KORB-27/2008.
(KORB-84/2006-2010.)
Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. november 11-én, kedden, 13 óra 13 perckor
a Képviselői Irodaház 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Helyettesítési megbízást adott *
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571.szám, új/átdolgozott változat a T/6380.szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása) *
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688.szám) (Általános vita) *
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Kérdések, hozzászólások, észrevételek *
Döntés az általános vitára alkalmasságról *
Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6687. szám) (Általános vita) *
Marton Tamás (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése *
Döntés az általános vitára alkalmasságról *
1. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571.szám, új/átdolgozott változat a T/6380.szám helyett)
(A bizottság feladatkörébe tartozó módosító javaslatok megvitatása)
2. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6688.szám)
(Általános vita)
3. Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6687.szám)
(Általános vita)
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (Fidesz), a bizottság alelnöke
Gyárfás Ildikó (MSZP)
Fetser János (MSZP)
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP
Dr. Tompa Sándor (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Császár Antal (független)
Helyettesítési megbízást adott
Kránitz László (MSZP) érkezéséig Dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Bányai Gábor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz) érkezéséig Balogh Józsefnek (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP) érkezéséig Dr. Nagy Andornak (KDNP)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Laborcné Dr. Balogh Éva főosztályvezető (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium)
Marton Tamás osztályvezető (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Dr. Bálint István vezető-tanácsos (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium)
Megjelentek
Juhász Mária osztályvezető (Pénzügyminisztérium)
Csók Csilla főosztályvezető (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Magyar Mária osztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Dr. Hegedűs Annamária szakmai referens (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Gallyas Gábor tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Pilisi Sándor vezető tanácsos (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)
Dr. Juhászné Halász Judit (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
Verő Krisztina (Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület)
(Az ülés kezdetének időpontja: 13 óra 13 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Üdvözlöm a bizottság megjelent tagjait, a kormány képviselőit, vendégeinket. Mai ülésünket megkezdjük. A koszovói parlament környezetvédelmi bizottságának tagjai figyelik a munkánkat. Köszöntök minden jelenlévőt.
A kiküldött napirendhez képest nem javaslok változást. Aki a napirenddel egyetért, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Köszönöm, a bizottság egyhangúlag elfogadta a napirendet.
Az első napirend a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló. Kérem, hogy a kormány képviselői mutatkozzanak be.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária, Pénzügyminisztérium.
JUHÁSZ MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Juhász Mária, Pénzügyminisztérium.
CSÓK CSILLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csók Csilla, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője.
ELNÖK: A 25. számú módosító indítvánnyal kezdünk, Deák Istvánné képviselő asszony indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Ez a tartozások elengedése. Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 8 nem, 1 tartózkodás szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
Következik a 226. indítvány, Örvendi László József képviselő úr indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Adni akar, tájékoztatlak benneteket. Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 8 nem, 1 tartózkodás szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 227. számú indítvány következik, Halász János, Kiss Attila képviselő urak indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság 18 nem szavazattal nem támogatja, az egyharmados támogatást sem kapta meg.
Dr. Bóka István képviselő úr indítványa következik, mely a 302. számú indítvány. Balatoni kutatásokra szeretne pénzt adni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Orosz képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Arra szeretném kérni, hogy segítsen azt kideríteni, hogy honnan kívánja elvenni ezt az összeget?
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A Miniszterelnöki Hivatal igazgatási előirányzatából.
ELNÖK: Ezen információ ismeretében kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Öt. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Négy. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 4 nem, 5 tartózkodás szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
Dr. Veres János képviselő úr indítványa a 314. számú indítvány. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 8 nem szavazattal támogatja.
Következő a 315. számú indítvány, Mikola István és képviselőtársai indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): A kormány nem támogatja.
ELNÖK: Dr. Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Kérdésem az, hogy az említett képviselő urak összességében hány milliárd forintot szeretnének elvenni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól? Készült-e ilyen összesítés az egyes indítványok kapcsán? Egyik helyen 1 millliárd, másik helyen másik milliárd, összességében néhány milliárd. (Csuka Mária: Jóval többet venne el a Minisztériumtól.) Jóval többet, mint amennyit az előtt dr. Veres János képviselőtársunk korrekt módon javasolt. Én ezt nem támogatnám, köszönöm.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag nem támogatja, egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 316. számú indítvány dr. Latorczai János, Soltész Miklós képviselő urak javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Megint az igazgatástól vesz el, nem támogatjuk.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag nem támogatja, egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 317. számú indítvány dr. Pósán László képviselő úr javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Megállapítom, hogy a bizottság egyhangúlag nem támogatja, egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 318. számú indítvány dr. Veres János indítványa. A globális felmelegedés idején a meteorológiai szolgálattól akar elvenni. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja. Alapvetően ez a 13. havi fizetés és járulékainak a visszaosztása az intézményi körnél.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 8 nem szavazattal támogatja.
A 319. számú indítvány szintén dr. Veres János képviselő úr indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja. Szintén a 13. havi fizetés és járulékai.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta. (Dr. Rétvári Bence megérkezett az ülésre.)
