KORB-25/2008.
(KORB-82/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. október 29-én, szerdán, 13 óra 12 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Tájékoztató az Európai Parlament szakbizottságában az EU "Energiacsomaggal" kapcsolatban kialakult álláspontokról *
Olajos Péter európai parlamenti képviselő szóbeli kiegészítése *
Olajos Péter (EP) válaszai az elhangzottakra *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) *
(Módosító javaslatok megvitatása) *
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442. szám) *
(Módosító javaslatok megvitatása) *
Dr. Kerekes Zsuzsa (Adatvédelmi Biztos Irodája) szóbeli kiegészítése *
A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6571. szám)
(Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett)
(Általános vita) *
Csuka Mária (PM) szóbeli kiegészítése *
Dr. Csapodi Pál (ÁSZ) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, vélemények, észrevételek *
Petrezselyem Ilona (KvVM) válaszai az elhangzottakra *
Döntés az általános vitára való alkalmasságról *
1. Tájékoztató az Európai Parlament szakbizottságában az EU "Energiacsomaggal" kapcsolatban kialakult álláspontokról
Tájékoztatást ad: Olajos Péter EP képviselő, a Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság tagja
2. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényjavaslat (T/6308.szám) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6442.szám) (Módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként
4. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. Törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6437.szám) (Kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása) (Első helyen kijelölt bizottságként)
5. a) A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571.szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (Általános vita)
b) Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról (T/6571/1.szám)
6. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Helyettesítési megbízást adott
Dr. Nagy Andor (KDNP) Farkas Sándornak (Fidesz)
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP) Gyárfás Ildikónak (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Dr. Tompa Sándornak (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP) Dr. Józsa Istvánnak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Dr. Rétvári Bencének (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) Dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Olajos Péter képviselő (Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottsága)
Dr. Erdey György szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Kerekes Zsuzsa főosztályvezető (Adatvédelmi Biztos Irodája)
Dióssy László szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) Petrezselyem Ilona főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Csapodi Pál főtitkár ( Állami Számvevőszék)
Dr. Huszka Zénó Péter tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Megjelentek
Sivó Imre elnök (Magyar Sörgyártók Szövetsége)
Gulyás Mihály szakértő (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Borsányi-Bognár Levente főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Csók Csilla főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Barabás Ákos szakmai tanácsadó (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Kovács Eszter vezető tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Markó Csaba főosztályvezető-helyettes (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Juhász Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Holé Sándorné igazgatóhelyettes (Állami Számvevőszék)
Németh Péterné főcsoportfőnök (Állami Számvevőszék)
Dormán István Zoltán számvevő (Állami Számvevőszék)
Vacsora Erika számvevő tanácsos (Állami Számvevőszék)
Palotásné Gyöngyösi Ágnes főtanácsos (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Mostbacherné dr. Besenyei Emília vezető főtanácsos ((Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Gérnyi Gábor főosztályvezető-helyettes (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Sándor Gáborné szakmai tanácsadó (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Czágler Péter főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Szerdahelyi György vezető főtanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Jakab Marianna tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Tóth Kamilla ügyvezető igazgató (TAMARA HAGEN Cons. Kft.)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 12 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Üdvözlöm a bizottság megjelent tagjait, a kormány képviselőit, vendégeinket. Mai ülésünket megkezdjük.
A kiküldött napirendhez képest azt a változtatást javaslom, hogy mivel a távhőszolgáltatásról szóló törvényhez nincs újabb módosító, azt nem kell tárgyalnunk, helyére javaslom felvenni a vasútról szóló törvény megtárgyalását, egyébként tartanánk a menetrendet. Aki az így kialakult napirenddel egyetért, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Első napirendünk az Európai Parlament szakbizottságában az EU Energiacsomaggal kapcsolatban kialakult álláspontokról szóló téma. Tájékoztat minket Olajos Péter európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság tagja. 15 percben fog minket tájékoztatni.
Parancsolj, Péter.
Olajos Péter európai parlamenti képviselő szóbeli kiegészítése
OLAJOS PÉTER európai parlamenti képviselő Köszönöm szépen. Nagy szeretettel üdvözlöm a bizottság tagjait, szakértőket, kedves vendégeket és mindenkit, aki eljött erre a bizottsági ülésre, egyben szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy itt lehetek. Ez ritka alkalom, hogy európai parlamenti képviselő az adott szakbizottságban megszólalhat. Sajnos, ritka alkalom, és külön köszönöm elnök úrnak, hogy lehetővé tette.
Az, amiért lehetőséget kértem, az a nyilvánvaló tény, hogy mint önök bizonyára tudják, jelenleg folyik a klímacsomag tárgyalása az Európai Parlamentben, illetve az Európa Tanácsban. Sárközy elnök úrral, Barroso elnök úrral és Pöttering elnök úrral arra az elhatározásra jutottak, hogy ezt decemberre átpréselik a Parlamenten és a Tanácsban, és ez feladatokat szab nekünk európai parlamenti képviselőknek, illetve a Magyar Kormánynak, és önök hatalmas támaszai lehetnek ebben a kérdésben.
Hatalmas felelősségű dologról van szó egyrészt, mert nagyon sok pénzt jelent, másrészt nagyon nagy lehetőség ez a környezetvédelemnek, és azért kértem, hogy ezt lehetőleg röviden tekintsük át.
Én vagyok az Európai Néppárt felelőse is ebben a témában, azért is kértem, hogy beszéljünk a dologról, mert közvetlen élményeink és közvetlen beavatkozási lehetőségek vannak erre az egész történetre. Egy hosszabb anyagot készítettem, amit mindegyikük megkapott, azért is tettem, hogy néhány alapdolgot át tudunk ugorni részben azért, mert önök ismerik, részben azért, hogy a 15 percbe beleférjünk.
Globális alapproblémáról és klímaváltozásról magáról nem nagyon beszélnék, itt a nemzetközi egyezményeknél azt jegyezném meg, hogy decemberben lesz Poznanban a következő, illetve Koppenhágában az azt követő, erre akarják a végső egyezményt létrehozni. Most tulajdonképpen a poznani szerződés miatt van felgyorsítva a folyamat olyannyira, hogy mint bizonyára tudják, az Európai Parlament 2-2,5 év alatt hoz meg egy jogszabályt, most minderre 6 hónapunk van. Első olvasatban kellene ezt elérni.
A tavalyi döntéseket ismerik, ez a bizonyos 3-szor 20 plusz 10-es, és itt van maga az uniós klímacsomag alul, ami ETS, Effort Sharing, CCS, tehát geológiai megkötése a szén-dioxidnak, illetve a megújuló energiákkal kapcsolatos jogszabálycsomag, ez a négyes.
Érdekes dolog, amire szeretném felhívni az önök figyelmét, és valószínűleg ismerik, hogy az elmúlt 15 évben, tehát 1990, illetve 2005 között a szén-dioxid-kibocsátás hogyan alakult. Ezt én a spontán cselekvés időszakának neveztem el. Látszik a felső piros vonal, ami az új tagországoknak, főleg Kelet-Európának a teljesítménye. Nagyon látványos, és ez tette lehetővé, hogy az első 15 évben elérjük a félidei eredményt. Látszik, hogy az EU 15-ök, ez a vonal alul, tehát a régi tagországoknak nem igazán sikerült csökkenteni az elmúlt év átlagában. A zöld vonal, ami hozza az átlagot, tehát az első 15 évben a felét ennek a 20 százalékos csökkentésnek tavaly teljesítettük. Kérdés, hogy ezt a 10 százalékot a második 15 évre, tehát a 2005-2020-ig terjedő időszakra tudjuk-e hozni. Ezt a 10 százalékot az elkövetkező 15 évben az Európai Unió úgy képzeli el, hogy két részre osztotta, egyik része az ETS, illetve a repülés, amire idei évben hoztunk jogszabályt.
Ebben képzeli el az EU jelenlegi állapot szerint az adócsökkentést. Több mint kétszer akkora csökkentést képzel el az iparvállalatok és a repülés területén, mint egyébként a háztartások és a mezőgazdaság, az úgynevezett Effort Sharing területén. Ehhez egyébként eszközöket is adott, itt látszik, hogy az ETS-en belül nagyon szigorúan csökkenő kvótamennyiséget irányzott elő 2020-ig, ez 21 százalék vagy 38 százalék a jelenlegi elképzelések szerint attól függően, hogy 20 százalékos vagy 30 százalékos lesz a koppenhágai cél. Felemelte a büntetést 100 euró/tonnára, illetve van egy becslésünk arra, hogy ez az európai cégeknek mintegy 70 milliárd eurójába fog kerülni. Ez a magyar költségvetésnek mindössze 69 százaléka, csakhogy valami viszonyítási alapunk legyen. Az Effort Sharing-nél pedig szintén csökkenő kvótamennyiséget irányoztak elő, ami vagy 9 vagy 16 százalék.
Hogy mekkora az a kvóta, amiről beszélünk, arról táblázatot gondoltam bemutatni. Látható, hogy az ETS annak ellenére, hogy kétszer akkora erőfeszítést akar az Európai Unió elérni, ez egy picivel kisebb terület, mint egyébként az Effort Sharing, amibe egyébként a háztartások, a mezőgazdaság, közlekedés és egyéb kisebb összetevők tartoznak. Ez a 12 ezer nagy kibocsátó, aki az ETS-ben van, arról egy rövid gondolatot engedjenek meg, mert vannak fontos változások a magyar cégeket érintően. Az ETS-t ismerjük, a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere, és hogy mennyit ér egy tonna szén-dioxid, illetve hogyan kereskednek vele. Jelenleg 40 euró/tonna a büntetés, ezt emeltük meg most a jogszabálytervezet fázisában 100 euróra. Magyarországi törvényeket önök nyilván sokkal jobban ismerik, hogy milyen formában kapcsolódik ez az ETS-hez. A reform, amit most végrehajtottunk - mivel az ETS már 2005 óta folyamatban van - úgy néz ki, hogy egyrészt bevettünk új szektorokat a rendszerbe, ez a légközlekedés 2011-től, illetve a hajózás 2012-től. Két további üvegházgázfajtát is felvettünk a listára, egy egységes uniós piacot szeretnénk a nemzeti kiosztási tervek helyett, illetve a 22 nemzeti határérték helyett egyetlen európai határérték lesz. Árverések rendszerét szeretnénk egyre jobban erősíteni. Próbáljuk a karbonszivárgást valahogy csökkenteni, hogy ne hagyják el ezek az üzemek Európát, tehát a büntetésemelésről beszéltem, és ami az egyik fontos eredmény, az a hatály. Hogy milyen üzemek tartoznak az ETS kereskedelmi hatálya alá, azt 10 ezer tonnáról 25 ezer tonnára emeltük. Még látható, jómagam követtem ezt az indítványt, amely azután kompromisszumos indítványi formát is öltött, hogy eddig Magyarországon 152 üzem tartozott az ETS hatálya alá. Ennek körülbelül egyharmadát érinti a változtatás, hogy 10 ezer tonnás éves kibocsátás 25 ezer tonnás éves kibocsátásra emeljük. Ez egyébként az összkibocsátás 5 százaléka, tehát nem túl nagy, viszont a cégek egyharmada kikerül ebből a rendszerből, ami egy hasznos változtatás, és nagyon megkönnyíti a cégek életét. Itt van egy felsorolás, végtelenül kicsire sikerült így távolról, de egy felsorolás azokról a cégekről, akiket érint, akik kikerülnek a rendszerből, és nem kell ezután, ha ezt a javaslatot elfogadjuk, az ETS rendszeren belül kereskedni, abban az esetben, ha nem haladják meg a 25 ezer tonnás évi kvótát.
