KORB-29/2008.
(KORB-86/2006-2010.)
az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának
2008. november 19-én, szerdán, 9 óra 16 perckor
a Képviselői Irodaház V. emelet 562. számú tanácstermében
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat*
Az ülés résztvevői*
A bizottság részéről*
Megjelent*
Helyettesítési megbízást adott*
Meghívottak részéről*
Megjelent hozzászólók*
Elnöki megnyitó*
A napirend elfogadása*
A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) (Általános vita)*
Czágler Péter (NFGM) szóbeli kiegészítője*
Kérdések, vélemények*
Sárosi Eszter (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete) hozzászólása*
Dr. Sepsi Tibor (MeH) reflexiója*
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)*
Egyebek*
1. A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (T/6770. szám) (Általános vita)
2. a) A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2007. évi működéséről és az állami vagyonnal való gazdálkodásáról szóló jelentés (J/6221. szám) (Általános vita)
b) Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 2007. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről szóló jelentés (J/6127. szám) (Általános vita)
3. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/6571. szám, új/átdolgozott változat a T/6380. szám helyett) (A bizottság feladatkörébe tartozó kapcsolódó módosító javaslatok megvitatása)
4. Egyebek
Elnököl: Katona Kálmán (MDF), a bizottság elnöke
Dr. Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke
Dr. Nagy Andor (KDNP), a bizottság alelnöke
Gyula Ferencné (MSZP)
Dr. Józsa István (MSZP)
Kis Péter László (MSZP)
Winkfein Csaba (MSZP)
Balogh József (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Fehérvári Tamás (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Velkey Gábor (SZDSZ)
Helyettesítési megbízást adott
Fetser János (MSZP) Kis Péter Lászlónak (MSZP)
Gyárfás Ildikó (MSZP) Gyula Ferencnének (MSZP)
Kránitz László (MSZP) Winkfein Csabának (MSZP)
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Dr. Orosz Sándornak (MSZP)
Balogh József (Fidesz) megérkezéséig Farkas Sándornak (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz) Fehérvári Tamásnak (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz) Dr. Nagy Andornak (Fidesz)
Császár Antal (független) Velkey Gábornak (SZDSZ)
Czágler Péter főosztályvezető (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium)
Sárosi Eszter ügyvezető igazgató (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete)
Dr. Sepsi Tibor főosztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal)
Csuka Mária főosztályvezető-helyettes (Pénzügyminisztérium)
(Az ülés kezdetének időpontja: 9 óra 16 perc)
KATONA KÁLMÁN (MDF), a bizottság elnöke, a továbbiakban ELNÖK: Tisztelt Bizottság! A kiküldött napirendhez képest a javaslatom az, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács beszámolóját a következő ülésünkön, vagy aztán, tehát egy későbbi időpontban tárgyaljuk, elnök úr szeretne eljönni, és most van tanácsülés pont 9 órakor, ezért kérte a halasztást.
Aki a változtatással egyetért, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú.
Most megszavazzuk az így kialakult maradék napirendet, aki egyetért vele, kérem, hogy szavazzon! (Szavazás.) Egyhangú. Köszönöm szépen.
Az első napirendünk a fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása.
Kérem, hogy mutatkozzanak be, akik a kormányt képviselik.
CZÁGLER PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Jó napot kívánok. Czágler Péter vagyok a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium üzleti környezet főosztályának a vezetője.
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Sepsi Tibor vagyok, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője.
ELNÖK: Ki fog minket megokosítani?
CZÁGLER PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Czágler Péter, én adnám elő a javaslatot.
ELNÖK: Akkor kérem szépen.
Czágler Péter (NFGM) szóbeli kiegészítője
CZÁGLER PÉTER (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló T/6770. számú törvényjavaslattal a kormány szándéka az volt, hogy komplex javaslatcsomagot tegyen az illegális fémgyűjtés és kereskedelem felszámolására. Köztudott, hogy ezzel a parlamenti bizottságok is több ízben foglalkoztak. Százmilliókra rúg az a kár, akár milliárdokra is rúghat az a kár, amelyet a fémtolvajlás, rongálás okoz a közszolgáltatóknak, önkormányzatoknak, egyházaknak.
Annak ellenére, hogy a kereskedelem szabályozása jelenleg is elég szigorú és sok esetben a többi uniós országhoz képest is rendezett, mégis jelentős az e téren tapasztalható illegális és jogsértő tevékenység, ezért a kormány úgy ítélte meg, hogy a fémkereskedelem szabályozását ki kell vonni a normál kereskedelmi szabályozási körből és annál szigorúbb, körülhatárolhatóbb, ellenőrizhetőbb és feltételekhez kötött engedélyezési eljárást kell bevezetni.
A törvényjavaslat emellett megteremti a fémlopás, az orgazdaság, valamint a rongálás büntetőjogi szankcionálását is. A fémek kereskedelmével kapcsolatos rész a begyűjtéstől az értékesítésig szabályozná a folyamatokat, pontosan meghatározva a törvény hatálya alá tartozó fémeket. Bevezetné a javaslat a fémkereskedelmi engedélykötelesség fogalmát mind a tevékenységre, mind a törvény hatálya alá tartozó anyagokra. Ennek megfelelően a fémekkel - kivéve az elsődleges alapanyagokat és félgyártmányokat - csak olyan vállalkozások folytathatnak kereskedést, amelyek rendelkeznek fémkereskedelmi engedéllyel.
