KORB-24/2008.
(KORB-81/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. október 21-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés (J/6446. szám) (Általános vita) *
Dr. Szabó Jenő (FVM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Szabó Jenő (FVM) válaszadása *
Szavazás a jelentés általános vitára való alkalmasságáról *
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6437. szám) (Módosító javaslatok megvitatása - Első helyen kijelölt bizottságként) *
A második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/...szám) (Döntés bizottsági önálló indítvány benyújtásáról) *
Szavazás az országgyűlési határozati javaslatról *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442.szám) (Általános vita) *
Dr. Erdey György (KVM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Erdey György (KVM) válasza *
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról *
Elnököl: Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Katona Kálmán (MDF) Fülöp Istvánnak (Fidesz)
Dr. Nagy Andor (KDNP) Farkas Sándornak (Fidesz)
Dr. Józsa István (MSZP) megérkezéséig Kránitz Lászlónak (MSZP)
Kis Péter László (MSZP) Fetser Jánosnak (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) megérkezéséig Dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) Dr. Rétvári Bencének (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz) Bányai Gábornak (Fidesz)
Dr. Szabó Jenő szakmai főtanácsadó (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárszabályozási Főosztály)
Szalai Károly főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya)
Dr. Erdey György szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gulyás Mihály szakértő (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Bozó Pál főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Mikus Dezső informatikus (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gergely Erzsébet főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Sódor Márton főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Hoffmann Orsolya tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gáspár Vera tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Ország Renáta gyakornok (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Pénzes Zsuzsanna (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Gérnyi Gábor főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Sándor Gáborné szakmai tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Feldmann Zsolt főosztályvezető-helyettes (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály)
Makovényi Anna osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-vidékfejlesztési Főosztály)
Kanyokné dr. Strohmayer Mária osztályvezető (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárszabályozási Főosztály)
Palotásné Gyöngyösi Ágnes főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály)
Dr. Szepesi Valéria tagozati titkár (Budapesti Kereskedelmi Iparkamara Kereskedelmi Tagozat)
Dr. Debreczeny István igazgató (Dunapack Nyrt., MGYOSZ)
Viszkei György ügyvezető igazgató (Öko-Pannon Kht., MGYOSZ)
Dzubay László környezetvédelmi és infrastrukturális igazgató (MGYOSZ)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 05 perc)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP), a bizottság alelnöke, a továbbiakban ELNÖK: Jó napot kívánok, tisztelt hölgyeim és uraim! Az ülés elején szeretném bejelenteni, hogy Katona Kálmán elnök úr megkért, hogy a távollétében és az alelnöktársam távollétében vezessem a mai ülést.
Az aláírt jelenléti ív és az adott képviseleti meghatalmazások alapján jelenleg azt látom, hogy határozatképesek vagyunk, a jelenlévőket a tényleges aláírásnak megfelelő számban fogja rögzíteni a jegyzőkönyv.
Az elnök úr kiküldte írásban a meghívót, benne a napirendi javaslatot. Javaslom, hogy ettől ne térjünk el. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan van-e észrevétel. (Nincs jelzés.) Ha nincs, kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy az írásban kiküldött napirendi javaslatnak megfelelően tartsuk meg a mai ülésünket. Kérem a szavazatokat! (Szavazás.) Megállapítom, hogy egyhangúan hozta a döntését a bizottság.
Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés (J/6446. szám) (Általános vita)
Az elfogadott napirendünknek megfelelően az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentés általános vitára való alkalmasságáról tárgyalunk most, amelyet J/6446. számon nyújtott be a kormány. Tájékoztatásul: ezt majdnem velünk párhuzamosan tárgyalja az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága, amely bizottság egyidejűleg nyilván határozati javaslatot is meg fog fogalmazni ezzel összefüggésben. Ez utóbbival nem kell foglalkoznunk, a jelentésről magáról fogunk tárgyalni.
Javaslom, hogy rendkívül szigorú és pattogós ügymenetben tárgyaljunk, öt és tíz percen belüli előterjesztői kiegészítést javaslok, és utána, ha van képviselői észrevétel, vélemény vagy kérdés, azok alapján tudjuk folytatni.
Meg szeretném kérdezni, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részéről ki képviseli az előterjesztést.
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szabó Jenő vagyok, az Agrárszabályozási Főosztály munkatársa.
ELNÖK: Szabó Jenő úr, megérem, hogy ebben az általam kért, szigorúnak tekinthető időtartamban legyen kedves megtartani a kiegészítését.
Dr. Szabó Jenő (FVM) szóbeli kiegészítése
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Redukálom a mondanivalómat. Szeretném előrebocsátani, hogy évtizedes múltra tekint vissza ez a kormánybeszámoló, hisz a '97. évi CXIV. törvény rendelkezéseit teljesítjük, amikor benyújtjuk az Országgyűlésnek ezt a beszámolót.
Október 15-e volt a határidő, amit teljesítettünk, és hozzá kell tennem, hogy már korábban is hozzáférhető volt a minisztérium honlapján az összefoglaló, és maga a részletes anyag is. Megtárgyalta az Agrárgazdasági Tanács, és az állásfoglalását, ajánlását meg is tette. Ezt a kormány el is fogadja. Megtárgyalta továbbá az Érdekegyeztető Tanács, a FÖVÉT, és a helyzetképet -, amelyet igyekeztünk a korábbi gyakorlatnak megfelelően objektív statisztikai adatokra alapozva, véleményt nem nyilvánítva az Országgyűlés elé tárni - elfogadta.
2007-tel kapcsolatban alapvető kérdés, hogy tisztán lássuk, rendkívül rossz éghajlati adottságú évről van szó, ugyanakkor a világpiaci ártendenciák, főleg a gabonatermékek piacán, rendkívül erős árrobbanást hoztak, amely a termelők jövedelempozícióját rendkívül javította. Azt is hozzá kell tenni, hogy elsősorban jószerivel kizárólagosan a növényi termékek piacán zajlott le árrobbanás, amely tovább feszítette az agrárgazdaság alapvető problémáját, a növénytermesztés és állattenyésztés rendkívüli széthúzó tendenciáját.
A világpiaci árrobbanás az exportra jótékony hatást gyakorolt, és 31 százalékkal nőtt a tavalyi évben az ország agrárgazdasági kivitele, amely páratlan ilyen szempontból. A 4,8 milliárd eurós nagyságrend, legalábbis 2007-ben így látszott, megismételhetetlen. A legfrissebb KSH-információk alapján 17 százalékkal nőtt július végéig az agrárexport, és nem elsősorban a gabonaexport további bővülése nyomán, hanem a feldolgozott termékek nyomán. Tehát úgy tűnik, ha az idei évben a piacok nem szűkülnek be a most tapasztalható világgazdasági krízis következtében, akkor meghaladható ez a nagyságrend is.
Annyit még röviden, hogy teljesültek az agrárgazdasági törvényben megszabott támogatásnövelési követelmények. Mellékelünk egy számítást, amelyet a bizottság rendelkezésére bocsátunk. Nőtt a bruttó bérek nagyságrendje is, jóllehet a nemzetgazdasági átlaghoz képest még mindig 66 százalékon áll a mezőgazdaságban folyósított bérek bruttó értéke.
A pénzügyi helyzet is kiemelendő, és megállapítható, hogy szerény mértékű jövedelem képződött, 2,3 százalékot mutat ki az APEH ezen a szinten. Azt kell hogy mondjuk, ez alapvetően és elsősorban a világpiaci ártendenciák következménye, hiszen volumenében csökkenő termelésről, mintegy 12 százalékkal csökkenő termelésről beszélhetünk 2007-ben.
A támogatási nagyságrendet említeném még: 460 milliárd forint, ami 246 milliárdos európai uniós forrás, és 189 milliárd forint hazai forrásból tevődik össze.
Természetesen pozitívumként kell megemlítenem még ebben a bizottságban, hogy nőtt a műtrágya-felhasználás - mintegy 11 százalékos növekményt regisztrál a statisztika -, az élelmiszeripari beruházások is bővülésnek indultak, és a mezőgazdasági beruházások tekintetében is megindult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv kapcsán egy jelentős beruházási folyamat.