A 320. számú indítvány, dr. Veres János képviselő úr javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 321. számú indítvány következik. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 322. számú indítvány, dr. Nagy Andor, Fülöp István, Bányai Gábor, Balogh József, Farkas Sándor képviselő urak indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Nyolc. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Egy. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 8 nem, 1 tartózkodás szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 323. számú indítvány dr. Nagy Andor és képviselőtársai indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 324. számú indítvány dr. Nagy Andor képviselő úr indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 328. számú indítvány Fülöp István képviselő úr indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, kérem, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 329. számú indítvány, dr. Nagy Andor és képviselőtársai javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 330. számú indítvány dr. Nagy Andor indítványa. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 331. számú indítvány dr. Nagy Andor, Bányai Gábor, Balogh József és Farkas Sándor képviselő urak javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
332. számú indítvány következik, dr. Nagy Andor és képviselőtársai javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 333. számú indítvány Halász János és képviselőtársai javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja, mert a 300 millió forintot el akarja venni az NKP-któl.
ELNÖK: Miért akarja elvenni, mit mondott?
JUHÁSZ MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Mert az OKM civil szervezeteié, nem a KVVM-é.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennyolc. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú nem szavazattal nem támogatja, az egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 337. számú indítvány Vígh Ilona, dr. Szabó Erika és képviselőtársaik javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennyolc. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú nem szavazattal nem támogatja, az egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 338. számú indítvány dr. Szabó Erika és képviselőtársai javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Tizennyolc. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú nem szavazattal nem támogatja, az egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 339. számú indítvány következik. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki nem támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Tizennyolc. Megállapítom, hogy a bizottság egyhangú nem szavazattal nem támogatja, az egyharmados támogatást sem kapta meg.
A 340. számú indítvány dr. Nagy Andor és képviselőtársai javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány nem támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
A 354. számú indítvány következik, Varga Mihály, dr. Latorczai János, Fónagy János, Bernát Ildikó, Bánki Erika képviselők javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Nyolc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Hét. Ki tartózkodik? (Szavazás.) Három. Megállapítom, hogy a bizottság 8 igen, 7 nem, 3 tartózkodás szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
Az 537. számú indítvány következik, dr. Veres János képviselő úr javaslata. Kérdezem, hogy a kormány támogatja-e.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Kormány támogatja.
ELNÖK: Kérem, hogy aki támogatja a módosító indítványt, szavazzon. (Szavazás.) Kilenc. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Kilenc. Megállapítom, hogy a bizottság 9 igen, 9 nem szavazattal nem támogatja, de az egyharmados támogatást megkapta.
Köszönjük szépen.
A közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényjavaslat megtárgyalása következik. Üdvözlöm az előterjesztő képviselőit. Kérem, hogy nevet és titulust a jegyzőkönyv számára mondják be.
LABORCNÉ Dr. BALOGH ÉVA (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Laborcné dr. Balogh Éva főosztályvezető, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Dr. Papp Imre szakállamtitkár, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
ELNÖK: Kérem, hogy tájékoztassanak minket, hogy miért került elénk ez a jogszabály.
Dr. Papp Imre szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) szóbeli kiegészítése
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Azért terjesztettük a tisztelt bizottság elé a Ket. módosításáról szóló javaslatot, mert az elmúlt két évben működtettünk egy olyan rendszert, ami monitoring rendszerként funkcionált, és a Ket. elfogadása óta a jogalkalmazási tapasztalatokat összegezte. Ezen kívül számos olyan megkeresés érkezett, amit igyekeztünk a Ket. módosításában megjeleníteni, és szerettük volna a szakhatóságok rendszerét átalakítani. Ennek az alapjait helyeztük el a Ket. szövegében.
Mára azonban világossá vált, hogy a magyar közigazgatási hatósági eljárási rendszer nem túlzottan versenyképes, sajnos a környező országok vonatkozásában is lemaradás észlelhető. Számos olyan jogintézményt helyeztünk el a Ket. módosításában, aminek az értelme az eljárások gyorsítása, versenyképesebbé tétele, néhány jogintézmény strukturális átalakítása. Ehhez kapcsolódóan felelősségi viszonyok komolyabbá tételére, a megfelelő fegyelmi eljárási felelősségrevonás mellett a hatóság illetékes díjfizetési kötelezettségének megállapítására kerülne sor az ügyintézési határidő elmulasztásának esetére.
Szabályozzuk az ügyféli jogállás kérdéseit részben a Legfelsőbb Bíróság, részben a monitoring rendszeren beérkezett észrevételek alapján. Új szabályokat adtunk a közmeghallgatásnak, kimondtuk azt, hogy 50 fő feletti ügyekben, illetve ahol legalább 5 társadalmi szervezet szerepel, közmeghallgatást kell tartani.
Az elektronikus kapcsolattartás szabályait írjuk elő a javaslatban, az egyablakos eljárásnak az általános eljárási szabályok szintjén történő bevezetése szintén megjelenik az előterjesztésben.
Újraszabtuk a szakhatóságok felelősségi körét, és azt, hogy a szakhatósági közreműködésbe mi fér bele, mi a szakhatóság teendője, illetőleg olyan szabályokat írtunk elő, amelyek eredményeként - ha az ágazati jog is követi ezeket a megoldásokat - a szakhatóságok párhuzamosan bonyolódhatnak, és nem egymást követően.
Megteremtettük a szakhatóságok véleménykülönbségének esetére a szakhatóságok közötti egyeztetés kötelezettségét.
Magát az eljárási határidőt a közigazgatási hatósági eljárási törvényben 22 munkanapban javasoljuk megállapítani, áttérünk tehát a munkanapban történő számításra.
