KORB-23/2008.
(KORB-80/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. október 14-én, kedden, 13 óra 00 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés (J/6168. szám) (Általános vita) (Első helyen kijelölt bizottságként) *
Dr. Gergely Erzsébet (KVVM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Gergely Erzsébet (KVVM) válasza *
Dr. Gergely Erzsébet (KVVM) válasza *
Bese Erzsébet (KVVM) válasza *
Döntés a jelentés általános vitára való alkalmasságáról *
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
(A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
(Általános vita)
(Első helyen kijelölt bizottságként)
b) A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/...szám)
(Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról)
6. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Császár Antal (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Gyula Ferencné (MSZP) távozása után Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) megérkezéséig Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Farkas Sándor (Fidesz) megérkezéséig Balogh Józsefnek (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) Dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Árvai Csaba főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Dr. Lucz Zoltánné főosztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Nagy József szakmai főtanácsadó
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Nemes Csaba főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gilyénné Dr. Hofer Alice vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bese Erzsébet szakmai főtanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Megjelentek
Dr. Erdey György szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gáspár Vera tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hoffmann Orsolya tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Schmidt András vezető tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bozó Pál főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Mikus Dezső informatikus (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Prém Krisztina tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Csoknyai Istvánné vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Jakus György műszaki igazgató (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Kosaras Csabáné vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 08 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Üdvözlöm a bizottság megjelent tagjait, a kormány képviselőit, vendégeinket. Mai ülésünket megkezdjük.
A kiküldött napirenddel kapcsolatban az alábbi javaslatokat tenném. Az 1. napirend okafogyottá vált. A 3. napirendhez, a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos törvényjavaslathoz nem érkezett módosítás, tehát azt nem tárgyaljuk. A 4. ellenben olyan összetett, sok törvényt érintő jogszabály és olyan kevés időnk volt áttanulmányozni, hogy az lenne a javaslatom, hogy jövő héten tárgyaljuk, vegyük le a napirendről, és akkor megmarad a távhőszolgáltatás és a két program végrehajtásáról szóló jelentés megtárgyalása. Aki a módosított napirenddel egyetért, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Első napirendi pontunk a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvény. Három olyan módosító indítványunk van, ami a környezetvédelmi bizottságot, azt gondolom, hogy érinti, és természetesen, ha van még egyéb, akkor szóljatok, hogy tárgyaljuk. Megkérem a kormány képviselőit, hogy szépen hangosan a jegyzőkönyvnek mondják a nevet és a titulust.
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Árvai Csaba főosztályvezető, Dr. Lucz Zoltánné főosztályvezető, Nagy József szakmai főtanácsadó.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Az 1. módosító indítványt javaslom tárgyalni, Bebes István képviselő úr indítványa, ő a címet javasolja módosítani: a versenyképessé tételéről helyett a felhasználók támogatásáról. Én személy szerint szintén így gondolom, megkérdezem a kormány álláspontját.
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Ha megindokolná, vagy nem értette meg a kormány vagy mi az indok?
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Megértettük, elnök úr. Úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat többről szól.
ELNÖK: A bizottság részéről kíván-e valaki szólni? Akkor megkérdezem, aki támogatja a törvényjavaslat ez irányú módosítását, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm szépen. Tartózkodás? (Szavazás.) Ellene. (Szavazás.) 9 igen, 6 nem, 4 tartózkodással a bizottság egyharmada támogatta.
A 10. és 12. rokonok, csak másképpen. Jó, maradjunk a 10-esnél, Podolák György, Szanyi Tibor, Dr. Józsa István képviselő urak indítványa. Kormány álláspontja?
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem javasoljuk támogatni az indítványt.
ELNÖK (Dr. Józsa Istvánhoz): Megkérdezzem, hogy miért?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Nem kell megkérdezni, nyomjuk tovább!
ELNÖK: Egy mondatban, ha elmondaná...
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A kormánynak nem célja a földgáztárolás és az erőművek mentesítése a különadó alól.
ELNÖK: Akkor jól értjük, hogy a megújuló sem, tehát annak is benne kell maradnia, ugye? A 2. erről szól, csak ez "szakmaiul" van megfogalmazva. A megújuló az, amellyel kötelező átvételi szerződést kell kötni.
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Általában nem javasoljuk támogatni a megújulókat, ezt szakaszolni...
ELNÖK: Ne haragudjon, nem értettük.
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Általában nem javasoljuk a megújulókat ez alá tenni, tehát szakaszolni kellene mindenképpen.
ELNÖK: Most arról van szó, hogy az indítvány ki akarja venni az adózók köréből a megújulót. Ezt a kormány támogatja vagy nem?
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Nem javasoljuk. Így nem támogatja a kormány.
ELNÖK: És hogyan támogatja?
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A 12-es szerint támogatná.
ELNÖK: Az a kérdésem, hogy egy olyan bizottsági... (Dr. Józsa Istvánhoz:) A földgáztárolást is ki akarod venni, ugye?
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Hatósági áras a földgáztárolás.
ELNÖK: Az azt jelentené, hogy nem jó a hatósági ár, ha extraprofitja van.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): De nincs neki.
ELNÖK: Azért mondom, hogy ezt jelentené.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Persze.
ELNÖK: Először szavazzunk, és aztán meglátjuk, hogy akarunk-e bizottságit csinálni. A 10-es indítvánnyal kapcsolatban, aki egyetért a módosító indítvánnyal, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
A 12-es Fónagy János, Bencsik János, Márton Attila, Bebes István, Püski András közös indítványa. A megfogalmazást nem nagyon értem, a célt igen, de eddig az volt, hogy...
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): A 12-est támogatni javasoljuk. (Dr. Orosz Sándor: Szabad egy kérdést?)
ELNÖK: Parancsolj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnézést kérek, mert nincs itt az eredeti törvényjavaslat, de eléggé fura volt az előző megjegyzése, és pontosan azzal ellentétes a mostani reakciója. Igazából azt szeretném tisztázni, hogy mi a cél: azzal értenek-e egyet, hogy a megújuló forrásból származó energiával foglalkozzunk, ne legyen energiaellátó, tehát ne fizessen, avagy ennek az ellenkezőjével értenek egyet. Ez most független a leírt szövegtől. Önmagában ebből nem derül ki számomra. Mivel nincs itt az egész törvény... Itt van az eredeti törvény? (Dr. Szalóki Gyula átnyújtja az iratot.) Amíg válaszol, megnézem, hogy illeszkedik be ez a szöveg és az a szöveg. Az lenne a kérdésem - ilyen egyszerű szavakkal -, hogy a megújuló működő energiaellátó fizeti vagy nem fizeti, akarják vagy nem akarják. Ilyen egyszerű a kérdés.
NAGY JÓZSEF szakmai főtanácsadó (Pénzügyminisztérium): Megpróbálok egyszerűen válaszolni, képviselő úr. A kormány álláspontja az, hogy a megújulót en bloc nem, de a megújulók egy részét igen. A nagy erőműveket nem, de a nagy erőműveknél luxusprofit képződik. Lehet, hogy rossz az árszabályozás, ezt nem vitatjuk, de képződik. Az olyanokat például, mint a szélerőművek, a gázturbinás erőművek, mármint a biogáz-erőművek, támogatni szeretnénk, azaz nem szeretnénk adóztatni.
ELNÖK: És nem sikerült egy egyértelmű szöveget csinálni erről? Ez biztos, hogy nem az, ami itt van.
NAGY JÓZSEF szakmai főtanácsadó (Pénzügyminisztérium): Ez még nem. A 12-es az első lépcső ebbe az irányba, amely azt mondja, hogy ha a kapcsolt úgy termel, hogy saját távhőszolgáltatója van, akkor azt ki kell venni az adó alól. Ezt a kormány támogatni tudja.
ELNÖK: Most itt van a Fónagy-féle indítvány. A bekezdésnek az a szerkezete, hogy elkezd sorolni tevékenységeket, aztán vált, és azt mondja, hogy ezek meg ezek kivételével. Ez a fejezet vége, utána odabiggyeszt egy mondatot, hogy ez minősül, miközben lehetne mondani az összesre, ami előtte van, a felére, hogy nem minősül. Azzal kellene kezdeni, akkor még meg is értenénk, hogy miről van szó. Ez szerkezetileg megborítja az egészet.