A javaslat számos feltételt szab a fémkereskedelmi engedély megszerzéséhez, többek között a vállalkozásoknak biztosítékot kell tenni ahhoz, hogy ilyen tevékenységet folytathassanak. Továbbá nem lehet köztartozása, megfelelő fizikai telephellyel és a törvényben előírt adminisztrációs rendszerrel kell rendelkeznie, biztosítania kell a fémek nyomon követhetőségét, és egy napi online kapcsolatban kell állnia a fémkereskedelmi hatósággal.
A kormány szándéka szerint fémkereskedelmi hatóságként a Vám- és Pénzügyőrséget kívánja kijelölni, amely szervezet megfelelő hatékony eszközökkel és apparátussal tudja biztosítani a törvény betartatását, továbbá a törvényjavaslat szerint nyomozati jogkört is kap a fémkereskedelmi engedélyköteles termékekre elköltött lopás, orgazdaság esetében.
A törvényjavaslat emellett számos egyéb szankciót is tartalmaz a jogsértőkkel szemben, mint a bírság, a lefoglalás - beleértve a tevékenység folytatásához szükséges eszközöket is, valamint az engedély visszavonását.
A javaslat szerint a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre, nemesfémekre, valamint ezek ötvözetére elkövetett lopás, rongálás és orgazdaság - értékhatártól függetlenül - bűncselekménynek minősülne, és ezzel e tárgyak védelme a kulturális javakkal azonos védelmet kap.
A törvényjavaslatban foglaltak a kormány megítélése szerint várhatóan csökkentik a fémekkel folytatott illegális tevékenységeket, bűncselekményeket és ezzel a törvényjavaslat átlátható, jól követhető és szankcionálható szabályozást valósít meg.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselő urakat, hogy kívánnak-e szólni.
Józsa képviselő úrnak átadta Orosz Sándornak a lehetőséget a szólásra.
DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Tényleg azért siettem ilyen nagyon, hogy ehhez a rendkívül fontos témához kifejthessem a véleményemet. Tehát nagy örömömnek szeretnék hangot adni, hogy két év izmos előkészítő munka után volt egy ilyen ötpárti munkacsoport és bizottság, amelyik már ugyan nem is dolgozott, de szorgalmazta nagyon a törvényjavaslat kidolgozását és kellő szigorúsággal került elénk ez a javaslat.
Mindannyian ismerjük, hogy ahhoz képest, a lényegében minimális értékhez képest, óriási károkat okoz a színesfémtolvajlás és ezt elsősorban a kereskedelem oldaláról, az átvétel oldaláról lehet megfogni, másrészt a büntethetőség lehetővé tételével. Azt még nem tudom, hogy működőképes lesz-e ez a javaslat, de hogy kellően szigorú, az látszik. Ezek alapján javaslom, hogy bocsássuk általános vitára. Köszönöm szépen elnök úr.
ELNÖK: Orosz Sándor képviselő úr!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm elnök úr, tekintsük ezt megosztott első szólásnak, merthogy következtését tekintve nevesen, hogy általános vitára alkalmas és bocsássuk arra, ezzel egyetértek és erre inspirálom képviselőtársaimat is.
Azért is jó, hogy Józsa úr előttem szólt, mert így nekem arra kell hagyatkoznom, ami az általános vitában is megbeszélendő, mert azt gondolom személyesen, hogy bár látszik belőle a kellő szigorra való törekvés, még maga a szabályozás nem mutatja föl a biztosan alkalmazható minősítést nálam. Bizonytalanságokat érzékelek a fogalom meghatározásban, amiből azért sok minden következik. Bizonytalanság van a tekintetben, hogy mikor személy, mikor jogi személy, mikor természetes személy, tehát itt egy alapos átfésülésre van szükség.
Ráadásul - remélem, nem tekintik majd úgy képviselőtársaim, hogy már itt a részletes vitát akarom előrehozni - itt egy fontos kérdésnek nagy jelentősége is van. Mindenképpen az általános vitára való alkalmasság ne azt az érzetet keltse se az előterjesztőben, se pedig bennünk, hogy itt most az a jó megoldás, hogy minél gyorsabban fogadjuk el. Nagyon fontos ügyről van szó, ezért ha két héttel később érünk a végére, akkor is inkább két hétig rágjuk még az általános vita keretei között, a részletes vita keretei között, merthogy valóban használható törvényre volna szükség e tekintetben.
Itt az általános vita keretei között felvetném a tárolás kérdését, hogy milyen anyagot, milyen begyűjtött anyagot és meddig kell tárolni. Ezt jelen pillanatban hajlamos vagyok picit célon túllövőnek tekinteni és szeretném felvetni, hogy a hulladékokra is kiterjed ez, és ráadásul minden olyan hulladékra, amiben van valamennyi, akármennyi is - már a mellékletben felsorolt fém -, tehát vannak, sőt biztos vagyok benne, hogy lehetnek, és biztos vagyok benne, hogy vannak is ütközések bizonyos hulladékgazdálkodási szabályok és e között. Praktikusan például olyan hulladékhasznosító vagy koordináló szervezetekre is kiterjed ez, amelyeknek egészen más - ha úgy tetszik - a profilja és nem biztos, hogy az a legjobb megoldás, ha ezt így egy az egybe ráeresztjük. Ráadásul konkrétan egy fém vonatkozásában, nevesen: az italcsomagolás alapanyagul szolgáló alumínium dobozok visszagyűjtése tekintetében szeretnénk attraktívabban lépni - ez sajnos nem a ma története, de remélem a közeljövő története.
Itt pedig kifejezetten károsan gondolnám, ha ezeket a szigorú szabályokat akarnánk érvényesíteni annál a mondjuk valamilyen dobozbegyűjtő automatát a boltjában kihelyező kiskereskedővel szemben is, márpedig vélhetőleg az a rendszer meg akkor fog tudni jól működni, hogy ha az egyébként is létező jogosítványai alapján folytathatja mondjuk a kereskedő azt a tevékenységet. Úgy érzem, hogy ez a része nincs kezelve ebben a leírt javaslatban. Ha nem így van, akkor azt is beszéljük meg, de hogy ha bennem ez az érzés kialakult, akkor azért e mögött is lehet valami.