A magyar javaslatot ismerik, hogy az 1990-es évet szeretnénk bázisévnek, együtt akarjuk kezelni az ETS-t az Effort Sharing-el, egyebek. Ami fontosabb számunkra, és amiről hosszabban szeretnék beszélni, ez maga az Effort Sharing. Miért fontosabb ez nekünk? Azért, mert bár az előbb látták az ábrát, amit mutattam, hogy európai viszonylatban 55-45 százalék az Effort Sharing, illetve ETS aránya, Magyarországon ez teljesen másképp néz ki. Itt 65 százalék 2005-ben az Effort Sharing aránya, és 35 százaléka pedig ennek a bizonyos 152 cégnek a kibocsátása. Ez attól függően, hogy Koppenhágában milyen megegyezés lesz vagy lesz-e megegyezés, hogy mínusz 20 vagy 30 százalékot teljesít-e Európa, ez az arány még inkább az Effort Sharing javára fog eldőlni, tehát nekünk sokkal fontosabb sok szempontból, hogy mi történik az Effort Sharing területén, mint egyébként a többi európai ország számára.
Amiben eddig összhang van, és eddig nem bántottuk, illetve a Parlament nem igazította ki, az az, hogy a bázisév valószínűleg 2005 lesz, tehát a Parlamentnek nem sikerült elérni, hogy 1990-re visszamenjünk. Tehát inkább nem volt ösztönző rendszer. Ez egy kereskedelmi rendszerré alakul át, tehát ugyanolyan kereskedés lesz a Effort Sharingben. Javaslatunk szerint legyen ugyanolyan kereskedés, mint az ETS-ben, csak éppen értelemszerűen nem cégek kereskednek egymással, hanem tagállamok, tehát az a tagállam, amelyiknek több kvótája van, eladhatja azoknak, akiknek hiányuk van.
A CDM-ek mennyisége nagyon fontos. Próbáljuk azt, hogy a flexibilitást az Európai Unión belül tartjuk, ne kint segítsük a kínai gazdaságot, amit ezzel eddig leginkább tettünk. Tehát a 24 százalékról, ami eredetileg a rendszerben volt, az egyharmadára, 8 százalékra lehoztuk. Nem volt büntetés benne, ugyanazt a büntetést javasoljuk, mint az ETS-ben, tehát 100 euró/tonna. Ez egy közösségi alapba kerülne. Nem volt benne az erdészet, a földhasználat bevonása a kiotói mechanizmusba, most javasoltuk, hogy ez legyen benne, és sok más egyéb pontot is javasoltunk, hogy benne legyen.
Mit jelentene ez, mennyi kvótánk lehet? Nagyon sok a változó, úgyhogy próbáltam egy viszonylag egyszerű ábrát felrajzolni önöknek. Ha a 2005. évet - az ábrán ez a vékonyka vonal -, ezt a széndioxidkibocsátás-mennyiséget tudnánk tartani - az Effort Sharing területéről van szó -, akkor lineárisan 2010-től indítva ilyen kvótanövekedésünk lenne, kereskedés csak 2013-tól lenne - amikor zölddé válnak azok a kis téglatestek -, akkortól lehetne ezzel kereskednünk. Ez az a bizonyos 10 százalék, amit Magyarország kapott az Effort Sharingben, ezt 2020-ra érnénk el. Ezt lefordítva, illetve itt általában fel szoktak tenni egy kérdést, ezért is tettem ide ezt az ábrát: ha Magyarország gazdasága növekszik, vajon nem fog-e a mi széndioxid-kibocsátásunk is növekedni, mert az energiafelhasználásunk növekszik? Szerintem ez egy nagyon jó ábra, ezért tettem ide, ez Kalifornia energiafelhasználását mutatja az egész Egyesült Államok energiafelhasználásához képest. 1974-ben hozták meg Kaliforniában az első energiahatékonysággal kapcsolatos törvényt, azóta már nagyon sokat elfogadtak. Látható, hogy a lakosság száma erősen a három és félszeresére növekedett, a GDP 1974 óta egyébként megtöbbszöröződött Kalifornia államban, ennek ellenére az energiafogyasztás egyáltalán nem növekedett, teát a hatékonyság olyan mértékben növekedett a felhasználással arányban, hogy ezt ki tudta egyensúlyozni, tehát lehetséges, igenis lehetséges.
Pénzre lefordítva miről van szó? Ha a 2005. évi alap marad, ez Magyarországnak azt jelenti, az előbbi kis ábra kumulált kvótáit összeadva, hogy ez több mint 27 millió kvótát jelentene Magyarország számára - ami a jelenlegi kvótának 26 eurón számolva, illetve 250 forint/euró, ezek manapság meglehetősen plasztikus értékek - körülbelül 212 milliárd forintot adna. Ezzel szemben ha sikerülne a magyar kormánynak a Tanácsban elérnie azt, hogy 1990 mégis figyelembe legyen véve - ez egy nagyon pozitív forgatókönyv -, akkor akár 230 milliárd forint is lehetne ez a vagyoni érték. Természetesen a kettő között bármilyen értéket el tudnánk képzelni, abban az esetben, hogyha a magyar kormány még valamilyen kompenzációt még el tudna érni a Tanácsnál. Ez a jelenlegi jogszabálytervezet szerint egy nemzeti karbon alappal jönne, tehát minden nemzetnek lenne karbon alapja, és ehhez jönne még hozzá az új NFT, ami majd 2013 után lesz, a NEP és egyéb más lehetséges pénzeszközök, amelyekkel végül is elég szép zöld fejlesztési volumen bontakozna ki.
Eddig már voltak bevételek egyébként a kereskedésből. A Vertis becslése szerint - ez a legnagyobb széndioxid-kereskedő cég Közép-Euróbában - a magyar cégeknek eddig 12,5-25 milliárd forint bevételük volt a széndioxid-kereskedésből, a magyar állam, tudjuk, eddig több mint 4,1 millió kvótát értékesített. Tehát ezzel Magyarországon gyakorlatilag létrejön a karbonvagyon, erről a karbonvagyonról nyilván majd decemberben derül ki, hogy mennyi lesz, de a legkonzervatívabb becslések szerint is 200 milliárd, 1000 milliárd között lesz. Ennek nyilvánvalóan a magyar állam lesz a tulajdonosa, és önöknek, a parlamentnek kell gondoskodniuk arról, hogy mit kezdjünk a kvótavagyonnal. Az állam az önkormányzatoknak, cégeknek ezt természetesen továbbadhatja, vagy megtartja, működteti, gyarapítja.
A végén jelen esetben most nem mennék bele, de önöknek leírtam a gyakorlati vagyongyarapítási lehetőségeket, szám szerint hetet, külön a lakossági, illetve a KKV-szektorra, a mezőgazdaságra, hogy hogyan lehet ezt a karbonvagyont gyarapítani, tehát ne csak azt, hogy megtartjuk a 2005. évi szintet, hanem még kevesebbet bocsássunk ki, ezáltal a karbonvagyonunk még nagyobb legyen a hulladékgazdálkodás, a közlekedés, az expo cégek területén, a különböző üzletiszféra-megoldások, a pénzügyi szféra területein, illetve az innováció területén. Szeretném a figyelmükbe ajánlani ezeket a gondolatokat, ötleteket. Természetesen ezeket még lehet tovább bővíteni, hogy milyen szférákban lehetne a karbonvagyon gyarapítását megoldani.
Nagyon remélem, ha decemberre a magyar kormány, az Európai Parlament, illetve a Bizottság együttműködésével megszületik ez a jogszabály, akkor ez a karbonvagyon lehetőleg a legkonzervatívabb becsléshez képest is remélhetőleg minél nagyobb lesz, és önök, mint ennek a vagyonnak a tulajdonosai vagy felügyelői, az elkövetkező években, 2013-ig, amíg a kereskedés el nem kezdődik, majd figyelmet fognak erre szentelni, és vigyáznak arra, hogy ez a vagyon ne kallódjon el. A jogszabályi feltételek szerint, amit mi szabtunk, illetve ahogyan most kinéz ez a jogszabály, ez nem az állami költségvetésbe érkezne, hanem egy külön alapba, és ennek az alapnak a felhasználása - legalább is az Európai Parlament véleménye szerint - csak zöld energiahatékonysági, illetve megújuló energia projektekre történhetne meg. Ennek az összegnek a nagysága, ha önök most figyelembe veszik, ma mennyit fordít Magyarország ezekre a területekre, meglehetősen jelentős változást hoznak 2013-tól az életünkbe.
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget. Ha van kérdésük, nagy örömmel válaszolok.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Külön köszönjük a bővebb prezentációt, amit megkaptunk, pláne az idő megtartását. Természetesen, képviselő úr, ha bármilyen gondolat volt, a bizottság, aki eddig jelentkezett, mindenkit komolyabban meghallgatott. Akár azt is mondhatnám, hogy mikor ezzel foglalkozik a bizottság és a kormány előterjeszti, és a képviselő úr itthon van, lehet, hogy nem is ártana, ha az ülésre beülne. Ezekről már beszéltünk, de ilyen letisztultan még nem. Úgyhogy köszönöm szépen. Képviselő hölgy, urak, kérdés van vagy annyira jó volt az előadás, hogy mindent tudnak? Volt némi előkészületünk, tehát nem teljesen volt új ez a dolog. (Jelzésre.) Alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm. Nem akarom az időt húzni. Tulajdonképpen egyetlen kérdés adódik ilyenkor, amikor ilyen jó dolgot hall az ember, hogy ebben van-e azért Brüsszelben együttműködés, vagy ha nincs, akkor az miben leledzik?
OLAJOS PÉTER európai parlamenti képviselő: Van együttműködés. Nagyon kevés az a szakember, aki ezen a területen dolgozik, miután mi magunk is a Környezetvédelmi bizottságban Kelet-Európából 6-an vagyunk benne, és olyan szerteágazó a bizottság munkája, gyakorlatilag egyedül vagyok, akik Kelet-Európából ezzel a témával mélyebben foglalkozom. Miután a kelet-európai országok haszonélvezői ennek a kereskedelmi rendszernek, ezért nagyon szívesen támogatnak minden erőfeszítésemben, módosító indítványban és minden küzdelemben, amit ezen a területen folytatunk. Van együttműködés, sajnos, annyira elviszi az ETS az európai politikusok figyelmét a cégek szabályozása irányába, hogy nem foglalkoznak ezzel, nem ébredtek fel például a dél-európai országok, akik a nagybefizetői ennek a rendszernek. Spanyolország, Olaszország, Portugália, Törökország egyszerűen nem ébredtek fel és nem látják, mi készül ellenük a nem teljesítés miatt, amit végrehajtottak. Portugália és Spanyolország 1990-től, Magyarország körülbelül 30 százalékkal csökkentette a kibocsátását, Portugáliáé ezalatt 43 százalékkal növekedett és Spanyolországé pedig 55 százalékkal növekedett. Ezt most népiesen szólva "leverjük rajtuk", sokba fog kerülni a tagországnak, ebből fognak a többiek részesülni, és ezt még igazából nem értik, így vihar előtti csend van még. Lehet, hogy az lesz egyébként, hogy nem ébrednek fel a végén csak akkor, ha a jogszabály elkészül. Köszönöm.