Az ügyintézés elhúzódásának megakadályozására számos garanciát tartalmaz a javaslat, és számos olyan pont van, ami már a Ket. eredeti szövegében is volt: a hatóságok általi adatbeszerzés kötelezettsége, milyen mellékleteket, milyen nyomtatványokat kérhet az eljáró hatóság, és így tovább. Ezekre alkotunk olyan szabályokat hosszabb felkészülést is figyelembe véve, hogy mikortól nem kell számos esetben személyes megjelenési kötelezettség, mikortól nem kérhető se mellékletként, se egyéb formában az ügyféltől akár szakhatósági állásfoglalás, akár hatósági hozzájárulás csatolása, vagy bármely más hatóságnál, közjegyzői kamaránál meglévő adat csatolása.
Összességében: a Ket. átfogó módosítását hoztuk önök elé, bármilyen kérdésükre szívesen válaszolunk. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselő hölgyek, urak, most következnek a szóbeli kiegészítések. Alelnök úr!
Kérdések, hozzászólások, észrevételek
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Nagyon helyénvalónak tűnik, hogy egy új törvény, mint amilyen volt a Ket., amikor megalkottuk, a jogalkotás előkészítésében érdekelt minisztériumtól azt a fogadtatást megkapja, miszerint monitorozzák utána. Ez nagyon helyénvaló, egy eljárási törvénynél különösen. Ennek megfelelően ezt üdvözlöm. Ha a monitorozás mutat valamit, akkor a kellő tapasztalatok összegyűjtése után kezdeményezik a módosítást. A módosítás legfontosabb indokaként az eljárás egyszerűsítése, ha lehet, gyorsítása. Szerintem ez ügyfélbarát, tehát ez támogatandó.
Egy kérdés mindenképpen foglalkoztat még, ami az egész megítélése szempontjából nem bír nagy jelentőséggel, mégis fontos. Ez pedig az ügyféli jogállás kérdése, ami azért is fontos, mert gyakran hallani a gazdaság szereplőitől, hogy mondvacsinált vagy önmagát felfújt néhány tagos civil szervezetek magukat felmutatva megakadályoz ilyen-olyan tervezett beruházást. Ezzel egyébként ilyen formában én nem értek egy, bár számos esetben lehet ilyet is tapasztalni. Ennek az ellenkezőjét is lehet tapasztalni, amikor nagyon alapos ok van a fellépésre.
Igazából a kérdés az, hogy a monitorozás e tekintetben mit mutatott, magyarán ha megvizsgáljuk az ügyek számához viszonyítva, hány olyan ügy volt, amikor mondjuk úgy, nem feltétlenül odaillőnek tekintett szervezet vagy szervezetek beavatkozása hátráltatta az adott ügy befejezését? Ha erre lehet választ kapni, ezt tisztelettel kérném. Egyébként a törvényjavaslatot általános vitára feltétlenül alkalmasnak tartjuk, ezért mi támogatni fogjuk. Köszönöm.
ELNÖK: Dr. Rétvári Bence!
DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Általános érvényű szabályhoz lenne a jogalkalmazó szempontjából nem is kérdésem, csak egy megjegyzésem,.
1957. óta az államigazgatási eljárás általános eljárásairól szóló törvény élt és sok módosítást ért meg főleg a rendszerváltás környékén. Mégis 47 évig volt köztünk és működött.
Eljött az új Ket., aminek elég hosszadalmas előkészítési folyamata volt, és négy év után egy novelláris szintű változtatást kell, hogy megéljen. Nyilvánvalóan, ahogy alelnök úr is mondta nagyon helyesen, jó dolog, ha működik az 1987. évi jogalkotási törvényünk és módosítgatunk rajta, de ez jóval komolyabb változtatás, mint egy sima kis módosítás.
Nekem furcsa, hogy 2004-ben az előkészítés olyan volt, hogy négy évvel később egy novellát kell hozzáfűzni a törvényhez.
A másik szintén a jogalkalmazás és jogkövetés szempontjából, amit említett szakállamtitkár úr, hogy naptári nap helyett határidő-számításra, 22 munkanapra tér át. Kétségem van, hogy az állampolgároknak a kiszámíthatóságot és egyszerűséget mi jelenti. Az, hogy ha a munkaszüneti és egyéb ünnepnapokat nézve a 22 napot számolják, vagy pedig a következő hónap ugyanazon sorszámú napját tekintik. Nem vagyok benne biztos, hogy a munkanapokban való számítás egyszerűsíti bármelyik félnek is az eljárás közbeni magatartását. Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Ha más nincs, akkor én szólnék. Csak azt mondanám, amit nem mondtatok el. 74 százalékát változtatja meg a törvénynek. Azt gondolom, ha valaminek a 74 százaléka változik, akkor csinálni kell egy törvényt, nem egy törvénymódosítást. Ennek azért van szerepe, mert akkor az egyeztetéseket is ugyanúgy le kell folytatni.
A másik, hogy kíváncsi lennék a környezetvédelmi tárca álláspontjára, illetve arra, hogy az aarhusi egyezménynek megfelel-e ez a törvénymódosítás?
A munkanapokkal való számolás: régi államigazgatásiként azt tudom mondani, ez azt jelenti, hogy időt nyerünk. Ha munkanapokat adok meg, akkor gyorsabban fog megszületni az engedély.
Szeretném tudni, ami igazából érdekel, ennek a környezetvédelmi engedélyekre a hatását, tehát egy környezetvédelmi hatástanulmány engedélyezése ma 180-280 nap, a csúcs 285, ezt mondták kollégák. Ez javul-e a módosított jogszabály által?