Ezért is örültem, hogy Pista elmondta, amit mondott, mert így, miközben támogatom, szeretném jelezni, hogy ebben a körben módosító indítványokat is fontosnak érzek, nem csak megbeszélni, hanem érvényesíteni is ezt követően a törvény szövegében. Köszönöm megtisztelő figyelmeteket.
ELNÖK: Mielőtt megadom a szót Nagy Andor alelnök úrnak, szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy Fetser János képviselő úr javaslata alapján üvegben kapjátok a vizet és nem műanyagban. (Közbeszólás: És fémkupakkal.) A jegyzőkönyv számára, a következő lépés a kancsó lesz, a WC előteréből hozott vízzel. (Derültség.)
Nagy Andor következik.
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Nógrád megyében vagyok egyéni képviselő és rengeteg panasz érkezett hozzám a fémlopások miatt. Ez egy olyan súlyos probléma, aminek a megoldását ebben az országban rengetegen várják. Tudnék horror történeteket is mesélni: az építkezéseken még mielőtt a ház elkészül, lelopják az ereszcsatornát, az úttestekről felszedik a jól eladható fedeleket, ezeket a csatornafedeleket, kerítéseket lopnak el, tehát olyan mértékűvé vált, sportot űznek abból emberek, hogy ebből jól meg lehet élni, hogy ez nagyon sok embernek zavarja érthető módon nem csak a jóérzését, hanem az érdekeit. Tehát ezt az ügyet, ha végre meg tudjuk oldani, akkor szerintem nagyon sok embernek segítünk.
A kérdés az, hogy ez a javaslat megoldja-e ezt a problémát. Ezt ön is jelezte a hozzászólásában, meg Józsa István is utalt rá, hogy ezt még nem tudjuk, de hogy szigorítani kívánunk, az mindenképpen egy jó irány.
Mi a szakértőinktől azt a javaslatot kaptuk, illetve az volt a véleményük, hogy ez a törvény nem oldja meg kellőképpen a felmerült problémákat, és más megoldásokban is gondolkodnak. De azt gondolom, hogy legalább az általános vitára való alkalmasságot most itt meg fogjuk szavazni, aztán majd meglátjuk a vita során, hogy milyen irányban mozdul el a törvény.
Szeretném megkérdezni azt öntől vagy önöktől, hogy az illetékes szakmai szervezeteknek mi volt a véleménye ezzel kapcsolatban, illetve Józsa István említette, hogy volt egy ötpárti munkacsoport. Azt szeretném kérdezni, hogy itt egyetértés volt-e ebben az ötpárti munkacsoportban, vagy voltak-e külön vélemények, mert nekem nincs meg a szükséges információm ezzel kapcsolatban. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Farkas Sándor úr! Most úgy lesz, hogy két kormánypárti, két ellenzéki.
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy Andor által felvetett horror történeteket folytatnám két olyan nagyon pici történettel, ami elgondolkodtató és azt hiszem, hogy ennek a törvénynek a fontosságát is meghatározza.
Aktív élő távvezetéket loptak két évvel ezelőtt a választókörzetemben, ahol leszakaszolták szakértő munkával, utána pedig másfél kilométeren lopták le a vezetéket, mai napig nincs meg a tettes. Ezen kívül - ez is horror történet, de nem annyira veszélyes - a vízügyi tárgyaknak, tehát a különböző műtárgyaknak: a tiltottnak, a csatornaműveknek a fémszerkezetét folyamatosan lopják el a mi területeinken.
Ezt a két példát csak azért hozom, hogy valamennyire érzékeltessem, hogy mennyire fontos az, hogy ez a törvény szerintem megszülessen; hogy aztán ez hogy fog, milyen módon, milyen paragrafusokkal végső formát ölteni, az természetesen majd a vitán fog részben eldőlni.
De azért van egy aktualitása is ennek a törvénynek. Az elmúlt hetekben, hónapokban - de inkább az elmúlt hónapokban - még 50 és 60 forint volt az ócskavasnak kilója. Szeretném megkérdezni önöktől, hogy tudják-e, hogy ma mennyi? Szerintem senkise tudja: 10 forint, mivel a gazdasági válság ilyen mértékben gyűrűzött be. Tehát innentől kezdve lehet, hogy ez a törvény bizonyos mértékben lukra fog futni - bocsánat, hogy ezt mondom, nem fog arra futni -, nem lesz akkora jelentősége valószínű, mert ilyen árakon már teljesen más a lopásoknak és a kártételnek is a mértéke, ha nem akkora üzlet, mint eddig. Köszönöm szépen, csak ennyit akartam.
ELNÖK: Parancsolj!
FETSER JÁNOS (MSZP): Köszönöm elnök úr. Tisztelt Bizottság! Természetesen az általános vitára való bocsátást én is támogatom. Azt hiszem, hogy itt mindenkinek van horror története, és ez is mutatja a téma fontosságát. De azt is látni kell, hogy ebből olyan törvényt kell alkotni, hogy ha nekiveselkedünk egy ilyen törvénynek, hogy a magyar lelemény, leleményesség széles tárai felfedezhető és ezért nekünk törvényhozóknak is leleményesnek kell lenni, hogy ezt a hatalmas szeletet olyan szabályok közé tereljük, ami a megoldást segíti.