ELNÖK: Ezt a hozzászólást titkosítani kellene. (Jelzésre.) Parancsolj!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel hallgattam ezt a tájékoztatót, és örülök annak, hogy Magyarországnak ilyen lehetőségei vannak, ugyanakkor kétségeim vannak afelől, hogy az összegek hova kerülnek majd felhasználásra, ugyanakkor ennek volt egy olyan megjegyzése, amit morbidnak tartok, mégpedig az, hogy a gazdasági növekedésből fakadóan itt a 23. ábrára vonatkozóan azt mondta, hogy az energiafelhasználás valószínűleg növekedni fog a gazdasági helyzetre való tekintettel. Azt hiszem ezt ma Magyarországon kijelenteni egy kicsit talán morbid, főleg, ha a költségvetési számokat fogjuk tárgyalni. Ettől eltekintve remélem azt, hogy gyakorlatilag ezek az elképzelések valóra válnak, és ha megfelelő módon hasznosításra kerülnek ezek a jogszabályok, akkor elmondhatjuk, hogy szerencsés helyzetben leszünk Magyarországon. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Meg fog lódulni a gazdaság, legyél egy kis türelemmel. (Jelzésre.) Rétvári Bence.
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen. Én is örömmel hallgattam, és sok tanulság volt ebben az ábrasorban, és köszönöm, hogy megkaptuk írásban is. Két kérdésem lenne. Az egyik a brüsszeli megállapítással kapcsolatban, amiről említést is tett képviselő úr, hogy a kérdésben a közép-európai államok szinte teljes érdekazonosságban vannak. Mennyire tudják a saját érdekeiket érvényesíteni a korábban csatlakozott országokkal, melyek azok, amelyekben kompromisszum tud kialakulni, egyáltalán mennyire ismerték fel, hogy együtt kell működni?
A másik kérdésem pedig egy gonosz kérdés. Az nagyon jó, hogy a kvótaeladásból befolyó összegeket közös beruházási rendszerben közös célokra kell fordítani. Van-e olyan szabály, amit röviden vázolnék, hogy el tudja az ember képzelni, hogy teszem azt befolyik 5 milliárd forint kvótaeladásból, költségvetési módosító javaslattal 5 milliárd forintot elvesz a Parlament a céljaiból, és annak a helyére bekerül az 5 milliárd forint. Van-e olyan uniós jogszabály, hogy azáltal, hogy a kvótaértékesítésből befolyik az összeg, ezzel egy időben ne lehessen az adott költségvetésben öncélra fordított összegeket ugyanilyen vagy hasonló mértékben csökkenteni.
Olajos Péter (EP) válaszai az elhangzottakra
OLAJOS PÉTER európai parlamenti képviselő: Köszönöm szépen. Természetesen azért tudtuk eddig is sikerre vinni ezt a dolgot, mert Nagy-Britannia, Franciaország és Németország érdekelt ebben a dologban. Ezek az országok, amit vállaltak, teljesítették, méghozzá Nagy-Britannia és Németország vonatkozásában nagyon komoly vállalások voltak és nagy erőfeszítések. Nagyon sok pénzt költött el a két ország arra, hogy amit Kiotóban ígért, azt megtartsa. Érthető módon meglehetősen ingerültek Spanyolország, Portugália és az említett tagországokkal szemben, amelyek nem teljesítettek semmit, amit ígértek, annak is pont az ellenkezőjét csinálták. Ezek a tagországok most partnerei Közép-Európának. Nyilvánvalóan mi 80 millióan nem nagyon tudnánk megmozdítani semmit, de az, hogy érdekeltek vannak mellettünk, és hogy pont francia elnökség van, ez sokat segített. Ez tette lehetővé, hogy jó eséllyel tárgyaljunk. Nyilván ezt a kormánynak, aki előtt van ez a csomag, illetve a Tanács ülésein ezt a helyzetet ki kell használni, és én Oláh államtitkár úrral találkoztam többször, és beszéltünk arról, hogy hogyan tudná ezt a kormány, és azért kértem önöket is, hogy segítsék, támogassák a magyar tárgyaló delegációt, hogy a lehető legjobb álláspontot el tudja érni. Volt egyébként Lengyelországban egy tanácskozás, és én államtitkár urat is biztattam, hogy ez az egész még formálódhat. Magyarország kezdeményező legyen e tekintetben, hívjon össze konferenciákat, hívjon meg közép-európaiakat, beszéljen erről a témáról.
Ha jól tudom, két hét múlva is lesz egy konferencia, elnök úr, amin te is előadsz, ez az Energy Globe és egyéb mások. Tehát legyünk ennek a dolognak, ezeknek a folyamatoknak - egyébként mint potenciális haszonélvezők - az élesztői, mert sokkal többet ki tudunk ebből hozni, sokkal többet tudunk számszakilag is nyerni.
A képviselő úr második kérdésére vonatkozóan, hogy az Alap nem célszerű felhasználása hogyan védhető meg az európai uniós jogszabályokkal, van-e ilyen európai uniós jogszabály, röviden lehet válaszolni: nincs. Természetesen mi, európai uniós törvényalkotók odáig tudunk elmenni, hogy megjelöljük a célt, ezért is hoztam ide ezt a témát, hogy az önök figyelmét idejében, korán felhívjam arra, hogy ez az alap lesz, megszületik a jogszabály. Ezt Magyarországon az Országgyűlésnek majd a hazai körülményeknek megfelelő formába kell öntenie, és gondoskodnia kell arról, hogy 2013-ban, amikor ezek a pénzek beáramolnak, ez kellőképpen fixen ott maradjon. Nem tudjuk, akkor milyen kormány lesz, nem tudjuk, milyen érdekek lesznek, hogyan fog a világ kinézni 2013-ban, de fontos, hogy ezt az akkori költségvetés ne használhassa fel a saját céljaira, ezek valóban olyan célra legyenek fordítva, amit az európai uniós döntéshozók szeretnének, tehát zöld beruházásokra, főleg az energiahatékonyságra, további széndioxid-csökkentési célokra. Ez az önök feladata, ezért gondoltam, erről itt beszéljünk, hogy lehetőleg még időben, első kézből értesüljenek arról, hogy lesz ilyen, és az önök dolga lesz azzal foglalkozni, hogy ez az Alap sérthetetlen, intakt legyen a költségvetés szempontjából.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Mielőtt szót adok, megjegyzem, nagyon örülök, hogy ilyen aktívak vagyunk. Emlékeztetem a bizottságot, mi az ÁSZ elnökéhez fordultunk, azzal, hogy a kvótakereskedelem eddigi tevékenységét vegyék be az ellenőrzési programjukba. Remélem, benne is lesz.
(Jelzésre:) Gyárfás Ildikó!
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Én magam is szeretném megköszönni a nagyon érdekes tájékoztatót, és főleg azt, hogy írásban is megkaptuk a kivonatát mindannak, amit elmondott.
Visszalapoztam a karbonvagyon hasznosításának a táblázatsoraira. Nem vitatom, hiszen mindannyian ezért dolgozunk, hogy sikeresek legyünk ezen a területen, viszont vannak olyan feladatok a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás területén - ami a közlekedés, a pénzügyi szféra feladatait jelenti, az számomra egyértelmű és világos -, hogy szeretném megkérdezni: a mezőgazdaság területén a biogázüzemek építése a mezőgazdasági egységek mellé vagy a hulladékgazdálkodás területén - a b) pont, c) pont - vannak-e már e területekre kidolgozott és a nyugat-európai országokban jól hasznosítható vagy hasznosult, tehát az élet által már bebizonyított technológiák, amelyeket érdemes lenne a közép-kelet-európai országoknak átvenniük, hogy még inkább el tudjuk érni azt a célt, amit megfogalmazott? Vagy ez még gyermekcipőben jár, kidolgozás alatt van, vagy valahol vannak-e már olyan üzemek, ahol ezeket a feladatokat jól oldják meg?
ELNÖK: Parancsolj!
OLAJOS PÉTER európai parlamenti képviselő: Igyekszem rövid lenni. Németországban több mint 2400 biogázüzem van, tehát meglehetősen sok, Magyarországon pedig mindössze pár tucatnál tartunk, nagy részük építés alatt van, gyakorlatilag van hová fejlődnünk. Az lenne nagyon szerencsés, ha minden komolyabb mezőgazdasági egység mellé egy kis méretű, hatékony biogázüzem épülne, de vannak nálam sokkal szakavatottabb ismerői ennek a kérdésnek. Az elmúlt évben Tabajdi Csaba úr volt az, aki a biogázzal kapcsolatos európai jogszabályalkotást raportőrként végezte, nagyon jó jogszabályt készített. Úgy tudom, ezt előbb-utóbb a Magyar Országgyűlésnek a magyar törvények formájába kell öntenie, ezt tavaly fogadtuk el, és két-három év van arra, hogy önök ezt megjelenítsék a magyar jogszabályokban, úgyhogy ezzel hamarosan foglalkozni fognak. A technológiai oldalról ez teljesen világos.
A hulladékügyet illetően: itt egy nagyon fontos dolog van, amit köszönöm, hogy megkérdezett, így módomban áll egy bővített mondatban elmondani. Van egy nagyon nagy gondunk ugyanis a hulladékkal kapcsolatosan: azoknál a hulladéklerakóknál, amelyek ISPA-rendszerben épültek fel Magyarországon, a jelenlegi európai uniós ISPA-szerződés keretében nem hasznosítható a biogáz, ami ott keletkezik, vagyis a metán, ami felszabadul a szerves hulladék bomlása következtében. Ez szerződésmódosítást igényelne, tehát azt, hogy a magyar állam kezdeményezze az Európai Bizottságnál, hogy ezeket az ISPA-szerződéseket ne úgy kelljen végrehajtanunk, ahogyan akkor a szerződésben voltak, hanem lehessen energiát termelni. Jelenleg a legjobb esetben a gázt elfáklyázhatják, de nem termelhetnek vele villamos áramot. Ezt a szerződésmódosítást meg kellene indítani.