Mivel nem derül ki az anyagból, hogy mi változott 2004. óta, volt már ügyfélszolgálat akkor is, tehát ez nem mai találmány, szerintem nem is ez indokolná ezt. Az egész folyamat áttekintése véleményem szerint nem törvénymódosítással kezelendő. Le kellene írni, hogy mi volt a baj a 2004-ben született törvénnyel, milyen koncepcionális hiba történt, ha ilyen sokat kell rajta módosítani, és akkor azt kellett volna behozni.
A lista dolog: itt a beavatkozók listáját akarják összeállítani. Jól értem? Valami lista készül, illetve a beavatkozás esetében csak az lehet beavatkozó, aki az elsőfokú eljárásban is részt vett? Nem jól értjük? Akkor kérjük, hogy magyarázza el, hogy mit értettünk félre.
Ez már nem kérdés, hanem a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa képviseletében van itt valaki. Tegye fel a kezét. Kérdezem, hogy szeretne-e majd szólni? (Nemet int.) Csak figyel.
DR. PAPP IMRE (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Tisztelt Bizottság! Köszönjük az észrevételeket.
Elnök úr kérdésére: benne van a javaslatban mind az egyszerűsítés, mind a gyorsítás minden tekintetben. Voltam az Országos Környezetvédelmi Tanács ülésén, ahol elhangzottak azok az észrevételek is, amelyekről szólt. A monitoring rendszer azt az eredményt hozta, hogy nem az a baj, hogy a környezetvédő szervezetek részt vesznek ezekben az eljárásokban, hiszen ez alanyi joguk. A probléma ott van, hogy a másodfokú eljárásban vesznek csak részt. A monitoring rendszer világosan mutatta, hogy elsőfokú eljárásban nagyon ritkán fordul elő akár környezetvédelmi, akár más szervezet megjelenése. A másodfokú eljárásban viszont tipikus.
Ennek a következménye az, hogy a másodfokú eljárásba becsatolt tények, bizonyítékok eredményeként a másodfokú környezetvédelmi hatóság leggyakrabban az elsőfokú eljárást megismételteti azáltal, hogy megsemmisíti annak a döntését, és új eljárásra utasít. Amit elnök úr felvetett, a határidő kérdése itt kardinális, hiszen elmondták az OKT ülésén, hogy megduplázódnak ezekben az ügyekben az eljárási határidők, mert általában kétszer fut neki az elsőfok az eljárásnak.
Amit mi itt ezzel kapcsolatban javaslatként tettünk, az arról szól, hogy a törvény megmondhatja, csak az vehet részt a másodfokú eljárásban, aki az elsőfokú eljárásban részt vett. Ez a Ket. dolga, ez egy eljárási kódex a részéről, mást nem mondunk e tekintetben. Ez külön törvényi szabályozás dolga. Pillanatnyilag ilyen törvényi szabályozás nincs.
Ami elnök úr kérdése volt még ezzel kapcsolatban, az adatbázis kérdése. Annak a kérdése, hogy a környezetvédelmi szervezetek miként értesülnek arról, hogy megindult egy eljárás valamikor. Erre mi azt mondjuk, hogy ha jelentkeznek egy adatbázisba, akkor az adatbázisban való szereplés jogán, ha bárhol az országban elindul egy olyan eljárás, ami az ő alapszabályuk szerint rájuk tartozik és mondjuk környezetvédelmi tárgyú, akkor erről az elsőfokú eljárás megindításakor ugyanúgy, mint bármelyik ügyfél, kap értesítést, hogy átgondolhassák, hogy az elsőfokú eljárásba be kívánnak-e bocsátkozni vagy sem. Tehát itt arról van szó, hogy mind a társadalmi, mind az érdekképviseleti szervek számára váljon világossá, hogy az elsőfokú eljárás megindul, és ha óhajtanak, akkor vegyenek ebben részt. Ez nem kötelező, a Ket. szintjén ilyen szabály nincs, de annak az adatbázisnak a működése, ami ma van, nem elégséges, mert nem kapnak személyre szabottan értesítést az egyes szervezetek arról, hogy megindult az eljárás. Azt tapasztaltuk a monitoring tevékenység során, hogy ezek a szervezetek az egész országra kiterjedő hatáskörrel és illetékességgel működnek, tehát őket ugyanúgy érinti egy hatósági eljárás Lentiben is, illetve Rakamazon.
A környezetvédelmi tárcával természetesen egyeztettünk. Nemcsak velük, hanem a partnerekkel is. Voltak kormány-önkormányzatok egyeztetési fórumok, voltak különböző közszolgálati egyeztetési csatornák. A környezetvédelmi tárca javaslatára megfontoltuk az ügyféli jogállásra vonatkozó szabályokat. Egyébként a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa is tett számos észrevételt, amelyek közül elfogadtuk azokat, amelyek az ügyféli jogállásnak a közvetlen jelzőre vonatkozó kurtításával nem értettek egyet, vagyis az Áe. hagyományos fogalmához tértünk vissza: "akinek jogát, jogos érdekét az ügy érinti", és nincs ott a "közvetlenül" mint megszorítás. Ez volt az országgyűlési biztos kifogása.
Ami az aarhusi egyezményre vonatkozik, próbáltuk az indoklásban még részletesebben felvonultatni, hogy pontosan az aarhusi egyezmény viszonya a módosítással milyen. A szöveg 73. oldalán részletesen, egy oldal terjedelemben szólunk arról, hogy mi az álláspontunk. Azt mondjuk, hogy a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek nem azáltal kerülnek ügyféli jogállásba a hatósági eljárás során, mert a szervezet saját jogát vagy jogos érdekét sérti az ügy, hanem azért, mert az eljárási törvény lehetővé teszi, hogy ügyfélként lépjenek fel az eljárásban.