Konkrétan egy kérdést vetnék fel. Nyilván sok olyan dolog van, ami kérdést kívánna az életszerűség szempontjából, de mondjuk egyet választottam ki, ez a 4. § (5) bekezdéséhez kapcsolódik: a 16 napig való tárolás kötelezettsége. Sejtem, hogy mi van a szándék mögött, azt feltételezem, hogy a lopásból eredő nyomozhatóság, vagy ellopott fémtárgy megtalálásának az esélye.
De most nézzük annak a szempontjából a kérdést, aki tisztességesen fém kereskedik. Az, hogy ha aktív a kereskedése és tényleg nagy forgalmat bonyolít le, akkor a 16 napos tárolás felvethet egy olyan kérdést, hogy hatalmas nagy telephelyre van szüksége - ez az egyik dolog. A másik dolog ezzel kapcsolatban az, hogy ha 16 napig tárolja, feltételezhetően ő a beszállítónak, aki igazolja egyébként, hogy honnan származik; lehet, hogy azonnal kell fizetni, viszont, ha ő továbbértékesít, akkor pedig lehet, hogy két hónap múlva jut a pénzéhez, tehát ez mondjuk a fémkereskedő pénzmozgása, likviditása szempontjából.
Azt szeretném, az lenne a kérdésem lényege, hogy a 16 napig való tárolás mögött mi a szándék, illetve miért jött ez így bele ebbe a törvénybe. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Orosz Sándor!
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Elnézést, csak felbuzdulva a képviselőtársaim horror történetein, döbbentem rá, hogy én nem mondtam el a saját horror történetemet. (Derültség.) Annak ellenére, hogy az Óbudaiaknak vagyok országgyűlési képviselője, Erdőkertesen lakom és Erdőkertesen két hónap leforgása alatt, a főút mellett a közösség által felállított két fémszobrot tüntettek el: egy zuhanó Ikaroszt és az eget távcsővel kémlelő fiú szobrát. Ez utóbbit a lehető legbarbárabb módon, a bokájánál elfűrészelve, nem is került elő - szerencsére a művész urak pótolták, ma már ismét a helyükön állnak ezek a szobrok és most már sokkal komolyabban védik is őket.
ELNÖK: Hogyan védik?
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Kamerával, be van kamerázva a terület.
ELNÖK: Andor!
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Nálunk a körzetemben a Szent-Györgyi Albert szobrot lopták el így és most már az Erzsébet szobrot Szécsényben úgy állították fel, hogy egy olyan betontalapzaton áll, hogy ne lehessen róla valahogy leoperálni egyszerűen a bronzszobrot és ott is térfigyelő kamera védi. Tehát reagálunk ezekre a képtelen helyzetekre valahogy, de ez egy abnormális helyzet, hogy úgy kell gondolkodnunk, hogy ami ellopható, azt ellopják és ezért már úgy kivitelezik ezek a művészek is a szobrokat, hogy ne lehessen mozdítani őket.
Még kérdéseket szeretnék feltenni. Ha megnézzük azt a láncot, ahol ez az egész folyamat zajlik, kulcskérdés, hogy hol nyúlunk bele; mert azon a részen belenyúlni, ahol lopnak, nagyon nehéz, az képtelenség, nem lehet mindenhova rendőrt állítani. Azok, akik ebből élnek, azok ezen jól keresnek. Valószínű ott érdemes belépni, ahol eladják a dolgokat, ott viszont gondolom, a javaslat majd ebbe az irányba megy, hogy ott szigorítani.
Nekem az egyik szakértő azt írta, hogy a kereskedelmet, meg az exportot nem lehetne-e állami befolyás alá vonni. Gondolkoztak-e ezen, szívesen meghallgatnám a véleményét arról, hogy egyáltalán ez lehetséges megoldás-e, megoldja-e a problémát, meg egyáltalán jogszabályilag megoldható-e. Köszönöm, több kérdésem nincs. (Farkas Sándor: Még egy kérdésem lenne.)
ELNÖK: Parancsolj!
FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Egy rövid kérdésem van. Szeretném megkérdezni, hogy az előterjesztő egyeztetett-e a kisebbségi önkormányzattal és a kisebbségeket bevonták-e ebbe a kérdésbe. Köszönöm.
ELNÖK: Tisztelt Bizottság! Látom előre a parlament által a részletes vitáját, hogy ez lesz az, amihez mindenki hozzá tud szólni. Volt egy ilyen élményem, ami arról szólt, hogy mi legyen a következő ünnep, amikor a munkatörvénykönyvben arról kellett dönteni, hogy a pünkösd vagy a mindenszentek, ott is mindenki sziporkázott - itt is azt hiszem, hogy ez várható. Most én jövök. (Derültség.)
Nekem az a gondom ezzel a törvénnyel, hogy nem az egész folyamatot kezeli. Egy kérdésem lenne, hogy van-e a világon ilyen önálló törvény. Ez miért nem a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben van, tehát a helyén, a kereskedelmi törvényben ott szigorítani. Az önálló törvény szerintem mindig azt jelenti, hogy egy konkrét dologban átesünk a ló túlsó oldalára, és akkor azt próbáljuk jegyezni, de itt nem az egész folyamatot kezeljük.
A keletkezési hely mondjuk az én esetemben a Pestújhelyi tér. Először reflektort készítettem, hogy Antall József egyébként súlyra nem nagy, kicsi kis fejszobrát védjük; aztán megbeszéltem három szomszéd nyugdíjassal, hogy amelyik felébred valamilyen szükséglete miatt, nézzen ki, hogy megvan-e a szobor és ezzel is valahogy érzékeltetjük, hogy szem előtt van. Hamar meg is tudtuk, tehát az első felébredő jelezte, hogy nincs. (Derültség.) Külön az Elektromos Művek ingyen felszerelt egy nagyon erős reflektort. Egy teret kell elképzelni, ami jobbról-balról nyitott, középen megvilágítva áll egy kicsike kis szobor - tulajdonképpen egy fejszoborról van szó - és háromszor sikerült elvinni - negyedszer nem mertük kitenni és akkor úgy döntöttünk, hogy olyan helyre rakjuk, ahol védve van.