NAGY JÓZSEF szakmai főtanácsadó (Pénzügyminisztérium): Egyetértek, elnök úr. Ez a definíció átdolgozást igényel, és mivel lesz is mód még ezt megvitatni, a kormány egy új javaslatot fog előterjeszteni.
ELNÖK: Erre azt szokta mondani más kormányképviselő, hogy ebben a formában nem, de a gondolatot igen, és akkor elkezdünk gondolkodni, hogy legyen. Akkor jól értem? Egy részét ki szándékozzák venni, és még a szolgáltatók egy részét is ki akarják venni, és fel akarják sorolni.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Akkor gyakorlatilag jól értelmezem, hogy a 10-es indítvány az önök eredeti szövege, amit kiegészítenek képviselőtársaim? Például az átviteli rendszer engedéllyel rendelkező bármilyen vállalkozó ezen engedély szerinti tevékenysége tekintetében nem köteles fizetni a Robin Hood adót, ugye jól értem? (Nagy József: Igen.) Akkor igazából azt nem értem, hogy miért támogatják ezt a 12-es előtt?
ÁRVAI CSABA főosztályvezető (Pénzügyminisztérium): Erre van felhatalmazásunk.
ELNÖK: Ez egy világos beszéd.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ez világos beszéd volt.
ELNÖK: Az elvről szavazzunk?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Kérném a segítségüket, hogy jól értelmezem-e? Tartalmazza azt a szándékot is, ami egyébként a 12-esben jelenik meg. Abban ez a 12-es is benne van.
ELNÖK: Akkor szavazzunk. Azt gondolom, hogy nem árt, ha a 12-est megszavazzuk, mert most majd kell csinálni egy rendeset, ahol a 10.§-ban az energiaellátó fogalmát át kellene írni, szerintem nem is így kellene, hanem hogy a törvény hatálya erre, erre, erre vonatkozik, erre, erre meg erre viszont nem vonatkozik. Nem értem ezt a hókuszpókuszt, ez összekeveri az egész rendszert. Azt kellene beleírni, hogy kire vonatkozik vagy kire nem. Egyébként talán pont most fejezik be a tárgyalását a villamos energia hosszú távú szerződésének. Ott le van írva, hogy ez vonatkozik a Vértesre, stb., és nem hókuszpókuszol. Azt mondom, hogy támogassuk, Fónagyék indítványa is belefér abba, amit aztán majd meg kell csinálni. Továbbgondolásra támogassuk a 10-est, legalábbis ezt javaslom. Akkor kérdezem, ki támogatja a 12-es indítványt? (Szavazás.) Egyhangúlag támogatta a bizottság. Köszönöm, akkor ezt megtárgyaltuk. (Kormány képviselői távoznak az ülésről.)
Akkor kérem szépen a második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtására vonatkozó jelentés előadóját.
Dr. Gergely Erzsébet (KVVM) szóbeli kiegészítése
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Bizottság! Öröm számunkra, hogy számot adhatunk a Nemzeti Környezetvédelmi Program középső két évének teljesítéséről, eredményekről, illetve további teendőkről is. A fő célkitűzésekkel összhangban ebben a két évben is meghatározó célok elérése volt a program középpontjában, legelőször is az emberi egészség, a települési életminőség javítása volt az egyik kulcsterület, amelyhez kapcsolódott természetesen egy korszerű környezeti infrastruktúra kiépítése, ami azonban már nemcsak az életminőség, hanem a gazdasági versenyképesség szempontjából is nagyon fontos. Hosszú távon mindez fenntartható fejlődést csak akkor biztosíthat, ha ezek a környezeti igények és a gazdasági igények kielégítése egy, a természeti erőforrásokkal való tudatos gazdálkodás mentén valósul meg, ezért természetesen a természeti örökségünk védelme, stratégiai vízkészletek védelme és fenntartható hasznosítása, a vidékfejlesztés és tájgondozás is nagyon fontos szerepet kapott. Szembesülni kell az éghajlatváltozás kihívásaival is, amellyel kapcsolatban számos intézkedés valósult meg ezen időszakban, és az eredmények nem lehettek volna megvalósíthatók akkor, ha a környezettudatosság terén nem próbálunk meg előrelépni, és más horizontális eszközökkel nem próbáljuk segíteni ezt az előrehaladást.
Ebben a logikában kiemelnék néhány elemet, ami elég nehéz, hiszen olyan sematikus bizottságoknál voltunk, ahol viszonylag egyszerű volt, csak a mezőgazdasági, önkormányzati vagy egészségügyi bizottság szempontjából kiemelni főbb elemeket. Most egy olyan bizottság előtt ülünk, amelyet minden érdekelhet, és nagyon nehéz egy anyagból a lényeget kiválogatni, de igyekszem a legfontosabb kérdésekre válaszolva tájékoztatni a tisztelt bizottságot, hogy mi is történt.
A városi környezetben az egyik legnagyobb problémát a levegőtisztaság-védelem okozza, ami a gazdasági szektorból való kibocsátásokat jelenti. A korábbi időszakhoz képest ezeket elég jelentősen sikerült visszaszorítani. Példaként említeném a kémiai kibocsátást. Ha azt nézzük 2000 és 2006 között 486 kilotonnáról 118-ra csökkentek le ezek a kibocsátások. Ezek a számok magukért beszélnek, ugyanakkor nem mondhatjuk el még most sem azt, hogy elégedettek vagyunk, számos más kibocsátás-csökkentési intézkedés ellenére a közúti gépkocsiforgalom olyan szinten megnövekedett, amely az NOx és a PM10 koncentráció esetében még további dinamikus munkát igényel.
Csak közvetítő közege a levegő, de a lakosság körében nagyon nagy gondot okozott a parlagfű, illetve különböző allergiás megbetegedések, amelyek visszaszorítása kiemelt feladat. Ebben az időszakban a korábbiakhoz képest áttörés történt egyrészt a törvényi szabályozási környezet módosításával, másrészt az egész országra egységes metodikát dolgoztak ki a probléma kezelésére. Ehhez kapcsolódóan megyei parlagfű-mentesítési bizottságok alakultak, akik integrálták mindazon szereplőket, akik ehhez szükségesek. A munkát a távérzékelési eszközök is segítették, és a közmunka eredményeként is jelentős hozzájárulás történt. Így elmondhatjuk, hogy a pollenkoncentráció jelentős mértékben csökkent, ugyanakkor ez nem minden évben járt együtt a megbetegedési szám csökkentésével, amire válaszként az aerobiológiai hálózat fejlesztésére került sor, ami most már nemcsak az adott helyzetet, hanem előrejelzést is tartalmaz annak érdekében, hogy a lakosság fel tudjon készülni a leginkább kritikus időszakokra.
Ugyancsak egészségügyi szempontból fontos az azbeszttel szennyezett területek megtisztítása. E téren az érintett épületek feltérképezése, veszélyességi kategorizálása megtörtént, és számos beavatkozás is indult, hogy ezeket a kockázatokat csökkenteni lehessen.
Az ivóvízminőség javítása egy európai uniós kötelezettségünk is. Ennek a terén ebben az időszakban mérsékelt előrehaladást lehetett elérni, ami a konkrét beruházásokat illeti. Voltak kormányzati főművi fejlesztések, például Közép-Nógrádban, a KIOP és a kohéziós alap kapcsán elsősorban az Észak-Alföld, Dél-Alföld előkészítési munkálatai voltak ebben az időszakban, ezeknek a megvalósítása most folyik. Gazdálkodói szinten is számos beruházás volt, így kimutatható bizonyos mértékű elmozdulás pozitív irányba, de ez még nem az, amit szeretnénk. Tehát a program folytatódik, és most már a nagy programok végrehajtása várhatóan egy ugrásszerű változást fog elérni.