Már többször javasoltam, hogy tegyen ebben a magyar kormány lépéseket, tehát a hulladéklerakókra vonatkozó ISPA-szerződések európai uniós módosítását a magyar kormánynak el kell indítania, kérjék ennek a felülvizsgálatát, mert nagyon-nagyon sok metán szabadul fel. Akkor még nem volt éghajlatváltozás, még nem volt fontos tényező az, hogy mennyi metán szabadul ki, így rosszul kötötték meg ezeket a szerződéseket, de pont az éghajlatváltozásra hivatkozva ezeket az Európai Bizottság bizonyosan módosítaná, csak ezt nekünk kellene kezdeményeznünk. Ha e tekintetben tudnának a kormányra nyomást gyakorolni, az nagyon üdvös lenne, és nagyon sokat segítene abban, hogy csökkenteni tudjuk a széndioxid-, illetve a metánkibocsátásunkat, ezáltal a karbonvagyonunkat növelni tudnánk.
Köszönöm a kérdést.
ELNÖK: Gyárfás Ildikó!
GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Egy megjegyzést, ha megengedik.
Nem voltam az információ birtokában. Például Borsod-Abaúj-Zemplén megyében két nagy hulladéklerakó készül a Sajó-völgyében, és mind a kettő ISPA-forrásból, tehát valóban fontos lenne kezdeményezni azt, amit a képviselő úr mondott. Egyébként én csak azt tudom, hogy ezek ISPA-forrásból épülnek.
ELNÖK: Most azért ne oldjuk meg az összes problémáját. (Derültség.) Nem árt, ha a vendégeket is kiképezzük, szélesedik a látókörük, de az idejükkel ne gazdálkodjunk.
Köszönetet mondok a képviselő úrnak. Azt hiszem, nem is kell mondanom, hogy érdemes volt erre időt szánnunk, és még vissza fogunk rá térni. Köszönjük szépen ezt a tájékoztatót. A következő napirendi pontunk a vasútról szóló törvénymódosítás módosító javaslatainak tárgyalása.
(Módosító javaslatok megvitatása)
Az 1. számú módosító indítvány Gazda László, Kiss Béla, Kiss Ferenc, dr. Szanyi Tibor képviselő urak indítványa. A kormány álláspontját kérem.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről aki támogatja az 1. számú indítványt, az szavazzon! (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki tartózkodik? 8 tartózkodás. A bizottság támogatja a módosító javaslatot. Tizennyolcan vagyunk, a bizottságunk sajnálatos módon megfogyatkozott.
A 2. számú módosító indítványról kérem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki tartózkodik? 8 tartózkodás. A bizottság a módosító indítványt támogatja.
A 3. számú módosító indítványról kérem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki tartózkodik? 8 tartózkodás. A bizottság a módosító indítványt támogatja.
A 4. számú módosító indítványról kérem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja-e? (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki tartózkodik? 8 tartózkodás. A bizottság a módosító indítványt támogatja.
DD-41ELNÖK 5-ös számú módosító indítvány. Nem mondom a szerzőket, csak ha változás van. Kormány álláspontja?
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás szavazattal a bizottság támogatja a javaslatot.
6-os indítvány. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás szavazattal a bizottság támogatja a javaslatot.
7-es módosító javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás szavazattal a bizottság támogatja a javaslatot.
8-as indítvány. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Miért nem mondta az elején, hogy egyben szavazzunk? Mindegy. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás szavazattal a bizottság támogatja a javaslatot.
9-es javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás szavazattal a bizottság támogatja a javaslatot.
10-es indítvány.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja, szavazzon. (Szavazás.) 10 igen, 8 tartózkodás szavazattal a bizottság támogatja a javaslatot.
A költségvetési bizottságnak van még egy módosító indítványa, T/5723/33-as. A kormány álláspontját kérem.
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Lehet kérdezni, hogy ez is kormány eredetű? (Derültség?) Nem muszáj válaszolni, elég, ha így csinál (Bólint).
DR. HUSZKA ZÉNÓ PÉTER (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Nem tudok róla.
ELNÖK: Nem tud róla. A lényeg az, hogy támogatja. Kérdezem a bizottság tagjait, ki az, aki támogatja? (Szavazás.) 10 igen. Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja a javaslatot.
Köszönjük szépen az együttműködést.
(Módosító javaslatok megvitatása)
Mehetünk a következő napirendre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, T/6442. szám, ez a lényege. Vannak az alap módosító indítványok, ehhez, ha megengedi a bizottság, akkor előrevenném az adatvédelmi biztos javaslatát, és meghallgatnánk az adatvédelmi biztost képviselő hölgyet. Tessék helyet foglalni. A javaslat mindenkinek ki lett osztva. Tessék szíves ezt nekünk elmagyarázni, és kérem szépen a nevet a jegyzőkönyvnek.
Dr. Kerekes Zsuzsa (Adatvédelmi Biztos Irodája) szóbeli kiegészítése
DR. KEREKES ZSUZSA (Adatvédelmi Biztos Irodája): Kerekes Zsuzsa vagyok, az Adatvédelmi Biztos Irodájának főosztályvezetője. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság!
Köszönöm a lehetőséget, hogy ebben a körben az adatvédelmi biztos álláspontját ismertethetem. Nagyon rövid leszek. Önök előtt van az a vélemény, amelyet tegnapi nap folyamán a biztos megküldött a bizottság számára. Annyit mondanék csak, hogy ennek a törvénynek az előkészítésében kezdettől fogva a biztos részt vesz, és kezdettől fogva ugyanazt az álláspontot képviselte. A Parlament elé bekerült változatot a biztos már nem véleményezte, ezért folyamodott ehhez az úthoz, hogy itt élőszóban is ismerteti az álláspontját rajtam keresztül.
Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyetlen pontjához szeretnék hozzászólni. Ez két paragrafust érint, a nemzeti környezeti térinformatikai rendszer felállításáról szóló 48/D. és 48/H. §-okat. A problémája az adatvédelmi biztosnak ezzel az, hogy a rendelkezés, amely a térinformatikai adatok létrehozásáról szól, ellentétes ebben a formában az adatvédelmi törvénnyel, és ezért alkotmányossági aggályokat is felvet, ugyanis a hazai szabályozás 1992. óta úgy szól, hogy a közérdekű adatokat bárki megismerheti. Ezért az adatközlésért csak költségtérítés számítható fel. Ezzel szemben az előttünk fekvő javaslat azt mondja ki, hogy a térinformatikai rendszer a 48/D. § (4) bekezdés c) és d), e) pontjában lévő adatok közléséért az adatkezelő díjszabást állapíthat meg, amely magában foglalja az adatok előállításának, összegyűjtésének, stb. költségeit. Tehát díjszabás, amely sokkal nagyobb, mint a költségtérítés, amit az adatvédelmi törvény megenged.
Nagyon rövid lennék. A módosító javaslat, de az adatvédelmi biztos nem tehet javaslatot, csak kérheti a bizottságot, hogy saját módosító indítványként fogadja el a javaslatát, úgy szólna a 48/H. § (1) bekezdése, hogy a téradatkezelő a 48/D. § (4) bekezdés d) pontjában megállapított szolgáltatásért állapíthat meg díjat, ugyanis a d) pont valóban többletmunkát igényel az adatkezelőtől, ennek a munkának a megfizetése az adatvédelmi törvény szerint is lehetséges, de a sima adatközlésért, betekintésért díjat felszámítani nem lehet. Tehát a javaslatunk az, hogy a d) pontra korlátozódjon a díjszabás lehetősége. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ezzel kapcsolatban látom, hogy államtitkár úr már meg is akar szólalni. Ugye jól látom? (Dr. Erdey György: Igen.) Parancsoljon!
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez az egyeztetés folyamatában mindig egy vitás kérdés volt. Végül is a beterjesztett törvényjavaslat valóban nem az adatvédelmi biztos álláspontját tükrözi vissza. Úgy gondolom, hogy megfontoljuk az itt felvetetteket, de ahhoz nyilván valami formális beadvány kellene. Pillanatnyilag mivel ezzel kapcsolatban nincs sem bizottsági módosító, sem más, nemigen tudunk reflektálni erre. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Akkor megpróbálom lefordítani a saját nyelvemre. Az alapgondolat nem idegen, tehát ha meg tudjuk úgy fogalmazni, akkor bizottsági módosítóként van esély a befogadásra, és az lenne a feladat, hogy átgondoltan egy jó bizottsági módosítót csináljunk, ezt pedig hárman tudjuk megcsinálni. A bizottság apparátusa vagy elnöksége, az adatvédelmi biztos és a tárca közreműködésével megcsinálunk egy erre vonatkozó javaslatot, és azt a bizottság megtárgyalja, és ha elfogadja, akkor benyújtja. Megcsinálunk egy erre vonatkozó javaslatot, azt a bizottság megtárgyalja, és ha elfogadja, akkor benyújtja. Erre mennyi időnk van?
(Jelzésre:) Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Tulajdonképpen azért kértem szót, hogy a normaszöveg is legyen itt, mert amit volt olyan kedves megfogalmazni az adatvédelmi biztos képviseletében, bennünk is felmerült, hogy közérdekű adatért a díj nem igazán ildomos, és szórványos jogi ismereteink alapján feltételeztük, hogy nem is lehet. Igyekeztünk úgy olvasni ezt a passzust, hogy vajon ennek megfelel-e, de úgy vettük észre, mindegyik pontjában valamilyen többletszolgáltatás van. A mértékről persze még lehet vitatkozni, de azt hiszem, nem ez a fő kérdés, hanem az, hogy mi az, ami az adatvédelmi törvény alapján még díjmentes, és mi az, ami olyan többletszolgáltatás, amire nem terjed ki az adatvédelem. Szerintem ez a vita.
Ha jól figyeltem, akkor a c) és az e) pontokat ítélték olyannak, hogy az még maga az adat és annak a másolata, ugye? Az elektronikus, megmondom őszintén, eléggé rázós ügy. Le kellene ülni megfogalmazni, bár jogtechnikailag értem, hogyha az a javaslat, hogy a c) és a d) pontokat ki kell venni, a c) és az e) pontok helyett csak annyi kell, hogy d), jogtechnikailag eddig tudnánk eljutni. Én nem vagyok meggyőzve, de leírni azért nem merném, mert ha most leírunk valamit, és nem fogadjuk el, annak semmi értelme nincs.
ELNÖK: Sándor, az volt a javaslatom - talán nem volt világos -, hogy a kezdeményező, a tárca, a bizottság készítsen egy szöveget, egyeztessük a frakciókkal - ez a jogszabály még visszajön elénk - , és akkor elfogadjuk, hogy sikerül jót készíteni. Most semmiképpen ne döntsünk. Szimpatikus a dolog, de meg kell csinálnunk, és ha behozzuk, odaadjuk a frakcióknak, a szakértők elolvassák, és a következő ülésen döntünk. Most erre nincs idő, nem is készültünk rá, de úgy látom, ez jó mind a három félnek. (Kerekes Zsuzsa: Nekünk jó.) (Jelzésre:) Az államtitkár úrnak is jó. Tehát a döntés az, hogy utána megbeszéljük, kell egy pontos módosító szöveget csinálni, és azt a szakértők megnézik.
(Jelzésre:) Tessék parancsolni!
DR. KEREKES ZSUZSA (Adatvédelmi Biztos Hivatala): Elnézést, elnök úr, el kell mennem, de megígérhetem, hogy holnap a munkaidő kezdetekor e-mailen átküldöm a pontos szöveget indokolással, ha ez segíti a hármas egyeztetés munkáját.