És itt akarok eljutni oda, hogy van azért annak is lehetősége, hogy milyen módon tudjuk védeni. Sándor elmondta, hogy kamerát helyeztek ki; én, talán emlékeztek rá, voltam közlekedési miniszter, (Emlékszünk rá.) - mindenki emlékszik? - akkor az úgy működött, hogy a közlekedési táblákra felmászott az ilyen-olyan állampolgár, lecsavarozta a táblát, és amikor leemelte az oszlopról, akkor érezte, hogy ő nem erre gondolt és eldobta, tehát ha vasból volt eldobta, ha alumíniumból elvitte. És akkor a szolgálat, ő tudta, hogy hol van a vas, elment a bokrok közé megkereste és rendszeresen megtalálta, de védeni? Nem lehet a közlekedési táblák mellé, mindegyik mellé, egy lámpát tenni, de mondjuk a Margitszigetet le lehetne zárni, meg a parkjainkat is, tehát azért az értékesebb szobrok elhelyezésével kapcsolatban is át kéne gondolni, hogy mit tudunk az ügyben tenni, hogy a kísértés kisebb legyen. Ettől függetlenül azt gondolom, hogy valami ilyesmi kellene.
Azt kérdezem meg most, nem az előterjesztőktől, mert nem ismerem Sárosi Esztert. Csinos, jöjjön üljön le a mikrofonhoz. (Derültség.) A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete jelezte levélben, ügyvezető igazgató asszony, hogy szeretne ez ügyben megszólalni. Megkérdezem a bizottságot - nem kérdéses egyébként, mindenki nézze meg az elnök asszonyt, hogy szót adunk-e. Aki egyetért, bólintson. Köszönjük szépen, a bizottság egyhangúlag egyetért.
Parancsoljon Eszter!
Sárosi Eszter (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete) hozzászólása
SÁROSI ESZTER (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete): Köszönöm szépen a lehetőséget és a pozitív diszkriminációt. Ezzel a törvénnyel mi is nagyon régóta foglalkozunk, sokat gondolkozunk rajta, rengeteg javaslatot is tettünk.
Ami minket a legjobban zavar ebben ez a 15 napos tárolási kötelezettség, amit itt több képviselő is említett, aminek nagyon örülök, hogy ez feltűnt. Ez a gyakorlati életben kivitelezhetetlen, másrészt a tőle elvárt célt nem fogja megvalósítani. Ugyanis az illegális tevékenységnek az a sajátossága, hogy semmilyen törvényt nem tart magára nézve kötelezőnek. Ez a törvény meg fog születni, de hogy ha nem lesz mögötte egy nagyon határozott hatósági fellépés, hogy ezt be akarják tartatni, és végre akarják hajtatni, akkor ebből nem lesz semmi, mert 3-4 ezer esetről beszélünk évente minimum. Most hogy ha a hatóságoknak 15 nap alatt az összes legális telepet - 3-4 ezer esetben - végig kell járni, szegényeknek nem fog idejük maradni arra, hogy az illegálisakat is felderítsék.
Ehelyett javasoltuk mi például azt, hogy legyen egy olyan információs rendszer, amire folyamatosan felkerülnek a káresetek: rendőrségi jegyzőkönyvvel alátámasztva és minden telepen ezt folyamatosan figyelemmel kell követni, és amikor valaki látja, hogy mondjuk, a telepére egy olyan anyagot próbálnak meg behozni, ami ezen az oldalon fent van, azonnal jelenti a rendőrségnek, és természetesen megtagadja az átvételt. Ez sokkal hatékonyabb dolog, mert egyfajta riadóláncszerűen működik; másrészt pedig, hogy ha a hatóság megtalálja, mondjuk egy telepen ezt a fajta anyagot, akkor viszont nagyon szigorú szankciókat kell bevezetni. A definíciónál mi is érezzük ezt a problémát, azt gondoljuk, hogy sokkal szélesebb körű, mint amit valóban szabályozni kíván ez a törvény. Tehát az italos kartondoboz esetében tényleg képtelenség, a gumiabroncs, amiben acélszálak vannak, az sem szükséges, hogy ebbe a körbe tartozzon.
Környezetvédelmi bizottságban elsősorban inkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy itt a környezetvédelmi hatását nézzük ennek a törvénynek. Itt tényleg az a cél, hogy azokat az illegális telepeket felszámolják, ahol úgy folyik a tevékenység - az előírásokat nem betartva -, hogy ráadásul környezetszennyezéssel is jár és az egésznek a csimborasszója a kábelégetés, ami az erdőben folyik és ezt is fel kéne számolni. Mert a kábelégetés egyrészt légszennyezés, mert a műanyagkábelnek a leégetésével olyan gázok kerülnek a levegőbe, amik az emberi egészségre is károsak, másrészt pedig az ott visszamaradó hamu bemosódva a talajba, még talajszennyezést is okoz. Ugyanez van az illegális autóbontóknál, hogy ott is, ha nem az előírásoknak megfelelően bontanak egy autót, akkor az is környezetszennyezéssel jár.
