron lehet majd előállítani. Ha ez igaz lesz, akkor biztosan egy óriási fejlődés lesz, de most azért azt tudomásul kell venni, hogy egy kilowattóra napenergiából megtermelt egy kilowattóra durván 100 forint. Annyira drága, hogy ezt nem is nagyon merjük ösztönözni, mert eléggé ismert, hogy a pénzügyi eszközeink eléggé szűkösek. Most egyelőre a napenergia olyan helyeken preferált, amelyek a hálózattól távol vannak, egy SOS az út mentén vagy egy szivattyútelep valahol az Isten háta mögött, tehát ilyen helyeken van ennek most elsősorban realitása. De ha az új technológia bejön, biztos, hogy úgy fog terjedni, mint a rakéta.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Áramtermelésre is?
DR. SZERDAHELYI GYÖRGY (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Persze, igen.
DR. NEMES CSABA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Akkor röviden arról, hogy bukunk, nem bukunk, és hogy mihez képest bukunk. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam. Az a lényege ennek az egész ügynek, hogy amikor a bizottság ezt a javaslatot az asztalra tette, készítettek gazdasági hatáselemzést is, amelyben az volt benne, hogy Magyarország, ha nem volna ez a bizonyos megújulós szabályozása, akkor csak a klímacsomaggal egy kicsit veszítene, tehát egy kicsi GDP-csökkenés jönne létre a csomag miatt. Viszont azért állapította meg 13 százalékban a megújulós arányunkat, hogy az azon felül teljesített százalék -, ha elérjük a 186 petajoule-t, vagy talán még többet is - ezen a bizonyos zöldbizonyítvány-rendszeren keresztül - hogy lerövidítsem - eladhatóvá válik, eladhatóvá válnak ezek a pakettek, és ha abból bevétel jön, ez a bevétel kiegyenlíti ezt a bizonyos gazdasági hatást.
Amit a képviselő úr kérdezett, az egymilliárd euró, úgy bukás, hogy egy lehetséges bevételtől esünk el. Azért támogattuk ezt a lengyel javaslatot, mert ha Lengyelországot behozzuk a másik javaslatunkba, ami a '90-es bázisévet tekinti, akkor talán nem egymilliárd eurót bukunk, illetve azt nem vesszük be, hanem talán több lesz a bevétel. A lényeg az, hogy ha ezt a bizonyos fokozatos bevezetést támogatjuk, akkor néhány évig ez az árverési bevétel nem jön be az országba, csak később, és nem annyi. Ha Lengyelország - és nem elég sajnos Lengyelország hozzá, hanem kell Csehország is, hogy a kétharmados többséget elérjük - támogatná azt, hogy a '90-es bázisévvel számoljunk a nem kereskedő szektorban, ott viszont sokkal nagyobb bevétellel számolhatnánk, mert ha elfogadja a Bizottság ezt a rugalmasságot, a nem ETS-szektorból keletkező kibocsátáscsökkentési egységeink eladhatóvá válnak más tagállamok számára, akkor még nagyobb bevételre számíthatnánk. Ezt valószínűleg nem fogja elfogadni, csak valamilyen enyhítését ennek.
A lengyeleket részben úgy próbáltuk meggyőzni, hogy mögénk álljanak, hogy mi is támogattuk az ő javaslatukat, amely erre irányul, de egyelőre úgy tűnik most az ügy, hogy ha a francia elnökség be akarja ezt fejezni október végére, akkor valószínűleg csak valami számomra még nem látható, függöny mögötti akciókon keresztül tudja ezt megtenni. Ezt én most nem látom, de van ilyen szándék. Volt már ilyen, hogy Lengyelország valamilyen módon kiugrott a megállapodásokból, talán emlékeznek, mi volt 2003-ban az agrártámogatásunkkal. Nem látom, hogy mi a megoldása ennek. De lehet olyan is, hogy a francia elnökség most nem fogadja el, így több időnk van az álláspontok csiszolására és összehangolására, és a cseh elnökség alatt talán a jövő első félévben - és ez volna a jobb megoldás - előbbre lehetne lépni. De, mondom, mind a kettő útnak van esélye.
A végén arról, hogy nincs benne Kína, India, Indonézia. Igen, mert ők a Kiotói Jegyzőkönyvön belül sem vállaltak semmit. Gyakorlatilag a nemzetközi emissziókereskedelemben, ami nem az EU-s, benne van minden kötelezettséget vállaló ország, az Európai Unión kívüli is. A fejlődő országok nem vállaltak ilyet, de az a szándéka az Uniónak, és talán az USA-nak is az a szándéka - ezt majd meglátjuk -, hogy vállaljanak ezek az országok valamilyen kötelezettséget, vagy csökkenést, vagy legalább stagnálást, mint amit mi követtünk el annak idején az egyezmény során. Akkor viszont van egy olyan ajánlata az Uniónak, hogy 30 százalékos csökkentést vállal majd 2020-ra. Ha ezt vállalja el, akkor nem lehetne automatikusan ezeket a szabályokat átvinni a 20-ról a 30-ra, ez egy külön tárgyalási szakasz lenne, ott különvélemény is lenne nagyon sok mindenről, de ez egy szebb jövő lenne akár az innováció, akár a technológia, akár a környezetvédelem céljait tekintve. Ezt idén még nem, csak jövő év végén lehet eldönteni, amikor Koppenhágában lesz talán a 12. ENSZ-találkozója az egyezménynek. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szerintem már nagyon meg vagyunk okosodva, és többen is értettünk belőle részleteket, Andoron túlmenően. (Derültség.) Ez a kanyarfúró engem izgat, mármint a technológia, de én már a technikumban hallottam erről, hogy van ilyen, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy létezik a kanyarfúró. Ha kicsiben van, akkor nagyban van. (Dr. Tompa Sándor: Legalábbis legendák vannak róla. - Derültség.) Köszönjük szépen, és várjuk a segédanyagokat.
A bizottság tagjainak mondom, hogy 7-én, kedden egy órakor lesz a következő ülés, és november 12-én és 13-án a Parlamentben energia témakörben fórum és konzultáció lesz. Ezen a bizottsági tagok, amennyiben ráérnek, jó lenne, ha részt vennének.
Mivel megnéztem közben, hogy szerdán van a távhő, vállalom a távhő-dolgot, Andor. Úgy látom, mintha 8-án délután lenne. Köszönjük szépen a segítséget és a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 17 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezetők: Bihariné Zsebők Erika és Takács Aliz