Tanulmányoztuk a környezetvédelmi tárcával karöltve az aarhusi egyezményhez fűzött kommentárokat, és ezek alapján jutottunk arra a következtetésre, hogy az actio popularis jogosultságnak az eljárásban való részvételre van természetesen hatása, de nem jelenthet semmilyen értelemben kizárólagosságot, mert akkor azt kellene beleírni a törvénybe, hogy a magyar hatósági eljárásban biztos, hogy kétszer van elsőfokú eljárás, és ennek minden következményét viselni kell.
Rétvári képviselő úr kérdésére: novelláris változtatások vannak az anyagban. Ez kétségtelen, voltak olyan jogintézményei a Ket.-nek, amelyek az Áe.-hez képest jelentős újítást és újdonságot tartalmaztak. Ezek az új jogintézmények részben a jogtudomány által kimunkált intézmények voltak, részben a jogalkalmazási gyakorlatból érkeztek. Azt látni kell a monitoring rendszer eredményeként, hogy voltak ezek között olyanok, amelyek nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
Az Áe. nem ismer belső eljárási határidőket, ehhez képest a Ket. tele van belső eljárási határidővel. A napokban történő számítás egyszerűen lehetetlen ötnapos belső ügyintézési határidőknél, elegendő az utóbbi négynapos ünnep időszakára gondolni. Fizikailag lehetetlen volt azokban az ügyekben eljárni, amelyeket 22-én délután nyújtottak be, hiszen ott a hatóságnak még egy napja sem állt rendelkezésre arra, hogy jogszabályszerűen meghozza a belső döntését.
A Ket. bevezette a végzés kategóriát. Szinte valamennyi paragrafusban megjelenítette, ugyanakkor ez a gyakorlatban sok problémát jelentett. Nem mindegyik bekezdésben szerepelt a végzés kategória, és a jogalkalmazó szervek sem tudták, hogy mikor kell pontosan végzést hozniuk, mert a törvény nem sorolta fel. Mi most igyekeztünk száműzni az anyagból. Három helyen hagytuk meg, mert muszáj volt meghagyni, de egyébként azt mondjuk, hogy ha nem írja elő a Ket. a határozati formát, akkor mindig végzést kell hozni.
Ezért van az, amit elnök úr felvetett, hogy ilyen nagymérvű a módosítás, hiszen ha egy jogintézményt végig kell vezetni egy joganyagon, mondjuk a végzés kifejezést ki kell húzni több mint száz helyről, akkor ez ezzel a követelménnyel jár. Próbáltuk abba az irányba terelni a kérdést, hogy világos legyen, hogy mikor kell végzéseket hozni. Volt olyan hatóság, amely az idézést úgy tette meg, hogy egyszerű levélben idézte az ügyfelet, és voltak olyan hatóságok, amelyek a határidő meghosszabbításáról is csak levelet bocsátottak ki, aminek az volt a közjogi jogkövetkezménye, hogy jogorvoslattal nem voltak megtámadhatóak ezek a levelek, még az eljárást befejező alakszerű döntéssel egyidejűleg sem.
Mi most azt mondjuk, hogy el kell kerülni ezeket a megoldásokat. Vagy határozati forma van, ahogy előírja a Ket., ha pedig nem, akkor végzést kell hozni, és a végzés önállóan fellebbezhető, akkor az a jogorvoslati út, ha pedig nem, akkor az eljárás lezárultaként meghozott döntéssel érinthetők ezek az ügyek.
El kell mondani, hogy a jogtudomány válaszai számos esetben nagyon nehezen tervesültek, rengeteg olyan jogintézmény van a Ket.-ben, ami nem ment át a gyakorlatba, és lehet róla mondani, hogy elméletileg nagyon szép jogintézmények, csak éppen a jogalkalmazás darabszáma nagyon kevés.
Még egy ügy van, amit elnök úr felvetett. A szakhatósági közreműködésben azt látjuk, hogy egyrészt rengeteg szakhatóság van az egyes eljárásokban, a másik, hogy ezek a szakhatóságok nem párhuzamosan, hanem egymást követően hozzák meg döntésüket kicsit talán figyelve arra is, hogy mit írt a másik szakhatóság az állásfoglalásban. Ez olyan szinten versenyképtelen helyzet, hogy nem tartható fenn.
Mi áttekintettük valamennyi közigazgatási eljáráshoz kapcsolódó szakhatósági közreműködést. Tudom mondani a bizottságnak, hogy durván 900-féle szakhatósági eljárás van Magyarországon, ami elképesztő. Ezek közül mi több mint 300 megszüntetésére teszünk javaslatot az egyes hatósági eljárásokban. Itt ennek a törvénynek annyi köze van ehhez, hogy pontosítja a szakhatóság állásfoglalásának a terjedelmét, és rögzíti, hogy mit tehet a szakhatóság, milyen szakképzésben kell, hogy megnyilvánuljon, és ez milyen viszonyban van az alapügyben eljáró hatóság mozgásterével. Ahol lehetett, a szabályokat úgy alakítottuk, hogy egymásra tekintettel történjenek ezek az eljárások, és a szakhatósági eljárásra külön lehetőséget teremtünk, hiszen az életben az, amikor 26 szakhatóság eljárását kell végigkísérni, szinte atipikus helyzet, hogy ne lenne egymást kioltó szakhatósági állásfoglalás.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hadd kérdezzem meg, hogy amit most elmondott, az ebből kiderül? Nekem az a gondom, és azért mondom, hogy legyen nyoma. Egy ilyen súlyú változtatás úgy olvasható, ha van egy komplett szöveg. Az, hogy ehelyett ez, ahelyett az, és ide-oda lapozgatok..., ráadásul két napunk volt erre körülbelül. A lényeg az, hogy egy ilyen súlyú változtatás, gondolva a képviselők képességeire és itt magamra gondolok, legalább tanulságként, hogy ahol 74 százalék változik, az egy új törvény.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Hogy jött ki ez a 74 százalék?