Tehát nagyon fontosnak tartjuk inkább arra helyezni a hangsúlyt, tehát a 15 napos tárolásnál az a probléma, hogy senki nem fogja ott tartani az illegális forrásból származó anyagát 15 napig pont azért, mert illegális az egész, hanem fogja, figyelmen kívül hagyja a törvényt, és már értékesíti is, tehát egy lopott árú, például Budapestről nézve - három óra alatt a határ túloldalán tud lenni például.
Kifejezetten erre szeretném felhívni a hangsúlyt, illetve azt, hogy a 3. §-nak az első bekezdésénél van egy ilyen kiskapu, hogy engedély nélkül gyűjthet az utcán elhagyott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot bárki. Most erre nekünk sem volt jobb ötletünk, hogy mit lehetne helyette javasolni, de azért elég aggályos lenne: ez ott volt a földön, találtuk - ez egy nemkívánatos dolog, hogy mindenki azt mondja, hogy ezt csak találtuk. Ezt valahogy ki kellene küszöbölni, de érzem, hogy nincs rá javaslatunk.
Azt hiszem, hogy esszenciálisan erre szeretnénk a hangsúlyt helyezni, tényleg csak a környezetvédelmi kérdésekre felhívva itt a figyelmet ebben a bizottságban - azt gondolom, hogy önöknek talán ezek a legfontosabb kérdések. Köszönöm.
ELNÖK: Azért hadd kérdezzem meg, mert nyilván ezzel sokat foglalkozik, most akkor szereti ezt a törvényt, és módosíthatónak gondolja, vagy sem.
SÁROSI ESZTER (Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete): A törvényt szükségesnek tartjuk, mert valamit csinálni kell. Szeretjük azt a részét, hogy nyilvántartási kötelezettség legyen, a riadóláncot is nagyon szeretjük benne. Az is a mi javaslatunkra került be például, hogy foglalják le az elkövetők valamennyi eszközét; sok olyan eleme van ennek a törvénynek, amivel azonosulni tudunk, és nagyon egyetértünk vele: a személyi igazolvány elkérésének a kötelezővé tételével.
Szeretjük azt, hogy szigorítani fogják, mert ez nekünk ugyanúgy gazdasági érdekünk, hiszen az illegális szféra a legálisan működő vállalatoknak versenytársat jelent. Tehát versenyhátrányba hoznak minket, mert ők magasabb árat fognak adni ugyanazért a hulladékért, hiszen nem végeznek környezetvédelmi beruházásokat, nem kellenek engedélyek, nem jelentik be a munkaerőt és így nekik a költségeik jóval alacsonyabbak -kisebb árréssel sokkal nagyobb nyereséggel tudnak dolgozni.
Tehát mi azt gondoljuk, hogy erre nagyon nagy szükség van és még a VPOP-nak is örülünk gyakorlatilag, mert azt mondjuk, hogy ugyan a VPOP nagyon szigorú hatóság, tehát betűről betűre betartat mindent, ami valószínűleg várható, hogy adminisztrációs jellegű hibákért büntetéseket von maga után. De vállalhatónak tartjuk ezt is azért cserébe, hogy a VPOP olyan hatóság, ami be fog menni az illegálisak kapuja elé és be fogja záratni őket.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Mi közben már itt megindítottuk a részletes vitát a maga hozzászólásáról. Köszönjük szépen, és ne menjen el, maradjon ott, szerintem ez mindnyájunknak jót tesz. (Sárosi Eszter: Köszönöm szépen.)
Kérdezem a kormányt, hogy ezen nagyon gyorsan akar átmenni megint csak, tehát arra, hogy egy kicsit ezeket a részleteket majd a jövő héten megtárgyaljuk, lezárjuk az általános vitát és be kell adni. Nekünk kellene valamit ez ügyben tenni, a bizottságnak, hogy legalább egy hét legyen arra, hiszen nagyon sok gondolat merült fel.
Megvárjuk a válaszokat. Átadom a szót, hogy reagáljon Sárosi Eszterre is.
Dr. Sepsi Tibor (MeH) reflexiója
DR. SEPSI TIBOR (Miniszterelnöki Hivatal): Köszönjük szépen, én reagálnék itt első körben, ugyanis az egyeztetések koordinálásáért a Miniszterelnöki Hivatal felel, úgyhogy így az elfogadás tervezett időpontjára, meg az egyeztetésre vonatkozó kérdésekre mindenképpen én válaszolnék.
Először is a cél az az, hogy idén a módosítókról történő szavazásig elmenjen ez a javaslat. Ezt követően történik egy bizottsági és az uniós tagállamok felé történő notifikációs folyamat, aminek három hónap az időigénye, merthogy sajnos ez ebben a formában mindenképpen műszaki tartalmú szabályozásnak minősül. Ezt követően, ettől függetlenül a záró módosító eredményeképpen, mondjuk ebben a három hónapos gondolkodási időben a frakciók részéről felmerült technikai korrekciókat is lehet még kezelni. Tehát lényeg a lényeg. Egyrészt annyiból nem vagyunk időzavarban, hogy idén mindenképpen a módosítókról történő szavazásig, meg az egységes javaslatig kellene eljutni; másrészt meg lesz még az Unió miatt egy három hónapos leülési időszak, amikor még észlelhetünk javítandó dolgokat a szövegben más okból is.
Az egyeztetéssel kapcsolatban annyit jeleznék, hogy mind a frakciók, a parlamenti vita, a bizottsági tevékenység kapcsán meglévő vagy megismerhető álláspontját, mind az önkormányzati szövetségek elég karakteres álláspontját az előkészítés során igyekezett a kormány a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni. Azt gondolom, hogy nagyon sok meglepetést ez a tervezet annyiban nem tartalmaz, hogy nagyjából ugyanaz a 10-12 szigorítási elem jelentkezik benne, amik javaslatként, vagy lehetséges hiányként ismertek a témát figyelők számára. Sok újdonság ehhez képest a rendszeren belül talán inkább a hatósági szankciórendszer jellegében van, abban, hogy itt elég látható módon a jövedéki szabályozásnak a rigorózus modelljét igyekeztünk szem előtt tartani, azt, hogy a VPOP-hez kerülne a hatáskör, tehát ezek az elemek mondhatóak akár újdonságként.