Ha megnézzük a vízszolgáltatás mellett a másik oldalt, ami kiemelt EU-s kötelezettségünk, az pedig a szennyvízkezelés, -elvezetés és -tisztítás, e téren folytatódtak a kvázi már hagyománynak tekinthető fejlesztések, így ebben az időszakban is évente körülbelül 5 százalékkal sikerült a csatornahálózatba bekötött lakások arányát növelni. A tisztítás terén is már ott tartunk, mondjuk a 2000. évi 58 százalékkal szemben, hogy az összegyűjtött szennyvíz 70 százaléka biológiai fokozaton megy keresztül.
A hulladékgazdálkodás terén, ami a lakosságnak, az önkormányzatnak és a gazdálkodó szervezeteknek is gond, elsősorban az EU-s támogatású komplex hulladékgazdálkodási projektek folytatódtak. Ezek, attól függően, hogy milyen finanszírozásúak, különböző fázisban vannak, de összességében mintegy 3,8 millió lakos ellátását szolgáló tizenkét nagy ISPA-projektről van szó. Természetesen ennek vannak olyan kiemelt elemei, mint ami például a szelektív gyűjtést, a gyártói felelősség rendszerét illeti, aminek eredményeként már az EU ötven százalékos csomagolási hulladékhasznosítást is sikerült elérnünk.
Számos eredményt, de még jövőbeni feladatot is hozott a Nemzeti Energiatakarékossági Program. Itt több ezer lakossági pályázat támogatása révén csaknem 130 petajoule/év energiahordozó-megtakarítást sikerült elérni, ami egy évről évre visszatérő és jelentkező megtakarítás. Emellett a panelprogram, a korszerűsítés is folyt, és az energiagazdálkodás, környezetbarát fejlesztések keretében a KIOP-ból mintegy 42 projekt kapott támogatást. Ezek közül jelentős megújuló energiaforrás támogatású projekt volt. Összességében azt lehet mondani tehát, hogy a legfontosabb környezetkárosító tényezők esetében lehetett eredményt elérni, illetve az infrastrukturális fejlesztések is változó ütemben, de a tervek szerint folytak.
Emellett számos olyan intézkedés volt, amelyet most részletesen nem mesélnék el, amely az életminőséget ugyancsak javítaná, hiszen a ROP-oknak csaknem 30 százaléka például városrehabilitációs programokra fordítódott, és a kulturális örökség védelme esetében is számos világörökségi terület, illetve egyéb létesítmények, múzeumok kaptak támogatást, hogy élhetőbb környezetet lehessen kialakítani.
Ha a természetierőforrás-gazdálkodást nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy a termőterület, mint egy alapvető termelőeszköz - és mennyivel több is annál! - védelme érdekében fontos volt a vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálata, valamint hogy most már az NVT-ből az agrár-környezetgazdálkodási program valóban a gyakorlatban is beindult, és ott tartunk, hogy már 2005-ben is másfél millió hektáron sikerült agrár-környezetgazdálkodási intézkedések révén gazdálkodni. Az érzékeny területek programjába is 2200 gazdálkodó mintegy ezer hektár területe lépett be.
Ugyanígy nagyon fontos volt, hogy az ésszerű területhasznosítás megvalósítása érdekében javítsuk Magyarország erdősültségét, amely a klímavédelem szempontjából mint nyelőkapacitás is számottevő. E téren 2006-ban önmagában már 26 ezer hektárnyi erdőtelepítésre kerülhetett sor. Maguk a programok a telepítésen túl a faállomány szerkezetének javítására is kiterjedtek, beleértve az őshonos fajok arányának növelését, valamint a természetközeli erdőgazdálkodás elterjedésének segítését, ami egy FAO/IUCN projekt keretében nemcsak erdőrezervátum-területekre, de már a magánerdőkre is kiterjedt, hogy meg lehessen honosítani a megfelelő gazdálkodást. Ez az az időszak, amikor kisebb-nagyobb viharok közepette, de az EU-ban rekordsebességgel Magyarország is kijelölte és meghirdette a Natura 2000 területeket, amelyeknek azóta a felülvizsgálata és a bővítése is megtörtént, illetve azt lehet mondani, hogy az ország mintegy 21 százalékát meghaladó Natura 2000-területeken a csiszolás, a finomítás gyakorlatilag jelenleg is folyik.
Ha a természeti erőforrásokról beszélünk, nem felejthetjük azt sem, hogy elég sok időjárási tényezőnek ki vagyunk téve, amelyeket a környezeti eszközökkel is orvosolni szükséges. E téren a szélsőséges időjárási események kezelése érdekében a Duna-Tisza-közi homokhátságon például csatornarekonstrukciók valósultak meg, a kígyósi vízrendszerben, a Sákor főcsatornában és számos más helyen. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében is mind KVVM-támogatással, mind KIOP-támogatással több beruházás folytatódott. Maga a vízkárelhárítási művek fejlesztési programja is folyamatosan megtörtént. Itt természetesen soha nem lehetünk elégedettek, hiszen csupán a 2006-os támogatás keretében több mint 4000 kilométer, kizárólagos állami tulajdonú védvonal fenntartására és fejlesztésére volt szükség, amely jelentős tehertétel.
Az árvíz mellett a belvíz általában jelentős problémákat okozhat, ezért szükségessé vált a síkvidéki vízrendezés keretében számos belvízvédelmi rendszer felújítása. A jelentés erre is számos példát sorol. Ugyanígy, ha lépésenként is, de a dombvidéki területeken is mind a tározóprogram elkezdődött, mind pedig számos patak revitalizációja, a Galga, a Benta, a Lahn-patak, az Által-ér, hogy csak néhány példát mondjak, ezekre mind ebben az időszakban került sor.
Ami még a figyelem homlokterébe került, az az élelmiszerbiztonság helyzete. Ez az az időszak, amikor EU-jogszabály alapján a hazai szabályozás is kiteljesedett. Nagyon sok ellenőrzés volt, amelyek jelentős mértékben már eredményt is hoztak. Az ellenőrzések mind a hazai, mind az importtermékekre kiterjedtek, és természetesen az AVOP és a GVOP a fejlesztéseket is támogatta.
Ezek lennének a legfontosabb elemek, amelyeket elmondtam volna, és természetesen várjuk a kérdéseiket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő hölgyek, urak! (Dr. Nagy Andor jelentkezik.) Nagy Andor alelnök úr.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Úgy emlékszem, egy Rajkin nevű humoristának volt az a szövege, hogy "valami van, de nem az igazi". Végig ez volt az érzésem, mert nagyon sok mindent elmondott nekünk erről a programról, de mégis szeretnék egy kicsit mélyebbre menni, mert biztos igaza van, hogy nagyon sok mindent el kellett mondania, de lenne néhány terület, amelyet egy kicsit jobban boncolgatnék, ha lehet.
Az egyik kérdésem ennek a programnak a finanszírozásával kapcsolatos. 2003 és 2008 között, ha jól emlékszem, 2002-es árakon számolva, ezt a programot annak idején 4200 milliárdra becsülték. Nekem van egy olyan táblázatom, ahol egy 2007-es adat szerint erre 1 milliárd 368 millió forint felhasználás történt. Ez nincs a fele sem annak a 2002-es célkitűzésnek. Ez azt jelenti-e, hogy fel kellett-e adni valamit a programból vagy EU-s pénzeket hívtak segítségül arra, hogy bizonyos feladatokat azok segítségével végezzenek el? Ez lenne az első kérdésem.
Kicsit nehéz helyzetben vagyok, mert itt egy ötéves program kétéves szakaszáról hallottunk jelentést, és valószínűleg fogunk olyan kérdéseket feltenni, amelyekre azt lehet mondani, hogy jó, de ez csak 2005-2006. évre szól, majd 2007-2008-ra megoldjuk. Ennek ellenére szeretnék rákérdezni legalább három területre. Én megnéztem az OECD 2008-as jelentését is, mert ilyenkor érdemes azokat is segítségül hívni. 10 évente készít jelentést, és pont most készült el 2008-ban, többek között foglalkozik ennek a környezetvédelmi programnak a végrehajtásával is. Egy megjegyzés is van erről, hogy Magyarország késlekedik az NKP-II végrehajtásával, és számos területen így nem is teljesíti a célkitűzéseket.