ELNÖK: Ki lett számolva. (Derültség.) Ahol az van írva, hogy "helyett", azokat adtam össze. Államtitkár úr!
DR. PAPP IMRE szakállamtitkár (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium): Egy mondat. 67 oldal terjedelmű a törvénymódosítás, ehhez képest 90 oldal az indoklás. Ez az indoklás nem olyan, mint ami szokott készülni. A terjedelem jól mutatja, hogy igyekeztünk az indoklásban elmagyarázni részletesen pont amiatt is, amit elnök úr felvetett, hogy a következő legyen a javaslat.
Egyébként azt tudom mondani, hogy az egyeztetéseket mindig úgy végezzük, hogy hozzátesszük az egységes szerkezetű szöveget is, tehát az a tárcánk honlapján lehet, hogy nem elérhető vagy nem könnyen megkereshető, de arra ígéretet teszek elnök úrnak, hogy már a holnapi napon egy egészen jó helyen megtalálhatja a tárca honlapján azt az egységes szerkezetű szöveget, amiben a benyújtott javaslathoz képest kezelheti az anyagot. Egyébként októberben nyújtottuk be.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Ez az egységes szerkezetű szöveg valóban hasznos. Ami módosítások után kapunk ilyet, akkor érti meg az ember, hogy hova jutottunk el. Az, hogy nem bízik abban , hogy megtalálom a tárca honlapján, ez egy kicsit rosszulesik, de nyilván a hozzászólásokból erre következtetek. (Derültség.)
Döntés az általános vitára alkalmasságról
Aki általános vitára alkalmasnak tartja a T/6688. számú javaslatot, az kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Kilenc igen. Tartózkodás? (Szavazás.) Nyolc tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság támogatja. Bizottsági előadót állítunk, ki lesz a többségi előadó? Dr. Orosz Sándor. Kisebbségire nincs jelentkező? Dr. Rétvári Bence.
Köszönjük szépen a munkát.
ELNÖK: Egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása a következő. Kérem szépen, hogy mutatkozzanak be a minisztérium képviselői.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Marton Tamás vagyok, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium légi- és víziközlekedési osztályának vezetője.
DR. BÁLINT ISTVÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Dr. Bálint István vagyok, jónapot kívánok!
Marton Tamás (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) szóbeli kiegészítése
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium):Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása alapvetően harmonizációs célú módosításokat tartalmaz, másrészt pedig a törvények - több törvény érint érint ez a módosítási javaslat, a közúti közlekedésről szóló törvényét, a víziközlekedésről, a légiközlekedésről szóló törvényét és a közlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvény módosítása - szerepel ebben az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítási javaslatában.
Alapvetően ezek a módosítási javaslatok harmonizációs célúak, ami az uniós jogalkotással, az uniós jogi aktusokkal való harmonizálással függ össze, másrészt pedig a törvények napi alkalmazása során megmutatkozott problémákkal függnek össze. A törvények életszerűségét, értelmezhetőségét, alkalmazhatóságát célozzák javítani.
A közúti közlekedésről szóló törvénnyel kapcsolatban kiemelném mint fontos elem, hogy a törvény 2007. évi módosítása alkalmával a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. került meghatározásra az utak építésével, felújításával összefüggésben, és kizárólagos joggal mégpedig, és ez számos értelmezési, alkalmazói bizonytalansághoz vezetett.
Ennek a bizonytalanságnak a feloldását célozza, hogy a továbbiakban építtetőként a közút kezelője kerül meghatározásra, ez foghatóbbnak mutatkozik.
A vízi közlekedésről szóló törvényben fontos kiegészítő jellegű módosítás, hogy számos felszíni természetes vizünk, mesterséges vízi is van közöttük, környezetvédelmi korlátozás alá esik. Ilyenek a Fertő-tó, Velencei-tó, a Balaton, a Tisza-tó, a ráckevei-soroksári Duna-ág. Ezeken meghatározott tevékenységek végzése úszó létesítményekkel, hajókkal meghatározott feltételekkel engedélyezett.
Nem szerepelt a taxatív felsorolásban a honvédség, a katonai célú tevékenységvégzés. Alapvetően arra irányul, hogy a vízen tartózkodók, vízen munkát végzők biztonságát szolgálja a harci cselekményekből fennmaradt robbanóeszközök eltávolítása, és ezeken a vizeken, ezeknek a medrében nagy mennyiségű harci eszköz maradt, amelyek eltávolítása fontos életbiztonságot szolgáló feladat. A vízi közlekedésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy katonai úszólétesítmények katonai szaktevékenységet végezzenek ezeknek az eszközöknek az eltávolítása érdekében.
