KORB/26/2008.
(KORB/83/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. november 4-én, kedden, 13 órakor
a Képviselői Irodaház V/562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott*
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása, valamint bizottsági módosító javaslatok előkészítése és jóváhagyása*
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám)*
Dr. Szöllősi Endre szóbeli kiegészítése*
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában*
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Fetser János (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Kránitz László (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Császár Antal (független)
Helyettesítési megbízást adott
Kránitz László (MSZP) dr. Orosz Sándornak (MSZP) - megérkezéséig
Balogh József (Fidesz) dr. Rétvári Bencének (KDNP) - megérkezéséig
Bányai Gábor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) dr. Nagy Andornak (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ) Katona Kálmánnak (MDF)
Haraszthy László természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Gosztonyi Ádám főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Szöllősi Endre főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
Forró Pál vezető főtanácsos (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 13 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Ülésünket megkezdjük, határozatképesek vagyunk, szeretettel köszöntök mindenkit.
A kiküldött napirendtől eltérést nem javaslok. Aki a kiküldött napirendet támogatja, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az 1. napirendünk a környezet védelmének általános szabályairól szóló T/6442. számú törvényjavaslat. A kiegészítő ajánlással kezdünk.
Bocsánatot kérek, először kérem szépen, hogy a minisztérium képviselője a jegyzőkönyvnek mondja meg szép hangosan, érthetően a nevét és a titulusát!
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Köszönöm, elnök úr. Haraszthy László szakállamtitkár vagyok.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Én pedig Gosztonyi Ádám vagyok, a jogi és közigazgatási főosztály főosztályvezetője.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Szeretettel köszöntöm bizottságunk új... (Derültség.) .., egyben régi tagját. (Kis Péter László: Megújult!) Igen, megújult tagját.
A kiegészítő ajánlás... (Zaj, közbeszólások.) Császár Antal képviselő urat, kitaláltátok.
Az 1-es számú Pettkó András csatlakozó módosító indítványa... (Kis Péter László: Kapcsolódó! A vonat csatlakozik.) Kapcsatlakozó... (Derültség.)
Megkérdezem a tárca képviselőjét, hogy a kormánynak mi az álláspontja.
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A kormány támogatja. Kérdés? (Dr. Orosz Sándor: Miért?) Aki a bizottságból támogatja...
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Hogy miért támogatjuk? (Dr. Orosz Sándor bólint.) Azért támogatjuk, mert az eddigi módosításhoz képest ez egy olyan pontosító szöveg, ami az adott szakterület képviselői által is teljes mértékben szakszerűnek minősített. A tartalommal eddig is egyetértettünk, és most ez a pontosítás teszi a dolgot abszolút szakszerűvé, tehát légvezetékről beszél és nem vezetékről, satöbbi, satöbbi.
ELNÖK: (Jelentkezésre:) Tessék!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Én persze nem vagyok légvezetékkihúzó... Ugye elektromosenergia-szállító légvezetékek, az eredeti szöveg is ezt tartalmazza, tehát azt gondolom, hogy ez nem Pettkó úr találmánya.
Utána, a felújításhoz megkövetelt eljárás viszont csak a középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhossza kapcsán jelenik meg. Ez ugye azt jelenti, hogy se a kisfeszültségű, se a nagyfeszültségű nincsen benne. Ez ezt jelenti. Én ezért kérdeztem, hogy miért. Mert ez tartalmilag is más, a korábban elfogadott, a múltkor támogatott javaslathoz képest egy nem elhanyagolható szűkítést jelent ez. Vagy rosszul látom?
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Tisztelt Képviselő Úr! A kisfeszültségű légvezetékek, tehát azok, amik a háztartásokat ellátják, 220 volt, azoknak a technikai kiképzése olyan, hogy azon nem vagy elhanyagolható mértékben fordulhat elő áramütés, praktikusan olyan, mint a háztartásban, tehát néha előfordul, de nem egy jellemző eset.
A nagyfeszültségűnél pedig kizárt az áramütés, ott teljesen más probléma van. Tehát a kérdés, amiről beszélünk, szakmai tartalmánál fogva csak a középfeszültségűnél probléma, mert áramütés, formálisan áramütés csak ezen keletkezik. A nagyfeszültségűn nem tud keletkezni, mert a különböző fázisok és a földelt részek olyan távolságra vannak egymástól, hogy akkora élőlény még nincs a földön.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Akkor a létesítéskor miért előírás? (Közbeszólás: Villamosmérnökök előnyben! - Derültség.)
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A létesítésnél azért előírás, mert egyrészt a nagyfeszültségűnél még a nekirepüléssel lehet valamit kezdeni, bár erre a világ technológiai tudása egyelőre szerény, másrészt a felújításnál az a veszély áll fenn - idézőjelben -, hogy egy-egy oszlopot is ennek keretén belül gondol itt valaki rendezni, és így lett most ezzel a módosító szöveggel abszolút pontossá téve, hogy miről és milyen szakaszról van szó.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) Köszönöm szépen, államtitkár úr! (Dr. Nagy Andor: Szavazzunk!)
ELNÖK: Annyi kiegészítést tennék, hogy az általános szöveg a nagyfeszültségnél is madárbarát, csak ott nem kell semmit csinálni. A középfeszültségnél vannak a bajok, és ugye az volt az igazi kérdés, hogy egy oszlop cseréjénél kell-e vagy nem kell változtatni. Egy oszlopot nem lehet megváltoztatni, csak egy rendszert, tehát szakaszonként lehet, és akkor ez lett a kompromisszumos megoldás, hogy ha egy szakaszhoz hozzányúl, akkor már alakítsa át az új technológiára.
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Egyetlenegy dolgot szeretnék mondani: ugye létezik ez a bizonyos szigetelőpapucs-technológia, amit minden oszlopra fel lehet tenni, tehát ha egy, két, három oszlophoz nyúl hozzá a szolgáltató, akkor ezzel az eljárással a dolgot tudja kezelni. De az a célja az egész szabályozásnak, hogy az olló ne nyíljék tovább, tehát ha le van szigetelve 40 százalék, ne legyen olyan felújítás, ami újabb negatívumot keletkeztet, illetve ne legyen olyan új oszlopsor, amelyik ugyanabba a rossz irányba megy, mint amilyenbe az elmúlt negyven évben ment az egész ügy.
DR. OROSZ SÁNDOR: Az az átkos negyven év! (Közbeszólás: Már hatvan!)
ELNÖK: Mióta világ a világ, mondjuk így, és mostantól már fogunk a madarakra figyelni. (Dr. Orosz Sándor: Ezzel egyetértünk!)
Aki egyetért Pettkó képviselő úr indítványával, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Aki ellene? (Nincs ilyen.) Tartózkodás? (Szavazás.) 2 tartózkodással a bizottság támogatja az indítványt. Köszönöm.
Na de majd a 2-es módosítónál más lesz a helyzet. A 2-es módosítóról kérem a kormány álláspontját!
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk!
ELNÖK: A bizottság álláspontja? Aki támogatja Orosz képviselő úr indítványát, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. (Dr. Orosz Sándor: Köszönöm.) Köszönöm szépen.