Ami a legutóbbi, illetve tavalyi évi beszámoló kapcsán is felvetődött, arra vonatkozóan meg kell említsem, hogy az infrastruktúra-fejlesztést két forrás is szolgálta 2007. évben. Az AVOP pénzügyi forrásai között a mezőgazdasági infrastruktúra-fejlesztés címén 3 milliárd forint került folyósításra és lehívásra, és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben is igen jelentős, 2013-ig megvalósítandó 83 milliárd forintos összeg kapcsolódik ehhez.
Az agrár-környezetgazdálkodásra kifizetett összegek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részét képezik, ez szintén megtalálható az anyagban, és ugyancsak a jövőképet érintően 2007 és 2013 között 284 milliárd forintnyi összeg jut az agrár-környezetgazdálkodási célok megvalósítására.
Ökológiai gazdálkodást illetően külön fejezet készült az anyagban, és az intézkedésekről főleg táblázatos formában adunk tájékoztatást. Ami a jövőt illeti, annyit meg kell említenünk, hogy bővül a vidékfejlesztés, környezetvédelem és élelmiszer-biztonság statisztikai háttere. Az EUROSTAT elrendelte, hogy 2010-re a mérhetőség javítását biztosító törvény lépjen hatályba minden tagállamban, és ennek megfelelően a jövőben talán nagyobb súlyt tudunk helyezni a környezetvédelmi és más felvetődött problémák feltárására. A mezőgazdasági összeírást kötelesek vagyunk 2010-ben rendezni, és ez ugyancsak egy kicsit erősíti a statisztikai hátterét is a jelentéseknek. Köszönöm, egyelőre ennyi.
ELNÖK: Köszönöm, és azt is, hogy az elnöki instrukció figyelembevételével tartotta meg előterjesztését.
Adós vagyok az aláírt jelenléti ív adataival. Öt személyes jelenlét négy helyettesítéssel a kormányoldalon, három jelenlét három helyettesítéssel az ellenzéki oldalon. A konkrét aláírásokat a jelenléti ív tartalmazza.
Képviselőtársaim, a vitát megnyitom. (Kránitz László jelentkezik.) Kránitz úr.
KRÁNITZ LÁSZLÓ (MSZP): Nagyon rövid kérdésem lenne, hogy az erdőgazdálkodásról tudna-e adatot mondani a tavalyi év vonatkozásában.
ELNÖK: Tessék, Farkas úr.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy ez az agárgazdaságról szóló jelentés ismét a bizottság elé került, mert bizonyos körök ezzel a témakörrel foglalkoznak, vagy netalántán érintettek is, és érdeklődéssel várják, hogy mennyiben felel meg a valóságnak és mennyiben nem. Nem is az a kérdés, hogy mennyire felel meg a valóságnak és mennyire nem, hanem mennyire érzi a minisztérium, a magyar agrárvezetés azokat a problémákat, amelyek ma a termelői oldalon jelentősen megvannak, illetve felvetődnek.
Néhány kérdést szeretnék felvetni annak érdekében, hogy tisztázzunk dolgokat. Ha mondhatom azt, akkor elsőképpen azt a kérdést tenném fel, hogy számtalan talajvédelmi laboratóriumi és ilyen jellegű intézeteknek az átcsoportosítása gyakorlatilag megtörtént az elmúlt évben vagy években. Ezeknek hogyan áll a működése, valamint a privatizált laboratóriumok hogyan működnek tovább, milyen feladatokat kapnak egyáltalán?
Ez a kérdésem lenne, illetve még az, hogy a vízgazdálkodási társulatokról nem nagyon találtam az anyagban külön szót, és az öntözésről is igen keveset. A vízgazdálkodási társulatoknak milyen szerepet kíván adni a tárca az elkövetkezendő időkben? Gondolkodik-e azon a tárca vezetése, hogy ahogy ön néhány szót a jövőről is szólt és mi sosem találjuk, hogy a víztársulatoknak milyen jövőt gondol? Nagyon fontos ez, mert úgy látom, hogy egyre jobban lógnak a levegőben ezek az intézetek vagy társulatok.
Szeretném megkérdezni azt is, hogy hol vannak azok a tények, eredmények, amelyek arról szóltak az elmúlt években, hogy mindig az állattenyésztők felzárkóztatása, az állattenyésztési eredmények elérése a célja a kormányzatnak és természetesen a termelőknek is? Meg kell állapítanom, hogy akárhogy nézem az agrárgazdasági jelentés számait, itt komoly visszaesések vannak, egyedül a szarvasmarha-tenyésztés területén van némi emelkedés, de az összes többi állatfajnál gyakorlatilag csökkenés van. Talán a pulykánál nem, de az is részterület, és nem olyan jelentős. A három állatfaj, a szarvasmarha, sertés és juh közül jelenleg ott tartunk, hogy a sertés és juh továbbra is veszteséget szenved el.
Megjegyezni kívánom, és még egyszer hangsúlyozom, jegyzőkönyvbe szeretném mondani, hogy egy állatfajról megint nincs szó az agárgazdasági jelentésben, ez pedig a ló. Nem tudom, miért nem tetszik az FVM-nek ez az állatfaj, hiszen Magyarországnak most az egyik hírvivője egy ló, amely igaz, hogy nem Magyarországon született, de bejárja a világot a lóversenyzés területén. Azt hiszem, ez az állatfaj megérdemelné, hogy egy agrárgazdasági jelentésben legalább néhány szót ejtsünk róla.
Ugyanakkor azt is sajnálom, vagy tapasztalatom - inkább így mondom -, ami szintén évek óta visszatérő kérdés, hogy az agrárgazdaságban foglalkoztatottak jövedelmi viszonyai miért maradnak el továbbra is komoly százalékokkal, nagyságrendekkel a társadalom különböző rétegeiben elért foglalkoztatási mutatókhoz, indexekhez képest. Szeretném, ha erre néhány gondolatban reagálna ön.
Ha még lenne esetleg lehetőség, a későbbiekben pár gondolatot elmondanék, de most zárjuk ennyivel.
ELNÖK: Köszönöm. Kis Péter nevében szeretnék szót kérni, aki jelen pillanatban a mezőgazdasági bizottság ülésén hasonló kérdésekkel foglalkozik, és aki egyébként erre a helyzetre készülve nekem írásban is ideadta, hogy mit mondana. Természetesen nem fogom egy az egyben ismertetni.
Szeretném rögzíteni a véleménye alapján, hogy magát a jelentést a képviselőtársam valósnak, a valós viszonyoknak tükrözőnek tekinti. Szóvá teszi - összhangban Farkas Sándor gondolataival - az állattenyésztés továbbra is elmaradott voltát, nevesen, hogy továbbra is a megelőző években tett megállapításokkal egyezőleg, de fogalmazhatunk úgy is, hogy adósok vagyunk még az állattenyésztés szakmailag is indokolt, ökológiailag is indokolt, valamint jövedelmezőségi, és sok más szempontból is indokolt továbbfejlesztésével.
Megemlíti a tényszerűségek rögzítése mellett azt is, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény a munkajövedelmek, a mezőgazdaságban, az agrárgazdaságban realizálható jövedelmek tekintetében valóban megfogalmaz egy olyan követelményt, amelyet a 2007. évi jelentés alapján sem tekinthetünk teljesítettnek. Tendenciájában sajnálatos módon nem teljesülnek ezek az arányos munkajövedelemre vonatkozó kritériumok. A képviselőtársam utána egyetértését fogalmazza meg az Agrárgazdasági Tanács, egyébként képviselőtársaim előtt is ismert ajánlásait illetőleg.
Eddig tartott Kis Péter úr gondolata, aki azt is kéri, ha lehetőség van rá, hogy a mostani távolléte ne legyen akadálya annak, hogy adott esetben a parlament előtt e tekintetben szóljon.
A magam részéről annyit tennék hozzá, különösen az utolsó gondolatok figyelembe vételével, hogy az Agrárgazdasági Tanács több olyan észrevételt tett, amelyek a környezetvédelem ügyét érintik. Tette többek azt -, aki ismeri a belső működését és az agrárium szereplőinek gondolkodását, az jól érti, és erre nekünk oda kell figyelni -, hogy enyhíteni szükséges a versenytársainknál szigorúbb, indokolatlan állatjóléti, környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági előírásokat. Én hajlamos vagyok úgy érteni, ahogy le van írva, de ők úgy értik, hogy egyáltalán, tehát ami van, azt jelentős részben indokolatlannak tekintik.