ELNÖK: Ez egy nagyon gyors, nagyon jó bizottság, de ennyire mégsem az. (Derültség.) Majd összeszervezzük, hogy milyen módon, nem kell ehhez fizikailag összejönni. Itt van egy alapszöveg, azt a három testület megnézi, és utána visszahozzuk. (Dr. Kerekes Zsuzsa: Köszönöm szépen.)
Természetesen köszönjük népünk nevében az észrevételt. (Dr. Kerekes Zsuzsa: Mi köszönjük a lehetőséget.)
Még vannak az ajánlások, amelyeket megkaptunk, 11 darab indítvány van.
Az 1. számú indítványt, ami az én indítványom volt, visszavontam, mert formai baja volt, és Pettkó András képviselő úr 2. számú indítványként benyújtotta, továbbfejlesztette.
Megkérdezem, mi a kormány álláspontja.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Még egy kicsit tovább kellene fejleszteni. (Derültség.)
ELNÖK: Azt szeretném elmondani, hogy az a gondolatom, hogy mindent ott kell szabályozni, ahová való. Tehát ha van vízügyről szóló törvény, akkor azt ott kellene. Volt egy időszak, amikor a két terület külön volt, de most egyben van, a környezetvédelmi tárcánál van a környezetvédelem és a vízügy, tehát nyugodtan visszarakhatjuk a helyére, a vízügyi törvénybe. Ebből indultam ki. A másodikat Nagy Andor képviselő úrral együtt adtuk be, és úgy lett belőle Pettkó András, mert ő tudta fél tizenkettő után aláírni (Derültség.), hogy ne maradjon le a beadási határidőről, de ez Nagy Andorral közös gondolatunk, és ennek szellemében próbálj meg azonosulni.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Mi abszolút értjük ennek a logikáját, tartalmilag valószínűleg nincs akadálya annak, hogy ez átkerüljön a vízgazdálkodási törvénybe, de formai hibás, ezért kellene egy kapcsolódó módosítót gyártani, amiben készek vagyunk segítséget nyújtani. A részletekbe azért nem bonyolódnék bele, mert ez jogtechnikai kérdés. Tartalmilag elfogadjuk.
ELNÖK: Volt egy kolléga a kormány részéről, aki úgy fogalmazott, hogy tartalmilag támogatható, formailag egy kapcsolódóval lehet helyre tenni, amit a tárca segít a képviselőknek elkészíteni. Ilyenkor meg szoktuk szavazni, és a kapcsolódót is megszavazzuk, ha úgy sikeredik.
(Jelzésre:) Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem akarom húzni az időt, de itt arról van szó, hogy egy bizonyos felhatalmazás melyik törvényben legyen, hol is van a helye. Van egy alapkérdés: vajon a környezet védelmének része-e a vízgazdálkodás, mert a törvény, ahová el akarjátok helyezni, az a vízgazdálkodásról szól, nem pedig a vízügyről, amit az elnök úr volt kedves megfogalmazni. A vízgazdálkodási törvény tulajdonképpen egy sokkal szűkebb szegmens, semmint a környezetvédelmi törvény, márpedig itt azért az áthelyezendőknél nem egyszerűen csak arról van szó, hogy most a vizes törvényben legyen-e vagy más törvényben, hanem ma jobb helyen vannak ott, ahol vannak.
Értem azt, ami itt formai okként elhangzott, de jelezni szeretném, ennél picivel több problémám van vele, lehet, hogy még ezen belül is kellene valamit csinálni. Azt az elnök úr által javasolt dolgot, hogy most ezt megszavazzuk, azután majd azt is, én ezt nem szeretném, a tartózkodásommal szeretném kifejezni ezt a véleményemet. Annyit mindenképpen megteszek, elnök úr, hogy Velkey képviselőtársam úgy fog szavazni, ahogyan azt az elnök úr kérte. Ha vicces kedvemben lennék, azt mondanám, hogy sajnos, ez nem elég, mert lecsökkentünk 18-ra. Amikor megvoltunk 19-en, akkor ez segített. A jegyzőkönyv kedvéért elmondom, hogy a mennyiség és minőség együtt kezelendő. Ezt szoktam én mindig hajtogatni. Tulajdonképpen erről szól, ha nem voltam pontos, hogy a vízgazdálkodás, tehát vízminőség és vízmennyiség együtt fogható meg jól, ezért mondom, hogy azt kellene. Egyébként azt gondolom, hogy ez így van. (Jelzésre.) Államtitkár úr.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A vita egy kicsit eszkalálódott, ugyanis amit elnök úr felvetetett, az a következő, majd az azt követő módosító indítvány, ami a környezetvédelmi törvényből az összes vizes felhatalmazást átviszi a vízgazdálkodási törvénybe. Amikor az előbb nyilatkoztam, nem erről beszéltem, hanem arról, ami az ajánlásban a 2-es javaslat, hogy azt el tudjuk képzelni a törvényben, mert a vízgyűjtő-gazdálkodás kérdéskörét hivatott rendezni, és az minden szempontból elfér ebben a vízgazdálkodási törvényben. Az összes többinél a mi határozott álláspontunk az, hogy nem a pillanatnyi szervezeti felállás lesz a döntő ebben a kérdésben, hogy a környezetvédelem és vízügy egy tárcánál van vagy külön, és lehet, hogy lesz is külön, de legfeljebb tervszerűen lehet megmondani, hanem hogy melyik törvénynek mi a tartalmi koherenciája.
Úgy gondoljuk, ha valaki a vízgazdálkodási törvényt elkezdi lapozni, akkor egyértelműen kiderül, hogy a környezetvédelmi elemeket, amiket hordoz magában, azok tárgyi hatálya ott az akkori felfogásnak megfelelőek-e, mivel a két törvény egy időben keletkezett, a vízzel kapcsolatos környezetvédelmi kérdések rendezése tárgyszerűen a környezetvédelmi törvényhez kell, hogy tartozzon. Amíg pedig klasszikusan a törvény sem a vizekről szól, pláne nem a vizek védelméről, ez a törvény a vízgazdálkodásról szól. Ha lesz egy olyan törvény, amely a vizekről szól, akkor minden további nélkül lehet járni ezt az utat. Még egyszer szeretném mondani, hogy a 2-es ajánlási pont esetében azt mondjuk, hogy tartalmilag támogatjuk, van készségünk arra, hogy a kapcsolódó kidolgozásában együttműködjünk, de az összes többinél itt a vita során keveredtek a dolgok. Köszönöm szépen.
ELNÖK: (Jelzésre.) Orosz alelnök úr.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Az a baj, hogy én is közben lapoztam. Köszönöm szakállamtitkár úr kiegészítését, illetve, hogy rávilágított, hogy a tárgyában lévő különbség okán másképp kezelendő a 2-es, 7-es, 9-es, mint a 3-as, 4-es, 5-ös és 8-as. Való igaz, én is közben lapozgattam innen oda, innen oda és lényegében ez alapján fogalmaztam meg, ezek szerint summázottan a mégis elhamarkodott véleményt. Elnök úr által javasolt technikát a 2-es, 7-es és 9-es vonatkozásában én magam is fogom támogatni abban a reményben, hogy elkészül.
ELNÖK: Köszönöm. Akkor menjünk sorba. (Dr. Józsa István: Egyszerre kell a háromról szavazni, Házszabály szerint.) Józsa képviselő úr kérlelhetetlenségének engedelmeskednem kell. A 2, 7, 9... (Közbeszólás.) Aki támogatja a 2, 7, 9-es módosító javaslatokat, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság egyhangúlag támogatja a javaslatokat.
A 3-ast visszavontuk, abból lett a 4-es.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK. Kormány nem támogatja. Kérdezem a bizottságot, hogy aki a 4-est támogatja, szavazzon. (Szavazás.) A bizottság 11 igen, 7 tartózkodás mellett támogatja a bizottság a javaslatot. Köszönöm.
5-ös az nem ilyen tárgyú. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kormány támogatja, kérdezem a bizottságot, ki az, aki támogatja a javaslatot? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja az 5-ös javaslatot.
6-os indítvány? Ez se rossz. (Jelzésre.) Képviselő úr kíván szólni.
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Az egyeztetési eljárásban elvérzett, ezért visszavonom.
ELNÖK: Visszavonta. (Közbeszólások.)
10-es javaslat. Kérdezem a kormány álláspontját.
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kormány nem támogatja, kérdezem a bizottságot, hogy aki a 10-es javaslatot támogatja, szavazzon. (Szavazás.) Nincs szavazat. Tartózkodás? (Szavazás.) Megállapítom, a bizottság 18 tartózkodás szavazattal nem támogatja a javaslatot. Tudom már, mi történt itt. Közösen volt a nevünk, és kettő példányban lenyomták. Az egyiket, Pettkó úr javaslatát már megszavaztuk.
A 11. pontot visszavonom.
(Jelzésre:) Megadom a szót Orosz képviselő úrnak.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés plenáris ülésén és az azt megelőző bizottsági szakaszban is a T/6442. számú salátatörvény fogadtatása meglehetősen kedvezőnek tűnt, ezért én, személyesen azt gondoltam, hogy különösen a nem kifejezetten nagy horderejű ügyeket - ez alól persze kivétel is lesz a javaslataim sorában - biztosan egyszerűbb, ha bizottsági módosító indítvánnyal rendezzük el.
Néhány értelemzavaró szövegpontosításra tettünk kísérletet bizottsági módosító javaslattervezetben. Egy esetben egy olyan indítványunk van, amely a környezetvédelmi tervezés ügyét érinti, nevezetesen azt javasoljuk az egyik ilyen tervezetünkben, hogy az üvegházhatású gázok és az éghajlatvédelem elleni helyi ügyek is kerüljenek bele a települési környezetvédelmi törvény első rangú tartalmi követelményei közé.
Ezen túlmenően ha az a csomag szerepel a kiosztott anyagban, amiről most beszélek, akkor találniuk kell még egy felhatalmazó szabályt is a fásszárú növények védelme érdekében kiadandó rendeleti felhatalmazásról szólóan.
Ezeket az indítványokat azért hozzuk a bizottság elé, hogy - nyilván meghallgatva, ha van véleménye már most is az előterjesztőnek -, hogy a bizottság, mint módosító indítványt, legyen oly' kedves elfogadni, és a későbbi parlamenti vitában megméretni.
Összefoglalóan ennyit szerettem volna mondani. Ha az egyes indítványokkal kapcsolatosan van kérdés, természetesen válaszolok.
ELNÖK: Ezeket az indítványokat a tárca is most látja először?
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem, mi abban a helyzetben vagyunk, hogy pár órával korábban láttuk.
ELNÖK: Egyet véletlenül hozzánk küldtetek, úgyhogy ebből következtetek valamire. (Dr. Orosz Sándor: Elnök úr, az egy másik törvényhez szólt.) Tehát ez ügyben a tárcának van-e álláspontja?
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Értelemszerűen kormányálláspont nincs, de tárcaálláspont van.