Jön a csomag... (Jelentkezésre:) Orosz képviselő úr kérdez.
DR. OROSZ SÁNDOR: Mielőtt a fontos - bocsánat, minden egyes elem fontos -, mielőtt a mai dolgunkra térnénk, egy múltkori dolgunkra szeretnék visszatérni és kérdezni. A legjobb emlékem, de ezt nem ellenőriztem a jegyzőkönyvből, úgy szólt, hogy élénken vitatkoztunk, hogy a Vgtv.-be, avagy hova kell bizonyos felhatalmazásokat beletenni, és ezzel összefüggésben a 2-es és a 6-os dolgában szerintem egyöntetűen szavaztunk. Ennek ellenére az ajánlás 6-os pontjánál, ahogy én is emlékszem, a bizottság egyharmada sem támogatja, de ennek a pandantjánál meg az szerepel, hogy a bizottság támogatja.
Szeretném megkérni elnök urat, hogy ezt az ellentmondást próbáljuk meg tisztázni. A kettő összefügg, a bizottság ugyanúgy ítélte meg mind a kettőt, és emlékeim szerint úgy, hogy ez ne kerüljön a Vgtv.-be, hanem maradjon a Ktv.-ben.
ELNÖK: Ajaj!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A jegyzőkönyv kedvéért mondom: a T/6442/11. számú ajánlás 2-es, és ezzel tartalmilag összefüggő, és ekként is jelzett 6-os ajánlási pontjairól beszéltem. A 2-es pontnál az szerepel, hogy azt a bizottság támogatja, a 6-osnál pedig az, hogy a bizottság egyharmada sem támogatja.
Elképzelhetőnek tartom, mert a múltkor többször volt, hogy csomagban szavaztunk, és abból az ajánlásból többet vissza is vontak, hogy ez okozhatott valami keveredést, ezért is gondoltam, hogy ezt szóvá teszem, hogy később ne legyen ebből probléma. (Szalóki Gyula: Ez most is probléma.) Azért gondoltam, hogy a mostani problémafelvetéssel, a probléma idehozatalával... (Dr. Józsa István: Tegyél javaslatot a megoldásra!) A javaslatom az, hogy a 2-es - és hitem szerint a jegyzőkönyvnek is ezt kell tartalmaznia - a 6-ossal egyezőleg "egyharmada sem támogatja" minősítést kapjon. (Egyeztetés.)
ELNÖK: Majd elrendezzük, visszavonjuk, ami nem kell.
Államtitkár Úr! Azt a bizottsági indítványt kellene elővenni, amit Katona Kálmán indítványa alapján készítettünk el, amiben a számokat, betűket igazgattuk. Ez az, ami ki lett osztva, ami arról szól, hogy mi kerüljön át: a vízgyűjtőgazdálkodás-tervezés kerüljön át a vízügyi törvénybe, és a többire azt mondtuk, hogy azokhoz nem nyúlunk. Ebben állapodtunk itt meg, ennek itt van a bizottsági indítványa, erről kellene akkor a vélemény. Ez a módosító indítvány ott van államtitkár úrnál is, képviselő uraknál is ott van, mindenkinél.
Kérdezem, hogy a bizottsági módosítóval kapcsolatosan mi a kormány álláspontja. Ezt úgy lehet megfogni, hogy Katona Kálmán módosítója alapján készített új bizottsági indítvány.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ha jól értem, akkor ez a vízgyűjtőgazdálkodási-tervezéssel kapcsolatos módosító, ezt támogatjuk.
ELNÖK: Akkor kérem, hogy aki a bizottság részéről támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Van egy bizottsági módosító csomag, amit a szocialista frakció készített elő. (Folyamatos zaj.) Figyelmet kérek!
Az 1. §-sal kapcsolatosan kérem a kormány álláspontját!
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság álláspontja? (Szavazás.) A bizottság beadja, támogatja.
A 2. §. Kormány álláspontja?
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Támogatjuk.
ELNÖK: Megkérdezem: mindenki ismeri ezeket az indítványokat? (Többen: Igen! - Csomagban szavazzunk!) Akkor az a kérdésem, hogy ezt a köteget a kormány támogatja-e.
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság támogatja azt, hogy ezt bizottsági módosító indítványként beadjuk? (Nincs ellenvetés. - Jelentkezésre:) Egy pillanat! Ha jól látom, Andor szeretne kérdezni.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Ha jól látom, a "szmog" helyett a "füstköd" kifejezést használja. Ezt komolyan gondoljuk, hogy ezt szeretnénk elterjeszteni a szmog helyett? Vagy mi a javaslat?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Ha megnézed, szmog, zárójel. Tehát nem veszi ki a "szmog" kifejezést, hanem zárójelben "füstköd állapot". (Dr. Józsa István: Kettős használat. Füstköd, zárójelben szmog.) Bizonyos értelemben igen, de...
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Mondd el még egyszer!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Tehát nem veszi ki a "szmog" kifejezést, de odarakja a "füstköd állapot" kifejezést, mint ennek magyar nyelvű magyarázatát. (Dr. Nagy Andor: Értelmezésként.) Igen.
ELNÖK: Szoktatás. Majd valamelyik. Húsz év múlva meglátjuk, hogy melyiket használjuk. Ez nekünk, jobboldaliaknak tetszik. (Dr. Józsa István: Nem jobboldal, nyelvművelő!) Magyaroknak. Majd mindjárt meglátjuk. Mi, magyarok megszavazzuk.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Még egyet szeretnék kérdezni, most nem tudom, ez hányas számú lesz, az 1. § után, ahol a jogszabály és a törvény szerepel. Jogi ismereteimből úgy emlékszem, hogy a törvény szűkebb, mint a jogszabály, az magasabb rendű. Vagy ez így tényleg rendben van? Mert ha "törvény"-re cseréljük ki a "jogszabály"-t, az azt jelenti, hogy lehet, hogy szűkítünk.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Amit fogalmaz alelnöktársam, az úgy stimmel, tehát a törvény egy szűkebb kifejezés, mint a jogszabály, viszont a jogszabály hatálya alá nem tartozó fás szárú növények... Tehát ha bármely jogszabályban, bármely nem erdőnek minősülő fáról valami van, akkor már a hatálya alá tartozik, tehát egy üres halmaz, és ez alapján a felhatalmazás nem felhatalmazás.
A cél itt tulajdonképpen a nem az erdőtörvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekről való rendelkezés lehetősége, az pedig az eredeti szöveg alapján egy nulla halmaz, mert nem létezik olyan nem fás szárú növény, amely valamely jogszabály hatálya alá ne tartozna. A törvény értelemszerűen kevesebb, de olyan törvény meg nincsen, amelyik minden fás szárú növényre vonatkozik, hiszen az erdőtörvény - bár az a legszélesebb - sem vonatkozik az összes fás szárú növényre. (Dr. Nagy Andor: Hiszek neked!) Ezért szól így a javaslat, de ha ebben tudnak a kollégák segíteni, azt örömmel venném. (Dr. Nagy Andor: Szavazzunk csomagban!)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor megbeszéltük, tehát... (Dr. Rétvári Bence: Kedvet kaptam! - Derültség.)