Hasonló megállapításokat tesznek az állattenyésztés többek által említett támogatását illetően, aminek egyik gátjaként éppen a környezetvédelmi előírásokat tekintik. Azért sorolom ezeket, mert tett egy olyan mellékmondatot, miszerint a kormány azonosul az Agrárgazdasági Tanács ajánlásaival. Ezt szeretném tisztázni, hogy ez pontosan mit is akar jelenteni.
Farkas képviselőtársam is szóba hozta a társulatokat. Az Agrárgazdasági Tanács úgy fogalmaz: "Komplex és átfogó módon kell újraértékelni az új világfolyamatokkal is összhangban Magyarország vízgazdálkodását, vizhasznosítását." Én ezzel tökéletesen egyetértek. Ez nem egy jelentés körébe tartozó dolog, de azt gondolom, hogy egyetlen egy esetben nem megy jól a dolog, ha továbbra is ágazati megfontolásokból közelítünk a vízgazdálkodás kérdéseihez, és nem - mondjuk - a fenntarthatóság követelményrendszerét figyelembe véve. Ennyit a hozzászólásomról.
Van-e más kérdés, észrevétel? (Farkas Sándor jelentkezik.) Farkas úr!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Csak egy nagyon rövid észrevételem van. Akkor, amikor a 2007. évet úgy értékeli az agrárkormányzat, hogy egy nagyon jó év, mondhatnám úgy is, hogy egy gazdaságilag rentábilis év volt a 2007-es, azért én szeretném felhívni a figyelmét azoknak, akik ezt a gondolatot megfogalmazzák, hogy tekintsenek vissza 2006-ra, és egy picit lássanak a jövőbe, 2008-ra. Abban a pillanatban ez a pozitívum el is olvadt, mert egy agrárágazatot nem szabad egy év vonatkozásában értékelni. Az más kérdés, hogy az adózás szempontjából, a könyvvitel szempontjából természetesen a gazdasági év alapján kell nézni, de olyan következtetéseket levonni, hogy talán már egy kicsit jobban fejlődik ez az ágazat... Meg kell nézni az ez év összehasonlítását jövő ilyenkor, és akkor rá fogunk jönni, hogy a kettő szaldója maximum nulla lehet. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Azt hiszem, ezzel nem lehet vitatkozni, még akkor sem, ha a 2007-es jelentésről van szó, de a tekintetben igen, hogy természetesen, amikor sok van, akkor hallgatni, és amikor hiány van, üvölteni, az nem gilt. Más észrevétel? (Senki sem jelentkezik.)
Kérem, hogy röviden érintsék az elhangzott kérdéseket. Értelemszerűen megállapításokkal csak akkor érdemes vitatkozni, ha súlyos kormányállásponttal ütközik az adott észrevétel, hiszen maga a vita úgyis a parlament plénumára tartozik. Hallgatjuk önöket, Szabó úr!
Dr. Szabó Jenő (FVM) válaszadása
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) (Hangosítás nélkül): Az erdészettel kapcsolatos kérdésre a kollegám válaszolna az Erdészeti Osztály részéről. Hozzá kell tegyem, hogy a parlament mezőgazdasági bizottsága...
ELNÖK: Kapcsolja be, legyen kedves, a mikrofont, mert nem hallatszik!
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnézést kérek. Tehát az erdészettel kapcsolatban kaptunk kérdést, amelyre a kollegám válaszolna az Erdészeti Osztály részéről.
Az állattenyésztéssel kapcsolatos intézkedésekről a mezőgazdasági bizottság meghallgatta a miniszter urat, és azt a tájékoztatót - anélkül, hogy részleteznénk ezeket az intézkedéseket - eljuttatjuk a bizottsághoz írásban, ha ez így megfelelő válasz, hiszen részleteiben kár végigmenni azokon az intézkedéseken, amelyeket a tárca tett.
Ami a jövedelemi helyzet alakulását illeti: a tárcának meglehetősen korlátozottak az eszközei a bruttó bérek befolyásolására, és ez a terület meglehetősen nehezen fogható. Írásban adunk választ ez ügyben is.
A vízgazdálkodást érintően a kollegánk nincs itt, nem készültünk erre a kérdésre, és ezért nem hívtuk meg a területtel foglalkozó szakemberünket, ezért erre szintén írásban adunk választ, ha így megfelelő.
A lóval kapcsolatos észrevételt jogosnak tartjuk, és korrigáljuk a jövőben ezt a hiányosságot. Elnézést, hogy kiesett a látókörünkből, érdemtelenül.
A talajvédelmi laboratóriumokkal kapcsolatos kérdésre is írásban tudunk csak választ adni, hiszen nincs itt az illető kollegánk.
Átadom a szót a munkatársamnak.
SZALAI KÁROLY (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): Szalai Károly vagyok, a Természeti Erőforrások Főosztályáról. Nagyon röviden szeretném ismertetni az erdőgazdálkodási ágazat 2007-es teljesítményeit számokban. Gyakorlatilag most azokat a számokat fogom kivonatolni, amelyek a jelentésben is szerepelnek. Ha a képviselő úr valamelyik témakörben esetleg mélyebben szeretne látni, akkor azt külön érinthetjük.
Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy az elmúlt évek erdőtelepítéseinek köszönhetően a magyarországi erdőterületek kétmillió hektár fölé emelkedtek, és meghaladták a 20 százalékot, egész pontosan 20,3 százaléknyi Magyarország erdősültsége. Ennek az erdőterületnek durván 65 százaléka az, amely gazdasági rendeltetésű, a fennmaradó körülbelül 35 százaléknyi terület védelmi rendeltetésű erdő.
A tulajdonviszonyokra az jellemző, hogy durván 60 százaléknyi állami tulajdonban van, és a fennmaradó 40 százalék magántulajdonban van. Ennek az erdőterületnek az egyéves növedéke, ami viszonyítási alapot ad a kitermelt fatömeghez, az 13,2 millió köbméter, az előtervek szerint a maximális egy évre jutó kitermelési lehetőség 10,2 millió köbméter, ebből 6,6 millió köbméter, ami ténylegesen kitermelésre került 2007. évben. Ebben elsősorban a szokásos térbeli korlátok mellett elsődlegesen a természetvédelmi korlátozás játszik szerepet.
A kitermelt erdők helyén az újratelepítés követelményének az erdőgazdálkodók 95 százalékos szinten megfelelnek, eseti kifogások merülhetnek fel, amit a felügyelőségek kezelni tudnak.
2007. évi erdőtelepítés címén 19 ezer hektár új erdő telepítése valósult meg, ami az elkövetkezendő években nagyságrendileg tartható lesz. Megemlíthető még, hogy az állami erdészeti, erdőgazdasági társaságok közreműködésével 2004. év óta gyakorlatilag folyamatosan részt veszünk a közmunkaprogramban. Ez durván 2700 fő foglalkoztatását jelenti évente.
Erdővédelmi összegzés készült még a 2007. évről, látható, hogy a károsítások, késői fagyok és aszály az, ami a tavalyi évre jellemző volt. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Szabó úr, természetesen az írásban teendő válaszok lehetőségét elfogadjuk, eggyel tartozik nekünk, hogy meddig készül el és juttatja el a bizottságnak? Ha lehet, olyan időpontot próbáljon meg mondani, hogy az általános vitához használhassák a képviselők.
DR. SZABÓ JENŐ (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium): A következő bizottsági ülésre, egy hét múlva. (Közbeszólásra.) Bocsánat. Egy héten belül.
ELNÖK: Kedden várható a vita. Ha ez azt jelenti, hogy még e héten vagy hétfőn, akkor rendben van. Ha ezt meghaladó, akkor viszont már az általános vitához nem tudják képviselőtársaim használni. Hétfő? (Dr. Szabó Jenő: Rendben.) Köszönöm.