Ezek az egyeztetések hosszasak voltak a koncepcionálás időszakában és sajnos rövidebbek a normaszöveg kapcsán, de a benyújtást megelőzően az iparági érdekképviseletekkel lesz egy egyeztetés; azt hiszem, hogy Eszter hozzászólása ennek a tényét visszaigazolja, tehát hogy voltak olyan elemek, amiben sikerült konszenzusra jutni a tervezet kapcsán vagy a benyújtott javaslat kapcsán. A kisebbségi önkormányzatokkal, minthogy feladat és hatáskörüket a tervezet a kormány álláspontja szerint nem érinti, ezért nem történt külön egyeztetés a tervezet kapcsán.
A két vitás kérdés már az elhangzottakból egyértelműnek látszik: az egyik a hatály megállapítás, a másik ez a tárolási kötelezettség.
Tárolásban az a kormány álláspontja vagy a kormány abban az irányban kész támogatni a frakciók igényeit, hogy minden ami ennek a kötelezettségnek a visszatartó erejét megtartja, de racionálisan alakítja ezt a szabályt, az támogatásra számíthat - tehát nyitottak vagyunk az aggályok kezelésére, a szabály szűkítésére.
A hatály tekintetében azt az elvi problémát jelezném szintén úgy, hogy nyilván az itt elhangzott alumíniumtartalmú csomagolások kapcsán nyitottak vagyunk a további pontosításra, hogy itt két megoldás lehetséges. Abban a helyzetben, ahol lényegében minden fémtartalmú anyagot lopnak - ezt mondjuk ki ebben a pillanatban - önmagában a fémtartalmáért, remélhetőleg a következő időszakban a világpiaci árra tekintettel kisebb mértékben, de majd a dekonjunktura visszaállítja a mostani helyzetet.
Tehát egy olyan helyzetben inkább olyan típusú szabályozást tartana a kormány helyesnek, ami főszabály kivétel alapon működik, és azt mondja meg, hogy a fémtartalmúak közül melyek azok az anyagok, amelyeket nem veszünk a szabályozásba. Ebbe az irányba indult el az a bevezetőben már elhangzott kivétel, ami a félgyártmányokat, meg a színesfémeket vette ki a tervezetből, tehát inkább úgy gondolnám ésszerűnek a dolgot, hogy a kivételek körét bővítsük, és ne próbálnánk tételesen megállapítani, hogy melyek azok a fémek, amiket szabályozunk.
A konkrét felvetések közül. Ebben például az iparági érdekképviselettel volt vita, abban fennáll egy nézeteltérés. A konkrét felvetések kapcsán: a begyűjtés engedély nélküli lehetővé tétele. A kormány is nyitott ebben a tekintetben szigorításra, de a szabályozás logikája úgy nézne ki, hogy ez a bizonyos fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységre az üzleti célú felhasználás és üzleti célú eleme ennek a láncnak. Ez a láncelem ez mindenképpen megvan, tehát a kohó és a begyűjtő között ott van egy engedélyköteles szereplő, rávonatkoznak a szigorú szabályok. A begyűjtés vonatkozásában legfőbbképp egy jelenleginél hatékonyabb büntető felderítést, illetve az ezt lehetővé tevő Btk. szigorítást gondolná a kormány ésszerűnek. Egész egyszerűen életszerűtlennek tartanánk azt, hogy adminisztratíve kizárjuk, vagy ellehetetlenítjük magát a fémtartalmú termékek begyűjtését és valószínűleg társadalmi szinten se lenne hasznos a ténylegesen elhagyott fémhulladékok begyűjtésének korlátozása ebben a rendszerben, de ebben is ésszerű szigorításra abszolút nyitott a kormányzati álláspont.
Monopólium hangzott el, vagy a kereskedelem állami irányítása ezen a területen. Nem példa nélküli ez a világon, de nem lehet mondani, hogy sok állam ilyen megoldást követne. A saját információm alapján monopólium közeli megoldást csak Törökországból ismerek.
A specifikus szabályozás több uniós tagállamban is létezik ezen a területen, valószínűleg kevéssé külön törvény, inkább kifejezetten az általános szabályozás körén belül speciális követelmény megállapítás.
Még, ami itt elhangzott, a hulladékgazdálkodási szabályokkal való viszony, ott kifejezett szándék a párhuzamosság fenntartása. Itt részben ugyanarról, részben többről beszélünk, mint a hulladékká vált fémek esete. Ami ezzel összefüggésben megszűnne a meglévő hatósági engedélyek közül, az egyrészt a telepengedély, tehát az a kormányzat álláspontja, hogy ha ilyen speciális hatósági eljárást vezet be, ahol a telepet is megnézi az engedélyező hatóság, akkor külön telepengedélyezésre nincs szükség, azoknak a szempontjai ennek a keretében érvényesíthetők.
És az üzletek működésére vonatkozó engedély. Utóbbi a törvényből következik, mert a kereskedelmi törvényt annak megfelelően módosítjuk, hogy ott ne legyen párhuzamosság. Tehát ezek az adminisztratív kötelezettségek a másik oldalon legalább azt jelentik, hogy a jelenleg beszerzendő engedélyek közül kettő kiesik, és annak a helyére jön ez az integrált.