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): A füstköd, alias szmoghelyzet kapcsán kérdezném, nem konkrétan a javaslatról, hanem ennek kapcsán jutott az eszembe, hogy ugye élénk levelezésben van Budapest vezetésével a környezetvédelmi tárca, amiatt tiltakoznak, hogy 76 napig kellene szmoghelyzetet kihirdetni és az autók forgalmát tiltani a Hungária körúton belül az új szabályozás miatt. Ez a levelezés és vita hogyan áll? Ha erről valami nagyon rövidet kaphatnánk... (Dr. Józsa István: Ez nem Házszabály-szerű!)
ELNÖK: Nem Házszabály-szerű, de ha rövid a válasz, akkor ennyivel segítsük a fiatal kollégát! (Derültség. - Közbeszólás: Fiatal versenyzőt!)
DR. GOSZTONYI ÁDÁM főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Úgy érezzük, hogy a három miniszter által jegyzett rendelet kihirdetése kapcsán egy félreértésből fakadó polémia kezdett el kibontakozni. Ez nem 73 alkalom, hanem 73 alkalom lehetett volna mondjuk körülbelül az elmúlt egy évtizedben, amikor tájékoztatni kellett volna a lakosságot. Ez nem ugyanaz, mint a közlekedési korlátozás, és elméletileg lehetőség van a szabályozás alapján arra, hogy ha a por átlép egy bizonyos, közösségi jog által meghatározott, bár a tagállamok által nem minden esetben átültetett határértéket, akkor az elméleti lehetőség meglegyen arra, hogy közlekedési korlátozások is legyenek.
Ez a 73 alkalom minden esetben egy kötelező tájékoztatási kötelezettség lett volna. Röviden ennyit.
ELNÖK: Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence: Köszönöm szépen.) Mindnyájunk javára vált!
Akkor most teszem fel a kérdést, hogy aki a kormány által támogatott bizottsági módosítóindítvány-javaslatokat támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Most következik az adatvédelmi biztos által javasolt indítvány. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy mi az álláspontja a biztos úr javaslatával kapcsolatban.
DR. GOSZTONYI ÁDÁM főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A kormányzati egyeztetésnek nem lett új kormányálláspont az eredménye, mert sajnálatos módon a kormányon belüli egyetértés nem alakult ki. Ezért én itt, a bizottság előtt kénytelen vagyok az eredeti kormányállásponthoz tartani magam, amely a törvény benyújtásában megfogalmazott szöveg fenntartását kell, hogy jelentse ebben az esetben.
ELNÖK: (Jelentkezésre:) Orosz képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Munkatársamra nézek, de nem látom (Derültség.), hogy elkészült-e... (Szalóki Gyula: Itt van! A Péter hozta most.) Akkor nem kell a munkatársamra nézni, mert azt akartam tőle kérdezni, hogy vajon eljutott-e a bizottsághoz, és kérdezem, hogy eljutott-e a bizottság tagjaihoz egy olyan módosítójavaslat-tervezet, amelyik gyakorlatilag - a lényeget mondom - a 48/H § teljes elhagyását célozza. Ennek az a lényege, hogy nem kívánnánk, ha úgy tetszik, eldönteni ezt az előttünk fekvő vitatott kérdést. Ahogy azt hallottuk a múltkori bizottsági ülésen, az adatvédelmi biztos úr képviselője jelen volt, az ő álláspontja szerint ellentétes volna az adatvédelmi törvény díjazásra vonatkozó előírásaival az itt szereplő szabály, és erre tett egy javaslatot. Mi erre azt javasoljuk, ezt indítványozza a 48/H § elhagyása, hogy ne is rendelkezzen ez a törvény a díjszabásról, ott a közérdekű adatról szóló törvény, annak is a 20. § (3) bekezdése, az elrendezi, és akkor így oldjuk fel azt a létező vitát, ami itt felmerült.
Praktikusan egyébként ez nem jelent semmiféle bevételkiesést, ha valaki a költségvetésért vagy valami ilyesmiért - hogy mondjam - aggódnék... (Dr. Nagy Andor: Nagyon aggódunk!) Látom, igen, alelnök úr nagyon aggódik, hiszen nem holnap kezdődik ennek az új térinformatikai rendszernek az igénybevétele. Tehát én azt gondolom, hogy a legegyszerűbb, és az indokolatlan jogszabályi ütközéseket, az indokolatlan szervezeti presztízsütközéseket is azzal tudjuk legjobban és legkönnyebben kezelni, ha ezt az inkriminált 48/H §-t úgy, ahogy van, javasoljuk kihagyni.
ELNÖK: Én támogatom. Szerintem ez jó lesz, de beadjuk. Ez az elhagyás lesz a bizottsági javaslat, és a kormány még nem tudja, hogy tetszik-e neki vagy sem.
Azt kérdezem, hogy a bizottságnak tetszik-e. Aki támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Van még valami? (Szalóki Gyula: Ez a csomag megvan.) Orosz képviselő úr dolgozott.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr félhangos dicséretét köszönöm. Ne csak akkor mondjuk be, ha valami botrány van az alig hallható mivolt miatt.
Ugye ez egy néhány törvényt módosító, de ennek ellenére salátatörvény, és egy nagy csomó módosulás a jogszabály végén jelenik meg. Ezek között időnként komoly jelentőségű változások is vannak, és éppen egy ilyenre szeretnénk javaslatot tenni, aminek az lenne a lényege, hogy egyszerűsítsük az állami életet. Erről egyébként a mai költségvetési vita kapcsán több vezérszónok is szólt, hogy nem ártana az állami feladatokat megnézni.
Ugye számtalan helyen fordul elő az, hogy egyazon ügyben, vagy egyazon nem eljárás keretei között, de ugyanarra a témára vonatkozó, ugyanazon szervek előtt zajló eljárásokban felesleges duplikátumok léteznek. Annak idején komoly előrehaladás volt, hogy úgynevezett környezeti hatásvizsgálatot írtunk elő, ennek is az lett volna a célja, hogy egyszerűsödjön, ugyan nem a szakszerűség és nem az ügyek rovására, de egyszerűsödjön az eljárás. Ezáltal sokszor áll elő az a helyzet, hogy természetvédelmi, környezetvédelmi és más szervezetek szakhatósági véleménye időnként, majdnem csak papírforma szerint előírásra kerül. Ezt lehetne egyszerűsíteni az általunk idehozott javaslat elfogadásával, ami azt tenné lehetővé, hogy ha volt környezeti hatásvizsgálat, akkor ebben az ügyben - hogy mondjam -, ugyanerre a tevékenységre vonatkozó újabb eljárásokban adott esetben a természetvédelmi szervezetnek ne legyen még egyszer szakhatósági eljárási kötelezettsége.
Ha nem voltam elég világos, akkor szóljatok! (Dr. Nagy Andor: Ismételd meg! - Derültség. - Közbeszólás: Ki van osztva? - Szalóki Gyula: Péter most hozta ide. - Rövid szünet.) Elnök úr most már nem nagyon dicsért meg, a tekintetéből ítélve...
ELNÖK: Államtitkár úrnak van ilyenje? (Haraszthy László: Igen!) És érti?
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Igen, én értem.