Lenne konkrét kérdésem, ami az országos Ivóvízminőség-javító Programmal kapcsolatos. Ez egy olyan országos program, amely arzénmentesítést írt elő először egy 2006. decemberi határidővel. 140 településnek mintegy 400 ezer lakosát érinti ez a program. Először egy 2009-es határidő-módosítással kértük az Európai Bizottságot, hogy ezt tegye lehetővé. A napokban Bajnai Gordon mondta, hogy lehet, hogy csak 2014-15-re tudjuk teljesíteni a csatlakozási tárgyaláskor vállalt kötelezettségeinket. Van-e önnek információja arról, hogy hol tart ez a program?
Említette, hogy legnagyobb problémájuk a légszennyezés miatt van, különösen a közlekedés miatt. Az OECD jelentésre hivatkozva szeretnék két dolgot kiemelni. Egyik Budapesttel kapcsolatos, a másik pedig az országos helyzettel. Az utóbbival kezdeném. Azt írják az OECD-nél, hogy országosan a lakosság felét terheli a határértéket meghaladó mértékben ez a PM-szennyezettség. Ez eléggé brutális szám. Egy ilyen esetben légzőszervi megbetegedések, illetve egyebek is felmerülhetnek. Igaz-e, amit az OECD mond, és mit tud tenni ez ellen?
Budapesttel kapcsolatosan pedig a következőket kérdezném. Az Európai Bizottság, az Európai Unió normái lehetőséget biztosítanak arra, hogy ha egy adott tagországban a levegőszennyezés megengedett határértékét túllépjük, akkor 45 napra adnak egy határidőt, tehát 45 nappal túl lehet lépni a határidőt, utána intézkedési tervet kell foganatosítani, és azon változtatni kell. Magyarországon 2008 márciusának a végén elértük ezt a pontot. Ez azt jelenti, hogy az ország lakossága az év mintegy 60 százalékát legalábbis Budapest bizonyos területein olyan levegőszennyezettségben éli meg, ami közvetlen megbetegedéseket eredményezhet. Ez a Nemzeti Környezetvédelmi Program hogy kezeli ezt a jelenséget?
Imádom a szóhasználatát, elnézést, de fel is írtam ide, mert annyira tetszett, hogy "további dinamikus munkát igényel", ezt mondta. Ezért kérdezek rá, hogy mi az a dinamikus munka?
Említette a nagy programokat, hogy ettől változásokat várnak, megmondaná, hogy mely nagy programokra gondol és melyek azok az ugrásszerű változások, amiket az úgynevezett nagy programok majd előidéznek?
Azt hiszem, hogy ennyi elég is, köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, van-e hozzászólás? Orosz Sándor alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nagyon röviden szeretnék szólni. Ez egy több osztatú tárgyalás. Engem leginkább az érdekelne, hogy a korábbi akár időszakos, akár az egész program értékelésénél a Környezetvédelmi bizottság hangsúlyt helyezett annak a megismerésére, hogy mennyire kapcsolódnak össze a jelentések és a programok, megvan-e az összehasonlíthatóság, mert e tekintetben legfeljebb arról lehet beszélni, hogy léptünk egyet, de az a fajta teljeskörűség, ami mellett volt alelnöktársam, Illés Zoltán úr kardoskodott, az még mindig nincs. Ha majd rátekintünk a programra és végrehajtásokra, vagy még mindig olvasmány lesz, vagy kezd majd kialakulni egy a folyamat egészét leíró és a folyamathoz igazítható dokumentum. Végül is a Nemzeti Környezetvédelmi Program elsődleges célja, hogy a környezeti állapotaink javuljanak. Környezeti állapotunk két okból szokott romlani és javulni is, egyrészt a közreműködésünkkel, másrészt anélkül. (Derültség.) Nagyon nehéz persze különválasztani, ezért is foglalkozik azzal az ellenzék, hogy volt-e elég pénz, és hogy ezt arra használták-e vagy másra? Ez egyébként nagyon helyes.
Igazából az ország egésze számára a tényleges környezeti állapot javulása nagyon fontos. Ma az ismert okok miatt nem tárgyalta a bizottság az egyes környezetvédelmi törvényekről szóló indítványt. Itt viszont van egy fontos kérdés, nevesen ez az egységes térinformatikai rendszer. Szeretném jelezni, hogy idáig ebben a törvényjavaslatban is eljutottak. Kérdésem az, hogy ennek az egységes térinformatikai rendszernek akár a programozásban, akár a jelentések összeállításában milyen szerepet szánnak, és úgy is szeretném kérdezni, ennek van-e előzménye, magyarán ilyesmit használtak-e a mostani összeállítás elkészítésekor?
Az előbb még volt valami a fejemben, de képviselőtársam elment, és sajnos van ilyen, kihagyás volt. Átadom a terepet képviselőtársaimnak. Megvan. Elfogadtuk a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. A stratégia a különböző programok átfogó felülvizsgálatát igényli, írja elő. Az NKP kapcsán mi a helyzet, milyen tervek vannak, és ez egyébként kihat-e a programozási jelentéstevésnek a folyamatára is? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Bence.
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen. Csak nagyon röviden két konkrét kérdésem lenne. Azt említette, hogy a gyártói felelősség elvének előtérbe helyezésével 50-60 százalékos csomagolóanyag-, hulladék-visszagyűjtést vizionál a tárca. Szeretném, ha ennek az ösztönzőit vagy a működését egy kicsit megvilágítaná részletesebben, mert délelőtt hasonlóról beszéltünk. Ez jó arány lenne, ha így megtörténne. Ezt milyen jogi eszközökkel tudnánk elérni?
A másik pedig még konkrétabb. Említésre is került a szálló porral kapcsolatban, és a tárca is mondta, hogy lesznek határértékek a szálló porral kapcsolatban. Ez a tíz évre vonatkozik vagy pedig kettő és félre? Ez lenne a kérdésem. Köszönöm.
ELNÖK: Nincs több kérdés? (Nincs jelzés.) Akkor az a kérdésem, hogy miért nem használták ki azt a lehetőséget, hogy a programról szóló jogszabályban van egy jó kis táblázat a célkitűzésekről. Ott le van írva, hogy hogyan állunk, mi a célállapot 2008-ban. Ezzel szemben itt-ott elhintve egész érdekes mondatok vannak, ahelyett, hogy odaírnák...
Engem is megragadott a nyelvi leleményessége, abszolút pozitív értelemben. Például a mérsékelt előrehaladás fogalma azt jelenti, hogy nem történt semmi. (Derültség. - Dr. Orosz Sándor: Nem.) Bocsánat, szinte nem történt semmi. Gyorsan felírtam, hogy mire mondta - ebből következtettem arra -, amikor azt mondta, hogy a felszín alatti vizek védelme dolgában mérsékelt előrehaladás mutatkozik. Ezzel szemben van itt egy táblázat, amely azt mondja, hogy hány százalékot céloztunk meg, és sorolhatnám.
Ami nekem nagyon tetszik: a természetvédelmi kezelési tervek által lefedett területek nagysága. Itt nagyon jól megvan, hogy az induló állapot rendelettel elfogadott természetvédelmi kezelési terveknél - hangsúlyozom, a rendelettel elfogadott - azt írja, hogy az induláskor nulla, a célállapot 2008-ra 818 ezer hektár. A szövegben pedig úgy van írva, hogy 14.424. Ha ez így egymás mellett lenne, akkor meg is találnánk. Ezt nyilván a szemfüles kollégák észrevették, de az lenne a praktikus, ha a cél, teljesítés ugyanúgy szerepelne a felszín alatti vizekre és sok minden másra.
Aztán, a bizottságunk egyik kedvenc témája a Rába habzása, amely nincs benne ebben az anyagban, nem írunk róla, mintha nem is lett volna. Aztán a kiskunsági szemét dolga, arról sem írunk, pedig azt gondolom, ezek elég jelentős ügyek. Aztán azt mondja a jelentés, hogy a hatósági eljárás egyszerűsítése, deregulázása, a zöld hatóság területén nagyon jó kis előrehaladások történtek, a gyakorlat pedig 250-290 napos ügyintézést jelent, ami, azt gondolom, a beruházók oldaláról nem elfogadható. Egyáltalán erről az értékelésről, hogy hogy sikerült, azt gondolom, hogy nem úgy van. Sok részletkérdésbe belemehetnénk, de ezzel még fogunk foglalkozni.