Szavazás a jelentés általános vitára való alkalmasságáról
Javaslom, hogy a napirend zárásaként szavazzunk az általános vitára való alkalmasságról. Kérem a képviselőtársaimat, hogy aki elfogadja a jelentés általános vitára bocsátását, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki van ellene? (Szavazás.) Hat. Mivel többen nem vagyunk, ezért tartózkodni senki nem tartózkodott. Megállapítom, hogy a bizottság elfogadta a jelentés általános vitára bocsátását.
Azt javaslom, állítsunk előadókat. Tolmácsolva Kis Péter kérését, a bizottsági jegyzőkönyvvel kiegészítve javaslom őt a többségi előadónak, Farkas Sándor urat pedig a kisebbségi előadónak. Köszönöm a tárca képviselőinek a közreműködését.
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308. szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
A kettes napirendi pontra térjünk át. Tájékoztatom a tisztelt bizottságot, hogy a Pénzügyminisztériumtól azt a jelzést kaptuk, hogy... (Közbeszólások.) Figyelmet szeretnék kérni. Azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs még kormányálláspont, és vélhetőleg később lesz. Nem gondolnám, hogy az elnök úrnak, ha úgy alakul, külön össze kell ezért hívni a bizottságot. Javaslom, hogy a napirendi pontot tárgyaljuk végig kormányálláspont nélkül is, mert ki tudjuk alakítani álláspontunkat.
Kérem a képviselőtársaimat, vegyék elő a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló T/6308. számú vitához kiadott ajánlástervezetet. A napirend szerint a bizottság hatáskörébe tartozó kérdések, tehát a távhőszolgáltatás egésze érint bennünket. Nyolc indítvány szerepel előttünk, meggyőződésem szerint végig tudunk menni sorrendben mindegyiken.
Podolák, Szanyi és Józsa képviselő urak nyújtottak be indítványt. Józsa úr köztünk van, kívánja-e kiegészíteni? (Dr. Józsa István: Nem.) Érveket sem kíván mondani mellette, hogy a bizottság esetleg elfogadja? (Dr. Józsa István: Javaslom, fogadja el a bizottság. - Derültség.) Legalább ennyit elvártam volna képviselő úrtól. (Derültség.) Van-e egyéb kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, kérdezem, a bizottság támogatja-e az ajánlás 1-es pontjában szereplő indítvány? Szavazzunk. (Szavazás.) Kilenc. Ellene? (Szavazás.) Négy.
Közben Rétvári úr helyettesítési meghatalmazással távozott.
A 2-es indítvány, Podolák, Szanyi, Józsa képviselő urak indítványa. Józsa úr.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Szeretném kérni a bizottságot, hogy támogassa pártállástól függetlenül. Pontosabbá teszi az adott paragrafus megfogalmazását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kilenc. Ellene? (Szavazás.) Négy.
A 3-as javaslat Podolák, Szanyi és Józsa képviselő urak indítványa. Józsa képviselő úr, kívánja-e kiegészíteni? (Dr. Józsa István: Nem kívánom, annyi, hogy pontosabbá teszi.) Van-e egyéb hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kilenc. Ellene? Négy.
A 4-es javaslat Podolák, Szanyi és Józsa képviselő urak javaslata. Józsa képviselő úr? (Dr. Józsa István: Kérem, hogy támogassa a bizottság.) Meglepődnék, képviselő úr, ha nem ezt mondta volna. (Derültség.) Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kilenc. Ellene? (Szavazás.) Négy.
Az 5-ös javaslat Podolák, Szanyi és Józsa képviselő urak rövid, és tartalmában nem pontosan ismert indítványa.
DR. JÓZSA ISTVÁN: Tartalmában szeretném ismertetni, ugyanis az energiaév, a gázév keresztféléves, tehát gyakorlatilag a követendő gyakorlattal így lesz összhangban a törvényjavaslat.
ELNÖK: A bennem megfogalmazódott megjegyzést most megtartom. Köszönöm. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kilenc. Ellene? (Szavazás.) Négy.
A 6-os, gondolom, az előzővel összefüggő. Józsa képviselő úr, ugye az előzővel összefüggő a 6-os indítvány? (Józsa István: A 6-ost indokoltam. - Közbeszólások.) Józsa képviselő úr.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): A kettő oly mértékben függ össze, hogy egyben kellett volna szavazni róla.
ELNÖK: Csak a figyelmet szeretném felhívni rá, hogy aki azt támogatta, nyugodtan támogassa ezt is, aki meg nem, most ne álljon be a támogatók sorába. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kilenc. Ellene? (Szavazás.) Négy.
Nem tudom, van-e felhatalmazása Józsa úrnak Podolák úr következő indítványához? (Jelentkezésre.) Parancsoljon!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Kérjük a bizottság támogatását.
ELNÖK: Köszönöm. Nincs jelen a tárca képviselője. A bányászati törvénnyel kapcsolatos módosítások általános támogatása mellett sok bizonytalanság volt az első időszakban. Én ezzel óvatosabban bánnék. Természetesen a bizottság tagjai maguk alakítják ki az álláspontjukat. Kérdés, észrevétel van-e a bizottság részéről? (Nincs jelentkező.) Amennyiben nincs, kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Kettő. Ellene? (Szavazás.) Négy. Ki tartózkodott? Kettő. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Kékkői úr indítványa. Ez a törvény mellékletét képező új táblázat, amelyet javasol bevenni. Egy picit a törvényjavaslat megbízott szándékán túli módosításnak érzem, de képviselőtársaimat kérem, hogy fussák át. Kérdezem, hogy szavazhatunk-e a dologról. (A bizottság tagjai bólintanak.) Ki az, aki támogatja Kékkői úr indítványát? (Szavazás.) Négy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. A bizottság egyharmada sem támogatja.
Az előttünk lévő ajánlástervezetben szereplő összes indítványt megtárgyaltuk. A 2. napirendi pontot lezárom. (Farkas Sándor jelentkezik.) Bocsánat. Farkas úr!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): A napirendi ponthoz annyi megjegyzése van az ellenzéknek, hogy sajnálattal vettük tudomásul, hogy a kormány részéről ennek a napirendi pontnak a megtárgyalásán nem vett részt senki sem.
ELNÖK: Jeleztem az elején, hogy tekintettel a kormányálláspont el nem készült állapotára, amiben ludas lehet a Ház ütemezése, miszerint a jövő héten nem lesz napirenden az elképzelések szerint - tehát én mulasztást itt még nem érzékelek -, ettől függetlenül bármikor ki tudja alakítani az álláspontját a bizottság, nem függvénye ugyanis a kormány álláspontja a bizottság álláspontjának. (Farkas Sándor: Megjegyzésként mondtam.) Köszönöm. Rögzítette a jegyzőkönyv.
A 2. napirendi pontot lezárhatom? (A bizottság tagjai bólintanak.) Lezárom.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6437. szám) (Módosító javaslatok megvitatása - Első helyen kijelölt bizottságként)
A 3. napirendi pont következik. Üdvözlöm a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőit, Erdey György és Gosztonyi Ádám urakat.
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló '95. évi LVI. törvény módosításáról szóló T/6437. számú törvényjavaslat következik. Kérnék, hogy a szükséges tudattartalom közvetítése mellett a pattogósabb ügymenetben is legyenek partnerek. Ha ez rendben van, kérem a képviselőtársaimat, vegyék elő a vonatkozó ajánlástervezetet. Külön indoklást kérdés esetén kérek, egyébként igen, nem választ a javaslati pontra.
Az 1-es.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Ki az, aki nem támogatja? Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Egy, négy, nyolc. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 2-es.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Képviselőtársaim, én ilyenkor várok, és ha nincs indoklási kérés, akkor megkérdezem, hogy ki támogatja. (Senki sem jelentkezik.) Senki. Ki az, aki ellenzi? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki tartózkodott? (Szavazás.) Négy. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 3-as.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Nulla. Ki ellenzi? (Szavazás.) Nyolc. Ki tartózkodott? (Szavazás.) Öt tartózkodás. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 4. ugyancsak Szatmáry képviselő úr indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés nem lévén, szavazásra teszem föl. A bizottság tagjai támogatják-e Szatmáry úr 4-es indítványát? Aki igen, szavazzon! (Senki sem jelentkezik.) Nulla. (Közbeszólás: Melyiket? Bocsánat.) Képviselőtársaim, kérném, jelezzék, ha túl pattogósra veszem a dolgot.