ELNÖK: Magyarázza el nekünk! (Derültség.) Sándor is érti, csak én nem... Gondoltam, hogy ha ketten mondják, akkor...
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): A természet védelméről szóló törvény a védett természeti területeken bizonyos eljárásokban a természetvédelmi szakhatóság közreműködését írja elő.
ELNÖK: Így van, eddig stimmel.
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Például telekalakítás, ipari-mezőgazdasági objektum létesítése satöbbi, satöbbi, miközben egy ilyen tevékenység elvégzéséhez a mai jogszabály szerint egységes környezethasználati engedély megszerzése szükséges. Ennek az egységes környezethasználati engedélyezési folyamatnak a részeként megvizsgálják azt, hogy ezt lehet-e vagy nem lehet, és az illető intézmény megkapja, vagy nem kapja meg az egységes környezethasználati engedélyt. Majd, amikor elkezd megvalósítani, akkor ennek bizonyos elemeit a természetvédelmi törvény szerint meg kell ismételni, mint hatósági eljárást.
Azt gondoljuk, hogy egy, másfél vagy két éven belül ugyanannak a dolognak a kétszer való megvizsgálása nem feltétlenül szükséges, és vélelmezem, hogy erre irányul a javaslat. Tehát ez nem csökkenti a természetvédelem szintjét, csak az általános eljárást.
ELNÖK: Pontosítok! Nem az volt a kérdésem célja, hogy államtitkár úr érti-e, hogy mi a probléma, hanem hogy itt érthető-e. Az van ide leírva?
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Az van leírva.
ELNÖK: Mert itt ez egy kicsit bonyolultnak tűnik.
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Ez borzasztóan bonyolult, ezt elismerem.
ELNÖK: Itt most, hogy ez azt jelenti, erre - hogy is kell ezt mondani? - le kell tenni az esküt, hogy tényleg azt jelenti, és akkor mindenki tudja... (Dr. Józsa István: Megtettem! - Zaj, közbeszólások.) Ha ezt jelenti, hogy ne kelljen ismételni a vizsgálatot, akkor...
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Elnök Úr! Csak az aláhúzott részt olvassa, az abszolút érthető.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): A többi benne van, tehát csak az aláhúzott rész a kiegészítés. (Dr. Józsa Imre: Kérje fel nyilatkozatra az itt jelen lévő államtitkár urat!)
ELNÖK: Még teszek egy kísérletet, hogy a szövegben megértsem, és megkérdezem a másik alelnök urat...
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Én nem szeretek így dönteni, én tartózkodni fogok, mert nem tudom megítélni. Bízom Orosz Sándorban, de ezt én sem értem, úgyhogy ha megengeditek, tartózkodni fogok.
ELNÖK: A szöveg itt annyira... Ha az aláhúzottat elolvasom, ez még valahol behelyettesít a törvénybe, tehát odarakom magam elé a törvényt, hogy ez azt a mondatot írja át. Meg tudom én ezt oldani, mert ezt még lesz idő átnézni...
A következő a javaslatom... A kormány képviselője érti. Egyet is ért vele?
HARASZTHY LÁSZLÓ természet- és környezetmegőrzési szakállamtitkár (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Hivatalos kormányálláspont egy most szétosztott papírral kapcsolatban értelemszerűen nincs. Mi el tudjuk fogadni, mert úgy gondoljuk, hogy nem csökken a természetvédelem szintje, csak egy ésszerűsítés zajlik, de majd lesz kormányálláspont a következő alkalommal. Én személy szerint el tudom fogadni.
ELNÖK: Akkor az a javaslatom, hogy aki támogatja az Orosz képviselő úr által kezdeményezett bizottsági módosító indítvány beadását, az szavazzon, és akkor én az egyik kezemmel ide szavazok - ez a Velkey... (Derültség.) 11 igen szavazat. Tartózkodás? (Szavazás.) 8 tartózkodás. Köszönöm szépen, és ha kell, akkor visszatérünk rá.
Ezt a napirendi pontot befejeztük, köszönöm szépen. Köszönjük a segítséget a tárcának! (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (T/6686. szám)
A 2. napirendi pont a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló törvényjavaslat.
Köszöntöm a tárca képviselőit, kérem szépen a jegyzőkönyvnek a szép, hangos bemutatkozást!
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Jó napot kívánok! Szöllősi Endre vagyok, az FVM főosztályvezetője.
FORRÓ PÁL főtanácsos (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Én pedig Forró Pál vagyok, az FVM szakmai főtanácsadója.
ELNÖK: Kérünk szépen egy rövid tájékoztatót!
Dr. Szöllősi Endre szóbeli kiegészítése
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Hölgyeim és Uraim! Ennek a törvénynek a jogelődje, vagyis a jelenleg érvényesülő törvény 2007-ben lépett hatályba. Az volt a törvény célja, hogy a mezőgazdasági termelőknek a természeti csapásokhoz hasonló károk esetén kárenyhítő támogatást tudjunk juttatni, ennek forrását fele-fele arányban a termelők és az állam biztosította. Ez a konstrukció az uniós szabályok szerint támogatásnak minősül, ezért az Európai Bizottság hozzájárulását meg kellett szereznünk.
Az eddig eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyították, hogy a törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket amiatt, hogy a termelőknek csekély hányada csatlakozott hozzá és fizette be az évente előírt hozzájárulást. Körülbelül tíz százalékra tehető azon termelők köre, akik beléptek, annak ellenére, hogy 2007-ben a rendkívüli fagykár esetén a belépést ismét megnyitottuk.
Az így képződő források nem elégségesek a rendszer működéséhez, ezért arra gondoltunk, hogy a törvényt meg kell változtatni, olyan értelemben, hogy a termelők meghatározó hányada csatlakozzon, és ily módon megfelelő források képződjenek arra, hogy az időről időre bekövetkező természeti csapásokhoz legyen megfelelő forrás a kárenyhítés céljára. Ezt a célt szolgálja a jelenlegi törvény, amelyet új törvényként nyújtott be a tárca, illetve a kormány a parlamentnek, mert a változások a törvény csaknem minden paragrafusát érintették volna, ezért célszerűbbnek láttuk új törvényre javaslatot tenni.
A törvény lényegében megőrizte az eddigi szabályozás lényeges elemeit, egy dologban azonban alapvető változást jelent, és ez pedig az, hogy az árutermelési céllal működő mezőgazdasági vállalkozások számára kötelezővé teszi az ebbe a rendszerbe való belépést, és előírja számukra egy évenkénti hozzájárulás befizetését, ez a termelői hozzájárulás, az állam pedig arra vállal kötelezettséget az eddigiekhez hasonlóan, hogy legalább ezzel azonos összeget évente ebbe a kasszába behelyez. A mezőgazdasági őstermelők esetében azonban fenntartottuk azt az elvet, hogy a mezőgazdasági őstermelők dönthetnek a tekintetben, hogy belépnek vagy nem lépnek, ugyanis az őstermelők nagy hányada mezőgazdasági kistermelőnek minősül, és esetükben nem kívántuk a belépést kötelező jelleggel előírni.