Amiről még a kérdésem lenne - tulajdonképpen ezt teszem a végére mára -, hogy kettő hónap múlva lejár ez a program, és már előttünk kellene lenni a jövő évtől kezdődő újnak. Ilyen szempontból dicséretes, hogy dicsérettel zárjam - a jegyzőkönyvnek is mondom -, hogy a 2008-ig terjedőről most beszámolnak, mert hiszen még van három hónap, tehát lehet azt mondani arról, ami nincs meg, hogy bejöhet, mert még van három hónap. De a következő munkálatai hogy állnak, az mikor kerül elénk? Ahhoz, hogy 2009. január 1-jére meglegyen, már bőségesen itt kellene lennie a programnak. Egyelőre ennyit kérdeznék.
A képviselő uraknak eszükbe jutott valami? (Nincs jelzés.) Mondtam a kiskunsági... (Közbeszólások: Igen.) A vízszintsüllyedést, a talajvízsüllyedést a homokhátságon? Arról is szeretnék hallani valamit, mert mintha nemhogy javult volna, hanem továbbment volna. (Közbeszólások.) Ezt úgy nevezik, hogy csapatmunka. Mi egy olyan bizottság vagyunk, ahol tizennyolcan bármit össze tudunk hozni. (Közbeszólások: Tizenkilenc.) De nincs itt Velkey. (Derültség.)
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Válaszolhatunk?
ELNÖK: Ha nem kell felkészülni, akkor igen.
Dr. Gergely Erzsébet (KVVM) válasza
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Természetesen. Köszönjük szépen, elnök úr. Csak gondoltam, hátha még valakiben valamilyen kérdés formálódik.
Egy eléggé átfogó témakörrel kezdeném a választ, amelyet Nagy Andor alelnök úr felvetett, de ez általában örökzöld a téma tárgyalása kapcsán, ez pedig a forrás és a finanszírozás kérdése. Amikor ezt a programot terveztük, akkor 2001-2002 volt, gyakorlatilag az EU-csatlakozás előtt, az EU-források ismeretének hiányában. Alapvetően az volt a szándék, hogy folytatva az NKP I-nek azt a vonulatát, hogy még mindig abban az időszakban vagyunk, amikor gyakorlatilag több a feladat, mint várhatóan a forrás, hiszen hosszú évtizedek óta felhalmozódott környezeti problémákat kezelni kell, de ha nem építjük be a programba, vagy nem is említjük meg, attól a problémák nem oldódnak meg. Ezért ez a program egy viszonylag ambiciózus program volt, azzal együtt, hogy nem voltunk abban a jó helyzetben, mint mondjuk most egy Nemzeti Fejlesztési Terv vagy ÚMFT esetén, amelynek az EU odaadja a kosztpénzt, és gyakorlatilag csak be kell tudni jól osztani. Ilyen szempontból a tervezés mindig egy kis bizonytalansággal terhelt. Természetesen ennek is volt egy középtávú gazdaságpolitikai modell alapja, amely akkor egyáltalában rendelkezésre állt, amely modellt azóta elfújta a szél. Ettől függetlenül, ha megnézzük a program költségtervezését, akkor ott a 4200 milliárd forint mellett 2100 az, amely a központi költségvetést terheli, gyakorlatilag a többi a gazdálkodói vagy egyéb szférából származó.
Azt is el kell mondani, hogy azok a számok, amelyek itt látszódnak -, hogy például ebben a két évben mintegy 785 milliárd forint fordítódott a programra -, semmiképpen sem egy teljes körű számok. A központi költségvetés ráfordítását, az EU-t pontosan tudjuk mérni, de a háztartások ráfordításait lehetetlen, mert nincs rá megfelelő számítás. Hasonló módon a gazdálkodó szervezetek ráfordításai közül is azokat lehet látni, amelyeket valamilyen támogatás mellé sajátként beadnak, de amit kizárólag saját maguk - pláne közvetett beruházásként - hajtanak végre, arról nincs mindig ilyen teljes körű kép. Azt gondoljuk egyrészt, hogy maga ez a ráfordítás eleve nagyobb, de ennyi az, ami teljesen biztosan látható ebből, másrészt azt is gondolom, hogy itt mindig is a program tervezésének fő céljából kell kiindulnunk, vagyis mi azt szeretnénk, hogy jó környezetállapot legyen, és az erőforrásokkal jól gazdálkodjunk. Az szerencse lenne, ha ezt kevesebb ráfordítás mellett is meg tudnánk tenni, hiszen egy jó szabályozás adott esetben jobb, mint egy csomó rosszul elköltött pénz ugyanarra a célra.
De ezzel nem mentegetném azt a tényt, hogy ennek a programnak a beindulása valóban viszonylag fokozott, mérsékelt volt, hiszen már a 2004-2006-os európai uniós pénzek elköltése is bizonyos késedelemmel történik. Erre utaltam Nagy Andor kérdésére válaszolva abban is, hogy vannak bizonyos hullámszerűen bekövetkező javulások és stagnálások is, tehát itt nem szeretnénk szépíteni a programot.
Tehát a 2004-re tervezett beruházás adott esetben 2005-2006-ban vagy még később valósul meg, és a programban soha nem az odaítélt, hanem mindig a megvalósított és elköltött bért számolja, ez is fontos.
Másik, hogy már a 2004-2006-os időszak letelt és utána kezdődött a 2007-ig tartó. Itt is mire a projektek beindulnak, mérsékelt stagnálást jelent. Ez tipikusan jellemző lesz, amikor az észak-alföldi, dél-alföldi vízminőség-javító programok felgyorsulnak, vagy ilyen a regionális hulladékgazdálkodási programok esete is, hiszen ott egy ilyen létesítmény nagyon sok embert nagyon korszerű módon szolgál ki, de amíg nem adják át, addig erre nincs különösebb lehetőség.
A további kérdésekre rátérve, itt elsősorban a légszennyezés és a PM10-es kérdés merült fel, Nemes Csaba erre nagyon részletesen válaszol képviselő úrnak.
DR. NEMES CSABA főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csak röviden válaszolok. A lényeg az, hogy jövő év január elsejétől teljesíteni kell az EU-s jogszabályban leírt ügyeket, legalábbis most négy helyen mérjük, és 2010 júliusáig kell rendszeres méréseket végeznünk. Ennek egy része olyan, ami tudja mérni 2 és felet, egy részét pedig a PM10-ből számított módon kell majd rendelkezésre állítani. Jelenleg Budapesten, Győrben és még két helyen mérjük is.
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A konkrét válaszok esetében mielőtt válaszolnék, megkérném kolléganőmet, aki az ivóvízjavító programot elmondaná, azután én válaszolok.
GILYÉNNÉ DR. HOFER ALICE vezető főtanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Gilyénné dr. Hofer Alice vagyok. Nagyon rövid bemutatását szeretném az ivóvízminőség-javító programnak két mondatban, hogy tudjuk aztán hova helyezni az előrehaladásokat. Durván azt lehet mondani, hogy az ország lakosságának az egynegyede, 2 és félmillió lakos érintett az ivóvízminőség-javító programban a határértékeknek történő nem megfelelés miatt. Ennek a lakosságnak az eloszlása nem egyenletes az ország területén, ugyanis geológiai eredetű problémákról van szó. Az érintett lakosság durván fele lakik a Dél-Alföldön, az egynegyede Észak-Alföldön, 10 százalék a Dél-Dunántúlon, a többi pedig elszórva az ország egész területén.