ELNÖK: Két lehetőség van: vagy visszajön az adatvédelmi ügy, átnézzük, és akkor szavazunk róla, mert ez azért elég sok ahhoz, hogy most hozzákezdjünk. Kaphatok erre egy kis időt? (Dr. Orosz Sándor: Igen, persze.) Akkor az lenne a javaslatom, hogy erre a témára úgyis vissza kell térni, napirendre vesszük, és a bizottsági indítványokat egyszerre egyeztetjük, és úgy visszahozom a bizottság elé. Ez jó? (Dr. Orosz Sándor: Ez korrekt, egyetértünk.) Tehát így határoztunk. Van-e még valami ezzel kapcsolatban? (Dr. Szalóki Gyula: Nincs.)
Köszönöm szépen a segítséget.
A termékdíjjal kapcsolatosan azzal kezdünk, amit ajánlásként megkaptunk.
A kiegészítő ajánlás 1. számú indítványa dr. Orosz Sándor képviselő úr indítványa. A kormány álláspontja?
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: Le van zsírozva. (Derültség.)
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Azt mondja az elnök úr, hogy le van zsírozva. Teljesen nyilvánvaló, hogy a törvény szövegében egy bármikor módosítás alá eshető kormányrendelet száma nem szerepelhet, ezt igyekeztem kiszűrni a törvényjavaslatból, ezt a kormány támogatta.
ELNÖK: Aki támogatja Orosz Sándor képviselő úr indítványát, szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 2. számú indítványt dr. Orosz Sándor és Velkey Gábor nyújtották be. A kormány álláspontja?
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium):
Támogatjuk, elnök úr.
ELNÖK: (Jelzésre:) Orosz Sándor alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Emlékeztetőül: aki a parlament plenáris vitájában, illetőleg a legutóbbi környezetvédelmi bizottsági ülésen is részt vett, ez volt az a téma, nevezetesen a leendő betétdíjas szabályozás ne csak lehetőséget adjon, hanem hangsúlyosan is foglalkozzon nemcsak az újra tölthető, hanem az újra hasznosítható célú betétdíjjal. Ennek a bizonyos kapcsolódó módosító javaslatnak a célja ezt megteremteni.
Velkey Gábor képviselő úrnak volt egy indítványa, amit azért nem támogattunk, hogy közösen nyújtjuk be az ugyanazt a célt szolgáló, reményeink szerint a kormány által is támogatható formájú kapcsolódó módosító javaslatot. Mi erre gondoltunk, a kormány támogatta, javasolom, hogy képviselőtársaim is támogassák.
ELNÖK: Tehát a 2. számú módosító javaslatot a kormány támogatja. A bizottság részéről ki támogatja? (Szavazás.) A bizottság egyhangúlag támogatja.
A 3. számú módosító indítvány Velkey képviselő úr indítványa. (Dr. Orosz Sándor: Úgy tudom, visszavonta.) Ha itt van, akkor itt van.
(Jelzésre:) Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, Velkey képviselő úr nekem adott képviseleti megbízást, ez az egyik. (Derültség.) A másik pedig az, hogy nekem személyesen azt mondta, ezt visszavonta.
ELNÖK: Akkor éljünk azzal a lehetőséggel, mondd azt, hogy Velkey képviselő úr nevében visszavonom, és akkor mehetünk tovább.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ezt azért nem mondhatom, mert ez más tartalom, mint az, amit az előbb mondtam.
ELNÖK: (Jelzésre:) Parancsolj!
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az Országgyűlés honlapján tegnap délután olvasható volt, hogy a 3-ast visszavonta.
ELNÖK: Miután ilyen fontos és komoly emberek állítják, hogy vissza van vonva, akkor tekintsük úgy, hogy vissza van vonva. Benne van minden visszavonás, úgyhogy Velkey Gábor nem tud reklamálni.
(Jelzésre:) Orosz alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Itt a bizottság segítségét szeretném kérni egy, azaz egy módosító javaslattervezetről lemaradt, hogy tervezet, de a kiírásából látszik, hogy arról van szó. Ma már csak bizottsági úton nyújtható be, még mielőtt bárki is a kormányt vádolná meg, ők ezt nem kezdeményezték.
A lényege: újratöltés esetén gyakran más a visszavétel üteme, mint a tényleges újratöltésnek. Ez általában egy teljes évben kiegyenlíti egymást. Ahhoz, hogy reálisan és felesleges adminisztrációtól mentesen az újratöltés miatti adókedvezménnyel élhessenek, legyen elegendő évente a termékdíjjal kapcsolatos bevállalási kötelezettségben számot adni erről, ne pedig havonta vagy negyedévente, mint más esetekben. Ezt célozza ez az indítvány.
Ezt ma már legfeljebb csak akkor lehet benyújtani, ha ezt a bizottság megteszi. Arra kérem az igen tisztelt bizottságot, hogy tekintettel a tekintendőkre, támogassátok, köszönöm.
ELNÖK: Kormány ismeri ezt az anyagot, van neki álláspontja? Tárca álláspont?
DR. ERDEY GYÖRGY szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Akkor a bizottság álláspontját kérem, aki támogatja, hogy adjuk be. (Közbeszólásra.) Nem, beadjuk, és az maga a támogatás, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.) Egyhangú szavazattal a bizottság támogatta. Köszönjük szépen, államtitkár úr, a segítséget.
Az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetési javaslatáról (T/6571/1. szám)
Folytatjuk a költségvetéssel. Üdvözlöm a minisztérium, illetve az ÁSZ képviselőit. Egy napirend keretében egymás után tárgyaljuk a két pontot. Először a Pénzügyminisztérium és aztán az Állami Számvevőszék mondja el az álláspontját. Kérném szépen hangosan a neveket és a titulusokat a jegyzőkönyv számára.
Csuka Mária (PM) szóbeli kiegészítése
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária és Juhász Mária, Pénzügyminisztérium. A kormány T/6571-es számon újólag beadta a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatát, ami a T/6380. számú javaslata után, október 18-án történt meg a Házszabály 103.§ (1) bekezdése alapján. Különleges helyzetben történt ez a költségvetési beadás és visszavonás. Alapvetően a tervezett makropálya változása kényszerítette ki azt, hogy egy újabban beadott törvényjavaslattal induljunk el az általános vitára való alkalmasság megkéréséért. A makropálya változása az, ami a tisztelt képviselők előtt is ismert, az Amerikából elindult, és az egész világra és Magyarországra is begyűrűző jelzálogpiaci, banki, gazdasági problémák miatt történt, és ez azt jelenti, hogy a költségvetés főszámai a költségvetés növekedését megalapozó makrogazdasági mutatók alapos átértékelése szükségessé vált. A GDP-növekedés jelentősen csökkent, tehát a képviselő urak előtt lévő javaslatban csak 1,2 százalékos növekedéssel számoltunk, és minden egyéb növekedést segítő mutató is jelentősen csökkent, az export-import, a háztartások fogyasztása.
Ennek eredményeként az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 2,9 százalékával lett betervezve a mostani törvényjavaslat alapján. Ezt azért hangsúlyozom többször, mert ahogy a képviselők is tudják, ezek a főszámok, amiket a tervezet tartalmaz, változni fognak, mert a válsághelyzet is folyamatosan változik, viszont a költségvetés technikai bonyolítása, tehát az, hogy általános szinten a bizottságok is tudják látni, és valamilyen fázisban az Országgyűlés elé is kerülhessen, szükségessé teszi, hogy minden egyes bizottság egy alap törvénytervezetet megtárgyaljon. Ez a T/6571-es ilyen, kicsit már a stabilitást biztosító számokat is tartalmaz, ami azonban még nem végleges. Ez azt jelenti, hogy mind a kiadási, mind a bevételi főszámokon változtatás történt a makroszámok alapján, és ezért ez külön a költségvetési tárcára lebontva azt jelenti, hogy az ő támogatási előirányzata jelen esetben mintegy 1,2 milliárddal csökken.
Alapvetően többet én nem mondanék erről a törvénytervezetről, talán annyit, hogy ugyanolyan típusú, mint az előző években, tiszta, nincs benne egyéb törvénymódosítás, illetve szerkezetileg is változatlan. Ha a környezetvédelmi előirányzatot nézzük, akkor ott is a hozzárendelt feladatok azonosak az elmúlt években, és preferált fejezeti előirányzatokhoz csak a hozzárendelt források változtak, illetve változni fognak. Köszönöm szépen, én egy ilyen rövid bevezető után várom a bizottság kérdéseit és legjobb tudásunk szerint fogunk rá válaszolni.
ELNÖK: Köszönjük szépen, és akkor most jön Csapodi úr.
Dr. Csapodi Pál (ÁSZ) szóbeli kiegészítése
DR. CSAPODI PÁL (Állami Számvevőszék): Köszönöm szépen, elnök úr. Csapodi Pál vagyok, az Állami Számvevőszék főtitkára. Tisztelettel köszöntöm a bizottság elnökét és tagjait. A jövő évi költségvetési törvény alapjául szolgáló makrogazdasági programot és a javaslat meghatározó fontosságú számait az ismert okok miatt át kellett dolgozni. Az Állami Számvevőszék eleget tett törvényi kötelezettségeinek, időben elkészítette az első, az eredeti javaslatra vonatkozó véleményét, ami megfelelő egyeztetéseket követően tartalmazta a helyszíni ellenőrzés részletes megállapításait, és a fejezetekre vonatkozó függeléket is. Az előző évben is ugyanígy történt. Ezt a dokumentumot felelősségteljes munkájuk segítése érdekében rövid úton átadtuk a Pénzügyminisztériumnak. Fontosnak tartottuk, hogy az aktuális makrogazdasági elemzéseinket, és amelyet az ÁSZ kutatóintézete készített, az Országgyűlés rendelkezésére bocsássuk. Október 14-én megküldtük a kutatóintézetünk tanulmányát, megtalálható benne a legfrissebb információkra épülő szcenárió, és a költségvetési javaslat számaiból kiolvasható magasabb kockázatokra utaló elemzés is. A parlamenti vita tárgyát képező dokumentumot, tehát a 6571. számú törvényjavaslatot október 18-án kaptuk meg. Véleményünket három nap múlva, október 22-én adtuk át az Országgyűlés elnökének.
Előrebocsátom, egyetérthetünk a költségvetési javaslat általános indokolásában olvasható cél meghatározásával, amelynek értelmében a cél az, hogy a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésére a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsabb ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához. Ugyanakkor éppen e cél elérése szempontjából erősen megkérdőjelezhetők az új változat sarokszámai, ugyanis azok megítélésünk szerint nem tükrözik eléggé az eredeti törvényjavaslat átdolgozásának indokát szolgáló problémákat és azok kezelési lehetőségeit. A korábbiakhoz viszonyítva az új javaslat a főbb keretszámok, a kiadási és bevételi szerkezet tartalma tekintetében nem mutat markáns változásokat.