A számításaink szerint ebben az új rendszerben, ha figyelembe vesszük a kötelezően belépő termelői kör által befizetett összeget, amelyet egyébként csökkentettünk az eddigiekhez képest, és az őstermelőknél azzal számolunk, hogy az eddigihez hasonló arányban lépnek be, akkor évente körülbelül 2,5 milliárd forint forrásképződéssel lehet számolni, ehhez az államnak legalább ugyanekkora összeget hozzá kell raknia. Ez az összeg alapszerűen kezelődik, a nem elemikáros években halmozódik, és ezáltal a számítások szerint a súlyos elemikáros években megfelelő forrást ad arra, hogy a károkat enyhíteni tudjuk.
A törvény előkészítéséről annyit szeretnék elmondani, hogy a törvény koncepcióját egyeztettük külön a mezőgazdaság területén működő szakmai és civil szervezetekkel, az érdekképviseletekkel. Az ő körükben egyetértés volt a tekintetben, hogy ezt a lépést meg kell tenni, mert az éghajlati változások előrevetítik azt, hogy a jövőben is rendszeresen számolni kell súlyos elemi károkkal, és az nem vállalható be, hogy az államnak ne legyen joga ilyen esetben kárenyhítést nyújtani, és ne képződjenek ehhez megfelelő források; ennek pedig ez volt az egyetlen lehetséges módja, hiszen a rendszert az Európai Unió vonatkozó szabályaival összhangban kellett kidolgozni. A törvény normaszövegét ennek megfelelően alakítottuk ki, a törvénytervezetet a kormány elfogadta, a törvényjavaslat jelenlegi szövegét az Európai Bizottság részére kiküldtük, és tíz nap várakozási idő után, ha nem emel kifogást az Európai Bizottság, akkor a törvény hatályba léptethető.
Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Ennyiben szerettem volna ecsetelni a törvényjavaslat hátterét, indokait, és az általa megtestesített változást. Kérem a bizottság szíves támogatását a törvényjavaslat megtárgyalásához! Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Nagy Andor kérdez.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Kicsit nehéz helyzetben vagyunk, mert nem igazán értem, hogy a Környezetvédelmi bizottság miért foglalkozik ezzel. Feltételezem, hogy talán az éghajlatváltozás miatt gondolták azt, hogy vannak környezetvédelmi szempontok is.
Azt szeretném kérdezni képviselőtársaimtól, hogy van-e köztünk olyan mezőgazdasági termelő, akit ez érint. Ha jól emlékszem, az árutermeléssel foglalkozók számára, mint egyfajta kötelező kamarai tagság, ez is kötelező, az őstermelők gondolkodhatnak. Érdekelne, ha van köztünk ilyen... Sajnálom, hogy nincs itt Farkas Sándor, mert ő ilyennel foglalkozik, de talán lesz köztünk ilyen, és érdekelne annak a képviselőtársamnak a véleménye.
(A kormány képviselői felé:) Szeretnék önöktől is kérdezni valamit! Említették, hogy ez alapszerűen működik, és a becsléseik szerint talán olyan 2,5 milliárd forintot fizetnek be az érintettek, és ugyanennyit tesz hozzá az állam. Azt szeretném megkérdezni, hogy nem is tudom, mikor volt az a nagy fagykár, talán... (Gyula Ferencné: 2007-ben, benne van az anyagban.) Benne van az anyagban? Akkor lehet, hogy azt nem olvastam el... Mekkora volt? (Gyula Ferencné: 40 milliárdos.) Itt ugye 5 milliárd van az alapban. Ez miért jelent megoldást mondjuk egy 40 milliárdos kár esetén? Jó-e ebbe az irányba mozdítani a rendszert?
ELNÖK: Még ne válaszoljon, várjuk meg a kérdéseket, mert összegyűjtjük. (Jelentkezésre:) Parancsolj!
GYULA FERENCNÉ (MSZP): Köszönöm szépen. Én is csatlakoznék alelnök úrhoz. Azért voltam ilyen tájékozott, mert én is azt számolgattam korábban, hogy a gyakorlat mutatta, hogy milyen kárt okozhat a gyümölcsösökben egy erős fagy. Én pont fordítva járnék el, de lehet, hogy ez az út nem helyes, és majd kapok rá szakszerű választ: nemhogy csökkenteném, hanem növelném a hozzájárulást. Ez azért is jó, mert ha az állam ugyanannyit tesz hozzá, akkor ő is arra kényszerül, hogy nagyobb összeggel támogassa ezt. Egy váratlan helyzetben így is óriási a gond, mert ha mondjuk 2,5 milliárdot várunk ettől, és 2,5 milliárdot az állam hozzátesz, az még mindig csak 5 milliárd, itt pedig ugye 40 milliárd forintos kár volt Északkelet-Magyarországon a május eleji fagyok következtében. Tehát mi motiválta ezt a csökkentést? Én szívesen támogatnám, de én is azzal a mellékgondolattal, hogy inkább növeljük, mintsem csökkentsük ezt a hozzájárulást.
ELNÖK: Kicsit visszább mennék. Én abba a mondatba akadtam bele először, amely úgy szól, hogy "nem volt képes ellátni a feladatát az előző törvény". Szeretnék arról hallani valamit, hogy miért nem. A Wesselényi Alapról már többször beszéltünk, az sem képes ellátni a feladatát, azzal kapcsolatban a megszüntetés felé mentek el.
Aztán a konkrét törvénnyel kapcsolatban majd lesznek kérdéseim. Az lenne csak az alapkérdés, hogy a különböző variációkat, lehetőségeket megvizsgálták-e, mert az előterjesztés nagyon szerény, és abban is nagyon szerény, hogy mi az az elemi kár. Tehát annyira leszűkíti az elemi kárt, hogy mondjuk a jégverés bele sem fér, az árvíz sem számít elemi kárnak, meg az orkán sem, ami most már "divatos", defláció, földcsuszamlás... Tulajdonképpen valami miatt a belvizet kárnak tartja, az árvizet nem, a fagyot igen, az aszályt nem... Ja, az aszályt igen, a jégverést nem. Tehát itt van egy ilyen erős hiány, és tulajdonképpen teljesen hiányzik belőle a differenciálás. Ugyanis egy aszály nem mindegy, ugye, ha már... Nekem először a kötelező biztosítás jutott eszembe, a gépkocsimé. A szomszédom Balatonszemesen köti meg a kötelező biztosítását, mert ott közel a felébe kerül. Kisebb a kockázati tényező egy balatonszemesi lakos esetében, mint egy budai esetében. Ugyanezt gondolom egyébként a mezőgazdaság területén is: árvízkár viszonylag ritkán éri a homokhátságot, és fordítva. Tehát itt egy kisösszegű, szerintem átgondolatlan ötlet van, de ha ezekre választ kapnánk, akkor utána majd még foglalkozhatnánk a többi kérdéssel is.
(Jelentkezésre:) Fetser János!
FETSER JÁNOS (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Először egy konkrét kérdésem lenne. Állattartó telepekre vonatkozik-e ez a fajta kártérítés? Mondjuk az elmúlt időszakban az én választókerületemben volt arra példa, hogy egy pestisjárvány elvitte a sertéstelepet. Volt olyan, amelyik abszolút megszűnt, volt olyan, amelyik valahogy kimászott a slamasztikából.