A 4-es számú indítványról kérdeztem Erdey urat, Erdey úr jelezte, hogy nem támogatják Szatmáry úr ezen javaslatát. Körbenézek, van-e kérdés, észrevétel. Ha nincs, kérem, aki támogatja, szavazzon! (Senki sem jelentkezik.) Nincs ilyen. Ki az, aki ellenzi? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Négy.
Józsa István képviselő úr indítványát tartalmazza az 5. ajánlási pont. Előterjesztői álláspont?
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Az előterjesztő támogatja. Józsa úr már jobban áll, mint Szatmáry úr, hiszen egy-egy, de még a bizottság előtt is... Kérdés? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhárom. Köszönöm. (Dr. Józsa István: Köszönöm.)
Ismét Józsa úr indítványa következik. (Fülöp István megérkezik a bizottság ülésére.)
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Úgy látom, Józsa úr egy picit átvette korábban volt szerepemet, megérezte, hogy levezető elnök lesz a grammatikai ügyekre odafigyelő alelnöktársa.
Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Öt.
A 7. ajánlási pont következik.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Grammatikai ízűnek érzem ezt is. Kérdezem, hogy ki támogatja. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Most már hat. Ezek szerint meghatalmazás is rögzült, visszaáll a bizottsági ülés elején megismert szavazati arány.
A 8. pontban Szatmáry Kristóf úr indítványa következik.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. A bizottság tagjait kérdezem, ki támogatja. (Senki sem jelentkezik.) Ilyen nincs. Ki az, aki ellenzi? (Szavazás.) Kilenc. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat.
A 9. Orosz Sándor, Fetser János, Gyárfás Ildikó, Józsa István, Tompa Sándor és Kovács Tibor úr indítványa. (Közbeszólás: Nagyon jó javaslat!)
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. (Derültség.)
ELNÖK: Egy nagyon rövid indoklást, szakállamtitkár úr!
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az előterjesztésnek az volt a célja, hogy az újrahasználható és a hasznosítható hulladékok közül az újrahasználhatót részesítsük előnyben, és ezt reprezentálja a teljes újrahasználatnál a 100 százalékos mentesség, a hasznosításnál pedig a 85 százalékos mentesség elérésének lehetősége.
ELNÖK: Ezt a kormányálláspontot már ismerjük. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most ne elnökként, hanem mint az egyik javaslattevőként a támogatásukat kérjem ehhez az indítványhoz. Meggyőződésem egyébként, hogy helyes az EU hulladékgazdálkodással kapcsolatos irányelve, ugyanakkor az ottani hulladékhierarchia nem járhat azzal a következménnyel, hogy mindig sematikusan alkalmazzuk. Meggyőződésünk, hogy egy jól alkalmazott betétdíj, amely nemcsak az újratöltést, hanem egyáltalán az anyagában való újrahasznosítást is tudja értelmezni, legalább annyira fontos hulladékgazdálkodási szempontból, és ebbe az irányba tett lépésként tettük ezt a bizonyos javaslatunkat, hogy azt a forintokban nem igazán látszó különbség, ez a mínusz 15 százalékpont is szűnjön meg. Véljük azt is, hogy ez által az adminisztráció is egyszerűbb lehet. Hogy meggyőzhessük a kormányt is ebbéli álláspontunkról, nyilván könnyebb, ha valamiféle bizottsági háttér is van, ezért kérném a képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt az indítványt.
A hozzászólásomat befejezve, kérdezem, hogy van-e más kérdés. (Farkas Sándor: Megjegyezni kívánom, hogy nem a szóbeli kiegészítés miatt fogjuk támogatni.) Köszönöm. Ez komoly segítség a jegyzőkönyv olvasói számára is.
Kérdezem, hogy ki támogatja az indítványt. (Szavazás.) Tizenöt. Köszönöm.
A 10. pontban Szatmáry Kristóf úr indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem értettem precízen.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ezek szerint nem csak én voltam így, a nemnél még kattant valami, csak a "támogatjuk" érkezett el, és elkezdtem olvasni, mert az eddigi ismereteimmel vagy feltételezéseimmel is ellentétesnek tűnt a nyilatkozat.
Tehát nem támogatja az előterjesztő. Ki támogatja a bizottság részéről? (Senki sem jelentkezik.) Ilyen nincs. Ki ellenzi? (Szavazás.) Kilenc. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Hat. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 11. pontban Herbály úr indítványa következik.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Farkas úr figyelmét felhívom erre az indítványra, már csak az ismert agrár-elkötelezettsége okán is. Kérdés, hozzászólás van-e? (Nincs jelentkező.) Nem látok. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja az indítványt? (Szavazás.) Tizenöt. Tartózkodás? (Szavazás.) Nincs. Ellene? (Szavazás.) Nincs. A bizottság egyhangúlag támogatja az indítványt.
A 12-es Szatmáry Kristóf úr indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem, hogy kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Ilyen nincs. Kérdezem, ki az, aki támogatja. (Szavazás.) Nulla. Ellene? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Hat. A bizottság nem támogatja. Köszönöm.
13-as pont Herbály Imre úr indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez a korábbi Herbály-indítvánnyal szoros összefüggésben van. Haladhatunk? Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenöt szavazat. Tartózkodás, ellenszavazat nincs. Megállapítom, a bizottság támogatja az indítványt.
A 14-es indítvány.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem, hogy kérdés, észrevétel van-e. (Nincs jelentkező.) Kérdést, észrevételt nem látok. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Nulla. Ellene? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás? (Szavazás.) Hat.
A 15-ös indítvány.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást kérnék.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A 15-ösnek a közegészségügyi indokaival ugyan egyetértve, de a jogszabály-módosítás oka a Bizottság általi kötelezettségszegési eljárás volt. Oka az, hogy a termékdíj-fizetési kötelezettség nem az italcsomagolás hulladékgazdálkodási költségein alakult, hanem beltartalma szerint. Úgy gondoljuk, ha megint a beltartalma szerint korrigáljuk, differenciáljuk a szabályozást, akkor ugyanabba a diszkriminációs hibába esünk, mint az előző szabályozás esetén. (Közbeszólás: És a tej?) A tejet az Európai Unió is külön kezeli.
ELNÖK: Más kérdés, észrevétel van-e a bizottság részéről? (Nincs jelentkező.) Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Hat. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Tartózkodás nincs. Itt a minősítés az, hogy nem támogatja a bizottság, de egyharmada támogatja.
A 16-os Velkey úr indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Az lenne a tiszteletteljes kérésem, Erdey úr, hogy itt a megjegyzésben rögzített összefüggéseire tekintettel, ha lenne kedves nyilatkozni, hiszen itt a 16., 19. és 21. ajánlási pontok összefüggenek. Ha lehet, akkor ezt a csomagot nézzük együtt. Szerepel egy megjegyzés a házszabályszerűségre vonatkozóan. Úgy gondolom, ebben is nekünk kell állást foglalni első helyen kijelölt bizottságként. A véleményét arra nézve is kérném, hogy meglátása szerint ez túlterjeszkedik-e ez az eredeti törvénymódosítási szándékon, nyilván házszabályszerűségi értelemben.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A három módosító tartalmi összefüggése miatt egyiket sem tudjuk támogatni. Értelemszerűen úgy gondolom, túlterjeszkedik.
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy dolgában abból célszerű kiindulni, hogy vajon Házszabályunk tilt-e olyan rendelkezést, ami egyébként egy létező indítvány, nevezetesen amely az "E" termékdíjtételhez kapcsolódóan annak költségvetési vonatkozásait igyekszik rendezni. Az "E" termékdíj ebben a minőségében a törvényjavaslat immanens része, azt gondolom, hogy ez nem lehet vita tárgya. A parlamenti vitában elhangzott az is, hogy helyénvaló volna, és igazából a termékdíj eredeti szándéka egy sajátos hulladékgazdálkodási cél teljesítése, sőt, még az is elhangzott tájékoztató jelleggel vagy talán interpellációs kérdésre a plénumon, hogy egyébként egy ilyen jellegű alap létrehozása még a kormányülésen is szóba került. Ennek megfelelően azt gondolom, hogy egy, az "E" díjtételhez kapcsolódó indítvány, amely egyidejűleg az így létrejövő többlet pénzeszközök hulladékgazdálkodási célú hasznosítására vonatkozik, az adott törvény vonatkozásában nem tekinthető túlterjeszkedő indítványnak.