A legújabb világgazdasági problémákra való reagálás rendhagyó megoldásokat igényelt a költségvetési javaslatot formáló tervező tevékenység záró fázisában, ám a befejező, patetikusnak tekinthető munkaszakaszon kívül azt megelőzően sem mindenben felel meg a vonatkozó releváns előírásoknak a tervezés. Az alulról építkező, a szakmai feladatok teljesítésére összpontosuló megalapozott tervezés helyett az alkufolyamatok során kialakult keretszámok visszatervezése vált jellemzővé. Figyelemmel az új tervezés kapcsán a fejezeti költségvetéseket is érintő változásokra, amelyek az adott körülmények között számvevőszéki eszközökkel érthető módon nem voltak kontrollálhatók ez alatt a három nap alatt, az Állami Számvevőszék úgy látja, hogy az előirányzatok megalapozottsága nem ítélhető meg megbízhatóan.
Kedvezőnek tartjuk, hogy a prezentációra vonatkozó törvényi előírások többségét a költségvetési törvényjavaslat teljesíti. Az azonban nem segíti jól a parlamenti vitát, hogy a dokumentumban nem található összegző tájékoztatás a hosszú távú kötelezettségvállalásról, a több éves elkötelezettséggel járó tételekről, és hiányzik például a középtávú tervezés szempontjából fontos három évre kitekintő összefoglaló bemutatása is.
Tegnap a költségvetési bizottság ülésén vettem részt, és a költségvetési bizottságban elhangzott, hogy a tegnapi napon volt az ötpárti egyeztetés. Mi ezen az ötpárti egyeztetésen nem voltunk ott, természetszerűleg bennünket nem hívtak oda. Arról hallottunk, hogy bizonyos számok a következőkben tovább fognak változni, de ezekről a számokról pillanatnyilag nem tudok semmilyen megbízható véleményt mondani, ráadásul ezek a számok nem is állnak a rendelkezésünkre. A költségvetési bizottságban Kovács Árpád elnök úr azt az ígéretet tette, hogy amennyiben a bizottságok igénylik, az új változattal kapcsolatos jelentős változások lényegéhez szintén hozzá fogunk szólni. Tehát úgy gondolom, hogy az összefoglalónk, amit átadtunk, tartalmazza a megállapításainkat, észrevételeinket.
Köszönöm szépen a szót.
ELNÖK: Köszönöm szépen a tájékoztatót.
Kérdések, vélemények, észrevételek
(Jelzésre:) Farkas Sándor!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség részéről csak a sajnálatomat tudom kifejezni a Pénzügyminisztérium jelen lévő munkatársainak, amiatt, hogy nekik kell elvinniük ezt a kellemetlen szituációt, ami arról szól, hogy a bizottság tagjainak meg kellene magyarázniuk, miért van kézzel nem fogható harmadik benyújtott költségvetés. Ezt megmagyarázni! Önöktől most nem akarom elvenni a szót, mert itt ez nagyon könnyű lenne, szemtelenség is lenne részünkről, és nem önöknek szánom ezt a gondolatot, amit mondani fogok, de úgy gondolom, a magyar polgári demokráciában 1990-től kezdve ilyen esemény, ilyen történelmi pillanat még nem volt (Gyárfás Ildikó: De válság sem volt! - Dr. Orosz Sándor: Hallgassuk végig! - Gyárfás Ildikó: Bocsánat!). Köszönöm szépen. Tehát erre nem volt példa, és úgy gondolom, ez elgondolkodtató, hogy ezután egyáltalán mi következik a magyar politikában, mi következik a magyar költségvetésben. Az már külön érdekesség, hogy a harmadik benyújtott költségvetés számait nem tudjuk megnézni, csak esetleg hallani. Az első kettőről még volt némi fogalmunk, de azokban is elég sok értetlenséggel találkoztunk, többek között a GDP-növekedés először 3,2 százalék, majd 1 egész valahány százalék, most pedig mínusz 1 százaléknál tartunk.
Mi következett itt be az elmúlt két évben? A magyar gazdaság önmagában rendkívül nehéz helyzetben lévő gazdaság, és nem hiszem, hogy a magyar társadalom ezt a helyzetet megérdemelte volna. Meggyőződésünk szerint a politikai vezetés, a kormányzati tehetetlenség vezette ide a magyar gazdaságot, a magyar nemzetgazdaságot. Az egy más kérdés, hogy külső hatás is van, ezt senki sem vitatja, de azt, hogy ezt az országot most 25 milliárd dollárral kell megsegíteni a tegnapi IMF és egyéb döntések alkalmával, és odasorolnak bennünket Pakisztánhoz, Ukrajnához, ez ellen magyar állampolgárként tiltakoznom kell, vissza kell utasítanom, hogy bennünket ilyen módon ledegradálnak a nemzetközi gazdasági életben, és Közép-Európában a legmélyebbre süllyedtünk. Éppen ezért a szóban beterjesztett költségvetés tárgyalásában, amiről azt sem tudjuk, hogy igazából mit takar, tovább nem kívánunk részt venni - azt nem mondom, hogy felállunk -, és a messzemenőkig visszautasítjuk az ilyen jellegű beterjesztéseket. Természetesen ezt támogatni sem tudjuk.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen.
Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre:) Orosz alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha megengedik, az Állami Számvevőszék képviselőinek egy gondolatával szeretnék indítani. Vannak rendkívüli helyzetek, amelyek rendkívüli eljárást igényelnek. Nincs olyan formalizált parlamenti demokrácia, amelyik bármilyen szempontból megfelelhetne az olyan válsághelyzet kezelésére, ami napi változtatási igényt támaszt a válságkezelővel, az intézkedővel szemben.
Az ellenzék teljes joggal fogja kritizálni a beterjesztésnél azt, hogy mi az, ami ismert, mi az, ami nem. Nyilván lesz egy csomó módosító indítvány - mert a jogállamiság megköveteli a költségvetési törvényt -, ami lehet, hogy az elfogadás utáni harmadik napon már nem lesz igaz. A világ folyását nézve annak meg mi értelme volna, hogyha a BUX-index pozitív változása esetén optimistábban most a régi verziót vennénk elő? Tehát költségvetési értelemben valamit mindenképpen lépni kell. Azt gondolom, ebben a helyzetben a Farkas úr által is megfogalmazott szituáció, az IMF-fel való megállapodás némi stabilitást hoz, most nem válságkezelő értelemben, hanem a szituáció, a költségvetési törvény szempontjából közelítve a kezelhetőséget, ennek megfelelően talán stabilabbak lesznek azok a számok, amelyeket végül elfogadunk. Ezen reményem kifejezése mellett most nyilván egy olyan költségvetési javaslat van előttünk, ami sok minden kívánságnak nem tud megfelelni, és most nem feltétlenül csak az adott esetben megszorításokkal érintett emberekre gondolok.
Itt és most csak azt szeretném kiemelni, hogy a beterjesztett második változatú törvényjavaslat a mi közvetlen ügyeinket illetően azt mutatja, hogy a környezetvédelmi kérdésekben az állam nevében eljárni hivatott szervezetek vagy intézmények többet kapnak, mint tavaly. Ezt majd javaslom képviselőtársaimnak, hogy nézzék meg. Ami azt jelenti, hogy az állam nem kíván..., még akkor is, ha egyébként minden más mutató azt fogja mutatni, hogy mennyivel kevesebb fog jutni mindenre. Külön-külön nézve ez mind-mind általánosságban igaz is lehet, de a környezet- és természetvédelmi ügyeink igazgatásáért felelős szervezetrendszer intézményei működését biztosító költségvetési fedezetnek vagyon tervezve.
Éppen ezért tudom mondani most függetlenül a hátralévő kötelezettségektől, ha ilyen helyzetben is törekvés látszik ennek a biztosítására, akkor már ezen oknál fogva sem biztos, hogy mindig politikai megítélés alá kellene tenni. Teljesen nyilvánvaló, hogy most is alapvetően a kormánypárt fogja megszavazni, bízom benne, hogy a végszavazásnál ezt a törekvést is díjazni tudó kiegészítésekkel lesz a Magyar Köztársaságnak költségvetése. Magam részéről, illetve rendelkezem megbízóm szavazatával is, azt tudom mondani, hogy az általános vitára való alkalmasságát a törvényjavaslatnak támogatni tudjuk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Más hozzászóló? (Nincs jelentkező.) Akkor tennék néhány gondolatot. Az egyik talán kérdés is lehetne, hogy azt nem minősíteném, hogy jó vagy rossz, nyilván nincs elég támasza az embernek erre a helyzetre. Azt azért megkérdezném, hogy a tárca, környezetvédelmi tárca milyen megvilágosodást élt át az elmúlt hónapban, aminek az lett az eredménye, hogy az igazgatási kiadásokat 350 millió forinttal növelte? Rájött ez alatt az idő alatt, miközben a válság gyűrűzött, hogy itt valamit elrontott? A csökkentésekre mindig elmondják, hogy azért, mert hogy gondok vannak, de a növelés magyarázata, amivel egyébként egyetértek, hozzáteszem, csak miért most, és miért nem egy hónappal ezelőtt?
A másik, hogy ha megnézzük a környezetvédelmi tárca költségvetését, akkor az, amit Orosz képviselő úr mondott, hogy többet kapott vagy kap. A tárca úgy működik, mint egy gazdálkodó szervezet, bevételei és kiadásai viszonya a széndioxid kvóták nélkül 85 százalékot fedez a bevételeiből. Ha hozzátesszük azt a 30 milliárdot, amit első napirendnél hallottunk, akkor tulajdonképpen még feleslege is keletkezhet a tárcának, magyarul a magyar környezetvédelmi ügyek magukat finanszírozzák. Nem a költségvetés finanszírozza, hanem bevételei vannak, a bírságok, a termékdíj, vízkészletjárulék, intézmények saját bevételei. Ha ezeket összeadjuk, kiderül, hogy 85 százalék bevétele van, és ha nem vinnék el a kvótabevételt, akkor ez egy jó kis kft-ként tudna működni. Ezt azért tartom fontosnak, hogy a bizottság érezze, hogy a környezetvédelem ügyében egész jó konstrukció van. Tulajdonképpen majdnem önfinanszírozó jellegű a dolog.
Másik dologra is felhívnám a figyelmet. Ezt a Számvevőszék is kifogásolja, ahogy mi is mindig kifogásoljuk a Wesselényi Miklós Árvízvédelmi Alap dolgát. Minden évben elmondjuk, de most van itt egy nagyon tanulságos szám, mégpedig úgy szól, hogy a működési kiadásai 198 millió forintot tettek ki. Mit gondoltok, mennyi pénzt fizetett ki ez az alap? 44,8 millió forintot. Tehát 45 millió forintot adott ki kártalanításra, és mindennek kezelésére közel 200 millió forintot fordított. Biztos van neki jó minőségű autója, székháza és nem tudom még mije, és a költségvetésben benne van a jövő évi pénz is, miközben van egy határozat, amely arról szól, hogy 2008. december 31-én megszűnik. Ez nekem ellentmondásnak tűnik, de lehet, hogy van rá magyarázat, öt év kifutás mondjuk, de van egy kormányhatározat, amely azt mondja, hogy megszűnik ez az alap.