Az 1067/2005. számú kormányhatározat alapján a két nagy régióra az 50 százalékban, illetve 25 százalékban érintett régiókra vonatkozóan kormányzati forrásból megkezdődött az ivóvízminőség-javító program előkészítése, és most folyamatban van, a befejezési stádium felé közeledik. Úgy néz ki, hogy az Észak-Alföldnek bizonyos településcsoportja már ebben az évben be tudja adni a második fordulós pályázatukat a KEOP-ra, vagyis a beruházásra vonatkozó pályázatot be tudják adni, de a többi területen is 2009 első felében ezek meg fognak történni. Ez azt jelenti, hogy az érintett lakosság 75 százalékára vonatkozóan befejezési fázisba fog kerülni az ivóvízminőség-javító program. Az érintett települési kör 10 százalékára vonatkozóan vannak részben megvalósult projektek, amik KEOP-pályázatok keretében, illetve KIOP és címzett pályázatok keretében kerültek megvalósításra. 266 ezer fő és 81 települést érintően, valamint ezekhez tartozik még az Észak-Alföld Régióban az első ütem programja, ami 41 településre és körülbelül 100 ezer lakosra terjed ki.
A folyamatban lévő projektekre vonatkozóan azt tudom mondani, hogy a KIOP és a címzett támogatással kapcsolatos beruházások átadásra kerültek, az Észak-Alföldön pedig a beruházások 2009 folyamán elkészülnek. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy körülbelül 85 százalékra vonatkozóan jó előrehaladás van, illetve látszik, hogy fog haladni. Ezek az Észak-Alföld kezdő és dél-alföldi projektek 2012-re, tehát négy év alatt várhatóan el fognak készülni. A Dél-Dunántúl, amely 10 százalékban érintett a projektben, vele tartjuk a kapcsolatot, és nagyon reméljük, hogy ez évben be fogják adni a pályázatukat az első fordulóra vonatkozóan. Úgy gondolom, nagyon reálisan látjuk, hogy 2010-12-re lezárul, döntő többsége lemegy, és egy-két település esetében lesz csak probléma.
Szeretném mondani, hogy menet közben felmerültek problémák. Kiderült, hogy nem szerencsés, hogy ilyen nagy régiókat egyben kezelünk projekt szinten. Az egyeztetések nagyon sok időt elvittek, úgyhogy a második fordulóban fogjuk szorgalmazni, hogy 20-30, esetleg 10-15 település közösen pályázzon, és ezek gyorsabban fognak megvalósulni, mint ahogy a KIOP pályázatokban megvalósultak. Problémát jelent, hogy az önkormányzatok nem nagyon érdekeltek a pályázatok megvalósításában, őket leginkább a hálózatrendszer funkció érdekelné, ami nem kifejezetten tárgya az EU-s támogatásnak, és nem is lehet nagyon efölé menni, mert magának a támogatásnak az elutasítását vonná maga után. Az önkormányzatokkal sajnos nagyon sok gond van, nem akarnak sokszor elfogadni ésszerűnek látszó műszaki megoldásokat, mert esetleg nincsenek jóban más önkormányzatokkal, és nem akarják ezt átadni. Itt viszont csak a műszakilag és minden szempontból a legoptimálisabb megoldás támogatható, és sokszor ezt már a tervezési fázisban is meg akarják vétózni. Ilyen jellegű problémák vannak, ezekre szerettem volna felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen.
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Természetesen ha még további kérdés van, akkor válaszolunk, de a hulladékgazdálkodással, illetve gyártói felelősséggel kapcsolatban is felmerült kérdés, erre kolléganőm válaszol.
BESE ERZSÉBET szakmai főtanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Bese Erzsébet vagyok, szakmai főtanácsadó. A csomagolási hulladékra vonatkozóan 2005. évről kellett az Európai Uniónak jelentést tenni az országnak, akkor volt határidő, amikor jelentéstételre kötelezettek voltunk. Ebben az évben853 ezer tonna volt a csomagolási anyag kibocsátása, ebből 446 ezer tonna került hasznosításra. Mondom százalékban, ez 52,3 százalékos teljesítés, de az Európai Uniónak százalékos hasznosításra vonatkozó kötelezettséget teljesítettük. Ez volt 2005.
2006-ra még nincs határidő, hanem a következő határidő 2011., addigra 60 százalékos hasznosítást kell az országnak teljesíteni. Miután a csomagolásianyag-kibocsátás egyre növekszik, ezért egyre növelnünk kell az anyagok szelektív gyűjtését és a hasznosítását. Az Európai Unió a csomagoláson belül anyagonként is előírt követelményeket, nevezetesen azt, hogy a különböző csomagolási anyagokra vonatkozóan is egy minimumot kell teljesítenünk. Ez a 2005-ös évben még megtörtént minden hulladékfajtára vonatkozóan. Azt már most látjuk, és valószínű, hogy 2008 végére, amikor az NKP II. és egyébként az OHT I. is határidős, üveghulladékban lemaradásban leszünk. A magyar lakosság egyre kevesebb üveget visz vissza a hulladékgyűjtő szigetekre, amely gyűjtőszigetek száma folyamatosan növekszik. Körülbelül ötezer gyűjtősziget van, de pontos számot nap mint nap tudnánk alkotni, mert folyamatosan adják át ezeket a gyűjtőszigeteket.
Még egy hulladékkal kapcsolatos kérdés volt, a kiskunsági szemét. Gondolom, a Németországból illegálisan behozott hulladékról van szó. Ez a jelenség sajnos, vagy hála istennek, 2005-2006-ban még nem jelentkezett, vagy legalábbis hivatalosan nem volt róla tudomásunk. Ez egy 2007. évi jelenség, és azt hiszem, a napi sajtóból azt lehet látni, hogy folyamatos erőfeszítések mellett nagyon lassan tudjuk visszajuttatni Németország különböző tartományaiba, az egyes tartományok sem egyformán fogadókészek a visszafogadásra. Mi reméljük, hogy nem marad itt belőle semmi a ciklus végére.
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönjük szépen. Orosz Sándor alelnök úr kérdéseivel folytatnám, aki elég átfogó kérdéseket tett fel. Az egyik a jelentősebb programok összehasonlíthatósága, kapcsolata és minden egyéb volt. Ilyen tekintetben törekvésünk az, hogy egyrészt az NKP célrendszere, mutatókészlete, illetve a fejlesztéspolitikai dokumentumok, a KIOP, KEOP mutatókészlete, célrendszere illeszkedjen. Amikor az NKP II-t terveztük, és már elfogadás előtt volt, akkor történt a KIOP tervezése, és gyakorlatilag a fejlesztéspolitika egy finanszírozási mankót jelentett, és a jövőben is praktikusan egy nagyon hatékony segítséget jelent, tehát ilyen szempontból ott is kapcsolódás van.
Hasonló módon tudjuk mondani a NÉS-t is, amelynek a kutatási témája, a tervezési időszaka a II-es tematikus akcióprogram, az éghajlat-változási akcióprogram egyik gerince volt. A NÉS-ből fakadó feladatok, a hosszabb távú stratégiaiak természetesen az ugyancsak ezzel a témával foglalkozó tematikus akcióprogramban, a harmadik program részeként is szerepet kapnak. Csabával, aki annak a témának a gazdája, a megállapodás szerint a kétéves NÉS cselekvési programok is gyakorlatilag az NKP II. végrehajtásához igazodnak, tehát egy egységes tervezés valósul meg. Emellett a III-as program tervezéséhez egy stratégiai programtérképet is készítettünk, hogy az átfogó nemzetgazdasági tervektől az egészen tematikus részügyekig melyik milyen módon kapcsolódik, kapcsolható be a nemzeti környezetvédelmi programba. Ahhoz, hogy megfelelő alapunk vagy bázisunk legyen, a tárca együttműködési megállapodást köt a Statisztikai Hivatallal is, hogy folyamatosan minden adat a lehető leggyorsabban beérkezzen, hiszen az időbeli eltolódás mindig is gond volt e tekintetben.
A képviselő úr kérdezte, hogy a törvény módosítása kapcsán az Inspire bevezetésével az egységes térinformatikai rendszer előrelépést hoz-e. Én azt gondolom, hogy ez egy hihetetlen nagy előrelépést fog hozni. Nem biztos, hogy fél éven vagy egy évben belül, de gyakorlatilag egy teljesen újfajta adatkultúrát jelent. Eleve azzal, hogy sima statisztikai adatok helyett térinformatikai rendszerben lehet kezelni, megvalósul az, ami az NKP második felében, a szabadon választott részben szerepel. Megpróbáltuk egy-egy régión keresztül is bemutatni témakörönként és régiónként is, hogy a fejlesztések hogyan adódnak össze, és egy térség szempontjából valójában mit jelent az elmaradás és az eredmény is, hiszen az ott élők azokat egyben látják, és nem tematikus szeletenként.