Én egy picit másképp közelíteném meg, és elnézést kérek, bízom benne, hogy nem lesz szentségtörő, amit mondok, hanem csak együttgondolkodó, hiszen mezőgazdasági szakemberek ülnek az asztal túlsó végén. Az elmúlt napokban a választókerületem egyik tejtermelő vállalkozójától kaptam egy segélykiáltást, aminek a lényege az, hogy 77 forintért veszik meg tőlük a tejet, és literenként huszonvalahány forint veszteségük van. A következőt tehetik: vagy lassan tönkremennek, vagy azonnal beszüntetik a tevékenységüket, és munkanélküliek lesznek. Én fontosnak tartom ezt a fajta szabályozást, még annak a tükrében is, hogy azt látjuk, hogy végbemegy egy őrületes koncentráció a falvakban - tőkekoncentráció, a földtulajdon koncentrációja -, egyre kevesebb embert tart el a vidék mezőgazdasága, és egyre nagyobb a különböző kijárás és a különböző lobbi annak az irányába, hogy jaj, most süt a nap, most azért adjanak, most fúj a szél, most fagyott, most kevés az eső, sok az eső. Amiért én ezt a tőkekoncentrációt mondtam: ugyanakkor a környezetemben azt látom, hogy ezek az emberek hatalmas fekete kocsival, terepjáróval járkáló, egy évben minimum hétszer megyek a világ legjobb szállodáiba emberek, közben az egész falu megy tönkre. Tehát nyilvánvaló, hogy kell valami, ami a hosszú távú termelést, foglalkoztatást biztosító gazdáknak, tsz-eknek biztosít egyfajta folyamatos lehetőséget, amikor bajba kerülnek. De az nagyon nem lenne jó, amit én az elmúlt tíz évben tapasztaltam, hogy igen, kialakult egy nagyon komoly lobbi, ami húzza le az állami pénzeket, és nem érvényesül elég hatékonyan ezeknek a pénzeknek a hosszú távú foglalkoztatási folyamata.
Én mindenféleképpen támogatom, hogy legyen egy ilyen alap, és ha lehet, akkor adott esetben még bővüljön is, abban a reményben, hogy ez hozzájárul a vidék és a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés hosszú távú felemelkedéséhez, hiszen ma azt látjuk, hogy olyan rossz minőségű élelmiszertermékekkel árasztják el az országot, amit a lakosság talán nem is vesz észre. Megint visszatérnék a tejre, hiszen nagyon jó példát láttam szintén a választókerületemben, ahol a tejtermelők mozgó hűtőkocsival árusítják a tejet, abból lehet aludttejet, túrót, tejfölt, satöbbit csinálni, és az ára is elfogadható. Tehát ha ebbe az irányba megyünk, akkor jó.
Összetett volt a mondanivalóm, de a lényege az, hogy az állattartó telepek kaphatnak-e vagy sem. Hiszen a legnagyobb probléma, hogy jelen pillanatban a legjövedelmezőbb - még akkor is, ha most a kukoricát nem tudják eladni - a búza és a kukorica termesztése, mert valamilyen formában, öt- vagy tízéves átlagban ez extraprofithoz juttathatja a termelőket. Ugyanakkor azt a célt - bár ez talán nem ennek a napirendnek a témája -, amit a miniszter is és minden mezőgazdasági szakember folyamatosan mond, a gyakorlatban az érvényesülését nem látni, hogy nagy legyen a hozzáadott érték, bőrbe kötve próbáljuk a termékeinket árusítani. Ez a cél valahogy nem látszik a mezőgazdaság területén. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Van még kérdező? (Nincs jelentkező.) Akkor azt a részt én újra megfogalmaznám, hogy az anyagban, az indokolásban nem volt bevételi oldalról adat. A felvezetésben az hangzott el, hogy 2,5 milliárddal számol. Óvatosan mondom: a rendelkezésünkre álló költségvetésben ez nincs tervezve, tehát nem szerepel a költségvetésben.
A másik: a fagykár ismeretében talán jó lett volna, ha valamilyen számot tudunk arról, vagy talán még jó lenne, hogy egyáltalán milyen károk voltak az elmúlt években, tehát a nagyságrendekre, mert így elsőre a 2,5 milliárd egy nagyon szerény, mondhatnám, hogy csak a propaganda szintjén érdemleges összeg, valójában kárenyhítésre ez nem lesz elegendő. Ehhez képest kérem ebből kihámozni a kérdésrészt... Köszönöm.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Egy kicsit előbbről kell kezdenem a választ, hogy érthető legyen a bizottság tisztelt tagjai számára.
Először is ott kezdeném, hogy ugye a mezőgazdaságban az elemi károk, természeti csapások enyhítése a célkitűzés, amely többféle módon közelíthető meg. Az egyik dolog az, hogy létezik biztosítás a mezőgazdaságban is, ugyanúgy, mint ahogy a nemzetgazdaság más területén is lehet biztosítást kötni különböző elemi károkra. Van itt egy sajnálatos kivétel, ami az aszálykárt jelenti. Az aszálykár a magyar mezőgazdaságban messze a legnagyobb horderejű károsodás. Ha aszály van, akkor a mezőgazdasági termelésben súlyos károk következnek be. A magyar biztosítók nem vállalják az aszálykár biztosítását, tehát a palettán ez nem szerepel. Megjegyzem, hogy Európában sem nagyon szerepel ez, nem is nagyon lehet rá példát mondani. Tehát az aszály egy súlyos kár, ami, ha bekövetkezik, akkor nagyon megrázó erejű. Ezért a biztosítási rendszer önmagában nem képes kezelni a mezőgazdaságban ezeket az elemi csapásokat. Sok dologra lehet kötni biztosítást, az aszályra nem lehet, pedig messze ez a legnagyobb horderejű.
Említette az egyik kérdező hölgy, hogy mi a helyzet a fagykárral. Fagykár gyakorlatilag kétféle van: a téli fagykár meg a tavaszi fagykár. A 2007-es fagykár egy tavaszi fagykár volt, az szokott lenni a súlyosabb általában, és rendkívül ritka, hogy a mezőgazdaságban ilyen horderejű fagykár következzék be. Szakemberek, akik ezzel közelebbről is foglalkoznak, úgy vélekednek, hogy ilyen nagyságú fagykár 40-50 évenként ha egyszer bekövetkezik. Tehát tudjuk azt, hogy tavaly, 2007-ben egy egész országrész gyümölcsöseit legalább felerészben elpusztította ez a fagykár, szóval ekkora horderejű tavaszi fagy, úgy is mondhatnám, hogy emberemlékezet óta nem volt. Ez rendkívül ritka eset, hogy ilyen súlyos és ilyen nagyságrendű fagy sújtsa a mezőgazdaságot.