A légiközlekedésnél kiemelném, és ismeretes az, hogy a légiközlekedési eseményekkel összefüggésben a honvédség kapta azt a feladatot jogszabályban meghatározva, hogy a felkutatás és mentés tevékenységét végezze. A honvédség erre megfelelően felkészült eszközökkel, humánerőforrásokkal, személyi állománnyal rendelkezik. Ennek az erőforrásnak a hasznosítása különleges események, katasztrófák esetén mindenképpen az ország javát szolgálja olyan tekintetben, hogy a súlyosan káros következmények megszüntetése, felszámolása hatékonyabban valósítható meg a honvédség közreműködésével, tehát a jövőben a törvényi rendelkezésnek köszönhetően a honvédség az eredeti légi közlekedési eseményekkel összefüggő felkutató-mentő tevékenységek mellett ezekre is jogosultságot kap.
A Közlekedésbiztonsági Szervezet fiatal szervezet hazánkban van. Fontos szerepe van, mert a büntetőjogi és a hatósági szakmai vizsgálat mellett Közlekedésbiztonsági Szervezet kifejezetten a szakmai vizsgálat ügyét szolgálja független szervezetként. Nem a felelős megállapítása ezeknek a vizsgálatoknak a célja, hanem hogy milyen szakmai következtetéseket lehet levonni, és szabályozást, illetve egyéb tevékenységeket jobbítani annak érdekében.
Nagyon fontos ennek a tevékenységnek a keretében a nemzetközi adatcsere. Most tulajdonképpen az uniós együttműködéssel az ilyen vizsgáló szervezetek közötti adatcserére vonatkozó feltételek megállapítására is sor kerül. Érdekessége még ennek a módosításnak, amely a Közlekedésbiztonsági Szervezetet érinti, hogy az üzembentartói vizsgálat a légiközlekedés biztonságával összefüggő dolog. Meghatározott légiesemények bekövetkezését követően üzembentartói vizsgálatra kerülhet sor. Az üzembentartói vizsgálat abban az esetben állami légijárművek esetében hárulhat a honvédségre is, amennyiben erre kellő felhatalmazással rendelkezik. Mivel a honvédségnek erre a feladatra történő kijelölése minden tekintetben célszerűnek és működtethetőnek mutatkozik, ez a törvénymódosítás erre lehetőséget teremt.
Köszönöm szépen a figyelmet, amennyiben kérdések vannak, szívesen készen állok megválaszolására.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Alelnök úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Őszintén szólva szükségét sem érzem, de lehet, hogy én nem figyeltem jól. A belsőégésű motorral hajtott csónakok tilalmának ez egyfajta feloldása. Ismereteim szerint a katasztrófaelhárításhoz elegendő abban való közreműködés, hogy ott lehessen, hiszen ezt maga a törvény is kimondja.
Ha nem katasztrófaelhárítási céllal egy nagy aknaszedő hajó mehet, mert az nem ezt fogja lehetővé tenni. Ha készülünk az Adrián - nagyhajós tenger - matrózkodásra, akkor a Balatonon egyébként közlekedő nagyhajók bármelyike alkalmas arra, és megteheti, hogy ezzel a céllal ott közlekedjen. Kétségtelen, hogy nem lehet motorcsónakkal grasszálni körülötte. Hozzáteszem, hogy egyébként azt gondolom, a jövőben se nagyon kelljen. Igazából nem értem, mi szükség van erre a szabályra, mert a kintlévő robbanóanyag összeszedésére szerintem a törvényi felhatalmazás jelenleg is megvan, a kiképzést pedig őszintén szólva nem gondolnám, hogy ezeken a területeken - Balaton, Fertő-tó, Tisza-tó, ráckevei Duna-ág - kellene végezni, ezek sokkal inkább a pihenés terepei, a horgászat, a vízivadászat terepei. Nem nagyon örülnék annak, ha a honvédségi lehetőség nyílnék orvhorgászatra, orvvadászatra ezáltal, mert hát valljuk be őszintén, ha egy honvédségi "roadshow" ott szaladgál, a kutya nem fogja megállítani még akkor se, ha abból lövöldöznek, vagy ha abból pecáznak, legalábbis nem túl életszerű.
Élek a gyanúperrel, hogy egy ilyen lehetőség megteremtése kinyit ilyen jellegű tevékenységek irányába, és nagyon nem szeretném, hogy később az újságok azzal legyenek tele, hogy ez csak azért született, hogy meghatározott kör folytathassa azt a tevékenységet, amiről az előbb beszéltem.
A kérdésem, és az előítéleteimet most tegyük félre, hogy jól látom-e, hogy egyébként a legalapvetőbb dolog a kintlévő robbanóanyagok eltávolítása dolgában jelenleg a katasztrófavédelemben működő szervezetként bármikor oda bemehet. Ha ez nem így van, akkor nekem is el kell gondolkodnom, hogy az érvelésem helyes-e. Félelmem akkor is meg fog maradni, ha meggyőz arról, hogy e tárgyban mindenképpen módosítani kell valamilyen irányban ezt a jogszabályt.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: A választ máris lehet mondani.
MARTON TAMÁS (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Tisztelt Bizottság! A kérdésre azzal kezdeném a választ, hogy a Magyar Honvédség csekély számú katonai úszólétesítménnyel rendelkezik. Abból is különösen alacsony azon úszólétesítmények száma, amelyek robbanóeszköz felszedésére, eltávolítására alkalmas, tehát olyan konstrukciójú, hogy az ilyen eszköz eltávolításának a balesetmentességét megfelelően garantálni tudja.