Másrészt talán az OECD korábbi megállapítása tekintetében is előbbre tudunk lépni, miszerint Magyarország adatgazdag és információszegény ország, hiszen nagyon sokan mérnek, barkácsolnak, sokszor különböző módszerekkel. Nagyon fontos az Inspire tekintetében nem csupán a rendelkezésre állás, hanem hogy egységes módszerek alapján, időben és egyébként is összehasonlítható adatok szülessenek, és nem utolsó sorban például hozzájussunk olyan adatokhoz a bemutatás érdekében, amelyhez korábban nem sikerült.
Katona elnök úr kérdezte, hogy a harmadik programmal mi is a pontos helyzet. Én már ott kezdeném, hogy a hatéves beszámoló várhatóan még az idén az Országgyűlés elé kerül, nem úgy, mint az előző alkalommal, amikor egy év távlatából készítettük el a beszámolót. Itt történetesen éppen a bizottság azon instrukciójához kötöttük magunkat, amit a legutóbbi jelentés kapcsán tett, hogy nem baj, ha az utolsó adatok még nem érkeznek be, mert nagy az átfutásuk a környezeti adatoknak, de lehessen viszonylag naprakészen a következő program céljainak megítélése tekintetében is használni a beszámolót. Ez a beszámoló gyakorlatilag egyeztetés előtt áll, és hamarabb kerül a bizottság, illetve az Országgyűlés elé, mint a III-as program. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program készítése is folyamatban van, a szerkezete is, a stratégiai vizsgálat is készül hozzá, a tárcák bevonásával most dolgozzuk ki, és reméljük, hogy év vége felé már be is mutatható. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Arra még nem tetszett nekem válaszolni, hogy a szerkezetében miért nem használjuk ki azt, hogy vannak táblázatok, hogy így állunk, úgy állunk. Akkor látnánk, és nem kellene keresgélni.
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igenis, elnök úr. Elnézést, hogy ezt nem válaszoltam meg, - csak a hangom ment el, de nem a véleményem a dologról. Ezek a mi fekvő tábláink. Egy részüket szeretjük, egy részüket utólag már kevésbé szeretjük, egyszerűen azért, mert be kell vallani hősiesen, hogy vannak olyan témakörök, ahol sajnos Magyarországon nagyon hiányos az adatszolgáltatás. Ilyen például az erózióval, a talajvédelemmel kapcsolatos adatok jelentős része. A másiknál pedig olyan problémák vannak, hogy időközben korszerűsítés miatt módszertani váltások következtek be. A táblázat jelentős része már benne van a jelentésben, és a hatévesnek részét képezi külön fejezetként a mutatók bemutatása. Köszönjük.
ELNÖK: Köszönöm. Fetser János.
FETSER JÁNOS (MSZP): Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Négy rövid megjegyzésem lenne, hiszen az elhangzott válaszok kikényszerítik belőlem. Részben, amit az elnök úr is kérdezett vagy érintett, a homokhátság vízutánpótlása és egyebek. Én másképp látom, hiszen a gyakorlatban azt tapasztalom, hogy azok a mélyebben fekvő területek, ahol a belvízelvezetés problémát jelent, gyakorlatilag magukra vannak hagyva. A gyakorlatban találkozom azzal, hogy egy-egy komoly beruházás esetén úgy kapja meg az érintett önkormányzat az engedélyt, ha - és általában ezek a legszegényebb települések - valamilyen tározót épít meg. Ez az, amire abszolút nincs pénzük. Azokat az állami vízműveket, amelyek több kistérségnek vagy egy adott régiónak vinnék be a folyóba vagy a nagyobb tározókba a vizét, az állam nem tudja karbantartani, lepusztulnak, és nem töltik be a funkciójukat.
Ez azért érdekes megjegyzés, mert ugyanakkor, amikor dönt a mindenkori kormányzat a belvízelvezető csatornák megépítéséről, akkor az a furcsa paradoxon áll fenn, hogy azokat a területeket preferálja, ahova vizet kellene vinni. Nem akarok konkrét településeket megnevezni, megyei jogú városokat és másokat, ahol ez abszolút nem jelent problémát, viszont a hobbiképessége jó, tehát következetesség hiányzik ezen a területen, és ez az önkormányzatok sokaságának okoz problémát. (Közbeszólások.) Megvárom, míg elnök úr is figyel erre, mert ez egy kardinális probléma. Csak azért, hogy te is tudd képviselni, hogy ne szúrjanak ki az önkormányzatokkal, mert te jobban benne vagy ebben.
A másik az ivóvíz. Persze, amit el tetszett mondani, az hellyel-közzel úgy van, 2010 után. A jelenlegi helyzet az, hogy az ország legszegényebb régiójában isszák a legrosszabb vizet, ami arzéntartalmú, és napjainkban azzal találkozunk, hogy akik a KEOP-hoz pályáznak, már a tervezésnél, illetve majd a kivitelezésnél is a szegényebb, falusi önkormányzatok a saját erővel nem tudnak megbirkózni, ezért már elkezdtek egy olyan akciót, hogy beépítik a vízdíjba a majdani beruházás költségét, ami nagyon komoly problémát jelentett hosszú távon. Én azt mondom, hogy 2010-nél hamarabb például a Dél-Alföldön ebből nem lesz semmi, és ez élő probléma.
Hulladék meg az üveg tekintetében feltétlenül szeretnék szólni, hiszen Bese Erzsike szólt róla. Mint érintett, az orosházi üveggyárban dolgoztam évekig. Elmondom azért, hogy Gyulát bosszantsam. Szégyen, hogy a Környezetvédelmi bizottság asztalán nem üvegből van az ásványvíz, hanem ebben a szemétben, amiből isszuk. Nem akarom elmondani a példát. Ha ebbe valamit beleöntenek, kimoshatják tízszer, ezt akkor sem lehet kitisztítani, az üveg pedig környezetbarát. Az egy másik dolog, hogy jelen pillanatban a borosoktól kezdve a sört, mindent külföldről hoznak, mert olyan helyzetet teremtettünk '90 után, ami azzal a következménnyel járt, hogy gyakorlatilag Magyarországon a palacküveggyártás jelenleg megszűnőben van vagy nullára redukálódott. A külföldi multik megvették a magyarországi piacot, ugyanakkor azt látjuk, hogy Lengyelországban, Olaszországban tavaly két új üveggyárat építettek, Németország nagyon keményen támogatja az üvegpalackokat. Ezt csak zárójelben szerettem volna megjegyezni. Majd a következő nemzeti környezetvédelmi programnál ezekre a részekre oda kell figyelnem nekem is és gondolom, a bizottság is ebben a segítségünkre lesz.
Erzsikétől szeretnék még valamit megkérdezni, hogy tudomásom szerint az önkormányzatok jó részének a hulladéklerakója év végén be kell, hogy zárjon, mert nem felel meg az uniós követelményeknek, adott esetben féléves haladékot kaphatnak. Ez nagyon nagy probléma, megint olyan irányba tolja az önkormányzatokat, hogy a multik által felosztott magyarországi piac egy nagyon jó üzleti lehetőség, és a lakosság és az önkormányzat ezt nagyon keményen megszenvedi, hiszen ha szigetelt hulladéklerakó építésébe kezdett volna, mindenféle atrocitás érte az egyéb lehetőségekről nem is beszélve. Tudom, hogy ez nagyon sok önkormányzatnak problémát jelent a Dél-Alföldön úgy mint Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Békéscsabán, ahol talán még öt évig van lehetőség, hogy az önkormányzatok le tudják rakni a hulladékot. Kisebb lerakó van Makón és Gyomaendrődön, de ez az egész térségben nagy probléma.