Elnök úr kérdezte, és más kérdésben is felmerült, hogy hogyan oldja meg ez a természeti károk enyhítését, ha évente 2,5 milliárddal számolunk. Itt úgy kell számolni, hogy ez a 2,5 milliárd évenként összegződik. Tehát amikor nincsen érdemleges elemi kár, mint például 2008-ban úgy tűnik, hogy nem lesz, akkor ez a 2,5 milliárd megmarad, alapszerűen kezelődik, az állam kötelező jelleggel hozzáteszi a másik 2,5 milliárdot, tehát máris 5 milliárdról van szó. Vannak bizonyos valószínűségek, hogy a mezőgazdaságban ezek a különböző károk körülbelül hány évente jelentkeznek, és ez a mérték annak megfelelően került kialakításra, hogy így mondjam. Tehát úgy ítéljük meg, hogy egy ilyen nagyságrendű termelői hozzájárulás egy ugyanilyen volumenű állami kiegészítéssel - a törvény úgy fogalmaz, hogy legalább ekkora kiegészítéssel - megspékelve, ez az évek egymásutánjában elfogadható mértékben képes kezelni ezeket a károkat.
A biztosítás a mezőgazdaságban nagyon drága, a termelők ezért nem biztosítanak elegen, és a mezőgazdasági biztosítás a biztosítók véleménye szerint így is ráfizetéses számukra. Ez a konstrukció spórkassza jellegű lenne, hogy a termelők ebbe befizetnek, az állam azonos összeggel kiegészíti, és ebből az összegből lehet gazdálkodni. Amikor bekövetkezik az alanyi kár, akkor ez az összeg rendelkezésre áll, míg a biztosítás esetén ugye megvan, hogy mi a biztosítási esemény, és aki befizet, az bombabiztosan megkapja azt. Ez a konstrukció spórkassza jellegű, az említett módon működik, de mivel a termelők meghatározó körei belépnek, tehát hogy úgy mondjam, porlasztjuk ezeket a kockázatokat, ezért így megfelelő forrás képződik ahhoz, hogy az időszakonként befizetendő összegekkel az elemi károkat kezelni tudjuk.
A hozzájárulás csökkentését azért javasoltuk ezer forintról nyolcszázra, és háromezerről kétezerre a gyümölcsösök esetében, hogy az említett számítás alapján ez a körülbelül 2,5 milliárd összegű termelői befizetés bejöjjön, hiszen figyelembe kell azt is venni, hogy az államnak ugyanekkora mértéket hozzá kell tenni, és ez a hozzájárulás benne fekszik az alapban, amíg ennek a felhasználására sor kerül. Ez körbe van bástyázva a törvényben, hogy nem vonható el, nem csoportosítható át más célra, sőt, erre még a költségvetési tartalékolás sem terjed ki, tehát egy abszolút védettséget élvező pénzügyi alap. Tehát összességében úgy ítéljük meg, hogy a nyolcszáz forint/hektár és a kétezer forint/hektár ezzel a halmozódásos forrásgyűjtéssel elégséges forrást nyújt.
Még egy dolgot itt említenem kell, hogy ugye nem mindenki kap ebből az alapból, akinél egyáltalán bekövetkezett elemi kár, mert azt mondja a törvény szövege, az Európai Unió szabályaival azonosan, hogy csak az a termelő kap ebből forráskiegészítést, akinél olyan nagyságrendű volt az elemi kár, hogy a vállalkozás egészének a szintjén legalább 30 százalékkal csökken a bevétel. Tehát akinél mondjuk akkora kár keletkezik, hogy 20 százalék a kiesés, az ebből az alapból nem kaphat, csak abban az esetben kaphat, ha 30 százaléknál nagyobb a kiesése, tehát úgy is mondhatnám, hogy megrendítő erejű ütést kapott a természet által az adott vállalkozó. Ezt is figyelembe véve elégségesnek tartjuk ezt a forrásképződést.
Elnök úr felvetette az elemi károk körét...
ELNÖK: Egy gondolat erejéig hadd kérdezzek közbe! Azt mondja, hogy nem vonható el, meg halmozódik. Ez hol van leírva? Ebben?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A törvényben benne van.
Az elemi károk körét illetően az első és legfontosabb az aszálykár, mert ugye a mezőgazdaságban az szokott lenni a viszonylag leggyakoribb, és ami főleg fontos, a legnagyobb horderejű károsodás. Az utóbbi évtizedben 2003-ban volt a legnagyobb mértékű aszálykár, amennyire a nyilvántartások alapján meg lehet ítélni. Akkor a bekövetkezett kiesés körülbelül 150-170 milliárd forintra volt becsülhető, de ilyen horderejű aszály nem fordult elő a korábbi évtizedekben sem és azóta sem. A fagynál ugyanez a helyzet a 2007-essel, hogy 40 milliárd forint terméskiesést okozott, de ilyen fagykár 40-50 évente fordulhat elő. Belvízkár az utóbbi években nem nagyon volt, időszakosan, egy-egy évben előfordult. Amikor belvizes év van, akkor egy olyan 100-150 ezer hektáron szokott a belvíz, elsősorban a Körösök vidékén és a Tiszához közeli területeken gondot jelenteni. Az árvízkárok a mezőgazdaságot kevésbé sújtják, ezek általában az épületekben keletkező károkat szokták kiváltani, vagy az egyéb létesítményekben, eszközökben, a termelésben viszonylag kevéssé, illetve szerencsére nagyobb területeket nem érintett az eddigiekben.
Felmerült kérdésként az állattartás ügye. Az állattartásra ez a konstrukció nem vonatkozik. Az állattartásnál az említett betegségek és egyéb fertőzések bekövetkezését, illetve megelőzését állami támogatási eszközökkel oldjuk meg. Jelen pillanatban is működik nemzeti támogatási konstrukció a különböző állatbetegségek megelőzésére és kezelésére, tehát az állattartásban más módszert alkalmazunk, mivel ez itt egyedenként jelentkezik itt-ott, és ezt állami támogatás útján egyszerűbben és jobban lehet kezelni.
Amit a képviselő úr említett, az egy súlyos probléma, de az elsősorban a piaci ügyekhez kapcsolódik, tehát ahhoz, hogy adott időszakban egy-egy termékből túltermelés van, vagy inkább áruhiány van, illetve milyen a piaci helyzet és az abból adódó kockázat. Ez egy más szabályozási eszköztár keretébe tartozó kérdés, ez a törvény csak a természeti csapásokból eredő problémákat kívánja kezelni és enyhíteni. Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna válaszként elmondani.
ELNÖK: Csak ehhez kapcsolódva: ha kigyullad a bugaci puszta, és bennégnek a szürkemarhák, akkor vonatkozik erre vagy nem vonatkozik?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem vonatkozik.
ELNÖK: Miért? Az nem elemi kár? Vagy azért, mert úgy döntöttek, hogy nem vonatkozik? (Fetser János: A villám belecsap. - Szalóki Gyula: Egy üvegcseréptől szokott kigyulladni.)
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A tűz eleve nincs benne ebben a körben, a tűzkárra meg a viharkárra is van biztosítás.
ELNÖK: De az árvíz, a jégverés, az orkán, ezek nem tartoznak bele.
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): Nem tartoznak bele.
ELNÖK: És akkor mi a fenéért kötné meg az a gazda? Miért fizeti be?