Először tehát erről a kérdésről szavazunk függetlenül attól, hogy utána támogatjuk, vagy nem támogatjuk. Azt gondolom, hogy a megtárgyalás helyénvalóságáról kell először döntenünk. Azt javaslom, hogy a bizottság először úgy foglaljon állást, hogy házszabályszerű az indítvány. Kérdezem, hogy ezzel kapcsolatosan van-e észrevétel? (Nincs jelentkező.) Köszönöm a szóban elhangzott nyilatkozatot, de ezt számszerűsíteni indokolt. Kérdezem, ki ért egyet azzal, hogy ez a vonatkozó három indítvány házszabályszerű? (Szavazás.) Úgy látom, hogy ez tizenöt. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag házszabályszerűnek nyilvánította az indítványt.
Innentől kezdve adott a feltétel, hogy érdemben tárgyaljunk az indítványokról, amelyek tartalmát, lényegét tekintve el is mondtam, megismerve az előterjesztő Velkey úr álláspontját.
Három elemben kell róla döntenünk, először a 16-os, majd a 19. és 21. indítványokról. Kérdezem, van-e a 16-oshoz kérdés? ( Velkey Gábor megérkezik az ülésre.) Képviselőtársam, foglalj helyet! A távollétedben a bizottság úgy döntött, mivel felmerült a kérdés, hogy igen, házszabályszerű. Egyhangúlag döntöttünk így. Kívánod-e az indítványod kiegészíteni, amit egyébként nem támogat az előterjesztő?
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Elnézést. A mezőgazdasági bizottsági ülésről jöttem.
ELNÖK: Némi türelmét kérem a bizottságnak, hogy Velkey úr hadd vegye fel a ritmust, mert most pattogósabbak vagyunk, mint máskor. (Közbeszólások.) Kifújta magát. Képviselő úr, mondd el az ajánlódat!
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Úgy gondolom, hogy az előterjesztésből, illetve módosító javaslatból egyértelműen látható, hogy milyen célt szolgál. Nem nagyon akarok ezen túl érvelni, mert az irány egyértelmű. Az, hogy az előterjesztő nem támogatja, annak ellenére én fontosnak tartanám. Az általános vitában a plenáris ülésen sokan érveltünk ezen konstrukció mellett. Kérem, hogy a bizottság lehetőség szerint támogassa. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Erdey úr.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnézést, hogy szót kértem, de egy mondatot tartozok még elmondani ehhez. Nevezetesen, hogy volt ennek a törvényjavaslatnak egy korábbi változata, amelyben szerepelt egy ilyen alap hasonló megfontolásokból. Ahogy ma a törvény és a mögé rendelt számok kinéznek, a válaszunk 2008. október 21-én is változatlanul nem.
ELNÖK: Azt gondolom képviselőtársaim, hogy a házszabályszerűséggel kapcsolatos megjegyzések és azok fogadtatása kapcsán hasonló helyzetben lehetünk, mint a bizottság által egyhangúlag támogatott indítvány vonatkozásában, de nyilván egy későbbi szavazás vagy megerősíti, vagy nem.
Van-e egyéb kérdés? (Nincs jelentkező.) Ha nincs, akkor szavazzunk. Bocsánat, a 16-osról beszélünk. Kérdezem, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Tizenhat igen szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag támogatja a javaslatot.
A 17-es.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Nulla. Ki az, aki ellenzi? (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat.
A 18-as indítvány.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: És a bizottság? (Szavazás.) Tizenhat, egyhangú.
A 19-est érdemben megvitattuk. Előterjesztői álláspont?
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem.
ELNÖK: Józsa úr!
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igazából az előzőnél, a 16-osnál is elmondhattam volna, amit most fogok, de ez az a témakör, amit én legalábbis, de más képviselő is érintett ennek a törvénynek az általános vitájában, nevezetesen, hogy gondolkodni kellene a környezetvédelmi adó rendszerének bevezetésében. Végül is ez a felhatalmazás tartalmazná ezt a hatáskört, hogy mire lehetne ezt használni. Úgy érzem, azon túlmenően, hogy egy ilyen alap létrehozása jól programozható környezetvédelmi célokat szolgálhatna, olyasmire is gondolnunk kellene, amit nap mint nap tapasztalunk, az ország elszemetesedésére. Egy kezdeményezésünk, a "zöld kommandó" már korábban végigment a parlamenten. Azt hiszem, hogy amikor olyan vis maior esetek alakulnak ki, hogy ott is hulladék keletkezik, ahol nem kellene, és ezt jó lenne minél gyorsabban eltüntetni, felszámolni, erre egy célirányos anyagi fedezetet kellene törvényi úton is biztosítani. Ezt a gondolatot szeretném most a bizottság mai, igazából nem teoretikus, hanem gyakorlatias, a kapcsolódó módosító indítványokról történő szavazása során is megerősíteni nemcsak a jegyzőkönyv számára, hanem a minisztérium itt lévő felelős vezetőinek is szeretném figyelmükbe ajánlani. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ajánlom a képviselőtársaim figyelmébe azt a plenáris vitában is elhangzott kormányzati elképzelést, miszerint a környezetvédelmi termékdíj, betétdíj, a hulladékgazdálkodás szempontjából releváns - fogalmazzunk így - környezetvédelmi befizetések ügyének átfogó felülvizsgálata van napirenden. Lehet, hogy ennyiben már a mostani törvénymódosításban is jelezni tudjuk, hogy milyen irányba kívánunk elmenni.
Szeretném tárgyszerűen rögzíteni, hogy az előbbi szavazás a házszabályszerűség vonatkozásában az egész indítványra vonatkozott, annak mindhárom elemére, tehát mind az ajánlás 16., mind a 19., mind a 21. pontjára. Most a 19.-nél vagyunk, tehát erről külön nem fogunk szavazni.
A tartalmáról szavazunk, ha nincs további kérdés vagy észrevétel. (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja? Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Tizenhat.
A 20-as indítvány következik.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Szeretném jelezni, hogy az alapját képező indítványrészt sem támogatta a bizottság, illetve a bizottság egyharmada sem, egész pontosan nulla. Ki az, aki támogatja? (Senki sem jelentkezik.) Senki. Ki az, aki ellene van? (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat.
Velkey úr csomagjának harmadik eleme következik. Itt is rögzítem: a házszabályszerűségről döntöttünk, ennek megfelelően érdemben szavazunk, bár ez formai leképezése az előbbi érdemi döntéseknek. Az előterjesztő?
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem támogatja. Külön kérdéseket nem látok. Ez jogtechnikai jellegű az előző kettőhöz képest. Ki az, aki ezt támogatja? (Szavazás.) Tizenhat.
A 22-es.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Velkey úr indoklást kér.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Egyrészről a hulladékgazdálkodási törvényben van már egy ilyen felhatalmazás, másrészről, ahogy olvastuk ezt a felhatalmazást, ez kötelező arányokat írna elő. Ez a termékdíj-szabályozás filozófiájával ellentétes, hiszen épp gazdasági ösztönzők segítségével próbálja ezeket elérni, nem pedig azzal, hogy kötelezettségévé teszi, és esetleg bírságolja a hulladékgazdálkodási szereplőket a visszatöltési arány nem teljesítése esetére.
ELNÖK: Képviselő úr!
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Értem.
ELNÖK: Én is precízen értem. Őszintén szólva, a kötelező újratöltési arányok elég sok galibát okoztak, ennek megfelelően a legnagyobb tiszteletem mellett - én most a személyes álláspontomat mondom -Velkey úrnak ezt az indítványát nem fogom tudni támogatni, de a bizottság alakítja ki az álláspontját, tekintsétek ezt hozzászólásnak, véleménynek.
Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Ki az, aki támogatja Velkey úr indítványát? (Szavazás.) Egy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Tizenöt. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 23-as indítvány.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást szeretnék kérni.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Szintén a hulladékgazdálkodási törvényben lenne a helye ennek a felhatalmazásnak, nem a termékdíj-törvényben. Egyébként a tartalmával egyetértünk, esetleg pontosabban úgy lehetne megfogalmazni az "egyutas" helyett, hogy újrahasználható és nem újrahasznált hulladékok esetében, és akkor a hulladékgazdálkodási törvénybe ez így szervesen beilleszthető.
ELNÖK: Szeretném - magamnak adván szót a vitában elsőként - felajánlani neked, Gábor, képviselő úr, hogy nekem is van egy elképzelésem - mert nekem tetszik egyébként a tartalma -, hogy ehhez az indítványhoz kapcsolódó módosítóként nyújtsunk be egy, azokat a szempontokat is figyelembe vevő leiratot, amelyekről Gosztonyi úr beszélt. A célját tekintve teljes egyetértés van. Éppen ezért, hogy bent maradjon, amihez kapcsolódni tudunk, én most tartózkodni fogok. Utána egy közös kapcsolódóval igazítsuk ki ezt az egyező szándékainknak megfelelően. Köszönöm.
Most erről kell állást foglalnunk. Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nincs. Ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy. Ki az, aki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Hét. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 24-es indítvány.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Szatmáry úr csomagjának mellékleti részéről van szó. Ki az, aki támogatja? Sokszor foglalkoztunk vele. (Szavazás.) Ugyanaz az eredmény, nulla támogatás. Ki az, aki ellenzi? (Szavazás.) Tíz. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Hat. A bizottság egyharmada sem támogatja.
A 25-ös Világosi képviselőtársunk indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Ez azt a fölfedezett előterjesztői hiányosságot igyekszik pótolni, hogy lehetnek másfajta anyagok is csomagolóanyagok, csomagolás alapanyagai, erre vonatkozóan tesz javaslatot, egyébként a logikáját tekintve az előterjesztésnek megfelelő logikával. Kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.)
Kérdezem, hogy bizottság támogatja-e Világosi úr indítványát. Aki igen, szavazzon! (Szavazás.) Tizenhat.
Velkey úr 26-os pontban szereplő indítványa.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk. (Velkey Gábor jelentkezik.)
ELNÖK: Velkey úr!
VELKEY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm szépen. Szerintem itt is egyértelmű a szándék, és részben össze is függ a korábban immár bizottsági szinten támogatott javaslattal, tehát szeretném kérni, hogy a bizottság támogassa.
Ennek a kérdésnek a kapcsán szeretnék még felvetni egy ügyet, amely szerintem nem csak hozzám jutott el, mert többen láthatták ezt a levelet. Ez a levél azzal a kérdéskörrel függ össze, amely az összegyűjtött palackok csomagolásának, visszagyűjtésének betétdíjas irányba való hasznosulásával foglalkozik. Arról van szó, hogy ha a forgalmazókat terhelő termékdíj nagyon alacsony arányú, akkor azt eredményezi, hogy miközben a betétdíj visszaigényelhető az áfából, nem lesz érdeke a betétdíjas rendszer fenntartásában az illetőnek, aki ezt képviselte. Tudom, hogy áfa-törvényt ebben az ügyben nem lehet érinteni, csak szeretném erre a problémakörre felhívni a figyelmet, és kezdeményezni azt, hogy próbáljunk utánamenni az ügynek, mert a dolognak valóban érdekeltségi alapon kell működnie, és az érdekeltséget pedig meg kell teremteni akkor, ha ellenérdekeltségről van szó. Itt pedig most ellentétes hatása lehet a betétdíjas ügyre az áfa-törvénynek, ha nem érinti azokat a tevékenységeket, amelyekben nem többutas palackokról van szó. Általános vitában ez több körben felmerült, ezért szeretném erre az ügyre felhívni a figyelmet. Remélem, érthető voltam.
ELNÖK: Aki az üggyel foglalkozik, annak számára biztos, hogy érthető, ezért veszem a bátorságot, hogy én értem. Értelemszerűen, amikor arról a bizonyos javaslatról fogunk szavazni jövő év folyamán, amire a most induló felülvizsgálat vonatkozik, abban erre különleges figyelemmel kell lennünk. Ezzel egyetértek, de az adótörvények ide vagy oda kerülése nem ilyen kérdés. A most előttünk lévő javaslat esetén bejövő többletpénz környezetvédelmi célokra való felhasználásának szándékáról nagyon határozottan és markánsan egyetértettünk. Most a kérdés az, hogy abban is egyetértünk-e, hogy ennek legyen meg a háttere, erről szól a mostani szavazás. Mindenki érti.
Kérdezem, ki az, aki támogatja ezt az indítványt. Aki igen, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizenhat szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag egyetért a javaslattal. Nagyon jó az arány a bizottságban.
A következő a Katona Kálmán által elmondottakkal szövegszerűen egyező, az információs forrásra hivatkozva megszületett 27-es indítvány. Az előterjesztő álláspontja?
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Indoklást is kérnék.
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A jelenlegi törvény időtávja mindössze kettő esztendőre szól, pont abból a megfontolásból, hogy közmegegyezés született a tekintetben, hogy a termékdíjrendszer átfogó felülvizsgálata megtörténik. Mondhatnám azt is, hogy vérző szívvel nem támogatom, mert az igazából előremutató megoldások azok, amelyek perspektivikusan, több évre kiszámíthatóak, de a jelenleg benyújtott törvényjavaslat nem ezen a filozófiai alapon áll.
ELNÖK: Köszönöm. Sajátos jogalkotói dilemma előtt állunk, hogy szigorítsuk-e a kényszert a tekintetben, hogy legyen egy normális szabályozás vagy sem. Ha elfogadjuk Velkey úr indítványát, akkor bizonyos kényszereket iktatunk be, ezzel szemben kiszámíthatóbb a dolog a kialakított rendszerben. A másik esetben pedig bennmarad az a kényszer, hogy igenis túl kell lenni azokon az egyeztetéseken, amelyek egy normálisabb, új szabályozást eredményeznek. Igazából ez a valós dilemma itt.
Van-e egyéb kérdés, hozzászólás? (Nincs jelentkező.) Más kérdés, észrevétel nincs. Kérdezem, hogy ki az, aki támogatja? (Szavazás.) Egy szavazat. Ki van ellene? (Nincs jelentkező.) Nincs ilyen. Ki az, aki tartózkodik? (Szavazás.) Tizenöt szavazat. Megállapítom, hogy a bizottság nem fogadta el a képviselői indítványt.
Az előttem lévő ajánlástervezetben lévő sor végére értünk. Tudomásom van természetesen előkészítésben lévő módosító indítványokról, de ami nincs előttünk, arról még nem foglalhatunk állást. Megköszönöm a tárca képviselőinek részvételét, és a hármas napirendi pontot lezárom. Kérem a tárca képviselőit, maradjanak, mert még ők vannak napirenden.
Múlt alkalommal megtárgyaltuk a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentést. Elkészült egy ezzel kapcsolatos bizottsági határozattervezet. Ez ismereteim szerint minden képviselőtársam előtt ott van. Kérem jelezni, ha rosszul tudom. Katona Kálmán aláírási helyével egy országgyűlési határozati javaslattervezet van mindenki előtt. Mindenkinek megvan? (A bizottság tagjai bólintanak.) Mivel kiosztásra került, megismerhető volt. Csak akkor nyissunk vitát, ha szövegszerű változtatási kezdeményezés van. Van-e ilyen? (Nincs jelentkező.) Ilyet nem látok.
Szavazás az országgyűlési határozati javaslatról
Ebben az esetben, mivel magáról a jelentésről már múltkor vitáztunk és egyébként 19:0 arányban egyhangúlag támogattuk az általános vitára való alkalmasságát, ezen felbuzdulva kérdezem, hogy a bizottság mint önálló határozati javaslatot, ezt a dokumentumot elfogadja-e. (Szavazás.) Ez tizenhat. Ellene? (Nincs jelentkező.) Tartózkodás? (Nincs jelentkező.) Nincs. Megállapítom, hogy egyhangúlag elfogadta a bizottság az országgyűlési határozati javaslatot. A napirendi pontot ezzel lezárom. (Közbeszólás: Előadót nem jelölünk ki?) Múltkor meghatároztuk Nagy Andor alelnöktársammal, ezt én vonatkoztatom erre is. Nyilván, ha Katona úrnak lesz igénye másra, akkor szóvá teszi. Majd elintézzük egymás között. (Derültség.) Rátérünk a következő napirendi pontra.