Megint az lesz a helyzet, hogy a kisebb, szegényebb önkormányzatok ki lesznek szolgáltatva vagy a multinacionális cégeknek, akik extraprofitot fognak ebből leakasztani, vagy az állam által agyontámogatott megyei jogú városoknak. Így néz ki a következetesség környezetvédelmi szinten is. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Átveszem a Gyulától a vízügy felelősségét, mert körülbelül egy éve tervezzük, hogy kancsókat kellene venni, és még nem vettük meg, de környezetvédelmi szempontból megszüntetem a vízszolgáltatást ilyen üvegekben, és helyette kancsókat fogunk kitenni. (Fetser János: Van üveges ásványvíz is.) Üveges legyen? Mi kancsóban gondoltuk. (Derültség.) Rendben. Ha már lúd, legyen kövér. Nem tudtam, hogy több üveggyártó lobbizója vagy. Megértettem. Köszönöm szépen. Kérjük szépen a válaszokat.
Dr. Gergely Erzsébet (KVVM) válasza
DR. GERGELY ERZSÉBET főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a szót, elnök úr. A Homokhátság kiemelt téma volt képviselő úr, illetve elnök úr hozzászólásában is. Ha megnézzük azt a bizonyos fekvő táblát, látszik, hogy ami talajvízszint-süllyedés volt, azt sikerült megállítani, viszont a Homokhátság bizonyos részein ez sajnos továbbra is gondot jelent. Az is elhangzott például Mezőgazdasági bizottság ülésén, hogy erről sem terv, sem stratégia nem készült. Említettem a bizottságnak, hogy nagyon előrehaladott tárgyalások vannak az Európai Unióval, hogy a Homokhátság tekintetében két projekt beépüljön a KEOP-ba. Úgy tűnik, hogy a célrendszerek összehangolása kapcsán ennek nincs különösebb akadálya. Ilyen módon már előrelépés történik, hogy ezeken a területeken új megoldásokat dolgozzunk ki. Ha kell, akkor a Csaba ezt részletesen el is mondja.
Másrészt több mint egy évvel ezelőtt elkészült egy belvízreform nevezetű program a tárca részéről, amihez már csak pénz kellene. Ez több szempontból tekintette át a síkvidéki területek jövőjét. Ezért az, hogy a belvíz-levezetési területen lévő vízvisszatartást, vízpótlást hozzá lehessen igazítani a jelenlegi, alapvetően vízlevezető hálózatokhoz. Ez alól már vannak kivételek, hiszen a kettős működési csatornák éppen az aktuális környezeti feltételek, illetve igény alapján működtethetők. A cél az, hogy ez minél több helyen megvalósuljon, illetve olyan munkavizsgálatok kezdődtek el, amelyeknek az alapja az, hogy például a természetvédelmi területeken, NATURA-területeken, ahol vizes élőhely-védelmi programok megvalósíthatók, hogyan lehetne például ezeket a területeket leválasztani az egyébként összefüggő műszaki rendszert alkotó belvízlevezető hálózatokról. Gyakorlatilag mind az ökológiai vízigény, mind adott esetben a gazdálkodás szempontjából differenciáltabb, az igényekhez jobban igazodó hálózatot kell létrehozni. A tervezés ilyen szempontból folyamatban van, célunk, hogy egyrészt az EU-s támogatás esetében is, illetve más forrásokból is sikerüljön ezt létrehozni.
A támogatás anomáliájáról beszélt képviselő úr. Itt egyrészt pozitív elemet tudnék most elmondani. Jelenleg folyik a tervezett egyeztetés, az Országos Területfejlesztési Tanács, már támogatta, vagyis hogy EU-s támogatások mellett az egyéb hazai forrásoknak is egy egységes program adna helyet és teret. Korábban volt KÖVICE és több hazai területfejlesztési célú támogatás is, amelyek gondot okoztak, mert ha tervezték az önkormányzatok finanszírozásra és az egyik kiesett, akkor jött a másik. Itt a kormányzat szeretné ugyancsak egy büdzsébe összevonni ezeket a támogatásokat, és ilyen formában valahogy az egyéb támogatásokhoz csak a hazai projektekre összehangoltan kifizetni, tehát egyéb ellentmondásokat is képes feloldani. Az önkormányzatok hulladéklerakója valóban jelentős gond. A kolleganőm viszont elmondja a pontos helyzetet a képviselő úrnak.
BESE ERZSÉBET szakmai főtanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Európai uniós követelmény Magyarországgal szemben, hogy 2009. július 15-ig bezárjuk mindazokat a hulladéklerakókat, amelyek műszaki védelem nélkül vagy nem megfelelő műszaki védelemmel létesültek és üzemelnek még az országban. Azt gondolom, elismerve azt, hogy biztos lesznek olyan települések, amelyek nehéz helyzetben lesznek, hogy óriási változás történt ezen a területen az országban, mert egy 2001-es Phare-felmérés szerint 2663 darab hulladéklerakó volt az országban, 3200 település mellett, és mára, 2008 vége felé 137 darabra csökkent a működő lerakók száma. Nagy részük már műszaki védelemmel készült, és 2009. július 15-re, a határidőre 71 lerakó fog hosszú távon tovább működni, tehát lényegesen lecsökken a potenciális veszélyforrások száma.
Ugyanakkor - és ezt tartom igazán nagy eredménynek még ezen a területen, az ártalmatlanítás területén - a KEOP-ban olyan rekultivációs téma indult, amely egyébként nagy siker, tehát nagyon nagy az érdeklődés iránta, amely száz százalékban támogatja az önkormányzati tulajdonú települési hulladéklerakók rekultivációját. Már több olyan projekt került pozitív elbírálásra, ahol ezek a lerakók rekultiválásra kerülnek. Úgy tűnik, hogy az első két évben, tehát a 2007-2008-as ciklusban mintegy 500 lerakó fog rekultiválásra kerülni, és a KEOP hatéves ciklusában 1500 lerakóval számolunk. Elismerjük azt, hogy a tovább működő lerakók egymástól lényegesen nagyobb távolságra vannak, hiszen körülbelül hetven lesz belőle az országban, de átrakó állomásokkal mindegyik 30 kilométeren belül elérhető, tehát a korszerű lerakás követelményei ily módon megvalósulnak.
Viszonylag kevés ma már az a településcsoport, amely - ahogy a képviselő úr fogalmazott - multinak van kiszolgáltatva, éppen az európai uniós forrásokból megvalósuló regionális hulladékos programoknak köszönhetően, hiszen azokon belül is épültek, épülnek hulladéklerakók, és itt már a multik szerepe ez által visszaszorult. Azt el kell ismerni, hogy a 2000-2004-es időszakban, amikor az önkormányzatok forráshiánnyal küszködtek, viszont el kellett látniuk a települési hulladékkelezés feladatát, akkor több olyan lerakó épült, amely külföldi anyavállalat magyar cége által került megépítésre és üzemeltetésre. Hadd mondjam azt, hogy a Dél-Alföld térségében egyetlen egy ilyen van, Hódmezővásárhely, az összes többi, amit a képviselő úr felsorolt, hazai tulajdonban, önkormányzati tulajdonban működő lerakó, tehát azért lehet gazdálkodni és lehet konkurenciát teremteni a multik árfelhajtó szándékával szemben. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mindenki megkapta a válaszát? (A bizottság tagjai bólintanak.) Akkor dönthetünk.
Döntés a jelentés általános vitára való alkalmasságáról
Az általános vitára való alkalmasságról kell dönteni. Aki a KEOP program végrehajtásáról szóló jelentést általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 19 igen szavazat.
Előadót állítunk? Andor? Olyan jól fel voltál készülve.
Kell egy határozati javaslatot készítenünk. (Közbeszólás: Nincs kész?) Nincs kész, mert a vita alapján tudjuk ezt megcsinálni, de ígérem, hogy a következő ülésre csinálunk. Az a módszer, hogy a frakciók szakértői összegyűjtik, és csinálunk egy javaslatot a jövő hétre, jó? (Dr. Nagy Andor és dr. Orosz Sándor bólintanak.) Köszönjük szépen a munkát és a válaszokat.
A jövő héten kedden lesz ülés, utána egy hosszú hét lesz, arra készüljetek, ötnapos plenáris ülés, és akkor szerdán lesz ülés a 28-ai héten, egykor.
Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 36 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra és Takács Aliz