Összességében ez egy megfelelően szigorú hatósági eljárás és engedélykötelezettségi szabályozás lehet ebben a szeletben az illegális, meg féllegális tevékenységnek a visszaszorítására és a kormány által ismert bűnügyi adatok alapján az látszik, hogy ez egyben arra is alkalmas lehet, hogy az illegálisan beszerzett fémek iránti kereslet jelentős szűkítése a lopások számát is korlátozza.
Biztos volt olyan, amire nem reagáltam konkrétan, de a módosító indítványok keretében ezek a felvetések hangzottak el.
ELNÖK: Mindenki kapott választ? Akkor az a kérdésem, hogy aki az általános vitára alkalmasnak tartja az előttünk lévő T/6770-es számú törvényjavaslatot, kérem, hogy szavazzon. (Szavazás.) 19 igen.
Azt kérem a bizottságtól, hogy azzal egyetértetek, hogy a bizottsági elnökin azt javasoljam: az általános vita után egy hét szünet, és úgy folytassuk, mert ez folyamatosan van. Tehát gyakorlatilag a jövő héten le is zárnánk, és akkor már a módosítókat nem lehet utána - csak legfeljebb mi - adni, tehát egy hét csúsztatást fogok javasolni a bizottság nevében. Köszönöm szépen. Köszönjük szépen a közreműködést.
Ki szeretne bizottsági előadó lenni? Együtt szavaztunk. Orosz Sándort elfogadjuk. Köszönöm szépen.
A költségvetés következik.
20 darab módosító indítványunk van. Kérem szépen a neveket a jegyzőkönyvnek bemondani, a kormány képviselőinek a neveit.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Csuka Mária Pénzügyminisztérium, ágazati fejlesztési és finanszírozási főosztály.
JUHÁSZ MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Juhász Mária Pénzügyminisztérium, központi költségvetési fejezetek főosztálya.
CSÓKA CSILLA (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium): Csóka Csilla Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium költségvetési főosztály.
ENÖK: Köszönöm szépen.
A módosító száma a 186-os: a szarvasi szemétlerakó.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottság? (Szavazás.) 9 igen. Ellene! (Szavazás.) 10. Tartózkodás! (Szavazás.) 1. A bizottság egyharmada támogatja.
189: szarvasi belvízelvezetés.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Ki az, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. Tartózkodás! (Szavazás.) 1. Ellene! (Szavazás.) 9. A bizottság nem támogatja.
190. A kormány álláspontja! Ez az örménykúti szennyvíz.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottságból, aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen. Ellene! (Szavazás.) 8. Tartózkodás! (Szavazás.) 1. Az egyharmad megvan. Köszönöm szépen.
200. Kardos inkubátorház.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki a bizottságból támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 9. Ellene! (Szavazás.) 9. Tartózkodás 1. Nem támogatja a bizottság.
202. Csabacsüd szennyvízelvezetés.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) 10 igen. Ellene! 9.
203. Kardos szeméttelep.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. Tartózkodás! (Szavazás.) 1. Ellene! (Szavazás.) 9. Nem támogatja a bizottság.
204. Kardos ívóvízellátás.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A kormány nem támogatja. A bizottságból, aki támogatja! (Szavazás.) 9. Tartózkodás! 1. Ellene! (Szavazás.) 9. Nem támogatja a bizottság.
209. Kondoros szennyvíztisztító.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 10 igen. Ellene! (Szavazás.) 9. A bizottság támogatja.
231. Nagybánhegyes szemétlerakó.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. Tartózkodás! (Szavazás.)1. Ellene! (Szavazás.) 9.
236. A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatja.
ELNÖK: A bizottság? (Szavazás.) Senki nem támogatja, egyharmad sem.
245. A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: A bizottság részéről, aki nem támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Senki nem támogatja, egyharmad sem.
267. Ivóvíz Hajdúböszörmény.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, kérem, szavazzon! (Szavazás.) 9 igen. Tartózkodás! 2. Ellene! (Szavazás.) 8.
303. A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk. (Közbeszólás; Egyeztetés.) Elvesz a környezetvédelmi előirányzat 300 milliárd forintjából fejlesztési igazgatásba. Ez egy hosszú módosító.
ELNÖK: Azt sem tudjuk mi ez. Aki nem támogatja, szavazzon! (Szavazás.) Egyharmad sem.
356. A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Ugyanolyan, mint az előző, a Kóka képviselő úr által benyújtott. Nem támogatjuk.
ELNÖK: Nem? Aki nem támogatja, az szavazzon! (Szavazás.) A bizottság egyharmada sem támogatja.
373. A dunaújvárosi szennyvíz.
A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 10. Ellene! (Szavazás.) 4. Tartózkodás! (Szavazás.) 5.
378. A kormány álláspontja!
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki a bizottságból ellene szavaz, kérem, emelje fel kezét! (Szavazás.) Egyharmad sem támogatja. Köszönöm szépen.
396. Kapuvári inkubátorház.
CSUKA MÁRIA (Pénzügyminisztérium): Nem támogatjuk.
ELNÖK: Aki támogatja, szavazzon! (Szavazás.) 8. Tartózkodás! (Szavazás.) 2. Ellene! (Szavazás.) 9. Megvan az egyharmad, de nem támogatja a bizottság.
Köszönöm szépen a segítséget.
A jövő heti ülésünk szerdán lesz, 9 órakor, mert kedden szavazunk.
Még annyit mondanék, hogy a szén-dioxid kereskedelemről egy beszámolót kérünk a következő bizottsági ülésre. Köszönöm szépen a részvételt.
(Az ülés befejezésének időpontja: 10 óra 10 perc)
|
|
Katona Kálmán |
Jegyzőkönyvvezető: Turkovics Istvánné