A múlt alkalommal az elnök úr elmondta, hogy adjunk kellő időt magunknak az előterjesztés megismerésére, ezért nem került sor erre a napirendi pontra múltkor. Több mint egy hét szerintem elegendő kellett, hogy legyen, hogy kellően elmélyedjünk benne. Éppen ezért Erdey urat arra kérem, hogy az elmélyedést feltételezve egy rövid szóbeli kiegészítést tartson a T/6442. számú törvényjavaslathoz.
Dr. Erdey György (KVM) szóbeli kiegészítése
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Megértve az elnök úr intő szavait, igyekszem rendkívül rövidre fogni. Ez tipikus salátatörvény, tartalmilag nem feltétlenül összefüggő kérdéskörökkel foglalkozik. Három elemét emelném ki, amelybe a törvényjavaslat minden lényeges kérdése besorolható.
Az első egy uniós kötelezettség, itt két irányelvnek való megfelelésről van szó, egyik az INSPIRE irányelv, illetőleg az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló. Mindkettő 2007-ben elfogadott irányelv. Lényegében a fontosabb a közösségi szintű térinformatikai rendszer előfeltételeként kialakítandó nemzeti téradatkezelő rendszer, ami magában foglalná a közhasználattal, kataszteri nyilvántartással, a közlekedési infrastruktúrával, illetőleg környezeti elemek állapotával foglalkozó információhalmazt. A menetrend az lenne, hogy 2009. május 15-re kell a szabályozásnak véglegesítődni. Ennek első lépése lenne most a törvény, a törvényben foglalt felhatalmazások elrendezése, majd egy kormányrendelet. 2011-ben indulna a rendszer kiépítése, és uniós szinten 2019-ben fejeződne be.
A második blokk a környezetvédelem tervezési rendszerének egyfajta áttekinthetővé tétele. Gyakorlatilag nemigen tartalmaz a jelenleg hatályos környezetvédelmi törvényhez képest új elemeket, talán a kistérségi tervre vonatkozó szabályok tekinthetők újnak. Fontosnak tartanám kiemelni, hogy új, kötelezően készítendő tervet nem ír elő a tervezet, tehát ugyanabban a felfogásban kezeli a dolgot, mint ahogy a '95-ös törvény. Ez egy nagy lehetőség az önkormányzatok számára a hosszú távú környezeti gondolkodás felépítésében.
A harmadik blokkja a törvényjavaslatnak - ha szabad így fogalmaznom - technikai típusú, hiszen rendbe teszi azokat a felhatalmazásokat, amelyek egy alkotmánybírósági döntés alapján rendbe teendők, nevezetesen konkréttá és egész pontosan a tárgy megjelölésére alkalmassá teszi ezeket a felhatalmazásokat. Köszönöm szépen, elnök úr, röviden ennyi.
ELNÖK: Azt mondta a szakállamtitkár úr, hogy "saláta". Úgy látom, hogy bizonyos gasztronómiai tehetsége van, mert ezt a salátát ehetővé tette ezzel az értelmezést segítő öntettel. (Derültség.)
A képviselőtársaimé a szó, a lehetőség kérdésre, észrevételre. (Bányai Gábor jelentkezik.) Parancsolj! Bányai úr!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A kérdésem a térinformációs rendszerre vonatkozó volna, mégpedig az, hogy ennek a hozzáférhetősége és a kezelése kinél található majd. Említenék egy saját példát: rengeteg erdőtűz volt a múlt évben - talán emlékeznek rá - Bács-Kiskun megyében is, és nincs a katasztrófavédelemben semmiféle térinformációs rendszer, amellyel úgymond be bírna avatkozni abban az esetben, amikor egy nemzeti park területén vagy mellette egy erdőtűz van például. Nem tudják, hogy az a terület éppen védett-e vagy nem védett, mert fogalmuk sincs a tűzoltóknak, illetve egy árvíz esetén vagy bármilyen más vonatkozásban sem tudható. Ez a rendszer egységes lesz-e, azaz - ön mondta, hogy lesznek benne földhasználói adatok, hogy ki lakik az adott területen, ingatlanban, bárhol - ezek az összefésült adatok megjelennek-e minden közigazgatási szinten, beillesztve a tűzoltóknál, vagy akár a mentőknél? Hozzáférhető lesz-e a számukra? Ha ez egy önálló rendszer lesz, amely önállóan működik, és nem fog összehangoltan működni akár a katasztrófavédőkkel, akár másokkal, akkor lehet, hogy ez csak plusz pénzkidobás. Lesz-e arra mód, hogy ezeket az adatokat, információs rendszereket megkaphassák a tűzoltók és a katasztrófavédők? Köszönöm szépen.
ELNÖK: Más kérdés, észrevétel? (Nincs jelzés.) Nem látok erre jelentkezést. Erdey úr!
Dr. Erdey György (KVM) válasza
DR. ERDEY GYÖRGY (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm a kérdést. Ez a dolog lényegét érinti. Persze nem mindenre lehet most pontos választ adni, hiszen, mint mondtam, a "finombeállítása" kormányrendeleti szinten történik meg, de hogy a rendszer elemei miből épülnek fel, ahhoz az irányelvből tudok idézni. Az épületek, a talaj, a földhasználat, a közüzemi és közszolgáltatások rendszere, a környezetvédelmi monitorlétesítmények, termelő és ipari létesítmények, népesség eloszlása, s a többi - nem sorolom föl -, huszonegy pontba sorolja az irányelv azokat az elemeket, amelyeket ennek a rendszernek tartalmaznia kell.
Értelemszerűen a kölcsönös hozzáférést mindenképpen biztosítani kell. Egyrészt ezek közérdekű adatok a dolog természeténél fogva, másrészt az egésznek akkor van értelme, ha a különböző hatóságok kommunikációja is biztosított, és nyilván a kormányrendelet kidolgozása során nekünk ezt a szempontot kell szem előtt tartani.
ELNÖK: Bányai úr!
BÁNYAI GÁBOR (Fidesz): Majd a módosítóknál.
ELNÖK: Majd meglátjuk, ahogy szokás mondani. A hallgatást némileg beleegyezésnek is vélem, de majd meglátjuk a szavazást. Képviselőtársaim, lezárom a vitát. Szavazás következik.
Döntés a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságáról
Megkérdezem, hogy ki támogatja a T/6442. számú törvényjavaslat általános vitára bocsátását. Aki igen, kérem, szavazzon! (Szavazás.) Tizenhat, tartózkodás és ellenszavazat nélkül.
Előadót illik és kell állítanunk. Jelentkezik erre valaki? Kedden lesz a vita. (Fülöp István jelentkezik.) Fülöp úr. Fülöp István úr jelentkezését a bizottság elfogadja-e? (Látható többség jelentkezik.) Maximális a bizottság támogatása.
A többi képviselőtársamat persze kérem, hogy a parlamenti vitában tartalmas észrevételekkel járuljunk hozzá ahhoz is, hogy minél többen megismerjék azokat a szándékokat, amelyek ebben a törvényjavaslatban benne vannak. Ezzel a napirendi pontot lezárom.
Tájékoztatom a bizottság tagjait, hogy az elnök úr előzetes elképzelései szerint a következő ülésre jövő héten szerdán kerül sor, figyelemmel arra, hogy az összes törvényünk, amelyeket tárgyalunk, a 28-i plenáris ülésen szerepelnek, tehát vélhetőleg kedden nem lesz alkalmas az időpont a bizottság összehívására.
Ezen tájékoztató megjegyzést követően a mai bizottsági ülést, megköszönve a jelenlétet, lezárom. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 27 perc)
|
Dr. Orosz Sándor |
Jegyzőkönyvvezetők: Takács Aliz és Dancsecs Dóra