A törvénynek az adott szakaszában eddig is szerepeltek olyan szervek, amelyek jogosultságot élveztek arra, hogy ezeken a vizeken a tevékenységüket az államigazgatásban meghatározott tevékenységüket végezzék. Tekintettel arra, hogy kifejezetten katonai úszólétesítmény, katonai szaktevékenység kapcsán történő jelenlétét határozza meg ez a törvényi rendelkezés, nem gondoljuk azt, hogy ezzel tulajdonképpen az egyébként nagyon is indokolt és széleskörűen támogatott intézkedések fellazítására kerülhetne sor. Köszönöm.
ELNÖK: Azt szeretném megkérdezni, hogy van a 2. § (14) bekezdésében egy számomra nagyon körmönfont bekezdés, az eltűrhető forgalomnagyság határértéke fogalma, hogy egyáltalán, hogy mikor indokolt az átépítés, útszélesítés, ez új bekezdés?
DR. BÁLINT ISTVÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): Ez nem új rendelkezés, ez a Kht. utolsó módosításakor lépett hatályba. A funkciója az, hogy egy útépítés kapcsán, amennyiben az eljárás bizonyos résztvevői részéről megalapozatlan és szükségtelen igények jelennek meg, amelyek teljesítését egyébként az ő szükséges hozzájárulásuk, beleegyezésük feltételeként kapják meg, tűrhetetlen és nagyon sok milliárdba kerülő helyzetet eredményez. Erre tekintettel kerül ez a rendelkezés rögzítésre még egy korábbi módosítás során. Ez azért része a törvényjavaslatnak, mert a paragrafus egésze átfogalmazásra került, bizonyos bekezdések számozása is megváltozott, és jobbnak láttuk, ha inkább az egyértelműség elvét követjük.
ELNÖK: Erre fel fogom hívni a jövő nemzedéke ombudsman figyelmét, erre a d) pontra, de ez meg van nyitva. Azt kérdezném, hogy itt az autópálya-építés kapcsán rendez dolgokat, a kerékpárutak építése és karbantartása az rendezett? Lehet azt pontosan tudni, hogy aki építi pályázat útján, a településen kívüli rész már idegennek tűnik, ez a tapasztalat, míg településen belül úgy értik, hogy ez jól meg van fogalmazva, vagy itt esetleg a törvénymódosítás kapcsán lehetne pontosítani?
DR. BÁLINT ISTVÁN (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium): álláspontunk szerint jól meg van fogalmazva, kerékpárút jelenleg önkormányzat vagy állam tulajdonában állhat. Nyilván a tulajdonos, amely gyakorlatilag 100 százalékban kezelője is az adott kerékpárútnak, felelős azért, hogy az adott út a biztonságos és kulturált közlekedés feltételeinek megfeleljen, tehát ez egy önkormányzati vagy állami kötelezettség. A törvényi szabályozás megfelelő. Amennyiben a képviselők másképp gondolják, és módosító indítványt terjesztenek elő, azt érdemben megvizsgáljuk, és ha egyet tudunk érteni, és ha olyan jobbító szándékot tartalmaz, ami nekünk nem jutott eszünkbe, mert ez is előfordulhat, akkor támogatjuk is.
Azt még egyszer szeretném megismételni és aláhúzni, hogy nem merült fel probléma kerékpárutak jogi státuszát illetően. Annyi módosítás történt a legutolsó módosításkor, hogy kerékpárút nemcsak önkormányzatok, hanem állam tulajdonában is állhat. Köszönöm szépen.
Döntés az általános vitára alkalmasságról
ELNÖK: Határozzunk. Aki a T/6687. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartja, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) Tíz igen. Tartózkodás? (Szavazás.) Hét tartózkodás. Ellene? (Nincs ilyen.) Előadó kell, aki a többséget képviseli. Dr. Tompa Sándor lesz az előadó, köszönöm szépen.
November 13-án 10 órakor a Parlament felsőházi termében környezetpolitikai fórumsorozat. Szakpolitikai, jogi, gazdasági, társadalmi lehetőségek. Nagyon tanulságos. Legyetek ott, ez csütörtök.
November 14. 10 óra, parlamenti delegációs terem. Tájékoztató az EU klíma- és energiacsomagjáról. Bizottsági szereplés lesz. Orosz képviselőt, Rétvári Bencét, Velkey Gábort láthatjátok. Józsa képviselő urat is láthatjuk. Ez egy érdekes esemény lesz, ez pénteken van. Zártláncú tévéközvetítés lesz, benne lesztek a tévében.
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnök úr, én úgy tudom, és természetesen nagy megtiszteltetés, hogy rám gondoltál, de ugyanebben az időpontban van egy... nincs? (Közbeszólás: Máshová telepítették.) Akkor ez már nem kérdés.
A másik, hogy az elmúlt év lehetőséget adott arra, hogy a Gazdasági és a Környezetvédelmi bizottság több tagja egy finn atomerőmű-beruházással és nukleáris energiahasznosítással foglalkozzon. Úgy tudom, hogy a finn nagykövet ebben a tárgyban ugyanerre a napra szeretettel várna sok mindenkit, ezért én kezdeményezem, elnök úr, mint aki a delegációban ugyancsak részt vett, hogy nagykövet úrnál kérjen másik időpontot arra, amit ő összehívott, hogy ne tűnjék udvariatlanságnak, hogy egyéb parlamenti elfoglaltságunk miatt éppen azok, akik egyébként ott is lehettek, és a pénteki napon az ő által összehívott rendezvényre nem megyünk el.
ELNÖK: Jövő héten kedden lesz bizottsági ülés. Viszontlátásra!
(Az ülés befejezésének időpontja: 14 óra 31 perc)
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Dancsecs Dóra