Másik, amit Orosz Sándornak kellett volna mondani, de elmondom helyette, az 1 százalékos parlagfű dolog nincs benne. Lett volna mód most, odaviszem, visszaviszem alapon, de mégsincs rendezve. Van egy program parlagfű ellen, azt is tudjuk, hogy a globális felmelegedés különösképpen aktuálissá teszi a parlagfű elleni védelmet, de az 1 százalék a költségvetésben mint felajánlási lehetőség nincs benne.
A harmadik az, hogy a 2010-2012. évekre vonatkozó előirányzatok abszolút megalapozatlanok. Maga a költségvetés is az, de ez különösen kirívó, hogy az irányszámokat nem határozzák meg, hogy akkor mihez képest. Az egész anyagra szeretném elmondani, hogy ifjúkori költségvetési élményeimhez képest nehezen kezelhető ez az anyag. Egy csomó helyen papírt, helyet elfoglal azzal, hogy leirkálja, hogy melyik tárcának mi a feladat, hatásköre. Ezek megvannak a különböző jogszabályokban, nem tudom, hogy a szerkezetben ez miért szerepel ilyen súllyal? Nem kellene, hogy szerepeljen.
Azt hiszem, ennyit szerettem volna elmondani, volt benne két kérdés is, hogy miért nincsenek irányszámok, miért nincs 1 százalék, miért olyan sok a parlagfű, miért nem szedhetjük be. Akkor itt a Wesselényi Alapnál teljesen abszurd ez a szám, ilyen vállalkozást nem szabad csinálni. Ennyi, köszönöm szépen, és én se ostoroznám a tárca képviselőit, mert ők csinálnak valamit, amit mond a főnökük. (Közbeszólások: Ehhez a témához a szakállamtitkárnak kellett volna megjelenni.) Tájékoztatom a bizottságot, hogy a bizottsági elnökök értekezletén rendszeresen elmondom, hogy megfelelő szintű képviseletet kérünk, ez nem politikai szint, ezért a munkatársak ostorozásától tekintsünk el. Ígérem, hogy jövő hétfőn is el fogom mondani, hogy egy költségvetéshez olyan szintű képviselőt küldjenek, aki a politikai kérdésekre is tud válaszolni. Ennél többet nem tudok tenni. (Jelentkezésre.) Farkas Sándor úr.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Elnézést, elnök úr, de mindig az volt, hogy a költségvetési törvény beterjesztésénél és vitájánál a minisztérium államtitkára van jelen. Orosz alelnök úr, te is tudod, hogy így volt. (Dr. Orosz Sándor: Én meg is követeltem.-Derültség.)
ELNÖK: Akkor függesszük fel az ülést, és várjunk, míg megjön államtitkár úr? Orosz alelnök úr, egyetért ezzel?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nem, nem értek egyet. Ha nem sikerült biztosítani, anélkül is tudtunk mi dönteni, hiszen a parlamenti bizottságnak nem függvénye, hogy megjelenik-e ott valaki, és hogy mit mond. Természetesen lényeges, tehát ha ott van és mond valamit, annak a döntés befolyásolásában van szerepe, de ha a nyilatkozatok elmaradnak, attól még a világnak működnie kell, a bizottságnak döntenie kell és tud is. Köszönöm.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A Wesselényi Árvízvédelmi Alappal kapcsolatosan ezt is pontosítani szeretnénk. Amit az elnök úr olvasott, az ötévesre vonatkozik. Az éves működés csak 24,3 millió a 2009. évi terv szerint, ez a legelső passzusban benne is van.
ELNÖK: Az én papíromon az van, hogy éves szinten 198,5 millió forint. Abban meg tudunk egyezni, hogy nagyon drágán megy ez a dolog? (Dr. Orosz Sándor: Ebben igen.)
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A megszüntetésére valóban van ilyen határidő, hogy meg kell szüntetni, viszont arra még nincs konkrét megoldás, hogy a meglévő szerződéseket hogyan checkoljuk át 2009-re, tehát azért lesz szűkített támogatási kerettel az Alap 2009-re is beállítva. Ez nem felejtődött el, de arra nincs megoldás, hogy azt az ötszáz pácienst, aki már megkötötte, hogyan tudjuk átirányítani egy másikba a jogszabályok betartása mellett.
ELNÖK: Tehát ez volt a válasz?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Ez a Wesselényire vonatkozott. Most átadhatom a szót Ilonának?
ELNÖK: Igen, parancsoljon!
Petrezselyem Ilona (KvVM) válaszai az elhangzottakra
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Petrezselyem Ilona vagyok, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetési főosztályáról.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a fejezet 2009. évi költségvetésének tervezésekor nagyon tudatos, megalapozott, reális tervezést végzett, és mindenekelőtt azt tartotta szem előtt, hogy a 165/2006.VII.28. számú kormányhatározatban meghatározott állami feladatokat ellátó 37 költségvetési intézmény állami feladatellátását, likviditását és működőképességét biztosítani tudja. Tehát a költségvetési intézmények a 2008. évi előirányzatokhoz képest rendelkeznek az 5 százalékos fejlesztés szintre hozásával, valamint külön azokkal az állami többletfeladatokra fordítandó forrásokkal, amelyeket a jogszabályok előírnak számukra.
A minisztérium igazgatásával kapcsolatban: az elnök úr által felvetett 365 millió forint többlettámogatás tartalmazza az árvízvédelmi, belvízvédelmi közhasznú szervezet feladatainak ellátására a 220 millió forintot és a Balatoni Halászati Zrt.-nek a 100 millió forintot. Ezek olyan állami feladatok, amelyeket gyakorlatilag ezek az intézmények látnak el, és a minisztérium igazgatási mérlegében szerepelnek. A többi összeg az uniós feladatokkal és a belső ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos többleteket tartalmazza, mert az Állami Számvevőszék javaslata és a pénzügyminisztériumi körirat alapján erősíteni kellett a belső ellenőrzés rendszerét, hiszen ez elősegíti azt, hogy a 37 költségvetési intézmény beszámolóit, tervezési anyagait és a fejezeti kezelési előirányzatok cél szerinti felhasználását egy fejezeti ellenőrzési rendszer keretében is tudjuk biztosítani. Természetesen az Állami Számvevőszék minden évben folyamatosan ellenőrzi a tervezést és a beszámolást.
A bevételekkel kapcsolatban pedig, elnök úr, a központosított bevételeket is, amelyek a vonal alatti tételek, beszámította a minisztérium a költségvetésébe. Erről annyit szeretnék elmondani, hogy ezek a központosított bevételek - a bírságok, a termékdíjak és a vízkészletjárulék - a minisztérium állami feladataival kapcsolatosak, ezeket a tevékenységeket a hatóságok végzik, és ezek a nemzetgazdasági számlára befizetésre kerülnek, ami 34 milliárd 519,1 millió forint. Ha figyelembe vesszük a 2009. évi támogatásunkat - ez 43 milliárd 261,3 millió forint -, akkor gyakorlatilag a központosított bevétel a költségvetési támogatás 79,8 százaléka, de ez a feladatunkkal, az állami feladatellátással kapcsolatos központosított bevétel, ami utána természetesen felosztásra kerül, mint a többi adóbevétel.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ugyanezt mondtam, csak azt akartam érzékeltetni, hogy ökoadó és a többi, tehát a tárca beveszi a kiadásainak 85 százalékát, ha összeadom. Ilona 79 százalékot mondott, de az ökoadóval, a környezetterhelési díjjal együtt a környezetvédelemre nem kiadunk, hanem a környezetvédelem gyakorlatilag eltartja magát. Én csak elültetem bennetek a gondolatot, hogy így is nézhető a költségvetés, és ha megnézzük, ez alapján például az egészségügy a kiadásainak a 60 százalékát veszi be. Ez tehát egy szemléleti javaslat volt.
Ilona, szerintem nem értettük egymást: az előző költségvetéshez képest az igazgatási kiadások 350 millióval megnőttek. Lehet, hogy az átszervezés kapcsán megokosodtak, konkrétumként mondta a belső ellenőrzést, közben most eszükbe jutott, hogy erősítsék a belső ellenőrzést. Ezt így kell érteni?
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, így kell érteni.
ELNÖK: Ez végül is jogos, a válság hatására, most már értem a logikát.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez 2008-hoz képest van.
ELNÖK: Én arról beszélek, hogy az előző, az egy hónappal ezelőttihez képest növekedett meg.
PETREZSELYEM ILONA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Nem, nem, ez eredetileg is be volt tervezve, a legelső anyagban is benne volt.
ELNÖK: Ezt még átnézem a plenáris ülésig, mert itt összeadtuk a számokat. Nincs jelentősége, nézze majd meg otthon, és hívjon fel, ha megtalálta (Derültség.), most ne húzzuk az időt. Jó? (Petrezselyem Ilona: Természetesen.) Most nem akarlak benneteket ezzel terhelni, úgyis látom a kormánypártban az eltökéltséget.
Döntés az általános vitára való alkalmasságról
Most arról szavazunk, ami a Ház előtt van. Kérem a képviselő hölgyet és az urakat, aki a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kézfelemeléssel jelezze. (Szavazás.) 10 igen szavazat. Ki nem tartja alkalmasnak? 8 nem szavazat. Tartózkodás van-e? (Nincs jelzés.)
A kisebbségi vélemény elmondására Farkas képviselő urat javasolom, a többségi véleményt dr. Orosz Sándor mondja el.
(Jelzésre:) Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A költségvetési bizottság többségi és kisebbségi előadója fogja összegezve elmondani az összes bizottságban kialakult véleményt. Magyarán amennyiben kisebbségi vélemény tolmácsolására vállalkozol, ami azt jelenti, amit elmondtál, a jegyzőkönyv alapján összefoglalva, a kisebbségi véleményt megfogalmazod és eljuttatod Varga Mihály költségvetési bizottsági elnök úrnak.
ELNÖK: Elég, ha nekem eljuttatod, és én elintézem. (Farkas Sándor: Házon belül majd csak el tudjuk intézni.) Köszönöm szépen az Állami Számvevőszéknek a rövid idő alatt elvégzett munkát, a Pénzügyminisztérium munkatársainak meg én magam részvétem szeretném kifejezni, mert nem egy könnyű feladat ezt valahogy koordinálni. Köszönjük szépen.
Bizottság tagjai, mielőtt elszaladtok, Egyebekben annyi bejelentenivalóm van, hogy november 11-én albán delegációt kell fogadnunk. Koszovói albán delegációról van szó, erre minden frakciót kérek, hogy biztosítsa a résztvevőt. Fontos segítséget kell nekik nyújtanunk. 11-én bizottsági ülés lesz, ezt írjátok fel. 13-án lesz környezetvédelmi fórum a felsőházban, ott kinek van szerepe, kinek nincs. November 14-én bizottsági ülés, fontos, ez a GLOBE-al kapcsolatos, és muszáj magunkat megvillantani, a televízió is közvetíti. Jövő heti ülés 4-én 13 órakor lesz, november 5-7. pedig a finn út, aki érdekelt ebben.
Köszönöm a munkát, az ülést berekesztem.
(Az ülés befejezésének időpontja: 15 óra 12 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra és Videk Györgyi