DR. SZÖLLŐSI ENDRE főosztályvezető (Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium): A biztosítók az úgynevezett alapbiztosításokat a termelők nagy részével megkötik, amelyben a vihar- és a tűzkár benne vannak. Ez a konstrukció nem kívánja átvenni a biztosítás szerepét. Ezek az elemi károk, amik ebben vannak, ezek jellemzően nagyobb területeken előforduló és egy-egy termelőt vagy termelői kört súlyosan megrendítő károsodások, illetve ezek közül az aszály nem is biztosítható. A tűzre és a viharra is lehet biztosítást kötni. (Közbeszólás: Szavazzunk!)
ELNÖK: Köszönjük szépen. Az a kérdés, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat általános vitára alkalmas-e vagy sem. (Jelentkezésre:) Akart valaki szólni? (Többen: Nem! Szavazzunk! - Kis Péter László szólásra jelentkezik.) Akkor jelezd! Nem tudtam, azt hittem, azt mondod, hogy szavazzunk máris!
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem népszerű, ha az ember ilyenkor szól, de azért néhány dolgot ezzel kapcsolatosan elmondanék.
Arra nem szeretnék kitérni, hogy mi volt az előzmény, hisz a felvezetésben elhangzott. Magyarul: 2006-ban volt egy kísérlet arra vonatkozóan, hogy a gazdákon adott helyzetben hogyan segítsünk kormányzati eszközökkel. Arra szeretném azért felhívni a figyelmet, hogy ha az előterjesztés címére koncentrálunk, akkor ez kárenyhítés, tehát nem kártalanításról van szó.
Azt gondolom, hogy a kérdésekre adott válaszokból pontosan kitűnt az is, hogy olyan helyzetben van, főleg a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság, a gazdálkodók, hogy az üzleti biztosítás, amit vagy köt valaki, vagy nem köt, nem jelenthet sok esetben még kicsit sem fedezetet a kára megtérítésére. Ugye itt elhangzott az is, hogy nem találni biztosítót, aki aszály esetén például aszálykárt biztosít. Tehát szeretném azt mondani, hogy kárenyhítésről van szó, alap formájában működik, a korábbi időszakban nem igazán működött, és azt gondolom, hogy a gazdák is egyre inkább az öngondoskodás felé irányítják a gondolkodásukat, és egyre többen szállnak be ebbe a rendszerbe, mert gyakorlatilag hiába volt 40 milliárdos fagykár, állami eszközökkel, költségvetési eszközökkel szinte kezelhetetlen ez a dolog. Nyilván jó lenne, ha ez az alap egy idő után felduzzadna, és ha ne adj' isten, hosszú idő után megint keletkezne valami nagy kár, akkor ez fedezetet nyújthatna.
Egy megjegyzés azért, amit itt Fetser János felvetett, hogy az agráriumban... A másik bizottságban, az agrárbizottságban gyakran találkozok ezekkel a fajsúlyos kérdésekkel, hogy együtt van a szegénység meg a gazdagság az agráriumban. Ez valóban így van, de általában az agrárium sanyarú helyzetéről szoktunk beszélni, és azt hiszem, hogy más területről is nyilván lehet erre példát hozni, hogy ne mondjam az önkormányzati rendszer problémáit (Közbeszólás: Egyetértünk!), hogy általában sajnáljuk az önkormányzatokat, de együtt van az önkormányzati rendszerben a nincs és a pocsékló gazdálkodás, de ez már nem teljesen a témához tartozik.
Tehát még egyszer azt szeretném mondani, hogy kárenyhítésről, tehát nem kártalanításról szól a törvény. Azt én is végiggondolnám, hogy kell-e ezt csökkenteni a jelenlegi háromezerről kétezerre, illetve az ezerről nyolcszázra, de azt mondom, hogy általános vitára mindenféleképpen menjen ez a törvény. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ennek azért örülök, mert akkor lesz kisebbségi előadónk. (Derültség.)
Felteszem a kérdést, hogy akkor általános vitára... (Kis Péter László felé:) Kérdezni nem kérdeztél, ugye? (Kis Péter László: Nem kérdeztem!)
Szavazás előtt csak azt osztom meg veletek, hogy az aszály fogalma nincs tisztázva sem a törvényben, sem sehol máshol, de ezt csak a jegyzőkönyv kedvéért mondom, hogy ha elolvassa majd a miniszter úr a jegyzőkönyvet, akkor gondolkodjon el azon, hogy egy törvényben van egy ilyen fogalom, és nincs meghatározva, hogy mi az.
Döntés általános vitára való alkalmasság tárgyában
Aki a T/6686. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, az kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. Aki nem tartja alkalmasnak? (Közbeszólás az elnök két szavazatára vonatkozóan: Velkey sem?) Velkey azt mondta, hogy úgy szavazok, ahogy gondolom, és ő most ellenzéki. 8 nem, nincs itt semmi baj. Tartózkodás? (Nincs ilyen.) Nincs.
A bizottság támogatta, akkor többségi véleménnyé változott az előbb rosszul felmért véleményem. (Derültség. - Dr. Szalóki Gyula: Ki az?) Kis Péter László, én pedig kisebbségivé szorultam vissza, mert én ezt elmondanám, ha beleegyeztek. (Nincs ellenvetés.) Köszönjük szépen a segítséget és a munkát. (A napirendi pont tárgyalásához érkezett vendégek elhagyják az üléstermet.)
Jövő héten a koszovói küldöttségre figyeljetek! (Közbeszólás: Mikor lesz?) Kedden. (Dr. Nagy Andor: Részt vesznek a bizottsági ülésen?) Igen.
Jövő pénteken lesz ez a konferencia. (Dr. Nagy Andor felé:) Te vagy a panelvezető! 1-es panel, Nagy Andor. (Dr. Nagy Andor: Nem vagyok itt!) Ez az Unió klíma- és energiacsomag sikeres bevezetése Magyarországon. (Dr. Szalóki Gyula: Ez még csak egy kiszemelt dolog...) Hogyhogy kiszemelt? Most már nem lehet! Ki van szemelve, ide van írva... (Derültség.) Józsa István is ki van szemelve, Velkey Gábor is ki van szemelve, Rétvári Bence dr. is ki van szemelve. Gyere ide és megmutatom, hogy mire vagy kiszemelve.
A keddre és a péntekre figyeljetek! (Dr. Nagy Andor: Mi lesz kedden?) Kedden bizottsági ülés lesz... (Dr. Nagy Andor: De milyen koszovóiak? Mit csinálnak itt a koszovóiak?) Tanulmányúton vannak, meg akarják tőlünk tudni, hogy hogyan kell védeni a természetet, az erdeinket hogyan védjük meg, mert ott nagyon viszik a fákat, a hulladékgazdálkodás, és hogy segítsük a koszovóiakat. (Dr. Nagy Andor: És részt vesznek a bizottsági ülésen?) Igen. (Dr. Nagy Andor: Szerintem az életkedvük elmegy... - Derültség.) Olyan bizottsági ülés lesz, hogy jól érezzék magukat. Ez az én feladatom. (Dr. Nagy Andor: Bízunk benned! Milyen témát fogunk tárgyalni? - Derültség.) Te fogsz mesélni a hulladékgazdálkodásról, Sándor az erdőről és a halászatról... Hallopás is van? (Dr. Orosz Sándor: Van!) Hallopás elleni védelemről, tehát van itt bőven mondanivaló.
Köszönöm szépen a részvételt!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 26 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Biczó Andrea